V. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM Ára: 2600 Ft DECEMBER 30. TARTALOM

Átírás

1 V. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM Ára: 2600 Ft DECEMBER 30. TARTALOM oldal JOGSZABÁLYOK évi CXCV. törvény egyes törvényeknek a közgyűjteményekben őrzött, vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásával összefüggő módosításáról /2013. (XI. 20.) Korm. rendelet a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről /2013. (XI. 27.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezésére című 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet módosításáról /2013. (XI. 28.) Korm. rendelet a közgyűjteményekben őrzött vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről /2013. (XI. 26.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet módosításáról HATÁROZATOK 1832/2013. (XI. 15.) Korm. határozata az Árpád-ház Programról és kapcsolódó fejlesztési projektjeiről ( ) /2013. (XI. 15.) Korm. határozat a víz alatti kulturális örökség védelméről szóló UNESCO egyezmény szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról /2013. (XI. 19.) Korm. határozat a Tokiói Kulturális és Turisztikai Információs Központ kialakításához és működéséhez szükséges források biztosításáról /2013. (XI. 19.) Korm. határozat a Köznevelési Érdekegyeztető Tanácsról /2013. (XI. 19.) Korm. határozat az Országos Közneve lési Tanácsról és az Országos Nemzetiségi Tanácsról oldal 1878/2013. (XI. 28.) Korm. határozat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ feladatainak finanszírozása érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetek közötti előirányzat átcsoportosításról /2013. (XI. 28.) Korm. határozat az oktatási esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések támogatása érdekében a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetek között történő előirányzat-átcsoportosításról /2013. (XI. 29.) ME határozat főiskolai rektor felmentéséről UTASÍTÁSOK 45/2013. (XI. 22.) EMMI utasítás az Oktatási Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról /2013. (XI. 29.) EMMI utasítás a miniszteri biztos kinevezéséről szóló 42/2013. (XI. 8.) EMMI utasítás módosításáról KÖZLEMÉNYEK Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Habilitációs Bizottsága közleménye habilitált doktori címet szerzettekről Pályázati felhívás felsőoktatási intézmény vezetői, oktatói és egyéb álláshelyének betöltésére Pályázati felhívás nevelési-oktatási és egyéb intézmény vezetői álláshelyének betöltésére Pályázati felhívás pedagógus- és egyéb álláshely betöltésére Az Oktatási Hivatal Alapító Okirata (a módosításokkal egységes szerkezetben) Közlemények oklevelek érvénytelenné nyilvánításáról A közlöny zárása után érkezett pályázati felhívások

2 16972 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 24. szám JOGSZABÁLYOK évi CXCV. törvény egyes törvényeknek a közgyűjteményekben őrzött, vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásával összefüggő módosításáról* 1. Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény módosítása 1. Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 16. (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (Mentes az öröklési illeték alól:) e) az állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjteményből a kulturális javakra vonatkozó jogszabályokban meghatározott eljárás keretében a volt tulajdonos örökösének visszaadott vagyontárgyra vonatkozó, a visszaadás időpontját megelőzően beállt öröklés; 2. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény módosítása 2. (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) Alapelvek alcíme a következő 4/A. -sal egészül ki: 4/A. Az állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjteményben őrzött olyan kulturális javakat, amelyek állami tulajdonjogának fennállása minden kétséget kizáró módon nem igazolható, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott eljárás eredményeként térítésmentesen ki kell adni annak a személynek, aki az adott, kulturális javak körébe tartozó tárgyra vonatkozó tulajdonjogát megfelelően valószínűsíti. (2) A Kultv (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvény végrehajtásaként rendeletben szabályozza) m) az állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjteményekben őrzött olyan kulturális javak viszszaadásának rendjét, amelyek állami tulajdonba tartozása minden kétséget kizáró módon nem igazolható. * A törvényt az Országgyűlés a november 11-i ülésnapján fogadta el. 3. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló évi XLV. törvény módosítása 3. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló évi XLV. törvény a 27/A. -t követően a következő alcímcímmel és 27/B 27/G. -sal egészül ki: A közgyűjteményben elhelyezett dologra vonatkozó valószínű öröklési jogcím igazolására irányuló eljárás 27/B. (1) Ha valamely állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjteményben (a továbbiakban: közgyűjtemény) őrzött, állami tulajdonban álló ként nyilvántartott, a kulturális javak körébe tartozó vagyontárgyra vagy vagyontárgyegyüttesre (a továb biakban együtt: vagyontárgy) vonatkozóan a vagyontárgy állami tulajdonjogának gyakorlására jogosult szervezet (a továbbiakban: az állami tulajdonjog gyakorlója) a vagyontárgy kiadására irányuló külön eljárásban megállapítja, hogy a vagyontárgy kiadható, de a kiadásra igényt bejelentő a vagyontárgyra vonatkozó örökösi minőségét jogerős hagyatékátadó végzéssel vagy öröklési bizonyítvánnyal nem tudja igazolni, a közjegyzőtől kérheti a vagyontárgyra vonatkozó valószínű öröklési jogcím igazolására irányuló eljárás lefolytatását, és valószínű örökösi bizonyítvány kiadását. (2) Ezen alcím alkalmazásában örökhagyó: a közgyűjteményben elhelyezett vagyontárgy utolsó ismert tulajdonosa. (3) Az eljárásra a vagyontárgy fekvésének helye szerinti közjegyző illetékes. Ha a kérelem több, különböző helyen fekvő vagyontárgyat érint, a kérelmező választása szerinti közjegyző jár el. Ha egy székhelyen vagy a fővárosban egy működési körzetben több közjegyző működik, a kérelmező választása szerinti közjegyző jár el. 27/C. (1) A kérelem előterjesztéséért az előterjesztéssel egyidejűleg a közjegyző számára a közjegyzői díjszabásról szóló miniszteri rendeletben megállapított díjat kell fizetni. Az eljárásban további munkadíj, költségtérítés és illeték ide nem értve a jogorvoslati eljárás illetékét nem számítható fel. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket is: a) azt, hogy a kérelmező a valószínű örökösi bizonyítvány kiadását a 27/B. (1) bekezdésében meghatározott okból kéri; b) annak az örökhagyónak a személyi adatait (családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja születési családi és utóneve) és halála helyét, idejét, akinek a hagyatéka tekintetében a kérelmező a valószínű öröklési jogcím igazolását kéri; c) azt, hogy az örökhagyó után maradt-e végrendelet; d) azt, hogy a kérelmező az örökhagyó da) törvényes örököse, vagy db) végrendeleti örököse;

3 24. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY e) a kérelmezőnek a törvényes, vagy végintézkedés esetén a végintézkedés szerinti öröklési rendre vonatkozó nyilatkozatát; f) a törvényes, vagy végintézkedés esetén a végrendeleti örökösök azonosító adatait (természetes személy továbbá teljes cselekvőképességgel nem rendelkező természetes személy esetén a törvényes képviselője családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, a lakcímét, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más polgári jogi jogképességgel rendelkező szervezet esetében a megnevezését, székhelyének címét, cégjegyzék- vagy nyilvántartási számát, a törvényes képviselőjének nevét); g) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy öröklési jogcímét jogerős hagyatékátadó végzéssel vagy öröklési bizonyítvánnyal nem tudja igazolni; h) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a kérelemben megjelölt örökhagyó és vagyontárgy tekintetében, ugyanazon indokok alapján másik közjegyző előtt nem indított eljárást; i) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy tudatában van annak, hogy bűncselekményt követ el, aki közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, és büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy a kérelemben foglaltak a valóságnak megfelelnek; j) az arra vonatkozó határozott kérelmet, hogy a közjegyző állapítsa meg, hogy a kérelmező az általa közölt adatok alapján az örökhagyó ja) törvényes örököse lehet, vagy jb) végrendeleti örököse lehet. (3) A kérelemhez csatolni kell a) az örökhagyó halotti anyakönyvi kivonatának, b) az állami tulajdonjog gyakorlójának a vagyontárgy kiadására irányuló külön eljárásban a vagyontárgy kérelmezőnek való visszaadhatóságáról hozott döntésének és c) a végrendeletnek eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példányát. 27/D. (1) A közjegyző a kérelem beérkezésétől ha a kérelem hiányainak pótlására van szükség, akkor a hiányok pótlásától számított 30 napon belül a) külön végzésbe foglalt valószínű örökösi bizonyítványt állít ki, amelyben azt tanúsítja, hogy a kérelemben foglaltak alapján a kérelmező a kérelemben megjelölt vagyontárgy tekintetében az örökhagyó törvényes vagy végrendeleti örököse lehet, vagy b) a valószínű örökösi bizonyítvány kiállítását végzéssel megtagadja, ha magából a kérelemből megállapítható, hogy az részben vagy egészben alaptalan. (2) A valószínű örökösi bizonyítvány a kérelemtől eltérően nem állítható ki. (3) Ha a kérelmező a kérelem hiányait ideértve a közjegyzői díj megfizetésének elmulasztását is a hiányok pótlására vonatkozó felhívásban megszabott határidő alatt nem pótolja, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. 27/E. (1) A valószínű örökösi bizonyítvány kizárólag a vagyontárgy kiadására vonatkozó eljárásban a vagyontárgyat őrző közgyűjteménynél használható fel. Ezt a rendelkezést a valószínű örökösi bizonyítványban fel kell tüntetni. (2) A valószínű örökösi bizonyítványt a közjegyző az országos kamara honlapján 15 napra közzéteszi. (3) Aki a kérelmezőnek a valószínű örökösi bizonyítvány szerinti valószínű örökösi jogcímét vitatja, az a közzétételi határidő utolsó napjától számított 15 nap alatt a valószínű örökösi bizonyítvány ellen kifogást terjeszthet elő az ügyben eljáró közjegyzőhöz. (4) A kifogásban elegendő előadni, hogy a kifogás előterjesztője a valószínű örökösi bizonyítványban foglaltakkal nem ért egyet, ezt meghaladóan a kifogást részletezni, valamint megindokolni nem kell. A valószínű örökösi bizonyítványnak a (3) bekezdésben meghatározott határidő alatti minden megtámadását kifogásnak kell tekinteni. (5) A kifogást a kérelmezővel közölni nem kell. (6) Határidőben előterjesztett kifogás esetén a közjegyző a valószínű örökösi bizonyítvány hatálytalanságát állapítja meg. A hatálytalanságot megállapító végzést a kifogás előterjesztőjének is kézbesíteni kell, de a végzés ellen a kifogás előterjesztője nem élhet fellebbezéssel. (7) Az elkésett kifogást a közjegyző érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A végzést a kifogás előterjesztőjének kell kézbesíteni, aki a végzés ellen fellebbezéssel élhet. (8) Ha a valószínű örökösi bizonyítvány ellen a (3) bekezdésben meghatározott határidőben kifogást nem terjesztettek elő, azt a kérelmezőnek kézbesíteni kell. A valószínű örökösi bizonyítványnak a kérelmező részére kézbesített példányán fel kell tüntetni, hogy az ellen a határidő alatt kifogást a közjegyzőhöz nem terjesztettek elő. (9) A valószínű örökösi bizonyítvány ellen fellebbezésnek nincs helye. A valószínű örökösi bizonyítványban foglaltakat sérelmesnek tartó fél a (3) bekezdésben meghatározott határidő eltelte után az igényeit csak bírósági úton, az ellenérdekű féllel szemben érvényesítheti. 27/F. (1) Az eljárásban a) igazolásnak és bizonyításnak nincs helye, b) a Pp a nem alkalmazható, c) a fellebbezést a feleknek észrevételezésre kiadni nem kell. (2) Az eljárásban a Pp.-nek a kézbesítési megbízottra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közjegyző a kérelmet, valamint a kifogást hiánypótlási felhívás nélkül hivatalból elutasítja, ha a kérelmező a kérelem előterjesztésével, a kifogás előterjesztője a kifogás előterjesztésével egyidejűleg a kézbesítési megbízott megjelölésére és a vele kötött megbízási szerződés benyújtására vonatkozó kötelezettségének szabályszerűen nem tett eleget. (3) Ha a fél a kézbesítési megbízott állítására vonatkozó kötelezettségének nem tett szabályszerűen eleget

4 16974 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 24. szám ideértve azt is, ha a kézbesítési megbízott állítására vonatkozó kötelezettség a kérelem vagy a kifogás előterjesztése után következett be, és a fél a kézbesítési megbízott megjelölését előidéző ok bekövetkezésével egyidejűleg, külön felhívás nélkül a kézbesítési megbízott megjelölésére és a vele kötött megbízási szerződés benyújtására vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget, vagy az iratokat a kézbesítési megbízott részére nem lehet kézbesíteni, a közjegyző az iratot hirdetmény útján kézbesíti. A hirdetményt kifüggeszteni nem kell, azt a Pp.-nek a hirdetmény bíróságok központi honlapján történő közzététele szabályai megfelelő alkalmazásával, kizárólag az országos kamara honlapján kell közzétenni. (4) A közjegyző az iratot is a fentiek szerinti módon, hirdetmény útján kézbesíti annak a félnek is, akinek az irat azért nem volt kézbesíthető, mert az általa megadott címen a posta közlése szerint a címzett fél ismeretlen vagy onnan ismeretlen helyre költözött, avagy a kézbesítés a posta közlése szerint a levélszekrény hiánya miatt nem volt teljesíthető. 27/G. A közjegyző a kérelem előterjesztéséért megfizetett díjról a valószínű örökösi bizonyítvány vagy az annak hatálytalanságát megállapító végzés kézbesítésével együtt a kérelmezőnek a megfizetett díj összegét feltüntető elismervényt is kézbesít. A megfizetett díjat az állam viseli. A kérelmezőnek a díjat az állami tulajdonjog gyakorlója téríti meg az elismervény alapján. 4. A nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény módosítása 4. A nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény 1. (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Nemzeti vagyonba tartozik:) g) állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjtemény (muzeális intézmény, levéltár, közgyűjteményként működő kép- és hangarchívum, valamint könyvtár) saját gyűjteményében nyilvántartott kulturális javak körébe tartozó dolog, kivéve, ha az állami vagy önkormányzati tulajdon jogszerű létrejötte kétséget kizáró módon nem bizonyítható és a dologra nézve más a tulajdonjogát bizonyítja vagy a kulturális javakra vonatkozó jogszabályokban meghatározott eljárás keretében valószínűsíti, 5. Záró rendelkezések 5. Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. 6. A 4. az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. Áder János s. k., köztársasági elnök Kövér László s. k., az Országgyűlés elnöke A Kormány 439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelete a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről A Kormány az 1 13., a 16., a 17., a 18. (1) és (5) bekezdése tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény 93. (1) bekezdés a), b, d), h, i) és n) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 14. és a 18. (2) bekezdése tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 15. tekintetében a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló évi C. törvény 67. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 18. (3) bekezdése, valamint a 19. tekintetében a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény 182. (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott felhatalmazás alapján, a 18. (4) bekezdése tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 62. (1) bekezdés 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 18. (6) bekezdése tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 174/A. a) pontjában meghatározott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. (1) E rendelet hatálya a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos területeken végzett szakértői tevékenységre terjed ki, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos igazságügyi szakértői tevékenység kivételével. (2) A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos területek: a) régészeti terület, b) műemléki terület ba) műemléki érték dokumentálása szakterület, bb) műemléki falkutatás szakterület, bc) műemléki restaurátor szakterület,

5 24. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY bd) történeti kertek szakterület, be) műemléki faldiagnosztika szakterület, bf) orgonahangszer-helyreállítás szakterület. 2. E rendelet alkalmazásában: 1. dokumentálás: műemléki értéket érintő beavatkozások folyamatának és eredményének, az azok során megfigyelhető jelenségeknek, valamint a műemléki érték állapotának tárgyszerű, pontos szöveges és képi rögzítése és magyarázata; 2. esztétikai helyreállítás: a restaurálás körébe tartozó azon hozzátételek, kiegészítések vagy egyéb beavatkozások összessége, amelyek célja az értékek érvényre juttatása, értelmezhetővé, bemutathatóvá tétele; 3. értékleltár: a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Övr.) 2. melléklet 4. pontjában meghatározott tartalmú doku mentum; 4. falkutatás: a tudományos elődokumentáció módszereivel nem megismerhető, fizikai beavatkozással járó vizsgálat: különösen a szerkezetek, szintviszonyok, térosztás, falszövet, a tartó-, burkoló- és díszítőelemek, a tartozékok, festés- és vakolatrétegek feltárása és elemzése; az építési periódusok és azok egymáshoz való viszonyának, a kutatott objektum rejtett értékeinek megismerése és datálása, a kutatott objektum használatának, funkciójának tisztázása, tudományos igényű dokumentálása; 5. konzerválás: a restaurálás körébe tartozó azon beavatkozások összessége, amelyek célja az alkotóelemek és anyag-, valamint az eszmei értéket adó jellegzetességek megőrzése: a károsodási folyamatok megállítása, az állapot stabilizálása, a szerkezet megerősítése, a tárgyhoz nem tartozó, azt károsító dolgok, szennyeződések eltávolítása; 6. műemléki inventarizáció: olyan, szemrevételezésen alapuló vizsgálati módszerrel elvégzett tudományos feltáró munka, amely egy-egy meghatározott földrajzi terület műemléki értékeinek megállapítását, dokumentálását, az állami műemléki értékkataszter fejlesztését szolgálja; 7. műemléki revízió: olyan, szemrevételezésen alapuló vizsgálati módszerrel elvégzett tudományos munka, amely egy-egy meghatározott földrajzi terület műemlékeinek monitoringozását szolgálja, a védett műemléki érték fennállásának, veszélyeztetettségének, állapotának elemzésére és dokumentálására terjed ki a műemlékek közhiteles, hatósági nyilvántartásának naprakészen tartása érdekében; 8. preventív konzerválás: a műemlék alkotórészét, tartozékát, berendezési tárgyát vagy a műemléket közvetlenül nem érintő beavatkozás, amelynek célja a tárgy vagy műemlék károsodásának elkerülése, illetve a károsodáshoz vezető folyamatok okainak megszüntetése, hatásuk mérséklése; 9. restaurálás: a műemlék alkotórészét, tartozékát, berendezési tárgyát közvetlenül érintő azon beavatkozások konzerválás, feltárás, esztétikai helyreállítás összessége, amelyek célja, hogy elősegítsék a beavatkozással érintett tárgy értékeinek felismerését, megértését, megbecsülését, a tárgy és értékei fennmaradását; 10. restaurátori feltárás: a restaurálás körébe tartozó azon beavatkozások összessége, amelyek célja egy értéket hordozó felület szabaddá tétele, az azt takaró, elfedő rétegek eltávolítása; 11. restaurátori kutatás: többszintű, roncsolásmentes vagy roncsolással járó vizsgálati folyamat, amely restaurálási beavatkozást alapoz meg, vagy történeti adatgyűjtésre, megismerésre irányul; 12. tagállam: a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény szerinti állam; 13. tudományos elődokumentáció: az Övr. 2. melléklet 1 6. pontjában meghatározottak összessége; többszintű megismerési folyamat eredménye, a műemléki érték engedélyhez nem kötött vizsgálatára, leltárba vételére, elemzésére, dokumentálására, a hozzá kapcsolódó források és szakirodalmi megállapítások feltárására, a műemléki érték történeti összefüggésbe helyezésére, valamint azon információk összegyűjtésére terjed ki, amelyek alapján meghatározhatók a műemléki érték megőrzését és érvényre juttatását biztosító beavatkozások és korlátozó tényezők. 3. A Kormány a szakértői tevékenység felügyeletét ellátó hatóságként (a továbbiakban: hatóság) a) műemléki területen a Magyar Építész Kamarát, b) régészeti területen a Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot (a továbbiak ban: LLTK) jelöli ki. 4. (1) Szakértői tevékenységnek minősül a régészeti területen a) az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti szakterületi munkarészének készítése, valamint b) a régészeti örökség felkutatásával, értékelésével, számbavételével, nyilvántartásával, megőrzésével, fenntartható használatával kapcsolatosan, különösen a földmunkával járó beruházás megrendelője, építtetője vagy kivitelezője számára végzett tanácsadói tevé kenység. (2) Szakértői tevékenységnek minősül a műemléki területen a) műemléki érték dokumentálása szakterületen aa) a műemléki érték dokumentálása: tudományos elődokumentáció (kivéve az orgonahangszer-helyreállítási szakterület vonatkozásában meghatározott tevékenysé-

6 16976 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 24. szám gek), értékleltár, műemléki revízió, inventarizáció, védetté nyilvánítási dokumentáció elkészítésében való részvétel, ab) a műemléki értéket érintő tevékenységeket előkészítő tanulmányok készítése: hatástanulmány készítése, műemlék vagy műemléki terület kezelési tervének készítése, ac) a műemléket érintő közigazgatási hatósági ügyekben szakértőként való közreműködés, műemléket érintő, engedélyhez kötött tevékenység megvalósítás során történő, jogkövetkezménnyel járó véleménye zése; b) műemléki falkutatás szakterületen ba) a műemlék falkutatása, bb) a műemléken végzett tevékenység kutatói megfigyelése; c) műemléki restaurátor szakterületen ca) a műemlék fizikai beavatkozással, mintavétellel, roncsolással járó restaurátori vizsgálata, kutatása, cb) a műemléken végzett konzerválás, cc) a műemléken végzett esztétikai helyreállítás, cd) a műemléken végzett restaurálást érintő közigazgatási hatósági ügyekben szakértőként való közreműködés, a műemléken végzett restaurálást érintő, engedélyhez kötött tevékenység megvalósítás során történő, jogkövetkezménnyel járó véleményezése; d) történeti kertek szakterületen da) a történeti kert inventarizációja, db) a történeti kert felmérése, dc) a történeti kert kezelési tervének készítése, dd) a történeti kert védetté nyilvánítási dokumentációjának elkészítésében való részvétel, de) a történeti kertet érintő közigazgatási hatósági ügyekben szakértőként való közreműködés, a történeti kertet érintő, engedélyhez kötött tevékenység megvalósítás során történő, jogkövetkezménnyel járó véleményezése; e) műemléki faldiagnosztika szakterületen: a műemlék épületek műszaki (faldiagnosztikai) vizsgálata; f) orgonahangszer-helyreállítási szakterületen az orgonaházat érintő tevékenységek kivételével műemlék épületben orgona elhelyezése, bontása, helyreállítása, átalakítása, valamint e tevékenységek örökségvédelmi engedélyezése iránti kérelem mellékletét képező dokumentáció készítése. 5. (1) Az 1. (2) bekezdésében meghatározott területeken vagy szakterületeken a 4. -ban meghatározott szakértői tevékenységet folytató személy köteles az erre irányuló szándékát a hatóságnak bejelenteni. (2) A nyilvántartásba vétel feltétele, hogy az (1) bekezdés szerinti személy az adott terület vagy szakterület vonatkozásában rendelkezzen az e rendeletben meghatározott a) végzettséggel és szakképesítéssel, valamint b) a szakképesítés megszerzését követően szerzett szakmai gyakorlattal. (3) Gazdasági társaság, költségvetési szerv, egyéni vállalkozó, egyéni cég (a továbbiakban együtt: cég) az 1. (2) bekezdésében meghatározott területen vagy szakterületen akkor végezheti a 4. -ban meghatározott szakértői tevékenységet, ha az adott tevékenységet személyesen ellátó munkavállalója vagy személyesen közreműködő tagja szerepel a 10. szerinti szakértői nyilvántartásban, továbbá rendelkezik az adott területen vagy szakterületen előírt feltételekkel. (4) Műemlék alkotórészét, tartozékát képező, műemlékként és egyúttal kulturális javakként is védett tárgyakat érintő, a 4. (2) bekezdésében meghatározott tevékenység esetén alkalmazandók e rendeletnek a 4. (2) bekezdésében meghatározott tevékenységekre vonatkozó rendelkezései. 6. (1) Régészeti területen a szakértői tevékenység végzéséhez a) mesterfokozat vagy azzal egyenértékű végzettség és okleveles régész szakképzettség vagy b) mesterfokozat vagy azzal egyenértékű végzettség, bölcsészettudomány képzési területen szerzett szakképzettség és régészeti specializáció szükséges. (2) Régészeti területen a szakértői tevékenység végzéséhez a) régészeti feltárásra jogosult intézményben vagy örökségvédelmi hatóságnál régészeti feladatok ellátására vonatkozó, munkavégzésre irányuló jogviszonyban szerzett, összesen legalább 5 éves vagy b) az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott számítási módszer alapján legalább 50 pont szakmai gyakorlat igazolása szükséges. 7. (1) Műemléki terület műemléki érték dokumentálása szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez mesterfokozat vagy azzal egyenértékű végzettség és a) okleveles művészettörténész, b) okleveles régész, c) okleveles építészmérnök, d) okleveles építészmérnök és műemlékvédelmi szakmérnöki, vagy e) okleveles építőművész és műemlékvédelmi szakmérnöki szakképzettség szükséges. (2) Műemléki terület műemléki falkutatás szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez mesterfokozat vagy azzal egyenértékű végzettség és a) okleveles művészettörténész, b) okleveles régész, c) okleveles építészmérnök,

