1. melléklet: Európai pelletfogyasztás, prognózis Forrás: Staffan Melin, június

Átírás

1 Mellékletlista

2 1. melléklet: Európai pelletfogyasztás, prognózis Forrás: Staffan Melin, június 2. melléklet: Mely fűtési rendszerek kereskedelmi fellendülését várja a jövőben? Forrás: DEPV felmérés (németországi piac)

3 3. melléklet: Pellet ÁFA kulcsok Európában Forrás: PelletsAtlas 4. melléklet: A fapellet, és az adott országban használt fosszilis energiahordozó ÁFAtartalma Forrás: Pannon Pellet Kft, 2008.

4 5. melléklet: CO 2 kibocsátás (kg/mwh) különböző fűtési módok esetén Forrás: Öko-Institut CO2 (t/év) Új építésű lakóház Hagyományos építésű lakóház Fa pellet Fa apríték Földgáz Fűtőolaj Fa pellet Fa apríték Földgáz Fűtőolaj Új építésű lakóház 0,44 0,44 4,33 4,96 Hagyományos építésű lakóház 0,81 0,81 8,1 9,1 6. melléklet: CO 2 kibocsátás különböző energiahordozók esetén

5 7. melléklet: Ipari és energetikai fa igény Európában vs. rendelkezésre álló alapanyag Forrás: UNECE melléklet: Néhány füstgáz-összetevő és környezeti hatásaik Forrás: EUBIA

6 S Erősségek W Gyengeségek - fűtésre alkalmas megújuló energiaforrás - jól tárolható, szemben a nem biomassza alapú megújulókkal - klímasemleges, CO 2 kibocsátását tekintve - jóval tisztább a fosszilis energiahordozóknál - magas hatásfokú égése, és optimális tüzeléstechnikai jellemzői miatt nagyon gazdaságos tüzelőanyag, jelenleg itthon minimum harmadával olcsóbb a gáznál - kényelmi szempontból a gázfűtéssel vetekszik, automatizálható - biztos technológiai háttere van (pellet tüzelőberendezések), jellemzően az elmúlt évek komoly ny európai fejlesztései miatt - megtérülési ideje jobb a többi megújuló energiafajtánál - a felhasználóknál információs deficit van, a pellet nem kellően ismert - nem teljesen tiszta energia (mint pl. a nap, szél), van CO 2 kibocsátása - tárolásáról gondoskodni kell - csak speciális, pellet alapú tüzelőberendezésben égethető - a tüzelőberendezések ára relatív magas, ezért relatív magas a pellettüzelés induló beruházási költsége - drágább, mint a kényelmetlenebb biomassza (fa vagy faapríték alapú) fűtés O Lehetőségek T Veszélyek - multiplikatív hatása van más ágazatokra - hulladék újrahasznosítással is előállítható (faipar, agrárium, erdészet) - energiaültetvények telepítését ösztönzi, így áttételesen az agrárágazat több lábra állását segíti - tág lehetőségei vannak még a pellet, mint tüzelőanyag és a pelletkészülékek innovációjának - speciális, magyar alapanyagokra épülő pellet: az agripellet, és agripellet alapú tüzelőberendezés fejlesztése indokolt - nem töri át a kommunikációs, tudati gátat a fogyasztóknál a pellet - a faipari hulladékok elérhető mennyisége lokálisan véges - a szakszerűtlen ültetvénytelepítések és rossz minőségű készülék ill. termék kiábrándultságot okozhatnak - nincs hazai szabvány - a nyugat európai termékszabványok és készülékfejlesztések feltétel nélküli adaptálása hosszútávon veszélyezteti a magyar piacot 9. melléklet: SWOT analízis pelletre és pellet készülékekre Forrás: Magyar Pellet Egyesület, 2009

