A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének április 28-i ülése 2. számú napirendi pontja

Átírás

1 Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének április 28-i ülése 2. számú napirendi pontja Beszámoló Tolna megye évi közbiztonsági és közlekedésbiztonsági helyzetéről Előadó: dr. Soczó László, megyei rendőrfőkapitány Az előterjesztést előzetesen tárgyalta a Jogi és Ügyrendi Bizottság. Tisztelt Közgyűlés! A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság évi munkáját a munkatervében rögzítetteknek megfelelően, a lakossági elvárásokat alapul véve végezte. A megye bűnügyi és operatív helyzete érdemben nem változott, az eredményes működéshez elengedhetetlen külső és belső feltételek a szükséges mértékben adottak voltak, rendelkezésre álltak. Munkánkat az elmúlt időszakban az önkormányzatok anyagilag és erkölcsileg is támogatták, visszajelzéseink szerint a lakosság is összességében elismerte tevékenységünket. Rendőrkapitányságaink és maga a megye beszámolóját az érintett önkormányzati szervek kivétel nélkül elfogadták. Tömegkapcsolataink tovább erősödtek, a lakosság véleményének, igényeinek felmérése érdekében egész évben folyamatosan különböző fórumokat működtettünk, melyek hasznossága, hatékonysága a visszajelzések szerint bizonyítottnak tekinthető. A politika és a média részéről ugyancsak elismerést és támogatást érzékeltünk. A cigány kisebbségi szervezetekkel kapcsolataink tovább erősödtek, ami biztosította, hogy e vonatkozásban negatív megítélésű esemény a megyében nem merült fel, az ez irányú kedvezőtlen irányba vezethető jelenségeket az említett szervezetekkel közösen, preventív jelleggel kezelni tudtuk. A választásokkal kapcsolatos kiemeltnek tekintett rendőri feladatainknak maradéktalanul eleget tettünk. Személyi állományunk az árvízvédelem területén is helyt állt, - magában a megyében és a máshová elvezényelteket is ide értve - példamutatóan teljesített. Együttműködésünk a bíróságokkal, ügyészségekkel és a társ-szervekkel hagyományosan kiegyensúlyozott, korrekt és feszültségmentes volt. A polgárőr szervezetekkel együtt dolgozásunk tovább javult, ezzel is biztosítva a jó színvonalú közbiztonságot. A lakosság biztonságérzete megítélésünk szerint az elmúlt időszakban nem romlott, elfogadható. Ennek alapfeltétele továbbra is a korábbi években már kijelölt és folyamatosan érvényesített alapelvek fenntartása és érvényesítése, valamint a rendőri szervek hatékony együttműködése, továbbá a cél- és feladat orientált, rugalmas szolgálatszervezés és irányítás fenntartása volt. Személyi állományunk feladatait összességében törvényesen, fegyelmezetten, megfelelő szakmai elhivatottsággal végezte. Szervezeti struktúránk, irányítási rendszerünk ugyancsak az eredményes munkavégzést segítette elő.

2 ben felállításra került megyénkben az autópálya rendőrség bátaszéki és paksi alosztállyal. Munkájukat az eltelt időszakban eredményesen végezték, annak ellenére, hogy működési feltételeik (létszám, kiképzettség, elhelyezési körülmények, technikai, gépjármű ellátottságuk) még messze elmaradtak az elvárható szinttől. Ugyancsak 2010-ben a Neutron Bevetési Osztály megszüntetésre került a megyében, kikerült állományunkból, mellyel jelentős többlet feladatok hárultak személyi állományunkra, (tömegrendezvények, támogató jelleg, tartalék-szerep, stb.) ami állandósulni látszik, mivel az elvonás kompenzálása elmaradt. Létszámviszonyaink összességét tekintve lényegesen nem változtak. Az állomány feltöltése időszakosan megtörtént, azonban ezt a fluktuáció év végére gyakorlatilag annulálta. Kapitányságaink munkáját továbbra is az állandósuló kedvezőtlen létszámviszonyok nehezítik, ami a meglévő állomány egyre fokozottabb igénybevételét is jelenti, annak valamennyi következményével (fáradtság, feszültség növekedése, stb.). Ugyanez mondható el a megyei szervek vonatkozásában is, a növekvő feladatoknak és elvárásoknak az optimálistól messze elmaradó létszámviszonyokkal kell megfelelni (pl. személyügyi szolgálat). Gazdasági, pénzügyi feltételeink igen szigorú takarékoskodáson alapuló gazdálkodást követeltek meg, ami minimális szinten ugyan, de biztosította az eredményes munkavégzést. Gépjármű ellátottságunk minőségét tekintve jó, mennyiségét tekintve alig elfogadható, a terepjáró képességünket figyelembe véve pedig nem megfelelő színvonalú. Számítógépes rendszerünk jelentős része amortizálódott, ugyanez mondható el eszközeink egy jelentős részéről is (fénymásoló, fax, stb.). Elhelyezési körülményeink elsősorban az őrsöket tekintve egyre aggasztóbb. A jövőben e területeken természetesen a pénzügyi lehetőségeinkhez mérten feltétlenül előre kell kellene lépni a későbbi még nagyobb gondok, problémák elkerülése érdekében. Összességét tekintve a Tolna megyei Rendőr-főkapitányság személyi állománya a tőle megszokott és elvárható jó színvonalon teljesítette a 2010-es év feladatait. Mindazonáltal a már a korábbi években is jelzett gondok, problémák lényegét tekintve továbbra is fennmaradtak és hatottak, ami a jövőt tekintve előbb vagy utóbb kisebb vagy nagyobb mértékben, de feltétlenül kihatással lesznek a munkavégzés minőségére, várhatóan negatív előjellel. A Tolna megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatósága szervezeti felépítésének év végén történt átalakítását követően változatlan struktúrában és változatlan vezetői garnitúrával végzi a munkáját. Hasonló a helyzet a rendőrkapitányságok szervezetében, illetve vezetői állományának személyi összetételében is. Az elmúlt 2-3 évben itt sem történtek mélyreható személyi, illetve szervezeti változások. Ezen viszonylagos állandóság jótékony hatással volt az állomány munkájára, a munkahelyi légkör stabilitására is, ezzel némileg kompenzálni lehetett a rendőrség egészére jellemző munkavállalói mobilitás (fluktuáció, pályaelhagyás, korai nyugdíjba vonulás lehetősége, stb.) negatív folyamatait. Összehasonlítva a rendőrség más szolgálati ágainál tapasztaltakkal (leszámítva a KMB állományát) a bűnügyi területen viszonylag magasabb szakmai tapasztalattal rendelkezik a beosztotti állomány,

