É R T É K E I N K

Átírás

1 ÉRTÉKEINK 2015

2 Köszöntő Kerekegyháza alapítástörténete és fejlődése a kezdetektől napjainkig nemzeti érték: a magyarság és a magyarországi államalkotó nemzetiségek tevékenységéhez, termelési kultúrájához, tudásához, hagyományaihoz, a magyar tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték vagy termék, illetve a tájhoz és élővilághoz kapcsolódó materiális vagy immateriális javakat magába foglaló tájérték, amely tanúskodik egy emberi közösség és az adott terület történelmi kapcsolatáról (A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló évi XXX. törvény preambuluma, hatályos július 3. napjától) Régészeti leletek azt mutatják, hogy már az ősidők óta különböző népcsoportok éltek ezen a területen: avarok, bolgárok, szlávok, szarmaták. A település első jelentősebb tárgyi emléke egy majdnem kör alakú templom alapzata, melyet valószínűleg a XI-XIII. században építettek. Egyes vélemények szerint ennek a templomnak a jellegzetes alakja ihlette a falu elnevezését is. Kerekegyháza és Fülöpháza középkori lelőhelyei (Felvétel, rajz: Egyed Endre) Kedves Olvasó! Az emberiség ősidők óta késztetést érez arra, hogy valami maradandót alkosson, valamit, amiben örömét leli, valamit, amivel annak hasznosságán túl saját érzelmeit, tudását, munkáját, gazdagságát kifejezheti, és produktumával értéket teremt nem csak az adott kor embere, hanem a jövő generációi számára is. A hungarikum törvény meghatározza a nemzeti érték fogalmát, melynek szellemiségéből adódik, hogy a nemzeti érték a nemzetet alkotó közösségek, települések helyi, egyedi értékeinek végtelenbe tűnő sokszínű, ugyanakkor szerves egészet képező ékköveiből álló nyakéke. Igen, a nemzet ékszerén egy kicsiny drágakő Kerekegyháza is, ezért az önkormányzat létrehozta a Kerekegyházi Értéktár Bizottságot, mely számba vette és megalkotta a helyi értékek tárát. E munka eredményeként a Kerekegyházáról szóló könyvek, nyomtatványok sora ismét bővült egy szép kiadvánnyal, amelyben a teljesség igénye nélkül szellemi, kulturális, természeti, építészeti és turisztikai értékeink közül kívántunk bemutatni néhányat. A következő oldalakat ebből az anyagból válogattuk össze, megismertetve Önökkel településünk történetét napjainkig. Természetesen az értéktár folyamatosan bővül, a kutatómunka ezzel a kiadvánnyal nem ér véget. Ugyanakkor fontosnak tartottuk az eddigi gyűjtőmunka eredményeinek bemutatását, hiszen van mire büszkének lennünk. Vallom, hogy egy település legnagyobb értéke, az azt mindenkor lakó, tenni akaró és alkotó emberek közössége, ezért bízom benne, hogy örömmel fogják olvasni, nézegetni e színes füzetet, s talán felelevenedik egy-egy szép emlék, élmény Kerekegyházáról, őseinkről, családról, barátokról. Hasznos időtöltést és kellemes emlékezést! 2 Kerekegyházi értékeink Dr. Kelemen Márk polgármester Kerekegyháza temploma (Szabó Kálmán nyomán Egyed Endre rajza) 1323 az első írásos emlék, mely szerint a falu Kerekyghazi Folkus fia István kezében volt. A XVI. században török hódoltság alatt áll; ez időben a falu neve mind a török kincstári adminisztrációban, mind pedig a királyi adománylevelekben szerepel I. Lipót a jászkun településekkel együtt eladja a területet a Német Lovagrendnek Mária Terézia engedélyével az eladott területek lakossága visszaváltja azt, melynek túlnyomó részét Jászárokszállás váltja meg, ezért a falu neve Jászkerekegyháza lesz. A címerbe így kerül a jász vitéz, jobb kezében a jász kürttel Farkas János 1848-as honvédszázados vezetésével megindul a török hódoltság alatt kihalt terület újratelepítése. Az első telepesek: jászok, svábok, tótok, csehek, morvák és sziléziaiak. Farkas János megbízására készül el a település tervrajza 1857-ben (Szabó Imre hites földmérő tervrajza, Szolnoki Levéltár történeti gyűjteményében T. 82. jelzettel). Kerekegyházi értékeink 3

3 1862 Az első iskola megépítése Megalakul az Önkéntes Tűzoltó Egylet A település hivatalos neve: Kerekegyháza község lesz. Kerekegyháza község bélyegzője az 1900-as évekből 1901 A református gyülekezet Baksay Sándor püspök adományának segítségével templomot épít Kunpusztán Kerekegyháza népessége 4450 főre emelkedik. A lakosság fő foglalkozása a földművelés. A futóhomokot kezdetben erdő, majd később szőlő és gyümölcsös telepítéssel kötik meg A Szent István római katolikus templom megépülése. Ez az ország első vasbeton szerkezetű temploma és mint ilyen, ipartörténeti műemlék. Kerekegyháza utcahálózata (egyenes, egymást derékszögben metsző, tágas utcák, a központban a középületek) Kerekegyháza első lakóháza Kerekegyháza első lakóházának emléktáblája Az emléktáblát szeptember 15-én avatták fel a település 50 éves jubileumi ünnepségén. Kerekegyháza, Fő utca 78. szám alatt, az első lakóépület eredeti helyén található. Jellegzetes parasztház Kerekegyházán 4 Kerekegyházi értékeink Kerekegyházi értékeink 5

