uton is, hogy saját érdekében lépjen be a L. léhez címen értekezik. Kállay Ubul: Új adatok keltezetlen

Átírás

1 léhez címen értekezik. Kállay Ubul: Új adatok keltezetlen oklevelek időpontjának meghatározásához címen Orsz. Egyesülelébe, melynek tagjai sorába ez- uton is, hogy saját érdekében lépjen be a L. érdekes diplomatikai adalékokkal nyújt dr. Homann ideig beléptek : Bálint: Adó vagy földadó címen értekezik. Fráaknói Vilmos: Az első Habsburg király trónrajutása Magyaror- Dr. Alapi Gyula Komáromvármegye Andretzky József Baranyam.) Antalóczy Nándor Békésm. Balogh szágban című dolgozatát közli. Takáts Sándor: A kalauzuk és kémek a török világban cím alatt folytatja ér Gyula Vasm. Balogh KÁROLY Szabadka városi Baranyai Béla Somogym.), Barthos József Háromszékm. dekes műveltségtört. tanulmányait a XVI. századból. Batka János (Pozsony város. Bischoff Károly Baja), dr. Erdélyi László: Az első adó elméletéhez cím alatt gatdaságtörténeti problémával foglalkozik. Hómann dolgozata nyomán. Szentkáray Jenő: Dsáler temesvári pasa Bodnár József Fogarasm. dr Czobor Alfréd Abaujm.), Dobóczy István Marosvásárhely. dr. Demeter János életrajzát írja meg. Alsófehérm. Dóczy Lajos Udvarhelym. Dongó GYÁRFás Géza Zemplénm. Dózsa Elek Szilágym. Dakavits Adalékok Zemplén vármegye történetéhez, Dongó Gvárlas Géza kartársunk folyóirata XIX. István Veszprémm. Dvortsák Győző Sárosm. Föglein Antal Zólyomm. Földvári Mihály Tolnam dr. Förster évfolyamába lépett évi l. számávál Takáts Sándor Jenő Szepesm. dr. Gasztner József Árvam. Gorzó Bertalan Szatmárm. Goltmann István Esztergomm Henter kitűnő doblozata : Az utolsó Dobó az első cikk. dr. Molnár István: A homonnai várkastély-ról ir, Kemény Gábor Kisküküllőm. Hoffmann Endre Pancsova. Hortia Lajos. kassai főlevéltáros - Zempléni vonatkozású iratok Kassa város levéltárában címen közöl adalékokat, Livius Szebenm. Josits Gyula (Zombor). Juhász Viktor Unghváry Ede Sziropkó várának történetét folytatja. (Székesfehérvár), Kemény Lajos (Kassa) Kiss Ferenc Dongó Gy. Géza, a munkás szerkesztő a szép Előszó után Győrm. Kiss Gábor Nagyküküllőm. Kiss Kálmán a cikkek egész sorozatát közli: Zemplén a Szláray codexben. Zemplén az egri Memoria Dignitatum lapjain, Tolnam. Kőszeghi Sándor Pestm dr. Kungl Károly Fogarasm. Koncz Ákos (Debrecen). Kovách Aladár Zsigmond király adománylevele 1428-ból Mező Bényére, Ujvidék. László Árpád Kolozsvár Lápkay Artúr Sárospatak városnak régi szabadalomlevelei. Magyar (Budapest). dr. Magasházy Béla Borsodm. Miskolczy rabok és rabnők török-tatár fogságban címek alatt, melyekhez járulnak levéltári és családtörténeti közleményei. fehérm. Molnár Mihály Hódmezővásárhely. Simon János Nógrádmegye, Molnár Géza Alsó- ld. Kazinczy Béla: Kazinczy Péternek és feleségének Lajos Temesvár. Nyiry Dániel Miskolc. Osváth 1679-ben kelt végrendeletét közli. Spisovszky Imre a Lajos Biharmegye. Pethes Kálmán Szolnok-dobokam.. Rákóczy adománylevelek sorozatát folytatja. A tartalmas Péter Lajos Háromszékm. Petrovay György Mármarosm. Popovits Sebő Bács-Bodrogm. Rena Dezső füzet január-március hónapokra szól. Fejérm. Romhányi János Nyitram. Rovács Albin Közlemények Szepesvármegye multjából évi l száma dr. Förster Jenő kartársunk (Komárom városi, Sefcsik Béla Barsmegye. Sefcsik Ferenc (Győr város). Spalovszki Gyula Pozsonym. szerkesztésében dr. Iványi Béla tollából Eperjes és Lőcse Sümeghy Dezső Csanádm. Sz. Szigethy Vilmos (Szeged), érintkezései a középkorban című alapos tanulmányát dr. G. Szokoly Alajos Honlm. Szücs Béla Borsodm. Divéky Adorjántól az évi lőcsei fejedelmi kongreszszus leirását közli dr. Bruckner Győző Szepesség zsarolói a Tar Zoltán Ugocsamegye. Thomas György Beszterce. Naszódm. Tóth Ferenc Temesvár. dr. Tóth Szabó Pál XVI. sz. első felében cimen értekezik, a szerkesztő Szepesvármegye nemességigazoló pereinek regestáit folytatja (Budapest), dr. Zseltvay János Hevesm. a családtörténeti részben, a kisebb közlések is változatos és élénk tartalmúak következő kartársaink részesültek képesítési pót Képesítési pótlék. Értesülésünk szerint lékban : dr. Czobor Alfréd (Abauj m.) Ujhelyi Szilárd (Bereg m.), Thomae György (Besztercenaszód), Osváth Lajos (Bihar), dr. Magasházy Béla(Borsod),dr.Zseltvay János (Heves), Ez a rovat kartársainknak, kik egyesületünk tagjai, továbbá a Levéltárosok Lapja küküllö), Horsia Livius (Szeben), dr. Forster dr. Osváth Gyula (Moson), Kiss Gábor (Nagy- előfizetői részére díjtalanul áll rendelkezésre Jenő (Szepes), Tar Zoltán (Ugocsa), Dukovics szakkérdések megvitatására. István (Veszprém), Dongó Gyárfás Géza Zemplén), összesen tehát 13-an részesültek a törvény A körőzvények közzétételéért öt sorig alapján képesítési pótlékban. 24 kartársunk aki minimális dij. 2 K küldendő be a szerkesztőséghez. képesilését később szerezte, avagy teológiai akadémiát végzett, nem részesülhetett a törvény Több érdeklődőnek. Folyóiratunk ez e kedvezésében. első száma, melyet minden levéltárnak megküldünk, közli az egyesületi alapszabályokat; Fehérváry családról keresünk személyi ADATOkat felvidéki vármegyékben Cimeres pecsét egyenes paizsban álló. kivont kardot tartó oroszlán. Sisakdisz; ezek minden kartársat tájékoztatnak a tagság koronából kinövő mellét tépő pelikán. feltételeiről. Minden kartársunkat felkérünk ez

2 33 A z o r s z á g o s levéltári f o g a l m a z ó i v i z s g a. Országos egyesületünk tagjai közül A latin paleográfia sikeresen tamiltöbben érdeklődtek szerkesztőségünknél Hiányozható a Horváth Árpád diplomaaz országos levéltári fogalmazói vizsga tikai irástanából s az azzal kapcsolatos anyaga iránt. A tudakozódóknak erre facsimilékről. (Kapható az antiquáriusoknézve külön-külön is válaszoltunk, ez al- nál is.) Sok régi irás-hasonmás található kalommal pedig e helyen is megirjuk a millenniumi magyar történetben, a részletesen a tudnivalókat. pannonhalmi rend-történet köteteiben s Az t.-c a, melynek Fejérpataky dolgozataiban. (Értekezések az a B. M. eln. sz. rendelet a történettudományok köréből c. akadészolgált alapul, foglalkozik a fogalmazói miai füzetekben.; Természetesen eredeti szakvizsgával, mely ezidőszerint a m. kir. oklevelek vizsgálata is ajánlatos. országos levéltárnál s a bécsi cs. és kir. A diplomatika, diplomatikai kortan udvari és házi levéltárnál fogalmazói és pecséttan Fejérpataky László egyeszakra képesít; a vármegyei és városi temi előadásairól készített jegyzetekből törvényhatósági levéltáraknál pedig az tanulható. Részben Horváth Árpád há LVII. 11. S. és LVIII. i.-c.-nek rom füzete I S megfelel (A kortanban (B. kimutatás) rendelkezései a V! ll. fi- fontos az oklevelek dátumának megfejzetési osztályt nyitják meg az ezzel ren- té s e.) A törvény hiányos rendelkezésédelkező fölevéltáros előtt, főispáni elő- sénél fogva a címertan ugyan nincs kölépletés és miniszteri jóváhagyás esetén; telezőleg felvéve a vizsga tárgyai közé, valószínű, hogy nemsokára kötelezővé is d e a levéltárosi munkakör természeténél teszik a törvényhatósági levéltárosi állá- f 0 g V a célszerű ismerni Bárczay Oszkár sok betöltésénél is a fogalmazói vizsga heraldikai kézi könyvet s Varjú Elemérletételét, a most érvényben levő, de n e < e r r e vonatkozó biráló észrevételeit, célszerűtlen levéltárkezelői vizsga helyett. (Turul, ) A vizsga letételének előfeltétele a A latin nyelv gyakorlása céljából jogi vagy legalább a bölcsészeti tan- előnyös dolog a Tripartitumot fordítani, folyam elvégzéséről szóló abszolutórium, Egyébként a levéltári foglalkozás elég azonban királyi engedéllyel esetleg a módot nyújt a régi oklevelek és közigazteológiai végzettség is elfogadtatik. gatás stílusának elsajátítására. Ezen szakvizsgálat tárgyai: a ma- Közjogból alkalmas tankönyv pl. gyar történelem, a magyar és latin pale- Kiss István volt egri professzor történeti ographia, diplomatika, latin nyelv, ma- rendszerű müve. Egyházjogból szintén gyar közjog, fötekintettel az előtt valamely történeti irányú munka. Konek fennállott viszonyokra. Antal régibb kiadása. (A magyar egy- Megfelelö tankönyvek. Magyar tör- házi jogviszonyok ismerete szükséges.) ténetből Mangold oknyomozó története (a Magánjogból Wenzel Gusztáv könyve, kútfők alapos tanulmányozásával együtt). Ajánlatos Szvorényí latin nyelvű egyházi célszerű néhány monográfiát is átnézni, köz- s magánjogának forgatása, a nyelv- A magyar paleografia megismerhető gyakorlat szempontjából is. (Megjelent Szalai Ágoston: 400 magyar levél a Veszprémben 1803-ban és ben. XVI. századból" címü munkájából, a Mindezek mellett úgyszólván nélkülö/.hehozzácsatolt facsimilék kilenc táblázatá- tetlen Timon Ákos nagy jogtörténete, ról. Megjelent 1861-ben a Magyar Le- A vizsgára célszerű már egy hónapvéltár I. kötetében. Feltalálható a Nem- pal előbb határidőt kérni az orsz. főzeti Múzeum könyvtárában is. levéltárnoktól. A háromtagú vizsgáló

