3. A BUDAFOK-BELVÁROSI SZENT LIPÓT PLÉBÁNIA

Átírás

1 3. A BUDAFOK-BELVÁROSI SZENT LIPÓT PLÉBÁNIA A település a XVIII. század elejéig A plébánia a mai Budapest XXII. kerületében található a Hárfa u. Gyoma u. Ringló u. György u. Hómezô u. Késmárki u. Jobbágy u. Péterhegyi út Péterhegyi lejtô Balatoni út erdô határa Kôérberki dûlô városhatár Kamaraerdei út Háros u. Komáromi u. Lôcsei u. Szigetvári u. Zuzmó u. Gádor u. Nagy Kôbánya u. Tóth József u. Duna Kô-ér patak vasútvonal közötti területen. A település a Budai-hegység legdélebbi lejtôin, Kamaraerdô és a Duna között, a Csepel-szigettel szemközt fekszik. A terület a középkorban a Veszprémi Egyházmegye fennhatósága alatt álló Csôt faluhoz tartozott, amely azonban a török hódoltság idején teljesen elpusztult. 1 Mellette a Háros-szigeten lévô, IV. Béla király által 1264-ben alapított premontrei majd 1477-tôl pálos kolostornak a XVII. század végére nyomai is alig maradtak. 2 Buda török uralom alól való felszabadításakor Eszterházy István családja kezébe került a ráckevei uradalom, amelyhez a Duna jobb partján elterülô Promontorium (1886-ig Hegyfoknak hívták Budafokot) is hozzá tartozott. Az Eszterházy család Csepel-szigeti birtokát 1695-ben eladta Heißler Donát 3 császári generálisnak, akinek özvegyétôl ban Savoyai Jenô 4 vásárolta meg. 5 Az, hogy a területen az élet újra elindult, jórészt a herceg tevékenységének volt köszönhetô, aki a magyarok, rácok és németek megtelepedését az uradalomban egyaránt támogatta. Utóbbiak betelepítése több hullámban történt. A Csepel-szigetre elôször 1712-ben érkeztek Stájerországból, Schwabenbôl földmûvesek. 6 A Budától délre fekvô területen már a középkorban is szôlômûveléssel foglalkoztak. A virágzó mezôgazdaságnak a háborúk vetettek véget. A törökkel vívott harcok elmúltával lassan újra mûvelni kezdték a területet. Ehhez azonban szükség volt új földmûvesek betelepítésére. Savoyai Jenô herceg magyarországi birtokainak kormányzásával Claudius Verlet-t bízta meg, aki 1712-ben a csepeli németekkel letelepedési szerzôdést kötött. Ennek értelmében a telepesek a herceg promontori birtokán földet mûvelhettek, szôlôt telepíthettek. 7 Akkora területet kaptak ingyen, amekkorát meg tudtak mûvelni és ezenfelül hét évig adómentességet élveztek. 8 Ebben az idôben még állandó lakója nem volt a helységnek, a Csepelen élô zsellérek jártak át a Duna túlpartjára szôlôiket megmûvelni. 1 HORLER II o. 2 A csôti premontrei prépostság. In A jászóvári premontrei kanonokrend Budafoki Szent István Gimnáziumának évkönyve, az iskolai évrôl. Budafok o. 3 Heißler Donát (? 1696). 4 Savoyai Jenô ( ) herceg, német-római császári hadvezér. 5 GARBÓCI László: Budafok-Tétény: XXII. kerület. Veresegyház (a továbbiakban: GARBÓCI 1999) o. 6 SzfvPL No Greszl Ferenc kéziratai Promontor Budafok helytörténete, különös tekintettel egyházi fejlôdésére (Die Deutsche Siedlung Promontor bei Ofen Buda im Spiegel der Geschichte. Von Pfarrer Franz Greszl. Magyar nyelvre fordította: dr. Phil. Hantzmann Lipót kl. tanár, lelkész. Staufen Budafok, 1984.) 9. o. 7 I. m. 9. o. 8 Budafok-Tétény millenniumi album. Szerk.: GARBÓCI László KANYÓ Ferenc SZÁRAY Miklós. Budapest Effo K. (a továbbiakban: Budafok-Tétény millenniumi album) 18. o.

