ŐSZI NAPFÉNY IDŐSEK OTTHONA KISBÉR

Átírás

1 Őszi Napfény Idősek Otthona Cím: 2870 Kisbér, Deák Ferenc u. 69. Tel: 06-34/ ŐSZI NAPFÉNY IDŐSEK OTTHONA KISBÉR HÁZIRENDJE Készült: Október Hatályba lépés ideje:

2 2 TARTALOMJEGYZÉK I. Házirend célja, hatálya II. Általános tájékoztató 1. Az intézményi ellátás igénybevételének módja III. Adatkezelés, adatvédelem IV. Az intézmény lakóinak jogai V. Az ellátott-jogi képviselő VI. Térítési díjak VII. Ellátási kérdések 1. Felkelés és lefekvés ideje 2. Az otthonból való eltávozás rendje és visszatérés rendje 3. Látogatás rendje 4. Vallásgyakorlás 5. Dohányzás 6. Szeszesital fogyasztás VIII. Az otthon által nyújtott szolgáltatás 1. Élelmezés 2. Tisztálkodás, fürdés, személyi higiéne 3. Textíliával való ellátás 4. Egészségügyi ellátás 5. Mentálhigiénés ellátás 6. Egyéb ellátási kérdések 7. Intézményi higiéne IX. Az Intézmény alapfeladatait meghaladó programok szolgáltatások köre, azok térítési díja X. Tűzvédelmi és általános előírások XI. Általános előírások XII. Az intézménybe behozható személyes használati tárgyak köre XIII. Az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak átvételének és kiadásának szabályai, pénz- és értékkezelés XIV. Ruházattal, textíliával, tisztálkodó-szerekkel való ellátás, a ruházat és textília tisztításának és javításának rendje XV. A lakók alapvető jogai XVI. A lakók érdekvédelme XVII. A lakók és dolgozók kapcsolata, etikai kérdések XVIII. Mellékletek 8. sz. melléklet: Érdekképviseleti Fórum Működésének Szabályzata 9. sz. melléklet: Korlátozó intézkedések alkalmazásának szabályai 10. sz. melléklet: Intézményi alap-gyógyszerlista

3 3 Bevezető Kedves Lakóink! Tisztelt Hozzátartozók! Kérem Önöket, hogy ezen Házirendet amely az otthon életének fontos szervezője, szíveskedjék figyelmesen elolvasni, megismerni. Otthonunk óta működik. Jelenleg az engedélyezett férőhelyek száma :150 I épület: 52 férőhely, mely általános ellátási részleg II épület: 84 férőhely, mely általános és demens részleg III.épület: 14 férőhely, mely az emeltszintű részleg A 150 fő lakó ellátását 68 fő dolgozó végzi, melyből a szakdolgozók száma: 36 fő Az intézmény fenntartója: Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulás Az intézet igazgatója: Szarvas Szilveszter Az igazgató székhelye : Kisbér, Deák Ferenc u.69. bentlakásos intézet.

4 4 I. Házirend célja, hatálya A Házirend a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló többször módosított évi III.tv. az 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet, valamint a végrehajtási tárgyában kiadott rendeletek, a személyes gondoskodást nyújtó szakosított intézményekről azon igénybevételéről szóló 9/1999 (XI.24.) SZCSM alapján készült. További vonatkozó jogszabályok: 29/1993. (II.17.) kormány rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról. 188/1999. (XII.16.) a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyéről. 213/2007. (VIII.7.) kormány rendelet az Országos Rehabilitációs és Szociális Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól 340/2007. (XII.15.) kormány rendelet a személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakértőkre, szakértői szervezetekre vonatkozó részletes szabályokról 36/2007. (XII.22.) SZMM rendelet a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól. A házirend célja: hogy egyaránt védje az egyéni és közösségi életet. Olyan szabályokat tartalmaz, amelynek megtartása a lakókra és hozzátartozókra, valamint az intézet dolgozóira nézve egyaránt kötelező. A házirend meghatározza az intézmény belső rendjét és tájékoztat az alapvető szabályokról. E szabályok ismerete és elfogadása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy nyugodt légkörben élhessünk és dolgozhassunk. A Házirend mindannyiunk számára egyformán iránymutató, megköveteli a közösségi lét általános szabályainak megtartását, az intézeti vagyon védelmét, a lakók és a személyzet egymás iránti kölcsönös megbecsülését. A dolgozók szakmai munkájukat ennek szellemében kötelesek végezni. A Házirend hatálya kiterjed a Kisbéri Idősek Otthonában véglegesen vagy ideiglenes jelleggel ellátást igénybe vevő valamennyi lakóra, az intézmény alkalmazottaira, az intézménynél munkát végző külső szervek dolgozóira, az intézményben tartózkodó látogatókra és az intézményben tartózkodó valamennyi idegen személyre.