3 34 bizottság elnöke az országos főlevéltárnok, tagjai: a rangban következő, fogalmazó szakbeli orsz. levéltári tisztviselő és a belügyminisztérium által a történelem és segédtudományai terén kiváló férfiakból kinevezett bizottságnak egyegy, esetröl-esetre az orsz. főlevéltárnok által meghivandó tagja. E kinevezett bizottság tagjai jelenben: Fraknói Vilmos dr. püspök, Fejérpataky László dr. udv. tanácsos, egyetemi ny. r. tanár, Kováts Gyula dr. udv. tanácsos, egyetemi ny. r. tanár, Angyal Dávid dr. egyetemi ny. r. tanár, Ferdinándy Geyza dr. honv. min. tanácsos, egyetemi ny. rk. tanár és Illés József dr. az igazságügymin.-hoz beosztott kir. törvényszéki biró, egyetemi magántanár. A vizsga, mely díjtalan, az orsz. levéltár kijelölt helyiségében tartatik, mégpedig két nap az Írásbeli, egy nap a szóbeli, reggel 9, illetve 10 órai kezdettel. Az Írásbeli vizsgálatnál első napon a vizsgázók egy sorshúzás utján nyert XIII. vagy XIV. századbeli latin s egy XVI. vagy XVII. századbeli iratot Írnak le, a rövidítések felfejtésével. Második napon pedig szintén sorshúzás utján valamely magyar történeti vagy jogtörténeti kérdést irásbelileg fejtegetnek egy értekezés keretében. Ezen Írásbeli témák mindenkor a belügyminisztérium által hagyatnak jóvá s időnként változnak. Munkaidő egy-egy dolgozatra 5 óra. A szóbeli vizsgálat harmadik napon kollokviumból áll, melyen a pályázó a háromtagú bizottság által a latin nyelvből, latin paleográfiából, magyar paleográfiából, magyar történelemből, magyar magán-, köz- és egyházjogból megvizsgáltatik. A paleográfiai szóbeli vizsgán egy régi latin és magyar iratot adnak olvasni. Ennél fő a numerózus olvasás, a jogi részeknek már a hangban való megkülönböztetése. Azután valamely hazai latin auktort hoznak elő ex tempore fordítás végett. Ha jól megy, ez képezi a vizsgálatot a latin nyelvből, minden további grammatizálás nélkül. két A szóbeli vizsga tartama legalább óra. Ezen meglehetősen széles körű ismeretet és speciális érzéket igénylő vizsga letételéhez már előleges levéltári gyakorlat is szükséges. Ezt a törvény is elismeri, midőn a levéltári gyakornokokról szólva azt mondja: A levéltári gyakornoki intézménynek célja a levéltári pályára készülő ifjaknak gyakorlatilag módot nyújtani, hogy magukat arra kiképezzék és adandó alkalommal megürülő állomásoknál a levéltári fogalmazói vizsgát sikerrel letehessék." Ezeket kivántuk legjobb tudomásunk és tapasztalatunk szerint kartársaink tájékoztatásra elmondani. msj. Törvényhatósági levéltárak állami felügyelet alá helyezése. A vármegyei törvényhatóságok államosítását még az előző kormány bejelentette és az teret, hogy levéltárak a nemzet közkincsei. A az állításnak bizonyítására pazarolnánk időt és új kormány is programjába vette. Ami az államosítás irányelveiből nyilvánosságra jutott van és számol. A külföldi állami levéltárak épp míveltebb köztudat ezzel ma teljesen tisztában vagy a szaklapokban megvitatás tárgyát képezte, oly megbecsülésnek örvendenek, mint a muzeumok, s ki merné az Országos Levéltár érté abból főszempontként a tisztviselők kinevezése domborodik ki. Ezzel a ténnyel a levéltárosok két kevesebbre becsülni a Nemzeti Múzeumnál? államiakká lesznek, de nem a levéltárak, melyek a törvényhatóságok tulajdonát tevén, azokkoznunk. Az egész müveit világon Hogy ez így van, elég csak egy adatra hivat elterjedt nak kizárólagos rendelkezése alatt állanak. Felesleges közhelyeket idéznénk, ha annak Baedeker könyvekre. A piros kötésű okos, megbízható és pontos kalauz, mindenütt fel-

4 35 említi, sőt kiemeli a fontos levéltárakat, mint a ügyelet, hiszen pl. most is gyakorolja a kormány tudomány és művelődés fontos és nevezetes té- az anyakönyvi másodpéldákra vonatkozólag, és nyezőjét. A most munkában levő magyar Bae- az autonómia ebből semmi kárt nem szenved. j deker is gondoskodik e mulasztásról, honfitár- Természetesen az állami felügyelet útján f' sainkkal megismerteti a magyar tudományos intéz- kiderülne a levéltárakkal szemben követett ^ j menyek sorában az arra érdemes levéltárakat is. mostoha eljárásnak minden rejtelme s a pad- E kis kitérés után konstatálhatjuk, hogy lásra és pincébe eldugott roihadó, penészes igen sok törvényhatóság rendkívül becses le- írásokat is meg lehetne talán menteni, véltári anyag felelt rendelkezik. Ez anyag ed- Fejtegetésünk elején példázódtunk a mudigelé feldolgozva csak kis részben van. Egyes zeumokkal. Fényes analógia kinálkozik ezekben levéltárosokbo csatoltak közre a politikai- vagy a levéltárak állami felügyeletére nézve is. Tudmüvelödéstörténet körébe tartozó érdekesebb juk, hogy a Muzeumok és Könyvtárak Orszádolgozatokat a történeti folyóiratokban vagy a gos Főlelügyelősége a király jóváhagyásával H» helyi lapokban, egyesületi évkönyvekben és kezdte meg és folytatja működését és hatásértesítőkben. Több vármegye érdemes levéltá- körébe tartozik minden jelentékenyebb vidéki % j» rosa megbecsülésre méltó irodalomi munkása- múzeum és könyvtár. Állami felügyelet alatt got is fejt ki és külön folyóiratban közli az vannak törvényhatósági, városi, egyházi, feleörizetére bízott levéltár történeti becsű anyagát, kezeti egyesületi, tanintézeti tulajdont tevő Ezek a vármegyék talán el lehetnének állami könyvtárak és muzeumok. Miért ne lehetnének felügyele! nélkül, mert tisztikarukban, közönsé- állami felügyelet alatt a hatóságok levéltárai, günkben európai érzék van a levél'ár megbe- amely hatóságok az állami organizmusnak élő csillésére és felismerték annak fontosságát. és mozgó szervei? Részemről azt hiszem, hogy Ezzel ellentétben igen sok vármegye van, ennek semmi akadálya s a közigazgatási reforamely levéltárával nem törődik, azt lehetetlen mok egyik intézkedését tehetné. helyiségekben zsúfolja össze és a levéltárat De nemcsak célszerűségi okok szólnak az! '1 öreg papirosok tárházának tartja. (Arról nem állami felügyelet mellett, hanem szükségesség! /. is szólunk, hogy több olyan vármegye és vá- posztulátumok is. Csak egyet emiitünk fel ezek ros van, amely levéltára egy részét padláson közül: a levéltárak selejtezésének kérdését. Most vagy pincében raktározza el és ezzel a biztos minden vármegye selejtez, erre szabályzatot pusztulás veszedelmének teszi ki.) Ezeknek készít, ezt jóváhagyás végeit bemutatja. Es némi felvilágosításul szolgált az LVII. te- mégis előfordulnak a selejtezésnél nagy és helyrének a levéltári munkát az eddiginél jobban hozhatlan hibák, melyek állami felügyelet mel- * megbecsülő némely intézkedése (képesítési pót- lett ki lennének zázva. Akkor ugyanis a helylék, országos levéltári fogalmazási vizsga), mely színén szakemberek állapítanák meg a selejtezés, a törvény indokolásából is kitetszik. A belügy- e fontos munkálat tervét, nem pedig laikusok, minisztérium mértékadó tényezői ismerik a le- akiknek jelszava a hely kímélése és lehető ki- véltári munka értékét és a közigazgatási reform használása. ^ a levéltárosokra bizonyára csak kedvező váltó- A törvényhatósági levéltárak állami fel- '.'j zásokat hozhat: a levéltárosok képesítése kér- ügyelet alá helyezése nagy erkölcsi haszonnal désében és ebből folyólag az állás javadalma- járna a levéltári ügyre nézve. Emelkednék azok zásánál is. színvonala, megindulna országszerte a rendezési ^ Ezeknek a törvényhatóságoknak nagy munkálat, ennek tudományú és irodalmi ered- *'1 szüksége van az állami felügyeletre, mely alól menye se maradna el. kivételt tenni természetesen nem lehet. A vár- A törvényhatósági levéltárak után az eddig megyékre nézve csak megnyugtató lehet, ha jóformán hozzáférhet len káptalani levéltárakat kell múltjának okiratos emlékeire szakemberek gya- állami felügyelet alá helyezni, illetve azok tulajdokorolnak felügyeletet és ezt központilag gya- nait rendszeresés szakképzett levéltárosi kezelésre korolja a kormány felügyeleti jogából folyó- kötelezni, ez azonban egész más természetű kérlag. Az autonómia sérelmével sem jár e fel- dés és más elbírálás alá tartozik. I)r. Alapi (lt/. 1 i t 1

5 36 Serenitas és Celsitudo. A magyar nyelv a legnagyobb zavarral felhivást kap az angol mininisztertől, hogy tudja küzd amikor ennek a két latin cimzési módnak ki, miként cimezi a császár a francia királyt és a magyar egyenértékét keresi. Nemcsak azért, mi módon volna elérhető, hogy Lipót császár mivel azok a fönemességi jogok, amelyeket a Anna angol királynőnek adja meg a "Majestas" serenikis (serenissimus) és celsitudo címekkel cimet, az eddig használt Serenitas" helyett. A ma illetni szokás, a magyar jogban ismeretlenek voltak s csak Festetits Tasziló szol. A válaszból látjuk, hogy milyen fontos ez meghatalmazott augusztus 15-én válla hercegi rangjához fűzte először őfelsége a a kérdés az udvar és a császári kancellária föméltóságú" címet, hanem különösen azért, szemében. Azt feleli Stepney a miniszternek, mivel a latin kifejezéseknek s a megfelelő német egyenértékű szavaknak (Hoheit, Durchlatas"-nak címezték. Ámde Lipót, mielőtt csá hogy azelőtt a francia királyokat is Sereniucht, Erlaucht) nem minden időkben azonos az szárrá választották, mint Magyar- és Csehország királya, XIV. Lajost Majestas"-nak értelme. Es figyelemre méltó körülmény, hogy mig a középkorban a serenitas német egyenértékese a Durchlaucht, mely fejedelmek (Kur- történt megválasztatása után. Ezeket a levele cimezte és ezt nem tudta redukálni császárrá fürsi) és királyok cime (hazánkban még Zsigmond császárt is serenissimus princeps" cim- és lettres du cachet"-nak nevezi s nem csáket a császár olasz nyelven, sajátkezüleg irja zéssel illetik) és a Celsitudo (Hoheit) cimnél szári, hanem osztrák föhercegi minőségben irja magasabbnak tartják, addig ma a Hoheit a őket. A császárral vérrokon spanyol királynak, mint rokonának olaszul ir a császár és legmagasabb cim, mely a főherceget illeti meg (fenség, sa altesse), ellenben a Durchlaucht Majestas-nak cimezi őt, de mint IV. Fülöp cim az és évi Bundesbesehluss értelmében az előbbi reichständig hercegi" csa latin nyelven és Serenitas" cimzéssel ir. Végre spanyol királynak a birodalmi kancellária is ládoknak hagyatott meg, mig az előbbi reichstendig grófi családoknak az Erlaucht cimet levelez az idegen uralkodókkal és Majestas az udvari (nem a birodalmi) kancellária latinul adták meg. czimet cimet ad az uralkodóknak, de ezeket nem mint a német császár, hanem mint az A császárok és királyok a Majestät címmel éltek és élnek. Ámde általánossá ez a osztrák főherceg által Írottakat kellett tekinteni. cimzési mód is csak a német római szent birodalom megszűntével válik. Addig a királyok Látni való, hogy szegény Stepneynek cime csak serenitas és a majestas cim megadásának joga a német-római császárt (impe mint az egész kuruc-háborutól. Elvégre ki lehetne ettől a kényes megbízatástól jobban főtt a feje, rator) illette meg. Nagy dolog volt ez, még a nagy nehezen szorítani egy lettre du cachet"-t XVIII század elején is. El se hinnők, ha közhitelű okiratok nem tanúskodnának mellette, tas" cimet adna az angol királynőnek, de a császártól, amelyen azután a császár Majes hogy koronás uralkodók miként törték magugkat a császár kegye után, csak hogy egyszer fejedelmek is követelni fogják a Majestas cimet. gondolják meg ugy mond hogy a többi levélkét kaphassanak tőle Vestra Majestas" A porosz király nem fogja engedni, hogy az megszólítással. angol királynőnek ilyen elsőbbsége legyen felette, a dán király pedig máris utána jár a Érdekes adatokat találunk idevonatkozóan a londoni levéltárak ama diplomáciai tartalmú Majestas cimnek, mert a francia király megtagadta tőle ezt a cimet addig, mig a császár leveleiben, melyeket az angol és hollandiai mediatizátorok intéztek uralkodóikhoz ama meg nem adja. Aligha fog ebben engedni a békekisérletek tárgyában, melyekkel Anna angol királynő a Rákóczi-féle mozgalmat pacifi császár! Nem is engedett! Nagy dolog volt ez, kálni törekedett. soká kellett még Annának várni. Sajátkezüleg Stepney angol meghatalmazott bizalmas ir férjével együtt a császárnak, buzgólkodik a

