A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájának önértékelése

Átírás

1 A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájának önértékelése 1. Leíró, értékelő rész a) A doktori iskola bemutatása: kutatási terület, képzési program (ha vannak: programok). Több tudomány/művészeti ágas doktori iskola esetén: a tudomány/művészeti ágak művelői közötti érdemi együttműködés (koherencia) dokumentálása. Előzmények: A ma működő doktori iskola előzményeként 1997-ben színházművészeti, valamint egy évvel később film- és videóművészeti mesterképzési program indult. Az ezekre épülő, 2000-ben akkreditált doktori iskolák jelentőségét két tényező alapozta meg: 1) az országban az SZFE volt az egyedüli, ilyen típusú képzést biztosítani képes intézmény; 2) a Doktori Iskolák létrehozásával lehetőség nyílt arra, hogy a képzés keretében felsorolt művészeti szakmák magasan képzett, a tudományos kutatást a speciális kompetenciákkal ötvözni képes szakembergárdájának legjobbjai hivatalosan elismert, a hazai és a nemzetközi felsőoktatási rendszerbe illeszkedő akkreditált tudományos fokozatot szerezzenek. E fokozat a DLA annak is megalapozása, hogy a fokozatot szerzett szakember képes ismereteit, tudományos kutatásait és/vagy művészi munkájának eredményeit a gyakorlatban, mindenekelőtt a felsőfokú oktatásban is kamatoztatni. A két doktori iskola működtetése kis méretüknél fogva számos nehézségbe ütközött. Főként finanszírozási problémák miatt az intézmény kénytelen volt a képzés döntő hányadát együtt szervezni a színházművészeti, valamint a film-és videóművészeti iskolában végén arra a döntésre jutott az Egyetem szenátusa, hogy összevonja a két doktori iskolát, ami innentől kezdve két tudományágas iskolaként működött tovább. Ennek a döntésnek azóta számos előnye vált világossá, így intenzívebbé vált a két tudományág oktatói és hallgatói közötti szakmai kapcsolat, a konferenciákon mindkét tudományág képviselői aktívan részt vesznek, amelynek eredményeként megerősödtek a vizsgált művészeti témák interdiszciplináris (színházművészeti, filmművészeti, irodalmi, zenei stb.) megközelítései, szélesebb felület nyílt a színházi és filmes területen mozgó művészhallgatók közös alkotásának létrehozására. Célkitűzések: A képzés oldalán alapvető igény a lehető legmagasabb szakmai színvonal biztosítása. Átérezve azt a felelősséget, amely a képzés speciális jellegéből, valamint a kibocsátásra kerülő oklevél igen magas értékéből fakad, természetes igény volt, hogy témavezetőknek, illetve oktatóknak mind a két szakterület a színház és a film legkiválóbb szakembereit nyerjük meg. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy e területen komoly eredményeink és néhány kudarcunk egy és ugyanazon okra vezethető vissza: az országban korlátozott számban állnak rendelkezésre a színház- és filmművészeti szakterületet magas szinten, elméletben és gyakorlatban ismerő, nemcsak a művészeti alkotás, de az oktatás iránt is elkötelezett, tudományos fokozattal 1

2 rendelkező szakemberek. Az egyetemünk egyedülálló sajátosságából és magas szakmai elismertségéből adódóan a legjobb magyarországi mesterek Doktori Iskolánk oktatói, ugyanakkor kis számukból adódóan mind oktatóként, mind témavezetőként a színház- és filmművészet elméleti és gyakorlati megközelítéseinek viszonylagosan szűk körét fedik le. Doktori Iskolánk, mint a legtöbb művészeti egyetemi képzés a harmadik ciklusában, az oktatási, témavezetői felkérések megfogalmazásakor a fent említett korlátokba ütközik. Ugyanakkor e viszonylag kis létszámú, ám annál kiválóbb mesterek körének mindenképpen hangsúlyozandó érdeme, hogy folyamatos foglalkoztatása, megkérdőjelezhetetlen szakmai kompetenciája, nem utolsó sorban pedig az ügy iránti elkötelezettsége és lelkesedése a biztosíték arra, hogy elmondhassuk: egyenletesen magas színvonalú oktatói és témavezetői munka folyik Doktori Iskolánkban. Legfontosabb és sürgető célunk a NFtv és a MAB előírásainak megfelelve, ugyanakkor saját pedagógiai érdekeinket is szem előtt tartva, olyan minősített oktatói kart felállítani, melyben a szakmájukat gyakorló, s azt doktori szinten (idegen nyelven, elsősorban angolul is) tanítani is képes kollégák dolgoznak. Célunk olyan doktori műhely kialakítása az iskolában, mely továbbviszi a mesterképzés hagyományait, műhelyként pedig összeköti az elméleti kutatásokat a mindennapi praxissal. Felmerült problémák: A képzésre jelentkezők gyakorta nem jól mérik fel a DLA-fokozat megszerzéséhez vezető út bejárása során rájuk váró feladatok nagyságát, a befektetendő munka mennyiségét. Ennek tudható be a jelenleg még viszonylag nagyszámú, függőben lévő, befejezetlen dolgozat. A korábbi években problémát okozott az egységes képzési szerkezet hiánya. Az a gyakorlat, melyben az elméleti tárgyak, a pedagógiai adottságokat fejlesztő kurzusok nem épültek egymásra, nehezítette a világos curriculum megfogalmazását. Felmértük, hogy a DLA oktatási rendszer jellegéből adódóan milyen jellegű struktúra alakítható ki, s a problémaként jelentkező, a múltban időnként szinte ad hoc-jellegűnek tűnt képzési arzenált erős szakmai koncepciók mentén rendeztük. A művészeti doktori képzésre általában jellemző, hogy a hallgatók meglehetős elszigeteltségben, mintegy saját kutatási témájukba zárva látogatják az órákat, egymás munkája iránti érdeklődésük csekély volt. A csoportos konzultáció és a kutatás-módszertani órák rendszeres meghirdetésével és tanmenetbe illesztésével együttműködő felületeket teremtünk a hallgatóknak, lehetőséget kínálunk egymás kutatómunkájának, a DLA-hoz kapcsolódó művészi alkotó tevékenységének megismeréséhez. Ugyanebben az irányban hat a doktori programban részt vevő hallgatók sokoldalú aktivizálásának segítése: rendszeressé tettük az elért eredményekről szóló, az órakeretbe illesztett beszámolókat, megbeszéléseket és vitákat. Különösen eredményesek azok a beszámolók, ahol a színházművészeti, valamint a film-és videóművészeti terület szakemberei kölcsönösen egymás elé tárják saját tapasztalataikat és elképzeléseiket. Jórészt sikeresen oldottuk meg a képzési program félévenkénti egymásra építésének problémáját, megvalósítottuk egy-egy témakör több aspektusból történő, párhuzamos megközelítését is, de ezen a területen még sok elvégzendő munka vár a doktori iskolára. A fenti problémák megoldásának folyamatában mint jeleztük kiemelt fontosságú a kutatásmódszertan oktatása; e tárgy az alapképzésben az SZFE művészeti egyetemi státuszából következően nem szerepel. b) A Doktori Iskola eredményei az utóbbi 3-5 évben. A doktori iskolába való jelentkezés 2011 és 2014 között csekély mértékben ingadozik: 2

