MUNKADOKUMENTUM. HU Egyesülve a sokféleségben HU

Átírás

1 EURÓPAI PARLAMENT Költségvetési Ellenőrző Bizottság MUNKADOKUMENTUM az Európai Számvevőszék 1/2014. sz. különjelentéséről (2013. évi mentesítés): Az EU által támogatott városi tömegközlekedési projektek eredményessége Költségvetési Ellenőrző Bizottság Előadó: Georgi Pirinski DT\ doc PE v01-00 Egyesülve a sokféleségben

2 Introduction The European Court of Auditor's report 1/2014 addresses the effectiveness of public urban transport projects financed by the EU 1. The proportion of the European citizens living in urban areas has regularly increased in the last decade, standing at 71% in 2000 and is expected to reach 82% by This implies an increased amount of traffic congestion, accidents and pollution in the cities that comes with a consequent increase of costs (related to environment, health and procurement, among others). The Commission has been promoting the objective of sustainable urban transport for the last decade, as a way to achieve freedom of movement, health, safety and quality of life for current and future generations, as well as environmental efficiency and inclusive economic growth. Through the European Regional Development Fund (ERDF) and the Cohesion Fund (CF), the EU has been able to co-finance urban transport projects in eligible regions, representing up to 85% of the related eligible expenditure. The objective of this performance audit was to assess the implementation and effectiveness of public urban transport projects co-financed by EU structural funds. 26 projects co-financed by the ERDF or the CF during the and programming periods were audited, located in 11 cities in 5 Member States - Spain, France, Italy, Poland and Portugal. The projects consisted of creating, extending or modernising railways (three), metros (eight), light metros 2 (four), trams (six) and one bus project. European Court of Auditors (ECA) conclusions The ECA concluded that despite being implemented satisfactorily and generally meeting user needs, EU co-financed urban transport projects are often underutilised. This has an impact on their overall performance that needs to be tackled. Under the assessment of project implementation the ECA arrived to the conclusion that in most of the projects the infrastructure, equipment and rolling stock were implemented in accordance with project specifications. There were however significant delays - between 2 and 4 years - in four projects (in Italy and Portugal) which were due to natural or historic obstacles, late modifications, coordination problems and delays in making land available. Several projects had costs overruns but three of them (Portugal and Poland) exceed 20% due to delays, technical difficulties, administrative problems and a lack of coordination. When assessing the services provided by the projects, the ECA concluded that indicators monitored by the transport operators and user satisfaction surveys - when available - indicated that the projects do meet user needs, with facilities and services provided by the project generally easily accessible. However, not all the audited projects benefited from the application of such management tools. Indicators (e.g. punctuality, cleanliness of vehicles and information for travellers) set and monitored by operators which were included in the operating contract and linking their remuneration to the results achieved was identified as 1 See the European Court of Auditors' Special Report 1/2014: 2 Light metro is an intermediate system between tram and metro. It can be regarded as a medium-capacity rapid transit system. PE v /5 DT\ doc

3 good practices. The evaluation of the utilisation of the projects concluded that 40% of the projects assessed lacked utilisation targets and/or data, which is a key performance indicator for assessing the performance of public transport projects. Without these data, the ECA gathered other data (e.g. number of passengers at rush hours and along the working day) which allowed it to conclude that two thirds of the projects are underutilised. The main factors over which the promoter and/or local authorities had direct influence and which led to underutilisation of the projects audited can be classified in two categories: insufficiencies in project design and, more importantly, weaknesses in mobility policy. Having fewer passengers than expected also implies underperformance in terms of economic and social benefits. As this is generally not followed up by the promoters or the national authorities, it will normally imply additional public funding in order to ensure the financial sustainability of the urban transport projects concerned. ECA recommendations In light of its findings the ECA recommended that 1. the Commission should require that management tools are put in place to monitor the quality of services and the level of user satisfaction once a project is operational, such as a set of indicator with related targets to be included in operating contract and, if possible linking the operator's remuneration to the results achieved; user satisfaction survey to have the appropriate action meeting users' expectations; 2. the Commission should require that a minimum number of result indicators with related targets are included in the grant agreements and are subsequently measured to monitor and assess the utilisation rate of public transport and the expected benefits, such as reduction of pollution, noise, congestion and better road safety; 3. the Commission should require that the estimation of the number of expected users is more rigorously analysed and that the choice of the mode of transport is supported by a quantified comparison of different transport options; 4. the Commission should require that projects are included in a mobility policy which a) addresses the consistency of all modes and forms of transport (and parking places) in the entire urban agglomeration, b) demonstrates that it is a priority and the most appropriate project and c) indicates to what extent it will contribute to its overall objectives; 5. the Commission requires that above mentioned recommendations are addressed by the Member States' authorities when managing EU-funded urban transport projects. Az előadó ajánlásai a Bizottság évi mentesítéséről szóló jelentésbe való esetleges belefoglalás céljából Az Európai Parlament - hangsúlyozza, hogy az európai strukturális és beruházási alapok a városi mobilitási projektek uniós finanszírozásának egyedüli legfontosabb forrásai, és hogy ezek a projektek nemcsak az EU legkevésbé fejlett régióin belüli városi területek DT\ doc 3/5 PE v01-00

