CSALÁDOK ÁTMENETI OTTHONA

Átírás

1 CSALÁDOK ÁTMENETI OTTHONA P É C S - DEBRECENI MÁRTON UTCA HRSZ F E L Ú J Í T Á S K O R S Z E R Ü S Í T É S

2 ALÁÍRÓLAP CSALÁDOK-ÁTMENETI OTTHONA FELÚJÍTÁS-KORSZERÜSÍTÉS PÉCS-DEBRECENI M. u HRSZ 2017 ÉPÍTTETŐ IFJUSÁGÉRT EGYESÜLET 7621 Pécs Ferencesek utcája 42 TERVEZŐ :

3 TARTALOMJEGYZÉK CSALÁDOK-ÁTMENETI OTTHONA FELÚJÍTÁS-KORSZERÜSÍTÉS PÉCS-DEBRECENI M. u HRSZ : Címlap 2.: Aláírólap 3.: Tartalomjegyzék 4.: Tervezői Nyilatkozat 5.: Terviratok - Alapadatok - Műszaki leírás - Helyiséglista - Rétegrendek - Épületenergetikai tervfejezet - Tulajdoni lap kivonat - Munkavédelmi tervfejezet - Szabályozási terv kivonat 6.: Tervlapok E 1 Helyszínrajz E 2 Földszint alaprajz E 3 A-A metszet és homlokzat E 4 B-B metszet és homlokzat E 5 C-C metszet és homlokzat E 6 Északi homlokzat E 7 Déli homlokzat E 8 Keleti homlokzat E 9 Nyugati homlokzat M=1:1000 M=1:100 M=1:100 M=1:100 M=1:100 M=1:100 M=1:100 M=1:100 M=1:100 7.: Fotok a helyszínről 8.: Kivitelezési költségvetés-árazott kiírás

4 TERVEZŐI NYILATKOZAT A TERVEZETT ÁTALAKÍTÁS KORSZERÜSÍTÉS KIVITELEZÉSI MUNKÁI ÉPÍTÉSI ENGEDÉLY NÉLKÜL TÖRTÉNŐ ELVÉGZÉSÉTŐL Alulírott Borza Endre felelős tervező / E , 7621 Pécs Ferencesek utcája 7 Tabi Ákos Építésziroda Kft. / kijelentem, hogy a mellékelt tervdokumentációban és műszaki leírásban tervezett építési tevékenységek sem építési engedély sem bejelentési kötelezettséggel nem bírnak a Családok átmeneti Otthona megnevezésű, Pécs Debreceni Márton utca Hrsz. i ingatlanon. A 312/2012.(XI.8.) korm. rendelet alapján a tervezett : - Homlokzati hőszigetelés - Nyílászáró csere - Belső burkolat csere-felújítás - Tetőfödémben hőszigetelés elhelyezése - Külső járda felújítása egyike sem engedély köteles. A telek és az épület nem védett. Az építési engedély nélkül végezhető kivitelezési tevékenységek felsorolása a 312/2012.(XI.8.) Korm. rendelet alapján meghatározott, a tervezési kivitelezéso munkák csak ezekből állnak! 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 62. (1) bekezdés 3., 12.3., 12.4., 17. és 25. pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 174/A. (1) bekezdésében, a 75. c) pontja tekintetében a jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény 31. (1) bekezdés a) pontjában

5 kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez 262 Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek 1. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik. 2. Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása. 3. Meglévő építményben új égéstermék-elvezető kémény létesítése. 4. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermékelvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg. 5. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása. 6. Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása A 14. pont e) alpontjában és a 29. pontban foglaltak figyelembevételével a kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m 2 alapterületet. 8. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m 3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot. 9. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása. 10. Temető területén:

6 a) sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m 2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot, b) urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése. 11. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t. 12. Emlékfal építése, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t. 13. Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással - vagy július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése. 14. Megfelelőség-igazolással - vagy július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, b) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény, c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek), d) ideiglenes fedett lovarda, e) legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti - állvány jellegű építmény építése. 15. Növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása. 16. Növénytermesztésre szolgáló fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása. 17. A 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m 3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése. 18. A magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése.

7 19. A telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása. 20. Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot. 21. Kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése. 22. Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése. 23. Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése. 24. Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése. 25. Telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy építése. 26. Telken belüli geodéziai építmény építése. 27. Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, amelynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg. 28. Építési tevékenység végzéséhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó állványzat és felvonulási építmény építése. 29. A 7. pontban és a 14. pont e) alpontjában foglaltak figyelembevételével a magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg. 30. Közforgalom elől elzárt, telken belüli áteresz, bejáró-, átjáró-híd építése.

8 31. A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m 3 légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése. 32. Közterületen, filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építése. Pécs

9 A L A P A D A T O K Telek címe : Pécs, Debreceni Márton utca 22 Helyrajzi száma : Hrsz Telek területe : m2 Jelenlegi rendeltetés : Családok átmeneti szállása Tervezett rendeltetés : Változatlan Jelenlegi beépítettség : 14 % Beépítés módja : Szabadon álló Építménymagasság : 3,89 m Előkert : Kialakult Oldalkert északról : Kialakult Oldalkert délről : Kialakult Hátsókert : Kialakult Zöldfelület nagysága : m2 Zöldfelületi fedettség : 73 % Parkoló szükséglet : Változatlan Csapadékvíz kezelés-elvezetés : Változatlan Közterületi kapcsolat : Változatlan Kémény kűrtő kialakítás : Változatlan

10 M Ű S Z A K I L E Í R Á S CSALÁDOK-ÁTMENETI OTTHONA FELÚJÍTÁS-KORSZERÜSÍTÉS PÉCS-DEBRECENI M. u HRSZ 2017 A felújítási, korszerűsítési terveket az IFJUSÁGÉRT EGYESÜLET /7621 Pécs Ferencesek utcája 42/ megbízásából készítette el építészirodánk. Tervezési feladat Meglévő épület korszerüsítése felújítása a rendeltetés változatlanul hagyásával, kizárólag építési engedély nélkül végezhető kivitelezési munkákkal. A felújítás során nem változik - Beépítés módja - Beépítés mértéke - Zöldfelületi fedettség - Építménymagasság - Homlokzatmagasságok - Szerkezet - Rendeltetés - Homlokzati kialakítás - Csapadékvíz elvezetés kezelés - Parkolómérleg - Közúti kapcsolat - Oltóvíz igény Ami változik: - Külső hőszigetelés függőleges falfelületeken - Hőszigetelés elhelyezése meglévő födémszerkezetre - Szociális blokkok felújítva - Külső nyílászárók cseréje - Külső és belső burkolatok részleges cseréje - Belső festés felületkezelés - Tetőfedés átrakása, felújítása - Bádogos szerkezetek felújítása

11 M Ű S Z A K I L E Í R Á S CSALÁDOK-ÁTMENETI OTTHONA FELÚJÍTÁS-KORSZERÜSÍTÉS PÉCS-DEBRECENI M. u HRSZ 2017 A felújítási, korszerűsítési terveket az IFJUSÁGÉRT EGYESÜLET /7621 Pécs Ferencesek utcája 42/ megbízásából készítette el építészirodánk. Tervezési feladat Meglévő épület korszerüsítése felújítása a rendeltetés változatlanul hagyásával, kizárólag építési engedély nélkül végezhető kivitelezési munkákkal. A felújítás során nem változik - Beépítés módja - Beépítés mértéke - Zöldfelületi fedettség - Építménymagasság - Homlokzatmagasságok - Szerkezet - Rendeltetés - Homlokzati kialakítás - Csapadékvíz elvezetés kezelés - Parkolómérleg - Közúti kapcsolat - Oltóvíz igény Ami változik: - Külső hőszigetelés függőleges falfelületeken - Hőszigetelés elhelyezése meglévő födémszerkezetre - Szociális blokkok felújítva - Külső nyílászárók cseréje - Külső és belső burkolatok részleges cseréje - Belső festés felületkezelés - Tetőfedés átrakása, felújítása - Bádogos szerkezetek felújítása

12 RÉSZLETEZVE Építési törmelék konténerbe rakása, kézi erővel, konténer szállítás nélkül Építési törmelék elszállítása szállítójárművel, lerakása, lerakóhelyi díjjal, környezetvédelmi díjjal együtt Homlokzati csőállvány állítása állványcsőből mint munkaállvány, szintenkénti pallóterítéssel, korláttal, lábdeszkával, kétlábas, 0,60-0,90 m padlószélességgel, munkapadló távolság 2,00 m, 2,00 kn/m 2 terhelhetőséggel, állványépítés MSZ és alkalmazástechnikai kézikönyv szerint, 6,01-12,00 m munkapadló magasság között Védőfüggöny szerelése állványszerkezetre, műanyag hálóból Padozat alatti feltöltések eltávolítása Beton járdák bontása 10 cm vastagságig, kavicsbetonból Beton aljzat készítése helyszínen kevert betonból, kézi továbbítással és bedolgozással, merev aljzatra, tartószerkezetre léccel lehúzva, 10 cm vastagságig, perlitbetonból Perlit-betonkeverék PB 600 jelű

13 0,06 t/m3 perlit Járdakészítés betonból, 10 cm vastagságig, tükörkiemeléssel, szegéllyel, zsaluzattal, X0b(H) környezeti osztályú, kissé képlékeny konzisztenciájú betonból, saját levében simítva C16/20 - X0b(H) kissé képlékeny kavicsbeton keverék CEM 42,5 pc. D max = 16 mm, m = 6,4 finomsági modulussal Vékonyvakolatok, színvakolatok felhordása alapozott, előkészített felületre, vödrös kiszerelésű anyagból, szilikát vékonyvakolat készítése, egy rétegben, 1,5-2,5 mm-es szemcsemérettel weber.pas silicate vékonyvakolat, finomszemcsés, Kód: R910, 2.színcsoport Lábazati vakolatok; díszítő és lábazati műgyantás kötőanyagú vakolatréteg felhordása, kézi erővel, vödrös kiszerelésű anyagból weber.pas mozaik színes diszítő és lábazati vakolat (finomszemcsés, 1,6 mm), Kód: 0404 Üvegszövet háló elhelyezése, függőleges, vízszintes, ferde vagy íves felületen weber üvegszövet 160 g/m 2, Kód: 9902