3 Megnevezés Jelentkezők száma Felvételt nyertek száma Felvettek aránya % * 48,3 70,9 59,0 55,1 *5-en különböző okokból nem kezdték meg szeptember 1-én a tanulmányaikat Az SZFE eredményei jóknak mondhatók: egyre többen és egyre szélesebb spektrumból jelentkeznek hozzánk. A táblázat adatainak vizsgálatából kiolvasható, hogy szakterületeinken jelentős az igény tudományos minősítéssel rendelkező, a felsőoktatásban tapasztalatot szerzett oktatók iránt. Az SZFE Doktori Iskolája az elmúlt években azzal a kihívással néz szembe, hogy saját hallgatóin kívül egyre nagyobb számban keresik meg az olyan határterületeken dolgozók, oktatók, művészek, akik a felsőfokú képzettséget igazoló oklevelüket nem a mi intézményünkben szerezték, ugyanakkor kutatási témájuk színház-, vagy a film- és videóművészeti. Tendenciaként örömmel látjuk Doktori Iskolánkban a táncművészet, a digitális látványtervezés, stb. növekvő számban jelentkező képviselőit, ugyanakkor további feladatot ró ránk, hogy felkészült témavezetőket találjunk és a szakterületeket közelebbről is érintő kurzusokat hirdessünk számukra. Arra törekszünk, hogy kizárólag az előre meghirdetett témákban fogadjunk elképzésre jelentkezéseket (ld. témahirdetések melléklete). A korábbi gyakorlat az volt, hogy a meghirdetett témák mellett bármilyen, a Doktori Tanács által jóváhagyott kutatási tervvel és témával meg lehetett kezdeni a DLA tanulmányokat. A jelen rendszer előnye, hogy a meghirdetett témák maguk is mintegy szűrőként működnek. Az utóbbi évek egyik legörvendetesebb eredménye, hogy a képzésben való aktív részvétel jelentősen erősödött. Ebben szerepe van a felvételi feltételek egységesítésének, a beszámoltatások következetes számonkérésének, valamint a kurzusokon elvárt kötelező jelenlétnek. Nagy súlyt fektetünk arra, hogy a kutatási beszámolók minél magasabb színvonalon készüljenek el (a hallgatók számára ezt a megítélt kreditek számával érzékeltetjük), ezzel párhuzamosan pedig a témavezetők aktivitásának folyamatos növekedésére számítunk. Ezzel azt is el lehet érni, hogy a hallgatók folyamatosan dolgozva témájukon lerövidíthessék a felvételtől a fokozatszerzésig tartó időt. A Doktori Iskola vizsgarendszerét a kreditszerzést, a doktori szigorlatot és a dolgozat megvédésének folyamatát egységesítettük, s a továbbiakban is határozott célkitűzésünk ezen követelményrendszer következetes alkalmazása. A doktori értekezés színvonalának emelése érdekében a MAB javaslatára a ös tanévtől bevezetjük a házi védés rendszerét. A fokozatot szerzettek száma 2011 és 2014 között a következőképpen alakult: szeptemberig Összesen: Ebből: egyéni felkészülő 3

4 A fokozatot szerzettek számával nem lehetünk elégedettek, hiszen a képzésben résztvevők számához képest ez meglehetősen alacsony, bár az országos adatokhoz hasonló. Az egyéni felkészülésben való részvétel engedélyezésének szigorításával, a képzésben részt vevők és a témavezetők szorosabb együttműködésének megkövetelésével valamint a vizsgafeltételek következetes érvényesítésével igyekszünk javítani a végzettek arányát. Egyik fő célkitűzésünk a függő ügyek mielőbbi lezárása a DLA-dolgozat megvédésével, tehát a fokozat megszerzésével. c) A doktori iskola vezetőjének bemutatása: egyetemi tanár, akinek (lehetőleg több) doktorandusza szerzett már PhD/DLA fokozatot, s akinek nemzetközi elismertségét, kutatásszervezői, feltétel- és kapcsolatteremtő tevékenységét itt három, legjelentősebbnek tartott eredménye dokumentálja. A Doktori Iskola vezetője Földényi László, az Egyetem intézetvezető egyetemi tanára. Két doktorandusza szerzett DLA fokozatot, négy további doktori cselekmény folyamatban van. Nemzetközi kutatásszervezői tevékenysége: - Kalligram folyóirat, Pozsony, szerkesztőbizottsági tag - Ludwig-Boltzmann-Institut für Theorie und Geschichte der Biographie, Wien tudományos vezetőségi tag - Revista Ghrebh (Brazília, Sao Paolo) szerkesztőbizottsági tag Díjak: 1985 A Mikes Kelemen Kör Emlékérme (Amszterdam), 1987 Örley-díj 1991 IRAT-nívódíj 1996 József Attila-díj 1996 Kosztolányi Dezső-díj 1998 Pro Literatura-díj 2002 az Alföld c. folyóirat Irodalmi Díja 2002 Blauer Salon Preis, Literaturhaus Frankfurt am Main 2005 Gundolf-Preis, Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung 2007 Széchenyi-díj Széchenyi Professzori Ösztöndíj, Három legjelentősebb alkotása: Melankólia, Magvető, Budapest, o. (2. kiadás: Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992.; 3. kiadás: Kalligram, Pozsony, 2003.) Heinrich von Kleist, A szavak hálójában, Jelenkor, Pécs, o. A medúza pillantása. A misztika fiziognómiája (2. átdolgozott kiadás), Kalligram, Budapest, o. 4

