GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZAT

2 GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZAT Hatályos: október 1-től 2

3 A gazdálkodással így különösen a kötelezettségvállalás, a pénzügyi ellenjegyzés, a teljesítés igazolás, az érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos belső előírásokat az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht), valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ávr.) alapján a következők szerint határozzuk meg. II. GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYAT HATÁLYA Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 10. alapján a gazdasági szervezetnek az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ávr) 9. (1) bekezdésében meghatározott feladatait Gyomaendrőd Város Önkormányzat Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal Kállai Ferenc Kulturális Központ Szent Antal Népház Határ Győző Városi Könyvtár Gyomaendrődi Család-és Gyermekjóléti Központ Városi Egészségügyi Intézmény Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda vonatkozásában a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal látja el. Ebből eredően ezen gazdálkodási szabályzat hatálya Gyomaendrőd Város Önkormányzatára Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulására Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatalra Kállai Ferenc Kulturális Központra Szent Antal Népházra Határ Győző Városi Könyvtárra Gyomaendrődi Család-és Gyermekjóléti Központra Városi Egészségügyi Intézményre, valamint a Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvodára terjed ki. 1. A gazdálkodással összefüggő feladatok 1.1. Gazdálkodási jogkörök szabályozása II. GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZAT RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI 3

4 Kötelezettségvállaló A helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére az Ávr. 52. (6) bekezdése alapján a Polgármester, vagy az általa írásban felhatalmazott személy vállalhat kötelezettséget. Az Ávr. 52. (6a) bekezdése alapján, ha a helyi önkormányzatnál nincs az Ávr. 52. (6) bekezdése alapján kötelezettségvállalásra jogosult személy, vagy a kötelezettségvállalásra jogosult személy feladata ellátásában akadályoztatva van, a Képviselő-testület egyedi határozatban az önkormányzati hivatal alkalmazásában álló személyt jelölhet ki a helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vonatkozó kötelezettségvállalás gyakorlására. A képviselő-testület általi kijelölés megszűnik, ha a kötelezettségvállalásra más személy válik jogosulttá vagy az arra jogosult személy akadályoztatása megszűnik. Az Ávr. 52. (1) bekezdése alapján a szabályzat hatálya alá tartozó költségvetési szerv nevében a kötelezettséget vállaló szerv vezetője vagy az általa írásban felhatalmazott személy vállalhat kötelezettséget. A kötelezettségvállaló személyére vonatkozó felhatalmazást a jelen szabályzat 1. melléklete szerint kell elkészíteni Pénzügyi ellenjegyző Az Ávr. 55. (2) bekezdése alapján azon szervezeteknél, amelyekre a szabályzat hatálya kiterjed, a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi osztályának vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal alkalmazásában álló személy írásban jogosult. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére jogosult személyre vonatkozó kijelölést a jelen szabályzat 2. melléklete szerint kell elkészíteni. Az Ávr. 55. (3) bekezdése alapján a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie Érvényesítő Az Ávr. 58. (4) bekezdése alapján az érvényesítéssel kapcsolatos feladatokat azon szervezeteknél, amelyekre a szabályzat hatálya kiterjed, a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi osztályának köztisztviselője látja el. 4

5 Az érvényesítésre jogosult személyeket az Ávr. 55. (2) bekezdésében foglaltak alapján a jelen szabályzat 3. melléklete szerint írásban kell kijelölni. Az Ávr. 58. (4) bekezdése alapján az érvényesítési feladatokat ellátó személynek a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie Teljesítés igazolásra jogosult személyek Gyomaendrőd Város Önkormányzatánál és a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatalnál az adott szerv vezetőin kívül a teljesítés igazolással kapcsolatos feladat és hatáskörök gyakorlására az alábbi személyek jogosultak: Tevékenység, amelyre a teljesítésigazolással kapcsolatos hatáskör kiterjed Az irányítása alá tartozó szervezeti egység által ellátott feladatok tekintetében, valamint az önkormányzati beruházások vonatkozásában (ez utóbbi esetben a beruházást felügyelő műszaki ellenőr külön teljesítés igazolása is szükséges) A városüzemeltetési osztály, mint szervezeti egység által ellátott feladatokhoz kapcsolódó kifizetések igazolása a városüzemeltetési osztályvezető akadályoztatása esetén Üzemanyag elszámolások és üzemanyag számlák Energia számlák igazolása (Önkormányzat, Közös Hivatal, hivatalhoz rendelt, gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervek esetében is) Informatikai és telefon számlák igazolása Az irányítása alá tartozó szervezeti egység által végzett feladatokhoz kapcsolódó kifizetések igazolása (pl. kegyeleti szolgáltatás, oktatási feladatok, irodaszer beszerzés) A Közigazgatási osztály, mint szervezeti egység által végzett feladatokhoz kapcsolódó kifizetések igazolása, a közigazgatási osztályvezető akadályoztatása esetén 5 Teljesítésigazolásra jogosult személy neve beosztása Pardi László, Petényi Roland Dr. Medveczki Teréz Csényi István Blaskó Ivett Megyeri László Keresztesné Jáksó Éva Omiliákné Anikó Csikós Városüzemeltetési osztályvezető, Településfejlesztési osztályvezető ügyintéző vagyongazdálkodási ügyintéző energetikus aljegyző Közigazgatási osztályvezető ügyintéző

6 Cafetéria számlák és köztisztviselők kötelező továbbképzésének számlái Az irányítása alá tartozó szervezeti egység által végzett feladatokhoz kapcsolódó kifizetések igazolása Önkormányzati vagyon - és felelősségbiztosítás számlái, valamint a pénzügyi osztály, mint szervezeti egység által végzett feladatokhoz kapcsolódó kifizetések igazolása a pénzügyi osztályvezető akadályoztatása esetén A közmunka programokhoz kapcsolódó számlák, kifizetések igazolása A közmunka programokhoz kapcsolódó számlák, kifizetések igazolása a közmunka vezető akadályoztatása esetén Hoffmanné Szabó Gabriella, Csordás Ádám Szilágyiné Bácsi Gabriella Tóthné Gál Julianna Varju Róbert Kovácsné Rácz Julianna személyügyi ügyintézők Pénzügyi osztályvezető ügyintéző Közmunka vezető Közmunka helyettes vezető A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnél (Határ Győző Városi Könyvtár, Szent Antal Népház, Kállai Ferenc Kulturális Központ, Városi Egészségügyi Intézmény, Gyomaendrődi Család-és Gyermekjóléti Központ, Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Kistérségi Óvoda) a teljesítés igazolásra a költségvetési szerv vezetője jogosult. A teljesítés igazolására jogosult személyeket az Ávr. 57. (4) bekezdésében foglaltak alapján a jelen szabályzat 4. melléklete szerint kell írásban kijelölni Utalványozó Az Önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén az Ávr. 52. (6) bekezdése alapján a Polgármester, vagy az általa írásban felhatalmazott személy jogosult utalványozásra. Az Önkormányzati Társulás kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén az Ávr. 52. (8) bekezdése alapján a Társulási Tanács elnöke, vagy az általa írásban felhatalmazott Társulási Tanács valamely tagja jogosult utalványozásra. Az Ávr. 59. (1) bekezdése, valamint az Ávr. 52. alapján a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatalnál a kötelezettséget vállaló szerv vezetője vagy az általa írásban felhatalmazott személy jogosult utalványozásra. Az utalványozásra vonatkozó felhatalmazást a jelen szabályzat 5. számú melléklete szerint kell elkészíteni. 6

7 A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerveknél (Határ Győző Városi Könyvtár, Szent Antal Népház, Kállai Ferenc Kulturális Központ, Városi Egészségügyi Intézmény, Gyomaendrődi Család-és Gyermekjóléti Központ, Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Kistérségi Óvoda) utalványozásra a költségvetési szerv vezetője jogosult Összeférhetetlenségi szabályok a.) Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási, és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény 8:1. (1) bek.1. pontja szerinti közeli hozzátartozója vagy maga javára látná el. b.) Az Ávr. 60. (1) bekezdésében foglaltak szerint a kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet, az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, az utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel Nyilvántartás az aláírás mintáról Az Ávr. 60. (3) bekezdése alapján. a kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyekről és aláírásmintájukról naprakészen a 6. melléklet szerinti nyilvántartást kell vezetni A nyilvántartás vezetéséért a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi osztályának vezetője felelős Az operatív gazdálkodási jogkört gyakorlók (kötelezettségvállaló, pénzügyi ellenjegyző, utalványozó, érvényesítő, teljesítés igazoló) feladatai Kötelezettségvállalás Az Áht pontjában leírtak alapján kötelezettségvállalásnak minősül a kiadási előirányzatok terhére fizetési kötelezettség vállalásáról szóló, szabályszerűen megtett jognyilatkozat. Így különösen: a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére, szerződés megkötésére, költségvetési támogatás biztosítására irányuló, szabályszerűen megtett jognyilatkozat. Az Áht. 36. (1) bekezdésében foglalt előírás szerint az Áht ban és az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel a költségvetési év kiadási előirányzatai és - ha jogszabály azt lehetővé teszi - a 49. szerinti lebonyolító szerv számára a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti rendelkezésre bocsátott összeg terhére 7

8 kötelezettségvállalásra az azokat terhelő korábbi kötelezettségvállalásokkal és más fizetési kötelezettségekkel csökkentett összegű eredeti vagy módosított kiadási előirányzatok (a továbbiakban: szabad előirányzat) mértékéig kerülhet sor. Az Áht. 36. (2) bekezdése alapján más fizetési kötelezettségnek a jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntésen, vagy más, a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettség minősül. Az Ávr. 45. (1) bekezdés előírásai alapján a közbeszerzésekről szóló évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) szerint a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, részvételi, ajánlattételi felhívás a Kbt. 53. (6) bekezdése alapján megindított közbeszerzési eljárás kivételével, a pályázati kiírás, tovább minden olyan nyilatkozat, harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely feltételesen, valamely személy nyilatkozatától függő fizetési kötelezettséget tanúsít, az Ávr. 45. (3) bekezdésében foglalt kivételekkel kötelezettségvállalásnak tekintendő. Az Ávr. 45. (4) bekezdésében foglaltak alapján a kötelezettségvállalásra vonatkozó rendelkezéseket a kötelezettségvállalások olyan tartalmú módosítására is alkalmazni kell, amely a korábban megállapított fizetési kötelezettségek összegét növeli, vagy az Ávr. 46. szerint érintett évek közötti megoszlását módosítja. A kiadási előirányzatok terhére kötelezettségvállalásra az Ávr. 46. (2) bekezdése szerint kerülhet sor. A hivatkozott jogszabályi előírás szerint: a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat előirányzatai terhére határozatlan idejű vagy a költségvetési évet követő év június 30-át követő időpontra is fizetési kötelezettséget tartalmazó határozott idejű fizetési kötelezettség (a továbbiakban: több év előirányzatait terhelő kötelezettségvállalás) esetén a) a december 31-éig esedékes fizetési kötelezettségek mértékéig a költségvetési év, b) a december 31-ét követően esedékes fizetési kötelezettségek az esedékesség szerinti év kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettség. Az Áht. 37. (1) bekezdése alapján kötelezettséget vállalni az Ávr. 53. (1) bekezdése szerinti kivételekkel csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően írásban lehet. Nem szükséges írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetések teljesítéséhez, amely értéke az ötvenezer forintot nem éri el, a fizetési számlákról a számlavezető által leemelt díj, juttatás, a külföldi pénzértékben vállalt kötelezettség árfolyamvesztesége, vagy az Áht. 36. (2) bekezdése szerint egyéb fizetési kötelezettségnek minősül. Az Ávr. 56. (1) bekezdése alapján a kötelezettségvállalást követően gondoskodni kell annak az államháztartási számvitelről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet szerinti 8

9 nyilvántartásba vételéről, ezáltal a kötelezettségvállalás értékéből az Ávr ában foglaltakkal összhangban a költségvetési év és az azt követő évek szabad előirányzatait terhelő rész lekötéséről. Az Ávr. 56. (5) bekezdésében foglalt előírás alapján az Áht. 36. (2) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségek esetén a teljesített kifizetésekkel egyidejűleg kell annak adatait és a kifizetés összegét a kötelezettségvállalás nyilvántartásba felvezetni. Az Ávr. 56. (6) bekezdésében foglaltak alapján a kötelezettségvállalás módosulása, meghiúsulása, megszűnése esetén haladéktalanul gondoskodni kell a nyilvántartásban szereplő adatok módosításáról. A kötelezettségvállalások nyilvántartását a POLISZ könyvelési rendszerben kell folyamatosan, naprakészen vezetni. A nyilvántartást a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi osztályának köztisztviselője vezeti. Az Ávr. 56. (2) bekezdése alapján a kötelezettségvállalás értékének meghatározásához számba kell venni az abból származó valamennyi fizetési kötelezettséget, még abban az esetben is, ha valamely fizetési kötelezettség bekövetkezése bizonytalan, vagy külön jövőbeli nyilatkozattól függ. Ha a fizetési kötelezettség jövőbeni mértéke nem határozható meg pontosan, a körülmények és az előző évek tapasztalatainak gondos mérlegelése alapján az adott piaci, gazdasági, társadalmi körülmények között az ésszerű gazdálkodás mellett reális legmagasabb összegű kötelezettséget kell feltételezni. Határozatlan időre vállalt kötelezettségek értékét a költségvetési évben és az azt követő három éven keresztül származó fizetési kötelezettségek összegeként kell meghatározni. Az Áht. 36. (5a) bekezdés alapján az államháztartás önkormányzati alrendszerében több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzata terhére kötelezettségvállalásra az irányító szerv által megállapított, ennek hiányában a költségvetési év kiadási előirányzataival megegyező összegű kiadási előirányzatok szabad előirányzatának mértékéig kerülhet sor, amelynek fedezetét a kötelezettséget vállalónak a tervezéskor biztosítani kell. A kötelezettségvállalást nyilvántartó személy a nyilvántartás adatai alapján haladéktalanul köteles jelezni a kötelezettségvállalásra jogosult személy felé, ha valamelyik előirányzat a kötelezettségvállalások következtében teljes egészében lekötésre került. Annak érdekében, hogy az előirányzatok lekötöttségét teljes körűen számba lehessen venni, a nem írásban tett kötelezettségvállalásokat is fel kell vezetni a kötelezettségvállalások nyilvántartásába. Ezért az ilyen kötelezettségvállalásokat jelezni kell a kötelezettségvállalást nyilvántartó személy felé Pénzügyi ellenjegyzés 9

10 A pénzügyi ellenjegyzés a kötelezettségvállaláshoz kapcsolódik. Az Áht. 37. (1) bekezdése alapján a pénzügyi ellenjegyzőnek a pénzügyi ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy a) a szabad előirányzat rendelkezésre áll, b) a tervezett kifizetés időpontjában a pénzügyi fedezet biztosított, és c) a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg az Áht. 37. (1) bekezdésében, illetve a fentiekben előírtaknak, a pénzügyi ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatni kell a kötelezettségvállalót, a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjét és gazdasági vezetőjét. Ha a kötelezettséget vállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles az utasításnak eleget tenni és az Ávr. 54. (4) bekezdésében foglaltak szerint eljárni. A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni Teljesítés igazolás A teljesítés igazolása a kiadás utalványozása előtt történik. A teljesítés igazolás során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, a kiadások összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében ha a kifizetés vagy annak egy része az ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes annak teljesítését. Azon szervezeteknél, amelyekre a szabályzat hatálya kiterjed a kiadások szakmai teljesítése mellett a bevételekre vonatkozóan nem kell a teljesítést igazolni. A teljesítés igazolás - a számlán elhelyezett A szakmai teljesítést igazolom bélyegző lenyomattal, - a teljesítés igazolásának dátumával, és - a teljesítés igazolásra jogosult személy aláírásával történik. Az Ávr. 57. (3) bekezdésében foglaltak alapján nem szükséges a teljesítést igazolni az Áht. 36. (2) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségek teljesítésénél Érvényesítés Az Ávr. 58. (1) bekezdésében foglalt előírás figyelembevételével a kifizetések esetén a teljesítés igazolás alapján az Ávr. 57. (3) bekezdése szerinti esetben annak hiányában is az érvényesítőnek ellenőrizni kell 10

11 az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet (Áhsz.), továbbá az Ávr., valamint a szabályzat hatálya alá tartozó államháztartási szervezetek belső szabályzataiban foglaltakat megtartották-e. Amennyiben az érvényesítő az érvényesítés során a jogszabályok, illetve a belső szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles azt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. A további eljárásra az Ávr. 54. (4) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni. Az Ávr. 58. (3) bekezdésében foglalt előírás alapján az érvényesítés az Ávr. 59. (2) bekezdése szerinti okmány utalványozása előtt történik. Az Ávr. 58. (3) bekezdése alapján az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést, az érvényesítés dátumát és az érvényesítő aláírását Utalványozás Az Áht. 38. (1) bekezdése alapján a bevételi előirányzatok javára bevételt elszámol és a kiadási előirányzatok terhére kifizetést elrendelni az Ávr. 59. (5) bekezdésében meghatározott kivételekkel utalványozás alapján lehet. A kiadási előirányzatok terhére történő utalványozásra az Ávr. 59. (5) bekezdésében meghatározott kivételekkel a teljesítés igazolását, és az annak alapján végrehajtott érvényesítést követően kerülhet sor. Utalványozni készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített okmányra rávezetett, más esetben külön írásbeli rendelkezéssel lehet. Az Ávr. 59. (3) bekezdésének rendelkezése alapján külön írásbeli rendelkezésen fel kell tüntetni: a) az utalvány szót, b) a költségvetési évet, c) a befizető és a kedvezményezett megnevezését, címét, d) a fizetés időpontját, módját, összegét, devizanemét, e) a bevétel, kiadás egységes rovartrend és kormányzati funkció szerinti számát, f) a terheléssel, jóváírással (kifizetéssel, bevételezéssel) érintett pénzeszköz Áhsz. szerinti könyvviteli számlájának számát, 11

12 g) a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát, h) az utalványozó keltezéssel ellátott aláírását, i) az Ávr. 58. (3) bekezdése szerinti érvényesítést, Azon szervezeteknél, amelyekre a szabályzat hatálya kiterjed a POLISZ könyvelési rendszer által előállított utalványt kell alkalmazni. A bevételi és kiadási pénztárbizonylatra rávezetett rendelkezésen az Ávr. 59. (3) bekezdés szerinti adatokat kell feltüntetni, azzal, hogy az okmányon már szereplő adatokat nem kell megismételni. Az Ávr. 59. (5) bekezdése alapján nem kell utalványozni: a közigazgatási hatósági határozaton alapuló, az egységes rovatrend B3. Közhatalmi bevételek rovatain elszámolandó bevételek beszedését, és az egységes rovatrend B401. Készletértékesítés ellenértéke, B402. Szolgáltatások ellenértéke és B403. Közvetített szolgáltatások ellenértéke rovatain elszámolandó költségvetési bevételeket, a fizetési számla vezetésével és az azon végzett műveletekkel kapcsolatban a számlavezető által felszámított díjakkal, költségekkel kapcsolatos költségvetési kiadásokat és kamatbevételeket, az egységes rovatrend B813. Maradvány igénybevétele rovatain elszámolandó finanszírozási bevételek teljesítését, és a fedezetkezelői számláról, valamint a fedezetkezelői számlára történő átutalás esetén az építtetői fedezetbiztosítási számláról történő kifizetéseket. 2. Számlázás rendje, kimenő számlák nyilvántartása A szabályzat hatálya alá tartozó szervezet által nyújtott szolgáltatásokról, teljesített értékesítésekről számlát kell kibocsátani. Azon szervezeteknél, amelyekre a szabályzat hatálya kiterjed a POLISZ rendszerrel történik a számlázás. A számlák határidőben történő elkészítése és a készpénzfizetési számlák kivételével a partnerek részére történő megküldése a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi osztálya köztisztviselőjének feladatát képezi. A kibocsátott számlák aláírás nélkül is hitelesek, aláírásukra nem kerül sor. A kibocsátott (kimenő) nem készpénzfizetési számlákról a POLISZ számítógépes programmal folyamatosan nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetéséért a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi osztályának köztisztviselője a felelős. 12

13 3. Szállítóktól beérkezett számlák nyilvántartása A szabályzat hatálya alá tartozó költségvetési szervhez a szállítóktól, szolgáltatóktól érkezett nem készpénzfizetési számlákat nyilvántartásba kell venni. A beérkező nem készpénzfizetési számlákról a POLISZ számítógépes programmal folyamatosan nyilvántartást kell vezetni. A szabályzat hatálya alá tartozó valamennyi költségvetési szervhez beérkezett számlákról költségvetési szervenként külön-külön kell nyilvántartást vezetni. 4. Az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos belső előírások, feltételek 4.1. Időközi költségvetési jelentés Az Önkormányzat és a Társulás a költségvetési gazdálkodásának alakulásáról a költségvetési szerveket is magában foglaló időközi költségvetési jelentést köteles összeállítani. Az időközi költségvetési jelentést az Ávr.-ben meghatározottak szerint kell elkészíteni. Az önkormányzati és társulási szintű időközi költségvetési jelentés összeállításáért és a Magyar Államkincstár Területileg Illetékes Szervéhez, az általa megjelölt határidőre történő továbbításáért a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi osztályának vezetője és köztisztviselői (könyvelési feladatokat ellátó dolgozók) felelnek. A gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv az Ávr.-ben foglalt előírások, valamint az Önkormányzat által meghatározottak szerint köteles időközi költségvetési jelentést készíteni. Az adatszolgáltatás elkészítéséért és határidőre történő továbbításáért a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv gazdasági vezetője felelős Időközi mérlegjelentés Az Önkormányzat és a Társulás felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknek az eszközei és forrásai alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat adataiból összeállított mérlegjelentést kell készíteni az Ávr.-ben, valamint az Önkormányzat által meghatározottak szerint. A negyedévenkénti időközi mérlegjelentést a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig kell megküldeni a Önkormányzati hivatalba. Az adatszolgáltatás elkészítéséért és határidőre történő továbbításáért a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv gazdasági vezetője a felelős. Az időközi mérlegjelentést a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig kell a Magyar Államkincstár Területileg Illetékes Szervéhez benyújtani. Az Önkormányzat, a Társulás, az Önkormányzati Hivatal és a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervek időközi mérlegjelentésének összeállításáért, valamint annak, az intézményi időközi mérlegjelentésekkel a Magyar Államkincstár Területileg Illetékes Szervéhez történő továbbításáért a Gyomaendrődi Közös 13

14 Önkormányzati Hivatal pénzügyi osztályának vezetője és a könyvelési feladatokat ellátó köztisztviselői felelnek Beszámolási kötelezettség Az Áhsz. 5., valamint a 6. alapján az államháztartás szervezeteinek az Ávr. szabályai szerint folyamatosan vezetett részletező nyilvántartásokkal, a könyvviteli zárlat során készített főkönyvi kivonattal, valamint leltárral alátámasztott éves költségvetési beszámolót kell készíteniük. Az éves költségvetési beszámoló elkészítéséért az Önkormányzat, a Társulás, a Közös Hivatal és a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervek esetén a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi osztályának könyvelési feladatokat ellátó köztisztviselői és a pénzügyi osztály vezetője felel, a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv esetén pedig az intézmény gazdasági vezetője. A gazdálkodási szabályzat napjától lép hatályba, a korábban (2017. január 1- től) érvényben volt gazdálkodási szabályzat ettől az időponttól hatályát veszti. Gyomaendrőd, Polgármester Jegyző Záradék: A szabályzatban foglaltak alkalmazását, a sajátosságok figyelembe vétele mellett tudomásul veszem. Határ Győző Városi Könyvtár, Dinyáné Bánfi Ibolya Szent Antal Népház, Dr. Szonda István Kállai Ferenc Kulturális Központ, Weigertné Gubucz Edit Városi Egészségügyi Intézmény, Dr. Magyar Hajnalka Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda, Kovács Péterné Gyomaendrődi Család-és Gyermekjóléti Központ, Pál Jánosné 1. melléklet F E L H A T A L M A Z Á S LEHÓCZKINÉ TÍMÁR IRÉN ALPOLGÁRMESTER 14

15 részére Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 52. (6) bekezdése alapján határozatlan időre felhatalmazom Önt, hogy Gyomaendrőd Város Önkormányzata nevében a helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére kötelezettséget vállaljon. A kötelezettségvállalási jogkör gyakorlására való felhatalmazás: Polgármester akadályoztatása esetén alkalmazandó. Gyomaendrőd, Polgármester NYILATKOZAT A kötelezettségvállalási jogkör gyakorlására vonatkozó felhatalmazást tudomásul veszem, az arra vonatkozó feladatokat és felelősséget megismertem. Gyomaendrőd, felhatalmazott személy F E L H A T A L M A Z Á S PARDI LÁSZLÓ A VÁROSÜZEMELTETÉSI OSZTÁLY VEZETŐJE részére 15

16 Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 52. (6) bekezdése alapján határozatlan időre felhatalmazom Önt hogy Gyomaendrőd Város Önkormányzata nevében a helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére kötelezettséget vállaljon. A kötelezettségvállalási jogkör gyakorlására való felhatalmazás: Az irányítása alá tartozó szervezeti egység által ellátott feladatok tekintetében, esetenként bruttó Ft-ig alkalmazandó. Gyomaendrőd, Polgármester NYILATKOZAT A kötelezettségvállalási jogkör gyakorlására vonatkozó felhatalmazást tudomásul veszem, az arra vonatkozó feladatokat és felelősséget megismertem. Gyomaendrőd, felhatalmazott személy F E L H A T A L M A Z Á S MEGYERI LÁSZLÓ ALJEGYZŐ részére 16

17 Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 52. (1) bekezdése alapján határozatlan időre felhatalmazom Önt hogy a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal nevében a közös hivatal kiadási előirányzatai terhére kötelezettséget vállaljon. A kötelezettségvállalási jogkör gyakorlására való felhatalmazás: a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal vezetőjének akadályoztatása esetén alkalmazandó. Gyomaendrőd, Jegyző NYILATKOZAT A kötelezettségvállalási jogkör gyakorlására vonatkozó felhatalmazást tudomásul veszem, az arra vonatkozó feladatokat és felelősséget megismertem. Gyomaendrőd, felhatalmazott személy F E L H A T A L M A Z Á S PARDI LÁSZLÓ A VÁROSÜZEMELTETÉSI OSZTÁLY VEZETŐJE részére 17

18 Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 52. (1) bekezdése alapján határozatlan időre felhatalmazom Önt hogy a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal nevében a közös hivatal kiadási előirányzatai terhére kötelezettséget vállaljon. A kötelezettségvállalási jogkör gyakorlására való felhatalmazás: Az irányítása alá tartozó szervezeti egység által ellátott feladatok tekintetében, esetenként bruttó Ft-ig alkalmazandó. Gyomaendrőd, Jegyző NYILATKOZAT A kötelezettségvállalási jogkör gyakorlására vonatkozó felhatalmazást tudomásul veszem, az arra vonatkozó feladatokat és felelősséget megismertem. Gyomaendrőd, felhatalmazott személy 2. melléklet K I J E L Ö L É S 18

19 SZILÁGYINÉ BÁCSI GABRIELLA A GYOMAENDRŐDI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL PÉNZÜGYI OSZTÁLYÁNAK VEZETŐJE részére Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 55. (2) bekezdés f) pontja alapján határozatlan időre kijelölöm Önt Gyomaendrőd Város Önkormányzata nevében az önkormányzat kiadási előirányzatai terhére, a Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás nevében a társulás kiadási előirányzatai terhére, a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal nevében a közös hivatal kiadási előirányzatai terhére, valamint a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervek nevében a költségvetési szerv kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére. Gyomaendrőd, Jegyző NYILATKOZAT A pénzügyi ellenjegyzési jogkör gyakorlására vonatkozó kijelölést tudomásul veszem, az arra vonatkozó feladatokat és felelősséget megismertem. Gyomaendrőd, kijelölt személy K I J E L Ö L É S TÓTHNÉ GÁL JULIANNA részére 19

20 Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 55. (2) bekezdés f) pontja alapján határozatlan időre kijelölöm Önt Gyomaendrőd Város Önkormányzata nevében az önkormányzat kiadási előirányzatai terhére, a Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás nevében a társulás kiadási előirányzatai terhére, a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal nevében a közös hivatal kiadási előirányzatai terhére, valamint a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervek nevében a költségvetési szerv kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére. A pénzügyi ellenjegyzési jogkör gyakorlására való felhatalmazás: a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi osztályának vezetője tartós akadályoztatása esetén alkalmazandó. Gyomaendrőd, Gazdasági vezető NYILATKOZAT A pénzügyi ellenjegyzési jogkör gyakorlására vonatkozó kijelölést tudomásul veszem, az arra vonatkozó feladatokat és felelősséget megismertem. Gyomaendrőd, kijelölt személy K I J E L Ö L É S KOCSISNÉ TAKÁCS GABRIELLA részére Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 55. (2) bekezdés f) pontja alapján határozatlan időre 20

21 kijelölöm Önt a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal nevében a közös hivatal kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére. A pénzügyi ellenjegyzési jogkör gyakorlására való felhatalmazás: a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal Hunyai Kirendeltsége vonatkozásában alkalmazandó. Gyomaendrőd, Gazdasági vezető NYILATKOZAT A pénzügyi ellenjegyzési jogkör gyakorlására vonatkozó kijelölést tudomásul veszem, az arra vonatkozó feladatokat és felelősséget megismertem. Gyomaendrőd, kijelölt személy K I J E L Ö L É S UGRAINÉ GRÓF ÉVA részére Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 55. (2) bekezdés f) pontja alapján határozatlan időre 21

22 kijelölöm Önt a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal nevében a közös hivatal kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére. A pénzügyi ellenjegyzési jogkör gyakorlására való felhatalmazás: a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal Csárdaszállási Kirendeltsége vonatkozásában alkalmazandó. Gyomaendrőd, Gazdasági vezető NYILATKOZAT A pénzügyi ellenjegyzési jogkör gyakorlására vonatkozó kijelölést tudomásul veszem, az arra vonatkozó feladatokat és felelősséget megismertem. Gyomaendrőd, kijelölt személy 3. melléklet K I J E L Ö L É S TÓTHNÉ GÁL JULIANNA részére 22

23 Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 58. (4) bekezdése alapján határozatlan időre kijelölöm Önt érvényesítésre jogosult személynek Gyomaendrőd Város Önkormányzatánál Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulásnál Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatalnál A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerveknél. Gyomaendrőd, Gazdasági vezető NYILATKOZAT Az érvényesítési jogok gyakorlására vonatkozó kijelölést tudomásul veszem, az arra vonatkozó feladatokat és felelősséget megismertem. Gyomaendrőd, kijelölt személy K I J E L Ö L É S UGRAINÉ GRÓF ÉVA részére 23

24 Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 58. (4) bekezdése alapján határozatlan időre kijelölöm Önt érvényesítésre jogosult személynek Gyomaendrőd Város Önkormányzatánál Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulásnál Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatalnál A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerveknél. A érvényesítői jogkör gyakorlására való felhatalmazás: Tóthné Gál Julianna akadályoztatása esetén alkalmazandó. Gyomaendrőd, Gazdasági vezető NYILATKOZAT Az érvényesítési jogok gyakorlására vonatkozó kijelölést tudomásul veszem, az arra vonatkozó feladatokat és felelősséget megismertem. Gyomaendrőd, kijelölt személy 4. melléklet K I J E L Ö L É S PARDI LÁSZLÓ 24

25 részére Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 57. (4) bekezdése alapján határozatlan időre kijelölöm Önt teljesítés igazolására jogosult személynek Gyomaendrőd Város Önkormányzatánál Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulásnál Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatalnál A teljesítés igazolására való kijelölés bruttó Ft összeghatárig: Az irányítása alá tartozó szervezeti egység által ellátott feladatok tekintetében, valamint az önkormányzati beruházások vonatkozásában (ez utóbbi esetben a beruházást felügyelő műszaki ellenőr külön teljesítés igazolása is szükséges). terjed ki. Gyomaendrőd, polgármester Jegyző NYILATKOZAT A teljesítés igazolásra vonatkozó kijelölést tudomásul veszem, az arra vonatkozó feladatokat és felelősséget megismertem. Gyomaendrőd, K I J E L Ö L É S. kijelölt személy DR. MEDVECZKI TERÉZ részére Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 57. (4) bekezdése alapján határozatlan időre 25

26 kijelölöm Önt teljesítés igazolására jogosult személynek Gyomaendrőd Város Önkormányzatánál Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulásnál Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatalnál A teljesítés igazolására való kijelölés bruttó Ft összeghatárig: A Városüzemeltetési Osztály, mint szervezeti egység által ellátott feladatok tekintetében, valamint az önkormányzati beruházások vonatkozásában (ez utóbbi esetben a beruházást felügyelő műszaki ellenőr külön teljesítés igazolása is szükséges), a városüzemeltetési osztályvezető akadályoztatása esetén terjed ki. Gyomaendrőd, polgármester Jegyző NYILATKOZAT A teljesítés igazolásra vonatkozó kijelölést tudomásul veszem, az arra vonatkozó feladatokat és felelősséget megismertem. Gyomaendrőd, kijelölt személy K I J E L Ö L É S PETÉNYI ROLAND részére 26

27 Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 57. (4) bekezdése alapján határozatlan időre kijelölöm Önt teljesítés igazolására jogosult személynek Gyomaendrőd Város Önkormányzatánál Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulásnál A teljesítés igazolására való kijelölés bruttó Ft összeghatárig: Önkormányzati és társulási beruházások előkészítése vonatkozásában terjed ki. Gyomaendrőd, polgármester NYILATKOZAT A teljesítés igazolásra vonatkozó kijelölést tudomásul veszem, az arra vonatkozó feladatokat és felelősséget megismertem. Gyomaendrőd, kijelölt személy K I J E L Ö L É S SZILÁGYINÉ BÁCSI GABRIELLA részére 27

28 Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 57. (4) bekezdése alapján határozatlan időre kijelölöm Önt teljesítés igazolására jogosult személynek. A teljesítés igazolására való kijelölés bruttó Ft összeghatárig: Az irányítása alá tartozó szervezeti egység által végzett feladatokhoz kapcsolódó kifizetések igazolására terjed ki. Gyomaendrőd, polgármester NYILATKOZAT A teljesítés igazolásra vonatkozó kijelölést tudomásul veszem, az arra vonatkozó feladatokat és felelősséget megismertem. Gyomaendrőd, kijelölt személy K I J E L Ö L É S BLASKÓ IVETT részére Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 57. (4) bekezdése alapján határozatlan időre 28

29 kijelölöm Önt teljesítés igazolására jogosult személynek Gyomaendrőd Város Önkormányzatánál Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatalnál a Hivatalhoz tartozó, gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerveknél A teljesítés igazolására való kijelölés: energiaszámlákra terjed ki. Gyomaendrőd, polgármester Jegyző NYILATKOZAT A teljesítés igazolására vonatkozó kijelölést tudomásul veszem, az arra vonatkozó feladatokat és felelősséget megismertem. Gyomaendrőd, kijelölt személy K I J E L Ö L É S MEGYERI LÁSZLÓ részére 29