6 37 béke létrejövetelén. Mind hiába. Most jönnek teknek, de csak az asszonyok hiúsága? Azt az erösebb lépések. Harley miniszter az Angolországba küldött két követ Gallas gróf és Hiúság, ember a neved!") hisszük, a jó öreg Shakespeare ma azt irná' Hoffmann megbízó levelének átvételét megtagadja, meri a császári kancellária Serenitas helyébe a királyi felség jelöléséül a Majestas" Hazai történelmünkben a Serenitas" cim cimmel illeti bennök Anna királynőt. Követeli cim lépvén, a Serenitas" nem degradálódik a Majestas cimet a császártól, amit az egész világ megad neki. Nem használt semmit. Gyön hercegi méltóság praedicatuma, melynek a ma le, hanem divatját veszti. A Celsitudo" a gédebb húrokat pengetnek. Harley miniszter értesiti Stepneyl (1705. szept. 14.) hogy Anna A Törvénytudományi Műszótár" szerint, mely gyar nyelvben főméltóságu" eimzés felel meg királyné koronás tallért hajlandó utalványozni savoyai Eugen hadi segélyezésére, hercegség, fenség, ellenben a Celsissimus szó ben jelent meg, a Celsitudo sürgeti erősen a kibékülést a magyarokkal és nak a föméltóságá forditás felelne meg. Ámde mellesleg, a Majestas" cim biztosítására nem a latin cimzés sem következetes. Néha egyenesen boszantási célból nem adják meg vala kell éppen formális szerződés, elég az a bizonyos kis levélke, a lettre du cachet! kinek az őt megillető Celsissimus cimet. Igy Semmi eredmény! Csak az örökké gavallér Rákóczi Ferenc cimezgeti hűségesen Regia velét, mert a nádor méltóságos urnak cimezte Rákóczi visszautasítja a nádor követét és le Majestas" cimmel Annát, a szegény angol őt. (lllustrissimus.) Seilern gróf, akinek oly királynőt, miközben a béke érdekében tett nagy szerep jutott a Rákóczi-féle mozgalmakban. Bercsényi Miklóst méltóságos urazza, míg fáradozásait megköszöni. önmagát Excellenciáztatja és nagy haladás a Azután elhalt Leopold császár és József békealkudozás terén, mikor az angol miniszter császár, Leopold trónutódja ugyancsak Serenitati Vestrae" cimmel ir Anna királynőnek. hajlandó Bercsényivel kölcsönös Excellentiázásra", mert ezt Seilern főfontosságu dolognak De segitségére jön a véletlen. Az évben tartja. Széchenyi Pál kalocsai érsektől, bár Urbich, a cár követe már a cár is pacifikál! Bécsben egy jegyzéket nyújt át a csá valóságos belső titkos tanácsos, eldisputálják a a Celsissimus" cimet. József császár, csak szári kancelláriának, melyben urának a Majestas" cim megadását kéri. A miszterek nem hogy elkerülhesse a Celsissimus cimet, úgy ir az érseknek, mint néhai atyja titkos tanácsosának. (Reverendissimo in Christo patri, domino csekély zavarban vannak" (I find, that the Ministers are not a little embarassed upon the Paulo Szechenyi... sacrae in deo defunctae, whole matter) jelenti Palmes követ Boyle genitoris mei honoratissimi Majestatis... relicto miniszternek. Bezzeg nem jön zavarba az angol consiliario intimo.) Ámde néha ezen szándék miniszter. Nagy Péter cárnak csak megadják a nélkül is találunk eltéréseket az oklevelekben. Majestas cimet és akkor már nem lesz nehézsége annak, hogy még mindig Serenitas" Illustrium tamen principum... filiis exceptis" mondja egy helyen az Esterházy család hercegi cimmel lekicsinyelt (?) szegény angol királynő diplomája,,,illustritas, titulus quo principes is megkapja. Úgy tudjuk, sikerült is végre. ornabantur: germanice Durchlaucht". (Epistolae ( Hiúság, asszony a neved!" mondja a procerum.) jó öreg Shakespeare. Pedig nem is ismerte Anna angol királynő históriáját. Mi pedig a A fordítónak tehát ügyelnie kell a cimzések használatánál azon kor titulaturájára, XX. század gyermekei, mosolyoghatunk is, elmélkedhetünk is felette. A szatmári béke létesülését kétségtelenül elösegitette a hiúság, ez könnyen anakronizmusba keveredik. amelyben a fordítandó szöveg kelt, különben a rendkívül erős rugója az emberi cselekede Dr. Gábor Gyula.

7 Nemesség- igazolás Nyitra vármegyében ben. Aczél. Aczél György Vágujhelyen, György, 1 nyát, amely szerint Andor István nemesnek is- József és István fiával bemutatta Pozsony vár- merteteil el, ezen Istvánnak a fia Andor József, megye 1755 évi július l5-én a Magyarbélből amely István Komárom vármegye főadószedője származó és Vágujhelyre költözött Aczél György (generális perceptor) volt. Az említett nerészére szóló nemesi bizonyítványát, mely sze-. mesi bizonyítvány szerint Andor István előbb rint nagyatyja, János 1671-ben a magyarbéli Nagyszombatban lakolt, 1686-ban pedig Bécsnemesek közt van összeírva, ezen János fia ben. Komárom vármegye évi december Mihály, Györgynek az atyja. György testvérei hó 30-án tanúvallomásokkal igazolta Andor Jó- Ferenc és Mihály Magyarbélen laknak. Váguj- zsef kérelmére atyjának, néhai Andor Istvánnak, helyi járás 325. lapon 115. sz. aki Komárom városban lakott, a nemességét Akács. Akács József Nyitraivánkán és és hogy tőle Andor József származott, aki Koíiai Ignác és József ősi birtokos nemességük alap- marom megyéből jött át Nyitra vármegyében, ján Baromlakon kétségtelen nemesek. 1. kötet II. kötet 211. és V. kötet 67. lap. 8 és V. kötet 164. lap. Apáthy. Apáthy Márton és András, előb- Allagovics (Alagovics). Allagovics József, binck a fia István, utóbbinak a fiai, János és Ferenc és László testvérek Manigán bemutat- László Gellénfalván laknak, hivatkoznak a várták Lipót királynak Bécsben 1694 évi július megyei hiteles nemesi összeírásokra, és leszár- 20-án kelt, Allagovics Mátyás és neje Lukacso- mázasukat beigazolandók bemutatták anyjukvics Katalin és János, Magdolna és Borbála nak, Borcsányi Katalinnak évben Gellénfalgyermekei részére adott nemesítő levelét, melyet ván kell záloglevelét, amely szerint ők András 1694-ben hirdettek Nyílra vármegyében. Le- fiai, András atyjuk pedig Mártontól származik, származásukat igazolták a címeres ievélben elő- Az évi április hó 18-án kelt zálogleforduló Jánostól. Az esedezők Modorban vél szerint Borcsányi Katalinnak, Apáthy And- (Pozsonym.) szüléitek, atyjuk Allagovics János, rás nejének a gyermekei Apáthy Márton, Andanyjuk Blaskovics Krisztina. A csalá:! címere: rás, Ferenc, Katalin és Anna. - Eördeg László Kékszinü pajzs alján zöld mező, azon egy fe- szolgabírónak évi október hó 28-án kelt hér galamb áll csőrében arany gyűrűt tartva, rccognitiója szerint néhai Apáthy Márton, ezen a pajzs felső jobb sarkában nap, bal sarkában családból az első, feleségül vette néhai Nagyfélhold látható. Nyilt sisak feletti koronán váthy Gergely leányát, Annát, (aki néhai Jueha nyugvó piros ujjú könyöklő kar kivont kardot Mihály özvegye), ettől származott Apáthy And- tart markában. Takarók: Arany, kék, ezüst rás, Apáthy Mártonnak és Andrásnak az atyja, piros. 1. kötet 412. és III. kölet 360. A gellénfalvai birtok a Nagyváthy családé volt. Alföldy. Alföldy István Mártonfalván, Má- I- kötet 228. lap. tyás fia, és fiai Mihály, István és Ferenc, és 1 Apponyi. Néhai Apponyi Jánosnak az testvére Ferenc, akinek fiai József és János i utódai, Pál és János, ősi birtokjoguk alapján Mártonfalván ősi birtokjoguk alapján kétségte- Nagyabonyban és másutt, kétségtelen nemesek, len nemesek. V. kötet 171. lap. " II- kötet 254. és VI. kötet 2. Almássy. Almássy Károly vármegyei szol- 1 Amily. Arady Imre Galgócon és fia, Fegabíró, Pereszlényben lakik, Pereszlénybcn, i'enc bemutatta Pozsony vármegyének Körtvélycsen és másutt levő birtokjoga alapján évi november hó 7-én kelt, az ő nemességét kétségtelen nemes. II. kötet 349. és IV. kötet igazoló bizonyítványát, amely szerint Arady 1. lap. Imre, Györgynek a fia, aki Jánosnak a fia, Andor. Andor József, István fia Gergely- Vizkeletről Galgóera költözött; Imre előfordul falván, és fiai Mihály, Imre és Miklós, és uno- Pozsony vármegye évi nemesség igazokái: Mihály, fiai: János és József, Imre fia lási könyvében, és bemutatta 11. Ferdinánd ki- László, bemutatták Orbán Pálnak, Pozsonyvárme- rálynak Sopronban évi október hó 29-én gye alispánjának évi nemesi bizonyítva- kelt, Arady Pál és fia János (Imrének a nagy-

8 39 atyja) részére szóló, és évben Szempcen, Ambrus és neje Rácz Katalin, nem különben Pozsony vármegye közgyűlésében kihirdetett Adalbert (Béla) fia, továbbá Babó János, Babó nemes levelét. II. kötet 441. és III. kötet 1. lap. András és Babó Pál részére szóló, és ugyanazon évben Nyitra vármegye közgyűlésében Arvay. Arvay Pál és fia, János Divéken lakik, bemutatta Trencsén vármegyének, Török kihirdetett címeres nemesitö levelét, leszármazásának igazolására bemutatott egy évi alias Arvay János és neje Kromholcz Katalin, nemkülönben fia, István, és testvére György, február hó 26-án kelt tanúvallatási jegyzökönyvet, mely szerint Babó Ferencnek Babó Ger végül másik Török alias Arvay István unokatestvér részére szóló bizonyság levelét gely volt az atyja, és Babó Gergelynek Babó évből, amely a nemes levél bemutatásáról szól, András, Babó Istvánnak Babó Imre volt az melyet az említettek Lipót királytól kaptak aiyja, és Babó Imrének Babó János ; néhai Bécsben évi június hó 12-én. Arvay Istvánnak özvegye Moszticzky Anna, ezek gyer Mocsonokon lakott és ott is halt meg, atyja Babó Istvánnak a fiacskája József, aki mindig mekei Mária, Bacho Sámuelné, Eva. Zareczky Babó Balázs volt, és Babó Balázsnak Babó Jánosné, Miklós, János és Pál, ezt igazolja a András. Babo Ambrus pestisben halt meg Mocsonokon, még midőn a török Érsekújvárt 2. alatt becsatolt, a felső ozori kastélyban Ottlik György elölt évi december hó birta. (Babó armális szövege: Documentorum 23-án kötött osztálylevél II. kötet 310. és VI. pária. A. pag. 124). A család címere : Kék köt. 59. szinü pajzs, alján zöld mező, azon egy fehér ló Augustiny. Augustiny György Galgócon lobogó sörénnyel, kioltott nyelvvel, farkát felemelve, mellső lábaival ugrásra készen, hátulsó és fia, József, Augustini Ferenc és fiai Antal és János, és másik Augustini György és Gáspár bemutatták III. Ferdinánd királynak Novák lábain áll, a pajzs jobb oldalára fordulva ; nyilt sisak feletti koronából növő oroszlán mellső jobb Márton és általa Augustini Mátyás és Horváth lábaival ragadozásra készen emelkedik kioltott János unokatestvére (consobrinus) részére szóló nyelvvel, kettős, felfelé nyúló farkkal; foszlá- 1 Pozsonyban évi április hó 5-én kelt és nyok: Arany-kék, ezüst-piros. II. kötet 69. és évben Nyitra vármegyében kihirdeteti V. 27. nemesitö levelét, leszármazásukat pedig a nyitrai Babóthy. Babólhy Ferenc, Ferencnek a káptalannak egy évi január hó 7-én kelt fia. Párucán lakik és fiai János, László és Ignác, és unokatestvére József, Tamás fia, régi okiratával igazolták, amely szerint Augustini András, aki Nemeskürthön, Nyitra vármegyében birtokjoguk alapján Párucán kétségtelen nemesek. I. kötet 11. és V kötet 168. lap. lakik, Sámuel fia, aki Mátyás fia, és unokatestvérei György és Gáspár, néhai János Bacskády. Bacskády József özvegye Gellért Julianna és fiai József, Károly és Pál, ősi fiai, és József és György néhai másik György fiai, aki az említett András testvére, azonkívül birtokjoguk alapján Bacskafalván kétségtelen 3-ik György és Ferenc, Mártonnak a fiai, nemesek. I. kötet 5. lap. György fia, aki Mátyás fia. A család címere. Bacskády Ferenc és fia, kiskorú Antal Kék szinü pajzs, alján zöld mező, c fölött van Bacskafalván lakik. egy eke, oldalára helyezett kerék, felső részén Bacskády János Bars vármegyében szolgabíró és fiai: Bálint és Miklós, féltestvére egy fészek áll, abban pelikán ül, csőrével mellét lépi és kifolyó vérével 3 fiát eteti, a pajzs László. A családnak ősi birtoka Bacskafalván jobb oldala felé fordulva. Nyílt sisak feletti koronán egy másik fészekben ülő pelikán, mint a Van még Barsmegyében Bacskády Pál ottani és máshol, ennek alapján kétségtelen nemesek. pajzsban. Foszlányok : Arany-kék, ezüst piros. alispán, említett Ferencnek féltestvére és Bacskády Péter szolgabíró Trencsénmegyében. II. II. kötet 455. és III. 27. lap. kötet 255. és VI. kötet 3. lap. Babó. Babó Ferenc Vecsén lakik, fiai: Ferenc és István és unokatestvére, István bemutatta eredetben III. Ferdinánd királynak lakik fiával, Mihállyal, bemutatta a kérelmére Bada de Bodófalva. Bada János Csejthén Bécsben évi május hó 15-én kelt, Babó Turóc vármegye által évi június hó 8-án

