E-Tűzvédelem Gyakorlati útmutató tűzvédelmi

Átírás

1 E-Tűzvédelem Gyakorlati útmutató tűzvédelmi szakemberek, munkavédelmi szakemberek, üzemeltetők, cégvezetők részére Szakmai folyóirat július V. évfolyam 7. szám A hónap témája Mezőgazdasági munkák és az ezzel kapcsolatos tűzesetek A mezőgazdasági munkák a nyáron különös odafigyelést igényelnek. Az utóbbi években egyre többször fordulnak elő szélsőségesen száraz nyarak, a csapadék nem egyenletesen oszlik el, hanem időszakosan, hirtelen esik le. A száraz nyarak miatt a földön végzendő munkák során a tűzvédelmi jogszabályok kiemelt szerephez jutnak. A tűzvédelmi jogszabályok a kezdetek óta foglalkoznak a mezőgazdaság tűzvédelmével. Az évek során ez a terület egyre szabályozottabbá vált, és egyre részletesebb előírásokat kell alkalmazni. Az állami mezőgazdasági vállalatok felaprózódásával számos magánvállalkozó, gazdasági társulás jelent meg az ágazatban. A TSZ-ek időszakában a mezőgazdaság tűzvédelmének kontrollja központosított felügyelet alatt volt mind a munkavégzésben résztvevő eszközök, mind a személyek tekintetében. A magánvállalkozók, kisebb gazdasági társaságok sok esetben nem szentelnek kellő figyelmet a tűzvédelemre, ezért az alábbiakban öszszegyűjtöm az aratásra vonatkozó előírásokat. Kombájnok, munkagépek A nyári betakarítási munkák körül a legfontosabb és tűzvédelmileg legfrekventáltabb maga a gabona aratása, a lábon álló gabona is nagy értéket képvisel, valamint a kombájn is a legértékesebb a résztvevő munkagépek közül. Tűz esetén külön-külön is nagy kárérték keletkezhet, együttesen pedig egy kisebb vállalkozás fennmaradását is veszélybe sodorhatja. Ezért elengedhetetlen, hogy a kombájn vezetője tisztában legyen az előírásokkal, és figyelmeztetni tudja a munkálatok további résztvevőit is. Az ország területén számos olyan termelő van, aki néhány hektáron gazdálkodik, nem rendelkeznek nagyobb gépekkel, és béraratással oldja meg a betakarítást. Ebben az esetben, ha a kombájn rossz műszaki állapota miatt keletkezik a tűz, más tulajdonában okoz kárt a kombájntulajdonos, és ha nincs biztosítás, nincs az sem, aki a kárt megtérítené a károsultnak. Tartalom Szerzők: Nagy János tűzvédelmi mérnök Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófavédelmi mérnök A kézirat lezárása: július 1. A hónap témája Mezőgazdasági munkák és az ezzel kapcsolatos tűzesetek Aktuális A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény (Ttv.) módosítása SZABVÁNYÚJDONSÁGOK Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? Naprakész, a gyakorlatban jól hasznosítható információkhoz szeretne jutni, de nincs, akitől megkérdezze? Tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre teljesen ingyenesen, 5 munkanapon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ! Az online segédletek elérhetősége: Felhasználói név: TVszaklap Jelszó: 552tuzved Kérdéseit az alábbi címre várjuk: olvasoikerdesek@forum-media.hu E-Tűzvédelem július, V. évfolyam 7. szám 1

2 Azon gazdák gyorsan felismerték a tűzvédelmi szabályok jelentőségét, akiknek volt már tüzes élménye, a többi gazdálkodó pedig okulhat a korábbi tapasztalatokból. Kombájnok, munkagépek tüzei A kombájnok a földeken nagy igénybevételnek vannak kitéve, az aratás a lehetőségekhez mérten mindig száraz időben történik, ezért a lábon álló gabona nedvességtartalma alacsony. A gabona aratásakor nagymértékű kiporzás történik. Ez a finom por, illetve a szalmatörek hibás tömítettség esetén bejut a forgó-mozgó alkatrészek közé, ahol növeli a súrlódási tényezőt, és megnövekszik az üzemi hőmérséklet. Az ördögi kör itt kezdődik, a növekvő súrlódás miatt a kenőanyag kicsapódik, elvegyül az éghető anyaggal, megszűnik a kenés. A kenés csökkenésekor a csapágyak hőmérséklete megnő oly mértékben, hogy a tág illesztésű (C3, C4, C5) csapágyak is képesek szorulni, gyulladási hőmérsékletig felforrósodni. Ezért szükséges a gépeket nemcsak a betakarítási munkálatok megkezdése előtt, hanem közben is rendszeresen takarítani, illetve odafigyelni a csapágyak rendszeres kenésére és a zsírzóhelyek feltöltésére. A lerakódott olajsártól, illetve olajfolyástól a gépeket szintén meg kell tisztítani. A tüzek másik alapvető oka ami szintén a por és szalmatörek lerakódásához vezethető vissza amikor nem a forgó-súrlódó alkatrészek a tűz okozói, hanem a jármű elektromos berendezései. A por bejutva az elektromos kötésekhez növeli a helyi ellenállást, illetve lokálisan akár zárlatot is okozhat. Gépszemlék Minden gazdálkodó szervezetnek, illetve magángazdaságnak a saját munkagépeit, kombájnjait tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgálni. A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban csak az a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy, a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő, legalább 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni, amelynek tervezett időpontját 8 nappal előbb írásban az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségre be kell jelenteni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni, és a szemlét követő 8 napon belül a tűzvédelmi hatóságnak meg kell küldeni. A tűzvédelmi hatóság segítséget nyújt a gazda kombájnjainak felülvizsgálatában, amennyiben a gazdálkodók a hatósággal folytatott egyeztetés alapján megszervezik a gépszemlét. A hatóság a helyszínen hatósági ellenőrzés keretében közreműködhet a gépszemlén. Ebben az esetben a hatóság jegyzőkönyvet készít a helyszínen, amelynek másolatát átnyújtja az ügyfél részére, aki minden járművén elhelyezi annak egy példányát. Természetesen a tűzvédelmi hatóság szúrópróbaszerűen ellenőrzi a járműveket munka közben is. Az ilyen jellegű ellenőrzéseknél a leggyakrabban feltárt hiba, hogy egyáltalán nem történt meg a gépszemle. forrás: CLAAS kombájn tüze Gépszemlék során a következőkre kell különösképpen odafigyelni: A járműveken legyen: lapát; szikracsapó (ez lehet egy fanyélre szerelt szállítószalaglap is); seprű; tűzoltó készülék (járművenként legalább 1 db) érvényes felülvizsgálattal (itt kell megjegyeznem, július, V. évfolyam 7. szám E-Tűzvédelem