4 megközelíthetősége szempontjából kulcsfontosságúak, hanem fontos szociális és környezeti vonatkozásaik is vannak az uniós polgárok életminősége tekintetében; - hangsúlyozza a folyamatos uniós pénzügyi támogatás növekvő jelentőségét, figyelembe véve különösen a városok fokozódó terjeszkedésének negatív következményeit, valamint tekintettel a városi lakosság arányának várható további tartós növekedésére; - kiemeli, hogy biztosítani kell, hogy mind a Bizottság, mind a tagállamok felelősségteljesen, hatékonyan és eredményesen hajtsák végre a városi mobilitási projekteket, konkrét eredményekre, semmint a rendelkezésre álló pénzeszközök elköltésére törekedve; - a szubszidiaritás elvének szem előtt tartásával megismétli az Együtt a versenyképes és erőforrás-hatékony városi mobilitás felé című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett közleményben (COM(2013) ) a Bizottság által a tagállamok felé tett azon felhívást, hogy: biztosítsák a jelenlegi és jövőbeli teljesítmény részletes értékelését, a fenntartható városi mobilitási tervek összehangolását és beépítését a szélesebb körű város- és területfejlesztési stratégiákba, szükség esetén a területrendezési hatóságok rendelkezésére álló technikai és egyéb eszközök módosításával; összpontosítsanak az infrastruktúrán kívül a megfelelő járművekre mint a városi logisztika terén a fenntartható városi mobilitás biztosításának eszközére; - felhívja a Bizottságot és a tagállami hatóságokat, hogy a pénzügyi válság által a közlekedési rendszerek használatára gyakorolt negatív hatás figyelembevételével fordítsanak nagyobb figyelmet a célkitűzésekre, a célokra és a mutatókra, különösen a projektek pályázati űrlapjain szereplőkre, hogy feltárják az esetleges kockázatokat és védekezzenek a túlzott optimizmus ellen a jövőbeli projektek esetében, és így elkerüljék a Számvevőszék különjelentésében említett idő- és költségtúllépéseket; - sürgeti a Bizottságot, hogy végezze el a városi közlekedési projektek indikatív költségvetéseinek alaposabb költség-haszon elemzését és ossza meg a bevált gyakorlatokat a tagállamokkal, valamint ösztönözze őket ezek megosztására, ezáltal támogatva a hatóságokat a Bizottság jóváhagyásához nem kötött projektek sikeres kidolgozásában; - ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság ösztönözze a Jaspers tagállamok általi felhasználását, és hogy teljes mértékben aknázza ki az abban rejlő lehetőségeket az európai strukturális és beruházási alapokból finanszírozott városi közlekedési projektek kidolgozásának és minőségük értékelésének támogatása terén; - felhívja azonban a figyelmet arra, hogy a városi tömegközlekedés nem csupán jövedelemtermelő tevékenység, hanem a városi mobilitási rendszerek kulcsfontosságú 1 HL L 252., , 11. o. PE v /5 DT\ doc

5 és időnként pótolhatatlan eleme sok nagyvárosban még a fejlettebb régiókban is, mivel ezek is szenvednek a városi paradoxontól a társadalmi szempontból érzékeny választókörzetek létezése miatt; - ezért kéri, hogy az illetékes hatóságok vegyék teljes mértékben figyelembe a városi tömegközlekedési projektek társadalmi dimenzióját a pályázati űrlapon található megfelelő indoklások alapján, és annak biztosítását, hogy az ilyen közlekedés elérhető áron hozzáférhető legyen a leghátrányosabb helyzetben lévő rétegek számára; - kéri a Bizottságot, hogy gyorsan fogadja el a lényeges végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat az esetleges késedelmek elkerülése érdekében, felismerve, hogy a közlekedési projektek kidolgozása és végrehajtása rendszerint jelentős időt igényel; - ragaszkodik ahhoz, hogy a COM(2013)0913 mellékletében 1 szereplő elemek végrehajtásra kerüljenek, beleértve az alábbiakat: átfogó helyzetelemzés és kiindulási állapot városi mobilitási teljesítményellenőrzésen keresztül, amely alapot képez a jövőbeli előrehaladás méréséhez; a városi területek azon problémás pontjainak azonosítása, ahol a jelenlegi közlekedési rendszer teljesítménye különösen gyenge; megfelelő teljesítménymutatók, amelyeket aztán megfelelően ellenőrizni lehet; olyan konkrét teljesítménycélok, amelyek reálisan ambiciózusak a fenntartható városi mobilitási terv általános célkitűzései tekintetében; a kiindulási állapot és a rendelkezésre álló erőforrások reális értékelésén alapuló mérhető célok, amelyeknek tükrözniük kell a fenntartható városi mobilitási terv konkrét célkitűzéseit; - rámutat az ERFA-rendeletben felsorolt városi közlekedési projektek eredményességének mérésére szolgáló megfelelő mutatók hiányára, és ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság az ilyen típusú projektekkel kapcsolatos végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusokba foglaljon bele megfelelőbb mutatókat a Számvevőszék által ajánlott mutatók figyelembevételével. 1 Lásd a COM(2013)0913 mellékletét: annex_hu.pdf DT\ doc 5/5 PE v01-00