9 Turócszentmártonon tartott közgyűlésből kiadott hogy az évi conscriptióban ifjabb Baka nemesi bizony ságlevelet mely szerint Bada István és nem Bakó neve fordul elő. Erre Bakó János és Ferenc, néhai Imre fiai, aki néhai István bemutatja Lipót királynak Bakó István Bada de Bodófalva György fia, ezen György és Mihály, továbbá Bakó István és neje Klemen Nyitni vármegyébe jött át Csejthére, fia Imre Dorottya és gyermekei István, Katalin, is ott lakott haláláig, nemességüket igazolták Anna és Zsuzsanna, valamint Bakó Mihály és a Túróéban lakó Bada György és Dániel de neje Branik Anna és Ferenc és János fiai részére Bodófalva atyafiak. II. kötet 513. és III. költet Bécsben évi október hó 12-én kelt 123. és évben Nyitra vármegye közgyűlésében Baghy alias Godor, lásd Godor V. 25. kihirdetett nemesítő levelét, az esedező a nemeslevél Bajcsy. Bajcsy Antal Bácsmegyében (Nemes) szerzővel első fokú rokon. A család cí Militicsen lakik, íiai József, Pál és Antal, mere : Kék szinü pajzs, alján zöld mező, azon testvére János szintén ott lakik, bemutattak egy torony áll, amely fölött két egymással egy elismervényt, amelyből kitűnik, hogy néhai szemben álló oroszlán, mellső lábaival egy Bajcsy Jakab a címeres nemesítő levelet a család arany spanyol keresztet tart, kettős, felfelé álló többi tagjainak kiadta; ettől a Jakabtól származik farkkal, pirosló kioltott nyelvvel; és az egész az esedező, amit következőleg igazol: Jakabnak pajzsot királyi korona lakarja. Foszlányok: a fia János, Jánosnak a fia István, István Arany-piros, arany-kék. II. kötet 278. és VI. nak a fia pedig Antal, aki évi május kötet én született Nagykéren Bajcsy István és Bakoss. Bakos Máté Nyitrán, Mátyás nevében Malonyay Katalin szülőktől, akik ugyanott házasodtak is, aki Antal lia, aki Mátyás fia, régi évi május hó 6-án. - Bajcsy kétségtelen nemesek. V. kötet 159. Jakab Nagyszegen lakott, fiai János és Albert Baksay. Baksay Ferenc és Adám hivatkoznak Tardoskedden laktak. A tanúvallomások szerint a 60 évet felülhaladó nemesi összeírá néhai Bajcsy Jakabnak az atyja Bajcsy Lukács sokra, amelyekben nagyatyjuk Ferenc, és későbbiekben volt. Ezen Jánosnak és Albertnek elei Bajcsról atyjuk, Adám és ők maguk is ben- szakadtak Tardoskeddre. I. kötet 185. és V. foglaltatnak. A 60 év előtti időkből előfordulván kötet 83. lap. a nemesi összeírásokban nemességük Buynovics (Banovics). Bajnovics István, elismertetett. II kötet 465. és III. kötet 50. lap. néhai Pál fia Csárin lakik, fiai János és Imre, Balassy. Balassy József Urmincen bemutatta nemkülönben György, másik György fia, aki Lipót királynak Bécsben évi január említett Pál testvére, Szomolánkán lakik és hó 20-án kell, Balassy Péter, neje Ottrubay fiai Ferenc és József. 60 éven felüli nemesi Borbála és gyermekeik József, Anna, Hona és joggyakorlatuk alapján nemességüket elismerték. Zsuzsanna részére szóló, és ugyanazon évben II. kötet 634. és VII. kötet 15. Nyitra vármegyében kihirdetett címeres nemesítő Bakay Bakay Mihály Kishinden, testvérei levéléi. Miután atyja, Péter, és az esedező is a Mátyás és Antal, hivatkoznak a vármegye nemesítő levélben foglaltatik, nemessége elismer régi nemesi összeírására, ahol előfordul Pá! tetik. A család címere : Kék szinü pajzs alján nagyatyjuk, akinek fia Ferenc és ennek fiai a zöld mező, amely fölött fészkében ülő fehér fentiek Bakay Pál, Bakay Mátyásnak és Pétertől pelikán látható kiterjesztett szárnyakkal, mellét származott Csuha Erzsébetnek fia tépve, kifolyó vérével fiait eteti, nyilt sisak évi július hó 14-én végrendelkezett Kishinden, feletti koronából kékruhás férfi emelkedik ki, fia néhai József, kinek árvái Mihály, Mátyás és balkezével csipöjére támaszkodva jobbjával piros Antal, és leánya Zsuzsanna. I. kötet 111. és zászlót tartva lobogtat. Takarók : Arany-kék, V kötet 121. lap. ezüst-piros. I. kötet 242. és IV Bakó. Bakó István Dvornikon (most Bélaudvarnok) lakik, és unokaöccse Bálint, néhai Ferenc fia hivatkozik a régebbi és ujabbkorí nemesi összeírásokra. A tiszti ügyész ellenveti, Balázsy. Balázsy Ferenc Cabajon és fiai János, Ferenc András és testvére János, nemkülönben Szelöcéről Ferenc és Mihály és Ferencnek a fia, István és Mihálynak a fia, szin-

10 41 tén Mihály, azonkívül Mihály, István és Ferenc, j Balogh. Balogh János és Pál Kopcsányban igazolják, hogy ök Jánosnak a fiai és né akik Cabajon laktak, kétségtelen nemesek. V. kötet 162. hai Márton unokái, akik a vármegye régi Ballon. Ballon István Boriban, hivatkozik nemesi összeírásaiban előfordulnak, bemutatnak egyúttal egy évi december a régi nemesi összeírásokra, melyekben őse, Zsigmond 60 év előtt benfoglaltatik, ettől származott Tamás és ettől István. Ballon Tamás amelyből kitűnik, hogy Pál és János másik hó 7-én kelt tanuvallatási jegyzökönyvet is, szolcsánkai eredetű, született évi július János fiai, az pedig Márton fia ; János és Márton Kopcsánban laktak. II és VII. 12. hó 22-én, szülei Ballon Zsigmond és Kosztolányi Braur Magdolna, a korosi plébánián bevezetve (sub A.), Ballon Mária, Császár Ferenc vére János, Ferenc fiai kétségtelen nemesek Balogh. Balogh Ferenc Cabajon és test neje, és Ballon Anna Loboda György neje, régi birtokjoguk alapján. V nemkülönben István, néhai Ballon Tamás fia, Balogh alias Szabó. Balogh Ferenc alias mint felperesek, Ballon Mária Dohnányi György Szabó, és fiai Mihály és Imre, és néhai unokatestvérének Miklósnak a fia János bemutatták neje és Ballon Borbála Tans János neje, nemkülönben Ballon Anna, Apponyi Károly neje, III. Ferdinánd királynak Ebersdorffban mint fiának, Halus Jánosnak, aki előbbi házasságából származik, gyámja, alperesek ellen per testvére Balogh István és annak János részére évi július hó 20-án kelt, Balogh András és lekednek a szobotisti kúria miatt augusztus 19-én sub B.). II. kötet 506. és III. kötet kihirdetett címeres nemesítő levelét eredetben, szóló és évben Komárom vármegyében 113. függő pecséttel, az esedezőnek az atyja Ferenc Ballon (Balon). Balon Ferenc és fia János Szalakuszon ősi szobotisti birtokjoguk volt, ezé a nemes levélben előforduló András és ezt igazolja a 2. alatt bemutatott tanú alapján a szakolcai járás kétségtelen nemesei vallatással, amely szerint az említett Andrásnak, aki Ferenccel egy testvér volt, János közé soroztatnak. VII. 4. Balogh. Balogh János, nagytapolcsányi volt az atyja, az instans atyja Ferenc volt, királyi postamester, fiai Pál, Sándor és Imre de közönségesen nem Balogh, hanem Szabó bemutatta Lipót királynak Bécsben évi Ferencnek hívattatott és öreg atyja András volt, akik Nemespannon laktak. A család február 15-én kelt és Nyitra vármegyében Nagytapolcsányban ugyanazon évben kihirdetett, Balogh Adám, neje Korenszky Ilona, leá címere : Kék szinü pajzs, alján zöldmező, a mellett gyors folyó folyik és azon fehér hattyú nyai Borbála és Jusztina, és testvére Balogh úszik kiterjesztett, repülésre kész szárnyakkal, János részére kiadott címeres nemesítő levelét, hajlított nyakkal, csőrében kifeszített nyilat eredetiben, függő pecséttel, amelyben az esedező tart a közepén, a pajzs jobb oldala felé fordulva, a pajzs felső jobb sarkában félhold, bal atyja, János is benfoglaltatik. A nemes levél meg van hiteles másolatban. (IV lapon). sarkában pedig ragyogó csillag látszik. Nyilt A család címere : Kék szinü pajzs, alján zöldmező, azon természetes szinü párduc áll, mellső sisak feletti koronából növő másik hattyú, mit a pajzs alak. Takarók: Arany-kék, ezüstpiros. I és V bal lábával kivont kardot villogtat, jobbjában levágott török fejet tart, a pajzs baloldala felé Balun (allon). Balun Ferenc és fia János Szalakusz, lásd Ballon és Balon alatt II. fordulva. Nyilt sisak feletti koronából növő magyar páncélos vitéz, bal kezében kivont 554. és VII. 9. kardot villogtat, jobbjában levágott törökfejet Balus. Balus János, Pál és István, néhai tart. Takarók : Arany-kék, ezüst-piros János fiai Rohón, és az említett János fiai, János, és IV Ferenc és József kiskorúak ; nemkülönben Balogh. Balogh János Sissón, és fiai Gáspár, Barsmegyében Eny községben, Sándor és Pál és István, és Nagybossányban lakó Ferenc, Császtkócon lakó (néhai Imre kiskorú fiai) János, Mihály ősi sissói birtokjuk alapján kétségteleti a régi nemesi összeírásokban előfordulván elődeik, nemességüket elismerték. II és VII. nemesek. II és IV