4 A Községháza építése július 1. A Köztársaság Elnöke az 53/2001. (VI.6)KE határozatával Kerekegyháza nagyközségnek városi címet adományozott. Dr. Czakó István polgármester a városi cím adományozásáról szóló határozattal a kezében (2001) Az első óvoda a Fő utcai volt iskolaépületben kezdte meg működését 1929-ben 6 Kerekegyházi értékeink 1928 Megépül a Kerekegyházi Általános Iskola. II. világháború előtt Kerekegyháza kimondottan agrárfalu. Főleg a zöldségtermesztés paradicsom, sárgarépa, tarlózöldbab és a gyümölcstermesztés alma, sárgabarack, szilva jelentős. A növénytermesztés mellett fejlődik az állattenyésztés is (szarvasmarha és lótenyésztés). II. világháború után A település gazdasági és társadalmi szerkezete alapvetően átalakul. A korábban szinte kimondottan mezőgazdasági jellegű községből ipari-mezőgazdasági község lesz. Gazdaságának profilját az élelmiszeripar (baromfi, tej, tojás, üdítő) és a fémipari termékek gyártása jellemzi Megépül a Katona József Művelődési Ház, ahol ismeretterjesztő foglalkozásokat és egyéb előadásokat is tartanak. Az intézmény keretében különböző kulturális és művészeti csoportok működnek, amelyeknek kiemelkedő szerepük van a helyi hagyományok őrzésében és ápolásában as években Kiépül a településen az infrastruktúra (víz, gáz, villany, utak). A járások megszűntéig (1983-ig) a Kecskeméti Járáshoz, azt követően Kecskemét városkörnyékéhez tartozik a nagyközség Kerekegyháza önálló önkormányzattal rendelkezik és 1994-től a Kecskemét központú kistérség része. A 2003-ban felújított Városháza 2005 A Humán Szolgáltató Központ mikrotérségi szinten működik Kiépül a belterületi csatornarendszer Megújul és bővül az általános iskola Átadásra kerül a bölcsőde. Kerekegyháza a Kecskeméti Járáshoz tartozik Megépül egy új, három csoportos óvoda. Kerekegyházi értékeink 7

5 Kerekegyháza vasúttörténete Oktatás Kerekegyházán január 16-án adták a nyilvános forgalomnak a Kecskemét-Lajosmizse HÉV kisnyír-kerekegyházi 9 kilométeres szárnyvonalát, melynek végállomásán, Kerekegyházán a vasúti épületek a kor szabványainak megfelelően épültek ki. A szárnyvonalon napi négy pár vonat szolgálta az utazókat Kecskemét és Kerekegyháza között, a menetidő bő egy órányi volt. Megszüntetését sajnálatos módon az as közlekedéspolitikai koncepció rendelte el, bezárása december 31-én történt. A vasútvonal helyén épült meg a Kerekegyháza-Hetényegyháza közút. A kerekegyházi vasútállomás épülete ma magántulajdon, a Móczár-telep vasúti megállóhely épülete üresen áll. A szárnyvonal többi létesítményét elbontották. Kisnyír megállóhely ma a Kecskemét-Lajomizse vasútvonal hetényegyházi megállóhelye. Az első iskola 1862-ben épült, amelyet Szász Károly kunszentmiklósi lelkipásztor szentelt fel augusztus 31-én. A pusztai református elemi iskola első tanítója Rozgonyi Benő, az utolsó pedig Szappanos Benedek volt. Az iskolához Gyenes József járásbíró adományozott egy harangot, amelyet fa haranglábon helyeztek el. Az épület ma Kerekegyháza Város Önkormányzata tulajdonában van. Kunpusztán katolikus felekezeti elemi népiskola is működött 1948-ig, melynek kis harangja is volt. Az iskolaépület ma magántulajdonban van. Az 1920-as évekre több iskola létesítésének igénye merült fel, hiszen a község lakosságának több mint fele a környékbeli kiterjedt tanyavilágban élt, tanyai iskolák építése vált szükségessé (Dózsa iskola, Kunpusztai, Alsópusztai, Kákási, Búhegyi). Tekintettel arra, hogy a község lakosságának nagyobb része római katolikus vallású volt (kb. 80%), megépült a 10 tanerős katolikus iskola (első igazgatója Kozák Árpád volt), ez egyben a község egyetlen emeletes épülete volt évtizedekig. Az épület Klebersberg Kuno oktatási-kultuszminiszter koncepciójának jegyeit viseli magán ban megkezdődött a tanítás az új iskolában. Az iskola a Szent Imre Elemi Népiskola nevet kapta, melynek felszentelése 1929-ben volt. Mivel a község lakosságának kb. 10%-a volt református, ezért egy református felekezethez tartozó iskola is épült, egy tanítót alkalmazva. Ebben az időszakban 2 elemi iskola működött a községben és 4 tanyai. Beindult a tanonciskola, de meg is szűnt, mert csak 36-an voltak, az iparosok nem tudták őket foglalkoztatni. A tanonciskolák tanonctanfolyamokká alakultak át, fenntartásuk az adókból történt. Búhegyi iskola régen 8 Kerekegyházi értékeink Kerekegyházi értékeink 9