3 hogy sok esetben célszerű egy 5 literes szódásballont is elhelyezni a gépeken, mert ezzel a kezdődő tüzek eloltása rendkívül hatékony lehet); A gépszemle-jegyzőkönyv minden, a munkában résztvevő járművön kerüljön kihelyezésre; A járművek legyenek ellátva szikrafogóval; Az akkumulátorok saruit szigetelő fedéssel kell ellátni; A jármű megfelelő műszaki állapotban legyen (működő világítás, fék, olajfolyások megszüntetése stb.); Az arató- és cséplőgépet hajlékony földelő vezetékkel, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni. Az aratással kapcsolatban a jogszabály a következőket írja elő: A kalászos termény betakarítását lehetőleg a közút és a vasútvonal mentén kell először elvégezni. A learatott kalászos termény, szalma a vasútvonal szélső vágányától és a vasútállomástól legalább 100 méter, a közúttól legalább 25 méter távolságra helyezhető el. Ha a távolságok nem tarthatók, akkor a kalászos terményt, a szalmát az aratással egyidejűleg, a szálas takarmányt pedig kiszáradáskor azonnal el kell szállítani. A vasút és a közút mentén az aratást követően legalább 3 méter széles védőszántást kell alkalmazni. Gabonatáblán dohányozni még a járművek, erőés munkagépek vezető fülkéiben is tilos. Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre éghető anyagtól és növényzettől mentes dohányzóhelyet lehet kijelölni. A dohányzóhelyen a dohánynemű gyűjtéséhez és eloltásához megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni. Munkaszünet idejére az arató-, cséplőgépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívül kell az arató-, cséplő-, erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni. A tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Az erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár, vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhető. Az erő- és munkagépet, arató- és cséplőgépet a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet. A szalmaösszehúzást és a kazalozást végző erőgép az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke, illetőleg annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen. A szalmaösszehúzásban és a kazalozásban részt vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától rendszeresen meg kell tisztítani. Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az 1000 m 2 -t. Az üzemelő erő- és munkagép kezelője szükség szerint, de legalább naponta egyszer köteles a kipufogóvezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni, és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani Nem jogszabályi előírás, azonban adott esetben sokkal hatékonyabb segítséget nyújthat, mint bármilyen tűzoltókészülék, ha a munkavégzés során tűzőrként beállítanak egy traktort ekével a tűz terjedésének megakadályozása, illetve egy lajtos kocsit a tűz oltása céljából. Ha már megtörtént a baj Munkagéptüzek Első szabályként ne essünk pánikba! A jármű motorját állítsuk le! Áramtalanítsuk a járművet! Erre ha nincs beépítve gyárilag célszerű lehet egy áramtalanító kapcsoló beszerelése, bár a legbiztosabb az, ha az akkumulátorról lehúzzuk legalább az egyik sarut (ez akkor válik bonyolulttá, amikor a járműben több akkumulátor van és eltérő helyen). Próbáljuk meg eloltani a járművet! Erre már az előzőekben tettem javaslatot egy szódásballon készenlétben tartására, de a rendszeresített tűzoltó készülékkel szintén hatékonyan kezdhetjük meg az oltást. Ha a tűz a jármű burkolata alatt keletkezett, a burkolatot óvatosan nyissuk meg, és mielőtt teljesen felnyitnánk, jutassunk oltóanyagot a burkolat alá. E-Tűzvédelem július, V. évfolyam 7. szám 3

4 Hirtelen felnyitásnál fennáll az esélye annak, hogy a hirtelen huzattól a tűz belobban, a láng kicsap, így az oltást megkísérlő is megsérülhet. Értesítsük a tűzoltóságot a 105-ös segélyhívón! (Ezt lehet az oltás megkísérlése előtt, vagy amikor már észleljük a bajt, azonban meg kell jegyeznem, a kialakuló tüzeknél az első percek a legfontosabbak, így saját szemszögemből mindenképp a tűzoltást javaslom először.) Védjük a lábon álló gabonát, ne hagyjuk a tüzet elharapózni, ellegelni! Sikeres oltás esetén is értesítsük a tűzoltóságot! Ezt követően a kárrendezésről kell ejteni pár szót. A kárrendezéshez a területileg illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségre be kell menni, és hatósági bizonyítványt kell kérni. Ehhez 3000 Ft-os illetékbélyeggel ellátott, a kirendeltségen kérhető formanyomtatványt kell kitölteni, melyen az alapadatokon kívül fel kell tüntetni, hogy a biztosítónál történő kárrendezés céljából kérjük a hatósági bizonyítványt. A tarlóégetés gyakorlata 1 Tarlóégetést Magyarországon évtizedek óta