5 5 Együttélési és magatartási szabályok: Az intézményben biztosítani kell az alapvető emberi jogokat valamennyi bentlakó számára. Az otthon lakói legyenek egymás iránt bizalommal, megértéssel, türelemmel becsüljék meg egymást. Kölcsönös tisztelet jellemezze magatartásukat, legyenek belátással beteg vagy sérült társaikkal szemben. Minden cselekedetükkel egymáshoz való viszonyukat a humánus érzés hassa át. II. Általános tájékoztató Az otthonunk ellátási területe: Komárom-Esztergom megye, vagyis a megye területén élők kérhetik az elhelyezésüket. 1. Az intézményi ellátás igénybevételének módja: 1.1. Az intézményben nyújtott ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérésére történik. A kérelmet az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője a 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet 1. számú meléklete szerinti formanyomtatványon nyújtja be az intézmény igazgatójánál. Amennyiben az ellátást igénylő cselekvőképtelen, a kérelmet törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. Ha közöttük a kérelem, az indítvány kérdésében vita van, arról a gyámhivatal dönt. Amennyiben a törvényes képviselő ideiglenes gondnok, a gondnokolt intézményi elhelyezésére vonatkozó kérelméhez, indítványához a gyámhivatal előzetes jóváhagyása szükséges Az otthon lakói lehetnek azok az időskorú nyugdíjas személyek, akik jelentkeznek felvételre, továbbá részükre 4 órán túli gondozási szükségletet állapít meg az intézet vezetője, nem ön és közveszélyesek (nem pszichiátriai betegek) vagy szenvedélybetegek, elfogadja az otthonra vonatkozó szabályokat, az otthon belső rendjét szabályozó előírásokat, megfizeti a térítési díjat. Felvehető az intézménybe a kérelmező házastársa, élettársa, testvére és közeli hozzátartozója a napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglet hiányában is, ha a kérelem benyújtását megelőzően legalább 1 éve együtt él a kérelmezővel.

6 6 Az intézményi jogviszonyban állók egészségének védelme érdekében új felvételre csak a kórokozó-hordásra irányuló negatív tüdőszűrő és székletbakterológiai vizsgálati eredmény igazolásával kerülhet sor. Az intézet igazgatója a kérelem benyújtását követően kezdeményezi a gondozási szükséglet vizsgálatát. Az intézmény igazgatója a gondozási szükséglet kérésével egyidőben megkeresei az igénylő lakóhelye szerinti illetékes jegyzőt a jövedelemvizsgálat kiadása céljából. Az intézmény igazgatója férőhely biztásításról szóban vagy telefonon értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. Amennyiben az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézmény igazgatójának döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat Az intézményi jogviszony kezdete: Az intézeti jogviszony az otthonba való beköltözéssel kezdődik. A beköltözéskor az intézet főnővére, vagy osztályos nővére fogadja az új lakót, akik segítséget nyújtanak a férőhely elfoglalásában, az intézet és lakótársak megismerésében. Segítik oldani azt a szorongást, amit a természetes módon a változás körülményei az idős ember életében pszichés változásokat eredményezhetnek. A beköltözést követően az intézet dolgozói segítségével elvégzik az adminisztrációs munkákat (leltárkészítés, személyes adatok, iratok leadása) és az új lakót megismertetik az intézet házirendjével majd egy példányt átadnak számára. A Megállapodás tartalmazza: Az intézményi ellátás időtartamát, Az intézmény által nyújtott szolgáltatások formáját, módját, körét, A személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, Egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét, továbbá a teljes vagy részleges visszafizetésésre vonatkozó szabályokat. A megállapodás megkötésével egyidőben az intézet vezetője, vagy az általa megbízott személy tájékoztatja a jogosultat, vagy törvényes képviselőjét az alábbiakról:

7 7 az otthon részéről biztosított ellátásról, a szolgáltatásokról azok tartalmáról és feltételeiről, a lakók jogairól, kötelezettségeiről, a lakók és hozzátartozóik közötti kapcsolattartás lehetőségéről, az otthon által vezetett nyilvántartásokról ( lakónyilvántartás, étkezés, térítési díj stb.), az otthon házirendjéről, a panaszjog gyakorlásának módjáról, az érdekképviseletről, a lakó és az otthon közötti jogviszony megszűnésének lehetőségeiről, a fizetendő térítési díjról, egyszeri hozzájárulás összegéről, egy lakóra jutó önköltségről. A lakó vagy törvényes képviselője nyilatkozik arról, hogy: - a tájékoztatóban, házirendben foglaltakat megismerte, tudomásul vette - az intézmény részére az előírt nyilvántartásokhoz, a személyi térítési díj megállapításához szükséges adatokat megadja és az esetleges változásokat haladéktalanul jelzi, - továbbá nyilatkozik arról, hogy a Házirend és a tájékoztató egy példányát átvette Az intézményi jogviszony megszűnik: - az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, - az ellátásra jogosult halála esetén - a jogosult 15 napot meghaladó indokolatlan távollét után, ha az intézmény igazgatójának írásos felszólítása kézhezvételét követően 8 napon belül sem igazolja távollétét, - a beutalás feltételei nem állnak fenn, vagy megváltoztak, - a megszüntetést a beutalt, vagy törvényes képviselője kéri, - ha a beutalt a házirendet háromszor súlyosan megszegi (ha az ellátást igénybevevő nem tesz eleget a személyi térítési díj fizetési kötelezetségének, az a házirend súlyos megsértésének minősül) - intézményi elhelyezése nem indokolt Az otthon lakójának, illetve törvényes képviselőjének kezdeményezése alapján az intézmény igazgatója az intézményi jogviszonyt megszűnteti a felek megegyezése szerinti időpontban. Ennek hiányában a Megállapodás -ban foglaltak szerint.

8 8 Az intézmény igazgatója az ellátás megszűntetéséről, valamint a megszűntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a lakót, illetve törvényes képviselőjét. Ha a megszűntetéssel a lakó, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat (Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulás). Az intézményi jogviszony áthelyezéssel szűnik meg, ha: - az áthelyezést a beutalt vagy törvényes képviselője kéri, - az ellátás az egészségi állapot megváltozása miatt nem tartható fenn az időskorúakat ápoló-gondozó otthonban Férőhely biztosítás módja: Az intézmény igazgatója az ellátásra vonatkozó igényekről nyilvántartást vezet, a kérelem beérkezésének sorrendjében. Férőhely üresedés esetén e nyilvántartás szerint biztosít a soron következő kérelmezőnek elhelyezést. Soron kívüli elhelyezésről ha indokolt az intézmény vezetője intézkedik. Több, egyidőben lévő, soron kívüli elhelyezés esetén az intézményvezető kikéri az intézet orvosának a véleményét, és a fenntartó képviselőjét is bevonja a döntésbe. Soron kívüli ellátás biztosítását különösen az alapozza meg, ha az ellátást kérő: Önmaga ellátására teljesen képtelen, és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna és az ellátása más egészségügyi vagy szociális szolgáltatás biztosításával sem oldható meg, A háziorvos, kezelőorvos szakvéleménye szerint soron kívüli elhelyzése indokolt, Szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, amely miatt soron kívüli elhelyezése vált szükségessé, Kapcsolata vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és a további együttélés életét, testi épségét veszélyezteti. Soron kívüli elhelyezés iránti igény sorrendben megelőzi a többi kérelmet. Több, soron kívüli elhelyezési igény esetén az intézmény igazgatója haladéktalanul intézkedik az előgondozás lefolytatásáról. Ezt követően az intézmény orvosának és a fenntartó képviselőjének (továbbiakban: bizottság) bevonásával dönt az ellátást kérők elhelyezésének sorrendjéről.

9 9 III. ADATKEZELÉS, ADATVÉDELEM 1. Az idősek otthonában az ellátott lakókról az intézmény nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza: A lakó alapvető személyi adatait, A lakó tartására köteles személy, illetve törvényes képviselője személyazonosító adatait, Az intézményi ellátásra való jogosultság feltételeire és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat, Az intézményi ellátás megállapítására, megváltoztatására és megszűntetésére vonatkozó döntést, Az intézményi ellátásra való jogosultság és a térítési díj megállapításához szükséges jövedelmi adatokat, Az intézményi ellátás igénybevételének és megszűnésének időpontják, A térítési díj fizetési kötelezettség teljesítésére, annak elmaradására és a követelés behajtására, valamint elévülésére vonatkozó adatokat. 2. Fenti nyilvántartásokból adat csak az adatigénylésre jogosult szervnek és a jogosultságot megállapító szociális hatáskört gyakorló szervnek szolgáltatható. 3. A lakó a személyre vonatkozó adatok tekintetében a betekintési, a helyesbítési vagy törlési jogának érvényesítése mellett kérheti a jogai gyakorlásához szükséges adatainak közlését. 4. Az idősek otthona a nyilvántartásában kezelt adatokat személyes azonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatja, illetve azokból statisztikai célra adatot szolgáltathat. 5. Az intézményben az adatkezelésre és az adatok védelmére a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. Törvény, valamint az egészségügyi adatkezelésre vonatkozó törvény rendelkezései az irányadók.