5 d) A Doktori Iskola belső szervezete. A Doktori Iskola helye az intézmény szervezetében. A Doktori Iskola önálló intézet az egyetem oktatási rendjében. A Doktori Tanács irányítása alatt áll, a Doktori Intézet részét képezi, az intézet vezetője viszi a napi ügyeket. A rektor és helyettese hivatalos a doktori iskola minden rendezvényére. A doktori iskola oktatói, témavezetői, a tanács tagjai, valamint a szigorlati és védési bizottságok elnökei és tagjai alkalmanként részt vehetnek a doktori iskola rendezvényein. A Doktori Iskola oktatói feladatainak ellátásra, valamint a vizsgabizottságokban való részvételre történő felkéréskor alapvető szempont, hogy tudományos fokozattal rendelkező, friss szemléletű, kitűnő szakembereket vonjunk be munkánkba. A kutatási témák sokszínűsége miatt nem minden esetben könnyű feladat a legjobb szakembereket megnyerni. Mindezen problémák kezelésére a kutatási témák és a felkérendő szakemberek kérdéskörének gördülékenyebb kezelésére létrehoztuk a Doktori Iskola tudományos titkára pozíciót. A kutatómunka módszertani kérdéseinek oktatására, a dolgozatok formai követelményeinek elsajátítására ugyancsak bevezettük a mentor-tanári munkakört. A Doktori Iskola adminisztrációját doktori koordinátor segíti. e) A doktori iskola társadalmi és nemzetközi kapcsolatai. Mivel a Doktori Iskola a színház- és filmművészet területeit együttesen öleli fel, a doktori szigorlatok és védések természetesen mindkét terület, mindkét szakma fontos eseményei. Éppen ezért arra törekszünk, hogy a szigorlatokon és védéseken a színház- és filmművész szakma képviselői minél nagyobb számban legyenek jelen. Hallgatóink jelentős része aktív művész, így a Doktori Iskola társadalmi beágyazottsága igen magas fokú. Folyamatosan törekszünk a doktori iskola nemzetközi kapcsolatainak erősítésére. Az egyetem DocNomads angol nyelvű Joint MA képzése a filmes szakmai kapcsolatainkat alapozza meg, a közötti TÁMOP-támogatású projektünk pedig több tucat európai egyetem doktori iskolájával kapcsolta össze a nálunk folyó szakmai munkát. Éppen a nálunk folyó, egyszerre elméleti alapozású és elismert gyakorlati képzés párhuzamossága okán fontoljuk angol nyelvi képzés elindítását. Támogatjuk a doktori iskola hallgatóinak és oktatóinak nemzetközi konferenciákon, workshopokon való részvételét. Külkapcsolatainkat hivatott erősíteni doktoranduszaink külföldi társintézeteknél ERASMUS ösztöndíjjal folytatott kutatómunkája is. Az utóbbi öt évben 6 doktorandusz vett részt részképzésen, vagy szakmai gyakorlaton olyan neves intézményekben, mint a BIMAH JÜDISCHES THEATER BERLIN, a Die Hochschule für Schauspielkunst "Ernst Busch", Berlin, a SCOTTISH DOCUMENTARY INSTITUTE Edinburgh, az Universitat für Musik und Darstellende Kunst, Bécs, az Universidade Lusofona, Lisszabon és a Komische Oper, Berlin. f) Minőségbiztosítás Az oktatói munka hallgatók általi véleményezése elengedhetetlen. A visszajelzések során kapott eredményeket figyelembe vesszük a képzésben részt vevő oktatók körének meghatározásakor. A minőségbiztosítás részét képezi, hogy rendszeresen kikérjük doktoranduszaink véleményét a képzési programról. A beérkezett véleményeket figyelembe véve alakítjuk a következő szemeszterek képzési programját. A ös tanév első félévében éppen az oktatói és hallgatói kritikák hatására a korábbi öt alkalmas kurzusokat tíz alkalmasokra cseréltük, hogy az előadók és a hallgatók jobban elmélyedhessenek egy-egy témában. 5

6 g) Konferenciák, kiadványok 2009 és 2014 között több tudományos konferenciát is szerveztünk a Doktori Iskola oktatóinak és hallgatóinak aktív részvételével. E konferenciák többsége a Doktori Iskola kezdeményezésére jött létre Műhelykonferencia Műhelykonferencia Várkonyi Weöres Sándor A színészképzésről SZÍKE. Színházi Kreativitás Eszközök. Halász Péter és a neoavantgárd pedagógiája A Doktori Iskola publikációs gyakorlata is felélénkült. Az elmúlt években létrehoztuk a Színházcsinálók Füzeteit, mely rövid, a kutatásokat lezáró, összefogó tanulmányokat, részeredményeket tartalmazó írásokat tár nyilvánosság elé. A sorozat megjelent részei: Bertolt Brecht: A sárgarézvásár (ford. Boronkay Soma), Jákfalvi Magdolna (szerk.): A XX. századi magyar színháztörténeti kánon alakulása. Budapest, Balassi, Jákfalvi Magdolna (szerk.): Színházcsinálók füzetei sorozat. Balassi-SZFE, Budapest, Jákfalvi Magdolna (szerk.): Színházi Kreativitási Eszközök. Színészképzés és neoavantgárd hagyomány. Budapest, Balassi, Jákfalvi Magdolna (szerk): Várkonyi 100. Tanulmányok Várkonyi Zoltánról. Budapest, Balassi- SZFE, Martin Ferenc: A félelem képei. L Harmattan, Mátrai Diána: A csavartól a spirálig. Balassi-SZFE, Budapest, Stőhr Lóránt: Keserű könnyek. A melodráma a modernitáson túl. Budapest, Apertúra, Székely Ármin: Zsámbéki Gábor három rendezése. Balassi-SZFE, Budapest, Zórándi Mária: A bartóki út. MTF, Budapest, Folyamatosan figyelemmel kísérjük a doktoranduszok publikált tanulmányait, szakcikkeit, stb. Ugyanakkor tervezzük, hogy a doktoranduszok művészi alkotó tevékenységének dokumentumait, mivel Doktori Iskolánkban ez is a publikációs tevékenység részét képezheti összegyűjtjük, s egyetemünk 150. tanévét ünneplendő retrospektív kiállításként nyilvánossá tesszük. A témavezetőkkel kialakított szoros munkakapcsolatnak köszönhetően a diplomás pályakövetés követelményének a doktori iskola viszonylag könnyen, folyamatosan eleget tud tenni. 2. A doktori iskola infrastrukturális feltételei A Doktori Iskola infrastrukturális feltételei adottak. A képzés elméleti jellege miatt viszonylag szerény az infrastrukturális igény: a technikai eszközökkel felszerelt tanterem (laptop, DVD lejátszó, projektor, televízió stb.) rendelkezésre áll, főként a Doktori Iskola által elnyert TÁMOP pályázatnak köszönhetően. 6

7 Az esetlegesen létrejövő közös színház- és filmművészeti alkotások bemutatására az egyetem játszóhelyei (Ódry Színpad, Padlás, Hevesi, Várkonyi és Nádasdy terem), a filmes műtermek, a TV-stúdiók is rendelkezésünkre állnak. Az Egyetem könyvtárát a doktoranduszok ingyenesen vehetik igénybe. A disszertációk elkészítését, amennyiben az szükséges, külső kutatási helyek felkutatásával is segítjük. 3. C-SWOT analízis C: Külső korlátok: a) A minősített oktatók objektíve alacsony (bár évről évre növekvő) száma; b) Az oktatás iránt elkötelezett, tapasztalt egyetemi tanárok, docensek, viszonylag alacsony létszáma; c) Az oktatói és alkotói karrier megítélésének különbözősége; d) az erkölcsi és anyagi megbecsülés viszonylagos hiánya, s ennek negatív hatása az oktatói kar megnyerésére és megtartására; e) A felvett doktoranduszok előképzettségének különbségei (az elméleti és gyakorlati szakokon végzettek felkészültségének eltérései); f) a szűkülő felsőoktatási minisztériumi források miatt a fejlesztési lehetőségek csökkenése S: Erősségek: 1) Oktatóink és témavezetőink a) a művészi alkotótevékenység aktív művelői, a színházi és filmes irányzatok ismert szereplői; b) a szakmát nemzetközi szinten is magas szinten művelő alkotók; c) sokféle irányzat képviselői, ezzel biztosítják a képzés sokszínűségét; e) a témavezető és doktorandusz viszonya mester és tanítvány viszonya, ez hosszú távon is meghatározó lehet a hallgatók és az Iskola szempontjából; f) a doktoranduszok egymással már a képzés ideje alatt szoros munkakapcsolatot alakíthatnak ki, amelynek eredményeképpen közös alkotások születhetnek; g) nemzetközileg elismert elméleti szakemberek a film-, színház- és általános művészetelmélet illetve -történet területéről. 2) Doktoranduszaink a) közös alkotóműhelyeket hozhatnak létre már a képzés ideje alatt; b) interdiszciplináris alkotások létrehozására inspirációt kapnak c) egymás kutatási témájában a műhelykurzusokon (csoportos konzultáció) elmélyedhetnek d) az oktatásba bevont hallgatók nagynevű, kiváló művészek mellett szereznek oktatási tapasztalatot; erre más körülmények között nem tehetnének szert. W: Gyengeségek: a) a szervezett doktori képzésben résztvevők fokozatszerzéshez felhasznált éveinek csökkentésére szolgáló szabályozásbeli eszköztárunk nem elég hatásosan működik; b) a lemorzsolódás csökkentésében nem értünk el elégséges eredményeket; c) a rendelkezésre álló ösztöndíjak száma (éppen a végzettek alacsony száma miatt) nem motiváló. 7