végeznek, elsősorban a monokultúrás termelés következtében. A gabonatermelő vidékeken a vetésforgót figyelembe véve is gyakran előfordul, hogy a gabonavetést követő évben is gabona kerül ugyanazon táblába. Ebben az esetben a gabona gombabetegségei fokozottabban megjelennek, agresszívebb növényvédő szert kell alkalmazni, amely természetesen költségesebb a tarlóégetésnél. Ezenfelül a tarlóégetés jót tesz a földnek, a maradó hamu lúgosítja és javítja a talaj konzisztenciáját, a tűz hatékonyan (és olcsón) csökkenti a kártevők számát, illetve a gyomirtás is részben megoldottá válik. A másik ok, hogy a nagy vetésterületek miatt a szalmamennyiség is nagyon nagy, ezért magas tarlót hagynak aratás közben. A szalma felhasználása, továbbhasznosítása azonban egyre nagyobb teret nyer, a földben maradó tarló égetése továbbra is bevett gyakorlat. A nagy vetésterületek elsődleges magyarázata, hogy a gazdálkodók a legkisebb önköltségen gabonát tudnak termeszteni. Ezenkívül a gabonatermesztéshez szükséges műszaki technikai berendezések könnyen beszerezhetők. A szárazságot tűrő növény rövid tenyészideje miatt a gabona az a növény, amelyet a gazda minden évben nagyobb biztonságban termeszthet. A fentiekben leírt okok miatt több éven át figyelt adatok alapján nagy igény volt és van a tarlóégetésekre. Kiemelten száraz időjárás közepette és az előírt szabályok be nem tartása miatt nagy veszélyt jelentettek és jelentek a tarlóégetések. Az új OTSZ-ben már részletesen szabályozták a tűzvédelmi szabályokat, amely egyértelműbbé teszi a felkészülést és az ellenőrzést. Sokkal jobb a réginél az új szabályozás, ezek közül is kiemelhető az, hogy be kell jelenteni a tarlóégetést a tűzoltóság ügyeletére. A 90-es években, illetve a 2000-es évek elején a tarlóégetés módszerét tényként fogadta el a hatóság, és a régi OTSZ ezt a területet alig szabályozó előírásait vette figyelembe. Jelenleg a tarlóégetés legyen vagy ne legyen vitája alapvetően környezetvédelmi kérdés, amely engedélyezés során a tűzoltóságnak nincs közreműködési feladata. A tarlóégetés megkezdését követően azonban a tűzvédelmi előírásokat be kell tartani és tartatni, a környezetvédelmi hatóság azonban a tarlóégetést nem engedélyezi. Az OTSZ-ben azonban erre vonatkozóan megtalálhatók azok az előírások, melyek betartásával tűzvédelmi szempontból lehet tarlót égetni. Az avar-, a tarló-, a nád- és a növényi hulladékégetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység. 1 Felhasznált forrás: Fózer Tibor: Nyári betakarítási munkák tűzvédelme a Jászságban Tarlótűz Forrás: július, V. évfolyam 7. szám E-Tűzvédelem

5 A tervezett égetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségnek írásban be kell jelenteni. A tarlóégetést a learatott gabonatáblákon úgy kell végrehajtani, hogy a tűzterjedés irányában a hasznos vad elmenekülhessen. A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos. Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel. A szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos. Tarló- vagy növényihulladék-égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Ennek érdekében a tarlót vagy az érintett szakaszokat az égetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani; a tarlóégetést 30 ha-nál nagyobb területen szakaszosan kell végezni, és csak az egyik szakasz felégetése után szabad a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni; a tarlóégetés időtartamára tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani; a tarló- vagy a növényihulladék-égetés célját szolgáló tüzet őrizetlenül hagyni tilos, és veszély esetén, vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani. A tarló- vagy a növényihulladék-égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást vízzel, földtakarással, kézi szer szá - mokkal meg kell szüntetni. Lábon álló gabona tüze, nemkívánt tarlótüzek Tekintettel arra, hogy jelenleg a tarlóégetés környezetvédelmi szempontból nem engedélyezett, a nyári betakarítási munkák során sokszor van rá példa, hogy kigyullad a tarló, akár szándékos, akár véletlen okból. A földeken elharapózó tarló-, illetve lábonállógabonatüzek megelőzése érdekében az aratás megkezdése előtt célszerű lenne védőszántás készítése, mikor már a gabona kiszáradt és aratás előtt áll. Több esetben fordult elő, hogy a lábon álló gabonában tűz keletkezett, a tűz elterjedt, és a gátat képző fasoron át belelegelt más mezőgazdasági területbe, faiskolába, takarmánynövény-területre. Tűz esetén A tarló-, lábonállógabona-tüzeket először AZON- NAL jelezni kell a tűzoltóságnak. A területen a készenlétbe állított tűzőrrel széloldalról biztonságos távolságban készítsünk védőszántást! Ha kész a védőszántás, akkor a szél felőli oldalról közelít hetjük meg a tüzet, és azt (tarlótűz esetén) szikracsapóval hatékonyan lehet oltani. A lábonállógabona-tűz gyorsan terjed, és jelentős hősugárzással jár, ezért azt megközelíteni utcai (főleg nyári) ruhában nem lehetséges. A lábon álló gabona oltása a tűzoltó-egységek számára is kihívást jelent adott esetben, ezért annak oltását körültekintően próbáljuk meg, ha rendelkezésünkre áll lajtos kocsi, esetleg felszerelve szivattyúval és tűzcsapszerelvény-szekrényben található felszerelésekkel (kapocspárkulcs, tömlő, sugárcső). Tarlótűz során figyelni kell az ún. röptüzekre, a lángoló éghető anyag begyújthat érintetlen területeket. Tarlótüzes területet célszerű a tűz eloltását követően figyelni, mert az esetlegesen maradó zsarátnok az esti könnyű szél következtében lángba boríthatja a megmaradt terményt. Az eloltott tüzet is be kell jelenteni a tűzoltóságon. Szérű, rostnövénytároló, kazal A mezőn (határban) összerakott kazal, valamint a szérű- és rostnövénytároló elhelyezésénél a szélső tárolási egység és a környező A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó építményektől legalább 200 méter, C E tűzveszélyességi osztályba tartozó építményektől legalább 100 méter, vasúti vágányoktól és a vasútállomástól a rostnövénytároló ipari vágányát kivéve legalább 100 méter, közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 méter, E-Tűzvédelem július, V. évfolyam 7. szám 5