2 3. A BUDAFOK-BELVÁROSI SZENT LIPÓT PLÉBÁNIA 447 A herceg között kastélyt és majort építtetett Promontoron (a mai Savoyai Jenô tér jobb oldalán), és ettôl az idôtôl kezdôdôen míg a herceg élt az uradalom rendszeresen hozatott ki a Buda-Vízivárosi kapucinus rendházból barátokat, istentisztelet tartására. A felépült kastély egyik szobájában kápolnát rendeztek be a Segítô Szûz Mária tiszteletére. 9 A kapucinusok az esztergomi érsektôl kaptak jóváhagyást arra, hogy Promontoron tevékenykedjenek. Ebbôl az következik tehát, hogy ekkor a területet, mint Ráckeve (az uradalom központja) filiáját tartották nyilván ban meghalt Savoyai Jenô herceg, a birtok visszaszállt a császári családra, és ettôl fogva a kegyuraságot egészen 1938-ig, 11 folyamatosan annak tagjai gyakorolták. Közben újabb telepesek is érkeztek, akik már engedélyt kaptak lakóházak építésére Promontoron. Az önálló zsellérek lakta község 1739-ben alakult meg. 12 A lakosság gyors növekedését mutatja, hogy 1752-tôl utcák szerint kezdték rendezni a települést. 13 Templomépítkezések ben pestisjárvány pusztított a vidéken. Ekkor a Duna-parton, a községtôl délre, a postaút mellett jelöltek ki helyet, ahol a járvány áldozatait eltemették. Közelében, Tétény irányában, egy sziklába vájt kápolnát alakítottak ki. (A mai Nagytétényi út 22. számú telken található kápolna az idôk folyamán teljesen feledésbe merült. 14 ) Knoll József, királyi uradalmi serfôzô fogadalmat tett, hogy amennyiben a járvány elmúltával életben marad, kápolnát emel a községben. Ô és felesége ugyan a pestis áldozatává lett, de leánya és veje Knoll Veronika és Lackner József tiszttartó felépítették a fogadalmi kápolnát, az 1714 óta használatban lévô temetô területén a mai Péter-Pál utca és Stáció utca sarkán. Az között emelt épületet Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére május 16-án Padányi Bíró Márton 15 veszprémi püspök szentelte fel. Bár a következô évtizedben voltak még jogi viták a terület hovatartozásáról az esztergomi érsek és a veszprémi püspök között, Promontor ettôl kezdve a veszprémi püspökség fennhatósága alatt állt, elszakadva a ráckevei plébániától Tétény-Promontor. Budapest XXII. kerületének története. Szerk.: JOÓ Ernô TÓTH Gábor. Budapest (a továbbiakban: Tétény-Promontor) 145. o. 10 I. m o. Másutt Tököl, lásd MKL II o., illetve Törökbálint, lásd HORLER II o. filiájaként említik. 11 A kegyuraságot január 1-jével vette át a város a királyi családtól. Vö. SzfvPL Canonica Visitatio. Budafok 1943, illetve BÁCSFAINÉ HÉVÍZI Józsa: Prohászkai lelkülettel a hit szárnyain. Új kihívások és megoldási kísérletek a székesfehérvári egyházmegyében és a budafoki egyházközségek életében ( ). PhD-értekezés. PPKE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola (a továbbiakban: BÁCSFAINÉ HÉVÍZI) 54. o. 12 GARBÓCI o. 13 SzfvPL Kézirattár. Rövid vázlatú története a budafoki plébániatemplomnak 100 éves jubileuma emlékére, SzfvPL Canonica Visitatio. Promontor 1778., Budafok-Tétény millenniumi album 38. o. A pestis idején használt, Duna-parton sziklába vájt kápolnát, késôbb, 1778 táján Schmid Károly helybéli lakos kibôvítette és vasrácsos kaput szerelt rá. E kápolnában több kép is volt elhelyezve, közülük az egyikrôl tudott, hogy a Szentháromságot ábrázolta. Mivel azonban ez a kápolna távol esett a falutól, idôvel helye is feledésbe merült. Feltehetôleg ennek nyomait fedezték fel 1988-ban, a Nagytétényi út 22. sz. alatt. Ugyanis ott egy két helyiségbôl álló, részben sziklába vájt építmény található, az egyik terem mennyezetén IHS és kereszt dombormûvel. 15 Padányi Bíró Márton (1693/6 1762) között veszprémi püspök. 16 Törökbálint 1778-as Canonica Visitatiója mint saját filiáját említi, melyet Xaveri Szent Ferenc tiszteletére szenteltek fel. Vö. HORLER II o.

3 448 BUDAI-DÉLI ESPERESKERÜLET 1. kép. Budafok-belvárosi Szent Lipót-templom (M. A.) Eleinte kapucinus barátok jártak ki Budavízivárosi rendházukból, hogy Promontor lakói számára a szentmiseáldozatot bemutassák. Csak a pestisjárvány idején, 1739-ben költözött az uradalom épületébe P. Saturninus Slavus, aki a település keresztelési és házassági anyakönyvét, 1741-tôl pedig a halottakét is vezetni kezdte. 17 A járvány elmúltával azonban ô is visszatért a budai kolostorba, ahová magával vitte az anyakönyveket. A promontoriak 1745-ben folyamodványban kérték az uradalom vezetôségét, hogy gondoskodjék számukra lelkipásztorról. 18 A barátok végül rövid megszakítással 1788-ig látták el a lelkipásztori teendôket. Az anyakönyveket 1758-ig rendházukban ôrizték, 19 majd abban az esztendôben elhelyezték azokat a templom levéltárában, a korábbiak másolatával együtt. 20 A településre a pestis elmúltával, majd az as években nagyobb számban újabb, fôként német ajkú telepesek érkeztek. Az újonnan betelepülôk már nem élvezték azokat a kiváltságokat, mint elôdeik, de a jó adottságokkal rendelkezô vidék így is nagy vonzerôt jelentett azok számára, akik szôlômûveléshez, bortermeléshez értettek. A Péter-Pál-kápolna pár év elmúltával már szûknek bizonyult, és a község engedélyt kért kegyurától, hogy nagyobb templomot építhessen. Mária Terézia jóváhagyásával szeptember 6-án megtörtént a templom alapkôletétele, a kastélytól délnyugatra esô területen (ma Savoyai Jenô tér 5.). Ez lett Promontor második temploma a mainak szentély és oratóriumrésze, amelyet Padányi Bíró Márton veszprémi püspök október 6-án szentelt fel. 21 A templom tituláris szentje a királynô kívánságára az osztrákok védôszentje Szent Lipót lett, de a helybeliek kérésére a püspök a község védôszentjeit, Szent Sebestyént és Szent Vendelt is megtette védôszentté. A templom tervezôjét, építômesterét nem ismerjük, azt azonban tudjuk, hogy Mária Terézia anyagi támogatásával épült föl, valamint hogy ô adományozta vörösmárvány oltárát 22 és a Szent Lipót-oltárképet is, amely feltehetôleg Bartholomeus Altomonte 23 mûve. A templom számára készített mûalkotásokat a kánoni látogatások jegyzôkönyvébôl ismerjük ben kapott a templom Szentháromság-szobrot. Az osz- 17 SzfvPL Canonica Visitatio. Budafok 1943., SzfvPL No , Greszl Ferenc kéziratai., Promontor-Budafok 41. o. 18 SzfvPL No , Greszl Ferenc kéziratai., Promontor-Budafok 42. o. 19 SzfvPL Canonica Visitatio. Budafok I. m. 21 SzfvPL Canonica Visitatio. Promontor 1817., de a felszentelés dátuma az 1871-es puncta praeliminaria szerint Vö. SzfvPL Canonica Visitatio. Budafok SzfvPL Canonica Visitatio. Promontor 1777., Budafok Bartholomeus Altmonte (1694/ /83) festô, a bécsi Akadémia tagja.