30 Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 57. (4) bekezdése alapján határozatlan időre kijelölöm Önt teljesítés igazolására jogosult személynek Gyomaendrőd Város Önkormányzatánál Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatalnál A teljesítés igazolására való kijelölés: Informatikai beszerzések Telefon, internet, fénymásoló, számítástechnikai szolgáltatások számláira terjed ki. Gyomaendrőd, polgármester. Jegyző NYILATKOZAT A teljesítés igazolására vonatkozó kijelölést tudomásul veszem, az arra vonatkozó feladatokat és felelősséget megismertem. Gyomaendrőd, kijelölt személy K I J E L Ö L É S KERESZTESNÉ JÁKSÓ ÉVA részére 30

31 Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 57. (4) bekezdése alapján határozatlan időre kijelölöm Önt teljesítés igazolására jogosult személynek. A teljesítés igazolására való kijelölés: Az irányítása alá tartozó szervezeti egység által végzett feladatokhoz kapcsolódó kifizetések igazolása (pl. kegyeleti szolgáltatás, oktatási feladatok, irodaszer beszerzés) terjed ki. Gyomaendrőd, jegyző.. polgármester NYILATKOZAT A teljesítés igazolására vonatkozó kijelölést tudomásul veszem, az arra vonatkozó feladatokat és felelősséget megismertem. Gyomaendrőd, kijelölt személy K I J E L Ö L É S OMILIÁKNÉ CSIKÓS ANIKÓ részére 31

32 Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 57. (4) bekezdése alapján határozatlan időre kijelölöm Önt teljesítés igazolására jogosult személynek. A teljesítés igazolására való kijelölés: A Közigazgatási Osztály, mint szervezeti egység által végzett feladatokhoz kapcsolódó kifizetések igazolására (pl. kegyeleti szolgáltatás, oktatási feladatok, irodaszer beszerzés) terjed ki, a közigazgatási osztályvezető akadályoztatása esetén. Gyomaendrőd, polgármester NYILATKOZAT A teljesítés igazolására vonatkozó kijelölést tudomásul veszem, az arra vonatkozó feladatokat és felelősséget megismertem. Gyomaendrőd, kijelölt személy K I J E L Ö L É S HOFFMANNÉ SZABÓ GABRIELLA részére 32

33 Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 57. (4) bekezdése alapján határozatlan időre kijelölöm Önt teljesítés igazolására jogosult személynek. A teljesítés igazolására való kijelölés: Az önkormányzati és hivatali dolgozók cafetéria juttatásaihoz és a köztisztviselők kötelező továbbképzéseihez kapcsolódó kifizetések igazolása bruttó Ft értékhatárig terjed ki. Gyomaendrőd, polgármester. jegyző NYILATKOZAT A teljesítés igazolására vonatkozó kijelölést tudomásul veszem, az arra vonatkozó feladatokat és felelősséget megismertem. Gyomaendrőd, kijelölt személy K I J E L Ö L É S CSORDÁS ÁDÁM részére 33

34 Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 57. (4) bekezdése alapján határozatlan időre kijelölöm Önt teljesítés igazolására jogosult személynek. A teljesítés igazolására való kijelölés: Az önkormányzati és hivatali dolgozók cafetéria juttatásaihoz és a köztisztviselők kötelező továbbképzéseihez kapcsolódó kifizetések igazolása bruttó Ft értékhatárig terjed ki. Gyomaendrőd, polgármester. jegyző NYILATKOZAT A teljesítés igazolására vonatkozó kijelölést tudomásul veszem, az arra vonatkozó feladatokat és felelősséget megismertem. Gyomaendrőd, kijelölt személy K I J E L Ö L É S CSÉNYI ISTVÁN részére 34

35 Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 57. (4) bekezdése alapján határozatlan időre kijelölöm Önt teljesítés igazolására jogosult személynek. A teljesítés igazolására való kijelölés: Az önkormányzati (a közfoglalkoztatási programon belül beszerzett gépjárművekre nem vonatkozik a teljesítés igazolási kijelölés) és hivatali gépjárművek üzemanyag vásárlásához kapcsolódó kifizetések igazolására terjed ki. Gyomaendrőd, polgármester. jegyző NYILATKOZAT A teljesítés igazolására vonatkozó kijelölést tudomásul veszem, az arra vonatkozó feladatokat és felelősséget megismertem. Gyomaendrőd, kijelölt személy K I J E L Ö L É S TÓTHNÉ GÁL JULIANNA részére 35

36 Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 57. (4) bekezdése alapján határozatlan időre kijelölöm Önt teljesítés igazolására jogosult személynek. A teljesítés igazolására való kijelölés: Az önkormányzati vagyon-és felelősségbiztosításhoz kapcsolódó kifizetések igazolására, valamint a pénzügyi osztály, mint szervezeti egység által végzett feladatokhoz kapcsolódó kifizetések igazolására terjed ki, a pénzügyi osztályvezető akadályoztatása esetén. Gyomaendrőd, polgármester NYILATKOZAT A teljesítés igazolására vonatkozó kijelölést tudomásul veszem, az arra vonatkozó feladatokat és felelősséget megismertem. Gyomaendrőd, kijelölt személy K I J E L Ö L É S VARJU RÓBERT részére 36

37 Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 57. (4) bekezdés alapján határozatlan időre kijelölöm Önt teljesítés igazolására jogosult személynek A teljesítés igazolásának gyakorlására való kijelölés bruttó Ft összeghatárig: A közmunka programokhoz kapcsolódó számlák, kifizetések igazolására terjed ki. Gyomaendrőd, Polgármester NYILATKOZAT A teljesítés igazolásának gyakorlására vonatkozó kijelölést tudomásul veszem, az arra vonatkozó feladatokat és felelősséget megismertem. Gyomaendrőd, kijelölt személy K I J E L Ö L É S KOVÁCSNÉ RÁCZ JULIANNA részére 37

38 Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 57. (4) bekezdés alapján határozatlan időre kijelölöm Önt teljesítés igazolására jogosult személynek A teljesítés igazolásának gyakorlására való kijelölés bruttó Ft összeghatárig: A közmunka programokhoz kapcsolódó számlák, kifizetések igazolására terjed ki a közmunka vezető akadályoztatása esetén. Gyomaendrőd, Polgármester NYILATKOZAT A teljesítés igazolásának gyakorlására vonatkozó kijelölést tudomásul veszem, az arra vonatkozó feladatokat és felelősséget megismertem. Gyomaendrőd, kijelölt személy 5. melléklet K I J E L Ö L É S 38

39 MEGYERI LÁSZLÓ ALJEGYZŐ részére Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 59. (1) bekezdés, valamint az 52. alapján határozatlan időre kijelölöm Önt az utalványozási jogkör gyakorlására a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatalnál. Az utalványozási jogkör gyakorlására való felhatalmazás: A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati vezetőjének akadályoztatása esetén alkalmazandó. Gyomaendrőd, Jegyző NYILATKOZAT Az utalványozási jogkör gyakorlására vonatkozó kijelölést tudomásul veszem, az arra vonatkozó feladatokat és felelősséget megismertem. Gyomaendrőd, kijelölt személy K I J E L Ö L É S LEHÓCZKINÉ TÍMÁR IRÉN ALPOLGÁRMESTER részére 39

40 Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 59. (1) bekezdés, valamint az 52. alapján határozatlan időre az utalványozási jogkör gyakorlására. kijelölöm Önt Az utalványozási jogkör gyakorlására való felhatalmazás: Polgármester tartós akadályoztatása esetén alkalmazandó. Gyomaendrőd, Polgármester NYILATKOZAT Az utalványozási jogkör gyakorlására vonatkozó kijelölést tudomásul veszem, az arra vonatkozó feladatokat és felelősséget megismertem. Gyomaendrőd, kijelölt személy 40

41 6. melléklet Nyilvántartás a kötelezettségvállalásra, az utalványozásra, a pénzügyi ellenjegyzésre, az érvényesítésre, valamint a teljesítés igazolásra jogosult személyekről és aláírás mintájukról Név Beosztás Hatáskör Toldi Balázs polgármester Kötelezettségvállaló, utalványozó Lehóczkiné Tímár Irén alpolgármester Kötelezettségvállaló, utalványozó Dr. Uhrin Anna jegyző Kötelezettségvállaló, utalványozó, Megyeri László aljegyző Kötelezettségvállaló, utalványozó, teljesítést igazoló Pardi László Városüzemeltetési Kötelezettségvállaló, osztály vezetője teljesítést igazoló Petényi Roland Fejlesztési osztály Teljesítést igazoló vezetője Szilágyiné Bácsi Gabriella Pénzügyi osztály Pénzügyi vezetője ellenjegyző, teljesítés igazoló 41 Hatáskör gyakorlójának aláírása Kezdete október október július április augusztus 1. Jogosultság Megszűnése

42 Tóthné Gál Julianna Költségvetési ügyintéző Pénzügyi ellenjegyző, érvényesítő Pénzügyi Kocsisné Takács Gabriella Költségvetési ügyintéző ellenjegyző Ugrainé Gróf Éva Pénzügyi ügyintéző Érvényesítő, pénzügyi ellenjegyző április 1. Dr. Medveczki Teréz ügyintéző Teljesítést igazoló Csényi István vagyongazdálkodási Teljesítést igazoló ügyintéző Keresztesné Jáksó Éva Közigazgatási Teljesítést igazoló Osztály vezetője Omiliákné Csikós Anikó ügyintéző Teljesítést igazoló Hoffmanné Szabó Gabriella személyügyi Teljesítést igazoló ügyintéző Csordás Ádám személyügyi Teljesítést igazoló ügyintéző Varjú Róbert közmunka vezető Teljesítést igazoló Kovácsné Rácz Julianna Dinyáné Bánfi Ibolya Dr. Szonda István közmunka vezető helyettes intézményvezető Határ Győző Városi Könyvtár intézményvezető, Szent Antal Népház Teljesítést igazoló Kötelezettségvállaló, utalványozó, teljesítést igazoló Kötelezettségvállaló, utalványozó, teljesítést igazoló 42

43 Weigertné Gubucz Edit Dr. Magyar Hajnalka Kovács Péterné intézményvezető, Kállai Ferenc Kulturális Központ intézményvezető, Városi Egészségügyi Intézmény intézményvezető, Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Kistérségi Óvoda Kötelezettségvállaló, utalványozó, teljesítést igazoló Kötelezettségvállaló, utalványozó, teljesítést igazoló Kötelezettségvállaló, utalványozó, teljesítést igazoló május augusztus 1. Blaskó Ivett energetikus Teljesítést igazoló augusztus 1. Pál Jánosné intézményvezető, Gyomaendrődi Család-és Gyermekjóléti Központ Kötelezettségvállaló, utalványozó, teljesítést igazoló 2017.január 1. 43

44 (költségvetési szerv) 7. melléklet UTALVÁNY költségvetési évre 1.) A befizető / kedvezményezett Megnevezése: Címe:... 2.) A fizetés Időpontja: Módja: átutalás / készpénz Jogcíme:... Összege:.... Ft, azaz Ft 3.) A bevétel, kiadás egységes rovatrend szerinti száma: 4.) A bevétel, kiadás kormányzatai funkció szerinti száma:.. 5.) A terheléssel, jóváírással (kifizetéssel, bevételezéssel) érintett pénzeszköz az államháztartási számvitelről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet szerinti könyvviteli számlájának száma:... 6.) Kötelezettségvállalás nyilvántartási száma:.. ÉRVÉNYESÍTVE Dátum:. érvényesítő aláírása Dátum:. utalványozó aláírása A könyvelési utasítással (kontírozással) kapcsolatos részt az alkalmazandó könyvelési program ismeretében indokolt kialakítani. 44

45 Megismerési nyilatkozat Az egységes gazdálkodási szabályzatában foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban leírtakat a munkám során köteles vagyok betartatni. Név Feladat, hatáskör Dátum Toldi Balázs Kötelezettségvállaló, utalványozó Lehóczkiné Tímár Irén Kötelezettségvállaló, utalványozó Dr. Uhrin Anna Kötelezettségvállaló, utalványozó, Megyeri László Kötelezettségvállaló, utalványozó, teljesítést igazoló Pardi László Kötelezettségvállaló, teljesítést igazoló Petényi Roland Teljesítést igazoló Aláírás Szilágyiné Bácsi Gabriella Pénzügyi ellenjegyző, teljesítést igazoló Tóthné Gál Julianna Pénzügyi ellenjegyző, érvényesítő Kocsisné Takács Gabriella Pénzügyi ellenjegyző Ugrainé Gróf Éva Érvényesítő Dr. Medveczki Teréz teljesítést igazoló Csényi István teljesítést igazoló Keresztesné Jáksó Éva teljesítést igazoló Omiliákné Csikós Anikó teljesítést igazoló Hoffmanné Szabó Gabriella teljesítést igazoló Csordás Ádám teljesítést igazoló Varjú Róbert teljesítést igazoló Kovácsné Rácz Julianna teljesítést igazoló Dinyáné Bánfi Ibolya Kötelezettségvállaló, utalványozó, teljesítést igazoló

46 Dr. Szonda István Kötelezettségvállaló, utalványozó, teljesítést igazoló Weigertné Gubucz Edit Kötelezettségvállaló, utalványozó, teljesítést igazoló Kovács Péterné Kötelezettségvállaló, utalványozó, teljesítést igazoló Blaskó Ivett Teljesítést igazoló Dr. Magyar Hajnalka Pál Jánosné Kötelezettségvállaló, utalványozó, teljesítést igazoló Kötelezettségvállaló, utalványozó, teljesítést igazoló

47 PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

48 PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Hatályos: től

49 I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. Pénzkezelési szabályzat hatálya Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 10. alapján a gazdasági szervezetnek az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet 9. (1) bekezdésében meghatározott feladatait a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal látja el. Ebből eredően a pénzkezelési feladatok ellátására vonatkozóan ezen szabályzat hatálya az alábbi jogi szervezetekre terjed ki: - Gyomaendrőd Város Önkormányzata - Csárdaszállás Községi Önkormányzat - Hunya Község Önkormányzata - Gyomaendrőd Város Német Nemzetiségi Önkormányzata - Gyomaendrőd Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata - Gyomaendrőd,Csárdaszállás,Hunya Települési Önkormányzati Társulás - Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal - Kállai Ferenc Kulturális Központ - Szent Antal Népház - Határ Győző Városi Könyvtár - Gyomaendrődi Család- és Gyermekjóléti Központ - Városi Egészségügyi Intézmény - Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda 2. A pénzkezelés során a kerekítés szabályai A forintban, készpénzzel - bankjegy vagy érme átadásával - történő fizetés esetén, ha a fizetendő végösszeg nem 5 forintra vagy annak többszörösére végződik, akkor az alábbiakban meghatározott kerekítési szabály alapján kell a fizetendő összeget megállapítani és kiegyenlíteni. a 0,01 forinttól 2,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 0; a 2,50 forinttól 4,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 5; az 5,01 forinttól 7,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 5; a 7,50 forinttól 9,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 0; forintra végződő összegre kell kerekíteni. Az ellátások esetében az összeget a legközelebbi 0 és 5 forintra végződő összegre, felfelé kell kerekíteni. Az I/1. pontban felsorolt költségvetési szerveknél a kerekítési különbözetek összegét bevételként, kiadásként ahhoz a bevételi, kiadási jogcímhez kapcsolódóan kell elszámolni, ahol az ténylegesen felmerült. A kerekítésből adódó különbözetet amennyiben az eredeti bizonylaton számlán, egyéb dokumentumon nem került feltüntetésre, a bevételi, ki-adási pénztárbizonylaton elkülönítetten fel kell tüntetni. Abban az esetben, ha egy számlán (bizonylaton) több kiadási jogcímet érintő tétel szerepel, úgy a kerekítési különbözetből adódó összeget a pénzügyi szolgáltatások jogcímre, vagy az egyéb sajátos bevétel jogcímre kell elszámolni a kerekítés előjelétől függően. 3. A pénzkezelés során érvényesítendő alapelvek

50 Törekedni kell a készpénz nélküli és készpénz kímélő fizetési módok alkalmazására, a pénzforgalom lebonyolítása során a bankszámlán történő tranzakciókat kell előnyben részesíteni. A házipénztár létesítésénél biztosítani kell a pénz és egyéb értékek, valamint azok kezelésével foglalkozó munkatársak fokozott védelmét. A szabályzat a hatályos jogszabályok, valamint a szabályzat hatálya alá tartozó államháztartási szervezetek számviteli politikájának előírásait figyelembe véve a következő témákhoz kapcsolódóan tartalmaz előírásokat: - a pénzforgalmi számla nyitása, a számlák feletti rendelkezés, - az ügyfélterminál használata, - készpénzkezelés szabályai, - a házipénztár elhelyezése, védelme - a pénzkezelés személyi feltételei, - a pénzszállítás szabályai, - a munkabér fizetésének rendje, - értékpapírok kezelése, - a pénztár által használt bizonylatok, - pénzbeszedő helyek működése. II. BANKSZÁMLA KEZELÉS 1. Költségvetési elszámolási számla nyitása, vezetése A szabályzat hatálya alatti önkormányzatok és intézmények valamint a társulás a költségvetési gazdálkodással és a pénzellátással kapcsolatos minden pénzforgalmat a fizetési számlán - ideértve a fizetési számla alcímű számláit is - kötelesek lebonyolítani. A települési, a nemzetiségi önkormányzat az Ávr (3)-(5) bekezdés szerinti fizetési számláját, valamint alszámláit az Áht. 84. (1) bekezdése alapján választott számlavezetőnél vezetheti. A szabályzat hatálya alatti önkormányzatok és intézmények számlavezető hitelintézete az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ávr.) 147. (2) bekezdésében foglalt előírás alapján az önkormányzat a fizetési számláján lévő szabad pénzeszközeit betétként kizárólag a fizetési számlájához kapcsolódó alszámlán kötheti le. 2. A pénzkezelési szabályzat hatálya alá tartozó önkormányzatok és intézmények bankszámlái és tartalma Az önkormányzat a fizetési számláján vezeti a költségvetési gazdálkodással kapcsolatos kiadásokat és bevételeket. Önálló, saját fizetési számlával (bankszámlával) kell rendelkeznie az önkormányzatnak, az önállóan működő, és az önállóan működő és gazdálkodó intézményeknek. A fizetési számlákat és a hozzá kapcsolódó alszámlákat az 1. függelék tartalmazza. Számlatulajdonosként az önkormányzat polgármestere jelenti be a számlavezető hitelintézetnek, hogy a megnyitott számlák felett kik jogosultak rendelkezni. A számlák feletti rendelkezési jogosultság bejelentése a számlavezető hitelintézetnek a szabályzatban felsorolt önkormányzatoknál az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet által rendszeresített aláírás bejelentőn történik.

51 Az aláírás bejelentést számlaszámonként kell megtenni. A számlák feletti rendelkezési jogot mindig két jogosult együttesen gyakorolja. Az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet a Közös Önkormányzati Hivatalhoz ügyfél terminált helyezett ki. Az ügyfélterminál és a számlavezető hitelintézet között közlekedő adatok (megbízások, visszaigazolások) titkosak. A bankszámlákról, illetve az alszámlákról történő utalásokat az ELECTRA elektronikus banki ügyfélprogram szolgáltatásaival bonyolítja le a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal, mely interneten keresztül érhető el a felhasználók számára. Az Elektra ügyfélprogramon keresztül történik a különböző banki műveletek elvégzése, utalások teljesítése. Lényegesen gyorsabban történik a bank által szolgáltatott információkról, a számlára érkezett utalásokról, a pillanatnyi banki árfolyamokról, a kamatokról az információk megszerzése, tájékoztatása. Az Elektra ügyfélprogramon keresztül biztosított az adatvédelem, csak a jelszóval rendelkező dolgozók használhatják, illetve akik lekérdezési és aláírási jogokkal rendelkeznek. Az Elektra elektronikus számítógépes rendszeren keresztül bonyolított átutalások rögzítésére való jogosultságokat a 2. számú függelék tartalmazza. Az adatok rögzítése után a pénzforgalmi szolgáltatóhoz bejelentett és általuk nyilvántartásba vett aláírásra jogosult személyek titkos jelszavának beírása (aláírás) után indíthatók a tranzakciók. Amennyiben a terminál és a hitelintézet között élő számítógépes kapcsolat van, a kapcsolat létrehozója nem hagyhatja el az irodát, csak a kapcsolat megszakítása után. Hibás tranzakciók végzéséért a terminál használója felel. A helyi adók befizetésére adónemenként külön adóbeszedési alszámla, a gépjárműadó befizetésére gépjárműadó beszedési alszámla, a késedelmi pótlék befizetésére pótlék beszedési alszámla, a bírságok, önellenőrzési pótlék és a végrehajtási költség befizetésére bírság beszedési alszámla, a talajterhelési díj befizetésére talajterhelési díj beszedési alszámla, termőföld bérbeadásából származó jövedelem adója befizetésére jövedelemadó beszedési alszámla, az adók módjára behajtandó köztartozások befizetésére egyéb bevételek elszámolására szolgáló alszámla szolgál. A befizetéseket adónemenként külön-külön a megfelelő alszámlákon kell beszedni mely fizetési számlákról kizárólag az Ávr (5) bekezdésében meghatározott műveletek teljesíthetők. A pályázati elszámolásokkal kapcsolatos elkülönített számlákról csak a pályázatban megjelölt célokra fordított kiadások teljesíthetők. Az Ávr (2) bekezdése alapján mindhárom önkormányzat esetében az állami hozzájárulás alszámlán elkülönített összeg hitel, kötvény visszafizetés fedezetére nem használható, az alszámláról hitelen, kötvényen, kezességen alapuló fizetési kötelezettség nem teljesíthető. III. HÁZIPÉNZTÁR KEZELÉSI SZABÁLYOK 1.1 A házipénztár fogalma, elhelyezése A házipénztár a Közös Önkormányzati Hivatal, és az Önkormányzat működéséhez szükséges készpénz, az értékpapírok /kárpótlási jegyek, részvények, kötvények / valamint egyéb értékek /szigorú

52 számadású nyomtatvány, étkezési utalvány / kezelésére, forgalmának lebonyolítására és megőrzésére kijelölt helyiség / helyiségrész /. A házipénztárban kell kezelni - a költségvetési bankszámlákról felvett készpénzt, - a készpénzben teljesített befizetéseket, - az egyéb értékeket. - a szigorú számadású bizonylatokat A pénztárból kell teljesíteni a készpénz kifizetéseket. A pénztárosnak elkülönítetten kell kezelni a házipénztárban Gyomaendrőd Város Önkormányzatának és önállóan gazdálkodó intézményeinek, valamint Gyomaendrőd Közös Önkormányzati Hivatalának, továbbá a Nemzetiségi Önkormányzatok készpénzét. A kirendeltségeken külön kezelendő a Közös Önkormányzati Hivatal házipénztára és az adott önkormányzat házipénztára. Kihelyezett házipénztárként működik a Városi Egészségügyi Intézmény pénztára, mely a Gyomaendrőd Hősök útja 57. alatt a Szakrendelőben található. A házipénztárban az alkalmazottak, illetve más szervezetek pénzét / egyéb értékét / csak a pénzügyi osztályvezető írásbeli engedélyével szabad tartani, melyeket elkülönítetten kell kezelni és nyilvántartani. A házi pénztár nyitvatartási időpontja Gyomaendrődön: hétfő és szerdai napokon óráig. A házi pénztár nyitvatartási időpontja Csárdaszálláson: hétfőtől csütörtökig ig, óráig. A házi pénztár nyitvatartási időpontja Hunyán: hétfőtől-péntekig óráig. 1.2 A készpénz, egyéb értékek biztonságos tárolásának feltételei A Közös Önkormányzati Hivatal a házipénztár céljára Gyomaendrődön külön helyiséget biztosít, Hunyán és Csárdaszálláson külön pénztárhelyiség nem került kialakításra, a pénztár kezelésével megbízott dolgozó iroda helyiségében (pénzkezelő hely) páncélszekrényben történik a készpénz tárolása. A készpénz tárolására intézményenként külön pénzkazettát kell biztosítani: Gyomaendrőd Város Önkormányzata Gyomaendrőd Közös Önkormányzati Hivatala mindhárom házipénztárban Határ Győző Városi Könyvtár Kállai Ferenc Kulturális Központ Szent Antal Népház Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda Gyomaendrődi Család- és Gyermekjóléti Központ Gyomaendrőd, Hunya, Csárdaszállás Települési Önkormányzati Társulás Városi Egészségügyi Intézmény Német Nemzetiségi Önkormányzat Roma Nemzetiségi Önkormányzat Csárdaszállás Önkormányzat Hunya Önkormányzat részére. A házipénztárban a pénzkazetták elhelyezése, valamint az ott tartható értékek megőrzése páncélszekrényben történik. A pénz tárolására szolgáló páncélszekrény kulcsának "első példányát " a pénztáros kezeli. A pénztári kulcsok " másod" példányát az "első " példányt kezelő által a ragasztón átírt, lezárt borítékban, biztonsági zárral felszerelt szekrényben kell tartani. A tartalékkulcsok a személyzetis lemezszekrényében vannak elhelyezve. A kulcsok bármely példányának elvesztését követően - a kulcsok kezeléséért felelős személy jelzése alapján - azonnal ki kell cserélni a zárat.

53 A pénztárosnak gondoskodni kell az utalványozásra jogosult személyek névsorának, aláírásának jól látható helyre történő kifüggesztéséről. Az elkülönített pénztárhelyiségben a pénzügyi osztályvezető által felhatalmazott személyek kivételével másoknak benntartózkodni tilos. A házipénztárban lévő készpénz és értékek megóvása érdekében a pénztárhelyiség, pénz elhelyezésére szolgáló helyiség ablakait védőráccsal, az ajtókat pedig biztonsági zárral kell ellátni. 1.3 A házipénztár pénzellátása A szükséges pénzkészlet biztosítása A házipénztár pénzszükséglete a pénztárba befolyt készpénzbevételből, valamint az intézmények költségvetési bankszámláiról felvett készpénz útján biztosítható. A készpénz kifizetéssel járó döntésekről, intézkedésekről /hatósági intézkedés, ellátmány, munkabér, eszközbeszerzés / az ügyintézőknek a kifizetést megelőző napon tájékoztatni kell a pénztárost intézményenként külön- külön a várható készpénzkifizetések összegéről. Az intézmények házipénztárába csak az adott intézmény bankszámlájáról vehető fel készpénz. A pénztáros az előző napi záró pénztáregyenleg és a tárgynapi kifizetések várható összegének figyelembevételével köteles gondoskodni a pénztár zavartalan működését biztosító készpénz mennyiségről és címleteiről. Ennek keretében a pénztáros: - felméri a pénztár pénzszükségletét, - összeállítja a címletjegyzéket, - az előírásoknak megfelelően kiállítja a készpénz felvételhez szükséges készpénz felvételi utalványt, - gondoskodik a készpénzfelvételi utalvány - arra jogosultak által történő aláíratásáról, és az utalvány felhasználás vezetéséről A készpénz szállításának szabályai A házipénztár működéséhez szükséges készpénz pénzintézettől történő felvételére, illetve szállítására: Ft-ig a pénztáros Ft Ft közötti összeg esetén a pénztáros és a pénzügyi osztályvezető által kijelölt 1 személy összesen 2 fő Ft - feletti összeg esetén a pénztáros és a pénzügyi osztályvezető által kijelölt 1 személy, valamint mezőőri kíséret. Az Ft feletti összeget csak gépkocsival szabad szállítani. A készpénz szállításával megbízott személynek /személyeknek / a készpénz felvételét követően a készpénzt a legrövidebb időn belül a pénztárba kell szállítani. A készpénz felvételével és szállításával megbízott dolgozók felelősek az általuk átvett készpénzért. A felelősség addig tart, amíg a pénzt a pénztárban el nem helyezték, és a pénztáros az összeg bevételezésére vonatkozó bevételi pénztárbizonylatot el nem készítette, és azt a befizetővel aláíratta Készpénzkezelés a házipénztárban A pénztárban nem fogadható el

54 - hiányos, rongálódott, megcsonkult bankjegy, - olyan érme, amelyről nyilvánvalóan megállapítható, hogy nem a természetes kopás következtében, hanem más ok miatt /pl. szándékos rongálás miatt/ vesztett súlyából vagy sérült meg. Ha a pénztáros a neki átadott pénzek között hamis vagy hamisítványnak látszó bankjegyet vagy érmét talál, azt fizetésként nem fogadhatja el. A bankjegyet vagy érmét vissza kell tartani és a befizetőt jegyzőkönyvben meg kell hallgatni arra vonatkozóan, hogy hol kitől és mikor kapta, a fizetőeszközt. A hamis pénz átvételéről készült jegyzőkönyvet a hamis pénzzel együtt át kell adni a pénzintézetnek. A pénztáros a pénztárban levő pénzt címletenként elkülönítve köteles nyilvántartani. 1.4 A házipénztár keret A házipénztárban a pénztárzárlat után intézményenként és önkormányzatonként elkülönítetten maximum Ft záró pénzkészlet tartható. Kivételt képez: Csárdaszállás Község Önkormányzat, ahol a házipénztárában maximum Ft záró pénzkészlet, továbbá a Városi Egészségügyi Intézmény Gyomaendrőd, Hősök u. 57. szám alatti kihelyezett házipénztárban Ft záró pénzkészlet tartható. A pénztárkeretet meghaladó összeget még a pénztárzárlat előtt vissza kell fizetni az intézmény megfelelő költségvetési elszámolási számlájára. 2. A pénztár kezelésével kapcsolatos feladatkörök 2.1. A pénztáros A házipénztárat a pénztáros önállóan, teljes anyagi felelősséggel kezeli, a pénztáros munkakörének elfoglalásakor ezt a tényt írásbeli nyilatkozatban kell rögzíteni. /1. sz. melléklet / A nyilatkozat megőrzéséért a pénzügyi osztályvezető a felelős. Nem lehet pénztáros olyan dolgozó, akinek a munkaköre, feladata összeférhetetlen a pénztárosi munkakörrel. A házipénztár kezeléssel megbízott dolgozók nevét a 2. számú függelék tartalmazza. Ilyenek: - pénztárellenőr, - utalványozási feladatot ellátók A pénztáros feladata a pénztárban tartott készpénz, értékpapír kezelése és megőrzése, valamint a pénztárral kapcsolatos nyilvántartások és elszámolások vezetése. Részleteiben: - a készpénz szükséglet felmérés, - a készpénz igénylése, - részvétel a készpénz pénzintézetben történő felvételében, - az elszámolási számláról felvett pénz bevételezése, - a pénztárban tartott készpénz / szabályszerű kezelése, megőrzése, - az alapbizonylatok elfogadása előtti alaki és tartalmi /számszaki/ felülvizsgálata, - a bevételi és kiadási pénztárbizonylatok kiállítása, - a pénztárzárlatra vonatkozó előírások betartása, - a nyilvántartások, elszámolások vezetése, - a pénztárjelentés naponkénti elkészítése, - a bizonylati fegyelem betartása. A pénztáros a házipénztár bevételi és kiadási tételeit a POLISZ könyvelési rendszerben intézményenként elkülönítetten köteles rögzíteni. A pénztári tételek rögzítését a POLISZ rendszerhez biztosított segédlet alapján kell elvégezni. A pénztári be- és kifizetéssel egyidejűleg a pénzmozgással kapcsolatos számlát rögzíteni kell a Polisz rendszerben, a gazdasági események, az adott kormányzati funkció, szakfeladat és szervezetkód figyelembevételével.