7 24. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY d) okleveles építészmérnök és műemlékvédelmi szakmérnöki vagy e) okleveles építőművész és műemlékvédelmi szakmérnöki szakképzettség szükséges. (3) Műemléki terület műemléki restaurátor szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez mesterfokozat vagy azzal egyenértékű végzettség és restaurátorművész vagy okleveles restaurátorművész szakképzettség szükséges, a 4. (2) bekezdés c) pont ca) cc) alpontjai szerinti tevékenységek esetén a tevékenységnek megfelelő szakiránnyal. (4) Műemléki terület történeti kertek szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez mesterfokozat vagy azzal egyenértékű végzettség és a) okleveles tájépítészmérnök vagy b) okleveles tájépítész és kertművész (MA diploma) szakképzettség szükséges. (5) Műemléki terület műemléki faldiagnosztika szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez mesterfokozat vagy azzal egyenértékű végzettség és okleveles építőmérnök, okleveles szerkezet-építőmérnök vagy okleveles építészmérnök szakképzettség szükséges. (6) Műemléki terület orgonahangszer-helyreállítás szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez a) hangszerész orgonaépítő és -javító vagy b) hangszerkészítő és -javító (orgona) szakképesítés szükséges. 8. (1) Műemléki terület műemléki érték dokumentálása szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez a) műemlékvédelem területen legalább 5 év kutatói munkakörben végzett, szakirányú tevékenységgel szerzett, vagy b) az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott számítási módszer alapján megszerzett legalább 40 pont szakmai gyakorlat igazolása szükséges. (2) Műemléki terület műemléki falkutatás szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez a) műemlékvédelem területen legalább 5 év kutatói munkakörben végzett, szakirányú tevékenységgel megszerzett, vagy b) az 1. melléklet 3. pontjában meghatározott számítási módszer alapján megszerzett legalább 20 pont, valamint az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott számítási módszer alapján megszerzett legalább 20 pont szakmai gyakorlat igazolása szükséges. (3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott 5 év kutatói munkakörben végzett tevékenységből 3 év állami műemlékvédelmi intézményben kutatói munkakörben végzett szakirányú tevékenység szükséges a 7. (1) bekezdés c) pontja és a 7. (2) bekezdés c) pontja esetén a szakmai gyakorlat teljesítéséhez. (4) Műemléki terület műemléki restaurátor szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez a) műemlékvédelem területen restaurátori feladatokra irányuló legalább 5 éves jogviszonnyal szerzett, vagy b) a szakirányú végzettség megszerzésétől számított legalább 5 éves szakmai tevékenységgel szerzett és az 1. melléklet 4. pontjában meghatározott számítási módszer alapján megszerzett legalább 30 pont szakmai gyakorlat igazolása szükséges. (5) Műemléki terület történeti kertek szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez a) műemlékvédelem területen legalább 5 év történeti kert szakterületen végzett, szakirányú tevékenységgel szerzett, vagy b) a 1. melléklet 5. pontjában meghatározott számítási módszer alapján megszerzett legalább 30 pont szakmai gyakorlat igazolása szükséges. (6) Műemléki terület műemléki faldiagnosztika szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez az 1. melléklet 6. pontjában meghatározott számítási módszer alapján megszerzett 30 pont szakmai gyakorlat igazolása szükséges. (7) Műemléki terület orgonahangszer-helyreállítás szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez orgona építéssel és -helyreállítással foglalkozó munkáltatónál eltöltött legalább 5 éves, szakirányú munkavégzésre irányuló jogviszonyban szerzett szakmai gyakorlat igazolása szükséges. 9. (1) A szakértői tevékenység folytatására irányuló bejelentés a kulturális örökség védelméről szóló törvényben és a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló évi LXXVI. törvényben (a továbbiakban: Szolg. törvény) meghatározottak mellett tartalmazza: a) a szakértői tevékenységet folytatni szándékozó személy (cég esetén a munkavállaló vagy személyesen közreműködő tag) aa) szakképesítésének igazolását; ab) szakmai gyakorlatának igazolását; b) a terület és szakterület, továbbá műemléki res taurátori szakterület esetén a restaurátori szakirány megnevezését. (2) A bejelentést a 2. mellékletben meghatározott tartalmú nyomtatványon kell benyújtani. (3) A bejelentéshez csatolni kell: a) az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti oklevél, bizonyítvány másolatát; b) oklevél mellékletét, ha a kérelmező kreditrendszerben szerezte meg az oklevelét, vagy ha az a szakirány megállapítása érdekében szükséges; c) a szakmai gyakorlat igazolását az alábbiak szerint: ca) a szakmai tevékenység részletes leírását (a szakmai gyakorlat megszerzésének helye, ideje, a betöltött munka- vagy feladatkör, a végzett szakmai tevékenység),

8 16978 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 24. szám cb) az alkalmazásban töltött idő munkáltatói igazolását, cc) a pontszámítás alapját képező tevékenységről a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ, a Magyar Nemzeti Múzeum, az LLTK számára, vagy az építésügyi, illetve az örökségvédelmi hatósághoz benyújtott dokumentáció megnevezését és leltári számát, iktatószámát vagy egyéb iratazonosító számát azzal, hogy az LLTK által véleményezett dokumentációk közül nem vehető számításba az, amelyről a véleményezés során az LLTK megállapította, hogy a tartalma nem felel meg a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben foglalt követelményeknek. 10. (1) A hatóság nyilvántartást vezet a szakértői tevékenységet folytató személyekről. (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a Szolg. törvény 27. (2) bekezdésében foglaltakon felül a következő adatokat tartalmazza: a) szakértői tevékenység területének és szakterületének megnevezését, műemléki restaurátori szakterület esetén a restaurátori szakirány megnevezését, b) a nyilvántartási számot, c) a nyilvántartásba történő felvétel időpontját, d) az adatváltozás bejelentésének időpontját, e) a 12. (1) bekezdés szerinti intézkedést és annak időbeli hatályát. (3) A hatóság a szakértői nyilvántartást a szakértői tevékenység végzésére vonatkozó jogosultság igazolásához szükséges mértékben elektronikus úton hozzáférhetővé teszi. 11. (1) Valamely tagállamban jogszerűen letelepedett és ott az e rendelet szerinti szakértői tevékenység végzésére jogosult szolgáltató Magyarország területén történő letelepedés nélkül, szabad szolgáltatásnyújtás keretében akkor folytathatja ugyanezt a szakértői tevékenységet, ha az e rendeletben meghatározott szakmai feltételekkel rendelkezik. (2) A szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatás keretében történő szakértői tevékenység folytatására irányuló bejelentésre a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. 12. (1) Ha a szakértő a bejelentésköteles tevékenységet bejelentés nélkül ténylegesen folytatja, ideértve azt az esetet is, ha a szolgáltató a bejelentés előírt adataiban bekövetkezett változás bejelentését elmulasztotta, a hatóság a Szolg. törvény 25. -a szerint jár el. (2) Az eljáró hatóság az (1) bekezdés szerinti intézkedését a nyilvántartásba bejegyzi. (3) A hatóság eltiltja a tevékenység folytatásától és ezzel egyidejűleg a nyilvántartásból törli azt, aki a) a bejelentésben valótlan adatot közölt az e rendeletben meghatározott feltételek fennállása tekintetében, és ezt bármely hatáskörrel rendelkező hatóság által végzett ellenőrzés igazolja, vagy b) az e rendeletben meghatározott feltételekkel már nem rendelkezik. (4) Ha a cég a szakértői nyilvántartásban szereplő munkavállalójának vagy személyesen közreműködő tagjának átmeneti hiányára tekintettel bejelenti a hatóságnak a szakértői tevékenysége felfüggesztését, a hatóság a felfüggesztés tényét rögzíti a nyilvántartásban. Ha a felfüggesztést követő egy éven belül a cég a 9. megfelelő alkalmazásával nem igazolja a szakértői nyilvántartásban szereplő munkavállalója vagy személyesen közreműködő tagja jogosultságát, a hatóság a (3) bekezdés b) pontja szerint jár el. 13. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba. (2) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (3) Az 5. (2) bekezdésétől eltérően végzettségétől, szakképesítésétől és szakmai gyakorlatától függetlenül a műemléki terület műemléki érték dokumentálása szakterületen szakértői tevékenységet folytathat az az építésügyi műszaki szakértő is, aki a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) szerinti építésügyi műszaki szakértő építészet szakterület műemlékvédelem részszakterületen szakmagyakorlási engedéllyel rendelkezik, ha a) december 31-ig az 5. (1) bekezdése alapján bejelenti a hatóságnak, hogy a műemléki érték dokumentálása szakterületen szakértői tevékenységet kíván végezni, és b) a bejelentéséhez mellékeli az R1. szerinti szakmagyakorlási engedélyét. (4) Az 5. (2) bekezdésétől eltérően végzettségétől, szakképesítésétől és szakmai gyakorlatától függetlenül a műemléki terület műemléki érték dokumentálása szakterületen szakértői tevékenységet folytathat az az igaz-

9 24. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY ságügyi szakértő is, aki műszaki felsőoktatás keretében szerzett szakirányú főiskolai szakképzettséggel rendelkezik, ha a) az igazságügyért felelős miniszter január 1-jét megelőzően az igazságügyi szakértői névjegyzékbe az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló miniszteri rendelet alapján a műemlékvédelem szakterületre felvette, b) az igazságügyi szakértői névjegyzékben műemlékvédelem szakterületen e rendelet hatálybalépésének időpontjában szerepel, és c) december 31-ig az 5. (1) bekezdése alapján bejelenti a hatóságnak, hogy a műemléki érték dokumentálása szakterületen szakértői tevékenységet kíván végezni. (5) Az 5. (2) bekezdésétől eltérően végzettségétől, szakképesítésétől és szakmai gyakorlatától függetlenül a régészeti területen szakértői tevékenységet folytathat az a személy is, aki a kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről és a kulturális szakértői nyilvántartás vezetéséről szóló 19/2010. (IV. 23.) OKM rendelet (a továbbiakban: R2.) alapján a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szakterület régészet részszakterületen december 28-án szakértői jogosultsággal rendelkezett, ha a) december 31-ig bejelenti a hatóságnak, hogy a régészeti területen szakértői tevékenységet kíván végezni, és b) a bejelentéséhez mellékeli a R2. szerinti szakértői jogosultságának igazolását. 14. (1) A szakfordításról és tolmácsolásról szóló 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet (a továbbiakban: MT rendelet) a következő 3. -sal egészül ki: 3. A bíróság vagy hatóság előtt folyó eljárásban kirendelt szakfordítót, illetve tolmácsot az ügyre vonatkozó tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, azokról csak az ügyben eljáró bíróság vagy hatóság, továbbá az adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére nyújthat tájékoztatást. (2) Az MT rendelet 7. -a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: (6) A 3. a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló, október 20-i 2010/64/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikk (3) bekezdésének való megfelelést szolgálja. 15. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1) 1. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul. 16. (1) Az Övr a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki: (6) Ha a régészeti megfigyelés során a régészeti dokumentálás régészeti bontómunkát igényel, akkor legalább a beruházási földmunkával érintett mélységig a régészeti bontómunkát, az elsődleges nyilvántartásba vételt és múzeumba történő befogadást az előkerült régészeti jelenség vonatkozásában, a régészeti megfigyelés keretében kell elvégezni. (7) A (6) bekezdés szerinti régészeti bontómunka megkezdését a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalnak be kell jelenteni. (2) Az Övr a helyébe a következő rendelkezés lép: 34. (1) Az előzetes régészeti dokumentációt próbafeltárás alkalmazásával kell készíteni a) a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló évi LXVII. törvény hatálya alá tartozó beruházás, valamint nagyberuházásnak minősülő gát- és tározóépítés esetén, b) a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság által kezelt beruházás esetén, vagy c) ha a beruházás földmunkáival érintett régészeti lelő hely területe meghaladja az 1000 m 2 -t. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül próbafeltárást kell alkalmazni az előzetes régészeti dokumentáció készítése során, ha a Magyar Nemzeti Múzeum megállapítja, hogy a próbafeltárástól a beruházást megelőző feltárás tervezhetősége szempontjából új adat várható, kivéve a) a 2 méternél keskenyebb nyomvonal jellegű építményekre irányuló beruházásokat, valamint b) a természetes és mesterséges vízfolyások medrének módosítását. (3) A próbafeltárást az előzetes régészeti dokumentáció elkészítését, valamint a próbafeltárást akadályozó körülmény megszűnését követően kell elvégezni, ha a) a próbafeltárás építmény, térburkolat, közművezeték, termelői vezeték, engedélyhez kötött magánvezeték, vízzel fedettség vagy természetvédelmi oltalom miatt részben sem lehetséges, vagy b) az érintett ingatlannal a beruházó nem jogosult rendelkezni, és az ingatlannal rendelkezni jogosult nem járul hozzá a próbafeltárás elvégzéséhez. (3) Az Övr. 5. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

10 16980 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 24. szám 17. (1) Az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 395/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2) a következő 1/A. -sal egészül ki: 1/A. E rendelet alkalmazásában 1. örökségvédelmi hatástanulmány műemléki területi munkarésze: az 1. mellékletben meghatározott tartalmi elemek közül a műemlékvédelem tárgykörével foglalkozó tartalmi elemek összessége; 2. örökségvédelmi hatástanulmány régészeti területi munkarésze: az 1. mellékletben meghatározott tartalmi elemek közül a régészeti örökség tárgykörével foglalkozó tartalmi elemek összessége. (2) Az R2 3. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 3. A Kötv ában meghatározott örökségvédelmi hatástanulmány elkészítésére jogosult: a) az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti szakterületi munkarésze vonatkozásában a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet szerint régészeti területen szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő; b) az örökségvédelmi hatástanulmány műemléki szakterületi munkarésze vonatkozásában a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet szerint műemléki terület műemléki érték dokumentálása szakterületen szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő vagy az, aki a hatástanulmány alapjául szolgáló tervfajta elkészítésére egyébként jogosultsággal bír. 18. (1) Az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdésében a kulturális örökség ideiglenes védelem alatt álló elemei a III. kategóriába tartoznak szövegrész helyébe a kulturális örökség ideiglenes védelem alatt álló elemei az I. kategóriába tartoznak szöveg lép. (2) Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 40. (5c) bekezdés e) pont ec) alpontjában a Műemléki Tanácsadó Testület szövegrész helyébe a központi építészeti tervtanács műemléki testület szöveg lép. (3) A tervpályázati eljárások szabályairól szóló 305/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3) 9. (5) bekezdésében a helyi önkormányzat szakmai képviseletét minden esetben szövegrész helyébe a helyi önkormányzat szakmai képviseletét minden esetben, továbbá műemlék esetén a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben meghatározott központi építészeti-műszaki tervtanács műemléki ügyeket tárgyaló testületének elnöke által kijelölt tervtanácsi tag részvételét szöveg lép. (4) Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet 1. melléklet a) pontjában az Örökségvédelmi hatástanulmány szövegrész helyébe az Előzetes régészeti dokumentáció vagy örökségvédelmi hatástanulmány szöveg; b) pontjában az örökségvédelmi hatástanulmánnyal szövegrész helyébe az előzetes régészeti dokumentációval vagy örökségvédelmi hatástanulmánynyal szöveg, az örökségvédelmi hatástanulmány szövegrész helyébe az előzetes régészeti dokumentáció vagy örökségvédelmi hatástanulmány szöveg lép. (5) Az Övr. a) 3. (4) bekezdés e) pontjában a liturgikus berendezési tárgy elhelyezése, felújítása szövegrész helyébe a liturgikus berendezési tárgy elhelyezése, bontása, felújítása ; b) 3. (4) bekezdés l) pontjában a bontása (eltávolítása), eltakarása szövegrész helyébe a bontása (eltávolítása), eltakarása, valamint állvány építése, rögzítése ; c) 3. (5) bekezdés e) pontjában a beépített berendezés, bútor elhelyezése, felújítása szövegrész helyébe a beépített berendezés, bútor elhelyezése, bontása, felújítása ; d) 4. melléklet 3.1. pontjában a házszám, nyilvántartási lelőhely-azonosító szám szövegrész helyébe a házszám szöveg lép. (6) A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 30. (1) bekezdésében a fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalát szakhatóságként jelöli ki szövegrész helyébe az illetékes fővárosi és a megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala vagy régészet esetén Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala szöveg lép. 19. Hatályát veszti az R3 9. (3) bekezdésében a műemlék esetén a kulturális örökség védelméért felelős miniszter egyetértésével szövegrész. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

11 24. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY melléklet a 439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelethez 1. Régészeti területre vonatkozó számítási módszer a szakmai gyakorlat igazolására Egy tevékenységtípusba tartozik az 1 2., a 3 4. és az 5 7. sor szerinti tevékenység. A szakértői jogosultság megszerzéséhez legalább két tevékenységtípusból kell pontot gyűjteni. A 1. Tevékenység Pontszám 2. 1 önállóan vezetett, legalább 10 napos régészeti ásatás 6 pont 3. régész munkatársként 1 alkalommal való részvétel legalább 10 napos időtartamú régészeti ásatáson B 3 pont 4. önállóan vezetett 1 régészeti terepbejárás 2 pont 5. régész munkatársként való részvétel 1 régészeti terepbejáráson 1 pont 6. tudományos fokozat megszerzése régészeti tárgyú doktori értekezéssel 5 pont 7. régészeti szakmai tevékenységért kapott állami kitüntetés, díj, elismerés 3 pont 8. tudományos szaklapban megjelent öt cikk vagy három tanulmány vagy egy monográfia 4 pont 2. Műemléki területen a műemléki érték dokumentálása szakterületre vonatkozó számítási módszer a szakmai gyakorlat igazolására A B 1. Tevékenység Pontszám 2. 1 db védetté nyilvánítási dokumentáció önálló elkészítése 3 pont 3. 1 db védetté nyilvánítási dokumentáció elkészítése munkatársként 2 pont 4. 1 db műemlék értékleltárának önálló elkészítése 5 pont 5. 1 db műemlék értékleltárának elkészítése munkatársként 3 pont 6. önállóan elkészített, legalább 40 objektumra kiterjedő műemléki revízió 5 pont objektumra kiterjedő műemléki revízióban munkatársként való részvétel 3 pont 8. egy település vagy 50 épületre kiterjedő településrész inventarizációjának önálló elkészítése 4 pont 9. egy település vagy 50 épületre kiterjedő településrész inventarizációjának elkészítése 3 pont munkatársként 10. egy teljes műemlékre vonatkozó teljes körű építéstörténeti dokumentáció önálló elkészítése 9 pont 11. egy teljes műemlékre vonatkozó teljes körű építéstörténeti dokumentáció elkészítése 5 pont munkatársként 12. egy műemléket érintő részleges beavatkozás építéstörténeti dokumentációjának önálló 6 pont elkészítése 13. egy műemléket érintő részleges beavatkozás építéstörténeti dokumentációjának elkészítése 3 pont munkatársként 14. Műemlékvédelmi intézményben kutatóként teljesített tíz hónap munkaviszony vagy 3 pont gyakornoki státusz (hosszabb munkaviszony vagy gyakornoki státusz esetén legfeljebb 9 pontig vehető figyelembe) 15. Műemlék-helyreállításban való közreműködésre tekintettel az építésügyért felelős 4 pont miniszter által adományozott építészeti díj 16. Tudományos fokozat megszerzése műemlékvédelmi tárgyú doktori értekezéssel 5 pont 3. Műemléki területen műemléki falkutatás szakterületre vonatkozó számítási módszer a szakmai gyakorlat igazolására A 1. Tevékenység Pontszám 2. 1 db 1850 előtti műemlék lakóépület teljes körű, önálló falkutatása 7 pont 3. 1 db 1850 előtti műemlék lakóépület részleges, önálló falkutatása 5 pont 4. 1 db műemlék teljes körű, önálló falkutatása 5 pont B

12 16982 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 24. szám A 1. Tevékenység Pontszám 5. 1 db szakrális műemlék teljes körű, önálló falkutatása 6 pont 6. 1 db műemlék részleges, önálló falkutatása 4 pont 7. 1 db műemlék teljes körű falkutatásában való részvétel munkatársként 4 pont 8. 1 db műemlék részleges falkutatásában való részvétel munkatársként (legfeljebb 10 pontig vehető figyelembe) B 2 pont 4. Műemléki területen műemléki restaurátori szakterületre vonatkozó számítási módszer a szakmai gyakorlat igazolására A B 1. Tevékenység Pontszám 2. műemlék alkotórészeként védett képző- vagy iparművészeti alkotásokon önállóan, vagy vezetőként elvégzett restaurálási munka 3. műemlék alkotórészeként védett képző- vagy iparművészeti alkotásokon munkatársként elvégzett restaurálási munka 4. 1 db restaurátori kutatás és dokumentációja önálló elkészítése (legfeljebb 12 pontig vehető figyelembe) 5. 1 db restaurátori kutatás és dokumentációja elkészítésében munkatársként való részvétel (legfeljebb 12 pontig vehető figyelembe) 6 pont 4 pont 4 pont 3 pont 5. Műemléki területen történeti kertek szakterületre vonatkozó számítási módszer a szakmai gyakorlat igazolására Egy tevékenységtípusból legfeljebb 15 pont vehető figyelembe. Egy tevékenységtípusba tartozik az 1 2., a 3 4., az 5 6., a 7 8., a 9., a 10. és a sor szerinti tevékenység. A B 1. Tevékenység Pontszám 2. 1 db történeti kert védetté nyilvánítási dokumentációjának önálló elkészítése 3 pont 3. 1 db történeti kert védetté nyilvánítási dokumentációjának elkészítésében való közreműködés 1 pont munkatársként 4. 1 db védett történeti kert vagy egyéb, műemléki védelem alatt álló kert önálló kertépítészeti 5 pont felmérése 5. 1 db védett történeti kert vagy egyéb, műemléki védelem alatt álló kert kertépítészeti 2 pont felmérésében való közreműködés munkatársként 6. Történeti kertek inventarizációjának önálló elkészítése egy teljes településen vagy 100 ingatlanra 4 pont kiterjedő településrészen 7. Történeti kertek inventarizációjának elkészítése munkatársként egy teljes településen vagy 2 pont 100 ingatlanra kiterjedő településrészen 8. 1 történeti kert építéstörténeti dokumentációjának önálló elkészítése 5 pont 9. 1 történeti kert építéstörténeti dokumentációjának elkészítésében való közreműködés 2 pont munkatársként 10. Műemlékvédelmi intézményben történeti kertek szakterületen teljesített tíz hónap munkaviszony 3 pont vagy gyakornoki státusz (hosszabb munkaviszony vagy gyakornoki státusz esetén legfeljebb 9 pontig vehető figyelembe) 11. Tudományos fokozat megszerzése tájépítészeti tárgyú doktori értekezéssel 5 pont védett történeti kert vagy egyéb műemléki védelem alatt álló kert helyreállítási tervének önálló 5 pont elkészítése védett történeti kert vagy egyéb műemléki védelem alatt álló kert helyreállítási tervének elkészítésében való közreműködés munkatársként 2 pont

13 24. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY Műemléki területen műemléki faldiagnosztika szakterületre vonatkozó számítási módszer a szakmai gyakorlat igazolására Egy tevékenységtípusból legfeljebb 20 pont vehető figyelembe. Egy tevékenységtípusba tartozik az 1 2. és a 3 4. sor szerinti tevékenység. A B 1. Tevékenység Pontszám 2. 1 db műemléki védelem alatt álló épület faldiagnosztikai szakvéleményének önálló elkészítése 5 pont 3. 1 db műemléki védelem alatt álló épület faldiagnosztikai szakvéleményének munkatársként való elkészítése 4. 1 db műemléki védelem alatt álló épület komplex talajnedvesség elleni védelme tervének önálló elkészítése 5. 1 db műemléki védelem alatt álló épület komplex talajnedvesség elleni védelme tervének elkészítésében munkatársként való közreműködés 2 pont 4 pont 3 pont 2. melléklet a 439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelethez A szakértői nyilvántartásba vételhez szükséges bejelentés tartalma 1. Személyi adatok 1.1. név 1.2. lakcím 2. Szakértői terület szakterület 2.1. szakértői terület megnevezése 2.2. szakértői szakterület megnevezése 3. Szakképesítés adatai 3.1. szakképzettség megnevezése (amennyiben releváns, szakirány feltüntetésével) 3.2. szakképesítést igazoló okiratot kiállító intézmény megnevezése 3.3. szakképesítés megszerzésének időpontja 3.4. szakképesítést igazoló okirat száma 4. Szakmai gyakorlat igazolása 4.1. szakmai tevékenység leírása (a szakmai gyakorlat megszerzésének helye, ideje, a betöltött munka- vagy feladatkör, a végzett szakmai tevékenység részletes bemutatása) 4.2. alkalmazásban töltött idő (munkáltató megnevezése, munkaviszony kezdete és vége) 4.3. a pontszámítás alapját képező tevékenységre vonatkozó, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ, a Magyar Nemzeti Múzeum, az LLTK számára, vagy az építésügyi, illetve az örökségvédelmi hatósághoz benyújtott dokumentáció megnevezése (objektum neve, címe, műemléki azonosítója/lelőhely nyilvántartási azonosító száma, készítés éve, készítője/készítői neve, leltári száma, iktatószáma vagy egyéb iratazonosító száma, pontértéke)

14 16984 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 24. szám 4.4. további pontszámítás (felsorolva a dokumentációktól független, a fentiekben fel nem sorolt pontértékű tételeket) 4.5. a pontszámítás összesítése 3. melléklet a 439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelethez Az R1 1. számú mellékletében foglalt táblázat a következő 36. sorral egészül ki: [Sorszám Szabályozott szakma megnevezése Hatóság kijelölése, amelyhez a bejelentést meg kell tenni] 36. A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos területeken végzett szakértői tevékenység régészeti területen: Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság; műemléki területen: Magyar Építész Kamara 4. melléklet a 439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelethez Az Övr. 5. melléklete a következő 2.6. ponttal egészül ki: (A feltárást végzők adatai) 2.6. A feltárás vezetőjének munkatársai, beosztásuk, szakterületük A Kormány 442/2013. (XI. 27.) Korm. rendelete a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezésére című 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az 1 5., a 7. és a 9. tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény 85. (2) bekezdés d) pontjában, a 6. tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény 85. (2) bekezdés a) pontjában, a 8. és az 1. melléklet tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény 85. (2) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezésére című 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjtvhr.) 6/F. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 6/F. (1) Alapító okirata szerint több kulturális intézményi funkciót ellátó költségvetési szerv vezetésére megbízást a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel az a közalkalmazott is kaphat, aki legalább az egyik kulturális intézménytípus intézményvezetővel szemben támasztott követelményeinek megfelel, feltéve, hogy a kulturális intézményi funkciókat ellátó szervezeti egységeket az adott alapfeladatra vonatkozó felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező szakember irányítja. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók az előadó-művészeti intézmény, az állami szaklevéltár, a megyei könyvtár, a megyei hatókörű városi múzeum, az országos múzeum, az országos szakmúzeum, az országos szakkönyvtár, a felsőoktatási könyvtár és a nemzeti könyvtár esetében.