6 nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a legfelső villamos vezeték és talaj közötti távolság háromszorosa, de legalább 20 méter tűztávolságot kell tartani. Az állattartó telepeken a legfeljebb egy évre elegendő alomszalma- és szálastakarmány-szükségletet üzemi tárolásnak kell tekinteni. A szérűben csak kalászos terményt, szálas takarmányt és szalmát, a rostnövénytároló telepen pedig csak rostnövényt szabad elhelyezni. A szérűn és a rostnövénytárolón a kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban levő kazal az előző sorban levő két kazal közé kerüljön. A kazlak, valamint a sorok között a nagyobb kazalmagasság háromszorosát, de legalább 20 méter távolságot kell biztosítani. A mezőn (határban) összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény- kazlakat legalább 3 méter széles védőszántással kell körülvenni. A szérű és a rostnövénytároló területét az éghető hulladéktól, elszáradt gaztól állandóan tisztán kell tartani. Dohányozni a szérű és a rostnövénytároló szélső tárolási egységétől, valamint a más helyen lévő kazaltól legalább 30 méter távolságra, tüzet rakni legalább 100 méter távolságra, a kijelölt helyen szabad. A tilalmakat a szérű és a rostnövénytároló bejáratainál biztonsági jellel jelölni kell. A rostnövény osztályozása esetén egy időben legfeljebb 4 kazal, tárolási egység bontható meg. A rostnövény csak a tárolón kívül és a szélső kazaltól 10 méteren túl sátorozható ki. A sátorozási területen minden megkezdett m 2 alapterület után 10 méteres tűztávolságot kell biztosítani. A pozdorja kazal legnagyobb megengedett alapterülete 300 m 2. A kazalok egymástól legalább 10 méter, rostkazaltól, épülettől legalább 20 méter távolságra helyezhetők el. Kazaltüzek Nem célszerű egy nagy kazlat összerakni, tűzvédelem szempontjából előnyösebb a több, kisebb kazal. Kazaltűz esetén tudni kell, hogy a kazal külső felülete ég, az összesűrített levágott szalma vagy széna lassan ég el, azonban a felületét a láng gyorsan körbefutja. A kigyulladt kazlakat az esetek többségében hagyják kialudni (felügyelet melletti elégetés), hacsak nincs a környéken olyan épület vagy másik kazal, amit védeni kell. A kazlak oltása során a kazlakat széttúrják, vízsugár mellett átforgatják. Kazaltűz során is figyelni kell az ún. röptüzekre, a lángoló éghető anyag begyújthat érintetlen területeket. Az átfüstösödött, elázott szalma vagy széna nem alkalmas sem etetésre, sem almozásra. Különösen vigyázzunk, ha a kazal körül vízgyűjtő vagy malátaárok van, ugyanis a kazaltűz következtében a sár vagy a nedves maláta celsius fokos is lehet, belecsúszni súlyos égési sérülésekkel jár. Az eloltott kazaltűz után célszerű 24 órás felügyeletet tartani az esetleges visszagyulladások megfigyelése céljából. A terményszárítás szabályai Szellőztetéssel történő szárítás esetén szálas takarmányt kazalozni csak akkor lehet, ha a takarmány nedvességtartalma 40 45% alá csökkent; a kazlak méretének meghatározásánál a szellőzőventillátor teljesítőképességét és a 20. melléklet 2. táblázatának előírásait kell figyelembe venni; Szilárd éghető anyagok tárolása szabadban A tárolt anyag megnevezése A tárolási egység méretei (m) (szélesség hoszszúság magasság) Az építmény tűzállósági fokozata I II. III. IV V. Az építménytől való távolság méterben Szalma és szálas takarmány 1 1 A távolság éghető anyagú, illetőleg éghető tetőhéjazatú épülettől 15 méterre, a szomszédos telek egyéb építményétől 8 méterre, saját tulajdonú egyéb építménytől 4 méterre csökkenthető, hacsak 3 méternél nem magasabb és 45m 3 - nél nem nagyobb össztérfogatban helyeznek el szalmát, vagy szálas takarmányt. Szérűn és rostnövénytárolón, valamint mezőn (határban) a kazlak mérete méter lehet. a takarmányt felületi víztől mentesen kell a megfelelően előkészített kazalszárító berendezésre behordani, és előírt rétegvastagságig és magasságig kazalozni; július, V. évfolyam 7. szám E-Tűzvédelem

