MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI PIACI FEJLEMÉNYEK HÁTTÉRANYAG A MONETÁRIS TANÁCS JANUÁR 30-I ÜLÉSÉNEK RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYVÉHEZ J A N U Á R

Átírás

1 MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI PIACI FEJLEMÉNYEK HÁTTÉRANYAG A MONETÁRIS TANÁCS 18. JANUÁR 3-I ÜLÉSÉNEK RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYVÉHEZ 18 J A N U Á R

2 MAGYAR NEMZETI BANK Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények 18. január Közzététel időpontja: 18. február 1. 1 óra A Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények háttéranyag elkészítésekor a 18. január -ig rendelkezésre álló információkat vettük figyelembe. A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 13. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges céljaként. Az MNB legfőbb döntéshozó szerve a Monetáris Tanács. A Tanács szükség szerint, de üléseinek időpontját előre meghirdetve általában havonta kétszer ülésezik, minden hónap második ülésén tárgyalva a jegybanki alapkamatláb módosításának kérdését. Ezekről az üléseiről a Monetáris Tanács rövidített jegyzőkönyveket ad közre, amelyek még a következő kamatmeghatározó ülés előtt megjelennek. A rövidített jegyzőkönyvhöz készített háttéranyag az MNB szakértői által a Monetáris Tanács részére készített elemzések tartalmi összefoglalójaként a gazdasági és pénzügyi folyamatokat, az előző ülés óta nyilvánosságra került új információkat ismerteti. A rövidített jegyzőkönyvek, valamint a jegyzőkönyvek háttéranyagai elérhetők az MNB honlapján:

3 MAGYAR NEMZETI BANK Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények 18. január TARTALOM Tartalom Makrogazdaság Nemzetközi makrogazdasági környezet Hazai reálgazdasági folyamatok Infláció és bérek Költségvetési folyamatok Külső egyensúlyi folyamatok Pénzügyi piacok Nemzetközi pénzpiacok Hazai pénzpiaci mutatók alakulása Hitelezési feltételek

4 MAGYAR NEMZETI BANK Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények 18. január 1. MAKROGAZDASÁG 1.1. Nemzetközi makrogazdasági környezet 17 harmadik negyedévében a nemzetközi konjunktúra kedvezően alakult. Az eurozóna mellett az Egyesült Államokban is bővült a gazdaság a harmadik negyedévben, azonban a növekedési kilátásokat továbbra is bizonytalanság övezi. Legfőbb külkereskedelmi partnerünk, Németország gazdasága a harmadik negyedévben a várakozásokat meghaladó ütemben bővült, illetve novemberben a német ipari termelés historikus csúcson alakult. Az Európai Unió növekedési centrumának bizonyuló közép-kelet-európai régió dinamikus bővülését elsősorban a belső keresleti tételek támogatták az elmúlt időszakban. 1. ábra: Konjunktúraindikátorok alakulása felvevőpiacainkon egyenleg OECD CLI (felvevőpiacaink súlyozott átlaga) Forrás: OECD, Ifo Ifo (jobb tengely) egyenleg harmadik negyedévében a nemzetközi konjunktúra kedvezően alakult. Az eurozóna folytatódó bővülése mellett az Egyesült Államokban az elemzői és piaci várakozásokat meghaladó mértékben bővült a gazdaság a harmadik negyedévben. Az elmúlt hónapok ipari termelési adatai és a javuló üzleti bizalom kedvező európai konjunktúrát vetít előre az elkövetkező időszakban, amit az előretekintő konjunktúraindikátorok tartós emelkedése is alátámaszt. A javuló pénzügyi kondíciók és az erős üzleti bizalom ellenére az Egyesült Államokban a gazdaságpolitika protekcionista irányára vonatkozó lehetséges forgatókönyveket, valamint a bejelentett adóreform gazdaságélénkítő hatásait a részletek ismeretének hiányában továbbra is bizonytalanság övezi. Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése és a német koalíciós tárgyalások bizonytalansága továbbra is negatív kockázatot hordoz az európai növekedés ütemét illetően. Legfőbb külkereskedelmi partnerünk, Németország gazdasága érdemben bővült a harmadik negyedévben. A kedvező munkaerőpiaci folyamatok hatására a stabilan emelkedő háztartási fogyasztás, a bővülő vállalati beruházások és az exportteljesítmény javulása is segítette a német gazdasági növekedést. A német ipari termelés bővülése tovább folytatódott az elmúlt időszakban, novemberben a növekedés mértéke historikus csúcson alakult. Az ipar kedvező teljesítményéhez az alágazatok széles köre hozzájárult. A tovább emelkedő új német ipari rendelések mellett a német gazdasági kilátásokat megragadó Ifo index is kedvező szinten alakult az elmúlt hónapokban (1. ábra). A régiós országok élénk növekedését elsősorban a dinamikusan bővülő belső kereslet alakítja. A fogyasztás bővülése a régió minden országában jelentős, amit a javuló munkaerőpiaci feltételek, az alacsony inflációs környezet következtében bővülő reáljövedelmek és a kedvező lakossági bizalom is támogat. Emellett a növekedésben a