14 Üvegszövet háló beágyazása, függőleges, vízszintes, ferde vagy íves felületen weber M702 ragasztópaszta, Kód: M702 + cement (CEM II/A 32,5) Vakolatjavítás homlokzaton, a meglazult, sérült vakolat előzetes leverésével, durva, sima kivitelben, hiánypótlás 5% alatt CS I-W1 (Hvh10-mc) kültéri, vakoló cementes mészhabarcs mészpéppel Vakolatok pótlása, keskenyvakolatok pótlása oldalfalon, Vakolatok pótlása, keskenyvakolatok pótlása mennyezeten, Ablakkönyöklő bontása, 100 cm kiterített szélességig Ablak- vagy szemöldökpárkány minősített ötvözött horganylemezből, 50 cm kiterített szélességig RHEINZINK QUALITY ZINC minőségű titáncink lemezből szegély 0,70 mm vtg., kiterített szélesség: , prepatina blue-grey felületű Fa vagy műanyag nyílászáró szerkezetek bontása, ajtó, ablak vagy kapu, 2,01-4,00 m 2 között Fa vagy műanyag nyílászáró szerkezetek bontása, ajtó, ablak vagy kapu, 4,01-6,00 m 2 között

15 Ablakkönyöklő bontása Fa ablakdeszka, könyöklő, elhelyezése (szereléssel) Ablakdeszka, (belső párkány) AD 260 Anyagminőség: S64, T68 240/180 cm kétszárnyu nyíló ablak tégla falba beépítve, meglévő cseréje fa szerkezet hőszigetelt üvegezés 110/180 cm egyszárnyu nyíló ablak tégla falba beépítve, meglévő cseréje fa szerkezet hőszigetelt üvegezés 270/180 cm kétszárnyu nyíló ablak +fix tégla falba beépítve, meglévő cseréje fa szerkezet hőszigetelt üvegezés 160/ cm íves záródású hőszigetelt fa kétszárnyú bejárati ajtó 5 pontos biztonsági zárral Fafelületek mázolásának előkészítő és részmunkái; régi olajmázolás eltávolítása leégetéssel, lemaratással vagy festékeltávolító pasztával, tagolatlan felületről Remmers Alkutex Abbeizer (AGE) festék, graffiti eltávolító, 1368

16 Külső fafelületek fedőmázolása, színes lazúr bevonóanyaggal, tagolatlan felületen, egy rétegben Revco Wood-Line falazúr, natúr Homlokzati fal hő- és hangszigetelése, falazott függőleges felületen, vékonyvakolat alatti méretstabil expandált polisztirolhab lemezzel AUSTROTHERM AT H80 homlokzati hőszigetelő lemez,1000x500x100 mm Födém; Padló hőszigetelő anyag elhelyezése, vízszintes felületen, párnafák vagy álpadló tartószerkezet közé, szálas szigetelő anyaggal (üveggyapot, kőzetgyapot) ROCKWOOL Multirock többcélú kőzetgyapot lemez 120 mm Alátét- és elválasztó rétegek beépítése, védőlemez-, műanyagfátyol-, fólia vagy műanyagfilc egy rétegben, átlapolással, rögzítés nélkül, padló, födém szigeteléseknél, vízszintes felületen AUSTROTHERM polietilén fólia, 0,09 mm vastagságú, 2 m szélességű Szigetelések rögzítése; Hőszigetelő táblák pontszerű mechanikai rögzítése, homlokzaton, beton aljzatszerkezethez, műanyag vagy fém beütőszeges/csavaros

17 műanyag beütődübelekkel MASTERPLAST Thermomaster D-H 150 mm, fém beütőszeges tárcsás dübel, Cikkszám: Járda aljzatának készítése zúzalékból, az aljzat vibrációs tömörítésével 20 cm vastagságban, durva zúzott kő Beton aljzatok bontása 10 cm vastagság felett, kavicsbetonból Beton aljzat készítése helyszínen kevert betonból, kézi továbbítással és bedolgozással, merev aljzatra, tartószerkezetre léccel lehúzva, kavicsbetonból, C 8/10 - C 16/20 kissé képlékeny konzisztenciájú betonból, Válaszfal bontása, égetett agyagkerámia termékekből, erősítő pillérrel vagy erősítő pillér nélkül falazva, üreges kerámia válaszfaltéglából, 10 cm vastagságig, falazó, cementes mészhabarcsból falazva Válaszfal építése, égetett agyagkerámia termékekből, nútféderes elemekből, 100 mm falvastagságban, 500x238x100 mm-es méretű válaszfallapból, falazó, cementes mészhabarcsba

18 falazva POROTHERM 10 N+F válaszfallap, 500x238x100 mm, M 1 (Hf10-mc) falazó, cementes mészhabarcs Felület portalanítása, előnedvesítése porlasztott vízsugárral, vakolás előtt Oldalfalvakolat készítése, kézi felhordással, zsákos kiszerelésű szárazhabarcsból, sima, normál mész-cement vakolat, 1 cm vastagságban Vakolatjavítás oldalfalon, tégla-, beton-, kőfelületen vagy építőlemezen, a meglazult, sérült vakolat előzetes leverésével, hiánypótlás 5% alatt Hvb8-mc, beltéri, vakoló cementes mészhabarcs mészpéppel Vakolatjavítás mennyezeten, sík vasbeton téglabetétes, téglatálcás födémen, íves boltozaton vagy építőelemen a meglazult, sérült vakolat leverésével, hiánypótlás 5% alatt Hvb8-mc, beltéri, vakoló cementes mészhabarcs mészpéppel Vakolatok pótlása, keskenyvakolatok pótlása oldalfalon, cm szélesség között

19 Lapburkolatok bontása, padlóburkolat bármely méretű kőagyag, mozaik vagy tört mozaik (NOVA) lapból Lapburkolatok bontása, fal-, pillér- és oszlopburkolat, bármely méretű mozaik, kőagyag és csempe Fa-, hézagmentes műanyag- és szőnyegburkolatok bontása, laminált parketta bontása Fal-, pillér és oszlopburkolat hordozószerkezetének felületelőkészítése beltérben, tégla, beton és vakolt alapfelületen, felületelőkészítő alapozó és tapadóhíd felhordása egy rétegben MAPEI Primer G műgyanta bázisú, diszperziós alapozó Fal-, pillér és oszlopburkolat hordozószerkezetének felületelőkészítése beltérben, tégla, beton és vakolt alapfelületen, kenhető víz- és páraszigetelés felhordása egy rétegben, hajlaterősítő szalag elhelyezésével SCHÖNOX HA oldószermentes, világos színű folyékony fóliaszigetelés Padlóburkolat hordozószerkezetének felületelőkészítése beltérben, beton alapfelületen felületelőkészítő alapozó és tapadóhíd felhordása egy rétegben MAPEI Eco Prim Grip akrilgyanta-bázisú, szilikahomok

20 tartalmú vizesdiszperziós alapozó ipari burkolat alatt Padlóburkolat hordozószerkezetének felületelőkészítése beltérben, beton alapfelületen önterülő felületkiegyenlítés készítése 5 mm átlagos rétegvastagságban MAPEI Ultraplan Renovation önterülő aljzatkiegyenlítő Padlóburkolat hordozószerkezetének felületelőkészítése beltérben, beton alapfelületen önterülő felületkiegyenlítés készítése 5 mm átlagos rétegvastagságban MAPEI Ultraplan Renovation önterülő aljzatkiegyenlítő ipari burkolat alatt Fal-, pillér-, oszlopburkolat készítése beltérben, kenhető szigetelésre, mázas kerámiával, kötésben vagy hálósan, 3-5 mm vtg. ragasztóba rakva, 1-10 mm fugaszélességgel, 25x25-40x40 cm közötti lapmérettel MAPEI Keraflex Light S1 C2TE S1 cementkötésű ragasztóhabarcs, szürke, Ultracolor Plus fugázó, fehér

21 Padlóburkolat készítése, beltérben, kenhető szigetelésre, mázas kerámiával, kötésben vagy hálósan, 3-5 mm vtg. ragasztóba rakva, 1-10 mm fugaszélességgel, 25x25-40x40 cm közötti lapmérettel MAPEI Keraflex Easy C2E cementkötésű ragasztóhabarcs, szürke, Kerapoxy IEG epoxigyanta fugázó, cementszürke Ipari padlóburkolat készítése, kül- és beltéri járófelületek, új beton vagy esztrich járófelületre, műgyanta bevonattal, helyszínen kevert műgyanta habarcs "epoxi beton", 1 cm rétegvastagságig StoPox IHS-BV epoxi alapozó-, javító-, és habarcsgyanta száraz betonfelületekre, Fa vagy műanyag nyílászáró szerkezetek bontása, ajtó, ablak vagy kapu, 2,01-4,00 m 2 között Favázas fal bontása (wc elválasztó falak és előfalak) Meglévő mindenféle nyílászáró szerkezet kisebb javítása faanyag- és/vagy vasalatpótlással, 1,21-2 m 2 között, vasalatpótlással Wc fülke elválasztó panelek beépítése Belső ajtó elhelyezése 75/210 cm

22 Belső festéseknél felület előkészítése, részmunkák; vizes diszperziós falfesték lekaparása, bármilyen padozatú helységben, tagolatlan felületen Belső festéseknél felület előkészítése, részmunkák; felület glettelése zsákos kiszerelésű anyagból (alapozóval, sarokvédelemmel), bármilyen padozatú helyiségben, vakolt felületen, 1,5 mm vastagságban tagolatlan felületen Rigips Rimano 0-3 belsőtéri nagyszilárdságú glettelő gipsz Diszperziós festés műanyag bázisú vizes-diszperziós fehér vagy gyárilag színezett festékkel, új vagy régi lekapart, előkészített alapfelületen, vakolaton, két rétegben, tagolatlan sima felületen StoColor In C1 színcsoport (C2 és C3 szín egyedi felárral), diszperziós, univerzális matt beltéri festék, EN szerinti 3. dörzsálló, Belső fafelületek alapmázolása, műgyantabázisú (alkid) oldószertartalmú alapozóval, tagolatlan felületen Trinát alapozófesték, fehér 100, EAN: Belső fafelületek fedőmázolása, műgyantabázisú (alkid) oldószertartalmú alapozóval, tagolatlan felületen Trinát alapozófesték, fehér 100, EAN:

23 Belső fafelületek zománclakkozása, műgyantabázisú (alkid) oldószertartalmú zománccal, tagolatlan felületen Trinát magasfényű zománcfesték, fehér 100, EAN: Födém; Padló peremszigetelés elhelyezése úsztatott aljzatbeton esetén, expandált polisztirolhab szigetelő szalaggal BACHL Nikecell RS szegélyelem dilatációs elválasztó csík, 10x100 mm Alátét- és elválasztó rétegek beépítése, védőlemez-, műanyagfátyol-, fólia vagy műanyagfilc egy rétegben, átlapolással, rögzítés nélkül, padló, födém szigeteléseknél, vízszintes felületen AUSTROTHERM polietilén fólia, 0,09 mm vastagságú, 2 m szélességű Padló hőszigetelés vízszintes felületen egy rétegben, expandált polisztirolhab hőszigetelő lemezzel AUSTROTHERM AT- N100 expandált polisztirolhab hőszigetelő lemez, 1000x500x60 mm Vízszintes vízszigetelés javítása, felújítása Vezetékek, kábelek és szerelvények bontása; mindennemű fényforrás és lámpatest leszerelése

24 Lámpatestek elhelyezése Vizes berendezési tárgyak és vezetékek bontása Komplett rendszer bontásával vizes berendezések száma alapján Vizes berendezési tárgyak vízszerelési munkái Komplett rendszer kiépítésével, tartozékokkal, szerelvényekkel bármilyen vizes berendezés, kompletten szerelve wc elhelyezés Vizes berendezési tárgyak vízszerelési munkái Komplett rendszer kiépítésével, tartozékokkal, szerelvényekkel bármilyen vizes berendezés, kompletten szerelve kézmosó elhelyezés Vizes berendezési tárgyak vízszerelési munkái Komplett rendszer kiépítésével, tartozékokkal, szerelvényekkel bármilyen vizes berendezés, kompletten szerelve zuhany elhelyezés Tetőlécezés bontása bármely egyszeres hornyolt cserépfedés alatt Párafékező, párazáró fólia terítése 15 cm-es átfedéssel BRAMAC Veltitech 120 párazáró tetőfólia 120 g/m 2

25 Tetőlécezés hornyolt cserépfedés alá Fenyő tetőléc 3-6,5 m 24x50 mm Tetőlécezés tetőfelület ellenlécezésének elkészítése Szelemen, szarufa, lécezés cseréje; szarufák Fűrészelt gerenda 150x x300 mm m I.o. Tetőszerkezert átvizsgálása Cserépfedés bontása (bármely rendszerű) Egyszeres fedés húzott, hornyolt tetőcserepekkel, rögzítés nélkül, tetőhajlásszög között meglévővel azonos cseréppel Egyszeres fedés húzott, hornyolt tetőcserepekkel, rögzítés nélkül, tetőhajlásszög között meglévő alapcserép visszarakása Függőereszcsatorna bontása, 50 cm kiterített szélességig Függőereszcsatorna szerelése, félkörszelvényű, bármilyen kiterített szélességben, horganyzott acéllemezből Függőereszcsatorna Ha 0,55, félkör szelvényű, Ksz: 33 cm Alsó kifolyókönyök pótlása Kifolyókönyök 0,65 mm H, kör szelvényű, 33 cm kit.szél. Hattyúnyak pótlása Hattyúnyak 0,65 mm H, kör szelvényű, 33

26 cm kit.szél. Csatornatartó vagy csatornabilincs pótlása Csatornatartó függő ereszcsatornához, kör, 33 cm Forrasztások pótlása meglévő épületbádogos szerkezeten, horganyzott vagy horganylemezen Forrasztóón öntött pálca 3x4x4,5 mm B Sn 50 Pb Sb

27 Meglévő állapot: A tervezési terület környezete - A Város északkeleti részén található - Pécsbányatelep jellegzetes beépítése - A volt bányász kolóniák valamint a hozzájuk tartozó oktatási szolgáltató kereskedelmi rendeltetések jellegzetes beépítésével bír a környezet éve épült épületekből áll. - A terület részleges közművesítettséggel rendelkezik. - Az úthálózat elavult, a környezet gondozatlan, de intenzíven lakott. A tervezési terület - Saroktelek - Területe m2 - Gyakorlatilag sík, enyhe kelet nyugati lejtéssel - A telken egy főépület és egy használaton kívüli melléképület található. - A főépület iskolaként működött, jópár éve családok átmeneti otthonaként funkcionál. Az épület : - A mult században épült éve - Szabadin álló módon elhelyezve - A környező terephez képest kiemelve készült el. - Az akadálymentesítés megoldott. - Hagyományos épületszerkezetekből készült. - Földszintes épület, szilárdfödémmel, beépítetlen magastetővel - Korának megfelelő állapotban van, felújítása indokolt - Összközműves a telek, a mérőhelyek kialakítottak az épület funkcionál. - Vegyes kő-beton sávalapozás készült fagyhatárig kiépítve cm szélességben - Hagyományos hosszfőfalas szerkezeti rendszere van az épületnek. - Külső és belső tartófalak km. téglából 38 és cm vtg.-ban - Válaszfalak kisméretű téglából készültek. - Szilárd-gerendás-födémszerkezettel rendelkezik. - Hagyományos kontyolt nyeregtetővel készült, talp és tarájszelemenekkel, szaruzattal. - Cserépfedés, 0.6 mm-es bádogos szerkezettel rendelkezik.

28 Tervezett állapot - A jelenlegi rendeltetés nem változik - A belső kialakítás is változatlan marad - Szerkezete változatlan marad. - A cserépfedés átrakva, pótolva készül. - Alatta új másodlagos vízszigetelés kerül kialakításra. - Bádogos szerkezetek részben cserére részben felújításra szorulnak 0.6 mm vtg. horganylemezből - Külső nyílászárók fa szerkezetű hőszigetelt üvegezésű nyílászárókkal lesznek kicserélve a jelenlegi helyükön. - Az épület körüli járda felújítva kiegészítve készül el. - Az épület külső cm vtg. hőszigetelést kap. - Ajelenlegi homlokzati struktúra vissza kerül a hőszigetelésre.

29 HELYISÉGLISTA 001.: Közlekedő Gránitőrlemény 112,28 m2 002.: Közlekedő Gránitőrlemény 6,60 m2 003.: Közlekedő Gránitőrlemény 6,60 m2 004.: Közlekedő Gránitőrlemény 8,42 m2 005.: Közlekedő Gránitőrlemény 7,84 m2 006.: Közlekedő Gránitőrlemény 7,00 m2 007.: Lakószoba Laminált burkolat 20,80 m2 008.: Lakószoba Laminált burkolat 16,96 m2 009.: Lakószoba Laminált burkolat 18,29 m2 010.: Lakószoba Laminált burkolat 16,16 m2 011.: Lakószoba Laminált burkolat 21,78 m2 012.: Lakószoba Laminált burkolat 29,25 m2 013.: Lakószoba Laminált burkolat 22,43 m2 014.: Lakószoba Laminált burkolat 21,45 m2 015.: Lakószoba Laminált burkolat 16,00 m2 016.: Lakószoba Laminált burkolat 16,75 m2 017.: Lakószoba Laminált burkolat 20,80 m2 018.: Lakószoba Laminált burkolat 25,00 m2 019.: Társalgó Laminált burkolat 18,50 m2 020.: Konyha Gránitőrlemény 22,75 m2 021.: Szoba Gránitőrlemény 35,30 m2 022.: Iroda Laminált burkolat 18,20 m2 023.: Tak.szer.tároló Gránitőrlemény 1,58 m2 024.: Közlekedő Gránitőrlemény 2,63 m2 025.: Konyha Gránitőrlemény 20,15 m2 026.: Konyha Gránitőrlemény 20,15 m2 027.: Kazántér Gránitőrlemény 2,75 m2 028.: Tároló Gránitőrlemény 1,26 m2 029.: Wc-zuhany Gránitőrlemény 10,73 m2 030.: Teakonyha Gránitőrlemény 9,54 m2 031.: Tak.szer.tároló Gránitőrlemény 0,66 m2 032.: Wc-zuh-mosd. Gránitőrlemény 15,50 m2 033.: Wc-zuh-mosd. Gránitőrlemény 14,50 m2 034.: Wc Gránitőrlemény 1,60 m2 035.: Iroda Laminált burkolat 5,56 m2 036.: Személyzeti szoc. Gránitőrlemény 4,10 m2 037.: Mosó helyiség Gránitőrlemény 3,90 m2 ÖSSZESEN 603,77 m2

30 RÉTEGRENDEK 1.: Meglévő hidegburkolat 6 cm aljzatbeton 15 cm kavicságyazat Termett talaj 2.: 12 mm laminált burkolat / vagy önterülő burkolat/ 3 mm alátétlemez 2-4 mm padlopon aljzat 6 cm aljzatbeton Meglévő tömörített kavicságyazat Feltöltés Termett talaj 3.: 4-6 cm perlitbeton 2x6 cm hőszigetelés 1 rtg. technológiai szigetelés Meglévő födémszerkezet 4.: Cserépfedés 1 ellenlécezés 1 leszorító lécezés 1 rtg. Bramac fólia Meglévő szaruzat 5.: 8 cm simított beton dilatálva 10 cm kavicságyazat termett talaj