10 10 IV. AZ INTÉZMÉNY LAKÓINAK JOGAI 1. Az intézményi ellátást igénybe vevő lakónak joga van a szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel az otthon által biztosított teljes körű ellátásra, valamint az egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. 2. Az intézmény által nyújtott szolgáltatások biztosítása során tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen az ellátott neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, kora, cselekvőképességének hiánya, vagy korlátozottsága, fogyatékossága, születési vagy egyéb helyzete miatt. 3. Az ellátást igénybe vevő lakó jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni. 4. Az ellátást igénybe vevő lakónak joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Ennek teljesítése érdekében az intézmény igazgatója évente tájékoztatót készít az intézmény gazdálkodásáról, és azt az intézményben jól látható helyen kifüggeszti, illetve szükség esetén szóban ad tájékoztatást az ellátást igénybe vevő részére. A tájékoztató tartalmazza: Az intézmény működési költségének összesítését, Az intézményi térítési díj havi összegét, Az egy ellátottra jutó havi önköltség összegét. 5. A Kisbéri Őszi Napfény Idősek Otthona az általa biztosított szolgáltatást oly módon végzi, hogy figyelemmel van az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel Az élethez, emberi méltósághoz, A testi épséghez, A tessti-lelki egészséghez való jogra. 6. A Kisbéri Őszi Napfény Idősek Otthona lakóit megilleti személyes adataik védelme, valamint a magánéletükkel kapcsolatos titokvédelem.

11 11 7. A Kisbéri Őszi Napfény Idősek Otthona biztosítja, hogy az intézményi elhelyezés során a lakó egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos információkról más ellátást igénybe vevő, valamint arra illetéktelen személy ne szserezhessen tudomást, különös figyelemmel a lakó szociális rászorultságának tényére. 8. A Kisbéri Őszi Napfény Idősek Otthona nem korlátozza a lakót személyes tulajdonát képező tárgyai használatában, kivéve a házirendben meghatározott azon tárgyak körét, amelyek veszélyt jelenthetnek az itnézményben élők testi épségére. A veszélyeztető tárgyak körét, az ezekkel kapcsolatos eljárást jelen házirend tartalmazza. 9. Az intézmény lakójának joga van az intézményen belüli és az intézményen kívüli szabad mozgásra, figyelemmel a saját és társai nyugalmára, biztonságára. 10. Az ellátást igénybe vevőnek az igénybevételi eljárás során joga van az intézményen belüli és az eltávozás esetére kialakított szabályok részletes és pontos megismerésére. 11. Az ellátást igénybe vevő lakónak joga van családi kapcsolatainak fenntartására, rokonok, látogatók fogadására. 12. Amennyiben az intézményben ellátott lakó betegsége miatt ápolásra, gyógykezelésre szorul, megilletik mindazon jogok, melyeket az egészségügyről szóló évi CLIV. Törvény tartalmaz (betegek jogai) 13. Amennyiben az ellátást igénybe vevő lakó egészségi állapotánál vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, az intézmény igazgatója segítséget nyújt ebben, illetőleg értesíti a lakó törvényes képviselőjét, vagy az ellátottjogi képviselőt a lakó jogainak gyakorlásához szükséges segítségnyújtás céljából. 14. Az intézmény lakóinak joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatokat megismerni. Ennek érdekében az intézet vezetője évente tájékoztatást készít, melyet a hírdetőtáblákra helyeznek ki, de a lakógyűlésen személyesen is tájékoztatást nyújt az alábbiakról: Az intézet összműködési költségéről Az egy főre jutó önköltségről Az éves intézeti térítési díjról Az intézet élelmezési költéségéről.