5 MAGYAR NEMZETI BANK Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények 18. január. ábra: A Brent olaj világpiaci árának alakulása USD, EUR Forrás: Bloomberg BRENT (EUR/hordó) USD, EUR BRENT (USD/hordó) beruházások is egyre inkább meghatározó szerepet töltenek be. A globális inflációs környezet érdemben nem változott, az eurozóna inflációs alapfolyamatai továbbra is visszafogottan alakulnak. Az infláció decemberben enyhén mérséklődött az eurozónában, amit főként az üzemanyagok árindexének bázishatások miatti csökkenése magyaráz. Az olaj világpiaci ára a decemberi kamatdöntő ülés óta nagyrészt 5-7 dollár között alakult (. ábra). Az olajár-alakulást az iráni belpolitikai zavarok mellett az amerikai olajkészletek és a működő fúrótornyok számának csökkenéséről szóló hírek befolyásolták. Az ipari nyersanyagok világpiaci ára enyhén emelkedett, míg a nyers élelmiszereké lényegében nem változott decemberben. 5

6 MAGYAR NEMZETI BANK Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények 18. január 1.. Hazai reálgazdasági folyamatok A KSH adatközlése alapján 17 harmadik negyedévében 3,9 százalékkal bővült a hazai GDP az előző év azonos időszakához képest. A beérkezett havi konjunktúraadatok alapján a negyedik negyedévben is folytatódhatott a magyar gazdaság növekedése. A munkanélküliségi ráta 3,8 százalékra csökkent novemberben. A foglalkoztatáson belül az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma tovább emelkedett, míg a közfoglalkoztatásban résztvevők száma érdemben nem változott. 3. ábra: Havi termelési indikátorok és a GDP alakulása Gazdasági növekedés Megjegyzés: A havi termelési indikátorok (ipar, építőipar, kiskereskedelem) súlyozott átlaga, ahol a súlyok a GDP növekedési ütemét magyarázó regresszióból származnak. Forrás: KSH adatok alapján MNB-számítás. ábra: Az ipari termelés alakulása Havi termelési indikátorok 1=1 Forrás: KSH adatok alapján MNB számítás GDP éves változása Havi változás (jobb tengely) Szezonálisan igazított szint harmadik negyedévében a KSH adatközlése alapján a bruttó hazai termék 3,9 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az előző negyedévhez viszonyítva,9 százalékkal bővült a hazai GDP a szezonálisan igazított adatok alapján. A gazdasági növekedést felhasználási oldalon a beruházások mellett elsősorban a lakossági fogyasztás, termelési oldalon pedig a szolgáltatások mellett az építőipar, valamint az ipar teljesítménye támogatta. A GDP növekedése a negyedik negyedévben is folytatódhatott, amit a rendelkezésre álló havi termelési indikátorok is alátámasztanak (3. ábra). A kiskereskedelmi forgalom bővülése stabil ütemben folytatódott, emellett az építőipari kibocsátás továbbra is dinamikus bővülést mutat. Az ipari termelés emelkedése folytatódott az elmúlt hónapokban is. 17 novemberében 3, százalékkal bővült az ipari kibocsátás az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg a termelés szintje, százalékkal mérséklődött az előző hónaphoz képest (. ábra). A munkanaphatástól megtisztított index megegyezett a nyers éves dinamikával. A feldolgozóipari alágazatok teljesítménye összességében emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva, összhangban a külpiacaink kedvező gazdasági teljesítményével. A nagy súlyú járműgyártás termelése mérséklődött novemberben, amit a járműipart érintő átállások magyarázhatnak. A fémipar, a vegyipar, illetve az egyéb gépipari alágazatok termelése érdemben emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az előretekintő indikátorok összességében kedvező képet jeleznek a magyar ipar kilátásait illetően. A kedvező nemzetközi konjunktúrahangulat mellett a hazai és német ipar új rendelései is növekedtek az elmúlt időszakban. 17 novemberében az ipari termelés alakulásával összhangban az árukivitel euróban számított értéke,1, a behozatalé 7,8 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva. Tavaly novemberben a külkereskedelmi többlet 79 millió euróval csökkent 1 novemberéhez képest. 17 októberében a külkereskedelmi cserearány enyhén javult az előző év azonos időszakához képest.

