FELSŐOKTATÁS 4.0. Dr. Palkovics László oktatásért felelős államtitkár

Átírás

1 FELSŐOKTATÁS 4.0 Dr. Palkovics László oktatásért felelős államtitkár

2 I. KIHÍVÁSOK ÉS TRENDEK

3 FUTURE JOBS 3

4 FUTURE JOBS 4

5 MILYEN VÁLTOZÁST HOZ A DIGITALIZÁCIÓ? Csökkenteni, vagy növelni fogja a munkaerő létszámát a digitalizáció? A technológia felváltja a rutinszeru szellemi és kézi gyakorlati feladatokat, így az emberek kevésbé megszokott és szerteágazóbb szerepeket to lthetnek be. Forrás: ManPower

6 EMBER, ROBOT, MESTERSÉGES INTELLIGENCIA A munkahelyek 38 százalékában nem, vagy csak nagyon magas kockázat mellett lehet helyettesíteni az emberi munkaerőt. Felértékelődik azoknak a munkahelyeknek a szerepe, ahol az emberi tényező nem helyettesíthető. (pl. tanár, nővér, pszichológus) Átalakulnak a szakmák, együtt fogunk dolgozni a mesterséges intelligenciával. 6

7 MI VÁRHATÓ 10 ÉV MÚLVA? Nem létező szakmák, változó készségek 65% 33% Új szakmák A Z generáció számára elérheto munkák 65%-a jelenleg nem is létezik. (ManPower 2016) Új készségek 2020-ra az alapvető készségek to bb mint egyharmada azokból a készségekből fog állni, amelyek napjainkban még nem tekinthetők nélkülözhetetlennek a munkakörök betöltéséhez. (WorldEconomicForum) 7

8 GLOBÁLIS KIHÍVÁSOK AZ OKTATÁSBAN Technológiai fejlődés, digitalizáció: az emberek napi feladatainak 45%-a automa zálható a jelenlegi technológiákkal Az oktatási és képzési rendszerek minőségi fejlesztése, elérhetősége és nyitottsága Demográfiai kihívások Változó társadalmi igények Korlátozott erőforrások Valós társadalmi-gazdasági igényeket leképező, rugalmas oktatási/képzési rendszerek kialakítása Rövidebb életciklusú készségek, rugalmas alkalmazkodás Jelenleg még nem létező szakmákra való felkészítés 8

9 OECD EDUCATION AT A GLANCE

10 ELHELYEZKEDÉSI ESÉLYEK Employment rates of tertiary-educated year-olds, by field of study (2016) Countries are ranked in ascending order for all elds of study. Source: OECD (2017), Figure A

11 A KÉPZÉS ÉS A MUNKAERŐPIAC ILLESZKEDÉSE A végzett munka illeszkedése a tanulmányok szakterületéhez (esetszám, százalék) Mérés: foglalkoztatottak körében. Forrás: Frissdiplomások 2015 Oktatási Hivatal 11

12 VALÓSÁG ÉS SZÜKSÉGLET iparági célszám: 40% STEM diákok (26%) Hiányzó STEM diákok (14%) 12

13 HAZAI TREND Number of Students in Science ,5% 23,6% 24,8% 25,7% All fields Science Engineering Technology Fields of Education Technology Engineering Science Total Total (percent) 22,5 % 23,6 % 24,8 % 25,7 % Source: FIR OSAP 13

14 AZ OKTATÁSI RENDSZER EURÓPAI KIHÍVÁSAI Fenntartható növekedés támogatása Kielégítse a dinamikusan fejlődő tudásalapú európai gazdaság magasabb szintu humán erőforrás igényét Vállalatok saját növekedését biztosító munkaerő képzése Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges, rugalmasan alkalmazható, transzferábilis és többfunkciós kulcskompetenciák átadása Befogadó és méltányos minőségi oktatás biztosítása mindenki számára Könnyen foglalkoztathatóság elérése 14

15 KIHÍVÁSOK A HAZAI FELSŐOKTATÁSBAN Kereslet-kínálat szinkronizálása Intézményi specializáció, differenciálás, fókusz Hálózatosodás és együttmu ködés az intézmények között Hatékony irányítás és új üzeti modellek (több lábon állás) Intézményi-ipari kapcsolatok erősítése Doktori képzések kapacitásának növelése Kutatói utánpótlás biztosítása KFI feladatok erősítése (nemzetköziesítés), hallgatói mobilitás erősítése Kevésbé fejlett régiók versenyhelyzetének javítása Lemorzsolódás csökkentése 15