3 3 annak ellenére, hogy a fluktuáció ezt a szakterületet sem kímélte. A Bonyhádi Rendőrkapitányságon például a bűnügyi állomány az elmúlt 5 évben mintegy 70 %- os mértékben kicserélődött. Az Enyübs statisztika adatai szerint a évben befejezett nyomozásokban összesen 30,5 százalékkal több bűncselekményt regisztráltak, mint tavaly, számuk a tavalyi 7616-ról 9938-ra emelkedett. Az utóbbi öt évet figyelembe véve is az elmúlt évben regisztráltuk a legtöbb deliktumot, míg számuk a tavalyi évben volt a legkevesebb. A regisztrált bűncselekmények számának növekedése hátterében egyrészt a lopás mellett megvalósuló, ún. járulékos bűncselekmények statisztikai adatszolgáltatási rendjének változása, másrészt több sorozat ügy eredményes felderítése, illetve szélesítése áll. Az elmúlt évben regisztrált bűncselekmények kapcsán az összes Tolna megyei rendőri szervnél növekedés volt megfigyelhető az elmúlt évekhez viszonyítva. A személy elleni (385 db-2006.;1225 db-2010.), a közrend elleni (1361 db ;2603 db-2010.), a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni (110 db-2006.;188 db-2010.), a gazdasági (284 db-2006.;416 db-2010.) főcsoportokban az elmúlt öt év során a tavalyi évben regisztráltuk a legtöbb bűncselekményt, míg a vagyon elleni (4830 db-2010.) és az államigazgatás, igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni (151 db-2010.) főcsoportban a második legtöbb deliktumot. Az egyre szigorodó jogszabályoknak is köszönhetően a közlekedési főcsoportban azonban a legkevesebb deliktum most került regisztrálásra az elmúlt öt év során (515 db-2010) A vizsgált időszakban a tavalyi öt esettel szemben hét emberölés miatt folytatott nyomozás került befejezésre. Az elmúlt öt évet figyelembe véve óta most volt megint a legtöbb regisztrált emberölés a megyében (7-7 db). Az ismertté vált szándékos testi sértések száma is most volt a legtöbb (440 db) az elmúlt fél évtizedes időszakban. Az emelkedés indokaként a fokozódó társadalmi erőszak, illetve a rendőrséghez segítségért fordulók magasabb száma emelhető ki, ami a lakossági bizalom erősödését is jelenti. Megyénkben a vagyon elleni főcsoportban regisztrált bűncselekmények már évek óta az összes bűncselekmény 50 %-a körül alakultak, így volt ez az elmúlt évben is. A csoporton belül 5 évre visszamenőleg tavaly a második legtöbb volt a lopások (2449 db), a betörések 798 db), illetve a rablások (42 db) száma. A lakosság közbiztonságérzetét hangsúlyosan befolyásolja a sérelmükre elkövetett lopások, elsősorban a betöréses lopások számának alakulása. Tolna megyében több rendőrkapitányságot is érintenek a megye területi sajátosságából adódóan a tanyák, hétvégi házak sérelmére elkövetett betöréses lopások. A vagyon elleni deliktumok száma az összes Tolna megyei kapitányságon nőtt. A főcsoporton belül a lopások száma Dombóváron és Pakson, a betörések száma szintén Dombóváron és Pakson csökkent, máshol mindenütt emelkedett az elmúlt időszakban.

4 4 Megyénk a régió, illetve a környező megyék közül az egyik legmagasabb regisztrált munkanélküliségi rátájával rendelkezik, amelynek azonban a bűnözés alakulását számottevően befolyásoló hatását továbbra sem érzékeltük térségünkben, bár a munkanélküliség számottevő csökkenése bizonyára kedvező hatást gyakorolna a vagyon elleni bűncselekmények (pl.: alkalmi- színesfém-, falopások stb.) számára, valamint az ún. családon belüli erőszakra. Megyénkre továbbra sem jellemző a klasszikus értelemben vett szervezett bűnözéssel összefüggésbe hozható robbantásos, leszámolás jellegű bűncselekmények, bérgyilkosságok és a jelentős tárgyi súlyú erőszakos és garázda jellegű jogsértések megjelenése. Várakozásainkkal ellentétben a Szekszárd közelében átadott Duna híd, majd nemrégiben forgalomba helyezett M6 autópálya sem gyakorolt jelentős negatív hatást a bűnügyi operatív helyzetre. Elenyésző számban következett be az autópályán, illetve annak környezetében bűncselekmény. A 2010-es évben továbbra is jellemző elkövetési magatartás és módszer volt a megélhetési bűnözés általános megjelenési formáin túl (alkalmi, besurranásos lopások) az idős korúak sérelmére elkövetett ún. trükkös lopások, melyek felderítését egyaránt nehezítik a fenti okok, melyek hatványozottan jellemzik az idősebb korosztály élet- és lakókörülményeit. Új bűnelkövetési módszerek közül kiemelhetőek az internetes vásárlási fórumokon elkövetett csalások, illetve internetes fórumokon a sértettek önkéntes adatközlését követően a személyes adataikkal való visszaélések, zaklatások, mely cselekmények visszaszorítása érdekében a jövőben szükséges a figyelemfelhívás lehetőségeit kihasználva a megelőzésre nagyobb hangsúlyt fektetni. A regisztrált bűnelkövetők száma az elmúlt öt évet nézve tavaly volt a legtöbb (2753 db-2009.; 3511 db-2010.) A bűnelkövetői struktúrában számottevő változás nem történt, a tavalyi viszonylag alacsony adatok után lassan visszaemelkedett az elmúlt évek átlaga fölé (357 db) a fiatalkorú bűnelkövetők aránya, amely mintegy 10 %-át teszi ki az összes bűnelkövetőnek. A gyermekkorú elkövetők száma az elmúlt évekhez viszonyítva szinte alig változott (87 és 110 db között szóródott, tavaly 94 db volt). Az eljárási adatokat érintően a nyomozás kezdeményezések száma 26,7 százalékkal (9663-ról re), a feljelentés elutasítások száma 2,0 százalékkal (747-ről 762-re) növekedett a tavalyi évhez képest. A nyomozás befejezések száma a korábbi 8916-hoz képest (28,7 %-kal) ra változott. A befejezett nyomozások közül a nyomozás megszüntetések száma 3839-ről re (24,6 %-kal) csökkent, a vádemelések száma 3443-ról 4937-re (43,4 %-kal) nőtt. Az egyéb befejezések száma 1548-ról 3516-ra (127,1 %-kal) emelkedett, az elterelések száma évben a tavalyi 86-ról 130-ra (51,2 %-kal) alakult. A befejezett nyomozásokból az eredményesen befejezett nyomozások száma 38,1 %-kal (4268-ról 5893-ra) javult, az eredménytelen nyomozások száma pedig 14,1