7 forgalomba hozatalára, forgalmazására, beépítésére vonatkozó előírásokat, és összhangba hozza a Ttv.-t az európai uniós jogszabályokkal. Kazaltűz Forrás: A módosítás lényege az építési termék fogalmának megfeleltetése az EU rendeletnek. A fogalom módosítása magával vonja, hogy az építési terméknek minősülő áruk esetén a BM OKF tűzvédelmi szempontú engedélyezést a továbbiakban nem végez, csak a kizárólag tűzoltó-technikai terméknek minősülő termékek esetében. Az építési termékek esetében a tűzvédelmi szempontok vizsgálata az EU rendeletben meghatározottak szerint történik. a szénát egyenletes rétegbe, tömör gócok nélkül kell teregetni, a rétegenkénti kazalozás során új réteg csak az előző réteg teljes kiszáradása után rakható fel; a kazlat beázástól védeni kell; a kazal belső hőmérsékletét rendszeresen és szakszerűen mérni kel; a szénakészítés technológiai leírását a szénakészítést végzők részére ki kell adni. Terményszárító berendezéssel történő szárítás esetén: A tűzvédelmi előírások megtartásáért és annak folyamatos üzemelés közbeni ellenőrzéséért az üzemeltető és a kezelő személyzet a felelős. A szárítóberendezés üzemeltetése során a gyártó kezelési utasítását figyelembe kell venni. Aktuális A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény (Ttv.) módosítása A Ttv. módosításának indoka az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló március 9-i 305/2011/ EU európai parlamenti és tanácsi rendelet jú lius 1-jei hatálybalépése. A módosítás átláthatóbbá teszi az építési termékek, tűzoltó technikai termékek, tűz- vagy robbanásveszélyes készülékek, gépek, berendezések július 1-jétől a tűzvédelmi törvény alábbi pontjai módosultak: A Ttv. 4. d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép (e törvény alkalmazásában): d) tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány: a magyarországi kijelölt tanúsító vagy az Európai Bizottságnál megfelelőségértékelési eljárás elvégzésére bejelentett szervezet által kiadott dokumentum, amely bizonyítja, hogy a tűzoltó-technikai termék, vagy a tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés megfelel a tűzvédelmi, biztonságossági követelményben meghatározott tűzvédelmi előírásoknak Az értelmező rendelkezések egyes pontjainak módosítását és új fogalmak bevezetését a Ttv. legutolsó módosítását követően megjelent és hatályba lépő európai uniós és magyar jogszabályok indokolják. A tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány fogalmának pontosítását a tűzoltó-technikai termék, építési termék, szabvány, tűzvédelmi, biztonságossági követelmény fogalmának módosítása, a 2008/768/EK határozat megfelelőség-értékelő szervezet fogalmának használata, továbbá a fogalom egyszerűsítése indokolta. A Ttv. 4. h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép (e törvény alkalmazásában): h) tűzoltó-technikai termék: a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavatkozás megkönnyítésére, a tűzkár csökkentésére vagy a tűz terjedésének megakadályozására alkalmazott berendezés, eszköz, a tűzoltó készülék, oltó- E-Tűzvédelem július, V. évfolyam 7. szám 7

8 anyag, a tűzoltóság által a tűzoltás műszaki mentés során használt jármű, felszerelés, hírközlő eszköz, védőeszköz, amely nem tartozik az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló március 9-ei 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 305/2011/EU rendelet) hatálya alá A tűzoltó-technikai termék fogalmának átdolgozását az indokolta, hogy az építési terméknek minősülő tűzoltó-technikai termékek kikerüljenek a tűzoltó-technikai termék fogalma alól, hiszen az EU rendelet és a kapcsolódó magyar jogszabályok a megfelelőségük, teljesítményük igazolására vonatkozó szabályokat tartalmazzák, és a gyártókban, forgalmazókban, felhasználókban, hatóságokban bizonytalanságot okozott, hogy adott termék melyik fogalomba tartozik, és megfelelőségét hogyan kell igazolni (tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány vagy megfelelőségi igazolás). A módosítással szűkült a fogalom hatálya alá tartozó termékek köre. A Ttv. 4. j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép (e törvény alkalmazásában): j) építési termék: minden olyan termék vagy készlet, amelyet azért állítottak elő és hoztak forgalomba, hogy építményekbe vagy építmények részeibe állandó jelleggel beépítsék, és amelynek teljesítménye befolyásolja az építménynek az építményekkel kapcsolatos alapvető követelmények tekintetében nyújtott teljesítményét Az európai uniós és a magyar jogszabályok harmonizációja céljából az építési termék fogalmát indokolt megfeleltetni az EU rendeletnek. A Ttv. 4. k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép (e törvény alkalmazásában): k) szabvány: egy elismert szabványügyi testület által ismételt vagy folyamatos alkalmazás céljára elfogadott műszaki előírás, amelynek betartása nem kötelező, és amely a következő kategóriák valamelyikébe tartozik: nemzetközi szabvány, európai szabvány, harmonizált szabvány, nemzeti szabvány A szabvány fogalmát indokolt kibővíteni a október 25-én kiadott 1025/2012/EU rendeletnek megfelelően, tekintettel arra, hogy tűzvédelmi, biztonságossági követelményt, vagyis a termékre jellemző tulajdonságot nemcsak honosított harmonizált szabvány állapíthat meg, hanem nemzetközi, európai, harmonizált vagy nemzeti szabvány is. Ezek közül a nemzetközi szabványok kivételével amíg be nem vezetik nemzeti szabványként, bármelyik elfogadható Magyarországon a termék tulajdonságainak, vizsgálatainak, megfelelőségértékelésének meghatározására. A szabványok alkalmazása továbbra sem kötelező, de az annak megfelelő termék elfogadtatása egyszerűbb. A módosítással biztosítható a Ttv. európai uniós és a magyar jogszabályokkal való harmonizációja. A Ttv. 4. l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép (e törvény alkalmazásában): l) tűzvédelmi, biztonságossági követelmény: az építési termék, tűzoltó-technikai termék, tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés tűzvédelmi, biztonságossági tulajdonságát, jellemzőjét megállapító műszaki