12 12 V. AZ ELLÁTOTTJOGI KÉPVISELŐ 1. Az ellátottjogi képviselő az intézményi elhelyezést igénylő, illetve az intézmény lakója részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. 2. Az ellátottjogi képviselő működése során tekintettel van a személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló rendelkezésekre. 3. Az ellátottjogi képviselő megkeresésre, illetve saját kezdeményezésére esetenként tájékozatást nyújt a lakókat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és a lakókat érintő jogokról. 4. Az ellátottjogi képviselő segíti a lakót és törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában. 5. Az ellátottjogi képviselő szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és a lakó között kialakult konfliktus megoldásában. 6. Az ellátottjogi képviselő segít a lakónak és törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, szükség esetén kezdeményezi annak kivizsgálását az intézmény igazgatójánál, vagy a fenntartó Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulásnál (KTKT). 7. Az ellátottjogi képviselő az intézményi jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével szükség esetén eljár az intézményi ellátással kapcsolatos kérdésekben az intézmény igazgatójánál, fenntartójánál, illetve az arra illetékes hatóságnál, és ennek során írásbeli meghatalmazás alapján képviseli az intézmény lakóját, törvényes képviselőjét. 8. Az ellátottjogi képviselő szükség esetén intézkedést kezdeményez a fenntartó Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulásnál a jogszabálysértő gyakorlat megszűntetésére. 9. Az ellátottjogi képviselő szükség esetén észrevételt tesz az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény igazgatójánál. 10. Az ellátottjogi képviselő, amennyiben a lakók meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli, intsézkedés megtételét kezdeményezi az illetékes hatóságok felé.

13 Az ellátottjogi képviselőnek joga van a korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációt megvizsgálni. 12. Az ellátottjogi képviselőnek joga van az intézmény területére belépni, az iratokba betekinteni, a szolgáltatást végző dolgozókhoz kérdést intézni. 13. Az ellátotjogi képviselő köteles a lakókra vonatkozó és tudomására jutott orvosi titkot megtartani, és az ellátást igénylő személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. 14. Komárom-Esztergom Megyében az ellátottjogi képviselő: Neve: Sajtos Éva cím: esajt@t-online.hu Fogadóóra időpontja: minden hónap utolsó csütörtök Az ellátásért fizetendő térítési díj VI. TÉRÍTÉSI DÍJAK Az ellátásért térítési díjat kell fizetni. A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (továbbiakban személyi térítési díj) az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg, és arról az ellátást igénylőt az ellátást megelőzően írásban tájékoztatja. A térítési díjat az igénybe vétel napjától havonként a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni az intézmény részére. A térítési díjfizetési kötelezettséget az intézmény által biztosított csekken vagy készpénzben az intézmény pénztárában, vagy az intézmény elszámolási számlájára átutalva kell teljesíteni. A térítési díjat az alábbi személyek kötelesek megfizetni: az ellátást igénybevevő jogosult, a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, a jogosult tartását szerződésben vállaló személy, a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy a gondnokság alatt álló jogosult esetén a törvényes képviselő, a gondnokság alatt nem álló, magasabb összegű családi pótlékban részesülő jogosult esetén a családi pótlék felvételére jogosult, ha a családi pótlékot az intézmény vezetőjének folyósítják, akkor a családi pótlékra jutó személyi térítési díjat az intézményvezető,

14 egyéb esetben a térítési díj fizetésére kötelezett jogosult vagy tartására köteles és képes személy fizeti meg az intézménynek 14 A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik és jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs. A személyi térítési díj: Nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. Nem haladhatja meg az ellátást igénybevevő rendszeres havi jövedelmének 80 %-át, (jövedelemhányad) amennyiben azt az ellátást igénybevevő kizárólag a rendszeres havi jövedelméből fizeti meg. Ha a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét és az ellátott jelentős pénzvagyonnal rendelkezik, a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg azzal, hogy a jövedelemhányad és az intézményi térítési díj közötti különbözetet a jelentős pénzvagyonból kell fedezni. Jelentős pénzvagyonnak az ellátott rendelkezésére álló fizetési számla pozitív egyenlege, betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló követelése és készpénze összegének azon részét kell tekinteni, amely az intézményi térítési díj egyévi összegét a jogosult elhelyezésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor meghaladja. Ha a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott nem rendelkezik jelentős pénzvagyonnal, a személyi térítési díj a jelentős ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de legfeljebb az intézményi térítési díjjal megegyező összeg. Jelentős ingatlanvagyonnak az ingatlanvagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó részét kell tekinteni. Ingatlanvagyonként kell figyelembe venni az ellátás igénylésének vagy a felülvizsgálat időpontjában az ellátást igénylő, ellátott tulajdonában álló ingatlant, valamint az őt illető hasznosítható, ingatlanon fennálló vagyonértékű jogot, illetve az ellátás igénylését, vagy a felülvizsgálatot megelőző 18 hónapban ingyenesen átruházott ingatlant, ha azok együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladja. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadot kell figyelembe venni. Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben nem kell elvégezni a jövedelemvizsgálatot, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg.