5 5 %-kal (3802-ről 4339-re) nőtt, így összességében az összevont megyei nyomozás eredményességi mutató 52,9 %-ról 57,6 %-ra javult. Az eredményesség érdekében a munka szervezésén és a munkaidő rendszereken történt változtatás az elmúlt években. A teljes bűnügyi állomány vezényléses munkarendben teljesít szolgálatot. Ez a munkarend lehetőséget biztosít arra, hogy a szolgálati beosztások az aktuális bűnügyi helyzethez igazodjanak. Az erőszakos, illetve a vagyoni bűncselekmények visszaszorítása és a felderítés eredményességének javítása érdekében a városokban, a frekventált helyszíneket többé-kevésbé lefedő térfigyelő kamera, vagy kamera rendszer rendelkezésre áll, de ezek további kiépítése és a rendőrségi objektumokba történő bekötése megelőzési és felderítési szempontokból is egyaránt indokolt. Az anyagi lehetőségek függvényében egyeztetve az önkormányzatokkal folyamatos fejlesztések történnek ezen a területen is. A rendőrségi ügyeletekre bekötött kamerarendszer által ellenőrzött területet az ügyeleti szolgálat, vagy nyugdíjas rendőr kollégák folyamatosan figyelemmel kísérik. Mindegyik kapitányságon kialakult gyakorlat, hogy a közterületi szolgálat járőr útvonalának tervezése során figyelemmel kísérik a korábban elkövetett bűncselekmények között feltárt összefüggéseket. A szolgálatot teljesítő állomány eligazításának tárgyát is képezik az erőszakos bűncselekmények jellegzetességei, valamint a korábban ilyen bűncselekményt elkövetett személyek kiléte. Mind a járőrszolgálat, mind a bűnügyi, bűnmegelőzési portyaszolgálat során igazoltatás alá vont személyekről minden esetben igazoltató lap kerül kiállításra, amely a robotzsaru rendszerben rögzítésre is kerül. Fontos szempont a közterületi és a KMB állomány bűnügyi érzékenységének növelése, így a különböző szolgálati ágak együttműködése egymással a megelőzés és felderítés hatékonyságának növelése érdekében. Ennek érdekében a megyei Bűnügyi Igazgatóság állományából egy-egy fő delegált a kapitányságokon havonta sorra kerülő KMB eligazításokkal egybekötött oktatásain rendszeresen részt vesz, mind a szakirányítás érvényesülés, mind az együttműködés hatékonyabbá tétele érdekében. A kapitányságok vezetői a Közbiztonsági Egyeztető Fórumok során folyamatosan tartják a kapcsolat a területükön működő helyi önkormányzatokkal, a polgárőr és más civil szervezetekkel, pénzintézetekkel, társszervekkel. A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Bűnügyi Osztálya szakirányító tevékenysége során fokozott figyelmet fordít a megye rendőrkapitányságain folyamatban lévő kiemelt vagyon elleni bűncselekmények nyomozásának szakszerűségére, tervszerűségére és időszerűségére. Ezen kívül szorosan felügyeli azon településeken a vagyon elleni bűncselekmények alakulását, amelyek korábban ( években) veszélyeztetett településként (Fadd, Dunaföldvár, Pusztahencse) voltak számon tartva. Ennek keretében folyamatosan nyomon követi az egyes nyomozások hatásköri és illetékességi viszonyait, amennyiben szükséges, akkor egyes ügyeket hatáskörébe von.

6 6 A szakirányítás keretében egyaránt fokozott figyelem kísérte a helyszíni szemlék szakszerűségének és színvonalának alakulását, illetve a lefolytatott eljárások időszerűségének alakulását (bíróság elé állítás lehetőségének vizsgálata). Bíróság elé állítások alakulása és évek XII. illetve I.-XII. hó. vonatkozásában Tolna megyében XII I.-XII.hó XII I.-XII.hó Bonyhád Rk. 0(0) 14(3) 1(1) 17(6) Dombóvár Rk. 1(1) 12(6) 2(2) 29(12) Paks Rk. 2(1) 16(9) 2(0) 24(13) Szekszárd Rk. 7(1) 70(11) 6(1) 96(26) Tamási Rk. 2(2) 24(21) 1(1) 25(18) Összesen 12(5) 136(50) 12(5) 191(75) Zárójelben: a bűnügyi szakterület által foganatosított bíróság elé állítások száma Az elmúlt évhez viszonyítva a jogszabályváltozásnak is köszönhetően 40,4 %-kal növekedett a bíróság elé állítások száma az idei évben, a tavalyi 136-ról 191-re. Ebből a bűnügyi állomány által foganatosított bíróság elé állítások valamennyivel kedvezőbben alakultak, számuk a tavalyi 50-ről 50,0 %-os növekményt mutatva 75- re emelkedett. A bíróság elé állítások nagyobb része (60,7 %) a közlekedési bűncselekmények kategóriájából, elsősorban a közúti jármű ittas vezetéséből adódik. A bűnügyi szervek által foganatosított bíróság elé állítások döntő hányada vagyon elleni bűncselekmények (elsősorban lopás vétsége/bűntette) miatt történt. Ezek közül az idei évben két esetben lehetett rablás bűncselekmény elkövetésén tetten ért elkövetőt gyorsított eljárásban bíróság elé állítani. Amennyiben a törvényben rögzített kritériumok engedik, a jövőben az ezen jogintézmény adta lehetőséggel továbbra is élni kell, és fokozni a bűnügyi szakterület által kezdeményezett bíróság elé állítások részarányát. A TMRFK szerveinek titkos információgyűjtő tevékenységének elősegítésére meghozott főkapitányi intézkedés hatására a rendőrkapitányságokon tovább folytatódott a titkos információgyűjtő tevékenység mind szélesebb körű alkalmazása, amely mind számszakilag, mind eredményességben további javulást eredményezett. A megye kapitányságain legalább 1 fő függetlenített, csak operatív tevékenységet végző felderítő kolléga került kijelölésre. Az év folyamán a felderítő tevékenységet folytató szerveink összesen 49 db esetben (előző év: 44 eset) rendeltek el titkos nyomozást, amelyek döntően a kábítószer terjesztéssel kapcsolatos és a vagyon ellen irányuló bűncselekmények felderítésére