6 és a legújabb gyermekintézmények Az iskola 1995-ben vette fel a Móra Ferenc nevet, mely 1997-től Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményként működik A Bács-Kiskun Megyei Év Háza Díjat nyerte 2012-ben a Kerekegyerdő Bölcsőde A 2013-ban épült új óvoda 10 Kerekegyházi értékeink Kerekegyházi értékeink 11

7 Balatoni Farkas János emlékezete Balatoni Farkas János május 7-én született Jászárokszálláson. 24 évesen önkéntesen állt be a szabadságharc katonái közé. Főhadnagyi, majd hősies katonai szolgálataiért századosi rangot Balatoni Farkas János kapott. A Szabadságharc bukását követően amnesztiában részesült, Gödöllőről Kecskemétre, majd birtokvásárlással Kecskemét melletti pusztaságra települt, 1908-ban halt meg. Balatoni Farkas János a mérnökien megtervezett település 1857-ben történt alapítása és későbbi első 50 éves életszakaszának körében olyan munkát fejtett ki, amely lehetővé tette, hogy Kerekegyháza ne csak önálló útra lépjen, hanem önállóságát mindvégig megtartsa (ne váljon vagy süllyedjen más település közigazgatási részévé), majd azt újkori nagyközségi és városi címmel tetőzze be. A természeti környezetet nagyarányú erdőtelepítéssel segítette élhetőbbé tenni, amely a természeti környezet változatosabbá tételén túl 12 Kerekegyházi értékeink több évtizeden keresztül fatömegterméket (fűrésztelep) és munkahelyeket is nyújtott. Pincegazdaságában újszerű borkészítési, borkezelési ismereteket alkalmazott. Kerekegyháza Város Önkormányzata 2010-ben posztumusz Kerekegyháza Város Díszpolgára címet adományozott néhai balatoni Farkas Jánosnak. A Balatoni Farkas család bemutatása a Helytörténeti Gyűjteményben A család nemessége: balatoni Farkas János és felesége Simon Anna 1664-ben kapnak nemeslevelet, kihirdetve Borsod vármegyében. Az alapító Farkas János: honvéd százados, magy. kir. kincstári jószágigazgató, földbirtokos. Címer: kékben, zöld téren álló farkas, jobbjában kivont karddal. Sisakdísz: ugyanaz, növekvően. Pajzstakaró: vörös-ezüst, kék-ezüst. A Farkas kastély Földszintes, tájba illő épület, a homlokzati timpanonján eredetileg a kardot tartó farkasos, családi címerrel, 1891-ben már állt. Jelenleg magántulajdonban van. Balatoni Farkas János sírja Védett sírhely, a Nemzeti Sírkert része. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság július 19-én tartott soros ülésén az alábbi határozatot hozta: 57/2006. számú határozatával A kategóriában a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította az alábbi sírhelyet: Kerekegyháza községben (hrsz. 478) balatoni Farkas János 1848-as főhadnagy sírját. (Magyar Közlöny 2006/134) Kerekegyházi értékeink 13

8 Móczár-család emlékezete Balatoni Farkas János Emlékpark A Balatoni Farkas János Emlékpark tárgyi emléket állít annak a tudásnak, kultúrának, amely alkotó, újszerű módon mert és tudott létrehozni települést, amely a földbirtokossághoz kapcsolódó gazdasági, társadalmi és közéleti felelősségvállalást megélte, az okszerű és eredményes gazdálkodást kedvezőtlen természeti környezetben és közlekedési viszonyok között is megvalósította. A birtokon feltárt családi sírbolt helyén emlékhelyet alakított ki az önkormányzat, amelyet 2004 óta folyamatosan gondoz. Az emlékpark és a sírhely augusztus 19-én lett felavatva és átadva Balatoni Farkas János dédunokájának, Sántha Teréznek a részvételével. Balatoni Farkas János-hársfa Helyi védettségű fa. Kb éves, kerülete 519 cm, átmérője 165 cm, magassága 21,5 m. Az Év Fája programba több alkalommal jelölve. Törzskönyvi szám: 2/112/TE/10. Védelmi kategória: TE. Kiterjedése: 0 hektár, a 477/1 hrsz-on. Hatályba lépés éve: Móczár Antal július 6-án született Jászá rok sz á l l á s on, nemesi család sarjaként. Feleségével az 1880-as évek elején költözött Kerekegyházára, akitől 6 gyermeke született. Személye Móczár Antal meghatározó volt a helyi szőlő- és gyümölcsgazdálkodás meghonosításában, a parasztság mezőgazdasági irányú szakmai nevelésében. Az egykori Dózsa Termelőszövetkezet az ő földjein alakult, amelynek központja a Móczár kastély épülete volt június 12-én halt meg Kerekegyházán. A községalapító balatoni Farkas János örökét ő vette át, és a településnek hosszú évtizedeken át vezetője, első polgára volt, akire az általa elért eredmények miatt tisztelettel és szeretettel tekintett fel a település valamennyi lakója. Érdemeit a Kormány ben gazdasági tanácsosi kitüntető címmel ismerte el április 24-én pedig Díszközgyűlést tartottak Móczár Antal arckép olajfestménye felavatásának alkalmából, amelynek sorsa azóta ismeretlen. Ekkor hangzott el Bodó Árpád nyugdíjas vasutas tisztviselő alábbi verse. Móczár Antal öreg gazda, Méltó vagy a jutalomra. Méltó vagy, mert különb voltál, Mint akiket visszahagytál. Egyszerű volt uraságod, De nagyszerű gazdaságod. Sívó homok volt, mit kaptál, Paradicsom az, mit adtál. Hol egykor csak porfelhő szállt, Hol a madár is továbbszállt, Ott most szőlő, gyümölcs terem, De még milyen! Én Istenem. A por helyett most illat száll, A madár is leszállt már, Sőt fészket rak és énekel, Telve hálás dicsérettel. Az arcképed jelkép nekünk: Az anyaföld a kenyerűnk, Dolgozzuk meg szeretettel, A szeretet csodát művel. 14 Kerekegyházi értékeink Kerekegyháza Város Önkormányzata ben Posztumusz Kerekegyháza Város Díszpolgára címet adományozott néhai Móczár Antalnak. Kerekegyházi értékeink 15