15 24. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY A Kjtvhr. a következő 6/G. -sal egészül ki: 6/G. (1) Közművelődési intézmény, múzeum vagy könyvtár vezetésével megbízott magasabb vezetőnek a (3) bekezdésben foglalt kivétellel a megbízását követő két éven belül a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról szóló rendelet szerint akkreditált, államháztartási és vezetési ismereteket nyújtó tanfolyamot kell elvégeznie, és az azt igazoló okiratot be kell mutatnia a munkáltatónak. Igazolás hiányában a vezetői megbízást vissza kell vonni. (2) Alapító okirata szerint közművelődési intézményi, múzeumi vagy könyvtári feladatokat is ellátó költségvetési szerv vezetésével megbízott magasabb vezetőnek a (3) bekezdésben foglalt kivétellel a miniszter által a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról szóló rendelet szerint akkreditált, kifejezetten az ilyen többfunkciós intézmények vezetésére vonatkozó államháztartási és vezetési ismereteket nyújtó tanfolyamot kell elvégeznie a megbízását követő két éven belül, és az azt igazoló okiratot be kell mutatnia a munkáltatónak. Igazolás hiányában a vezetői megbízást vissza kell vonni. (3) A magasabb vezető mentesül a tanfolyam elvégzésének kötelezettsége alól, ha jogász vagy közgazdász szakképzettséggel rendelkezik, vagy az (1) (2) bekezdés szerinti tanfolyamot a vezetői megbízását megelőzően elvégezte, és azt okirattal igazolja. 3. A Kjtvhr. a következő 6/H. -sal egészül ki: 6/H. Országos múzeum, országos szakmúzeum, megyei hatókörű városi múzeum, megyei könyvtár, felsőoktatási könyvtár, országos szakkönyvtár és a nemzeti könyvtár vezetésével megbízott magasabb vezetőnek a megbízás időpontjában vezetői gyakorlattal is rendelkeznie kell. 4. A Kjtvhr. a következő 6/I. -sal egészül ki: 6/I. (1) Alkotóművészeti intézményben a magasabb vezető és a vezető beosztás ellátásával csak olyan közalkalmazott bízható meg, aki a) rendelkezik szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, és b) a végzettségnek és szakképzettségnek vagy az intézmény alaptevékenységének megfelelő jogviszonyban legalább öt éves szakmai gyakorlatot szerzett. (2) Előadó-művészeti intézményben magasabb vezető beosztás ellátásával csak az bízható meg, aki a) rendelkezik szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, és b) a végzettségnek és szakképzettségnek vagy az intézmény alaptevékenységének megfelelő jogviszonyban legalább öt éves szakmai gyakorlatot szerzett. (3) Előadó-művészeti intézményben vezető beosztás ellátásával csak az a közalkalmazott bízható meg, aki a) rendelkezik szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, és b) a végzettségnek és szakképzettségnek vagy az intézmény alaptevékenységének megfelelő jogviszonyban legalább öt éves szakmai gyakorlatot szerzett. 5. A Kjtvhr. a következő 6/J. -sal egészül ki: 6/J. A 6/A 6/I. rendelkezései nem terjednek ki a gazdasági, műszaki, igazgatási magasabb vezető és vezető beosztásokra. 6. A Kjtvhr. a következő 6/K. -sal egészül ki: 6/K. (1) Könyvtárban jogszabályban előírt felsőfokú szakirányú munkaköri szakvizsgával egyenértékű az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) meghatározott segédkönyvtáros megnevezésű szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítvány. (2) Levéltárban jogszabályban előírt felsőfokú szakirányú munkaköri szakvizsgával egyenértékű az OKJben meghatározott segédlevéltáros megnevezésű szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítvány. (3) Muzeális intézményben a muzeológus és segédmuzeológus munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt főiskolai végzettségnek a előtt szerzett szakirányú főiskolai végzettséget és szakképzettséget kell tekinteni. (4) Közművelődési intézményben jogszabályban előírt felsőfokú szakirányú munkaköri szakvizsgával egyenértékű az OKJ-ben meghatározott felsőfokú közművelődési szakember, a felsőfokú kulturális menedzser és a felsőfokú közművelődési menedzser megnevezésű szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítvány. 7. A Kjtvhr a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki: (9) A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoz-

16 16986 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 24. szám tatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezésére című 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 442/2013. (XI. 27.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 6/G. -t a (10) bekezdésben foglalt kivétellel a december 31-ét követően létrejött vezetői megbízások tekintetében kell alkalmazni. (10) A Módr. által megállapított 6/G. -t a január 1-jét megelőzően létrejött vezetői megbízások tekintetében akkor kell alkalmazni, ha a megbízás időtartama a Módr. hatálybalépését követően több mint két évig tart. 8. A Kjtvhr. 3. melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 9. Hatályát veszti a Kjtvhr. a) 6/A. (1) bekezdés b) pontja, b) 6/G. -a, c) 6/H. -a, d) 23. (7) bekezdése. 10. (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) A 2., a 3., a 7., a 8., a 9. a) és d) pontja, valamint az 1. melléklet január 1-jén lép hatályba. Dr. Navracsics Tibor s. k., miniszterelnök-helyettes 1. melléklet a 442/2013. (XI. 27.) Korm. rendelethez A Kjtvhr. 3. mellékletében foglalt táblázat a) megjelölésű sora helyébe a következő rendelkezés lép: [A B Beosztás megnevezése Vezetői pótlék (%)] Országos (fővárosi) intézmény, országos szakkönyvtár és közművelődési intézmény, országos múzeum főosztályvezetője (tudományos titkára), a Magyar Nemzeti Levéltár megyei tagintézménye igazgatóhelyettese 225 b) a megjelölésű sort követően a következő és megjelölésű sorral egészül ki: [A B Beosztás megnevezése Vezetői pótlék (%)] Országos intézmény megyei tagintézményének igazgatója Országos intézmény megyei tagintézményének igazgató-helyettese 225 c) megjelölésű sora helyébe a következő rendelkezés lép: [A B Beosztás megnevezése Vezetői pótlék (%)] Megyei könyvtár, főiskolai könyvtár, megyei hatókörű városi múzeum igazgatója Megyei könyvtár, főiskolai könyvtár, megyei hatókörű városi múzeum igazgatóhelyettese Minisztérium vagy országos hatáskörű szerv szaklevéltára, országos szakmúzeum, Magyar Nemzeti Levéltár megyei tagintézményének igazgatója d) és megjelölésű sora helyébe a következő rendelkezés lép: [A B Beosztás megnevezése Vezetői pótlék (%)] Megyei könyvtár, fővárosi kerületi intézmény, megyei hatókörű városi múzeum, 150 Magyar Nemzeti Levéltár megyei tagintézménye osztályvezetője (tudományos titkára) Megyei könyvtár, fővárosi kerületi intézmény, megyei hatókörű városi múzeum, Magyar Nemzeti Levéltár megyei tagintézménye egyéb vezetője 100

17 24. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY A Kormány 449/2013. (XI. 28.) Korm. rendelete a közgyűjteményekben őrzött vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény 100. (1) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében a Kormány a következőket rendeli el: 1. (1) Ha valamely állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjteményben (a továbbiakban együtt: közgyűjtemény) őrzött, állami tulajdonban állóként nyilvántartott, a kulturális javak körébe tartozó vagyontárgy vagy vagyontárgyegyüttes (a továbbiakban együtt: vagyontárgy) kiadására (a továbbiakban: visszaadás) vonatkozóan természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet (a továbbiakban együtt: igénylő) a tulajdonjogára hivatkozással igényt jelent be, az igényt a vagyontárgy állami tulajdonjogának gyakorlására jogosult szervezet (a továbbiakban: az állami tulajdonjog gyakorlója) a 2 4. szerint bírálja el. (2) Az igénylő az igényét jogi képviselő útján terjesztheti elő. A jogi képviselőre a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti jogi képviseletre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. 2. Az igénylőnek az igény bejelentésével egyidejűleg csatolnia kell a vagyontárgy azonosítható megjelölését (leírását és fényképes vagy egyéb dokumentálását), valamint a vagyontárgyra vonatkozó tulajdonjogát valószínűsítő bizonyítékokat. Az igénylőnek a vagyontárgyra vonatkozó tulajdonjogát fennállónak kell tekinteni, ha a vagyontárgy korábbi tulajdonosának tulajdonjogát megfelelő bizonyítékokkal valószínűsíti, feltéve, hogy a korábbi tulajdonoshoz fűződő jogutódi minőségét is okirati bizonyítékkal (bírósági vagy közjegyzői határozattal) bizonyítja, ennek hiányában valószínűsíti. 3. (1) Az 1. szerinti vizsgálatot az állami tulajdonjog gyakorlója folytatja le az igénylő által benyújtott iratok és egyéb bizonyítékok, valamint az adott vagyon tárgyat őrző közgyűjteménytől beszerzett adatok alapján. E vizsgálat során értékelheti az igénylő által becsatolt adatokon kívül a vagyontárgy történetére vonatkozóan feltárható szakirodalmi adatokat is. (2) Az állami tulajdonjog gyakorlója az igény bejelentését követő 3 napon belül megkeresi az érintett közgyűjteményt, amely 30 napon belül szolgáltatja az igényelt, őrzésében lévő vagyontárgyak listáját, az azokra vonatkozó, a kezelésében lévő továbbá, ha a közgyűjtemény tudomása szerint más közgyűjtemény további bizonyítékokkal rendelkezik, az ezektől beszerzett, az állami tulajdonjog fennállását bizonyító, vagy az őrzés ettől eltérő egyéb jogcímére vonatkozó iratokat. (3) Ha az igényt a közgyűjteménynél jelentik be, a közgyűjtemény az állami tulajdonjog gyakorlójának haladéktalanul megküldi az igénylést és az igénylő által előterjesztett bizonyítékokat, valamint az igénynek a közgyűjteményhez történt beérkezésétől számított 30 napon belül szolgáltatja az állami tulajdonjog gyakorlója részére a (2) bekezdésben meghatározott adatokat. 4. (1) Az állami tulajdonjog gyakorlójának az 1. szerinti vizsgálat keretében elsősorban azt kell feltárnia, hogy kétséget kizáróan bizonyítható-e, hogy a vagyontárgy állami tulajdonjoga jogszerű eljárás keretében keletkezett, és az állam tulajdonjoga az igénylés időpontjában is fennáll, vagy az más jogcímen és körülmények között került a közgyűjtemény őrizetébe. (2) Ha a vizsgálat alapján megállapítható, hogy a közgyűjtemény által szolgáltatott adatok szerint a vagyontárgyon nem keletkezett jogszerű módon állami tulajdonjog, vagy az állami tulajdonjog keletkezése kétséget kizáró módon nem bizonyítható, az állami tulajdonjog gyakorlója a közgyűjteménytől beszerzett adatok beérkezésétől számított 30 napon belül megállapítja a vagyontárgyra vonatkozó állami tulajdonjog fennállásának hiányát, és döntést hoz a vagyontárgynak az igénylő részére történő visszaadásáról. (3) Ha a vizsgálat alapján megállapítható, hogy az igényelt vagyontárgy állami tulajdona jogszerűen keletkezett és az igénylés idején is fennáll, az állami tulajdonjog gyakorlója ezt tulajdonosi döntésével megállapítja és az igényt elutasítja. (4) A (2) vagy a (3) bekezdés szerinti döntéséről az állami tulajdonjog gyakorlója haladéktalanul tájékoztatja az igénylőt, a közgyűjteményt, valamint a közgyűjtemény felett a szakmai irányítást gyakorló emberi erőforrások miniszterét. 5. (1) Ha az állami tulajdonjog gyakorlója döntést hozott a vagyontárgynak az igénylő részére történő viszszaadásáról, a vagyontárgy kiadására a közgyűjtemény haladéktalanul köteles, ha az igénylő a) a vagyontárgy eredeti tulajdonosa, akitől a vagyontárgy a közgyűjteménybe került,

18 16988 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 24. szám b) az örökösi minőségét öröklési bizonyítvánnyal, vagy hagyatékátadó végzéssel igazolta, vagy c) az eredeti tulajdonosnak öröklési jogi igényt támasztó jogutódja, és erre vonatkozóan közjegyzői nemperes eljárásban kiállított valószínű örökösi bizonyítvánnyal valószínűsíti, hogy az eredeti tulajdonos lehetséges örökösei körébe tartozik. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben a közgyűjtemény köteles a vagyontárgyat az igénylővel egyeztetett időpontban az igénylő részére visszaadni, az időpontban való megegyezés hiányában pedig 3 napon belül lehetőséget biztosítani arra, hogy a vagyontárgyat az igénylő átvegye. (3) Ha az (1) bekezdés szerint a vagyontárgyat több igénylő részére kell visszaadni, a közgyűjteménynek azt az igénylők által meghatalmazott személy részére, ennek hiányában az igénylők közös birtokába kell adnia. (4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a közgyűjtemény értesíti a valószínű örökösi bizonyítványt kiállító közjegyzőt a vagyontárgy kiadásáról. 6. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a már előterjesztett és az állami tulajdonjog gyakorlójának döntésével le nem zárt igények esetében is alkalmazni kell. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök Az emberi erőforrások minisztere 72/2013. (XI. 26.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet módosításáról A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 94. (1) bekezdés j) és r) pontjában, a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény 29. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető állam titkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a szakképzés szakmai tankönyvei és az igazgatási szolgáltatási díj tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. c) és n) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el: 1. A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet (a továbbiakban: tankönyvrendelet) 2. e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: e) tartós tankönyv: az a tankönyvvé nyilvánított tankönyv, könyvhöz kapcsolódó kiadvány, amely ea) nem tartalmaz a tankönyvbe történő bejegyzést igénylő feladatokat, eb) legalább egy, általa lefedett pedagógiai szakaszt átfogó kísérleti program keretében kipróbálásra került, ec) nyomdai kivitele megfelel az e rendeletben meghatározott, a tartós tankönyvekre előírt sajátos technológiai feltételeknek, és ed) alkalmas arra, hogy a tanulók legalább négy tanéven keresztül használják, 2. A tankönyvrendelet 2. -a a következő f) ponttal egészül ki: f) kísérleti tankönyv: olyan, a miniszter engedélye alapján kiadott, bármely iskolai évfolyam vonatkozásában bármely, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Nemzeti alaptanterv) meghatározott műveltségi területre, vagy a miniszter által kiadott kerettantervek bármely tantárgyára vonatkozó, valamint bármely nevelési-oktatási program részeként keletkezett tankönyv, amelynek célja a kísérleti köznevelés-fejlesztési program keretében történő alkalmazása az iskolák önkéntes részvétele alapján, és amelyet térítésmentesen kell a részt vevő iskolák rendelkezésére bocsátani. 3. A tankönyvrendelet 3. (9) bekezdése helyébe a követ kező rendelkezés lép: (9) Az e paragrafusban foglaltakat nem kell alkalmazni azon tankönyv esetében, amelyet a miniszter adott évfolyamra, műveltségi területre, tantárgyra a tankönyvtörvény 2. (7) bekezdése és a 3. (2a) bekezdése alapján nyilvános pályázati eljárás során választott ki, vagy kísérleti tankönyvként való használatát engedélyezte. 4. A tankönyvrendelet 8. (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban vizsgálni kell, hogy a könyv)

19 24. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY a) a Nemzeti alaptanterv rendelkezéseinek megfelelően alkalmas-e az adott műveltségi terület, tantárgy tananyagtartalmának oktatására, 5. A tankönyvrendelet 12. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 12. (1) Azt a könyvet, amelyet adott évfolyamra, műveltségi területre, tantárgyra a miniszter nyilvános pályázati eljárás során választott ki, a tankönyvtörvény 2. (7) bekezdésére figyelemmel a hivatal a miniszter döntése alapján tizenöt napon belül tankönyvvé nyilvánítja. (2) Azt a kísérleti tankönyvet, amelynek a kísérleti program keretében történő kipróbálása a (3) bekezdés szerint pozitív eredménnyel zárult, és amely a 9. (2) (8) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő szakértő által a fejlesztés során készített szakértői vélemény szerint megfelel a 8. (1) (4) bekezdésében foglaltaknak, a hivatal a miniszter döntése alapján tizenöt napon belül tankönyvvé nyilvánítja. (3) Az a kísérleti tankönyvet kipróbáló eljárás zárulhat pozitív eredménnyel, melynek során a) a kipróbálás ideje nem rövidebb a tankönyv által lefedett pedagógiai szakasznál, b) a kipróbálási időszak alatt legalább két alkalommal a reprezentatívnak tekinthető vizsgálati mintában szereplő pedagógusok, tanulók és szülők véleményét felmérték, valamint c) a kipróbálás tapasztalatait értékelték, és korrekciós javaslat formájában összegezték. 6. A tankönyvrendelet 27. -a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: (7) Amennyiben valamely évfolyamon valamely tantárgyból a miniszter kísérleti tankönyv fejlesztését és kipróbálását engedélyezte, az adott tantárgyhoz, műveltségi területhez a kerettantervi rendelet alapján kiadott vagy jóváhagyott kerettanterv követelményeinek megfelelő kísérleti tankönyv választható. 7. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Balog Zoltán s. k., emberi erőforrások minisztere HATÁROZATOK A Kormány 1832/2013. (XI. 15.) Korm. határozata az Árpád-ház Programról és kapcsolódó fejlesztési projektjeiről ( ) A Kormány 1. egyetért a székesfehérvári nemzeti emlékhely, mint kiemelkedően fontos örökségünk ápolására, megóvására és bemutatására szolgáló Árpád-ház Program (a továbbiakban: program) koncepciójának alábbi tartalmával: 1.1. tudományos kutatási alprogramok: a) topográfiai alprogram, b) régészeti feltárási alprogram, c) antropológiai alprogram, d) muzeológiai alprogram, e) történeti és művészettörténeti alprogram, f) egyházrégészeti és -történeti alprogram, g) kortárs művészeti alprogram, h) restaurálási alprogram, i) tudományos kutatási, konferencia és publikációs alprogram, j) kiállítási, ismeretterjesztő publikációs és a nyilvánosság bevonását szolgáló események alprogramja, k) a székesfehérvári helyszínekkel kapcsolatos kutatások és kiadványok alprogramja; 1.2. fejlesztési alprogramok: a) kiemelt komplex fejlesztési alprogram, b) topográfiai kutatáson alapuló kulturális és nemzetpolitikai szempontból jelentős Kárpát-medencei helyreállítási és bemutatási alprogram; 2. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy gondoskodjon a program megvalósítása érdekében működő irányító testület (a továbbiakban: Irányító Testület) létrehozásáról a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, a közigazgatási és igazságügyi miniszter, valamint a program megvalósításában érintett más szervek bevonásával és együttműködésének kezdeményezésével; Felelős: emberi erőforrások minisztere Miniszterelnökséget vezető államtitkár közigazgatási és igazságügyi miniszter Határidő: azonnal 3. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy az Irányító Testület által kidolgozott program alapján készítsen előterjesztést, bemutatva a program elemeit, ütemezését és a megvalósítás forrásait; Felelős: emberi erőforrások minisztere Miniszterelnökséget vezető államtitkár Határidő: március 31.

20 16990 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 24. szám 4. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatával együttműködve dolgozza ki a program fejlesztési alprogramját képező, a székesfehérvári királyi koronázó- és temetkezési templom romterületéhez kapcsolódó látogatóközpont megvalósítására irányuló projekt javaslatot, majd a szükséges források, valamint azok ütemezésének bemutatásával készítsen előterjesztést a Kormány számára; Felelős: emberi erőforrások minisztere Miniszterelnökséget vezető államtitkár Határidő: március felhívja az emberi erőforrások miniszterét, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy az Irányító Testület közreműködésével készítsen előterjesztést a székesfehérvári királyi koronázó- és temetkezési templom, valamint az azt befogadó koronázó város eredeti kulturális örökségi értékeit őrző és bemutató múzeum-könyvtár-archívum épületegyüttese fejlesztési projektjének megvalósítására vonatkozóan; Felelős: emberi erőforrások minisztere Miniszterelnökséget vezető államtitkár Határidő: november felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy a 4. pont szerinti látogatóközpont engedélyes terveinek aktualizálása érdekében szükséges 10,0 millió forint biztosítása céljából kössön támogatási szerződést Székes fehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatával; Felelős: emberi erőforrások minisztere Határidő: november felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy a program megvalósításának előrehaladásáról minden év december 31-ig jelentésben tájékoztassa a Kormányt; Felelős: emberi erőforrások minisztere Határidő: folyamatosan, első alkalommal december felhívja az emberi erőforrások miniszterét, valamint a belügyminisztert, hogy az Irányító Testület közreműködésével a felmerülő feladatokra és azok pénzbeli ütemezésére is kiterjedően készítsen előterjesztést a Kormány számára a székesfehérvári királyi koronázóés temetkezési templom eredeti helyszínen 2022-re, az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára, illetve 2038-ra, Szent István király halálának évfordulójára történő bemutatásának, újjáépítésének lehetőségéről. Felelős: emberi erőforrások minisztere belügyminiszter Határidő: március 31. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök A Kormány 1833/2013. (XI. 15.) Korm. határozata a víz alatti kulturális örökség védelméről szóló UNESCO egyezmény szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról A Kormány 1. egyetért a víz alatti kulturális örökség védelméről szóló UNESCO egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) bemutatott szövegével; 2. felhatalmazza a külügyminisztert vagy az általa kijelölt személyt az Egyezmény bemutatott szövegének a megerősítés fenntartásával történő végleges megállapítására; 3. felhívja a külügyminisztert, hogy az Egyezmény szövegének végleges megállapításához szükséges meghatalmazási okiratot adja ki; 4. elfogadja az Egyezmény kihirdetéséről szóló törvénytervezetet, és elrendeli az Egyezmény szövegének végleges megállapítását követően annak az Országgyűléshez történő benyújtását. A törvényjavaslat előadójának a Kormány az emberi erőforrások miniszterét jelöli ki. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök A Kormány 1850/2013. (XI. 19.) Korm. határozata a Tokiói Kulturális és Turisztikai Információs Központ kialakításához és működéséhez szükséges források biztosításáról A Kormány 1. felhívja a külügyminisztert, hogy gondoskodjon a Tokiói Kulturális és Turisztikai Információs Központ kialakításához és működtetéséhez szükséges, legfeljebb 3515 ezer forint évi rendelkezésre állásáról a XVIII. Külügyminisztérium fejezetben; Felelős: külügyminiszter Határidő: azonnal 2. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert és a nemzetgazdasági minisztert, hogy a külügyminiszter bevonásával gondoskodjanak a Tokiói Kulturális és Turisztikai Információs Központ működtetéséhez évben szükséges ezer forintnak, 50-50%-os arányban, a XVIII. Külügyminisztérium fejezetben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítással történő biztosításáról; Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter nemzetgazdasági miniszter külügyminiszter Határidő: január 31.

