Egészségügyi Szakdolgozók 49. Országos Kongresszusa PROGRAMFÜZET ÉS ABSZTRAKTGYŰJTEMÉNY

Átírás

1 Egészségügyi Szakdolgozók 49. Országos Kongresszusa PROGRAMFÜZET ÉS ABSZTRAKTGYŰJTEMÉNY

2 Kedves Kolléganők, Kollégák! Nagy örömünkre szolgál, hogy 21 év után ismét Szeged adhat otthont a magyar egészségügyi szakdolgozók legnagyobb hagyománnyal bíró tudományos rendezvényének, az Egészségügyi Szakdolgozók Országos Konferenciájának. A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjának, valamint a Kongresszus Szervezőbizottságának nevében köszöntöm Önöket Szegeden! Beugró rendezőként is azt reméljük, hogy a városunkban szerzett élmények színesebbé és tartalmasabbá teszik rendezvényünket, és a kongresszus élményekben gazdag szakmai és társasági eseményként marad meg emlékezetükben. A 2018-as évben az ANA (American Nurses Assotiation) az év témájának az inspiráció, innováció és befolyásolás témakörét választotta az ápolásban, betegellátásban. Bízunk benne, hogy a konferencia szakmai programja ösztönzően fog hatni a résztvevőkre, újításokra, fejlődésre sarkalja őket és megerősít mindannyiunkat abban, hogy befolyással bírunk a szakmai életünk és környezetünk felett. A konferencia témakörei széles körben megszólítják az egészségügyi dolgozókat és a szakmai program remek lehetőséget nyújt ismeretszerzésre, új szemléletek megismerésére, jó gyakorlatok népszerűsítésére, terjesztésére, kapcsolatépítésre. Konferenciánk nem titkolt célja, hogy vendégeinknek a szakmai ismeretek megosztásán túl, tartalmas és örömteli kikapcsolódásra is lehetőséget biztosítsunk. Szeged a vidék legszebb egyetemi városa szavazáson az élen végzett. Reméljük, rendezvényünk is igazolja ezt. Bízom benne, hogy a konferencia programja felkeltette az érdeklődését és vendégeink között üdvözölhetjük Önt is! Üdvözlettel, Balogh Dénes Klinikai Központ főápoló a Kongresszus Szervezőbizottságának elnöke

3 A KONGRESSZUS FŐVÉDNÖKEI Prof. Dr. Szabó Gábor akadémikus, rektor Szegedi Tudományegyetem Dr. Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma A KONGRESSZUS VÉDNÖKE Prof. Dr. Dr. Piffkó József tanszékvezető egyetemi tanár, elnök Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Balogh Dénes Baloghné Fűrész Veronika Bársony Jenőné Bengő Szilvia Dr. Gombár Angéla Horváthné Frankó Krisztina Illésné Pál Erzsébet SZERVEZŐBIZOTTSÁG Papp Anita Dr. Szabóné Bálint Ágnes Terhes Anita Unginé Kántor Katalin Vér Szilvia Vidáné Fábián Valéria TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG A tudományos bizottság feladatait az SZTE SZAKK Szakdolgozói Tudományos Bizottsága látta el az SZTE ETSZK Ápolási Tanszék támogatásával. TOVÁBBKÉPZÉSI PONTÉRTÉK A továbbképzés szabadon választható témakörben 20 továbbképzési pontértékű minősítést kapott. 1

4 A KONFERENCIA HELYSZÍNE Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központ (TIK) Szeged, Ady tér Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Petri Gábor Klinikai Tömb, Láng Imre terem Szeged, Semmelweis utca Szegedi Tudományegyetem Általános orvostudományi Kar Báló József Oktatási Központ Szeged, Szikra utca Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ központi épület Szeged, Tisza Lajos krt (Előle indulnak az autóbuszok a Gálavacsora helyszínére.) 2

5

6 A KONGRESSZUS KIEMELT TÁMOGATÓJA MESZK Csongrád Megyei Területi Szervezet 4

7 REGISZTRÁCIÓ :00 17:00 Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központ (TIK) Szeged, Ady tér :00 16:00 Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központ (TIK) Szeged, Ady tér :00 11:00 Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Petri Gábor Klinikai Tömb, Láng Imre terem Szeged, Semmelweis utca 6. EBÉD Szegedi Tudományegyetem Jószef Attila Tanulmányi és Információs Központ (TIK) Szeged, Ady tér 10. EBÉDCSOMAG ÁTVÉTELE Szegedi Tudományegyetem Petri Gábor Klinikai Tömb, Láng Imre terem, előtér Szeged, Semmelweis utca 6. BÜFÉ SZOLGÁLTATÁS Szegedi Tudományegyetem Jószef Attila Tanulmányi és Információs Központ (TIK) Szeged, Ady tér Szegedi Tudományegyetem Petri Gábor Klinikai Tömb, Láng Imre terem, előtér Szeged, Semmelweis utca 6. 5

8 A KONGRESSZUS TÁMOGATÓI Miskolci Patyolat Zrt. Euromedic Logisztika Mercator Medical Kft. Mölnlycke Health Care Kft. HARTMANN-RICO HUNGÁRIA KFT. Richter Gedeon Nyrt. 6

9 A KONGRESSZUS TÁMOGATÓI Pick Szeged Zrt. WALDORF 2000 Kft. Tudomány Kiadó Kft. Numil Kft. 7

10 HELYSZÍN: EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓK 49. ORSZÁGOS KONGRESSZUSA A KONGRESSZUS PROGRAMJA június 27. SZTE TIK, Kongresszusi terem 13:30 MEGNYITÓ KÖSZÖNTŐK Sebalda Nővér Díj átadása 14:20 ÜNNEPI MŰSOR Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola Énekkara Karvezető: Molnár-Palusek Emese 14:30 16:00 PLENÁRIS ÜLÉS Az ápolók és az ápolás szerepe a kritikus állapotú betegek túlélésében Prof. Dr. Molnár Zsolt tanszékvezető egyetemi tanár Szegedi Tudományegyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet Kompetens kompetenciák az ápolásban Dr. Pápai Tibor főiskolai docens Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Az egészségügyi szakdolgozók szimulációs képzésének új lehetőségei Magyarországon Dr.Szikra Péter PhD egyetemi adjunktus Szegedi Tudományegyetem ÁOK Sebészeti Műtéttani Intézet Skill Központ Az egészségügyi szakdolgozók továbbképzési kötelezettségei- működési nyilvántartása Maléta Andrea főosztályvezető-helyettes ÁEEK Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság A közösségi média felületek pozitív használata ápolóknak Németh Franciska ápoló, PR szakértő Szent János Kórház Gyermeksebészeti és Traumatológiai Osztály, Budapest 8

11 2018. június :00 10:00 A/1 szekció B/1 szekció C/1 szekció Az egészségügyi szakdolgozói ellátás színterei változó szerepek és kompetenciák Az idős- és krónikus beteg ellátás aktualitásai az egészségügyi és a szociális ellátórendszer, valamint az egyén, a család és a társadalom szemszögéből Biztonságos munkavégzés dolgozói biztonság 10:30 11:30 13:00 14:20 15:00 16:20 KÁVÉSZÜNET A/2 szekció B/2 szekció C/2 szekció Az egészségügyi szakdolgozói ellátás színterei változó szerepek és kompetenciák Az idős- és krónikus beteg ellátás aktualitásai az egészségügyi és a szociális ellátórendszer, valamint az egyén, a család és a társadalom szemszögéből EBÉD Biztonságos munkavégzés dolgozói biztonság A/3 szekció B/3 szekció C/3 szekció Egészségügyi szakdolgozók helye és szerepe a népegészségügyi jelentőségű kórképek ellátásában Krízis- és változásmenedzsment az ápolásvezetők munkájában - Összefüggések: az egészségügyi szakdolgozói ellátás minősége, biztonságossága, költsége és hatékonysága Multidiszciplinaritás interprofesszionalitás az egészségügyben KÁVÉSZÜNET A/4 szekció B/4 szekció C/4 szekció Egészségügyi szakdolgozók helye és szerepe a népegészségügyi jelentőségű kórképek ellátásában Krízis- és változásmenedzsment az ápolásvezetők munkájában - Összefüggések: az egészségügyi szakdolgozói ellátás minősége, biztonságossága, költsége és hatékonysága Beteg- és családközpontú ellátás a gyakorlatban 9

12 2018. június 29. A szekció B szekció C szekció 09:30 10:40 Szakdolgozók az első vonalban Új módszerek az egészségügyi szakdolgozók oktatásában az ápolásoktatás színterei Gondozás a XXI. században KÁVÉSZÜNET PLENÁRIS SZEKCIÓ 11:15 12:45 EURÓPAISÁG HITELESSÉG AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Görög Ibolya egyetemi docens, protokoll szaktanácsadó előadása 12:45 13:00 A KONGRESSZUS ZÁRÁSA 10

13 FAKULTATÍV PROGRAMOK JÚNIUS :00 18:00 Szeged a napfény városa Városnézés idegenvezetéssel, városnéző kisvonattal A program ingyenes, ám előzetes regisztrációhoz kötött. A kisvonat a TIK elől indul 16:30-kor és 17:15-kor. 16:00 18:00 Intézetlátogatás Látogatható intézetek: SZTE SZAKK Sebészeti Klinika SZTE SZAKK Neurológiai Klinika SZTE SZAKK Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztály A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, a csoportok 16:15-kor indulnak a regisztrációtól. 19:00 20:00 Kulturális program :00 Állófogadás PRO ART Tánc Sport Egyesület társastánc bemutatója FOOL MOON pop-acappella együttes bemutatója Megjelenés: Alkalomhoz illő öltözékben JÚNIUS :00-01:00 Gálavacsora Helyszín: Nemzeti Kajak-Kenu és Evezős Olimpiai Központ Szeged, Maty-éri evezőspálya A Gálavacsora helyszínére autóbuszok szállítják ki a résztvevőket. Az autóbuszok a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ központi épülete (Szeged, Tisza Lajos krt. 107.) elől indulnak 18:30-kor és 19:15-kor. Vissza az autóbuszok igény szerint indulnak 23:00 órától kezdődően. 11

14 KIÁLLÍTÓK 3M Hungária Kft. Natural Immune Control System Zrt. Numil Kft. Medis Hungary Kft. SZTE SZAKK Pszichiátriai Klinika 12

15 SZEGED Szeged megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb városa, a Dél-Alföld legnagyobb városa, Csongrád megye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál. A terület az újkőkor óta lakott. A várost először 1183-ban említik. Nagy Lajos király uralkodása idején a régió legjelentősebb városává fejlődött, 1498-ban szabad királyi városi rangot kapott. A török uralom után, 1715-ben kapta vissza ezt a rangját május 21-én címert kapott, ma is május 21-én ünneplik a város napját. Az es forradalom és szabadságharc több jeles eseménye is kötődik a városhoz. Szeged történelmének és a mai városkép kialakulásának egyik legmeghatározóbb eseménye az 1879-es árvíz. Az épületek nagy része elpusztult, és a mai Szeged nagyrészt az árvíz után épült: szebb, modernebb épületek váltották fel a régieket. A trianoni békeszerződés után több elcsatolt dél-magyarországi város szerepét is átvette, jelentősége tovább nőtt ben Csongrád megye székhelye lett. A szocializmus éveiben könnyű- és élelmiszeripari szerepét erősítették, ma is az ország egyik élelmiszeripari központja. Emellett egyetemi város és fontos kulturális központ is. Egyeteme, a Szegedi Tudományegyetem az ország legjobb minősítésű egyeteme. Szeged rendezvényei, mint például a Szegedi Szabadtéri Játékok, számos látogatót vonzanak évente. Szeged lakói a történelem során sokféle nyelvet beszéltek, legtöbbjük saját nyelvéhez vagy helyesírásához igazította a város nevét: németül: Szegedin vagy Segedin, szerbül: Сегедин, horvátul Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin. Ókori forrásokban görögül: Partiszkon, latinul: Partiscum néven ismert. 13

16 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SZENT-GYÖRGYI ALBERT KLINIKAI KÖZPONT 1775-ben Mária Terézia a kolozsvári Báthory Egyetemen orvosi fakultást létesített. A királynő előbb két orvos tanárt ígért Kolozsvárra, de január 26-i rendeletével egyelőre csak a bonctan, sebészet és szülészet tanítását vezette be. A második tanszéket II. József 1787-ben állította fel. I. Ferenc alatt két új tanszéket rendszeresítettek. A fakultás Orvos-sebészi Tanintézet, 1789-től Classis Chirurgica, 1808-tól Facultas Medica, 1817-től Institutum Medico-Chirurgicum lett és különvált az akkor már királyi lyceumtól. Tanszékeinek száma 15-re emelkedett, 1872-ig működött önállóan. Báró Eötvös József április 7-én a Képviselőház elé terjesztette törvényjavaslatát, az új kolozsvári egyetem létesítésére, amelynek alapjául a Báthory Egyetemből fennmaradt Jogakadémia és az Orvosi-sebészi Tanintézet kínálkozott. A Kar jogelődje tehát az XIX. és XX. törvénycikkel Kolozsvárott alapított négy fakultásos Ferencz József Tudományegyetem, amely 1921-ben Szegedre települt között Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem, között Szegedi Tudományegyetem néven folytat orvosképzést, 1951-ben Szegedi Orvostudományi Egyetem néven különvált ben indult be a gyógyszerészképzés önálló kari formában az orvosi fakultásból kiválva, a Fogorvostudományi Szak az Általános Orvostudományi Karon belül 1962-ben kezdi meg működését az angol nyelvű orvosképzés beindításának időpontja, 1987 az angol-magyar orvosi szakfordító képzés, 1999 a német nyelvű a budapesti Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karával koordinált medikusoktatás, 2005 az angol nyelvű fog-orvosképzés beindulásának kezdete. Az intézmény 1987-ben felvette néhai Nobel-díjas biokémia professzora, orvoskari dékánja és rektora, Szent-Györgyi Albert nevét, amit a felsőoktatási intézmények évi szervezeti integrációjakor az Általános Orvostudományi és Gyógyszerésztudományi Centrum nevében őrzött tovább. A Felsőoktatási törvény 2006-os módosítását követően a Centrum megszűnt, 2007 júliusától Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ néven működik tovább. 14

17 A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata így definiálja a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központot: A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ (továbbiakban: Klinikai Központ) a Szegedi Tudományegyetem egészségügyi szolgáltatója, mely tevékenységét jelen Szabályzat alapján, a Klinikai Központra vonatkozó szakasza szerint az Általános Orvostudományi Kar és a Fogorvostudományi Kar képzési és kutatási feladatainak figyelembevételével végzi. A Klinikai Központ területi egészségügyi szolgáltatást és a szakellátás különböző progresszivitási szintjei szerinti betegellátást, térítéses egészségügyi ellátást nyújt, továbbá részt vesz a képzési feladatok ellátásában, az orvos- és egészségtudomány adott ágának elméleti és gyakorlati fejlesztésében, e szakterületen kutatómunkát végez. A Fogorvostudományi Kar oktatási tevékenységéhez kapcsolódó betegellátással összefüggő feladatokat a Klinikai Központ szervezeti egységeként működő Fogászati és Szájsebészeti Klinika végzi a Fogorvostudományi Kar szakmai bázisán. A Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ a 4 egyetemi betegellátó központ egyikeként látja el tevékenységét. Méretét tekintve 1823-as ágyszámával a magyar fekvőbeteg ellátó intézmények között a legnagyobbak közé tartozik. A progresszív betegellátás rendszerében feladata a Dél-alföldi régió mintegy 1,9 millió lakosának gyógyító-megelőző ellátásában a legmagasabb szintű, speciális feladatok ellátására is képes fekvő- és járóbeteg szakellátás. Ezen kívül a területi betegellátás beutalási rendjének megfelelően részt vesz Szeged város lakosságának területi ellátásában is. Ellát más fekvő- és járóbeteg gyógyintézetekhez tartozó betegeket is, amennyiben azt a beteg, vagy az adott kórház szakmai felkészültsége vagy a szakprofil hiánya miatt igényli. 15

18 TUDOMÁNYOS PROGRAM Helyszín: Szegedi Tudományegyetem TIK Szeged, Ady tér :00 10:00 A/1 szekció Az egészségügyi szakdolgozói ellátás színterei változó szerepek és kompetenciák Üléselnök: Pap-Szekeres Anita ápolási igazgató, Bács-Kiskun Megyei Kórház, Kecskemét Kristóf Csaba betegjogi képviselő, Integrált Jogvédelmi Szolgálat, Szeged 09:00 09:10 Felkért előadó: AZ ÁPOLÓ ÖNVÉDELME, JOGI KOCKÁZATOK AZ ÁPOLÁSBAN Kristóf Csaba Integrált Jogvédelmi Szolgálat, Szeged 09:10 09:20 09:20 09:30 VÉDŐNŐK HELYE, HELYZETE A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYBEN Patik Edit, Baloghné Fűrész Veronika, Grósz Károlyné SZTE SZAKK Védőnői Alapellátási Egység, Szeged VÁLTOZÓ SZEREPEK A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGPSZICHIÁTRIAI SZAKDOLGOZÓK MUNKÁJA SORÁN Batta Andrea SZTE SZAKK Gyermek és Ifjúság Pszichiátria osztály 16

19 TUDOMÁNYOS PROGRAM :00 10:00 A/1 szekció Az egészségügyi szakdolgozói ellátás színterei változó szerepek és kompetenciák 09:30 09:40 09:40 09:50 09:50 10:00 ÚJDONSÁGOK, AKTUALITÁSOK A SEBÉSZETI MŰTŐBEN SZAKDOLGOZÓI SZEMMEL Engi Imréné SZTE SZAKK Sebészeti Klinika, Szeged CUKORBETEGEK PERIOPERATÍV ELLÁTÁSA Koczka Péter, Babarci Ágnes Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar, Szeged A KORAI ÉSZLELÉS SZEREPE A KÓRHÁZON BELÜLI ÚJRAÉLESZTÉSEKNÉL Papp Anita SZTE SZAKK Ápolásvezetési és Szakdolgozói Oktatási Igazgatás, Szeged 17

20 TUDOMÁNYOS PROGRAM Helyszín: Szegedi Tudományegyetem TIK Szeged, Ady tér :00 09:50 B/1 szekció Az idős- és krónikus beteg ellátás aktualitásai az egészségügyi és a szociális ellátórendszer, valamint az egyén, a család és a társadalom szemszögéből Üléselnök: Burka Ildikó Ritz Judit Magyar Ápolási Egyesület Szociális Szekció elnök főigazgató, Bálint Sándor Egyházmegyei Szeretetszolgálat 09:00 09:10 TUDATOS FELKÉSZÜLÉS AZ IDŐSKORI MINDENNAPI AKTIVITÁS MEGTARTÁSÁRA ÉS NEM VÁRT ESEMÉNY MEGELŐZÉSÉRE Boros Edit 1, Balogh Zoltán 2, 1 SZTE ETSZK Ápolási Tanszék, Szeged, 2 SE ETK, Budapest 09:10 09:20 KRÓNIKUS OSZTÁLY A XXI. SZÁZADBAN Kuzmányi Éva Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Budapest 18

21 TUDOMÁNYOS PROGRAM :00 09:50 B/1 szekció Az idős- és krónikus beteg ellátás aktualitásai az egészségügyi és a szociális ellátórendszer, valamint az egyén, a család és a társadalom szemszögéből 09:20 09:30 09:30 09:40 REHABILITÁCIÓS LEHETŐSÉGEK A KRÓNIKUS BELGYÓGYÁSZATI ELLÁTÁSBAN Buzásné Vinczellér Anikó Tolna megyei Balassa János Kórház Krónikus Belgyógyászati Osztály, Szekszárd MÉLTÓSÁG TELJES ÉLET IDŐSEN ÉS KRÓNIKUS BETEGEN Száraz-Varga Józsefné SZTE SZAKK Neurológiai Klinika, Szeged 09:40 09:50 ÚJ TERÁPIÁS LEHETŐSÉGEK A HEPATITIS C VÍRUS KEZELÉSÉBEN Rácz Szilvia SZTE SZAKK Központi Gyógyszertár, Szeged 19

22 TUDOMÁNYOS PROGRAM Helyszín: Szegedi Tudományegyetem TIK Szeged, Ady tér :00 10:00 C/1 szekció Biztonságos munkavégzés dolgozói biztonság Üléselnök: Dr. Nagy Kamilla megelőző orvostan-népegészségtan szakorvos Dr. Szél Borbál Ph.D. okleveles népegészségügyi szakember Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kórházhigiénés Osztály, Szeged 09:00 09:10 Felkért előadó: KÉZHIGIÉNE FEJLESZTÉSE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN 2010 ÉS 2018 KÖZÖTT Dr. Szél Borbála Ph.D SZTE SZAKK Kórházhigiénés Osztály, Szeged 09:10 09:20 NOZOKOMIÁLIS FERTŐZÉSEKET OKOZÓ MULTIREZISZTENS TÖRZSEK Bohner Katalin Bajai Szent Rókus Kórház, Baja 20

23 TUDOMÁNYOS PROGRAM :00 10:00 C/1 szekció Biztonságos munkavégzés dolgozói biztonság 09:20 09:30 09:30 09:40 09:40 09:50 09:50 10:00 AZ MRSA DEKOLONIZÁCIÓ HATÉKONYSÁGÁNAK FELTÉTELEI Kaszonyiné Engi Erika, Dr. Nagy Kamilla, Dr. Oszlánczi Gábor, Süli Renáta SZTE SZAKK Kórházhigiénés Osztály, Szeged MRK FERTŐZÖTT BETEG REHABILITÁCIÓS NEHÉZSÉGEI Kuzmányi János Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Budapest ÉLES, HEGYES ESZKÖZÖK, TÁRGYAK ÁLTAL OKOZOTT SÉRÜLÉSEK MEGELŐZÉSE ÉS A BALESETEKET KÖVETŐ TEVÉKENYSÉGEK MEGSZERVEZÉSE Süli Renáta, Dr. Nagy Kamilla, Dr. Oszlánczi Gábor PhD Kaszonyiné Engi Erika SZTE SZAKK Kórházhigiénés Osztály, Szeged KÉZHIGIÉNÉS COMPLIANCE FEJLESZTÉSE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN E-LEARNING OKTATÁS ÚTJÁN Molnár Hajnalka 1, Keresztesné Szigeti Brigitta 2, Dr. Nagy Kamilla 2 1 SZTE SZAKK Sebészeti Klinika, 2 SZTE SZAKK Kórházhigiénés Osztály 21

24 TUDOMÁNYOS PROGRAM Helyszín: Szegedi Tudományegyetem TIK Szeged, Ady tér :30 11:30 A/2 szekció Az egészségügyi szakdolgozói ellátás színterei változó szerepek és kompetenciák Üléselnök: Karamánné Dr. Pakai Annamária PhD, Habil. főiskolai adjunktus, képzési igazgató, Szombathely Mészáros Magdolna 10:30-10:40 ápolási igazgató, BMKK Pándy Kálmán Tagkórház FELSŐ TÁPCSATORNAI VARIX EREDETŰ VÉRZÉSEK ELLÁTÁSÁVAL SZERZETT TAPASZTALATAINK, ASSZISZTENSI TEENDŐK Bányainé Bodonyi Katalin BMKK Pándy Kálmán Tagkórház, Endoscopos Labor, Gyula 10:40-10:50 ÖSSZETETT ASSZISZTENSI KOMPETENCIA A KORSZERŰ ELEKTROFIZIOLÓGIAI ELLÁTÁSBAN Havasiné Magyar Ildikó, Pap Róbert, Sághy László SZTE SZAKK II.sz Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai központ, Elektrofiziológiai Részleg, Szeged 22

25 TUDOMÁNYOS PROGRAM :30 11:30 A/2 szekció Az egészségügyi szakdolgozói ellátás színterei változó szerepek és kompetenciák 10:50-11:00 11:00-11:10 AZ ICP MONITOROZÁS ÁPOLÓI ASPEKTUSAI Glózik Ágnes Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar Ápolási Tanszék, Szeged A SUGÁRTERÁPIA MUNKAFOLYAMATÁNAK SZERVEZÉSE, KÖVETÉSE KÖZPONTUKBAN Karancsiné Heffler Fatime, Puskás Árpád, Gábor Gabriella Bács-Kiskun Megyei Kórház, Kecskemét 11:10-11:20 KORSZERŰ LEHETŐSÉGEK A FIZIOTERÁPIÁBAN, KOMPLEX KOMBINÁLT ELEKTROTERÁPIA Ács Józsefné Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Budapest 23

26 TUDOMÁNYOS PROGRAM Helyszín: Szegedi Tudományegyetem TIK Szeged, Ady tér :30 11:20 B/2 szekció Az idős- és krónikus beteg ellátás aktualitásai az egészségügyi és a szociális ellátórendszer, valamint az egyén, a család és a társadalom szemszögéből Üléselnök: Majerné Horváth Anita Boros Edit elnök, Magyarországi Otthonápolási és Hospice Egyesület főiskolai tanársegéd, SZTE ETSZK Ápolási Tanszék 10:30-10:40 10:40-10:50 A BŐRINTEGRITÁS JELENTŐSÉGE Horváth Gabriella Senior Scientific Affairs and Education Specialist 3M ÚJ TÍPUSÚ MINIMÁL INVAZÍV CSÍPŐPROTÉZIS BEÜLTETÉSEN ÁTESETT BETEGEK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS TAPASZTALATOK Szukics Mónika Markusovszky Egyetemi Oktatókórház Ortopédiai Sebészeti Osztály, Szombathely 24

27 TUDOMÁNYOS PROGRAM :30 11:20 B/2 szekció Az idős- és krónikus beteg ellátás aktualitásai az egészségügyi és a szociális ellátórendszer, valamint az egyén, a család és a társadalom szemszögéből 10:50-11:00 11:00-11:10 11:10-11:20 HÁZI PRAKTIKÁK A SEBKEZELÉSBEN - AVAGY MIÉRT FONTOS A CSAPATMUNKA? Vasas Judit, Kui Róbert Dr. SZTE SZAKK Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika, Szeged HELYZETJELENTÉS AZ ÚT VÉGÉRŐL Galambos Csilla Tolna megyei Balassa János Kórház Szekszárd Krónikus Belgyógyászati Osztály ÉLETVÉGI DÖNTÉSEK AZ ÁPOLÓK SZEMSZÖGÉBŐL Bakó Pál Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar Ápolási Tanszék, Szeged 25

28 TUDOMÁNYOS PROGRAM Helyszín: Szegedi Tudományegyetem TIK Szeged, Ady tér :30 11:30 C/2 szekció Biztonságos munkavégzés dolgozói biztonság Üléselnök: Gál Mária ápolási és szakdolgozói alelnök, Debreceni Tudományegyetem Klinikai Központ Dr. Erdősi Erika 10:30-10:40 főiskolai docens, SZTE ETSZK Ápolási Tanszék VESZÉLYES ÜZEM- MUNKABIZTONSÁG A MUNKAVÁLLALÓ SZEMSZÖGÉBŐL Sztojev-Angelov Ilona Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar, Miskolc 10:40-10:50 10:50-11:00 JÓL BESZÉLSZ?! Pakai Tímea Békés Megyei Központi Kórház, Pándy Kálmán Tagkórház, Gyula BURNOUT TEAM A KÓRHÁZI DOLGOZÓK VÉDELMÉBEN Gerebenics-Szín Rózsa Békés Megyei Központi Kórház, Pándy Kálmán Tagkórház, Gyula 26

29 TUDOMÁNYOS PROGRAM :30 11:30 C/2 szekció Biztonságos munkavégzés dolgozói biztonság 11:00-11:10 11:10-11:20 A NŐK HELYZETE AZ INTERVENCIÓS KARDIOLÓGIÁBAN Egervári Mária, Tóth Zsóka, Sághy László SZTE SZAKK II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ, Szeged ÚJRA FÓKUSZBAN A MI EGÉSZSÉGÜNK, A MI EGÉSZSÉGÜGYÜNK Paulinyi Rita Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, I.sz. Központi Műtő, Budapest 27

30 TUDOMÁNYOS PROGRAM Helyszín: Szegedi Tudományegyetem TIK Szeged, Ady tér :00 14:20 A/3 szekció Egészségügyi szakdolgozók helye és szerepe a népegészségügyi jelentőségű kórképek ellátásában Üléselnök: dr. Hirdi Henriett alapellátásért felelős alelnök, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Gyurisné Pető Zsuzsanna 13:00-13:10 programigazgató, Egészséges Vásárhely Program Felkért előadó: NEM ELÉG TUDNI ALKALMAZNI IS KELL. NEM ELÉG AKARNI CSINÁLNI IS KELL. /Goethe/ Gyurisné Pető Zsuzsanna programigazgató, Egészséges Vásárhely Program 13:10-13:20 13:20-13:30 SZŰRVE, VAGY SZŰRETLENÜL? AMIT A COLORECTALIS TUMORSZŰRÉSRŐL TUDUNK Kárpáti Veronika, Tóth Szilvia Tolna Megyei Balassa János Kórház, Szekszárd PONTRÓL-PONTRA AZ ANYAJEGYEK SZEREPE A MEGELŐZÉSBEN Sebőkné Farkas Éva, Dr. Együd Katalin SZSZBMK és Egyetemi Oktatókórház Nyíregyháza, Jósa András Oktatókórház 28