31 ÉPÜLETENERGETIKAI TERVFEJEZET Az épületenergetikai tervfejezet a 7/2006.(V.24.) rendeletnek megfelelően készült. 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 6/A. 17 Az energia-megtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével megvalósuló bármilyen rendeltetésű a) meglévő épület nem jelentős mértékű felújítása esetén az építési-szerelési munkával érintett épületelemek energetikai jellemzőinek meg kell felelniük az 1. melléklet V. részében és az 5. melléklet I. részében, b) új épület építése vagy meglévő épület jelentős mértékű felújítása esetén az épület energetikai jellemzőinek meg kell felelniük az 1. melléklet IV. és V. részében és az 5. melléklet I-III. részében meghatározott követelményeknek. MIVEL AZ ÉPÜLET ÁTALAKÍTÁSA KORSZERÜSÍTÉSE PÁLYÁZATI FORRÁSBÓL VALÓSUL MEG, EZÉRT A KÖLTSÉGOPTIMALIZÁLT KÖVETELMÉNYSZINTNEK KELL MEGFELELNIE. A hőszigetelés és nyílásszárócsere után az épület energiaigénye 35-39%-kal csökken. A meglévő kazán megfelelő lesz ehhez! 5. melléklet a 7/2006. (IV. 24.) TNM rendelethez 43 Költségoptimalizált követelményszint I. A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények 1. táblázat: A hőátbocsátási tényező követelményértékei Épülethatároló szerkezet 1 Homlokzati fal 0,24 2 Lapostető 0,17 3 Fűtött tetőteret határoló szerkezetek 0,17 A hőátbocsátási tényező követelményértéke U W/m2 K

32 4 Padlás és búvótér alatti födém 0,17 5 Árkád és áthajtó feletti födém 0,17 6 Alsó zárófödém fűtetlen terek felett 0,26 7 Üvegezés 1 8 Különleges üvegezés* 1,2 9 Fa vagy PVC keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró (>0,5m2) 1,15 10 Fém keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró 1,4 11 Homlokzati üvegfal, függönyfal 1,4 12 Üvegtető 1,45 13 Tetőfelülvilágító, füstelvezető kupola 1,7 14 Tetősík ablak 1,25 15 Ipari és tűzgátló ajtó és kapu (fűtött tér határolására) 2 16 Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó 1,45 17 Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti kapu 1,8 18 Fűtött és fűtetlen terek közötti fal 0,26 19 Szomszédos fűtött épületek és épületrészek közötti fal 1,5 20 Lábazati fal, talajjal érintkező fal a terepszinttől 1 m mélységig 0,3 (a terepszint alatti rész csak új épületeknél) 21 Talajon fekvő padló (új épületeknél) 0,3 22 Hagyományos energiagyűjtő falak (pl. tömegfal, Trombe fal) 1 * Magas akusztikai vagy biztonsági követelményű üvegezés esetén érvényes követelményértékek.

33 Meglévő külső falszerkezet általános helyen Anyag megnevezése Vastagsága U = hőátbocsátási tényező. - Kisméretű tégla falazat 380 mm 0.7 W/m2K - Austrotherm Grafit mm 0.03 W/m2K W/m 2 K U - a hőátbocsátási tényező [W/m 2 K] α - a hőátadási tényező a belső és külső falon [W/m 2 K] L i - az i-edik réteg vastagsága [m] n - a retegek száma λ i - az i-edik réteg hővezetési tényezője [W/mK] Előírt követelmény 0,24 W/m 2 K MEGFELEL!

34 0,17 Padlás és búvótér alatti födém Anyag megnevezése Vastagsága U = hőátbocsátási tényező. - Kőzetgyapot 180 mm W/m2K - Perlotbeton 60 mm 0, W/m 2 K U - a hőátbocsátási tényező [W/m 2 K] α - a hőátadási tényező a belső és külső falon [W/m 2 K] L i - az i-edik réteg vastagsága [m] n - a retegek száma λ i - az i-edik réteg hővezetési tényezője [W/mK] Előírt követelmény 0,217W/m 2 K MEGFELEL!

35 Talajon fekvő padló Anyag megnevezése Vastagsága U = hőátbocsátási tényező. - Kavicsbeton 80 mm 1.28 W/m2K - Nikecel EPS 100 Lépésálló 120 mm W/m2K - Kavicsbeton 100 mm 1.28 W/m2K W/m 2 K U - a hőátbocsátási tényező [W/m 2 K] α - a hőátadási tényező a belső és külső falon [W/m 2 K] L i - az i-edik réteg vastagsága [m] n - a retegek száma λ i - az i-edik réteg hővezetési tényezője [W/mK] Előírt követelmény 0,3 W/m 2 K MEGFELEL!

36 Homlokzati üvegezett nyílászáró ( fa keretszerkezetnél) A hőátbocsátási tényező számítása : A g az üvegezett felület nagysága [m 2 ] A p az átlátszatlan keretkitöltés (panel) felületnagysága [m 2 ] A f a tok- és szárnykeret nagyobbik vetületi felülete [m 2 ] U g az üvegezett felület hőátbocsátási tényezője [W/m 2 K] U p az átlátszatlan keretkitöltés (panel) hőátbocsátási tényezője [W/m 2 K] U f a tok- és szárnykeret felületi átlagos hőátbocsátási tényezője [W/m 2 K] l g az üvegezett keretkitöltések szegélyének hossza [m] l p az átlátszatlan keretkitöltések szegélyének hossza [m] Ψg az üvegezett keretkitöltések vonalmenti hőátbocsátási tényezője [W/mK] Ψp az átlátszatlan keretkitöltések vonalmenti hőátbocsátási tényezője

37 Az üvegezés hőátbocsátási tényezőjének számítása R se a külső oldali felületi hőátadási ellenállás [m 2 K/W] λj a j-ik üveg- vagy más anyagréteg hővezetési tényezője [W/mK] d j a j-ik üveg- vagy más anyagréteg vastagsága [m] R si a belső oldali felületi hőátadási ellenállás [m 2 K/W] R s,k a k-ik lég- vagy gázréteg egyenértékű hővezetési ellenállása [m 2 K/W] R s a köztes légréteg egyenértékű hővezetési ellenállása [m 2 K/W]

38 Anyag megnevezése Vastagsága U = hőátbocsátási tényező. Tokszerkezet Dibroplast Encore 85 mm 7 kamrás Uf=1,0 W/m2K Üvegezés 4/16/4616/4 mm Argon töltéssel Ug=0,5 W/m2K Távtartó Melegperem Uf =0,05W/m2K 0.77 W/m 2 K Előírt követelmény 1,15 W/m 2 K MEGFELEL!

39 Tulajdoni lap kivonat - Ingatlan leíró adatai BAMKH Pécsi Járási Hivatal Pécs 7623 Pécs, Nagy Lajos király útja 1-3. Ingatlan leíró adatai PÉCS I.KER. Belterület helyrajzi szám 7626 PÉCS I.KER. Debreceni Márton utca 22. "felülvizsgálat alatt" I. rész 1. Az ingatlan adatai: alrészlet adatok terület kat.t.jöv. alosztály adatok művelési ág/kivett megnevezés/ min.o ha m2 k.fill. ter. kat.jöv Szektor: 53 Térképszelvény: ha m2 k.fill Kivett általános iskola bejegyző határozat: 50130/67/2003./30743/2002 Bányatelek

40 MUNKAVÉDELMI TERVFEJEZET A munkahelyekre, a munkavégzésre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági követelmények 1.) Kivitelezés fontosabb munkavédelmi előírásai: Munkaárok és gödör megnyitás előtt a munkaterületen lévő földalatti közművek és egyéb létesítmények helyét pontosan ki kell jelölni az illetékes vállalat képviselőjének jelenlétében. A kivitelezési munka beindításával egy időben a Közútkezelő KHT., illetve a KRESZ által előírt táblákat el kell helyezni. A munka megkezdése előtt a dolgozókat ki kell oktatni, és fel kell hívni a figyelmüket a munka során előforduló baleseti veszélyforrásokra, illetve azok megelőzésére. 1,0 m-nél mélyebb munkagödröket, munkaárkokat korláttal kell körülvenni, és éjszakai kivilágításáról gondoskodni kell. Kézi földmunka végzése során az árokban dolgozók közötti távolság legalább 3,0 m legyen. Munkaárok, munkagödör szélét a szakadó lapon belül megterhelni csak abban az esetben szabad, ha a dúcolást a terheléstől származó többletigénybevételére is méretezték. Az árok szélén 50 cm széles sávot (padkát) ez esetben is szabadon kell hagyni. Az 1,00 m-nél mélyebb gödörbe vagy árokba a lejárást (elmozdulás ellen rögzített) létrával, vagy lépcsős kiemeléssel kell biztosítani. Hosszabb munkaszüneteltetés, valamint esők után, műszak kezdete előtt az árkok, gödrök, feltöltések partjait, rézsűt minden esetben meg kell vizsgálni a beomlással, megcsúszással fenyegető részeket el kell távolítani, vagy más módon (pl. dúcolás) biztosítani. Földmunka végzésekor a földkábelek és légvezetékekre vonatkozó védőtávolságot fokozott figyelemmel, be kell tartani. A dúcokat, dúckereteket közlekedésre, fel- és lejárásra, anyag fel- és leadására felhasználni tilos! A kidúcolt munkaárokba ömlesztett anyagot (pl. kavicsot, betont) téglát követ csak zárt, elmozdulás ellen megfelelően rögzített csúszdán szabad leengedni. Dúcolással megtámasztott munkaárokban munkát kezdeni, illetve végezni csak akkor szabad, ha előzetesen és időszakosan a dúcolást ellenőrizték, a meglazult feszítő éket utána verték, a támcsavarokat utána húzták.