21 24. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY a és évi költségvetési hiánycél biztosításához szükséges további intézkedésekről szóló 1036/2012. (II. 21.) Korm. határozat 6. pontjában foglalt beszerzési tilalom alól felmentést ad a Tokiói Kulturális és Turisztikai Információs Központ kialakításához szükséges beszerzések vonatkozásában. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök A Kormány 1854/2013. (XI. 19.) Korm. határozata a Köznevelési Érdekegyeztető Tanácsról 1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény 6. (6) bekezdésre hivatkozással, ágazati jelentőségű kérdésekben az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az országos önkormányzati érdekszövetségek bevonásával az érintett ágazatban a reprezentatív szakszervezetekkel az ágazati sajátosságoknak megfelelően ágazati érdekegyeztető fórumot, Köznevelési Érdekegyeztető Tanácsot (a továbbiakban: Tanács) hoz létre és működtet. 2. A Tanács feladata a köznevelés területén dolgozó munkavállalók közösségét képviselő reprezentatív szakszervezetek, továbbá az országos önkormányzati szövetségek, a nem önkormányzati iskolafenntartók, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a miniszter által vezetett minisztérium képviselői között a közalkalmazotti és egyéb munkaügyi kapcsolatok, különösen az anyagi, szociális és kulturális, valamint az élet és munkakörülményeket érintő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggő kérdések ágazati szintű egyeztetése, az érdekek feltárása, a törekvések bemutatása és egyeztetése: a) a közalkalmazotti és egyéb, az oktatáshoz kötődő munkaviszonnyal kapcsolatos kérdések megtárgyalása, b) a központi költségvetési törvény, és a vele összefüggő a szakterületet érintő más törvények véleményezése, c) a közoktatási területet érintő jogszabályok tervezeteinek, illetve különböző átfogó koncepcióknak és programoknak a köznevelés területének munkavállalóit érintő, munkaviszonyaira, élet- és munkakörülményeire hatást gyakorló kérdéseinek megtárgyalása. 3. A Tanács oldalai, tagjai: a) Kormányzati vagy ágazati oldal: a miniszter nevében a köznevelésért felelős helyettes államtitkár vagy képviselői, és más, az oktatásban érintett minisztériumok által delegált egy-egy fő, b) Munkavállalói oldal: a köznevelésben, a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény 6/A. (3) bekezdése alapján reprezentatívnak minősülő szakszervezetek által delegált egy-egy fő, c) Munkáltatói oldal: ca) a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által delegált egy fő, cb) az országos szintű önkormányzati érdekszövetségek által delegált egy-egy fő, cc) az országos nemzetiségi önkormányzatok által választott négy fő, cd) a nem állami, valamint nem önkormányzati iskolafenntartók által delegált személyek a következő megoszlásban: az egyházi jogi személyek által fenntartott köznevelési intézmények képviseletében négy fő, és egy fő a magánfenntartású köznevelési intézmények kép viseletében. 4. A Tanács tagjait a miniszter kéri fel a delegálók javaslata alapján. 5. A Tanács üléseinek elnöki teendőit a köznevelésért felelős helyettes államtitkár látja el. 6. A Tanács meghatározza működésének rendjét. A Tanács ügyrendjét a miniszter hagyja jóvá. 7. A Tanács munkáját titkárság segíti. A Tanács működéséhez szükséges feltételekről a miniszter gondoskodik 8. A Tanács működésének költségeit a központi költségvetés Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet költségvetésében kell biztosítani. A tagokat tevékenységük ellátásáért díjazás nem illeti meg. 9. A Tanács a tevékenységéről ügyrendjében foglaltak szerint tájékoztatja a minisztert. 10. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök A Kormány 1855/2013. (XI. 19.) Korm. határozata az Országos Köznevelési Tanácsról és az Országos Nemzetiségi Tanácsról I. Általános rendelkezések 1. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló évi XLIII. törvény 30. (1) bekezdése alapján a társadalmi szervezetekkel történő együttműködés erősítése érdekében létrehozza és működteti az Országos Köznevelési Tanácsot, valamint az Országos Nemzetiségi Tanácsot. II. Az Országos Köznevelési Tanács 2. A közneveléssel kapcsolatos döntések szakmai előkészítésében az Országos Köznevelési Tanács közreműködik. Az Országos Köznevelési Tanács az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) javaslattevő, véleményező és tanácsadói tevékenységet végző országos szakértői testülete.

22 16992 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 24. szám 3. Az Országos Köznevelési Tanács a) figyelemmel kíséri a köznevelés helyzetét, javaslatot készít, állást foglal a közneveléssel összefüggő oktatáspolitikai, kutatási és fejlesztési kérdésekben, b) figyelemmel kíséri és véleményezi az Óvodai nevelés országos alapprogramjának, a Nemzeti alaptantervnek, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának, kerettantervnek kiadását, alkalmazását, c) figyelemmel kíséri a köznevelés színvonalának alakulását, a köznevelés fejlesztését szolgáló kutatási feladatokat kezdeményez, d) javaslatot tesz a köznevelést érintő szakmai kérdésekben a miniszternek, e) figyelemmel kíséri és véleményezi a pedagógustovábbképzés rendszerének működését, különös tekintettel a továbbképzések akkreditációs eljárására, f) évente véleményezi az oktatási jogok biztosának beszámolóját, valamint g) figyelemmel kíséri a pedagógus előmeneteli és illet ményrendszer működését. 4. Az Országos Köznevelési Tanácsnak a miniszter felkérése alapján tizenhárom rendes és nyolc póttagja van: a) két tag miniszter által delegált, b) öt tag és két póttag az országos pedagógiai szakmai szervezetek választása szerint, c) egy tag és egy póttag ca) a pedagógusképző felsőoktatási intézmények, cb) a Magyar Tudományos Akadémia, cc) a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, cd) a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, ce) az országos szülői szervezetek, és cf) az országos diákszervezetek és diákönkormányzati szövetségek részéről. 5. A jelölésben azok az országos pedagógiai szakmai szervezetek vehetnek részt, amelyek alapszabályuk és bírósági nyilvántartásba vételük igazolásával az Orszá gos Köznevelési Tanács titkárságán bejelentkeztek. Az országos pedagógiai szakmai szervezetek és a pedagógusképző felsőoktatási intézmények által delegált tagokat a következő eljárás szerint kell megállapítani: a) minden érdekelt egy-egy jelöltre tehet javaslatot, b) a jelöléseket szétválasztva az országos pedagógiai szakmai szervezetek, illetve a pedagógusképző felsőoktatási intézmények jelöltjeit a miniszter összegyűjti és megküldi a javaslattevőknek, c) a javaslattevő megjelöli azt az öt, illetve egy személyt, akit az Országos Köznevelési Tanácsba javasol, d) az Országos Köznevelési Tanács rendes tagja az országos pedagógiai szakmai szervezetek jelöltjei közül az az öt, illetve a pedagógusképző felsőoktatási intézmények jelöltjei közül az az egy személy lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta, póttagja pedig a további kettő, illetve egy jelölt, azonos számú szavazatok esetén a sorrendet sorsolással kell eldönteni, e) a szavazatok összesítését és a sorsolást a miniszter végzi. 6. Az Országos Köznevelési Tanács tagjaira beérkező szavazatok összesítése, számlálása közjegyző jelenlétében történik, azon a jelölő szervezetek egy-egy fő képviselője megfigyelőként jelen lehet. Ha a közjegyző az 5. pontban meghatározott eljárás során szabálytalanságot jelez, az eljárást az 5. pontban leírtak szerint meg kell ismételni. 7. A jelölésben azok az országos szülői szervezetek vehetnek részt, amelyek alapszabályuk és bírósági nyilvántartásba vételük igazolásával az Országos Köznevelési Tanács titkárságán bejelentkeztek és igazolni tudják legalább 50 köznevelési intézményben működő szülői közösség támogatását. 8. A jelölésben azok az országos diákszervezetek, valamint diákönkormányzati szövetségek vehetnek részt, amelyek alapszabályuk és bírósági nyilvántartásba vételük igazolásával, illetve a diákönkormányzati szövetség alapdokumentumával és a képviselt intézményi diákönkormányzatok listájával az Országos Köznevelési Tanács titkárságán bejelentkeztek. A diák és a szülői szervezetek képviselőinek megválasztására az 5. pontban meghatározottak szerint kell eljárni. 9. Az Országos Köznevelési Tanács tagjait a miniszter nevezi ki. A tagok megbízatása legfeljebb három évre szól. Az Országos Köznevelési Tanács tagjai egyszer újraválaszthatóak, ide értve azokat a tagokat is, akiket korábban a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény alapján választottak meg. 10. Az Országos Köznevelési Tanács rendes tagjainak megbízatása megszűnik a) a felkérés időtartamának leteltével, b) a delegáló általi visszahívással, c) a felkérés visszavonásával, d) a tag írásbeli kilépési nyilatkozatával, e) a tag halálával. 11. Ha a rendes tag megbízatása megszűnik, akkor helyét a póttag veszi át. Amennyiben az Országos Köznevelési Tanács létszáma így sem éri el a tizenhárom főt, akkor a miniszter új választási eljárást kezdeményez. 12. Az Országos Köznevelési Tanács keretei között eseti szakmai és szakértői bizottságok működhetnek. 13. Az Országos Köznevelési Tanács ügyrendjét a miniszter hagyja jóvá. 14. Az Országos Köznevelési Tanács az ügyrendben foglaltaknak megfelelően megválasztja elnökét, alelnökét, tisztségviselőit, valamint meghatározza működési rendjét.

23 24. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY III. Az Országos Nemzetiségi Tanács 15. A nemzetiségi közneveléssel kapcsolatos döntések szakmai előkészítésében az Országos Nemzetiségi Tanács működik közre. Az Országos Nemzetiségi Tanács a miniszter javaslattevő, véleményező és tanácsadói tevékenységet végző országos szakértői testülete. 16. Az Országos Nemzetiségi Tanács véleményét ki kell kérni a nemzetiségi nevelés-oktatás céljaira készült könyv tankönyvvé nyilvánítása előtt. 17. Az Országos Nemzetiségi Tanács tagjainak száma tizenhárom fő. A tagokat az országos nemzetiségi önkormányzatok delegálják. 18. Az Országos Nemzetiségi Tanács tagjait a delegálók javaslata alapján a miniszter kéri fel. A tagok megbízatása a delegálók által meghatározott ideig, legfeljebb három évre szól. 19. Az Országos Nemzetiségi Tanács megválasztja elnökét, alelnökét, tisztségviselőit, meghatározza működési rendjét, ennek keretein belül meghatározhatja a megbízás megszűnésének egyéb eseteit. Az Országos Nemzetiségi Tanács ügyrendjét a miniszter hagyja jóvá. IV. Közös szabályok 20. Az Országos Köznevelési Tanács és az Országos Nemzetiségi Tanács (a továbbiakban együtt: tanácsok) munkáját titkárság segíti. A tanácsok működéséhez szükséges feltételekről a miniszter gondoskodik. 21. A tanácsok működésének költségeit a központi költségvetés Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetének költségvetésében kell biztosítani. A tagokat tevékenységük ellátásáért díjazás nem illeti meg. 22. A tanácsok tevékenységükről az ügyrendjükben foglaltak szerint tájékoztatják a minisztert. V. Záró rendelkezések 23. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök A Kormány 1878/2013. (XI. 28.) Korm. határozata a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ feladatainak finanszírozása érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításról A Kormány az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 33. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ feladatainak ellátása érdekében 2000,0 millió forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el a Magyar ország évi központi költségvetéséről szóló évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 30. Egyéb fejezeti kezelésű előirányzatok alcím, 10. Szervezetátalakítási alap jogcímcsoport terhére, a Kvtv. 1. melléklet XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 18. Köznevelési feladatellátás és irányítás intézményei cím javára az 1. melléklet szerint. Felelős: nemzetgazdasági miniszter emberi erőforrások minisztere Határidő: azonnal Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

24 ÁHT. Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- El ir. Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- El ir. B E V É T E L A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás egyedi szám szám szám cím cím csoport el ir. név név név cím cím csop. (+/-) következ azonosító csop. szám száma szám csop. név név Kiemelt el irányzat évre szám név neve áthúzódó A módosítást elrendel jogszabály/ határozat száma 1. melléklet az 1878/2013. (XI. 28.) Korm. határozathoz OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 24. szám XV. Nemzetgazdasági Minisztérium XX. Emberi Er források Minisztériuma ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI EL IRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA a Kormány hatáskörében Költségvetési év: ÁHT hatása Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- El ir. Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- El ir. A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás egyedi szám szám szám cím cím csoport el ir. név név név cím cím csop. K I A D Á S O K (+/-) következ azonosító csop. szám száma szám csop. név név Kiemelt el irányzat évre szám név neve áthúzódó XV. Nemzetgazdasági Minisztérium 25 Fejezeti kezelés el irányzatok 30 Egyéb fejezeti kezelés el irányzatok Szervezetátalakítási alap 1 M ködési költségvetés 3 Dologi kiadások XX. Emberi Er források Minisztériuma Köznevelési feladatellátás és irányítás intézményei 1 M ködési költségvetés 3 Dologi kiadások Az el irányzatmódosítás érvényessége: a.) a költségvetési évben egyszeri jelleg Millió forintban, egy tizedessel A módosítást elrendel jogszabály/ határozat száma Millió forintban, egy tizedessel Az el irányzatmódosítás érvényessége: a.) a költségvetési évben egyszeri jelleg hatása ÁHT. hatása Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- El ir. Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- El ir. T Á M O G A T Á S A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás egyedi szám szám szám cím cím csoport el ir. név név név cím cím csop. (+/-) következ azonosító csop. szám száma szám csop. név név Kiemelt el irányzat évre szám név neve áthúzódó XV. Nemzetgazdasági Minisztérium 25 Fejezeti kezelés el irányzatok 30 Egyéb fejezeti kezelés el irányzatok Szervezetátalakítási alap XX. Emberi Er források Minisztériuma Köznevelési feladatellátás és irányítás intézményei Az el irányzatmódosítás érvényessége: a.) a költségvetési évben egyszeri jelleg Millió forintban, egy tizedessel A módosítást elrendel jogszabály/ határozat száma Az adatlap 5 példányban töltend ki A támogatás folyósítása/zárolása (módosítása +/-) Összesen I.n.év II. n.év III.n.év IV.n.év Fejezet 1 példány id arányos Állami Számvev szék 1 példány teljesítményarányos Magyar Államkincstár 1 példány egyéb: azonnal Nemzetgazdasági Minisztérium 2 példány * Az összetartozó el irányzat-változásokat (+/-) egymást követ en kell szerepeltetni.

25 24. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY A Kormány 1880/2013. (XI. 28.) Korm. határozata az oktatási esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések támogatása érdekében a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetek között történő előirányzat-átcsoportosításról A Kormány az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 33. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések és az integrációs rendszerben részt vevő intézmények anyagi támogatása céljából 500 millió forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el a Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 3. A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai cím terhére a Kvtv. 1. melléklet XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 59. Társadalmi felzárkózást segítő programok alcím, 8. Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések finanszírozása jogcímcsoport javára az 1. melléklet szerint. Felelős: emberi erőforrások minisztere belügyminiszter nemzetgazdasági miniszter Határidő: azonnal Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

26 ÁHT hatása Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- El ir. Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- El ir. A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás egyedi szám szám szám cím cím csoport el ir. név név név cím cím csop. K I A D Á S O K (+/-) következ azonosító csop. szám száma szám csop. név név Kiemelt el irányzat évre szám név neve áthúzódó IX. Helyi önkormányzatok támogatásai A helyi önkormányzatok kiegészít támogatásai -500,0 ÁHT. hatása Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- El ir. Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- El ir. B E V É T E L A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás egyedi szám szám szám cím cím csoport el ir. név név név cím cím csop. (+/-) következ azonosító csop. szám száma szám csop. név név Kiemelt el irányzat évre szám név neve áthúzódó ÁHT. hatása Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- El ir. Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- El ir. T Á M O G A T Á S A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás egyedi szám szám szám cím cím csoport el ir. név név név cím cím csop. (+/-) következ azonosító csop. szám száma szám csop. név név Kiemelt el irányzat évre szám név neve áthúzódó XX. Emberi Er források Minisztériuma 20 Fejezeti kezelés el irányzatok 59 Társadalmi felzárkózást segít programok Esélyegyenl séget szolgáló intézkedések finanszírozása 500,0 Millió forintban, egy tizedessel! A módosítást elrendel jogszabály/ határozat száma A módosítást elrendel jogszabály/ határozat száma Millió forintban, egy tizedessel! A módosítást elrendel jogszabály/ határozat száma 1. melléklet az 1880/2013. (XI. 28.) Korm. határozathoz OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 24. szám IX. Helyi önkormányzatok támogatásai XX. Emberi Er források Minisztériuma ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI EL IRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA a Kormány hatáskörében Költségvetési év: XX. Emberi Er források Minisztériuma 20 Fejezeti kezelés el irányzatok 59 Társadalmi felzárkózást segít programok Esélyegyenl séget szolgáló intézkedések finanszírozása 1 M ködési költségvetés 5 Egyéb m ködési célú kiadások 500,0 Az el irányzatmódosítás érvényessége: a.) a költségvetési évben egyszeri jelleg Millió forintban, egy tizedessel! Az el irányzatmódosítás érvényessége: a.) a költségvetési évben egyszeri jelleg Az el irányzatmódosítás érvényessége: a.) a költségvetési évben egyszeri jelleg Millió forintban, egy tizedessel! Az adatlap 5 példányban töltend ki A támogatás folyósítása/zárolása (módosítása +/-) Összesen I.n.év II. n.év III.n.év IV.n.év Fejezet 1 példány id arányos Állami Számvev szék 1 példány teljesítményarányos Magyar Államkincstár 1 példány egyéb: azonnal 500,0 500,0 Nemzetgazdasági Minisztérium 2 példány * Az összetartozó el irányzat-változásokat (+/-) egymást követ en kell szerepeltetni.

27 24. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY A miniszterelnök 143/2013. (XI. 29.) ME határozata főiskolai rektor felmentéséről A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény 37. (8) bekezdésében foglalt jogkörömben az emberi erőforrások miniszterének a fenntartóval egyetértésben tett előterjesztésére az Edutus Főiskolán dr. Bartók István egyetemi docenst lemondására tekintettel a rektori megbízatása alól december 10-i hatállyal felmentem. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök UTASÍTÁSOK Az emberi erőforrások minisztere 45/2013. (XI. 22.) EMMI utasítása az Oktatási Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló évi XLIII. törvény 73. (1) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva, figyelemmel a jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény 23. (4) bekezdés c) pontjára, a következő utasítást adom ki: 1. (1) Jelen utasítás mellékleteként kiadom az Oktatási Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát. (2) Jelen utasítás hatálybalépésével egyidejűleg az Oktatási Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról szóló 13/2012. (X. 1.) EMMI utasítás hatályát veszti. 2. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. Balog Zoltán s. k., emberi erőforrások minisztere Melléklet a 45/2013. (XI. 22.) EMMI utasításhoz Az Oktatási Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata I. FEJEZET A HIVATAL JOGÁLLÁSA, ALAPADATAI, KÉPVISELETE 1. A Hivatal jogállása 1.1. Az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló évi XLIII. törvény, az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet, valamint az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet szerinti központi hivatal, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv A Hivatal irányítását az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el A Hivatal szakmai felügyeletét a miniszter köznevelésért felelős államtitkára és felsőoktatásért felelős államtitkára látja el A Hivatalt elnök vezeti A Hivatal illetékessége az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével Magyarország egész területére kiterjed.

28 16998 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 24. szám 2. A Hivatal alapadatai a) Hivatalos megnevezése: Oktatási Hivatal b) Angol megnevezése: Educational Authority c) Hivatalos rövidítése: OH d) Statútum rendelete: az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet e) Alapítás időpontja: január 1. f) Eredeti alapító okiratának száma, kelte: /2006., december 28. Hatályos alapító okiratának száma, kelte: /2013., október 1. g) Államháztartási nyilvántartási száma: h) Kincstári nyilvántartási száma: i) Székhelye: 1055 Budapest, Szalay u j) Telephelye: 1221 Budapest, Gyár u Budapest, Honvéd u. 20/A k) Iratai őrzésének helye: 1055 Budapest, Szalay u Budapest, Gyár u Budapest, Honvéd u. 20/A 1054 Budapest, Báthory utca 10. l) Postacíme: 1363 Budapest, Pf. 19. m) Adószáma: n) Kincstári előirányzat-felhasználási keretszámla száma: o) Bankkártya fedezeti számla száma: p) Lakáshitel támogatási számla száma: q) Általános forgalmi adó alanyiságának ténye: általános forgalmi adó alanya r) Társadalombiztosítási azonosítója: s) Központi telefonszáma: (+36 1) t) Központi faxszáma: (+36 1) u) címe: info@oh.gov.hu oh.kozpont@oh.gov.hu v) Weboldalának címe: A Hivatalhoz nem tartozik jogalanyisággal rendelkező önállóan működő költségvetési szerv. A Hivatal vagyonkezelésébe, tulajdonosi jogkörébe gazdálkodó szervezet nem tartozik. 3. A Hivatal képviselete 3.1. A Hivatal jogi személy, általános képviseletét az elnök látja el Az elnök a képviseleti jogkör gyakorlását a jelen Szervezeti és Működés Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat), valamint az elnök által kiadott egyéb belső irányítási eszköz keretei között vagy egyedi felhatalmazás alapján átruházhatja A Hivatalt ügyfélként a bíróságok és más hatóságok előtti eljárásban szükség esetén az érdekelt szervezeti egység bevonásával a Hivatal Elnöki Kabinete vagy az elnök által meghatalmazott ügyvéd, jogtanácsos vagy jogi végzettségű kormánytisztviselő képviseli. II. FEJEZET A HIVATAL TEVÉKENYSÉGE 1. A Hivatal szakmai alaptevékenységét az oktatási ágazatot közvetlenül vagy közvetve érintő jogszabályok határozzák meg, így különösen: a) a köznevelés ágazati irányításával összefüggő feladatai tekintetében: a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvényben (a továbbiakban: Nkt.), a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvényben, az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendeletben, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendeletben, b) közhiteles nyilvántartási feladatai tekintetében: az Nkt.-ban, a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvényben,

29 24. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvényben, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvényben, az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendeletben, a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendeletben, a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendeletben, a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről szóló 10/2006. (IX. 25.) OKM rendeletben, c) hatósági feladatai tekintetében (hatósági döntéshozatal, hatósági ellenőrzés): a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvényben, az Nkt.-ban, a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvényben, a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló évi C. törvényben, a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendeletben, a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény végrehajtásához szükséges egyes rendelkezésekről szóló 248/2012. (VIII. 31.) Korm. rendeletben, a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletben, az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendeletben, a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendeletben, az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendeletben, a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendeletben, a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendeletben, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rende letben, a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletben, a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendeletben, a hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Korm. rendeletben, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben, az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló 31/2004. (XI. 13.) OM rendeletben, a közoktatási szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről szóló 38/2009. (XII. 29.) OKM rendeletben, a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II. 28.) EMMI rendeletben, a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről szóló 10/2006. (IX. 25.) OKM rendeletben, a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 4/2013. (I. 11.) EMMI rendeletben, d) szakmai ellenőrzési, mérési, értékelési feladatai tekintetében: a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvényben, az Nkt.-ban, a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvényben, az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendeletben, e) a szakképzéssel kapcsolatos feladatai tekintetében: a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvényben, az Nkt.-ban,

30 17000 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 24. szám a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvényben, az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendeletben, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben, az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló 31/2004. (XI. 13.) OM rendeletben, a közoktatási szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről szóló 38/2009. (XII. 29.) OKM rendeletben, a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II. 28.) EMMI rendeletben, f) a területfejlesztéssel kapcsolatos feladatai tekintetében: az Nkt.-ban, az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendeletben, g) pedagógiai szolgáltató tevékenységével összefüggésben: a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvényben, az Nkt.-ban, az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendeletben, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendeletben, a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendeletben, h) pedagógus-továbbképzéssel kapcsolatos feladatai tekintetében: az Nkt.-ban, az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendeletben, a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletben, a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről szóló 10/2006. (IX. 25.) OKM rendeletben, a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testületről szóló 46/1999. (XII. 13.) OM rendeletben, i) a nyelvvizsgáztatással kapcsolatos feladatai tekintetében: az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendeletben, az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendeletben, j) a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésével, valamint a hazai bizonyítványokról, oklevelekről és a hazai szakmai gyakorlatról szóló hatósági bizonyítványok kiállításával kapcsolatos feladatai tekintetében: a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló évi C. törvényben, az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendeletben, k) az oktatás valamennyi ágazatához kapcsolódó informatikai, nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatai tekintetében: a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvényben, az Nkt.-ban, a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendeletben, a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendeletben, az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendeletben, az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendeletben, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvényben, a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvényben, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvényben, a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló évi CLXXXVIII. törvényben,

31 24. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY l) a minősített adatok kezelésével kapcsolatos feladatai tekintetében: a minősített adat védelméről szóló évi CLV. törvényben, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendeletben meghatározott feladatokat látja el. 2. A Hivatal alaptevékenységként a) a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság, b) a miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv, c) az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmények vonatkozásában hatósági nyilvántartást vezető szerv, d) a köznevelés információs rendszerének adatkezelői feladatait ellátó szerv, e) a felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős szerv, f) a felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szerv, g) a magyar állami (rész)ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat végző szerv, h) a központi felsőoktatási felvételi eljárást lebonyolító szerv, i) a felsőoktatási formanyomtatványokat engedélyező szerv, j) a felsőoktatási intézmények hatósági ellenőrzését végző szerv, k) a nyelvvizsgáztatással kapcsolatos állami feladatokat ellátó szerv, l) az Európai Képesítési Keretrendszer Nemzeti Kapcsolattartó Pontja feladatait ellátó szerv, m) a köznevelési, felsőoktatási és szakképzési rendszer tartalmi és módszertani kutatási és fejlesztési feladatai ellátásában közreműködő szerv feladatait látja el. 3. A Hivatal egyéb tevékenységét a Hivatalra mint központi költségvetési, illetve közigazgatási szervre, valamint a gazdálkodó szervekre irányadó általános jogszabályok határozzák meg, így különösen: a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Ksztv.); a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvényben és végrehajtási rendeleteiben; az államháztartásról szóló évi CXCV. törvényben (a továbbiakban: Áht.) és végrehajtási rendeleteiben, különösen az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Áht. vhr.); a számvitelről szóló évi C. törvényben (a továbbiakban: Sztv.); a Magyar Köztársaság költségvetéséről, illetve a zárszámadásról szóló törvényekben; a közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvényben (a továbbiakban: Kttv.); a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.); az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló évi CLII. törvényben; a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvényben (a továbbiakban: Ltv.) és végrehajtási rendeleteiben; a minősített adat védelméről szóló évi CLV. törvényben és végrehajtási rendeleteiben; az illetékekről szóló évi XCIII. törvényben; a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló évi LXVI. törvényben; az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló évi CVIII. törvényben; az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvényben; a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvényben; az elektronikus aláírásról szóló évi XXXV. törvényben és végrehajtási rendeleteiben; a döntéselőkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló évi CI. törvényben és végrehajtási rendeleteiben; az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Áhsz.); az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendeletben; a piaci és a nem piaci szereplők adminisztratív terheinek csökkentésére, valamint az eljárások egyszerűsítésére és gyorsítására irányuló kormányzati programról szóló 1058/2008. (IX. 9.) Korm. határozatban foglaltak.