31 TUDOMÁNYOS PROGRAM :00 14:20 A/3 szekció Egészségügyi szakdolgozók helye és szerepe a népegészségügyi jelentőségű kórképek ellátásában 13:30-13:00 13:40-13:50 13:50-14:00 14:00-14:10 14:10-14:20 AZ OTKA ÁLTAL TÁMOGATOTT SZŰRÉSI-KUTATÁSI PROGRAM NÉPEGÉSZSÉGÜGYI JELENTŐSÉGE, EREDMÉNYEI KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KOGNITÍV FUNKCIÓK ALAKULÁSÁRA Török Erika SZTE SZAKK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Szeged A VÉDŐNŐ SZEREPE AZ AGYI ÉRKATASZTRÓFÁK MEGELŐZÉSÉBEN Szupera Enikő SZTE SZAKK Védőnői Alapellátási Egység, Szeged THROMBOLYSIS HATÉKONYSÁGA AKUT STROKE ELLÁTÁSBAN AZ IDŐFAKTOR FÜGGVÉNYÉBEN Szabó-Laboda Adrienn Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar Ápolási Tanszék, Szeged REHABILITÁCIÓS PROGRAMBAN RÉSZESÜLŐ DECOMPRESSIV CRANIECTOMIÁN ÁTESETT BETEG ÁPOLÁSA Bajkán Tivadar Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Hemiplégia Rehabilitációs Osztály Budapest HOGYAN TOVÁBB? ÉRBETEGEK AMPUTÁCIÓ ELŐTT ÉS UTÁN Izsák Katalin; Szabó Péterné Markusovszky Egyetemi Oktatókórház Általános Ér- és Plasztikai Sebészeti Osztály Szombathely 29

32 TUDOMÁNYOS PROGRAM Helyszín: Szegedi Tudományegyetem TIK Szeged, Ady tér :00 B/3 szekció 14:20 Krízis- és változásmenedzsment az ápolásvezetők munkájában - Összefüggések: az egészségügyi szakdolgozói ellátás minősége, biztonságossága, költsége és hatékonysága Üléselnök: Kónya Anikó elnök, Magyar Ápolási Igazgatók Egyesülete Balogh Dénes 13:00-13:10 13:10-13:20 főápoló, SZTE SZAKK Felkért előadó: KRÍZIS- ÉS VÁLTOZÁSMENEDZSMENT AZ ÁPOLÁSVEZETŐK MUNKÁJÁBAN Kónya Anikó Magyar Ápolási Igazgatók Egyesülete 2016 A VÁLTOZÁS ÉVE A SZEGEDI SEBÉSZETI KLINIKA ÉLETÉBEN Terhes Anita SZTE SZAKK Sebészeti Klinika, Szeged 13:20-13:30 IDŐ ALAPÚ LÉTSZÁMTERVEZÉS AZ ÁPOLÁSBAN Pap-Szekeres Anita Bács-Kiskun Megyei Kórház, Kecskemét 30

33 TUDOMÁNYOS PROGRAM :00 B/3 szekció 14:20 Krízis- és változásmenedzsment az ápolásvezetők munkájában - Összefüggések: az egészségügyi szakdolgozói ellátás minősége, biztonságossága, költsége és hatékonysága 13:30-13:40 HOSPICE RÉSZLEG INDÍTÁSA FŐNŐVÉRI SZEMMEL Bártfai Szilvia Tolna megyei Balassa János Kórház Szekszárd Krónikus Belgyógyászati Osztály 13:40-13:50 ÚJ BELÉPŐ DOLGOZÓK OKTATÁSA INTÉZMÉNYÜNKBEN Emberné Heitler Andrea, Gróf Kinga, Bódi Mariann Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Budapest 13:50-14:00 MUNKAELÉGEDETTSÉG AZ ÁPOLÓK KÖRÉBEN Varga Ágnes SZTE SZAKK Fül- Orr- Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika, Szeged 14:00-14:10 MOTIVÁCIÓ - HOGYAN TARTSUK MEG A MUNKATÁRSAINKAT? Jónás Gyöngyi SZTE SZAKK Ápolásvezetési és Szakdolgozói Oktatási Igazgatás 31

34 13:00 14:20 EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓK 49. ORSZÁGOS KONGRESSZUSA TUDOMÁNYOS PROGRAM Helyszín: Szegedi Tudományegyetem TIK Szeged, Ady tér 10. C/3 szekció Multidiszciplinaritás interprofesszionalitás az egészségügyben Üléselnök: Dr. Tulkán Ibolya tanszékvezető főiskolai docens, SZTE ETSZK Ápolási Tanszék Kiszel Attila elnök, MESZK Szegedi Szervezet Felkért előadó: MULTIDISZCIPLINARITÁS INTERPROFESSZIONALITÁS AZ 13:00- EGÉSZSÉGÜGYBEN 13:10 Dr. Tulkán Ibolya SZTE ETSZK Ápolási Tanszék LEUKEMIAI TEAM MUNKA - LIMPHOID LEUKEMIA KIHÍVÁSAI I. 13:10- Rakk Gabriella, Török Zsolt 13:20 SZTE SZAKK Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermek Egészségügyi Központ, Szeged LEUKEMIAI TEAM MUNKA - LIMPHOID LEUKEMIA KIHÍVÁSAI II. 13:20- Sápi Orsolya 13:30 SZTE SZAKK Központi Fizioterápiás- és Rehabilitációs Részleg és Oktatási Csoport, Szeged 13:30-13:40 LEUKEMIAI TEAM MUNKA - LIMPHOID LEUKEMIA KIHÍVÁSAI III. Godó Katalin 1, Lesznik Katalin 2 1 SZTE SZAKK Ápolásvezetési és Szakdolgozói Oktatási Igazgatás Dietetikai Szolgálat, Szeged 2 SZTE SZAKK Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermek Egészségügyi Központ, Szeged 32

35 TUDOMÁNYOS PROGRAM :00 14:20 C/3 szekció Multidiszciplinaritás interprofesszionalitás az egészségügyben 13:40-13:50 13:50-14:00 14:00-14:10 14:10-14:20 DERMATOMYOSITIS FORMÁI, ÁPOLÁSI TEENDŐK, INTERDISZCIPINÁLIS KAPCSOLATOK A GYÓGYÍTÁS SORÁN Fodorné Barát Ágnes, Ungi Lászlóné SZTE SZAKK Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika, Szeged AZ AGYSÉRÜLTEK SPECIÁLIS ÁPOLÁSA A REHABILITÁCIÓBAN Frey Erika Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Agysérültek Rehabilitációs Osztálya, Budapest SZEREPEK ÉS KOMPETENCIÁK A GERINCVELŐSÉRÜLTEK KORAI REHABILITÁCIÓJÁBAN Szanyó Zsuzsanna, Veress Mónika Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Gerincvelősérültek Rehabilitációs Osztály Tetraplég Betegek Korai Rehabilitációs Részleg, Budapest RÖVID BÉL SZINDRÓMÁS BETEGEK ELLÁTÁSA INTÉZMÉNYÜNKBEN Lada Szilvia 1, Szakács Anikó 2, Dr. Zsilák-Urbán Mihály 3 1 SZTE SZAKK Ápolásvezetési és Szakdolgozói Oktatási Igazgatás Dietetikai Szolgálat, Szeged 2 SZTE SZAKK I.sz. Belgyógyászati Klinika, Szeged 3 SZTE SZAKK Központi Gyógyszertár, Szeged 33

36 15:00 16:20 EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓK 49. ORSZÁGOS KONGRESSZUSA TUDOMÁNYOS PROGRAM Helyszín: Szegedi Tudományegyetem TIK Szeged, Ady tér 10. A/4 szekció Egészségügyi szakdolgozók helye és szerepe a népegészségügyi jelentőségű kórképek ellátásában Üléselnök: Arany Ida megyei vezető ápoló, Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi és Élelmiszerlánc-Biztonsági Főosztály Baráthné Balla Mónika osztályvezető ápoló, Markhot Ferenc Kórház, SBO, Eger 15:00-15:10 15:10-15:20 15:20-15:30 15:30-15:40 EMLŐRÁK ELLENI HARC-MIT TEHETÜNK MI? Göncző Andrea SZTE SZAKK Központi Fizioterápiás- és Rehabilitációs Részleg és Oktatási csoport, Szeged PANITUMUMAB KEZELÉSEK Könczöl Melinda, Keszei Júlia, Altmajer Beáta Markusovszky Egyetemi Oktatókórház Onkoradiológiai Osztály, Szombathely ONKOLÓGIAI BETEGEK DÓZISCSÖKKENTÉSE CT VIZSGÁLATOK SORÁN Straubingerné Vince Ildikó Tolna megyei Balassa János Kórház, Szekszárd ÚJ VÉNABIZTOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEK AZ ONKOLÓGIAI BETEGEK ELLÁTÁSÁBAN Rimai Judit, Somodi Zsolt Bács-Kiskun Megyei Kórház, Kecskemét 34

37 TUDOMÁNYOS PROGRAM :00 16:20 A/4 szekció Egészségügyi szakdolgozók helye és szerepe a népegészségügyi jelentőségű kórképek ellátásában 15:40-15:50 15:50-16:00 16:00-16:10 16:10-16:20 ÚJ ELJÁRÁS A BŐRÖN ELHELYEZKEDŐ DAGANATOK KEZELÉSÉBEN: ELEKTROKEMOTERÁPIA Pávleti Ilona, Kormányos Magdolna, Tösmagi Gabriella, Páskáné Tancsik Gabriella, Dr. Kis Erika SZTE SZAKK Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika, Szeged A FEJ NYAKI ÉS GÉGE MALIGNUS TUMOROS BETEGEK TÁPLÁLTSÁGI ÁLLAPOTÁNAK JELENTŐSÉGE Dzsula Katalin Debreceni Egyetem Klinikai Központ Fül Orr Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika, Debrecen SZTÓMÁVAL ÉLNI?? VÉGBÉLDAGANATOS BETEGEK KEZELÉSI LEHETŐSÉGEI Bezsenyi Istvánné Bács-Kiskun Megyei Kórház, Kecskemét INTRAOPERATÍV ENDOSCOPIA SZEREPE A RECTUM DAGANATOK SEBÉSZI KEZELÉSÉBEN A LAPAROSCOPOS VALAMINT NYITOTT MŰTÉTI TECHNIKA TÜKRÉBEN Kocsis Mónika 1, Ábrahám Szabolcs 1, Tóth Illés 1, Molnár Tamás 2, Lázár György 1 1 SZTE SZAKK Sebészeti Klinika, Szeged 2 SZTE SZAKK I.sz. Belgyógyászati Klinika, Szeged 35

38 TUDOMÁNYOS PROGRAM Helyszín: Szegedi Tudományegyetem TIK Szeged, Ady tér :00 16:20 B/4 szekció Krízis- és változásmenedzsment az ápolásvezetők munkájában - Összefüggések: az egészségügyi szakdolgozói ellátás minősége, biztonságossága, költsége és hatékonysága Üléselnök: Gróf Kinga ápolási igazgató, Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Budapest Dr. Szilágyiné Kádár Irén ápolási igazgató, Csongrád Megyei Dr. Bugyi István Kórház, Szentes Felkért előadó: ÁPOLÁSI IGAZGATÓ KIHÍVÁSAI HUMÁNERŐFORRÁS 15:00- PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁBAN 15:10 Gróf Kinga, Bódi Mariann, Emberné Heitler Andrea Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Budapest 15:10-15:20 A MINŐSÉG FOGALMA, DIMENZIÓI AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSBAN Csanádi Andrásné SZTE SZAKK Onkoterápiás Klinika, Szeged 36

39 TUDOMÁNYOS PROGRAM :00 16:20 B/4 szekció Krízis- és változásmenedzsment az ápolásvezetők munkájában - Összefüggések: az egészségügyi szakdolgozói ellátás minősége, biztonságossága, költsége és hatékonysága 15:20-15:30 15:30-15:40 15:40-15:50 15:50-16:00 16:00-16:10 ÁPOLÁSVEZETŐI INFORMÁCIÓS RENDSZER, ÁPOLÁSI MUTATÓK Nagy Géza Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház, Nyíregyháza ÁPOLÁSI VIZITEK ELEMZÉSE, TANULSÁGOK Bódi Mariann, Gróf Kinga, Emberné Heitler Andrea Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Budapest VÉRT VAGY ÉLETET? Banos Olga Bács-Kiskun Megyei Kórház, Kecskemét A NEGATÍV NYOMÁS TERÁPIA ÁPOLÓI VONATKOZÁSAI Kádár Afrodité SZTE SZAKK Sebészeti Klinika, Szeged VERSENYFUTÁS AZ IDŐVEL AZ ÉLETÉRT Kozma Jánosné, Kissné Mona Erika Debreceni Egyetem Klinikai Központ Tüdőgyógyászati Klinika, Debrecen 37

40 TUDOMÁNYOS PROGRAM Helyszín: Szegedi Tudományegyetem TIK Szeged, Ady tér :00 16:20 C/4 szekció Beteg- és családközpontú ellátás a gyakorlatban Üléselnök: Baloghné Fűrész Veronika vezető védőnő, SZTE SZAKK Védőnői Alapellátási Egység, Szeged Gőbl Vilmosné ápolási igazgató, Bajai Szent Rókus Kórház, Baja 15:00-15:10 15:10-15:20 15:20-15:30 A BETEG ÉS CSALÁDKÖZPONTÚ ELLÁTÁS A GYAKORLATBAN Baloghné Zombori Ildikó SZTE SZAKK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Szeged GYERMEKJOGOK BETARTÁSÁNAK VIZSGÁLATA, A KÓRHÁZBAN KEZELT GYERMEKEK SZÜLEINEK TAPASZTALATAI ALAPJÁN Takács Andrea Markusovszky Egyetemi Oktatókórház,Szombathely "ÚGY SZERETTEM VOLNA, HA NEM BÁNTOTTATOK VOLNA" Nagy Ildikó, Nagyné Soltész Zsuzsanna Csolnoky Ferenc Kórház Gyermekgyógyászati Centrum Gyermek Intenzív, Veszprém 38

41 TUDOMÁNYOS PROGRAM :00 16:20 C/4 szekció Beteg- és családközpontú ellátás a gyakorlatban 15:30-15:40 15:40-15:50 15:50-16:00 16:00-16:10 16:10-16:20 OBJEKTÍV HALLÁSVIZSGÁLAT CSECSEMŐ ÉS GYERMEKKORBAN (MÓDSZEREK, NEHÉZSÉGEK, HIBALEHETŐSÉGEK) Herczeg Csilla, Tombáczné Dobó Márta, Dr. Matievics Vera SZTE SZAKK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika, Szeged GONDOZÁS A XXI. SZÁZADBAN - SPIRITUALITÁS AZ ÁPOLÁSBAN Györei György SOTE Sürgősségi Osztály, Budapest TETOVÁLÁS, DE MIÉRT??? Függ Róbertné SZTE SZAKK Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika, Szeged TÁPLÁLKOZÁSI SZOKÁSOK A GLUTÉNMENTES DIÉTÁT TARTÓ SZEMÉLY CSALÁDI KÖRÉBEN Godó Katalin, Rozman Irén Szilvia SZTE SZAKK Ápolásvezetési és Szakdolgozói Oktatási Igazgatás Dietetikai Szolgálat, Szeged A NYELÉSZAVAROK KOCKÁZATÁNAK FELMÉRÉSE ÉS SZÖVŐDMÉNYEINEK KIKÜSZÖBÖLÉSE STROKE BETEGEKNÉL Gránási Bettina SZTE SZAKK Neurológiai Klinika Stroke Osztály, Szeged 39

42 TUDOMÁNYOS PROGRAM Helyszín: Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Báló József Oktatási Központ Szeged, Szikra utca 8. 09:30 10:40 A szekció Üléselnök: Dr. Pápai Tibor Szakdolgozók az első vonalban főiskolai docens, Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Túri Mihály Csongrád megyei vezető mentőtiszt, Országos Mentőszolgálat Délalföldi Regionális Mentőszervezet 09:30-09:40 09:40-09:50 09:50-10:00 A MINDENNAPOK NEM MINDENNAPI FELADATAI NÉGY ÉVES A SZEGEDI SÜRGŐSSÉGI BETEGELLÁTÓ ÖNÁLLÓ OSZTÁLY Szögi Andrea SZTE SZAKK Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztály, Szeged TRIÁZS A SÜRGŐSSÉGI OSZTÁLYON Banga Béla Erik SZTE SZAKK Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztály, Szeged MIBEN SEGÍTHETEK Torma Tímea, Nagyné Krucsó Hajnalka, Soós Viktor Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház Sürgősségi Betegellátó Centrum Kaposvár 40

43 TUDOMÁNYOS PROGRAM :30 10:40 A szekció Szakdolgozók az első vonalban 10:00-10:10 10:10-10:20 10:20-10:30 10:30-10:40 MULTIKULTURÁLIS ELLÁTÁS AZ ELSŐ VONALBAN Hasznosné Bankó Ágnes, Szögi Andrea SZTE SZAKK Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztály, Szeged A GÖRÖG-MACEDÓN HATÁRON FELÁLLÍTOTT EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓPONT TAPASZTALATAI Molnár András 1,2, Ipolyi Dóra 3, Psenkó Ferenc 2, 1 PTE KTK, Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola, Pécs 2 Magyar Vöröskereszt, Budapest 3 PTE ETK, Kaposvár; BETEGJOGOK - BETEG JOGOK? A BETEGJOGOK BETEGSÉGEI Sallai Erika Bajai Szent Rókus Kórház, Baja VÉDŐHÁLÓVAL A TELJES KÖRŰ BIZTONSÁGÉRT Gulyás Mária SZTE SZAKK II. sz. Belgyógyászati Klinika Hematológia Osztály, Szeged 41

44 TUDOMÁNYOS PROGRAM Helyszín: Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Petri Gábor Klinikai Tömb, Láng Imre terem Szeged, Semmelweis utca 6. 09:30 10:40 B szekció Új módszerek az egészségügyi szakdolgozók oktatásában az ápolásoktatás színterei Üléselnök: Rauh Edit szakmai szakértő, Állami Egészségügyi Ellátó Központ, Budapest Greksza Lászlóné 09:30-09:40 09:40-09:50 ápolási igazgató, Orosháza Városi Kórház Felkért előadó: ÁPOLÓ TANULÓK RÉSZÉRE PÁLYAVÁLASZTÁST TÁMOGATÓ ÖSZTÖNDÍJAS PROGRAM Rauh Edit ÁEEK, Budapest A DUÁLIS KÉPZÉSI RENDSZER BEVEZETÉSÉNEK HATÁSA AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZÉSRE Németh Zoltánné Torma Ida SzSzC Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskolája 09:50-10:00 DEMONSTRÁCIÓS GYAKORLAT-LEHETŐSÉG? Kaczur Ilona SZTE SZAKK Ápolásvezetési és Szakdolgozói Oktatási Igazgatás 42

45 TUDOMÁNYOS PROGRAM :30 10:40 B szekció Új módszerek az egészségügyi szakdolgozók oktatásában az ápolásoktatás színterei 10:00-10:10 10:10-10:20 10:20-10:30 10:30-10:40 OKTATJUK A JÖVŐ ÁPOLÓIT? NA DE HOGYAN? Rózsa Erzsébet Semmelweis Egyetem, Kútvölgyi Klinikai Tömb Budapest MENTORI JELENLÉT AZ EGÉSZSÉGÜGYI GYAKORLATI KÉPZÉSBEN Molnárné Virágh Éva SZTE SZAKK Ortopédiai Klinika, Szeged KOMMUNIKÁCIÓS GÁTAK AZ EGÉSZSÉGÜGYI GYAKORLATVEZETŐ ÉS A HALLGATÓK INTERAKCIÓJA SORÁN Nyúlné Kovács Terézia Bács-Kiskun Megyei Kórház, Kecskemét ALKALMAS? KI MONDHATJA MEG, HOGY A HALLGATÓ ALKALMAS VAGY NEM ALKALMAS AZ EGÉSZSÉGÜGYI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁRA? Windt Erika Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, Budapest 43

46 TUDOMÁNYOS PROGRAM Helyszín: Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Báló József Oktatási Központ Szeged, Szikra utca 8. 09:30 10:40 C szekció Üléselnök: Vecsernyés Erzsébet Irinyi Tamás 09:30-09:40 09:40-09:50 09:50-10:00 Gondozás a XXI. században ápolási igazgató, Országos Korányi Pulmonológiai Intézet elnök, MESZK Csongrád Megyei Területi Szervezet SZERETNÉ, HA GONDOZNÁM? Perge Anna Miskolci Egyetem, Miskolc THERÁPIÁS BETEGOKTATÁS Konczné Molnár Ibolya Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Kistarcsa, Endokrin-anyagcsere és Diabetológiai Osztály AZ ELEKTRONIKUS BETEGNAPLÓ SZEREPE A XXI. SZÁZADI DIABETOLÓGIAI GONDOZÁSBAN Balogh Adrienn Terézia, Dr. Veres Agneta, Dr. Bótyik Balázs, Dr. Taybani Zoltán Jamal Békés Megyei Központi Kórház, Dr. Réthy Pál Tagkórház, I. Endokrinológiai osztály 44

47 TUDOMÁNYOS PROGRAM :30 10:40 C szekció Gondozás a XXI. században 10:00-10:10 10:10-10:20 10:20-10:30 10:30-10:40 TEJ ÉS TOJÁS ALLERGIÁS GYERMEKEK TERHELÉSES VIZSGÁLATA KÓRHÁZUNKBAN Henn Dóra Csolnoky Ferenc Kórház, Veszprém VÉDŐNŐ SZŰRÉSI FELADATAI 7 ÉVES KOR ALATT Gyorgyevics Jovénné SZTE SZAKK Védőnői Alapellátási Egység, Szeged EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓ ÁLTAL VEZETETT TUDATOS JELENLÉT ALAPÚ MÓDSZER BEMUTATÁSA Ivánka Tibor 1, Vura Ágnes 2 1 Debreceni Egyetem Klinikai Központ Pszichiátriai Klinika, Debrecen, 2 Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen, GONDOZÓNŐ SZEREPE A NEMI BETEGSÉGEK SZÁMÁNAK CSÖKKENTÉSÉBEN Bodnárné Vidoven Krisztina, Dr. Együd Katalin, Gyüre Lászlóné Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház, Bőrgyógyászati Osztály és Nemibeteg Gondozó, Nyíregyháza 45

48 TUDOMÁNYOS PROGRAM Helyszín: Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Petri Gábor Klinikai Tömb, Láng Imre terem Szeged, Semmelweis utca 6. 09:30 10:40 PLENÁRIS SZEKCIÓ EURÓPAISÁG HITELESSÉG AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Görög Ibolya egyetemi docens, protokoll szaktanácsadó 46

49 47

50 ELŐADÁS KIVONATOK 48

51 KOMPETENS KOMPETENCIÁK AZ ÁPOLÁSBAN? Dr. Pápai Tibor Ph.D Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Ápolástan Tanszék, Budapest kompetencia, feladatkör, kompetencia delegálás és fejlesztés, oktatás, dolgozói biztonság Mindennapi munkánk során sajnálatos tényként kezelendő, hogy az ápolók számos, a kompetenciájukba nem tartozó, orvosi tevékenységet végeznek a szokás elv alapján. Ezzel a dolgozói biztonság elve háttérbe szorul és az ápolásvezetők saját és kollégáik munkabiztonságát is veszélyeztetik. A betegellátásban (alapellátás, aktív és krónikus fekvőbeteg ellátás) dolgozó ápolók (OKJ, BSc, MSc) körében végzett felmérés is bizonyítja, hogy a fentiekben vázolt, szabálytalan feladat át-, vagy ledelegálás tényként is kezelhető. Az ápolók gyakran végeznek önállóan gyógyszerelést (fájdalomcsillapító, lázcsillapító, vérnyomáscsökkentő, szorongásoldó), kezdenek infúziós terápiát, tekintettel, hogy igen sok fekvőbeteg és ápolási osztályon a folyamatos orvosi jelenlét nem biztosított a napi munkaszervezés miatt. Kiemelt jelentőségűként kezelendő az akut állapotok és állapotrosszabbodások szakszerű, a nemzetközi algoritmusokhoz igazodó ellátásának kompetenciái is, tekintettel, hogy tapasztalataim alapján az ilyen esetekben a rendelkezésre álló diagnosztikai és terápiás lehetőségek és eszközök alkalmazása gyakran hiányos vagy elmarad. A Szakképzés a Gazdaság Szolgálatában koncepció megvalósítása keretén belül lehetőség nyílt az Országos Képzési Jegyzék és az egyes szakképesítésekhez kapcsolódó kompetenciák aktualizálására. Ennek eredményeként az EMMI 27/2016. (IX. 16.) szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló rendeletében jelentős kompetencia fejlesztések jelentek meg az Ápoló szakképesítés SZVK-ban. és Kerettantervében. A szabályozások alapján gyakorlatilag az új OKJ-nak az előző OKJ végzettségek megfeleltethetők, azonban fontosnak tartom kidolgozni annak megoldását, hogy a régi OKJ szintű, de azonos elnevezésű végzettségekkel rendelkező ápolókat is felruházhassuk az új kompetenciákkal. Ehhez szükséges a kompetencia fejlesztés kidolgozása, megfelelő oktatási programmal, módszertannal, vizsgával és jogi háttérrel. A deklarált célok biztosításának egyik alapvető feltétele a minőségi gyakorlati oktatás megteremtése, annak érdekében, hogy az egészségügyi szolgáltatás különböző területein a szakképzett egészségügyi személyzet végzettségének és feladatkörének meghatározott kompetenciáit készség szinten sajátítsák el és alkalmazzák azt. 49

52 A KÖZÖSSÉGI MÉDIA FELÜLETEK POZITÍV HASZNÁLATA ÁPOLÓKNAK Németh Franciska Szent János Kórház Gyermeksebészeti és Traumatológiai Osztály, Budapest kommunikáció, facebook, instagram, youtube, influencer, utánpótlás, közösségépítés Napjainkban az online felületek a legnagyobb erővel rendelkező kommunikációs platformok: az internet az első számú tájékozódási pont az aktív népesség körében. Ezeket a felületeket - tudatosan használva az ápolók is a saját szolgálatukba állíthatják: egyrészt hivatásunk népszerűsítéseként laikusok számára, másrészt információforrásként és együttműködési fórumként szakmabelieknek. Nem kell a televízióban szerepelni, hogy pozitív változásokat idézzünk elő a környezetünkben. A Facebook és Instagram profilok az egészségügyben dolgozók körében is megállíthatatlanul szaporodnak, így kérdés nem az, hogy használjuk -e őket egyáltalán, csupán annyi, hogy hogyan használjuk jól ezeket a felületeket. Egy bejegyzés az állásunkba is kerülhet, míg egy másik akár egyik napról a másikra országos ismertséget szerezhet számunkra. Ebben az előadásban áttekintjük, hogy mit érdemes, és mi az, amit tilos tenni, és megvizsgálunk néhány érdekes külföldi és hazai profilt, követhető példákat és kiküszöbölhető hibákat is. 50

53 AZ ÁPOLÓ ÖNVÉDELME, JOGI KOCKÁZATOK AZ ÁPOLÁSBAN Dr. Kristóf Csaba Integrált Jogvédelmi Szolgálat, Szeged egészségügyi jog, egészségügyi felelősség, ápolói felelősség A egészségügyi ellátás részeként, az ápolási tevékenység végzése számos jogi kockázatot rejt magában nemcsak a betegre, hanem az ápolóra vonatkoztatva is. Az ápoló az egészségügyi team részeként tevékenykedik a beteg ellátásban, számos felelősségi szint elvárásainak megfelelve, legyen az polgári jogi, etikai vagy munkaügyi felelősség. Az előadás feltárja az ápolási tevékenység végzésében rejlő különböző jogi kockázatokat, és kitér a megelőzés lehetőségeire és a védekezés stratégiáira is. Módszerek tekintetében jellemző a jogvédői gyakorlatból származó esetelemzés, metaanalízis, BH.-k elemzése, a hazai egészségügyi jogszabályi környezetre vetítve. Összeségében megállapítható, hogy a komplex panaszok esetén az ápolók jogi védelme kevésbé hangsúlyozott terület, azonban az ápolói kompetencia kiterjesztésének terve ezt mindenképpen indokolná. 51

54 VÉDŐNŐK HELYE, HELYZETE A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYBEN Patik Edit, Baloghné Fűrész Veronika, Grósz Károlyné SZTE SZAKK Védőnői Alapellátási Egység, Szeged védőnő, alapellátás, diplomás egészségügyi szakdolgozó, átalakulás A magyar védőnői szolgálat 103 éves, Magyar Örökség díjas, Hungarikum. Ilyen történelmi háttérrel rendelkező, és elismerésekkel bíró egészségügyi szolgálatnál dolgozó nőként, hogyan éljük meg a mindennapjainkat. Munkánkban megtaláljuk azokat a jegyeket, amelyek ma egy Magyarországon az alapellátásban dolgozó nőt leginkább jellemeznek. Milyen módon tudunk alkalmazkodni a mai társadalmi elvárásokhoz? Hogyan tudjuk a hivatásunkat művelni, képesek vagyunk-e minden elvárásnak megfelelni? Össze tudjuk-e egyeztetni lelki sérülés nélkül a munkahely és a család támasztotta elvárásokat? Hol a határ, meddig lehet bővíteni az elvárások körét? Vajon véget ért a védőnői hivatás aranykora, vagy csak átalakul. Milyen védőnői szolgáltatásra van igénye a mai kor társadalmának? Hogyan képzelik el a védőnők hivatásuk jövőjét, milyen irányban kell haladnunk ehhez? Kérdőív segítségével mértük fel a kolléganőink helyzetét, elképzeléseit ebben a témakörben, ennek az eredménye ez az előadás. Javaslatokat teszünk arra, hogy, hogyan milyen irányba kellene fejlődnie a védőnői szolgálatnak. 52