41 Földmunka végzése közben az észlelt változás (talajvízszint emelkedés, bűzgázosodás, rétegváltozás, kagylósodás, stb.) esetén a biztonsági intézkedéseket azonnal meg kell tenni. A döngölőbéka működése közben 2,0 m-es körzetben a kezelőn kívül senki nem tartózkodhat. A munkaárok feletti közlekedés biztosítására legalább 75 cm széles korláttal és lábdeszkával ellátott átjárót kell létesíteni. Kábelek és egyéb közművek közelében csak kézi földmunka végezhető, és a tervben nem szereplő közművezetékek észlelését az illetékes üzemeltetőnek be kell jelenteni. A dúcolást csak a munkagödör, munkaárok betöltésével egyidejűleg, illetve beépítés esetén a szerkezet kellő mértékű megszilárdulása után szabad eltávolítani. Csővezetékek nyomáspróbájánál a munka vezetőjének jelen kell lenni. Nyomás alatt lévő vezetékre ráugrani, vagy bármit rádobni tilos! Hegesztéseknél az előírt védőfelszerelést használni kell! Felfüggesztett zsaluzaton járni tilos! Vágóollóval maximum 12 mm átmérőjű betonacélokat szabad vágni! Törött vagy csorba késekkel vágni tilos! Betonacél szerelésekor a kötözést úgy kell elvégezni, hogy a kötöző drótok végződései az acélbetétből ne álljon ki. A kötöző drótot kézzel csavarni nem szabad. Beszerelt betonacélokon járni nem szabad. A betömörítéshez csak törpefeszültségű vagy kettősszigetelésű villamos hajtású vibrátort szabad használni. A vibrátor kezelőjének gumicsizmát és gumikesztyűt kell használnia. A munka végeztével, vagy kezelő nélküli elektromos üzemű gépet feszültség mentesíteni kell. Üzemben lévő beton, habarcskeverő gépbe kézzel, lapáttal, vagy más eszközzel belenyúlni tilos! Kézi anyagmozgatásnál legfontosabb követelmény személyekre előírt súlyhatárok betartása. Gépi anyagmozgatásnál az egyes anyagmozgató gépekre előírt biztonsági szabályokat be kell tartani. Általános követelmény a szakszerű és szervezett anyagtárolás, valamint az anyagmozgatási útvonalak célszerű kialakítása és szabadon tartása. Villamos berendezés létesítésénél a vonatkozó szabályok előírásait kell betartani. Villamos berendezések szerelését, javítását, telepítését csak arra megfelelő szakképzettséggel rendelkező dolgozó az előírt módon végezheti.

42 Villamos üzemű gépek és kapcsolószekrény telepítésénél az előírt érintésvédelmet meg kell valósítani, munkakezdés előtt. A beosztott dolgozókra vonatkozóan be kell tartani a foglalkoztatásra vonatkozó előírásokat. Fokozott hatóképességű veszélyforrás esetén munkát csak olyan dolgozó végezhet, aki az előírt munkavédelmi ismeretekkel rendelkezik, illetve azokból vizsgát tett. Kivitelezési munka ideje alatt a munkahelyen rendet és fegyelmet kell tartani. Munkahelyi egészségvédelem megszervezése a munkavezető feladata (tisztálkodás, elsősegély nyújtása, ivóvíz biztosítása stb.) A kivitelezési munka alatt az érvényes Biztonsági Szabályzatokat és a Szabványok előírásait be kell tartani. A munkahelyen az egyéni és kollektív védőeszköz biztosítása és viselésének megkövetelése az adott kivitelező cég feladata. Az építési területen amennyiben több kivitelező dolgozik a generálkivitelező feladat, hogy a munkavédelmi feladatokat szerződésben rögzítse. A munkavégzés során a nőkre és fiatalkorúakra vonatkozó előírást be kell tartani. A munkaterületen építőipari gépet csak érvényes gépkezelő könnyű, nehéz jogosítvánnyal rendelkező személy kezelhet. A kivitelezés során az anyagtárolás előírásait és a közlekedési utak biztosítását biztosítani szükséges. 2.) A munkavégzésre vonatkozó és betartandó fontosabb törvény, szabványok rendeletek és biztonsági szabályzatok: A munkavédelmi törvény XCIII. tv. és a módosítás az évi CH. törvény, és a évi XI. törvény A 9/1999./ I.25./ Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról A 27/1996.VIII.28. NM. r. foglalkozási betegségek bejelentéséről és kivizsgálásáról 3/2002/II.8./SZCSM-EüM. e. r. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A65/1999.XII.22. EüM r. az egyéni védőfelszerelések használatának minimális biztonsági és egészségügyi követelményeiről A26/1996.VIII.28./ NM. r. az egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott dolgozók napi, heti expozíciós idejének korlátozásáról A 43/1999./VIII.4./ GM. r. Hegesztés Biztonsági Szabályzat 4/2002/II.20. SZCSM-EüM. e. r. az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelmények A 47/1999./VIII.4./ GM. r. Emelőgép Biztonsági Szabályzat

43 A 19/1995./XII.7./ KHVM r. Vízügyi Biztonsági Szabályzat A 45/1999. /VIII.4./ GM. r. Vas és Fémipari Szerelés Biztonsági Szabályzata Az MSZ 445 Mentőládák UT Utági műszaki előírás MSZ-1585/1-87. Erősáramú üzemi szabályzat MSZ-172/1-86. Érintésvédelmi szabályzat 35/1996.XII.29. BM. r. villamos berendezések időszakos felülvizsgálata MSZ Biztonsági szín és alakjelek /ISO / MSZ Csővezetékek azonosító jelölése 2/2002.(I.23.) számú BM. r. Országos Tűzvédelmi Szabályzat /OTSZ/ 24/1997./XII.10./ KHVM r. Szabályok kötelezővé nyilvánításáról MSZ Munkahelyek fűtésének és szellőztetésének munkavédelmi követelményei MSZ EN 294. Gépek biztonsága. Biztonsági távolságok a veszélyes helyek felső testrésszel való elérése ellen. MSZ EN 811. Gépek biztonsága. Biztonsági távolságok. MSZ EN Gépek biztonsága. A váratlan indítás megelőzése MSZ EN Gépi berendezések biztonsága. Gépek villamos szerkezetei 16/2001 (III.3.) FVM rend.: Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat (Vízi Közlekedésre, térképészeti tevékenységre vonatkozó előírások, stb.) 50/1999. (XI.3.) EüM rendelet: A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről MSZ 6240/ : Belsőtéri mesterséges világítás. Általános követelmények MSZ 6240/ : Belsőtéri mesterséges világítás. A világítástechnikai jellemzők MSZ 6240/ : Belsőtéri mesterséges világítás. A világítástechnikai jellemzők előírt értéke MSZ 18151/ : Immissziós zajhatárértékek MSZ EN 26385: Ergonómiai elvek munkarendszerek tervezéséhez A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 10/2002 FMM. r. 98/2001./VI.15./ kormányrendelet: A veszélyes hulladékról MSZ EN 19:1994: Az ipari szerelvények megjelölése MSZ 63-4:1958: Termelő berendezések munkavédelmi vizsgálatainak tartalmi és alaki követelményei. Üzembe helyezés MSZ 63-5:1985: Időszakos biztonsági felülvizsgálat MSZ 73:1981: Termelő berendezések elhelyezésének biztonsági követelményei MSZ :1991: Alumíniumipari munkavédelmi és biztonságtechnikai követelmények. Általános előírások

44 MSZ :1985: A gumiipar általános biztonságtechnikai követelményei MSZ :1985: Műanyag feldolgozási termelő berendezések biztonsági követelményei. Általános előírások MSZ EN 289:1998: Gumi- és műanyagipari gépek. Sajtoló- és fröccssajtoló prések MSZ EN 422:1998: Biztonságtechnikai. Présfúvó gépek üveges termékek gyártásához MSZ :1988: Föld feletti, álló hengeres acéltartályok éghető folyadékhoz és olvadékok tárolására. Időszakos ellenőrző vizsgálat MSZ :1990: Veszélyes berendezésekben beszállással végzett munkák biztonságtechnikai követelményei 51/2000. (VIII.9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet 2/1995. (I.6.) MüM rendelet az egyéni védőeszközök minősítő bizonyítványának kiadásáról, 8/1998. (III.31.) MüM rendelet a munkaeszközök biztonsági és egészségügyi követelményének minimális szintjéről, 44/2000. (XII.21.) EüM rendelet a veszélyes anyagok és készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tervkészítés részletes szabályairól, 26/2000. (IX.) EüM rendelet a rákkeltők elleni védekezésről, 18/2001. (IV.28.) EüM rendelete a zajexpozíció elleni védelemről, 25/2000. (IX.30.) EüM-SZCSM együttes rendelete a munkahely kémiai biztonságról, 2/2002. (II.7.) SZCSM rendelete az egyéni védőeszközökkel szemben támasztott követelményekről és a tanúsítványokról, 3/2002. (II.8.) SZCSM-EüM együttes rendelete a munkahelyek minimális munkavédelmi szintjéről, 4/2002. (II.20.) SZCSM-EüM együttes rendelete az építési munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről. 3.) A kivitelezőnek gondoskodni kell a következőkről: A kivitelezés az előírásoknak megfelelő szakszemélyzet beállításáról, vagy kiképzéséről, az emelőgép vezetők részére megbízás adása. A munkavédelmi szabályzat kiegészítéséről: - a villamos üzemű előírásokkal, - a munkavédelmi követelményekkel, Biztonsági Szabályzatokkal és - a vonatkozó szabványokkal. Az irányítók részére részletes munkaköri leírás elkészítéséről.

45 - az építtető köteles értesítést küldeni az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség területileg illetékes felügyelőségéhez a munkálatok megkezdése előtt. A bejelentésnek a 4/2002/II.20./SZCSM-EüM rendelet 3. számú melléklet tartalmi követelményeit kell kielégítenie. Ha a tevékenység várható időtartama meghaladja 30 munkanapot és egyidejűleg ott több, mint 20 fő végez munkát. A munkafázisok, illetve a munkaszakaszok meghatározását, annak időtartamát a kiviteli terv tartalmazza. Ezen túlmenően az alábbiakat kell betartani: Azoknál a munkáknál, amelyek talajmegcsúszás következtében betemetéssel, vagy magas helyről történő leeséssel veszélyeztetik a munkavállalót, a kivitelezőnek el kell készíteni a részletes munkavédelmi és biztonsági intézkedési specifikációkat. Magas feszültségű kábelek közelében munkavégzést csak szakavatott személyek végezhetnek. A munkavégzőket Munka és Balesetvédelmi Oktatásban kell részesíteni, amely kiterjed az általános és eseti elvárásokra, figyelemfelkeltésre, biztonsági intézkedésekre. Nehéz, előregyártott elemek összeszerelésével vagy szétbontásával kapcsolatos munkát, azok időszakos és végleges biztosítása mellett szakemberek irányításával kell végezni. A kivitelező lehetőségeit, választott műszaki-technológiai megoldásait tartalmazó részletes építéstechnológiai tervet kell az építés megkezdése előtt készíteni, amely tartalmazza az építési terület lehatárolását, a személyi és technikai feltételeket, munka és balesetvédelmi intézkedéseket.