4 3. A BUDAFOK-BELVÁROSI SZENT LIPÓT PLÉBÁNIA 449 lophoz kötözött és megostorozott Üdvözítô faszobrát 1760-ban, a Segítô Szûz Mária szintén fából készült szobrát 1762-ben adományozták. Utóbbi kettôt egy-egy mellékoltáron helyezték el. 24 Ennek a templomnak fából épített tornya volt. 25 Promontor február 24-én lett önálló plébánia, amikor Milldorfer György esperes, adonyi plébános a Budáról kijáró kapucinusok gvardiánját ünnepélyesen beiktatta plébánosi hivatalába. 26 Majd az idôközben megalapított Székesfehérvári Egyházmegye 1788-ban ténylegesen átvette Promontor lelkipásztori ellátását, és ettôl kezdve a fehérvári püspökök mindig kiemelten kezelték, jól megrostálva plébánosait. 27 A népesség további folyamatos gyarapodása következtében hamarosan ez a templom is kicsinek bizonyult, ezért engedélyt kért és kapott a község annak kibôvítésére. A harmadik templomot október 30-án Genszky Gellért, promontori plébános áldotta meg, püspöki jóváhagyással. Alapelrendezését tekintve az ekkor fölépített templom áll ma is, két oldalkápolnával kibôvítve. Az északi, nagyobbik oldalkápolna 1858-ban vagy 1859-ben, a déli oldalkápolna 1896-ban épült, mindkettô a hajó középsô tengelyében áll ban a templomot restaurálták és újra kifestették. A megújult a korábbi átépítéskor csak megáldott templomot október 24-én 28 Pauer János püspök 29 szentelte fel ben és 1906-ban újabb, belsô változások történtek a templomban. Az elsô évben Jézus Szíve-oltárt állítottak fel, valamint a már meglévô Szûz Mária-oltárt és a szószéket renoválták. A következôben új, színes üvegablakokat készítettek, amelyek azonban 1926-ban elpusztultak, egy, a csepeli Weiss Manfréd Mûvekben történt robbanás következtében. (Ezek helyébe 1942-ben kerültek be ismét színes üvegablakok. 30 ) 1937-ben a templombelsôt ismét restaurálták Takács István festô-, valamint Beszédes László iparmûvészek közremûködésével. 31 E helyreállítás során igyekeztek visszaállítani a templom barokk jellegét, és a késôbbi korokban bekerült, az eredeti koncepciót és mûveket elfedô kiegészítéseket eltávolították. Ekkor kerültek ki többek között a Jézus Szíve- és a Szent Antal-oltárok, a barokk szobrokat azonban visszahelyezték a fôoltár köré. 32 A második világháború alatt megsérült templomot 1947-re rendbe hozták, a torony renoválására pedig 1958-ban került sor, bár a késôbbi évtizedekben is végeztek rajta restaurálásokat, az akkor használt gyenge anyagok és technika következményeként az épület az 1990-es évekre veszélyes állapotba került. Ezért 1993 és 1997 illetve a templom 250 éves jubileumára készülve 2002 és 2005 között a teljes külsô és belsô helyreállítási, restaurátori munkát el kellett végezni rajta. 33 A templom jelenlegi kialakításával, amely az utóbbi évek helyreállításainak és restaurálásainak köszönhetô, késô barokk jelleget mutat. Ezt hangsúlyozza az egységes, zöldes árnyalatú neobarokk díszítôfestés, a stukkódísz, a mennyezetfreskók, Takács István és 24 SzfvPL Canonica Visitatio. Promontor 1760., 1762; Budafok-Tétény millenniumi album 36. o. 25 SzfvPL Canonica Visitatio. Promontor SzfvPL No , Greszl Ferenc kéziratai., Promontor-Budafok 63. o. Másutt a plébánia alapításának dátuma Vö. SzfvPL Kézirattár Rövid vázlatú története a budafoki plébániatemplomnak 100 éves jubileuma emlékére BÁCSFAINÉ HÉVÍZI 7. o tôl, a Székesfehérvári Egyházmegye megalapításától, Promontor az új egyházmegye fennhatósága alá került. 28 SzfvPL Canonica Visitatio. Budafok Pauer János ( ) között székesfehérvári megyéspüspök. 30 SzfvPL Canonica Visitatio. Budafok 1943., Tétény-Promontor 225. o. 31 SzfvPL Canonica Visitatio. Budafok 1943., Budafok-Tétény millenniumi album 36. o. 32 SzfvPL Canonica Visitatio. Budafok Budafok Szent Lipót Plébánia Levéltára. Historia Domus 1879-tôl napjainkig.