előírás A tűzvédelmi, biztonságossági követelmény fogalmának módosítását a Ttv. szabvány fogalmával való harmonizálás és a más jogszabályokban a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól szóló 367/2012. (XII. 17.) Korm. rendeletben, továbbá a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendeletben szereplő fogalmakkal megegyező fogalomhasználat indokolja. A Ttv. 4. m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép (e törvény alkalmazásában): m) teljesítménynyilatkozat: az építési termék gyártója által kiállított olyan dokumentum, amely az építési termék teljesítményét a termékre vonatkozó műszaki előírásnak megfelelően, hitelesen igazolja A megfelelőségi igazolás fogalmának a teljesítménynyilatkozatra történő cseréjét a 305/2011/EU rendelet, és az azzal összhangban, július 1-jei hatályba lépés július, V. évfolyam 7. szám E-Tűzvédelem

9 sel kiadásra kerülő, az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló Korm. rendelet bevezetése és az egységes fogalomhasználat indokolja. A Ttv. 4. -a a következő t) ponttal egészül ki (e törvény alkalmazásában): t) műszaki előírás: műszaki tartalmú alapdokumentum, mely lehet európai uniós jogi aktus, jogszabály, harmonizált, európai vagy nemzeti szabvány, európai műszaki értékelés, nemzeti műszaki értékelés, hatályos építőipari műszaki engedély vagy műszaki irányelv A műszaki előírás fogalmának meghatározását a Ttv ban történő használat indokolja, összhangban a 1025/2012/EU rendelettel. A Ttv. 4. -a a következő u) ponttal egészül ki (e törvény alkalmazásában): u) építményszerkezet (épület- vagy műtárgyszerkezet): az építmény építési termékekből meghatározott céllal öszszeépített olyan eleme, amellyel szemben tűzvédelmi követelmény létezik Az építményszerkezet (épület- vagy műtárgyszerkezet) fogalmának meghatározását az indokolja, hogy Magyarországon nemcsak az építési termékekre, hanem az épületszerkezetekre is vannak követelmények, különösen tűzvédelmi szempontból (OTSZ), jelenleg azonban mindenki számára közérthető módon egyik jogszabályban sem jelenik meg az épületszerkezet fogalma, és az egyes épületszerkezetekkel szemben támasztott követelményeknek való megfelelés igazolása. Az építményszerkezet (épület- vagy műtárgyszerkezet) fogalmának és a megfelelőség igazolás módszereinek meghatározása feloldja a jelenlegi bizonytalan állapotot, és egyértelmű jogszabályi kereteket biztosít. A Ttv a helyébe a következő rendelkezés lép: 13. (1) Építési terméket forgalomba hozni, forgalmazni akkor lehet, ha az a 305/2011/EU rendelet szerint forgalomba hozható. Beépítéskor az építési termék teljesítményét az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározott módon igazolni kell. (2) Tűzoltó-technikai terméket forgalomba hozni, forgalmazni vagy beépíteni akkor lehet, ha a) az rendelkezik tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványnyal, amennyiben azt a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló jogszabály előírja, b) annak megfelelőségét a termékre vonatkozó tűzvédelmi, biztonságossági követelményben meghatározott módon, annak hiányában a gyártó, forgalmazó, importőr vagy meghatalmazott képviselő vizsgálaton alapuló megfelelőségi nyilatkozatával igazolják, vagy c) tűzvédelmi, biztonságossági követelmény hiányában, vagy amennyiben a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzése nem lehetséges, a termék a tűzvédelmi hatóság vizsgálaton alapuló hatósági engedélyével rendelkezik. (3) Tűz- vagy robbanásveszélyes készüléket, gépet, berendezést forgalomba hozni, forgalmazni vagy beépíteni akkor lehet, ha az rendelkezik tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal, amennyiben azt a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló jogszabály előírja. (4) A 305/2011/EU rendelet hatálya alá nem tartozó építményszerkezet, amellyel szemben műszaki előírás tűzállósági vagy tűzvédelmi követelményt határoz meg, csak úgy építhető be, ha az építményszerkezet műszaki előírásban meghatározott követelményeknek való megfelelősége az alábbi módok valamelyike szerint igazolt: a) Magyarországon vagy az Európai Unióban akkreditált vizsgáló laboratórium által elvégzett vizsgálati jelentés vagy az ez alapján kiadott nyilatkozat, b) a vonatkozó EuroCode szabványok alapján elvégzett tűzállósági vagy tűzvédelmi méretezés, a méretezésnek megfelelő kivitelezést igazoló építésinapló-bejegyzés, vagy c) szakértői intézet vagy akkreditált vizsgáló laboratórium igazolásán alapuló építésinapló-bejegyzés, d) a jogszabályi előírásoknak való megfelelőséget igazoló építésinapló-bejegyzés, amennyiben az építményszerkezet tűzvédelmi teljesítményét a jogszabály meghatározza, e) jogszabályban meghatározott esetben az ott meghatározott szakértő nyilatkozata. (5) Az Európai Unió másik tagállamában vagy Törökországban az ott irányadó előírásoknak megfelelően előállított vagy forgalomba hozott, továbbá az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes az előbbiektől eltérő államban az ott irányadó előírások- E-Tűzvédelem július, V. évfolyam 7. szám 9