9 Borbás Gáspár dr. emlékezete Az emlékoszlopot Kerekegyháza Város Önkormányzata állította 2011-ben, mely Liszicsán Antal kerekegyházi fafaragó alkotása. Emlékoszlop Móczár Antal tiszteletére Borbás Gáspár dr. és Kerekegyháza kapcsolata Borbás Gáspár dr. édesapja: détéri Borbás Gáspár (Kecskemét, ) jogász, székesfővárosi tiszti ügyész, felesége Apatitzky Olga. Id. Borbás Gáspár az 1915-ben történt nyugdíjaztatása után Kerekegyházán vásárolt birtokot, ahol feleségével élt. A Budapesten élő Borbás Gáspár dr. a labdarúgó pályafutása után gyakran utazott Kerekegyházára édesapját meglátogatni. Borbás Gáspár volt az első a magyar labdarúgók közül, aki doktori oklevelet szerzett (1908), ő volt az első magyar támadó játékos, akinek lefogására külön védőt állítottak, továbbá ő volt az első magyar labdarúgó, aki elérte a 25. válogatottságot (1912. ápr. 14-én Németország ellen). Borbás Gáspár akcióban Ő rúgta a Magyar Válogatott és az FTC első gólját. Tiszteletére Kerekegyházán augusztus 20-án sporttelepet neveztek el. Emlékplakettek Kerekegyháza Díszpolgára plakett Kerekegyházáért Díj plakett Móczár Antal kúriája 16 Kerekegyházi értékeink Kerekegyházi értékeink 17

10 Közgyűjtemények, magángyűjtemények Balatoni Farkas János Helytörténeti Gyűjtemény épülete Épült 1898-ban, jegyzői lakás céljára. Helyi védettségű, a városkép meghatározója. Kerekegyháza Város Önkormányzata tulajdonában van. Szervezetileg a Katona József Művelődési Ház és Könyvtárhoz tartozik. A gyűjteményben a település alapítójának, Balatoni Farkas Jánosnak és családjának, valamint Móczár Antalnak, a község újjáalakítójának életét bemutató dokumentumok tekinthetők meg. A folyamatosan fejlődő, gyarapodó kiállítás a múlt tárgyi emlékeit, a paraszti kultúra használati tárgyait tartalmazza. Itt kapott helyet Forgó Marianna lokálpatrióta ásványgyűjteménye is. Beretvás Bor- és Pálinkatörténeti Bemutatóhely Az 1903-ban épített 208 m 2 -es, ódon hangulatú, kéthajós, télen-nyáron kellemes klímát biztosító pince és a felette lévő borház ad otthont a Borés Pálinkatörténeti Bemutatóhelynek és rendezvényháznak. Az épület átalakítása során megtartották a régi épület stílusjegyeit, így hagyományőrző módon került felújításra. Borbély Béláné magángyűjteménye XIX. és XX. századi polgári ízlés, lakberendezés, díszítőművészet, képzőművészet, népi iparművészet tárgyai, melyek között országosan is különleges értékű a porcelánfejű babák gyűjteménye. Magántulajdonban van. Dr. Fehér Tibor magángyűjteménye Az agrármérnök, pedagógus tulajdonos szerteágazó gyűjteménye, főként mezőgazdasági kéziszerszámok, lakberendezési tárgyak, családi jellegű képek és iratok a XIX. század második felétől a XX. század hatvanas éveinek végéig. Magántulajdonban van. Faragó Ferenc helytörténeti gyűjteménye A paraszti gazdálkodáshoz kapcsolódó kéziszerszámok gyűjteménye, külön értéke a jelzéses fém kéziszerszámok gyűjteménye. Magántulajdonban van. 18 Kerekegyházi értékeink Kerekegyházi értékeink 19