5 450 BUDAI-DÉLI ESPERESKERÜLET Beszédes László munkái, és a szobrok aranyozása. Az épület hosszháza egyhajós, nyugati végén szegmensíves apszissal záródik, keleti végén pedig elôcsarnok csatlakozik hozzá, amelynek középsô szakasza fölé torony magasodik. A szentély mellett oratórium és sekrestye, a hajó középtengelyében kétoldalt egy-egy eltérô méretû kápolna bontja meg a tömeget. A hosszház háromszakaszos, mindegyikben egy-egy ablak nyílik, amelybôl az északi középsôt a mellékkápolna hozzáépítés miatt elfalazták. A hajó síkmennyezetes, a szentély, az elôtér, valamint a késôbb hozzáépített oldalkápolnák csehsüveg boltozatosak. 34 A szentély déli falát egy ablak, az északit pedig a sekrestyébe nyíló ajtó és fölötte az oratórium apácarácsos ablaka töri meg. A sekrestyében XVIII. századi bútorzat található. 35 A szentélyben helyreállítva ma is áll a régi vörösmárvány fôoltár a tabernákulummal. Körötte a barokk álló angyalok, valamint Szienai Szent Katalin, Szent Borbála, Szent Joachim és Szent Anna aranyozott faszobra övezi a fôoltárképet, a Mária Terézia adományozta Szent Lipót olajfestményt. A mennyezetet Szentháromság-freskó díszíti. Az új liturgikus berendezés, amely 1983-ban készült el, a szentély elejébe állított ovális oltárból és a jobb oldalra helyezett ambóból áll. 36 A szentély berendezéséhez tartozik még két ezüst örökmécses, mindkettô a XIX. század második felében készült. A fôoltárral szemben állva, a hajó bal oldalán, a diadalív mellett helyezték el a Segítô Szûz Mária-mellékoltárt. Az oltár mellett állították fel az elsô magyarországi honvédereklyét, a második világháború áldozatinak emlékére. A déli mellékkápolna mellett (melyet oldalbejáratként használnak) kétoldalt Szent József és Szent Péter aranyozott szobrai állnak. A hajó elejében, a fôoltártól jobbra áll a rokokó szószék, rajta a négy evangélista ábrázolása és három kartusban a Jó Pásztor, az Egyház alapítása és Szent Vendel címû dombormûvek, hangvetôje tetején pedig a Feltámadt Krisztus szobra áll. Alatta kapott helyet 2. kép. Budafok-belvárosi Szent Lipót-templom belülrôl 34 Budafok-Tétény millenniumi album 36. o. 35 I. m. 36. o. 36 SzfvPL No /1983., No október 6.

6 3. A BUDAFOK-BELVÁROSI SZENT LIPÓT PLÉBÁNIA 451 a vörösmárvány, aranyozott fedelû keresztelôkút. Ettôl balra, kis felépítményre barokk tabernákulumszekrényt állítottak föl. Az északi mellékkápolnában két szobrot helyeztek el: a kereszten függô Jézus és a Pietà-szoborcsoport egyaránt a budai trinitárius templomból származik, amelyeket a rend feloszlatását követôen vásárolták meg. 37 Az északi oldalkápolna bejárata fölött kapott helyet Murillo 38 Immaculatafestményének másolata. 39 E mellett kétoldalt Jézus Szíve és Szent Antal aranyozott szobrait helyezték el. A hajó mennyezetfreskói: elöl Krisztus Király, középen Mária nevének betûi, hátul Szent István koronafelajánlása. A stációképeket falba süllyesztett csontszínû terrolin dombormûvek alkotják kép. Szentháromság (freskórészlet) Az íves vonalú kórust pillérek tartják, három részre tagolva az alatta lévô teret. Az elôcsarnokban jobbra Szent Teréz-oltár áll gipszszobrokkal, balra van a kórus és toronyfeljáró ajtaja. Az évi kánoni látogatás jegyzôkönyve szerint a második templom fából épített kórusán egy 1758-ban beszerzett orgonát említ, tönkrement játékasztallal ben, a 3 évvel korábban felépített kórusra új, 15 regiszteres nagy orgona épült. A XIX. század végi teljes külsô és belsô templomfelújítás után a XX. század elején, 1906-ban új orgonát épített a karzatra a Rieger-orgonagyár, 1374-es számmal. A világos színû nagy orgonaházban és a mellvédbe épített kis szekrényben összesen 17 regiszter szólt. A szerkezet a kor gyakorlata szerint pneumatikus kúpládás volt. A Rieger-orgonát 1928-ban villanymotorral látták el, ez az elektromos berendezés biztosította a következô évtizedekben a hangszer szélellátását. 42 Az ezredfordulóra az orgona rossz állapotba került. A plébános kezdeményezésére 2001-ben a Vági Orgonaépítô Kft. a hangszert teljesen újjáépítette. Kétmanuálos mechanikus szerkezetû hangszert készítettek a régi orgonaházakba. A szabadon álló játszóasztal megszüntetésével a játszórész bekerült a hátrább tolt orgonaház aljába. Az új hangszerben 16 regiszteren dicséri a kántor az Urat. 43 Az 1755-ben felszentelt Szent Lipót-templom fatornyában elôször két harangot helyeztek el. A 2 mázsa 3 font súlyú nagyobbat Assisi Szent Ferenc és Páduai Szent Antal tiszteletére öntötték. A kisebbnek csak 30 fontnyi súlya ismeretes, 44 és az, hogy miután elrepedt, 1764-ben új harang öntéséhez felhasználták. Ennek az új, 56 fontos harangnak 37 HORLER II o. 38 Bartolomeo Esteban Murillo (1617/ ) festô. 39 Budafok-Tétény millenniumi album 36. o. 40 SzfvPL No / SzfvPL Canonica Visitatio. Promontor szerint kórusa fából, orgonája hiányzik. 42 SzfvPL Canonica Visitatio. Budafok EBK 112. Hajdók Judit. Budapesti templomok orgonái. 44 A nagyobbikat, melyet Budán öntöttek, 1758-ban szentelte fel Zbisko szepesi püspök; a kisebbikrôl annyit tudni, hogy 1739-ben már megvolt. Vö. SzfvPL Canonica Visitatio. Promontor