8 d) az egyéni felkészülők befogadásáról való döntések során a Doktori Tanácsban nehéz objektív és pontos döntéseket hozni. e) a hazai kutatóhelyekkel való kapcsolatok hiánya, illetve gyenge kihasználtsága; f) a nemzetközi kapcsolatok ad hoc jellegűek. O: Fejlesztési lehetőségek: a) A témahirdetések általánosan kötelező jellegének hangsúlyozásával a kutatási területek átlátható méretűvé szűkítése, s a végeredmény mérhetőségének, egymáshoz való viszonyításának lehetősége; b) nagyobb nyilvánosság biztosítása a létrejött disszertációknak és produkcióknak (további publikálási illetve bemutatási lehetőségek felkutatása); c) az egyetemi jegyzetnek is alkalmas disszertációk sorozatos publikálása; d) a fokozatot szerzettek célzott pályakövetése, szervezett alumni-rendszer kiépítése e) az egyetemi oktatói utánpótlás meghatározásánál a legkiválóbb DLA-t szerzettek előnyben részesítése; f) A többi művészeti felsőoktatási intézménnyel való együttműködés, a témák sajátosságainak megfelelő áthallgatás más művészeti doktori iskolákba; g) a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése, oktatóink és doktoranduszaink külföldi kutatásainak támogatása. T: Veszélyek: a) az oktatógárda kellő anyagi és erkölcsi motiváltságának elmaradása előidézheti a képzés beszűkülését, valamint mind az oktatók, mind a felvételre jelentkezők számának és teljesítményük minőségének csökkenését; b) a fejlesztési lehetőségek csökkenésének következtében a doktori iskola infrastrukturális elemeinek gyors amortizálódása következhet be; c) a művészeti díjak tervezett újbóli bekapcsolása a DLA fokozat kiváltására, illetve az egyetemi curriculum különböző állomásain való felhasználása veszélybe sodorja a DLA képzés értékét. Összefoglalva: Doktori Iskolánk az elmúlt négy évben megerősítette mind képzési potenciálját, mind megjelenési, reprezentációs kereteit. Képzési programján apróbb módosításokat abban az esetben hajtunk végre, ha az oktatói munka hallgatói véleményezése erre okot ad. Témavezetőink közül egyre többen szerzik meg azokat a tapasztalatokat, amelyek elengedhetetlenek munkájuk színvonalának emeléséhez, feladataik jobb ellátásához. A témahirdetések általánossá tétele természetes kontrollt jelent a témák szűkítésében és a felvett hallgatók körében is. A kötelező kutatás-módszertani képzés és a csoportos konzultáció eredményeként egyre egyenletesebb a megszülető dolgozatok színvonala. Feladataink közül legfontosabb a határidők betartatása, a lemorzsolódás csökkentése, a megszületett eredmények széleskörű nyilvánosságra hozatala, a közös produkciók létrehozásának fokozottabb támogatása, az igazi műhelymunka erősítése és a külső kapcsolatok, közös kutatások bővítése. Budapest, szeptember 12. 8

9 Melléklet Doktori témahirdetések Az SZFE Doktori Iskolája 2014 őszétől az alábbi témákban hirdet meg felvételt: Színházművészet a színjátszás és előadóművészet gyakorlati és elméleti kérdései (Hegedűs D. Géza, Huszti Péter, Máté Gábor, Zsámbéki Gábor) egyetemes dráma- és színháztörténet (Földényi F. László, Jákfalvi Magdolna, Karsai György, Lengyel György, Székely Gábor) magyar dráma- és színháztörténet (Győrei Zsolt, Jákfalvi Magdolna, Lengyel György, Marton László, Székely Gábor) zene és színház (Bagó Gizella, Tallér Zsófia) Film- és videóművészet filmtörténet, filmelmélet és filmdramaturgia (Báron György, Gelencsér Gábor, Schulze Éva, Stőhr Lóránt, Szabó Iván) a filmművészet gyakorlati (rendezői, operatőri, vágói, hangtechnikai, produceri, stb.) kérdései (Almási Tamás, M. Tóth Géza, Rajk László, Schulze Éva, Balázs Gábor, Kékesi Attila) dokumentumfilm (Almási Tamás, Kékesi Attila) film és látvány (M. Tóth Géza, Rajk László) média (Bárdos András, Rajk László) 150 éves a Színház- és Filmművészeti Egyetem ehhez kapcsolódó magyar színház- és filmtörténet (Gelencsér Gábor, Jákfalvi Magdolna, Báron György, Stőhr Lóránt) A részletes témahirdetéseket. a mellékletben. A témahirdetések ajánlatok, a jelölt ezektől eltérhet. 9

10 A téma részletes kifejtésére a témavezetővel történő személyes konzultáció keretében kerül sor. Témák oktatónként: Név Almási Tamás Bagó Gizella Balázs Gábor Bárdos András Báron György Földényi F. László Gábor György Téma 1. A dokumentumfilm készítés etikai kérdései. 2. Rendszerváltozás Magyarországon a dokumentumfilm tükrében. 3. A dokumentumfilm készítés elmélete és gyakorlata. 4. Meghatározó dokumentumfilmes rendezői megközelítések, stílusok, módszerek összevetése a saját gyakorlattal egy vagy több /készített/készülő film alapján. 1. Megzenésített versek, sanzonok, kuplék magyar nyelven. A stílust meghatározó költők, zeneszerzők, szövegírók munkássága. Zenei, irodalmi, előadói értékek a műfajban. A kis formák helye a zenei és színházi életben. 2. A prózai színészek szerepépítése a hangfajok, életkor tükrében. A szerepek szövegeinek zeneisége (ritmus, tempó, hangerő, moduláció, színek) mint kottakép. 3. Legendás előadások, legendás szereplők. Színész énekesek, a Nemzet Színészei zenés előadásokban. (Kaposvártól Budapestig). Régi zenei értékek a mai színész énekes utánpótlás nevelésében. A hangtechnika és a filmművészet kölcsönhatásai 1. A rendszerváltás és az ezzel kapcsolatos társadalmi folyamatok megjelenítése a magyar médiában. 2. Társadalmi és szellemi nyitottság, illetve provincializmus a magyar médiában. 3. Az egyidejűség, a jelenlét, a dokumentarizmus szerepe a modern elektronikus újságírásban. 1. A filmi hatáskeltés technikája Alfred Hitchcock filmjeiben. 2. Az elbeszélő nyelv változása a hatvanas évek európai filmjeiben (nouvelle vague, free cinema, cseh új hullám, Cassavetes és a New York-i iskola). 3. A transzcendentális/spirituális film (Dreyer, Ozu, Bresson, Tarkovszkij). 4. A férfi és női szerepek változása a filmtörténetben. 1. Európai drámatörténet. 2. A romantika korának irodalma és művészete. 3. A 20. századi európai avantgárd művészete. 4. Az irodalom és a társművészetek kapcsolata (képzőművészet, zene, film). 5. A képelmélet és a vizuális kultúra kérdései a században. 1.Mitológiai és bibliai elemek a színház- és filmművészetben. 2.A Jó és a Gonosz klasszikus és modern alakváltozásai. 3.Szent és profán, szakrális és szekuláris a film- és drámatörténetben. 4.Isten halott, avagy a magára maradt hős dilemmái. 5.A hit és a metafizikai kétely a dráma- és filmtörténetben. 6.A modernitás mítoszai, s napjaink héroszai a filmvásznon. 10