11 Építészeti emlékek, templomok André-házak André Alajos ( ) harcolt az első világháborúban, majd Olaszországból betegen hazatérve, fiatalon halt meg. Sírja ma is a kerekegyházi temetőben található. A jelenlegi könyvtár épületét 1905 és 1907 között építette. A homlokzaton látható mellszobrok I. Ferenc Józsefet és feleségét, Erzsébet királynét ábrázolják, leírások szerint egy ismeretlen olasz szobrásszal készíttette ben kívül-belül felújíttatta az önkormányzat, azóta az épület újra otthont ad a könyvtárnak, illetve a pincehelyiségben működik az Ifjúsági Klub is. André Alajos háza, Fő utca Halász-tanya Országos védettségű műemlék, amely az egykor volt Kondor-tó partján épült. Az alföldi szikes, viszonylag sekély, változó vízmennyiségű, gazdag növényvilágú természetes tavakhoz igazodó népi kishalászat egyetlen tárgyi emléke. A tulajdonosát Halásznak hívták, aki ezt a mesterséget űzte. A tanya jelképezi azt a fajta tudást, amely a természeti környezet és a benne élő ember összhangját, alkalmazkodását jelenti, s amely kifejezetten nem iskolarendszerű képzés során szerzett, hanem hagyományozódáson, alapos és saját megfigyelésen, változtatáson alapuló, íratlan tudást jelent. S. Nagy-tanya A XIX. század második felében épült. A tanya a település központjától 5 km-re, a Kunsági Major után található. Négy épületből áll: lakóház, istálló, disznóól fáskamrával, nyári konyha. Az épületek téglalap alakú udvart fognak közre három oldalról; mindegyik szabadon álló, téglalap alaprajzú, náddal fedett és nyeregtetős. Az udvar közepén gémeskút áll. Jelenleg a Kiskunsági Nemzeti Park kutatószállása működik benne. Népi műemlék. André ház, Rákóczi utca Víztorony a Balatoni Farkas-kúria területén Az 1950-es években épült egypilléres, téglaburkolatú építmény jellegzetes ipari műemléki látványt nyújt. 20 Kerekegyházi értékeink Kerekegyházi értékeink 21

12 Katolikus templom Szent István király templom A neogót stílusú templom 1911 és 1913 között épült Altrichter Ferenc plébánossága idején. Az ország első vasbeton szerkezetű temploma, amely építészetiipari műemlék. A helyi védettség alatt álló épület tornya 57 méter magas augusztus 20-án szentelték fel Szent István nevére ban lett önálló lelkészség, innen kezdődnek anyakönyvei is. Historia Domusa 1909-ben kezdődik ben a templom külsőleg és belsőleg is megújult és megszépült. Tervező: Györgyi Dénes A pusztai emberek vallásosságának máig meggyőző tanúságaként 1901-ben épült fel a kunpusztai református templom. Az országos védettségű neoklasszicista stílusú templomot közadakozásból és Baksay Sándor kunszentmiklósi püspök adományaiból építették fel. Magyarországon egyedülálló különlegessége, hogy a puszta közepén áll. A kunpusztai református templomot a gyülekezet ma is használja ben kívül-belül felújították. Külső falában 1925-ben felavatott (ökumenikus) emléktábla a kunkerekegyházi háborús hősi halottak és áldozatok emlékére (37 személy). Fenntartója a Kerekegyháza-Fülöpháza- Kunpuszta-Kunbaracsi Református Társegyházközség. Kunpusztai református templom A neoromán-eklektikus stílusú templomot Gyöngyösi Papp József és Hunyadi István vállalkozók saját terveik alapján maguk építették fel 1911-ben. A 28 méter magas torony süvege 2007-ben lett felújítva. Helyi védettségű, a városkép meghatározója. A Református Lelkészi Hivatalban megtalálhatók a korabeli iratok, oldalképi vázrajz. Református templom Az 1800-as évektől temetkeztek Kunpusztán a temetődombon, amit a szájhagyomány szerint valamikor Sózóhegynek hívtak. A sírkert egyik fele katolikus, a másik református sírjelekkel bír. Közepén a Lieber-kereszt áll. Kerekegyháza Város Önkormányzata tulajdonában van ben lett felújítva. Kunpusztai temető 22 Kerekegyházi értékeink Kerekegyházi értékeink 23

13 Kerekegyháza természeti értékei Emlékművek, köztéri alkotások Kiskunsági Nemzeti Park védett területei a település közigazgatási területén belül (szikes puszta, Búhegyi ősborókás, kunpusztai nádas) A pusztán többféle társulás tudott kialakulni a táj, a mikroklíma, a talaj változásától függően. A homoki legelő többféle változata található meg: csillagpázsitos homoki legelő, réti-csenkeszes homoki legelő, kékperjés homoki legelő. Búhegy lankás buckáin a homokvidék záró társulása, a borókás-fehérnyáras alakult ki, melyet ősborókásnak neveznek. Nagy részük másodlagos képződmény. Kialakulásukat az erdőirtás, a már megkötött futóhomok megindulása serkentette. Fennmaradásukhoz nagyban hozzájárult a legeltetés. A homoki fehérnyáras-borókások az egyik legmagyarabb vegetációtípust képviselik a bennszülött növény- és állatfajok nagy száma miatt. Emlékoszlop a XX. századi diktatúrák áldozatainak emlékére Szalai József, a kuláküldözés és emberi sorsok kutatójának kezdeményezésére önkormányzati és lakossági összefogással október 23-i ünnepség keretében került felavatásra a diktatúrák áldozatainak, köztük a meghurcolt kerekegyházi gazda, parasztpolgári réteg emlékére. A kopjafához a tölgyfa oszlopot Fekete Pál ajánlotta fel, a művészi faragást, festést Juhász András váci fafaragó művész készítette. Kondor-tavi madárvárta Az egykori Kondor-tó partján helyezkedik el. A telepen madármegfigyelést, védett madarak szaporítását végzik. A Kondor-tó egy része Kerekegyháza külterületén Kunpusztán található. A térség legnagyobb szikes tava 1983-ban száradt ki, majd 1999-ben átmenetileg ismét vizes élőhellyé alakult. Szent István díszkút Jona Gudvardardóttir (keramikus) és Probstner János (keramikus) alkotása (1994) Oroszlánfejes ivókút Készítette Balás Eszter szobrászművész (1996) Vörösmarty Mihály szobor Acsa Szűcs Imre alkotása (2000) 24 Kerekegyházi értékeink Kerekegyházi értékeink 25