7 MAGYAR NEMZETI BANK Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények 18. január 5. ábra: A foglalkoztatottak létszáma és a munkanélküliségi ráta Forrás: KSH ezer fő Foglalkoztatottak száma (ezer fő) Munkanélküliségi ráta (jobb tengely) novemberében 3,7 százalékkal bővült az építőipari termelés volumene az előző év azonos időszakához képest, míg az előző hónaphoz viszonyítva 1, százalékkal csökkent a kibocsátás. Az ágazat elmúlt időszaki dinamikus bővülését az uniós forrásból megvalósított projektek mellett a feldolgozóipari kapacitásbővítések és a lakásépítések is támogatták. Az előretekintő indikátorok az építőipar kedvező teljesítményét vetítik előre. A megkötött új szerződések volumene 11,7 százalékkal, az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene 11,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Novemberben a kiskereskedelmi értékesítések volumene munkanaphatástól szűrve,7 százalékkal bővült a tavalyi év azonos időszakához képest. Az elmúlt hónapokban a forgalom a termékek széles körében emelkedett. Az értékesítések növekedéséhez továbbra is elsősorban a nem élelmiszerjellegű, tartósabb termékek forgalmának számottevő bővülése járult hozzá. Emellett mind az élelmiszer-eladások, mind az üzemanyag-értékesítések emelkedtek éves összevetésben Foglalkoztatás. ábra: A munkaerő-piaci feszességet mérő mutatók Nem támogatott rendelkezésre álló álláshelyek a MEF munkanélküliek százalékában Versenyszféra üres álláshelyek a MEF munkanélküliek százalékában (jobb tengely) Megjegyzés: Negyedéves adatok. Forrás: NFSZ, KSH A Munkaerő-felmérés adatai alapján 17 szeptembernovemberben az aktivitás és a foglalkoztatottság emelkedett a nemzetgazdaságban. A munkanélküliség szintje ezzel párhuzamosan tovább mérséklődött, összességében a munkanélküliségi ráta 3,8 százalékra csökkent (5. ábra). A foglalkoztatáson belül az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók növekvő száma járult hozzá a foglalkoztatás további bővüléséhez, míg a közfoglalkoztatásban résztvevők száma érdemben nem változott. A munkaerőpiacot továbbra is historikusan magas feszesség jellemzi a különböző statisztikákból számolt feszességi mutatók alapján (. ábra). 17 utolsó negyedévében az NFSZ adatai alapján a vállalatok munkaerő-keresletét megragadó nem támogatott új álláshelyek száma kismértékben emelkedett az előző negyedévhez képest. A nem támogatott betöltetlen álláshelyek száma enyhén magasabb szinten alakult a tavalyi év végén a harmadik negyedévhez képest, ami a munkaerő keresletének és kínálatának romló illeszkedésére utalhat. 7