32 17002 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 24. szám 4. A Hivatal alaptevékenységén felüli az Európai Unió által támogatott projektek megvalósításából fakadó tevékenységét különösen az alábbi jogszabályokban foglaltak határozzák meg: a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény, az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény, a programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet, a időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 16/2006. (XII. 28.) MeHVM PM együttes rendelet, az egységes működési kézikönyvről szóló 26/2012. (X. 24.) NFM utasítás, ESZA/ERFA elszámolható költségek általános útmutatók, ESZA Pénzügyi elszámolás részletes szabályai (PERSZ), a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet, az Áht., az Áht. vhr. 5. A Hivatal alaptevékenységének államháztartási szakfeladatrendi besorolása: Oktatás központi igazgatása és szabályozása Központi általános végrehajtó igazgatási tevékenység 6. A Hivatal államháztartási szakágazati besorolása: Oktatást kiegészítő tevékenység. 7. A Hivatal az Alapító Okirat II. fejezetének 2. és 3. pontjaiban foglaltak alapján vállalkozási tevékenységet folytathat. A Hivatal által folytatott vállalkozási tevékenység szakfeladatrendi besorolás szerinti megjelölése: Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység Könyvkiadás Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása Egyéb kiadói tevékenység Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés komplex támogatása Gazdaságtudományi alapkutatás Gazdaságtudományi alkalmazott kutatás Gazdaságtudományi kísérleti fejlesztés Jog- és államtudományi alapkutatás Jog- és államtudományi alkalmazott kutatás Jog- és államtudományi kísérleti fejlesztés Szociológiai alapkutatás Szociológiai alkalmazott kutatás Szociológiai kísérleti fejlesztés Reklám, piackutatás Módszertani szakirányítás Minőségbiztosítási tevékenység Rendszertanúsítás Akkreditációs tevékenység K+F tevékenységekhez kapcsolódó innováció M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység M.n.s. egyéb kiegészítő gazdasági tevékenység Statisztikai tevékenység M.n.s. egyéb felnőttoktatás

33 24. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY III. FEJEZET A HIVATAL SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA 1. Szervezeti felépítés 1.1. A Hivatal az elnök közvetlen irányítása alatt álló elnökhelyettesekből, projektigazgatóból és szervezeti egységekből, valamint az elnökhelyettesek és a projektigazgató irányítása vagy vezetése alatt álló szervezeti egységekből, továbbá a főosztályvezetők irányítása vagy vezetése alatt álló szervezeti egységekből áll A főosztály vezetését elnökhelyettes vagy főosztályvezető; az osztály vezetését főosztályvezetőhelyettes vagy osztályvezető látja el Az elnök közvetlen irányítása alatt álló szervezeti egység: Elnöki Kabinet Ekvivalencia és Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Főosztály Informatikai és Üzemeltetési Főosztály Belső ellenőrzés 1.4. A köznevelési elnökhelyettes irányítása alatt álló szervezeti egység: Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztály Köznevelési Programok Főosztálya Nyilvántartó Iroda 1.5. A felsőoktatási elnökhelyettes irányítása alatt álló szervezeti egység: Felsőoktatási Főosztály 1.6. A gazdasági elnökhelyettes vezetése alatt álló szervezeti egység: Gazdasági Főosztály 1.7. A projektigazgató vezetése alatt álló szervezeti egység: Projektigazgatóság 1.8. A főosztály jogállású szervezeti egységek további belső tagozódását, valamint a Hivatal felépítésének szervezeti ábráját a Szabályzat 1. függeléke tartalmazza A szervezeti egységek belső működéséről azok ügyrendje rendelkezik A Hivatal jóváhagyott létszámkeretét a Szabályzat 2. függeléke (állomány- és létszámtábla) tartalmazza. 2. Személyi állomány feladat- és hatáskörök 2.1. Az elnök A Hivatalt az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet. 2. (1) bekezdése alapján az elnök vezeti Az elnök a Ksztv. szerinti központi hivatal vezetője, államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult Az elnök a jogszabályokban megállapított feladat- és hatáskörét közvetlenül, illetve a Hivatal szervezete útján gyakorolja. Az elnök felelős az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban, költségvetésben meghatározott követelményeknek, illetve a miniszter által vezetett minisztérium (továbbiakban: minisztérium) által közvetlenül meghatározott követelmények megfelelő teljesítéséért, a Hivatal szakszerű, jogszerű és gazdaságos működtetéséért;

34 17004 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 24. szám meghatározza a Hivatal szervezeti felépítését, az önálló szervezeti egységek feladatait és működésük főbb szabályait; felelős a Hivatal belső kontrollrendszeréért, a megfelelő kockázatkezelési rendszer, kontrolltevékenységek, információs és kommunikációs rendszer, a nyomon követési (monitoring) rendszer kialakításáért, működtetéséért és fejlesztéséért, felelős a kontrollkörnyezet kialakításáért, amelyben világos a szervezeti struktúra, egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok, meghatározottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén és átlátható a humánerőforrás-kezelés; jóváhagyja a Hivatal működési (szakmai és gazdálkodási) főfolyamataihoz kapcsolódóan a Hivatal további alfolyamatait, valamint azok folyamatleírásait és ellenőrzési nyomvonalait; felelős a Hivatal működési (szakmai és gazdálkodási) folyamatai leírásának és ellenőrzési nyomvonalának rendszeres aktualizálásáért; felelős a szabálytalanságok kezelése eljárásrendjének szabályozásáért; irányítja és megszervezi a Hivatal gazdálkodási rendjének és a szabálytalanságok kezelésének rendje szabályozásának keretében, a szabálytalanságok megelőzése érdekében a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (a továbbiakban: FEUVE) működtetését, fejlesztését, az éves költségvetési beszámoló keretében beszámol a költségvetési szerv folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzésének, valamint belső ellenőrzésének működtetéséről, éves bontásban nyilvántartást vezet a belső és külső ellenőrzési jelentésekben tett megállapítások, javaslatok végrehajtásáról és hasznosulásáról; gondoskodik az integritási és korrupciós kockázatok hivatalon belüli felméréséről, éves korrupció-megelőzési intézkedési terv készítéséről, végrehajtásáról, az integritásjelentés elkészítéséről, valamint a szervezet működésével összefüggő visszaélésekre, szabálytalanságokra és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadásáról és kivizsgálásáról; érvényesíti a szakmai feladatok ellátása során az erőforrások szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználásának követelményeit, felelős a szakmai és pénzügyi folyamatos nyomon követési (monitoring) rendszer működtetéséért, a tervezési, a beszámolási, valamint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért; felelős az Áht.-ban, az Áht. vhr.-ben és az Áhsz.-ben meghatározott adatszolgáltatások valódiságáért, a számviteli szabályok betartásáért és a számviteli nyilvántartásokkal való számszaki és tartalmi egyezőségéért; felelős a feladatai ellátásához a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért; gondoskodik a Hivatal belső ellenőrzési tevékenységének megszervezéséről, működtetéséről és szabályozásáról, az éves ellenőrzési tervben meghatározott ellenőrzések elvégzéséről, valamint elrendeli a soron kívüli vizsgálatokat; biztosítja a belső ellenőrzés funkcionális függetlenségét; jóváhagyja az éves ellenőrzési tervet; felelős az éves ellenőrzési jelentés elkészítéséért és a minisztérium részére történő megküldéséért; hatáskörének gyakorlása során a Szabályzat V. Fejezet 11. pontja szerinti belső irányítási eszközöket alkalmazza; a Szabályzat 3. függeléke I. pontjában foglaltak szerint gyakorolja a Hivatal foglalkoztatottjai tekintetében a munkáltatói jogokat, amelyek gyakorlását a Szabályzat 3. függelék I. pont 6. alpontjában meghatározott kivételektől eltekintve a Hivatal más vezető kormánytisztviselőire, illetve munkavállalóira átruházhat; a Hivatal nevében kiadmányozási jogot gyakorol, a Szabályzat 3. függeléke II. pontjában foglaltak szerint, amely gyakorlását a Szabályzat 3. függelék II. pont alpontjában meghatározott kivételektől eltekintve a Hivatal más vezető kormánytisztviselőire átruházhat; jóváhagyja a belső szabályzatokat, a stratégiai terveket, az éves kiküldetési tervet; felelős a vagyonnyilatkozatok őrzéséért; irányítja az informatikai biztonsági feladatok ellátását; irányítja a tűz- és munkavédelmi feladatok ellátását; felelős a munkahelyi kockázatértékelés elvégzéséért és évenkénti felülvizsgálatáért; felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért; felelős az Ltv. 9. (1) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítéséért, valamint az iratok szakszerű és biztonságos megőrzésére alkalmas irattár kialakításáért és működtetéséért,

35 24. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY továbbá az iratkezeléshez szükséges egyéb tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosításáért, valamint a megfelelő tanúsítvánnyal rendelkező iratkezelési szoftver használatáért; az informatikai biztonságpolitika legfelsőbb szintű képviselője, katasztrófaesemény esetén ellátja a legfelsőbb szintű koordinációt, és dönt a katasztrófaesemény kihirdetéséről; vezeti az Oktatásügyi Szakmai Tárcaközi Bizottságot Az elnökhelyettes Az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése alapján a Hivatal elnökhelyetteseit az elnök javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel Az elnökhelyettes az elnök közvetlen irányítása alatt áll, feladatkörének gyakorlásáért felelősséggel tartozik az elnöknek; feladatai gyakorlása során az elnökkel, valamint a többi elnökhelyettessel kölcsönösen együttműködik Az elnökhelyettes a Ksztv. szerinti központi hivatal vezetőjének helyettese, helyettes államtitkári illetményre jogosult Az elnökhelyettes átruházott munkáltatói jogkört gyakorol az irányítása vagy vezetése alatt álló dolgozók vonatkozásában a Szabályzat 3. függelék I. pont 7.1. alpontja szerint Az elnökhelyettes átruházott kiadmányozási jogkört gyakorol a feladatkörébe tartozó ügyekben a Szabályzat 3. függelék II. pont 15. alpontja szerint Az elnökhelyettes ellátja az elnök helyettesítését a Szabályzat 3. függelék III. pont alpontjai szerint Az elnökhelyettes felelős az irányítása alá tartozó szervezeti egységek felelősségi körébe tartozó folyamatleírások, ellenőrzési nyomvonalak, valamint ezek módosítása esetén az elnök számára jóváhagyás céljából történő felterjesztéséért Külön felhatalmazás vagy a Szabályzat alapján az elnökhelyettes eljár a feladatkörébe tartozó kérdésekben a Hivatal képviseletében, valamint e képviseleti jogát az elnök előzetes tájékoztatása mellett átruházhatja A köznevelési elnökhelyettes A köznevelési elnökhelyettes koordinálja a kormányhivatalok közreműködésével ellátott köznevelési feladatokat és e vonatkozásokban a Hivatal képviseletét A köznevelési elnökhelyettes ellátja a Hivatal közneveléssel kapcsolatos feladatait és e vonatkozásokban a Hivatal képviseletét. Ennek keretében: irányítja a Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztályt, irányítja a Köznevelési Programok Főosztályát, vezeti a Nyilvántartó Irodát A felsőoktatási elnökhelyettes A felsőoktatási elnökhelyettes ellátja a Hivatal felsőoktatással kapcsolatos feladatait és e vonatkozásokban a Hivatal képviseletét. Ennek keretében irányítja a Felsőoktatási Főosztályt A gazdasági elnökhelyettes A gazdasági elnökhelyettes az Áht. és az Áht. vhr. szerint a Hivatal gazdasági vezetője, irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet, felelős a Gazdasági Főosztály feladatainak ellátásáért. Feladatait az elnök közvetlen vezetése és ellenőrzése mellett látja el A gazdasági elnökhelyettes az Áht.-ban és végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladatokat látja el, a jogszabályokban, valamint a Hivatal gazdálkodási tárgyú belső irányítási eszközeiben meghatározott rend szerint és azokért felelős, így különösen: a) vezeti a Gazdasági Főosztályt; b) a Hivatal szervezeti egységeinek gazdálkodással összefüggő szakmai tevékenységéhez iránymutatást ad, ellenőrzi azt, adatszolgáltatást kér és adatokat szolgáltat; c) gazdasági intézkedéseket hoz; d) felelős a Hivatal pénzügyi-gazdasági, ezen belül különösen a tervezési, végrehajtási, beszámolási, könyvvezetési és meghatározott ellenőrzési feladok jogszabályoknak megfelelő ellátásáért;

36 17006 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 24. szám 2.3. A projektigazgató e) felelős az Áht.-ban, az Áht. vhr.-ben és az Áhsz.-ben meghatározott, szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli nyilvántartásokkal való szakmai és tartalmi egyezőségéért; f) felelős a tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási, valamint a FEUVE-i kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló és a saját szervezetére kiterjedő feladatok jogszabályoknak megfelelő ellátásáért; g) ellenjegyzése vagy az általa írásban kijelölt személy ellenjegyzése nélkül a Hivatalt terhelő gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem írható elő, és ilyen intézkedés nem tehető; h) kiadja a Hivatal gazdasági szervezetének ügyrendjét A projektigazgató feladatait az elnök irányítása mellett látja el A jogszabályoknak és szakmai követelményeknek megfelelően vezeti és ellenőrzi a Projektigazgatóságot, ennek keretében a FEUVE figyelembevételével meghatározza és megállapítja a Projektigazgatóság munkatervét és időszaki feladatait. A Projektigazgatóság esetében a munkaterven az egyes projektek projektterve értendő. A projektigazgató felelős a vezetése alatt álló Projektigazgatóság működéséért, továbbá a feladatkörébe utalt feladatok teljesítéséért és ellenőrzésért; rendszeresen beszámoltatja a Projektigazgatóság munkatársait, ellenőrzi az ügyintézés szakszerűségét és a határidők betartását; a Szabályzattal összhangban gondoskodik a Projektigazgatóság ügyrendjének, valamint a munkaköri leírásoknak az elkészítéséről és folyamatos aktualizálásáról; átruházott munkáltatói jogkört gyakorol a Projektigazgatóság munkavállalói vonatkozásában a Szabályzat 3. függelék I. pont 7.2. alpontja szerint; ellátja az elnök helyettesítését a Szabályzat 3. függelék III. pont 19. és 20. pontja szerint; az elnök rendszeres tájékoztatása mellett szakmai kapcsolatot tart a minisztérium illetékes szervezeti egységeivel, valamint a feladatköréhez kapcsolódó szakmai szervezetekkel, hatóságokkal; felelős a Projektigazgatóság felelősségi körébe tartozó folyamatleírások, illetve ellenőrzési nyomvonalak elkészítéséért, az elnök elé terjesztéséért, valamint az elnök által jóváhagyott folyamatleírások, illetve ellenőrzési nyomvonalak folyamatos karbantartásáért; tevékenységéről rendszeresen beszámol az elnöknek A főosztályvezető A főosztályvezető a jogszabályoknak és szakmai követelményeknek megfelelően közvetlenül az elnök vagy az elnökhelyettes irányítása alapján vezeti a főosztályt, dönt a főosztály feladatkörébe, illetve átruházott hatáskörébe utalt ügyekben A főosztályvezető a Kttv. szerinti főosztályvezetői vezetői kinevezéssel rendelkező kormánytisztviselő. A főosztályvezető felelős a vezetése vagy irányítása alatt álló főosztály működéséért, továbbá a feladatkörébe utalt feladatok teljesítéséért és ellenőrzéséért; vezeti vagy irányítja, és ellenőrzi a főosztály munkáját, ennek keretében a FEUVE figyelembevételével meghatározza a főosztály munkatervét és megállapítja a főosztály időszaki feladatait. Rendszeresen beszámoltatja a főosztály munkatársait, ellenőrzi az ügyintézés szakszerűségét és a határidők betartását; a Szabályzattal összhangban gondoskodik a főosztály ügyrendjének, valamint a munkaköri leírásoknak az elkészítéséről és folyamatos aktualizálásáról; átruházott munkáltatói jogkört gyakorol az irányítása vagy vezetése alatt álló főosztály dolgozói vonatkozásában a Szabályzat 3. függelék I. pont 7.3. alpontja szerint;

37 24. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY átruházott kiadmányozási jogkört gyakorol az irányítása vagy vezetése alatt álló főosztály feladatkörébe tartozó ügyekben a Szabályzat 3. függelék II. pont 16. alpontja szerint; ellátja az elnökhelyettes helyettesítését a Szabályzat 3. függelék III. pont 19. és 21. alpontjai szerint, a feladatkörét érintő kérdésekben képviseli a főosztályt, külön felhatalmazás alapján eljár a Hivatal képviseletében; felelős az általa irányított szervezeti egység felelősségi körébe tartozó folyamatleírások, illetve ellenőrzési nyomvonalak elkészítéséért, elnök vagy elnökhelyettes elé terjesztéséért, valamint az elnök által jóváhagyott folyamatleírások, illetve ellenőrzési nyomvonalak folyamatos karbantartásáért; az elnök vagy a főosztályvezető irányítását ellátó elnökhelyettes folyamatos tájékoztatása mellett szakmai kapcsolatot tart a minisztérium illetékes szervezeti egységeivel, valamint a feladatköréhez kapcsolódó szakmai szervezetekkel, hatóságokkal; tevékenységéről rendszeresen beszámol az elnöknek vagy az irányítását ellátó elnökhelyettesnek A projektigazgató-helyettes A projektigazgató-helyettes tevékenységét a projektigazgató irányítja A projektigazgató-helyettes közreműködik a projektigazgató, illetve az elnök feladatainak ellátásában. A projektigazgató-helyettes átruházott munkáltatói jogkört gyakorol a vezetése alatt álló dolgozók vonatkozásában a Szabályzat 3. függelék I. pont 7.5. alpontja szerint; ellátja a projektigazgató helyettesítését a Szabályzat 3. függelék III. pont 19. és 22. alpontjai szerint, a projektigazgató-helyettes a munkaköri leírásában, illetve a Projektigazgatóság ügyrendjében meghatározott feladatok ellátása érdekében közvetlenül irányíthatja a Projektigazgatóság érintett munkatársait; a Szabályzattal összhangban közreműködik a Projektigazgatóság ügyrendjének elkészítésében, valamint előkészíti a vezetése alatt álló dolgozók munkaköri leírásait; a projektigazgató felhatalmazása esetén, illetve a Projektigazgatóság ügyrendjében foglaltak szerint képviseli a Projektigazgatóságot; tevékenységéről rendszeresen beszámol a projektigazgatónak A főosztályvezető-helyettes A főosztályvezető-helyettes a Kttv. szerinti főosztályvezető-helyettesi vezetői kinevezéssel rendelkező kormánytisztviselő A főosztályvezető-helyettes tevékenységét a főosztályvezető irányítja A főosztályvezető-helyettes közreműködik a főosztályvezető, illetve az elnökhelyettes vagy az elnök feladatainak ellátásában. A főosztályvezető-helyettes vezeti a főosztály osztály jogállású szervezeti egységét; e jogkörében: átruházott munkáltatói jogkört gyakorol a vezetése alatt álló szervezeti egység dolgozói vonatkozásában a Szabályzat 3. függelék I. pont 7.4. alpontja szerint, átruházott kiadmányozási jogkört gyakorol a vezetése alatt álló szervezeti egység feladatkörébe tartozó ügyekben a Szabályzat 3. függelék II. pont 17. alpontja szerint; a főosztályvezető ez irányú döntése esetén átruházott kiadmányozási jogkört gyakorol a fő osztály feladatkörébe tartozó egyes ügyekben a Szabályzat 3. függelék II. pont 17. alpontja szerint; ellátja a főosztályvezető helyettesítését a Szabályzat 3. függelék III. pont 19. és 23. alpontjai szerint, a főosztályvezető-helyettes a munkaköri leírásában, illetve a főosztály ügyrendjében meghatározott egyedi feladatok ellátása érdekében a főosztályvezető tájékoztatása mellett közvetlenül irányíthatja a főosztály érintett munkatársait; a Szabályzattal összhangban közreműködik a főosztály ügyrendjének elkészítésében, valamint előkészíti az általa vezetett osztály dolgozóinak munkaköri leírásait;

38 17008 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 24. szám a főosztályvezető felhatalmazása esetén, illetve a főosztály ügyrendjében foglaltak szerint képviseli a főosztályt; tevékenységéről rendszeresen beszámol a főosztályvezetőnek Az osztályvezető Az osztályvezető a Kttv. szerinti osztályvezetői vezetői kinevezéssel rendelkező kormánytisztviselő Az osztályvezető tevékenységét a főosztályvezető irányítja Az osztályvezető közreműködik az elnökhelyettes, a főosztályvezető, illetve a főosztályvezetőhelyettes feladatainak ellátásában. Az osztályvezető a főosztályvezető irányítása mellett vezeti a főosztály osztály jogállású szervezeti egységét, felelős annak működéséért; a feladatkörét érintő kérdésekben képviseli az osztályt; átruházott munkáltatói jogkört gyakorol a vezetése alatt álló szervezeti egység dolgozói vonatkozásában a Szabályzat 3. függelék I. pont 7.4. alpontja szerint; átruházott kiadmányozási jogkört gyakorol a vezetése alatt álló szervezeti egység feladatkörébe tartozó ügyekben a Szabályzat 3. függelék II. pont 18. alpontja szerint; ellátja a főosztályvezető, illetve a főosztályvezető-helyettes helyettesítését a Szabályzat 3. függelék III. pont 19., 23. és 24. alpontja szerint, a Szabályzattal összhangban közreműködik a főosztály ügyrendjének elkészítésében, előkészíti az osztály dolgozóinak munkaköri leírásait; az osztályvezetői feladatokon kívül végzi a főosztály, illetve az osztály feladatkörébe tartozó egyéb feladatokat, a munkaköri leírásában, illetve az ügyrendben foglaltak szerint; tevékenységéről rendszeresen beszámol a főosztályvezetőnek Az ügyintéző Az ügyintéző a Kttv. hatálya alá tartozó kormánytisztviselő Az ügyintéző érdemi döntésre előkészíti a munkakörébe utalt ügyeket. Feladata minden olyan ügy felelősségteljesen és önállóan történő döntésre való előkészítése, amelyet a munkaköri leírása, továbbá a hivatali felettese esetenként vagy időszakosan a feladatkörébe utal. Az ügyintéző feladatait alapvetően önállóan, kezdeményezően, a felettesétől kapott útmutatások, továbbá a tényállás és az érdekeltek álláspontjának tisztázása alapján a jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, a hivatal belső irányítási eszközei, a munkaköri leírása, az ügyviteli szabályok és közvetlen vezetője utasításának megtartásával köteles végrehajtani; az eredményes munka érdekében tanulmányoznia és ismernie kell minden olyan jogszabályt, közjogi szervezetszabályozó eszközt, belső irányítási eszközt, szakmai előírást és egyéb rendelkezést, amely a színvonalas ügyintézéshez, illetve a végrehajtás megszervezéséhez és ellenőrzéséhez szükséges Az I. besorolási osztályú kormánytisztviselő ellátja a főosztályvezető, a főosztályvezetőhelyettes, illetve az osztályvezető helyettesítését a Szabályzat 3. függelék III. pont 19., 23., 24. és 25. alpontjai szerint Az ügykezelő Az ügykezelő közszolgálati jogviszonyára a Kttv. kormányzati ügykezelőre (ügykezelőre) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni Az ügykezelő feladatait a jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, belső irányítási eszközök, a munkaköri leírása és a közvetlen vezető utasítása szerint látja el Az ügykezelő ellátja a Hivatal tevékenységének gyakorlásához kapcsolódó ügyviteli feladatokat.

