Tisztaszén technológiák (clean coal) használatának, a metanol gazdaság magyarországi kiépítésének fontossága, lehetőségei.

Átírás

1 MAGYARORSZÁGI SZÉNTERMELÉS ÉS HASZNOSÍTÁS JÖVŐBENI LEHETŐSÉGEI (RÉSZLET) Tisztaszén technológiák (clean coal) használatának, a metanol gazdaság magyarországi kiépítésének fontossága, lehetőségei. Összeállította a Magyar Mérnöki Kamara Szilárdásvány Bányászati Tagozat megbízásából: Verbőci József okl. bányamérnök okl. geofizikus mérnök június

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS A HAZAI SZÉNVAGYON, MINT KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS A SZÉNRŐL, A TISZTA SZÉN TECHNOLÓGIÁKRÓL SZÉNHASZNOSÍTÁS MÚLTJA, A KITÖRÉS FŐ IRÁNYAI, METANOL GAZDASÁG A SZÉN MAGASABB FELDOLGOZÁSÁNAK TÖREKVÉSEI A MECSEKBEN A SZÉNVAGYON GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSÉRŐL A NYITÁSRA TERVEZETT MÁZA-VÁRALJA BÁNYA ESETÉBEN ÉRTÉKELÉS AZ ÁLLAM, MINT ÁSVÁNYVAGYON-TULAJDONOS SZEMPONTJÁBÓL A TISZTASZÉN TECHNOLÓGIÁK ELTERJEDÉSÉNEK KÜLSŐ ÉS BELSŐ AKADÁLYAI AZ EURÓPAI UNIÓRÓL, A PÉNZÜGYI KÖRNYEZETRŐL A MINDEN GAZDÁLKODÁSI KIHATÁST FIGYELMEN KÍVÜL HAGYÓ HIVATALOS EU-S KLÍMA ÉS CO 2 POLITIKÁRÓL HATÓSÁGI, JOGI KORLÁTOK, CIVIL SZERVEZETEK SZEREPE JAVASLATOK

3 A Magyar Mérnök Kamara elkötelezett a műszaki fejlődés támogatása, a fenntartható fejlődés érdekében szükséges innovatív technológiák hazai bevezetése ügyében. A Szilárdásvány Bányászati Tagozat a tisztaszén technológiák világméretű fejlődősének eredményeit, mint a fenntartható fejlődés érdekében megkerülhetetlen tudományos és műszaki eredményeket ismerteti tanulmányában. Az anyag bemutatja a jelentős hazai szénvagyon felhasználási lehetőségét és mintaként a Pécs környéki szénelőfordulásoknál megindult úttörő kezdeményezést. A kamara el kívánja érni a széles nyilvánosság tájékoztatását, a kormány-koncepció kialakításának befolyásolását, ennek érdekében foglalkozik az energiai politikai koncepciókkal és stratégiákkal. 1. BEVEZETÉS A több mint 200 éves hazai szénbányászat múltja maga mutatja, hogy jelentős szerepe volt a hazai iparban. A sikerek és kudarcok nem kerülték el a hazai ipar fejlődését. Az ipar (kormány) az energiapolitikát a hazai szénvagyonra alapozhatta, hisz az Alföld kivételével minden tájegység rendelkezett jelentős kiterjedésű és mennyiségű ismert szénvagyonnal, köszönhetően annak a térképező munkának, amit a megelőző korok kiváló geológusai végeztek. Természetesen voltak a környező országokban kedvezőbb geológiai adottságú szénmedencék, de a rendkívül nagymértékű importhoz szükséges valutamennyiséget az ország sosem tudta kitermelni. (Valószínű ma sincs másképp, még ha más energiafajtáról van is szó.) A normálistól eltérő rendkívüli fejlődési ütemek és a kudarcok okai mindenek előtt a stratégiai helyzetünkből fakadóan a világháborúkban való részvételünkben keresendő, így a konjuktúrák illetve a dekonjuktúrák kapcsolódtak a sajnálatos történelmi eseményekhez. Szerencsére csak vízió maradt a harmadik világháború fantomja, ami burkoltan megjelent a szén és acél országa leszünk rákosista diktátumban, amely 1945 után a piaci játékszabályok teljes mellőzése mellett erőltette az adottságokat meghaladó bányanyitási terveket. A szocialista tervgazdálkodás keretei között megindult egy kijózanodás, amelynek célja a bányászat gazdaságosságának megteremtése volt, de ugyanakkor paradox módon kötelezővé tették az erőművek és kokszművek olcsó (önköltség alatti) átvételi áron történő ellátását. A hatékonysági célok eleve kudarcra voltak ítélve az alacsony ár, valamint az állami kötött bérgazdálkodás (bérszínvonal, bértömeg) keretei között. Mindezek kifejtése megtalálható Gráf Kálmán: Az ipar keserű kenyere (A magyar szénbányászat állami szabályozásának monográfiája, ig) ma már meghaladhatatlan, abszolút tárgyilagos művében. Nyilván a bányászat nulla eredménye csak utólagos korrekciókkal volt elérhető, aminek következménye, hogy a rendszerváltáskor hatalomra törekvő dilettáns vagy éppen céltudatos politikusok a szénbányászatot kiáltották ki bűnbaknak. Így a helyzet 1990 után sem normalizálódott. Az új kormány radikális energetikai szerkezetátalakítást indított el, ami bányabezárásokat, a kokszolható széntermelés teljes megszüntetését, a megmaradt bányák erőműi irányítás alá kerülését jelentette. A hazai leépítés együtt járt a dömpingárú koksz, áram és szén korlátozás nélküli importjával. Mindezek együtt sokkszerűen érték az energiatermelőket és a hazai bányászatot. Akik nem fértek a kivételezettek közé - az úgynevezett integráción kívüliek sokasága - azokat kitették a kvázi piacra. Ez annyiban volt kvázi piackomfort, hogy a kormány egyedi döntéssel jelölte ki, melyik integráción kívüli bánya milyen áron és mennyi ideig jutott erőműi beszállításhoz. Azok a bányák amelyek az integrációból kimaradtak a túlélésért a vállalkozói szervezeti formát választották. Amíg állami szénmegrendeléseket kaptak, éltek a felkínált beszállítási lehetőséggel. Bukásuk ellenére megmutatták, hogy lehetett és lehet a mélybányászatban költséghatékonyan dolgozni. 3