7 7 irányultak. Ezen kívül 30 db titkos információ ellenőrzést rendeltek el (előző évben 28 db). Ezen eljárások során sikerült felderíteni és elfogni több megyét érintő, nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező kábítószer terjesztő hálózatokat. A felderítő munka eredményességét nehezíti, hogy a telefonszolgáltatók több hónapos késéssel tesznek eleget a megkereséseknek, valamint a szakértői munka időszerűsége is rossznak mondható. A megye bűnügyi állománya az egyéb jogszabályok által hatáskörébe utalt feladatait teljesítette, maradéktalanul végrehajtotta a társ-szervektől érkezett bűnügyi megkeresések, a rendkívüli halálesetek és az eltűnési ügyben lefolytatott közigazgatási hatósági eljárásokat illetően. Rendőri szerveink az eljárásokat a hatályos törvénynek és a kiadott utasításoknak megfelelően folytatták le, az azok befejezésekor hozott határozatok tartalmilag és alakilag megfeleltek a jogszabályi előírásoknak. Az átszervezések hatására a január 01-től a TMRFK Bűnügyi - Technikai Osztálya megszűnt, így a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság hatáskörébe utalt, és az illetékességi területén elkövetett bűncselekmények vonatkozásában a Szekszárdi Rendőrkapitányság Bűnügyi - Technikai és Helyszínelő Osztálya látja el a bűnügyi technikai és a bűnügyi kutyás szolgálati tevékenységet igen jó színvonalon és eredményességgel. Ez a szervezeti struktúra igen gazdaságosnak, hatékonynak, így beváltnak tekinthető, a szűkös létszámviszonyaink mellett ezen a jövőben változtatni nem kívánunk. A megyében kiegyensúlyozott a kapcsolat az ügyészséggel, gyermekvédelmi, -jóléti szolgálatokkal, családsegítő szolgálatokkal. Kiemelt területet jelentett az elmúlt esztendő folyamán is a családon belüli erőszak. Az elmúlt évben összesen 412, e fogalomkörbe tartozó eset jutott tudomásunkra. Az esetek száma 21-gyel nőtt a tavalyi évben tudomásunkra jutott 391 esethez képest. A 2010-es évben 49 alkalommal (azaz az esetek 11,89 %-ában) fordult elő, hogy a család a tárgyévben többször is kérte a rendőrség segítségét. Ezen visszaeső családok egy része már a korábbi évekből ismert előttünk. A visszaeső családokhoz történő rendőri kivonulások számának alakulását tekintve elmondható még, hogy van olyan család, ahonnan 9 esetben érkezett segítségkérés. A korábbi évekhez hasonlóan a családon belüli erőszakos esetek mintegy fele a család egyik tagjának, (általában a férfinek apának, férjnek, élettársnak), ritkábban a család egészének italozó életmódjára vezethető vissza. A sértettek általában nők és felnőtt korúak. Az összes sértett közül mindössze 78 esetben volt férfi a sértett, ezen esetek közül 26-ban nő volt az elkövető. Az esetek kb. 40 %-ában kizárólag családi vita, veszekedés rendezéséhez kérték kollégáink segítségét. Az összes eset 35 %-ában azonban különféle mértékű bántalmazás is társult a veszekedés mellé. Viszonylag kis számban néhány százalékban előfordult még fenyegetés, zaklatás, ezek kombinációi, valamint garázdaság, lopás, gyermektartás elmulasztása, gyermekelhelyezés-körüli viták, stb. is. Az esetek legnagyobb részében mintegy 80 %-ában maga a sértett kért

8 8 segítséget. Sajnos, hasonlóan a korábbi évekhez, az idén sem érkezett jelzés a családsegítő- vagy a gyermekjóléti szolgálatok munkatársaitól. A tavaly bevezetett ideiglenes megelőző távoltartás alkalmazására kevés alkalommal a 2010-es évben mindössze 16 esetben került sor (az esetek nem egész 4 %-a). Ennél is érdekesebb jelenség, hogy az év utolsó negyedében csak két alkalommal éltek a kollégák ezzel a lehetőséggel. A távoltartás intézményét 15 hónapja alkalmazhatjuk, így az adatok alapján tervezzük az év első felében a helyzet elemzését, a lehetőségek, korlátok pontos tisztázását, esetleges módosítások, változtatások bevezetését. A fiatalkorúak eltűnéseinek kapcsán folytatott közigazgatási hatósági eljárásokat lezáró, megszüntető határozatok alapján a következők állapíthatók meg: Az elmúlt év folyamán Tolna megyében 70 esetben kerestek kollégáink eltűnt fiatalkorúakat (16 esetben fiúkat, 54 esetben lányokat). Az említett 70 eset jelentős csökkenést mutat a korábbi évekhez képest (2009.: 122 eset, 2008.: 116 eset, 2007.: 149 eset, 2006.: 140 eset). Az esetek csökkenő száma egyúttal az eltűntek számának csökkenését is jelenti, hiszen a 70 eset 36 főhöz köthető, 14 fiúhoz, továbbá 22 lányhoz. Elmondható tehát, hogy az eltűnt fiatalkorúak száma a korábbi évekhez képest csaknem a felére csökkent (2009.: 69 fő, 2008.: 61 fő, 2007.: 81 fő, 2006.: 61 fő). A korábbi évekhez hasonló mértéket mutat az eltűnt fiatalkorúak között a nevelőotthoni gondozottak aránya: a 70 esetből 52 esetben nevelőotthonból tűnt el a fiatalkorú. Az idei évben a legfiatalabb eltűnt 13 éves volt, a legidősebbek a 18-ik életévükben jártak egy nevelőotthoni gondozott lány mintegy egy hónappal 18. születésnapja előtt szökött meg gondozási helyéről. Legnagyobb arányban a 17 évesek tűntek el, ők tették ki az összes eltűnt 1/3-át, őket követték a 16, illetve a 15 évesek. Az összes eset mintegy 90 %-ában engedély nélkül hagyták el a fiatalok lakó-, vagy gondozási helyüket, és csak a fennmaradó 10 %-ban fordult elő, hogy az engedélyezett kimaradásról, illetve esetlegesen az iskolából nem tértek haza, vagy éppenséggel iskolába indultak, de oda nem érkeztek meg. Az esetek 64 %-ában a fiatalok előállítás után kerültek vissza lakó-, illetve gondozási helyükre. Az eltűnt fiatalok jellemzően egy héten belül megkerülnek, őket követik azok, akik maximálisan egy hónapot vannak távol. Az esetek kis hányadában már az eltűnése napján meglett a fiatalkorú, továbbá ugyancsak alacsony arányban fordult elő, hogy harminc napon túl is keresni kellett valakit. 90 napon túli eltűnt az elmúlt évben nem volt. Az eltűnt fiatalok az esetek mintegy 1/3-ában valamelyik barátjuknál, barátnőjüknél, esetleg ismerősüknél tartózkodnak, ritkábban családtagoktól, rokonoktól, esetleg közterületről vagy egyéb helyekről kerülnek elő. Az eltűnt fiatalok mintegy 70 %-a csak egy alkalommal tűnt el az elmúlt évben, azonban az egy főhöz köthető eltűnések számának maximuma 15 volt.