10 nak megfelelően előállított, (1) (3) bekezdés szerinti termékekre az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló törvény előírásait kell alkalmazni. (6) Az (5) bekezdésben foglalt termékek esetén a védelem egyenértékűségét tűzvédelmi hatóság vizsgálhatja. (7) A (2) bekezdés b) és c) alpontjában meghatározott vizsgálatra a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló jogszabály előírásai az irányadók. (8) Az (1) (3) bekezdés szerinti termék forgalomba hozatalához, forgalmazásához, beépítéséhez kiadott iratot uniós jogi aktusokban és magyar jogszabályokban meghatározott módon vissza kell vonni, ha a termék nem felel meg az abban megállapított tulajdonságoknak, feltételeknek. A Ttv. 13. (1)-(2) bekezdés módosítását alapvetően az EU rendelet július 1-jei hatálybalépése indokolja, valamint ezzel összefüggésben a tűzoltó-technikai termék fogalmának módosítása. A korábbi meghatározáshoz képest a használat és készenlétben tartás kikerül a teljesítménynyilatkozat és a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány hatóköréből. Amennyiben egy terméket jogszerűen helyeztek forgalomba, annak készenlétben tartásához, használatához nem szükséges a teljesítménynyilatkozat, tűzvédelmi megfelelőségi tanú sítvány meghosszabbítása. Amennyiben a technológiai fejlődés, biztonsági elvárások ezt esetleg indokolnák, a jogalkotónak lehetősége van más jogszabályban meghatározni, hogy mely konkrét termékek esetében kell a termék megfelelőségét a hatályos jogszabályok, szabványok szerint igazolni. Más jogszabályi előírás hiányában elegendő csak a forgalomba hozatalhoz, forgalmazáshoz és a beépítéshez a termék megfelelőségének igazolása. Az (1) bekezdés alapvetően az építési termékek, épületszerkezetek megfelelőségének igazolására vonatkozik, amelyet az EU rendelet és a vonatkozó kormányrendelet alapján kell megtenni. Az épületszerkezet fogalmát és a műszaki tulajdonság igazolásának lehetőségeit indokolt a Ttv.-ben rögzíteni. A (2) bekezdés a tűzoltó-technikai termékek megfelelőség-igazolási módszereit sorolja fel. Ez alapján azokra a tűzoltó-technikai termékekre az építési terméknek minősülő tűzoltó-technikai termék kivételével kell tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványt beszerezni, amelyek jelenleg a 22/2009. (VII. 23.) ÖM rendelet 1. mellékletében szerepelnek [ba) pont], ebben a korábbi szabályozáshoz képest nincs változás. Tekintettel arra, hogy a tűzoltó-technikai termékek köre többféle és sok esetben van tűzvédelmi, biztonságossági követelmény (EU irányelv, rendelet, szabvány), amely meghatározza, hogy az EU-ban hogyan lehet a terméket jogszerűen forgalomba hozni, indokolt azokat a termékek megfelelőségének vizsgálata során figyelembe venni. Ezen felül, ha a termékre van tűzvédelmi, biztonságossági követelmény, de abban nincs meghatározva, hogy a termék megfelelőségét hogyan kell igazolni, az EU határozat (a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló július 9-ei 2008/768/EK európai parlamenti és tanácsi határozat) alapvetően az EK-megfelelőségi nyilatkozatot határozza meg a megfelelőség igazolására alkalmas dokumentumként. Ezt veszi át a Ttv. 13. (2) bekezdése is, így előfordulhat, hogy nem szükséges tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzése a termékre, ami a forgalmazóknak könnyebbség, azonban a felhasználók biztonsága ezzel nem sérül, hiszen a termékre vonatkozó tűzvédelmi, biztonságossági követelményeknek való megfelelőséget igazolni kell. Azokban az esetekben, amikor a tűzoltó-technikai termékre nincs tűzvédelmi, biztonságossági követelmény (meglévő előírás), vagy a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzése nem lehetséges (van követelmény, de nincs olyan kijelölt, vagy bejelentett szervezet, amely jogosult vagy képes lenne a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány kiadására) a tűzvédelmi hatóság (BM OKF) ad ki a vizsgálatok alapján forgalmazási engedélyt. A Ttv. 13. (2) b) pontjának célja lehetővé teszi a gyártóknak, forgalmazóknak, hogy a tűzoltó-technikai termékek megfelelőségét a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/ EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló július 9-ei 2008/768/EK európai parlamenti és tanácsi határozat alapján megalkotott jogszabályok, szabványok alapján igazolják. Ennek megfele július, V. évfolyam 7. szám E-Tűzvédelem

11 lően a b) pontban csak a más jogszabályban meghatározott megfelelőségértékelési eljárás meghivatkozása történik, vagyis ha a tűzoltó-technikai termék nevezetesen egy gép, akkor annak megfelelőségét a gépekre vonatkozó irányelv szerint, az ott leírt módon a gyártó, forgalmazó megteheti. Amennyiben a tűzoltó-technikai termék egyben nyomástartó berendezés is, akkor a megfelelőségét a nyomástartó berendezésekre vonatkozó irányelv szerint megteheti. A b) és c) pontok között az a különbség, hogy a b) pontban meghatározott esetben van valamilyen tűzvédelmi, biztonságossági követelmény, ami alapján a megfelelőség igazolható, a c) pontban meghatározott esetben pedig nincs tűzvédelmi, biztonságossági követelmény, vagy nincs olyan kijelölt tanúsító szervezet, amely a tűzvédelmi tanúsítványt ki tudná adni amenynyiben azt az a) pont szerinti külön jogszabály előírja. A 13. (1)-(3) bekezdéseiben szereplő termékek felsorolását az indokolja, hogy a BM OKF piacfelügyeleti tevékenységét ezen termékek vonatkozásában megalapozza. Ha egy tűzoltó-technikai terméket az EU más tagállamában már jogszerűen forgalomba hoztak, ott alkalmazható a Ttv. tervezett 13. (5) bekezdése a kölcsönös elismerésről. Összességében a hatályos Ttv.