55 2.2 A pénztárellenőr: A pénztárellenőri feladatokat a pénzügyi osztályvezető által megbízott személy látja el. A pénztár ellenőrzési feladatokkal megbízott dolgozók nevét a 2. számú függelék tartalmazza. A házi pénztárellenőr feladata az előző pontokban rögzítetten túl a bizonylatok alaki és tartalmi ellenőrzése, valamint a pénztárjelentés helyességének és a kimutatott pénzkészlet meglétének ellenőrzése. Az alaki és tartalmi ellenőrzés során az ellenőrnek meg kell vizsgálni, hogy - az alapbizonylatokat az arra jogosult személyek utalványozták-e, - a kiadási és bevételi pénztárbizonylatokhoz csatolták-e a szükséges mellékleteket, - a pénztári bizonylatok adatai megegyeznek-e az alapbizonylat adataival, - a bizonylatokon nincsenek-e szabálytalan javítások, - a pénztári be- és kifizetések bizonylatolására a megfelelő nyomtatványt használták-e, - a pénztári bizonylatokon szerepelnek-e a megfelelő aláírások, (utalványozó, pénzátvevő - pénzátadó aláírása, meghatalmazás esetén a meghatalmazott aláírása). - a pénztárkifizetéseknél megvannak-e a megfelelő aláírások,(kifizetést engedélyező, felhasználást igazoló aláírás. - Összesítő lista szerinti kifizetéseknél (bérjegyzék, jegyzék alapján történő kifizetéseknél a jegyzék kerül aláírásra átvevőként, a pénztár bizonylat kiadási átvétele a jegyzék szerinti kifizetés szövegrész kerül. A pénztárjelentés, valamint a kimutatott pénzkészlet, értékpapírok meglétének ellenőrzése során a pénztárellenőrnek ellenőriznie kell, hogy - a pénztárjelentésben bevezetett tételekkel kapcsolatban megvannak-e a pénztári bizonylatok és alapbizonylatok, - a tényleges pénzkészlet összege megegyezik-e a pénztárjelentés adatával, - A pénztárellenőr köteles az ellenőrzött okmányokat, pénztárjelentést, kézjegyével ellátni. A pénztárellenőri feladatokat pénztári naponként kell elvégezni. A pénztárellenőrzés során megállapított szabálytalanságokat, eltéréseket azonnal jelezni kell a pénzügyi osztályvezető felé. 3. Pénztári bizonylat-nyomtatványok 3.1 Pénztári bevételek bizonylatolása Minden házipénztári befizetésről bevételi pénztárbizonylatot kell kiállítani, melyet a POLISZ rendszer a bevétel jogcímének rögzítése után automatikusan előállít. A bevételi bizonylatokon a bizonylatszám sorszámozását a POLISZ rendszer automatikusan biztosítja. A bizonylatot - a bevételezett összeg azonosságának igazolása céljából - a befizetővel alá kell íratni. A pénz átvételét a bizonylaton a pénztárosnak aláírásával igazolni kell. A postai kézbesítés útján érkezett készpénz összegek bevételi pénztárbizonylatához a pénztárosnak minden esetben csatolni kell a postai értesítő szelvényt. A bevételi pénztárbizonylat két példányban kerül nyomtatásra, melyből - az első példány a könyvelés bizonylata, ezt a példányt a pénztári alapokmányokkal és a vonatkozó pénztárjelentéssel együtt a könyvelés részére kell átadni, - a második példányt a befizető részére kell átadni. 3.2 Pénztári kifizetések bizonylatolása

56 Minden házipénztári kifizetésről kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani melyet a POLISZ rendszer a kiadás jogcímének rögzítése után automatikusan előállít. A kiadási bizonylatokon a bizonylatszám sorszámozását a POLISZ rendszer automatikusan biztosítja. A kiadási pénztárbizonylathoz minden esetben csatolni kell vonatkozó pénztári alapbizonylatot /számla, útiköltség elszámolás, bérjegyzék /. A pénztáros csak szabályszerűen kiállított, utalványozott, ellenjegyzett kiadási pénztárbizonylat alapján fizethet ki a pénztárból pénzt. A pénzfelvételt minden esetben a felvételre jogosult átvevő aláírással kell bizonyítani. A pénztárosnak a kifizetéskor meg kell állapítania, hogy a pénzért jelentkező személy jogosult-e a pénz felvételére. Ha a pénz felvételére jogosult nem személyesen jelenik meg a pénztárban, megbízottja részére az összeg csak szabályszerűen kiállított meghatalmazás /B.sz.ny, r.sz./ ellenében fizethető ki. A meghatalmazást a kiadási pénztárbizonylathoz kell csatolni. Rendszeres kifizetéseknél, esetenkénti meghatalmazás helyett visszavonásig érvényes meghatalmazás is elfogadható. Ezekről a meghatalmazásokról a pénztáros külön nyilvántartást köteles vezetni, és a kiadási pénztárbizonylaton hivatkozni kell a nyilvántartási számra. A kiadási pénztárbizonylat két példányban kerül nyomtatásra, melyből - az első példány a könyvelés bizonylata, ezt a példányt a pénztári alapokmányokkal és a vonatkozó pénztárjelentéssel együtt a könyvelés részére kell átadni. - a második példány az ügyfél részére kerül átadásra. 3.3 Pénztári jelentés A pénztárosnak minden pénztári napon a pénztári órák befejezésével pénztárzárást kell végeznie, melyet a napi zárás alkalmával a POLISZ rendszer automatikusan állít elő. A pénztárosnak szabadsága illetve távolléte idejére a helyettes részére át kell adnia a készpénzt, a szigorú számadású bizonylatokat, és a pénztárhelyiség kulcsait. A mindenkori pénztáros a POLISZ könyvelési rendszerben a házipénztárba saját jelszavának rögzítése után léphet be, így a pénztári tételek rögzítése csak a jelszóval rendelkező pénztáros ill. helyettese útján történhet, a POLISZ így biztosítja a zárt rendszert. Pénztárosonként külön-külön jelszó biztosítja a pénztári feladatok ellátását. A pénztár átadás-átvétele esetében a pénztárosok az átadás-átvétel tényét a napi pénztárjelentésen rögzítik, melyet aláírásukkal hitelesítenek. 3.4 A bizonylat-nyomtatványok felhasználás előtti és utáni nyilvántartása, kezelése A bizonylat-nyomtatványok szigorú számadás alá tartoznak. Nyilvántartás a 2000.évi C.tv 168. szerint. Azokat a pénztáros őrzi (legalább 8 évig meg kell őrizni) és tartja nyilván. A nyilvántartásnak a következőket kell tartalmaznia: - nyomtatvány jele és számjele, - beszerzést igazoló számla száma, teljesítés kelte, - tömbök sorszáma ( tól-ig) - használatba vétel kelte, - selejtezés kelte Szigorú számadású bizonylatok felhasználásának rendje az alábbi: - nyomtatvány, tömb sorszáma (tól-ig.) - nyilvántartásba vétel időpontja - kiadás időpontja - átvevő neve, aláírása A használatból kivont /betelt, év végével lezárt bizonylat / - nyomtatványokat a pénztárosnak kell őrizni. A megőrzési idő 8 év. (2000.évi C.tv 169 (2) pontja)

57 4. A munkabér kifizetésénél alkalmazott szabályok 4.1 A munkabér felvétele a pénzintézettől A Közös Önkormányzati Hivatal székhely házipénztáraiban munkabér kifizetése csak eseti jelleggel fordulhat elő, továbbá a kirendeltségek esetében (Hunyán és Csárdaszálláson) az eseti munkabér kifizetés mellett a közmunka nettó bérének kifizetése esetenként a házipénztárból történhet. A pénztáros az esetenként előforduló munkabérek kifizetése céljából a pénzintézettől csak a készpénzben ténylegesen kiadható /nettó/ járandóságot veheti fel. A pénz felvételére a fizetési napon kerülhet sor. 4.2 A munkabérek kifizetése A pénztáros csak eseti jelleggel, a közmunka programmal kapcsolatosan a készpénzben ténylegesen kiadható /nettó/ járandóságot fizetheti ki, illetve csak ezeket az összegeket adhatja át kifizetés céljából a kifizetőhelyek /intézmények / megbízottai részére.( munkabér kifizetésnél készpénz-kímélő elv érvényesül.) Bérjegyzékről, listáról történő több dolgozó, ügyfél részére történő kifizetés esetén a felvett munkabért, segélyt, a dolgozó kézjegyével, aláírásával igazolja a bérjegyzéken, listán a pénztáros a pénztárbizonylaton a jegyzék alapján kifizetés szöveget írja az átvevő helyére. 5. Elszámolásra kiadott összeg nyilvántartása 5.1 Elszámolásra történő kiadások jogcímei Készpénzt elszámolásra csak a következő célokra adhat ki a pénztáros: - kiküldetési költségre, - beszerzésre, - reprezentáció, - postaköltségre, - üzemanyag vásárlásra, - ellátmányra 3-as, 4-es sz. mell. Vásárlási előleg címen a gépkocsivezető részére üzemanyag vásárlásra maximum Ft, a polgármester részére maximum Ft adható, egyéb vásárlási előlegek esetén az eseti engedélyek a meghatározók, ezen összegekkel egy hónapon, azaz 30 napon belül kötelesek elszámolni. (Szja Tv. 72. alapján a 31. naptól természetbeni juttatásként adókötelessé válik) Amennyiben az elszámolásra kiadott összeggel (előleggel) az azt felvevő 30 napon belül nem számol el, úgy Őt a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény 72. -a szerinti kamatkedvezményből származó jövedelem adója terheli. Kivételesen indokolt esetben a pénzügyi osztályvezető adhat írásban engedélyt a fenti jogcímen kívüli elszámolásra történő kiadásra. 5.2 Készpénz elszámolásra történő felvételének engedélyezése Készpénzt elszámolásra csak névre szólóan, az arra jogosultak utalványozása és csak olyan bizonylat alapján lehet kifizetni, melyen az összeg rendeltetése és az elszámolás határideje is fel van tüntetve. Ha nyilvánvalóvá válik, hogy az elszámolásra kiadott összeg a célnak megfelelően nem használható fel, a felvett összeget haladéktalanul vissza kell fizetni. Ha ugyanazon a személy elszámolásra újabb összeget vesz fel, a korábban felvett összeggel akkor is el kell számolnia, ha az annak elszámolására megjelölt határidő még nem telt el.

58 5.3 Elszámolásra kiadott összegek nyilvántartása Az elszámolási kötelezettséggel kiadott összegről a pénztáros a POLISZ rendszerben kialakított analitikus nyilvántartást köteles vezetni Az értékpapírok nyilvántartása a pénztárban A pénztáros a pénztári pénzkészlet mellett köteles gondoskodni az értékpapírok, részvények, részesedések széfben történő elhelyezését követően azok nyilvántartásáról. Az értékpapírokat megnevezésükkel, sorozat és sorszámukkal, névértéken kell nyilvántartani. Az értékpapírok pénztári bizonylataként az erre a célra külön használatba adott "ÉRTÉKPAPÍR" megjelölésű bevételi és kiadási pénztárbizonylat szolgál. Az értékpapír pénztárban történő elhelyezésekor a pénztárosnak bevételi pénztárbizonylatot kell - értelemszerűen - kiállítania. A három példányos bizonylat - első példányát a könyvelés közvetlenül kapja, - a második példányát az értékpapírt pénztárban elhelyező személy kapja, - a harmadik példány a tömbben marad. Ezen a példányon igazolja a könyvelés az első példány átvételét. A pénztárba bevételezett értékpapírokat az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezetnél bérlet útján biztosított széfben kell elhelyezni, melynek felelőse a vagyongazdálkodási munkakört ellátó dolgozó. Az értékpapír tárolására szolgáló széf kulcsát a széf kezelésére megbízott dolgozó által a ragasztón átírt lezárt borítékban a pénztárban elhelyezett biztonsági zárral felszerelt szekrényben kell tartani. Az értékpapírt a pénztárból illetve a széfből csak a jegyző írásos engedélyével lehet kiadni. Az engedélynek tartalmaznia kell: - az értékpapír felvételére jogosult nevét, - az értékpapír megnevezését, - az értékpapír sorozat és sorszámát, - az értékpapír névértékét, - az értékpapír pénztárból történő kivételezésének okát, - az engedélyező aláírását. Az értékpapír pénztárból történő kivitelezésekor a pénztárosnak kiadási pénztárbizonylatot kell - értelemszerűen - kiállítania. A kél példányú bizonylat - első példányát a könyvelés közvetlenül kapja, - a második példánya a tömbben marad. Ezen a példányon igazolja a könyvelés az első példány átvételét. A széfben elhelyezett értékpapírokról a vagyongazda a pénzügyi osztályvezető által hitelesített nyilvántartást / jelenleg a KATAWIN programban/ köteles vezetni. A nyilvántartásnak a következő adatokat kell tartalmaznia: - sorszám, - az értékpapír pénztárba történő elhelyezésének időpontja, - az értékpapír kibocsátójának megnevezése, - az értékpapír sorozat és sorszáma, - az értékpapír névértéke, - a bevételi pénztárbizonylat sorszáma,

59 - az értékpapír pénztárból történő kivételének időpontja, - a kiadási pénztárbizonylat sorszáma. 6. Pályázati pénzek kezelése a házipénztárban A Közmunkaprogramokkal és az Uniós pénzek támogatásával megvalósuló pályázatok felhasználásánál az elkülönített bankszámlához kapcsolódóan elkülönített házipénztári nyilvántartás vezetése szükséges. Az elkülönített házipénztárból csak olyan kifizetések teljesíthetők, amely számlák, bizonylatok tartalmi előírása a jogszabályi előírásoknak megfelel, továbbá a számlán szerepel a támogatási szerződésre történő hivatkozási szám, és az, hogy a számlán szereplő termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás az adott projekttel kapcsolatos. 7. Utalványozásra jogosultak: Az ügyrend 3. számú melléklet 1. (6) pontja a meghatározó. 8. Illetékbélyeg árusítás a pénztárban: A Közös Önkormányzati Hivatalban a házipénztárban történik az illetékbélyeg értékesítés ügyintézése. Az illetékbélyeg értékesítéssel megbízott köztisztviselő a megbízási szerződés alapján a pénztáros. Az illetékbélyeg értékesítéssel megbízott köztisztviselő nevét a 2. számú függelék tartalmazza. A Magyar Posta Rt.-vel kötött viszonteladói megállapodásban foglaltak alapján a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal továbbértékesítés céljából vásárolja meg a Magyar Postától az illetékbélyeget, melynek ellenértékét a vásárláskor megfizeti. Az illetékbélyeget a posta által átadott áron köteles a hivatal értékesíteni. Az illetékbélyeg engedély nélkül árusítható, a tevékenység ÁFA hatályán kívülinek minősül. A Közös Önkormányzati Hivatal a termékárusítás után 1 % jutalékot kap, melyet az árusítással megbízott dolgozó részére megbízási díjként továbbad. Az illetékbélyeg árusítás teljes körű lebonyolításáért, és a szükséges nyilvántartás vezetéséért a pénztáros felelős. A pénz megőrzése és az illetékbélyeg tárolása a pénztár helyiségben a páncélszekrényben elkülönítetten történik. A Polgármesteri Hivatal Ft kezdő összeget biztosít az illetékbélyeg árusításra. A pénzmozgással egyidejűleg bevételi pénztárbizonylat kerül kiállításra, melynek első példánya átadásra kerül az ügyfél részére, a másodpéldány a tömbben marad elszámolás végett. A készpénznek és a készleten lévő illetékbélyeg összegének mindenkor Ft-nak kell lennie. 9. Záró rendelkezés A pénzkezelési szabályzat október 1. napján lép hatályba. Gyomaendrőd, október 1... polgármester jegyző

60 Kiegészítő mellékletek: 1. sz. melléklet NYILATKOZAT Alulírott.....pénztáros tudomásul veszem, hogy.../ költségvetési szerv/ házipénztárában kezelt valamennyi pénzeszköz és egyéb értékek kezeléséért teljes anyagi felelősség terhel.... dátum... pénztáros 2. sz. melléklet A Kállai Ferenc Kulturális Központ pénzkezelő hely pénzkezelési szabályai és ellátmánya A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatalban működő Kállai Ferenc Kulturális Központ intézmény házipénztárából havonta Ft összegű ellátmányt adhat ki a pénztáros. A pénzkezelő helyen a pénz tárolására vaskazettát, a vaskazetta elhelyezésére biztonsági zárral ellátott íróasztalt, vagy lemezszekrényt kell biztosítani. A pénzkezelő (pénztáros) - időszaki pénztárjelentést - bevételi pénztárbizonylatot - kiadási pénztárbizonylatot - készpénzfizetési számlát vagy nyugtát használ. A fenti nyomtatványok szigorú számadású nyomtatványok, melyeket a beszerzésükkel egyidejűleg a pénzügyi osztály részére nyilvántartásba vétel céljából be kell mutatni. Minden készpénzváltozásnál bizonylatot kell kiállítani. A pénztári nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. A bizonylatokon az adatokat a valóságnak megfelelően kell rögzíteni. A könyvviteli nyilvántartásokban a pénzmozgással kapcsolatos adatokat késedelem nélkül a pénzmozgással egyidejűleg kell rögzíteni. A bevétel beszedésével egyidejűleg számla, vagy nyugta kibocsájtása szükséges. A készpénzfizetési számla első példánya a vevőé, második példány a bevételi pénztárbizonylat mellé kerül csatolásra, harmadik példánya a tömbben marad. A tömböket köteles az intézmény a jogszabályi előírásoknak megfelelően megőrizni. Az intézmény vezetője az utalványozás aláírása során ellenőrzést végez, hogy minden bevételről készüljön bevételi pénztárbizonylat. A nyugtákról a bevételi pénztárbizonylat mellé összesítés készül, melyet az intézmény vezetője köteles ellenőrizni. A Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi osztályán a hónap végén az időszaki pénztárjelentés lezárása után a pénztárellenőr köteles ellenőrzést végezni a bevételi pénztárbizonylatok alapján beszedett bevételek, a készpénzfeladások és az időszaki pénztárjelentés összhangjára, továbbá az ellátmány elszámolására. A pénzkezelőhely készpénzbevételeit nem használhatja fel, hanem azokat Ft elérése esetén, de legalább hetente be kell fizetni készpénzfeladás címen az intézmény számlájára. A pénztáros a házipénztárat önállóan, teljes anyagi felelősséggel kezeli. Fő feladat a pénztárban tartott készpénz kezelése, megőrzése, valamint a pénztárral kapcsolatos nyilvántartások vezetése, megőrzése. A házipénztáron keresztül kerülnek elszámolásra a - telefontérítések

61 - bérleti díj, belépők bevételei, - adatfeldolgozás, sokszorosítás bevételei - egyéb bevételek A pénztáros havonta pénztárjelentést készít, és az ellátmánnyal együtt a bevételekről legkésőbb a hónap utolsó munkanapján köteles elszámolni. Szent Antal Népház pénzkezelő hely pénzkezelési szabályai és ellátmánya A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatalban működő Szent Antal Népház intézmény házipénztárából havonta Ft összegű ellátmányt adhat ki a pénztáros. A pénzkezelő helyen biztonsági zárral ellátott irodahelyiségben - a pénz tárolására vaskazettát, a vaskazetta elhelyezésére biztonsági zárral ellátott íróasztalt, vagy lemezszekrényt kell biztosítani. A pénzkezelő (pénztáros) - időszaki pénztárjelentést - bevételi pénztárbizonylatot - kiadási pénztárbizonylatot - készpénzfizetési számlát, nyugtát használ. A fenti nyomtatványok szigorú számadású nyomtatványok, melyeket a beszerzésükkel egyidejűleg a pénzügyi osztály részére nyilvántartásba vétel céljából be kell mutatni. Minden készpénzváltozásnál bizonylatot kell kiállítani. A 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. számú melléklete határozza meg azt a kötelezetti kört (adóalanyokat, üzleteket, tevékenységeket), akik nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget, mely alapján az szerinti szálláshely-szolgáltatási tevékenység végzéséhez kötelező a pénztárgép használata. Fenti jogszabály alapján a Szent Antal Zarándokház telephelyen a bevételek beszedésénél pénztárgép által kiállított bizonylatot kell használni. Az ügyfél részére a nyugtát át kell adni. Amennyiben a vevő számlát kér, akkor a számla kiállítása szükséges, melynek a másodpéldánya mellé hozzá kell tűzni a pénztárgép által kinyomtatott nyugtát. Az elszámolás a pénztárgép által lezárt napi pénztárösszesítő alapján történik. A pénztári nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. A bizonylatokon az adatokat a valóságnak megfelelően kell rögzíteni. A könyvviteli nyilvántartásokban a pénzmozgással kapcsolatos adatokat késedelem nélkül a pénzmozgással egyidejűleg kell rögzíteni. A bevétel beszedésével egyidejűleg számla, vagy nyugta kibocsájtása szükséges. A készpénzfizetési számla első példánya a vevőé, második példány a bevételi pénztárbizonylat mellé kerül csatolásra, harmadik példánya a tömbben marad. A tömböket köteles az intézmény a jogszabályi előírásoknak megfelelően megőrizni. Az intézmény vezetője az utalványozás aláírása során ellenőrzést végez, hogy minden bevételről készüljön bevételi pénztárbizonylat. A nyugtákról a bevételi pénztárbizonylat mellé összesítés készül, melyet az intézmény vezetője köteles ellenőrizni. A Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi osztályán a hónap végén az időszaki pénztárjelentés lezárása után a pénztárellenőr köteles ellenőrzést végezni a bevételi pénztárbizonylatok alapján beszedett bevételek, a készpénzfeladások és az időszaki pénztárjelentés összhangjára, továbbá az ellátmány elszámolására. A pénzkezelőhely készpénzbevételeit nem használhatja fel, hanem azokat Ft elérése esetén, de legalább hetente be kell fizetni készpénzfeladás címen az intézmény számlájára. A pénztáros a házipénztárat önállóan, teljes anyagi felelősséggel kezeli. Fő feladat a pénztárban tartott készpénz kezelése, megőrzése, valamint a pénztárral kapcsolatos nyilvántartások vezetése, megőrzése. A házipénztáron keresztül kerülnek elszámolásra a - bérleti díj, belépők bevételei, - telefontérítések, - szállásdíj bevételek, étkeztetéssel kapcsolatos bevételek, - kézműves, kemencés sütés foglalkozások bevételei, - egyéb bevételek. A pénztáros havonta pénztárjelentést készít, és az ellátmánnyal együtt a bevételekről legkésőbb a hónap utolsó munkanapján köteles elszámolni.

62 3. sz. melléklet A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal a - Határ Győző Városi Könyvtár részére Ft - Információs, postai ügyintézéssel megbízott dolgozó részére Ft ellátmányt fizethet ki. Az ellátmány kezelésével megbízott személy összesítést készít a felhasznált ellátmányról. Az ellátmány összegével a hónap utolsó hetében köteles elszámolni. Az ellátmányból csak kifizetések teljesíthetők. A Határ Győző Városi Könyvtár a készpénzzel teljesített bevételeit kiadásaira nem használhatja fel, azokat havonta, de legalább Ft elérése esetén az intézmény bankszámlájára bevételi jogcímenként be kell fizetni. Készpénzzel történnek az internethasználat, fénymásolás, könyvértékesítés, stb. jogcímen befizetett bevételek. A bevétel beszedésével egyidejűleg számla, vagy nyugta kibocsájtása szükséges. Az intézmény vezetője a bevétel bankszámlára történő feladásakor ellenőrzést köteles végezni annak érdekében, hogy az összes bevétel feladásra kerüljön az intézmény bankszámlájára. Az ellenőrzés elvégzését aláírásával igazolni szükséges a számla, illetve a nyugtatömbben maradó példányon. A nyugtákról és a számlákról a banki számviteli bizonylat mellé összesítést kell készíteni, és azt a pénzügyi osztály részére le kell adni. A számla-, és nyugtatömb szigorú számadású nyomtatványok, melyeket a beszerzésükkel egyidejűleg a házipénztár részére nyilvántartásba vétel céljából be kell mutatni. A tömböket köteles az intézmény a jogszabályi előírásoknak megfelelően megőrizni. Szükség esetén az intézményeknek vásárlási előleg adható a pénzügyi osztályvezető engedélyezésével. A vásárlási előleggel 30 napon belül köteles elszámolni a vásárlási előleget felvevő dolgozó. A Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ-ének hatálya alá tartozó azon gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények, önálló kormányzati funkción működő egységek, melyeknél készpénz befizetés történik, azonban ellátmánnyal ellátott kihelyezett házipénztárral nem rendelkeznek, a készpénzzel teljesített bevételeket Ft elérése esetén, de legalább havonta a hónap utolsó munkanapján be kell fizetni bevételi jogcímenként az adott intézmény számlájára. A pénzkezelő helyeken az ügyintéző a befizetett készpénzt önállóan, teljes anyagi felelősséggel kezeli. 4.sz. melléklet Egyéb pénzbeszedő helyek készpénzbefizetéseinek meghatározása. 1. Egyéb pénzbeszedő helynek minősül Hunyán a napközi konyha, ahol a térítési díjak beszedése történik. Az étkezési térítési díjjal kapcsolatos bevételek és a készpénz feladások rögzítésére a POLISZ könyvelési program 518-as pénztár modulja került kihelyezésre a konyha részére. A pénztári tételek rögzítését a POLISZ rendszerhez biztosított segédlet alapján kell elvégezni. A pénztári befizetéssel egyidejűleg a pénzmozgással kapcsolatos számlát rögzíteni kell a Polisz rendszerben, az adott jogcímkód, szakfeladat és kormányzati funkció figyelembevételével. Minden pénztári befizetésről bevételi pénztárbizonylatot kell kiállítani, melyet a POLISZ rendszer a bevétel jogcímének rögzítése után automatikusan előállít. A bevételi bizonylatokon a bizonylatszám sorszámozását a POLISZ rendszer automatikusan biztosítja. A térítési díj beszedését a hónap utolsó munkanapján végzik, mely összeget az élelmezésvezető köteles még aznap az önkormányzat fizetési számlájára feladni. Hunyán a helypénz és a mázsadíj beszedése készpénzfizetési számlán történik, mellyel legkésőbb a hónap utolsó munkanapján a pénzbeszedő köteles elszámolni. A fenti

63 nyomtatványok szigorú számadású nyomtatványok, melyeket a Közös Hivatal Hunyai telephelyéről kell igényelni, és a betelt tömbökkel is itt kell elszámolni. Minden készpénzváltozásnál bizonylatot kell kiállítani. A pénztári nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. A bizonylatokon az adatokat a valóságnak megfelelően kell rögzíteni. A pénzkezelőhely készpénzbevételeit nem használhatja fel, hanem azokat be kell fizetni az önkormányzat számlájára. A pénzbeszedő a beszedett pénzt önállóan, teljes anyagi felelősséggel kezeli. 2. Egyéb pénzbeszedő helyként működik a Luther utca 2. szám alatti épületben található kijelölt értékesítőhely, ahol a közmunka program által előállított mezőgazdasági termékek, és egyéb termékek értékesítése folyik. Az értékesítés TEÁOR szerinti besorolása 4799 Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem. Ezen a telephelyen történik a közmunkaprogram keretében előállított felesleges termények, termékek értékesítése. Az értékesítés áfás ügylet, amelyről az Áfa törvény szerinti bizonylatot kell kiállítani. Ha a vevő magánszemély, és az ellenérték megtérítése készpénzben az értékesítéssel egyidejűleg történik, és a vevő nem kér számlát, akkor nyugtát kell kiállítani. Ha a vevő számlát kér, akkor számla kiállítása szükséges. A napi bevételekről összesítő jelentést kell készíteni, melyet az Önkormányzatnál elszámolás, illetve egyeztetés végett köteles leadni a pénzkezelő személy. A fenti nyomtatványok szigorú számadású nyomtatványok, melyeket a Közös Önkormányzati Hivatal házipénztárában kell igényelni, és a betelt tömbökkel is itt kell elszámolni. Minden készpénzváltozásnál bizonylatot kell kiállítani. A pénztári nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. A bizonylatokon az adatokat a valóságnak megfelelően kell rögzíteni. Az értékesítés miatt az önköltségszabályzatban meghatározottak szerint önköltséget kell számolni az önkormányzatnál. Ennek figyelembevételével a közmunkaprogram pénzügyi vezetője által meghatározott eladási ár alkalmazható. A pénzkezelőhely készpénzbevételeit nem használhatja fel, hanem azokat Ft elérése esetén, de legalább havonta a hónap utolsó munkanapján be kell fizetni bevételi jogcímenként a Start munkaprogram számlájára. Az árusítás teljes körű lebonyolításáért, és a szükséges nyilvántartás vezetéséért az értékesítéssel megbízott személy a felelős. A pénzkezelő helyen az ügyintéző a befizetett készpénzt önállóan, teljes anyagi felelősséggel kezeli. A pénz megőrzésére az önkormányzat pénzkazettát biztosít. 3. Kihelyezett házipénztárként került 2015.november 2.-tól kijelölésre a Gyomaszolg Ipari Park Kft. telephelyén, az Ipartelep út 2. szám alatt lévő irodahelyiség, melyben a saját tevékenysége mellett az üzemeltető Kft. az előzetesen létrejött kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján beszedi a temető üzemeltetési költségeket. A temető üzemeltetési szolgáltatásokat és díjtételeit a Köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló önkormányzati rendelet tartalmazza. Az üzemeltetési feladatokkal megbízott Kft. a beszedett díjakat az Önkormányzat nevében - más helyett történő számlakibocsájtás útján - szedi be, melyet az Áfa törvény a fogalmaz meg. Olyan szolgáltatásról van szó, ahol a tulajdonos, azaz az Önkormányzat megbízza a temető üzemeltetéssel megbízott Kft-t a számla kiállítására, az összeg beszedésére, majd az összeg Önkormányzat részére történő átadására. A szolgáltatás nem egyszeri, hanem folyamatos jellegű, a bevallást és az adó befizetését természetesen az önkormányzat végzi, nem a számlakiállítással megbízott. A más helyett kibocsátott számláknak külön számlasorszám tartományban kell szerepelniük, mint amelyben a meghatalmazott Kft. saját teljesítéseinek számlái vannak. Gyomaendrőd Város Önkormányzata a temetkezéssel kapcsolatos bevételek és a készpénz feladások rögzítésére a POLISZ könyvelési program 250-es pénztár modulját biztosítja a Kft részére. A pénztári tételek rögzítését a POLISZ rendszerhez biztosított segédlet alapján kell elvégezni. A pénztári befizetéssel egyidejűleg a pénzmozgással kapcsolatos számlát rögzíteni kell a Polisz rendszerben, az adott jogcímkód, szakfeladat és kormányzati funkció figyelembevételével. Minden házipénztári befizetésről bevételi pénztárbizonylatot kell kiállítani, melyet a POLISZ rendszer a bevétel jogcímének rögzítése után automatikusan előállít. A bevételi bizonylatokon a bizonylatszám sorszámozását a POLISZ rendszer automatikusan biztosítja. A készpénzfizetési számlát a hozzátartozó ügyfél nevére kell kiállítani, még abban az esetben is, ha más kegyeleti szolgáltató által történik a temetkezés. Ebben az esetben a szolgáltató által bemutatott ügyfél által aláírt írásos megbízás csatolása

64 szükséges. A bizonylatot - a bevételezett összeg azonosságának igazolása céljából - a befizetővel alá kell íratni. A pénz átvételét a bizonylaton a pénztárosnak aláírásával igazolni kell. A bevételi pénztárbizonylat két példányban kerül nyomtatásra, melyből - az első példány a könyvelés bizonylata, ezt a példányt a pénztári alapokmányokkal és a vonatkozó pénztárjelentéssel együtt dossziéban lefűzve a könyvelés részére kell átadni, - a második példányt a befizető részére kell átadni. A házipénztárból kifizetés nem teljesíthető, kiadásként csak a befolyt bevételek készpénzfeladása történhet. Minden házipénztári készpénzfeladásról kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani melyet a POLISZ rendszer a kiadás gazdasági eseményének rögzítése után automatikusan előállít. A kiadási bizonylatokon a bizonylatszám sorszámozását a POLISZ rendszer automatikusan biztosítja. A kiadási pénztárbizonylathoz minden esetben csatolni kell a banki alapbizonylatot. A pénztárosnak minden pénztári napon a pénztári órák befejezésével pénztárzárást kell végeznie, melyet a napi zárás alkalmával a POLISZ rendszer automatikusan állít elő. A pénztárosnak szabadsága illetve távolléte idejére a helyettes részére át kell adnia a készpénzt, a szigorú számadású bizonylatokat, és a pénztárhelyiség kulcsait. A mindenkori pénztáros a POLISZ könyvelési rendszerben a házipénztárba saját jelszavának rögzítése után léphet be, így a pénztári tételek rögzítése csak a jelszóval rendelkező pénztáros ill. helyettese útján történhet, a POLISZ így biztosítja a zárt rendszert. Titkos jelszó biztosítja a pénztári feladatok ellátását. A pénztár átadás-átvétele esetében a pénztárosok az átadás-átvétel tényét a napi pénztárjelentésen rögzítik, melyet aláírásukkal hitelesítenek. A házipénztárban a pénztárzárlat után maximum Ft záró pénzkészlet tartható. A pénztárkeretet meghaladó összeget még a pénztárzárlat előtt készpénzfeladás címen be kell fizetni az önkormányzat Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezetnél vezetett sz. számlájára. A házipénztár bevételeit és készpénzfeladásait valamint az azok alátámasztásául szolgáló alapbizonylatokat tartalmazó dossziét, továbbá a számlák 3. példányát legkésőbb az adott hónapot követő hó 3. munkanapjáig a pénztáros köteles leadni, és azzal elszámolni a Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi osztálya felé. A pénzkezeléssel megbízott dolgozó a kihelyezett pénztárat önállóan, teljes anyagi felelősséggel kezeli. Feladatai közé tartozik a pénztárban tartott készpénz kezelése, megőrzése, valamint a pénztárral kapcsolatos nyilvántartások vezetése. A pénz megőrzésére az önkormányzat pénzkazettát biztosít.

65 Megismerési nyilatkozat A január 1.-től hatályos pénzkezelési szabályzatot megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban leírtakat a munkám során köteles vagyok betartani. Név Beosztás Dátum Aláírás Toldi Balázs polgármester dr. Uhrin Anna jegyző Megyeri László aljegyző Petneházi Bálintné polgármester Hegedüs Roland polgármester Szécsi Zsolt Roma Nemzetiségi Önkorm. elnök Hack Mária Német Nemzetiségi Önkorm. elnök Dinyáné Bánfi Ibolya Határ Győző Városi Könyvtár intézményvezető Dr. Magyar Hajnalka Városi Eü. Int. intézményvezető Weigertné Gubucz Edit Kállai Ferenc Kult. Központ intézményvezető Dr. Szonda István Attila Szent Antal Népház intézményvezető Kovács Péterné Kistérségi Óvoda Intézményvezető Pál Jánosné Gyomaendrődi Család- és Gyermekjóléti Központ Szilágyiné Bácsi Gabriella pénzügyi osztályvezető Wagner Gáborné pénztáros Pázsitné Vrbovszki Judit pénztáros Bella Andrea pénztáros Fazekas Magdolna pénztáros

66 Tóthné Gál Julianna pénztárellenőr Ugrainé Gróf Éva pénztárellenőr Harmatiné Beinschródt Mária pénztárellenőr Kocsisné Takács Gabriella pénztárellenőr Enyedi László Arnóczky Györgyné Rávainé Szujó Tünde Fekécsné Dinya Marianna Balogh Rita Tímárné Pintér Aranka Bánlaki Anikó Varjú Róbert Kovácsné Rácz Julianna Tímár Aranka Vaszkó Zsolt Oraveczné Kovács Ildikó Nagy Bianka Molnár Borbála pénzkezeléssel megbízott pénzkezeléssel megbízott pénzkezeléssel megbízott pénzkezeléssel megbízott pénzkezeléssel megbízott pénzkezeléssel megbízott pénzkezeléssel megbízott közmunka irodavezető közmunka irodavezető helyettes pénzkezeléssel megbízott pénzkezeléssel megbízott pénzkezeléssel megbízott pénzkezeléssel megbízott pénzkezeléssel megbízott

67 1. számú függelék Gyomaendrőd Város Önkormányzat fizetési számla száma: Az önkormányzat fizetési számláján kívül az alábbi alszámlákat vezeti: Gond. Kp. Pály elk. Szla Pályázat elk al.szla Szociális bérlakás alszla Állami hozzájár. szla Közmű beruh alszla Letéti számla Cigány Kisebbségi Önk.TÁMOP elkül.szla Térségi Humánsegítő Szolg. TÁMOP szla Szennyvíz beruh. lak hitel szla Szennyvíz Kac szla Szúnyog gyér. elk.szla Építményadó besz.szla Telekadó besz szla Magánszemélyek kommunális adó Váll. kommunális adó Idegenforgalmi adó Iparűzési adó Termőföld bérbeadás Gépjárműadó Egyéb bev Mezőőri jár Pótlék besz szla Bírság besz szla Idegen bev szla Cigány Kisebbségi Önk.HEFOP elkül.szla Imp.fedezetre elk.szla Talajterhelési díj elk.szla Cigány Kisebbségi Önk. elkül.tanoda szla Illetékbeszedési elk.szla Egyéb ügyfél számla Cigány Kisebbségi Önk.HEFOP elkül.szla Cigány Kisebbségi Önk.HEFOP elkül.szla Komp.alapú oktatás TÁMOP / Határ Gy. KönyvtárTIOP pály / DAOP 4.1.3/ A Infrastrukt. fejlesztések a fogyatékkal élők nappali ellátása érdekében DAOP Komplex akadálymentesítés Határ Győző Könyvtár TÁMOP / Laptop program TIOP /1 pály Kerékpárút fejl.gye-öndaop /A TIOP / Informatikai Infrastrukt. Fejl. az Intézményi Társ. oktatási intézményeiben TIOP / Informatikai infrastrukt. Fejl. Gye. Önkormányzat iskoláiban

68 DAOP / B Városi örökség megőrzése DAOP /A közösségi közlekedés Start Munkaprogram Start mintaprogram fiz.alszámla Egyéb helyi adó beszedés Egyéb ügyfél TOP Belterületi vízrendezés IX. ütem TOP Endrődi Városrész központ rehabilitációja TOP Közös Önk.hivatal komplex energetikai felújítása Viziközmű fejlesztések finanszírozása A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal fizetési számlájának száma: Alszámla: Gye. Város Önk..Építésügyi Hatóság Ig.Szolg.: CLLD projekt TOP elkülönített számla: Illetékbeszedési elkülönített számla A Határ Győző Városi Könyvtár fizetési számlájának száma: A Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda fizetési számlájának száma: Alszámla: Közfoglalkoztatási program A Kállai Ferenc Kulturális Központ fizetési számlájának száma: A Szent Antal Népház fizetési számlájának száma: A Gyomaendrődi Család- és Gyermekjóléti Központ fizetési számlájának száma: Alszámla: Városi Egészségügyi Intézmény fizetési számlájának száma: Alszámla: A Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás fizetési számlájának száma: A Német Nemzetiségi Önkormányzat fizetési számlájának száma: A Roma Nemzetiségi Önkormányzat fizetési számlájának száma: Hunya Község Önkormányzat fizetési számlájának száma: Bankszámlaszám Megnevezés Magánszemélyek Kommunális adó beszedési számla Iparűzési beszedési számla Bírság beszedési számla Pótlék beszedési számla Önkormányzatok állami hozzájárulási számla Egyéb ügyfél által meghatározott számla Termőföld bérbeadásából származó jövedelem