8 MAGYAR NEMZETI BANK Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények 18. január 1.3. Infláció és bérek 17 decemberében az infláció,1, a maginfláció,, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció, százalék volt. Az inflációs alapfolyamatokat megragadó mutatóink lényegében nem változtak, továbbra is százalék körül, a maginflációnál alacsonyabban alakulnak. 17 egészét tekintve az infláció, százalék, a maginfláció,3 százalék volt. A versenyszféra bruttó átlagkeresete 11, százalékkal emelkedett novemberben az előző év azonos időszakához képest, az élénk bérdinamikát a feszes munkaerőpiaci környezetben a bérmegállapodás is támogatta. Az év nagy részéhez hasonlóan a novemberi prémiumkifizetések elmaradtak a tavalyi mértéktől. 7. ábra: Az infláció dekompozíciója Bérezés Egyéb Kormányzati intézkedések elsődleges hatásai Élelmiszer és energia Infláció (jobb tengely) Forrás: KSH adatok alapján MNB-számítás 8. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása százalékpont Adószűrt maginfláció Keresletérzékeny termékek inflációja Ritkán változó árú termékek inflációja Forrás: KSH adatok alapján MNB-számítás novemberében a versenyszférában a bruttó átlagkeresetek 11,, a rendszeres átlagkeresetek 1, százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. Mind a bruttó bérek, mind a rendszeres bérek éves növekedése lassult októberhez képest. A rendszeres bérek a szokásos szezonalitásnak megfelelően kismértékben emelkedtek az előző hónaphoz képest. Az év nagy részéhez hasonlóan az aktuális prémiumkifizetések novemberben is elmaradtak a tavalyi évben tapasztalt mértéktől. A 17. évi kétszámjegyű bérnövekedéshez a historikusan feszes munkaerőpiaci környezet mellett az állami közszolgáltató cégeket érintő keresetrendezések, valamint a bérmegállapodásban foglalt, év eleji intézkedések közvetlen és érdemi átgyűrűző hatása járult hozzá Inflációs folyamatok 17 decemberében éves összevetésben az infláció,1, a maginfláció,, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció, százalékon alakult (7. ábra). Az előző hónaphoz képest az infláció, százalékponttal csökkent, míg a maginfláció nem változott. Az infláció mérséklődését az üzemanyagok árindexének bázishatások miatti csökkenése okozta. 17 egészét tekintve az infláció, százalék, a maginfláció,3 százalék volt. Az inflációs alapmutatók lényegében nem változtak, továbbra is százalék körül, a maginflációnál alacsonyabban alakulnak (8. ábra). 17 novemberében a mezőgazdasági termelői árak éves összevetésben 7,7 százalékkal, míg a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok belföldi értékesítési árai 3,9 százalékkal emelkedtek. A decemberi inflációs és maginflációs adat megfelelt a decemberi Inflációs jelentés prognózisának. Aktuális előrejelzésünk szerint az infláció az idei év első hónapjaiban a jelenlegi szinten, a tolerancia sáv alsó szélének közelében marad. Az infláció 19 közepétől éri el fenntarthatóan a 3 százalékos inflációs célt. 8

9 jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. MAGYAR NEMZETI BANK Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények 18. január 1.. Költségvetési folyamatok Az államháztartás központi alrendszere 17 decemberében 335 milliárd forintos hiánnyal zárt, így a 17-es évben 197 milliárd forintos pénzforgalmi hiány alakult ki. 9. ábra: Az állami költségvetés éven belüli kumulált pénzforgalmi egyenlege milliárd forint m évi előirányzat Forrás: KSH adatok alapján MNB-számítás milliárd forint Az államháztartás központi alrendszere 17 decemberében 335 milliárd forintos hiánnyal zárt, így a 17-es évben 197 milliárd forintos pénzforgalmi hiány alakult ki (9. ábra). Ez az elmúlt évek legmagasabb értéke, és a módosított törvényi előirányzatot is 8 milliárd forinttal meghaladja. Az eltérés fő oka az EU támogatásokkal kapcsolatos megelőlegezések kifizetése. A központi alrendszer bevételei 17 decemberében milliárd forinttal alakultak alacsonyabban, mint az előző év azonos időszakában. Az adó- és járulékbevételek 35 milliárd forinttal maradtak el az előző év azonos időszaki értékeitől, elsősorban a gazdálkodó szervezetek befizetései és az általános forgalmi adóbevételek mérsékeltebb alakulása következtében. A bérekhez kapcsolódó bevételek az év egészéhez hasonlóan decemberben is dinamikusan növekedtek. A központi alrendszer egyéb bevételei elsősorban a TB alapok év végi befizetése miatt teljesültek magasan, ami ugyanakkor a költségvetés kiadási oldalán is megjelenik. Az EU-tól befolyó bevételek számottevően meghaladták a korábban jellemző havi szintet és a tavaly decemberi értéket is. A központi alrendszer kiadásai 1-hoz hasonlóan jelentősen emelkedtek decemberben az előző hónapokhoz képest. A 17-es év végén is sor került különböző egyedi intézkedésekre, amik érintették az elkülönített állami pénzalapok kiadásait, valamint az állami vagyonnal kapcsolatos és egyéb kiadásokat, többnyire olyan más előirányzatok terhére, ahol év közben megtakarításokat realizált a költségvetés. 1-hoz hasonlóan megnőtt decemberben az EU támogatásokkal kapcsolatos kifizetések összege is. 9