11 Gelencsér Gábor Győrei Zsolt Hegedűs D. Géza Huszti Péter 1. Filmelmélet 2. fikció és dokumentarizmus viszonyának elméleti reflexiója a korszak szakirodalmában, rendezői jegyzeteiben és műveiben a Budapesti Iskolától a Balázs Béla Stúdió experimentális dokumentumfilmjeiig a parabolikus forma poétikai alakzatai a műfajiság kérdésének alakulása elméleti szempontból (a műfajiság keretfeltételeinek vizsgálata) 2. Filmtörténet a műfajiság kérdésének alakulása történeti szempontból (folyamatelemzés, korszakok összevetése, műfaji keresztmetszetek) társművészeti párhuzamok: irodalom és film a hetvenes években, képzőművészet és film a nyolcvanas években a hetvenes-nyolcvanas évek underground, a nyolcvanas-kilencvenes évek non professional művészete; e csoportok hatása a filmtörténeti folyamatokra 3. Filmelemzés egy-egy lezárult, ugyanakkor kevéssé ismert, illetve feldolgozott életmű elemző bemutatása (pl. Novák Márk, Szörény Rezső, Szász Péter, Fehér György, Kardos Ferenc) motívumelemzés (pl. lakás), konfliktustípusok elemzése (pl. generációs) stíluselemzés (pl. a realista stílus átalakulása a hatvanas-hetvenes években, az időrend-felbontásos elbeszélésmód stílusalakzatai Fábrinál, Gaálnál, Makknál, Huszáriknál) 1. Magyar drámaírói életművek Bessenyeitől Csikyig 2. A magyar polgári dráma fénykora ( ) 3. Verses színművek a magyar drámatörténetben 4. A drámai adaptáció elméleti és gyakorlati kérdései 5. Az erkölcsnemesítés és a nevelés irálya a honi színművészetben 6. A magyar színészet száztizenegy esztendeje ( ) 1. Művészi szabadság és történelem - XX. századi nagy színházrendezői életművek a magyar nyelvű színpadokon. 2. Korszakok és változó színész idolok - A magyar társadalom önképe egy-egy színészi életműben színház, film, televízió. 3. A színházi nyelv és színpadi beszéd változásai különös tekintettel a XX. századi radikális társadalmi és kulturális változásokra. 4. A beszédtanítás nagy alakjai a magyar színészképzés történetében: a változó korok színházi követelményei, és a változó beszédtanítási módszerek. 5. A magyar nyelvű színjátszás XXI. századi jelenségei a test- és a beszédkultúra tükrében: a színészképzés lehetőségei, komplex módszerei a mozgás- és beszéd oktatásban. 6. Képzelet és valóság. Meghatározhatjuk-e egy kor színházművészetét a be nem mutatott darabokkal? Vagy azok a művek határozzák meg egy kor színházkultúráját, melyek előadásra kerültek? Jago: Ki mondja még, hogy gazember vagyok? Hát nem derék, nem jó az én tanácsom?... (Shakespeare: Othello) A színész mint a szerep védőügyvédje. 11

12 Alakítások életre keltése és életben tartása az olvasópróbától az utolsó előadásig. Jákfalvi Magdolna 1. A dramatikus szöveg a színházi gyakorlatban: újraolvasás, újraírás. 2. A színház performativitása: esemény-, dokumentum-, fórumszínház. 3. A színikritika hagyománya: esztétika és hatalmi beszéd viszonya. 4. Hallgatói egyéni témakezdeményezések a színháztörténet, a színházelmélet területén. Karsai György 1. A klasszikus görög színház továbbélése az európai színpadokon a században. 2. Az antik mítoszok továbbélése néhány választott európai ország 20. századi színháztörténetében. 3. Antik mítoszok, mitikus alakok a századi színházi világirodalomban. 4. Szophoklész- és Euripidész-értelmezések a magyar színházi hagyományban Bornemiszától Zsótérig. 5. Egy adott magyar színház húsz-harminc évének története a kritikai fogadtatás tükrében. 6. Az antik drámák színreviteleinek története Magyarországon 1945-től a mai napig. Kékesi Attila 1. Rendezői beavatkozás a dokumentumfilmben 2. A rendezői koncepció és a valóság ütközése Lengyel György 1. Párhuzamos életrajzok: Hevesi Sándor és dr. Németh Antal rendezői és igazgatói munkássága a Nemzeti Színházban. 2.Major Tamás és Gellért Endre Nemzeti Színháza A magyar színház útjai a 20. században. ( ) 4.Az orosz avantgárd színháza és hatása a 20. és 21. század színjátszására: Meyerhold, Vahtangov,Taírov, Jevreinov és követőik. Az orosz színházi forradalom a 1917-es forradalom előtti évtizedektől a sztálinista terrorig. A szovjet színház a sztálinizmus évtizedeiben 1934-től a peresztrojkáig. 5. Peter Brook: Az összetett és a rejtett valóság Peter Brook rendezői életműve napjainkig Shakespeare rendezések, a Mahabarata, az afrikai és ázsiai színház hatása Operarendezései: Carmen, Don Giovanni. 6.Ariane Mnouchkine Napszínháza A társulat alkotómunkája. Az antik tragédiák, Shakespeare művek előadásai. A politikai dokumentumdrámák. Az ázsiai színház hatása A. Mnouchkine rendezéseire. 7. Színház és dráma a 20. századi diktatúrákban (1919- a hatvanas évekig) (Németország, Szovjetunió, Olasz Spanyol Francia- Görögország, Skandinávia, a balti államok és a volt szocialista országok. 12

13 Marton László Máté Gábor 1. Nádasdy Kálmán és Oláh Gusztáv munkássága az Operaházban. 2. Jób Dániel munkássága 3. Horvai István munkássága 4. A Vígszínház története a II. világháború után 1. A vendégszöveg szerepe a színházi előadásban. 2. A beszédtanítás új útjai a külföldi és hazai gyakorlat tükrében M. Tóth Géza 1. A karakter design szerepe a kortárs animációban. 2. A filmes elbeszélés új lehetőségei az animációs filmben 3. Hogyan hangzik a kép, mire képes a hang? - A hang és a mozgókép együttes alkalmazásának új lehetőségei. 4. Megörökíteni és létrehozni. - Animációs technológiák alkalmazása a játékfilmben. Radnai Annamária 1.A. P. Csehov munkássága 2.XIX. századi orosz dráma 3.Filmes narratívák 4.Dokumentumfilmes elbeszélésmódok 5.Dramaturgia a színházon, filmen kívüli területeken Rajk László Schulze Éva Stőhr Lóránt Szabó Iván Székely Gábor 1. A látvány, mint urbanisztikai elem. 2. Köz- és privát események medializálása. 1. Filmdramaturgia, filmforgatókönyv. 2. Rendezői pályaképek a filmes történetmesélés aspektusából. 3. Kiemelkedő magyar /európai, amerikai/ forgatókönyvírók munkássága, hatásuk az adott ország filmművészetére. 4. A rendszerváltozás történetei a magyar játékfilmekben, összehasonlító elemzés más volt szocialista országok hasonló tematikájú játékfilmjeivel. 1. A dokumentumfilm elmélete és poétikája 2. Teatralitás és performativitás a filmben 3. A melodráma műfaji kérdései 4. A kortárs magyar film 5. A modern film esztétikája 1. A forgatókönyvírás elmélete és gyakorlata 2. A filmes elbeszélés elmélete 1. Moliēre Kortörténet. A rövid darabok. A nagy művek A magyarul régóta hiányzó monográfia pótlása Új fordítások készítése A színművek elemzése 2. A. P. Csehov Kortörténet Drámák elemzése Új fordítások készítése 3. A drámaíró Füst Milán Monográfia Kortörténet 13