14 I. és II. világháború áldozatainak emlékműve II. világháború polgári áldozatainak emlékműve Keresztek a település területén egykor volt régi falvak emlékére Kerekegyháza, Hercegegyháza, Tormos néven ismert középkori települések helyén Kerekegyháza Város Önkormányzata november 25-én kereszteket állított fel. A kereszteket Liszicsán Antal helyi fafaragó készítette. A haza védelmében elesett kerekegyházi áldozatok emlékére állíttatta Kerekegyháza Város Önkormányzata 1992-ben. Paulkovics István alkotása. Kerekegyháza Város bel- és külterületén állított keresztek köre Változatos építészeti megoldással, kőből, fából és fekete gránitból készült alkotások, amelyek családi emlékezetek hordozói, tájékozódási pontok, külterületi határjelek. Részletes leírásuk, felsorolásuk képanyaggal: Hazag László: Kerekegyháza keresztjei (2006) című könyvében. Készítette: Liszicsán Antal (2004) Langó-kápolna A kerekegyházi Langó-kápolna az építtetőjéről kapta a nevét. A kápolnát a bejárata mellett elhelyezett eredeti tábla szerint építtette az Úr dicsőségére 1928 évében Langó László dec nov. 24. Az építményt a jelenlegi tulajdonos települési önkormányzat ben felújíttatta. A kápolnában nyugodtak között Altrichter Ferenc templomépítő plébános földi maradványai. André-kereszt (1883) 26 Kerekegyházi értékeink Kerekegyházi értékeink 27

15 Turizmus és vendéglátás Csorba Tanya A Felső-Kiskunságra jellemző, épületekkel kerített zárt udvar, a paraszti gazdálkodó életmód, térkialakítás jellegzetes helyszíne. Magántulajdonban van. Kerek Esztendő Mesepark A mesepark fő attrakciója a 100 m 2 foglalkoztató teremből és 2 db toronyszobából álló mesekastély, valamint a tizenkét játszóeszközös (tizenkét magyar népmese) Kerek Esztendő tematikus játszótér. A faragott díszítőmotívumok, festett minták a környékbéli pásztorhagyomány gazdagságát mutatják be. Magántulajdonban van. Karaván-pihenő A Kerekegyháza mellett felépült középkori település részlet egy 30 x 50 méter alapterületű játszótér, amelyen megtalálhatók egy XIII-XIV. századi magyar település legjellemzőbb épületei. A sáncárokkal körbevett falucskában helyet kapott az őrtorony, a fogadó, 2 lakóház és egy kút. Magántulajdonban van. Magyar Értékek Háza Vakolathímzéses, kör alakú, kelet felé nyitott kiállító épület Kerekegyháza külterületén, benne tablókon, tematikus csoportokban a magyarság szellemi, kulturális, vallási értékei óta látogatható. Magántulajdonban van. Kerekerdő Kalandpark Az erdei kötélpálya rendszerben a kisgyerekektől a felnőttekig minden korosztály megtalálhatja a maga számára megfelelő kalandelemeket. Három év alatt külön manópályát építettek kisgyermekes családok részére. A kötélpályákon kívül íjász pálya, erdei tanösvény, labirintus, ugráló asztal, airsoft stratégiai játék és állatsimogató várja az érdeklődőket. 28 Kerekegyházi értékeink Rendek Ökogazdaság és Tanyamúzeum A Rendek Tanyamúzeumnak helyet adó épület az es években épült. Korabeli bútorok, berendezési tárgyak, valamint a régmúlt mezőgazdálkodásának eszközei találhatók benne. A tanyai épületegyüttes körül ökogazdálkodást folytatnak a tulajdonosok: a felső-kiskunsági tájhoz illeszkedő növények és állatok termesztésével és tartásával, biotermékek előállításával foglalkoznak. Kerekegyházi értékeink 29