16 II. MIT TEHET A HAZAI OKTATÁSPOLITIKA A JÖVŐ MUNKAVÁLLALÓIÉRT?

17 HOGYAN KÉSZÍT FEL A JÖVŐ VÁLTOZÁSAIRA A MAGYAR OKTATÁSI RENDSZER? Egység Átjárhatóság Hálózatosodás Esélyteremtés 17

18 JÓL DEFINIÁLHATÓ FORRÁSIGÉNY Oktatás finanszírozásának alakulása zárszámadási törvény alapján évek ko zo tt (M Ft) 18

19 OKTATÁSI KIADÁSOK ALAKULÁSA létszám 2,1 millió fő 2,1 millió fő fő fő 2,1 millió fő millió Ft 2,0 millió fő millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft fő fő 2,0 millió fő fő millió Ft 1,9 millió fő fő millió Ft millió Ft millió Ft fő 1,9 millió fő 1,9 millió fő fő 1,9 millió fő fő Fő munkaviszonyú pedagógusok, oktatók száma (fő) Oktatási kiadás (millió Ft) (COFOG) Gyermekek, tanulók, hallgatók száma (10 fő) millió Ft 19

20 FELSŐOKTATÁSRA FORDÍTOTT FORRÁSOK Az állami felsőoktatási intézmények lejárt tartozásállományának és pénzkészletének alakulása (M Ft), valamint a likviditási ráta alakulása 20

21 FELSŐOKTATÁS ÉS MUNKAERŐPIAC SZINKRONIZÁLÁSA Képzési és kimeneti követelmények Képesítési jegyzék változtatása Szükséges az intézményi szintu, adott szakokra vonatkozó kapacitások folyamatos monitorozása, igényekhez való illesztése Bemeneti követelmények A kimenetet meghatározza a bemenet, a bekerülő hallgatók tudásszintje Emelkedett az emelt szinten érettségizők és a nyelvvizsgával jelentkező hallgatók aránya Eredménye: jelentősen javult a képzések munkaerő-piaci fókusza sikeresebbé és hatékonyabbá vált a pályaorientációs tevékenység az intézmények szintjén sikeresen végrehajtható az erőforrások koncentrálása 21

22 KEVÉSBÉ FEJLETT RÉGIÓK VERSENYHELYZETÉNEK JAVÍTÁSA A ko zo sségi képző központok célja: helyi/regionális munkaerőpiaci igények kielégítése helyi képzéssel versenyképes tudás biztosítása helyi képző intézményben helyben történő boldogulás segítése 22

23 A FEJLESZTÉS IRÁNYAI Intézményi KFI fókusz erősítése Hálózatosodás KFI megrendelések számának növelése Kutatók számának növelése KKV-k KFI képességének fejlesztése Tudományos produktivitás erősítése MTMI területek népszeru sítése Nemzetköziesítés Mobilitás ösztönzése 23

24 A FELSŐOKTATÁS ÁTALAKÍTÁSÁNAK EREDMÉNYEI A szervezeti átalakítások révén az intézmények gyorsabban és hatékonyabban tudnak reagálni a munkaerő-piaci elvárásokra a helyi felsőoktatási intézményhálózat mindenki számára megteremti a felsőoktatásba való bekapcsolódás esélyét; nő a területileg hátrányos helyzetu térségekből, a hátrányos családi helyzetből érkezők, a fogyatékos illetve a roma hallgatók és végzettek száma; nő az MTMI / STEM szakokon tanulók és végzettséget szerzők számak; jelentősen csökken a lemorzsolódás; javulnak a hallgatók munkaerő-piaci elvárásokhoz kapcsolódó kompetenciái; a hallgatók még versenyképesebb, alaposabb tudást biztosító oklevélhez jutnak; az egészséges képzési szerkezetnek köszönhetően nő az intézmények nemzetközi képzési szolgáltató képessége és ezzel párhuzamosan a képzésekből befolyó saját bevétel mértéke. 24