10 17.okt. 17.nov. MAGYAR NEMZETI BANK Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények 18. január 1.5. Külső egyensúlyi folyamatok Novemberben a gazdaság külső finanszírozási képessége 7 millió eurót tett ki, ami jelentősen meghaladja a korábbi hónapok szintjét. Az igazítatlan adatok szerint a külkereskedelmi egyenleg érdemben bővült, míg a jövedelemegyenleg és a transzferegyenleg stabilan alakult a hónap során. 1. ábra: A külső finanszírozási szerkezet alakulása (igazítatlan tranzakciók) milliárd euro 3 Finanszírozási igény - forrásbeáramlás Finanszírozási képesség - forráskiáramlás Derivatív tranzakciók Adósságjellegű finanszírozás Nem adósság jellegű finanszírozás Külső finanszírozási igény (finanszírozási oldal) Külső finanszírozási igény (reálgazdasági oldal) milliárd euro Megjegyzés: A pozitív értékek a finanszírozási igényt (forrásbeáramlást), míg a negatív értékek a finanszírozási képességet (forráskiáramlást) jelölnek. Forrás: MNB Novemberben a gazdaság külső finanszírozási képessége 7 millió eurót tett ki, ami jelentősen meghaladja a korábbi hónapok szintjét. Az igazítatlan adatok szerint a külkereskedelmi egyenleg érdemben bővült, míg a jövedelemegyenleg és a transzferegyenleg stabilan alakult a hónap során (1. ábra). Az áruegyenleg emelkedésének hátterében elsősorban az áruimport visszafogott szintje húzódott meg, amiben szerepet játszhatott a járműipari termelés mérséklődése miatt alacsonyabb importigény. A pénzügyi mérleg adatai alapján novemberben mintegy, milliárd eurós forráskiáramlás történt, ami az FDItípusú források beáramlása és az adósság típusú források nagyobb mértékű kiáramlása mellett valósult meg. A közvetlentőke befektetések, milliárd eurót meghaladó emelkedése teljes mértékben az újrabefektetett jövedelmek bővülésének volt köszönhető, miközben folytatódott a tulajdonosi hitelek mérséklődése. A tranzakciók alapján több mint,8 milliárd euróval csökkent a gazdaság nettó külső adóssága, amihez hasonló mértékben járult hozzá az államháztartás és a bankszektor, míg a vállalatok külső adóssága bővült. Az állam nettó külső adósságának, milliárd eurót kitevő mérséklődése az EU-val szembeni követelések bővülésével és a külföldiek állampapírállományának csökkenésével magyarázható, amit részben ellensúlyozott a devizatartalék csökkenése. A bankrendszer nettó külső adósságának mérséklődésében a rövid lejáratú külső források csökkenése játszott szerepet. 1

11 1.jan. 1.júl. 15.jan. 15.júl. 1.jan. 1.júl. 17.jan. 17.júl. dec 19. jan. jan 1. MAGYAR NEMZETI BANK Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények 18. január. PÉNZÜGYI PIACOK.1. Nemzetközi pénzpiacok Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban javult a globális befektetői hangulat. A fejlett piaci tőzsdék emelkedtek, az Egyesült Államokban 5 százalék, Európában -3 százalék körüli mértékben. Ezzel párhuzamosan az amerikai és német 1 éves állampapírhozamok -5 bázispont körüli mértékben nőttek. A feltörekvő piaci tőzsdeindexek jelentősen, átlagosan 1 százalékkal emelkedtek az elmúlt egy hónapban. A feltörekvő piaci hozamszint szintén nőtt, ugyanakkor a fejlett piaci benchmarkokhoz képesti átlagos hozamkülönbözetet mutató EMBI Global felár 3 bázispont alá csökkent, ami éves mélypontot jelent. A devizapiacokon az EUR/USD árfolyam 5 százalékos emelkedése, a nyersanyagpiacon pedig az olajár 1 százalékos növekedése emelhető ki. 11. ábra: Fejlett piaci részvényindexek változása és a VIX index (bal tengely), illetve az EMBI Global mutató (jobb tengely) alakulása Forrás: Bloomberg bázispont VIX S&P 5 DAX EMBI Global (jobb tengely) Tovább javult a globális befektetői hangulat az elmúlt egy hónap során. A pozitív hangulatot támogatta, hogy az Egyesült Államokban és Európában is a vártnál kedvezőbben alakultak a makrogazdasági adatközlések: a munkaerő-piaci adatok, a kiskereskedelmi forgalom és a bizalmi indikátorok is stabilan kedvező képet mutatnak. Az EKB decemberi üléséről készült jegyzőkönyv megjelenésének hatására fokozódtak az EKB első kamatemelésével, illetve az eszközvásárlások leállításával kapcsolatos piaci várakozások. A jegyzőkönyv alapján 18 első szakaszában változhat a jelenleg érvényes előretekintő iránymutatás. Ezt több piaci szereplő úgy értelmezte, hogy az EKB a tavasszal azt kommunikálja majd, hogy a program 18 szeptemberében véget ér, illetve a kamatemelések időzítésével kapcsolatos iránymutatás is változhat. Ennek hatására az első kamatemelés időpontjára vonatkozó piaci kamatvárakozások korábbra kerültek és a beárazott kamatpálya felfelé tolódott. A piaci árazás alapján a jelenleg -, százalékos egynapos betéti ráta 19 elejétől 19 végéig három alkalommal emelkedhet, 1 bázispontos lépésekben. Januárban az EKB Kormányzótanácsa nem változtatott az irányadó kamatokon. A Kormányzótanács közleménye alapján továbbra is arra számít, hogy az irányadó kamatok tartósan és a nettó eszközvásárlások horizontjánál jóval tovább a mostani szinteken maradnak. A nemkonvencionális monetáris politikai intézkedéseket illetően a Kormányzótanács 18 januárjától a nettó eszközvásárlást 3 milliárd eurós havi ütemben folytatja egészen 18. szeptember végéig, illetve szükség esetén ennél tovább, mindenesetre addig, amíg a Kormányzótanács az infláció pályájának inflációs céllal összhangban álló, tartós korrekcióját nem tapasztalja. A Fed decemberi kamatemelése után a következő lépést márciusra árazza a piac, ezt követően pedig júniusra 5 százalék feletti valószínűséggel egy újabb kamatemelést mutat az árazás. 11