7 452 BUDAI-DÉLI ESPERESKERÜLET védôszentjei Szent Donát és Szent József voltak ben lélekharangot adományozott egy pesti polgár: a Szûz Mária tiszteletére öntött harangot pesti mûhelyben készítették, súlya 105 font volt. 45 További sorsukról nem maradt fenn adat, késôbb talán új harangok öntésekor beolvasztották. Az új, harmadik templom tornya már kôbôl épült. 46 Keresztelô Szent János tiszteletére 1792-ben öntött nagyharangja 606 kg súlyú volt, amelyet 1857-ben Pesten újraöntöttek. 47 Ugyancsak 1792-bôl való a 640 font súlyú Szent Franciska-harang. 48 Legöregebb harangja a 28 kg-os lélekharang volt, amelyet Budán, 1769-ben öntöttek, 312 fontos kisharangja pedig szintén budai mûhelybôl került ki 1780-ban. 49 Az elsô világháború alatt a harangok közül kettôt rekvirálták, ezért 1923-ban négy újat öntettek a budapesti Harangmûvek Rt.-vel. 50 A legnagyobb a 675 kg súlyú Szentháromság-harang, amelynek felirata: SANCTISSIMAE TRINITATI SEMPITERNA LAUS, HONOR ET GLORIA. 51 ELÔDÖM HARCBA VONULT, HOGY VÉDJE SZÉP HAZÁNKAT ÉN A CSONKA, BÚS HAZÁNAK JOBB JÖVENDÔK REMÉNYSÉGÉT HIRDETEM. ÁGYÚCSÔ BRONZBÓL ÖNTETTE A HARAN- GOT A BUDAFOKI R. K. HÍVÔK ÁLDOZATKÉSZSÉGE ÉVBEN. 52 Második a 191 kg-os Gizella-harang, az alábbi felirattal: EMLÉKÉT ZENGEM HÔS FIAKNAK, EMLÉKÉT HARC- BA SZÁLLT HARANGNAK, EMLÉKÉT RÉGI SZENT HATÁRNAK, VISSZAJÖTTÉT JOBB VILÁGNAK. ISTEN DICSÔSÉGÉRE A BUDAFOKI R. K. TEMPLOMNAK BAGI VILMOS ÉS HITVESE WALTER GIZELLA ÉVBEN. A harmadik súlya 136 kg, ennek neve Lajosharang, felirata pedig így hangzik: OLTALMAD ALÁ FUTUNK ISTENNEK SZENT ANYJA. MINDENKOR SEGÍTÔ SZÛZ ANYA TISZTELETÉRE ÉS FRANCSICS LAJOS EMLÉKÉRE HÛ HITVESTÁRSA NEER ANNA A legkisebb, a lélekharang 80 kg-ot nyomott, AKIK EL- MENTEK, ÖRÖK NYUGODALMAT LELJENEK. ATYÁM A KEZEDBE AJÁNLOM LELKEMET felirattal. A faszerkezetû tornyot a Szlezák cég 1936-ban vasszerkezetûre cserélte. 53 Jelenleg a toronyban négy harang függ. A nagyharangot még 1792-ben öntötte Brunner János, ennek súlya 320 kg. A másik három az 1923-ban öntött középsô, kis- és lélekharang. 54 A torony tetején magasodó kétméteres kovácsoltvas kereszt a hagyomány szerint eredetileg a Háros-szigeti premontrei kolostor kápolnájának keresztje volt, ahonnan a budai Várban lévô karmelita templom tornyára került. A rend feloszlatása után hozták jelenlegi helyére. 55 A templom copfstílusú fôhomlokzatának fülkéiben Szent Vendel és Szent Flórián XVIII. század végi szobrai láthatók, a fôpárkány fölött pedig kôvázákat helyeztek el. 45 SzfvPL Canonica Visitatio. Promontor Budafok-Tétény millenniumi album 34. o. 47 SzfvPL Kézirattár. Rövid vázlatú története a budafoki plébániatemplomnak 100 éves jubileuma emlékére, ; illetve Canonica Visitatio. Budafok ban rekvirálták. 48 SzfvPL Canonica Visitatio. Budafok I. m. A kisharanghoz az 1739-ben, a pestis idején használt harang anyagát is felhasználták; 1916-ban rekvirálták. 50 SzfvPL Canonica Visitatio. Budafok A legszentebb Háromságnak örök dicséret, tisztelet és dicsôség. 52 A második világháborúban rekvirálták. Vö. Bajkó Ferenc, Garbóci László, Millisits Máté adatgyûjtése a www. magyarharangok.hu/budafok.html honlapon. 53 SzfvPL Canonica Visitatio. Budafok MKL II o., illetve Bajkó Ferenc, Garbóci László, Millisits Máté adatgyûjtése a hu/budafok.html honlapon. 55 SzfvPL Canonica Visitatio. Budafok o., Tudománytár XIV o. Idézi: SzfvPL Kézirattár. Rövid vázlatú története a budafoki plébániatemplomnak 100 éves jubileuma emlékére

8 3. A BUDAFOK-BELVÁROSI SZENT LIPÓT PLÉBÁNIA 453 A hagymatagos, lanternás toronysisakon két évszám: 1793 és 1870 olvasható. 