11 42 Bangya alias Filó. Bangya János vagy res nemesitö levélre, melyet Baranovics Miklós Filó Lapásgyarmaton Miklósnak a fia, lapásgyarmati és nagyemőkei ősi birtokjoga alaphálynak az unokái, aki a nemes levélben elő és Mihály kaptak, és igazolják, hogy ők Miján kétségtelen nemes. I. 5. fordul. Az évi nemesi bizonyítvány szerint Baranovics Mihály, Márton, Miklós és Banovics (Bainovics). Banovics József Nemesjácon és fiai Márton és Pál régi nemesi János bemutatták az évi armálist, és igazolták, hogy ők Miklósnak a fiai, aki a nemes összeírásokban előfordulván, nemességét elismerték. A család Szomolánkán székelt, Józsefnek az atyja, Márton jött át Szomolánkáról levél kihirdetése évben Nyitra vármegyé levélben előforduló Mihálynak a fia, a nemes Nemesjácra, amit a becsatolt keresztlevéllel ben történt. II és VI. 55. A nemesítő levél, melyet II. Ferdinánd Bécsben bizonyít, amely szerint József évi március 2-án született Jácon, Banovics Márton és évi szeptember hó 7-én Baranovics Miklós és Benyo Anna szülőktől, Márton előfordul a 60 testvére Mihály részére adományozott, egyszerű év előtti nemesi összeírásban. II és IV. 75. másolatban őriztetik II. 56. jelzet alatt, hiányos Banovics. Banovics István Boriban, és szöveggel, a címer, amennyire a hiányos szövegből kivehető, a következő : Kék színű pajzs, fiai Márk és Mihály hivatkozik a 60 év elótti nemesi összeírásokra, amelyekben előfordul alján hármas zöldhalom, azon egy bárány, lábával egy rúdon lengő kettős zászlócskát tart, nagyatyja néhai Banovics Sebestyén, leszármazását a tanúvallatással igazolja, amely vállára támasztva, a pajzs jobb oldala felé fordulva, a pajzs aljától egy piros mező, ugró labda szerint Banovics Ádám, György, István, nemkülönben Ferenc, másik Ádám és István kérelmére évi február hó 12-én Holicson jobbról arany-csillag, balról félhold ragyog. alakjában (in trigoni speciem) igazolják a tanúk, hogy néhai Banovics Sebestyén, a nemességszerző Ádámtól származik, és bárány, a pajzs alak. Takarók : Kék-arany, pi Nyilt sisak feletti koronából növő másik ezen Sebestyén nagyatyja volt Istvánnak, Ferencnek, Ádámnak, Györgynek, másik Ádám Bárdy. Bárdy János, néhai Sándor fia, ros-kék. nak és Istvánnak. II és Szakolcán és fiai Ignác és János, nemkülönben Banovics (Banyovics). Banovics Márton, testvére György Nagyszombatban hivatkoztak István fia, Kuttin és kiskorú fiai János, Ádám, a régi nemesi összeírásokra, és nemesi joguk Ignác és László, nemkülönben testvérei Adám gyakorlatában meghagyatnak. II és VII. 17. és György, továbbá Pál Szomolánkán Ádámnak a fia, aki említett István testvére, de And helytartósági tanácsos, örökölt ősi kisbucsányí Baranyay. Baranyay László Pozsonyban rás is Kuklón, Pozsonyvármegyében, és nemkülönben ennek testvérgyermekeí Márton, Mo- és III birtokjoga alapján kétségtelen nemes. II csonokon és ennek kiskorú fiai Márton, József, Baross I. Baross Miklós, István fia, néhai György és János, és János Cabajon és fia György fia, még kiskorú Sasváron, ősi birtokos nemesség alapján kétségtelen nemes. I. László, nemességük ősi gyakorlatában lévén elismertettek. II és VII és III Banovics (Bajnovics). Bajnovics István Baross II. Baross Mátyás Vágujhelyen és Pálnak a fia Csáriban, és fiai János és Imre, fia József bemutatta Trencsén vármegyének ép úgy György, másik Györgynek a fia, aki Baross János és Márton testvérek részére szóló emiitett Pál testvére, Szomolánkán és fiai Ferenc és József, régi nemesi joggal élvén, ne Baross János és Márton testvérek, néhai Mik évi nemesi bizonyítványát, mely szerint mességük elismertetett. VII. 11. lósnak a fiai, néhai idősbb Baross Ádám, fia Baranovics. Baranovics Miklós és Mihály néhai Jánosnak, fia néhai Miklósnak, fia néhai testvérek Krencsen, nemességük igazolására Mártonnak, fia ismét néhai nemes Barossay bemutatják Nyitra vármegye évi november hó 10-én kelt nemesi bizonyítványát, a ifjabb Adám, néhai György fia, néhai említett Jakabnak de Bellus, és szintén másik Baross melyben hivatkozás történik az évi cime- Miklós fia, aki néhai Barossay de Bellus Ja-

12 43 kab fia, eszerint néhai 11. Rudolf király Po- Boldizsár, és másik unokatestvértől Jánostól zsonyban évi április hó 13-án kelt ado- származó Gáspár, aki a Nádasdy ezredben mány levelével néhai bellusi Baross Pétert és szolgál, bemutatta Lipót királynak Bécsben nejét Frabricius Brigittát, Anna és Margit leá évi október hó 5-én Bartha Mihály de nyát, hasonlóan Jakab testvérét és annak gyer- Pann, és testvérei János és Adám, továbbá mekeit Pétert, Jakabot, Mártont, Györgyöt és Bartha István de Pann és ennek fiai Ferenc és Borbálát a nemesek sorába emelte; ezen armá- Pál, nemkülönben Csarada Mihály és Nigrínyi lis levelet kihirdették Trcncsén vármegyében János nővérei gyermekei részére, (kik azelőtt 1579-ben, sot ezt az armálist bemutatták Tren- is nemesek voltak) szóló és évben Nyitra csén vármegyében 1614-ben is Baross Jakab, vármegyében kihirdetett címeres levelét, az ese- Márton és György részére. Az említett néhai dezö András elsőfokú rokonságban van a neídősb Baross Adám és ifj. Baross, az említett mességszerzővel, Ádámnak fia. I és V. néhai Barossay Jakabtól, szép apjuk nagyap A nemesítő levél hiteles másolatban Docujától (atavo) származnak, és ezen két Adám, mentorum Pária A. pag. 88. alatt őriztetik. A (idb. és ifj.) Nyitra vármegye nemesei közé fel- család címere : Kék szinü pajzs, alján zöld mező, vétetnek 1688-ban ; a keresztlevél szerint azon páncélos könyöklő kar, három sarukapocs évi június 4-én született Vágujhelyen által átszúrva (tribus solearum claviculis per- Baross Miklós, szülei Baross János és Katalin, cussum) markában meztelen kardot tart, rajta II és I átszúrt véres törökfej, egyfelül hold, másfelül Baila (Baitha de Pann). Bartha András g- ragyog. Nyilt sisak feletti koronán a c s i l l a Pannon, fiai János, István és Tamás, és István pajzsbeli páncélos kar. Takarók : Arany-kék, fia, Mihály, és Tamás fia, János, és unokatest- ezust-piros. l vérei (patrueles) Mihálytól: Menyhért, Gáspár és 1 (Folyt, köv.i A Miskolczi Bodnár család. Irta Miskolczy-Simon János. Régi miskolci család, melynek tagjai év- Szirinay Péter zempléni alispán és neje Keczer századokon át a református papi pályán mű- Annának a görömbölyi Ágh nevü szőlőjéért.') ködtek. Legismertebb tagja a családnak Mihály A család hamar tekintélyes helyet foglalt füleki pap, ki a török világban átélt viszontag- el Miskolc város polgárai közt. Már a nemesságok után az I. Lipót alatti ellenreformáció ségszerzőnek az armálisban is említett fia János idején olaszországi fogságban halt meg s ki ig Miskolc főbírája volt, a város az irodalomtörténetben is nyomokat hagyott évkönyvei szerint. maga után. ' Bodnár János fiai: Miskolczi Bodnár Mi- A család címeres nemeslevelét Bodnár hály - a későbbi hitvértanú és István 1670, András szerezte II. Mátyás királytól de- november 22-én Miskolcon osztálylevelet állicember 2-án Pozsonyban s Borsod vármegye- tanak ki egymásközt s az atyjukról maradt nek Sajószentpéteren tartott közgyűlésében hir- Kandia-utcai telek, ház, istálló, más melléképüdettettc ki május 12-én ') Az armálisba letek, továbbá szilvások, veteményes kertek, a nemessségszerzőn kivül felesége Nagy Anna pince, rétek, szőlők (Közép-szer), szántóföldek s fiai János és Márton is fel vannak véve. s háziállatok felett alyafiságosan megosztoznak. 1 ) Nemes Bodnár János 1626-ban mint mis- Az okiratot a szolgabíró és esküdt előtt írták kolci birtokos említtetik.-) Fia János és ennek alá és erősítették meg címeres pecsétjükkel, neje Czukor Dorottya pedig 1646-ban elcseré- 1 E?y J u n i u s 2 9 " é n Miskolcon kelt, lik a Koromháza pusztán íevö részjószágukat szintén magyar nyelvű szerződés szerint tiszte- 3) Ugyanott. Acta. Protocollata. XI. II ) Borsodmegyei Lt. 3 jkv I. 2) Ugyanott. Acta Protocollata, IX. III ) Borsodmegyei II. Nemesi iratok 105. sz.

13 44 letér. Miskolezi Bodnár Mihály, a fileki eklézsia met egyetemre is ebben a minőségben vándorolt lelkipásztora és felesége Paksy (Paxy) Erzsébet ki pár esztendőre. asszony megveszik özv. Szepsi Szabó Jánosnétól A hatalmas királyi várral bíró Fülek vá Miskolcon a Piac-utcában levő házat és a rosa akkoriban Felsőmagyarország egyik leg hozzátartozó földeket hatszáz magyar forintért.') jelentékenyebb pontja volt. A török dúlások Ezen Mihály, ki előbbi családneve elhagyásával idején messze vidékek ellenségüldözte lakos később otthonától távol rendszerint sága különösen az úri rend itt keresett csak Miskolczynak írta magát, táján született menedéket. Nógrád, Heves, Külső Szolnok, Miskolcon. Életrajzírója ugyanis azt ál olykor Hont, Pest, sőt Fejér vármegyék is itt lítja, hogy 1675-ben midőn elhalálozott, 56 éves tartották a vármegyei közgyűléseket. A 17-ik volt. Miskolcon, majd a sárospataki kollégiumban század közepén Wesselényi Ferenc gróf, majd tanult s végül külföldi egyetemen, Fra- Koháry István volt a vár kapitánya, kik nekerában tetőzte be teológiai tanulmányait. a hadi szolgálatban kitűnt praesidiarius katonákat Sárospatakra december 15-én iratkozott egyremásra ajánlgatták a királynak a be. A kollégiumi anyakönyvben a sajátkezű megnemesítésre. Számos nógrádmegyei családnak aláírása mellé később (talán fiai vagy unokái) őse a címerlevelét a füleki várőrségen odajegyezték, hogy: Meghalt (itt a papír le szerezte, hol sok alkalma nyílt kitüntetni magát. van szakadva) évben, a pápisták fogságában Akkor olyan idők jártak, hogy a pap az Theate városában." (Obüt in anno... in captivitate egyik percben még az Istenigéjét hirdette a Antichristiana in urbe Theate rotata.) szószéken, a másik percben már kardot ragadott A franekerai egyetemre az ottani feljegyzés és gyülekezete élén a törökök ellen szállt szerint október 4-én iratkozott be, síkra, kiktől sem éjjel, sem nappal nem volt miután már előbb az akkori gyakorlat szerint biztos nyugalma a magyarságnak. Miskolczy valószínűleg iskolamesteri, majd lelkészi (lelki Mihálynak bizony az ellenséggel való csetepa tanítói) állást is viselt. Itt külföldön írta és tékban, várvédelmi műveletekben gyakran lehetett adta ki a következő évben Michael része az örökké harcban álló Füleken. Miskoltsinus" néven a Miscellaneorum Theologicorum A kortársak feljegyzései szerint hatalmas ter Disputatio" című, 32 lapra terjedő, metű és nagy erejű férfi kiválóan érvényesült latin nyelvű munkáját,') melyben korának szokása a viadalokban is. Midőn később a vallása miatt szerint elvont vallásbölcsészeti tételeket bajba került, a füleki egyház hivatalos okirat fejteget. (De primogenitura Christi etc.) Azon ban bizonyította a haza és király iránt tanúsított kor divatjának megfelelően több hűséges szolgálatait. Hadi ismeretei mellett tekintélyes magyarországi ismerősének ajánlotta munkáját bizonyít az a tény is, amit életrajzírója Kocsi annak előszava szerint, így hét előkelő liszkai Csergő Bálint jegyzett fel,) hogy tudniillik polgárnak, a liszkai főbírónak, továbbá Dőry 1674-ben vallása miatt a pozsonyi törvényszék István, Kecskeméthy István, Forgó Pál miskolci elé idéztetve, Szelepchényi érsek április 4-én uraknak s a maga atyjának, Bodnár János gróf Forgách Adám és báró Zichy István útján miskolci főbírónak (atyjának felajánlotta a következő meleg neki a maga hontmegyei birto szavakkal : Consuli Urbis Miskoltsiensis prudentíssimo kán a bozóki várkapitányságot, ha katolizál. Ő et Patri Filiali observantia semper azonban e helyett a bebörtönöztetést válaszkán honorandissimo...), kik a munka megjelenését totta. bizonyára anyagi támogatásukkal is valamenynyien elősegítették. Miskolczy Mihály viszontagságos életének egyik érdekes epizódját örökítette meg az a A történeti források szerint 25 éven át töröknyelvü jegyzőkönyv, melyet február egész haláláig a füleki református egyház lelkésze 24-én, a mohamedán időszámítás szerint volt Miskolczy Mihály, tehát már a né- Sabán hó 28-án Abubekr Mohammed egri kádi 5) Ugyanott 6) Egyellen ismert példánya n (Marosvásárhelyi ') Narratio brevis de oppressa libertate hungaricarum ref. kollégium könyvtárában. V. 0. Szabó erciesiarum. Károlv: Hégi Egyháztörténeti adattár Magyar Könyvtár III. I I sz..