55 VÁLTOZÓ SZEREPEK A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGPSZICHIÁTRIAI SZAKDOLGOZÓK MUNKÁJA SORÁN Batta Andrea SZTE SZAKK Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermek Egészségügyi Központ Gyermek és Ifjúság Pszichiátria Osztály, Szeged A pszichiátria profiljából adódóan testileg egészséges gyermekkel foglalkozik. A beteg ellátás színtere nem a kórterem, hanem a foglalkoztató helyiségek. Az ápolási tevékenységek minimálisak, a nővér egy személyben anya, gondozónő és tanító szerepet tölt be, mintát ad az osztályon fekvő szülők részére is. A pszichiátriai zavarok egy része a nem megfelelő szülői nevelés következménye. Lelki betegségekkel bekerülő gyermekek elfogadása, bizalom építése nagyon fontos. Előadásomba a három korcsoportból egy-egy eset bemutatásán keresztül vázolom fel a pszichiátria ápolói feladatok speciális jellemzőit Általános ápoló és általános asszisztens Ápoló (54) Ápoló (főiskolai végzettség) szeptember 1-től dolgozom ápolóként a Gyermek és Ifjúságpszichiátriai Osztályon. Munkám során a beteg ápolása mellett az Egészségügyi Szakiskolákból illetve Egészségügyi Főiskoláról érkezett hallgatók koordinálásában is tevékenykedem. Célom az osztály iránti negatív gondolkodásmód megváltoztatása és a pozitív szemlélet erősítése. 53

56 ÚJDONSÁGOK, AKTUALITÁSOK A SEBÉSZETI MŰTŐBEN SZAKDOLGOZÓI SZEMMEL Engi Imréné SZTE SZAKK Sebészeti Klinika, Szeged 2016 augusztusában új épületbe költözött a Sebészeti Klinika, vele együtt a műtőblokk. Szembeötlő a különbség: 80 év kevesebb növény, több üveg. Mi is az a műtő? A betegek számára a gyógyulás helye, az ott dolgozóknak időnként bolondok háza, minden esetre egy zárt osztály. Mitől zárt? Zsilip, STOP vonal, anyagzsilip, szigorú szabályok, csak az ott dolgozók léphetnek be. Az új épület nem csak megjelenésében 21. századi, felszereltsége is megfelel a ma elvárható minőségi betegellátás biztosításához. Az új berendezések, modern eszközök lehetővé tették a szakma fejlődését, új műtéttechnikák kerültek bevezetésre a hasi, a mellkasi és az érsebészet területén. A műtőben elérhető technikai újdonságok lehetővé teszik a sebész számára, hogy akár műtét közben is előhívja a beteg leleteit, ami segíthet döntést hozni az adott szituációban. Változások a műtősnők munkájában: -a technika állandó és gyors fejlődése folyamatos szakmai fejlődést kíván, ami állandó tanulást jelent a számunkra -a speciális műtétek nagy eszközigénye és a hozzá tartozó gépek használatának ismerete szükségessé tette a műtősnők szakosodását. Lehetőség szerint TEAM-ben dolgozunk a laparoscopos hasi műtétekben, a VATS-os tüdőműtétekben és az endovascularis érműtétek során Nehéz ma műtősnőnek lenni,- nehéz jó műtősnőnek lenni. 54

57 CUKORBETEGEK PERIOPERATÍV ELLÁTÁSA Koczka Péter, Babarci Ágnes Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar, Szeged diabétesz, sebészet, perioperatív, ápolás A diabéteszes betegek perioperatív ellátására és a kitűzött célvércukorszintekre jelenleg nincsenek széles körben elfogadott evidenciák. Vizsgálatunk célja az volt, hogy diabéteszes, sebészeti beavatkozáson átesett betegeknél kutassuk a nem várt események előfordulását és az elégtelen glikémiás kontroll rizikóját. A vizsgálathoz megfigyelési jegyzőkönyvet használtunk, az adatokat dokumentációkból nyertük. Ezenkívül készítettünk egy interjút a vizsgálatba bevont osztályok főnővéreivel. A vizsgált populációban [N=114] 91főnek volt 2-es típusú, 18-nak 1-es típusú és 5-nek egyéb típusú diabétesze. A kórházi glikémiás kezelések (csökkenő sorrendben) a következők voltak: orális antidiabetikumok [60 fő], szubkután inzulin [31 fő], vénás inzulin perfuzorral [15 fő], diéta és az életmódbeli megszorítások [6 fő], inzulin és antidiabetikumok kombinálása [2 fő]. A populációban 16 főnél fordult elő valamilyen nem várt esemény a kezelés alatt. Eredményeink azt mutatták, hogy a célérték elégtelen tartása növeli a nem várt események kialakulásának kockázatát [p=.0005], a felvételkor mért magas vércukorérték pedig előrevetíti a nem várt események megjelenését [p<.005], illetve a magas érték mellett rizikót jelent az ingadozás mértéke is [p=.001]. A további célértékre ható rizikófaktorok és következmények között (humánerőforrás jellemzői, sürgősségi szint, inzulin adagolás módja, ápolási napok száma) nem találtunk szignifikáns összefüggést. Az eredmények alapján koncentrálni kell azon betegekre, akik már magas vércukorszint értékekkel érkeznek a klinikára, tehát olyan betegekre, akik feltételezhetően nem tartják be kezelésük előírásait. Ezen betegek további rizikó faktorait kutatva létrehozható lenne egy egységes megfigyelési lap, mely a perioperatív szakaszban segítené az ápolók munkáját. 55

58 A KORAI ÉSZLELÉS SZEREPE A KÓRHÁZON BELÜLI ÚJRAÉLESZTÉSEKNÉL Papp Anita SZTE SZAKK Ápolásvezetési és Szakdolgozói Oktatási Igazgatás, Szeged early warning score, reanimáció, betegbiztonság Kórházon belüli újraélesztés éves incidenciája kb. 1-5 újraélesztés jut 1000 betegfelvételre. A hazabocsájtási arány a nem defibrillálandó ritmuszavarok esetén 7%-os. A defibrillálandó ritmuszavarok esetén az újraélesztések 18%-a sikeres de, ezen betegek közül csak 44%-uk hagyja el a kórházat. A kórházon belüli újraélesztés, mint Nem Várt Esemény a BELLA program fontos elemét képezi. Célunk az Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központban a kórházon belüli újraélesztések menedzsmentjének változtatása mentén az újraélesztések számának csökkentése. Az előadás során bemutatásra kerül a nemzetközi és hazai szakirodalom feldolgozás alapján a korai észlelések szerepe a kórházon belüli újraélesztéseknél. Az újraélesztést megelőzően az esetek 80%-ban a beteg állapot romlásának tünetei már a megelőző órákban észlelhetők. Az első korai észlelésről szóló kutatásokat a 90-es évek végén publikálták. Az early warning score egy egyszerű eszköz, mely során a beteg klinikai tüneteinek romlásának jeleit jelzi. A halálozás elkerülhető, ha időben észleljük ezt az állapotromlást és a megfelelő kezelést biztosítunk a beteg részére. 56

59 TUDATOS FELKÉSZÜLÉS AZ IDŐSKORI MINDENNAPI AKTIVITÁS MEGTARTÁSÁRA ÉS NEM VÁRT ESEMÉNY MEGELŐZÉRE Boros Edit 1, Balogh Zoltán 2 (1) SZTE ETSZK Ápolási Tanszék, Szeged, (2) SE ETK, Budapest idős betegek, elesés, prevenció Az időskor során a szervezetben jelentős változások történnek, így az elesés már kisebb hatásokra is bekövetkezhet, mint fiatalabb korban. Az elesés következtében az időskorúak fizikai aktivitása csökken, amely további állapotromlást idézhet elő. Vizsgálatunk célja, hogy felmérjük a dél-alföldi régióban élő időskorúak mit tesznek az aktivitásuk megtartása és elesés megelőzése érdekében. Kvantitatív, keresztmetszeti vizsgálatunk során 379 időskorú írásbeli kikérdése történt. A kérdőívünkben SF-36 egészségi állapot felmérő skála, STEADI elesés kockázatát felmérő kérdések mellett saját szerkesztésű kérdéseket alkalmaztunk. Az adatokat alapstatisztika és Khi2- és Mann- Whitney próbával dolgoztuk fel SPSS 24. program segítségével. Az idősek 45%-a számolt be arról, hogy az utóbbi egy évben elesett. A rizikófaktorok felmérése alapján a vizsgált minta 83%-a tartozik kis, közepes vagy nagy kockázati faktorral rendelkezők csoportjába. Az idősek 56%-a beszámolt be arról, hogy csökkent a mozgásos tevékenységük az utóbbi 5 évben. A saját otthonukban a minta 33%-a tett változtatásokat és azok, akik elestek (p=0,05) és egészségi állapotukban változást tapasztaltak (p= 0,01) nagyobb részben tervezték újra a lakókörnyezetüket. Jelentős különbséget nem tapasztaltunk a balesetet elszenvedők elesés megelőző szokásaikban. Eredményeink alapján szükségesnek tartjuk a tudatos felkészülést az időskorra mind a fizikai aktivitás fenntartása és a nem várt események megelőzése érdekében. Elengedhetetlen az otthoni környezet idősbarát módon történő kialakítása mellett a rendszeres és helyes testmozgás az időskorúak mindennapi életében. 57

60 KRÓNIKUS OSZTÁLY A XXI. SZÁZADBAN Kuzmányi Éva Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Budapest Krónikus, modern, rehabilitáció Az előadás célja betekintést nyújtani egy olyan osztály életébe, ami egyedülálló az országban. A Súlyos Központi Idegrendszeri Sérültek Emeltszintű Krónikus Osztálya Budapesten az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben nyílt április 1-én. Felszereltségünk (monitor, tápszer, gyógyszer, infúzió adagoló pumpa) szubintenzív osztálynak felel meg, profilunk mégis a krónikus ellátás. Célunk az olyan központi idegrendszeri sérültek ápolása, akiknél rehabilitáció egyelőre nem, vagy már nem merül fel, és a család még nem készült fel az esetleges otthonápolásra vagy egyéb lehetőségre. Illetve próbálunk átmenetileg tehermentesíteni olyan családokat, akik évek óta vigil kómás beteget ápolnak otthon. Mind a személyi, mind a tárgyi feltételeink adottak ahhoz, hogy a hozzánk került betegeket emelt szinten, a 21. század elvárásainak megfelelően tudjuk ápolni, rehabilitálni, hozzásegíteni a társadalomba való visszatéréshez. Osztályunk 20 ággyal működik, külön oktatóteremmel, ahol kollégáimmal, orvosi felügyelet mellett bevonjuk a családtagokat az ápolási folyamatokba (trachea váladék eltávolítás, PEG- gondozás) és a különböző kényelmi eszközök - betegemelő, speciális ágyak - használatának elsajátításába. Az eltelt egy év alatt folyamatosan maximális ágykihasználtsággal üzemelünk, ami azt bizonyítja, hogy egyre több ilyen osztályra lenne szükség országosan. 58

61 REHABILITÁCIÓS LEHETŐSÉGEK A KRÓNIKUS BELGYÓGYÁSZATI ELLÁTÁSBAN Buzásné Vinczellér Anikó Tolna megyei Balassa János Kórház Krónikus Belgyógyászati Osztály, Szekszárd rehabilitáció, életminőség, fejlesztés, multidiszciplináris team Célunk: Rehabilitációs szemléletű, az életminőség javítását célzó tevékenységek bemutatása, ismertetése, gyakorlati alkalmazása az időskorú páciensek, krónikus betegségekkel rendelkezők esetében. Módszerünk: gyakorlati lehetőségek, esetismertetés, személyes tapasztalatok. Eredményünk: személyre szabott, individuális, egyszersmind holisztikus szemléletű megközelítéssel az elveszettnek hitt meglévő funkciók előhívása, szinten tartása, fejlesztése, az életminőséget befolyásoló hatása. Összegzés, következtetéseink: Az idősödés különböző állomásain lévő, de sok esetben többféle szervi betegségeitől legyengült, képességeiben korlátozott, elmagányosodott, kiszolgáltatott, halálhoz közelítő emberek rászorulnak a megnyugvást, biztonságot sugárzó, szakmailag jól képzett, lelkileg felkészült segítőkre, akik mosolyukban hordozzák a reményt. Nyugodt derűvel szolgálnak az idős, krónikus betegségekben szenvedő, kiégett, elfáradt emberek között. 59

62 MÉLTÓSÁG-TELJES ÉLET IDŐSEN ÉS KRÓNIKUS BETEGEN Száraz-Varga Józsefné SZTE SZAKK Neurológiai Klinika, Szeged idősellátás formái; felmerülő nehézségek; krónikus megbetegedés hatásai; az ápolók, gondozók szerepe Társadalmunk elidősödik, így olyan problémák keletkeznek az ellátó rendszerekben, amelyek az ápolás, gondozás során hatványozottan jelentkeznek. A krónikus betegségek hosszan tartó állapotot idéznek elő, de kialakulásuk hirtelen jelentkezik és ebből kifolyólag a környezetük nem tud kellőképpen felkészülni a helyzet kezelésére. Fel szeretnénk tárni azokat a lehetőségeket, amelyekkel a betegek, ellátottak életminősége javulhat. Kérdőíves módszerrel a jelenlegi helyzetről képet szeretnénk alkotni, diagrammal ábrázolva az eredményt. A minta nem reprezentatív ugyan, de megközelítőleg valós eredményt látunk. A hipotézis alapján megállapítható, hogy a rendszert valamilyen módon át kell alakítanunk ahhoz, hogy a rendszerben érintettek teljes életet tudjanak élni és az ápolók, gondozók hathatós segítséget tudjanak nyújtani. A családon belül tartás ameddig csak lehetséges. Krónikus betegségek kialakulásának a kockázatát csökkenteni. Az ellátásban résztvevőket támogatni. 60

63 ÚJ TERÁPIÁS LEHETŐSÉGEK A HEPATITIS C VÍRUS KEZELÉSÉBEN Rácz Szilvia SZTE SZAKK Központi Gyógyszertár, Szeged epidemiológia, hepatitis C, interferon, eradikáció Az előadó bemutatja a hepatitis C vírus epidemiológiáját. A vírus 1989-es felfedezése óta a krónikus májbetegségek fő okozójaként tartják számon, Magyarországon közel 70 ezer ember lehet fertőzött. Felsorolja az akut és krónikus fertőzöttek tüneteit és a fertőzés terjedésének módozatait, annak megelőzését. Külön kiemeli, hogy a krónikus hepatitis C tünetei nem specifikusak. Függetlenül a tünetek jelenlététől a krónikus hepatitis cirózishoz és végstádiumú májbetegséghez vezet. Felhívja a figyelmet a szűrővizsgálatok fontosságára (főleg a veszélyeztetett csoportoknál), a nagyszámú tünetszegény vagy tünetmentes hordozó miatt. Betekintést ad a Magyarországon használt terápiás protokollokba. A hagyományos terápiák, interferon kezelések és a kezelésre adott terápiás válaszok bemutatása. A hepatitis C vírus kezelésére a finanszírozás külön keretből történik, és annak elbírálását szigorú szakmai algoritmus szabályozza. A hallgatósággal megismerteti az új típusú, interferon mentes gyógyszeres terápiákat. Ez a terápia az alkalmazott gyógyszerkombinációk hatóanyagainak kedvező mellékhatás profilja miatt jobban tolerálható, kevesebb mellékhatásra lehet számítani. A hepatitis C vírus elleni gyógyszerek gyors fejlődése optimista feltételezése, hogy a vírus eradikációja megvalósítható lehet. 61

64 KÉZHIGIÉNE FEJLESZTÉSE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN 2010 ÉS 2018 KÖZÖTT Dr. Szél Borbála Ph.D., Dr. Nagy Kamilla SZTE SZAKK Kórházhigiénés Osztály, Szeged kézhigiéne, infekciókontroll, betegbiztonság A betegbiztonság megvalósulása érdekében a kézhigiéne elengedhetetlen, amely a WHO multimodális stratégiájával fejleszthető. A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ kórházhigiénés osztályának munkájában prioritást élvez a betegellátó munkatársak kézhigiénés compliance-ének fejlesztése az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzése érdekében óta rendszeresen bevezetésre kerülnek különböző kézhigiéne fejlesztését célzó programok, mint nővér- és orvos továbbképzések, poszterek, új belépő dolgozók oktatása, a kézhigiénés gyakorlat monitorozása, figyelemfelhívás videók, plakátok, versenyek segítségével. Törekszünk a tájékoztatásba az intézményünk ellátó tevékenységét igénybe vevő páciensek bevonására is a kézhigiéne iránti igény elterjesztésével, mivel ez a legkevesebb költséget igénylő és egyszerűen végrehajtható tevékenység életeket menthet. 62

65 NOZOKOMIÁLIS FERTŐZÉSEKET OKOZÓ MULTIREZISZTENS TÖRZSEK Bohner Katalin Bajai Szent Rókus Kórház, Baja Nozokomiális fertőzés, multirezisztens kórokozók, fertőzések megelőzése, járványok leküzdése A nozokomiális infekciót kiváltó tényezők és a fertőzések eredetének felderítése. A multirezisztensek által okozott fertőzések felderítése, a nozokomiális infekció bizonyítása. Az antibiotikumok indokolatlan, helytelen vagy túlzott alkalmazásának vizsgálata. Vizsgálat eszközei: Mikrobiológiai, molekuláris biológiai, biokémiai vizsgálat. A baktériumok korongdiffúziós rezisztencia vizsgálata a kijelölt antibiotikumokkal szemben, minimális gátló koncentráció meghatározása. Antibiotikum rezisztencia kiértékelése, majd az eredmények függvényében az antibiotikus terápia felállítása. 63

66 AZ MRSA DEKOLONIZÁCIÓ HATÉKONYSÁGÁNAK FELTÉTELEI Kaszonyiné Engi Erika, Dr. Nagy Kamilla, Dr. Oszlánczi Gábor, Süli Renáta SZTE SZAKK Kórházhigiénés Osztály, Szeged a Betegbiztonság éve. A kórházakban a betegbiztonságot a nozokomiális infekciók veszélyeztetik leginkább. Az egyik leggyakoribb nozokomiális kórokozó az antibiotikumoknak ellenálló, multirezisztens Staphylococcus aureus, az MRSA. Az emberek egyharmada állandóan, további egyharmada pedig időszakosan hordozza a Staphylococcus aureust a székletében, a bőrén és az orrürege mélyebb részeiben ben regisztrálták először a Staphylococcus aureus egy különösen ellenálló formáját, az MRSA-t. Az MRSA még az egészséges embert is képes kolonizálni, legtöbbször tünetmentesen. Azonban, ha valamilyen alapbetegséggel vagy meggyengült immunrendszerrel kórházba kerül ez az ember, és a kórokozó a sebébe, vagy a véráramába jut (pl. invazív eszközök révén), e baktérium súlyos, akár az életét is veszélyeztető fertőzést tud okozni az embernek. Az MRSA fertőzés ma, közel 60 évvel a baktérium felfedezése után is nagy problémát jelent a kórházakban, mivel egy MRSA pozitív beteg az egyik legveszélyesebb fertőző forrás a többi beteg számára. Ezért a multirezisztens baktériumhordozást felismerése után haladéktalanul meg kell szüntetni úgynevezett dekolonizációval. A dekolonizáció a mindennapi tisztálkodás egyszerű alapmozdulataiból áll, de szigorú pontossággal és meghatározott rendszerességgel kell végrehajtani. Szerzők egy checklista összeállításával kívánnak segítséget nyújtani a betegellátó munkatársaiknak a betegeik dekolonizációjában. Olyan ápolási folyamat lépéseit rögzítik ebben, mely nélkülözhetetlen egy kórházban az MRSA okozta élő fertőző forrás fertőző képességének mielőbbi megszüntetéséhez a többi beteg biztonsága érdekében. 64

67 MRK FERTŐZÖTT BETEG REHABILITÁCIÓS NEHÉZSÉGEI Kuzmányi János Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Budapest MRK, rehabilitáció, veszély Az egyre fejlődő orvostudomány, az egyre invazívabb beavatkozások, az egyre rosszabb humán erőforrás helyzet, a széles spektrumú antibiotikumok használata súlyosabbnál súlyosabb nozokomiális fertőzéshez vezethet. Az OORI Agysérültek Rehabilitációs Osztály Korai Részlegére érkező betegek szinte kivétel nélkül valamilyen behurcolt nozokomiális fertőzéssel vagy kolonizációval rendelkeznek. A leromlott általános állapot, alultápláltság, dekubitusz, a rossz immunvédekezés miatt a megbetegedések súlyosabb formában zajlanak, sokszor ellehetetlenítve a rehabilitálást. A megfelelő infekciókontroll mellett a kórokozók mielőbbi kimutatása, a beteg érkezésekor levett szűrővizsgálatok, az érintett beteg elkülönítése segíti a biztonságos betegellátást, rehabilitálást. A higiénés rendszabályok betartása, a dekubitusz kezelési stratégiája, a tracheostoma kezelésének protokollja, megfelelő táplálás, a célzott antibiotikum adása meghozza az elvárt eredményeket. Az infekciókontroll bevezetésével a felderített esetek száma nőtt, azonban a fertőzések kezelésének időtartama lerövidült, egyben csökkent a súlyos kimenetelű infekciók aránya. 65

68 ÉLES, HEGYES ESZKÖZÖK, TÁRGYAK ÁLTAL OKOZOTT SÉRÜLÉSEK MEGELŐZÉSE ÉS A BALESETEKET KÖVETŐ TEVÉKENYSÉGEK MEGSZERVEZÉSE Süli Renáta, Dr. Nagy Kamilla, Dr. Oszlánczi Gábor PhD, Kaszonyiné Engi Erika SZTE SZAKK Kórházhigiénés Osztály, Szeged tűszúrásos baleset, dolgozói biztonság, minőségfejlesztés A betegellátók foglalkozási fertőzései közül a legnagyobb kockázatot a vér útján terjedő fertőzések jelentik, melyek a betegeknél használt véres szúróvágó eszközök által okozott sérülések következményei lehetnek. Európában úgy becsülik, hogy évente egymillió egészségügyi dolgozó szenved el tűszúrásos balesetet, és hogy hány dolgozónál alakul ki fertőzés, elsősorban attól függ, hány páciens vére fertőzött és milyen gyorsan és hatékonyan hajtotta végre a sérült az ilyenkor szükséges teendőket (haladéktalan és adaequat sebellátás, pontos dokumentáció, melynek birtokában tudja a Foglalkozás-egészségügyi orvos a további teendőket meghatározni). Bemutatjuk, hogy osztályunk milyen munkautasítást készített a sérült dolgozók és a munkahelyi vezetőik, illetve más munkatársak (Foglalkozásegészségügyi orvos, Munkavédelmi szakemberek) munkájának megsegítésére. A csekklistaként használható utasítás pontjait végig járva,, ne történjen hiba a dolgozói egészségvédelem e területén sem. A sérüléskor kitöltendő dokumentum emlékeztet arra, hogy a sérülés pillanatától kezdve kinek, milyen haladéktalanul elvégzendő feladatai vannak annak érdekében, hogy a munka közben ejtett sérülésből lehetőleg ne alakuljon ki fertőzés. Ha mégis ez következne be, akkor a dokumentumok segítik a sérült dolgozót a további eljárások során egy esetleges kártérítési, illetve biztosítási eljárásban. 66

69 KÉZHIGIÉNÉS COMPLIANCE FEJLESZTÉSE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN E-LEARNING OKTATÁS ÚTJÁN Molnár Hajnalka 1, Keresztesné Szigeti Brigitta 2, Dr. Nagy Kamilla 2 1 SZTE SZAKK Sebészeti Klinika, 2SZTE SZAKK Kórházhigiénés Osztály, Szeged kézhigiéne, játékos tanulás, compliance, hatékonyság, interaktív A kézhigiénés tudás fejlesztése nekünk, egészségügyi szakdolgozóknak alapvető feladatunk. A direkt megfigyeléses kézhigiénés vizsgálatok tapasztalata alapján az egészségügyi személyzet a legtöbb hibát a WHO ajánlása szerinti öt kézhigiénés momentum terén követi el. Nagy segítséget jelent az oktatásban a kézhigiénés e-learning, mely játékosan tanít bennünket arra, hogy mikor van szükségünk a betegeink életét megmentő egyszerű kézmozdulatok -ra. Intézményünkben től egy 1 hónapos kézhigiénés versenyt hirdetett a Hartmann cég az ápoló személyzet körében. Most beszámolunk arról a lelkesedésről, amivel ezt a versenyt végig csináltuk. Tapasztalatunk alapján az oktatásban minden olyan módszer, ami nem szokványos, újszerű, hatékonyan támogathatja a kézhigiénés compliance multimodális fejlesztését. Ez nálunk sem volt másképp. 67

70 FELSŐ TÁPCSATORNAI VARIX EREDETŰ VÉRZÉSEK ELLÁTÁSÁVAL SZERZETT TAPASZTALATAINK, ASSZISZTENSI TEENDŐK. Bányainé Bodonyi Katalin BMKK Pándy Kálmán Tagkórház Endoscopos Labor, Gyula Probléma megfogalmazása: A nyelőcső és a gyomor varicositásból eredő vérzések az emésztőszervi vérzések legsúlyosabb életveszélyes formáját jelentik még napjainkban is. Felső tápcsatornában jelentkező varicositas hátterében leggyakrabban májbetegség áll. A májcirrhosisos betegek kb. 90%-ában alakul ki varicositas, 30%-ban következik be vérzés. A kimutatott nyelőcső varicositas mellett a vérzés előfordulás évente kb %-ban várható. Vizsgálat célja: Előadásunk célja az osztályunkon kezelt nyelőcső és gyomor varix eredetű vérzéses eseteinek retrospektív elemzése, összehasonlítása a szakirodalmi adatokkal, következtetések levonása. A vizsgálat eszközei, módszerei: közötti időszakban kórházunk Endoscopos Laborjában nyelőcső és gyomor varix vérzés miatt kezelt betegek dokumentációját tekintettük át, és elemeztük az endoscopos kezelés hatékonyságát (sclerotherapia, bandligatio, hystoacryl+lipidol kezelés), az újravérzést, a mortalitást, kiemelve az asszisztensi feladatokat. A vizsgált minta jellemzői: között laborunkban 441 vérző nyelőcső és gyomor varixos beteget láttunk el. A vizsgált időszakban a vérzéses esetek éves megoszlása csaknem egyenletes volt. A vérzések többsége III-IV. stádiumú varixból eredt. Acutan az esetek túlnyomó többségében scleroterápia történt (327), a bandligatio (114) főként elektíven végeztük, de több esetben urgensen is. A gyomor-fundus varix vérzéseknél hystoacryl-lipidol kezelést 6 betegnél, 7 alkalommal alkalmaztunk. Korai újravérzés miatti kezelés 132 betegnél történt. A követési időszakban 102 beteg hunyt el. Eredmények, következtetések, javaslatok: A varix vérzési módszereknek köszönhetően a varix vérző betegek életkilátásai lényegesen javultak mind rövid, mind hosszútávon. A mortalitás csökkenésében kulcsfontosságúnak látszik a vérzés korai endoscopos megállítása a modern gyógyszeres terápia és a szubintenzív ellátás. A varix vérző betegek ellátása speciális feladat, ellátása vérzéscsillapításban jártas gasztroenterológus és szakasszisztens szoros együttműködését igénylik. 68

71 ÖSSZETETT ASSZISZTENSI KOMPETENCIA A KORSZERŰ ELEKTROFIZIOLÓGIAI ELLÁTÁSBAN Havasiné Magyar Ildikó, Pap Róbert, Sághy László SZTE SZAKK II.sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai központ, Elektrofiziológiai részleg, Szeged pacemaker, edukáció, utógondozás, asszisztens, kompetencia Bevezetés: A mai elektrofiziológiai ellátásban az asszisztensi feladatok szerteágazóak. A műtéti asszisztálástól kezdve, az ambuláns pacemakeres, ICD-s (implantálható cardioverter defibrillátor) betegek, ellenőrzésén túl, a beteg edukációig, az ápolóknak jelentős szerepe van abban, hogy a betegek a lehető legkevesebb műtéti szövődménnyel, a lehető leghamarabb, vissza tudjanak illeszkedni a mindennapi életükbe és hosszútávon minél könnyebben tudjanak adaptálódni új élethelyzetükhöz. Előadásom célja bemutatni a sokszínű, kihívásokkal teli, változó kompetenciájú asszisztensi feladatokat a pacemaker és ICD beültetésben részesült paciensek esetében. Téma: Az SZTE II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központban működő elektrofiziológiai laboratóriumban, a tavalyi évben 578 pacemaker, 85 ICD beültetést végeztünk. Az implantációk helyi érzéstelenítésben történnek, így a beteg pszichés vezetése már a műtét közben el kell, hogy kezdődjön. A műtét során az asszisztenseknek jelentős szerepe van abban, hogy a sterilitási szabályok betartásával, valamint a magas szintű műtéti technikák alkalmazásával, szövődménymentes legyen a beavatkozás. A műtét utáni teendők az első hat hétre vonatkozó szabályok megtanítása hazabocsájtás előtt az ápolók feladata. A betegellátás következő színtere az utógondozás. Az ambulancián, mi asszisztensek önállóan (orvos rendelkezésre állása mellett) végezzük a pacemaker és ICD vizsgálatokat. Ezen kompetencia új kihívást jelent számunkra, hiszen így elsőként vesszük észre a különböző rendellenes pacemaker, ICD működéseket, ritmuszavarokat. Tanulmányok szerint (Sears 2005; Pedersen 2011) az ICD-vel élők körében kétszer gyakrabban fordul elő a depresszió és a szorongás, mint egyéb krónikus betegségekben. Az utógondozás során a mi feladatunk kiemelni azokat a pácienseket, akiknek további betegvezetésre, pszichológusra van szükségük. Ezen betegek számára kiscsoportos foglalkozás keretein belül önálló kompetenciával, betegoktató prezentációk felhasználásával segítjük elő a társadalomba való visszailleszkedést. Következtetés: Az elektrofiziológiai asszisztensek kompetenciája sokrétű, a pacemaker és ICD beültetés utógondozása során jelentős szerepünk van a beteg minél hamarabbi felépülésében, életvezetésében, a depresszió és szorongás csökkentésében. 69