39 24. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY Az ügykezelő gondoskodik az adminisztrációs feladatok ellátásáról, különösen a beérkező ügyiratok átvételéről, iktatásáról, ügyiratkezeléséről, nyilvántartásáról, a kiadmánytervezetnek felettese útmutatásai szerint történő gépeléséről, sokszorosításáról, továbbításáról; az ügykezelő feladatait az ügyviteli szabályok, az iratkezelési szabályok és a minősített iratok kezelésére vonatkozó rendelkezések betartásával látja el, a munkaköri leírásában meghatározott módon ellátja mindazokat az ügyviteli jellegű feladatokat, amelyekkel az adott szervezeti egység vezetője vagy a kiadmányozási jog jogosultja megbízza A munkavállaló A Hivatalban foglalkoztatott munkavállaló munkajogviszonyára az Mt. rendelkezéseit a Kttv.- ben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni A munkavállaló a feladatait a jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, belső irányítási eszközök, a munkaköri leírása és a közvetlen vezető utasítása szerint látja el A Köznevelési Programok Főosztálya állományába tartozó munkavállaló ellátja a Hivatal feladataival kapcsolatos csomagolási, anyagmozgatási és expediálási feladatokat Az Informatikai és Üzemeltetési Főosztály, valamint az Elnöki Kabinet állományába tartozó munkavállalók a hivatali szervezeti egységek üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatos feladatokat, gépjárművezetői és gépjármű-ügyintézői feladatokat látnak el A Projektigazgatóság munkavállalói nem tartoznak a Hivatal engedélyezett létszámába, foglalkoztatásuk európai uniós források terhére történik. A Projektigazgatóság munkavállalói munkaviszonyban részt vesznek a Hivatal uniós forrásból megvalósuló projektjeinek jogszabályszerű, szerződésszerű megvalósításában és lebonyolításában. IV. FEJEZET A SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI 1. Az elnök közvetlen irányítása alatt álló szervezeti egységek 1.1. Elnöki Kabinet Az Elnöki Kabinet (jelen alfejezet alkalmazásában a továbbiakban: Kabinet) az elnök közvetlen irányítása alatt álló, főosztály jogállású, önálló szervezeti egység, amely ellátja az elnök által közvetlenül delegált, továbbá a Hivatal szakmai koordinációs és adminisztratív; jogi, (köz)beszerzési, perképviseleti, igazgatási és humánpolitikai, továbbá kommunikációs feladatait, valamint a nemzetközi és minőségirányítással kapcsolatos feladatokat A Kabinet belső tagozódását a Szabályzat 1. függeléke tartalmazza A Kabinet szakmai koordinációs, valamint adminisztratív feladatai: gondoskodik a beérkező iratok feldolgozásáról, az elnök döntése esetén annak intézéséről, továbbításáról, a titkársági ügyviteli munka megszervezéséről, az elnök hivatalos programjának szervezéséről és nyilvántartásáról, figyelemmel kíséri az elnök által kiadott feladatok határidőben történő végrehajtását; az iratforgalom Hivatalon belüli irányítása útján közreműködik az egyes szervezeti egységeknél zajló szakmai feladatellátás nyomon követésében; részt vesz a szakmai anyagok előkészítésében, egyeztetésében, koordinálja azok előkészítését; szervezi, koordinálja az elnök által tartott értekezleteket és gondoskodik az értekezletek technikai lebonyolításával kapcsolatos feladatokról; ellátja mindazon ügyeket, amelyeket az elnök állandó vagy eseti jelleggel a feladat- és hatáskörébe utal; ellátja a hivatali gépjárművezetői feladatokat.

40 17010 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 24. szám A Kabinet jogi feladatai: ellátja a Hivatal jogi képviseletét bíróságok és más hatóságok előtt; közvetlenül a kiadmányozás előtt kötelező jogi szakmai kontrollt gyakorol a kiemelt jelentőségű ügyekben született beadványok, így különösen az alapvető jogok biztosától, az Alkotmánybíróságtól, bíróságtól, ügyészségtől, rendőrségtől, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól érkező megkeresésekre készített választervezetek tekintetében; megkeresésre jogi tanácsadást nyújt a Hivatal szervezeti egységei számára; munkajogi kontrollt biztosít a humánpolitikai intézkedésekhez; jogi szempontból felülvizsgálja és véleményezi, felkérésre elkészíti a Hivatal, illetve külső felek között kötendő polgárjogi szerződések tervezeteit, megkeresésre részt vesz a kapcsolódó tárgyalásokon; a Hivatal alapfeladatai tekintetében gondoskodik a Hivatal beszerzéseivel kapcsolatban felmerülő jogi feladatok, a Hivatal közbeszerzésekkel kapcsolatos jogi és közzétételi feladatai ellátásáról és a szerződések jogi ellenjegyzéséről; gondoskodik a Hivatalba érkező jogszabály-tervezeteknek az illetékes szakterületek javaslatait tartalmazó véleményezéséről, illetve a szakmai területtel együttműködve előkészíti a Hivatalt érintő jogszabály-módosítási kezdeményezéseket; véleményezi és jogi ellenjegyzéssel látja el a Hivatal szervezeti egységeinek ügyrendjét; véleményezi az egyes szervezeti egységek által előkészített iratmintákat, eljárásrendeket; a Köznevelési Programok Főosztálya és a Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztály szakmai segítségnyújtásával előkészíti a kormányhivatalok által működtetett független vizsgabizottságok döntései ellen benyújtott törvényességi kérelmekről hozandó másodfokú döntést; a Köznevelési Programok Főosztálya és a Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztály szakmai segítségnyújtásával előkészíti a kormányhivatalok által az Nkt. hatálya alá tartozó ügyekben hozott elsőfokú döntések ellen előterjesztett jogorvoslati kérelmek nyomán hozandó másodfokú döntéseket; a Köznevelési Programok Főosztályának szakmai segítségnyújtásával előkészíti a középfokú felvételi eljárás központi írásbeli felvételi vizsgái során az írásbeli vizsgakérdésekre adott megoldás értékelésével kapcsolatosan, az iskolai elbírálás után is fenntartott észrevételek elbírálásában hozandó döntéseket; a belső irányítási eszközök kiadásának, összehangolásának és karbantartásának rendjéről szóló szabályzat szerint ellátja a Hivatal belső irányítási eszközeinek előkészítésével kapcsolatos jogi feladatokat A Kabinet igazgatási feladatai: figyelemmel kíséri a rendszeres, valamint az elnök által egyedileg meghatározott, valamennyi szervezeti egységet érintő igazgatási feladatok végrehajtását; a szervezeti egységektől beérkező javaslatok alapján összeállítja a Hivatal éves munkatervét; a szervezeti egységektől beérkező részanyagok alapján összeállítja a Hivatal előző éves tevékenységéről szóló éves beszámolóját; a belső irányítási eszközök kiadásának, összehangolásának és karbantartásának rendjéről szóló szabályzat szerint ellátja a Hivatal belső irányítási eszközeinek kiadásával, karbantartásával és nyilvántartásával kapcsolatos igazgatási feladatokat A Kabinet humánpolitikai, szervezetfejlesztéssel kapcsolatos feladatai: koordinálja a Hivatal emberi erőforrás-gazdálkodási és fejlesztési tervei kidolgozását, melynek során közreműködik a létszám- és bérgazdálkodási elvek kialakításában, a munkakörök ellátására alkalmas személy kiválasztási módszereinek kidolgozásában, képzési, továbbképzési terv elkészítésében, a Hivatal személyi állománya elismerési rendszerére vonatkozó tervek kialakításában, a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő belső szabályzatok kidolgozásában, véleményezésében; a Hivatal alapfeladataihoz kapcsolódóan ellátja a személyi állomány kiválasztásával, jogviszonyának létrehozásával, módosításával és megszüntetésével, a munkaidőnyilvántartás adminisztrációjával kapcsolatos munkaügyi feladatokat;

41 24. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY intézi az elnök munkáltatói jogkörébe tartozó személyzeti ügyeket, szakmai támogatást nyújt a munkáltatói jogkörök gyakorlásához; tervezi és szervezi a kormánytisztviselők közigazgatási és szakmai továbbképzését, a vezetőképzést; részt vesz a személyi juttatások biztosításában, a cafetéria-rendszerrel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátásában, a szociális, jóléti és kegyeleti ügyek intézésében; képviseli a munkáltatót az érdekegyeztetések során; koordinálja az elnök által javasolható, illetve adományozható állami, ágazati kitüntetésekkel, díjakkal kapcsolatos előkészítő tevékenységet; működteti a minősítési, a teljesítményértékelési és elismerési rendszert; végzi a közszolgálati nyilvántartáshoz tartozó és a más szervek által előírt, illetve a Hivatal vezetőinek igényein alapuló munkaügyi statisztikai adatszolgáltatásokat; őrzi és kezeli a közszolgálati jogviszony keretében foglalkoztatottak személyi anyagait, a vagyonnyilatkozatokat és a fontos és bizalmas munkakörökkel kapcsolatos dokumentumokat; közreműködik a Hivatal és a szervezeti egységei stratégiai terveinek meghatározásában, végrehajtásában és nyomon követésében; gondoskodik a Hivatal minőségirányítási rendszerének kialakításáról, a szervezeti folyamatok minőségközpontú előkészítéséről és a minőségirányítási rendszer működtetéséről és fejlesztéséről; irányítja a FEUVE működését a szabálytalanság megelőzése és a szabálytalanság kezelése céljából A Kabinet kommunikációs feladatai: ellátja a Hivatal alapfeladataihoz kapcsolódó kommunikációs feladatok szervezését; a Szabályzat V. Fejezet 14. pontja szerint koordinálja a Hivatal belső és külső kapcsolattartásával összefüggő tevékenységeit; ellátja a Hivatal általános ügyfélszolgálati és tájékoztató tevékenységével kapcsolatos koordinációs feladatokat; koordinálja a közérdekű adatok közzétételével kapcsolatos hivatali feladatok ellátását; gondoskodik az intranet tartalmi szerkesztéséről, aktualizálásáról; az Informatikai és Üzemeltetési Főosztállyal együttműködve ellátja a külföldön tanuló, hallgató magyar állampolgárok diákigazolvány-igénylésével kapcsolatos feladatokat, igazolások kiadását; ellátja a belföldön kiállított oklevelek apostille tanúsítvánnyal történő záradékolását megelőző közbenső felülhitelesítésével (a továbbiakban: felülhitelesítés) kapcsolatos feladatokat A Kabinet nemzetközi feladatai: szervezi és koordinálja a Hivatal nemzetközi kapcsolatait, különös tekintettel az európai uniós oktatási együttműködésre; biztosítja a Hivatal részvételét az európai oktatási integrációs folyamatokban és az európai oktatási együttműködés keretében zajló tevékenységek megvalósításában és más nemzetközi projektekben; a minisztérium koordinációja mellett közreműködik az európai uniós oktatás és képzés stratégiai keret végrehajtását támogató nyitott koordinációs eljárás keretében működő munkacsoportok és képviselőik munkájának segítésében, a hazai szakmai álláspont kidolgozásában; közreműködik az európai és nemzetközi oktatási együttműködésből fakadó monitoring, értékelési és beszámolási feladatok, valamint az európai és nemzetközi statisztikai és indikátor programok megvalósításában; szervezi és koordinálja az Európai Képesítési Keretrendszerhez illeszkedő Magyar Képesítési Keretrendszerről szóló koordinációs, adat- és információgyűjtési feladatokat; közreműködik az európai uniós átláthatósági eszközök fejlesztésében és annak hazai megvalósításában.

42 17012 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 24. szám 1.2. Ekvivalencia és Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Főosztály Az Ekvivalencia és Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Főosztály (jelen alfejezet alkalmazásában: Főosztály) az elnök közvetlen irányítása alatt álló, főosztály jogállású önálló szervezeti egység, amely ellátja a Hivatal külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésével és nyelvvizsga-akkreditációval kapcsolatos feladatait A Főosztály belső tagozódását a Szabályzat 1. függeléke tartalmazza A Főosztály elismeréssel kapcsolatos feladatai keretében ellátja az általános iskolai és középiskolai bizonyítványok, valamint a felsőfokú oklevelek és tudományos fokozatok által tanúsított végzettségi szint, továbbá az alap-, közép- és felsőfokú szakképesítések és az általa működtetett szakbizottságok közreműködésével a felsőfokú végzettséghez kapcsolódó szakképzettségek elismerésével kapcsolatos feladatokat; ellátja a külföldi bizonyítványok és oklevelek nyelvvizsga-egyenértékűségével kapcsolatos feladatokat; ellátja a bel- és külföldi szervek és személyek számára a külföldi oktatási rendszerekről, a külföldi felsőoktatási intézményekről, a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevelek megszerzésének feltételeiről szóló tájékoztatással kapcsolatos feladatokat; ellátja a magyar oktatási rendszerről történő hivatalos információ szolgáltatásával és a külföldi hatóságoknak, szakmai szervezeteknek a magyar bizonyítványok és oklevelek megszerzésének feltételeiről történő tájékoztatásával kapcsolatos feladatokat; ellátja a külföldi hivatalos eljárásban való felhasználás céljából a hazai oktatási intézményekben folytatott tanulmányokról, illetőleg hazai végzettséget tanúsító bizonyítványokról, oklevelekről szóló hatósági bizonyítvány kiállításával kapcsolatos feladatokat; ellátja az ENIC és NARIC hálózati tagságból adódó feladatokat; ellátja a más államok és nemzetközi szervezetek ekvivalencia-ügyekkel foglalkozó központjaival való kapcsolattartással és együttműködéssel kapcsolatos feladatokat; közreműködik a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működésének engedélyezési eljárása során; a magyar felsőoktatás megismertetésével kapcsolatos kiadói (publikációs) tevékenységet folytat, hazai és nemzetközi konferenciákat, tanfolyamokat és koordinációs értekezleteket szervez; betölti az európai közösségi jog alapján a munkavállalás céljából történő elismerés nemzeti információs központjának szerepét, vezetője ellátja a szakképzettségek elismerésére vonatkozó európai uniós irányelvek nemzeti koordinátori teendőit A Főosztály nyelvvizsga-akkreditációval kapcsolatos feladatai keretében akkreditációs eljárásokat folytat le és kiadja az elsőfokú akkreditációs határozatokat; az akkreditált vizsgaközpontokat és rendszereket legalább kétévente felülvizsgálja; működteti a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testületet (a továbbiakban: Testület); a Testület bevonásával kidolgozza és kiadja az Akkreditációs Kézikönyvet; a nyelvvizsgaközpontok rendelkezésére bocsátja és gondozza a nyelvvizsgák elektronikus anyakönyvi felületét; a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal egyetértésében kijelöli azt a nyomdát, amelyik a nyelvvizsga-bizonyítványokat nyomtatja; az elektronikus anyakönyvek alapján az arra kijelölt nyomdával bizonyítványt nyomtattat; intézi a külföldi nyelvvizsga-bizonyítványok honosításával kapcsolatos ügyeket; határozatot hoz a nyelvvizsgákkal kapcsolatban benyújtott másodfokú felülvizsgálati kérelmek ügyében; hatósági bizonyítványt állít ki a részvizsga-bizonyítványok egyesíthetőségéről; hatósági igazolványt állít ki az elveszett bizonyítványokról az elektronikus anyakönyv alapján; az elektronikus anyakönyv alapján nyelvvizsga-bizonyítványok hitelességi vizsgálatát végzi;

43 24. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY a tárgyévet megelőző évben nyelvvizsgáztatással kapcsolatosan befolyt bevétel egy részét a nyelvoktatás, nyelvvizsgáztatás fejlesztésére fordítja; konferenciát szervez a nyelvoktatási szakma számára a nyelvvizsgáztatás és az érintkező területek újdonságairól; a felvételi eljárásban adatot szolgáltat az elektronikus anyakönyvek alapján; közreműködik a nyelvvizsgáztatás rendjét szabályozó jogszabályi háttér munkálatokban; képviseli a magyar nyelvvizsgák ügyét magyarországi és nemzetközi fórumokon Informatikai és Üzemeltetési Főosztály Az Informatikai és Üzemeltetési Főosztály (jelen alfejezet alkalmazásában a továbbiakban: Főosztály) az elnök közvetlen irányítása alatt álló, főosztály jogállású, önálló szervezeti egység, amely ellátja az elnök által közvetlenül delegált, továbbá a hivatali szervezet informatikai, informa tikai fejlesztési és üzemeltetési, valamint küldeménykezeléssel kapcsolatos feladatait A Főosztály belső tagozódását a Szabályzat 1. függeléke tartalmazza A Főosztály informatikai feladatai: ellenőrzési, koordinációs feladatok keretében biztonsági keretrendszert működtet, gondoskodik az IT biztonsági szabályzatokban leírtak betartásáról, ellenőrzéséről. Gondoskodik a megkötött informatikai fejlesztési szerződések IT biztonsági felülvizsgálatáról, a szerződésben leírtak ellenőrzéséről; közreműködik az oktatási ágazathoz tartozó informatikai fejlesztések koncepciójának részletes megtervezésének és kivitelezésének összehangolásában és koordinálásában, beleértve a Hivatal egységeit is; közreműködik a minisztérium és háttérintézményei, illetve az oktatási intézmények, valamint az egyéb kormányszervek közötti fejlesztési együttműködésben az informatikai területen; ellátja a Hivatal infokommunikációs technológiákhoz kötődő feladatait; meghatározza a közneveléshez, felsőoktatáshoz és adatszolgáltatáshoz kötődő informatikai rendszerekkel szemben támasztott informatikai követelményeket a Köznevelési Információs Rendszerek Osztálya közreműködésével A Főosztály üzemeltetéssel kapcsolatos feladatai: gondoskodik a Hivatal mint gazdálkodó szerv üzemeltetéséről, működtetéséről, valamint infrastruktúrájának rendeltetésszerű működését biztosító üzemeltetési és vagyonvédelmi feladatok ellátásáról; végzi és szervezi a hivatali feladatok ellátását szolgáló készletek, eszközök beszerzésével, beruházások lebonyolításával és szolgáltatások megrendelésével kapcsolatos operatív feladatokat; a Hivatal belső informatikai feladatainak ellátása érdekében folyamatosan működteti, karbantartja és fejleszti az infokommunikációs eszközöket és a belső számítógépes hálózatot, továbbá koordinálja az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások beszerzését; ellátja a Hivatal zavartalan működéséhez szükséges fenntartási, karbantartási és felújítási munkák megszervezését, koordinálását; ellátja a hivatali gépjárművek üzemeltetése, karbantartása, illetve szabályszerű használatának ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat; kapcsolatot tart az épület üzemeltetőjével; gondoskodik a Hivatal dolgozóinak használatában lévő eszközök működése során tapasztalt hibabejelentések fogadásáról, regisztrálásáról, a hibák kivizsgálásáról, szükség szerinti intézkedések megtételéről; koordinálja a belépő és kilépő dolgozók eszközellátását, jogosultságainak beállítását, illetve az eszközök visszaszolgáltatását; gondoskodik a megkötött üzemeletetési szerződések felülvizsgálatáról, a szerződésbe foglaltak ellenőrzéséről;

44 17014 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 24. szám figyelemmel kíséri, segíti a minisztérium és háttérintézményei, illetve az oktatási intézmények, valamint az egyéb kormányszervek közötti üzemeltetési együttműködések megvalósulását A Főosztály küldeménykezeléssel kapcsolatos feladatai: működteti a központi irattárat; gondoskodik az Iratkezelési Szabályzatban meghatározottak betartásáról; ügykezelés-felügyeleti feladatai keretében ellátja a nyílt iratkezelés szakmai felügyeletét, továbbá gondoskodik az iratkezelési tevékenységhez szükséges eszközök beszerzéséről; ellátja az elektronikus iratkezelés rendszerének működtetésével és fejlesztésével öszszefüggő feladatokat A Főosztály látja el az oktatási igazolványok előállításával kapcsolatos, a Hivatalt érintő feladatokat, együttműködik az Elnöki Kabinettel diákigazolványokkal összefüggő igazolások kiadásával kapcsolatos feladatainak ellátásában Belső ellenőr A belső ellenőr az elnök közvetlen irányítása alatt áll, feladata a Hivatal belső ellenőrzési feladatainak ellátása A belső ellenőr tevékenységét a vonatkozó jogszabályok, a nemzetközi belső ellenőrzési standardok, az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és kézikönyv minta alapján, a Belső Ellenőrzési Kézikönyv szerint végzi. Az ellenőrzési feladatok, tevékenység tekintetében a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bkr.) az irányadó A belső ellenőrzési tevékenység kiterjed a szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítményellenőrzésekre, illetve informatikai rendszerellenőrzésekre és a tanácsadási tevékenységre A belső ellenőrzés bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amely keretében a belső ellenőr a jogszabályoknak és a belső szabályzatoknak való megfelelést, a tervezést, a gazdálkodást és a közfeladatok ellátását vizsgálva megállapításokat és javaslatokat fogalmaz meg az elnök részére. A belső ellenőr tevékenysége kiterjed a Hivatal minden tevékenységére, különösen a költségvetési bevételek és kiadások tervezésének, felhasználásának és elszámolásának, valamint az eszközökkel és a forrásokkal való gazdálkodás vizsgálatára. A belső ellenőr ezen kívül más tevékenységbe nem vonható be. A belső ellenőr bizonyosságot adó tevékenysége körében ellátandó feladatai: elemzi, vizsgálja és értékeli a belső kontrollrendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését, valamint működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét; elemzi és vizsgálja a rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások megfelelőségét, beszámolók való diságát; a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és javaslatokat tesz, a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, a szabálytalanságok megelőzése, illetve feltárása érdekében valamint elemzéseket, értékeléseket készít az elnök számára a Hivatal működése eredményességének növelése és a belső kontrollrendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében; nyilvántartja és nyomon követi az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket; az általa elvégzett ellenőrzésekről rendszerezett nyilvántartást vezet, eleget tesz az éves beszámolási kötelezettségnek; elvégzi a belső ellenőrzési tevékenység minőségértékelését; ellátja a Hivatalon belül a nemzetközi belső ellenőrzési standardok és a belső ellenőrzési kézikönyvben rögzítettek szerint a tanácsadási tevékenységet; kapcsolatot tart a minisztérium Ellenőrzési Főosztályával és más ellenőrzési szervekkel, valamint a tárcák ellenőrzési feladatait ellátó szervezeti egységekkel, szükség szerint ellátja