9 9 Az előkerült fiatalokkal felvett meghallgatási jegyzőkönyvekből az derül ki, hogy a fiatalok szökésük során bűncselekményt nem követtek el, prostitúciós tevékenységet nem folytattak, illetve sérelmükre sem követtek el bűncselekményt. Azonban a későbbiek során több esetben is kiderült, hogy a fiatalkorúak által elmondottak nem fedték a valóságot. A fenti problémák megoldására, kiküszöbölésére folyamatos kapcsolatot, egyeztetést szerveztünk a társintézményekkel, előadásokat tartottunk iskolákban, gyermekotthonokban, klubokban. Az elmúlt esztendőben a kábítószerrel kapcsolatos statisztika jelentősen változott. Ez jelentheti a jelenség erősödését, illetve a felderítő-nyomozó munka javulását is. Települések %-ban Bonyhádi Rk ,67% Dombóvári Rk ,27% Kapitányságok összesen ,44% Paksi Rk ,88% Szekszárdi Rk ,73% Tamási Rk ,00% Bűnmegelőzési területen a szakvonal vezetője több éves tanítási tapasztalattal rendelkezik a témában. A kolléga rendszeresen keresi fel, tartja a kapcsolatot a megyei szervezetekkel, oktatási intézményekkel. Az előadásokat a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan, az iskolák felkérésére végzi, az esetek egy részében együttműködve a Szekszárdi Rendőrkapitánysággal. Előadásaik sikeresek, gyakran érkeznek ismételt kérések, köszönőlevelek. A kutyás bemutatóval egybekötött előadások módszertanilag is hasznosak a tanulók részére, ezért ezeknek az alkalmazása a jövőben is feltétlenül szükséges az eredményes munka folytatásához. A vagyonvédelmi tevékenység az előző években elsősorban propaganda jellegű volt: előadásokkal, sajtófelhívásokkal, plakátokkal hívtuk fel a sértettek figyelmét a problémákra, teendőkre. Ez a módszer kétélű fegyvernek tűnik, mert ilyenkor nem csak a potenciális áldozat, hanem a potenciális elkövető is információhoz jut. Ezért 2010-ben más megközelítést választottunk. A lehetőségekhez mérten olyan csoportokat, kategóriákat választottunk, ahol egy adott bűncselekmény, vagy tárgy jelent meg: trükkös lopás, kerékpár-lopás, transzformátor-rongálás. Ezek közül az alábbiakat emelném ki: A szakvonal vezetője év tavaszán felvette a kapcsolatot a Baranya Megyei Rendőr -főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályával, akik évente több kerékpár jelölési akciót szerveznek Gravírozással a kerékpárlopások ellen címmel. A sikeres példát követve a TMRFK is beszerezte a szükséges eszközöket, kialakította a logisztikát, és 2010 októberében a tengelici nyugdíjasoknál tartott előadáson megkezdték a kollégák a kerékpárok gravírozását, nyilvántartásba vételét. Az egyedi jelölés 2 betűből és 4 számjegyből áll, amiket a kerékpáragyra gravíroznak. A

10 10 kerékpárokról fényképfelvételeket készítenek. A program folytatódik 2011-ben is, iskolanapokon, rendezvényeken. A év jelentős eseménye volt továbbá, hogy az E-ON Dél-dunántúli kirendeltségével sikerült napi kapcsolatot kialakítani, melynek eredményeképpen rendszeresen tájékoztatatást kapunk és adunk a transzformátor-lopásokról, illetve annak felderítéséről. A közös munka eredményeként sikerült több elkövetőt elfogni decemberében Villány-Kövesden egy közös szakmai egyeztetésre került sor. A hitelintézetek, bankok általában központi cégek fiókjai, így nem a megyei, helyi szinten kívánnak kapcsolatot tartani a rendőrséggel. Ezzel együtt a megelőző vagyonvédelem érdekében folyamatos kapcsolatban vagyunk a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarával, így szakmai megbeszélések alkalmával szorgalmazzuk az együttműködés fejlesztését. A kisebbséggel kapcsolatos tevékenység szakvonal vezetője október eleje óta látja el a területen jelentkező feladatokat. Ezek elsősorban a cigány kisebbséggel kapcsolatos esetek, valamint az idős korosztályt érintő bűncselekmények megelőzése. Összekötőnk folyamatosan konzultál a rendőri vezetőkkel, és napi kapcsolatban áll a Tolna Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, Tolna megye nemzeti és etnikai koordinátorával, az OCÖ képviselőjével. Együttesen arra törekedtek, hogy megfelelően kezeljék az ügyet, a rend, a biztonság helyreállításának érdekében. Így több alkalommal kezdeményezett személyes találkozókat. Az együttműködés eredményesnek mondható, hiszen eddig valós etnikai jellegű problémák nem jelentkeztek. A kisebbségekkel kapcsolatos tevékenység összességében kiegyensúlyozott és jónak mondható. Az idősek elsősorban vagyon elleni bűncselekmények, ezen belül pedig elsősorban lopások (trükkös, besurranásos, betöréses lopások, zsebtolvajlás), továbbá csalások és rablások áldozatává válnak. Az időskorúak és egyedülállók sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén az elkövetők gyakran az e csoportba sorolt személyek segítőkészségét, hiszékenységét használják ki ahhoz, hogy lakásukba, házukba, különböző trükkökkel bejussanak, és onnan elsősorban készpénzt, takarékbetétkönyvet, ékszert tulajdonítsanak el. A kollégák a feladatkörben előadásokat, megbeszéléseket tartanak különböző rendezvényeken, klubokban. A közösségi életterek rendjének védelme témakörben a Tolna Megyei Rendőrfőkapitányság csak szakirányítási feladatokat látott el, az érdemi munkát a rendőrkapitányságokon tevékenykedő kollégák végezték el. Itt említhető meg, hogy az önkormányzatoknak, megyei intézményeknek havi rendszerességgel juttatjuk el a bűnmegelőzési hírlevelünket, amelyet a szakvonalak bevonásával és a sajtóreferens közreműködésével szerkesztünk. A sajtóval kapcsolatos munka továbbra is a Bűnmegelőzési Osztály feladatai közé tartozik. Tolna megyében elmondható, hogy a helyi és regionális sajtó képviselőivel továbbra is korrekt a kapcsolat.