46 SZABÁLYIZÁSI ELŐÍRÁSOK

47 Belterület-külterület Központi belterület. Beépítésre szánt -nem szánt terület A telek tervezett beépítésre szánt területbe tartozik. A telken a PÉSZ 3. (3) bekezdés előírásait kell alkalmazni. Az előírások szerint: Tervezett beépítésre szánt (az 1/b zónalapon lehatárolt) területeken az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (a továbbiakban: OTÉK) 32. -ában felsorolt építményeket kivéve építményt elhelyezni a) csak a teljes közmű kiépítése esetén szabad, kivéve a 35. (10) d) és (13) d)pontjában foglalt ingatlanoknál. b) az a) pontban előírt kötelezettségek teljesüléséig a volt zártkertek területén csak a jelen rendelet 13. (1) bekezdésének előírásai szerint szabad. Rendeltetés (1) A telek a kertvárosias lakózónába tartozik. (2) A telken a PÉSZ 6. (3), (4) és (5) bekezdéseinek előírásait kell alkalmazni.

48 (3) A PÉSZ 6. (3) bekezdés előírásai szerint: a) A zónába jellemzően alacsony laksűrűségű telkek tartoznak, ahol telkenként legfeljebb 2 főépület és összesen 4 lakás helyezhető el, kivéve a kialakult kategóriába sorolt, december 31. előtt jogerős építési engedélyt szerzett épületek esetén, ahol a jelenlegi lakásszámtól függetlenül, új lakás létesíthető, a meglévő tetőtér beépítésével, az épülettömeg növelése nélkül akkor, ha az így létrejött összes lakásszámnak megfelelő gépkocsi elhelyezését az OTÉK előírása szerint biztosítani tudja. b) A zónában az országos előírásokban meghatározott funkciójú építmények helyezhetők el. A zóna területén kivételesen sem helyezhető el 4 lakásnál több lakást tartalmazó épület. c) Egy épület összes nettó szintterülete a hegyoldali kertes zónákban nem haladhatja meg a 300 m²-t. d) - (4) A PÉSZ 6. (4) bekezdése szerint: A lakózónákon belül nem helyezhető el nagyhatótávolságú katonai radar és önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (5) A PÉSZ 6. (5) bekezdése szerint: A lakózónákban önálló parkolóterület a 3,5 t önsúlynál könnyebb gépjárművek számára csak a rendelet 35. (11) bekezdésében foglaltak szerint alakítható ki. Az önálló parkolóterületként használt ingatlan közterületi telekhatárain a városképvédelem érdekében, az utcaképhez illeszkedő kerítést kell kialakítani. Építés - zónacsoportok (1) A telek a hegyoldali kertes építési karakter zónába esik. (2) A telken a PÉSZ 23. (1)-(3), (5), (7)-(8) bekezdések előírásait kell alkalmazni, melyek az alábbiak: (1) Hegyoldali kertes karakterű építési zónát a szabályozási terv csak a Mecsek lejtőin jelölhet ki. (2) Az építményeket újonnan szabadon álló - általános, vagy oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni. (3) Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt építési zónában új épület építése esetén, ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik legalább 5,0 m előkert létesítése kötelező.

49 (5) A zónába eső a) beépített telkeken, új rendeltetési egység létrehozásánál a használatbavételi engedély, b) beépítetlen telkeken az építési engedély kiadásának feltétele a teljes közművesítettség, kivéve a 35. (10) bek. d) pontja szerinti eseteket. (7) A melléképítmények közül elhelyezhető: közmű-csatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel és közterületi kiállással) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1,0 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. (8) A szabályozási vonalon növényzettel befuttatott támfal-kerítés létesíthető. A támfal feletti kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,3 m-t. A szabályozási vonalon, ennek hiányában a homlokvonalon létesítendő támfal az utca felől, a járda vonalától mérten, legalább 50 cm legyen. Nem támfalkerítés esetén legfeljebb 1,8 m magas kőlábazatos áttört faanyagú, áttört téglaanyagú, áttört fémszerkezetű, vagy legalább 0,5 m magas tömör lábazat feletti fonott drótkerítés, vagy lábazat nélküli sövénykerítés létesíthető. A magassági méreteket a támfal-kerítés közterület felőli oldalán kell figyelembe venni. Építés - kialakult/ nem kialakult (1) A telek nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt zónába tartozik. (2 )A telken a PÉSZ 17. ÉS 19. előírásait kell alkalmazni (3) A PÉSZ 17. előírásai: (1) A 16. (1) bekezdésben felsorolt zónákon belül kijelölt még nem, vagy jellemzően nem beépített vagy átalakításra szánt, nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt (továbbiakban nem kialakult) területeken az új építési telkek kialakításának szabályait, a beépítettség és zöldfelület fedettség mértékét, az újonnan elhelyezendő építményekkel kapcsolatos előírásokat beépítési módot, építménymagasságot az sz. táblázatok értékei szerint kell meghatározni. (4) A PÉSZ 19. előírásai: (1) Ha a telek jelenlegi jellemzői az építési zóna előírásainak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, ill. telekalakítást végezni. a) Ha a telek jelenlegi beépítettsége az övezeti előírást meghaladja, akkor a

50 meglévő tetőtér beépíthető. Az új tetőszerkezet legfeljebb a meglévő építmény építménymagasságának 1,0 m-rel történő megemelésével létesíthető a megengedett építménymagasság értékén belül. b) A zónaelőírás szerinti telekméret a szabályozási tervlapon jelölt közterületi, valamint magánút és telekhatár-rendezést kivéve tovább nem csökkenthető. Ha a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások betarthatók, a telek beépíthető. A telekalakítás során a telekalakításról szóló rendeletet kell alkalmazni. c) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak az előírástól eltérő beépítési mód bővítésnél, átalakításnál megtartható, az egyéb országos és helyi építési előírások betartása mellett. Ha az építési hely szélessége 6,0 m-nél kevesebb, akkor a beépítési módot az illeszkedés szabályai alapján kell meghatározni. d) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények építménymagassága az előírt értéket nem haladhatja meg. Ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építmény magassági előírásokat kell érvényesíteni. Építés - beépítési mód, telekméret (1) A beépítési mód és telekterület a PÉSZ 17. 1/a,b sz. táblázata szerint --beépítési mód: szabadonálló-általános --újonnan kialakítható építési telek méretei: --szélessége * sarok elhelyezkedés esetén legalább 20m * egyéb elhelyezkedés esetén legalább 18 m --mélysége legalább 35 m --területe legalább 1100 m 2 Építés - beépítettség (1) A beépítettség a PÉSZ 17. 2/a,b táblázata szerint: --a beépítettség legfeljebb 30%. --a zöldfelületi fedettség legalább 55%. --ha a telek saroktelek kisvárosias lakózónába tartozik és a telek beépítési módja zártsorú (általános és keretes) a táblázat szerinti beépítettség további 20%-kal növelhető. Az így megnövelt beépítettség azonban nem haladhatja meg lakózóna esetén a 80%-ot. --ha az építési övezet gazdasági vagy különleges kereskedelmi területbe tartozik a zöldfelület 5%-kal csökkenthető. --a belvárosi (1), és zárt városi (2) építési zónák kivételével a táblázatban előírt zöldfelületi fedettség betartása mellett, telken belül a lakásonkénti

51 legalább 20 m 2 zöldfelületi normát is biztosítani kell. --a településközpont vegyes (Vt) területfelhasználás esetében, ha 50%-nál nagyobb mértékben csak lakások épülnek - közösségi létesítmények nélkül -, legalább 10 m 2 zöldfelületet kell lakásonként biztosítani. Építés - építménymagasság (1) Az építménymagasság a PÉSZ 17. 3/a,b táblázata szerint --A telken elhelyezhető új, ill. bővítéssel kialakuló építmény magassága legfeljebb 6 m lehet. Építés - általános (1) Az építési zónák közös előírásai a PÉSZ 27. szerint: (1) Beépítésre szánt területeken belül: a) ha a szabályozási vonal meglévő - nem lakófunkciójú - épületen halad keresztül, a meglévő építmény biztonságos használatához szükséges építésiszerelési munkálatok végezhetők, b) a szabályozási vonallal érintett meglévő lakóépület felújítható, bővíthető. A bővített épületrész közlekedési célú közterületbe és a tervezett szabályozási vonaltól mért előkertbe nem eshet, c) amennyiben a meglévő épületet, lakóépületet elbontják, úgy a szabályozási vonaltól mért előkerti méretet figyelembe véve kell az építési helyet (a közterület felé eső építési határvonalát) meghatározni. (2) Az (1) bekezdés a) c) pontjában meghatározott esetekben, vagy ha a tervezett szabályozási vonal nem érint meglévő épületet, akkor az építési engedély feltétele, hogy a telek rendezett legyen. Rendezettnek kell tekinteni egy telket, ha a szabályozási vonallal jelölt közterületek kialakítása még nem történt meg, de a tervezett építési munka az elő-, oldal- és hátsókert meghatározásánál a szabályozási vonalat figyelembe veszi, továbbá a telek beépítettségére és zöldfelületi fedettségére vonatkozó mutatószámokat úgy tartja be, hogy azok a közterület számára szükséges telekrész területével csökkentett telekre vonatkozóan teljesüljenek. Ebben az esetben kerítés, támfal csak a szabályozási vonalon építhető. (3) A tervezett szabályozási vonallal érintett telkeken, ha az ingatlantulajdonos ingatlanának tervezett közterületi részét ellenérték nélkül a közút tulajdonosának tulajdonába adja, és a felajánlását az elfogadja, a) akkor az építési telkek beépítettsége az alábbi képlet szerint számítható. A telek megengedett beépítettsége=(% x Tc)/Tk, ahol % = az övezetre érvényes, szabályozási tervlapon szereplő beépítési százalék