72 AZ ICP MONITOROZÁS ÁPOLÓI ASPEKTUSAI Glózik Ágnes Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar Ápolási tanszék, Szeged ICP monitorozás, nyomásfokozódás, nyomásmérés Probléma: A neuro-trauma intenzív ellátás területén már régóta a leggyakrabban használt módszernek számít az invazív ICP monitorozás. Az ápolóknak lényeges szerepe van a betegek állapotának monitorizálásában, hiszen ők állítják össze a mérési-drainalasi rendszert, és a nyomásfokozódás tüneteit is elsőként észlelik. A kutatás célja: Célunk felmérni az intenzív osztályon dolgozó ápolók körében a kamra drain használatához kötődő ismereteiket. A vizsgálat eszközei, módszerei: Az adatgyűjtés eszköze egy önálló készítésű, 22 kérdésből álló kérdőív. Az első adatgyűjtés után az adatok értékelése mellett a megkérdezettek oktatási programon vettek részt, melynek hatását egy második felmérés segítségével mértük fel. Az adatelemzés Chi-négyzet próba alkalmazásával történt. A vizsgálati minta jellemzői: A vizsgálatban azon ápolók vettek részt, akik 2017-ben az SZTE SZAKK Neuro-Trauma Intenzív Osztályán dolgoztak. Eredmény: Az oktatás hatására az ICP kezelés fontosságára vonatkozó ismeretek 10%-ról 71%-ra nőttek a mintában (p=0,00020). A várható terápiás lépésekre adott jó válaszok száma 14%-ról 81%-ra emelkedett (p=0,00025). Következtetés: A napjainkban tapasztalható folyamatos innovációk és fejlesztések az orvos és egészségtudományban mára megkövetelik a folyamatos, egy egész életen át tartó tanulást (life long learning). Javaslat: Az ápolás megítélését pozitívan befolyásolná, ha az ápolóknak lenne lehetőségük könnyen elérhető, naprakész, kutatási eredményeken alapuló protokollok készítésére, és azok folyamatos frissítésére. Továbbá az új dolgozók szakmai ismereteinek bővítése céljából oktató programok szervezése. 70

73 A SUGÁRTERÁPIA MUNKAFOLYAMATÁNAK SZERVEZÉSE, KÖVETÉSE KÖZPONTUKBAN Karancsiné Heffler Fatime, Puskás Árpád, Gábor Gabriella Bács-Kiskun Megyei Kórház, Kecskemét daganatkezelés, protokoll, munkafolyamat A daganatos beteg kivizsgálási algoritmusát és az egyes daganatok kezelési elveit meghatározott protokollok alapján központunkban is sokszakmás konzíliumon, un. onkoteam-en határozzák meg. Az onkoteam-et követően, amennyiben sugárterápia a kezelési döntés, a teljes sugárterápiás munkafolyamat egy dedikált program segítségével térben és időben is megtervezhető. Központunkban 2015-től a sugárterápiás géppark megújításának köszönhetően a betegek útját az onkoteam-en történt előjegyzéstől kezdve a teljes sugárterápiás sorozat befejező napjáig az ún. Care Path (kezelési útvonal) programban előre tudjuk tervezni, ezt a mindennapi gyakorlatban alkalmazzuk, s rendkívül hasznosnak ítéljük. A munkafolyamat egyes lépései protokoll által előre meghatározottak. A folyamat bizonyos pontjain a beteg jelenléte szükséges (pl. betegtájékoztatás, speciális edukáció, tervezési CT, besugárzás kivitelezése), de más pontokon a feladatra specializált munkacsoportoknak (pl. védendő szervek kontúrozása - szakasszisztensek, besugárzási térfogatok kijelölése - szakorvosok, besugárzástervezés orvosfizikusok, offline-rewiev orvosok, fizikusok, asszisztensek). A beteg jelenléte nélkül vannak feladatrészeik, melyeket egymásra épülően, az előzetes feladatsort elvégezve lehet tovább gördíteni, s ehhez szolgál mindennapi segítségül a bemutatni kívánt rendszer. Előadásomban néhány daganattípus sugárkezelési munkafolyamatát ismertetem gyakorlati példákkal. 71

74 KORSZERŰ LEHETŐSÉGEK A FIZIOTERÁPIÁBAN. KOMPLEX KOMBINÁLT ELEKTROTERÁPIA Ács Józsefné Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Budapest fizioterápia, elektroterápia, komplex terápia Bevezetés: Az elektroterápia az egészségügyi ellátásban igen gyakran alkalmazott, a betegek által kedvelt terápiás eljárás. Az előadásban egy új kombinált fizikoterápiás eljárást mutatunk be, majd ismertetjük az erre a célra kifejlesztett műszert, végül röviden a Mikrostim készülékkel végzett kutatási eredményeinket foglaljuk össze. Tárgyalás: A kombinált fizioterápia kifejezés olyan fizikoterápiás eljárást jelöl, amely során egy időben több, különböző elektro-fizikoterápiás kezelést alkalmazunk. A párhuzamosan alkalmazott kezelések egymás hatását erősíthetik, részben a hasonló fizikai hatások erősödése révén, részben pedig annak okán, hogy ilyen módon az egyes szervi eltérések által kiváltott több kóros jelenség egyidejű kezelése lehetséges. Korábban a kombinált elektroterápiás kezeléseket csak több készülék együttes használatával lehetett végrehajtani. Az újonnan kifejlesztett THERLAN készülék egy professzionális és multifunkcionális magyar fejlesztésű eszközmely ezt önmagában lehetővé teszi. Végül a többek között a mikrocirkuláció javítását is szolgáló Microstim készüléket mutatjuk be, mely ízületi- és gerinc implantátumok esetén is biztonsággal alkalmazható, valamint ismertetjük az ezzel végzett vizsgálataink eredményeit is. Összegzés: A kombinált elektroterápia alkalmazása egységnyi idő alatt több elektroterápia minőségi bejuttatását teszi lehetővé, mely relaxáló környezetben a beteg szubjektív közérzetének javulása mellett a gyógyulási folyamat idejét is egyharmadával csökkenti. 72

75 ÚJ TÍPUSÚ MINIMÁL INVAZÍV CSÍPŐPROTÉZIS BEÜLTETÉSEN ÁTESETT BETEGEK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS TAPASZTALATOK Szukics Mónika Markusovszky Egyetemi Oktatókórház Ortopédiai Sebészeti Osztály, Szombathely articulatio, visual analog skala, total endoprotesis, direkt anterior feltárás Probléma felvetése: 1. Valóban kevesebb fájdalommal jár-e az új típusú minimál invazív csípőprotézis beültetés? 2. Valóban előbb visszanyerik-e önállóságukat az ilyen technikával operált páciensek? Vizsgálat célja: Összehasonlítás az oldalsó feltárással operált betegek, illetve a direkt anterior feltárással operált betegek ápolása kapcsán szerzett tapasztalataink között. Vizsgálat módszere: Vizsgálatunk beteg megfigyelésen alapult, mely a 2017.január1-je és április 30-a közötti időintervallumot öleli át. Figyelmünk középpontjában a következők álltak: 1. a páciensekben felmerülő kérdések a műtétet megelőzőleg, majd közvetlenül a műtétet követően, illetve a lábadozás szakában. 2. a műtétet követő 24 órában tapasztalt fájdalom megélése a betegek részéről 3. mobilizálás terén szerzett tapasztalatok 4. komfortérzés, önállóság visszanyerése 5. a műtétet követő időszak megkötései 6. praktikák, tanácsok a napi teendők megkönnyítésére, életmódbeli tanácsok Eredmények, következtetések: Összegezve a tapasztalatokat a következőket vonhattuk le. Valóban kisebb fájdalmat élnek át a direkt anterior feltárással operált betegek, ill. önállóságuk visszaszerzése gyorsabb ütemben zajlik. 73

76 HÁZI PRAKTIKÁK A SEBKEZELÉSBEN - AVAGY MIÉRT FONTOS A CSAPATMUNKA? Vasas Judit, Kui Róbert Dr. SZTE SZAKK Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika A krónikus sebek gyógyulási ideje hosszú, sok türelmet igénylő folyamat. A gyógyulást, vagy az első orvosi észlelést sokszor késlelteti a betegek által alkalmazott otthoni, szakszerűtlen kezelés. Munkánk során azt tapasztaljuk, hogy a betegek egy részének nincs biztosítva a gyógyulást elősegítő rugalmas betegút. Előadásunkban a betegirányítás, a csapatmunka és a betegoktatás jelentőségére szeretnénk felhívni a figyelmet néhány helytelen házi praktika bemutatásán keresztül. 74

77 HELYZETJELENTÉS AZ ÚT VÉGÉRŐL Galambos Csilla Tolna megyei Balassa János Kórház Krónikus Belgyógyászati Osztály, Szekszárd test-lelki szükségletek, beteg és hozzátartozók, betegbiztonság, halálfélelem, hospice szemlélet Célunk bemutatni, az idős krónikus betegek testi és lelki szükségleteinek valódi megismerését az előítéletek eloszlatásával. az idős krónikus betegek csak alapápolást igényelnek idős krónikus osztály egyenlő a halállal család félelme az otthonápolástól intézményesített halál Módszerünk: Működő osztály mindennapi gyakorlatából szerzett tapasztalatok összegzése. mi a beteg és mi a hozzátartozó szükséglete hogy tudjuk a beteg igényeit és kívánságait szem előtt tartani, szemben a hozzátartozók esetenként túlzó elvárásaival a kétféle szükséglet ellentmondásainak tükrében Eredményeink: Érzékenyítő felvilágosító kommunikáció/oktatási stratégia kidolgozása a megismerés, elfogadás, megélés mindennapjaihoz, az egészségügy /szociális szereplők, valamint a hozzátartozók vonatkozásában. Összegzés, következtetés: A halál az élet vége, előítéletek és félelmek nélkül. 75

78 ÉLETVÉGI DÖNTÉSEK AZ ÁPOLÓK SZEMSZÖGÉBŐL Bakó Pál Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar Ápolási tanszék, Szeged Életvégi döntés, attitűd, megküzdési stratégia, palliatív ellátás Probléma: Az életvégi döntések meghozatala az egyik legnehezebb feladat azok számára, akik arra esküdtek fel, hogy mindent megtesznek a betegek gyógyulása érdekében. Bár a felelősség terhe az orvos vállán nyugszik, mégsem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy az ápoló is hasonló mértékű érzelmi és erkölcsi megterhelésnek van kitéve az életvégi döntésekkel kapcsolatban, hiszen ő tölti az ideje nagy részét a betegek mellett. A kutatás célja: Felmérni az intenzív osztályon dolgozó ápolók életvégi döntésekkel kapcsolatos attitűdjét, emellett feltérképezni a halálhoz, haldokláshoz kapcsolódó, megküzdést és feldolgozást segítő, egyéni és intézményes lehetőségeket. A vizsgálat eszközei, módszerei: Az adatgyűjtés önálló szerkesztésű, önkitöltős kérdőív kiosztásával történt 2 fázisban, Kecskeméten 2017 márciusában, míg Szegeden 2017 júliusában. Az adatelemzés leíró és matematikai statisztikai módszerek (kétmintás T próba, lineáris korreláció) alkalmazásával (p<0.05) történt. A vizsgálati minta jellemzői: 79 egészségügyi végzettséggel rendelkező ápoló vett részt a kutatásban. Eredmény: Sem a munkatapasztalat és a haldokló beteg ápolásával összefüggő negatív érzelmek megjelenése között (p=0.884), sem a hívő és nem hívő kollégák között (p=0.13) nem volt szignifikáns különbség a negatív érzések megjelenésében. A kitöltők többsége a pszichológiai segítség, az esetmegbeszélések és a továbbképzések területén is hiányérzetet jelzett. Következtetés: Az ápolók szervezett és tervezett segítséget igényelnek. Javaslat: Szükséges az ápolók megküzdési stratégiájának támogatása, a haldoklással kapcsolatos ismeretek oktatása. 76

79 VESZÉLYES ÜZEM- MUNKABIZTONSÁG A MUNKAVÁLLALÓ SZEMSZÖGÉBŐL Sztojev-Angelov Ilona Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar, Miskolc munkabiztonság, kockázat, munkabaleset Az Európai Unióban a munkavállalók mintegy 10%-a dolgozik az egészségügyi ágazatban, jelentős részük betegágy mellett. Hazánkban az egészségügyben dolgozó munkavállalók száma több százezerre tehető s ezek mintegy 2/3-a nő. Az egészségügy szerteágazó terület, melyhez széles spalettán kapcsolódnak a munkavállalók a különböző munkakörökben. Megemlíteném, hogy az Európai adatok szerint a munkával összefüggő balesetek előfordulási aránya jelentősen magasabb az EU átlagnál, illetve a statisztikák szerint ebben az ágazatban fordulnak elő második legnagyobb gyakorisággal váz- és izomrendszeri problémák. Kutatásunkban célul tűztük ki, hogy megismerjük az egészségügyi ágazatban dolgozók - betegellátás, speciális tevékenységek, kiemelt csoportokkal való foglalkozás, mentés, betegszállítás, vérellátás- magatartását a munkabalesettel és az ágazatban előforduló kockázati tényezőkkel kapcsolatban. Vizsgálni kívántuk, hogy az EU-ba történő belépés által mennyire érzik fontosnak a munkavállalók az így meghatározott munkavédelmi normákat és ezek betartása mennyire van összhangban az előírt egészségügyi ágazati szabványokkal. A vizsgálat során az egészségügyben foglalkoztatott szakdolgozóktól gyűjtöttünk be kérdőíves felmérést, melyben a leíró statisztika mellett rejtett összefüggés vizsgálatot is végeztünk. Kutatásunk eredményeként kiderült, hogy az egészségügyi ágazatban dolgozók, többnyire csak szükséges elméleti kötelezettségnek tartják a munkavédelmi előírások betartását és az ezzel járó gyakorlatban javasolt protokollokat. Mind a munkáltató és mind a munkavállaló a rendszerben a betegellátásra rendelkezésre álló korlátozott anyagi és emberi erőforrások miatt, sokszor az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételek semmibe vétele mellett végzi el a feladatait, látja el a teendőit, a munkabiztonsággal kapcsolatos motiválatlanság miatt. 77

80 JÓL BESZÉLSZ?! Pakai Tímea Békés Megyei Központi Kórház, Pándy Kálmán Tagkórház, Gyula kommunikációs nehézségek, ápolói reakciók, ápolói jogok A mindennapi betegápolás során nekünk, ápolóknak napi szinten meg kell küzdenünk sokféle kommunikációs helyzettel, mely együttérzést és empátiát igényel. Számtalanszor kerülünk azonban olyan helyzetbe, amely akár sértő, dühítő és igazságtalan ránk nézve, mégis higgadtan és megértően kell viselkednünk. Előadásom célja kérdőíves módszer segítségével felmérni, hogy mi, ápolók milyen gyakran vagyunk kitéve különböző nehéz kommunikációs helyzeteknek, és milyen módon reagálunk rá. A 252 kérdőív kórházunk több osztályának ápolói körében kerültek kiosztásra. 5 kérdés nemre, életkorra, végzettségre, munkakörben eltöltött időre vonatkozik, 12 kérdés félig zárt, szelektív kérdés, melyek konkrét kommunikációs helyzeteket és az arra adott ápolói reakciókat mérik fel, a 18. kérdés pedig nyitott kérdés, bárki leírhatta saját meglátásait. A válaszokat elemezve elmondható, hogy mi, ápolók gyakran ki vagyunk téve nehéz kommunikációs helyzeteknek (bizalmatlanság, harag, szóbeli és fizikai agresszió, megbecsülés és tisztelet hiánya, túlzott elvárások, fenyegetés a beteg/hozzátartozó részéről), melyek megterhelnek bennünket. A válaszokból kiderül az is, hogy ennek ellenére igyekszünk ezeket a helyzeteket türelemmel, megértéssel, szakmai felkészültséggel hatékonyan megoldani. Nekünk, ápolóknak is szükség lenne egy hatékony jogi érdekképviseletre. Mi ápolói részről igyekszünk mindent megtenni, hogy az asszertív kommunikációt elsajátítsuk tréningeken, képzéseken részt véve, hogy fejlesszük problémamegoldó képességeinket, empátiánkat, szakmai felkészültségünket. Ezen felül a betegek és hozzátartozók megfelelő tájékoztatása, szervezeti-működésbeli változások is szükségesek ahhoz, hogy sok, kommunikációs nehézséget elkerüljünk, megkönnyítve ezzel a mindennapi munkánkat. 78

81 BURNOUT TEAM A KÓRHÁZI DOLGOZÓK VÉDELMÉBEN Gerebenics-Szín Rózsa Békés Megyei Központi Kórház - Gyula munkahelyi lelki egészség, burnout, pszicho szociális kockázatok, prevenció Probléma megfogalmazása: Az egészségügyi ágazat egyik legnagyobb problémája az egészségügyi dolgozók korai kiégése, munkakedvük romlása és munkabírásuk csökkenése, mely kihathat a minőségi betegellátásra. A soktényezős munkahelyi stressz számos negatív hatása ismeretes. A burnout team munkája elengedhetetlen az egészségügyi dolgozók mentális egészségének megőrzése és a kiégés megelőzése szempontjából, továbbá a humánerőforrás fejlesztésének és megtartásának egyik nélkülözhetetlen eleme. Vizsgálat célja: Egészségügyi szakdolgozók egészség felmérése, ill. Pszicho szociális kockázatok gyakoriságának, okainak, következményeinek feltárása. Vizsgálat eszközei, módszerei: Online anonim kérdőíves módszer kérdőív került feldolgozásra. A vizsgált minta: Békés Megye Központi Kórház egészségügyi szakdolgozói. Eredmények, következtetések, javaslatok:pszicho szociális kockázatok elemzésével próbáljuk a megelőzés leghatékonyabb formáit megvalósítani intézményünkben. A team munkájának célja: az egészségügyben dolgozók önismeretének fejlesztése - a burnout figyelmeztető tüneteinek felismerése, és kezelése - a kommunikációs készség javítása és az asszertív készségek fejlesztése problémák feltárása, konfliktus-kezelési, és - megoldási mechanizmusok fejlesztése - önmaguk mentális karbantartására (stressz kezelés, időgazdálkodás, rekreáció). Team munkája hosszútávon, közvetetten a minőségi betegellátását célozza. 79

82 A NŐK HELYZETE AZ INTERVENCIÓS KARDIOLÓGIÁBAN Egervári Mária, Tóth Zsóka, Sághy László SZTE ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai központ, Szeged sugárvédelem, nők, intervenció, ionizáló sugárzás Probléma: Az intervenciós kardiológia területén egyre nagyobb arányban dolgoznak női orvosok és asszisztensek. A munkakörrel járó gyakori túlórák, ügyeletek, ionizáló sugárzás és egyéb egészség károsító tényezők azonban így is jelentős limitáló körülmények lehetnek a női munkavállalók körében. Cél: felmérni, hogy az intervenciós területen dolgozó nőkre, milyen pszichés és szomatikus hatással van az ionizáló sugárzás, milyen mértékben hat ez ki minden napi életükre. Vizsgálat módszere, vizsgálati minta: A klinikánkon és más intézmények intervenciós laboratóriumában dolgozó asszisztensek és orvosok körében történt kérdőíves, felmérés, mely kitért a motivációs tényezőkre, az ionázó sugárzástól való aggályokra, valamint a munka és családi élet összeegyeztetésének kérdésére. Ezen felmérés eredményeit hasonlítottuk össze a nemzetközi irodalomban női intervenciós kardiológusok körében végzett vizsgálatokkal. Eredmények, következtetés: a vizsgálatban részt vevők szerint a megfelelő védőfelszerelések alkalmazásával minimálisra csökkenthető az ionizáló sugárzás sztochasztikus és determinisztikus hatása. A dolgozók mérsékelten tartanak a káros tényezőktől, de ennek ellenére nem gondolkoznak munkahelyváltáson. Javaslat: jól beállított képerősítő, védőfelszerelések használat, egymás védelme a felesleges sugárterheléstől. 80

83 ÚJRA FÓKUSZBAN A MI EGÉSZSÉGÜNK, A MI EGÉSZSÉGÜGYÜNK Paulinyi Rita Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, I.sz. Központi Műtő, Budapest 2005-ben közel 600 dolgozó bevonásával mértem fel, hogy milyen is a mi vélt- valós egészségünk. Az eredmények sajnos rosszabbak voltak, mint amire számítottam, de a figyelemfelhívás szempontjából talán pont ez volt jó. Saját magamból kiindulva, az elmúlt években sokat romlott az egészségi állapotom, annak ellenére, hogy nap, mint nap szembesülök azzal, hogy mennyivel könnyebb lenne a megelőzés, mint a már kialakult probléma gyógyítása. Az Egészségügyi Világszervezet készített egy kimutatást, amely szerint az egészségi állapotért nagymértékben maga az ember a felelős. Azonban, tapasztalatom alapján a kötelező illetve a szervezett szűrővizsgálatokra se megyünk el, és nemcsak azért mert nem foglalkozunk magunkkal, hanem mert egyszerűbb azt mondani, hogy nincs erre időm. Érdekel, hogy mi, akik a preventív ismeretek tudásának birtokában vagyunk, valamint egyre divatosabb lett egészségtudatosabban élni, mennyire használjuk ki az előnyünket, mennyit teszünk a megelőzés és a megőrzés érdekében. Ezért idén a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ telephelyein szeretnék minél több dolgozót bevonni ebbe a felmérésbe. Ismert tény, hogy az egészségügy elöregedő szakma lett, az egészségi állapotunk egyre rosszabb, a létszámhiány miatt fokozottabb lett a terhelés, illetve egyre kevesebb idő jut magunkra, de nem felejthetjük el, hogy a gyógyítók egészsége nélkülözhetetlen a gyógyításhoz 81

84 NEM ELÉG TUDNI ALKALMAZNI IS KELL. NEM ELÉG AKARNI CSINÁLNI IS KELL. /GOETHE/ Gyurisné Pethő Zsuzsanna CSMEEK Hódmezővásárhely-Makó, Egészséges Vásárhely Program Egészségfejlesztési Iroda és a Makói Egészségfejlesztési Iroda Egészségfejlesztési Irodák Európai Uniós forrásból ben alakultak. Céljuk az egészséget szolgáló egyéni magatartásminták kialakítása, a lakosság és a speciális magas kockázatú célcsoportok körében, kistérségenként egy-egy fejlesztési projekt keretében az egészségfejlesztést támogató intézményrendszer kialakítása, az egészségügyi ellátórendszer egészségfejlesztéssel összefüggő feladatainak összehangolása, kapcsolatainak fejlesztése. A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében 61 Egészségfejlesztési Iroda (EFI) létrehozása kapott támogatást, kezdte meg a munkáját melyek közül sajnos több a fenntartási idő végére napjainkban- szünteti meg tevékenységét. Az idei évben egy újabb pályázati felhívás eredményeként újabb 50 EFI áll a prevenció szolgálatába az ország több járásában. Az Egészségfejlesztési Irodák feladatai közül az eredeti program szerint az egyik kiemelt, az ellátó rendszerből az EFI-be irányított, vagy saját kezdeményezésére az EFI-hez forduló lakosság egészségi állapotfelmérése és kockázat becslése, majd életmódváltó programokba irányítása, életmódváltó programok szervezése, az életmódváltó programokba irányítottak eredményességének mérése. Az EFI-ben dolgozók végzettsége szerint általában jól képzett közép vagy felsőfokú végzettségű szakdolgozók, egészségfejlesztők, illetve a mentális témában történt szolgáltatás bővítésével pszichológusok, szociális munkások, esetenként orvosok. Az egészségfejlesztő tevékenységet sok szolgáltató támogatja, pl. a mozgás programokat, egészségmagatartást formáló tudásátadást, a szenvedély betegségekkel kapcsolatos tevékenységet és a kommunikációt. Az Egészséges Vásárhely Program (EVP) és a Makói Egészségfejlesztési Iroda tevékenysége eredményeként a lakosság részére nyújtott szolgáltatása során, több mint egyéni és több mint kliensnél egészségnapon végzett életmód tanácsadás során szerzett tapasztalattal rendelkezik. A lakosok az egészséges vagy egészségesebb életmód megvalósítását a tapasztalataink alapján ismeret hiánya, a meglévő ismeretek alkalmazásának nehézségei és motiváció hiánya akadályozza. Ezen nehézségek leküzdésében komoly szerepe lehet az irodák kisszámú munkavállalóin kívül az egészségügyi dolgozóknak minden szintéren, mert az alap, a szak- és a fekvőbeteg ellátásban, a szociális szférában is nagy lehetőségek vannak az egészségfejlesztés területén. Az egészségügyi dolgozók képzésében a prevencióval kapcsolatos ismeretek megjelennek - nem hangsúlyosan - a tudással rendelkeznek a szakemberek, hiszen napi szakmai tapasztalataik is erre hívják fel a figyelmüket. Annak mértéke, hogy a személyzet mennyire alkalmazza a tudása átadását az egészséges életmóddal kapcsolatban a kliensek részére a mindennapi munkában, azt sajnos jelenleg csak egyéni szakmai igényesség és munkahelyi elvárás befolyásolja. Az időhiányt nem tartom kifogásnak, mindig van egy-két célzott egészségfejlesztő mondatra idő, pl. fürdetés, kötözés, kezelés és egyéb szakmai tevékenység közben. A megfigyeléseink szerint tudás átadással, motivációval egyéni sikereket lehet elérni, az egyéni szinten megjelenő életmódváltás és az egészségvédelem fejlődése a közösségi szinten is megjelenik előbb utóbb a statisztikákban, de nem szabad türelmetlennek lenni, ez egy hosszú távú megtérülés. Ha mindenki a maga szintjén kicsit többet tesz a klienseik egészségfejlesztéssel kapcsolatos tudás attitűdjének változása érdekében, szép sikereket lehet elérni. 82

85 SZŰRVE, VAGY SZŰRETLENÜL? AMIT A COLORECTALIS TUMORSZŰRÉSRŐL TUDUNK Kárpáti Veronika, Tóth Szilvia Tolna Megyei Balassa János Kórház, Szekszárd Kulcsszavak: prevenció, colon, daganat Célkitűzés: Az egészségügyi szakdolgozóknak az egészségnevelő tevékenysége területén lehetősége nyílik arra, hogy támogassa az egyént az egészségvédő és kockázatcsökkentő magatartásformák elfogadásában, melynek egyik leghatékonyabb módszere a személyes példamutatás. A colorectalis daganatok szűrésével kapcsolatos információk átadása, mivel ez a daganattípus 2. helyet foglalja el a daganatok okozta mortalitási sorrendben, és hazánkban számuk emelkedő tendenciát mutat. Vizsgálat eszközei, módszerei: Kórházunkban a 2018-as évben kezdődhetett meg az Endoszkópián a colorectalis tumoros megbetegedések szűrése ban egy vizsgálatot már folytattunk egészségügyi dolgozók körében, ami egy keresztmetszeti, rectospektív, leíró jellegű, quantativ kutatás volt. Eredmények: Az iskolai végzettség csak részben, míg a társas támogatás mértéke jelentősebben befolyásolja a szűréseken való részvételt. Az ápolók egészség-magatartása nem felel meg az egészséges életmódéletvitel feltételeinek, és ezzel nem mutatnak követendő példát a betegek számára, egészségnevelő tevékenységük nem hiteles. Következtetések:A lakosság egészségi állapotának javítása érdekében kardinális szerepet tölthetnének be a jól képzett, egészségtudatos magatartást tanúsító egészségügyi dolgozók. Valamint nagyobb hangsúlyt kellene fektetni egy ilyen fontos témára, mint a colorectalis tumorok szűrésére a médiában. 83

86 PONTRÓL-PONTRA AZ ANYAJEGYEK SZEREPE A MEGELŐZÉSBEN Sebőkné Farkas Éva, Dr. Együd Katalin SZSZBMK és Egyetemi Oktatókórház Jósa András Oktatókórház, Nyíregyháza Anyajegyek, Melanoma Malignum, Megelőzés Előadásunkban visszatekintünk a régi korokba. Kiemeljük az anyajegyek megítélését, elhelyezkedésének fontosságát a magyar néphitben és különböző kultúrákban. Prezentáljuk az anyajegyek divatban betöltött helyét a 18. században, és napjainkban. Későbbikben, kifejtjük az anyajegyek kialakulásának okát, előfordulását, tüneteit, formáit, kiemelve szerepét a Melanoma Malignum kialakulásában, mint kockázati tényező. Továbbiakban bemutatásra kerülnek egyéb tényezők, amelyek ezen, rosszindulatú betegség kialakulásában szerepet játszhatnak. Bemutatjuk a Melanoma Malignum megelőzésének lehetőségeit. Ismertetjük az önvizsgálat lépéseit, hangsúlyozva az anyajegyszűrés fontosságát. Bemutatjuk a dermatoscópos vizsgálat lényegét. Képi bemutatásra kerül a sebészeti úton történő szövettanai mintavétel, és a laboratóriumi szövettani vizsgálat. Végül részletezzük az egészségügyi dolgozó - ápoló szerepét a megelőző tevékenységekben. 84