-hez képest a szabályok enyhítése történik. A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. (3) bekezdés d) pontja a BM-OKF hatáskörébe utalja a védelem egyenértékűségének vizsgálatát. A Ttv. az a külön jogszabály, ami meghatározza, hogy a kölcsönös elismeréssel érintett termékek esetén a BM-OKF jogosult vizsgálni az egyenértékűséget. Fontos annak meghatározása, hogy mikor kell a vizsgálatoknál a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó előírásokat alkalmazni. Eddig a forgalmazási engedély kiadásához szükséges vizsgálatoknál volt erre szükség, ezután a szabály kiterjed azokra az esetekre is, amikor a tűzvédelmi, biztonságossági követelmény nem határozza meg a megfelelőségi igazolás módját, ezért vizsgálaton alapuló megfelelőségi nyilatkozattal kell igazolni a termék megfelelőségét. A Ttv. 13/A. (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (2) Amennyiben a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a rendeltetésszerűen használt 13. (1) (3) bekezdése szerinti termék tűzvédelmi szempontból veszélyez teti a biztonságot, megtiltja annak forgalomba hozatalát, forgalmazását, beépítését, felhasználását, és piacfelügyeleti bírságot szabhat ki. (3) A 13. (1) (3) bekezdés szerinti, a forgalomba hozatalhoz, forgalmazáshoz, beépítéshez szükséges irattal nem rendelkező termék forgalomba hozatalát, forgalmazását, beépítését a piacfelügyeleti hatóság megtiltja, és piacfelügyeleti bírságot szabhat ki. A Ttv. 13/A. módosítását az EU rendelet, a fogalmak és a 13. változásai, valamint az előírások összhangba hozatala (forgalomba hozatal, forgalmazás, beépítés használata egységesen mindenhol) indokolta. A Ttv. 47. (2) bekezdés 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg: 16. az európai uniós jogi aktusok, nemzeti, harmonizált, vagy európai szabványok által nem vagy nem teljes körűen szabályozott tűzoltó-technikai termék vonatkozásában a tűzvédelmi, biztonságossági követelményeket A Ttv. 47. (2) bekezdése a következő 26. ponttal egészül ki: Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg: 26. a műszaki előírás által meghatározott tűzállósági vagy tűzvédelmi követelménnyel érintett, de a 305/2011/ EU rendelet hatálya alá nem tartozó építményszerkezetek esetében a műszaki előírásban meghatározott követelményeknek való megfelelés szakértői nyilatkozattal történő igazolhatóságának eseteit és módját. A 47. (2) bekezdés 16. pontjában adott felhatalmazás módosítását a 4. k) pontjában a szabvány fogal- E-Tűzvédelem július, V. évfolyam 7. szám 11

12 mának változása, továbbá az az eset indokolja, ha a tűzoltó-technikai termékre vonatkozóan csak részben bizonyos tulajdonságok meghatározására van tűzvédelmi, biztonságossági követelmény. A Ttv a következő (2) bekezdéssel egészül ki: (2) A július 1-je előtt a tűzoltó-technikai termékként kezelt építési termékekre kiadott tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványok és forgalmazási engedélyek érvényességi idejükig, de legkésőbb július 1-jéig érvényesek. Az átmeneti rendelkezés biztosítja a termékek alkalmazhatóságát mindaddig, amíg az új minősítéseket sikerül beszereznie annak a gyártónak, akinek a terméke esetében az szükséges. A Ttv. 13/A. (1) bekezdésében: a Termék tűzvédelmi szövegrész helyébe az A 13. (1) és (2) bekezdésben felsorolt termékek tűzvédelmi, biztonságossági követelményeknek való, 13/A. (6) bekezdésében a valamint jogszabály szövegrész helyébe a jogszabályok, valamint műszaki előírások, valamint 20. (2) bekezdésében a robbanásveszéllyel járó készülék, gép, berendezés, szövegrész helyébe a robbanásveszélyes szöveg, az illetőleg és az illetve szövegrész helyébe a vagy szöveg lép. Hatályát veszti a Ttv. 12. (1) bekezdés d) pontja. A 12. (1) bekezdés d) pontjában rögzített, a tűzátjelzés fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint tűzjelző és tűzoltó központok távfelügyelete tevékenységek, a beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezés engedélyezési és használatbavételi eljárásának lefolytatása során az elsőfokú tűzvédelmi hatóság (katasztrófavédelmi kirendeltség) látókörébe kerülnek. A tűzvédelmi hatóság az eljárás során ellenőrizni tudja, hogy adott tűzjelző berendezés karbantartó vagy távfelügyeleti szolgáltató a jogszabályi előírásoknak (OTSZ, szabványok) megfelel-e. A katasztrófavédelmi igazgatóságok mint tűzvédelmi hatóságok január 2-átől a tűzátjelzés fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint tűzjelző és tűzoltó központok távfelügyelete tevékenységet végzők szolgáltatás-felügyeletét is ellátják, de egyben szolgáltatási tevékenységet (tűz- és hibaátjelzés-fogadás) is végezhetnek. Az összeférhetetlenség kizárása és az eljárásokban más katasztrófavédelmi igazgatóság kijelölésének elkerülése is indokolta e pont hatályon kívül helyezését. Szabványújdonságok MSZ EN :2005+A1:2013 Eurocode 6: Falazott szerkezetek tervezése rész: Vasalt és vasalatlan falazott szerkezetekre vonatkozó általános szabályok Megjelenés dátuma: (az MSZ EN :2009 helyett) A Tűzvédelem szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-Tűzvédelem V. évfolyam, hetedik szám, július Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Bp., Szugló u Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Petren Ágnes HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: Fax: forum-media@forum-media.hu Internet: Nyomdai kivitelezés: M. C. Direct Kft július, V. évfolyam 7. szám E-Tűzvédelem