14 45 vett fel,8) melynek rövid kivonata magyarul a Uramnak Nemes Heves és Külső Szolnok Várkövetkező: Haszán csapatfőnök, Redseb T. és megyék Vice Ispányának meg hidegedett teste Redseb zasziós arról értesültek, hogy Miskolczy felet predikállott az Fíleki és más hely béli fő Mihály (Mihál Miskofcsi) fiileki pap Fülek vá- fő rendek előtt; Mostan pedigh világra botsárából Miskolcra érkezett, azért ezek rátörtek s tott az Fileki Helvetica Confession lévő gyülea papot a szülei lakásán elfogták s bilincsekbe kezetnek méltatlan Tanítója Miskolczy Mihály, verve Miskolcról az egri várba szállították. Itt Anno April. Cassán."") a diván elé állítva Mohamed effendi vizsgáló- A magyar protestáns egyház gyásztizede alatt biró kérdőre vonta, de ö felmutatta az útieve- szomorú idők következtek Miskolczy Mihályra, ki lét, melyet Kászim pasa idejében a válí állított már akkor deresedő hajjal hirdette az Ur igéit ki a számára. Erre szabadon bocsátották, de füleki híveinek s megelégedetten élt családja csak feltételesen s Csapó István, Debrcczeny körében. János és Soós Péter miskolci bírák kezesekül Szenvedéseiről csak rövidesen emlékezem jelöltettek ki azon esetre, ha a nevezett pap a meg ben a pozsonyi törvényszéken 300 miskolci lakóhelyét elhagyva a törökkel harc- más protestáns lelkésztársával fej- és jószágban álló Fülekre visszatérne, avagy kardot vesztésre Ítélték, mely Ítéletet nem sokkal utóbb kötve a törökök ellen hadakozó ellenséggel örökös fogságra változtatták át. tartana. Miután újból az a hír érkezett, hogy Ot Kolonics biboros rendeletéből ötöda szóban levő pap mégis visszatért Fülekre, a magával, köztük Séllyey István pápai lelkészfentebb nevezett miskolci török vitézek a há- püspökkel, a magas kősziklán épült Berencsrom jótálló miskolci polgárt a kádi elé idézték vár börtönébe szállították s ott a legmélyebb Egerbe, hogy a papért 700 ezüst garas váltság- és legsötétebb odúban tartották május díjat fizessenek. Csapó István és társai azzal 5-étöl március 10-éig, mely idő alatt védekeztek, hogy Miskolczy Mihály csak adás- romlott fekete kenyéren és vizén élt. A földvevési ügyben ment Fülekre, a váli útlevele alatti csúszó-mászó állatokkal ellepett várbörőt a szabadon járásra-kelésre különben is fel- tön, melyet télen sem fűtöttek, oly szűk volt, jogosította; ügyei elintézése után ismét vissza hogy csak hason csúszva lehetett belemenni. Egyszándékozik térni Miskolcra, hol szülei is la- izben a hóhér elé vérpadra hurcolták Miskolczyt, kassal bírnak. Továbbá, hogy nekik nem volt mintha halálos Ítéletet akarnának rajta végrehajelőzetes tudomásuk arról, hogy Mohainmed tani. Máskor pedig várkapitányságot Ígértek Effendi vizsgálóbíró őket kezesekül jelölte ki. neki. Ő azonban egyformán hajthatatlan maradt. A mentséget elfogadták s a kezesek szabadon Berencsről Bécsbe vitték. Majd onnan bocsáttattak. társaival együtt Ausztrián, Stájerországon, Miskolczy Mihály lelkészi működéséről Karinthián keresztül le a tengerpartra Triesztig közelebbi adataink nem maradtak fel. Szemé- kellett gyalogolnia. Mindkét lába nehéz török lyes ismerőse, Kocsi Csergő Bálint azt írja róla, bilincsekbe volt verve. Midőn a kisérö katonák hogy jeles készültségű, kegyességtől lángoló, Grácon túl gyaloglás közben durván ütlegelték jellemszilárdságban ritka, ékesszólásban bánni- őt, tán a miskolci török fogságára célozva, latraméltó, nagyeszű és nagy tapasztaltságú így fakadt kí : Miért vertek engem, ki amúgy férfiú volt". Irodalmi munkásságának fenmaradt is vasra vagyok verve? Voltam én a kereszmég egy emléke, egy halotti beszéd, melyet ténység ellenségeinél, a törököknél is fogság- Hamvay Ferenc volt hevesmegyci alispán felett ban, de azok nem bántalmaztak, mint ti." tartott. Teljes címe : Drága kenet, Az Az Oly A nehéz és szoros bilincs kisebezte Mis- Predikációk, mellyekben az eő megholt szerel- kolczy Mihály jobb lábát, mely Trieszttől meseken bánkódó és magokban keservesen si- kezdve már térdig dagadt és fekélyes volt. ránkozó személyek szomorú lelkekben meg Csak ekkor fűrészelték le róla a vasat, a rom- Ujítatnak és vigasztaltatnak... Mellyeket az lott hússal együtt. Néhaj Tekintetes és Nemzetes Hamvay Ferentz Elmérgesedett lábbaja végkép alkalmat- ") Dr Szendrei János : Miskolc története. III ") Szinnvei: Magyar írók élete és munkái. IX. 26.

15 46 lanná tette a lovaglásra is. Szekéren vitték a A történeti adatok szerint május theátéi börtönbe, hol május 19-én hajnaltájban kilehelte lelkét. Csak így menekült meg boldog emlékezetű Tiszteletes Miskolczy Mihály 4-én Miskolczy Mihály ongai pap az néhai attól, hogy többi társaival együtt ö is a gályamunkákra hurcoltassék. Áldozata lett a régi Asszonytul származott fia", a testvéröcscse Uramnak, feleségétől néhai Paksy Örzsébet idők türelmetlen szellemének, melytől akkoriban Miskolczy Mátyás nevében is eladja a Miskolczon levő két fundusát, a hozzá tartozó egyik vallásfelekezet sem volt mentes. szántóföldekkel, irtványokkal, rétekkel, erdőkkel, berkekkel, szőllőkkel, vizekkel, malommal Rab lelkésztársa Kocsi Csergő Bálint, ki utolsó percéig mellette volt, nagy részletességgel leírja az ö hallatlan gyötrelmeit s az és malomhelylyel Miskolc városának, illetve megbízott főbírájának, Zsóry Istvánnak. 12 ) utolsó napjaiban is tanúsított nagy lelkierejét. Apostoli fenköltséggel halála óráján is ellenségeiért imádkozott. idősebb fia szintén pap lett, előbb Ongán, Látjuk, hogy a füleki papnak hasonnevű majd Rimaszombatban, végül Tiszalúczon. Másik Mi azért kivántunk ez alkalommal kissé fia Bodnár, másképpen Miskolczy Mátyás az bővebben kiterjeszkedni Miskolczy Mihály egész ősi földön Miskolcon lakott s mint művelt és pályafutására, mert bár a nemzeti történelem, : vagyonos ember, a város és vármegye közéletében jelentékeny szerepet vitt táján az irodalom és egyháztörténet jegyzett is fel adatokat őróla, azonban mindenik külön és elszigetelten, nem összefüggően foglalkozik vele, Borsodvármegyc főszámvevője és pénztárnoka 1 ') (ordinarius perceptor et cassae praefectus) volt holott a latin és magyar író, török fogoly, hitvértanú füleki prédikátor ugyanegy személy s a Mária Terézia trónjáért folyt háborúk idején a nemesi felkelések pénzügyeit is ö intézte volt. Eredetére, családi viszonyaira pedig a Borsodmegyében. borsodmegyei levéltár itt közölt adatai vetnek először világosságot.'') Testvérbátyja II. Mihály terjesztette tovább Mint azon kor vallási ragaszkodásának és a családot, kinek két pap fia maradt, az egyik hősies elszántságának az első keresztény vértanukhoz hasonló példaképe minden fele III. Mihály Tiszalúcon, a másik pedig András Cserebátorban hirdette az Úr igéit. Az idősebb kezeli vonatkozástól eltekintve megérdemli, testvérnek Mihálynak mind a három fia szintén hogy családja történetének megírásánál részle-, az egyházat szolgálta táján. IV. Mihály a tesebben foglalkozzunk vele. bereginegyei Isnyétén volt pap, Sámuel Tiszakeszi lelkésze lett, József pedig Böcsön volt Miskolczy Mihályt hasztalan várta haza: iskolamester. A család Miskolczi Bodnár néven szerető hitvese Paksy Erzsébet asszony és két 1754-ben " és 1803-ban 13) nyert Borsodmegyétől nemesi bizonyítványokat, melyekből derék fia. A füleki parókia, a füleki egyház örökre megárvult. A templom harangja elnémult a család származási táblája teljesen összeállítható. A családból ma is számosan élnek, s midőn újra megkondult, már misére hívogatott. Ma nyoma sincs ott az egykor virágzó református és evangélikus egyházaknak.") valamennyien a vértanú-pap egyenesági leszármazottjai. Egy egyszerűbb ág Alsó-Borsodban, Miskolczy Mihály utódal kegyelettel ápolták a Tisza vidékén lakik. iz ő emlékét. Ahelyett hogy visszariadtak volna Címerük ezidöszerint ismeretlen előttem. nagy ősük szomorú sorsától, nemzedékről nemzedékre csaknem valamennyien az ő nyomdokaiba, a lelkészi pályára léptek. mellékelt táblázaton van A család leszármazása 1609-től 1803-ig a feltüntetve. 10) Egykorú életírója csak annyit tud róla, hogy rex nobilissima familia- származott. 1 1 Néhány református család..unt a Tatár. Bakottyay Fülekről azon időben Losonczra menekült. Utódaik ma is ott élnek. 12) Borsodmegyei It. Nemesi iratok 105. sz. cs. l3) Ugyanott, jkv. 68 I 14) Borsodmegyei II. I754. jkv. 437 I. 15) Ugyanott jkv sz.