87 AZ OTKA ÁLTAL TÁMOGATOTT SZŰRÉSI-KUTATÁSI PROGRAM NÉPEGÉSZSÉGÜGYI JELENTŐSÉGE, EREDMÉNYEI KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KOGNITÍV FUNKCIÓK ALAKULÁSÁRA Török Erika SZTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Szeged életminőség vizsgálat, kognitív funkciók, ápoló az egészségért Bevezetés, a vizsgálat célja, a vizsgált populáció, a program bemutatása: Az egészségtelen táplálkozás és életmód következtében kialakuló egészségi állapot romlás napjainkra világméretű problémává vált. Az emberiség nagy százaléka küzd túlsúllyal, magas vérnyomással, sokan megfeledkeznek arról, hogy ezek a problémák súlyos egészségi állapot romláshoz, életminőség rosszabbodáshoz vezethetnek. A demencia is világszerte súlyos népegészségügyi probléma ma már és jelentős számban az egészségtelen életmód, a kardiovaskuláris betegségek, az autoimmun folyamatok az okai a kognitív képességek romlásának. Az SZTE-n között zajló szűrési-kutatási programban összesen 731 fő vett részt a Szeged és vonzás körzetében élő, év közötti korosztályból. A nemenkénti megoszlás tekintetében kiemelendő, hogy még mindig a nők hajlandósága az erősebb a szűréseken való részvételre. Az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alap) által támogatott, ingyenes szűrési programsorozatba 404 fő női páciens és 327 fő férfi páciens kapcsolódott be. Az előadás részletesen bemutatja a toborzás tapasztalatait, a rekrutációs folyamat lényeges elemeit, a szűrési-kutatási program elindításának alapjait (etikai engedély megszerzése, KSH adatbázisból címlisták kérése, a szűrési program marketing folyamatának ismertetésével) kitér a szűrési program tervezési folyamatára, a páciens rekrutáció buktatóira, nehézségeire, eredményes technikáira, így metodikai javaslatot adva a szűrési programokba történő páciens toborzáshoz. Az előadás során bemutatásra kerülnek azok a vizsgálatok (antropometriai mérések, testzsír százalék mérése, BMI meghatározása, a testizom százalék és kézszorító erejének mérése, csonttömeg mérése, boka-karindex mérés, csontsűrűség mérése, vérlaboratóriumi paramétereinek ellenőrzése, kognitív tesztek és a látás átfogó vizsgálata) amelyek a szűrési-kutatási program szerves részét képezték. A program során az egészségi állapot, az életminőség, a táplálkozási szokások kérdőívek segítségével is mérésre kerültek illetve megelőzték a vizsgálatokat. Az előadás így hangsúlyozza a szűrési program népegészségügyi jelentőségén túl azt is, hogy milyen esetleges eltérések befolyásolják a vizsgálatba bekapcsolódott emberek mindennapjait, életminőségét, egészségi állapotát. A szűrési programban tevékenykedő munkatársak részfeladatai is bemutatásra kerülnek mindazon túl, hogy hangsúlyozásra kerül az is, hogy milyen attitűddel, kompetenciákkal és új szerepekkel lehet eredményeket elérni diplomás egészségügyi szakdolgozóként egy komplex szűrési-kutatási project során. A szűrési programban végzett vizsgálatok kiemelt eredményeinek bemutatása mellett külön hangsúlyt kapnak a memória tesztek (Mini Mental Teszt, Digit Substitution Teszt, Rey Complex Figure Teszt) segítségével vizsgált kognitív funkciókra vonatkozó kutatási eredmények. Az előadásban bemutatásra kerül a hazánkban mindössze két klinikán használt Rey komplex ábrák klinikai jelentősége is. A rövid és hosszú távú memóriát vizsgálva a kutatásban résztvevők külön figyelmet fordítottak a térbeni, időbeni orientálódás képességére, a megjegyző képességre, a felidéző emlékezésre, a megosztott figyelem képességére, az írási sebességre, az agyi frontális funkciók alakulására. A kognitív funkciók mérésével képet kaptunk így a páciensek téri-vizuális percepciójáról, a konstrukciós képességről, a rövid és hosszú távú memóriájukról. Depresszió vagy más pl. mentálisan leépült vagy egyéb organikus cerebrális károsodás észlelésekor, demencia jelei esetén a pácienseket a megfelelő szakambulanciákra irányítottuk. Az SZTE-n zajló A beszéd elemzésének jelentősége kognitív zavarok felismerésére című kutatási programba is tovább delegáltunk előszűrt pácienseket, így javítva ezen páciensek életminőségén. Az előadás érinti a szűrési programban résztvevő páciensek attitűdjét is az egyes memória tesztekben való részvétellel kapcsolatban valamint a páciensek további szakorvosi vizsgálatokon való részvételi hajlandósága is bemutatásra kerül a vizsgált populáció tekintetében. A szűrési program szerves részeként szereplő igen széleskörű, komplex szemészeti vizsgálat előnyeinek, szűrési tapasztalatainak bemutatására is sor kerül az előadásban, a prevenció jelentőségét és a programban résztvevő szakdolgozó egészségnevelő szerepét is hangsúlyozva. Kiemelésre kerülnek még az előadásban a kiszűrt kórképek gyakoriságának mutatói továbbá a páciensek betegéletútjának nyomon követésének jelentősége is. 85

88 A VÉDŐNŐ SZEREPE AZ AGYI ÉRKATASZTRÓFÁK MEGELŐZÉSÉBEN Szupera Enikő SZTE SZAKK Védőnői Alapellátási Egység, Szeged védőnő, agyi érkatasztrófák, prevenció Magyarországon és a világon is az agyi érkatasztrófák következtében halnak meg a harmadik leggyakrabban. Rendkívül jelentős gazdasági terhet jelent egyén, családi környezet és állam számára egyaránt, így népegészségügyi jelentősége megkérdőjelezhetetlen. Ezen betegségek 10%-a a 45 év alatti korosztályt érinti. Az előadó a reprodukciós időszak, a várandósság, a szülés körüli időszak, az újszülött és csecsemő kor, a gyerekkor, a serdülő- és fiatal kor időszakain keresztül részletezi a magatartásbeli kockázati és betegségi kockázati tényezőket. Az előadás rávilágít, ezen élethelyzetekben mik a sajátosságai a betegség kialakulásának. Ezek rámutatnak a prevenció lehetőségeire, amelyek sikeres közvetítése segíthetnek a tragikus emberi sorsok elkerülésében. Megállapítást nyer, az agyi érkatasztrófák nem csak az idősebb korosztály betegségei, jelentősége túl mutat eddigi tapasztalatainkon. A téma összerendezése ajánlást és tanácsokat tartalmaz számunkra, az egészségügyi szakdolgozók irányába. 86

89 THROMBOLYSIS HATÉKONYSÁGA AKUT STROKE ELLÁTÁSBAN AZ IDŐFAKTOR FÜGGVÉNYÉBEN Szabó- Laboda Adrienn SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar Ápolási tanszék, Szeged stroke, thrombolysis, prevenció Bevezetés: A stroke népbetegség, hazánkban akut stroke miatt évente ezer beteg kerül kórházba, közülük 85% agyi infarktusban, 12% agyi állományvérzésben, 3% pókhálóhártya alatti vérzésben szenved. A harmadik leggyakoribb halálok, a tartós rokkantság leggyakoribb előidézője. A kutatás célja: Vizsgálatom során szeretném feltérképezni, hogy Szegedről és vonzás körzetéből mennyi idő szükséges a stroke-ban szenvedő betegek thrombolysis kezelésének megkezdéséhez. Továbbá megnézni, van-e összefüggés aközött, hogy a tünetek megjelenésétől 1 órán belül vagy 4. órában kezdjük meg a kezelést a maradandó károsodások szempontjából. Szeretném felmérni, hogy az ismerethiány befolyásolja-e a korai orvoshoz fordulást. Módszer: Vizsgálatom során kérdőíves módszert alkalmaztam jegyzőkönyvvel kiegészítve, a Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinika Stroke Osztályán január 1 - december 31. között. Az adatelemzés leíró és matematikai statisztikai módszerek (Mann-Whitney, Wilcoxon és Spearman-féle rangkorreláció) segítségével történt (p<0.05). A vizsgálati minta jellemzői: 1263 akut stroke esetből 83 thrombolysis kezelésben részesülő beteg (átlag életkor 72,05 év). Eredmény: Lakhely szerinti eloszlásuk szerint nem volt jelentős különbség a thrombolysis megkezdéséig eltelt időben. Ismerethiány áll fenn a lehetséges kockázati tényezőkről. Következtetés: A beteg túlélési és gyógyulási esélyeit befolyásolja, hogy milyen gyorsan kerül be stroke centrumba, ahol elvégezhető a beavatkozás. Javaslat: Szűrővizsgálatok fontosságának hangsúlyozása, befolyásolható tényezők kiszűrése, betegoktatás. A betegutak szervezésének optimalizálása. 87

90 REHABILITÁCIÓS PROGRAMBAN RÉSZESÜLŐ DECOMPRESSIV CRANIECTOMIÁN ÁTESETT BETEG ÁPOLÁSA Bajkán Tivadar Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Hemiplégia Rehabilitációs Osztály Budapest szülés után, craniectomia, rehabilitáció Az esetleírásban szereplő páciens, szülés után gyermekágyi szakban esett át stroke-on. Malignus media occlosio miatt decompressiv craniectomiat végeztek nála. Súlyos maradvány tünetekkel érkezett rehabilitációra. A osztályon történő ellátás alatt számos nehézség merült fel. Az ellátását, ápolását nehezítette, hogy bár néhány utasításra reagált, de alapvetően nem volt verbális kontaktusba vonható. A család szerencsésen megoldotta a kisgyermek ellátását ezen idő alatt, de a beteg állapotában a legnagyobb változást a gyermekével való első találkozás hozta. A páciens onnantól motiválta és együttműködővé vált. Az osztályon dolgozó szakemberek számára is megható volt átélni ezt az örömteli pillanatot. A beteg rehabilitációjának útját szeretnénk bemutatni, elsősorban az ápolás és betegoktatás nehézségeit, és ezek megoldásait. 88

91 HOGYAN TOVÁBB? ÉRBETEGEK AMPUTÁCIÓ ELŐTT ÉS UTÁN Izsák Katalin, Szabó Péterné Markusovszky Egyetemi Oktatókórház Általános Ér- és Plasztikai Sebészeti Osztály Szombathely ateroszklerózis, amputáció, rehabilitáció A probléma megfogalmazása: Az aterosclerosis obliterans egy generalizált megbetegedés. Kialakulásának pontos oka nem ismert, de a klinikailag fontos rizikófaktoroknak nagy jelentőségük van. A WHO adatai alapján a világ minden civilizált országában az érrendszeri megbetegedések a vezető halálokok közt szerepelnek! Az érsebészeten ellátott betegek jelentős száma ebből a betegcsoportból tevődik össze! Az érsebészeti beavatkozások kimerítését-, eredménytelenségét, vagy progresszióját követően az irreversibilisen károsodott végtag csonkolására kerül sor. A vizsgálat célja: Bemutatni a Markusovszky Egyetemi Oktatókórház Általános Ér- és Plasztikai Sebészeti Osztályán fekvő betegek esetében az elmúlt öt évben milyen mértékben fordultak elő aterosclerosis miatti major amputációk, továbbá szeretnénk felhívni a figyelmet, a betegek rehabilitációs- és ápolási nehézségeire az egészségügyi ellátást követően! Módszer: Retrospektív adatgyűjtési módszer. Vizsgált minta jellemzői: közötti időszakban osztályunkon érrendszeri megbetegedések és azok szövődményei miatt elsősorban major amputáción átesett betegek vizsgálata. Eredmények: A szerzett alsóvégtagi artériás megbetegedések akut, valamint krónikus betegcsoportjában osztályunkon primer amputációkkal együtt 20%- os a major amputációk előfordulási gyakorisága. Ebből 35% cruralis-, valamint 65% comb amputáció történt meg. A további adatok eredményeit előadásunkban kívánjuk részletezni! Következtetések: Az érrendszeri megbetegedésben szenvedőknél beleértve a diabéteszes angiopátiákat is az alapbetegség- és szövődményei miatt kerül sor végtag minor vagy major amputációjára. Javaslat: Fontosnak tartjuk a beteg számára érthető, elfogadható edukációt, a család bevonását, a társszakmákkal- és az utógondozást nyújtókkal történő együttműködést, elősegítve a beteg mielőbbi rehabilitációját. 89

92 KRÍZIS- ÉS VÁLTOZÁSMENEDZSMENT AZ ÁPOLÁSVEZETŐK MUNKÁJÁBAN Kónya Anikó Magyar Ápolási Igazgatók Egyesülete "Mindenki elfogadja a változások elkerülhetetlen voltát. Mégis mindenki azt kívánja, a változás - akár az adózás és a halál - olyan messzire legyen kitolva időben, amennyire csak lehetséges." Péter F. Drucher (1999) Az előadás a változásmenedzsment elemzésével foglalkozik. Bemutatja az egészségügyi ellátó rendszer ápolásvezetőinek szakmai nehézségeit, a változásokhoz való viszonyulásait és azok kezelési folyamatát. Az előadásnak nem célja a humán erőforrás összes folyamatára koncentrálni, csak azokra a tényezőkre fókuszál, amelyek befolyásolhatják a biztonságos betegellátást és a betegelégedettséget. A kórházak működési folyamatiban technikai, gazdasági, informatikai és szakmai fejlesztések mellett elengedhetetlen a humán erőforrás szerepének megerősítése is. Ennek eredményeképpen kiemelt tudású humán erőforrásról kell beszélnünk. A biztonságos betegellátás sikeressége kétségtelenül a szakdolgozókat alkotói teamek minőségében rejlik. A munkafeladatokat lehet költséghatékonnyá tenni, de a humán erőforrást nem lehet kivonni. A változásokra reagálva készséget, jártasságot kell szerezni. Napjainkban a humán erőforrás folyamatos képzése kiemelten fontos feladattá vált. Nélkülözhetetlen az egyéni tudás, tapasztalat és kompetenciafejlesztés. Ezek hiányában nem lennének képesek a nagyobb hatáskörrel és jogkörrel felruházott dolgozók a rájuk bízott feladatokra. Az egészségügyi szakdolgozók értékelését a tanulás, oktatás, fejlesztési tréning nagy mértékben meghatározza. A szakdolgozók vonatkozásában országosan megfigyelhető a hiánytendencia, ami komoly kockázatot jelent. Az utódlás tervezés bonyolult feladat. Fontos, hogy stressz tűrő, ambiciózus, humán orientált szisztematikusságú tulajdonságokkal, képességekkel rendelkezzen a jelölt. Krízis- és változásmenedzsment? Felmerül a kérdés, hogy hogyan kezeljük, mire figyeljünk, hogyan alkalmazkodjunk a változáshoz, milyen változással állunk szemben (folyamatos, radikális stb.), és mi jellemzi a szervezeti kultúránkat? 90

93 2016 A VÁLTOZÁS ÉVE A SZEGEDI SEBÉSZETI KLINIKA ÉLETÉBEN Terhes Anita SZTE SZAKK Sebészeti Klinika, Szeged Változás, biztonságosabb munkavégzés, esztétikusabb környezet A Sebészeti Klinika illetve a műtétes szakmák szétválásának rövid bemutatása 1929-től napjainkig. Változás a klinika működésében: ügyeleti ellátás telephelyek, járó és fekvőbeteg ellátás vonatkozásában. Különbségek előnyök és hátrányok a régi és új klinika között. Változás ma már megszokássá vált eljutottunk az ellenállástól a mindennapi rutinig. Hogyan éltük meg a változás folyamatát? 91

94 HOSPICE RÉSZLEG INDÍTÁSA FŐNŐVÉRI SZEMMEL Bártfai Szilvia Tolna megyei Balassa János Kórház Krónikus Belgyógyászati Osztály, Szekszárd tervezés, szervezés, multidiszciplináris team, szemléletváltásszemléletformálás, kommunikáció, életminőség 2017 tavaszán szép, de nehéz feladatot kaptunk, osztályunk Hospice részleggel bővül. Célunk egy jól működő, jól szervezett részleg kialakítása volt, mind a betegek, mind pedig az ott dolgozók igényeit figyelembe véve, a hozzátartozókat támogatva. Bevonva őket az ápolási feladatokba, lelkileg támogatva, igény szerint gyásztanácsadással segítve. Az egészségügyben eltöltött sok éves tapasztalatunkra támaszkodva, valamint más Hospice intézményben tett látogatáson ért benyomások alapján terveztünk-szerveztünk, hogy meg tudjuk valósítani az elképzeléseinket. A tárgyi feltételek mellett nagy kihívást jelentett, a megfelelő összetételű ápoló team kialakítása. Nem feledkezhetünk meg a team többi résztvevőjéről, mint gyógytornász, dietetikus, szociális munkás, valamint mentálhigiénés szakember, rehabilitációs tevékenység terapeuta, hogy az életminőség az utolsó percig minél magasabb szinten megőrizhető legyen, kreatív foglalkozások megszervezésével és kivitelezésével. Minél több gyógyíthatatlan betegségben szenvedő páciensnek és hozzátartozóiknak szeretnénk enyhíteni az utolsó hetek, napok szenvedéseit, valamint továbbadni a hospice szemléletet-szellemiséget, mert tévhitek élnek a hospice-al kapcsolatban. 92

95 ÚJ BELÉPŐ DOLGOZÓK OKTATÁSA INTÉZMÉNYÜNKBEN Emberné Heitler Andrea, Gróf Kinga, Bódi Mariann Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Budapest oktatás, betegbiztonság Előadásunkban bemutatjuk az Intézetünkben 2014 óta működő új dolgozók képzésének rendszerét. Az új dolgozók oktatásának fő célja minél gyorsabb integrálásuk, hogy megtalálják helyüket a szervezetben, és bekapcsolódjanak a biztonságos betegellátás folyamatába. A gyors beilleszkedéssel hamarabb átlátják a működési sajátosságokat, a belső működési rendet. Megismerik a szervezeti kultúrát, megértik a kapcsolódó kereteket és elvárásokat. Az új dolgozó mielőbb helyismeretet szerez és tisztában lesz azokkal a betegbiztonság szempontjából kockázatos tevékenységekkel, amelyek a munkavégzése során előfordulhatnak és megelőzhetőek. Az előadás során kitérünk a képzési rendszer előnyeire, valamint arra, hogy hogyan csökkenti a képzés a nemkívánatos események előfordulását. 93

96 MUNKAELÉGEDETTSÉG AZ ÁPOLÓK KÖRÉBEN Varga Ágnes SZTE-SZAKK Fül- Orr- Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika, Szeged munkaelégedettség, ápoló, terheltség, munkaerőhiány A vizsgálat célja volt felmérni az ápolók munkaelégedettségét befolyásoló tényezőket, továbbá megismerni a pályaválasztási motivációjukat, fizikai és pszichés terheltségük mértékét. Az adatfelvétel október 20. és december 9. között történt egy saját készítésű online kérdőívvel. A vizsgálatban azok vehettek részt, akik a kutatás ideje alatt ápolói munkakörben dolgoztak. Az adatok Microsoft Excel 2013 szoftver segítségével kerültek elemzésre. A vizsgálatból kiderül, hogy az ápolók a sajátos munkarend, az ápolóhiány, a magas ápoló-beteg arány miatt, a fizikai terheltségüket igen magasnak ítélik, a munka jellegéből kifolyólag pedig a pszichés megterheltségük sem elhanyagolható. A kitöltők az elismeréssel, a fizetés mértékével, a humán erőforrással a legkevésbé elégedettek. Az eredmények az ápolók terheltségére hívják fel a figyelmet és az ebből következő kockázatokra. Az ápolók munkaelégedettségét leghatásosabban a humán erőforrás, az anyagi és erkölcsi elismerés növelésével lehetne emelni. 94

97 MOTIVÁCIÓ - HOGYAN TARTSUK MEG A MUNKATÁRSAINKAT? Jónás Gyöngyi SZTE SZAKK Ápolásvezetési és Szakdolgozói Oktatási Igazgatás motiváció, vezetés, elvándorlás Az elmúlt évtizedekben az egészségügy égető gondjává vált az ellátáshoz szükséges egészségügyi munkaerő megfelelő szintű biztosítása. Több ezer ápoló hiányzik a rendszerből. A hiány okai között szerepel a nyugdíjba vonulás, kivándorlás, pályelhagyás. Felmerül a kérdés, hogy hogyan lehet a szűkös keretek között az ápolókat bent tartani a rendszerben. Az előadásomban arra keresem a választ, hogy vajon az ápolók motivációinak ismeretében a kórházi és osztályos vezetők találnak-e olyan hatékony motivációs technikákat, mely csökkenti az elvándorlás mértékét az egészségügyi szektorból. 95

98 LEUKEMIAI TEAM MUNKA LIMPHOID LEUKEMIA KIHÍVÁSAI Rakk Gabriella, Török Zsolt SZTE SZAKK Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermek Egészségügyi Központ Onko-Haematologia, Szeged acut limphoblastos leukemia (ALL), leukémiás gyermek ápolása, személyre szabott ápolás, team-munka Magyarországon évente körülbelül új leukémia kerül felismerésre (Dr. Kovács Gábor és mtsai, 2013). A rákkal diagnosztizált gyerekek gyógyulási aránya fokozatos növekedést mutat (Ries L. és mtsai, 2008). A leukémia szó jelentése- fehérvérűség, mely a vérképzőszervrendszer daganatos megbetegedése. A rákos sejtek burjánzásnak indulnak a csontvelőben illetve a perifériás keringésben, ezáltal kiszorítva az ott termelődő egészséges vörös és fehérvérsejteket illetve vérlemezkéket. Ennek eredményeként immundeficiencia, anaemia valamint vérzékenység alakul ki, ezen betegeknél. A jelenleg is osztályunkon kezelt fiatal felnőtt nagylány recidivált ALL. kemoterápia alatt áll. Alapbetegségéből kifolyólag is rengeteg ápolási kihívást jelent a személyzetnek ezen betegségcsoport kezelése, mely kizárólag személyre szabottan és teammunkával valósítható meg, hiszen minden beteg gyermek egy egyéniség, egyedi és megismételhetetlen, így ápolásában is mindig az ezt kell figyelembe venni és az ő szükségleteit, problémáit kell kezelnünk. Az osztályunkon hatékonyan működő Onko-team (orvos, ápoló, gyógytornász, dietetikus, pszichológus és szociális munkás) nap, mint nap újraértékeli a gyermek jelenlegi állapotát, várható eredményeit, melyekre megoldást kell találniuk.. Egy kemoterápiás kezelés rengeteg mellékhatással bír, még akkor is, ha az ott dolgozók prevencióval igyekeznek élni és ezáltal elejét venni mindennemű kellemetlen történésnek, aminek a gyermekek ki vannak téve, nem beszélve arról, hogy rengeteg fertőzés, szepszis és állapotukhoz társuló akár életveszélyes krízis is kialakulhat. Így ezen egészségügyi személyzet a szakma szabályainak legprecízebb és legnagyobb szinten történő aszepszis és antiszepszist betartva kell, hogy dolgozzon, amit betegoktatásban a gyermeknek és hozzátartozóinak is meg kell, hogy tanítsunk. A hosszú kezelési idő közösségből való kiszakadás és a szülő keresetének kimaradása nagy terhet ró a családra, legfőképpen a betegre, aki hibásnak érzi magát és haragszik a világra. Magába fordul az esetek legnagyobb részében falat állít maga és az egészségügyi személyzet közé, amit az ápolóknak kell tégláról-téglára lebontaniuk, hogy a gyermek megbízzon bennük, ezáltal tudnak egymásnak egyenrangú partnerei lenni a közös munkában,melynek célja a gyógyulás lehatékonyabb elérése, hiszen ők vannak legtöbbet a beteg ágya mellett figyelve minden rezdülését és mozdulatát. 96

99 LEUKEMIAI TEAM MUNKA LIMPHOID LEUKEMIA KIHÍVÁSAI III. Sápi Orsolya-gyógytornász SZTE-SZAKK Központi Fizioterápiás - és Rehabilitációs Részleg és Oktatási Csoport, Szeged Acut Limphoblastos Leukemia (ALL), Mozgásterápia, Team-munka Magyarországon évente körülbelül új leukémia kerül felismerésre (Dr. Kovács Gábor és mtsai,2013). A rákkal diagnosztizált gyerekek gyógyulási aránya fokozatos növekedést mutat (Ries L. és mtsai, 2008). A gyerekgyógyászat már nem csak az orvosi beavatkozásokra fókuszál, hanem a betegek jobb életminőségének elérésére is. A kemoterápia perifériás idegrendszerre történő káros hatása révén bekövetkező neuromuscularis deficitek a járáskészség csökkenéséhez vezetnek, melyek pedig a felnőttkori cardiopulmonaris egészség korlátozását okozhatják (Ness K. és mstai,2012). A csökkent motoros készségszint, az izomgyengeség, az egyensúly romlás és a boka dorsalflexiós mozgásterjedelmének limitációja tapasztalható (Hartman A. és mtsai,2006; Wright MJ. és mtsai,2005). Klinikánkon 18 éves beteg, recidivált ALL miatt áll kezelés alatt, melynek része a mozgásterápia én kezdődött, több hónapos gyógytorna az állandóan változó kezeléshez, illetve a psziho-szociális-fizikális állapothoz igazodott. Ennek megfelelően választottuk a gyógytorna eszköztárából módszereket, mely igazodtak a nemzetközi protokollokhoz (The Stoplight Program). A terápia kulcstényezője a team-munka az osztályon dolgozó szakemberekkel. A szoros együttműködés tette lehetővé a több dimenzióban zajló beavatkozás ezen szintjét. Az eredményesség a közös, de különbözően értékelt tapasztalatok együttes megvitatásán, az oda-vissza zajló folyamatos visszajelzésen alapszik. A fizikális állapot javítása nem csak a gyógytornász feladata, hanem az összes szakterület közös felelőssége. 97

100 LEUKEMIAI TEAM MUNKA LIMPHOID LEUKEMIA KIHÍVÁSAI III. Godó Katalin 1, Lesznik Katalin 2 1 SZTE SZAKK Ápolási Igazgatás Dietetikai Szolgálat, Szeged 2 SZTE SZAKK Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermek Egészségügyi Központ, Szeged Leukemia (ALL), Dietoterápia, Team-munka Magyarországon évente körülbelül új gyermekkori leukémiás (ALL, AML, CML) esetet diagnosztizálnak, melyek közül a leggyakoribb az ALL. A daganatos betegségben szenvedő egyének túlnyomó többsége a kezelés időtartalma alatt alul táplálttá válik, a kialakult malnutrició az onkológiai kezelés eredményét csökkentheti.(spiro A. Baldwin C, Patterson A, et al. The viwes and practice of oncologiststowards nutritional support in patientsreceiving chemotherapy. Br J Cancer 95: ,2006) A malnutrició kialakulását maga a betegség és az onkológiai kezelés is befolyásolhatja. AZ ESPEN 2017-es ajánlás ellenére a daganatos betegségek táplálásterápiája világszerte elmarad a kívánt mértéktől.(lövey J. Nutrition therapy of cancer patients. Magy. Onkol 61: ,2017) A SzTE Gyermekklinika Onko- Haematológia osztályán kiemelt figyelmet fordítunk a betegek tápláltsági állapotának felmérésére és annak követésére. A közel nagykorú betegünk ALL recidiva miatt került felvételre végén. Páciensünk vékony testalkatú, felvételkor 166 cm magas, 51,8 kg volt, BMI: 18,78. Az onkológiai kezelés során fellépő étvágytalansága miatt több alkalommal kiegészítő parenterális táplálásban részesült, ápolók táplálékfelvételét folyamatosan dokumentálták, klinikánkon egyén étrendet biztosítottunk számára. Felvételkor és a kezelés időtartalma alatt több alkalommal InBody méréseket végeztük, mellyel testösszetételét folyamatosan monitorizáltuk, izomtömeg vesztésének megakadályozása céljából energia és fehérjebevitelét figyeltük, gyógytornász segítségével egyéni tornán vett részt amely alkalmazkodott aktuális fizikai és pszichés állapotához. A haematológia osztály kiemelt figyelmet fordítunk a team munkára, napi szintű konzultációt folytatnak a különböző szakterületek dolgozói. 98

101 DERMATOMYOSITIS FORMÁI, ÁPOLÁSI TEENDŐK, INTERDISZCIPLINÁRIS KAPCSOLATOK A GYÓGYÍTÁS SORÁN Fodorné Barát Ágnes, Ungi Lászlóné SZTE SZAKK Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika, Szeged A dermatomyositisben szenvedő nőbeteg ápolása során szeretnénk bemutatni a betegség típusait, fotókkal illusztrálva, hangsúlyozva az ápolói teendők fontosságát az ellátás folyamatában. A sikeres gyógyulás reménye a jól szervezett TEAM munka. Az előadás során rávilágítunk a társszakmák segítségének fontosságára, hiszen a holisztikus szemlélet elengedhetetlen feltétele a gyógyulásnak. 99