12 1.jan. 1.júl. 15.jan. 15.júl. 1.jan. 1.júl. 17.jan. 17.júl. dec 19. jan. jan 1. 1.jan. 1.júl. 15.jan. 15.júl. 1.jan. 1.júl. 17.jan. 17.júl. dec 19. jan. jan 1. MAGYAR NEMZETI BANK Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények 18. január 1. ábra: Fejlett országok hosszú hozamainak alakulása amerikai német japán brit Forrás: Bloomberg 13. ábra: Fejlett piaci devizaárfolyamok alakulása Megjegyzés: A pozitív értékek a változó (második) deviza erősödését jelentik. Forrás: Reuters EURUSD EURGBP EURJPY EURCHF Mind a fejlett, mind a feltörekvő piaci tőzsdeindexek érdemben emelkedtek az elmúlt egy hónapban (11. ábra). Az Egyesült Államokban 5 százalék, Európában -3 százalék körüli mértékben nőttek az indexek. A kedvező tendenciát a kedvező makrogazdasági adatközlések mellett az is támogatta, hogy a növekvő olajárak miatt nőttek az energiacégek profitkilátásai. A kedvező hangulatban a feltörekvő piacokon is jelentősen, átlagosan 1 százalékkal emelkedtek a tőzsdeindexek egy hónap alatt. A fejlett és feltörekvő piacokon egyaránt emelkedtek a hosszú hozamok (1. ábra). Az Egyesült Államokban elsősorban a hozamgörbe hosszú vége emelkedett, bázispont körüli mértékben. Ehhez egyrészt hozzájárult, hogy az elfogadott adócsomag miatt előretekintve nőhet a hosszú lejáratú állampapírok kínálata, másrészt a növekvő olajárak miatt emelkedtek az inflációs várakozások. Az eurozónában a teljes hozamgörbe emelkedett, amit a rövid hozamok esetében az EKB kommunikációja, a hosszú hozamok esetében pedig a kedvező makroadatok és az emelkedő olajár támogatott. A devizapiacon folytatódott az euro dollárral szembeni erősödése (13. ábra). Bár a nemzetközi hangulat javulásával összefüggésben a dollár más meghatározó devizákkal szemben is gyengült, ugyanakkor ez az euróval szemben volt a leginkább szembetűnő. Ezt elsősorban az EKB kommunikációjához kapcsolódó várakozások fokozódása magyarázza. Érdemben, 1 százalékkal emelkedett a kőolaj világpiaci ára, ami az általános nyersanyagpiaci áremelkedést is támogatta. Az olajár emelkedéséhez hozzájárult a dollár gyengülése és a közel-keleti (iráni és szír) fejlemények. Emellett kiemelhető, hogy az Egyesült Államok olajtartalékai folyamatos csökkenés után 3 éves mélypontra estek az elmúlt időszakban, valamint a megnyitott olajkutak száma sem emelkedett a várt mértékben. 1