25 III. FELSŐOKTATÁSI-IPARI KAPCSOLATOK ERŐSÍTÉSE

26 A FELSŐOKTATÁS SZEREPE A felsőoktatás harmadik missziós tevékenysége fontos gazdasági tényező Kiemelt szerepet kell szánni a felsőoktatási kutatásokban a vállalati ráfordítások fokozásának Olyan kutatóközpontok létrehozását kell támogatni, amelyek feladata az ipari és a felsőoktatási együttmu ködések erősítése A as tervezési időszakban az EFOP és GINOP konstrukciókon keresztük az egyetemek számára elérhető források jelentős mértékben nőttek 2018-tól a Kormány döntése alapján a felsőoktatási intézmények kiválósági alapú kutatás támogatása 12 milliárd Ft-ról 27 milliárd Ft-ra nő

27 EGYETEMI-VÁLLALATI KAPCSOLATOK FORMÁI Duális képzési rendszer fejlesztése Célja: vállalati igényeknek megfelelő munkaerő képzése Felsőoktatási Ipari Együttmu ködési Központok (FIEK) Célja: a felsőoktatás és a gazdaság közötti tudástranszfer jelentős megerősítése és hatékonyabbá tétele Nemzetköziesítés Célja: nemzetközi piaci igények kiszolgálása Új üzleti modellek Célja: az intézmények K+F+I teljesítményének értékesítése, az állami forrásoktól való függőség csökkentése, ellensúlyozása Konzisztóriumok Célja: az intézmények társadalmi-gazdasági környezetének releváns szereplőiből álló board, akik segítik az intézményeket stratégiai döntéseik meghozatalában 27

28 DUÁLIS KÉPZÉS GARANTÁLT ELHELYEZKEDÉS Felsőfokú duális képzésre beiratkozott hallgatók száma Partnerszervezetek számának alakulása /16-os tanév őszi félévében 2016/17-es tanév őszi félévében 2017/18-es tanév őszi félévében 28

29 FIEK FELSŐOKTATÁSI-IPARI EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT A FIEK célja a felsőoktatás és a gazdaság közötti tudástranszfer jelentős megerősítése és hatékonyabbá tétele

30 IRINYI TERVHEZ KAPCSOLÓDÓ EFOP KONSTRUKCIÓK EFOP EFOP EFOP EFOP EFOP Intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztések Tematikus kutatási hálózati együttműködések Felsőoktatási hallgatók tudományos műhelyeinek és programjainak támogatása Duális és kooperatív felsőoktatási képzések, felsőoktatási szakképzési és szakirányú továbbképzések fejlesztése Duális és gyakorlatorientált felsőoktatási képzések fejlesztése és oktatási innováció a szociális munka, a mérnökpedagógia és a szakmai tanári szakok esetében 22 mrd HUF 19,27 mrd HUF 9,68 mrd HUF 5,72 mrd HUF 1,2 mrd HUF 30

31 MIÉRT FONTOS A NEMZETKÖZIESÍTÉS? Versenyképesség Bevételnövekedés Láthatóság Knowledge Creation Innováció Gazdasági teljesítmény 31

32 A NEMZETKÖZIESÍTÉS EREDMÉNYEI Felsőoktatás minőségének javítása Intézmények közti verseny fokozása Nemzetközi beágyazottság erősítése Kutatói kiválóság erősítése Oktatási innovációk exportálása és importálása Hallgatók és oktatók kompetenciafejlesztése Foglalkoztathatóság növelése Versenyképesség növelése 32

33 IV. SCIENCE PARK MINT EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMA

34 TRIPLE HELIX MODELL Állam Nyílt innovációs környezet Egyetem Gazdasági szereplők Tudástranszfer Forrás: Etzkowitz H, Leydesdorff L: The dynamics of innovation: from National Systems and Mode 2 to a Triple Helix of university-industry-government relations (2000) 34

35 MIT JELENT EGY SCIENCE PARK AZ ADOTT RÉGIÓ SZÁMÁRA? Gazdaságélénkítés K+F intenzív iparágak fejlődése Versenyképesség erősítése K+F+I tevékenység fokozása Kutatási infrastruktúra fejlesztése Foglalkoztatottság növelése 35