56 A fôhomlokzat jobb oldalán, a fal elôtt sóskúti mészkôbôl készült feszületet állítottak fel. 57 A domboldalba épített templom elôtti terület rendezését és a keleti, bejárati oldalon a felvezetô kôlépcsô megépítését 1839-ben végezték el. 58 A község elsô temetôje 1714-ben létesült, nem messze a kastélytól, a hegyoldalban. Késôbb ebben építették fel a Péter-Pál-kápolnát. Az ben dúló pestisjárvány idején azonban nem ide temették a halottakat, hanem a településtôl távolabb. A tétényi postaút mellett, a Duna-parton kialakított pestistemetôben koporsó nélkül temették az áldozatokat. A járvány elmúltával ismét a kastély közelében lévô temetôt használták. Ez a temetô a XVIII. század végén szûnt meg ban a Duna-parton jelöltek ki helyet új temetô számára, de ez a folyóhoz túlságosan közel lévén, a gyakori áradások miatt nem volt jól használható. Ezért 1804-ben telket vásároltak (a mai Árpád utcai iskola, óvoda és csecsemôotthon helyén), amelyet közel száz évig használtak. A negyedik, jelenleg is használt temetô helyét 1904-ben vásárolták meg. 60 Más egyházi épületek A plébánialak Promontor február 24-én lett önálló plébánia. Plébániaépülete azonban hosszú évtizedekig nem volt, ami kisebb-nagyobb bonyodalmakat okozott. Kezdetben a kapucinus barátokat budai rendházukból az uradalom hozta ki vasár- és ünnepnap. A késôbbi lelkészeket és plébánosokat az uradalmi kastély helyiségeiben szállásolták el. Végül 1835-ben a királyi uradalom megvette a templom fölötti telken álló házat (ma Plébánia utca 2.). Mai napig ez szolgál plébániaként, és a közösségi rendezvényeknek is helyszíne. A Szent Péter és Pál-kápolna A fogadalmi kápolnának emelt, majd a község elsô templomává nyilvánított Szent Péter és Pál-kápolnának eredetileg, minden bizonnyal, nem volt tornya ban az építtetô, Lacknerné Knoll Veronika renováltatta az épületet re újra romos állapotba került, ezért bezárták, ám 1831-re a hívek adományaiból helyreállították. 61 Tornyát is feltehetôleg e renoválás során építették hozzá ben, Poós Rezsô budafoki plébános ezüstmiséje alkalmából újabb helyreállításra került sor, majd 1934-ben Megyer-Meyer Antal ismételten kifestette. Legutóbb 2009-ben történt meg a kápolna teljes külsô és belsô felújítása. 56 SzfvPL Canonica Visitatio. Budafok Az elsô a torony befejezésének és az elkészült templom megáldásának éve. 57 Felirata: Isten dicsôségére / és a keresztények / lelki épülésére állíttatta / Bleicher Márton / és neje szül. / Follát Erzsébet / SzfvPL Kézirattár. Kuthy István plébániatörténeti adatgyûjtése, Promontor-Budafok. 59 Budafok-Tétény millenniumi album 32. o. 60 Tétény-Promontor 225. o. Vö. Budafok-Tétény millenniumi album 50. o. szerint az 1880-as évek végén már használatba vették a mai temetôt. 61 SzfvPL Canonica Visitatio. Promontor. 1817, 1831.

9 454 BUDAI-DÉLI ESPERESKERÜLET Mai formájában az épület egyhajós, egyetlen, a homlokzat tengelyében emelt, hagymatagos toronnyal. A dongaboltozatos hajóhoz kosárívvel kapcsolódik az egyenes záródású szentély, a bejárati oldalon pedig hasonló módon a kis elôtér, mely fölött karzatot alakítottak ki. A szentélyben jelenleg látható kôoltár 1831-ben került ide. A koporsó alakú oltárasztal fölött Lucas Cranach 62 Innsbrucki Madonnájának XVIII. századi másolata függ. A festményt a kép hátoldalán olvasható felirat szerint, még az elsô betelepülôk hozhattak magukkal szülôföldjükrôl. 63 A szentély Szent Pétert és Szent Pált ábrázoló festménye az 1830 körüli évekbôl való. A kis templom padjai XVIII. századi asztalosmunkák. A kápolnában van eltemetve a ráckevei uradalom egyik prefektusa, akinek nyughelyét sírkô jelzi a szentély elôtt a padlóban. Ennek felirata: HIER RUHED / JOHANN V LORY / PRAEFECT / 4. kép. Szent Péter és Pál-kápolna DER HERRSCHAFT RACZKEVE / GESTORBEN IN 56 JAHREN / SEINES ALTERES DEN / 17 IULII A fôhomlokzat közepén kosáríves kapu nyílik, a kapuszárnyak copf asztalosmunkák, eredeti vasalással. 65 A kapu fölé kis ökörszem ablaknyílást vágtak, a hajó falain két-két félköríves záródású ablak van. Tornyában, mely hagymatagos sisakkal zárul, egykor két harang függött. Az egyiket Szent Vince és Szent Zsigmond, a másikat Szent József tiszteletére öntötték. 66 Az 1925-ös helyreállítással egy idôben Szlezák László készített új, 50 kg súlyú harangot a kápolna számára, 67 ma ez található a toronyban. A Szent Péter és Pál-kápolnában a búcsúnapon és Magyarok Nagyasszonya ünnepén tartanak szentmiséket. A Törley-mauzóleum A Törley-mauzóleumot február 9-én kelt végrendeletével özv. Törley Józsefné, szül. Sacelláry Irén a plébánia gondozására bízta. 68 A pezsgôgyáros és családja sírhelyéül szolgáló szecessziós épületet Ray Rezsô 69 tervei alapján építették, 1911-ben készült el. 62 Id. Lucas Cranach ( ) német festô, grafikus. 63 HORLER II o. 64 Budapest templomai: Budafok-Tétény, XXII. ker. Budapest Budapest Városvédô Egyesület, (Templomtörténeti sorozat 4.) 11. o., HORLER II o. A sírkô felirata magyarul: Itt nyugszik Johann v Lory, a ráckevei uradalom prefektusa, meghalt 56 éves korában, július 17-én. 65 HORLER II o. 66 SzfvPL Canonica Visitatio. Promontor SzfvPL Canonica Visitatio. Budafok Vö. alsó átmérô: 40 cm, magasság: 36 cm. 68 SzfvPL No / Ray Rezsô Vilmos ( ) építész.