16 Fesztiválok (hagyományőrzés, hagyományápolás) Kunsági Major A major Kerekegyházán (Kunpusztán) a Kiskunsági Nemzeti Park szomszédságában helyezkedik el, 40 haos területen lévő szabadidős komplexum, amely tanyasi, magyaros programokkal várja az érdeklődőket. Táltos Tanya Kunpusztán a Kunsági Major szomszédságában helyezkedik el. Falusi turizmussal, vendéglátással foglalkozik. Magántulajdonban van. Langó-ház A Langó-család a település alapító Balatoni Farkas János által került ide. A nemesi kúriát a XIX. század elején építették ben eredeti szépségében helyreállították, amely ma szálláshelyként működik. Magántulajdonban van. Bográcsos Ételek Főzőversenye Kerekegyháza és térsége mindig híres volt a hagyományok megőrzésében. Rendezvényünk ápolja a gazdag hagyományokkal rendelkező gasztronómiai értékeinket, miközben bevezeti az érdeklődőket a helyi ízek ínycsiklandozó világába. Minden év május második szombatján rendezzük a főzőversenyt, melyen a versenyzők bemutatják a helyi és a környezetünkben élő emberek főzési szokásait. A bírálatokat az Első Magyar Fehérasztal Lovagrend szakemberei és helyi személyekből választott zsűri végzi. Arató Fesztivál Kerekegyháza Város Önkormányzata minden év augusztusában megszervezi az Arató Fesztivált, amely egy szép népi hagyományt elevenít fel, vidéki örökségünk része. A város és a térség kulturális életében jelentős eseménynek számít. Ezen a napon a település utcáin felvonulnak a búzakoszorúkkal és nemzeti színű szalagokkal feldíszített mezőgazdasági gépek, fogatok és hintók. A menetet kaszások és marokszedő asszonyok kísérik. A felvonulás végén átadják az aratókoszorúkat, jelentést tesznek az aratásról és az ez évi termésről, majd az Újkenyér megáldása és megszentelése következik. 30 Kerekegyházi értékeink Varga Tanya Hotel Konferencia és Szabadidő Központ A tanya Kunpusztán, a Kiskunsági Nemzeti Park mellett helyezkedik el. Az egykori nádfedeles tanyából hangulatos, hagyományait kívülről megőrző hotelrészt alakítottak ki. Magántulajdonban van. Kerek Feszt, Kereki Tojás és Szüreti Fesztivál A közel 40 éve rendszeresen megszervezésre kerülő rendezvény Kerekegyháza és a térség történelmi múltjához, kultúrájához tartozik, amely az évtizedek alatt országos hírűvé vált. A településen az 1970-es évek végén szervezték meg először a szürethez kapcsolódóan a lovas felvonulást és a szüreti bált csőszpárokkal, bírópárral, amely azóta is a legjelentősebb és várva várt eseménye az itt élőknek. A felvonulásra a környező településekről több csikós, lovas, hagyományőrző csoport, csa- Kerekegyházi értékeink 31

17 ládi és baráti társaságok érkeznek, akik feldíszített kocsikkal, lovakkal vonulnak végig a város utcáin, a megállóhelyeken pedig frissen sutult musttal, borral, pogácsával kínálják a népes felvonulókat ben új programelemmel bővült a fesztivál, amellyel a térségben lévő jelentős iparágra, a tojástermelésre hívtuk fel a figyelmet. Jelenleg Kerekegyházán található az országos tojótyúk állomány 20%-a. A fesztivál minden év szeptemberében kerül megrendezésre. Ilyenkor sok belföldi és külföldi vendég megtapasztalhatja a kerekegyháziak vendégszeretetét. Hagyományaink őrzése, ápolása, a település múltjának megismertetése, a közösségépítő és -formáló programok az itt élőknek és a jövő generáció számára is nagyon fontos. Kerekegyházi társastánc csoportok A társastánc oktatás évtizedekig a Móra Ferenc Általános Iskola szakköreként működött. Jelenleg a Katona József Művelődési Házhoz tartoznak a csoportok, melyek 1-8. osztályos tanulókból, valamint középiskolás diákokból állnak. A foglalkozásokat Csőszi Sándor vezeti évtizedek óta nagyon nagy sikerrel és töretlen népszerűséggel. A tánccsoportok számos hazai és külföldi rendezvényen szerepeltek eredményesen. Kerekegyházi kézimunkások január 24-én, a Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett kézimunka kiállítás résztvevői: Borbély Béláné, Csikó Péterné, Csingér Istvánné, Gogolák Lászlóné, Horváth Pálné, Járomi Jánosné, Járomi Katalin, Kohut Sándorné, Kovács Istvánné, Kovács Jánosné, Laczi Jánosné, Lampé Csilla, Liszicsán Antalné, Niczmann Lászlóné, Peczelák Csilla, Szabó Zoltánné, Taskó Aladárné. Kerekegyháza értékalkotói Tavaszi Szél Népdalkör A népdalkört Bartos János alapította ben. Az azóta folyamatosan (43 éve) működő együttest jelenleg Szabó Elemérné Adélka nyugdíjas pedagógus vezeti, aki Kálmán Lajos tanítványa volt. Rendszeresen fellépnek városi és más települések rendezvényein. Kereki Nótások A csoport december 4-én alakult meg 5 fővel azzal a céllal, hogy a népdalt, nótákat szerető emberek kulturált körülmények között énekelhessenek és a hagyományokat ápolva a dal szeretetét és ismeretét a fiataloknak átadják. A kórus jelenleg 18 tagból áll. Sok fellépésük van a városban, illetve más településeken is. Vezetőjük Szabó Sándor tárogatóművész. Kerekegyházi festők szeptember 18-án, a Kerek Feszt első napján volt a helyi festők kiállítása, akik közül néhányan hivatásszerűen foglalkoznak képzőművészettel, mások csak hobbi szinten alkotnak. Név szerint: Ferenczné Csertő Ágnes, Fritz Ágnes, Görbe Mátyás, Hallai Laura, Hefler Henrietta, Jakab László, Jakubik István, Kaldenekker Zoltánné, Makkai József, Niczman Ferenc, Niczman László, Ordasi Ágnes. Hagyományőrzők, népi mesterségek őrzői Ádám Kálmánné szalmafonó Liszicsán Antal fafaragó Turcsánné Blázsik Veronika mézeskalács készítő 32 Kerekegyházi értékeink Kerekegyházi értékeink 33