45 24. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY a Hivatal képviseletét a belső ellenőrzéssel kapcsolatos bizottságokban, tanácskozásokon; figyelemmel kíséri a külső szervek Hivatalnál folytatott vizsgálatait, a vizsgálatok öszszefoglaló jelentéseinek megállapításaira és javaslataira tett intézkedéseket A belső ellenőrt a Hivatal irányítását ellátó miniszter egyetértésével az elnök nevezi ki, menti fel, helyezi át A belső ellenőr a Szabályzattal összhangban elkészíti és folyamatosan aktualizálja a belső ellenőrzés ügyrendjét, valamint annak mellékletét képező munkaköri leírás(oka)t. 2. A köznevelési elnökhelyettes irányítása alatt álló szervezeti egységek 2.1. Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztály A Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztály (jelen alfejezet alkalmazásában a továbbiakban: Főosztály) a köznevelési elnökhelyettes irányítása alatt álló, főosztály jogállású, önálló szervezeti egység. A Főosztály ellátja az elnök által közvetlenül delegált feladatokat, továbbá a hivatali szervezet tanügy-igazgatási, területi koordinációs, szakmai ellenőrzési, a köznevelés-informatikai rendszerek működtetési és az adatszolgáltatási, valamint az ezen feladatokhoz kapcsolódó hatósági feladatait A Főosztály belső tagozódását a Szabályzat 1. függeléke tartalmazza A Főosztály tanügy-igazgatási és területi koordinációs feladatai: ellátja a Hivatal által akkreditált érettségi vizsgaelnöki továbbképzések megtartásával kapcsolatos koordinációs feladatokat; szervezi az Oktatásügyi Szakmai Tárcaközi Bizottság működtetését, ellátja a titkársági teendőket; közreműködik a kormányhivatalok szakmai irányításában, szakmai feladataikat koordinálja; tájékoztatókat, konferenciákat szervez a kormányhivatalokkal kapcsolatos feladatok ellátására vonatkozóan; szakmai tájékoztató anyagokat készít a kormányhivatalok számára; ellátja a köznevelés-fejlesztési terv készítésével kapcsolatos feladatokat; megkeresésre tájékoztatást nyújt tanügy-igazgatási kérdésekben az ügyfelek számára A Főosztály szakmai ellenőrzéssel kapcsolatos feladatai: megszervezi az országos, megyei, fővárosi szintű szakmai ellenőrzéseket, a kormányhivatalokkal közreműködve koordinálja a folyamatot; kidolgozza a szakmai ellenőrzés szakmai követelményrendszerét; kiválasztja és felkéri a kormányhivatalokkal együttműködve a szakmai ellenőrzéseket végző szakértőket; elvégzi a fenntartó, a köznevelési intézmény, a települési nemzetiségi önkormányzat, továbbá az országos nemzetiségi önkormányzat megrendelésére a megrendelő költségére megyei, fővárosi, települési, intézményi szintű szakmai ellenőrzést; az alapvető jogok biztosának megkeresésére vizsgálatot (szakmai ellenőrzést) végez; feldolgozza és nyilvántartja az ellenőrzések, értékelések eredményeit; a külföldi nevelési-oktatási intézmény vonatkozásában törvényességi ellenőrzést végez, ennek keretében ellenőrzi, hogy a fenntartó a nevelési-oktatási intézményt az alapító okiratban és a működési engedélyben meghatározottak szerint működteti-e; a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjával kapcsolatos ellenőrzési feladatokat lát el A Főosztály egyéb hatósági, illetve akkreditációs feladatai: közreműködik a külön jogszabályokban meghatározott hatósági ellenőrzésekben; szakmai segítségnyújtással közreműködik a kormányhivatalok által működtetett független vizsgabizottságok döntései ellen benyújtott törvényességi kérelmekről hozandó másodfokú döntés előkészítésében;

46 17016 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 24. szám szakmai segítségnyújtással közreműködik a kormányhivatalok által az Nkt. hatálya alá tartozó ügyekben első fokon hozott döntéseinek másodfokon történő elbírálásában; indokolt esetben kezdeményezi a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságánál a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére megállapított normatív költségvetési támogatás felülvizsgálatát, folyósításának felfüggesztését, kezdeményezéséről értesítést küld a székhely szerint illetékes jegyző, főjegyző részére; ellátja az Országos szakértői, az Országos vizsgaelnöki és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékkel kapcsolatos feladatokat; ellátja a miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések tekintetében az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló rendeletben előírt bírálóbizottság működtetésével kapcsolatos feladatokat; ellátja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálata során, a szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő kirendelésével kapcsolatos feladatokat; ellátja a tankönyvvé nyilvánítással, a tankönyvvé nyilvánítás megszüntetésével kapcsolatos feladatokat; ellátja a tankönyvjegyzékre történő felvétellel és a tankönyvjegyzékről való törléssel kapcsolatos feladatokat; ellátja a tankönyvjegyzékkel kapcsolatos feladatokat; közreműködik a Főosztály feladataihoz kapcsolódó jogszabálytervezetek előkészítésében, véleményezésében; gondoskodik a bizonyítványnyomtatványok és egyéb engedélyköteles, köznevelést érintő nyomtatványok engedélyezésének előkészítéséről; a Főosztály pedagógus-továbbképzéssel kapcsolatos feladatai: a) ellátja a pedagógus-továbbképzések akkreditációjával kapcsolatos feladatokat, b) ellátja a jóváhagyott pedagógus-továbbképzési programokkal és az indított továbbképzésekkel kapcsolatos nyilvántartási feladatokat, c) ellátja a pedagógus-továbbképzések szervezőinek ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, d) ellátja a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület mellett a titkársági teendő ket, e) összeállítja és közzéteszi az intraneten a Hivatal által szervezendő pedagógustovábbképzések általános ügymenetét és az ehhez szükséges dokumentációt, f) közreműködik a Hivatal által szervezendő pedagógus-továbbképzések jegyzékére vételével és kezelésével, illetve azok helyszín- és időpontfrissítésével kapcsolatos feladatok ellátásában, g) bejelenti a munkaügyi központhoz a Hivatal által szervezendő pedagógus-továbbképzéseket, valamint az adatváltozásokat A Főosztály köznevelési információs rendszerek működtetésével és adatszolgáltatással kapcsolatos feladatai: a köznevelési információs rendszer tekintetében: a) nyilvántartja a vonatkozó jogszabályok által előírt adatköröket, b) ellátja a köznevelési informatikai rendszerek működtetésével kapcsolatos feladatokat, c) ellátja a köznevelés információs rendszerével kapcsolatos hatósági ügyintézési feladatokat, d) koordinálja, illetve felügyeli az ágazati köznevelési adatbázis-rendszerek, azonosítási rendszerek, valamint a közneveléshez kötődő valamennyi információs rendszer működtetését, e) részt vesz az infokommunikációs rendszerek által kezelt szakmai adatvagyon koherenciájának megteremtésében és megőrzésében; biztosítja a jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését: a) a köznevelési információs rendszer és a felsőoktatási információs rendszer adattartalma alapján;

47 24. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY b) az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság érvényesítéséhez az Nkt. hatálya alá tartozó középfokú oktatási intézmények tanulóiról a tanulói jogviszony meghatározott adatai vonatkozásában; c) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak az árvaellátás folyósításához iskolai tanulmányok címén; d) a Magyar Államkincstárnak az iskoláztatási támogatás folyósításához; e) a kormányhivatalok feladatainak ellátásához; statisztikai célú adatszolgáltatást végez az ágazati információs rendszerek nyilvántartásaihoz tartozóan és más szervek által előírtak, valamint a Hivatal vezetőinek igényei alapján; ellátja a feladatkörébe tartozóan a közérdekű adatok kezelésével, közzétételével kapcsolatos feladatokat; ellátja a minősített alapfokú művészetoktatási intézmények nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat; az informatikai rendszerek szakmai koordinálásának keretében a Főosztály: a) meghatározza a közneveléshez és adatszolgáltatáshoz kötődő informatikai rendszerekkel szemben támasztott szakmai követelményeket az érintett szakterületekkel közösen és az Informatikai és Üzemeltetési Főosztály közreműködésével, b) a szakterületekkel közösen kialakítja a közneveléshez és adatszolgáltatáshoz kötődő informatikai rendszerek fejlesztésének szakmai koncepcióját és részletes tartalmát Köznevelési Programok Főosztálya A Köznevelési Programok Főosztálya (jelen alfejezet alkalmazásában: Főosztály) a köznevelési elnökhelyettes irányítása alatt álló, főosztály jogállású, önálló szervezeti egység, amely ellátja a Hivatal érettségi, versenyszervezési, köznevelési mérési, értékelési és logisztikai feladatait A Főosztály belső tagozódását a Szabályzat 1. függeléke tartalmazza A Főosztály: ellátja a középfokú nevelési-oktatási intézmények felvételi eljárásával kapcsolatos feladatokat, ennek keretében: a) megtervezi, folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi a középfokú felvételi eljárás folyamatait, gondoskodik a középfokú felvételi eljáráshoz kapcsolódó dokumentumok előállításáról, nyilvánosságra hozataláról, illetve csomagolásáról és eljuttatásáról az általános iskolákhoz, b) elkészítteti a központi írásbeli vizsgák vizsgaanyagait, egyéb szakmai anyagokat, működteti a feladatlap készítő bizottságokat és gondoskodik az ezzel kapcsolatos logisztikai feladatok ellátásáról; ellátja az érettségi vizsgákkal kapcsolatos feladatokat, ennek keretében különösen: a) megtervezi, folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi az érettségi vizsgák lebonyolításának folyamatait, működteti a tételkészítő bizottságokat, b) elkészítteti az érettségi vizsgaanyagokat, és a Biztonsági Szabályzatban meghatározottak szerint kezeli azokat, elkészítteti és közzéteszi az érettségi vizsgákhoz kapcsolódó egyéb szakmai anyagokat, és gondoskodik az ezzel kapcsolatos logisztikai feladatok ellátásáról, c) kidolgozza a vizsgaközpontok tevékenységével és a vizsgáztatással kapcsolatos szakmai standardokat és közreműködik a pénzügyi standardok tervezésében együttműködve a Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztállyal, d) ellátja a kormányhivatalok által működtetett érettségi vizsgabizottságokkal kapcsolatos elnökkijelölési feladatokat, e) szakmai segítségnyújtással közreműködik a kormányhivatalok által működtetett érettségi vizsgabizottságok döntései ellen benyújtott törvényességi kérelmekről hozandó másodfokú döntések előkészítésében,

48 17018 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 24. szám f) kezdeményezi az érettségi vizsga megszervezésével összefüggő miniszteri intézkedés megtételét, ha annak elmaradása miatt országos szinten veszélybe kerülhet az érettségi vizsga jogszabályok szerinti lebonyolítása, g) kezdeményezi a vizsgaszabályzatban, illetve a tanév rendjében foglaltaktól való eltérést, ha arra az érettségi vizsga megszervezése vagy a rendkívüli szünet elrendelése miatt, a tanév megszervezése érdekében szükség van, h) kezdeményezi az érettségi vizsga megszervezési jogának megvonását, az érettségi bizonyítvány érvénytelenné nyilvánítását, a vizsgán elért eredmény megsemmisítését, ha bebizonyosodik, hogy az iskola a vizsgát jogellenesen szervezte meg, illetve a bizonyítványt jogellenesen állította ki; ellátja az országos, térségi, megyei, fővárosi szintű mérés-értékelési feladatokat, ennek keretében: a) megtervezi, folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi az országos mérések folyamatait, gondoskodik a mérés lebonyolításához szükséges adatok begyűjtéséről, szakmailag tervezi és felügyeli a mérési eljárás informatikai rendszereit, b) elkészítteti az országos mérések mérőeszközeit, a mérésekhez kapcsolódó szakmai anyagokat és gondoskodik a mérés-értékeléshez kapcsolódó logisztikai feladatok ellátásáról, c) gondoskodik a kódolás, az adatrögzítés és az adatfeldolgozás folyamatairól, d) elkészíti a mérésekkel kapcsolatos jelentéseket, elemzéseket, és gondoskodik azok közzétételéről együttműködve a Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztállyal, e) gondozza a mérések folyamán felhalmozódott adatvagyont együttműködve a Tanügy igazgatási és Területi Koordinációs Főosztállyal; a nemzetközi mérési rendszerek szabályai szerint teljes körűen ellátja a köznevelés nemzetközi méréseivel kapcsolatos feladatokat; megszervezi az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeket (a továbbiakban: OKTV), valamint a minisztérium által meghirdetett országos művészeti és sajátos nevelési igényű (a továbbiakban: SNI) tanulmányi versenyeket, ennek keretében: a) megtervezi, működteti, folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi az OKTV, valamint a művészeti és SNI versenyek folyamatait, működteti ezek versenybizottságait, b) az oktatási és egyéb intézmények, valamint a kormányhivatalok közreműködésével megszervezi az OKTV, valamint a művészeti és SNI versenyek fordulóit, c) elkészítteti a versenyek anyagait, elkészíti és nyilvánosságra hozza a versenyekhez kapcsolódó egyéb szakmai anyagokat, ellátja az OKTV-vel kapcsolatos logisztikai feladatokat; a feladataihoz közvetlenül kapcsolódó szoftverek tekintetében szakmai szempontból közreműködik a köznevelési informatikai rendszerekkel szemben támasztott követelmények meghatározásában, valamint azok szakmailag megfelelő működésének figyelem mel kísérésében együttműködve a Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztállyal; közreműködik a Főosztály feladataihoz kapcsolódó jogszabálytervezetek előkészítésében, véleményezésében; ellátja a Hivatal logisztikai, valamint más területein az esetlegesen szükséges csomagolási feladatokat; ellátja a Hivatalhoz érkező vagy helyben keletkezett minősített iratok nyilvántartásával és kezelésével kapcsolatos feladatokat. 3. A felsőoktatási elnökhelyettes irányítása alatt álló szervezeti egység 3.1. Felsőoktatási Főosztály A Felsőoktatási Főosztály (jelen alfejezet alkalmazásában a továbbiakban: Főosztály) a felsőoktatási elnökhelyettes irányítása alatt álló önálló, főosztály jogállású szervezeti egység, amely ellátja a Hivatal felsőoktatással kapcsolatos feladatait A Főosztály belső tagozódását a Szabályzat 1. függeléke tartalmazza.

49 24. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY A Főosztály feladatai: a felsőoktatási hatósági ellenőrzési feladatok szervezése, lebonyolítása, értékelése; az alapvető jogok biztosának megkeresésére vizsgálat lefolytatása; miniszteri felkérésre törvényességi ellenőrzésben való részvétel; a felsőoktatásban használt formanyomtatványokkal kapcsolatos feladatok, valamint a központilag előállított okiratok kibocsátói feladatainak ellátása; a felsőoktatási szervezetekkel történő kapcsolattartás, valamint azokról a jogszabályban előírt nyilvántartás vezetése; a felsőoktatási informatikai rendszerekkel szemben támasztott követelmények szakmai szempontú meghatározása, együttműködve az Informatikai és Üzemeltetési Főosztállyal és a felsőoktatási informatikai rendszerek üzemeltetőivel; a feladatkörébe tartozóan a közérdekű adatok kezelésével, közzétételével kapcsolatos feladatok ellátása; szakértői kirendelések; felsőoktatási szakmai rendezvények koordinációja; a Felsőoktatási Tervezési Testület működésének biztosításával összefüggő feladatok ellátása; közreműködés a Főosztály feladataihoz kapcsolódó jogszabálytervezetek előkészítésében, véleményezésében A Főosztály felsőoktatási engedélyezési és nyilvántartási feladatai: a felsőoktatási intézmény létesítésével, átalakulásával (egyesülés, szétválás, kiválás, csatlakozás, beolvadás), megszűnésével kapcsolatos feladatok; a felsőoktatási intézmény működésének engedélyezésével, működési engedélyének módosításával kapcsolatos feladatok; a felsőoktatási intézmény közhasznúsági nyilvántartásba vételével, közhasznúsági fokozatok közötti átsorolásával kapcsolatos feladatok; felsőoktatási képzések köztük az alapképzés, mesterképzés, szakirányú továbbképzés, felsőfokú szakképzés, felsőoktatási szakképzés, doktori iskola nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatok; a felsőoktatási intézmény alapító okiratának módosításával kapcsolatos feladatok; a felsőoktatási intézmény maximális hallgatói létszámának megállapításával kapcsolatos feladatok; külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működésének engedélyezésével, adatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatok; felsőoktatási szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos feladatok; a felsőoktatási diákotthonok nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatok; jogszabályban előírt nyilvántartások vezetése; felsőoktatási szakmai rendezvények szervezése, lebonyolítása A Főosztály felsőoktatási felvételi eljárással kapcsolatos feladatai: a felsőoktatási felvételi eljárások szakmai szempontú lebonyolítása, együttműködésben az informatikai szolgáltató Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.-vel; a felsőoktatási felvételi eljárások adatainak központi nyilvántartása; a felsőoktatási felvételi tájékoztató kiadványok szerkesztése; a felsőoktatási felvételi tájékoztató kiadványok kiegészítő tájékoztatóinak szerkesztése; egyéb hallgatói, felsőoktatási intézményi megkeresések ügyintézése; egyéb felsőoktatási felvételi ügyekkel kapcsolatos megkeresések ügyintézése; a felsőoktatási szakmai napok felsőoktatási felvételivel kapcsolatos szervezése, lebonyolítása A Főosztály Felsőoktatási Információs Rendszerrel kapcsolatos feladatai: a Felsőoktatási Információs Rendszer tekintetében a Főosztály a) nyilvántartja a vonatkozó jogszabályok által előírt adatköröket, b) kezeli és továbbítja a vonatkozó jogszabályok által meghatározott személyes adatokat, c) ellátja a Felsőoktatási Információs Rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat, d) ellátja a Felsőoktatási Információs Rendszerrel kapcsolatos hatósági ügyintézési feladatokat;

50 17020 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 24. szám kialakítja a felsőoktatáshoz kötődő informatikai rendszerek fejlesztésének szakmai koncepcióját és részletes tartalmát a szakterületek bevonásával; együttműködik az informatikai fejlesztéseket koordináló és felügyelő hivatali szervezeti egységgel a fejlesztések megvalósításában A Főosztály magyar állami (rész)ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásával kapcsolatos feladatai: nyilvántartja és kezeli a) a magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésre beiratkozott vagy átsorolt hallgatók személyes és képzési adatait, b) az igénybe vett állami ösztöndíjnak az adott félévre megállapított összegét, továbbá a félév lezárását követő, aktuális összegét, c) az oklevél megszerzésének időpontját; nyilvántartja és kezeli a (volt) hallgató személyes és a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésével és foglalkoztatási útjával összefüggő biztosítási jogviszonyára vonatkozó adatait és az igénybe vett ösztöndíjnak az évente aktuális összegét; ellátja a nyilvántartott és kezelt adatokkal kapcsolatos tájékoztatási feladatokat; ellátja a (volt) (rész)ösztöndíjas hallgatók kérelmeinek kezelését; előkészíti a Hivatal elsőfokú döntéseit a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint. 4. A projektigazgató vezetése alatt álló szervezeti egység 4.1. Projektigazgatóság A Projektigazgatóság a projektigazgató vezetése alatt álló, önálló szervezeti egység, amely ellátja a Hivatal valamennyi európai uniós forrásból megvalósuló projektjeihez (jelen alfejezet alkalmazásában a továbbiakban: projekt) kapcsolódó feladatait A Projektigazgatóság feladatai: gondoskodik a Hivatal valamennyi európai uniós forrásból megvalósuló projektjeinek jogszabályszerű, szerződésszerű megvalósításáról és lebonyolításáról, az ennek érdekében szükséges feladatok elvégzéséről; gondoskodik a projektek megvalósításához szükséges szerződések előkészítéséről, megkötésének koordinálásáról, a teljesítés ellenőrzéséről, átvételéről; gondoskodik a projektek támogatási szerződésekben foglalt határidőben való megvalósításáról; gondoskodik a támogatási szerződésben foglalt beszámolók határidőben történő, szerződésszerű és jogszabályszerű leadásáról; folyamatosan együttműködik a Hivatal szakmai szervezeti egységeivel a projektek megvalósítása során; közreműködik a projektekhez kapcsolódó jogszabálytervezetek előkészítésében, véleményezésében. 5. A gazdasági elnökhelyettes vezetése alatt álló szervezeti egység 5.1. Gazdasági Főosztály A Gazdasági Főosztály (jelen alfejezet alkalmazásában: Főosztály) a gazdasági elnökhelyettes vezetése alatt álló, főosztály jogállású, önálló szervezeti egység, amely ellátja a Hivatal költségvetésének tervezésével, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának, felhasználásának (a továbbiakban együtt: gazdálkodás) végrehajtásával, az adatszolgáltatással, a beszámolással, a vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatokat, a pénzügyi és számviteli rend betartása mellett A Főosztály belső tagozódását a Szabályzat 1. függeléke tartalmazza.

51 24. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY A Főosztály pénzügyi feladatai: ellátja a Hivatal költségvetésének tervezésével, végrehajtásával és a beszámolással kapcsolatos feladatait; gondoskodik a Hivatal mint gazdálkodó szerv működtetéséről, valamint a Hivatal vagyonkezelésében lévő ingatlanok infrastruktúrájának rendeltetésszerű működését biztosító vagyonvédelmi feladatok ellátásáról; ellátja a Hivatal dolgozói tekintetében a bérgazdálkodási feladatokat, a külső személyekhez kapcsolódó bérszámfejtési feladatokat, valamint a hóközi kifizetések számfejtését; felelős a pénzügyi és számviteli rend betartásáért, a zavartalan működéshez és gazdálkodáshoz szükséges likviditás biztosításáért; gondoskodik a Hivatal gazdálkodással kapcsolatos szabályzatainak elkészítéséről, felelős a szabályzatokban megállapított könyvvezetési, nyilvántartási, pénzügyi számviteli, adatszolgáltatási feladatok elvégzéséért, valamint működteti a házipénztárt A Főosztály számviteli feladatai: teljes körűen könyveli a Hivatal eszközeiben és forrásaiban év közben bekövetkezett változásokat, gazdasági eseményeket a Számviteli Politikában és a Számlarendben rögzített szabályok betartásával bizonylatok alapján; nyilvántartja az immateriális javakat és a tárgyi eszközöket mennyiségben és értékben, jogcímenként kimutatja az állományváltozásokat, negyedévente elszámolja az értékcsökkenést; ellátja az eszközök leltározása és selejtezése során a Leltározási és leltárkészítési, illetve a Selejtezési Szabályzatban meghatározott feladatokat; elvégzi a kifizetés és a könyvelés során alkalmazott KTK kódok kincstári egyeztetését; elvégzi a kincstári adatok alapján elkészített bérfeladások könyvelését, egyeztetési feladatait; elkészíti az irányító szerv részére a havi rendszeres és az eseti adatszolgáltatásokat; gondoskodik a Hivatal OTP lakásalap számlájának naprakész könyveléséről és az analitikus nyilvántartás elkészítéséről; elkészíti a havi könyvelési adatok alapján a főkönyvi kivonatot és az egyeztetéseket; elkészíti a negyedéves időszaki mérleg-jelentést; elvégzi az Sztv. és az Áhsz. által előírt szabályok államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató szerinti betartásával a zárási és beszámolási feladatokat. Féléves és éves intézményi költségvetési beszámolót készít. V. FEJEZET A HIVATAL MŰKÖDÉSI RENDJE 1. Általános szabályok 1.1. A Hivatal folyamatos és jogszerű működését, a hatáskörének gyakorlását a hatályos jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, az Alapító Okirat, a Szabályzat, további belső irányítási eszközök, valamint a Hivatal munka- és ellenőrzési tervei határozzák meg, a Hivatalon belüli hatékony információáramlás biztosítása, az információátadás, a feladatmeghatározás és az ellenőrzés, továbbá a beszámoltatás alkalmazásán keresztül A jóváhagyott stratégiai tervekben szereplő és a tárgyévi költségvetés tervezése során figyelembe vett célkitűzéseket az elnök utasításban adja ki A jóváhagyott tárgyévi kiemelt célkitűzések megvalósításához szükséges feladatok tervszerű végrehajtása érdekében a feladatok végrehajtásért felelős szervezeti egységek vezetőinek javaslata alapján az elnök évenként munkatervet állapít meg. A munkaterv összeállítását, szerkesztését az Elnöki Kabinet végzi. A munkatervben felelősként megjelölt vezetők kötelesek figyelemmel kísérni az általuk irányított, vezetett szervezeti egységre háruló teendőket és gondoskodni a végrehajtásra előírt határidők betartásáról.