15 15 A személyi térítési díj összegét úgy kell megállapítani, hogy az ellátást igénybevevő részére legalább a tárgyév január 1-jén érvényes legkisebb öregségi nyugdíj összegének 20 %-a, vagyonra történő terhelés esetén 30 %-a, mint költőpénz, visszamaradjon. A napi intézményi térítési díj a havi intézményi térítési díj 30-ad része, a napi személyi térítési díj a havi személyi térítési díj 30-ad része, a hónapok naptári napjainak számától függetlenül. Fentiek alapján az intézményvezető a fizetendő személyi térítési díjról külön értesítésben tájékoztatja az igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. Az intézményi térítési díj Az intézményi térítési díjat az intézmény fenntartója az egy ellátottra jutó önköltség napi összegét alapul véve, de nem szükségszerűen azzal azonos mértékben, konkrét összegben, forintra kerekítve állapítja meg, melynek módosítására évente két alkalommal jogosult. A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha az ellátást igénybevevő jövedelme olyan mértékben csökken, hogy a térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladó mértékben nő. A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról az intézmény fenntartója rendelkezik. Költőpénzt kell biztosítani annak az ellátottnak is, aki helyett a térítési díjat jövedelem hiányában kizárólag a tartásra köteles és képes személy fizeti, illetve a térítési díjat vagyona terhére állapították meg. A költőpénz összege nem lehet kevesebb a tárgyév január 1-én érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-nál, ha a térítési díjat úgy állapították meg, hogy az vagyont is terhel, 30 %-ánál. Legalább a költőpénz összegére kell kiegészíteni az ellátottnak ezt az összeget el nem érő jövedelmét. Az intézményi térítési díj teljes összegét az ellátást igénybevevő tartását és gondozását tartási és öröklési szerződésben vállaló személy fizeti meg. Távollét esetén fizetendő személyi térítési díj Távollétnek minősül az a gondozási nap, melyen az ellátott nem tartózkodik az intézményben. A távolléti napok éves szinten összesítésre kerülnek. Az ellátásban részesülő két hónapot meg nem haladó távolléte idejére a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 20 %-át fizeti. Az ellátott a két hónapot meghaladó távolléte idejére: a) egészségügyi intézményben történő kezelésének tartalma alatt, a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 40 %-át fizeti,

16 b) az a pont alá nem tartozó esetekben a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 60 %-át fizeti. Jogorvoslat a személyi térítési díj megállapításával kapcsolatban 16 Ha az ellátást igénybe vevő vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díjnak az intézmény vezetője által megállapított összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, az annak felülvizsgálatáról és megváltoztatásáról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ha az ellátást igénybe vevő vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díjnak az intézmény fenntartója által megállapított összegét vitatja, a bíróságtól kérheti a térítési díj megállapítását. A bíróság jogerős határozatáig a korábban megállapított térítési díjat kell megfizetni. A díjfizetés elmulasztása esetén követendő eljárás Abban az esetben, ha a személyi térítési díj megfizetésére kötelezett személy, fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az intézmény vezetője 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telik el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi. (29/1993 (II.17.). Korm. rendelet 31. ) A nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja az intézmény fenntartóját a térítési díjhátralék behajtása vagy a behajthatatlan hátralék törlése érdekében. A személyi térítési díj és a befolyt térítési díj különbözetét az intézmény vezetője nyilvántartja és az ellátást igénybevevő halála esetén hagyatéki teherként az eljáró közjegyzőnek bejelenti. Amennyiben az ellátást igénybe vevő, illetve törvényes képviselője, továbbá más térítési díj fizetésére kötelezett személy fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a fenntartó jogszabályban meghatározott módon intézkedik a térítési díjhátralék behajtása iránt. Ellátó kötelezettséget vállal arra, hogy Ellátottat az intézményi térítési díj összegén túl az egy ellátottra jutó önköltség havi összegéről is tájékoztatást ad a hirdetőtáblákon való kifüggesztéssel. A megállapított személyi térítési díj erejéig a kötelezettek térítési díjat fizetnek az igénybevett szolgáltatásért. A személyi térítési díj be nem fizetése a házirend súlyos megsértésének minősül.