102 AZ AGYSÉRÜLTEK SPECIÁLIS ÁPOLÁSA A REHABILITÁCIÓBAN Frey Erika Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Agysérültek Rehabilitációs Osztálya Budapest agysérült ellátás, speciális rehabilitáció, team munka Az agysérült betegek ápolása a rehabilitációban egy speciális szakterület. A kezdeti időszakban nem minden beteg képes a megfelelő kontaktusra, kommunikációra és az együttműködésre. Ennek több oka is lehet: a személyt ért trauma, a betegségbelátás hiánya, poszttraumás amnézia /PTA/, dezorientáció, memóriazavar, afázia. Az agysérült betegnek a kis változás is nagy változást jelenthet, és váratlan állapot romlást is okozhat. Az ismeretlen, gyakran kiszámíthatatlan, kontrollálhatatlan állapotaik fokozzák a kiszolgáltatottság érzetét, amely következtében általános lehet a félelem, a szorongás, kétségbeesés. A rehabilitáció alappillére a team. Az egymás közötti kommunikáció, információ átadása, az együttműködés, egymás támogató jelenléte nagymértékben hozzájárul a betegek fejlődéséhez. Az agysérültek rehabilitációjában különböző nehézségekkel küzdenek a team tagok, a betegek és családtagjaik is egyaránt. A cél közös, az érintett személy és családjának minél nagyobb fokú önállósága. 100

103 SZEREPEK ÉS KOMPETENCIÁK A GERINCVELŐSÉRÜLTEK KORAI REHABILITÁCIÓJÁBAN Szanyó Zsuzsanna, Veress Mónika Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Gerincvelősérültek Rehabilitációs Osztály Tetraplég Betegek Korai Rehabilitációs Részleg, Budapest Kulcsszavak: Korai Rehabilitáció, szerepek, kompetenciák, team munka Téma bevezetése: Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Gerincvelősérültek Rehabilitációs Osztálya bázisán április 2-án kezdte el működését a Tetraplég Betegek Korai Rehabilitációs Részlege, amelynek létjogosultsága a súlyos, magas nyaki gerincvelő-sérülést szenvedett betegek rehabilitációs szempontok szerinti ellátásának szükségessége, mihamarabbi átvételének lehetősége. Tárgy: A részlegen 13 ápoló dolgozik folyamatos intenzív szakorvosi háttérrel, valamint az osztállyal közös gyógytornászokkal, pszichológussal, masszőrrel, rehabilitációs szakorvosokkal, háttérként az Intézet teljes szolgáltatási portfoliójával. A részlegen egyszerre 10 beteget tudunk ellátni speciális intenzív ágyakon, 8 bedside monitorral, lélegeztető géppel, jet lélegeztetővel, infúziós pumpákkal, légággyal, fluidizációs ággyal. Állapotnak megfelelően lehetséges oxigén terápia biztosítása folyamatosan, illetve intermittálva április 2. és december 31. között 263 beteget láttunk el. Team munka ahol összekapcsolódik az ápolók és gyógytornászok munkájának fontossága Következtetés Összefoglalás: A sérültek rehabilitációját több tényező határozza meg. Számos pozitív és negatív hatás éri őket a korai időszakban. Előadásunkban ezen hatásokat ismertetjük, melyik miként hat a beteg állapotára, a rehabilitáció folyamatára. Előadásunkban felhívjuk a figyelmet a gerincvelősérültek rehabilitációját hátráltató tényezőkre, az ápolói szerepekre és kompetenciákra, melyek mind a rehabilitációs, mind az intenzív mind az intenzív jellegű ellátás ápolói normáinak megfelelnek. 101

104 RÖVID BÉL SZINDRÓMÁS BETEGEK ELLÁTÁSA INTÉZMÉNYÜNKBEN Lada Szilvia 1, Szakács Anikó 2, Dr.Zsilák-Urbán Mihály 3 1 SZTE SZAKK Ápolásvezetési és Szakdolgozói Oktatási Igazgatás, Szeged 2 SZTE SZAKK I.sz. Belgyógyászati Klinika, Szeged 3 SZTE ÁOK SZAKK Központi Gyógyszertár, Szeged Malnutríció, RBS (rövid bél szindróma), OPT (otthoni parenterális táplálás), táplálási team A kórházi betegellátás során egyre gyakrabban találkozunk malnutrícióval mely felismerése és kezelése gyakran nehézségekbe ütközik. A súlyos malnutríció mögött találkozunk ritka és különleges betegcsoporttal is, mint a RBS. Ezen betegek ellátására és táplálására is különös figyelmet kell fordítani. Intézményünkben kezelt RBS betegek ellátását szeretnénk bemutatni és a lehetőségeinket ismertetni. Intézményünkben megjelentek a ritka és különleges betegcsoportok, melyek megkövetelték a magas szintű ellátást és a szakmacsoportok közös összehangolt munkáját. A nehezen táplálható betegek folyamatos monitorozást igényelnek illetve bélelégtelen állapotban nem mindig elégséges csak a szájon keresztüli táplálás. A RBS esetében évekig vagy akár élete végéig is szükséges lehet a beteg kiegészítő parenterális táplálása. Ezen betegcsoport kezelése, ellátása és folyamatos monitorozása különös figyelmet igényel tól, az első beteg megjelenésétől, megalakult a belgyógyászati klinikánkon a táplálási team. Ennek tagjai jelenleg a gasztroenterológus, gyógyszerész, szaknővér, dietetikus. A team feladatai közé tartozik a malnutríció szűrése, szakkonzíliumok adása, a perioperatív táplálás és az OPT megszervezése. Előadásunkban a táplálás terápia monitorozását szeretnénk bemutatni részletesebben és a team tagok együttműködését, továbbá ismertetni a lehetőségeinket és a felmerülő problémákat amelyekkel találkozunk ezen betegek ellátása során. 102

105 EMLŐRÁK ELLENI HARC-MIT TEHETÜNK MI? Göncző Andrea SZTE SZAKK Központi Fizioterápiás- és Rehabilitációs Részleg és Oktatási Csoport, Szeged emlőrák, önvizsgálat, komplex kezelés, eredmények bemutatása Az emlőrák a nők között ma az egyik leggyakoribb halálok. A nők mintegy 10 %-nak van esélye arra, hogy élete folyamán emlőrákban betegedjen meg. Magyarországon 2001-ben vezették be Népegészségügyi Program keretében a nők mammográfiás szűrését. Ez a rendelkezés növelte a felismert és kezelt emlőrákos betegek számát és egyben javította a gyógyulásuk esélyeit. A mellrák elleni harc jelképe a rózsaszín szalag már 1991 óta. Az alapítvány fő célja hogy a tudatosítást hátráltató akadályok leküzdésével szorítsák vissza a betegséget. A tájékoztatásban, ismeretterjesztésben, a tudatosításban lehet és van szerepe minden szakdolgozónak. Nem titkolt célunk ennek tudatosítása minden szakdolgozóban, hiszen minél korábban kerül felfedezésre egy elváltozás annál kisebb műtéti beavatkozással oldható meg. A kezelés komplex, team munkát igényel (orvos, nővér, gyógytornász, pszichológus.). A műtéti típus kiválasztása a TNM alapján történik. Az elvégzett beavatkozás excisio vagy mastectomia és Sentinel nyirokcsomó biopsia vagy axillaris block dissectio -befolyásolja a felső végtag postoperativ funkcionális elváltozásait. Ezek a mozgásbeszűkülés, az izomerő csökkenés és a fájdalom. Szeretnénk bemutatni három különböző műtét technikai megoldással kezelt beteg eredményeit. Vizsgáltuk a betegek vállöv-, vállízületi mozgásterjedelmét, izomerejét, lelkiállapot változásait, a jelentkező fájdalom nagyságát és a hétköznapi tevékenységek elvégzésének mértékét. Gyógytornával célunk a vénás keringés támogatása, az érintett oldali kar váll ízületi mozgásterjedelmének javítása, a kontraktúra kialakulásának megakadályozása, az izomerő csökkenés megakadályozása illetve erősítés, a kóros, védekező testtartás kialakulásának megelőzése illetve a nyiroködéma kialakulás kockázatának csökkentése. A kezeléseket egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások keretében végezzük. Betegeink a postoperatív második-harmadik napon otthonukba távoznak ahol a megtanult gyógytorna folytatása javasolt 4-6 hétig. 103

106 PANITUMUMAB KEZELÉSEK Könczöl Melinda, Keszei Júlia, Altmajer Beáta Markusovszky Egyetemi Oktatókórház Onkoradiológiai Osztály, Szombathely Biológiai célpontokra ható készítmény, Mellékhatások Kezelésük, PICC line, PORT A colorectalis carcinoma komoly népegészségügyi problémát jelent. Mind a férfiaknál, mind a nőknél a halálozási lista elejére kerültek. Az áttételes vastag és végbélrákban szenvedő betegek kezelésében a panitumumab a biológiai célpontokra ható készítmények új csoportját jelenti, mint teljesen humán monoklonális antitest, mely sem speciális előkezelést, sem telítő adagolást nem igényel. Onkoradiológiai osztályunkon 2012-től került bevezetésre, mint tételes elszámolású gyógyszer. Legjellegzetesebb mellékhatások: bőrkiütés, bőrpír, hámlás, fissulák, körömágygyulladás, fokozott szőrnövekedés. Leginkább a szempilla. BNO- WHO Statisztika szerint a tavalyi év panitumumab kezelések száma: 133. Betegek száma: 25. Dolgozatunkban részletezzük a bőrtüneteket, azok súlyossági fokát és protokoll szerinti kezelésüket. Kitérünk a kemoterápia szabályaira a kezelés kezdő pillanatától egészen a befejezésig. A Picc-line és a Port fontosságára is hangsúlyt fektettünk, mint tartós vénabiztosítások. 104

107 ONKOLÓGIAI BETEGEK DÓZISCSÖKKENTÉSE CT VIZSGÁLATOK SORÁN Straubingerné Vince Ildikó Tolna megyei Balassa János Kórház, Szekszárd sztochasztikus hatások, staging, restaging, TNM rendszer, dóziscsökkentés Az onkológiai betegek kezelésük során sokszor vesznek részt CT vizsgálatokon, az állapotuk TNM rendszer szerinti meghatározása, és a terápia eredményességének követése érdekében. Köztudott dolog, hogy ezek a vizsgálatok járnak a legnagyobb sugárterheléssel, ugyanakkor alkalmazásuk elengedhetetlen. A betegség és kezelés ideje alatt kapott sugárdózis mennyisége emeli a sztochasztikus hatások kockázatát. A probléma megoldására átvettük a Pécsi Radiológia Klinika vizsgálati protokolljait, melynek eredményeképpen jelentős dóziscsökkentést tudtunk elérni első negyedévének beteganyagát feldolgozva mutatjuk be számszerűen eredményeinket. Nagyon fontosnak tartjuk a dóziscsökkentő eljárások bevezetését. Mi képalkotók ezzel tudunk hozzájárulni az onkológiai betegek túlélési esélyeinek javításához. 105

108 ÚJ VÉNABIZTOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEK AZ ONKOLÓGIAI BETEGEK ELLÁTÁSÁBAN Rimai Judit, Somodi Zsolt Bács-Kiskun Megyei Kórház, Kecskemét tartós véna biztosítása, PICC-LINE katéter, kevesebb szövődmény Cél: Tartós véna biztosítása a kemoterápiás szerek biztonságos beadásához, Neoadjuváns és adjuváns kezelések kivitelezéséhez. Minél több betegnek lehetőséget biztosítani egy stabil vénán keresztüli kezeléshez, ezáltal az életminőség javuláshoz. Módszer: Ultrahang vezérelt perkután szúrásból centrál vénabiztosítás, a v. basilica vagy v. cefalica felől a v. cava superiorba. Eredmény: Az onkológiai ellátásban régiós szinten júliusában elsőként került beültetésre a Megyei Kórház onkológiáján a PICC-Line katéter, melynek következtében a betegek életminősége optimálisabb, a tartós véna biztosításával elkerülhető a kezelésekből rendszeres szúrások kellemetlensége. Alkalmas kemoterápiás kezelésre, folyadék pótlásra, transzfúzió beadására vagy tartós antibiotikum kezelésre, vénás táplálásra, rendszeres vérvételre. Következtet: A perifériáról felvezethető centrál vénánál a szúrás helyéből adódóan kevesebb szövődmény alakul ki, paravazációnak minimális a lehetősége. A beültetés egyszerűsége lehetővé teszi, hogy képzett szakdolgozó is végezhesse. A beültetés nem igényel RTG kontrollt. A könnyű kezelhetőség eredménye, hogy a beteg két kezelés közötti időben otthonába távozhat. Azon betegeknek ajánljuk, akik néhány héttől több hónapig tartó kemoterápiás kezelésben részesülnek, amennyiben a beteg compliense lehetővé teszi. Más osztály krónikus betegei számára is ajánlott, amennyiben több hétig tartó vénás terápia szükséges, mert kiváltja a gyakori perifériás szúrásokat. A megfelelő kötéscserék és átmosások mellett bent tarthatóságának ideje kilenc hónap is lehet. Tapasztalataink szerint kényelmes a beteg számára, és költséghatékony az osztály számára. 106

109 ÚJ ELJÁRÁS A BŐRÖN ELHELYEZKEDŐ DAGANATOK KEZELÉSÉBEN: ELEKTROKEMOTERÁPIA Pávleti Ilona, Kormányos Magdolna, Tösmagi Gabriella, Páskáné Tancsik Gabriella, Dr. Kis Erika Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika, Szeged egyszerűen kivitelezhető és hatásos módszer a bőrön elhelyezkedő daganatok kezelésében Az elmúlt tíz év sebészeti kezelését áttekintve intézetünkben kezelési újdonságként hazánkban 2007-ben elsőként került alkalmazásra, majd bevezetésre az elektrokemoterápia (ECT), amely mára már elismert klinikai módszer a cután és subcután tumorok gyógyításában. Az ECT képes a betegek életminőségének növelésére függetlenül a várható élettartamtól, fájdalmas, vagy vérző léziók gyógyítására ugyanúgy, mint javítani a betegek kozmetikai és az ezzel összefüggő szociális kapcsolatait, szerv funkciót megkímélni, és amennyiben izolált lézióról van szó, potenciálisan a beteget meggyógyítani. Palliatív beavatkozásként elsősorban melanoma malignum cutan és subcutan bőráttéteinek kezelésére alkalmazzuk az eljárást az európai standardot követve. Gyógyító célzattal Gorlin-Goltz szindrómás betegek multiplex basaliomáit kezeljük elsősorban akkor, ha a fej-nyaki régióban helyezkednek el és az ún. high risk csoportba sorolhatók, és a bőr alatti szöveteket is beszűrik. A beavatkozás indikációs területe folyamatosan bővül. 107

110 A FEJ NYAKI ÉS GÉGE MALIGNUS TUMOROS BETEGEK TÁPLÁLTSÁGI ÁLLAPOTÁNAK JELENTŐSÉGE Dzsula Katalin Debreceni Egyetem Klinikai Központ Fül Orr Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika, Debrecen dysphagia, biokémiai vizsgálatok, NRS 2002 kérdőív A fej-nyak tumoros betegek tápláltsági állapotának felmérését és ennek jelentőségét több fontos probléma felvetése indokolta: a tumoros betegek számának alakulása világszerte, magyarországi fej-nyaki tumoros esetek elhelyezkedése nemzetközi viszonylatban (férfiak és a nők is az 1. hely), a betegek alultápláltsága, a fej-nyak tumoros betegek alultápláltságának fokozott veszélyeztetettsége. A vizsgálat célja: A fej-nyak tumoros betegek tápláltsági állapotának felmérése és táplálásterápiájának megtervezéséhez a legideálisabb módszereket meghatározzuk. A vizsgálat eszközei, módszerei: validált kérdőív (NRS 2002), dokumentum elemzés (Kórlap, Ápolási Dokumentáció), biokémiai módszer (hgb,crp,albumin), saját adatgyűjtést (testsúly és testmagasság mérés, BMI meghatározás) alkalmaztunk. A vizsgált minta jellemzői: A klinikai fekvőbetegek (DE KK Fül Orr - Gégészeti és Fej - Nyaksebészeti Klinika) azon fekvő betegeit választottuk ki, akik az alábbi BNO kóddokkal lettek elszámolva (BNO kód: C0000 C9999). Eredmények: A tápláltsági állapot meghatározásához nem tartjuk elegendőnek csak a BMI meghatározását A szűréshez eredményesen tudtuk használni az NRS 2002 kérdőívet, és a biokémiai vizsgálatokat. Javaslatok: Hozzunk létre táplálási teameket minden fekvőbeteg intézményben. Szűrjük a tápláltsági állapotot és időben kezdjük el a táplálás terápiát. 108

111 SZTÓMÁVAL ÉLNI?? VÉGBÉLDAGANATOS BETEGEK KEZELÉSI LEHETŐSÉGEI Bezsenyi Istvánné Bács-Kiskun Megyei Kórház, Kecskemét vastagbél rák, vendégnyílás, kezelési lehetőségek Magyarországon a vastagbélrák második helyen áll a rosszindulatú daganatok incidenciájában. A vastagbél daganatok %-át a rectum tumorok adják. A betegség előfordulása nem csökken emellett a 40 év alatti betegek száma nő. Az utóbbi 20 év során a vastagbél daganatos betegek túlélési esélyei nőttek, a hatékonyabb kezelések a megváltozott műtéti technikai lehetőségek hatására. Napjainkban sem lehet azonban minden végbéldaganatos beteget rectum eltávolítás nélkül meggyógyítani. Lényeges, hogy a beteg műtétre kerülése előtt komoly stresszhelyzetben, bizonytalanságban van a kivizsgálás idején. Az onkológiai kezelés megtervezésével egyidőben kialakulnak a műtéti kilátások is. A betegek döntését a kezelések elfogadására vonatkozóan meghatározza, hogy szükség van e vendégnyílás kialakítására. Amikor az onkológiai kezelés algoritmusa olyan, hogy a műtét a kezelések későbbi szakaszában következik el, a beteg hosszú időt tölt kétségek között a leendő sztómával kapcsolatban. Ezek a kezelések több hónapig is tarthatnak. Ez alatt az idő alatt a betegnek el kellene jutni a vendégnyílás elfogadásának gondolatáig. Ehhez sok esetben szakszerű segítségre lenne szükség. Előrelépést jelentene, ha a betegek és a családtagok már a diagnózis közlésétől kezdve egy olyan szakemberhez tartoznának, aki végigkíséri a beteget az onkológiai kezelés minden lépésében és támogatni, segíteni tudja a sztómával való későbbi élete során is. 109

112 INTRAOPERATÍV ENDOSCOPIA SZEREPE A RECTUM DAGANATOK SEBÉSZI KEZELÉSÉBEN A LAPAROSCOPOS VALAMINT NYITOTT MŰTÉTI TECHNIKA TÜKRÉBEN Kocsis Mónika 1, Ábrahám Szabolcs 1, Tóth Illés 1, Molnár Tamás 2, Lázár György 1 1 Sebészeti Klinika, 2 1.sz. Belgyógyászati Klinika, SZTE SZAKK, Szeged rectum daganat, sebészet, endoscopia Bevezetés, célkitűzések: A colorectalis daganatok sebészetében a laparoscopos technika (LAP) megjelenésével az intraoperatív endoscopia (IOE) szerepe is előtérbe került a laparoscopos eszközökkel nem tapintható elváltozások lokalizációjában. Célkitűzésünk annak megállapítása volt, hogy Klinikánkon 2014 és 2016 között, rectum tumorok miatt végzett műtétek során az IOE hogyan befolyásolja a sebészi radikalitást a választott műtéti technika (LAP vs. nyitott (NY)) függvényében. Beteg és módszer: Vizsgálatunkat retrospektív módon végeztük január 1. és december 31. között Klinikánkon 380 betegnél történt rectum illetve rectosigmoidealis tumor miatt műtét. Kizárásra kerültek az akut-, a palliatív resectiok, a rectum exstirpatiok valamint a neoadjuváns onkológiai kezelést követő teljes klinikai/pathológiai regressiot mutató esetek. A kiválasztott 165 betegnél LAP, 38 NY (76 vs. 23%) - 39 esetben, a műtétek 24%-ban történt IOE (IOE+). Vizsgáltuk a daganattól mért átlagos distalis resectios (DT) és circumferentialis távolságot (CFT), az eltávolított nyirokcsomók számát (NYCS), valamint a daganattól minimum 20 mm-re, ill. annál közelebb eső distalis resectios távolsággal bíró esetek arányát mind a LAP/NY, mind az IOE+/- műtétek tekintetében. Eredmények: Az DT és CFT szignifikáns különbséget mutat LAP ill. NY csoportok között (30.64 vs mm; vs mm). A NYCS tekintetében szintén jelentős különbség mutatkozik a LAP csoport javára (14.18 vs ). A minimum 20 mm-es resectios távolságot a LAP csoportban az esetek 74%-ban tudtuk eléni, míg NY technikával csak 50 %-ban. NY+IOE esetében a DT-t ról 24 mm-re sikerült növelni a IOE- csoporthoz képest, ezzel párhuzamosan emelkedett a minimum 20 mm-es DT aránya is (66.7 vs. 46.9%). Következtetések: Vizsgálatunk alapján a LAP technikával egyértelműen előnyösebb onkológiai eredményeket érhetünk el a rectum tumorok műtétei során. Noha a DT tekintetében egyértelemű, szignifikáns különbségeket csak a NY csoportban tudtunk kimutatni az IOE javára, az IOE nem csak a nem tapintható elváltozások lokalizációjában, hanem a distalis resectios szél pontos meghatározásában is segítséget nyújt. 110

113 ÁPOLÁSI IGAZGATÓ KIHÍVÁSAI HUMÁNERŐFORRÁS PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁBAN Gróf Kinga, Bódi Mariann, Emberné Heitler Andrea Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Budapest humán erőforrás, problémamegoldás, erőforrás felhasználás Előadásunkban bemutatunk több problémás humán erőforrás helyzetet és ezek Intézeten belüli megoldását illetve megoldási kísérletét. Az ápolási igazgató mindennapi kihívásai közé tartozik, hogy a kompromisszumokkal alkalmazható munkavállalót milyen módon illessze be a közösségekbe, milyen munkafeladatokkal bízza meg. Ismertetjük öngyilkossági kísérlet után szakdolgozók visszaillesztési próbálkozását a kollektívákba, várandós gyógytornász elhelyezését kórházon belül illetve fiatal diabeteszes esetlegesen szövődménnyel is rendelkező kollegák munkavállalási feltételeinek megteremtését. Az esetbemutatások kapcsán értékelésre kerülnek a pozitív és negatív befolyásoló tényezők. 111

114 A MINŐSÉG FOGALMA, DIMENZIÓI AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSBAN. Csanádi Andrásné SZTE SZAKK Onkoterápiás Klinika, Szeged Bevezető: a minőség igénye, a minőségre való törekvés életünk minden területén jelentőséggel bír. Cél: a munkavégzés területén a minőségre való törekvés. A minőségi munkavégzés tükrözi az adott intézmény szigorú követelményrendszerét, igényességét. Bemutató előadásom rámutat a minőséget meghatározó dimenziókra. A minőségi tevékenység folytatásához elengedhetetlen ezeknek a dimenzióknak az ismerete az egészségügyi ellátó rendszerben dolgozók részéről. Lényeges, hogy a minőség fogalmát nem lehet egy szinten kezelni a minőségbiztosítás fogalomkörével. Összefoglalva: kiemelendő a szakdolgozók magas szintű képzettsége és felkészültsége a minőségi tevékenység folytatásához annak érdekében, hogy munkájukat tudományos rangon, kompetencia határaik betartása mellett legyenek képesek a beteg ember szolgálatába állítani. Ez a szemlélet csak akkor tud megvalósulni, ha az egészségügyi ellátó rendszer képviselői folyamatosan képezik magukat, elhivatottan törekednek a minőségi munkavégzés betartására. 112

115 ÁPOLÁSVEZETŐI INFORMÁCIÓS RENDSZER, ÁPOLÁSI MUTATÓK Nagy Géza Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház, Nyíregyháza Ápolásvezetés, ápolási mutató, ápolásvezető nagy Géza Bevezetés: Célom az ápolásvezetők részére, a bemutatás, a figyelem felhívás, a meggyőzés. Szeretném bemutatni az ápolásvezetőknek, hogy szükséges olyan ápolásvezetői módszertan, amelyet alkalmaznunk kell, ahhoz, hogy az ápolási munka magunk és mások által is látható, bemutatható és érthető legyen. Ahhoz, hogy a gazdasági igazgatók, orvos igazgatók, főigazgatók megértsék gondolatainkat, problémáinkat, tények szükségesek, ok-okozati összefüggéssel. Nem működik a szubjektív alapú megközelítés, nincs érdekérvényesítés. Ezért magunkat, munkánkat tényeken keresztül kell bemutatni. Vizsgálati anyag és módszer: Ehhez ad alap az ún. Ápolási mutatók. Két csoportba bontottuk. Első csoport a minőségi ápolási mutatók, amelyek a beteg ápolásának súlyosságát adják. A másik a mennyiségi ápolási mutatók, amelyekben a beteggel végzett ápolási, szakápolási feladatok számszerűen megjelennek. Ezen belül egyrészt vannak bázis, minden szervezeti egységben kötelező, és másrészt vannak plusz finomított, csak adott ápolásra jellemző ápolási mutatók, amelyek az adott szakmát jól példázzák. Az ápolói egységből elinduló csoportosításnak gátat csak a vezetői igényesség, döntési szükséglet szabhat. Eredmények 1. Az ápolás minden szervezeti egység szintjén láthatóvá vált. 2. Az adatok jól használhatóak, anyag, létszám igényeink objektív alátámasztására. Felelős ápolásvezetői döntésekben tényszerű segítség. Megváltozik az ápolásvezetői hozzáállás, problémalátás, ezáltal a szervezeti kultúra. 3. Segít a társ igazgatókkal, vezetőkkel való tárgyalás során az érvelésben, a megértetésben. 4. Jó alapját képezi az éves ápolásvezetői beszámolóknak. 5. A homogén ápolás szakmák, ápolási egységek remekül összemérhetőek, objektív módon kimutatható, hogy melyik szakmában, milyen súllyal jelenik meg az ápolás súlyossága, illetve az ápolási feladatok. Hol dolgoznak többet, hol nehezebb az alapápolás. Következtetés: A vizsgált ápolási mutatók által az ápolási munka, ápolási egységszinten választott időintervallumban, vetítési egységben Mérhető Tervezhető Elemezhető Összehasonlítható Kutatható Ellenőrizhető Javaslat: Az ápolási mutatókhoz érdemes időintervallumokat rendelni, ez alapján a szakdolgozói szükséglet alátámasztható. 113

116 ÁPOLÁSI VIZITEK ELEMZÉSE, TANULSÁGOK Bódi Mariann, Gróf Kinga, Emberné Heitler Andrea Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Budapest Ápolási vizit, minőség, ápolásfejlesztés, betegellátás minősége A betegellátás minőségének javítása az ápolási terület fejlesztése Intézetünkben mindig kiemelt jelentőséggel bírt. Az elmúlt évtizedben számos fejlődésen, fejlesztésen ment át az ápolási vizit és a hozzá kapcsolódó cheklista. Előadásunkban szeretnénk bemutatni, hogy 2007 óta milyen változások történtek az ápolási vizit ellenőrző lapjain, hogyan kerültek bevezetésre 2014-ben a jelenlegi ellenőrzési lapok, hogyan alakultak az ápolási vizitek a gyakorlatban. A vizsgálat során összehasonlításra kerülnek a év adatai a közti időszak eredményeivel. Az elemzés során kitérünk a negatív és pozitív tapasztalatokra, érdekességekre, rendszerhibákra. További fejlesztési javaslatokat mutatunk be indikátorok beépítésének lehetőségével mely megkönnyítené és átláthatóbbá tenné a minőség ellenőrzési szempontokat és objektíven mérné a szakmai megfelelőséget. 114

117 VÉRT VAGY ÉLETET? Banos Olga Bács-Kiskun Megyei Kórház, Kecskemét irányított véradás, betegbiztonság-szakdolgozói szerep, ritka szövődmények Történeti áttekintés, honnan- hová tartunk? A vérről alkotott felfogás kezdetekig nyúlik vissza. Többféle nézet uralkodott koronként. A vér az élet, erő, fiatalság, egészség szimbóluma ezt a csodálatos erőt a fiatalság, az egészség helyreállítására lehetne felhasználni. Vér, mint szervdonáció. Vérkészítmény bevitele gyógyító megelőző céllal a recipiens érrendszerébe / szervezetébe. Irányított véradás napjainkban, miért is, mi a jelentősége, kinek, hogyan kérdésekre válaszolva! - A hozzátartozó, rokon, barát (donor) megjelöli azt a személyt (recipienst) akinek kívánja adományozni a levett, vérét. OVSZ nyilván tartja a vérkészítményt, és a Szakma szabályai szerint kiadja a megjelölt betegnek a kezelőorvos igénye alapján. Megfelelő ismeretek birtokában végzett transzfúzió előkészítése, a beteg követése, a betegbiztonság betartása mellett a folyamat alatt szakdolgozói szerepben. Betegbiztonság (patient safety):mentesség a véletlenszerű károsodástól a gyógykezelés folyamán; a gyógykezelés következtében kialakuló nem kívánt hatások elkerülését, megelőzését vagy korrigálását célzó tevékenységek (Kohn 2000,). Hol ejthetünk hibát, milyen károsodással, szövődménnyel kell számolnunk amennyiben nem ismerjük a feladat buktatóit. Az Amerikai Aneszteziológustársaság lapja, az Anesthesiology januárban két tanulmányban is foglalkozik a leggyakrabban halált okozó transzfúziós szövődményekkel. A transzfúzióhoz társult akut tüdőkárosodás (transfusionrelated acute lung injury, TRALI) és a transzfúzió okozta keringéstúlterhelés (transfusion-associated circulatory overload, TACO) az első (38%) és második (24%) leggyakrabban halált okozó transzfúziós szövődmény az USA-ban. Mindezen kérdésekre adott válaszok és a konkluzió levonása mellett ajánlom figyelmükbe a napjainkban kicsit elhanyagolt témakört, mely igenis mérföldkő lehet egy emberi élet megmentése kapcsán. A legjobb transzfúzió amit a beteg nem kap meg! 115