7 1. esettanulmány/példa Az állam kiemelten támogatja pelletgyárak építését, egy erre a célra kiírt pályázattal, ami egy előremutatónak értékelhető hozzállás. A beérkezett pályázatokat természetesen a pályázat minősége (és nem lokalitása) függvényében támogatja. De nem vesz figyelembe speciális ágazati szempontokat, pl.: a pelletgyártás erősen lokális orientáltságú (még ha a kezdeti néhány évben, a területi lefedettség eléréséig ez nem is igaz), 5-10 éves távlatban csak akkor lehet nyereséges és versenyképes, ha szállítási költségei minimálisak. Ehhez 50 km-es körzetből kell gyűjtenie az alapanyagot és ugyanekkora körben terítenie a végterméket. A legnagyobb jószándék mellett is előállhat, ha e speciális szempont figyelembe vétele nélkül osztja ki az állam a beruházási támogatásokat, hogy 50 km-es körzeten belül több (akár 5-6) beruházás is támogatást nyer, míg más területeken egy sem. Ez óhatatlanul ahhoz vezet, hogy akár alapanyaghiány, akár egy egyébként szükségtelen árverseny miatt a lokálisan feltorlódott fejlesztések rövid időn belül tönkremennek, így az állami és uniós források tekintélyes része elvész. Mindezt azért, mert nem volt megfelelő koncepció a pályázatok kiírásakor és bírálatakor, és alapvető, az ágazat szempontjából kiemelten fontos logisztikai összefüggéseket nem vesz figyelembe, mert ezek a jellemzően piaci szempontok nem képezik a bírálati szempontrendszer részét. (Természetesen a fent leírt adatok egy erősen leegyszerűsített összefüggést vázoltak fel. Mindezt árnyalja és még komplexebbé teszi az adott piacfejődési status az érintett lokációban, a rendelkezésre álló alapanyagmennyiség, az exportpiacok közelsége, és még számtalan egyéb tényező, amelyet a Magyar Pellet Egyesület ismer és képes mérlegelni, annak vonatkozásában tanácsot adni, vagy az alapkoncepció kidolgozásához értékes szakmai segítséget nyújtani.) 2. esettanulmány/példa Az állam kiemelten támogatja megújuló energia (pellet) alapú tüzelőberendezések vásárlását, ami szintén előremutató hozzáállásként értékelhető. Mindezt azonban adott évben olyan mértékben és arányban teszi, amely extrém mértékű készülékvásárlást indukál egy szezonban. Ez (akár egy az átlagosnál hidegebb téllel egybeesve) extrém tüzelőanyagigényt, akár lokális hiányt okozhat a piacon, aminek hatására (természetesen a piaci szereplők között meglévő konszenzus és cselekvési összhang nélkül, aminek megteremtését a Magyar Pellet Egyesület a pelletágazatban egyébként felvállalja) a termelők egekbe emelhetik a tüzelőanyagárakat. Ez az okozott csalódás miatt visszaüt a pelletkészülékpiacra, majd a tüzelőanyagpiacra, ami lefelé menő spirálba húzhatja és évekre visszavetheti a piacfejlődést az adott ágazatban. Mindez megtörtént Nyugat-Európában a 2006/2007-es télen (ld. 15. mellékletben található árkiugrás, piaci anomália), némileg más okokkal is fűszerezve (rendkívül hideg tél, megfelelő mennyiségű tüzelőanyag kínálat hiánya adott időben és helyen, logisztikai hiányosságok, pánikreakciók), de a piacfékező hatás a rákövetkező években ott is fellépett. A fenti két példa is mutatja, hogy ebben az ágazatban különösen fontos az egymásrautalt részterületek összehangolt fejlesztése, amihez elengedhetetlen a piac ismerete, a gyakorlati ismeretek bevonása a fejlesztésbe. 10. melléklet: Esettanulmányok Készítette: Magyar Pellet Egyesület, 2009

8 11. melléklet: Pellet tüzelőberendezések értékesítési adatai Európában (pellet kandalló + pellet kazán) Forrás: AEBIOM, ProPellets, DEPV adatai alapján MPE, számú melléklet: OECD Europe Gas Production and Conceptual Forecast / OECD Európai országok gáztermelése és koncepcionális előrejelzés Forrás: The OilDrum