52 Tc = eredeti, telekmegosztás előtti telekterület m²-ben Tk = tervezett szabályozási vonal szerint rendezett telekterület m²-ben b) akkor az építési telek megosztásánál a figyelembe vehető legkisebb telekméret az alábbi képlet szerint számítható A telek megosztásánál figyelem bevehető legkisebb telekterület=(tm x Tk)/Tc Ahol tm = a szabályozási tervlapon szereplő legkisebb telekterület m²-ben Tc = eredeti, telekmegosztás előtti telekterület m²-ben Tk = kialakult, telekmegosztás utáni telekterület m²-ben (4) Az országos előírásoktól eltérő hátsókert területeken az alábbi előírásokat kell alkalmazni: b) Az OTÉK hátsókertekre vonatkozó előírásait kell betartani, azzal a kivétellel, hogy a meglévő épületek felújíthatók, ill. legfeljebb 40 m²-el bővíthetők. c) E területekre eső telkek közlekedési célú megközelítésére a - (18) bekezdésben előírt feltétel fennállása esetén - újonnan teleknyél, ill. magánút csak akkor alakítható ki, ha a telek rendelkezik a szabályozási terven jelölt országos előírásoktól eltérő hátsókert területen kívüli, épület elhelyezésére alkalmas területtel, amely az építési előírásoknak megfelelően beépíthető. d) A közúttal, vagy magánúttal már megközelíthető telkek, ill nyeles telkek a jelen bekezdés a) pontja előírásának megtartásával beépíthetők, és a tervezett épület elhelyezhető a szabályozási terven jelölt országos előírásoktól eltérő hátsókerten belül is, ha a teleknek nincs akkora jelen korlátozástól mentes területe, amelyen a megengedett beépítési %-nak megfelelő nagyságú épület elfér. Ez esetben a hátsó- és oldalkerteket az országos előírások figyelembevételével kell kialakítani. e) Amennyiben az építési telken az általános szabálytól eltérő (nagyobb) hátsókert területe a 3000 m2-t meghaladja, azon egy max. 150 m2 alapterületű egylakásos lakóépület elhelyezhető. Az építménymagasság max. 4,5 méter lehet. (5) A lakó, gazdasági, különleges zónák építési telkein terepszint alatti építményei csak az építési helyen belül helyezhetők el, kivéve a támfal-garázst, mely az előkertben is elhelyezhető. (6) A terepszint alatti építmények feletti zöldfelületek a zöldfelületi fedettség számításánál a 23. sz. melléklet szerint vehetők figyelembe. (7) Az egyes zónákban előírt legnagyobb építménymagasság - ha a sajátos előírások másként nem rendelkeznek - az épület utcai homlokzatmagasságánál nem léphető túl. Az építési hatóság az utcakép harmonikus alakítása érdekében, a Tervtanács ajánlására az illeszkedés szabályait alkalmazva az előírástól eltérhet. (8) Ha a sajátos előírások, ill. egyéb védelemre vonatkozó jogszabályok

53 másként nem rendelkeznek: a) az építési telken elhelyezendő építmény bármely része, ill. hirdető berendezése az épület járdaszintjétől mért 3,0 m magasság felett közterületi járda, vagy zöldfelület fölé legfeljebb 1,5 m-re, és a közterület szabályozási szélességének legfeljebb 1/20 mértékéig nyúlhat be; b) épületrész kinyúlása közterületi járda vagy zöldfelület fölé kivéve az ereszt, az előtetőt és az áttört korlátú erkélyt 12 m-nél keskenyebb utcákon nem engedélyezhető, m közötti szélességű utcákon legfeljebb 0,6 méter, míg a 20 m-nél szélesebb utcában legfeljebb 0,9 méter lehet. A közterület fölé kinyúló épületrész homlokzati hossza nem haladhatja meg az épület utcai homlokzati hosszának 1/3-át; d) reklámfelületek, reklámhordozók és hirdetések csak akkor és úgy helyezhetők el, ha azok az épület(ek) építészeti karakterét nem változtatják meg. (9) Zártsorú (általános és keretes) beépítés esetén a) Az épület utcai beépítési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza a belvárosi és a zárt építési zónákban 30,0 méternél nagyobb nem lehet, és nem lépheti túl az építési helyet. b) a második önálló nem melléképület építése mindaddig nem engedélyezhető, míg az utcavonalon elhelyezett épület magassága az építési zónára előírt alsó értéket nem éri el; c) ha a telek sarok elhelyezkedésű és kisvárosias lakózónába tartozik a telek beépítettsége (a kódként megjelölt beépítési %) további 20%-kal növelhető. A megnövelt beépítettség azonban ez esetben sem haladhatja meg a 80%-ot. (10) Nem zártsorú építési mód szerint elhelyezett épület vetületi hossza lakóépület esetén az építési hely előkert felöli határától mért legfeljebb 30 m lehet. Saroktelek esetén a vetületi hosszra vonatkozó előírást mindkét közterület felől be kell tartani. (11) Az egyes építési zónákban a beépítettség mértéke saroktelken történő, új lakóépület elhelyezése, ill. 25 m 2 beépített területet meghaladó lakóépületbővítés esetén a) belvárosi, városi zárt, társasházas karakterű építési zónákban 75%-nál b) hegyoldali-kertes, szabályos-kertes és átalakuló-falusias karakterű építési zónákban 40%-nál több nem lehet. E rendelkezés szempontjából az számít lakóépületnek, amelyben legalább egy lakás kialakításra kerül. (12) A 25 m vagy annál kisebb telekmélységű telkeknél a hátsókert méreteket nem kell megtartani. (13) Az építési hely közterület felőli határát, ha a szabályozási tervlap másként nem intézkedik kivéve a hegyoldali és a vegyes építési zónákba

54 sorolt telkek közterület felőli határát kötelező építési határvonalnak kell tekinteni az alábbiak figyelembevételével a) a beépítési vonal az építési hely közterületi határvonalának 1/3 hosszán a telekirányban visszaléphet, b) amennyiben előkert nem alakítható ki, úgy a telekirányban az a) pontban szabályozott módon kialakítható építési határvonal és a szabályozási vonal közötti területet a közhasználat elől nem szabad elzárni, és a területre a közterületi építési szabályokat kell alkalmazni. (14) Az építési engedélyezési tervekhez készítendő helyszínrajznak (1:500-as vagy 1:200-as méretarányban) tartalmaznia kell a tervezett tereprendezési és kertépítészeti megoldást. (15) Melléképületek építménymagassága legfeljebb 3,5 m, gerincmagasság legfeljebb 5,0 m lehet.. (16) Íves tetőnél a gerincmagasságnak az íves felület felső érintő síkjának (átlag) magasságát kell tekinteni. (17) Tetőtérben kettőnél több szintes lakás, továbbá tetőtér második szintjén önálló lakás nem alakítható ki. (18) Újonnan nyeles telek - kivéve ha a terepadottságok indokolják - nem alakítható ki. Terepadottságok akkor indokolják nyeles telek kialakítását, ha a telek csak 15%-nál meredekebb köz, vagy magánúttal lenne megközelíthető. (19) Az építési hatóság az építési zóna kódjai szerinti teleknagyság előírástól telekmegosztás ill. telekhatár rendezés engedélyezése lejtős terep esetén a -3% mértékéig eltérhet, ha az adottságok azt szükségessé teszik. (20) Ideiglenes kerítés kivételével kerítés a közterület szabályozással érintett telkeknél a szabályozási vonalon építhető. (21) A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló évi CCII. törvényben meghatározott középületek közterületről feltáruló homlokzatán, vagy közterületről látható homlokzata előtt zászlótartó rúd elhelyezhetőségét biztosítani kell. (22) A rendeltetésből adódó gépjármű elhelyezéshez szükséges tereprendezés végezhető az építési helyen kívül úgy, hogy a létrehozott terepszint a telekhatár mentén a közvetlenül szomszédos telkek terepszintjétől nem térhet el. (2) A parkoló-létesítési kötelezettségek, a normától való eltérés szabályai a PÉSZ 34/A szerint: (1) Az építmények által keltett gépkocsi elhelyezési igényt a 34/A. -ban és a 34/C. (1) bekezdésben meghatározott kivétellel az OTÉK 4. számú mellékletében rögzített norma szerint kell kiszámítani és kialakításukat a 34/B. és 34/F. -ban meghatározott esetek kivételével az igényt keltő építmény telkén kell biztosítani.