17 17 VII. ELLÁTÁSI KÉRDÉSEK 1. Felkelés és lefekvés ideje: A felkelés és lefekvés ideje nem kerül szabályozásra, de mind a korai felkelést mind a késői lefekvést úgy kell végrehajtani, hogy azzal a lakótársak nyugalmát ne zavarják. 2. Az otthonból való eltávozás rendje: Valamennyi fennjáró lakó eü állapota függvényében az otthonból szabadon kijárhat. Kérjük, hoy biztonságuk érdekében a portán és ügyeletes nővérnek jelentség be, ha kimennek az intézetből. Amennyiben az éjszakát is máshol kívánja tölteni, azt kérjük jelezze a főnővérnek vagy az ügyeletes nővérnek. Amennyiben a távollét ideje alatt az otthon által nyújtott szolgáltatást nem kívánja igénybe venni azt 2 nappal előre jelezze az intézet főnővérének. A visszatéréskor kérjük jelezzék a megérkezést a főnővérnek, vagy az ügyeletes nővérnek, hogy ezt a tényt az átadó füzetbe rögzíteni tudják. Amennyiben a lakó visszaérkezése a megbeszélt időpontba akadályozva van, azt kérjük jelezni írásban, vagy telefonon az intézet főnővérének. Amennyiben a távollétet a lakó vagy hozzátartozó nem jelzi, az indokolatlan távollétnek minősül. A 15 napot meghaladó indokolatlan távollét esetén az intézet vezetője kezdeményezheti a lakó intézeti jogviszonyának megszűntetését. Ha az intézet orvosa az ellátott egészségi állapota miatt nem javasolja az eltávozást erre fel kell hívni az ellátott vagy hozzátartozó figyelmét. Az otthon, a lakótársak nyugalma érdekében kérjük, hogy óra után már ne hagyják el az intézetet és ne térjenek vissza.

18 3. Látogatás rendje. 18 A lakók bármikor fogadhatnak látogatókat azonban: a.) a többi lakó nyugalma érdekében a látogatás javasolt ideje óra közötti időszak ( nyáron óra ) b.) (19.00) óra után az otthonban a látogató csak az ügyeletes ápoló tudomásával tartózkodhat c.) az orvos javaslatára ( járvány) a látogatás korlátozható illetve szüneteltethető. A lakók hozzátartozói az intézet igazgatóját, főnővérét munkanapokon kereshetik fel és kérhetnek információt. Kérjük a látogatókat, hogy a látogatás ideje alatt ügyeljenek a rendre és tisztaságra. Felhívjuk a látogatók figyelmét az intézményi vagyon, illetve az intézményi tulajdon tiszteletben tartására! A lakók egymás között lényeges korlátozás nélkül, szabadon tarthatják a lakótársi kapcsolatot, természetesen az együttélési szabályok betartása mellett. A lakók hozzátartozóikkal személyes kapcsolatukat szabadon gyakorolhatják az intézményen belül és kívül. A szobákban elhelyezett telefonkészüléken is hívhatják hozzátartozóikat, azonban kérjük hogy este óra után és reggel 8.00 óra előtt ne telefonáljanak, mert ezzel zavarhatják a szobatársaik nyugalmát. 4. Vallásgyakorlás Az Alkotmány bekezdés szabályozza a gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadságához fűződő jogokat. A szabad vallásgyakorlás lehetőségével minden lakó élhet. A vallás gyakorlására az intézet ökomenikus kápolnájában, lakószobákban nyújtunk lehetőséget. 5. Dohányzás Dohányozni kizárólag az erre a célra kijelölt helyen szabad, a hamut és cigarettavéget az ott kihelyezett hamutartóba dobják. Étteremben, lakószobákban, társalgókban tűzvédelmi szempontok, valamint a nem dohányzó lakók védelme miatt tilos a dohányzás!