16 47 táblája. A Miskolczi Bodnár család Bodnár András Nagy Anna János. Márton Czukor Dorottya I. Mihály (Miskolczv), István Paksy Erzsébet III. Mihály, III. Mihály András, Mátyás, IV, Mihály Sámuel. József Német levéltári szaklapokról. tet, etc. Már a Debrecenben december 20-án megjelent Magyar Könyv Ujság cimü lapban Ezen folyóirat 1834-ben megjelent első kötetét csak 1837-ben követi a második közölt Levéltári irodalmunkról" irt cikkemben kötet rámutattam, hogy a levéltári szakirodalom hazánkban pártolás hiánya" miatt, mint a II. kötet előszavában nem áll azon a fokon, amelyen kel olvassuk; ezzel egyelőre megszűnt lene állania és amelyen állhatna az adott körülmények a lap további kiadása is. között. Ez a körülmény indította dr. Friedemann-t, Annál örvendetesebb jelenségként kell a nassaui hercegi központi államlevéltár igazgatóját üdvözölnöm a Törvényhatósági Levéltárosok Országos arra, hogy engedve a tudományos kö Egyesülete által kiadott hivatalos lapot, rök biztatásainak mint előszavában említi a Levéltárosok Lapja" Gothában cimen megjelenő első 1846-ban Zeitschrift für die Archive Deutschlands" cimen folyóiratot índitson. magyar levéltári szaklapot és kivánom, hogy az alább ismertetendő német laptársai mögött Amíg az előbbi szaklapban nagyobbára sem szinvonal, sem tartalom tekintetében ne a szerkesztők saját dolgozatait látjuk, addig maradjon. már itt a munkatársak egész sorát üdvözölhetjük Amig tehát hazánkban csak most indult az egész kontinensről, még olasz levél meg az első magyar levéltári szaklap, addig a táros is akad köztük. Ezek már nemcsak a levéltári és irattári tudományelméleti részeinek külföldön, például Bajorországban már 1806-ban Bambergben Zeitschrift für fejtegetésével tűnnek ki, hanem létező és megszűnt Archivs und Registratur Wissenschaft" cimen dr. Oesterreicher közlevéltárakat ismertetnek, oklevélgyűj bambergi bajor kir. levéltáros és Döllinger teményeket, szakirodalmi újdonságokat beszélnek bambergi kir. főirattáros szerkesztik az meg, közlik az egyes levéltárakban előfordult első levéltári szaklapot, melynek cikkei a levéltári személyi változásokat, stb. és ezzel rokon irattári tudomány alapelveinek, Az ben megjelent három majd külön-külön a levéltári és irattári füzetből álló első kötet folytatása csak rendszerek, elméletek ismertetésének vannak ban jelenik meg a három füzetes második kötettel, szentelve. azonban Friedemann időközben bekövet- A folyóirat két kötetből (három füzettel) óta. Ezt követi 1834-ben a Hamburgban megjelent Zeitschrift für Archivkunde, áll, több nem jelent meg 1808-ban történt megszűnése Diplomatik und Geschichte," szerkesztői Höfer, berlini porosz kir. levéltári titkos tanácsos, dr. Erhard és Medem, porosz kir. tartományi levéltárosok, Egyrészt a folyóirat cime, másrészt szerkesztői garanciát nyújtottak arra, hogy lapjuk tudományos színvonalban magasabban álljon az előbb említettem folyóiratnál. Minden kötet végén terjedelmes oklevél közleményekkel találkozunk, melyekben a szerkesztők és munkatársak az őrizetükre bizott levéltár kiadatlan és diplomatariumokban még nem közölt oklevelekből válogatnak ki és kritiko-historiai elemzéssel ismertetik ezeket, pl. Die angebliche Dagobertsche Stiftungs-Urkunde des Peters-Kloster zu Erfurth, vagy Das aelteste Stadt-Privilegium der Stadt Hamm, diplomatisch und historisch beleuch a

17 48 kezett halála megszünteti a lap további végre megtaláltuk azt a helyet, ahol gondolatamegjelenését, inkát kicserélhetjük, amelynek hiányát szám- Évtizedek múlva is fájó érzéssel veszszük talanszor tapasztaltuk nemcsak tudományos, de tudomásul, hogy ez a tartalmas lap, mely agitációs kérdésekben is. Tegye lehetővé lapunk európai levéltárosaink között élénk összekötte- a tudományos és gazdasági értelemben vett tést létesített, megszűnt s nem találjuk folyta- együttes és összhangzatos kari működést, tását azoknak a tudományos készültséggel Legyen szabad azonban azonban felemmegirott tanulmányoknak, az egykorú levéltári litenem, hogy egyesületünkbe a 63 vármegyei hireknek, stb. és 27 városi (beleértve Fiumét és a székesfö- Ámde 1876-ban megindult Stuttgartban várost) törvényhatósági levéltár tisztviselőin Höfer, Archivalische Zeitschrift cimü lapja, kivül bevonandó volna a 112 rendezett tanácsú mely 1888-ig saját neve alatt, 1890-től pedig városi levéltár tisztviselői kara is, annál inkább, a müncheni bajor kir. birodalmi levéltár kiadá- mert ezeknek tisztviselőitől az 1912: LVIII. t. sában jelent meg s máig is a legtartalmasab- c. 22 S-a ugyanazon minősitést követeli meg ban szerkesztett levéltári szaklap. mint a törvényhatósági városok és vármegyék Egy kötete jelenik meg évenként és levéltárosaitól (jóllehet pl. Nagyszeben és munkatársai között szerepel Zimmerman Ferenc, Brassó tanári vagy jogtudort oklevelet). Ezt nagyszebeni városi és szász egyetemi levéltáros, kivánja a rend. tan. városok levéltárainak aki többek közt a III. kötetben a nagyszebeni nagyobbrészt tudományos feldolgozásra váró városi és szász egyetemi levéltár leírását adja. anyaga, ami mindenesetre megfontolást érdemlő Nem érdektelen megismernünk e néhány ténykörülmény, hiszen lapunk hivatva van élénk vonásból egy külföldi állam levéltári szaklap összeköttetést létesíteni hazánk összes levélirodalmát akkor, midőn hazánkban első ilynemű tarosai között ezeket tehát legkevésbbé tartom szaklapunk bölcsőjénél állunk. ' kizárhatóknak. A fentebb vázolt küzdelmes múltra való Radics (Cseh) Vendel tekintettel mégis örömmel üdvözlöm lapunkat,,,..,,... kép. tvh. levéltáros, ügyvédjelölt. abban az eros hitben es meggyőződésben, hogy Levéltáraink köréből. Csánki Dezső üdvözlése. A Törvény- telén s a levéltári ügy emelésen én is közrehatósági Levéltárosok Országos Egyesülete munkálhatok. nevében dr. Csánki Dezső uj országos fölevél- ; Fogadja kérem, igen tisztelt Főtitkár úr, tárnokot Popovits Sebő elnök és Miskolczy és tolmácsolja az Egyesület, illetve annak El- Simon János főtitkár táviratban üdvözölték, nöksége előtt is meleg köszönetem és tisztele- Az üdvözlésre a következő válasz érkezett a fő- tem nvilvánitását. titkárhoz. Budapest, május 17. Igen tisztelt Főlevéltárnok, Főtitkár Ur! Dr Csánki Dezső. Őszinte érzelmekkel és köszönettel vi- * szonzom a szives üdvözlést és jókivánatokat, Lapunk egy barátja dr. Csánki Dezső. melyeket országos fölevéltárnokká történt ki- az új országos főlevéltárnok hivatali és tudoneveztetésem alkalmából a köztörvényhatósági mányos működésének összefoglalásáról irt soralevéltárnoki kar nevében is hozzám intézni inkát kiegésziti Csánkinak a Magyar Tudomászivesek voltak. nyos Akadémia levelező majd rendes tag- Legyenek meggyőződve igen tisztelt Fő- jai sorába 1891 és 1900 években történt ajántitkár úr, hogy megtisztelő figyelmükkel és lásával, mely Szilágyi Sándor illetve Radvánszky megemlékezésükkel nagy örömet okoztak ne- Béla báró és Fejérpataky László, történeti kem, s hogy boldognak fogom magamat érezni, irodalmunk e nagynevű mivelöi által történt ha a törvényhatósági levéltárnoki kar előmene- s amelyek igy hangzanak : még

18 49 Dr. Csánki Dezső orsz. levéltári fogalmazót levelező tagul ajánlja Szilágyi Sándor levelek tízezreinek mesteri kézzel csoportosí Magyarország középkori megyéit, városait ok r. t. Az első nagyobb munka, melylyel Csánki tott adatai világítják meg ; megismerjük e megyén városait, községeit, birtokait, családait, s feltűnt, I. Mátyás udvara volt, s ez szolgált alapul az Akadémiának arra, hogy Hunyadiak minden adatol egykorú oklevelek bizonysága Kora folytatásával Csánkit bizta meg. Azóta igazol. A megjelent három kötetben az ország megjelent egy kötet a munkából Magyarország Történelmi Földrajza a Hunyadiak Korá mind megannyi dióhéjba szorított megyei mo túlnyomó nagy részét már feldolgozva találjuk, ban", mellyel különben nehéz feladatát oly nográfiákban, melyek minden egyes vármegye fényesen oldotta meg, hogy azzal mondhatni területén kivül a legszükségesebb tudnivalókat rekonstruálta régi geográfiánkat. A leglelkiismeretesebb forráskritika s széles körű törté monográfiáját akarja megírni, első sorban magukban foglalják. Aki valamely vármegye nelmi ismeret mellett Csánki azon történetírók Csánki művéhez fordul, mely a további kutatásokra nézve a legjobb utasitást adja. A leg közé tartózik, kik dolgozataikban a műformára is tekintettel vannak. (1891.) kiterjedtebb levéltári kutatásoknak, bámulatos Csánki Dezső levelező tagot rendes tagnak ajánlja b. Rradvánszky Béla tiszt. tag. kritikai és kombinatív érzéknek eredménye e tudásnak és szorgalomnak, a legszerencsésebb Dr. Csánki Dezső örök érdemeket szerzett nagy mű, melyhez hasonlót a külföldi szakirodalom nem képes felmutatni. Ezzel a nagyér magának azon óriási fáradságot, kiváló szakismereteket és kritikát igénylő munkássággal, demű szerző emléket emelt a magyar tudományosságnak és méltóvá tette magát az mellyel Magyar ország középkori földrajzának képét a Hunyadiak Kora folytatásaként megalkotta. Oly monumentális alkotás ez, melyre a Előléptetések az országos levél Akadémia teljes elismerésére. (1900.) hazai történettudomány minden időkben tárban. A belügyminiszter dr. Komáromy büszke lesz. Ez érdemben gazdag tudományos András országos levéltárnoki cimmel felruházott munkásságra az Akadémia van hivatva megadni országos levéltárnokot, a M. T ud akadémia az elismerést azzal, hogy a monumentális mű levelező tagját és a budapesti kir. magyar szerzőjét rendes tagjai közé iktatja. - Ugyanőt tudomány egyetem magántanárát, országos levéltárnokká nevezte ki. Szentkirályi György rendes tagnak ajánlja Fejérpataky László r. tag. Csánki 1891 óta tagja Akadémiánknak s ezóta kezelő tiszt pedig kezelő igazgatóvá lépett elő szakirodalmunkat egy monumentális alkotáson ugyanez alkalommal. kivül sok nagybecsű dolgozattal gazdagította. Orsz. levéltári fogalmazói vizsga. Székfoglalója : Kőrös megye a XV. században" Dr Kungl Károly kartársunk, Újvidék törvényhatóságii város főlevéltárosa az országos levél 1893-ban jelent meg. A tekintélyes füzet (153 1.) merőben új világításba helyezi e nagy közbirtokossági! terület topographiai és családtani tári vizsgát ápril hó folyamán sikerrel tette le. Választás. Dr. Osváth Gyulát, Mosonvármegye főlevéltárosát a sárospataki református viszonyait, ezer meg ezer mindenfelöl összehozott levéltári adat alapján. Topographiai és jogakadémia rendes tanárává választották. Rövid részben nemzedékrendi bonyodalmakat tisztáznak nagy értekezései :..A régi Szeghalom és időn belül második eset, hogy a levéltári kar tagjai katedrára kerülnek. Füzes Gyarmat népességi és..irtokstatisztikája" A vármegyék államosítása. A belügyminisztériumban dolgoznak azon a törvényja (Békésm. rég. és tört. társ. Évk ); Szenterzsébetfalva Pest mellett" (Századok vaslaton, mely a vármegyei tisztviselői kar államosítását célozza. E törvényjavaslat bennünket 1893.); Ajuárdfiak és Matucszinaiak" (u. o.) Boszniai püspökség Magyarországon" (u. o.) is közelről érdekel, mert ez lesz hivatva a stb. Legnagyobb alkotása, mely a jelen történelmi kutatásoknak és az emberi szorgalomnak levéltárosi kart ért illetményrendezési sérelmeken segiteni és azokon a lehetetlen állapoton minden időkre büszkesége marad : a Hunyadiak Korú"-nak folytatása. E nagy műben változtatni, hogy a kar jobbára főiskolai végzettségű tagjai a IX. fizetési osztályból ki ne moz-