11 11 Heti rendszerességgel készíti a sajtóreferens azt a jelentést, amely tartalmazza a megelőző héten adott nyilatkozatok témáját, sajtóorgánumot, megjelenésének helyét, idejét, valamint a tervezett sajtótájékoztatókat. A 2010-es évben a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányságon összesen 13 esetben tartottunk sajtótájékoztatót. Az év elején a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság és az 5 kapitányság is külön - külön tartott évértékelő sajtótájékoztatót, valamint összesen 90 közleményt adott ki az osztály, számos megkeresésre, felkérésre válaszoltak a kollégák. Minden kapitányságon továbbra is egy-egy kolléga látja el a bűnmegelőzési feladatokat, valamint a sajtóreferensi munkát, többnyire azonban ezen túl végeznek egyéb munkát is (például vizsgálati feladatokba is bekapcsolódnak). A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság szakterületein túl szakirányítási, koordinálási feladatokat lát el. A kapitányságokon egy-egy kolléga általában hivatásos tiszt végzi a bűnmegelőzéssel, valamint a sajtóval kapcsolatos munkát. Elmondható, hogy szerencsére kapitánysági szinten mindenütt tapasztalt, erre a feladatra alkalmas kollégákat neveztek ki a vezetők, így elmondható, hogy a lehetőségekhez mérten kiváló munkát végeztek az elmúlt év során. A közterületen szolgálatot teljesítő közrendvédelmi állomány (járőrök és körzeti megbízottak) által tett szabálysértési feljelentések száma az előző év azonos időszakával tett összehasonlítási viszonylatban (9,42 %-kal) nőtt. Ezzel párhuzamosan csökkent viszont a helyszíni bírságok száma (19,4 %-kal), illetve a kiszabott helyszínbírság összeg is (20 %-kal). A kényszerítő eszközök használata tekintetében 15,97 %-os növekedés tapasztalható. A bűncselekmény elkövetésén történő tettenérések száma 25,53 %-kal, a körözött személyek elfogásának száma pedig 11,24 %-kal csökkent. Jelentősen nőtt azonban az egyéb elfogások száma, 62,5 %-kal. Az előállítások száma megközelítőleg stagnál, míg az elrendelt elővezetések száma 11,16 %-kal nőtt. A április 1-jén végzett rendészeti szakközépiskolások jelentős segítséget jelentettek megyénk járőri állományának, azonban ez, mint korábban várni is lehetett, csak átmeneti segítség volt, ők folyamatosan adták be az áthelyezési kérelmeiket, így év végére a lakóhelyükhöz közelebb eső rendőrkapitányságokra távoztak. A létszám helyzet javítására megoldást jelent a büntetés-végrehajtási intézetektől, a honvédségtől, illetve más megyék rendőrkapitányságairól történő áthelyezés. Az őr- és járőrszolgálati állomány átlagéletkora rendkívül alacsony. Az elmúlt évek tendenciáit folytatva 2010-ben is a járőri állomány jelentősen leterhelt volt. Az általános feladatokon túl 2010-ben az önkormányzati, illetve az országgyűlési képviselők választása, az árvízi védekezés, valamint az I. osztályú sportrendezvények és egyéb gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvények biztosítása volt kiemelt feladat. A szolgálati gépjárművek állapota jó, azonban mindösszesen 3 db erősen amortizált terepjáró gépjárművel (LADA NIVA) rendelkezünk, melyek rendkívüli időjárási helyzetek, illetve a külterületek terepviszonyait figyelme véve korántsem elegendőek.

12 12 A augusztus 19-ei jogszabályváltozásokat követően a tulajdon elleni szabálysértések vizsgálata a rendőrség hatáskörébe került. Az ezzel kapcsolatos előkészítő eljárások lefolytatása a körzeti megbízottak feladata, mely az amúgy is jelentős és szerteágazó tevékenységi köröket tovább bővítette. A fogdaszolgálatot rendszeresen ellenőrzi BV. és jogvédelmi ügyész, valamint a főkapitányság ellenőrzésre jogosult állománya, melyek során hiányosságok nem merültek fel ben a fogdában egy rendkívüli esemény történt, mely öngyilkossági kísérlet volt. Fogdai elhelyezéssel és bánásmóddal kapcsolatos panasz az év során nem volt. Az értékelt évben fogolyszökés, szökési kísérlet, valamint őr elleni támadás nem volt. Gondot jelentett, hogy a fogdaőri állomány pótlása is a járőri állomány terhére történik. A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság közrendvédelmi állománya évben a növekvő feladatok közepette olykor jelentős létszámhiánnyal küzdve magas szakmai színvonalon, törvényesen és szakszerűen teljesítette a rábízott feladatokat. Utoljára 44 éve, azaz 1966-ban történt olyan kevés személyi sérüléses és halálos közúti közlekedési baleset, mint 2010-ben, holott a hazai gépjárműpark azóta erőteljesen megsokszorozódott. E megállapítás már a tavalyi baleseti statisztikai szempontból kiugróan jó évre is igaz volt, így akkor az elért eredmények megtartását tűztük ki célul. Ehhez képest 2009-hez viszonyítva további 27 %-kal csökkent a közúti közlekedési balesetek száma Tolna megyében, 412-ről 302-re. A halálos kimenetelű balesetek száma 22-ről 11-re, azaz 50 %-kal mérséklődött. Az EU (Fehér Könyv) közlekedéspolitikai elvárása szerint 30 %-kal kell csökkentenünk 2010-ben a halálos baleseti áldozatok számát a 2001-es bázisévhez képest. Ezt Tolna megyében túlteljesítettük, és 66,6 %-os visszaesést értünk el. A súlyos sérüléses balesetek száma szintén csökkent 158-ról 114-re (28 %), mint ahogyan a könnyű sérüléssel járóké is mérséklődött, 232-ről 177-re (24 %). Míg 2009-ben mindösszesen 553, addig 2010-ben 410 személy sérült meg közútjainkon. A legfőbb baleseti ok továbbra is a gyorshajtás (közel egyharmad). Az ittas balesetokozások száma bár csökkent (65/55), de az össz-baleseti számadathoz viszonyított aránya még mindig magas (18 %) annak ellenére, hogy kifejezetten erre irányulóan rendeltünk el fokozott ellenőrzéseket nagy számban évben folyamatosan, és soha annyi tettenérés nem volt, mint ebben az évben. Megjegyzendő, hogy az 55 ittas balesetokozónak kevesebb, mint fele volt személyés tehergépkocsi vezető. A bűncselekmény elkövetésén történő tettenérések száma csökkent (35/19), a körözött személyek elfogása (7/7) stagnál az előző évvel tett összehasonlítási viszonylatban, az előállítások vonatkozásában pedig nagyon enyhe mérséklődés tapasztalható (316/299). A közlekedésrendészeti állomány intézkedési aktivitása nem csökkent, a helyszíni bírságolások száma 30 %-kal, a kiszabott összeg pedig 17 %-kal emelkedett, a gyalogosok ellen kiszabott bírságok tekintetében pedig mind a személyek számát, mind az összeget érintően 500 % közeli, kiugró emelkedés tapasztalható.