13 1.jan. 1.júl. 15.jan. 15.júl. 1.jan. 1.júl. 17.jan. 17.júl. dec 19. jan. jan 1. MAGYAR NEMZETI BANK Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények 18. január.. Hazai pénzpiaci mutatók alakulása A decemberi kamatdöntést követően, az év végéig lényegében folyamatosan erősödött a forint, összhangban a régiós devizákkal, majd egy enyhébb gyengülési hullámot követően havi szinten lényegében nem változott az árfolyam. Az állampapírpiaci hozamgörbe meredekebbé vált, miközben a hozamok összeségében a régióban megfigyeltnél enyhébben emelkedtek. A 3 hónapos BUBOR, százalékra csökkent. A külföldiek forint állampapír-állománya 15 milliárd forinttal mérséklődött, arányuk 1 százalékra csökkent. A hazai CDS felár 1 bázispontot csökkenve 8 bázispont körül stabilizálódott. 1. ábra: A forint/euro árfolyam és az árfolyamvárakozások implikált volatilitása Forrás: Bloomberg 15. ábra: A spot állampapír hozamgörbe elmozdulása 3,5 3,,5, 1,5 1,,5, -,5 forint/euro forint/euro implikált volatilitás (jobb tengely) 3,5 3,,5, 1,5 1,,5, -, év A forint az időszak során közel egy százalékkal erősödött az euróval szemben, a 38 és 313-as szintek között mozogva. A decemberi kamatdöntést követően, az év végéig lényegében folyamatosan erősödött a forint, összhangban a régiós devizákkal, majd egy enyhébb gyengülési hullámot követően havi összevetésben lényegében nem változott az árfolyam. A forint az időszak során nagyjából együttmozgott a zlotyval, illetve részben a cseh koronával is. A cseh korona a magyarhoz hasonló mértékben, mintegy 1 százalékkal értékelődött fel, míg a lengyel zloty kisebb mértékben,,75 százalékkal erősödött. A román lej ellentétesen mozgott és összességében egy százalékot gyengült az időszak során (1. ábra). A dollárral szemben a régiós devizák erősödtek, a forint, a zloty és a cseh korona nagyjából -5 százalékot, míg a lej,5 százalékot. Az állampapír-piaci hozamgörbe kissé meredekebb lett: a hozamgörbe három évig terjedő szakasza -8 bázisponttal feljebb tolódott, ugyanakkor a görbe hosszabb, 7-9 éves szakasza 1-13 bázisponttal emelkedett (15. ábra). A másodpiaci tízéves hosszú hozamok csak kisebb mértékben, 7-8 bázisponttal emelkedtek. Az időszak kötvényaukcióin, elsősorban a hosszabb futamidőkön erős kereslet mutatkozott. A 3 hónapos DKJ aukciókon egyes esetekben csak kisebb volt a lefedettség, ugyanakkor az ÁKK a meghirdetett mennyiséget minden esetben kibocsátotta. Az átlaghozamok továbbra is százalék körül alakultak. A 1 hónapos DKJ esetében szintén visszafogott volt a kereslet, egy alakalommal a felajánlottnál kisebb mennyiség került elfogadásra ugyanakkor az átlaghozam továbbra is százalék körül alakult ki. A hosszú állampapírok aukcióin a 3 és 1 éves kötvények iránt mutatkozott a legnagyobb kereslet, az átlaghozam a 3 éves kötvény esetében csaknem 1, a 1 évesnél nagyjából 1 bázisponttal mérséklődött. Az 5 éves kötvények lefedettsége mérsékeltebb volt, az átlaghozam,99 százalékon alakult, ami a decemberinél 8 bázisponttal kisebb. Forrás: MNB, Reuters 13

14 MAGYAR NEMZETI BANK Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények 18. január A külföldiek forint állampapír állománya az időszak során 15 milliárd forinttal csökkent, így portfóliójukban az időszak végén 31 milliárd forint volt. A piaci forint állampapírok állományán belüli arányuk -ről 1 százalékra csökkent. A hazai 5 éves CDS-felár érdemben, 1 bázisponttal 8 bázispontra csökkent, ami összhangban volt a régiós és globális folyamatokkal, és a válság utáni időszak legalacsonyabb értékét jelenti. 1