36 A SCIENCE PARKOK SIKERTÉNYEZŐJE: FÓKUSZ Működési fókuszok Tudás- és technológia transzfer Az akcelerátor A tevékenység önmagában ritkán fenntartható, de szükséges a kutatói közeg létrehozásához. Gazdaság- fejlesztés tudásbázison A K+F szolgáltató A jól definiált szolgáltatási portfólió stabil bevételt termel, és épít a helyi kutatói kapacitásokra. Az ingatlanfejlesztő Yesdelft! Torino Lund PCB Barcelona Turku Kutatás -intenzív FDI ösztönzés Brno Általában önkormányzatiingatlanfejleszt ői részvételt igényel, stabil bevételt és ipari hátteret hozhat. Sikertényezők A park fenntarthatósága nagymértékben függ attól, hogy az infrastruktúra tervezés során mennyire veszik figyelembe a piaci igényeket. Cél, hogy a tudományos park fókusza illeszkedjen a helyi ipari adottságokhoz és a befektetési igényekhez. Érdemes a beruházás tervezésnél az ágazatok közötti szinergiát figyelembe venni. A pénzügyi fenntarthatóság és a társadalmi haszon-elvárás egyensúlyának megteremtéséhez le kell mondani a rövid távú pénzügyi megtérülésről. A piaci alapon megtérülő (pl. irodaház bérbeadás) valamint a nem profitorientált egységek (pl. az oktatás-fejlesztési elemek) különválasztása. Állami forrásallokáció a tisztán piaci alapon nem megtérülő beruházásra. 36

37 SCIENCE PARK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HATÁSAI LOKÁLIS TÉRSÉGI NEMZETKÖZI Vonzó, szegmentált munkapiac Pozitív bevándorlási egyenleg Város finanszírozási helyzete javul Csökken a központi támogatás igénye Erősödő, bővülő KKV szektor A régióban megsokszorozódik a külföldi magántőke Innovatív húzóágazatok megtelepülése Beszállítói hálózatok, KKV-k fejlődése Munkaerő-tartalék mozgósítása Határmenti gazdasági kapcsolatok erősödése Egyetem és gazdaság szorosabb együttműködése Innovációigényes húzóágazatok erősödése Nemzetközi akadémiai és K+F kapcsolatok erősödése Külföldi FDI növekedése Export növekedése 37

38 SZEGED, PÉCS, ZALAEGERSZEG PIACI IGÉNY IPARI-AKADÉMIAI KOOPERÁCIÓ ERŐS KORMÁNYZATI TÁMOGATÁS FELSŐOKTATÁSI HÁTTÉR ELI SCIENCE PARK Technológiai és Innovációs Park ZALAZONE SZEGED PÉCS ZALAEGERSZEG 38

39 ELI SCIENCE PARK SZEGED Cél: európai szempontból is jelentős tudományos-innovációs központ létesítése

40 AZ ELI SCIENCE PARK FEJLESZTÉSEI Mu szaki, Technológiai és Innovációs Központ Mu szaki-informatikai képzési terület bővítése, valamint a tervezett szakokhoz kapcsolódóan jelentős mértéku humán erőforrás, eszközpark-, illetve labor/mu hely-fejlesztés. Jármu ipari Kompetencia Központ Komplex, az elektromobilitás korszakának kihívásaira fókuszáló jármu ipari (oktatási, kutatás-fejlesztési és méréstechnikai) centrum. Inkubátorház Innováció-vezérelt startup és spin-off vállalkozások alapítását és mu ködését ösztönző fejlesztés. 40

41 A SCIENCE PARKOK HÁROM MŰKÖDÉSI MODELLJE Struktúra leírása Az egyetem üzemelteti a science parkot Az egyetem piaci partnerekkel közösen üzemelteti a science parkot Az egyetem nem vesz részt a science park üzemeltetésében Egyetemi divízió, vállalat, holding Egyetem Egyetem Struktúra bemutatása Ingatlanfejlesztő Ipari partner Science Park Science Park Science Park Példák a struktúrára TU Delft Lund, Barcelona Turku, Torino, Brno Tulajdonviszony Szakmai támogatás 41