9 13. melléklet: Olajkitermelés határköltségei az egyes termelő országok esetén 14. melléklet: Nemzetközi biomassza kereskedelem Pellet Közép- és Kelet-Európában. (TetaJoule) Forrás: Eurostat

10 15. melléklet: Energiaárak változása Németországban Forrás: DEPV/Solar promotion GmbH, (megj.: 2006/2007-es szezon árkiugrásának magyarázatát ld. 10-es mellékletben) 16. melléklet: Tényleges és várható pelletfogyasztás egyes EU országokban Forrás: MPE, 2009

11 17. melléklet: Oroszország gáztermelésének csökkenő exportaránya Forrás: The OilDrum, melléklet: Kumulált Orosz, Ukrán, Türkmén és Üzbég földgáz fogyasztás és termelés

12 Kalkuláció a célkitűzésben megfogalmazott 7%-os piaci részarányt tekintve Magyarország éves, decentralizált hőigénye: 291 PJ. Az MPE 7 %-os piaci részesedést tart megvalósíthatónak, azaz: 21 PJ-t as hőtermelésre fordított megújuló energia felhasználás EU-s vállalásunk - a Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére című tanulmány alapján 87,1 PJ. Ebből 79 % részarányt képez a tüzifa+biomassza, azaz 68,809 PJ-t. A lakossági fogyasztók körében végzett felmérések eredményei alapján első helyen a garantált alacsony felhasználói ár, második helyen az ellátásbiztonság, míg harmadik helyen a környezetvédelem/környezettudatosságot emelték ki mind az EU 25-ös, mind a hazánkban megkérdezettek. Ez arra enged következtetni, hogy a magasabb komfortfokozat biztosító pellet tüzelés kielégíti ezt a hármas elvárási egységet, tekintettel arra, hogy a piaci termelés/igény meghatározza a mindenkori pellet árat, így az alacsonyabb lehet versenytársainál, ellátásbiztonsága a hazai és a folyamatos termelés miatt biztosított, továbbá környezeti szempontok szerint is kedvező. Ennek figyelembevételével a fent említett 68,809 PJ hőigény megoszlását 70 % tüzifa (árérzékenység és beruházási igény miatt) és 30 % pellet arányban tartjuk megvalósíthatónak, ami éves szinten 21 PJ-t, azaz hozzávetőlegesen 7%-ot jelent. 19. melléklet: Számítás a stratégiában szereplő célkitűzés meghatározásához Készítette: Magyar Pellet Egyesület, 2009.

13 20. melléklet: Számítások, táblázatok a stratégiai célkitűzés alátámasztásához Készítette: Magyar Pellet Egyesület, I. Átlagos magyar családi ház éves energiaigénye fűtőanyag családi ház (120m2) éves fűtési energiaigénye fűtőérték hatásfok éves tüzelőanyag mennyiség pellet MJ 18 MJ/kg 90 % kg gáz MJ 35 MJ/m3 85 % m3 II. Fogyasztóknál maradó megtakarítási bevétel, éves, nemzeti szinten, pelletfűtés esetén, a célkitűzésben meghatározott 7%-os arányt elérve, mai árakon számolva Magyarország lakossága fő Egy háztartásban élők száma 3 fő Lakások száma, Mo db Pellettel potenciálisan ellátható házak aránya (ld. 19. melléklet) 7 % Pellettel potenciálisan ellátható házak száma db Éves energiaigénye ezen házaknak MJ Éves pelletigény ezen házakhoz t Éves gázigény ezen házakhoz (megtakarítás) m3 Jelenlegi gázár (2009. február) 131 Ft/m3 Gázköltség ezen házakhoz Ft Jelenlegi pelletár 45 Ft/kg Pelletköltség Ft Megtakarítás pellethasználat esetén évente Ft III. Pellettel kiváltható fosszilis energia arányszámának kalkulációja, a 6 éves célidőszak végére, a 7%-os piaci arány elérésekor Magyarország éves gázfelhasználása m3 Pellettel kiváltható éves gázmennyiség m3 Arány 5,51 % Magyarország éves gázenergiafelhasználása GJ Pellettel kiváltható éves gázenergiamennyiség GJ Magyarország éves energiaigénye GJ Magyarországi gázenergia arány 43 % Pellettel kiváltható energia arány 2,38 %