13 13 A szabálysértési feljelentések (ez a közigazgatási eljárás kezdeményezéseket is magában foglalja) száma 47 %-kal emelkedett, a bűnügyi feljelentések száma ugyanakkor enyhén csökkent. 812 sérülés nélküli balesethez kellett kivonulni 2010-ben. Az elrendelt bűnügyek száma 578 volt, melyből 43 esetben megszüntettük a nyomozást, 298 ügyben pedig vádemelésre adtuk át a keletkezett iratokat. 119 ügyben éltünk a bíróság elé állítás lehetőségével. A legtöbb nyomozás elrendelésére (399) ittas járművezetés miatt került sor, melyet a közúti baleset gondatlan okozása (69) és a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (63) követ. Március 31-én átadásra került az M6 autópálya 85 km hosszú Tolna megyei szakasza. Létrehoztuk a 2 autópálya alosztályt, Bátaszék és Paks székhelyekkel. Az állomány feltöltése megtörtént olyan mértékben, hogy a folyamatos járőrszolgálat biztosítható. Az átadás óta eltelt 9 hónap alatt a két autópálya alosztály állománya 919 fővel szemben szabott ki Ft helyszíni bírságot, 375 személlyel szemben tettek szabálysértési feljelentést, 945 esetben kezdeményeztek közigazgatási eljárást (ebből 777 volt a sebességtúllépés). 15 ittas járművezetőt értek tetten, 76 vezetői és forgalmi engedélyt vettek el a helyszínen. Fogtak el körözött személyeket és gépkocsit is, gázolaj és műkincs tolvajokat, kábítószer-fogyasztókat, valamint foglaltak le tiltott pirotechnikai terméket is. Az átadás óta eltelt időszakban 83 közlekedési baleset történt, de ebből csak 12 volt sérüléses, abból is csak 2 súlyos kimenetelű, halálos pedig egyáltalán nem történt. A folyamatos balesethelyszínelői szolgálatot (1 fő helyszínelőt) csak úgy tudjuk biztosítani az autópályán, ha a két alosztályvezető egymással együttműködve készíti a szolgálatvezénylést, és gyakran egyetlen helyszínelő dolgozik a teljes 85 km-es szakaszon, azaz a két alosztály illetékességi területén. A szakmai hatékonyság érdekében fontos feladat tehát a balesethelyszínelői állomány feltöltése 2011-ben mindkét alosztályon. Probléma továbbá, hogy ezek az alosztályok más autópálya alegységektől eltérően nem rendelkeznek nagy teljesítményű szolgálati motorkerékpárral, forgalomtechnikai kisbusszal, láthatósági kabáttal, Pakson még nagy teljesítményű szolgálati gépkocsi sincs. A paksi alosztály elhelyezési körlete sem végleges megoldás. Szükség volna továbbá sebességellenőrző műszer beszerzésére a Bátaszéki Autópálya Alosztály, a Tamási Rendőrkapitányság, illetőleg a Szekszárdi Rendőrkapitányság részére. Egyebekben a közlekedésrendészeti feladatok elvégzését gátló, akadályozó tényező a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság és helyi szervei tekintetében évben nem merült fel. Az állomány a helyszíni-, a vizsgálati-, a szakhatósági-, valamint a balesetmegelőzési feladatait jog- és szakszerűen, fegyelmezetten hajtotta végre. A technikai ellátottság (hír-, informatika, gépjárműpark, helyszínelő eszközök) éppen megfelelő, de az ORFK által idénre tervezett beszerzések és a különböző közlekedésrendészeti szervek egységes technikai színvonalra emelése feltétlenül időszerű augusztus 19-én hatályba lépett a szabálysértésekről szóló évi LXIX. törvény módosítása, mely az illetékességi, a fiatalkorúakra vonatkozó szabályok

14 14 változásán túl módosította a tulajdon elleni szabálysértésekre vonatkozó rendelkezéseket is. Azon tulajdon elleni szabálysértések előkészítő eljárásainak lefolytatását, amelyekben az elkövető ismertté vált, az igazgatásrendészet hatáskörébe utalta. Ez jelentős pluszfeladatot jelent a már egyébként is túlterhelt állománynak, ezzel a minőségi munkavégzést is negatív irányban befolyásolja. Kábítószer rendészeti tevékenység során jelentős számú szabálysértési feljelentésre került sor, amely a folyamatos ellenőrzések szükségességét igazolja. A szakterület az eddiginél is sokkal nagyobb figyelmet igényelne, amelyre a kiemelt főelőadónak nem volt lehetősége az egyéb szakterületeken (nukleáris rendészet, szabálysértési szakirányítás) egyre növekvő leterheltsége miatt. Összességében tehát elmondható, hogy a Tolna megyei Rendőr-főkapitányság a 2010-es évet jó szakmai színvonalon, eredményesen zárta. A személyi állomány elkötelezettsége, egységes gondolkodásmódja, struktúrája, vezetése és irányítása, továbbá az önkormányzatokkal és a lakossággal való széles körű együttműködése az alapja és meghatározója az eredményeknek. Ez a jövőben is biztosítéka a további helytállásnak, mindazonáltal ismételten meg kell említeni, hogy a korábbi évek kedvezőtlen tendenciái egyre nagyobb áldozatvállalást, erőfeszítést igényelnek a személyi állománytól, és egyre nagyobb a valószínűsége, hogy ennek következményei hatással lesznek a munka színvonalára évben főbb feladatai: - Az elért eredmények megtartása, megszilárdítása. - A kedvezőtlen tendenciák mérséklése: - anyagi pénzügyi feltételek javítása - a minőségi munkavégzés feltétlen biztosítása, megkövetelése, különös tekintettel a rutintalan, fiatal állományra - A közterületek rendjének megtartása, a KMB szolgálat további fejlesztése és a bűnügyi operatív munka szélesítése. Határozati javaslat: Szekszárd, április 4. A Tolna Megyei Közgyűlés /2011. (IV. 28.) közgyűlési határozata Tolna megye évi közbiztonsági és közlekedésbiztonsági helyzetéről szóló beszámolóról: A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése Tolna megye évi közbiztonsági és közlekedésbiztonsági helyzetéről szóló rendőrfőkapitányi beszámolót elfogadja. Dr. Soczó László r. dandártábornok rendőrségi főtanácsos megyei rendőrfőkapitány