42 TECHNOLÓGIAI ÉS INNOVÁCIÓS PARK PÉCS Cél: a térségfejlesztő tudományegyetem modelljének megvalósítása

43 A PROGRAM CÉLRENDSZERE CÉL A térségfejlesztő tudományegyetem modelljének megvalósítása, a Pécsi Tudományegyetem vállalkozási és gazdaságfejlesztési funkciójának megerősítése. EREDMÉNY Az újraiparosításhoz kapcsolódó, tudásintenzív, innováció-orientált befektetési zóna kialakítása Pécsett. HATÁS Magyarország versenyképességének fejlesztése a dél-dunántúli régió újraiparosításán keresztül. 43

44 TERVEZETT MŰKÖDÉSI MODELL Az egyetem üzemelteti a science parkot Az egyetem partnereivel közösen üzemelteti a parkot Az egyetem nem vesz részt a science park üzemeltetésében Egyetemi divízió, vállalat, holding Egyetem Egyetem Kamara Pécs város Science Park Science Park Science Park PTE TERVEZETT IRÁNY 44

45 KIEMELT FÓKUSZTERÜLETEK Felsőoktatási intézményi kiválósági program tématerületei Az agy működésének és betegségeinek vizsgálata. Az emberi szervezet két nagy szabályozó rendszerének kutatása biotechnológiai módszerekkel. A hazai vállalkozások szerepe a nemzet újra iparosításában. Innovációval az egészséges életért. Új gyógyszercélpontok azonosítása. Innovációval a fenntartható, környezetért. Egészségipar Környezetipar és energetika 45

46 IPARÁGI FÓKUSZOK Két olyan iparági fókuszra épít, amelyekhez az egyetemnek és a városnak jelentős kapcsolódási pontjai vannak, és amelyekben megvan a fejlődési potenciál. Egyetemi adottságok Képzési háttér, azaz a képzett munkaerő biztosításának képessége adott. Innovációs háttér rendelkezésre áll, azaz K+F+I hozzáadott érték biztosítható. Vállalati együttmu ködéseknek vannak előzményei, létező kooperációkra lehet építeni. Iparági adottságok Növekvő, jövőképes iparág mindkét fókuszterület, nem várható recesszió. Kiemelkedően magas K+F+I beruházási volumennel, és igénnyel rendelkeznek. Jelentős létszámú szellemi és fizikai munkaerőt igénylő iparágak. Nagy beruházási igényu, hazai és nemzetközi hátteru vállalatok mu ködnek az iparágakban. Alacsony relokalizációs kockázattal rendelkeznek az iparágban mu ködő vállalatok. 46

47 TECHNOLÓGIAI ÉS INNOVÁCIÓS PARK PÉCS Alkalmazott kutatási és termékfejlesztési központ terület: 1 hektár épület: m Technológiai Élményközpont 3 Képzési központ terület: 0,3 hektár épület: m 2 terület: 0,8 hektár épület: m Tematikus félüzemek terület: - épület: 500 m2 6 5 Alap üzemi méretű projektcsarnok terület: 0,25 hektár épület: m 2 6 Közép üzemi méretű projektcsarnok terület: 0,5 hektár épület: m 2 7 Sport, szabadidő központ terület: 1,4 hektár épület: - 47

48 ZALAZONE JÁRMŰIPARI TESZTPÁLYA ZALAEGERSZEG

49 MULTI-LEVEL TESTING ENVIRONMENT Buildings and modules Control Center Workshops and Offices Main Entrance building Service providers Innovation Center Research Center, University Building Related buildings 49

50 TEST TRACK VISION (North-to-South) 50

51 RECAR EDUCATION PROGRAM Long term competency in electronic vehicle control Industrial partners (BOSCH and Knorr-Bremse) Academic partners (BME, ELTE, MTA SZTAKI) Strong government support Higher added value compared to manufacturing ROI calculation at national economy level Special research funding programs Dedicated BSc/BEng and MSc courses Autonomous Vehicle Control Engineer MSc in English, starting in February 2018, Budapest, BME Computer Science for Autonomous Driving MSc in English, starting in September 2018, Budapest, ELTE Vehicle Test Engineer BEng in Hungarian, starting in September 2018, Zalaegerszeg 51

52 RECAR RESEARCH PROGRAM Already started EFOP (BME, SZE, PE) EFOP (SZE, BME, ELTE) In preparation H2020 D-ART CEF, Interreg 52

53 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!