69 Egyéb bevételek beszedési számla Gépjárműadó beszedési számla Háziorvosi elszámolási számla Önkormányzat részére vízi közmű számla Önkormányzatok részére idegen bevételek számla Egyéb bevételek beszedési számla (Start munkaprogram) Egyéb bevételek beszedési számla (illeték) Csárdaszállás Község Önkormányzat fizetési számlájának száma: Bankszámlaszám Megnevezés Építményadó Magánszemélyek Kommunális adó beszedési számla Vállalkozók kommunális adója Iparűzési beszedési számla Bírság beszedési számla Pótlék beszedési számla Talajterhelési díj Önk.letéti számla Termőföld bérbeadásából származó jövedelem Egyéb bevételek beszedési számla Gépjárműadó beszedési számla Lakásépítési számla Lakásépítési számla Egyéb ügyfél által meghat Start munkaprogram Mezőőri járulék számla Önk.beruh.c.fedezet Idegen bev. bevételi számla Illeték besz. számla KÖZOP kerékpárút beruházás számla Csárdaszállás jövedéki adó számla Viziközmű fejlesztési egyéb beszedési számla

70 2. számú függelék: A Közös Önkormányzati Hivatalnál történő tranzakciókat az alábbi dolgozók végezhetik: Rávainé Szujó Tünde Fekécsné Dinya Marianna Kulik Edit Harmatiné Beinschródt Mária A helyi adószámlákkal kapcsolatos tranzakciókat az alábbi dolgozók végezhetik: Arnóczky Györgyné Enyedi László Kulik Edit Harmatiné Beinschródt Mária Házipénztár kezeléssel megbízott dolgozók: Wagner Gáborné Pázsitné Vrbovszki Judit Bella Andrea Fazekas Magdolna Az illetékbélyeg értékesítés ügyintézője: Wagner Gáborné pénztáros Pénzkezeléssel megbízottak: Tímár Aranka Vaszkó Zsolt Oraveczné Kovács Ildikó Bánlaki Anikó Nagy Bianka

71 SZÁMVITELI POLITIKA Hatályos: október 1.

72 A számviteli politika célja, hogy rögzítse azokat a számvitelről szóló, többször módosított évi C. törvény (továbbiakban: Szt.), valamint az államháztartás számviteléről szóló többször módosított 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet (továbbiakban: Áhsz.) végrehajtására vonatkozó előírásokat, eljárásokat, módszereket, amelyek biztosítják a számviteli politika hatálya alá tartozó államháztartási szervezetek sajátosságainak, feladatainak leginkább megfelelő számviteli rendszer működését. A Szt. 14. (5) bekezdése, valamint az Áhsz. 50. (1) bekezdése alapján a számviteli politika részét képezik, ahhoz kapcsolódóan egyes tevékenységek részletes előírásait külön szabályzatok rögzítik, amelyek a következők: eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzat, az eszközök és a források értékelésének szabályzata, az önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzat, a pénzkezelési szabályzat. I. SZÁMVITELI POLITIKA HATÁLYA Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 10. alapján a gazdasági szervezetnek az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ávr) 9. (1) bekezdésében meghatározott feladatait a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal látja el. Ebből eredően ezen számviteli politika hatálya Gyomaendrőd Város Önkormányzata, Csárdaszállás Községi Önkormányzat, Hunya Község Önkormányzata, Gyomaendrőd Város Német Nemzetiségi Önkormányzata, Gyomaendrőd Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata, Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás, Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal, Kállai Ferenc Kulturális Központ, Szent Antal Népház, Határ Győző Városi Könyvtár, Gyomaendrődi Család-és Gyermekjóléti Központ Városi Egészségügyi Intézmény, Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda terjed ki. Ez a számviteli politika október 1-től lép hatályba, ettől az időponttól kezdődően a korábban hatályos számviteli politika hatályát veszti. II. A SZÁMVITELI POLITIKA ELŐÍRÁSAI 1. Az államháztartás számviteli rendszere 2

73 Az államháztartás számviteli rendszere a) a költségvetési számvitelből és b) a pénzügyi számvitelből áll. A költségvetési számvitel: a bevételi és kiadási előirányzatok alakulásának, a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, és ezek teljesítésének, tovább a központi költségvetés Áht. 14. (3) bekezdése szerinti fejezetéből kapott támogatások felhasználásának a valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartását és éves költségvetési beszámoló ezekre vonatkozó részei megbízható és valós összképét mutató elkészítését biztosítja. Az Áhsz. 39. (2) bekezdésében foglaltak alapján a költségvetési könyvvezetés a számviteli alapelvek Áhsz.-ben meghatározott sajátosságai figyelembevételével, magyar nyelven, az egységes számlakeret 0-ás számlaosztályán belül a 00. és számlacsoportban vezetett nyilvántartási számlák használatával, a kettős könyvvitel szabályai szerint, forintban történik. A pénzügyi számvitel: a vagyon és annak összetétel, a tevékenység eredménye valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartását és az éves költségvetési beszámoló ezekre vonatkozó részei megbízható és valós összképét mutató elkészítését biztosítja. Az Áhsz. 45. (2) bekezdésében foglaltak alapján: a pénzügyi könyvvezetés a számviteli alapelvek Áhsz.-ben meghatározott sajátosságai figyelembevételével, magyar nyelven, az egységes számlakeret 1-9. számlaosztályán belül vezetett számlák (könyvviteli számlák) használatával, a kettős könyvvitel szabályai szerint, forintban történik. 2. Számviteli alapelvek A költségvetési beszámoló készítéskor és a könyvvezetés során alkalmazandó, a Szt ában meghatározott számviteli alapelveket az Áhsz. 4. (1) (9) bekezdésében meghatározott sajátosságokkal kell érvényesíteni. A könyvvezetés és az éves költségvetési beszámoló elkészítése során maradéktalanul figyelembe kell venni, hogy a Szt. rendelkezéseit csak akkor lehet alkalmazni, ha azt az Áhsz. kifejezetten elrendeli. 3. Beszámoló készítési kötelezettség Az államháztartási szervezetek a költségvetési év kezdetétől a mérleg fordulónapjáig terjedő időszakról a könyvek zárását követően bizonylatokkal, szabályszerű könyvvezetéssel, az Áhsz. szabályai szerint folyamatosan vezetett részletező nyilvántartásokkal, a könyvviteli zárlat során készített főkönyvi kivonattal, valamint leltárral alátámasztott éves költségvetési beszámolót készítenek a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján közzétett, központilag meghatározott nyomtatvány formában és tartalommal. Az éves költségvetési beszámoló részei: 3

74 a) a költségvetési számvitelből biztosítható: költségvetési jelentés, maradvány kimutatás, adatszolgáltatás a személyi juttatások és a foglalkoztatottak, választott tisztségviselők összetételéről, az önkormányzati alrendszer sajátos gazdálkodásához kapcsolódó elszámolások. b) a pénzügyi számvitelből biztosítható: mérleg, eredmény-kimutatás, költségekről és megtérült költségekről szóló kimutatás, kiegészítő melléklet. Az éves költségvetési beszámoló összeállításához kapcsolódó időpontok, határidők A mérlegkészítés időpontja a mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon a költségvetési év mérleg-fordulónapját követő időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges érkelési feladatokat el lehet és el kell végezni, valamint az az időpont, amíg a mérleggel lezárt évre vonatkozó gazdasági események hatását könyvelni lehet. Az Áhsz. 39. (1a) bekezdése alapján a költségvetési számvitelben a költségvetési évre vonatkozó gazdasági események hatását legkésőbb a) az előirányzatok és a teljesítések tekintetében január 31-éig az Áht. 34. (4) bekezdése szerinti esetben az ott megjelölt időpontig, b) a követelések, a végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, valamint az Ávr c) pontja és 138. (5) bekezdés c) pontja szerinti adatok tekintetében a mérlegkészítés időpontjáig kell elszámolni. Az Áhsz. 30/A. a) bekezdése alapján az Áhsz. 30/A. c) és d) pontjában foglalt kivétellel a mérlegkészítés időpontja a költségvetési évet követő év február 25-e. Az Áhsz. 7. (2) bekezdése alapján a mérleg fordulónapja az Áhsz. 7. (3), (4) bekezdésében foglalt kivételekkel a költségvetési év utolsó napja. A költségvetési szervek február 28-ig kötelesek az éves költségvetési beszámoló adatait feltölteni a kincstári KGR K11 rendszerbe. Az irányító szerv március 20.-i határidőig a saját költségvetési beszámoló adatait is feltölti (feladja) a KGR K11 rendszerbe, illetve ezen határidőig áttekinti az irányítása alá tartozó költségvetési szerv beszámolóit ellenőrzés és jóváhagyás céljából. 4

75 Az éves költségvetési beszámoló elkészítéséért az Áhsz. 31. (1) bekezdésében meghatározott személy a felelős és azt a SZMSZ 21. sz. mellékletében (Ügyrend) megjelölt személyek készítik el. A mérleg alátámasztása leltárral Az Áhsz. 22. (1) bekezdése alapján: az éves költségvetési beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a mérlegben szereplő eszközöket és forrásokat. A leltárkészítési kötelezettség teljesítése keretében a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatai közötti egyeztetést a költségvetési év mérleg fordulónapjára vonatkozóan el kell végezni. A mérleget alátámasztó részletező leltár elkészítése minden évben kötelező. A leltárkészítési, leltározási feladatokat a Szt. 69. (1)-(3), (5), (6) bekezdése, továbbá az Áhsz. 22., valamint a jelen számviteli politika hatálya alá tartozó államháztartási szervezetek Leltárkészítési és leltározási szabályzat -ában foglaltak szerint kell elvégezni, az ott megjelölt személyeknek. Számviteli nyilvántartásokon alapuló egyéb adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének szabályai Jelen szabályzat hatálya alá tartozó szervezetek, intézmények havi-, negyedéves-, eseti adatszolgáltatást teljesít a Magyar Államkincstár Békés Megyei Igazgatósága részére, a MÁK (jogszabályok) által meghatározott módon, tartalommal és határidőben. Intézményeinknél ezzel kapcsolatos feladatokat a pénzügyi osztály látja el, továbbá ezen adatszolgáltatások megfelelő teljesítéséért az Áhsz 31 (1) bekezdésében meghatározott személy a felelős. 4. Értékcsökkenés elszámolásának szabályai A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának szabályai A Szt. 52. (1) bekezdésében valamint az Áhsz. 17. (1) bekezdésében foglaltak alapján: az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam évgén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják (az értékcsökkenés elszámolása). Az év közben állományba vett (üzembe helyezett) immateriális javak és tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenését a rendeltetésszerű használatbavételtől, az üzembe helyezéstől kell elszámolni. A Szt. 52. (2) bekezdése alapján az üzembe helyezés időpontja az eszköz szokásos tevékenység keretében történő rendeltetésszerű hasznosításának kezdő időpontja. 5

76 Az üzembe helyezést hitelt érdemlő módon dokumentálni kell, az üzembe helyezés okmánya a KATASZTER rendszer által előállított állományba vételi bizonylat. Nagy értékű hosszú átfutási idejű beruházás esetén az üzembe helyezés dokumentuma olyan hivatalos jegyzőkönyv, amely a beruházás üzembe helyezéséhez kapcsolódóan minden lényeges és fontos adatot, információt tartalmaz (pl. hatósági engedélyek, próbaüzemre vonatkozó adatok stb). Az üzembe helyezési okmányról nyilvántartást kell vezetni. Az üzembe helyezés dokumentálásáért és a nyilvántartás vezetéséért a vagyongazdálkodásért felelős köztisztviselő a felelős. Az értékcsökkenés elszámolására az Áhsz. 17., 19. előírásait kell alkalmazni. Az Áhsz. 17. (2a) bekezdése alapján a vagyoni értékű jogoknál a terv szerinti értékcsökkenési leírás kulcsa 16%, szellemi termékeknél 33 %. A tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenését a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény 2. számú mellékletében meghatározottak szerint kell elszámolni. Az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok terv szerinti értékcsökkenésének leírási kulcsa azonos annak az ingatlannak a leírási kulcsával, amelyhez az adott vagyoni értékű jog kapcsolódik. A kisértékű immateriális javak bekerülési értéke a beszerzést, a kisértékű tárgyi eszközök bekerülési értéke az üzembe helyezést, használatba vételt követően, legkésőbb a soron következő negyedéves zárás alkalmával terv szerinti értékcsökkenésként egy összegben elszámolható. Azokat az immateriális javakat és tárgyi eszközöket tekintjük kisértékűnek, amelynek egyedi (áfa nélküli) bekerülési értéke a 200 ezer forintot nem haladja meg. A befektetett eszközök teljes köréről egyedi nyilvántartást kell vezetni, ebbe beleértve azokat az eszközöket is, amelyek leírásra kerültek (a tulajdon védelme érdekében). A terven felüli értékcsökkenés elszámolásának szabályai Az Áhsz. 17. (5) bekezdése, illetve a Szt. 53. (1) bekezdése b) és c) pontja alapján terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni akkor, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan; a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem érvényesíthető. 6

77 A terven felüli értékcsökkenés elszámolását olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a beruházások közül - a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után - ki kell vezetni. Terven felüli értékcsökkenés elszámolásának bizonylataként a körülmények leírásával, az okok megnevezésével, valamint az eszközök azonosító adatainak pontos megjelölésével írásos dokumentumot (pld. feljegyzés, jegyzőkönyv) kell készíteni. Nem számolható el terven felüli értékcsökkenés a már teljesen leírt immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél. A terven felüli értékcsökkenés elszámolásának alapjául szolgáló írásos dokumentumok (bizonylatok) elkészítéséért vagyongazdálkodásért felelős köztisztviselő a felelős. 5. Maradványérték meghatározása A Szt. 3. (4) bekezdés 6. pontja alapján maradványérték: a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős. Nem jelentős a maradványérték ha annak összege a bekerülési érték 20%-át nem éri el. Nem jelentős akkor sem, ha az eszköz csak eredeti rendeltetésétől megfosztva (szétszedve), vagy hulladékként értékesíthető, továbbá ha az eszköz várhatóan nem lesz értékesíthető. Szoftverek és számítástechnikai eszközök esetében a maradványérték minden esetben nulla forint. A maradványérték megállapításánál figyelemmel kell lenni az Áhsz. 17. (4) bekezdésében leírtakra, miszerint A huszonötmillió forint bekerülési érték alatti gépek, berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenése megállapítása során nem lehet maradványértéket meghatározni. A MARADVÁNYÉRTÉK ÖSSZEGÉRE vagyongazdálkodásért felelős köztisztviselő TESZ JAVASLATOT. A maradványérték összegét a Pénzügyi osztály vezetője hagyja jóvá. A megállapított maradványértéket fel kell jegyezni az analitikus nyilvántartásban és 7

78 az üzembe helyezési okmányon. 6. Behajthatatlan követelés törlése Behajthatatlannak azt a követelés minősíthető, amely megfelel az Áhsz. 1. (1) bekezdés 1. pontjában leírt feltételek valamelyikének. Behajthatatlannak minősített követelést a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, azt az Áhsz. 26. (11) bekezdés alapján a különféle egyéb ráfordítások között el kell számolni. A behajthatatlanság tényét és a behajthatatlannak minősített követelés összegét bizonyítani (dokumentálni) kell. A behajthatatlanság tényének megállapításának alapjául szolgáló írásos dokumentumok (bizonylatok) elkészítéséért az intézmény/szervezet könyvelési feladatait ellátó pénzügyi ügyintézője a felelős. A követelések behajthatatlanság címén való törlésének jóváhagyására az Áhsz. 31. (1) bekezdésében meghatározott személy jogosult. Az Áhsz. 43. (2) bekezdésében foglaltak alapján a behajthatatlan követelés leírása nem minősül az Áht ban meghatározott követelés elengedésének. 7. Valuta, deviza árfolyamok alkalmazása Az Áhsz. 20. (3) bekezdése alapján a külföldi pénzértékre szóló eszköz, kötelezettség (kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség) forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos árfolyamon kell forintra átszámítani. Az Áhsz. 20. (4) bekezdése alapján ha a Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, illetve ilyen szóló eszközöket és kötelezettségeket (kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség) kell forintra átszámítani, az átszámítást a Szt. 60. (5) bekezdése szerinti módon kell elvégezni. 8. Jelentős összegű hiba Az Áhsz. 1. (1) bekezdés 3. pontja alapján: jelentős összegű a hiba, ha a hiba megállapításának évében, az ellenőrzések során ugyanazon költségvetési évet érintően meg- 8

79 állapított hibák, hibahatások együttes (előjeltől független) összege eléri, vagy meghaladja a költségvetési év mérleg-főösszegének 2 %-át, vagy ha a mérleg-főösszeg 2 %-a meghaladja a százmillió forintot a százmillió forintot. Az Áhsz 9. (2) bekezdésében foglalt előírás alapján: Ha az ellenőrzés az előző éves költségvetési beszámoló(k)ban elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, a - mérlegkészítés időpontjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve a jogerőssé vált megállapítások miatti - módosításokat a mérleg minden tételénél az előző adatok mellett be kell mutatni. Ilyen esetben a mérlegben külön-külön oszlopban szerepelnek az előző mérleg adatai, a módosítások, valamint az Áhsz. 7. szerinti időszak adatai. A megállapított jelentős összegű hibá(k) összegével az előző mérleg adatai nem módosíthatók. 9. Az általános költségek felosztásának módszerei A felmerüléskor közvetlenül szakfeladatokra terhelhető (elszámolható) folyó kiadásokat a 7. Szakfeladatok számlaosztályban, a közvetetten elszámolható folyó kiadásokat a 6. Általános költségek számlaosztályban kell elszámolni. A 6. számlaosztályban azokat a kiadásokat kell könyvelni, amelyekről a felmerülésükkor csak azok felmerülési helye állapítható meg. Ezek a felmerülési helyek olyan területileg vagy fogalmi szempontból körülhatárolt szervezeti egységek, melyek több szakfeladattal állnak kapcsolatban, több tevékenységet szolgálnak. A számviteli politika hatálya alá tartozó szervek és intézmények esetén kivéve a Városi Egészségügyi Intézményt a számviteli nyilvántartás kialakítási módjából és a feladatellátás jellegéből kifolyólag jellemzően nem fordul elő közvetetten elszámolható kiadás, így a 6. számlaosztály vezetésére nem kerül sor. A számviteli elszámolás ilyen jellegű eljárását minden évben felül kell vizsgálni, szükség esetén a gondoskodni kell 6. számlaosztályban való könyvelés és kiadás felosztás szabályainak kialakításáról, publikálásáról, gyakorlati bevezetéséről. E feladat felelőse a Pénzügyi Osztályvezető. A számviteli politika hatálya alátartozó szervek, intézmények közül csak a Városi Egészségügyi Intézmény használja a 6. számlaosztályt, és ebből adódóan a 6. számlaosztályba könyvelt tételek esetén az alábbi felosztást alkalmazza: - a központi irányítás kiadásainak amely csak bérköltség és ennek járulékos költségei lehetnek felosztása az előző év feladat változásait is figyelembe vevő tapasztalati adatokon alapulva kialakított óraszám alapján történik, - A 6. számlaosztályban könyvelt általános költségek felosztását a 7. számlaosztály könyvviteli számláira a negyedéves könyvviteli zárlat keretében kell elvégezni. 9

80 10. Számviteli bizonylatok Bizonylati elv és a bizonylati fegyelem A Szt (1) bekezdésében foglaltak alapján minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet - hiba esetén - előírásszerűen javítottak. A főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét, függetlenül az adathordozók fajtájától, a feldolgozás (kézi vagy gépi) technikájától, logikailag zárt rendszerrel biztosítani kell. A számviteli bizonylatokra, a szigorú számadási kötelezettségre és a bizonylatok megőrzésére egyaránt a Szt át kell alkalmazni. Idegen nyelven kiállított bizonylatok A Szt (4) bekezdése alapján a számviteli bizonylatot a Szt (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően, ha az eltérést az adott gazdasági művelet, esemény, illetve intézkedés jellemzői indokolják idegen nyelven is ki lehet állítani. Az idegen nyelven kibocsátott, illetve a befogadott idegen nyelvű bizonylaton azokat az adatokat, megjelöléseket, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez szükségesek a könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítést megelőzően magyar nyelvre le kell fordítatni és a magyar nyelvű számviteli bizonylatot a fordítást végző személlyel alá kell íratni. A magyar nyelvű fordítást az idegen nyelven kiállított számviteli bizonylathoz kell csatolni. A magyarul is feltüntetendő adatok körét (számát) a konkrét bizonylat jellege, a bizonylaton szerepeltetendő tételek száma, különbözősége, a használt idegen nyelv, a gazdasági esemény jellege határozza meg, ebből következően az esetenként más és más lehet. Általában minden olyan adatot fel kell tüntetni, amely a könyvviteli elszámoláshoz, az analitikus és főkönyvi nyilvántartások vezetéséhez, az adó- és egyéb bevallások elkészítéséhez szükséges. A magyartól eltérő (idegen) nyelven kiállított számviteli bizonylatokhoz csatolni kell a magyar nyelvre történő fordítást, aminek elkészítéséért a számla utalásáért és rögzítéséért felelős köztisztviselő a felelős. 10

81 A kibocsátott, a befogadott bizonylatok alaki és tartalmi hitelességének, megbízhatóságának igazolása A Szt (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a kibocsátott, valamint a befogadott bizonylatok alaki és tartalmi hitelességének és megbízhatóságának igazolására a gazdálkodó képviseletére jogosult személy vagy a belső szabályzatban erre külön feljogosított személy jogosult, amelyet a bizonylaton aláírásával igazol. A könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylatokon a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra való hivatkozás A Szt a (1) bekezdésének h) pontja szerint a könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat alaki és tartalmi kellékei között szerepelnie kell a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozásnak. Ennek a törvényi előírásnak a számviteli politika hatálya alá tartozó államháztartási szervezetek: - banki tételek esetén közvetlenül, a könyvviteli számlák számának az utalványon rövidített utalványon történő feltüntetésével, - pénztári tételek esetén közvetetten, az adott hónap pénztári tételeinek feldolgozását követően készített főkönyvi feladás listájával, - egyéb tételek (vegyes könyvelés) esetén bizonylatra történő kézi feljegyzéssel tesz eleget. A Szabályzat október 1. napján lép hatályba. Gyomaendrőd, október Polgármester Jegyző 11

82 Megismerési nyilatkozat A október 1 től hatályos számviteli politikában foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban leírtakat a munkám során köteles vagyok betartatni. Név Beosztás Dátum Aláírás Dr. Uhrin Anna Jegyző Megyeri László Aljegyző Szilágyiné Bácsi Gabriella Pénzügyi osztályvezető Tóthné Gál Julianna Költségvetési ügyintéző Fekécsné Dinya Marianna Pénzügyi ügyintéző Rávainé Szujó Tünde Pénzügyi ügyintéző Ugrainé Gróf Éva Pénzügyi ügyintéző Wagner Gáborné Pénztáros Papné Dinnyés Erika pénzügyi ügyintéző Kocsisné Takács Gabriella pénzügyi ügyintéző Balogh Rita Hunyai kirendeltség vezető, pénzügyi ügyintéző Harmatiné Beinschródt Mária Csárdaszállási kirendeltség vezető, pénzügyi ügyintéző Petényi Roland Fejlesztési osztályvezető Pardi László Városüzemeltetési osztályvezető Enyedi László Adóosztály vezetője Keresztesné Jáksó Éva Közigazgatási osztályvezető Csényi István Vagyongazdálkodási ügyintéző Dinyáné Bánfi Ibolya Határ Győző Városi Könyvtár Intézményvezető Dr. Szonda István Attila Szent Antal Népház Intézményvezető Kovács Péterné Gyomaendrőd Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda Intézményvezető Dr. Magyar Hajnalka Városi Egészségügyi Intézmény Intézményvezető Weigertné Gubucz Edit Kállai Ferenc Kulturális Központ Intézményvezető

83 Pál Jánosné Gyomaendrődi Család-és Gyermekjóléti Központ Intézményvezető

84 GYOMAENDRŐDI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSI SZABÁLYZATA

85 BELSŐ ELLENŐRZÉSI SZABÁLYZAT Hatályos: október 1.-től 2

86 A belső ellenőrzés célja és feladata A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. b) pontja alapján a belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje. Az ellenőrzött szervezet céljai elérése érdekében a belső ellenőrzés rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet irányítási és belső kontrollrendszerének eredményességét, gazdaságosságát és hatékonyságát. Gyomaendrőd Város Önkormányzatának belső ellenőrzését 1 fő megbízási jogviszonyú belső ellenőr látja el. A belső ellenőrzés személyi hatálya: Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 10. alapján a gazdasági szervezetnek az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet 9. (1) bekezdésében meghatározott feladatait a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal látja el. Ebből eredően a belső ellenőri feladatok ellátására vonatkozóan ezen szabályzat hatálya az alábbi jogi szervezetekre terjed ki: - Gyomaendrőd Város Önkormányzata - Csárdaszállás Községi Önkormányzat - Hunya Község Önkormányzata - Gyomaendrőd Város Német Nemzetiségi Önkormányzata - Gyomaendrőd Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata - Gyomaendrőd,Csárdaszállás,Hunya Települési Önkormányzati Társulás - Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal - Kállai Ferenc Kulturális Központ - Szent Antal Népház - Határ Győző Városi Könyvtár - Gyomaendrődi Család- és Gyermekjóléti Központ - Városi Egészségügyi Intézmény - Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda A belső ellenőr ellenőrzést végezhet az önkormányzati többségi tulajdonú Kft-inek működésével kapcsolatos feladatokra vonatkozóan, valamint a helyi önkormányzat költségvetéséből céljelleggel juttatott támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezett szervezeteknél is. A belső ellenőrzés feladata: a) vizsgálni és értékelni a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését; b) vizsgálni és értékelni a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét; 3

87 c) vizsgálni a rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát; d) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tenni, valamint elemzéseket, értékeléseket készíteni a költségvetési szerv vezetője számára a költségvetési szerv működése eredményességének növelése, valamint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési, és a belső ellenőrzési rendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében; e) ajánlásokat és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése érdekében; f) nyomon követni az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket. A belső ellenőrzés elsődleges feladata annak vizsgálata, hogy az ellenőrzött szervezetek vezetése által kialakított és működtetett kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási rendszerek és eljárások megfelelnek-e az alábbi követelményeknek: a szervezet alapvető céljának elérését veszélyeztető kockázatokat kockázatkezelési rendszere képes felismerni és azokat megfelelően kezelni; az egyes vezetők és vezetői csoportok közötti együttműködés megfelelő; a pénzügyi-, irányítási- és operatív működésre vonatkozó adatok, információk és beszámolók pontosak, megbízhatóak és a megfelelő időben rendelkezésre állnak; a szervezet alkalmazottainak és a megbízási jogviszonnyal foglalkoztatottak tevékenysége megfelel a jogszabályokban és szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek (beleértve mind a hazai, mind az EU jogszabályok által előírt beszámolási kötelezettséget is), valamint összhangban van a nemzetközileg elfogadott és a pénzügyminiszter által közzétett standardokkal, iránymutatásokkal és módszertani útmutatókkal; az eszközökkel és forrásokkal takarékosan és hatékonyan gazdálkodnak, valamint a vagyon megóvásáról megfelelően gondoskodnak; a vezetők által kidolgozott programok, tervek és célkitűzések megvalósulnak; a munkafolyamatokban a (pénzügyi) irányítási és kontroll rendszer minősége megfelelő és folyamatos korszerűsítése biztosított; a rendszerek és eljárások beleértve a fejlesztés alatt állókat is teljesek és biztosítják, hogy az ellenőrzések megfelelő védelmet nyújtanak a hibák, szabálytalanságok és egyéb veszteségek elkerülésére, valamint hogy az eljárások összhangban vannak a szervezet átfogó céljaival és célkitűzéseivel; a szervezetet érintő jogszabályok, illetve egyéb kötelező érvényű szabályok változásaira a szervezet időben és megfelelően reagál. A belső ellenőrzés feladatainak ellátása érdekében elemzéseket készít, információkat gyűjt és értékel, ajánlásokat tesz és tanácsokat ad a jegyző, a polgármester, az intézmények vezetői, a pénzügyi ellenőrző bizottság, a képviselő testület, a folyamatgazdák és a döntéshozók részére a vizsgált folyamatokra vonatkozóan. 4

88 A belső ellenőrzés végrehajtása során feltárt, a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer hatékonyságának, minőségének javítására vonatkozó lehetőségekről az ellenőrzött szervezetek vezetését tájékoztatni kell. A belső ellenőrzés mint vezetőt támogató tevékenység nem mentesíti ugyanakkor a vezetőket azon felelősségük alól, hogy a kockázatokat kezeljék, illetve a (pénzügyi) irányítási és ellenőrzési rendszert működtessék. A belső ellenőrzés pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerének javítása érdekében javaslatokat tesz, de e javaslatok végrehajtása, vagy más intézkedések kezdeményezése kizárólag a vezetők felelősségi körébe tartozik. A belső ellenőrzési tevékenység során: 1. Szabályszerűségi ellenőrzéseket, 2. Pénzügyi ellenőrzéseket, 3. Rendszerellenőrzéseket, 4. Teljesítmény-ellenőrzéseket, 5. Informatikai rendszerellenőrzéseket 6. Az éves elemi költségvetési beszámolókra vonatkozóan megbízhatósági ellenőrzéseket kell végezni. A felsorolt ellenőrzési tevékenységek tartalma: 1. Szabályszerűségi ellenőrzés: annak ellenőrzése, hogy az adott szervezet, szervezeti egység működése, illetve tevékenysége megfelelően szabályozott-e, és érvényesülnek a hatályos jogszabályok, belső szabályzatok, utasítások és vezetői rendelkezések előírásai. 2. Pénzügyi ellenőrzés: az adott szervezet, program pénzügyi elszámolásainak, valamint az ezek alapjául szolgáló számviteli nyilvántartások ellenőrzése. 3. Rendszerellenőrzés: rendszerek (irányítási, végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási, beszámolási és ellenőrzési) működésének átfogó vizsgálata, melynek keretében a szabályszerűség, szabályozottság, gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség kerül ellenőrzésre. 4. Teljesítményellenőrzés: az adott szervezet által végzett tevékenységek, programok egy jól körülhatárolható területén a működés, illetve a forrás felhasználás gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének vizsgálata. 5. Informatikai rendszerek ellenőrzése: Az informatikai rendszerek megbízhatóságának, szabályosságának és védelmének vizsgálata. 6. Megbízhatósági ellenőrzés: az éves elemi költségvetési beszámolók számviteli alapelveknek való megfelelőségének, illetve a beszámolási időszak költségvetési gazdálkodása szabályszerűségének minősítése. Az éves elemi költségvetési beszámolók megbízhatósági ellenőrzését az Állami Számvevőszék által kidolgozott Financial Audit módszertan szerint kell végezni. 5

89 A belső ellenőrzés ellenőrzési hatóköre kiterjed mind a központilag kiadott szabályzatok, irányelvek, és eljárások pontos betartásának ellenőrzésére (beleértve azokat is, amelyek Magyarország által vállalt nemzetközi kötelezettségből és/vagy valamilyen nemzetközi szervezeti tagságból erednek), mind a költségvetési bevételek és kiadások, valamint a költségvetési szervek tevékenysége gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének vizsgálatára az államháztartási gazdálkodás átláthatósága érdekében. A belső ellenőrzés tanácsadói tevékenysége elsősorban az alábbiakra terjed ki: Vezetők támogatása a döntéshozatalban, javaslatok (alternatívák kidolgozása és az egyes megoldási lehetőségek kockázatának becslése, amire fel kell hívni a vezetőség figyelmét) megfogalmazásával, azonban a döntést a vezetőségnek kell meghoznia. Humánerőforrás-kapacitásokkal való racionálisabb gazdálkodásra irányuló tanácsadás. Pénzügyi, tárgyi és informatikai erőforrásokkal való racionálisabb gazdálkodásra irányuló tanácsadás. A vezetőség szakértői, tanácsadói támogatása a kockázat- és szabálytalanságkezelési rendszerek és a teljesítménymenedzsment rendszer kialakításában, folyamatos továbbfejlesztésében. Tanácsadás a szervezeti struktúrák racionalizálása, a változásmenedzsment területén. Beszámolás A belső ellenőr köteles a jegyző, rajta keresztül a polgármester, illetőleg a képviselő testület számára: Évente átfogó értékelést adni a Gyomaendrőd Város Önkormányzata Képviselőtestülete, Gyomaendrőd Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa, Csárdaszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, továbbá Hunya Község Önkormányzata Képviselő-testülete részére a fenntartott intézmények (pénzügyi) irányítási és kontroll, valamint kockázatkezelési rendszeréről; Az Önkormányzat és az intézmények (pénzügyi) irányítási és kontroll rendszeréhez kapcsolódó minden lényeges megállapításról beszámolni, és tájékoztatást adni az esetleges fejlesztési javaslatairól; A jegyző, rajta keresztül a polgármester részére rendszeres időközönként tájékoztatást adni az éves ellenőrzési terv végrehajtásának helyzetéről, az elvégzett ellenőrzések eredményeiről, a tervtől való eltérés okairól, valamint a belső ellenőrzési egység feladatainak ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről; Az ellenőrzési tevékenységek, illetve a nyomon követés (kockázatkezelés, szabályszerűségi-, biztonsági-, jogi-, etikai-, környezetvédelmi kérdések, külső ellenőrzések) vonatkozásában az egységes szakmai értelmezést, és az e feladatokat ellátó szervezetekkel, személyekkel a megfelelő koordinációt biztosítani, valamint erről a vezetést rendszeresen tájékoztatni. 6

90 Függetlenség A belső ellenőr közvetlenül a jegyzőnek alárendelten végzi feladatait, megbízásáról a polgármester egyetértésével - a jegyző gondoskodik. A belső ellenőr nem rendelkezhet semmilyen, az ellenőrzött tevékenység feletti hatáskörrel és nem lehet az ellenőrzött tevékenységért felelős. A belső ellenőr bevonása a szervezet szabályzatainak, rendszereinek, eljárásainak kidolgozásába és végrehajtásába csak tanácsadás, véleményezés jelleggel történhet. A belső ellenőrzési kézikönyv minta alapján köteles a kidolgozni a belső ellenőri kézikönyvet, így munkáját a polgármester és a jegyző által jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi Felelősség A belső ellenőrök felelősségi körébe tartozik: Annak biztosítása, hogy minden, a belső ellenőrzés hatókörébe tartozó ellenőrzés, a jelen szabályzatban felsoroltaknak megfelelően ténylegesen végrehajtásra kerüljön; A jóváhagyott éves ellenőrzési tervet végrehajtani, ideértve a vezetés felkérésére végzett soron kívüli feladatokat is; Az ellenőrzött szervezetnél működő főbb funkciók, valamint az új vagy átalakuló szervezeti egységek, feladatok és folyamatok, valamint az ezek kialakításával, működtetésével, illetve kiterjesztésével kapcsolatos problémákat értékelni; A belső ellenőr feladatai továbbá: A belső ellenőrzési kézikönyv minta alapján kidolgozni a belső ellenőri kézikönyvet, így munkáját a polgármester és a jegyző által jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyv szerint végezni; A költségvetési szerv belső ellenőrzési tevékenységének eredményes vezetéséhez és fejlesztéséhez a szükséges szakmai, technikai és operatív javaslatok felkínálása, a nemzetközi belső ellenőrzési standardoknak, útmutatóknak és gyakorlatnak megfelelően; A kockázatelemzésen alapuló stratégiai és éves ellenőrzési tervet kidolgozni, melynek elkészítésekor a vezetés által feltárt kockázati tényezőket is figyelembe kell venni. Évente beszámolót készíteni a jegyző a polgármester, illetve a képviselő testület - számára, amelyben összegzi az ellenőrzések megállapításait; A jegyzőt tájékoztatni a belső ellenőrzési tevékenység mérhető célkitűzéseiről és az azokhoz mérten elért eredményekről; A külső ellenőrök és a jogalkotók munkáját figyelemmel kísérni annak érdekében, hogy a belső ellenőrzés a szervezet működését ésszerű költségkihatás mellett optimálisan lefedje. 7