14 Tallér Zsófia Upor László Kis kísérleti darabok, egyfelvonásosok Nagy drámák A rendező és a zeneszerző együttműködésének analízise, a rendezői életművek feldolgozásán keresztül 1.A kortárs brit dráma irányai és jelentős szerzői 2. Ír dráma a XX. és XXI. században 3. A drámafordítás elméleti és gyakorlati kérdései Zsámbéki Gábor 4. Összehasonlító fordításkritika, fordításelemzés 1. A színész és rendező viszonyának alakulása a magyar színháztörténetben. 2.A magyar színházi struktúra változásai a Kelemen Társulat megjelenésétől napjainkig, különös tekintettel a az 1945-től 2013-ig tartó időszakra. 2. számú Melléklet Doktori (DLA) fokozatot Szerzett Hallgatók ÉV NÉV Disszertáció címe Témavezető Kékesi Attila A dokumentumfilm-rendező Almási Tamás 2010 felelőssége Létezhet-e egyáltalán etika a dokumentumfilm-készítésben? Anyagi, szervezeti, pénzosztási gondokkal küszködő, sokféle érdek mentén szabdalt szakmánkban ritkán esik szó morálról, felelősségről, etikáról.. Kékesi Attila: A dokumentumfilm-rendező felelőssége, avagy a dokumentumfilm készítésének erkölcsi kérdései című disszertációja ezért már témaválasztása miatt is tiszteletre és megkülönböztetett figyelemre érdemes. Gondos, alapos, világos szerkezetű, jól megírt tanulmány született, amely ugyanakkor érdekes és elgondolkodtató olvasmány is, mert nem száraz moralizálás, hanem a filmkészítés gyakorlatának tapasztalatai, nem megfellebbezhetetlen kinyilatkoztatások, hanem a felvetett kérdések sokoldalú körüljárása, a különböző vélemények ütköztetése képezik anyagát. Pinczés István 4D Ro analógiájú művészi hatáseszközök vektorizációja Samuel Beckett Waiting for Godot című tragikomédiájában Géher István Pinczés István dolgozata elmélyült, nagy igényű munka eredményeként született. Imponáló anyagismerettel megírt dolgozat, amely a színházi gyakorlat és részben a vonatkozó elmélet megfelelő szintű ismeretén és alkalmazásán alapul. A felmerült 14

15 elsősorban kutatás módszertani hiányosságok miatt az elkészült disszertáció nem minden területen éri el kitűzött célját. Mindez azonban nem von le jelentősen sem a dolgozat, sem a védés általánosan magas színvonalából. A Bizottság véleménye szerint alapos filológiai és dramaturgiai kontroll után a dolgozat kiadásra feltétlenül érdemes. Győrffy Miklós Az interjú a neotelevízióban Almási Miklós A disszertáció szerzője a magyar rádiós és televíziós újságírás egyik legjelentősebb alakja. Sok évtizedes tapasztalataira és tudományos kutatásaira alapozva az interjú műfajának alakulását és jellegzetességeit vizsgálja a neotelevíziózás korában. Dolgozata jól megírt, világos rendszerű, mely konkrét példákkal és esetleírásokkal kiegészítve hasznos médiatankönyvként szolgálhat. Szekfü András A dokumentumfilm néhány elméleti kérdése és a huszadik századi magyar dokumentumfilm Báron György 2011 Szekfü András disszertációja izgalmas és provokatív új fogalmat emel be a régi vitába: hol a határ a játékfilm és a dokumentumfilm között. Az alapszerződés természetére és megkötésének módjára kitűnő példákat hoz a magyar dokumentumfilm termésének klasszikusai közül. Alaposan feldolgozza a téma elméleti hátterét is, kitérve az általa elemzett szempontok legfontosabb irodalmára. Disszertációja jelentős lépés a dokumentumfilm hazai irodalmában. A bizottság melegen javasolja, hogy az általa bevezetett új fogalom alapján egy magyar dokumentumfilm-tipológiát dolgozzon ki nagydoktori disszertáció formájában. A disszertáció a jelen formájában is kiválóan alkalmas az oktatásban való hasznosításra. Sárközy Réka Dokumentumfilm és Almási Tamás történelem Sárközy Réka disszertációja olyan témát dolgoz fel, amellyel eddig a magyar szakirodalomban ilyen mélységekben nem foglalkoztak. Nagy ismeretanyagra támaszkodó, olvasmányos munkája, mely az újabbkori magyar történelem és dokumentumfilm kapcsolatát tárgyalja nem csak szakemberek és érdeklődő olvasók figyelmére számíthat, hanem az oktatásban is jól használható. Könyvben történő megjelentetése előtt javasoljuk egyes terminológiai pontatlanságok kiigazítását,a máról szóló fejezet aktualizálását és a redundanciák kiküszöbölését. Surányi András A film és álom mechanizmusai Kende János Surányi András témaválasztása egyszerre kézenfekvő és eredeti, a film, a mozi egyik alapvető attribútumát, film és álom viszonyát tárgyalja. A témából következően a dolgozat enciklopédikus és interdiszciplináris: ez előnye és egyben hátránya is. Gazdag anyagot dolgoz fel olvasmányos, izgalmas stílusban, ugyanakkor az írás széttartó, témájából adódóan olykor szubjektív és csapongó. Sára Júlia A J-horror körtánca Báron György Sára Júlia doktori disszertációja a kortárs film egyik legnagyobb visszhangot kiváltó irányzatának, a japán horrornak a hatásmechanizmusát, sikerének titkát vizsgálja. A disszertáció középpontjában Hideo Nakata Kör című filmje áll, melynek kitűnő elemzése a horror műfaján is túlmutató, érvényes gondolatok megfogalmazására adott módot a szerzőnek. A bizottság kissé hiányolta a témával kapcsolatos szélesebb körű 15