118 A NEGATÍV NYOMÁS TERÁPIA ÁPOLÓI VONATKOZÁSAI Kádár Afrodité Sebészeti Klinika Felvételes Osztály, Szeged modern kezelés, ápolói fejlődés, gazdaságosság Vizsgálat célja a negatív nyomás terápia pontos ismerete és megfelelő felhasználása az aszepszis és antiszepszis szabályai betartása mellett. Vizsgálat eszközei és módszereiként az osztályunkon felhasznált negatív nyomás terápia bemutatása és a modern kezelés által elért eredmények ismertetése. Gazdaságosság szempontját szem előtt tartva elemezni a módszer hatékonyságát. Korábbi kutatások eredményének bemutatása, felhívni az ápolói társadalmat a saját maguk fejlődésének és fejlesztésének fontosságára. 116

119 VERSENYFUTÁS AZ IDŐVEL AZ ÉLETÉRT Kozma Jánosné, Kissné Mona Erika Debreceni Egyetem Klinikai Központ Tüdőgyógyászati Klinika, Debrecen Szepszis, Sofa score, qsofa, pontozás, Beteg központúság Bevezetés: A szepszis sok szempontból az egyik legnagyobb kihívást jelenti az akut betegellátásban és az intenzív terápiában. A kórképet definiálni rendkívül nehéz. Diagnózisa és kezelése csak felkészült és elhivatott szakemberek összefogása révén nyújthatja a betegek legjobb túlélési és felépülési esélyeit. A szakmai kihívások mellett problémát jelent az is, hogy a szepszis népegészségügyi problémává vált. Elég arra gondolnunk, hogy manapság világszerte többen halnak meg szepszishez társuló szövődmények miatt, mint pl. vastagbélrákban. Vizsgálati módszer, eredmények: Az előadás célja a szepszis patofiziológiai hátterének bemutatása mellett a diagnosztika és a terápia néhány fontos, és újnak számító elemének ismertetése A Sofa pontszám 6 változóból áll, ezek mind, egy szervrendszert képviselnek. (légző rendszer, idegrendszer, szív és érrendszer, máj, koaguláció, vese) Minden szervrendszer 0 tol (normál), 4 ig. (nagyfokú diszfunkció) pontértékhez van hozzárendelve. A Quick Sofa (qsofa) pontszám. a Sofa pontszám egyszerűsített változata, de csak három klinikai kritériumot foglal magában: (RR, légzésszám, tudatzavar : GCS 15). Egyszerűen arra használjuk, hogy felismerjük az intenzív osztályon kívüli fertőző betegeket, akik valószínűleg szeptikusak. Következtetés: Célul tűztük ki a szeptikus állapot mielőbbi felismerését, használjuk a Sofa score, és a qsofa score pontozásos rendszerét. Az új információk birtokában a korai jelek felismerésével a jelentős mértékben befolyásolni tudjuk, hogy az ellátásra szoruló betegek az alapbetegségük súlyosbodása miatt minél kisebb hányada kerüljön súlyos szeptikus állapotba. 117

120 A BETEG ÉS CSALÁDKÖZPONTÚ ELLÁTÁS A GYAKORLATBAN Baloghné Zombori Ildikó CSMEK- Hódmezővásárhely- Makó Kulcsszavak: együttműködés, habilitáció, infrastruktúra Problémafelvetés: Napjaink egészségügyi ellátásának, egyik egyre markánsabban jelentkező problémájaként határozhatjuk meg a családközpontú ellátás hiányát. A gyermek és szülészeti ellátásban számos intézmény kezdeményezett ezirányú módosításokat, azonban minden aspektusát figyelembe vevő, kifejezetten családbarát jellegű intézmény alig akad az országban. Az előadás arra kívánja a figyelmet ráirányítani, hogy a koncepció milyen formában valósítható meg az időskorúak ellátásában. A vizsgálat módszere: Saját készítésű kérdőíves vizsgálat, ami kiterjed a kliensekre, az ápolókra, gondozókra, és a családtagokra. Várható mintanagyság kb. 150 fő. Keresztmetszeti kutatás, a választott statisztikai próba: logisztikus regresszió, khi- négyzet próba. Következtetések, javaslatok: A megszokott, de nem működő gyakorlat javítására intervenciós programok bevezetésére lenne szükség, amiben építünk a család meglévő ismereteire és azokat egyénre szabottan fejlesszük úgy, hogy az ápolás, ellátás folyamatába bevonva edukáljuk őket. Ennek megvalósítására a beteg körüli teendőket szükséges lenne további más diszciplínákhoz tartozó szakemberekre kiterjeszteni, melyben a szocioterapeuta, a szociális munkás és pszichológus kiemelten fontos.nélkülözhetetlen az intézmények infrastruktúrájának átalakítása és az idősek igényeire történő formálása, melyben a több funkcionális tér, a berendezés és ezek családias jellege kell, hogy domináljon. A családközpontú szemlélet gyakorlati megvalósulásának próbája pedig a kimeneteli tényezők kidolgozása, hiszen az elsődleges törekvés, hogy az idős embert akár otthonukban is képesek legyenek ellátni, vagy időszakosan hazavinni. Ehhez a betegek sorsának nyomon követése az utógondozás szerepének kidolgozása és szociális, családsegítő ágazattal történő együttműködés szükséges. 118

121 GYERMEKJOGOK BETARTÁSÁNAK VIZSGÁLATA, A KÓRHÁZBAN KEZELT GYERMEKEK SZÜLEINEK TAPASZTALATAI ALAPJÁN Takács Andrea Markusovszky Egyetemi Oktatókórház-Szombathely gyermekjog, szülői tapasztalat, jogok megvalósulása A gyermekek életében adódhatnak olyan élethelyzetek, melynek következtében elkerülhetetlen a kórházi kezelés, ez számukra és szüleik számára is mind testileg, mind lelkileg megterhelő szituáció. Gyakran lehet hallani, hogy a beteg jogai sérülnek, egy esetleges kórházi benntartózkodás alkalmával. A vizsgálat célja az, hogy a szülők tapasztalatait megismerve információt kapjunk arról, hogy egyes jogok milyen mértékben valósulnak, kiemelve a szülők ismereteit, gyermekük melletti benntartózkodás, ellátásban való részvétel lehetőségeit, tájékoztatásuk mértékét. A szülői tapasztalatok felmérésére a kérdőív szolgált módszerül, a kapott eredményeket pedig leíró statisztikai módszer segítségével dolgoztuk fel. A kutatásban való nagyszámú szülői részvételnek köszönhetően sikerült látványos eredményeket kapni. Ezek alapján megállapítható, hogy a gyermekjogok megvalósulása tekintetében kismértékű javulás időről-időre tapasztalható, de minden téren szükség van további fejlődésre. 119

122 "ÚGY SZERETTEM VOLNA, HA NEM BÁNTOTTATOK VOLNA" Szerzők: Nagy Ildikó, Nagyné Soltész Zsuzsanna Csolnoky Ferenc Kórház - Gyermekgyógyászati Centrum Gyermek intenzív, Veszprém A világon mindenütt, beleértve Magyarországot is évente több ezer gyermeket bántalmaznak családon belül, és az esetek jelentős része nem kerül felszínre. Az erőszak lehet szomatikus, emocionális és szexuális eredetű. Évente körülbelül 30 gyermek halálát okozza bizonyítottan fizikai agresszió. Korcsoportok szerint a gyermekek 12%-a 3 éven aluli, 20%-a óvodás- és 26%- a általános iskolás. A gyermekbántalmazás kényes betegség, mind az egészségügyi ellátó személyzetnek, mind a szociális- és hatósági szerveknek - az egyértelmű eseteket leszámítva a felismerés és bizonyítás, az eljárás nem könnyű feladat. Esetismertetés: Fél éven belül három, intenzív ellátást igénylő, bántalmazott csecsemő felvétele történt osztályunkra, egy halálos kimenetellel. Két életben maradt csecsemőnek radiológiailag is igazolt maradandó idegrendszeri károsodása keletkezett. Fontos a gyanújelek felismerése, melyben a fizikális vizsgálat, a radiológiai eredmények és a nem koherens, bizonytalan anamnesztikus adatok segítenek. Következtetés: Az első esetet leszámítva, - ahol egyértelmű volt a bántalmazás - a hatóságok korai értesítése, a történtek felderítésére tett lépések kiemelkedő fontosságúak voltak. Nagy hangsúlyt kell fektetni az alapellátással, a családsegítő szolgálattal és a hatóságokkal való szoros együttműködésre, a bántalmazott gyermekek későbbi pszichés támogatására. A gyermekbántalmazás megelőzése össztársadalmi feladat, már gyanú esetén is lépni kell! 120

123 OBJEKTÍV HALLÁSVIZSGÁLAT CSECSEMŐ ÉS GYERMEKKORBAN (MÓDSZEREK, NEHÉZSÉGEK, HIBALEHETŐSÉGEK) Herczeg Csilla, Tombáczné Dobó Márta, Dr. Matievics Vera SZTE SZAKK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika, Szeged Csecsemőkori, objektív hallásszűrés, hallásszűrés gyakorlatban Az újszülöttkori objektív hallásszűrés, törvényi úton való bevezetése, újra felszínre hozta számunkra a vizsgálatokkal kapcsolatos mindennapi problémákat, nehézségeket, előnyöket valamint az új lehetőségeket. Beavatkozással kapcsolatos alapfogalmakat ismertetjük. Kezdeti lépések, a szűrővizsgálatok bevezetése klinikánkon. Személyi és tárgyi feltételeket, nehézségeket, ismertetjük. Mérőeszközöket bemutatjuk, amiket a mindennapokban használunk. Csecsemőkori hallásszűrés a gyakorlatban BERA phone-nal, ennek eredményeit szemléltetjük diagrammok segítségével, egy rövidebb időablakon keresztül. Betekintünk a teljeskörű objektív audiológiai hallásvizsgálatba (amennyiben az ismételt szűrés eredménye felveti a halláscsökkenés lehetőségét, további vizsgálatok, javasoltak). 121

124 GONDOZÁS A XXI. SZÁZADBAN ( Spiritualitás az ápolásban) Györei György, ápoló SOTE Sürgősségi osztály, Budapest spiritualitás, lélek, humánum Probléma: Az orvostudomány fejlődésével együtt jár az ápolás jellegének a változása is. A modern eszközök használata megkönnyíti az ápolók munkákát, ugyanakkor csökken a közvetlen kontaktus a beteggel. Igy a munkafolyamatban elveszik az ember. A verbális kommunikációt felváltja az adat elemzés. Így egyik oldalról javul az ápolás szakmai minősége, de kiveszik a lélek a gondozásból. Vizsgálat célja: Felmérni az ápolók közt a beteggel töltött idő mennyiségét, a verbális, és nonverbális eszközök használatát. Feltérképezni az adminisztratív munka és a konkrét ágymelletti tevékenység arányát. Vizsgálat eszközei, módszerei: Szerkesztett kérdőívek, interjúztatás, ápolástörténettel foglalkozó kiadványok elemzése. Vizsgálat eredménye: A kérdőívek elemzése után arra a következtetésre jutottam, hogy az egészségügyi személyzet és a betegek is igényt tartanának a gyakoribb kommunikációra. De az adminisztratív munka megnövekedése miatt kevesebb ideje van a szakszemélyzetnek a beteggel foglalkozni. A kliens moitorozilását elősegítő eszközök kényelmessé tették a munkát. Gyakorlatilag a nővérpult mögül lehet obszerválni a beteget. Következtetés: A fejlődés vissza veti az ápolás minőségét. A beteggel töltött időt nem pótolja az orvostudomány eszköz fejlesztése. A legjobb monitor a nővér Ha nem foglalkozunk a beteg lelkével akkor nem végeztünk megfelelő ápolást. A WHO egészség elméletét felhasználva: Az ápolás nem más, mint a beteg testi, lelki, szociális jóllétének biztosítása. 122

125 TETOVÁLÁS, DE MIÉRT??? Függ Róbertné SZTE SZAKK Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika Szeged, Szeged tetoválás fajtái, média befolyása, klinikai dolgozók tetoválásai Az élő emberi bőr tartós megfestése a legelső művészetek egyike. Kb évvel ezelőttről származott női múmia bőrén már egyértelmű festéknyomokat találtak. Az egyik legősibb ismert ember, aki tetoválást viselt, Ötzi, az 1990-ben az Alpok magas hegyei között talált férfimúmia, akinek a korát kb évre becsülik. A tetoválás szó eredete a tatau polinéziai szóra vezethető vissza. Napjainkban sokak számára a tetoválás nem csupán divat, egyre többen vannak, akik azért tetováltatják magukat, mert így akarják kifejezni, megvalósítani önmagukat. Minden egyes tetoválás egyfajta üzenet a külvilágnak, és a viselője számára is fontos mondanivalót hordoz. Részben médiának köszönhetően válik egyre elterjedtebb a tetoválás, bár nem minden társadalmi rétegben. A régi idők, általában börtönben készített egyszerű tetoválásait felváltották a szalonokban rajzoltak jó minőségű tetoválások. Különböző tattoo stílusok jöttek létre, változatos a mintakészlet. A tetoválás során a bőr alsóbb rétegébe, az ún. irhába juttatnak festéket tű segítségével. A tetoválás maradandó, noha egyes színezékek az idő folyamán veszítenek intenzitásukból. A tetoválást elsősorban művészi ábrák készítésére használják, de ma már hozzátartozik a kozmetika eszköztárához is. Mivel mindennapi munkánk a bőrhöz kapcsolódik, gyakran találkozunk tetoválással. A tetoválás készíttetésének hátteréről, okairól, céljairól a klinikánkon dolgozók között végeztünk felmérést. Ezenkívül bemutatjuk a leggyakoribb tetoválással kapcsolatos szövődményeket is. Ezek lehetnek allergiás reakciók, a tű, szúrás, esetleges fertőzés okozta károsodás, valamint az un. tetoválással együtt előforduló kórképek. 123

126 TÁPLÁLKOZÁSI SZOKÁSOK A GLUTÉNMENTES DIÉTÁT TARTÓ SZEMÉLY CSALÁDI KÖRÉBEN Godó Katalin, Rozman Irén Szilvia SZTE SZAKK Ápolási Igazgatás Dietetikai Szolgálat, Szeged Hazánkban, akárcsak világszerte a coeliakiával diagnosztizált betegek száma egyre nő. A gluten sensitive enteropathia az egyetlen olyan autoimmun betegség, amelynek kiváltó tényezője ismert. Kizárólagos kezelési módja az α- gliadin mentes étrend. A gluténmentes étrend betartása nem csupán a diétázó, hanem a család, baráti kör felelőssége is. A nem megfelelő élelmiszer és nyersanyag tárolás valamint ételkészítés kapcsán a gluténnal történő szennyeződés elkerülhetetlen, így a közeli hozzátartozók, barátok gondos odafigyelésére feltétlen szükség van. Anonim, online kérdőív segítségével felmértük, hogy a gluténmentesen valamint a gluténmentesen és ehhez kapcsolódóan egyéb betegség miatt speciálisan táplálkozó személyek családjában mindez hogyan valósul meg, egészen az élelmiszerek, élelmi nyersanyagok beszerzési helyének kiválasztásától a tárolás és ételkészítés folyamatán keresztül az étel elfogyasztásig. A kapott adatokat statisztikai módszerekkel elemeztük, előadásunkban bemutatjuk. 124

127 A NYELÉSZAVAROK KOCKÁZATÁNAK FELMÉRÉSE ÉS SZÖVŐDMÉNYEINEK KIKÜSZÖBÖLÉSE STROKE BETEGEKNÉL Gránási Bettina SZTE SZAKK Neurológiai Klinika Stroke Osztály, Szeged dysphagia, nyelésfelmérés, komplikáció Bevezetés: A dysphagia (nyelészavar) gyakori komplikációja az agyi vascularis történéseknek. Egy svájci 2016-os tanulmány során a stroke-on átesett betegek 20%-nál észleltek nyelészavart, a dysphagia az esetek több mint felében a bentfekvési idő alatt perzisztált. Nyelészavarok komplikációi közé tartozik: tüdőgyulladás, aspiráció veszélye, malnutríció, dehidráció, hosszabb bent fekvési idő és magasabb mortalitás. Anyag és módszer: januárjától a Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinika akut Stroke Osztályán ischaemias stroke-on átesett betegek dokumentációit elemeztük és nyelésfelmérését végeztük. Felmérésünkben ezidáig 327 elemzést végeztünk (ez folyamatosan zajlik). Eredmények: A felvételre került betegek közel felénél (45,5 %) észleltünk nyelészavart. Nasogastrikus szonda lehelyezése 1-2 napon belül megtörtént. Nyelészavar esetén 13%-al megnőtt a bent fekvési idő. Következtetés: A nyelészavar fontos komplikációja az ischaemias stroke-nak, súlyos következményekkel járhat, ami meghosszabbítja a betegek bent fekvési időtartamát, a prognózist rontja. Emiatt a korai nyelésfelmérés kiemelkedő fontosságú. A mielőbbi nasogastrikus szonda lehelyezése a komplikációkat szignifikánsan csökkenti. 125

128 A MINDENNAPOK NEM MINDENNAPI FELADATAI NÉGY ÉVES A SZEGEDI SÜRGŐSSÉGI BETEGELLÁTÓ ÖNÁLLÓ OSZTÁLY Szögi Andrea SZTE SZAKK SBÖO, Szeged sürgősségi ellátás, triázs, multidiszciplinaritás, krízishelyzetek június 2-án volt a Szegedi Sürgősségi Önálló Osztály megnyitásának negyedik évfordulója. Osztályunk megnyitásával a Szeged és környéki sürgősségi ellátás újraszervezése történt meg, lényeges változást hozva ezzel az ellátási struktúrába. Célunk a mindennapos sürgősségi ellátási helyzeteken felül jelentkezett nem mindennapi feladatok ismertetése, ezek ápolószemélyzetre való hatásának bemutatása. Az SBÖO a régió multidiszciplináris ellátásának képviselője és központja. A mindennapos sürgősségi ellátási esetek mellett osztályunk szembesült a migrációs krízissel, több tömeges ellátási eseménnyel (kémiai égés 20 fölötti sérülttel, tömeges balesetek tíznél több sérülttel, Ebola gyanús esetek menedzselése, hőségriadók és rendkívüli időjárási helyzetek) A nagyszámú betegforgalom, a fertőző betegségek, a tömeges balesetek, a migrációs krízishelyzet komoly fizikai és lelki terhet ró az osztály személyzetének minden tagjára. Az első szakdolgozói vonalban való ápolói tevékenység szakmai hozzáértést, összefogást és komoly érzelmi stabilitást igényel, melynek nap mint nap igyekszünk eleget tenni. Az osztály működéséhez hozzátartoznak a kudarcok, tragédiák is, de számos olyan sikertörténet részesei is lehettünk, mely méltán kapott szakmai és média visszhangot, elismerést. 126

129 TRIÁZS A SÜRGŐSSÉGI OSZTÁLYON Banga Béla Erik SZTE SZAKK Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztály, Szeged triázs, sürgősségi, irányelv Háttér: A sürgősségi ellátás során a triázs szerepe - ezzel a tiázs folyamatát végző szakdolgozók tevékenysége is - kiemelt jelentőségű. A folyamathoz kapcsolódó ismeretek hiánya azonban nemcsak a laikusok körében, de még az egészségügyben is tetten érhető, konfliktusokat okozva ezzel az ellátórendszeren belül. Cél: Az előadás célja a triázs folyamatának és az ahhoz kapcsolódó szakmai tevékenységnek bemutatása a szakdolgozók szemszögéből. Módszer: Személyes tapasztalatokon és esetbemutatásokon alapuló beszámoló Megbeszélés: A triázs, mint folyamat egy jól összeállított, szakmai evidenciákon alapuló keretrendszer. Magas színvonalú műveléséhez szükséges a panaszlista részletes ismerete, a sürgősségi ellátás szemlélete alapján történő betegvizsgálat, az elsődleges meghatározó tényező és a másodlagos módosítók pontos alkalmazása is. A triázs folyamatát végző szakdolgozó szakmai tudása, képzettsége és tapasztalata segít a várakozó betegek közötti ellátási sorrend megállapításban és erőforrás allokációban, ezáltal az igazságosság elve is érvényre juttatható. 127

130 MIBEN SEGÍTHETEK Torma Tímea, Nagyné Krucsó Hajnalka, Soós Viktor Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház Sürgősségi Betegellátó Centrum Kaposvár protokoll, hivatásunk, team munka, panasz, szakdolgozó Amikor a beteg felénk fordul elmondja panaszát, problémáját, nekünk mint ápolóknak a másodperc töredéke alatt kell dönteni. A betegben keltett érzés az első pillanatban dől el. Sokszor hallottuk már maga nagyon aranyos de a másik nővérke.... Mennyibe kerül és mi az oka annak, hogy egyre távolodunk a betegtől? A föld egy láthatatlan tengely körül forog megállás nélkül, mi képesek lennénk megállni de nem tesszük meg. Minden nap találkozunk új emberekkel, betegekkel. Az első találkozás az első benyomás alapján döntünk. Az érzéseinkre nincs idő. Skatulyázunk, dobozolunk mindent. Protokollokat követünk, melyet a beteg nehezen ért meg vagy egyáltalán nem képes megérteni, mit miért teszünk és miért van rá szükség. A beteggel töltött idő egyre csökken. A mi hivatásunk egy csodálatos dolog. Képesek vagyunk egyszerre akár tíz beteg problémájával is foglalkozni. Képesek vagyunk. Azonban be kell ismerni a hibáinkat is. Ez egy felgyorsult világ, mindenkinek a saját problémája a legfontosabb. Én, mint szakdolgozó hogyan látom? Amikor elindulok, mint mentőtiszt, amikor hallgatom a beteg panaszát, mint triázs, amikor ott állok a beteg ágya felett, mint szakdolgozó én akkor is egy ember vagyok. Szakdolgozó az első vonalban. Ez egy TEAM munka. Nincs eleje és soha nem lesz vége. Ott állok előtte lehajtott fejjel vagy ott állok előtte kinyújtott kézzel? Rajtam és rajtunk múlik minden. Beszéljünk róla. 128

131 MULTIKULTURÁLIS ELLÁTÁS AZ ELSŐ VONALBAN Hasznosné Bankó Ágnes, Szögi Andrea SZTE SZAKK Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztály, Szeged első vonal, sürgősség, multikulturális ápolás, migráció A fokozódó migrációs tendencia miatt mindig aktuális téma a multikulturális ápolás. Az általános kulturális háttér folyamatosan hatást gyakorol az emberek életére, szokásaira, így a betegség során mutatott reakcióikra és magatartásukra. A mindennapok során a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztályon széles spektrumban találkozunk különböző nemzetiségű betegekkel és hozzátartozóikkal. Szegeden -egyetemi városként- nagy számban jelen vannak a külföldi egyetemi hallgatók, így jelentős a multikulturális jelenlét. Az egészségügyi ellátórendszer első vonalában igen gyakran találkozunk olyan problémákkal, amelyek az elektív betegellátásban nem merülnek fel. Az előadásban megjelennek a nemzetközi migráció és a magyarországi népcsoportok okozta mindennapi kihívások, valamint a multikulturális ápolásra alkalmas ápolási modell is bemutatásra kerül. Az előadás célja, hogy bepillantást nyerjünk a különböző kulturális háttérrel rendelkező betegek sürgősségi ellátása során tapasztalt különbségire és hasonlóságaira. 129

132 A GÖRÖG-MACEDÓN HATÁRON FELÁLLÍTOTT EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓPONT TAPASZTALATAI Molnár András 1, 2, Ipolyi Dóra 3, Psenkó Ferenc 2 1 PTE KTK Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola, Pécs 2 Magyar Vöröskereszt, Budapest; 3 PTE ETK, Kaposvár; menekültellátás, mobil ellátó pont, tábori ellátás, humanitárius segítségnyújtás A 2015-ös menekültválság különös mértékben érintette Görögországot, a kimentett és átvonuló népesség ellátása megterhelte az állami válaszadási szervezeteket, amelyek kapacitásait különböző nemzetközi és civil szerveztek egészítették ki. A Magyar Vöröskereszt missziót küldött a Görögország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (MVJK) határának görög oldalán található Idomeni menekült táborban történő egészségügyi ellátás érdekében. Tanulmányunk célja bemutatni a misszió hátterét és elemezni a küldetés során tapasztaltakat (az ellátás körülményeit, a jellemző egészségügyi állapotokat és az első vonalban végzett munka nehézségeit). A leíró és matematikai statisztikai vizsgálatok alapját az első váltás betegdokumentációja (N=1250) képzi, míg az ellátás körülményeire vonatkozó információkat személyes tapasztalataink alapján foglaljuk össze. A jellemző megbetegedések a légúti és gasztroenterológiai infekciók, traumás sérülések voltak, amelyek között a gyermekgyógyászati esetek száma kiugró volt (n=517). A misszió tagjai számára az igen nagy betegforgalom mellett a spontán felállított menekülttáborban uralkodó terepi viszonyok további kihívásokat jelentettek. A tapasztalatok alapján a jövőben nagyobb hangsúlyt javasolt fektetni a mobil ellátó pontok gyermekgyógyászati kapacitásaira. 130

133 BETEGJOGOK. BETEG JOGOK? A BETEGJOGOK BETEGSÉGEI. Sallai Erika Bajai Szent Rókus Kórház, Baja OBDK, Betegjogok betartása, Jogszabályok ismerete Az egészségügyi ellátás során valamennyi nevesített betegjog sérül, derül ki az OBDK-hoz benyújtott panaszok alapján. Milyen okai lehetnek annak, hogy az ellátás során az egészségügyi dolgozó nem képes a törvényben nevesített betegjogok betartására, nem képes az etikus munkavégzésre? A beteg elvárása biztosan megegyezik a jogszabályokban biztosítottakkal? Biztosan csak az ellátó rendszer helytelen működésében kell keresni a hibákat és okokat? Esetleg olyan külső okok vannak a háttérben, mely miatt nehézkessé válik a betarthatóság? Az átolvasott szakirodalom a megérzéseimet támasztotta alá. A szerteágazó szabályozás, a nem egyértelmű és nehezen értelmezhető fogalmak a betegjogokkal kapcsolatban, meghatározzák az alkalmazhatóság mértékét, és együttesen komoly hatást gyakorolnak az oktathatóságra. Pedig az oktatásnak kiemelt szerepe van, illetve kellene, hogy kiemelt szerepe legyen az érett állampolgárrá nevelésben, az alapos és biztos szakmai tudás megszerzésében. Mert tudás nélkül, tudatosság nélkül sem betartani nem lehet a törvényeket, sem élni nem lehet a törvény biztosította jogainkkal. Jelenleg e tudás hiánya miatt gyakran nem fedi egymást a beteg elvárása és a nyújtott szolgáltatás mértéke és minősége. Ez pedig a betegjogok sérüléséhez, vagy annak érzéséhez vezet. Javaslataim talán kissé utópisztikusnak tűnnek, de úgy gondolom ahhoz, hogy az ellátás során valóban, maradéktalanul érvényesülhessenek a nevesített betegjogok, 131

134 VÉDŐHÁLÓVAL A TELJES KÖRŰ BIZTONSÁGÉRT Gulyás Mária SZTE II. sz. Belgyógyászati Klinika Hematológia Osztály, Szeged foglalkozási expozíció, tűszúrásos sérülések, vegyi kontamináció, kockázat felmérés, kockázat elemzés, kockázat kezelés Az egészségügyi dolgozók munkájuk során jelentős kockázatnak vannak kitéve. A legveszélyeztetettebbek az ápolók. A biztonság az onkohematológiai tevékenység során igen összetett. A szakszemélyzetnek elsődleges feladata a betegek biztonságos ápolásának, kezelésének a biztosítása, azonban a szakdolgozók nem feledkezhetnek meg a munkafolyamatok során a saját biztonságukról a veszélyes munkafolyamatok alatt. A vizsgálat célja a munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok ismertetése, értékelése és kezelése. Az egészségügyi ellátáshoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások és tevékenységek során, a biztonságos munkafeltételek javítása, a káros hatások csökkentése, a megelőző intézkedések megtétele július augusztus, szeptember október, szeptember október időszakokban véletlenszerűen kihúzott alkalommal figyeltük meg a nappalos műszak (6-18) munkatevékenységeit, a munkaszervezést, a munkakörülményeket, baleseteket, illetve az egészségkárosodás kockázatának való kitettséget. Az eredmények igazolják a nemzetközi adatokat, amelyek a személyzet és a betegek biztonságának nagyfokú kockázatát igazolják. Az öt év alatti kockázat elemzéseinknek és kockázatkezelésünknek köszönhetően osztályunkon biztosítottuk a biztonságos munkakörülményeket. 132