15 1. számú melléklet A TMRFK statisztikai adatai (ERÜBS-ENYÜBS) Az ország területén ismertté vált bűncselekmények száma: lakosra jutó bűncselekmény: Tolna megye területén ismertté vált bűncselekmények száma: Ebből kapitányságonként: Szekszárdi Rk.: Bonyhádi Rk.: Dombóvári Rk.: Paksi Rk.: Tamási Rk.: Megyék közötti rangsor: lakosra jutó bűncselekmény: Megyék közötti rangsor: ,69 424,2 406, ,99 317,14 334,24 322,88 425, Az ország területén ismertté vált bűnelkövetők száma: lakosra jutó bűnelkövető: 123,22 115,42 116,16 112,48 122,35 Tolna megye területén ismertté vált bűnelkövetők száma: Megyék közötti rangsor: lakosra jutó bűnelkövető: Megyék közötti rangsor: Befejezett nyomozások száma: Ország összesen: Megye összesen: Nyomozás eredményességi mutató: Ország összesen: Megye összesen: Ebből kapitányságonként: Szekszárdi Rk.: Bonyhádi Rk.: Dombóvári Rk.: Paksi Rk.: Tamási Rk.: Megyék közötti rangsor: Ismeretlen tetteses felderítési mutató: Ország összesen: Megye összesen: Ebből kapitányságonként: Szekszárdi Rk.: Bonyhádi Rk.: Dombóvári Rk.: Paksi Rk.: Tamási Rk.: Megyék közötti rangsor: ,85 110,33 121,6 116,72 150, ,8% 54,7% 53,6% 49,3% 46,3% 55,9% 56,8% 59,4% 52,9% 57,6% 46,2% 48,2% 50,3% 45,3% 49,6% 71,0% 71,2% 67,9% 59,2% 67,1% 55,0% 60,5% 62,9% 48,9% 57,8% 65,0% 60,1% 62,3% 60,6% 62,0% 59,5% 58,5% 62,9% 55,0% 60,0% ,9% 48,3% 47,8% na. na. 50,6% 49,7% 54,6% na. na. 43,6% 43,3% 49,30% na. na. 65,0% 64,5% 61,90% na. na. 49,4% 53,7% 55,30% na. na. 58,1% 48,6% 57,10% na. na. 49,8% 49,4% 54,30% na. na na. na.

16 1. számú melléklet Személy elleni: befejezett emberölés: emberölés kísérlete szándékos testi sértés: Közelekedési: halált okozó közúti balesetek: közúti baleset okozása: közúti jármű ittas járművezetése: Házasság, család, ifjúság elleni: erőszakos közösülés: na. na Államigazgatás, igazságszolgáltatás és közélet tisztasága elleni: Közrend elleni: Gazdasági: Vagyon elleni: közbizalom elleni: visszaélés kábítószerrel garázdaság: lopás: betöréses lopás: rablás: Honvédelmi kötelezettség elleni: Állam- és kiemelt közrend elleni: Erőszakos és garázda jellegű: Közterületen elkövetett: Szervezetten elkövetett: na. na na. na. bűntett: vétség: Vagyon elleni bűncselekményekkel okozott kár: / 100 Ft-ban / Megtérült kár: / 100 Ft-ban / Kárbiztosítási mutató: Gazdasági bcs. elköv. értéke /100 Ft /: Értékbiztosítás aránya: % 11,8% 8,5% 9,8% 34,3% ,5% 6% 6,2% 0,9% 3,7%

17 1. számú melléklet Ismertté vált bűnelkövetők: Ebből kapitányságonként: Szekszárdi Rk.: Bonyhádi Rk.: Dombóvári Rk.: Paksi Rk.: Tamási Rk.: férfi: nő: fiatalkorú: fiatalfelnőtt: gyermekkorú elkövető: büntetett előéletű: visszaeső: Sértett természetes személyek: lakosra jutó sértettek: gyermekkorú sértettek: fiatalkorú sértettek: fiatalfelnőtt sértettek: éves sértettek: 60 éves és idősebb sértettek: férfi sértett: nő sértett: magyar állampolgárságú sértett: nem magyar állampolgárságú sértett: ,3 175,19 177,8 184,72 230, Bűncselekmények sértettjei: személy elleni: közlekedési: közrend elleni: vagyon elleni: erőszakos garázda jellegű: közterületen elkövetett: TMRFK létszámviszonyai: Rendszeresített létszám: Személyügyi meglévő létszám: na. na na. na Elemző-Értékelő Alosztály

18 4. számú melléklet

19 5. számú melléklet Szervezet Időszak bcs.- n Közlekedésrendészeti állomány 2010 évi szervenkénti intézkedéseinek összehasonlítása Elfogott személyek Elővezetések Feljelentések Helyszíni birság tetten ért Előállítás körözött egyéb elrendelt végreh. jármű gyalogos egyéb Fő Ft. Fő Ft. Fő Ft. Szolgálatra vez. áll. bűnügyi szabs. közterületi nem közter. Eszközhasználat Tolna Változás %-ban ,63 62, ,18 164,45 810, Szekszárd Változás %-ban ,1 16,36-21,43 71,64 34,17-25,79 99,01 7,85 13, Bonyhád Változás ,33 45,45 66, %-ban ,17 101,88 10,48 2, Dombóvár Változás - %-ban 57, , ,33 33,15 1,03 6,98-19,47 1, Paks Változás , ,33-79, ,5 %-ban 77,78 75, ,12 49,11 22,5-20,51-34, Tamási Változás , %-ban 37,5 15,26-22, ,38 46,8 22,12 3, ÖSSZESEN Változás - %-ban 45, ,38 9, ,03 16, , ,54 46,99 55,82 71,98 25,76

20 6. számú melléklet K I M U T A T Á S (készült: ) Tolna MRFK területén től ig történt balesetekről terület aktuál előző BONYHÁ DOMBÓV PAKS SZEKSZÁRD TAM TMRFK D ÁR ÁSI Balesetek száma: Eltérés db ban: Eltérés % ban: Halálos: Eltérés db ban: M Eltérés E G % ban: Súlyos: O Eltérés S Z db ban: Eltérés L Á % ban: Könnyű: S Eltérés db ban: Eltérés % ban: Halálos: Súlyos: SÉRÜLTEK SZÁMA Könnyű: Összese n Ittas volt az okozó Halálos: MEGOSZLÁSA Súlyos: Könnyű gyorshaj tás előzés kanyaro dás elsőbbsé O K gi jog köv O K távolság műszaki hiba gyalogos hiba figyelme tlenség egyéb ok

21 6. számú melléklet személy gépkocsi tehergé pkocsi O motorke K O rékpár kerékpár Z segédm Ó K otorkp. autóbus z egyéb jármű gyalogos Külföldi okozó Reggel (04 07 ó) Délelőtt (07 12 ó) Délután (12 18 ó) Este (18 22 ó ) Éjszaka (22 04 ó)

22 számú mellékletek A évi szabálysértési tevékenység adatai A 2009.évi statisztika leválogatásának országos időpontja : 2010 január 3. A változás %- hoz tartozó bázisév A beérkezett feljelentések, iktatott ügyek száma : 2006.év 2007.év 2008.év 2009.év 2010.év Változás Bonyhád: ,8 % Dombóvár: ,2 % Paks: ,9 % Szekszárd: ,7% Tamási: ,6 % Megye összesen ,5 % feljelentések száma év 2009.év 2008.év 2007.év 2006.év Bonyhád Dombóvár Paks Szekszárd Tamási