19 19 6. Szeszesital fogyasztás Szeszesital kis mértékben mértékletesen fogyasztható, de csak akkor, ha az alkoholt fogyasztó magatartása nem zavarja az otthon rendjét, a többi lakó nyugalmát. A mértéktelen alkohol fogyasztás esetében az Érdekképviseleti Fórum kezdeményezheti - a többi lakó jogainak, nyugalmának védelme érdekében - az alkoholizáló lakó intézményi jogviszonyának megszüntetését. A szeszesital fogyasztása még kis mértékben sem ajánlott azoknak a lakóknak, akik egészségi állapotuk miatt rendszeres gyógyszeres kezelésben részesülnek. VIII. AZ OTTHON ÁLTAL NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁS 1. Élelmezés Az otthon a napi háromszori főétkezést biztosít. Ebből legalább egy alkalommal meleg ételt. Heti háromszor meleg vacsorát. Az étkezés a teljeskörű ellátás része. A 29/1993. (II.17.) Korm. Rendelet szerint szerint a tartós bentlakásos intézményekben a térítési díjat az élelmezésre fordított költségekkel csökkenteni kell, ha az ellátott az intézményi étkezést nem veszi igénybe. Intézményünkben a fenti joghelyben előírtakat nem áll módunkban biztosítani, mivel nem rendelkezünk azokkal a feltételekkel, amelyek az önálló élelmezési ellátásra adnak lehetőséget a lakók számára. Az intézményben 1 nagy ( B épületben) és 1 kis ebédlő ( C épület) található, mely alkalmas a kulturált étkezésre, étel elfogyasztására, azonban nincs külön a lakók egyéni főzési lehetőségét biztosító konyha, nincs külön mosogató és az ételek tárolására hűtőszekrény, csupán tea vagy kávé főzésére van lehetőség a közös ebédlőben és a teakonyhában. A közös helyiségekben (társalgó) elhelyezett hűtők kapacitása kevés, annak ellenére, hogy sok lakó lakótárs közösen helyezett el a szobájában hűtőszekrényt. Az intézet a faluközponttól bevásárló helyektől étteremtől 2 km-re fekszik. A bevásárlás nehézségekkel járna a lakóknak, hisz nagyrészük az egészségi állapotuk miatt kerülnek kerültek elhelyezésre az intézetünkbe és egészségi állapotuk, idős koruk miatt nem megoldható az önálló élelmezésük. A lakók étkezése, az étel elfogyasztása az étteremben történik. A fekvő betegek a felszolgált ételt a szobájukban fogyasztják el.

20 Az étkezés időpontja: 20 Reggeli időpontja: óráig Ebéd időpontja: óráig Vacsora időpontja: télen 17.3o óráig nyáron óráig Minden lakótól elvárható, hogy ezeket az időpontokat betartsa. Ha a lakó egészségügyi vizsgálatra megy, vagy egyéb ok miatt van távol az intézetből a visszaérkezésüket követően szolgáljuk ki számukra az ételt. A visszaérkezés idejéig az ételt hűtőszekrényben kell tárolni és kiosztás előtt fel kell forralni a közegészségügyi előírások miatt. A főzött ételek tárolása, kiszolgálása h-ig lehet. Ha a lakó egészségi állapota indokolja, részére az orvos javaslatára diétás étkezést biztosítunk. Az orvos javaslatára cukorbetegek pótvacsorát kapnak. A csökkent adagot fogyasztók (betegségük miatt) délelőtt tízórait, délután uzsonnát kapnak a napi élelmezési norma keretén belül. Ételmaradékot az ebédlőből nem szabad kivinni, mivel annak tárolására a szobákban nincs lehetőség. Az élelmezéssel kapcsolatos észrevételeket elsősorban az élelmezésvezetővel lehet megbeszélni, de a problémát jelezhetik a főnővérnek, a gazdaságvezetőnek vagy az intézet igazgatójának. A fekvőbetegek folyadék bevitelét az ápolási terv tartalmazza és arról folyamatosan gondoskodunk. Az étlap tervezésénél a lakók aktív részvételére számítunk. Igényeiket az élelmezési bizottság felé jelezhetik vagy a kívánságládába helyezhetik el. 2. Tisztálkodás, fürdés, személyi higiéne - a tisztálkodási helyiségek folyamatosan nyitva vannak, azt a lakók bármikor igénybe vehetik. A tisztálkodáshoz szükséges eszközöket az intézet az alábbiak szerint biztosítja: - WC papír a WC-ben elhelyezett tartókban folyamatosan biztosított, - a kézmosóknál automata folyékony szappan folyamatosan biztosított, - az intézmény fürdéshez és hajmosáshoz WU-2, illetve Baba tusfürdőt, illetve szappant biztosít. - ha az ellátott más típusú, márkájú sampont, fürdőhabot, vagy szappant igényel, azt saját magának kell megvásárolnia.