91 A jegyző feladatai: A költségvetési szerv belső ellenőrzésének eredményes vezetése és fejlesztése a szükséges szakmai, technikai és operatív feltételek biztosításával; Szakmailag képzett ellenőrt alkalmazni, aki megfelelő szakértelemmel és tapasztalattal rendelkezik a jelen szabályzatban foglalt követelmények teljesítéséhez; Jogok és kötelezettségek A belső ellenőr jogai és kötelezettségei A belső ellenőr az alábbiakra jogosult: a) az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység helyiségeibe belépni, figyelemmel az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység biztonsági előírásaira, munkarendjére; b) az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó, államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba, az elektronikus adathordozón tárolt adatokba betekinteni a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni, indokolt esetben az eredeti dokumentumokat másolat hátrahagyása mellett - átvételi elismervény ellenében - átvenni; c) az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban információt kérni; d) az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység működésével és gazdálkodásával összefüggő kérdésekben információt kérni más szervektől; e) a vizsgálatba külső szakértő bevonását kezdeményezni. A belső ellenőr köteles: ellenőrzési tevékenysége során az ellenőrzési programban foglaltakat végrehajtani; tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött szerv vezetőjét tájékoztatni, és megbízólevelét bemutatni; objektív véleménye kialakításához elengedhetetlen dokumentumokat és körülményeket megvizsgálni; megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően írásba foglalni, és azokat elegendő és megfelelő bizonyítékkal alátámasztani; amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül 8

92 fel, haladéktalanul jelentést tenni a jegyzőnek, az ő esetleges érintettsége esetén a polgármesternek; ellenőrzési jelentést készíteni, az ellenőrzési jelentés tervezetét az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjével egyeztetni; az ellenőrzési jelentés aláírását követően az ellenőrzési jelentést a jegyzőnek és a polgármesternek átadni; ellenőrzési megbízatásával kapcsolatban vagy személyére nézve összeférhetetlenségi ok tudomására jutásáról haladéktalanul jelentést tenni a jegyzőnek, amelynek elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi felelősséggel tartozik; az eredeti dokumentumokat az ellenőrzés lezárásakor hiánytalanul visszaszolgáltatni, illetve amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, az eredeti dokumentumokat a szükséges intézkedések megtétele érdekében a jegyzőnek átvételi elismervény ellenében átadni; az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél, illetve annak részegységeiben a biztonsági szabályokat és a munkarendet figyelembe venni; a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot megőrizni; az ellenőrzés során készített iratokat és iratmásolatokat az ellenőrzés dokumentációjában megőrizni. Az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység jogai és kötelezettségei Az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetője és alkalmazottai jogosultak: a) az ellenőr személyazonosságának bizonyítására alkalmas okiratot, illetve megbízólevelének bemutatását kérni, ennek hiányában az együttműködést megtagadni; b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, azokra észrevételeket tenni, és az észrevételekre választ kapni. Az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetője és alkalmazottai kötelesek: 1) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, együttműködni; 2) az ellenőr részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani, kérés esetén az eredeti dokumentumokat - másolat és átvételi elismervény ellenében - az ellenőrnek megadott határidőre átadni; 3) az ellenőr kérésére, a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okiratok, adatok) teljességéről nyilatkozni; 4) a saját hatáskörébe tartozóan az ellenőrzés megállapításai, és javaslatai alapján észrevételt tenni, továbbá a végrehajtásért felelősöket és a végrehajtás határidejét feltüntető intézkedési tervet készíteni, az intézkedéseket a megadott határidőig végrehajtani, továbbá arról az ellenőrzést végző belső ellenőrt és a jegyzőt tájékoztatni; 5) az ellenőr számára megfelelő munkakörülményeket biztosítani. 9

93 Hatáskör A belső ellenőr hatásköre kiterjed az alábbiakra: Korlátlan hozzáféréssel rendelkezik a vizsgált szervezet valamennyi tevékenységéhez, nyilvántartásához, vagyontárgyához; A költségvetési szerv vezetőjéhez bármikor közvetlenül is fordulhat; Az ellenőrzési célok elérése érdekében gazdálkodik a rendelkezésére álló erőforrásokkal, meghatározza az ellenőrzések gyakoriságát, az ellenőrzések tárgyát és kiterjedését, valamint kiválasztja az alkalmazott ellenőrzési módszereket; Az ellenőrzések végrehajtásához jogosult az ellenőrzött szervezet bármely dolgozójától információt kérni, illetve speciális szakértelmet igénylő esetekben az ellenőrzési tevékenység lefolytatásához más szervezeti egységtől vagy szervezettől szakértő segítségét igénybe venni. A belső ellenőr hatásköre az alábbiakra nem terjed ki: A költségvetési szerv bármely végrehajtási vagy irányítási tevékenységében való részvételre; Pénzügyi tranzakciók kezdeményezésére vagy jóváhagyására; A szervezet bármely, nem a belső ellenőrzési egység által alkalmazott munkatárs tevékenységének irányítására, kivéve, ha ezek a munkatársak megbízást kaptak arra, hogy részt vegyenek az ellenőrzésben, vagy más egyéb módon segítsék a belső ellenőröket. Belső ellenőrzési tevékenységre vonatkozó standardok A belső ellenőr tevékenységét a vonatkozó jogszabályok, a nemzetközi belső ellenőrzési standardok, a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és kézikönyv minta alapján, valamint a belső ellenőr által kidolgozott, a polgármester és a jegyző által jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi. Dátum: Polgármester Jegyző 10

94 BIZONYLATI REND 1

95 BIZONYLATI REND HATÁLYOS: október 1-tól 2

96 A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal Bizonylati rendjét az államháztartás számviteléről szóló 4/2013.(I.11.) Korm. rendelet 52. -a alapján a következők szerint határozzuk meg. I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. A Bizonylati rend célja, tartalma, személyi hatálya A Bizonylati rend célja, hogy rögzítse azokat a számvitelről szóló - többször módosított évi C. törvény (továbbiakban: Szt.), valamint az államháztartás számviteléről szóló 4/2013.(I.11.) Korm. rendelet, (továbbiakban Áhsz.) és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet végrehajtására vonatkozó előírásokat, módszereket, amelyek biztosítják a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal sajátosságainak, feladatainak leginkább megfelelő, a számviteli elszámolásokhoz kapcsolódó bizonylatok kiállításának, ellenőrzésének, továbbításának, felhasználásának, kezelésének rendjét. Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 10. alapján a gazdasági szervezetnek az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet 9. (1) bekezdésében meghatározott feladatait a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal látja el. Ebből eredően ezen szabályzat hatálya az alábbi jogi szervezetekre terjed ki: - Gyomaendrőd Város Önkormányzata - Csárdaszállás Községi Önkormányzat - Hunya Község Önkormányzata - Gyomaendrőd Város Német Nemzetiségi Önkormányzata - Gyomaendrőd Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata - Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás - Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal - Kállai Ferenc Kulturális Központ - Szent Antal Népház - Határ Győző Városi Könyvtár - Gyomaendrődi Család- és Gyermekjóléti Központ - Városi Egészségügyi Intézmény - Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda A szabályzat személyi hatálya kiterjed a fent felsorolt költségvetési szervvel munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban állókra. A Bizonylati rend a következő feladatok ellátásához tartalmaz előírásokat: bizonylati elv, bizonylati fegyelem, a bizonylat fogalma, a bizonylatok csoportosítása, a bizonylatok kiállítása, javítása, helyesbítése, a bizonylatok feldolgozásának rendje, a szigorú számadás alá vont bizonylatokkal kapcsolatos szabályok, 3

97 a bizonylatok tárolása, szállítása, a bizonylatok őrzése. 2. Bizonylati elv, bizonylati fegyelem A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatalnak az Szt (1) bekezdése alapján minden gazdasági műveletről, eseményről - amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja,- bizonylatot kell kiállítani. A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. Könyvelni csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad. 2.1.A számviteli bizonylat fogalma A Számviteli törvény a értelmében számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától - amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását, nyilvántartását támasztja alá A bizonylatok általános alaki és tartalmi kellékei A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani. A Számviteli törvény a értelmében a könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei a következők: a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója; a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése; a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása; a bizonylat kiállításának időpontja, illetve - a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően - annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell (a gazdasági művelet teljesítésének időpontja, időszaka); a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és - a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően - értékbeni adatai; külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között: a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét; 4

98 bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik; a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás; a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása; továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír. A számlával, az egyszerűsített adattartalmú számlával kapcsolatos további követelményeket más jogszabály is meghatározhat. A bizonylat (ideértve mind a kibocsátott, mind a befogadott bizonylatokat) alaki és tartalmi hitelessége, megbízhatósága - ha az más módon nem biztosítható - a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal képviseletére jogosult személy (ideértve a Polgári Törvénykönyv szerinti képviseletet is), vagy belső szabályzatban erre külön feljogosított személy aláírásával is igazolható. A gazdasági események rögzítéséhez elsődlegesen a kereskedelmi forgalomban kapható szabványosított nyomtatványokat kell használni. Abban az esetben, ha valamely gazdasági művelet rögzítéséhez a kereskedelemben nyomtatvány nem kapható, akkor saját készítésű nyomtatványt kell használni. A nyomtatvány szerkesztésénél be kell tartani a bizonylatok általános alaki és tartalmi kellékeire vonatkozó előírásokat A bizonylatok csoportosítása A bizonylatokat csoportosíthatjuk a gazdálkodási szakterület szerint, a keletkezési helyük szerint, a feldolgozásban betöltött helyük szerint valamint a nyilvántartás, kezelés szempontjából. a) Gazdálkodási szakterület szerint: befektetett eszközökkel kapcsolatos bizonylatok, készletekkel kapcsolatos bizonylatok, pénzforgalmi bizonylatok, számlázási és számlaellenőrzési bizonylatok, leltározási bizonylatok, selejtezési bizonylatok, bérnyilvántartással kapcsolatos bizonylatok. b) Keletkezési helyük szerint: belső bizonylatok, külső bizonylatok. Belső bizonylatok azok a bizonylatok, amelyek elsődleges kiállítása a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatalnál, vagy annak valamely szervezeti egységénél történik. Külső bizonylatok azok a bizonylatok, amelyeknek a kiállítása az adott gazdasági műveletet kezdeményező külső szervnél történik. 5

99 c) Feldolgozásban betöltött szerepük szerint: elsődleges bizonylatok, másodlagos bizonylatok, gyűjtő bizonylatok, hiteles másolatok, hiteles kivonatok. Elsődleges bizonylatok azok az okmányok, amelyeket az adott gazdasági művelet elrendelése illetve végrehajtása során eredeti okmányként állítanak ki, amelyet az elrendelő, lebonyolító hiteles aláírásával ellátott. Másodlagos bizonylatok, amelyeket az elsődleges bizonylatok alapján állítanak ki külön munkamenetben (kivéve a több példányban készülő bizonylatok másolati példányai), amelyeken biztosított a kiállítás alapjául szolgáló elsődleges bizonylat azonosításának lehetősége. Gyűjtő bizonylatok, amelyek több elsődleges vagy másodlagos bizonylat alapján kerülnek kiállításra és több gazdasági művelet összegszerű hatását összevontan tartalmazzák. Hiteles másolatok, olyan okmányok, amit az alapjául szolgáló bizonylat szövegével megegyezően állítottak ki és hitelesítő záradékkal láttak el. Hiteles kivonatok, olyan iratok, amelyek valamely okmány erre a célra kijelölt adatait tartalmazzák, s hitelesítési záradékkal látták el. A hitelesített másolat és a hitelesített kivonat csak abban az esetben használható bizonylatként, ha tartalmilag és alakilag megfelel a bizonylatokkal szemben támasztott követelményeknek. d) Nyilvántartás, kezelés szempontjából szigorú számadás alá vont bizonylatok, könnyített kezelésű bizonylatok. Szigorú számadás alá vont bizonylatok, amelyeknek darabszám szerinti megléte a nyilvántartások és elszámolások szempontjából elengedhetetlenül szükségesek. Könnyített kezelésű bizonylatok, amelyeknek a kezelése, felhasználása kötetlenebb formában lehetséges A szabályszerű bizonylat Az Szt (2) bekezdése alapján szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre, eseményre vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet - hiba esetén - előírásszerűen javítottak. (A bizonylat javítását a 4.2. pontban szabályozzuk.) 6

100 2.5. A bizonylatok nyelve Az Szt (4) bekezdése alapján a számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában, magyar nyelven kell kiállítani. A magyar nyelven kiállított bizonylaton az adatok más nyelven is feltüntethetők. A számviteli bizonylatot magyar nyelv helyett ha azt az adott gazdasági művelet, intézkedés jellemzői indokolják idegen nyelven is ki lehet állítani. Az idegen nyelven kiállított, illetve befogadott idegen nyelvű bizonylaton azokat az adatokat, megjelöléseket, melyek a megbízható, valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez szükségesek, - a könyvviteli nyilvántartásban történő rögzítést megelőzően magyarul is fel kell tüntetni A bizonylatok formája, megjelenítése Az adott gazdasági esemény elszámolásához alkalmazható bizonylatok lehetnek: szabványosított, ágazati minisztériumi vagy egyéb országos (helyi) szerv által kibocsátott, saját készítésű bizonylatok. Saját nyomtatvány szerkesztésekor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatalnak : a bizonylatok jellegének megfelelően a nyomtatványon minden szükséges adat szerepeljen, az adatok elhelyezése feleljen meg a feldolgozási sorrendnek, ki kell emelni a feldolgozás szempontjából fontos adatokat, (pl. vastagított vagy aláhúzott szöveg, szám) ha számtani műveletet tartalmaz a bizonylat, akkor az adatok a művelet végzéséhez szükséges sorrendben szerepeljenek, a nyomtatvány mérete feleljen meg a kezelhetőség követelményeinek Elektronikus úton kiállított bizonylatok Számviteli bizonylatként alkalmazható az elektronikus dokumentum, irat, ha megfelel a Számviteli törvény előírásainak. Az elektronikus dokumentumok, iratok alkalmazásának feltételeit, hitelességének, megbízhatóságának követelményeit külön jogszabály, az elektronikus aláírásról szóló - többször módosított évi XXXV. törvény határozza meg. Az elektronikus számlára vonatkozó szabályokat az általános forgalmi adóról szóló évi. CXXVII. tv a, és az elektronikus számlával kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 46/2007. (XII.29.) PM rendelet határozzák meg. Ha a könyvviteli nyilvántartás, mint számviteli bizonylat technikai, optikai eljárás eredménye, biztosítani kell: az adatok vizuális megjelenítése érdekében azoknak - szükség esetén - a késedelem nélküli kiíratását, az egyértelmű azonosítás érdekében a kódjegyzéket. 7

101 3. A költségvetési szerv számviteli bizonylatai 3.1.Belső számviteli bizonylatok A költségvetési gazdálkodásban a pénzügyi könyvvezetés során számviteli bizonylatnak különösen az alábbi okmányok minősülnek: - beérkező és kimenő számlák, - pénztári bevételi és kiadási bizonylatok, - pénztárjelentés, - nyugták, átvételi elismervények, - bérjegyzékek, összesítők, bérfeladások, - különböző kézi és gépi könyvelési feladások, összesítők, könyvelési bizonylatok, - szervezeti egységek közötti anyag-, eszközmozgatási bizonylatok, - leltározás és a selejtezés dokumentumai, - szigorú elszámolású nyomtatványok, - minden olyan okmány, szerződés, megállapodás, amely számviteli kérdésekben változást idéz elő. 3.2.Külső számviteli bizonylatok Külső számviteli bizonylatok azok a számviteli kihatású okmányok, amelyeket nem a költségvetési szervnél állítottak ki, de a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal gazdasági eseményéről készültek. Külső bizonylatok különösen: - hitelintézeti számlák kivonatai és azok mellékletei, - terhelési és jóváírási értesítések, - szállítólevelek, átvételi elismervények, - számlák, nyugták stb. A beérkező bizonylatok a Pénzügyi Osztályhoz kerülnek további feldolgozásra. 4. A bizonylatok kiállítása, javítása, helyesbítése 4.1. A bizonylatok kiállítása A bizonylatot a velük szemben támasztott tartalmi és alaki követelményeknek megfelelően a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában időt álló módon kell kiállítani. A bizonylaton az adatokat időtálló módon úgy kell rögzíteni, hogy azok a kötelező megőrzési határidőig olvashatók (olvasható alakra hozhatók), továbbá az esetlegessé váló utólagos változások felismerhetők, illetve kimutathatók legyenek A bizonylatok javítása Az alaki és tartalmi ellenőrzés során talált hibákat a bizonylaton ki kell javítani. 8

102 A bizonylaton csak szabályszerű javítások végezhetők. A javításokat a következők szerint kell elvégezni: A bizonylatra helytelenül bejegyzett adatok javítása során az eredeti bejegyzést át kell húzni, úgy, hogy az eredeti bejegyzés (szám vagy szöveg) olvasható maradjon. A helyesbített adatokat az áthúzott szám vagy szöveg fölé kell írni. A hibás bejegyzést a bizonylat minden példányán javítani kell. Gépi adathordozón lévő adatok javításáról külön jegyzéket kell készíteni, melyet az eredeti bizonylatokkal együtt kell megőrizni. A javítást végző személynek a javítás tényét annak dátumával, aláírásával és a költségvetési szerv (Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal) bélyegzőjének lenyomatával kell igazolni. A javítás során az adatokat lefesteni, leragasztani, radírozni nem lehet. Pénztári bizonylatokat javítani nem szabad. Sorszámozott bizonylati nyomtatvány rontott példányát tilos megsemmisíteni, azt áthúzással érvénytelenítve meg kell őrizni. A külső szervektől beérkezett bizonylatokat javítani nem szabad. Hibásan érkezett bizonylatot vissza kell küldeni javításra a kiállítónak, vagy fel kell szólítani a bizonylat helyesbítésére A bizonylatok helyesbítése A hibásan, más szerv részére megküldött bizonylatot a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal köteles helyesbíteni. A helyesbítés történhet az eredeti - hibás - bizonylat érvénytelenítésével és új bizonylat kiállításával, vagy helyesbítő bizonylat kiállításával. A helyesbítő bizonylatnak tartalmaznia kell: az eredeti bizonylat azonosításához szükséges adatokat, a módosításnak megfelelő új tételeket. 5. A bizonylatok feldolgozásának rendje 5.1. Általános követelmények A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A feldolgozás előtt meg kell győződni arról, hogy a bizonylat számszakilag és tartalmilag megfelelő-e. Az alakilag, tartalmilag ellenőrzött és elfogadott bizonylatokat folyamatosan, időrendben rögzíteni kell a könyvelésben. A könyvelés előtt a bizonylatokat a költségvetési könyvvezetés során az egységes számlakeret 0-s számlaosztályán belül a 00. és számlacsoportban vezetett nyilvántartási számlák alapján az egységes rovatrendnek megfelelően, a pénzügyi könyvvezetés során az egységes számlakeret 1-9 számlaosztályában vezetett könyvviteli számlák alapján kontírozni és ellenőrizni kell. 9

103 A bizonyaltok ellenőrzése során meg kell győződni arról, hogy a kedvezményezettet megilleti-e a kifizetendő összeg, illetve befizetés esetén a befizetővel szembeni követelés fennáll-e. Szolgáltatás teljesítésénél a munka elvégzését igazolni kell. Általános követelmény, hogy a feldolgozás során ellenőrizni kell a munkafolyamatba épített belső ellenőrzés megtörténtét, vagyis azt, hogy a bizonylatokat a feldolgozás során az arra jogosult személyek (kiállító, ellenőrző, érvényesítő) megvizsgálták, és aláírásukkal ellátták. A bizonylatok alapján érdemi intézkedést tenni csak akkor lehet, ha azt az arra jogosult személyek aláírták. A könyvelésre kerülő bizonylatokat utalványozni kell. Az utalványozást vagy az eredeti okmányra kell rávezetni, vagy külön írásbeli rendelkezést kell adni. Utalványozási jogosultsággal a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője rendelkezik. A kötelezettségvállalás, az utalványozás, a pénzügyi ellenjegyzés, érvényesítés részletes szabályait a költségvetési szerv Gazdálkodási szabályzatának kell tartalmaznia A bizonylatok ellenőrzése A számviteli bizonylatokat ellenőrizni kell a könyvekben történő rögzítés előtt alaki, tartalmi és számszaki szempontból. Az ellenőrzéssel megbízott személyek kötelesek különösen a bizonylatok valódiságát megvizsgálni. A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatalban a bizonylatok ellenőrzése az érvényesítést végző köztisztviselő feladata A bizonylatok alaki ellenőrzése A bizonylatok alaki ellenőrzése során a következőket kell vizsgálni: a bizonylatok kitöltése teljes körűen megtörtént-e, minden adat szerepel-e rajta, a szükséges mellékletek csatolva vannak-e, a gazdasági esemény bizonylatolása az előírt nyomtatványon, bizonylaton történt-e, a kiállító, az érvényesítő és az utalványozó (eseménytől függően az ellenőr), valamint a gazdasági eseményben érintett dolgozók aláírása szerepel-e a bizonylaton, a bizonylati űrlapot sorszám szerint vették-e használatba (szigorú számadású nyomtatványoknál), a bizonylat kiállítása megfelelő-e, a javítások szabályszerűek-e A bizonylatok számszaki ellenőrzése A bizonylatok számszaki ellenőrzése során meg kell győződni arról, hogy nem történt-e valami hiba, a mennyiségi és értékadatok, a számolási műveletek helyesen kerültek-e rögzítésre. 10

104 A bizonylatok tartalmi ellenőrzése A bizonylatok tartalmi ellenőrzése során a gazdasági esemény szükségességét, indokoltságát, az alkalmazott árak helyességét, a vonatkozó jogszabályi előírások betartását kell megvizsgálni A bizonylatok könyvekben történő rögzítésének rendje A bizonylatok feldolgozásakor a következők szerint kell eljárni A bevételi és kiadási előirányzatokat, a követeléseket, kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, valamint ezek teljesítését érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a költségvetési könyvvitel során vezetett nyilvántartási számlákon, a sajátos elszámolásokat érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a pénzügyi könyvvitel során vezetett könyvviteli számlákon a bizonylatok keletkezését, beérkezését követően haladéktalanul nyilvántartásba kell venni, el kell számolni. A költségvetési számvitelben a költségvetési évre vonatkozó gazdasági események hatását legkésőbb az előirányzatok és a teljesítések tekintetében január 31- éig - az Áht. 34. (5) bekezdése szerinti esetben az ott megjelölt időpontig -; a követelések, a végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, valamint az Ávr c) pontja és 138. (5) bekezdés c) pontja szerinti adatok tekintetében a mérlegkészítés időpontjáig lehet elszámolni. Az egyéb gazdasági események bizonylatainak adatait a negyedéves könyvviteli zárlat során kell a könyvviteli számlákon elszámolni. 6. A könyvvezetés Az Áhsz. 39. (2) és 45. (2) bekezdése értelmében a költségvetési könyvvezetés és a pénzügyi könyvvezetés magyar nyelven, a kettős könyvvitel szabályainak megfelelően forintban történik. A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal a költségvetési könyvvezetés keretében a bevételi és kiadási előirányzatok alakulására, a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, valamint ezek teljesítésére kiható gazdasági eseményekről a valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartást vezet, és azt a költségvetési év végével lezárja. A pénzügyi könyvvezetés keretében a tevékenység során előforduló, az eszközökre és forrásokra, azok változására és az eredmény alakulására ható gazdasági eseményekről a valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartást vezet, és azt a költségvetési év végével lezárja. A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal a részletező nyilvántartások vezetésének módját, azoknak a kapcsolódó könyvviteli és nyilvántartási számlákkal való egyeztetését, annak dokumentálását, valamint a részletező nyilvántartások és az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlák adataiból a pénzügyi könyvvezetéshez készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének rendjét, az összesítő bizonylat tartalmi és formai követelményeit a számlarendben szabályozza, figyelembe véve az Áhsz 14. sz. mellékletét a részletező nyilvántartások tartalmáról. 11

105 A költségvetési és pénzügyi könyvvezetés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetősége, függetlenül az adathordozók fajtájától, a feldolgozás (kézi vagy gépi) technikájától, logikailag zárt rendszerrel biztosítva van. A feldolgozás során megfelelő hivatkozással biztosítjuk a visszakeresés lehetőségét is. 7. A könyvviteli zárlat A könyvviteli zárlat során az elszámolási időszakokat követően el kell végezni a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében szükséges kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkákat, a könyvviteli, valamint a költségvetési könyvvitel során vezetett nyilvántartási számlák lezárását. A könyvviteli zárlatot az Áhsz. 53. (4)-(7) bekezdés szerinti tartalommal kell elvégezni: havonta, a tárgyhót követő hónap 15. napjáig, negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig, és évente, a mérlegkészítés időpontjáig. A Közös Önkormányzati Hivatalban a könyvviteli zárlat során a könyvelési munkákért felelős személyeknek van egyeztetési feladata. 8. Szigorú számadású nyomtatványok kezelésének szabályai 8.1.Szigorú számadású nyomtatványok A készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerűsített adattartalmú számlát és a nyugtát is) szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni. Szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat. A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt kiállítót terheli. A szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok körét a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal sajátosságainak figyelembe vételével a Pénzügyi Osztály vezetője saját hatáskörében állapítja meg. A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok a következők: - Bevételi pénztárbizonylat B /A/V - Kiadási pénztárbizonylat B /A/V - Belföldi kiküldetési rendelvény és költségelszámolás B / új/v - Napi pénztárjelentés B.13-25/V - Időszaki pénztárjelentés B.13-21/V - Kiküldetési rendelvény B.18-73/új - Készpénzfizetési számla 3 lapos B /V/07 12

106 - Nyugta 1 soros B Készpénzigénylés elszámolása B /V - Személygépkocsi menetlevél D.Gépjármű Kiküldetési utasítás B A szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását. A nyomtatványokról fajtánként a Pénzügyi Osztály vezetője által hitelesített nyilvántartás kerül vezetésre. A nyilvántartás tartalmazza: - a bizonylat megnevezését, - a bizonylat bevételezésének keltét, - a bevételezett bizonylat mennyiségét, - a nyomtatvány kezdő- és végző sorszámát, - az igénybevétel keltét, - a kiadott nyomtatvány sorszámát, mennyiségét, - az átvétel elismerését, - a leadott tőpéldány átvételének elismerését, A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatalban a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartását a pénztárosi feladatokat ellátó köztisztviselő vezeti. A szigorú számadás alá tartozó nyomtatványokkal kapcsolatos rendelkezések megszegése anyagi és fegyelmi felelősségre vonással jár A szigorú számadású nyomtatványok kiadása, felhasználása A szigorú számadású nyomtatványok kezelésével megbízott pénztárosi feladatokat ellátó köztisztviselő csak akkor adhat ki nyomtatványt felhasználásra, ha az átvétel tényét a nyilvántartásban az átvevő személy kézjegyével elismeri. A szigorú számadású nyomtatványokat használók a felhasznált mennyiséggel kötelesek elszámolni. A nyomtatványt vissza kell szolgáltatni további őrzésre a szigorú számadású nyomtatványt kezelőnek. A visszavétel tényét a nyilvántartáson keresztül kell vezetni A szigorú számadású nyomtatványok ellenőrzése Az átvétel alkalmával minden esetben meg kell vizsgálni, hogy az egyes nyomtatványokban az űrlapok teljes számban megvannak-e, továbbá az űrlapokon a sorszámok és esetleges egyéb jelzések helyesek-e A szigorú számadású nyomtatványok őrzése A szigorú számadású nyomtatványokat páncélszekrényben, lemez szekrényben kell őrizni. 9. A bizonylatok tárolása 13

107 A bizonylatok tárolásánál elsődleges szempont, hogy biztosítva legyen a hiánytalan, károsodásmentes megőrzés, valamint a gyors visszakeresés lehetősége. Bizonylatot a megőrzési helyéről elvinni csak átvételi elismervény ellenében szabad. A könyvelési bizonylatokat időrendi sorrendben, irattartóban kell tárolni. A gazdálkodás évét megelőző négy év összegyűjtött könyvelési anyaga a Pénzügyi Osztályon kerül tárolásra a könnyebb hozzáférhetőség érdekében. Ezt követően gondoskodni kell az irattárnak történő átadásról, melyről jegyzőkönyvet kell készíteni. 10. A bizonylatok szállítása A bizonylatok szállításánál az a követelmény, hogy azokba illetéktelen személyek ne tekinthessenek be, külső károsodás ne érje, és hiánytalanul eljussanak a rendeltetési helyre 11. Bizonylatok megőrzése A számviteli bizonylatokon az adatok időtállóságát a Számviteli törvény ban meghatározott megőrzési időn belül biztosítani kell. A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal a költségvetési évről készített költségvetést, a költségvetési beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, főkönyvi kivonatot, értékelést, vagy más, az Szt. követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles őrizni. A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a megőrzési kötelezettség. A megőrzési időn belüli szervezeti változás (ideértve a jogutód nélküli megszűnést is) nem hatálytalanítja e kötelezettséget, így a bizonylatok megőrzéséről a szervezeti változás végrehajtásakor intézkedni kell. A bizonylat megőrzés legfőbb követelménye, hogy a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján bármikor visszakereshető legyenek. Az elektronikus formában kiállított bizonylatot a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembe vételével - elektronikus formában kell megőrizni oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa az eredeti bizonylat összeses adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylatról a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolatkészítésének szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembe vételével készített elektronikus másolattal az Szt. szerinti bizonylat megőrzési kötelezettség teljesíthető, ha a másolatkészítés alkalmazott módszere biztosítja az eredeti bizonylat összeses adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. 14

108 Iratkezelési szabályzatban kell rögzíteni az iratok tárolására, megőrzésére vonatkozó előírásokat. II. EGYES GAZDÁLKODÁSI SZAKTERÜLETHEZ KAPCSOLÓDÓ BIZONYLATOK ÜGYVITELE 1. Befektetett eszközök ügyvitele A befektetett eszközök ügyvitelének célja, hogy ezen csoportba tartozó eszközök mozgását, annak mennyiségi és értékadatait folyamatosan nyomon lehessen követni a bizonylatok, feljegyzések alapján. Minden befektetett eszközökről a főkönyvi számlákkal bruttó értékben megegyező analitikus nyilvántartást kell vezetni. A befektetett eszközök analitikus nyilvántartásának biztosítani kell, hogy a költségvetési szerv befektetett eszközeinek állománya bármely időpontban ellenőrizhető legyen, a bekövetkezett változások követhetőek legyenek. az analitikus nyilvántartás a számlarend megfelelő számlacsoportjával összhangban legyen. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a következő adatokat: hivatal megnevezése bizonylat megnevezése főkönyvi számla száma (számlarend szerint) nyilvántartó lap oldalszáma leltári szám termék jegyzék (VTSZ) szám raktár vagy munkahely megnevezése állományba vétel kelte bevételezés alapjául szolgáló bizonylat, okmány száma készítő, szállító megnevezése várható használati idő leírás módja, a leírási kulcs %-a könyvelés kelte bizonylat száma változás megnevezése (növekedés, csökkenés pontos jogcíme) bruttó érték Ft-ban = növekedés = csökkenés = egyenleg értékcsökkenés Ft-ban = növekedés = csökkenés = egyenleg nettó érték naplóhivatkozás. 15

109 A befektetett eszköz állománya növekedhet: új befektetett eszköz beszerzése és létesítése során, használt eszköz beszerzése térítés ellenében, használt eszköz átvétele térítés nélkül, eszköz átvétele átszervezés miatt, valamint egyéb növekedések (átminősítés) alkalmával. A befektetett eszközök állománya csökkenhet: az eszközök értékesítése, selejtezése, értékvesztése, megsemmisülése, használt eszközök átadása térítés nélkül, átadás átszervezés miatt, egyéb csökkenések (átminősítés) során. 1.1.Immateriális javak nyilvántartása A vásárolt immateriális javak bekerülési értéke az egységes rovatrend K61 Immateriális javak beszerzése, létesítése rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételár. Vételár a termék beszerzése után fizetett, engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték. A saját előállítású immateriális javak bekerülési értéke az Szt a alapján megállapított közvetlen önköltség. A le nem vonható áfa nem része a bekerülési értéknek! Az immateriális javak nyilvántartásának a Kormányrendelet 14. melléklet VI. pontja szerinti adatokat kell tartalmaznia. A nyilvántartásnak olyannak kell lennie, hogy abból megállapítható legyen az immateriális javak azonosító adata, a felhasználási helye és a használatáért felelős személy neve. Az immateriális javak között kell kimutatni a vagyoni értékű jogokat (az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével), a szellemi termékeket, Az immateriális javak nyilvántartásba vételét a számla, adásvételi szerződés, illetve egyéb okmány alapján kell elvégezni. Az immateriális javak könyvelésének alapja a részletező analitikus nyilvántartás, amit tételesen immateriális javanként kell felfektetni, illetve folyamatosan vezetni azokról az alapbizonylatokról, melyek a változásokat igazolják. Az immateriális javak nyilvántartásának vezetése KATAWIN programmal történik. 1.2.Tárgyi eszközök nyilvántartása 16

110 A megszerzett tárgyi eszközök állományáról, az abban bekövetkezett változásokról a főkönyvi könyveléssel egyező mennyiségi és értékbeni analitikus nyilvántartást kell vezetni, melyet a KATAWIN program biztosít. Részletező nyilvántartást kell vezetni a következő tárgyi eszközökről: - Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok, - Gépek, berendezések és felszerelések, - Járművek, - Üzemeltetésre, kezelésre, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök, - Beruházások, felújítások, - Beruházásra adott előlegek, A tárgyi eszközállományt, valamint az állományban bekövetkezett változásokat az analitikus nyilvántartásban a főkönyvi könyvelés tagolása szerint kell kimutatni. 2. Készletek ügyvitele A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal beszerzéseit költségként elszámolja, a kézi raktárakban meglévő készletéről csak mennyiségi nyilvántartást vezet. A készletek nyilvántartásba vételéről a beszerzési számlák, bizonylatok felhasználásával kell gondoskodni. A készletnyilvántartás számítógépes rendszer keretében történik az X-raktár III elnevezésű program felhasználásával. 3. Pénz- és értékkezelés ügyvitele 3.1.Értékpapírok nyilvántartása Az értékpapírokat vásárláskor minősíteni kell. A befektetett eszközök között azokat a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat kell nyilvántartani, melyet tartósan, legalább 1 éven túli időtartamra vásárol, leköt a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal. A forgóeszközök között a forgatási célból, nem tartós befektetésként vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat és egyéb részesedéseket kell nyilvántartani. Az értékpapírokat a mérleg tagolásával egyezően kell nyilvántartani. A tulajdoni részesedést jelentő értékpapírokról, befektetésekről olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből befektetésenként, vásárlásonként megállapítható a gazdasági társaság tartós piaci megítélése, a befektetés könyvszerinti és névértéke aránya, hogy az értékvesztés (ha az tartós és jelentős) elszámolható legyen. Minden esetben jelentős összegű az értékvesztés elszámolásából eredő különbözet, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, valamint a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál - függetlenül attól, hogy a forgó vagy befektetett eszközök közé sorolták be - az értékvesztés összege meghaladja a nyilvántartásba vételi érték 10 %-át, vagy Ft-ot. 17