10 3. A BUDAFOK-BELVÁROSI SZENT LIPÓT PLÉBÁNIA 455 A Kálvária Promontoron 1761 óta áll Kálvária. 70 Helyét az akkori település határán kívül az ún. Feketehegy tetején jelölte ki az uradalom, hogy a Dunán hajózóknak is eligazodási pontként szolgáljon. Az eredetileg fából ácsolt keresztekre festett bádoglemezbôl készültek Krisztus és a latrok alakjai, valamint a kereszt körül álló három személy: Mária, Mária Magdolna és János. Elôször 1808-ban végeztek a Kálvárián nagyobb átalakítást. Megnagyobbítva a dombot, alatta Szentsír-barlangot alakítottak ki. A Kálváriához, amelyet ezúttal márványból faragott keresztekkel cseréltek le, 71 két oldalról lépcsô vezetett fel. A kereszteken kôkorpuszok voltak, a mellettük álló három szobor fából készült ben az odavezetô út mellett 12 stációt állítottak fel. 73 A budafoki Kálváriát ben renoválták, 74 a márványkeresztekre mészkôbôl újrafaragták az alakokat, az odavezetô utat rendbe hozták, a keresztutat is ekkor bôvítették 14 állomásra. A stációképeket többször újrafestették, legutóbb 1995-ben. Mivel a kô az idôk folyamán elmállott, ban Szabó Péter kôszobrász, restaurátor-mûvész a Kálváriára új szobrokat faragott. 75 Szobrok 5. kép. A Törley-mauzóleum kupolakápolnája A templom közelében, a Magdolna utcában (ma Hosszúhegyi tér) 1790 körül Nepomuki Szent János életnagyságú szobrát helyezték el. 76 A szobor nagy valószínûséggel Bebó Károly 77 alkotása 1750 tájáról ben állították helyre, majd 1980-ban Szabó Péter restaurálta. A Péter-Pál utcai Vöröskút mellett 1914-ben állították fel a Szentháromság-szobrot. A barokk mûalkotás eredete, készítôje ismeretlen. 78 Több, a szôlôkben a XVIII. század második felében felállított keresztrôl tesznek említést az egyházlátogatási jegyzôkönyvek, de pontos helyüket meghatározni ma már nem tudjuk SzfvPL No Greszl Ferenc kéziratai., Promontor-Budafok 56. o. 71 Promontor-Budafok 57. o. 72 SzfvPL Canonica Visitatio. Promontor Budafok-Tétény millenniumi album 47. o. 74 A lépcsô falában kôbe vésve az alábbi felirat olvasható: Ezt a golgothát / a budafoki családok összegyûjtött / filléreibôl restauráltatta / a budafoki Oltáregyesület / felszentelte szeptember 9-én P. Pongrác, O.F.M. 75 Budafok-Tétény millenniumi album 47. o. 76 HORLER II o. 77 Bebó Károly (1712? 1779) szobrász, Óbudán mûködött. 78 Budafok-Tétény millenniumi album 46. o. 79 SzfvPL Canonica Visitatio. Promontor , 1805.

11 456 BUDAI-DÉLI ESPERESKERÜLET A közösségi élet ben, három egymást követô év májusában, a promontori szôlôket vihar, jégesô és fagy pusztította el, ezért a község lakói megfogadták, hogy minden év május 6-án engesztelô ünnepet ülnek, a következôképp: reggeli mise után ünnepi szentbeszédet hallgatnak, majd a templomtól körmenetben a Kálváriához vonulnak, onnan az újhegyi szôlôkön át a Vöröskút, Óhegy és Kelenhegy útvonalon térnek vissza a templomhoz. Ezt a szokást 1925-ig megtartották. 80 Egy másik jelentôs esemény volt a promontoriak életében az úrnapi körmenet, melynek elsô írásos említése 1870-bôl való. A menet még a kétezres évek elején is Budafok utcáin át haladt, amelynek útvonalát nagy gonddal elôkészített, pompás virágsátrakkal és sziromszônyeggel tették ünnepélyessé. 81 Volt még egy ismeretlen eredetû szokás: Szent György-naptól (április 24.) Szent Mihály napjáig (szeptember 29.) a vasárnap reggeli misén a hívek hangosan elimádkozták a János evangélium bevezetô szakaszát. Ezt még az 1930-as években is német nyelven mondták a hívek. 82 A XIX. század második feléig Promontor községet zömmel német ajkú katolikusok lakták. A szôlôket kipusztító filoxéra és a nagyüzemek, gyárak megtelepedése következtében azonban nagyarányú átrendezôdés, újabb vándorlás kezdôdött meg ezen a vidéken. Az 1800-as évek utolsó évtizedeitôl új betelepülôk érkeztek, akik már zömében magyar anyanyelvûek voltak és sok közülük protestáns felekezetû. 83 Budafokon az elsô olyan szentmisét, amelyen német helyett magyar nyelven hangzott a szentbeszéd és az ének, augusztus 20-án tartották. 84 A település elmagyarosodása ettôl kezdve egyre nagyobb ütemû lett, de a német nyelvû vasár- és ünnepnapi miseének és szentbeszéd 1944-ig még rendszeres volt. 85 A Szent Lipót-templom elôtti tér jobb oldalán áll az elsô világháborús hôsök emlékmûve, amelynél minden szeptemberben megemlékezést tartanak egyházi részvétellel. Egyes források szerint A budafoki kezdeményezések, közösségi formák az egész egyházmegye katolikussága számára mintául szolgáltak. 86 Promontoron az 1850-es években alakult meg az Oltáregylet és a Mária Kongregáció. A két világháború közötti idôben ezek mellett mûködtek még a következôk: egyházközség férficsoportja, Egyházközségi Munkás Szakosztály, az Emericana, a Katolikus Ifjúsági Egyesület, 87 Katolikus Legényegylet, Jurisich Miklós Cserkészcsapat, Dolgozó Leányok Egyesülete, Polgári Iskolai Kis Kongregáció, Szívgárda, valamint énekkar a kántor vezetésével. 88 A második világháború után Mezgár Lajos plébános tevékenységének köszönhetôen hamar megerôsödtek, és az állami rendelettel való betiltásukig virágzottak a plébániai csoportok, mint például a Rózsafüzér-társulat, Szívgárda, Szent József Cserkészcsapat, Katolikus Szülôk Szövetsége, kongregációk, ministránsegyesület, énekkarok, oltáregyesület. 80 Tétény-Promontor o. 81 MÁTÉ Ferenc: Úrnapi körmenet Budafokon. Pytheas Könyvkiadó és Nyomda. Budapest Tétény-Promontor 147. o. 83 Tétény-Promontor o. 84 Tétény-Promontor 224. o. 85 Tétény-Promontor 317. o. 86 BÁCSFAINÉ HÉVÍZI 7. o ben alapították Budafokon. Vö. BÁCSFAINÉ HÉVÍZI 12. o. 88 Tétény-Promontor 314. o.