14 IV. A célkitűzés eléréséhez szükséges pelletgyárak számának kalkulációja, a megcélzott 6. év végére Munkahetek száma évente 49 hét Műszakok száma 3 db Heti munkanapok száma 6 nap Kihasználtság 90 % Kapacitás 5 t/h Éves termelési mennyiség gyáranként t/év Házak éves pelletes energiaigénye MJ Éves pelletigény t Szükséges pelletgyárak száma 41 db V. Alapanyagigény a célkitűzés elérésekor, szélsőséges értékeket (100% ültetvény, 100% tűzifa) tekintve (Megj.: a valós mix, egyben preferenciasorrend: 1. faipari hulladék, 2. energiaültetvény, 3. tűzifa és vágástéri apadék. Faipari hulladék mennyisége nem becsülhető: mert a mindenkori piaci mozgásoknak és igényeknek rendkívül kitett.) Éves gyártandó pelletmennyiség Szükséges alapanyag mennyiség t t Energiaültetvény Éves hozam hektáronként 20 t Vágásforuló 2 év Szükséges terület h Magyarország területe km2 Energiaültetvény aránya 1,812 % Éves tűzifa mennyiség Átlagos fa sűrűség Éves tűzifa mennyiség m3 650 kg/m t VI. CO 2 kvóta elméleti értéke a megtakarított földgázmennyiségből számolva a jelen stratégiában meghatározott célkitűzés (7%-os pelletfűtés arány a lakossági piacon) elérésekor Éves gázmegtakarítás (ld. II. tábla) Éves CO 2 megtakarítás CO 2 sűrűség Éves CO 2 megtakarítás CO 2 ár CO 2 érték Árfolyam Érték Lakásonkénti gázfogyasztás évente lakásonkénti CO2 kibocsátás évente lakásonkénti CO2 kibocsátás évente m m3 1,98 kg/m t 15 Euro/t Euro 260 Ft/euro Ft m m kg/m3

15 VII. A célkitűzés eléréséhez felállítandó pelletüzem beruházások lehetséges EU-s/ állami támogatása Pellet üzem beruházási költsége Pelletgyár kapacitása Infrastruktúra Technológia Összesen 1 t/h t/h Szükséges üzemek száma 41 db Összes beruházási költség Ft Állami és EU támogatás 40 % Állami és EU támogatás Ft VIII. A célkitűzés elérésekor létesülő új munkahelyek bér és járulék kalkulációja Létesített munkahelyek Pelletgyár kapacitása Közvetlen Közvetett Összesen 1 t/h t/h Összes munkahely Bérezés Nettó Bérterhek 1 munkavállaló üzem Összes üzem Éves összes üzem IX. ÁFA bevétel az állam számára célkitűzés eléréséig eladott pelletkészülékek után Értékesítendő kazánok: Átlagos kazánár Értékesítési összérték ÁFA tartalom, költségvetési bevétel db Ft Ft Ft X. Kalkulációk különböző pellet ÁFA-kulcsok alkalmazása esetén Pellettel kiváltható éves gázmennyiség Gázár Gázmennyiség értéke Gázmennyiség értékének ÁFA tartalma (20%) Éves pelletigény Pelletár Pelletérték Pelletérték ÁFA tartalma 20%-os Áfa esetén Pelletérték ÁFA tartalma 15%-os Áfa esetén Pelletérték ÁFA tartalma 10%-os Áfa esetén ÁFA bevétel csökkenés 20%-os ÁFA esetén ÁFA bevétel csökkenés 15%-os ÁFA esetén ÁFA bevétel csökkenés 10%-os ÁFA esetén m3 131 Ft/m Ft Ft t 45 Ft/kg Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft

16