111 Ki kell mutatni a befektetés tartós jövedelmét (osztalékát) is. A tulajdoni részesedést jelentő befektetésekről, a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokról olyan, a számviteli törvény által támasztott követelményeknek megfelelő nyilvántartást kell vezetni, melyből megállapíthatók az egyedi értékeléshez szükséges adatok (értékvesztés, értékvesztés visszaírás) és az értékpapírok hozamai. A vásárolt értékpapírok nyilvántartását a Kormányrendelet 14. melléklet VIII. pontja szerinti tartalommal kell vezetni A házipénztári nyilvántartás bizonylatai A készpénzállományról és a készpénzforgalomról olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyben időrendben valamennyi bevétel és kiadás szerepel. A házipénztári befizetések és kifizetések csak bizonylat alapján számolhatók el. A bizonylatolás a POLISZ számítógépes program segítéségével történik. A befizetések és kifizetések bizonylatolására a Bevételi pénztárbizonylat és a Kiadási pénztárbizonylat szolgál, melyet a zárt pénzügyi rendszer keretében a POLISZ program állít elő. A pénztárjelentést naponta le kell zárni, melyet szintén a POLISZ rendszer állít elő. A pénztárjelentést a pénztárosnak és a pénztár ellenőrnek alá kell írni. A pénzkezelés részletes szabályairól a közös hivatal Pénzkezelési szabályzata rendelkezik. Az elszámolási kötelezettség mellett kifizetett összegek igénylésére a Készpénzigénylés elszámolásra elnevezésű nyomtatványt kell alkalmazni. A nyomtatványon fel kell tüntetni a kedvezményezett nevét, az előleg jogcímét és elszámolásának határidejét. Az elszámolási kötelezettség mellett felvett összeggel bruttó módon kell elszámolni. A nyomtatványra az elszámolás alkalmával kiállított kiadási pénztárbizonylat alapján fel kell jegyezni a ténylegesen felhasznált összeget, továbbá az elszámolást igazoló bevételi pénztárbizonylat számát. Meghatalmazást kell kitölteni akkor, amikor valamilyen jogcímen a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal pénztárából a kedvezményezett nem személyesen veszi fel a neki járó készpénzt. Készpénz nélküli kiadás teljesítésére ELECTRA banki terminál szolgál, mely az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet által került kihelyezésre. A hivatal Kiadási utalványon fizeti ki a rendszeres és nem rendszeres járandóságokat, segélyeket, stb. A kiadási utalvány előállítása a POLISZ rendszerben történik A kötelezettségvállalás nyilvántartása A kötelezettségvállalás Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal Gazdálkodási szabályzatában meghatározottak szerint történik. 18

112 A kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható az évenkénti kötelezettségvállalás összege, ezen nyilvántartás a POLISZ rendszerben a számlák rögzítésével egyidejűleg automatikusan történik. Az Ávr a értelmében a kötelezettségvállalást követően gondoskodni kell annak Áhsz. szerinti nyilvántartásba vételéről, és a kötelezettségvállalás értékéből a költségvetési év és az azt követő évek szabad előirányzatait terhelő rész lekötéséről. A kötelezettségvállalás nyilvántartását legalább a Kormányrendelet 14. melléklet II. 4. pontja alatti adattartalommal kell vezetni. Nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez, amely értéke a százezer forintot nem éri el, a fizetési számlákról a számlavezető által leemelt díj, juttatás, vagy az Áht. 36. (2) bekezdése szerinti egyéb fizetési kötelezettségnek minősül. Fenti kifizetésekre a kötelezettségvállalások teljesítésére (érvényesítés, utalványozás) és nyilvántartására vonatkozó szabályait alkalmazni kell. A kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, valamint ezek teljesítését az Áhsz. 15. mellékletében meghatározott egységes rovatrend szerint kell nyilvántartani. 4. A leltározás ügyvitele A leltározás során a leltárkészítési és leltározási szabályzat előírásait kell alkalmazni. A leltározás során alkalmazott főbb szempontok a következők: az éves beszámoló tételeinek alátámasztása, a mérleg valódiságának biztosítását leltárral kell alátámasztani. A leltározás során nemcsak az eszközöket, hanem az eszközök forrásait is leltározni kell. A leltározás mennyiségi felvétellel történik, a követelések, kötelezettségek esetében a nyilvántartások egyeztetésével teszünk eleget a leltározásnak. A leltározás előkészítő fázisában gondoskodni kell a leltár nyomtatványok biztosításáról és szétosztásáról. A nyomtatványokat a KATAWIN program állítja elő. A leltárbizonylatok kitöltése során követelmény: valamennyi rovat hiánytalan kitöltése, vagy a kitöltésre nem kerülő rovatok megsemmisítő vonallal történő áthúzása, a leltárbizonylatok sorszámozása, olvashatatlan szövegírás, radírozás, kaparás a bizonylatokon nem lehet, javítás, helyesbítés esetén a helyes adat félreérthetetlenül megállapítható legyen, továbbá az eredeti adatnak is olvashatónak kell lennie, a javítás tényét a javítás végzője köteles feltüntetni, és azt aláírásával igazolni, a bizonylaton szerepeljen a kitöltő, a leltárfelelős, a leltár ellenőr aláírása. A leltározás során a költségvetési szerv (közös hivatal) az alábbi nyomtatványokat használja, melyet a KATAWIN program állít elő: 19

113 Leltárfelvételi ív a kataszteri ingatlanok, a nagy és kisértékü tárgyi eszközök felvételére, Leltár mennyiség rögzítése a kataszteri ingatlanok, a nagy - és kisértékű tárgyi eszközök, Leltár kiértékelés a kataszteri ingatlanok, a tárgyi eszközök hiányáról vagy többletéről. A leltározás nyomtatványait a számítógépes analitikus nyilvántartó rendszer biztosítja. A leltározás bizonylatolását és részletes szabályait a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal Leltárkészítési és leltározási szabályzata foglalja össze részletesen. 5. A selejtezés ügyvitele A rendeltetésszerű használatra alkalmatlan, elavult, elhasználódott eszközöket selejtezni kell. A selejtezés előkészítő szakaszában az eszközt használók jegyzéket készítenek a selejtezésre szánt eszközökről. A selejtezésre összegyűjtött eszközöket a jegyzék alapján a jegyző által kijelölt selejtezési bizottság köteles felülvizsgálni és az eszközök selejtezését a hivatal vagyongazdálkodásáért felelős köztisztviselője elvégzi. A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal a selejtezés lebonyolításának dokumentálására a kereskedelmi forgalomban kapható Immateriális javak, tárgyi eszközök selejtezési jegyzőkönyve és a Készletek selejtezési, leértékelési jegyzőkönyve szabvány nyomtatványt használja. A jegyzőkönyvbe fel kell tüntetni: a felvétel időpontját, szervezeti egységet, ahol a tárgyi eszközök selejtezésre kerülnek, a selejtezési bizottság tagjainak nevét és beosztását. A kitöltése során a jegyzőkönyv valamennyi fejezetét ki kell tölteni. A jegyzőkönyv mellékletét az alábbi nyomtatványok képezik: Selejtezett immateriális javak (szellemi termékek) tárgyi eszközök jegyzéke Tárgyi eszközök selejtezéséből visszanyert tartozékok, alkatrészek, hulladék anyagok jegyzéke Megsemmisítési jegyzőkönyv Selejtezett készletek jegyzéke A készletek selejtezéséből visszanyert hulladék anyagok jegyzéke Leértékelt készletek jegyzéke A selejtezési jegyzőkönyvek és azok mellékleteinek megfelelő adatokat kell biztosítani a könyvviteli elszámoláshoz. A bizonylatok kitöltésére vonatkozó előírásokat az egyes nyomtatványokon található tájékoztatók tartalmazzák. 6. Az általános forgalmi adó elszámolásának ügyvitele 20

114 Az általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilvántartási kötelezettség attól függ, hogy a költségvetési szerv alanya-e az ÁFA-nak vagy sem. Ha az általános forgalmi adónak nem alanya a költségvetési szerv, akkor kimenő számláiban ÁFÁ-t nem háríthat át a vevőre, és a részére kiállított számlában felszámított általános forgalmi adót sem vonhatja le. Nyilvántartási kötelezettség csak a kimenő és beérkező számlák esetében van. Akár alanya az általános forgalmi adónak a költségvetési szerv, akár nem, az ÁFA tv a értelmében a számláknak rendelkezni kell a kötelezően felsorolt tartalmi elemekkel. A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal az általános forgalmi adónak nem alanya. Az adóalanyisággal rendelkező költségvetési szervek az általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilvántartásait a POLISZ program segítségével vezetik. Az értékesített termékről, végzett szolgáltatásról számlát, vagy egyszerűsített adattartalmú számlát kell kiállítani. A számlának rendelkeznie kell az ÁFA tv ában felsorolt adattartalommal. A számla módosítása A számla módosítása a számlával egy tekintet alá eső okirattal vagy helyesbítő számlával történhet. A számlával egy tekintet alá eső okiratnak az ÁFA tv a szerinti minimális adattartalommal rendelkeznie kell. Érvénytelenítő (stornó) számla Ha a számla, számlával egy tekintet alá eső okirat, egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátását követően az ügylet kötése előtt fennálló helyzetet állítják helyre, a jogosult eláll az ügylettől, a teljesítés hiánya miatt az előleget visszafizetik, akkor a kibocsátott számla érvénytelenítéséről gondoskodni kell. Termék, szolgáltatás értékesítése esetén a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal a számlát a POLISZ számítógépes program segítségével állítja ki. Ha a vevő az értékesítésről számlát nem kér, akkor Nyugtát kell kiállítani a befizetésről. A nyugta olyan adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza: a nyugta kibocsátásának kelte; a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe, a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke. Nem vonhatja le a költségvetési szerv azt az előzetesen felszámított általános forgalmi adót, ha azt nem az adóalanyiságot eredményező tevékenységhez, vagy közvetlenül tárgyi adómentesség alá tartozó tevékenységhez használja. 7. Egyéb pénzügyi nyomtatványok ügyvitele 21

115 Az előírt bevételek nyilvántartására a POLISZ rendszer által előállított Bevételi utalvány elnevezésű nyomtatványt kell használni. A bérek, és egyéb kifizetésekkel kapcsolatos nyomtatványokat a KIRA program segítségével állítja elő hivatalunk. Az ellátmányról Rovat elszámolási íven köteles az ellátmányt kezelő elszámolni. Valamennyi bevételt, és kiadást csak utalványozás után lehet teljesíteni. Utalvány céljára saját szerkesztésű Utalvány elnevezésű nyomtatványt kell használni. Az utalványrendelet külön írásbeli rendelkezés, amelyben fel kell tüntetni: a bizonylatot kiállító költségvetési szerv megnevezését, az utalvány szót, a költségvetési évet, a befizető, kedvezményezett megnevezését, címét, a fizetés időpontját, módját, összegét, devizanemét, a bevétel, kiadás egységes rovatrend és kormányzati funkció szerinti számát, a terheléssel, jóváírással (kifizetéssel, bevételezéssel) érintett pénzeszköz Áhsz. szerinti könyvviteli számlájának számát. a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát, a kötelezettségvállaló keltezéssel ellátott aláírását, a pénzügyi ellenjegyző keltezéssel ellátott aláírását, az utalványozó keltezéssel ellátott aláírását, és az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását. Termék, áru, szolgáltatás megrendeléséhez egyedi megrendelést készít a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal. A megrendelést csak a kötelezettségvállalásra felhatalmazott személyek írhatják alá, melynek részletes szabályait a Gazdálkodási szabályzat tartalmazza. Belföldi kiküldetés elrendelésére a Belföldi kiküldetési utasítás és költségelszámolás, külföldi kiküldetés elrendelésére a Külföldi kiküldetési utasítás és költségelszámolás nyomtatványokat használja a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal. Ha a kiküldetés saját személygépkocsival történik, akkor a Kiküldetési rendelvény elnevezésű nyomtatványt kell használni. A kiküldetési rendelvény egyik példánya a kifizetés bizonylata, másod példányát pedig a kiküldött dolgozó őrzi meg. A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal működési feladatainak ellátáshoz rendelkezik járművekkel. A hivatali utak bizonylatolására személygépkocsi esetén a Személygépkocsi menetlevél elnevezésű nyomtatványt kell használni. A gépkocsi vezetője naponta egy nyomtatványt tölt ki. Új menetlevél csak akkor adható ki, ha az előző menetlevél leadásra került. A gépkocsivezető az Üzemanyag-előleg elszámolás nyomtatványon számol el a felvett üzemanyag előleggel. A Szigorú számadású nyomtatványok munkahelyi (tételes) nyilvántartólapja elnevezésű nyomtatványra kell felvezetni a szigorú számadásúként meghatározott bizonylatokat. A szigorú számadású nyomtatványokat a beszerzés napján nyilvántartásba kell venni. 22

116 A nyilvántartásba vételkor az alábbi rovatokat kell kitölteni: a beérkezés kelte, a beérkezett nyomtatvány sorozat száma, kezdő és végző sorszáma, mennyiségi egysége és mennyisége, hivatkozási szám adatok feltüntetésével. A nyomtatvány további rovatait a használatba vétel, illetve a teljes felhasználás időpontjában kell kitölteni, a felhasználásra kiadott mennyiség átvételét az átvevő aláírásával igazoltatni. III. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Bizonylati rend október 1. napján lép hatályba. A Bizonylati rend tartalmát érintő jogszabályi változások esetén a szabályzatot 90 napon belül ki kell egészíteni, szükség esetén módosítani kell. Dátum: Gyomaendrőd, október 1. Jegyző.. Polgármester 23

117 Megismerési nyilatkozat A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal október 1-től hatályos Bizonylati rendjében foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban leírtakat a munkám során köteles vagyok betartatni. Név Toldi Balázs Petneházi Bálintné Hegedüs Roland Hack Mária Szécsi Zsolt Toldi Balázs Dr. Uhrin Anna Feladat, hatáskör Gyomaendrőd Város Önkormányzata - polgármester Csárdaszállás Községi Önkormányzat - polgármester Hunya Község Önkormányzata - polgármester Német Nemzetiségi Önkormányzat - elnök Roma Nemzetiségi Önkormányzat - elnök Gyomaendrőd- Csárdaszállás- Hunya Intézményi Társulás - elnök jegyző Dátum Aláírás Megyeri László aljegyző Szilágyiné Bácsi Gabriella pénzügy osztály vezetője Tóthné Gál Julianna pénzügyi ügyintéző Papné Dinnyés Erika Fekécsné Dinya Marianna Kocsisné Takács Gabriella Ugrainé Gróf Éva Rávainé Szujó Tünde Wagner Gáborné Balogh Rita pénzügyi ügyintéző pénzügyi ügyintéző pénzügyi ügyintéző pénzügyi ügyintéző pénzügyi ügyintéző pénzügyi ügyintéző pénzügyi ügyintéző 24

118 Harmatiné Beinschróth Mária pénzügyi ügyintéző Csényi István vagyongazdálkodási ügyintéző Weigertné Gubucz Edit Kállai Ferenc Kulturális Központ mb. intézményvezető Dr. Szonda István Közművelődési, Közgyűjteményi és szolgáltató Intézmény - intézményvezető Dinyáné Bánfi Ibolya Határ Győző Városi Könyvtár - intézményvezető Pál Jánosné Gyomaendrődi Család- és Gyermekjóléti Központ - intézményvezető Dr. Magyar Hajnalka Városi Egészségügyi Intézmény - intézményvezető Kovács Péterné Gyomaendrőd- Csárdaszállás- Hunya Kistérségi Óvoda - intézményvezető 25

119 Függelék: A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatalban a könyvvezetésért felelős köztisztviselők: Fekécsné Dinya Marianna Papné Dinnyés Erika Kocsisné Takács Gabriella Ugrainé Gróf Éva Balogh Rita A Kötelezettség vállalás nyilvántartás vezetéséért felelős köztisztviselők: Rávainé Szujó Tünde Balogh Rita Harmatiné Beinschróth Mária A vevőszámlák kiállításáért felelős köztisztviselők: Rávainé Szujó Tünde Balogh Rita Harmatiné Beinschróth Mária 26

120 ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA Hatályos: október 1-től

121 I. A SZABÁLYZAT ELKÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA, TARTALMA A számvitelről szóló, többször módosított évi C. törvényben (továbbiakban: Szt.) foglaltak, valamint az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet. (továbbiakban: Áhsz.) értelmében, a költségvetés alapján gazdálkodó szervnek a törvényben rögzített alapelvek alapján - a számviteli politika keretében - el kell készíteni az eszközök és források értékelési szabályzatát. A Szt ának (5) bekezdése, valamint az Áhsz. 50. (2) bekezdése rögzíti az eszközök és források értékelésének szabályzatával kapcsolatos előírásokat. Az értékelési szabályzat elkészítésének elsődleges célja, hogy abban meghatározásra kerüljenek azok az értékelési elvek, módszerek, amelyekkel szervezetünk az eszközei és forrásai mérlegértékét meghatározza és rögzítse azokat a szabályokat, amelyek kialakítását a számviteli törvény, valamint az Áhsz. a költségvetés alapján gazdálkodó szervre bízza. Az értékelési szabályzat a Szt., valamint az Áhsz. végrehajtására vonatkozóan - a következő témákhoz kapcsolódóan tartalmaz előírásokat: 1. A mérlegben szereplő eszközök értékelésének általános szabálya. 2. Az egyidejűleg beszerzett, azonos beszerzési árhoz tartozó, azonos paraméterekkel rendelkező, egyidejűleg használatba vett tárgyi eszközök, értékpapírok, készletek nyilvántartásának rendje. 3. A vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszközök, valamint a tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékhelyesbítésének általános szabálya 4. Térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, illetve ajándékként, hagyatékként kapott eszközök, a többletként fellelt eszközök, értékelése 5. A követelés fejében átvett eszköz, valamint a csere útján beszerzett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke 6. Terven felüli értékcsökkenés elszámolásának és visszaírásának szabálya 7. Követelések könyvviteli mérlegben kimutatott értéke 8. Az értékvesztés elszámolásának és visszaírásának feltételrendszere 9. A külföldi pénzértékre szóló részesedések, értékpapírok, a valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a követelések és kötelezettségek, az egyéb sajátos elszámolások, valamint az időbeli elhatárolások mérlegben szereplő értéke 10. A mérlegben szereplő források értékelésének általános szabálya. 11. A mérlegben szereplő egyes források értékelése 12. Vagyonértékelés során alkalmazandó értékelési eljárás elvei, módszerei, dokumentálás szabályai, felelősei II. A SZABÁLYAZAT HATÁLYA Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 10. alapján a gazdasági szervezetnek az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ávr) 9. (1) bekezdésében 2

122 meghatározott feladatait a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal látja el. Ebből eredően ezen eszközök és források értékelési szabályzat hatálya Gyomaendrőd Város Önkormányzata, Csárdaszállás Községi Önkormányzat, Hunya Község Önkormányzata, Gyomaendrőd Város Német Nemzetiségi Önkormányzata, Gyomaendrőd Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata, Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás, Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal, Kállai Ferenc Kulturális Központ, Szent Antal Népház, Határ Győző Városi Könyvtár, Gyomaendrődi Család-és Gyermekjóléti Központ Városi Egészségügyi Intézmény, Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda terjed ki. Ez a szabályzat október 1-től lép hatályba, ettől az időponttól kezdődően a korábban hatályos eszközök és források értékelési szabályzata hatályát veszti. III. AZ ÉRTÉKELÉS SZABÁLYAI 1. A mérlegben szereplő eszközök értékelésének általános szabályai A Szt ában, valamint az Áhsz ában foglalt előírások alapján a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket, a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközöket, a követeléseket, a pénzeszközöket a Szt., valamint az Áhsz. szerinti bekerülési (beszerzési, előállítási) értéken kell értékelni, csökkentve azt a Szt.-ben, valamint az Áhsz.ben rögzített, értékcsökkenés (immateriális javak, tárgyi eszközök), illetve értékvesztés összegével, növelve a visszaírt terven felüli értékcsökkenés, illetve értékvesztés összegével. Az eszközöket és a kötelezettségeket leltározással (mennyiségi felvétellel, egyeztetéssel) ellenőrizni és a Szt.-ben szabályozott esetek kivételével egyedenként értékelni kell. 2. Az egyidejűleg beszerzett, azonos beszerzési árhoz tartozó, azonos paraméterekkel rendelkező, egyidejűleg használatba vett tárgyi eszközök, értékpapírok, készletek nyilvántartási rendje A szabályzat hatálya alá tartozó államháztartási szervezetek nem kívánják csoportosan 3

123 nyilvántartani az egyidejűleg beszerzett, azonos beszerzési árhoz tartozó, azonos paraméterekkel rendelkező, egyidejűleg használatba vett tárgyi eszközöket, értékpapírokat, készleteket. 3. A vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszközök, valamint a tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékhelyesbítésének általános szabálya A szabályzat hatálya alá tartozó államháztartási szervezetek nem kívánnak élni a vagyoni értékű jog, szellemi termékek, tárgyi eszközök, továbbá a befektetett pénzügyi eszközök - Szt. 57. (3), valamint az Áhsz. 19. (2) bekezdésében biztosított - piaci értékre történő átértékelésének lehetőségével. 4. Térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, illetve ajándékként, hagyatékként kapott eszközök, a többletként fellelt eszközök, értékelése A térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, illetve ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, továbbá a többletként fellelt (nem adminisztrációs hibából származó többlet) eszköz bekerülési (beszerzési) értéke ha jogszabály eltérően nem rendelkezik az eszközöknek az állományba vétel időpontjában ismert piaci, forgalmi értéke. A piaci értéket dokumentálni kell. A dokumentumok elkészítéséért a vagyongazdálkodásért felelős köztisztviselő felelős. A piaci, forgalmi érték jóváhagyására Pénzügyi osztályvezető jogosult. 5. A követelés fejében átvett eszköz, valamint a csere útján beszerzett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke. Követelés fejében eszközöket, készleteket elfogadni csak abban az esetben és mértékben lehet, ha és amekkora összegben a pénzbeli teljesítés nem lehetséges. A követelések fejében átvett eszközök bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz megállapodás, csereszerződés, vagyonfelosztási javaslat szerinti (számlázott, bizonylatolt) értéke. Amennyiben az átvett eszköz számlázott és kötelezettségként kimutatott ellenértéke eltér a követelés könyv szerinti értékétől, és a fennmaradó követelés további érvényesítésére nincs lehetőség, a különbözetet mint elengedett kötelezettséget egyéb bevétel, illetve mint elengedett követelést különféle egyéb ráfordításként kell elszámolni. A csere útján beszerzett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz csereszerződés szerinti értéke, a cserébe adott eszköz eladási ára. 4

124 6. Terven felüli értékcsökkenés elszámolásának és visszaírásának szabálya Az Áhsz. 17. (5) bekezdése alapján terven felüli értékcsökkenési leírást kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha a) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan; b) a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető. A terven felüli értékcsökkenés visszaírására vonatkozó szabályokat az Áhsz. 19. (1) bekezdése rögzíti. A tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének meghatározásához és annak visszaírásához biztosítani kell az adatok összegyűjtését, az információk feldolgozását, valamint a terven felüli értékcsökkenési leírására és annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítését. A terven felüli értékcsökkenés, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítésének határideje a tárgynegyedévet követő hónap 5. napja. A terven felüli értékcsökkenés, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítéséért a vagyongazdálkodásért felelős köztisztviselő a felelős. A terven felüli értékcsökkenést és annak visszaírását a Pénzügyi osztályvezető hagyja jóvá. Az Áhsz. 21. (2) bekezdése alapján a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök után a terven felüli értékcsökkenést a koncesszió jogosultja, a vagyonkezelő adatszolgáltatása alapján kell megállapítani. 7. Követelések könyvviteli mérlegben kimutatott értéke Az Áhsz. 13. (5) bekezdése alapján a mérlegben a követelések között az egységes rovatrend szerinti rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott követeléseket kell kimutatni mindaddig, amíg azokat pénzügyileg vagy egyéb módon nem rendezték, az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 97. -a szerint el nem engedték, vagy behajthatatlan követelésként le nem írták. 5

125 A mérlegben a követelést az elfogadott, elismert összegben, illetve a Szt., és a jelen értékelési szabályzat alapján elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. Behajthatatlan követelést a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, azt az Áhsz. 26. (11) bekezdés alapján a különféle egyéb ráfordítások között el kell számolni. Behajthatatlannak azt a követelés minősíthető, amely megfelel az Áhsz. 1. (1) bekezdés 1. pontjában leírt feltételek valamelyikének. A behajthatatlanság tényét és a behajthatatlannak minősített követelés összegét bizonyítani (dokumentálni) kell. A behajthatatlan követelés leírása nem minősül az Áht ban meghatározott követelés elengedésnek. 8. Az értékvesztés elszámolásának, visszaírásának feltételrendszere 8.1. Gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetések A Szt ában, valamint az Áhsz ában előírt szabályok szerint a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti veszteségjellegű különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékvesztésének elszámolásánál figyelembe kell venni az Áhsz. 18. (2) bekezdésében leírtakat, miszerint: A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok, a készletek és a követelések értékvesztésének elszámolása során akkor kell a különbözetet jelentős összegűnek tekinteni, ha az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték 10%-át, de legalább a százezer tulajdonosi joggyakorló szervezeteknél a részesedések, értékpapírok esetén a tízmillió forintot. A különbözet akkor tekinthető tartósnak, ha az legalább egy évig fennáll. A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetések piaci értékének meghatározásakor figyelembe kell venni: 6

126 a) a gazdasági társaság tartós piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, a befektetés (felhalmozott) osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, annak tartós tendenciáját, b) a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeget, c) a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetésre jutó részt, külföldi pénzértékre szóló befektetés esetén a Szt. 60., valamint az Áhsz. 20. szerinti, a költségvetési év mérleg fordulónapjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken. Amennyiben a befektetésnek a mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az Áhsz. 15. szerinti beszerzési értéket. Azoknál a tételeknél, ahol az előző évben már számoltunk el értékvesztést, de annak mértéke nem éri el tárgyévi értékvesztés összegét, akkor a tárgyévi elszámolandó értékvesztés összegének meghatározása során figyelembe kell venni a már elszámolt értékvesztést és csak a különbözetet kell tárgyévi értékvesztésként elszámolni. A felülvizsgálat során tett megállapításokról írásos dokumentumot (pld. feljegyzés, jegyzőkönyv) kell készíteni. Az írásos dokumentumban rögzíteni kell az értékvesztés okát, mértékét. Az értékvesztés, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítésének határideje a tárgyévet követő év: január 31. Az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítéséért az adott szervezet könyvelési feladataival megbízott köztisztviselője felel. Az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat jóváhagyására a Pénzügyi osztályvezető jogosult Hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírok A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek értékvesztést kell elszámolni, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke és (felhalmozott) kamatot nem tartalmazó piaci értéke közötti veszteségjellegű különbözet veszteségjellegű tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírok 7

127 függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek értékvesztésének elszámolásánál figyelembe kell venni az Áhsz. 18. (2) bekezdésében leírtakat, miszerint: A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok, a készletek és a követelések értékvesztésének elszámolása során akkor kell a különbözetet jelentős összegűnek tekinteni, ha az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték 10%-át, de legalább a százezer tulajdonosi joggyakorló szervezeteknél a részesedések, értékpapírok esetén a tízmillió forintot. A különbözet akkor tekinthető tartósnak, ha az legalább egy évig fennáll. A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírok függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni: a) az értékpapír (felhalmozott) kamattal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, piaci értékét, annak tartós tendenciáját, b) az értékpapír kibocsátójának piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, azt, hogy a kibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor a névértéket (és a felhalmozott kamatot) várhatóan megfizeti-e, illetve milyen arányban fizeti majd meg. Amennyiben a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírok függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek mérleg készítéskori piaci értéke jelentősen magasabb, mint a könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az Áhsz. 15. szerinti beszerzési értéket, illetve ha a beszerzési érték magasabb a névértéknél (névérték felett vásárolt értékpapírnál), az értékvesztés visszaírásával az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az adott értékpapír névértékét. Azoknál a tételeknél, ahol az előző évben már számoltunk el értékvesztést, de annak mértéke nem éri el tárgyévi értékvesztés összegét, akkor a tárgyévi elszámolandó értékvesztés összegének meghatározása során figyelembe kell venni a már elszámolt értékvesztést és csak a különbözetet kell tárgyévi értékvesztésként elszámolni. A felülvizsgálat során tett megállapításokról írásos dokumentumot (pld. feljegyzés, jegyzőkönyv) kell készíteni. Az írásos dokumentumban rögzíteni kell az értékvesztés okát, mértékét. Az értékvesztés, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítésének határideje a tárgyévet követő év: január 31. Az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítéséért az adott szervezet könyvelési feladataival megbízott köztisztviselője felel. Az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat jóváhagyására a 8

128 Pénzügyi osztályvezető jogosult Követelések A Szt ában, valamint az Áhsz ában előírt szabályok szerint a követelések minősítése alapján a költségvetési év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket, továbbá a bevételek aktív időbeli elhatárolása között lévő követelésjellegű tételeket is) értékvesztést kell elszámolni a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet jelentős összegű. Az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítéséért a szervezet könyvelési feladataival megbízott köztisztviselője felel. Az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat jóváhagyására a Pénzügyi osztályvezető jogosult. Az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések besorolásának elvei, dokumentálásának szabályai. Az Áhsz. 18. (3)-(6) bekezdése alapján a közhatalmai bevételekre vonatkozó követelések és az adók módjára behajtandó kis összegű követelések (Áhsz pont) értékelése során az értékvesztés összege a kötelezettek együttes minősítése alapján egyszerűsített értékelési eljárással, azok csoportos értékelésével is meghatározható, az értékvesztést, illetve annak visszaírását nem kell tételesen meghatározni. Az egyszerűsítet értékelési eljárás alá vont követelések értékelése során az értékvesztés összegének megállapítása az adó könyvelési programmal megállapított értékvesztés alapulvételével történik. A közhatalmi bevételekre vonatkozó követelések és az adók módjára behajtandó kis összegű követelések értékvesztését, illetve annak visszaírását az Áhsz. 53. (6) bekezdés e) pontjában foglaltak alapján a negyedéves könyvviteli zárlat keretében el kell végezni. Abban az esetben, ha korábban elszámolt értékvesztés mértéke nem éri el tárgyévi értékvesztés összegét, akkor a tárgyévi elszámolandó értékvesztés összegének meghatározása során figyelembe kell venni a már elszámolt értékvesztést és csak a különbözetet kell tárgyévi értékvesztésként elszámolni. Az értékvesztés, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítésének határideje a tárgynegyedévet követő hónap 5. napja. 9

129 Az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítéséért az adóosztály kijelölt ügyintézője felel. Az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat jóváhagyására az Adóosztály vezetője jogosult. Egyszerűsített eljárás szerinti csoportos értékelést nem alkalmazható követelések Az előző pontba nem tartozó követelések az esedékesség időpontjában történt fizetés, illetve nem fizetés, valamint a késedelem időtartamától függően a következők szerint minősítendők egyedileg. A Szt. 55. (1) bekezdése alapján A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket, továbbá a bevételek aktív időbeli elhatárolása között lévő követelésjellegű tételeket is) értékvesztést kell elszámolni a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti veszteségjellegű különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Az Áhsz. 18. (2) bekezdése szerint: a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok, a készletek és a követelések értékvesztésének elszámolása során akkor kell a különbözetet jelentős összegűnek tekinteni, ha az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték 10%-át, de legalább a százezer tulajdonosi joggyakorló szervezeteknél a részesedések, értékpapírok esetén a tízmillió forintot. A követelés könyvszerinti értéke és annak várhatóan megtérülő összege közötti veszteség jellegű különbözet akkor tekintendő tartósnak, ha a késedelem időtartama meghaladja a 180 napot. Az előző év(ek)ben elszámolt értékvesztés összegét vissza kell írni azokban az esetekben amikor az alacsonyabb értéken való értékelés okai már nem, illetve csak részben állnak fenn. Azoknál a tételeknél, ahol az előző évben már számoltunk el értékvesztést, de annak mértéke nem éri el tárgyévi értékvesztés összegét, akkor a fenti táblázat szerint elszámolandó értékvesztés összegének meghatározása során figyelembe kell venni a már elszámolt értékvesztést és csak a különbözetet kell tárgyévi értékvesztésként elszámolni Vásárolt, valamint saját termelésű készletek a) Ha a vásárolt készlet (anyag, áru) bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, 10

130 akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken, ha pedig a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) bekerülési (előállítási), illetve könyv szerinti értéke jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni, a készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni. b) A vásárolt készlet bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értékét, illetve a saját termelésű készlet bekerülési (előállítási) értékét - az a) pontban foglaltakon túlmenően - csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni, ha a készlet a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, szakmai előírás stb.), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, ha feleslegessé vált. A készlet értékének csökkentését a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával ez esetben addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak (az értékesíthetőségnek) megfelelő, mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyagáron, illetve hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben. Amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az Áhsz ában meghatározott bekerülési értéket. Abban az esetben, ha korábban elszámolt értékvesztés mértéke nem éri el tárgyévi értékvesztés összegét, akkor a tárgyévi elszámolandó értékvesztés összegének meghatározása során figyelembe kell venni a már elszámolt értékvesztést és csak a különbözetet kell tárgyévi értékvesztésként elszámolni. Az értékvesztés, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítésének határideje a tárgyévet követő év: január31. Az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítéséért az adott szervezet könyvelési feladataival megbízott köztisztviselője felel. Az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat jóváhagyására a Pénzügyi osztályvezető jogosult. 9. A külföldi pénzértékre szóló részesedések, értékpapírok, a valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a követelések és kötelezettségek, az egyéb sajátos elszámolások, valamint az időbeli elhatárolások mérlegben szereplő értékeű Az Áhsz. 21. (10) bekezdésében foglalt előírás alapján a külföldi pénzértékre szóló részesedések, 11