16 kitekintést, de hangsúlyozza azt, hogy az élvezetes, olvasmányos stílusban megírt, értékes dolgozat a műfaj magyar művelőin túl minden filmkészítő számára hasznos és tanulságos olvasmány lehet. Bodó A. Ottó A rendszerváltás utáni erdélyi magyar színház Hegedűs D. Géza Bodó A. Ottó disszertációjában alapvető fontosságú kutatási témát dolgozott föl, magas színvonalon, megfelelő tárgyi és módszertani tudás birtokában. A dolgozat szerkezete, a fejezetek arányai a munka remélhető folytatása során könyv formátumú publikációja előtt alapos átgondolásra érdemesek. A függelékként csatolt igen alapos adattár repertórium- nyilvánvalóan nélkülözhetetlen alapmunkának tekinthető minden további, az erdélyi magyar színjátszással kapcsolatos kutatás számára. Enyedi Ildikó Teremtett világok M. Tóth Géza 2012 Enyedi Ildikó disszertációja maximálisan eleget tesz agy művészeti doktori munka követelményrendszerének. A dolgozat kézikönyvként is használható a mozgóképek vizualitásával foglalkozó szakembereknek. Munkája önálló kutatás eredménye és szervesen kapcsolódik művészi munkásságához. A bizottság javasolja, hogy némi szerkesztési munkák elvégzése után a disszertációt könyv formájában is jelentesse meg. Martin Ferenc Fritz Lang németországi filmjeinek látványvilága Kovács András Bálint Martin Ferenc doktori disszertációjában Fritz Lang németországi munkáiban kimutatható stiláris- filmnyelvi változást követi nyomon. Tanulmányában a monumentális építkezés és a kameramozgásra épülő szerkesztésmód viszonyát elemzi, és filmről- filmre vizsgálja meg. A tanulmány alapvetően leíró jellegű, bátran viszonyul a szakirodalomhoz. Bizonyos stiláris és szerkezeti változtatások elvégzését követően a disszertáció publikálásra alkalmas. A bizottság javasolja a munka könyv formában való megjelentetését. Szabó Gábor A filmes kameramozgás Xantus János fejlődése és beépülése a kortárs filmnyelvbe Szabó nem csak tapasztalt, megbízhatóan invenciózus operatőr, de analitikusan és szintetikusan is lelkiismeretes gondolkodó, jó tanár, aki érthetően és olvasmányosan ír. Disszertációjában arra vállalkozik, hogy átfogóan vizsgálja és rendszerbe foglalja a kameramozgások dramaturgiáját, az eszközparktól a forgatáson át a lehetséges alkotói döntésekig. Teszi mindezt igényes és elmélyült elemzéssel, igen komoly tapasztalattal és a legapróbb részletekig kiterjedő figyelemmel. Doktori dolgozata úttörő és hiánypótló munka, hiszen ilyen alaposan még nem dolgozták fel a kameramozgások történetmesélésben vagy a filmtér létrehozásában betöltött szerepét. Cseke Péter A magyarországi gyerekszínház története Fábri Péter Cseke Péter dolgozata hiánypótló munka, amely a magyar színháztörténet máig kellő mélységében fel nem dolgozott területére koncentrál. A dolgozat felépítése világos történeti és színház-esztétikai részei jól érzékelhetően válnak el egymástól. Az egyéni 16

17 kutatómunka eredményének összefoglalása egy innovatív de további alapos kimunkálást igénylő átfogó gyermekszínházi koncepció felvázolása,amelynek keretében egy a 18 éves korig terjedő beavatószínházi és színházi nevelési programot foglal össze a szerző. A dolgozat filológiai szempontú alapos átdolgozása (bibliográfia, idézetek, szövegközlés) egy reménybeli publikáció előtt feltétlenül elvégzendők. Pacskovszky József Kézjegyek. A szerzői film készítésének elméleti kérdései és munkamódszere az ötlettől a filmig Schulze Éva Pacskovszki József dolgozata a saját személyes alkotói tapasztalatait felhasználva tárgyalja a szerzői film készítésének elméleti és gyakorlati kérdéseit. A szerzői film a szerzőiség értelmezése a filmelmélet egyik olyan problémaköre, amelyben kevés a szilárd fogódzó és a megállapítások kívül visznek a film határain. Pacskovszki disszertációjának erénye, hogy ezeket a kérdéseket saját élményeire támaszkodva igyekszik megválaszolni. Ugyanezen megközelítés hátránya, hogy nem támaszkodik kellően a szerzői filmmel kapcsolatos elméleti szakirodalomra. Szabó Iván Ajtók. A forgatókönyvírás (filmdramaturgia) oktatásának lehetséges stratégiája a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Schulze Éva Szabó saját szakterületét, a forgatókönyvírást veszi górcső alá, hogy kimutassa, a kivezető út a magyar film válságából a Színház- és Filmművészeti Egyetem filmkészítői és azon belül forgatókönyvírói képzéseinek megreformálásában rejlik Szabó disszertációjának erénye, hogy komplexen kezeli a forgatókönyvírás-képzés reformjának kérdését, vagyis beágyazza a teljes filmművész képzés stratégiájába. A tervezetet végigolvasva szemléletesen bontakozik ki előttünk az a kontrollált folyamat, ahogyan egy írás iránt fogékony, képzeletgazdag elsőéves hallgatóból sokoldalúan képzett, különféle léptékű, műfajú írói és dramaturgiai feladatokra egyaránt felkészített forgatókönyvíró érik. Összességében egy jól megírt, rendkívül logikus és szisztematikus disszertáció Szabó Iváné, amelynek tanulságai maradéktalanul hasznosíthatóak a filmes oktatásban. Zágoni Balázs Miért népszerűbbek a hollywoodi filmek Európában? Kortárs európai és hollywoodi forgatókönyvek párhuzamos elemzése Schulze Éva Zágoni Balázs doktori disszertációja elsősorban a forgatókönyvre fókuszál, összehasonlító elemzések alapján von le következtetéseket a hollywoodi, illetve európai filmek eltérő népszerűségére nézve. Dolgozatában dícséretesen gazdag anyaggal dolgozik, figyelme széleskörű. Publikálás esetén a Bizottság a disszerens figyelmébe ajánlja a vizsgálat módszertani tisztázását, valamint olyan tágabb kulturális összefüggések figyelembe vételét, amelyek a dolgozatot még elmélyültebbé teszik. Radnai Tapasztalatok Anton Pavlovics Csehov Apátlanság Jákfalvi Magdolna 17