19 50 dulhassanak. Itt kell a kvalifikáció kérdését is Pozsonyban végezte ban Györvármegyénél lett közigazgatási gyakornok, majd tb. aljegyző. Ugyanitt nyolc hónapon át mint helyet végrevalahára rendezni a jövőben hivatalba lépőkre nézve és a főiskolai képesítést kötelezően tes levéltáros működött január 30-án kimondani. Egyesületünk eziránt tett előterjesztést nevezte ki Mosonmegye főlevéltárosává e vármegye főispánja. Irodalmi téren (helyi történet) és a belügyminisztérium illetékes helyén biztató választ nyert. Ez ügyben újolag megtesszük a is dolgozik. szükséges lépéseket. Gömör-Kishont vármegye uj főlevéltárosa. Gömörvármegye főispánja dr. Csernay Dániel, helyettes főlevéltárost vármegyei fölevéltárossá nevezte ki. Dr. Csernay Dániel jul. 20-án született Barnán (Nógrádmegye), Rozsnyón végezte középiskoláit és a kat. teológiát. Négy évig a lelkészi pályán működött. Majd elvégezve a jogi pályát, a budapesti egyetemen államtudományi doktorátust tett ben lépett Gömör vármegye szolgálatába, melynek 1905 óta tiszteletbeli levéltárosa és hivatalos lapjának szerkesztője. A helyi társadalmi intézmények kebelében több tisztséget visel és a helyi irodalom terén is szorgalmas és érdemes működést fejtett ki. Komáromvármegye levéltára már évek óta sinyli a levéltári helyiségek szűk és célszerűtlen voltát és annak kiépitése állandóan foglalkoztatja. A belügyminisztériummal folytatott tárgyalások eredményéhez képest még a mult évben megszavazott a kibövités céljaira K-t és állami hozzájárulást kért a kivitelhez. Az új terv elkészült, e szerint a levéltár földszintes épületére emelet épül. A terv kivitele K-ba kerül. Itt kell megjegyeznünk azt, hogy a levéltárban elhelyezett Kultsár-féle könyvtár (alapítási éve 1827) és a vármegye közel kötetet tevő könyvtára is a levéltárban volt eddig összezsúfolva, de ez a jelenleg már épités alatt álló kultúrpalotába (múzeum, könyvtár és képtár) megy át 1914 tavaszán. Az új levéltár elrendezésére dr. Alapi Gyula főlevéltáros tervezetet készitett, melyet lapunk egyik következő számában fog ismertetni. Mosonvármegye új főlevéltárosává a sárospataki jogakadémia jogtörténeti tanszékére megválasztott dr. Osváth Gyula helyére Szabó Vendel végzett jogászt, Győrvármegye tb. aljegyzőjét nevezte ki Mosonmegye főispánja. Szabó Vendel október 22- án született Várrasúron (Pozsonym.) Középiskoláit és a jogot Selejtezés Fogarasvármegyében. Dr. Bodnár János vármegyei főlevéltáros és a vármegyei hivatalos lap szerkesztője előterjesztésére Fogarasvármegye közönsége elhatározta levéltára selejtezését. Erről dr. Bodnár szabályrendelet tervezetet dolgozott ki, ennek lényegesebb intézkedései a következők: a kiselejtezett iratok az az iktatókönyv tárgysorozatában kiselejteztetett" bélyegzővel jéleztetnek. A vármegyei és községi pecséteket 1867-től összegyűjtik. A közgyűlés kimondta azt is, hogy a már levéltári anyagot tevő, visszamenőleg tizennegyedik évbeli járási szolgabirói iratok beszállittatásuk előtt selejtezendők. A selejtezésre egy legalább is irodatiszti képesítéssel rendelkező munkaerőt alkalmaz a vármegye, ki a főlevéltáros redelkezése alatt áll és utasitása szerint dolgozik. A selejtezést dr. Bodnár Halálozás. Dobos János, Cegléd r. t. város levéltárosa 69 éves korában Budapesten János főlevéltáros vezeti, kit a munkálat befejezésével a rendezési és selejtezési munkálatért f. é. június 14-én elhunyt. Komáromvármegye új levéltára. a munkához mérve tiszteletdíjban fog részesülni. Az új nyugdíjtörvény és a levéltárosok. Az t.-c, mely a nyugdíjigényre nézve a szolgálati idő kedvezményes (7 hónap helyett 8) számításának alapjául a főiskolai végzettséget, annak kezdő időpontjául pedig az abszolutórium dátumát tekinti, a főiskolai végzettségű vagy ezenfelül levéltári fogalmazói vizsgát is tett levéltárosokra nem terjeszkedik ki. Az országos levéltári fogalmazói vizsga mindenesetre fölér egy államvizsgával s ezt csak a kinevezés után lehet megszerezni, ezt az LVII. t.-c. is elismeri, midőn a fogalmazói vizsgát bármikor szereztetik az a VIII. fiz. osztállyal honorálja, mig a pusztán főiskolai képesítés némi jutalmazásánál a kinevezés előtti végzettséget veszi figyelembe s azt a mi szakunkon kisebb kvalifikációnak tekinti. Borsodvármegye a nyugellátás kedvező számítását kiterjesztette a főiskolát végzett, de fogaim, vizsgát nem tett, tehát a IX. fizetési osztályban levő fölevéltárosra is, a f. évi februári közgyűlésén elfogadott új nyugdijszabályrendeletében, így természeten a kinevezés előtt megszerzett végzettséget véve tekintetbe. Ránk nézve irányadó lesz a nyugdíjellátás mikénti megoldására nézve az Orsz. Levéltár esetleges olyan tisztviselőinek példája is, akik pusztán a megkivánt abszolutóriummal (tehát államvizsga nélkül) tettek fogalmazói vizsgát s pláne előbb kezelötiszti állásban voltak.

20 51 Magántulajdonban levő latinnyelvű okiratok másolatának hitelesítése. A budapesti és vidéki hiteles helyi (káptalan, konventi) országos levéltárakban s a köztörvényhatósági levéltárakban őrzött okiratokról, mint tudjuk, az illetékes levéltárosok adhatnak hiteles másolatot. A magánosok tulajdonában levő okiratok másolatait közjegyzőtől vagy járásbirótól azonban nem kívánhatja meg a törvény, hogy ő vagy valamelyik megbizott alkalmazottja jól tudjon latinul s a régi oklevelekhez is értsen. Nem egyszer megtörtént már, hogy részben vagy egészben hamisított avagy hibásan átirt latinnyelvü okirat másolatát jóhiszeműen hitelesítették. Ma már a belügyminisztériumnál és az orsz. levéltárnál is nagy óvatossággal kezelik a köjegyzőileg hitele itett másolatokat. Ez irányban azonban egy életre el kell mondanunk, hogy Fodor György Szatmárnémeti város főlevéltárosa 1906 évben a vávaló jogszokás van nálunk kialakulóban. Nevezetesen, ha a magánosok tulajdonában levő okiratot levéltáros másolja le, a másolat valamely lapjának alján rendszerint feltünteti nevét indított elsőnek mozgalmat és az akkori korrosi levéltárosok helyzetének javítása érdekében és állását, sőt némelykor az oklevél hitelesítési mányhoz ez ügyben memorandum tervezetet is záradéka után az egyik sarokba hivatalosan készitett, melyet a Debrecenben megjelenő A odaírja a nevét és odaüti a levéltárosi pecsétjét, mig a másik sarokba a közjegyző neve Város c. lap, szept. 7. száma közölt. és pecsétje jön. Az ilyen szakértő által lemásolt Fodor az említett lap és 1910 évfolyamaiban elismerésre méltó buzgalommal s részben annak felelősségével hitelesített okiratnak mindenesetre nagyobb hitele van a dolgozott a levéltárosi kar érdekében, mi! hatósági és szakkörökben. Ez az elfogadott szives készséggel konstatálunk nyugalomba jogszokás valószinüleg irott törvénnyé is válik, mihelyt a törvényhatósági levéltárosoktól is vágyó ősz kartársunk kívánságára és a történeti igazság érdekében. orsz. levéltári fogalmazói képzettséget, tehát oklevéltani, paleográfiai és latin nyelvi teljes Tanulmányi segély. Zólyom vármegye közönsége méltányolva Föglein Antal vármegyei fölevélláros- ismeretet kiván a törvényhozás. A közjegyzők nak továbbképzésére irányuló törekvését, az országos. felelősségét is megkönnyíti, ha csak olyan latin nyelvű (és pl. 100 évesnél idősebb magyar nyelvű okiratról készitett) másolatot fogadnak el hivatalosan hitelesnek, amelyet egy hatósági levéltáros is hitelesít. Ez esetben azonban mi szükség lesz a közjegyzői hitelesítésre? m. Elharácsolt oklevelek. A Magyar Történelmi Társulat nagysikerű vándorgyűléseit, mely legutóbb Liptószentmiklóson volt, folytatni fogja és Trencsénvármegye székhelyén szándékozik az idén megtartani. Előkészítésére dr. Iványi Béla országos levéltári fogalmazót, a M. Tört. Társulat választmányi tagját küldte ki, aki meglepő dolgokat észleli, melyekről igy nyilatkozik egy budapesti napilapban: Trencsén vármegyét valósággal kifosztották. Minden értékesebb dolgot elvittek a megyéből, még Róbert Károlynak 1324-ből való hires kiváltságlevelét is, amelyben először kap Trencsén kiváltságokat. Amikor én itt megjelentem, kerestem az okmányt. A tokját megtaláltam, de abból hiányzott a nagyértékű középkori dokumentum, amelyhez hasonló alig akad az országban. Most Csehországban van ez az okmány is, a többivel együtt. Az egész levéltár feltűnően hiányos, meglátszik, hogy itt nagyban garázdálkodtak. Nyomban észrevettem, hogy a gazdag okmánytárt megdézsmálták. A 13. és 14-ik századból eredő okmányok legnagyobb része nincsen meg. Valamennyit elvitték cseh ágensek, muzeumok fizetett ügynökei s vagy ellopták, vagy filléreken vásároltak össze mindent és most, hogy mi akarunk gyűjteni, nem találunk semmit. Az állapotok annyira züllöttek, hogy megérkezésem után tapasztalataimról nyomban jelentést fogok tenni a belügyminisztériumban. A levéltárosok egyesülése cimen az 1. számban irott közlemény kiegészítéséül levéltári fogalmazói vizsga letéleléhez szükséges oklevéltani tanulmányok költségeire 500 korona tanulmányi segélvt szavazott meg máj 31-iki közgyűlésén. Képesítési pótlék. Ily című hírünkéi lu-lyeslntenülik kell. I. i Mosonvármegyétől eltávozott dr. Osváth Gyula helyett Szabó Vendel főlevéltáros részesül képesítési pótlékban, úgyszintén dr. Csernay Dániel, Gömörvármegye főlevéltárosa. Uj tagjaink. A Törvényhatósági Levéltárosok Országos Egyesülele tagjai sorába ujabban beléptek Cserkúti Adolf városi főlevéltáros (Pécs). dr. Csernay Dániel főlevéltáros Gömör-Kishonti. Garzó József főlevéltáros (Kecskemét). Mészáros János főlevéltáros Sopronvármegyei, Szabó Károly tb. főlevéltáros (Pancsova). Szabó Vendel fölevéltáros (Moson). Weszprémy Kálmán főlevéltáros (Hajdumegye). kikkel tagjaink száma 73-ra emelkedett. Illetmény rendezés. Molnár Mihály. Hódmezővásárhely törvényhatósága város fölevéltárosán az a sérelem esett, hogy a város hatóságra hivatkozva az 1912: LVIII I c. kiegészítő B. kimutatásra. mely főlevéltáros, levéltáros és allevéltáros állásokat különböztél meg a városi törvényhatóságoknál, a városi fölevéltárost a X. fiz. osztályba akarta sorozni, mely az allevéltárosi állásnak felel meg. Erről alakuló közgyűlésünk után értesülvén kérelemmel fordultunk a város törvényhatósá