135 ÁPOLÓ TANULÓK RÉSZÉRE PÁLYAVÁLASZTÁST TÁMOGATÓ ÖSZTÖNDÍJAS PROGRAM Rauh Edit ÁEEK, Budapest pályaválasztás, ösztöndíj Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ június 1-én indította el az Ápoló tanulók részére pályaválasztást támogató ösztöndíjas program elnevezésű EFOP VEKOP azonosító számú projektet. A projekt célja, hogy javuljon az egészségügyi ellátás színvonala, csökkenjen a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók működését veszélyeztető nagymértékű humánerőforrás hiány és jól képzett egészségügyi szakdolgozók révén javuljon a magyar lakosság egészségügyi állapota. Mindemellett feladata, hogy vonzóbbá tegye a pályaválasztó fiatalok számára a széles szakképesítési választékot nyújtó egészségügyi pályát. A program keretében várhatóan 3200 egészségügyi hivatást választó tanuló részesülhet ösztöndíjban, melynek mértéke havi Ft. A támogatás feltétele, hogy a szakképesítés megszerzését követően legalább annyi ideig kell a fiataloknak valamely hazai közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál a megszerzett szakképesítésnek megfelelő munkakörben dolgozni, amennyi ideig az ösztöndíjat kapták. Az ösztöndíjasok támogatására a projekt egy országos mentorhálózatot hozott létre, mely segíti az egészségügyi intézmények és a tanulók közötti kölcsönös elköteleződést és a hivatástudat kialakulását. A mentori álláshelyekre olyan pedagógusi munkát végző személyek pályázhattak, akik az egészségügyi szakképzésben részt vesznek, vagyis szakképző- vagy egészségügyi intézményekben dolgozó szakemberek. 40 fő részmunkaidős mentor foglalkoztatására került sor, akik a projekt keretében biztosított akkreditált továbbképzésen mentori tevékenységre jogosító tanúsítványt szereztek. A projekt az egészségügyi szakdolgozók utánpótlásának biztosítása révén a jobb betegellátás nyújtásával, a betegbiztonság növelésével egészségesebb, munkaképesebb társadalom építéséhez járul hozzá. 133

136 A DUÁLIS KÉPZÉSI RENDSZER BEVEZETÉSÉNEK HATÁSA AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZÉSRE Németh Zoltánné Torma Ida gyakorlatioktatás-vezető SzSzC Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskolája A magyar szakképzés irányítása több szinten és több funkcióban működik. Országos szintű szabályozás alapján dolgozunk centralizált formában. A folyamatosan változó jogszabályi keretek mellett, a szakképzés országszerte egységes OKJ, kerettanterv és SZVK alapján zajlik. A folyamatos változások közül az egyik legfontosabb a duális képzésre való átállás. A képzés szervezésébe bevonódik az Iparkamara, mint ellenőrző szerv. 2017/2018-as tanévben a Szegedi Szakképzési Centrum Kossuth Zsuzsanna Iskolája tanulói közül 90%-ban tanulószerződéssel gazdálkodó szervezetnél végzi a gyakorlatát. A duális képzésre sikeresen álltunk át, ugyanakkor a bevezetése megnehezítette az iskolánk és a gazdálkodó szervek munkáját. A módosított kerettantervek alapján a szakmai tantárgyak elméleti óraszáma lecsökkent, a szakmai szabadsáv megszűnt, ugyanakkor a nyelvi órák száma megnövekedett. Az elmélet és a gyakorlat nehezen, vagy csak tananyag egység átcsoportosításával hozható szinkronba. Nehézséget okoz, hogy a gazdálkodó szervezet nem minden esetben látja át a tanulószerződés során a ráháruló feladatait. A feladatunk továbbra is tehát a zökkenőmentes együttműködés kialakítása, fenntartása. A közös munka során számtalan kérdés merült fel. A felmerülő kérdésekre egyértelmű választ adni nem tudunk. Amit biztosan tudunk, hogy egységes oktatást egységes tananyagegység és egységes protokoll alapján lehet elvárni, egységes gyakorlati vizsgakövetelmény kialakítása mellett. Az iskolának és a szervezetnek adatszolgáltatási kötelezettsége van a tanulók gyakorlatával kapcsolatosan. A tanulók nyomon követése elengedhetetlen különös tekintettel a magaviselet és a hiányzások kapcsán. Azt gondolom, hogy több év munkájának, tapasztalatának köszönhetően elmondható, hogy az egészségügyi ágazatra vonatkozóan iskolánkban egy viszonylag jól működő, fejleszthető rendszer alapján dolgozunk a gazdálkodó szervezetekkel. 134

137 DEMONSTRÁCIÓS GYAKORLAT-LEHETŐSÉG? Kaczur Ilona SZTE SZAKK Ápolásvezetési és Szakdolgozói Oktatási Igazgatás duális képzés, demonstrációs gyakorlat, oktatás módszertan Magyarországon 2010-ben került előtérbe a duális képzés bevezetése a szakképzés területén, melyben a szakképző iskola a fiatalok szakmai elméleti oktatását látja el, a gyakorlati képzés pedig a gazdálkodó vagy egyéb szervezetek feladata. Az egészségügyben a duális képzés bevezetésére a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény adott lehetőséget, melynek célja a tanuló valós munkakörnyezetben történő szocializációja. A tanulószerződés megkötése a képző intézmények számára azt jelentette, hogy működésükbe belépett egy külső szervezet, amely részben vagy kevésbé rendelkezett a működésükhöz, tevékenységükhöz szükséges ismeretekkel és átvette a munkafolyamatainak egy részét. Jogilag ez magában foglalta többek között a gyakorlatszervezést, a gyakorlati dokumentáció kialakítását, kezelését, gyakorlatszervezést, külső szolgáltatókkal való szerződéskötést és a gyakorlati oktatás minőségért való felelősség is jelentős mértékben megnövekedett. Ebben a képzési rendszerben vált ütköző ponttá a demonstrációs gyakorlat, mely módszertanát tekintve gyakorlati oktatás, azonban a kerettantervek illetve azok alapján készült helyi tantervek egyes esetekben az elméleti óraszám részeként jelenítettek meg demonstrációs teremben végrehajtandó oktatásként. A demonstrációs gyakorlati oktatás mint feladatvégzés olyan mértékben került a viták középpontjába, hogy egy új fogalom és tevékenység megjelenését - elmélet igényes gyakorlat - eredményezte. A folyamat következményeként a képző intézményben és a gyakorlati területeken párhuzamosan zajló gyakorlati oktatások jelentek meg. A demonstrációs gyakorlat a gyakorlatszervező szervezet részéről a gyakorlatok új szemléletű megközelítését követelte meg, mivel tervszerűbb, pedagógiai és szervezési szempontból összetettebb folyamatot foglal magában, mint a területi gyakorlat szervezése. 135

138 OKTATJUK A JÖVŐ ÁPOLÓIT? NA DE HOGYAN? Rózsa Erzsébet Semmelweis Egyetem, Kútvölgyi Klinikai Tömb Budapest oktatási módszerek, kooperatív oktatás, oktatástechnológia Napjainkban Európa és világszerte kialakulóban van a jellemzően munkaerőpiac által vezérelt szakképzés, szakmai oktatás. Az utóbbi években, Európában a duális képzés került középpontba. Mely nem idegen az egészségügytől sem. Az európai Bizottság 2012.ben kiadott közleménye a gondoljuk újra az oktatást, A duális képzés megvalósítása az iskola és az egészségügy, szintjén zajlik Az iskola és az egészségügyi szervezetek együttesen járulnak hozzá a tanulók szakmai képzéséhez. Ma, amikor mindenhol azt tapasztaljuk, hogy nincs elegendő szakápoló, akkor különösen fontosnak érzem, hogy az oktatást fejleszteni kell a beteg biztonsági szempontjából, is kiemelt jelentőséggel bír. Az egészségügyben, ma már elképzelhetetlen, hogy ne a valós kórházi környezetben, történjen a szakmai gyakorlati oktatás. Célom bemutatni, hogy történik a mi intézményünkben az oktatás. A tanulók a szakképzésből, szakgimnáziumból, és a felsőoktatásból érkeznek. Az évek óta gyűlő tapasztalataink megosztása, a hallgatósággal. Fejlesztési céljaink, új oktatási módszerek alkalmazása. Új területként fogalmaztuk meg a szakdolgozók oktatását, figyelembe véve az andragógia által használt terminológiát. 136

139 MENTORI JELENLÉT AZ EGÉSZSÉGÜGYI GYAKORLATI KÉPZÉSBEN Molnárné Virágh Éva Ortopédiai Klinika, Szeged a jó mentor tulajdonságai, feladatai, gyakorlatvezetés A gyakorlati képzés hatékonyságának és eredményességének növelése érdekében célravezető lehet a MENTOR jelenléte, aki saját személyiségével, szakmai elhivatottságával, szaktudásával és a tanulási hatékonyságot növelő módszerek tudatos alkalmazásával járul hozzá a szakma magas szinten történő elsajátításához. A mentorálasban nagy hangsúly helyeződik a résztvevők között kialakult bizalmi viszonyra, a hallgatók hatékony tanulásának elősegítése kerül középpontba. Ehhez szükséges, hogy a mentor tudjon jól kommunikálni, tudását, tapasztalatait átadni, példát mutatni, felkelteni az érdeklődést, megkeresni és fenntartani a hallgatók motivációját. A jó mentor feladatai: Tisztázni a követelmény rendszereket. Elsajátíttatni a szakmai kompetenciákat és azokat készség szinten való alkalmazását gyakoroltatni. Folyamatos ellenőrzéssel segíteni a hallgatót. Fejlesztő értékeléseket adni. Rutinná tenni a folyamatos dokumentálást. Elősegíteni a tudástranszfer kialakulását. Sikeres vizsga letételére való felkészítés szakmailag és mentálisan stb. A hallgatók eredményes szakmai gyakorlatának letöltéséhez ad segítséget, ha keretes szerkezetben tartunk: I. Elő megbeszélést/ Nyitókonzultációt (felkészülés a gyakorlatra) II. Szakmai gyakorlatot (megfelelő oktatási módszerekkel hatékonnyá téve a tananyag elsajátítását) III. Utó megbeszélést/záró konzultációt (gyakorlat lezárása.) A mentori munka segítségével a hallgatók nagyobb sikerélményhez jutnak, kevesebb diák hagyja abba tanulmányait. A jó mentor hatékonyan járul hozzá a szakdolgozók eredményes és magas szintű képzéséhez, amely záloga a szakma megmaradásának és segíti a hivatásukat végzők szakmai és erkölcsi elismertségét. 137

140 KOMMUNIKÁCIÓS GÁTAK AZ EGÉSZSÉGÜGYI GYAKORLATVEZETŐ ÉS A HALLGATÓK INTERAKCIÓJA SORÁN Nyúlné Kovács Terézia Bács-Kiskun Megyei Kórház, Kecskemét kommunikáció, gyakorlati képzés, Z,X generáció A kimondott szavaknak teremtő erejük van. Minden szavunk, minden megnyilvánulásunk kommunikációs jelentőséggel bír. A mondanivalóhoz kapcsolódó mögöttes tartalom a hangsúly, a mimika, a gesztusok, a testbeszéd árulkodó. Az osztályunkra gyakorlatra érkező tanulók kezdetben vagy túl magabiztosnak, vagy érdektelennek tűnnek, ami kissé nyers stílussal, merészséggel van megfűszerezve. Ezekhez kapcsolódik még egy jó adag szorongás is. Gyakran elhangzik a klasszikus mondat: Bezzeg az én időmben! évvel ezelőtti történeteket mesélnek/ mesélünk, csak egy dolgot felejtünk el teljesen mások voltak az akkori fiatalok! Vagyis mi! Tanulóink a Z generációhoz, én és kolléganőim többsége az X generációhoz tartozunk. Ezek a megtapasztalások, a tanulókkal való beszélgetések indítottak el a téma feldolgozásában. A hipotézisek megfogalmazásában két dologra fókuszáltam: a gyakorlatvezető személyére, ill. általánosítva a munkahelyi légkörre és annak megtartó erejére vonatkozóan. 15 kérdésből álló kérdőíven keresztül próbáltam még jobban megismerni a hozzánk érkező tanulókat, motivációjukat, véleményüket a gyakorlatokról, a gyakorlatvezető személyéről, munkatársakról. Természetesen ez csak egy piciny szelete ennek a hatalmas témának, amely a másik oldal, a gyakorlatvezetők véleményével, tapasztalataival teljesedhetne ki. 138

141 ALKALMAS? KI MONDHATJA MEG, HOGY A HALLGATÓ ALKALMAS VAGY NEM ALKALMAS AZ EGÉSZSÉGÜGYI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁRA? Windt Erika Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, Budapest szakmai gyakorlat, alkalmassági vizsgálat, betegbiztonság A szakképzés duális rendszerben folyik, de az alapjai hiányoznak. Többek között a pálya és szakmai alkalmassági vizsgálatok jogi háttere nem tisztázott. A gyakorlatra érkező hallgatók higiénés egészségügyi alkalmassági vizsgálaton esnek át, ezt az igazolást hozza magával a foglalkozás egészségügyi orvostól. A probléma a pályaalkalmasság feltételeinek, illetve a szakmai alkalmasság feltételeinek hiánya. A szakma leírásnál mindkettő feltétel, de az iskolák már nem kérik a beiratkozásnál. Probléma esetén a hallgató jogaira hivatkozva megtagadják a felülvizsgálat kérését. Milyen gondok merültek fel, merülhetnek fel? A hallgatók többsége nincs tisztában az egészségügyi tevékenység nehézségeivel és veszélyeivel. Általában gyakorlat folyamán szembesülnek a tényekkel. A gyakorlatot megelőző oktatást lezseren veszik. Egészségügyi problémáikról kérdezzük őket, általában elhanyagolják a betegségük, vagy állapotuk jelentőségét. Miért fontos ez? A jövő szakdolgozója eleve idősebb korban kezd dolgozni, mint a jelenleg dolgozó kollégák. A testi problémák hatványozottan fordulnak elő. Elhangzott mondat, hogy aki máshova nem jó, jó lesz az egészségügybe. A probléma érinti a betegellátást betegbiztonság kérdése (pl. betegmozgatás gerinc problémával, csökkent értelmű hallgató esetén feladat megértési probléma, stb.) Felelősség kérdése sérülés vagy állapot rosszabbodás esetén. HR probléma esetleges tartós betegállomány esetén. Előadásommal szeretném felhívni a figyelmet erre a fenyegető problémára, ami nap mint nap jelen van a munkánkban. Szakoktatóként mit tehetünk, és mit tehet az intézet ilyen esetben? Mit enged meg a hallgató és az intézményi jogi háttere? 139

142 SZERETNÉ, HA GONDOZNÁM? Perge Anna Miskolci Egyetem, Miskolc védőnő, pályakezdés, előítéletek A Magyar Védőnői Szolgálatban - mint nemzetközileg is egyedülálló, tradicionális ellátási rendszerben - dolgozó védőnők munkáját, számtalan szépsége ellenére is, megannyi stresszhelyzet és érzelmi megterhelés is kísérheti. Mindez hatványozottan fokozódhat, hogyha a gondozási rendszerbe bekerülő szakember a felsőoktatás kapuit elhagyó, pályakezdő védőnő. Mint a legtöbb pályakezdőről élő sztereotípiák esetében, így a védőnői munka tekintetében is megfigyelhetőek bizonyos előítéletek, amelyek bizalmatlanságot, konfliktusveszélyt szülhetnek a védőnőgondozott kapcsolatban, nehezítve ezzel az együttműködést. Kutatásunkban célul tűztük ki, hogy megismerjük, miként viszonyulnak a friss diplomás védőnőkhöz a gondozottak. Vizsgálni kívántuk, hogy mennyire tartják relevánsnak észrevételeiket, mennyire fogadják meg tanácsaikat, bíznak-e szakértelmükben. Összességében feltérképezni kívántuk, hogy mennyire ismerik el szakmai tudásukat. A vizsgálat során mind védőnőktől, mind pedig a lakosságtól gyűjtöttünk be véleményeket kérdőíves felmérés formájában, 18 év feletti védőnői gondozásban résztvevők körében. A leíró statisztika mellett, rejtett összefüggések vizsgálatát is végeztük. Betekintést nyertünk, hogy a pályakezdő védőnőkkel szembeni sztereotípiák és előítéletek mely társadalmi rétegekben, és korosztályban vannak leginkább jelen. Vizsgálatunk eredményeképpen felszínre került, hogy az egyes dimenziók mentén miként változnak a pályakezdő védőnőkről alkotott vélemények. A szakma társadalmi presztízsének el nem ismerése és az előítéletekből adódó negatív élmények indokolttá teszik a védőnői szakma kezdőinek támogatását. Kiemelten fontos, hogy ne csak a segítő foglalkozást végző szakemberek lelki erőforrásait aknázzuk ki, hanem ők maguk is kapják meg a mentálhigiénés segítséget, empátiát. 140

143 THERÁPIÁS BETEGOKTATÁS Konczné Molnár Ibolya Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Kistarcsa, Endokrin-anyagcsere és Diabetológiai Osztály páciensoktatás, cukorbetegség complience A Pest Megyei Flór Ferenc Kórház I.Belgyógyászati Osztálya, 2. progresszivitási szintű besorolással, mintegy lakos diabetológiai, endokrinológiai ellátását végzi. A szakmai profilnak megfelelően a minőségi betegellátás érdekében szükséges volt biztosítani a cukorbetegek oktatását, hiszen az életmódkezelés (orvosi táplálkozás terápia, a fizikai aktivitás), a cukorbetegek gyógyszeres kezelésében alkalmazott, egyre bővülő korszerű készítmények, technikai eszközök betegeinktől is számos betegség specifikus ismeretet igényelnek. Kiemelten fontos az edukáció a betegeink körében, hiszen a diabétesz ma gyakorlatilag népbetegség. Nem csak a beteg szempontjából előnyös, de költséghatékonyabb is. Magyarországon gondozott cukorbeteget tartunk nyilván, de egyes feltételezések szerint ugyan ennyi az eddig felismerésre nem került diabéteszes betegek száma. Naponta 10 alsóvégtag esik áldozatául a kórnak. Minden 3. dializált beteg, cukorbeteg is. A betegoktatás célja a közérzet javítása, a helyes életmód kialakítása, a normális mindennapi élethez adaptálható kezelés elsajátítása, terápiás kooperáció, s ezek által a szövődmények megelőzése. A compliance egyszerűen megfogalmazva megfelelést, engedelmességet jelent. A therápiás compliance mutatja azt az atitűdöt, ahogy a beteg viszonyul a kezelési elvárásokhoz. Nemzetközi felmérések alapján a betegek mindössze százaléka esetében tekinthető az együttműködés megfelelőnek. Cukorbetegek esetében ez sajnos inkább a 20% felé közelít. Mindezek miatt a fekvőbeteg osztályon egy strukturált, a hét öt napján át tartó betegoktatási rendszert alakítottunk ki, amelynek keretében egyéni és csoportos oktatás is történik.az edukációs programban az osztályon fekvő cukorbetegek mindegyike részt vesz. Az oktatási rendszer a fekvőbeteg részleg napi munkarendjébe illeszkedik. Kórházunkban a BELLA standardok bevezetésével egy időben Betegoktatási Bizottság alakult, ami kórházi szinten segíti az egyes gyógyító egységek edukációs tevékenységét, egységesíti az oktatási protokollokat, így már kész betegedukációs terv segíti az onkológiai osztály munkáját, szoptatási protokollt dolgozott ki, illetve szabályozta a sebészeti osztály stomás betegeinek hatékony oktatását. Előadásomban osztályunkon alkalmazott oktatási modellt szeretném bemutatni. 141

144 AZ ELEKTRONIKUS BETEGNAPLÓ SZEREPE A XXI. SZÁZADI DIABETOLÓGIAI GONDOZÁSBAN Balogh Adrienn Terézia, Dr. Veres Agneta, Dr. Bótyik Balázs, Dr. Taybani Zoltán Jamal Békés Megyei Központi Kórház Dr. Réthy Pál Tagkórház I. Endokrinológiai Osztály, Békéscsaba telemedicina, elektronikus vércukornapló, modern diabetológiai gondozás Randomizált vizsgálatok eredményei alapján a telemedicina hozzájárul a megfelelő szénhidrát-anyagcsere kontroll eléréséhez a diabeteses betegeknél. Előadásunkban az elektronikus vércukornapló nyújtotta lehetőségeket mutatjuk be, valamint ismertetjük a rendszer használatával nyert tapasztalatainkat a békéscsabai Diabetológián gondozott betegeink körében végzett, kérdőíves felmérés eredményei alapján. A hazai fejlesztésű, ingyenesen használható, internet alapú elektronikus betegnapló évek óta elérhető eszköz, mely az adatok naplózása mellett az orvossal, szakápolóval való kétirányú (online) kommunikációt is lehetővé teszi, valamint az adatelemzésben is segítséget nyújt. Használatával rugalmasabb, kényelmesebb beteg-gyógyító team kapcsolat alakulhat ki, eredményesebb terápiát, jobb kilátásokat ígér. Elektronikus vércukornaplót rendszeresen használó cukorbetegeink körében kérdőíves módszerrel vizsgáltuk a betegek jellemzőit, az eszközhasználat elsajátításának nehézségeit, valamint az elektronikus naplóhasználat vércukormérési szokásokra és életminőségre gyakorolt hatását. A rendszert döntő többségében inzulinkezelésben részesülő betegeink körében használjuk. A válaszok szerint az első rendelői edukációt követően a betegek jelentős többségének nem okozott nehézséget az eszköz használata, az adatfeltöltést otthonukban, önállóan végezték. Az elektronikus napló használata mellett a betegek gyakrabban végeznek vércukormérést, és a többségük nem folytatja a papíralapú napló vezetését. A betegek beszámolói szerint az elektronikus vércukornapló használata kedvezően befolyásolta életminőségüket és hozzájárult anyagcsere állapotuk javulásához, hatékonyan segíti a diabetológiai gondozást. Habár alkalmazásával kapcsolatban felmerülnek speciális kérdések (technikai feltételek, adatvédelem, az adatelemzésre szánt idő kérdése), összességében elmondhatjuk, hogy kialakulóban van egy új szemlélet és gyógyítási folyamat, ami a hagyományos kezelésekkel karöltve más alapokra fekteti a gyógyítást és eredményesebb betegellátást tehet lehetővé. 142

145 TEJ ÉS TOJÁS ALLERGIÁS GYERMEKEK TERHELÉSES VIZSGÁLATA KÓRHÁZUNKBAN Henn Dóra Csolnoky Ferenc Kórház, Veszprém táplálék allergia, kettős vak, ételprovokáció Bevezetés: A csecsemő és kisgyermekkori ételallergiák diagnosztizálásán túl a nyomon követés jelentősége sem elhanyagolható. Oda kell figyelni a szigorú diéta melletti megfelelő fejlődésre és az életminőség megtartására. A gondozáshoz tartozik az allergia fennállásának rendszeres felülvizsgálata, hiszen ezek az allergiák, az esetek többségében, idővel elmúlnak. Célkitűzés: Nyílt terheléssel gyakran nem kapunk egyértelmű eredményt a pácienseink vizsgálta során. Ezért új módszer bevezetésére került sor, mellyel pontosabb eredményhez juthatunk. Anyag: Az elmúlt három évben a Csolnoky Ferenc Kórház gyermek gasztroenterológiai szakrendelésén gondozott táplálék allergiás betegek - 61 előjegyzett páciens - akik a vizsgálatkor diétáztak az adott allergénre. Módszer: Kettős vak placebo kontrolált ételprovokáció. A kapott eredményeket Microsoft Excel programban, egyszerű függvények segítségével dolgoztuk fel. Eredmények: Az esetek 29% - ában sikerült bizonyítanunk azt, hogy az adott étel allergia már nem áll fenn. 19% - ban valószínűsítettük az allergia nem létét és otthoni terhelést javasoltunk. További 10%-ban szintén az allergia nem létét valószínűsítettük, de kórházi vissza terhelést javasoltunk. 26%-ban valószínűsítettük az allergia létét, és további 5 %-ban az allergia biztos meglétét állapítottuk meg. A fennmaradó esetekben nem tudtuk értékelni a vizsgálatot. Összefoglalás: Munkánk sikerességét bizonyítja, hogy olyan módszer került bevezetésre, amely a célkitűzéseinknek megfelel, azaz az estek többségében sikerült bizonyítani a diéta szükségtelenségét. 143

146 VÉDŐNŐ SZŰRÉSI FELADATAI 7 ÉVES KOR ALATT Gyorgyevics Jovánné SZTE SZAKK Védőnői Alapellátási Egység, Szeged szűrés, védőnő, túlterheltség 2017 októberétől kötelezően alkalmazza a védőnő a gyermekek státuszvizsgálatát az új protokolloknak megfelelően. A korábban végzett státuszok helyett több időpontban és több szemszögből, módszerrel történik a gyermekek vizsgálata. A státuszok célja a gyermekek fejlődésben jelentkező eltérések felfedése. Vizsgálatunk tárgya a napjainkban alkalmazott módszerek védőnőkre háruló feladatterhelésének és sikerességének, problémáinak feltárása. Felhasználtunk korábbi, kérdőíves módszerrel végzett vizsgálatok eredményit kollégáktól kapott tapasztalati véleményeket, melyekhez interjúval kerestünk választ a kérdésekre. Célunk, hogy a szerintünk is rendkívül fontos, előremutató új szűrési rendszer betöltse szerepét, ugyanakkor a még meglévő, védőnői kompetenciába tartozó problémák feltárásra kerüljenek. A kötött protokolláris és jogszabályi háttér változtatása is célszerű lenne a munkateher csökkentése miatt. 144

147 EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓ ÁLTAL VEZETETT TUDATOS JELENLÉT ALAPÚ MÓDSZER BEMUTATÁSA Ivánka Tibor 1, Vura Ágnes 2 1 Debreceni Egyetem Klinikai Központ Pszichiátriai Klinika, Debrecen, 2 Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Családorvosi és Foglalkozásegészségügyi Tanszék, Debrecen, Tudatos jelenlét, prevenció, rehabilitáció Bevezetés: Napjainkban egyre szélesebb körben alkalmaznak tudatos jelenlét (mindfulness) alapú intervenciókat a megelőzés, a gyógyítás valamint a rehabilitáció területén. Hatásosságát mind mentális mind szomatikus problémák kezelésében tudományos publikációk sora bizonyítja. Mindemellett az ilyen típusú terápia vezetése eddig kizárólag pszichiáter vagy pszichológus kompetenciájának körébe esett. Vizsgálat célja: Egészségügyi szakdolgozó által vezetett tudatos jelenlét alapú intervenció bemutatása, valamint alkalmazásával szerzett gyakorlati tapasztalatok ismertetése. Vizsgálati anyag, és módszer: A pilot kutatás a debreceni egyetem pszichiátriai klinika nappali kórház betegeinek (n=28) bevonásával készült, önkitöltős kérdőív valamint fókusz csoport kutatás keretein belül. Az önkitöltős kérdőív a terápia minőségét, míg a fókusz csoport kutatás a terápia pozitív illetve negatív aspektusainak feltárására irányult. Eredmények: A kapott objektív és szubjektív eredmények, valamint a résztvevők aktív és pozitív hozzáállása megerősítette, hogy igény van egészségügyi szakdolgozó által vezetett tudatos jelenlét alapú terápiákra. Következtetések: Egészségügyi szakdolgozó által vezetett tudatos jelenlét alapú intervenció (pszichiáter vagy pszichológus obszervációja mellett) hatékony terápiás eszközök lehet a betegek mentális valamint szomatikus problémáik kezelésére. 145

148 GONDOZÓNŐ SZEREPE A NEMI BETEGSÉGEK SZÁMÁNAK CSÖKKENTÉSÉBEN Bodnárné Vidoven Krisztina, Dr. Együd Katalin, Gyüre Lászlóné Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház, Bőrgyógyászati Osztály és Nemibeteg Gondozó, Nyíregyháza gondozás, nemi betegség, kontaktuskutatás, Világviszonylatban a szexuális úton terjedő fertőzések számát naponta több mint 1 millióra becsülhetjük. Hazánkban a klasszikus nemi betegségek közül a syphilissel fertőzött betegek száma a II. világháború idején érte el tetőpontját. A járványügyi intézkedések és a penicillin kezelés eredményeként az 50-es évektől csökkent a syphilis incidencia, újbóli növekedését az 1990-es évektől figyelhetjük meg kisebb nagyobb intenzitással. A fertőzések terjedésének hátterében a megváltozott szexuális szokások, a prostitúció, az intravénás kábítószer használat állhat. A nemi betegségek eredményes leküzdésének alapja a fertőzőforrások felkutatása és kezelése. Jogszabályok segítik munkánkat a fertőzések tovább terjedésének megakadályozásában, a fertőző láncolatok megszakításában. A szabályozások kötelezik a nemi betegséggel (syphilis, gonorrhoea, HIV) fertőzött beteget, hogy megnevezze azon személyeket, akiktől a betegséget megkaphatta, illetve akiket megfertőzhetett. Az előadásban a gondozónő szerepét, tevékenységét, feladatait mutatjuk be a nemibeteg gondozásban és a kontaktuskutatásban. Egy eset kapcsán szemléltetjük a gondozói munka fontosságát. Gondozás során a beteg bizalmának megnyerésével, kontaktusok gyors felkutatásával, és ezáltal mielőbbi gyógykezelésükkel elősegítjük a fertőző láncolat megszakítását, ill. annak kialakulását. 146

149 SEBALDA NŐVÉR DÍJ A díj Sebalda Nővérről került elnevezésre, aki a betegek ápolásának szentelte életét, mint okleveles betegápoló az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek rendjében. Sebalda Nővér a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház jogelődjénél, a győri Szentháromság Kórházban teljesített szolgálatot, ahol március 20-án bombatámadás következtében megsebesült, majd röviddel később elhunyt. A díjjal azon egészségügyi szakdolgozó munkája kerül elismerésre, aki az ápolói munkát hivatásának tekinti és azt kiemelkedő színvonalon végzi. A díjat évente egy alkalommal adják át. A díjazott a beérkezett javaslatok alapján a Sebalda Nővér Emlékére Létrehozott Díj Kuratóriumának tagjai által kerül kiválasztásra. A kitüntetésre minden egészségügyi intézmény egy javaslatot tehet.