18 Annamária című drámájának fordítása kapcsán A dolgozat két részből áll: egy izgalmas, színházilag jól használható fordításból és az ekörüli problémák esszészerű megfogalmazásából. A bizottság a fordítás kétségkívüli értékei mellett bizonyos egyenetlenségeket, néhol nyelvi pongyolaságokat kárhoztat, megjegyezve, hogy az eredeti mű sem mentes nyelvi ügyetlenségektől, nem feltétlenül ott, ahol a magyar megfelelő. A kísérő tanulmány koncepciójának egysége kérdéses, ám részleteiben rendkívül értékes, hiánypótló megfigyeléseket tartalmaz a színházi szöveg fordításának problémáiról, konkrét döntési szituációk gazdag példatára. A jelölt a védés során bizonyította filológiai rátermettségét. A bizottság a DLA disszertációt cum laude minősítéssel fogadta el. Jámbor József Misima Jukio színháza Duró Győző elméletben és gyakorlatban 2013 Jámbor József hiánypótló disszertációt írt Rendkívüli munkát végzett el, a Misimamítoszt alapos körültekintéssel járta körül. a feldolgozott szakirodalmat és saját tapasztalatait alapul véve önálló véleményt alakított ki. Dolgozata igen fontos gyakorlati munkákkal kapcsolódik össze (Misima darabjainak színpadra állítása, illetve könyv formában való kiadása). A téma további feldolgozása során a bizottság javasolja az alapos szerkesztést, a koncentráltabb műelemzést, valamint Misima munkásságának a kortárs művészeti kontextusba való belehelyezését. Kárpáti Péter A túlvilágon túl Székely Gábor A szóbeliség kultúrájának dramaturgiai szempontú megközelítése Kárpáti Péter doktori dolgozata kiváló példája az élő dramaturgia, a létezés írássá fordításának lehetséges folyamataira. Tézise feszes, világos, s saját drámaírói alkotásainak reflexív elemzése ugyan strukturális változtatásokat még igényel, de erős gondolatívű, remek meglátásai példás, publikációra érett disszertációt eredményeztek. Urbanovits Krisztina Kortárs képzőművészek a hazai színházi látványtervezésben az 1970-es, 80-as években Ascher Tamás Urbanovits Krisztina disszertációja egy rendkívül fontos, s mindeddig feltáratlan téma érzékeny és értő feldolgozása. Színházi nézőpontból, rendkívüli alapossággal mutatja be a múlt század 70-es és 80-as éveinek legprogresszívebb színházi műhelyeihez és rendezőihez kapcsolódó látványtervezők - Keserű Ilona, Pauer Gyula, Donáth Péter, Najmányi László, Rajk László, El Kazovszkij - munkásságát, vizsgálódásának középpontjába helyezve azt a termékeny alkotói együttműködést, amelynek a magyar színházi élet radikális megújítását köszönhetjük. A gazdag szakanyagra támaszkodó, de fontos önálló következtetéseket és megállapításokat tartalmazó, világos struktúrájú, láttató és átélhető stílusban megírt disszertációt a bíráló bizottság 4,8 ra értékelve, summa cum laude minősítéssel elfogadta. Balázs Gábor A reprodukciós technikáktól Schulze Éva az alkotóművészetig, avagy a 18

19 kreatív filmhangi alkotófolyamat elmélete és gyakorlata Balázs Gábor a reprodukciós technikáktól az alkotóművészetig, avagy a kreatív filmhangi alkotófolyamat elmélete és gyakorlata című doktori disszertációját a védési bizottság hiánypótló, magas színvonalú dolgozatnak tartja. Bizonyos formai hiányosságoktól, valamint a cím és a dolgozat tartalma közt feszülő ellentéttől eltekintve a bizottság tagjai egyhangúan figyelemreméltó, alapos munkának ítélik a disszertációt. A pályamunka nyomán elkészítendő hangismeret tankönyv fontos segédanyag lehet a Színház- és Filmművészeti Egyetem filmes képzései számára. Sebők Borbála A színházi nevelés Karsai György dramaturgiája A dolgozat fő értékét az adja, hogy egy olyan határterületről szóló beszámolóval kísérletezik, amely a szakirodalomban is ritka. A disszertációban ismertetett projektek mindegyike messze túllép nemcsak a színház, de a színházi nevelés bevett formáin is. Az írásban a megtestesülő dramaturgiai feladatvállalás értékes, ugyanakkor a formában rejlő lehetőségek kitágítása, a hatásdramaturgiai pontosság biztosítása hiányos maradt. Selmeczi György A kortárs opera műfajtörténeti, stilisztikai és alkotáslélektani kérdései Tallér Zsófia Selmeczi György lendületes stílusban megírt disszertációja alapos kutatásról és háttértudásról ad számot. Alapvetően szubjektív, alkalmanként kevéssé alátámasztott érvrendszerrel láttatja a posztmodern opera történetét. A jelölt a nyilvános vita során meggyőzően védte meg álláspontját és válaszolt a feltett kérdésekre. A disszertáció része a Spiritisti című opera, mely a dolgozatban felvázolt elmélet kompozíciós reprezentációja. Bizonyos szerzői változtatásokat követően a bizottság alkalmasnak tartja a disszertációt, hogy nagyobb nyilvánosság elé kerüljön. Salamon András Filmoktatási módszertan a hátrányos helyzetűek szociális és kulturális kompetenciafejlesztésére a magyargéci és miskolctapolcai akciókutatások alapján Almási Tamás A társadalmi kérdések, a mélyszegénységben élő, hátrányos helyzetű emberek problémái iránt elkötelezett érzékenységet tanúsító filmek sora után Salamon András rendező nagy vállalkozásba kezdett, amikor kigondolta, s Magyargécben megszervezte az első Roma Filmiskolát. Filmoktatási módszertan a hátrányos helyzetűek szociális-és kulturális kompetenciafejlesztésére a magyargéci és miskolctapolcai akciókutatások alapján című doktori disszertációjának célja a 19

20 dokumentáláson s a kezdeti tapasztalatok levonásán túl egy olyan módszertan kidolgozása volt, amelyre alapozva a Roma Filmiskola túlnőhet az egyéni kezdeményezésen. A bizottság véleménye szerint a disszertáció teljesítette ezt a vállalást, a külföldi példákkal is megerősített, részletesen kidolgozott módszertan alapján a Roma Filmiskola megismételhető, elterjeszthető és intézményesíthető - s ami a legfontosabb: megvalósítható - programmá válhat. S bár Salamon András disszertációja a teoretikus alátámasztással némileg adós maradt, a dolgozattal szinte egyenértékű dokumentumfilmmel együtt társadalmunk egyik legsúlyosabb problémájának enyhítésére nyújt egy figyelemre méltó, lehetséges megoldási javaslatot. Réthly Attila Mindennapi őrületem Székely Gábor Réthly Attila gyakorló rendezőként saját pályájával saját személyes történetének ívét rajzolja dolgozatában, s a drámai karakterek identitásával éri tetten a kortárs színház, köztük saját színházi megoldásait. A doktori eljárásban világossá tette a probléma centrikus gyakorlati/hétköznapi patológia "használatának" artisztikus kérdéseit és annak buktatóit. A dolgozat kompozíciója, az érvelés rendjének hiányossága, a filológia apparátus bizonytalansága gyöngíti a tézist Tóth Miklós AKÁRKI a kortárs európai drámairodalomban Máté Gábor A témaválasztás és a követett kutatási módszer egyértelműen dicséretet érdemel. A kortárs európai drámairodalomban fellelt Akárki motívumra épülő művek, kiemelten a magyar drámák kiválasztása értékes, hiánypótló dolgozatot eredményezett. A szerző mind elméleti, mind gyakorlati rendezői munkásságának összefoglalásaként is olvasható műve mindenképpen folytatásra érdemes. Kiemelkedő értéke a dolgozatnak, hogy a témával színházi rendezéseiben is elmélyülten foglalkozó alkotó komoly elméleti felkészültséggel elkészített munkáját olvassuk. A dolgozat helyenként elnagyolt elemzései a filológiai munka apróbb hiányosságai egy reménybeli publikáció elkészítésekor könnyen pótolhatók. Pistyur Veronika A jövő televíziózása Szándékok, dilemmák Bárdos András A bizottság véleménye szerint a dolgozat színvonalas, jól felkészült, alapos tárgyi tudásról tanúskodik. A bizottságban sem volt teljes egyetértés a televízió definíciójának a dolgozatban történt megfogalmazását illetően. A felvetések szerint a dolgozatban nem tisztázott a televízió, mint tartalom és mint eszköz kérdése. Vita alakult ki továbbá a televíziós korszakok Umberto Eco által használt meghatározásáról a hazai televíziózás történetét illetően. 20