12 3. A BUDAFOK-BELVÁROSI SZENT LIPÓT PLÉBÁNIA 457 A rendszerváltozás után, 2000-ben alakult meg a plébániához tartozó, 903. sz. Prohászka Ottokár cserkészcsapat. A vasárnap délelôtti szentmisén a templom szkólája énekel, amely gregorián és egyházzenei mûvekbôl álló repertoárjával koncerteken is fellép. Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság 2010-ben megválasztott elnöke, gyermekkorában a Budafok-Belvárosi Szent Lipót Plébánia ministránsa volt. A szerzetesek A szerzetesrendek megtelepedése Budafokon több esetben összefüggött egy-egy, a plébánia által kitûzött cél megvalósításával. A Szent Ferenc Leányai Szegénygondozó Nôvérek 1934-ben kaptak megbízatást arra, hogy átvegyék a Pannónia utcában lévô Városi Napközi Otthon vezetését, majd 1940 augusztusától a Szeretetház gondozását. A szegénygondozásban rövid idô alatt nagyszerû eredményeket értek el az ún. Egri norma bevezetésével. 89 A Premontrei Kanonokrendet 1936-ban kérte fel a község, hogy katolikus középiskolát vezessen Budafokon, mely az as tanévben egy osztállyal már megindulhatott ben a Szervita Nôvérekre bízták, a Budafok-Felsôvárosban élô szegény sorsú családok gyermekei számára létesített Szent Imre Napközi Otthon vezetését. Az 1937-ben fölépült és december 8-án megáldott épületben kápolnát is kialakítottak, hogy a környéken lakó hívek számára a szentmisére jutást megkönnyítsék. 91 A Szatmári Irgalmas Nôvérek a Magyar Királyi Posta Betegségi Biztosító Budafoki Gyógyintézetében december 15-tôl vették át a beteggondozást. 92 Ennek a virágzó életnek csak az államosítás és a rendek feloszlatása vetett véget. A XX. század második felére Budafokon nem maradt szerzetesrendi intézmény. Változások a plébánia területén Az 1739-ben alakult zsellérközségnek 1759-ben 298 lakosa volt, a harmadik templom elkészültének idején (1796-ban) már Száz évvel késôbb, 1890-ben a hivatalos állami népszámlálás szerint 5243, újabb száz esztendô elmúltával, 1997-ben, pedig ember élt a területén. A folyamatosan fejlôdô városrészben ma több mint en élnek, amelybôl vallja magát katolikusnak. 93 Promontoron az 1700-as években megtelepült, fôként német származású népesség római katolikus volt. Más felekezetû, illetve vallású lakosokról csak a XIX. század közepétôl vannak adatok (1851-ben 9 református és 3 evangélikus élt a községben). A század utolsó évében került sor a protestánsok elsô (közös) istentiszteletére egy magánháznál. Majd az 1900-as évek elsô évtizedeiben sorban megalakították egyházközségeiket. 89 BÁCSFAINÉ HÉVÍZI 59. o. 90 A Premontrei Kanonokrend Budafoki Szent István Gimnáziuma, 1950-tôl Budai Nagy Antal Gimnázium néven mûködik. 91 SzfvPL Canonica Visitatio. Budafok I. m., illetve Tétény-Promontor o. 93 Az adatokat a Canonica Visitatiók, Historia Domusok alapján adom meg.

13 458 BUDAI-DÉLI ESPERESKERÜLET Templomaikat az 1920-as, 1930-as években építették föl. Zsidó vallásúak megtelepedése Promontoron szintén a XIX. század második felében kezdôdött. A népesség és a hívôk számának jelentôs növekedése a századforduló körüli években egyre több feladatot rótt a plébánosra. Ezért elôször új kápláni állást szerveztek. Az elsôt még a XIX. század elején, az Albertfalván lakó hívek ellátására hozták lére. A második kápláni állást 1903-ban hagyták jóvá, a harmadikról 1911-ben született döntés, melyet azonban nem töltöttek be. De ugyanebben az esztendôben Kelenvölgyben istentisztelet tartására helyet jelöltek ki. 94 Ott a templomot 1931-ben építették föl, Szentháromság tiszteletére. A Budafok-Felsôvárosban megtelepedett katolikusok számára szeptember elsô vasárnapján tartottak elôször szentmisét, a Pannónia utcai iskola egyik tantermében. A településrész január 6-án önállóvá vált, majd január 1-jén önálló lelkészség lett. 95 Albertfalva, polgári közigazgatás szerint már 1828-ban önálló településsé vált, csak 1933-ban lett önálló plébániává, temploma Szent Mihály arkangyal titulussal 1941-ben épült föl. A kápolnaépítés gondolata 1938-ban Rózsavölgyben is felvetôdött, az épület azonban nem készült el. 96 Az eredetileg a Veszprémi Egyházmegye joghatósága alá tartozott Szent Lipót plébánia a Székesfehérvári Egyházmegyéhez került, és napjainkban már az 1993-as egyházmegyei rendezések óta az Esztergom-Budapesti Fôegyházmegye joghatósága alatt áll. Archontológia Buda Vízivárosi OFM Cap P. József OFM Cap Artner Porfiriusz OFM Cap Genszky Gellért Kovács Pál Horvatovszky Vilmos Magka János Haintz Lipót Gózony Gyula Heller István Poós Rezsô Büttner Ferenc Mezgár Lajos Barbély Pál Luttor Ferenc Ásguti Ádám Barbély Pál Bucsi László Szenderffy Ferenc Cseh László Zoltán 2011 Sárhegyi Zoltán NOBILIS BARBARA 94 Tétény-Promontor 224. o. 95 Székesfehérvári Egyházmegyei Hatóság 47/1942. sz. rendelet. Vö. SzfvPL Canonica Visitatio. Budafok Tétény-Promontor o. 97 SzfvPL Canonica Visitatio. Budafok 1943., Schem. Albareg o.