52 17022 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 24. szám 1.4. A Hivatal működése tekintetében vezetőnek minősülnek: az elnök, az elnökhelyettesek, a projektigazgató, a főosztályvezetők, a projektigazgató-helyettes(ek), a főosztályvezető-helyettesek, az osztályvezetők A vezetők, az ügyintézők, az ügykezelők és a munkavállalók feladatait az előző pontokban foglaltak mellett a Közszolgálati Szabályzat és a munkaköri leírás szabályozza A dolgozók munkaköri leírása a felelősség megállapítására is alkalmas módon egyebek mellett tartalmazza: a munkakörben ellátandó feladat jellegét, a tevékenységi kört, a munkakört betöltők alá- és fölérendeltségi viszonyait, a munkáltatói jogkör gyakorlójának megjelölését, a munkakörre vonatkozó sajátos előírásokat és a helyettesítés rendjét A Hivatal valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatalos információt ahhoz az érintett szervezeti egységhez eljuttatni, amely szükség esetén az információ alapján hivatalból eljárni jogosult és köteles Amennyiben egy ügytípus elintézése több szervezeti egység rendszeres együttműködését igényli, a szervezeti egységek a feladat ellátása szempontjából egymással mellérendeltségi kapcsolatban állnak. Együttműködésük alapelve, hogy feladataik megoldása során az ügyköreik érintkezési területein egymást tájékoztatva, segítve, intézkedéseiket összehangolva járnak el. Az együttműködés tartalmát, módját, illetőleg a feladatok elhatárolását az érintett szervezeti egységek vezetői közösen állapítják meg. Az ügyrendekben, illetve a munkaköri leírásokban ki kell jelölni azt a vezetőt, illetve ügyintézőt, aki az együttműködés keretében szükségessé váló egyeztetések felelőse Amennyiben a kormánytisztviselő, illetve munkavállaló feladatának végrehajtásához vezető döntése szükséges, úgy a szolgálati út betartásával a döntéshozatalt a közvetlen felettesénél kezdeményezi. 2. Munkarend és ügyfélfogadás 2.1. A Hivatal munkarendje A Hivatalban a munkaidő heti 40 óra, amely hétfőtől csütörtökig: 8.00 órától ig, pénteken: 8.00 órától óráig tart Az ebédidő 30 perc, amelyet óra és között lehet igénybe venni A és a pontban foglaltaktól eltérő munkaidő-beosztást, munkavégzés ütemezést az érintett szervezeti egység vezetőjének kezdeményezésére az elnök, a Projektigazgatóság vonatkozásában a projektigazgató engedélyezhet A munkavégzés részletes szabályait a Hivatal Közszolgálati Szabályzata, illetve a szervezeti egységek ügyrendje határozza meg Az ügyfélfogadás rendje A hivatali ügyfélfogadás rendjét az elnök külön utasításban szabályozza. 3. A Hivatal munkaformái, az értekezletek rendje 3.1. Az értekezletek során meghatározott feladatok végrehajtása az emlékeztetőben felelősként megjelölt dolgozó vagy szervezeti egység feladata Értekezletek Vezetői értekezlet A vezetői értekezlet a Hivatal operatív irányítását segítő, döntés-előkészítő funkciót ellátó, a Hivatal intézményi működését, illetve az egységes hivatali gyakorlat kialakítását érintő elvi jelentőségű kérdéseket, a költségvetési tervezéssel és annak végre-

53 24. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY hajtásával kapcsolatos alapvető jelentőségű dokumentumokat megtárgyaló, a Hivatal egészét átfogó stratégiai jellegű kérdéseket egyeztető, illetve a gyorsabb információáramlást biztosító munkaforma A vezetői értekezletet az elnök vagy az általa megbízott helyettese vezeti Vezetői értekezlet tartására kétheti gyakorisággal kerül sor Az elnök soron kívüli vezetői értekezlet összehívását rendelheti el A vezetői értekezlet résztvevői: az elnök, az elnökhelyettesek, a projektigazgató, a főosztályvezetők Az elnök, illetve felhatalmazása esetén az általa megbízott annak szükségessége esetén további szervezeti egységek vezetőinek, illetve ügyintézőinek részvételét is előírhatja a vezetői értekezleten A vezetői értekezlet ülései, előterjesztései és emlékeztetői nem nyilvánosak Szakmai tanácsadó testület Az elnök szakmai tanácsadó testületet működtethet Apparátusi értekezlet Apparátusi értekezletre a Hivatal valamennyi dolgozóját érintő esemény, tájékoztatás, illetve a hivatali munka értékelése esetén kerül sor Az apparátusi értekezletet az elnök vagy az általa megbízott helyettese vezeti Apparátusi értekezlet megtartására legalább éves gyakorisággal kerül sor Az apparátusi értekezleten a Hivatal valamennyi foglalkoztatottja részt vesz Az elnök vagy az elnök felhatalmazása esetén az általa megbízott annak szükségessége esetén további személyek részvételére is lehetőséget biztosíthat Oktatásügyi Szakmai Tárcaközi Bizottság Az Oktatásügyi Szakmai Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban jelen alpont alkalmazásában: Bizottság) a kormányhivatalokkal együttműködő, az országosan egységes oktatásügyi szakmai feladatellátás kialakítását segítő, egyeztetést biztosító, javaslattevő, elemző, értékelő, a szakmai feladatok összehangolását elősegítő testület, szakmai fórum A Bizottságot a Hivatal működteti, a titkársági feladatokat a Hivatal Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztálya látja el A Bizottság működését a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkársága és az Emberi Erőforrások Minisztériumának jogelődje, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága között április 18-án létrejött megállapodás szabályozza A Bizottság havonta ülésezik, az üléseket a Hivatal elnöke mint a Bizottság elnöke vezeti A Bizottság ülései, előterjesztései és emlékeztetői nem nyilvánosak Munkabizottságok működése Egyes feladatok ellátására, tevékenységek koordinálására az elnök elnöki utasítással munkabizottságot hozhat létre A Hivatal által kötött, a Hivatal részére folyósított, hazai forrásból származó támogatásról szóló támogatási szerződések esetében az elnök utasítással munkabizottságot hozhat létre A munkabizottságot létrehozó utasításban meg kell határozni a támogatási szerződés folytán létrehozott munkabizottság esetében az adott támogatással érintett szakmai területen működő projektfelelős személyét, a munkabizottságban működők személyét, a munkabizottság feladat- és hatáskörét, a vezetésével és a titkársági feladatok ellátásával kapcsolatos kérdéseket, valamint a felelősségi szabályokat A munkabizottságok vezetőjük útján rendszeresen beszámolnak az elnöknek munkájukról A munkabizottságok ülései, előterjesztései és emlékeztetői nem nyilvánosak A munkabizottságok ülésein az elnök részvételi lehetőségét biztosítani kell.

54 17024 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 24. szám 4. A munkáltatói jogok gyakorlásának, a kiadmányozás és a helyettesítés rendje 4.1. A munkáltatói jogok gyakorlásának, a kiadmányozás és a helyettesítés rendjét a Szabályzat 3. függeléke, illetve a szervezeti egységek ügyrendje tartalmazza. 5. A munkakör átadás-átvétel rendje 5.1. Az egyes munkaköröket ellátó dolgozók személyében bekövetkező változások, illetve tartós (várhatóan 6 hónapot meghaladó) távollét esetén a munkakörök átadás-átvétele tekintetében alkalmazandó szabályokat, valamint az átadás-átvételt dokumentáló jegyzőkönyv-mintát a Hivatal Közszolgálati Szabályzata tartalmazza. 6. A címadományozás szabályai 6.1. A Hivatalban a Kttv. alapján a címadományozásokról az elnök a vonatkozó jogszabályokban meghatározottakra figyelemmel dönt A Hivatalban a közigazgatási főtanácsadói és tanácsadói címmel rendelkezők együttes létszáma nem haladhatja meg a Hivatalban felsőfokú állami iskolai végzettséggel rendelkező kormánytisztviselői létszám 20%-át A Hivatalban a szakmai főtanácsadói és tanácsadói címmel rendelkezők együttes létszáma nem haladhatja meg a Hivatalban felsőfokú állami iskolai végzettséggel rendelkező kormány tisztviselői létszám 20%-át A címadományozás részletes szabályait a Hivatal Közszolgálati Szabályzata tartalmazza. 7. A képzettségi és munkaköri pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek 7.1. A Kttv. szerinti képzettségi és munkaköri pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket a Hivatal belső irányítási eszköze állapíthat meg. 8. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörök 8.1. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló évi CLII. törvény alapján a Hivatalban a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség hatálya alá tartozó munkakörök megnevezését a Szabályzat 4. függeléke tartalmazza. 9. A kötelezettségvállalás rendje 9.1. A Hivatal mint jogi személy és költségvetési szerv nevében fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget az elnök vagy a Szabályzatban, illetve külön szabályzatban meghatározottak szerint megbízott személy vállalhat A kötelezettségvállalás a gazdasági elnökhelyettes vagy az általa kijelölt személy ellenjegyzése után és csak írásban történhet A bankszámla felett való rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges A kötelezettségvállalás, az ellenjegyzések, a teljesítésigazolás, érvényesítés és az utalványozás rendjét a Hivatal gazdálkodásáról szóló, valamint szerződéskötésről szóló szabályzata tartalmazza.

55 24. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY Az ügyintézés szabályai Az ügyintézés általános szabályai A Hivatalhoz érkező, illetve a Hivatalban keletkező érdemi ügyintézést igénylő ügyiratokat a jellegüknek és tartalmuknak megfelelő jogszabályi rendelkezések szerint esetenként közbenső intézkedés beiktatásával (pl. akadályközlés) az elnök, illetve az érintett szervezeti egység vezetőjének útmutatásai alapján az előírt határidőre kell elintézni oly módon, hogy a szervezeti egységek által akár jogszabályváltozás folytán történő módosítás miatt alkalmazni kívánt határozat-, valamint végzésminták, továbbá az ezektől eltérő, egyedi, bonyolultabb megítélésű ügyekben kiadmányozni kívánt határozatok láttamozás céljából az Elnöki Kabinetre megküldendők A Hivatalba akár véleményezésre, akár tájékoztatásképpen érkező jogszabálytervezetek minden esetben soron kívül továbbítandók az Elnöki Kabinet részére lehetőség szerint az ezekkel kapcsolatban javasolt írásbeli észrevételekkel együtt Az ügyek intézése a vonatkozó jogszabályok, a belső szabályzatok, a szervezeti egységek ügyrendje és a vezetők által előírt határidő szerint történik A szervezeti egységekben a munkát úgy kell megszervezni, hogy az ügyek határidőre történő elintézéséért, illetőleg annak elmulasztásáért felelős személye megállapítható legyen Az iratok kezelésére vonatkozó részletes szabályokat a Hivatal Iratkezelési Szabályzata tartalmazza Ügyintézési határidők A határidő betartásáért annak a szervezeti egységnek a vezetője felelős, amelynek a feladatkörébe az ügy elintézése tartozik A határidőket naptári napban (kivételesen órában, illetve munkanapban) kell meghatározni. A határidő számításának kezdő napja a Hivatalban történő érkeztetés, befejező napja pedig a regisztrált expediálás napja Amennyiben jogszabály, a megkereső szerv vagy a vezető a teljesítés határidejét attól eltérően nem szabályozza, az ügyintézésre nyitva álló általános határidő 30 nap. A Projektigazgatóság feladatkörébe tartozó ügyekben az ügyintézési határidő a projekttervben meghatározott határidők betartásának biztosítása érdekében szükséges ésszerű határidő A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) hatálya alá tartozó ügyek esetében az ott meghatározott határidők az irányadók Jogszabályban előírt ügyintézési határidő hiányában az ügyek intézésére a vezető által a feladatok kiadása során megállapított egyedi ügyintézési határidő az irányadó Az országgyűlési képviselők megkereséseit amennyiben lehetséges 5 napon belül meg kell válaszolni A Sürgős (S) jelöléssel ellátott irat soron kívüli a folyamatban lévő ügyeket megelőző, de legkésőbb 3 munkanapon belüli ügyintézést igényel, függetlenül attól, hogy sürgős minőségét a megkereső szerv, illetve a Hivatalon belül arra feljogosított vezető állapította meg. Sürgős megjelölésről az elnök, elnökhelyettes, projektigazgató, főosztályvezető dönthet A hatósági ügyek intézése A hatósági ügyek intézésének általános szabályait a Ket. és végrehajtási rendeletei, valamint az adott ügytípusra vonatkozó speciális eljárási szabályok tartalmazzák A hatósági ügyek intézéséről a Hivatal a jogszabályban meghatározott tartalommal elektronikus tájékoztató szolgáltatást nyújt az internetes honlapján A Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben az eljárási cselekmények elektronikus úton is gyakorolhatók, ha azt külön törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki. Az elektronikus ügyintézés részletes eljárási szabályait a hatályos jogszabályok, az Iratkezelési Szabályzat, illetve ezek rendelkezéseire alapozott elnöki utasítás határozza meg A hatósági ügyek intézése során meghozott valamennyi intézkedést ideértve az érdemi döntésnek nem minősülő eljárásvezető végzéseket, értesítéseket az ügyféllel a belső Iratkezelési Szabályzat szerint elkészített papíralapú, illetve ha az ügyfél ezt kéri és a hatályos jogszabályok nem tiltják elektronikus kiadmánnyal kell közölni A hatósági ügyek intézése során a kiadmányozási jogkörök gyakorlása a Szabályzat 3. függeléke szerint történik.

56 17026 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 24. szám Hatósági ügyeket lezáró döntés kiadmányozója az elnök, illetve átruházott kiadmányozási jogkörben eljárva elnökhelyettes, főosztályvezető, főosztályvezető-helyettes vagy osztályvezető lehet Véleménynyilvánításra, adatszolgáltatásra irányuló külső megkeresés esetén követendő eljárás A megkeresés címzettje, illetve az általa erre kijelölt szervezeti egység vagy személy az ügyintézésre rendelkezésre álló határidő alapján szóban vagy a megkeresés indokát, a kért információk pontos körét és a válaszadásra rendelkezésre álló határidőt megjelölő feljegyzés útján írásban egyeztet a tárgy szerint érintettekkel Amennyiben az egyeztetés szóban történik, az egyeztetés megtörténtét az ügyiraton megfelelően rögzíteni kell A külső megkeresésre adott válaszról az érintetteket különösen, ha az egyeztetésben részt vevők álláspontja nem volt teljesen egyező tájékoztatni kell Jogszabályok végrehajtásáról adott szakmai vélemény kiadásakor az ügyfeleket tájékoztatni kell arról, hogy a Hivatal által kiadott állásfoglalásához, tájékoztató levélhez semmiféle joghatás nem fűződik, ezért az állásfoglalásban, tájékoztatásban foglaltak a bíróságot vagy más hatóságot eljárása során nem kötik A pályáztatási eljárás keretében történő ügyintézés sajátos szabályai Az elnök hatáskörébe tartozó pénzügyi források pályázati formában történő eljuttatása a kedvezményezettekhez az elnök által utasításban kijelölt szervezet feladata az alábbi kivételekkel: a) a Hivatal által megvalósítandó közbeszerzésekre kiírt pályázatok, b) amelyeket jogszabály vagy egyéb kötelező előírás ettől eltérően szabályoz A Hivatal által lebonyolított pályáztatási eljárást az adott ügyre vonatkozó jogszabályi előírásokban foglaltak alapján kell lebonyolítani. A folyamatban részt vevő szervezeti egységek munkavégzésének megkönnyítése érdekében a pályázat kiírója minden esetben köteles: a) a pályázati kiírás szövegében előírni, hogy a pályázatot tartalmazó borítékon szerepeljen a pályázatot kiíró szervezeti egység és/vagy az ügy iktatószáma, és ha van ilyen, a pályázat megnevezése, b) a pályázat kiírásával egy időben értesíteni a Küldeménykezelő Irodát, megjelölve a pályázati határidőt, az illetékes szervezeti egységet, ügyintézőt A közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárás Közérdekű kérelmet, panaszt, bejelentést (jelen alfejezet alkalmazásában a továbbiakban: beadvány) írásban, személyesen, illetve telefonon lehet előterjeszteni a Hivatal székhelyén. A szóban előterjesztett beadványt írásba kell foglalni és a személyesen megjelent előterjesztő aláírásával ellátni Az írásba foglalt, illetve az írásban (postán, elektronikus úton, faxon) érkezett beadványokat a bejelentéssel érintett szervezeti egység vezetőjének kell továbbítani. Amennyiben nem állapítható meg egyértelműen, hogy mely szervezeti egység feladatkörébe tartozik a beadványban foglaltak kivizsgálása, vagy a beadvány több szervezeti egységet is érint, a beadványt az elnökhöz kell továbbítani. 11. Az irányítás belső eszközei A Hivatal belső irányításának eszközei a Hivatal egészét vagy meghatározott szervezeti egységét érintő normatív tartalmú, kötelező rendelkezések, végrehajtási szabályok, illetve tájékoztatások. Ezek az alábbiak: Az elnöki utasítás az elnök által kiadott, általános érvényű feladatokat és kötelezettségeket meghatározó a hivatal szervezetére vagy működésére vonatkozó munkáltatói, illetve a működés szempontjából egyéb releváns intézkedéseket tartalmaz A belső szabályzat a Hivatal belső működési rendjét, az egyes szervezeti egységek és személyek feladatkörét meghatározó jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök alapján kötelezően elkészítendő a Hivatal egészére vonatkozó irányítási eszköz. Szabályzatot elnöki utasítással kell kiadni Az elnöki körlevél az elnök által kiadott, az elnöki utasítással azonos tárgyi, illetve szervi hatályú normatív rendelkezés, amely csak a hatályos szabályzatokkal összhangban álló rendelkezéseket tartalmazhat, annak kiegészítését, pontosítását, egységes értelmezését szolgálja, végrehajtási iránymutatást ad.

57 24. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY A tájékoztató az elnök által kiadott, a Hivatal működését, tevékenységét érintő, információ tartalmú közlés A módszertani útmutató a feladatok végrehajtásának eljárásrendjét, a munkafolyamatok menetét rögzítő irányítási eszköz Az ügyrend az önálló szervezeti egységek belső működésének részletes szabályait tartalmazza. Az ügyrendeket az Elnöki Kabinet az Elnöki Kabinet ügyrendje esetében az elnök ellenjegyzését követően az érintett szervezeti egység vezetője adja ki A kiadott belső irányítási eszköz nem lehet ellentétes hatályos jogszabállyal és közjogi szervezetszabályozó eszközzel A Szabályzat módosításait követően valamennyi szervezeti egység vezetője köteles haladéktalanul az ügyrendek és a munkaköri leírások aktualizálását, szükség szerinti módosítását elvégezni A belső irányítási eszközök kiadásának, összehangolásának és karbantartásának részletes rendjét a Hivatalban külön szabályzat tartalmazza Az irányítás szempontjából releváns egyéb kapcsolatok Az elnök felelősségi körébe tartozó, az ágazatban működő köztestületekkel, testületekkel, továbbá a különböző civil szervezetekkel való kapcsolattartás rendjét a vonatkozó jogszabályok, a kapcsolattartók személyét a Szabályzat vagy az elnök egyedi megbízásai határozzák meg Ágazati feladatai ellátása érdekében a Hivatal részt vesz a különböző állandó és ad hoc minisztériumi, tárcaközi vagy szakmai bizottságok munkájában. Az állandó bizottságokról és az azok munkájában a Hivatalt képviselő személyekről, valamint a szakmai egyeztetésben részt vevő szervezetekről az elnök titkársága nyilvántartást vagy jegyzéket vezet. A változásokról az érintettek külön felkérés nélkül kötelesek tájékoztatást adni. 12. Az ellenőrzési jog gyakorlása Az ellenőrzési jog gyakorlása a Hivatal ellenőrzési nyomvonalának megfelelően az alábbi formában történik: Vezetői ellenőrzés: a szervezeti egységek vezetői ellenőrzési jogukat az általános jelentési kötelezettség szabályainak betartása mellett közvetlenül és folyamatosan gyakorolják Munkafolyamatokba épített ellenőrzés: a szakmai, gazdasági, ügyviteli folyamatok megszervezése során a végrehajtó műveletek közé kötelezően olyan ellenőrzési műveleteket kell beiktatni, amelyek a folyamat szabályosságának és célszerűségének megállapítását szolgálják, illetve lehetővé teszik, valamint a keletkező adatok valódiságáról való meggyőződést segítik elő Belső ellenőrzés: az elnök által jóváhagyott éves ellenőrzési terv alapján történik, valamint ha azt soron kívül, az elnök javaslata, illetve a saját kezdeményezése alapján a belső ellenőr elrendeli. A belső ellenőrzés részletes szabályait a Belső Ellenőrzési Kézikönyv tartalmazza A belső kontroll rendszere A Hivatal belső kontrollrendszere tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, amelyek biztosítják, hogy: a) a Hivatal valamennyi tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűséggel, a szabályozottsággal, valamint a megbízható gazdálkodás (gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség) követelményeivel, b) az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra, c) megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a Hivatal működésével kapcsolatban, d) a belső kontrollrendszer harmonizációjára és összehangolására vonatkozó jogszabályok végrehajtásra kerüljenek a módszertani útmutatók figyelembevételével A Hivatal belső kontrollrendszeréért az elnök a felelős, aki köteles a szervezet minden szintjén érvényesülő megfelelő kontrollkörnyezetet, kockázatkezelési rendszert, kontrolltevékenységeket, információs és kommunikációs rendszert, nyomon követési rendszert (monitoring) kialakítani, működtetni és fejleszteni.

58 17028 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 24. szám A szabálytalanságok kezelése A Hivatal működése, a hivatali ügyintézés során észlelt szabálytalanságok kezelésének rendjét külön szabályzat tartalmazza. 13. Adatvédelem A hivatali szervezeti egységek személyes adatkezelési, adatbiztonsági és adatszolgáltatási tevékenységét, az adatvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket a személyes adatok védelméről szóló szabályzat(ok) és az informatikai biztonságról szóló szabályzat tartalmazza. 14. A kapcsolattartás rendje A Hivatalban a kapcsolattartás rendje a gyakorolt hatáskörökhöz, jogkörökhöz, az ellátott feladatokhoz, valamint a kialakított belső munkamegosztáshoz igazodik A belső kapcsolattartás rendje A belső kapcsolattartás során a Hivatal valamennyi dolgozójának fokozott figyelemmel kell lennie a szolgálati út betartására, továbbá a külső és belső megkeresések dokumentálására A szervezeti egységek feladataik ellátása során együttműködésre kötelezettek, a feladatkörükbe tartozó, de más szervezeti egységek feladatkörét is érintő ügyekben az érdekeltek egyeztetve kötelesek eljárni A szervezeti egység, illetve a Hivatal egészét érintő kérdésekben folytatott megbeszélésekről, konzultációkról, egyeztetésekről az ügyintézésért felelős személynek minden esetben haladéktalanul tájékoztatnia kell közvetlen vezetőjét A külső kapcsolattartás rendje A szervezeti egységek minden olyan ügyben, amelyben a Hivatal képviselete nincs kizárólag az elnök, valamely szervezeti egység vagy annak vezetője részére fenntartva, bármely állami vagy társadalmi szervvel közvetlenül tarthatják a kapcsolatot, melyről a vezetői értekezleteken tájékoztatást adnak Külső szervekkel tervezett érdemi tárgyalás ha az más szervezeti egység ügykörét is érinti csak akkor kezdhető meg, ha a hivatali szervezeten belül minden részletre vonatkozóan egyetértés alakult ki, vagy a kérdésben döntésre jogosult vezető az esetleges vitát eldöntötte A tárgyalásokról emlékeztetőt kell készíteni, és azt meg kell küldeni mindazoknak, akiknek ügykörét a tárgyaláson elhangzottak érintik A szakmai szakszervezetekkel és civil szervezetekkel (szövetségekkel) az érintett szervezeti egységek tartják a kapcsolatot, az elnök folyamatos tájékoztatása mellett Az állami számvevőszéki, a kormányzati és a fejezeti ellenőrzési ügyekben az Állami Számvevőszékkel, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal és a minisztérium ellenőrzésre jogosult szervezeti egységével a kapcsolattartást az elnök által az adott ügyre kijelölt szervezeti egység vagy kormánytisztviselő koordinálja A médiával való kapcsolattartás rendje Az írott (nyomtatott) és az elektronikus sajtó (a továbbiakban: média) képviselőinek mindennemű nyilatkozatot az elnök jogosult tenni, vagy az elnök engedélyével tehető Az elnök távollétében vagy akadályoztatása esetén a Szabályzat 3. függelék III. pont 20. alpontjában meghatározott helyettesítési sorrend irányadó. A médiának tett nyilatkozatról az elnököt minden esetben haladéktalanul tájékoztatni kell A médiának történő nyilatkozattétel során a minősített adat védelmére, a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályokat meg kell tartani, a nyilatkozat nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével A médiával való kapcsolattartás koordinálását az Elnöki Kabinet látja el A médiával kapcsolatos belső és külső megkeresések tekintetében a kommunikacio@ oh.gov.hu tematikus cím használata szükséges.

59 24. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY A nem közvetlenül a Hivatal működésével kapcsolatos médiamegkereséseket a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerint sajtótájékoztatásra jogosult szervezeti egységéhez kell irányítani A nemzetközi kapcsolattartás rendje Az oktatási diplomáciát érintő nemzetközi ügyekben a minisztérium által kezdeményezett részvétel kivételével a szervezeti egységek külső szervekkel a minisztérium nemzetközi felügyeleti területének előzetes egyetértésével, illetőleg tájékoztatásával járnak el A nemzetközi kapcsolatokat érintő hazai és nemzetközi fórumokon, bizottságokban és értekezleteken a Hivatal képviseletéről az elnök dönt, illetve a döntésről tájékoztatja a külföldi partnert A külföldi kiküldetéseket az elnök engedélyezi. A külföldi utazásokról éves kiküldetési tervet kell készíteni, melyet az elnök hagy jóvá. A jóváhagyott kiküldetési tervben foglalt utazásokat az elnök által engedélyezettnek kell tekinteni A külföldi utazásokról utazási jelentést kell készíteni.

60 17030 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 24. szám Az Oktatási Hivatal szervezeti felépítése 1. függelék a 45/2013. (XI. 22.) EMMI utasításhoz