55 (2) Az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő személygépkocsik számának megállapításáról szóló OTÉK 4. számú melléklet 1., 4., 5., 9. pontja helyett az alábbiakat kell figyelembe venni: Egy személygépkocsi elhelyezési igényével kell számolni a) minden lakás és üdülő után, b) a vendéglátó egység fogyasztóterének m2-ig minden megkezdett 5 m2, e fölött minden megkezdett 10 m2 nettó alapterülete után (beleértve a terasz és kerthelység területét is), c) alap- és középfokú nevelési oktatási egység (bölcsőde, óvoda, alap- és középfokú iskola) minden foglalkoztatója és/vagy tanterme m2-ig minden megkezdett 20 m2, e fölött minden megkezdett 40 m2 nettó alapterülete után, d) igazgatási, ellátó, szolgáltató és a nem fekvőbeteg-ellátó gyógykezelő egységek főhelységeinek m2-ig minden megkezdett 10 m2, e fölött minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után. (3) Az egy építési telken lévő létesítmények után számolt parkolási igény csökkenthető az ugyanazon a telken lévő lakást szolgáló azon parkolók 20 %- ával, amelyek a telken lévő többi létesítményt használók számára hozzáférhető parkolóban, vagy teremgarázsban vannak. (3) A parkoló-létesítési kötelezettségek, a telken kívüli parkoló-létesítés szabályai a PÉSZ 34/B szerint: (1) A szükséges parkolók telken belüli létesítésétől kizárólag akkor lehet eltekintetni, ha a) a gépkocsival a telekre való be- és kihajtás forgalomtechnikai okokból nem engedélyezhető, vagy b) a telek megközelítése kizárólag meglévő, vagy tervezett fokozottan korlátozott forgalmú övezet felől lenne lehetséges, vagy c) a telken értékvédelem alatt lévő épület áll és az a parkolók kialakítását nem teszi lehetővé, vagy d) a telken meglévő értékes növényzet (pl.: védett fa) miatt az épületen kívüli parkoló, vagy mélygarázs építése jelentős növénykárral járna, vagy e) a telek megközelítésére szolgáló közforgalom céljára átadott magánúton a parkolási igény kielégíthető, vagy f) a telken meglévő és megmaradó épület, épületrész műszaki jellemzői nem teszik lehetővé a parkolók kialakítását, vagy g) a telek fizikai, geológiai adottságai nem teszik lehetővé a parkolók kialakítását. (2) A parkolók telken kívüli létesíthetőségét biztosító (1) bekezdés szerinti

56 esetekben az építtető köteles a szükséges parkolók telken nem elhelyezhető részét telken kívül létesíteni. (3) Az építtető a telken kívüli parkoló létesítési kötelezettségét az építési telek határától légvonalban mért 500 méteren belül a) más telken parkolóban, parkolóházban vagy b) a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, vagy a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával teljesítheti, az OTÉK 42. (10) bekezdésében foglaltak kivételével. (4) Ha az építtető a szükséges parkolót a (3) bekezdés a) pontja alapján a telkén kívül létesíti vagy megveszi, parkolólétesítéssel, vagy -vétellel érintett ingatlan vonatkozásában igazolnia kell rendelkezési jogosultságát, továbbá az erre az ingatlanra készített parkolási mérleget, mely bemutatja, hogy a telekre vonatkozó parkolási igény ki van elégítve. (5) A (3) bekezdés b) pontja alapján létesítendő parkolók kialakításához az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása szükséges. (6) A (3) bekezdés szerinti parkoló létesítés esetén alkalmazni kell a 34/E. -ban foglalt kielégítetlen parkolóigény elépítésének tilalmát. (4) A parkoló-létesítési kötelezettségek, a parkolási zónák külön szabályai a PÉSZ 34/C szerint: (1) A 26. mellékletben lehatárolt védett hiányzónában és a hiányzónában a parkolóhely-igényt a 27. mellékletben meghatározott feltételek és mértékek figyelembe vételével kell meghatározni. (2) A 27. melléklet 4. sorában leírt kötelezettség betarthatósága érdekében telken kívüli parkoló-létesítési kötelezettség is alkalmazható az OTÉK 42. (10) bekezdésében foglaltak kivételével. (5) A parkoló-létesítési kötelezettségek, a többletparkoló -létesítési kötelezettség szabályai a PÉSZ 34/D szerint: (1) A szabályozási tervlapon jelölt területeket, telkeket többletparkoló-létesítési kötelezettség terheli. Ha egy jelölés több közvetlenül szomszédos telket érint, a telkenkénti kötelezettséget a telkek nagyságának arányában kell kielégíteni. (2) Az építtető abban az esetben mentesülhet az építési telken történő többletparkoló-létesítési kötelezettség alól, amennyiben a közvetlenül szomszédos telkek tulajdonosaival való megegyezés hiányában a többletparkoló-igény nem valósítható meg. Ebben az esetben a többletparkolóépítési kötelezettséget e rendelet 34/B. (3) bekezdése szerint teljesítheti az OTÉK 42. (10) bekezdésében foglaltak kivételével.

57 (3) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség nem változtatja meg a területek, telkek szabályozási terv szerinti besorolását. (4) Az épülettel nem beépíthető területen előírt parkolószámot a térszín alatt kell megvalósítani. (5) Az előírt többletparkoló létesítéséhez szükséges telekterület nem építhető be, annak területe a zöldfelület számítása során csak a (2) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén számítható be. (6) A parkoló-létesítési kötelezettségek, a meglévő kielégítettlen parkoló-igény kielégítéséhez szükséges terület beépítésének tilalma a PÉSZ 34/E szerint: (1) A már meglévő épületeknek a parkolási igény növekedésével járó bővítése, átalakítása és a már beépített telken új épület létesítése csak akkor lehetséges, ha az lehetővé teszi a meglévő és az újonnan keletkező parkolási igény együttes kielégítését azzal, hogy megépíteni csak a bővítmény, vagy az új épülethez szükséges parkolókat kell. (2) Az újonnan keletkező parkolási igény kielégítése csak a 34/B. -a szerint történhet. (3) A parkolóhiány pótlására biztosított terület nem vehető figyelembe zöldfelületként a zöldfelületi arány számításakor. (7) A parkoló-létesítési kötelezettségek, a a parkolási csúccsal jellemezhető intézmények igényeinek kielégítésének szabályai a PÉSZ 34/F szerint: (1) A parkolási csúccsal jellemezhető intézményeknél ideiglenes parkolóként alakítható ki a parkolók azon része, amelyet egy évben belül 50 napnál hosszabb időtartamra nem használnak. Az ideiglenes parkolóhelyek száma nem haladhatja meg a tényleges parkolási igény 50 %-át. A parkolási csúccsal jellemezhető intézmények parkolási szükséglete telken kívül is kielégíthető a 34/B. (3) (4) bekezdésének figyelembe vételével. (2) Az ideiglenes parkolót vízáteresztő burkolattal, vagy gyepráccsal kell ellátni. Területe a zöldfelületi arány számítása során zöldfelületként figyelembe vehető. (3) Az egymástól legfeljebb légvonalban 500 méter távolságban lévő és a tervezett nem lakó funkciójú külön időben használt intézmények közforgalom előtt megnyitott összes parkoló férőhelyeinek a számításnál figyelembe vett legnagyobb parkolási igényű létesítmény igényét kell kielégítenie. Sajátos általános előírások I. (1) A telek a Bf 210m feletti sajátos előírások-területére (Bf) esik. A PÉSZ 39. (7) bekezdés sajátos előírásait is érvényesíteni kell. Azonos előírás témakörben

58 mindig a sajátos meghatározást kell. (2) PÉSZ 39. (7) bekezdés sajátos előírásai az alábbiak: 1. a 40%-nál kisebb lejtésű építési telek területeken ,5 m-nél nagyobb bevágás, feltöltés nem létesíthető. A telkek beépített területén kívül 20%-nál nagyobb felületen az eredeti terepviszonyokat megváltoztatni nem szabad, kivéve ha a teraszozás szőlőtelepítés miatt szükséges, 1.2. a 40%-nál nagyobb lejtésű építési telekterületeken az eredeti lejtésviszonyokat meg kell tartani. 2. A Bf 210 m-es rétegvonallal érintett és felette levő kertvárosi és hegyoldali kertes karakterbe sorolt (Lke4 ) építési telkeken telkenként csak egy legfeljebb kétlakásos főépület és egy melléképület létesíthető.a kisvárosias lakózónába tartozó a Bf 210 m feletti építési telkeken telkenként legfeljebb négy lakás építhető, kivéve a kialakult kategóriába sorolt, december 31. előtt jogerős építési engedélyt szerzett épületek esetén, ahol a jelenlegi lakásszámtól függetlenül, új lakás létesíthető, a meglévő tetőtér beépítésével, az épülettömeg növelése nélkül akkor, ha az így létrejött összes lakásszámnak megfelelő gépkocsi elhelyezését az OTÉK előírása szerint biztosítani tudja ,5 m-nél magasabb támfal nem létesíthető, kivéve, a szabályozási vonalon létesítendő támfalat, mely elérheti a 2,5 m magasságot. A szabályozási vonalon létesített támfal mögött garázsok kialakíthatók. 5. Egy telken belül az össztámfal magasság legfeljebb 6,0 m lehet. A szabályozási vonalon létesített, ill. létesítendő támfal figyelmen kívül hagyható. Az össztámfal magasságába az épület alépítménye nem számít bele. 6. A 210 Bf magasság hivatalos rögzítéséig, a szabályozási terven jelölt 210 Bf magassági határtól, mint a sajátos előírások határától el lehet tekinteni, ha a telektulajdonos bizonyítani tudja, hogy telkének telekhatárai menti töréspontok egyike sem esik a 210 Bf magasságra, illetve a 210 Bf magasság fölé Azokban az övezetekben ahol az építménymagasság számszerűen meghatározott az építménymagasság a 27. (7) bekezdésben szabályozottaktól eltérően- az épület lejtő felöli utcai homlokzatánál túlléphető. Sajátos általános előírások III. (1) A telken a PÉSZ 39. (13) bekezdés b) pontjának I. rendű gyűjtő-utakkal és II. rendű közterületekkel érintkező telkekre vonatkozó sajátos előírásait is érvényesíteni is kell. Azonos előírás témakörben mindig a sajátos meghatározást kell alkalmazni.

59 (2) A PÉSZ 39. (13) bekezdés b) pontjának előírásai az alábbiak: b) A zóna területén közterületről telkenként legfeljebb kettő kisgarázs nyílhat vagy behajtási lehetőség engedélyezhető. Az épületen kialakított behajtó nyílása kisgarázsonként legfeljebb 4,0 m széles lehet. A telek és teremgarázs gépkocsi behajtóinak száma és mérete a közlekedési és tűzrendészeti szabályokban előírt mennyiséget és mértéket nem haladhatja meg. c) Az első rendű közlekedési területekkel határos épületek utcai épületrészén a tetőteraszok összesített szélessége nem haladhatja meg az utcai homlokzat hosszának 1/3 részét.

60 FOTÓK A TERVEZÉSI TERÜLETRŐL

61

62

63

64

65

66

67