131 értékpapírok, a valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a követelések és kötelezettségek, az egyéb sajátos elszámolások, valamint az időbeli elhatárolások mérlegben szereplő értékét az Áhsz. 20. (3) és (4) bekezdése szerinti devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a mérlegben meghatározni. 10. A mérlegben szereplő források értékelésének általános szabályai A mérlegben a saját tőkét, a kötelezettséget külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek kivételével, az egyéb sajátos forrásoldali elszámolásokat, a passzív időbeli elhatárolásokat könyvszerinti értéken kell kimutatni. A külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek mérlegértékét az Áhsz. 20. (3) és (4) bekezdése szerinti devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell meghatározni. 11. A mérlegben szereplő egyes források értékelése A költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek A költségvetési évet követően esedékes kötelezettségeket a költségvetési kiadások kiemelt előirányzatai és a finanszírozási kiadások szerinti tagolásban kell a mérlegben kimutatni. A költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek között csak a mérleg fordulónapját követően esedékes összeg mutatható ki. A kötelezettség mérleg fordulónapja előtt esedékes összegét a költségvetési évben esedékes kötelezettségek között kell a mérlegben kimutatni. A költségvetési évben esedékes kötelezettségek A költségvetési évben esedékes kötelezettségeket a költségvetési kiadások kiemelt előirányzatai és a finanszírozási kiadások szerinti tagolásban kell a mérlegben kimutatni. 12

132 Az áruszállításból, a szolgáltatásteljesítésből származó, általános forgalmi adót is tartalmazó, a költségvetési évben (a mérleg fordulónapjáig) esedékes kötelezettségeket a szabályzat hatálya alá tartozó államháztartási szervezet által elismert, számlázott összegben kell kimutatni mindaddig, amíg az nem került kiegyenlítésre, vagy egyéb módon rendezésre (pld.: elengedés, beszámítás). Az ilyen jellegű kötelezettségek mérlegben történő szerepeltetésének nem feltétele, hogy a számla készítésének időpontja a mérleggel lezárt évben legyen. Minden olyan számlának meg kell jelenni a mérlegben, amely a mérlegkészítés időpontjáig megérkezik a szabályzat hatálya alá tartozó államháztartási szervezethez, és a számlázás alapjául szolgáló teljesítés a teljesítésigazolás szerint a mérleggel lezárt évben megtörtént. Nem kell a kötelezettséget a mérlegben kimutatni, ha arról a szállító, szolgáltató írásban lemond, vagy ha a kötelezettség törvényi rendelkezés alapján elévült. Az egyéb rövidlejáratú kötelezettségeket az egyeztetett könyvszerinti értékben, illetve a névszerinti analitikus nyilvántartásban szereplő összeggel megegyező értéken kell a mérlegben szerepeltetni. 12. Vagyonértékelés során alkalmazandó értékelési eljárás elvei, módszerei, dokumentálás szabályai, felelősei Amennyiben az Önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló többször módosított évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) a alapján vagyonkezelői jogot létesít, a vagyonkezelésbe adott eszközök vagyonértékelése során a Áhsz. 50. (2) bekezdés d) alapján a következők szerint kell eljárni. A vagyonértékelést az önkormányzat döntése alapján saját apparátussal, vagy külső, ilyen tevékenységet végző társaság, magánszemély bevonásával kell elvégezni. A vagyonértékelési eljárás során figyelembe kell venni: a vagyonkezelői joggal érintett eszközök = múltbeli bekerülési értékét, = jelenlegi bekerülési értékét, = jelenlegi műszaki állapotát, a múltbeli bekerülési érték alapján elszámolt, elszámolandó tervszerinti értékcsökkenési leírás összegét, az üzembe helyezéstől eltelt időt, az önkormányzati feladatellátás jelenlegi színvonalát, a szolgáltatás kapacitásának kihasználtságát, minden olyan körülmény, ami a vagyon értékét, valamint a vagyonkezelői jog értékét befolyásolja. A vagyonértékelésről írásos dokumentumot (bizonylatot) kell készíteni, melyért a vagyonértékelést végző személy/szervezet felelős. 13

133 A Szabályzat október 1. napján lép hatályba. Gyomaendrőd, október polgármester jegyző 14

134 MEGISMERÉSI NYILATKOZAT A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal október 1 től hatályos Eszközök és források értékelési szabályzatában foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban leírtakat a munkám során köteles vagyok betartatni. Név Beosztás Dátum Aláírás Dr. Uhrin Anna Jegyző Megyeri László Aljegyző Dinyáné Bánfi Ibolya Határ Győző Városi Könyvtár Intézményvezető Weigerné Gubucz Edit Kállai Ferenc Kulturális Központ Intézményvezető Dr. Szonda István Attila Szent Antal Népház Intézményvezető Kovács Péterné Gyomaendrőd Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda Intézményvezető Pál Jánosné Gyomaendrődi Család-és Gyermekjóléti Központ Intézményvezető Dr. Magyar Hajnalka Városi Egészségügyi Intézmény Intézményvezető Szilágyiné Bácsi Gabriella Pénzügyi Osztály Osztályvezető Tóthné Gál Julianna Költségvetési ügyintéző Fekécsné Dinya Marianna Pénzügyi ügyintéző Rávainé Szujó Tünde Pénzügyi ügyintéző Ugrainé Gróf Éva Pénzügyi ügyintéző Wagner Gáborné Pénztáros Papné Dinnyés Erika pénzügyi ügyintéző Kocsisné Takács Gabriella pénzügyi ügyintéző Balogh Rita Hunyai kirendeltség vezető, pénzügyi ügyintéző Harmatiné Beinschródt Mária Csárdaszállási kirendeltség vezető, pénzügyi ügyintéző Pardi László Városüzemeltetési Osztály Osztályvezető Enyedi László Adó Osztály Osztályvezető Keresztesné Jáksó Éva Közigazgatási Osztály Osztályvezető Petényi Roland Fejlesztési Osztály Osztályvezető Csényi István Vagyongazdálkodási ügyintéző

135 KIKÜLDETÉSI SZABÁLYZAT 1

136 KIKÜLDETÉSI SZABÁLYZAT Hatályos: október 1-től 2

137 KIKÜLDETÉSI SZABÁLYZAT Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet értelmében az önkormányzatok és költségvetési szerveik kiküldetési rendjét a munkatörvénykönyvéről szóló évi I. törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény, a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény, a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló 437/2015. (XII.28.) Korm. rendelet, valamint a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 285/2011. (XII.22.) Korm rendelet, a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló 172/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet, a közúti járművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásnak igazolás nélkül elszámolható mértékéről 60/1992.(IV.1.)Korm. rendelet figyelembe vételével a következők szerint határozom meg. I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. A szabályzat célja, tartalma A kiküldetési szabályzat készítésének célja, hogy biztosítsa az önkormányzatok és költségvetési szerveknél a belföldi és külföldi kiküldetéssel kapcsolatos feladatok egységes, szabályszerű végrehajtásának rendjét. A szabályzat a kiküldetéssel kapcsolatban a következő feladatokhoz tartalmaz kötelező előírásokat: a kiküldetés elrendelése, a napi díjak megállapítása, elszámolása, a kiküldetéssel kapcsolatos költségek elszámolása. 2. A szabályzat hatálya Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 10. alapján a gazdasági szervezetnek az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet 9. (1) bekezdésében meghatározott feladatait a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal látja el. Ezen szabályzat hatálya az alábbi jogi szervezetekre terjed ki: 3

138 - Gyomaendrőd Város Önkormányzata - Csárdaszállás Községi Önkormányzat - Hunya Község Önkormányzata - Gyomaendrőd Város Német Nemzetiségi Önkormányzata - Gyomaendrőd Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata - Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás - Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal - Kállai Ferenc Kulturális Központ - Szent Antal Népház - Határ Győző Városi Könyvtár - Gyomaendrődi Család- és Gyermekjóléti Központ - Városi Egészségügyi Intézmény - Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda A szabályzat személyi hatálya kiterjed a fent felsorolt költségvetési szervvel munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban állókra. 3. A kiküldetés elrendelése A belföldi és külföldi kiküldetést a költségvetési szerv szervezeti felépítésének megfelelően, a munkáltatói jog gyakorlására jogosult vezető, azaz a jegyző (a Közös Hivatalhoz rendelt önállóan gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények esetében az intézményvezető) rendeli el. Az elrendelő személy határozza meg az utazás célját, időtartamát, költségtérítését és az ahhoz szükséges adatokat. A kiküldetést kezdeményezheti az elrendelő, de kezdeményezheti a kiküldetésbe rendelt alkalmazott is. 4. A kiküldetés meghatározása A költségvetési szervben kiküldetésnek minősül: az alaptevékenységgel kapcsolatos kirendelés, határon belüli és határon túli együttműködési szerződésen alapuló cserekapcsolat, szakmai konferencián és kiállításokon való részvétel, tanulmányút, pályázat útján elnyert szakmai célú továbbképzés, ösztöndíj, 5. A kiküldetés pénzügyi forrása A költségvetési szervben a kiküldetés pénzügyi forrása lehet: költségvetési támogatás, saját bevétel, 4

139 pályázaton elnyert pénzösszeg. II. A BELFÖLDI KIKÜLDETÉSEK RENDJE Belföldi kiküldetés a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés. 1. Belföldi kiküldetések rendje 1.1. Belföldi kiküldetés alanya munkaköri kötelezettségének teljesítéséhez kapcsolódóan csak a költségvetési szervvel közszolgálati tisztviselői jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló alkalmazott lehet Belföldi kiküldetés esetében a kereskedelmi forgalomban kapható Belföldi kiküldetési utasítás és költségelszámolás B.Szny r.sz. forma nyomtatványt (1. sz. melléklet) kell kitölteni A belföldi kiküldetési utasítás és költségelszámolást a kiküldetés megkezdése előtt kell kitölteni, és azt a kiküldetést elrendelőnek alá kell írni. A bizonylat-nyomtatványt a szükséges mellékletekkel (közlekedési, szállás és egyéb költségekről szóló számlákkal) együtt kell a kiküldetést elrendelővel aláíratva és a Közös Hivatal köztisztviselője (Ugrainé Gróf Éva vagy Tóthné Gál Julianna) által ellenőrizve leadni a Közös Hivatal pénzügyi osztályán, a kiküldetés befejezését követő 3 munkanapon belül A kiküldetés a közszolgálati tisztviselői jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló személyre nézve különösen beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára, vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel nem járhat Nem kötelezhető beleegyezése nélkül más helységben végzendő munkára a nő terhessége megállapításának kezdetétől gyermeke hároméves koráig, vagy a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke 3 éves koráig A kiküldetési rendelvényhez minden esetben csatolni szükséges a kiküldetés célját igazoló alapdokumentumot (meghívó, jelentkezési lap, egyéb hitelt érdemlő bizonylat) kivétel a kirendeltségekre történő kiküldetés munkavégzés céljából. 2. A belföldi kiküldetések elszámolása 2.1. Kiküldetési előleg A belföldi kiküldetéshez a költségek finanszírozására előleg igényelhető, melyet az aláírt és megfelelően kitöltött kiküldetési utasítás és költségelszámolás nyomtatvány bemutatásával lehet igényelni, a kiküldetés megkezdését megelőző 3 munkanappal. A kiküldetési előleg folyósítására az alkalmazott saját fizetési számlájára átutalással vagy készpénzben történő felvétel útján kerülhet sor. Amennyiben a kiküldöttnek többlet költségtérítés jár a korábban felvett kiküldetési előleghez képest, annak megtérítése átutalással vagy készpénzben történő kifizetéssel történhet meg. A kiküldetési előleg esetleges többletét elszámoláskor a pénztárba vissza kell fizetni. 5

140 Kiküldetési előleg folyósítása esetén további előleg csak abban az esetben igényelhető, ha a felvett előleggel a kiküldött hiánytalanul elszámolt. A kiküldetési előleg elszámoltatása során figyelemmel kell lenni a költségvetési szerv Pénzkezelési szabályzatában foglaltakra is A belföldi kiküldetésben résztvevő alkalmazottat megillető költségtérítések Élelmezési költségtérítés (napidíj) A belföldi kiküldetésben lévő közalkalmazottnak, közszolgálati tisztviselőnek, munkaviszonyban álló dolgozónak az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségek fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés (napidíj) jár. A napidíj számlával igazolt összegként vagy költségátalányként egyaránt elszámolható. (Választania kell a kiküldöttnek, melyik módot kívánja alkalmazni.) Munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban állók napidíja A belföldi kiküldetésben lévő közalkalmazottat, munkavállalót az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségek fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés (napidíj) illeti meg. A belföldi napidíj átalány mértéke legalább 500 Ft/nap, melyet nem kell számlával igazolni. Nem fizethető napidíj, ha a távollét időtartama nem éri el a 6 órát, illetve ha az étkezést a munkáltató a kiküldetés helyszínén biztosítja. Szálloda igénybevétele esetén, ha a szállodai számla a kötelező reggelit tartalmazza, akkor a napidíjat 20%-kal csökkenteni kell. A napidíj átalányként is elszámolható, ha a munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban álló személy rendszeresen kiküldetésben végez munkát. Ennek összegét az 1 napra megállapított napidíj átalány és a havi átlagban, kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni. A belföldi kiküldetésre tekintettel kifizetett napidíj teljes összege adóköteles bevételnek minősül, és jogcím szerint, tehát munkabérként adózik. Ha a kiküldött személy a munkáltató nevére számlát kér az élelmezési költségről, akkor az az Szja. tv a (1) bekezdésének a) pontja alapján, béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatásnak minősül, melynek a számla szerinti értékét személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni. Étkezési költség esetén a számlaérték 1,19-szorosa után 16 %-os személyi jövedelemadót és 27%-os EHO-t kell fizetni Közszolgálati tisztviselők napidíja A belföldi kiküldetésben lévő közszolgálati tisztviselőt az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségek fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés (napidíj) illeti meg. A belföldi napidíj átalány mértéke a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott illetményalap egy munkanapra eső összegének 25 %-a, melyet nem kell számlával igazolni. 6

141 A napidíj kiszámításánál havonta 21 munkanapot kell figyelembe venni, és ezt 10 forintra kerekítve kell megállapítani. A napidíj fele jár, ha a kiküldetésben töltött idő a 8 órát nem éri el. Nem fizethető napidíj, ha a távollét időtartama nem éri el a 4 órát, illetve ha az étkezést a munkáltató a kiküldetés helyszínén biztosítja. Szálloda igénybevétele esetén, ha a szállodai számla a kötelező reggelit tartalmazza, akkor a napidíjat 20%-kal csökkenteni kell. A napidíj átalányként is elszámolható, ha a közszolgálati tisztviselő havonta rendszeresen kiküldetésben végez munkát. Az átalányt a napidíj és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni. A belföldi kiküldetésre tekintettel kifizetett napidíj teljes összege adóköteles bevételnek minősül, és jogcím szerint, tehát munkabérként adózik. Ha a kiküldött személy a munkáltató nevére számlát kér az élelmezési költségről, akkor az az Szja. tv a (1) bekezdésének a) pontja alapján, béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatásnak minősül, melynek a számla szerinti értékét személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni. Étkezési költség esetén a számlaérték 1,19-szorosa után 16 %-os személyi jövedelemadót és 27%-os eho-t kell fizetni Belföldi utazási költségtérítés Ha az utazás vasúton történik, akkor a II. osztályú teljes-áru, vagy 50 % kedvezményt tartalmazó I. osztályú menetjegy, valamint IC, vagy egyéb pótjegy téríthető. Ha az utazás autóbuszon történik, akkor az utazás teljes költségét meg kell téríteni Saját tulajdonú személygépkocsi hivatali célú használata Személygépkocsival történő utazás esetén a költségelszámolás alapja a 2. sz. melléklet szerinti eseti belföldi Kiküldetési rendelvényben (B.18-73/új/V.r.sz.) feltüntetett kilométer távolság. A saját gépkocsival megtett, az elszámolás alapját képező út hosszát távolsági térkép, ennek hiányában érvényes távolsági autóbusz menetrend alapján kell meghatározni. Az üzemanyag költségtérítés összegének megállapításánál fogyasztási normaként a - módosított - 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet 4.. (2) bekezdésében meghatározott alapnorma átalányt, valamint a NAV által közzétett üzemanyagárat kell figyelembe venni. A gépjármű fenntartási költségtérítésének fizetése az SZJA törvény 3. számú mellékletének II/6. pontjában meghatározott 15 Ft/ km összegű normaköltséggel történik. Ebben az esetben az alkalmazottnak nem keletkezik adóköteles jövedelme, nincs adófizetési kötelezettsége. A saját gépkocsi hivatalos célú használata esetén a gépkocsivezetőt nem illeti meg gépjárművezetői pótlék. A kiküldetések során csak a saját vagy a házastárs tulajdonában lévő személygépkocsi használható. A felmerült költségek elszámolásához szükséges a forgalmi engedély és a kötelező biztosítás befizetését igazoló szelvény másolata. A saját tulajdonú gépkocsi hivatalos célú használatának nem feltétele a CASCO biztosítás megléte. 7

142 A saját tulajdonú gépkocsi csak abban az esetben vehető igénybe, ha az alkalmazott előzetesen írásbeli nyilatkozatot ad arról, hogy a gépkocsi használatával kapcsolatosan sem személyi, sem tárgyi kártérítési igénnyel nem lép fel a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatallal (a Közös Hivatalhoz rendelt önállóan működő intézménnyel) szemben. A nyilatkozatot a 4. számú melléklet szerint kell kiállítani. A nyilatkozat egész évre, illetve új gépkocsi beszerzéséig érvényes. Évenként, illetve a gépkocsi cseréjekor új nyilatkozatot kell adni. A nyilatkozaton tett adatokban bekövetkezett változást minden esetben haladéktalanul be kell jelenteni. A nyilatkozatot a Csényi István köztisztviselőnek kell megőriznie, valamint a saját gépkocsi hivatali célú használatát is ő ellenőrzi Egyéb költségtérítés Kiküldetés esetén a és pontokon túlmenően a munkáltató köteles a munkavállaló számára megfizetni a kiküldetése során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeket. A belföldi hivatalos kiküldetéssel közvetlenül felmerülő, egyéb költségként számolható el: a kiküldetéssel kapcsolatban felmerülő közlekedési költség, (helyi közlekedési költség, autópálya használati díjak, parkolási költségek, stb.) üzemanyag költség, szállás költség. A belföldi kiküldetés során felmerült az egyéb költségtérítés közé tartozó költség kizárólag a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal (a Közös Hivatalhoz rendelt önállóan működő intézmény) nevére szóló számla alapján számolhatók el. A kiküldetés során, az üzleti megbeszéléseken, találkozókon felmerült étkezés kiadásait reprezentációs költségként kell elszámolni. Nem számolhatók el a belföldi hivatalos kiküldetés során a személyes szükséglet kielégítését szolgáló kiadások pl. orvosi költség, gyógyszer, ital, ruházat, stb. Megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személyeket nem lehet belföldi kiküldetésbe küldeni. Ha a költségvetési szerv feladat ellátása, céljának elérése érdekében történik a megbízási jogviszony, vagy vállalkozási szerződés keretében foglalkoztatott személyek esetlegesen ilyen célú felmerült költségeinek elszámolása, akkor azt a személyi jövedelemadóról szóló CXVII. tv. alapján a magánszemélynek az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni Hivatali, üzleti utazás A magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével. 8

143 Hivatali üzleti utazás különösen a kiküldetés (kirendelés) miatt szükséges utazás, de ide nem értve az olyan utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti. Hivatali, üzleti utazásnak minősül továbbá a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét). Az utazási költségek megtérítése azonos a és a pontokban leírtakkal. III. A KÜLFÖLDI KIKÜLDETÉSEK RENDJE Külföldi kiküldetés a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében a Magyarország területén kívüli (a továbbiakban: külföld) tartózkodása, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazás. 1. A külföldi kiküldetés rendje 1.1. A külföldi kiküldetés alanya a költségvetési szervvel közszolgálati tisztviselői, munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban álló magánszemély vagy megbízási (pl.: megbízási szerződés, vagy vállalkozási szerződés) jogviszony keretében foglalkoztatott magánszemély lehet. A megbízási (vállalkozási szerződéses) jogviszonnyal rendelkező magánszemélyek, abban az esetben vehetnek részt a költségvetési szerv által elrendelt külföldi kiküldetésben, amennyiben rendelkeznek olyan bizonylattal, amely igazolja, hogy az a feladatellátás érdekében merül fel az utazás A külföldi kiküldetést a 3. sz. mellékletben található Külföldi kiküldetési utasítás és költségelszámoláson B új nyomtatványon kell elrendelni, melyet a munkáltatói jogkört gyakorló vezető aláírásával igazol. A kiküldetési rendelvényt valamint az elszámolandó költségekről szóló számlákat együtt kell a Közös Hivatal Pénzügyi Osztályán leadni. Külföldi kiküldetést az azt alátámasztó bizonylat alapján lehet elrendelni. (pl. konferenciára történő meghívás, testvérvárosi, testvérintézményi kapcsolatok esetében a meghívó város, intézmény vezetése által történő meghívólevél, stb.) 2. A külföldi kiküldetések költségelszámolásának rendje A külföldi hivatalos kiküldetés költségeinek fedezetére történő valutavásárlás, valamint a devizaszámláról való valutafelvétel során a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi XCIII. törvény előírásait kell alkalmazni. A külföldi pénznemben keletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely bizonylaton külföldi pénznemben megadott, az adó mértékének meghatározásához felhasznált adatot a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetében, 9

144 amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani. A külföldi pénznemről történő átszámításhoz bevétel esetében a bevételszerzés időpontjában, kiadás esetében a teljesítés időpontjában, érvényes árfolyamot kell alkalmazni Kiküldetési előleg A külföldi kiküldetéshez kiküldetési előleg igényelhető a kiküldetés megkezdését megelőzően legkésőbb 3 munkanappal, A kiküldetési előleg folyósítására az alkalmazott saját fizetési számlájára átutalással vagy készpénzben történő felvétel útján kerülhet sor. Ehhez a Külföldi kiküldetési utasítás és költségelszámolás című nyomtatványon az 1. és 2. pont megjelölt részeinek kitöltésével, a várható úti és szállás költség, valamint egyéb kiadások, illetve a várható váltási árfolyam figyelembevételével forintban kifejezve kell a bruttó pénzösszeget megigényelni. Ezen a nyomtatványon kérhet a kiküldetésben részt vevő napidíj előleget is. A kiutazáshoz szükséges valutát a kiutazó is megvásárolhatja, illetve a külföldön felmerülő költségeket bankkártyával is kiegyenlítheti. A valutaváltásról szóló bizonylatot, valamint a bankkártya külföldi használatát igazoló bizonylat másolatát a kiküldetési utasítás és költségelszámoláshoz kell csatolni. Akkor is így kell eljárni, ha a kiküldött maga előlegezi meg a költségeit, útielőleget nem igényel. Amennyiben a kiküldöttnek többlet költségtérítés jár a korábban felvett kiküldetési előleghez képest, annak megtérítése átutalással vagy készpénzben történő kifizetéssel történhet meg. A kiküldetési előleg esetleges többletét a költségvetési szerv pénztárába az elszámolással egyidejűleg vissza kell fizetni. Kiküldetési előleg folyósítása esetén további előleg csak abban az esetben igényelhető, ha a felvett előleggel a kiküldött hiánytalanul elszámolt. A kiküldetési előleg elszámoltatása során figyelemmel kell lenni a költségvetési szerv Pénzkezelési szabályzatában foglaltakra is A külföldi kiküldetés során felmerülő költségtérítések A külföldi kiküldetés esetén a munkáltató köteles a munkavállaló számára megfizetni a kiküldetés során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeket Az ideiglenes külföldi kiküldetési napidíja A külföldi napidíj összege a kiutazó étkezéseinek fedezetére szolgál, így annak igénybevétele esetén a kiküldetésben résztvevő a költségvetési szerv felé saját étkezésről számlát nem nyújthat be. 10

145 Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő napidíja megkezdett naptári naponként 40 euró. Az ideiglenes külföldi kiküldetés kezdő és befejező időpontja Magyarország államhatárának átlépése. Nem vehető figyelembe naptári napként az a nap, amelynek során az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő 4 óránál rövidebb időt tölt külföldön, illetve a külszolgálata szerinti államon kívül. Fél naptári napként kell figyelembe venni azt a napot, amelynek során az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő 4 óránál hosszabb, de 8 óránál rövidebb időt tölt külföldön. Ha az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő a kiküldetés időtartama alatt díjtalan ebédben, illetve vacsorában részesül, az adott naptári napra jutó napidíját étkezésenként 30%-kal csökkenteni kell. Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő a kiküldetés befejező időpontját követő három munkanapon belül nyilatkozik arról, hogy a kiküldetés időtartama alatt részesült-e díjtalan ebédben, illetve vacsorában, továbbá - ha részére a napidíj teljes összegét előre kifizették - a kiküldetés befejező időpontját követő öt munkanapon belül visszafizeti a (6) bekezdésben meghatározott összeget. A napidíj összege után az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítőt a hatályos jogszabályoknak megfelelően terheli adó- és járulékfizetési kötelezettség. Elismert költségnek minősül a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel (napidíj) 30 %-a, legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg Külföldi utazási költségtérítés A külföldi utazási költségtérítés szabályai megegyeznek a II. fejezet és pontjában foglaltakon túl azzal, hogy repülőn történő utazás esetében a turista osztályú menetjegy téríthető meg. Vonaton, hajón, kompon történő utazás esetében II. osztályú, vagy turista osztályú menetjegy téríthető meg, mely magában foglalja a hálókocsi, kabin árát is Egyéb költségtérítés A külföldi hivatalos kiküldetés során csak a kiküldetéssel kapcsolatosan felmerülő költségek számolhatók el, így különösen közlekedési költségek, (helyi közlekedési költség, autópálya használati díjak, parkolási költségek) konferenciák részvételi, regisztrációs költsége, vízum díj, személyi biztosítási díj, poggyász- és balesetbiztosítás díja, előre lefoglalt szállás költsége, a hivatali feladatok elvégzésével kapcsolatosan felmerült kiadások (pl.: hivatalos telefon, fax, fénymásolás, internet használat díja,) 11

146 A felmerült költségek igazolására külföldön is elsősorban a költségvetési szerv nevére és címére kiállított számla fogadható el. (Az SZJA tv. nem írja elő kötelező jelleggel a számla ellenében történő elszámolást. Külföldi kiküldetés során nem mindig van olyan helyzetben a kiküldött személy, hogy költségeiről számlát tudjon kérni. Ezekben az esetekben elfogadható számla helyett a külföldi kiküldetés során elszámolt helyi utazási jegyek, parkolás nyugtái, autópálya matricák, stb.) A kiküldetés során az üzleti megbeszéléseken, találkozókon felmerült étkezés kiadásait reprezentációs költségként kell elszámolni. Az idegen nyelven kiállított, illetve befogadott idegen nyelvű bizonylaton azokat az adatokat, megjelöléseket, melyek a megbízható, valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez szükségesek, - a könyvviteli nyilvántartásban történő rögzítést megelőzően magyarul is fel kell tüntetni Nem közszolgálati tisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban állók részére elszámolható költségtérítések szabályai Költségtérítésben részesülhetnek a költségvetési szervvel közszolgálati tisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban nem álló magánszemélyek, akik a költségvetési szervvel megbízási, vállalkozási szerződést kötöttek. Külföldi konferencián, külföldi kiküldetésben való részvétel abban az esetben finanszírozható, ha az utazásra vonatkozó dokumentumokból és körülményekből egyértelműen megállapítható, hogy az utazás a költségvetési szerv megbízásából, annak érdekében történt. A hivatali, üzleti utazással kapcsolatos költségek a költségvetési szerv nevére és címére szóló számlák ellenében fizethetők ki. A külföldi kiküldetésért kapott összeg (napidíj) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló évi CXVII. tv. szerint összevonandó jövedelemnek minősül Úti jelentés Minden külföldi utazásról hazatérő kiküldöttnek maximum 2 héten belül úti jelentést kell készítenie és azt a kiküldetést elrendelő részére át kell adnia. Az úti-jelentésnek a vezetők és egyéb érdekeltek részére történő megküldése a kiküldött feladata. IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉS A KIKÜLDETÉSI SZABÁLYZAT A Szabályzat év október hó 1. napjával lép hatályba. A szabályzatot jogszabályi változás esetén 90 napon belül aktualizálni kell, melynek elvégzéséért a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal Pénzügyi Osztály vezetője a felelős. Gyomaendrőd, október 1. 12

147 ... polgármester jegyző 13

148 melléklet BELFÖLDI KIKÜLDETÉSI ÉS KÖLTSÉGELSZÁMOLÁS I. KIKÜLDETÉSI UTASÍTÁS A kiküldött neve: szolgálati helye: állandó lakhelye: kiküldetésének helye: együtt utazik (név): beosztása:, szolgálati beosztása:, szolgálati beosztása:, szolgálati beosztása:, szolgálati beosztása:, szolgálati beosztása: Utazzék el hó... -n a fent megjelölt helységekbe... - hoz. A kiküldetés célja: Az utasításban foglaltaknak legkésőbb... -ig tegyen eleget, és eljárásának eredményét jelentse. Igénybe vehető közlekedési eszköz:... (A rendszámú gépjármű.....tulajdonát képezi.) A fenti rendszámú, saját tulajdonban levő gépjármű igénybevételét a mellékelt gazdaságossági számítás alapján engedélyezem..., 20..-n az engedélyező aláírása Az utalványozott előleg összege Kiadási pénztárbizonylat sorszáma Előlegnyilvántartás tételszáma Ft. kiküldő szerv bélyegzője és aláírása... A kiküldött neve:...szolgálati beosztása:... Ft, azaz forint előleg 14

149 számla terhére kifizethető. Az átvételét utólagos elszámolási kötelezettség mellett elismerem kiküldött aláírása engedélyező B. Sz. ny r. sz. 15

150 II. KÖLTSÉGELSZÁMOLÁS Indulás hó, honnan na p óra, perc Érkezés hó, hová na p óra, perc Közlekedési eszköz Megtett km Utazási költség Szállás Utazási és szállásköltség együtt: Mellékletek: db Utazási jegy.db Helyi közl. jegy..db Szállodai szla...db Egyéb (gazd. számítás stb.)..db Összes költség (a Ft betűvel) Ellenőrizte: Összesen: Napidíj: napra..ft Le: kötelező reggeli miatt.napra Ft 20%-a Marad elszámolható napidíj: A kiküldetésben eltöltött idő szükségességét és a kiküldetés teljesítését igazolom: Útielőleg-visszafizetés bevételi pénztárbizonylatának sorszáma: A költségelszámolás végösszegét felvettem, egyidejűleg az úti-előleget visszafizettem: 20. Kiküldetési költség kifizetés kiadási pénztárbizonylatának sorszáma: Összes költség Le: útielőleg Kifizetendő Visszafizetendő Forint 16

151 Kiküldetési rendelvény a hivatali, üzleti utazás költségtérítéséhez 201..hó Sorszám: 2. melléklet A munkáltató neve... címe... adószáma.. A munkavállaló neve.. lakcíme... születési ideje... anyja neve.... adóazonosító jele Sorszám A gépjármű rendszáma:., típusa:... fogyasztási normája:. l/100 km. A kiküldetés, külszolgálat NAV Futásteljesítmén g költségtérít üzemanya Utazási elrendelőjén kezdete vége útvonala és célja ek aláírása y (km) egységár és (Ft) (Ft) Áthozat Élelmezési költségtérít és (napidíj) (Ft) Átvitel Összes en 17

152 Igazolta: Utalványozta: Kelet: Kelet: Pénztárbizonylat sorszáma: B. Sz. ny /V. r. sz. 18

153 19 3. melléklet

154 20

155 21

156 22

157 23

158 4. melléklet Nyilatkozat a saját tulajdonú személygépkocsi hivatalos célú igénybevételéhez Alulírott... (név)... (lakcím), a... munkavállalója kijelentem, hogy az alábbi, saját tulajdonomban (házastársam tulajdonában) (*) lévő személygépkocsit hivatalos célra igénybe kívánom venni. A személygépkocsi - típusa:... - forgalmi rendszáma:... - forgalmi engedélyének száma:... - műszaki érvényessége:... - hengerűrtartalom:... köbcentiméter - üzemanyag oktánszáma:... - tulajdonosának neve:... Az üzemanyag költségtérítés összegének megállapításánál tudomásul veszem a módosított 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet 4. -a szerinti alapnorma átalánnyal történő elszámolást. Tudomásul veszem, hogy a fenntartási költségtérítés a szervezetünk gépjármű üzemeltetési szabályzatában foglaltaknak megfelelően a.) a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott normaköltség figyelembevételével történik. Kijelentem, hogy a saját tulajdonomban (házastársam tulajdonában) ( ) lévő személygépkocsi hivatalos célú használatával kapcsolatban semmiféle kártérítési igénnyel - kivéve a munkáltató jogszabályon alapuló kártérítési felelőssége körébe tartozó eseteket - nem lépek fel a... (munkáltató megnevezése) szemben...., nyilatkozattevő aláírása ( ) a nem kívánt részt törölni kell 24

159 Megismerési nyilatkozat A október 1 től hatályos Kiküldetési szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban leírtakat a munkám során köteles vagyok betartatni. Név Beosztás Dátum Aláírás Toldi Balázs polgármester Petneházi Bálintné polgármester Hegedüs Roland polgármester dr. Uhrin Anna jegyző Megyeri László aljegyző Szilágyiné Bácsi Gabriella pénzügyi osztályvezető Tóthné Gál Julianna költségvetési ügyintéző Fekécsné Dinya Marianna pénzügyi ügyintéző Rávainé Szujó Tünde pénzügyi ügyintéző Ugrainé Gróf Éva pénzügyi ügyintéző Wagner Gáborné pénztáros Kocsisné Takács Gabriella pénzügyi ügyintéző Csényi István vagyongazdálkodási ügyintéző Harmatiné Beinschródt Mária Csárdaszállási Kirendeltség vezető, pénzügyi ügyintéző Pázsitné Vrbovszki Judit Csárdaszállási kirendeltség pénztáros Balogh Rita Hunyai kirendeltség pénzügyi ügyintéző Dinyáné Bánfi Ibolya Határ Győző Városi Könyvtár vezető Weigertné Gubucz Edit Kállai Ferenc Kulturális Központ intézményvezető Dr. Szonda István Attila Szent Antal Népház intézményvezető

160 Dr. Magyar Hajnalka Pál Jánosné Hack Mária Szécsi Zsolt Városi Egészségügyi Intézményvezető Gyomaendrődi Család- és Gyermekjóléti Központ Német Nemzetiségi Önkormányzat elnök Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnök

161 ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT Hatályos: október 1-től 1

162 I. AZ ÖNKÖLTSÉG SZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT CÉLJA, TARTALMA, HATÁLYA Az önköltség számítási szabályzat célja, hogy részletesen szabályozza az alaptevékenység keretében - a számvitelről szóló évi C. törvény (továbbiakban Szt.), valamint - az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet (továbbiakban: Áhsz.) előírásai alapján részletesen szabályozza az alap- és vállalkozási tevékenység, valamint a szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenysége keretében - előállított eszközök - elvégzett tevékenységek vagy - nyújtott szolgáltatások tényleges közvetlen önköltségének, továbbá a közérdekű adatszolgáltatáshoz kapcsolódó költségtérítés pontos összegének meghatározására irányuló tevékenységet. Az önköltség számítási szabályzat célja továbbá, hogy alapul szolgáljon az önköltség számítás külső és belső ellenőrzéséhez. Az önköltségszámítás feladata, hogy az 5. számlaosztályban rögzített kiadásokról (költségekről) adatokat szolgáltasson tevékenységenként valamint szolgáltatásonként. Szervezetünk önköltség számítási szabályzata a következő témákhoz kapcsolódóan tartalmaz előírásokat: 1. költség, önköltség számítási fogalmak, 2. az önköltség számítás tárgya (a kalkulációs egységek), 3. a kalkulációs séma, a kalkulációs költségtényezők tartalma, 4. a közérdekű adatszolgáltatáshoz kapcsolódó költségtérítés összege megállapításának szabályai A szabályzat hatálya: Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatalra Határ Győző Városi Könyvtárra Szent Antal Népházra Kállai Ferenc Kulturális Központra Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvodára Városi Egészségügyi Intézményre, valamint a Gyomaendrődi Család és Gyermekjóléti Központra terjed ki. II. AZ ÖNKÖLTSÉG SZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI 1. Költség, önköltség számítási fogalmak 2