15 1.júl. 1.szept. 1.nov. 15.jan. 15.márc. 15.máj. 15.júl. 15.szept. 15.nov. 1.jan. 1.márc. 1.máj. 1.júl. 1.szept. 1.nov. 17.jan. 17.márc. 17.máj. 17.júl. 17.szept. 17.nov. 1.júl. 1.nov. 15.márc. 15.júl. 15.nov. 1.márc. 1.júl. 1.nov. 17.márc. 17.júl. 17.nov. MAGYAR NEMZETI BANK Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények 18. január 3. HITELEZÉSI FELTÉTELEK Novemberben a hitelintézetek vállalati hitelállománya 8 milliárd forinttal bővült a tranzakciók eredőjeként, ami szezonálisan igazítva 5 milliárd forintos növekedéssel egyenértékű. A hitelintézetek háztartási hitelállománya érdemben nem változott: a tranzakciók hatására 1 milliárd forinttal emelkedett, így a hitelállomány éves bővülése 3,1 százalékot tett ki november végén. A vállalati forinthitelek simított kamatfelára novemberben,1 százalékpont volt. Az új lakáscélú hitelek felára 1 év végéhez képest csökkenő tendenciát követ. 1. ábra: Nem-pénzügyi vállalatok nettó hitelfelvétele 3 milliárd forint Novemberben a hitelintézetek vállalati hitelállománya 8 milliárd forinttal bővült a tranzakciók eredőjeként, ami szezonálisan igazítva 5 milliárd forintos növekedéssel egyenértékű (1. ábra). Devizális bontásban a forinthitelek állománya 8 milliárd forinttal nőtt, míg a devizahiteleké milliárd forinttal csökkent. 17 novemberében a vállalati hitelezés éves alapon 9,7 százalékkal bővült. A pénzpiaci jellegű ügyletek nélkül a hitelkibocsátás volumene a hónap során 198 milliárd forintot tett ki, a pénzpiaci jellegű ügyletek értéke milliárd forint volt. Így az új hitelkibocsátás bruttó összege novemberben százalékkal emelkedett éves átlagban. Forrás: MNB Tranzakciók - forint Tranzakciók - deviza Összesen - szezonálisan igazított Éves növekedési ütem (jobb tengely) 17. ábra: Háztartások nettó hitelfelvétele milliárd forint 757 Mrd Ft -338 Mrd Ft 83 Mrd Ft -1 Mrd Ft A hitelintézetek háztartási hitelállománya érdemben nem változott: a tranzakciók hatására 1 milliárd forinttal emelkedett, így a hitelállomány éves bővülése 3,1 százalékot tett ki november végén (17. ábra). Az új szerződéskötések értéke a hónapban 11 milliárd forintot tett ki, így éves átlagban százalékos emelkedést mutatott. Az egyes részszegmenseket tekintve a lakáscélú hitelek kibocsátása 37 százalékkal, a személyi kölcsönöké 7 százalékkal emelkedett. A Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel termékek kibocsátása eddig 1 milliárd forintot ért el, amihez a novemberi hónap 8 milliárd forinttal járult hozzá. Ez a havi kihelyezés 13 százalékát adta. Forrás: MNB Tranzakciók - deviza Tranzakciók - forint Összesen - szezonálisan igazított Éves növekedési ütem (jobb skála) 15

16 1.júl. 1.nov. 15.márc. 15.júl. 15.nov. 1.márc. 1.júl. 1.nov. 17.márc. 17.júl. 17.nov. MAGYAR NEMZETI BANK Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények 18. január 18. ábra: A vállalati és háztartási hitelfelárak alakulása százalékpont százalékpont A vállalati forinthitelek simított kamatfelára novemberben,1 százalékpont volt (18. ábra). A kisösszegű piaci hitelek felára azonban amelyet jellemzően kkv-k vesznek fel továbbra is 1 százalékponttal haladja meg a többi visegrádi ország átlagát. A lakáscélú háztartási hitelek a teljes hitelköltség mutató (THM) alapján számolt átlagos kamatfelára nem változott, értéke,3 százalékponton áll, ami nemzetközi összehasonlításban magasnak nevezhető. A háztartási fedezetlen fogyasztási hitelek felára 13, százalékponton állt novemberben. A magas felárak problémája elsősorban az éven túl rögzített kamatozású ügyletek piacára koncentrálódik. Vállalati - Forinthitelek Lakáshitelek - legfeljebb 1 éves kamatfixálással Lakáshitelek - éven túli kamatfixálással Háztartási - Fedezetlen fogyasztási hitelek (jobb skála) Megjegyzés: THM feletti 3 havi simított felárak. A vállalati forinthitelek esetében a 3 hónapos BUBOR. A változó vagy legfeljebb 1 évig fixált kamatozású lakáscélú hitelek esetében a 3 havi BUBOR, míg az éven túl fixált lakáshitelek esetében a megfelelő IRS feletti felár. Forrás: MNB Az új lakáscélú hitelek felára 1 év végéhez képest csökkenő tendenciát követ. Az 1-5 éven fixált termékek esetében,1 százalékpontos (,7), az 5-1 éven fixáltak esetében, százalékpontos (,), a 1 éven túli fixálású termékek esetében pedig, százalékpontos (3,) csökkenés figyelhető meg novemberben az előző év végi adatokhoz viszonyítva. 1