18 Kerekegyházi Értékek Térképe Kerekegyházi Értékek Térképén jelölt helyszínek 1. Kettős keresztek a Kerekegyháza, Hercegegyháza, Tormos néven ismert egykori települések helyén 2. Kerekegyháza első lakóházának emléktáblája Kerekegyháza, Fő utca Városháza Kerekegyháza, Fő u. 47/a 4. Vasútállomás hajdani épülete Kerekegyháza, Szabadság u. 5. Búhegyi iskola N 46 57,588, E19 25, Balatoni Farkas János Helytörténeti Gyűjtemény Kerekegyháza, Szent István tér Balatoni Farkas János Emlékpark Kerekegyháza, Dózsa Gy. u. Farkas J. u. kereszteződés (478 hrsz.) 8. Balatoni Farkas János hársfa Kerekegyháza, Dózsa Gy. u. 477/1 hrsz. 9. Móczár-család emlékoszlopa Kerekegyháza, Jókai u., Köztemető 10. Móczár Antal kúriája Kerekegyháza, Papszék dűlő Borbás Gáspár Sporttelep Kerekegyháza, Dózsa Gy. u André-ház: Városi Könyvtár épülete Kerekegyháza, Fő u André-ház: Beretvás Bor-és Pálinkatörténeti Bemutatóhely Kerekegyháza, Rákóczi u Borbély Béláné magángyűjteménye Kerekegyháza, Jókai u Dr. Fehér Tibor magángyűjteménye Kerekegyháza, Széchenyi u Faragó Ferenc helytörténeti gyűjteménye Kerekegyháza, Andrássy Gy. u Halász-tanya Kerekegyháza, Kunpuszta tanya, N, E 18. Katolikus templom Szent István király templom, Kerekegyháza, Fő u Kunpusztai református templom Kerekegyháza, Kunpuszta Református templom Kerekegyháza, Szent István tér S. Nagy-tanya Kerekegyháza, Kunpuszta /3 hrsz. 22. Víztorony a balatoni Farkas-kúria területén 23. Kiskunsági Nemzeti Park védett területei a település közigazgatási területén belül (szikes puszta, Búhegyi ősborókás, kunpusztai nádas) Kerekegyháza, N, E 24. Kondor-tavi madárvárta Kerekegyháza, N, E 25. Emlékoszlop a XX. századi diktatúrák áldozatainak emlékére Kerekegyháza, Szent István tér 26. Oroszlánfejes ivókút Kerekegyháza, Szent István tér 27. Vörösmarty Mihály szobor Kerekegyháza, Szent István tér 28. Szent István díszkút Kerekegyháza, Szent István tér 29. I. és II. világháború kerekegyházi áldozatainak emlékműve Kerekegyháza, Szent István tér 30. II. világháború polgári áldozatainak emlékműve Kerekegyháza, Köztemető 31. Kunpusztai temető Kerekegyháza, Kunpuszta tanya 063/12 hrsz N E 32. Kerekegyháza Város bel- és külterületén állított köztéri keresztek 18 db 33. Langó kápolna Kerekegyháza, Jókai u., Köztemető 34. Csorba Tanya Kerekegyháza, Kunpuszta Karaván-pihenő Kerekegyháza, Kasza tanya Kerekerdő Kalandpark Kerekegyháza, Arany J. u Kerek Esztendő Mesepark Kerekegyháza, Kunpuszta Kunsági Major Kerekegyháza, Kunpuszta Langó-ház Kerekegyháza, Széchenyi u. 116/a. 40. Magyar Értékek Háza Kerekegyháza, Kunpuszta Rendek Ökogazdaság Kerekegyháza, Kunpuszta Táltos Tanya Kerekegyháza, Búhegy dűlő 40/a 43. Varga Tanya Hotel Konferencia és Szabadidő Központ Kerekegyháza, Kunpuszta Kerekegyházi értékeink Kerekegyházi értékeink 35

19 A kiadványban felhasznált irodalom, forrásmunka: Kerekegyháza középkori települése, templomai Összeállította: Siklósi Gyula (1999) Templomunk az Isten háza Összeállította: Kovács József plébános (1999) Adalékok KEREKEGYHÁZA történelméhez Összeállította: Hazag László (2009) Keresztek a kerekegyházi utak mentén Összeállította: Hazag László ny. tanár (2009) A Kerekegyházi Értéktár Bizottság megbízásából Dr. Kenyeres Tibor által összeállított Kerekegyházi Értéktár dokumentáció A kiadványt Kerekegyháza Város Önkormányzata és a Kerekegyházi Értéktár Bizottság készítette 2015-ben. A kiadvány a Földművelésügyi Minisztérium és a Hungarikum Bizottság támogatásával készült.