163 1.1. A költség A költség az eszköz (termék) előállítása, vagy szolgáltatás, tevékenység teljesítése érdekében felhasznált élő- és holtmunka pénzértékben kifejezett összege Költségnem A költségnem a felmerült költségeknek a megjelenési formájuk (fajtájuk) szerinti csoportosítását jelenti. A költségeket megjelenési formájuk (fajtájuk) szerint az Áhsz. 16. mellékletében rögzített egységes számlatükör 5. számlaosztály számlacsoportjai szerint kijelölt és meghatározott csoportokban kell elszámolni Költséghely A költséghely a költségek felmerülésének helye, területileg elhatárolt szervezeti egység vagy részleg. Az itt felmerült költségek a felmerülésük alkalmával nem számolhatók el közvetlenül az eszközre (termékre), vagy szolgáltatásra, tevékenységre. Felmerülésükkor közvetlen költségnek nem minősíthetők. Ezeknek a költségeknek azon része, amely az előállítással illetve a szolgáltatással szoros kapcsolatba hozható, a különféle teljesítményadatok segítségével a kalkulációs egységekre - ezen szabályzatban foglaltak szerint - átvezetendők Költségviselő Költségviselő az eszköz (termék) vagy szolgáltatás, tevékenység amelyre a költségek felmerülésük alkalmával közvetlenül elszámolhatók, amelynek előállítása, teljesítése érdekében a költségek felmerülnek A közvetlen önköltség, bekerülési (előállítási) érték A közvetlen önköltség, bekerülési (előállítási) érték a tevékenység, a szolgáltatás egy meghatározott mennyiségi egységére jutó eszközfelhasználás (élőmunka, holtmunka) pénzben kifejezett összege. A közvetlen önköltség, bekerülési (előállítási) érték közzé tartoznak azok a ráfordítások amelyek A Szt. 51. (2) bekezdése alapján: az elvégzett, a nyújtott, a teljesített szolgáltatás bekerülési (előállítási) értékének részét azok a költségek képezik, amelyek a) a szolgáltatás végzése, nyújtása, teljesítése során közvetlenül felmerültek, b) a szolgáltatás végzésével, nyújtásával, teljesítésével szoros kapcsolatban voltak, továbbá c) a szolgáltatásra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók (együttesen: közvetlen önköltség). A Szt. 51. (4) bekezdése alapján a közvetlen önköltség nem tartalmazhat: a) értékesítési költségeket és 3

164 b) az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános költségeket A költségek könyvviteli elszámolása A szolgáltatás teljesítése, a tevékenység végzése során felmerült költségek elszámolására - szervezetünk számlarendjében rögzítetteknek megfelelően az alábbi számlaosztály szolgál: a.) az 5.(Költség-nemek)számlaosztály a költségeket költség-nemek szerint csoportosítva tartalmazza, a költségek költség-nemenkénti gyűjtését szolgálja, A szakfeladatok kiadásai (költségei) közvetlen és közvetett kiadásokból (költségekből) tevődnek össze Az önköltségszámítás Az önköltségszámítás olyan műszaki-gazdasági tevékenység, amellyel megállapítható az előállított eszközök (termékek), a végzett szolgáltatás várható (tervezett) illetve tényleges közvetlen önköltsége, előállítási költsége. Az önköltségszámítás feladata, hogy adatokat szolgáltasson - a saját előállítású eszközök, szolgáltatások értékeléséhez, az előállítási értékének meghatározásához, - a saját előállítású eszközök, szolgáltatások, valamint a közérdekű adatszolgáltatás önköltségének tervezéséhez és megállapításához, - a gazdasági számításokhoz Az önköltségszámítás - kalkuláció formái Az önköltségszámítás - kalkuláció formái: az előkalkuláció (előzetes önköltség), a közbeeső kalkuláció (termelés közbeni önköltség), az utókalkuláció (utólagos önköltség). A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal által alkalmazott kalkulációs forma: előkalkuláció. Az előkalkuláció az a műszaki-gazdasági tevékenység, amellyel a tevékenység, a szolgáltatás megkezdése előtt szervezetünk meghatározza a műszaki és technológiai előírások betartása mellett - felhasználható élő- és holtmunka mennyiségét és ebből az érvényben lévő árak és díjtételek, valamint személyi jellegű ráfordítások figyelembevételével kiszámításra kerül az előállítandó termék, tevékenység, szolgáltatás terv szerinti önköltsége. Előkalkulációt lehet készíteni minden olyan tevékenységre, amelynek költségkihatása van. 2. Az önköltségszámítás tárgya (a kalkulációs egységek) Az önköltségszámítás tárgya a kalkulációs egység. 4

165 Szervezetünknél kalkulációs egységet képez: egy-egy közérdekű adatszolgáltatás (fénymásolás) 3. A kalkulációs séma, a kalkulációs költségtényezők tartalma 3.1. A kalkulációs séma Az egyes kalkulációs egységek közvetlen önköltségét, bekerülési (előállítási) értékét a következő kalkulációs séma szerinti részletezésben kell kiszámítani: a.) b.) c.) d.) e.) Közvetlenül elszámolható személyi juttatások Közvetlenül elszámolt személyi juttatások munkaadót terhelő járuléka Közvetlenül elszámolható anyagköltség Közvetlenül elszámolható szolgáltatási kiadások Egyéb közvetlen költségek Együtt közvetlen önköltség (a+b+c+d+e) 3.2. A kalkulációs költségtényezők tartalma Közvetlenül elszámolható személyi juttatás Közvetlenül elszámolható személyi juttatásként kell figyelembe venni - az egy-egy kalkulációs egységként meghatározott - a tevékenység, szolgáltatás teljesítése valamint az eszközök előállítása érdekében közvetlenül felmerült illetve kifizetett alapilletményeket, illetménypótlékokat és egyéb kötelező pótlékokat. Kiadásként (költségként) egyaránt figyelembe kell venni a teljes munkaidőben foglalkoztatottak, a részmunkaidőben foglalkoztatottak, valamint a nyugdíjasok és állományba nem tartozók részére teljesített kifizetéseket Közvetlenül elszámolt személyi juttatások munkaadót terhelő járuléka A személyi juttatások munkaadót terhelő járulékai a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulékok, az egészségügyi hozzájárulás, továbbá minden olyan adók módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi juttatások, vagy a foglalkoztatottak száma alapján kell megállapítani, függetlenül azok elnevezésétől. A közvetlenül elszámolt személyi juttatások munkaadót terhelő járulékai címén az előkalkulációban beállítandó összeget az éves tervezett pótlékkulcs alapján lehet meghatározni. 5

166 Közvetlenül elszámolható anyagköltség Közvetlen anyagköltségként kell kimutatni a kalkulációs egység terhére utalványozható anyagok értékét, így pl. értékét. a szakmai anyagok, Közvetlenül elszámolható szolgáltatási kiadások Közvetlenül elszámolható szolgáltatási kiadásként kell elszámolni az adott kalkulációs egységgel kapcsolatban közvetlenül felmerült szolgáltatási kiadásokat Egyéb közvetlen költség (kiadás) Az előzőekben felsorolt költségeken túlmenően egyéb közvetlen költségként (kiadásként) kell kimutatni a kalkulációs egységre utalványozható (elszámolható) közvetlen dologi kiadásokat (pld. szállítási költség, a gépek bérleti díja). 4. A közérdekű adatszolgáltatáshoz kapcsolódó költségtérítés összege megállapításának szabályai Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény 29. (3) bekezdése alapján: Az adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészről, annak tárolási módjától függetlenül az igénylő másolatot kaphat. Az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az adatigénylés teljesítéséért - az azzal kapcsolatban felmerült költség mértékéig terjedően - költségtérítést állapíthat meg, amelynek összegéről az igénylőt az igény teljesítését megelőzően tájékoztatni kell. A költségtérítés összegét A/4 méretű másolás esetén a következők szerint kell megállapítani: a.) adatok másolatra történő előkészítése: a.a.) a másolását végző személy(ek)nek a feladat elvégzésére fordított munkaórája: 1 óra szorozva a közalkalmazott, köztisztviselő egy órára eső illetményének összegével (Ft/hó / 160 munkaóra) = x Ft a.b.) az a.a.) pontban kiszámolt illetmény után fizetendő ( 22 % bérjárulék Ft/hó / 160 munkaóra) járulék = y Ft. a.c.) a.a.) + a.b.) összesen: z = x+y Ft b.) a másolás költsége: másolt oldalak száma/óra: 170 db oldalanként fizetendő összeg: k Ft/oldal (1 db másoló papír költsége: Ft+ 1 lapra jutó fénymásoló karbantartási költség: Ft + 1 lapra jutó fénymásoló lízingdíja Ft) (könyvtár esetén: oldalanként fizetendő összeg: Ft/oldal 1 lapra jutó fénymásoló lízingdíja helyett toner költség Ft ) a másolásért fizetendő összeg/óra: m = k * 170 6

167 c.) költségtérítés összesen: c.a.) adatok másolásra történő előkészítése: c.b.) másolás költsége: Összesen: 1 darabra jutó önköltség: ök / 170 = Ft. z Ft m Ft ök Ft/óra Eltérő méretű másolás esetén a költség megállapítása méretarányosan történik. Az előzőek szerint kiszámított költségtérítést az adatok előállítása után, de azoknak a kérelmező részére történő átadása előtt, nyugta vagy készpénzfizetési számla alapján kell megfizetni. 5. Záró rendelkezés Az Önköltség számítási szabályzat október 1. napján lép hatályba. Gyomaendrőd, október 1... polgármester jegyző 7

168 Megismerési nyilatkozat A október 1-től hatályos Önköltség számítási szabályzatában foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban leírtakat a munkám során köteles vagyok betartatni. Név Beosztás Dátum Aláírás Dr. Uhrin Anna jegyző Megyeri László aljegyző Szilágyiné Bácsi Gabriella Pénzügyi osztály vezetője Tóthné Gál Julianna pénzügyi ügyintéző Kocsisné Takács Gabriella pénzügyi ügyintéző Ugrainé Gróf Éva pénzügyi ügyintéző Papné Dinnyés Erika pénzügyi ügyintéző Rávainé Szujó Tünde pénzügyi ügyintéző Fekécsné Dinya Marianna pénzügyi ügyintéző Wagner Gáborné pénzügyi ügyintéző Keresztesné Jáksó Éva Közigazgatási osztály vezetője Oraveczné Kovács Ildikó információs szolgálat Harmatiné Beinschrót Mária pénzügyi ügyintéző Balogh Rita pénzügyi ügyintéző Weigertné Gubucz Edit Dr. Szonda István Dinyáné Bánfi Ibolya Pál Jánosné megbízott intézményvezető Kállai Ferenc Kulturális Központ intézményvezető Szent Antal Népház intézményvezető Határ Győző Vároi Könyvtár intézményvezető Gyomaendrődi

169 Dr. Magyar Hajnalka Kovács Péterné Család-és Gyermekjóléti Központ intézményvezető Városi Egészségügyi Intézmény intézményvezető Gyomaendrőd, Csárdaszállás Hunya Kistérségi Óvoda

170 REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK SZABÁLYZATA Hatályos: október 1-től

171 REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK SZABÁLYZATA A önkormányzatok és költségvetési szervek reprezentációs kiadások felosztásának, azok teljesítésének és elszámolásának szabályait az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ávr) 13. (2) bekezdése alapján, valamint a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. Törvény (továbbiakban SZJA tv.) alapján a következők szerint szabályozzuk: A szabályzat célja I. Általános rendelkezések A szabályzat célja, hogy meghatározza az önkormányzatok és költségvetési szervek feladatellátása érdekében felmerült és költségvetése terhére elszámolható reprezentációs kiadások és üzleti ajándékok felhasználásának és elszámolásának módját és szabályait. A szabályzat hatálya A szabályzat hatálya kiterjed a a reprezentációs előirányzat felett rendelkezni jogosult személyekre, a pénzügyi (kötelezettségvállalás, érvényesítés, ellenjegyzés, teljesítésigazolás) számviteli, adóbevallási feladatokat ellátó személyekre. Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 10. alapján a gazdasági szervezetnek az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet 9. (1) bekezdésében meghatározott feladatait a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal látja el. A szabályzat területi hatálya kiterjed: - Gyomaendrőd Város Önkormányzata - Csárdaszállás Községi Önkormányzat - Hunya Község Önkormányzata - Gyomaendrőd Város Német Nemzetiségi Önkormányzata - Gyomaendrőd Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata - Gyomaendrőd,Csárdaszállás,Hunya Települési Önkormányzati Társulás - Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal - Kállai Ferenc Kulturális Központ - Szent Antal Népház - Határ Győző Városi Könyvtár - Gyomaendrődi Család- és Gyermekjóléti Központ - Városi Egészségügyi Intézmény - Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda érdekében felmerült és költségvetése terhére elszámolható reprezentációs kiadásokra, valamint üzleti ajándékozásra. II. Fogalmi meghatározások 1.) reprezentáció: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami és egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) azzal, hogy az előzőek nem minősülnek 2

172 reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható. Reprezentációnak minősül: a.) a vezetők, a szervezeti egységek által szervezett szakmai megbeszéléseken, tárgyalásokon, értekezleteken, egyeztetéseken, bizottsági üléseken, testületi üléseken, b.) az egyes belföldi rendezvényeken, (pld. kitüntetés-átadás, városnap, falunap, nemzeti ünnep, évfordulók, köztisztviselői nap) c.) a sajtótájékoztatón, valamint d.) a vezetői beosztással kapcsolatos vendéglátás keretében térítésmentesen biztosított étel- és italszolgáltatás és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (pld. utazás, szállás, szabadidőprogram) 2.) Üzleti ajándék: a juttató tevékenységével összefüggő hivatali, szakmai, diplomáciai kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint kizárólag erre szóló utalvány) 3.) reprezentációs keret: a reprezentációra és az üzleti ajándékozásra fordítható keret (reprezentációs keret) összege a költségvetési szerv adott évi költségvetési rendeletében kerül meghatározása. A reprezentációs keret terhére a következők számolhatók el: üdítőital, gyümölcslé, ásványvíz kávé, valamint ízesítői, tea, valamint ízesítői, cukrászáru (édes és sós sütemény) szendvics, virág, éttermi vendéglátás, indokolt esetben alkohol, a vendéglátáshoz kapcsolódó utazás, szállás, szabadidőprogram, üzleti ajándék Reprezentációs keret: III. Reprezentációs, valamint üzleti ajándékozási keret és annak felhasználása A külföldi és belföldi vendégek hivatalos célú vendéglátására, valamint ajándék nyújtására feljogosítottak körét jelen szabályzat 1. melléklete tartalmazza. Ajándékozásra a belföldi, illetve külföldi vendégek számára Magyarországon, illetve külföldön hivatalos kiküldetés alkalmával kerülhet sor. Reprezentációs kiadások elszámolása 1.) A reprezentációs kiadások csak a juttató nevére és címére kiállított számla ellenében számolhatóak el. Számlaként csak a számvitelről szóló, többször módosított évi C. törvény, valamint az általános forgalmi adóról szóló, többször módosított évi CXXVII. törvény vonatkozó előírásainak megfelelően kiállított bizonylat fogadható el. 3

173 2.) A reprezentációs kiadások számláit a teljesítésigazolással (költségvetési szerv vezetője jogosult) együtt a Pénzügyi Osztály részére kell leadni. A teljesítésigazolásnak tartalmaznia kell a vendéglátásban részesülők számát, illetve ajándékozás esetén a megajándékozottak nevét is. Az ajándéktárgyak beszerzésénél ügyelni kell arra, hogy azok egyedi értéke a Ft-ot lehetőleg ne haladja meg. A Ft egyedi érték feletti ajándék beszerzése csak a költségvetési szerv vezetőjének írásbeli engedélye alapján történhet. 3.) A reprezentációs kiadások finanszírozására előleg igényelhető. Az előlegigénylést a költségvetési szerv vezetőjénél kell kezdeményezni, annak kifizetését Ő engedélyezi. A kifizetett előleggel az előleget felvevő személy a pénzkezelési szabályzatban foglaltak szerint köteles elszámolni. 4.) Nem a reprezentációs keretet terheli a helyi önkormányzat által a lakosság széles körét érintő (nem zártkörű), azonos részvételi feltételekkel szervezett kulturális, hagyományőrző, sport-, szabadidős és más hasonló közösségi rendezvényen helyben nyújtott szolgáltatás, helyi fogyasztásra juttatott étel, valamint a legfeljebb a rendezvény összes költségének 10 százalékáig terjedő együttes értékben résztvevőként azonos értékű ajándék, továbbá az ilyen rendezvényeken ingyenesen közreműködők részére biztosított étkezési szolgáltatás. IV. Záró rendelkezések 1.) A szabályzat aktualizálásáról a Pénzügyi Osztály vezetője köteles gondoskodni. 2.) Ezen szabályzat október 1-től lép hatályba. Gyomaendrőd, október 1. polgármester.... Jegyző 4

174 1. melléklet Üzleti vendéglátásra és ajándékozásra jogosultak köre Beosztás Gyomaendrőd Város Polgármestere Jegyző Csárdaszállás Község Polgármestere Hunya Község Polgármestere Gyomaendrőd Város Német Nemzetiségi Önkormányzata elnöke Gyomaendrőd Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata elnöke Kállai Ferenc Kulturális Központ intézményvetetője Szent Antal Népház intézményvezetője Határ Győző Városi könyvtár intézményvezetője Gyomaendrődi Család- és Gyemekjóléti Központ intézményvezető Városi Egészségügyi Intézmény intézményvezetője Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda intézményvezetője Nettó éves keretösszeg (Ft) költségvetési rendelet szerint költségvetési rendelet szerint költségvetési rendelet szerint költségvetési rendelet szerint költségvetési határozat szerint költségvetési határozat szerint költségvetési rendelet szerint költségvetési rendelet szerint költségvetési rendelet szerint költségvetési rendelet szerint költségvetési rendelet szerint költségvetési rendelet szerint 5

175 Megismerési nyilatkozat A október 1-től hatályos reprezentációs szabályzatát megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban leírtakat a munkám során köteles vagyok betartani. Név Beosztás Dátum Aláírás Toldi Balázs polgármester Dr Uhrin Anna jegyző Petneházi Bálintné polgármester Hegedűs Roland polgármester Hack Mária Német Nemzetiségi Önkormányzat elnök Szécsi Zsolt Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnök Weigertné Gubucz Edit Kállai Ferenc Kulturális Központ megbízott intézményvezető Dr Szonda István Attila Szent Antal Népház intézményvezető Dinyáné Bánfi Ibolya Határ Győző Városi Könyvtár intézményvezető Pál Jánosné Gyomaendrődi Család- és Gyermekjóléti Központ Dr Magyar Hajnalka Városi Egészségügyi Intézmény intézményvezető Kovács Péterné Gyomaendrőd- Csárdaszállás- Hunya Kistérségi Óvoda Intézményvezető

176 7

177 FELESLEGES VAGYONTÁRGYAK HASZNOSÍTÁSÁNAK ÉS SELEJTEZÉSÉNEK SZABÁLYZATA Hatályos: október 1.-től

178 I. Á L T A L Á N O S R É S Z 1. A szabályzat hatálya Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 10. alapján a gazdasági szervezetnek az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet 9. (1) bekezdésében meghatározott feladatait Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal látja el. Ebből eredően a felesleges vagyontárgyak hasznosítása és selejtezése feladatok ellátására vonatkozóan ezen szabályzat hatálya az alábbi jogi szervezetekre terjed ki: Gyomaendrőd Város Önkormányzata Csárdaszállás Községi Önkormányzata Hunya Község Önkormányzata Gyomaendrőd Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata Gyomaendrőd Város Német Nemzetiségi Önkormányzata Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda Határ Győző Városi Könyvtár Városi Egészségügyi Intézmény Kállai Ferenc Kulturális Központ Szent Antal Népház Gyomaendrődi Család-és Gyermekjóléti Központ A szabályzat hatálya szervezetek kezelésében lévő tárgyi eszközökre és készletekre, valamint a tulajdonában lévő, de kezelésre, üzemeltetésre átadott eszközökre terjed ki. A szabályzatban leírtak alkalmazása szempontjából vagyontárgynak minősül minden olyan tárgyi eszköz és készlet, melynek nyilvántartását a mennyiségi és értékbeni, vagy mennyiségi nyilvántartás keretében biztosítja szervezetünk, értékhatárra való tekintet nélkül, a számlarendben foglaltak szerint. A szabályzat hatálya nem terjed ki: a.) A szervezetünk használatában lévő, de tulajdonát nem képező idegen és ideiglenesen átvett vagyontárgyakra, tovább az épületnek, építménynek nem minősülő ingatlanok (telkek) selejtezésére és hasznosítására, valamint a műemlék és műemlék jellegű vagyontárgyakra. b.) Az ügyiratok és számviteli bizonylatok selejtezésére. 2. Feleslegessé vált vagyontárgyak jellemzői A szabályzatban leírtak alkalmazása szempontjából felesleges vagyontárgyaknak kell tekinteni mindazokat a tárgyi eszközöket és készleteket, amelyek: a szervezetünk tevékenységéhez, működéséhez már nem szükségesek, eredeti rendeltetésüknek már nem felelnek meg, a feladatváltozás, átszervezés, megszűnés vagy egyéb ok miatt feleslegessé váltak, 2

179 a normalizált készletek mennyiségét lényegesen meghaladják, rongálás, természetes elhasználódás, vagy erkölcsi avulás miatt rendeltetésszerűen már nem használhatóak, szavatossági idejük lejárt. Annak érdekében, hogy a felesleges vagyontárgyak hasznosítási eljárásába, valamint a selejtezési eljárásba bevont vagyontárgyak ne legyenek felcserélhetők az ilyen eljárással nem érintett vagyontárgyakkal, gondoskodni kell azok megjelöléséről, vagy elkülönített nyilvántartásáról. A feleslegesnek minősített vagyontárgyak hasznosítása során először mindig azok értékesítését kell megkísérelni és csak annak sikertelensége után lehet azokat selejtezni. Azonnali selejtezést csak akkor lehet elrendelni, ha a megsemmisítést (ártalmatlanná tételt) hatósági előírás kötelezővé teszi (pld.: lejárt gyógyszerek, fogyasztásra alkalmatlan ételek, stb.) II. FELESLEGESSÉ VÁLT VAGYONTÁRGYAK FELTÁRÁSA 1. Feleslegessé vált vagyontárgyak feltárása A készletek, tárgyi eszközök feleslegesnek, vagy rendeltetésszerű használatra alkalmatlannak történő minősítésére a költségvetési szerv vezetője, polgármester, jegyző, a leltárfelelős, a raktáros, a személyi használatra kiadott eszközök estében az eszközöket használó dolgozók, az immobil - egy év alatt készletmozgással nem érintett - készletekre vonatkozóan az analitikus nyilvántartást vezetők, tehetnek javaslatot. 2. A javaslattétel módja A vagyontárgyak feleslegesnek, vagy használatra alkalmatlannak minősítésére javaslattételi joggal rendelkezők kötelesek javaslataikat a leltározás megkezdése előtt, minden év december hó 31. napjáig a vagyongazdálkodásért felelős személy részére megtenni. A javaslatot jegyzékbe kell foglalni, melynek a következőket kell tartalmaznia: az eszköz megnevezése, nyilvántartási száma, mennyiségi egysége, mennyisége, a feleslegessé válás oka, a használatból való kivonás időpontja, a hasznosítás módjára vonatkozó javaslat, a jegyzék készítésének időpontja, a javaslatot tevő személy aláírása. 3

180 A feleslegessé válás okánál a külön kódjegyzékben meghatározott fogalmakat vagy kódszámokat kell beírni. A kódjegyzéket az 1. számú melléklet tartalmaz. A hasznosítás módjánál értékesítés vagy selejtezés megjelölést kell alkalmazni. Az arra jogosult személyek által összeállított javaslatokat a vagyongazdálkodásért felelős vezető összegyűjti, és azok felülvizsgálata, valamint az értékesítésre javasolt eszközök eladási árának kialakítását követően a javaslatokat előterjeszti jóváhagyásra. A javaslatok felülvizsgálata keretében ellenőrizni kell, hogy a feleslegessé válás oka megfelel-e a valóságnak, szükség esetén szakértői véleményt kell beszerezni a feleslegessé válás okának egyértelmű megállapítása érdekében, véleményezni kell a hasznosítás módjára tett javaslatokat. A javaslatok, valamint az eladási ár jóváhagyására a közös hivatal jegyzője valamint az intézményvezetők jogosult. Az eladásra javasolt felesleges vagyontárgyak eladási árát az adott időpontban rendelkezésre álló legmegbízhatóbb adatokra támaszkodva kell megállapítani. 1. Az elidegenítés szabályai III. A FELESLEGES VAGYONTÁRGYAK HASZNOSÍTÁSA 1.1. A szervezetünk a működéséhez már nem szükséges, a számvitelről szóló évi C. törvény (továbbiakban: Szt.) szerinti immateriális jószág, tárgyi eszköz (műszaki berendezés, gép, felszerelés, stb.), készlet értékesítése az ingatlanok kivételével önállóan jogosult. Az értékesítést a vagyontárgy jellegétől függően a) közvetlenül vagy b) közvetetten lehet végezni. A működéshez nem szükséges vagyon közvetlenül az alábbiak szerint értékesíthető: a) nyilvános vagy zártkörű pályázat útján, b) nyilvános árverésen (továbbiakban az a) és b) együtt: versenyeztetés), c) kivételesen versenyeztetés nélkül. A vagyon közvetetten az alábbi módon értékesíthető: a) nyilvános vagy zártkörű forgalomba hozatallal, b) nyilvános vagy zártkörű értékesítésre történő felajánlással, vagy c) szabályozott piacon történő értékesítésre adott megbízással. A vagyon tulajdonjogának átruházását versenyeztetéssel kell megkísérelnie. A versenyeztetés feltételeit, a pályázat benyújtása vagy a nyilvános versenyeztetés időpontjának megjelölésével - helyi vagy országos lapban, illetve más módon - nyilvánosan meg kell hirdetni. A hirdetmény elkészítéséért a vagyongazdálkodásért felelős személy a felelős. A közzététel módjáról és elrendeléséről az elkészített hirdetmény alapján közös hivatal a jegyzője dönt. 4

181 A megjelent hirdetést a versenytárgyalás jegyzőkönyvének mellékleteként meg kell őrizni. A lefolytatott versenyeztetésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek legalább a következőket kell tartalmaznia: a jelenlévők nevét, a pályázók azonosító adatait, és eszközönkénti ajánlati összegeit, a versenytárgyalás során - eszközönként, vagyontárgyanként - kialakított eladási árat, a vevők azonosító adatait, a vevők által vállalt fizetési feltételeket, a jelenlévők aláírását. 1.2 Az értékesítés dokumentálása, bizonylatolása Minden vagyontárgy értékesítéséről számlát kell készíteni. A számláknak meg kell felelni a vonatkozó jogszabályokban foglalt alaki és tartalmi követelményeknek. Az értékesítés megtörténtét követően a változást át kell vezetni az analitikus nyilvántartáson, valamint a főkönyvi könyvelés értékesítéssel érintett főkönyvi számláján Térítés nélküli átadás A működéshez már nem szükséges vagyont ingyenesen átruházni csak a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény 13. -ban foglaltak szerint lehet. A vagyon ingyenes átruházására az Önkormányzatok Képviselő-testülete jogosult) Térítés nélküli átadás esetén tájékoztatni kell az átvevőt az átadott vagyontárgy nyilvántartás szerinti bruttó értékéről és az elszámolt értékcsökkenési leírás összegéről. 1. A selejtezési eljárás lefolytatása IV. SELEJTEZÉS, MEGSEMMISÍTÉS A feleslegessé vált és értékesítésre, térítés nélküli átadásra nem került vagyontárgyakat - legkésőbb - a leltározás megkezdését megelőzően 8 nappal selejtezni kell. Leltározással egyidejűleg selejtezés nem folytatható. A vagyontárgyak selejtezését a közös hivatal jegyzője által kijelölt selejtezési bizottság végzi, a selejtezési eljárás keretében. 2. Selejtezési bizottság A selejtezési bizottság elnökének és tagjainak kijelölése, illetve megbízása a közös hivatal jegyzje hatáskörébe tartozik. A bizottság - az elnökkel együtt - három főből áll. A selejtezési bizottság elnökének és tagjainak megbízatása visszavonásig) érvényes. 5

182 A selejtezési bizottság a felesleges vagyontárgyak selejtezését a vagongazdálkodásért felelős személy által összegyűjtött és a bizottság elnökének átadott jegyzékek alapján köteles elvégezni. 3. A selejtezés végrehajtása 3.1. A selejtezést megelőző feladatok A selejtezési bizottság a II. fejezetben leírtak szerint összeállított jegyzékek alapján a selejtezést megelőzően köteles megvizsgálni, hogy: a még használható vagyontárgyak értékesítésével (térítés mentes átadásával) kapcsolatos szükséges és lehetséges intézkedések megtörténtek-e, a selejtezésre előkészített vagyontárgyak köre és mennyisége megegyezik-e a jegyzékben szereplő adatokkal Selejtezési jegyzőkönyv elkészítése Mind az immateriális javak, mind a tárgyi eszközök, mind pedig a készletek selejtezéséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a selejtezési bizottság tagjainak javaslatát, amit a tagok aláírásukkal hitelesítenek. A jegyzőkönyvben rendelkezni kell a kiselejtezett eszközök sorsáról. A selejtezés során a bizottságnak javaslatot kell tenni arra, hogy: a selejtezett eszközök hulladékként vagy haszonanyagként lehet-e értékesíteni, a hulladékként vagy haszonanyagként nem értékesíthető készleteket meg kell semmisíteni, a megsemmisítésre kerülő készletek megsemmisítése milyen módszerrel (összetörés, elégetés, darabolás, stb.) történjen. A bizottság által a selejtezési eljárás során készített jegyzőkönyvben javasolt intézkedések (leértékelés, megsemmisítés) végrehajtására csak a közös hivatal jegyzője jóváhagyása után kerülhet sor. A selejtezési jegyzőkönyvet - évenkénti sorszámozással - négy példányban kell elkészíteni. A jegyzőkönyv kettő példányát meg kell küldeni a könyvelésnek, egy példányát át kell adni a vagyongazdálkodási részleg vezetőjének, egy példánya pedig a selejtezési bizottságnál marad. A vagyonban bekövetkezett változásnak a főkönyvi könyvelésben és az analitikus nyilvántartásban történő átvezetését követően a könyvelésnek átadott két jegyzőkönyvi példányból egy példányt irattárba kell elhelyezni Immateriális javak, tárgyi eszközök selejtezésénél használatos nyomtatványok Az immateriális javak, és a tárgyi eszközök selejtezése során a következő szabvány nyomtatványokat kell használni: B r.sz. Immateriális javak, tárgyi eszközök selejtezési jegyzőkönyve B r.sz. Selejtezett immateriális javak (szellemi termékek) tárgyi eszközök jegyzéke 6

183 B r.sz. Tárgyi eszközök selejtezéséből visszanyert tartozékok, alkatrészek, hulladék anyagok jegyzéke B r.sz. Megsemmisítési jegyzőkönyv 3.4. Készletek selejtezésénél használatos nyomtatványok A készletek selejtezése során a következő szabvány nyomtatványokat kell használni: B r.sz. Készletek selejtezési, leértékelési jegyzőkönyve B r.sz. Selejtezett készletek jegyzéke B r.sz. A készletek selejtezéséből visszanyert hulladék anyagok jegyzéke B r.sz. Leértékelt készletek jegyzéke B r.sz. Megsemmisítési jegyzőkönyv 4. A selejtezéssel kapcsolatos számviteli elszámolások A selejtezési eljárás befejezését követően az érintett analitikus nyilvántartást vezető és a főkönyvi könyvelést végző személy - a selejtezési bizottság által megküldött jegyzőkönyvek alapján - az eszközök mennyiségében és értékében bekövetkezett változásokat a jegyzőkönyv átvételétől számított 30 napon belül, de legkésőbb a leltározás megkezdését megelőzően köteles átvezetni. A selejtezett eszközökkel kapcsolatos változások - analitikus és főkönyvi nyilvántartásokban történő - átvezetését a számlarendben foglalt előírások alapján kell végrehajtani. 5. A selejtezés végrehajtásának ellenőrzése A selejtezési eljárás szabályszerű végrehajtásának ellenőrzéséért a városüzemeltetési osztály vezetője a felelős. Amennyiben az ellenőrzésért felelős a selejtezési eljárás során valamilyen szabálytalanságot tapasztal, azt köteles azonnal a közös hivatal jegyzője felé jelezni. 6. Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök selejtezésével kapcsolatos döntési jogkörök a.) b.) Az eszközöket üzemeltetésre, kezelésre átvevő gazdálkodó szervezet a tulajdonos Önkormányzattal egyeztetett rekonstrukció, felújítás keretében jogosult kiselejtezni a meghibásodott, megrongálódott, cserére szoruló eszközöket. A kiselejtezett eszközökről tájékoztatni kell az Önkormányzatot. Az Önkormányzattal egyeztetett rekonstrukcióval, felújítással nem érintett, valamint a rekonstrukció, felújítás keretében nem pótolt eszközök selejtezésére csak a tulajdonos Önkormányzat hozzájárulásával kerülhet sor. 6. Záró rendelkezés A jelen szabályzat október 1. nap lép hatályba. Gyomaendrőd,

184 .. Dr. Uhrin Anna jegyző A szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban leírtakat a munkám során köteles vagyok betartani. Gyomaendrőd Város Önkormányzata Csárdaszállás Községi Önkormányzata Hunya Község Önkormányzata Gyomaendrőd Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata Gyomaendrőd Város Német Nemzetiségi Önkormányzata Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda Határ Győző Városi Könyvtár Városi Egészségügyi Intézmény Kállai Ferenc Kulturális Központ Szent Antal Népház Gyomaendrődi Család-és Gyermekjóléti Központ Vagyongazdálkodási ügyintéző Selejtezéssel megbízott 8

185 1. számú melléklet KÓDJEGYZÉK a feleslegessé válás okairól Kódszám Megnevezés 001 eredeti rendeltetésének nem felel meg 002 feladatcsökkenés 003 átszervezés 004 megszűnés 005 normát meghaladó készlet 006 rongálás 007 természetes elhasználódás 008 erkölcsi avulás 009 szavatosság lejárt 010 egyéb ok 9

186 2. számú melléklet K Ó D J E G Y Z É K a kiselejtezett eszközök hasznosításának módjáról Kódszám Megnevezés 001 megsemmisítés 002 hulladékként visszavételezve 003 értékesítés hulladékhasznosítónak 004 értékesítés magánszemélynek 005 egyéb 10

187 11 3. számú melléklet

188 12

189 13