4 Sajnálatos tény azonban, hogy a bezárással közvetlen érintett bányák szénvagyonának túlnyomó többsége elveszett az utókor számára. Ennek ellenére még ma is rendkívül jelentős szénvagyona van az országnak, a bányatörvény által szabályozott állami tulajdonban. A hatalmas szén és eszköz vagyonokkal rendelkező megmaradó bányákat azonban a korszerűtlen (átlag 20%-os hatásfokú), csak a működéshez szükséges korszerűsítéseken átesett, de leamortizálódott erőművekhez kapcsolták. Az átszervezés a privatizációkat megelőzően történt azzal a nyilvánvaló céllal, hogy az elmaradhatatlan korszerűsítés a majdani új tulajdonosokat terhelje. Az erőművek új tulajdonosai a korszerűsítéseket nem vállalták, valószínű erre nem is voltak kötelezve. Egyesek az állami támogatás biztos ígéretét hordozó faapriték tüzelés irányába mozdultak el, így tettek a borsodi, pécsi és az ajkai erőművek új tulajdonosai. Az, hogy a bio tüzelésre áttérteknek a szénről való letérés mekkora zsákutca volt, mutatja az a törekvés, hogy az Energia Hivatal előterjesztései a támogatások megszüntetését javasolják az államilag támogatott faapriték, olaj és gázüzemű erőművek esetében. Az oroszlányi erőmű a közvetlen környezetében levő Márkushegyi Bányaüzemmel került integrációba Vértes Erőmű Rt. néven. Eredménytelen privatizációs kísérletek után a társaság az MVM tulajdonában maradt, ami lehetőséget adott a kormányváltás ex-lex idejét is kihasználva a jelenleg delegált tulajdonosi képviselőknek a hatalmas károkat okozó, drasztikus bezárási határozat-tervezet benyújtására. A visontai erőmű és a hozzá kapcsolt lignit külfejtések összevonása volt az egyedüli sikeres integráció. A bánya működése a legrendezettebb, fejlesztésének a szénvagyon oldaláról semmilyen korlátja nincs, csak a klímahisztériából fakadó szabályozási és szellemi korlátok maradtak fékként. A kész objektumokkal rendelkező integráció egyes elemzések szerint a legolcsóbban állítja elő Magyarországon a villamos energiát. 2. A HAZAI SZÉNVAGYON, MINT KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS Hazánk a 10 milliárd tonnás földtani szénvagyonára, kellemes klímájából fakadó dús növényvilágára, és az ehhez kapcsolódó megművelhető földterület nagyságára tekintettel a legjobb reményekkel léphet az új évszázadba az energiabiztonság megteremtethetőségét illetően. Az önellátásra való törekvést a saját hozzáadott érték maximalizálásával és az import minimalizálásával mindazon határig célként kell elfogadni, amíg az importtal való árverseny ezt lehetővé teszi. Magyarország jelentős földtani szénvagyonnal rendelkezik. Az MGSZ (Magyar Geológiai Szolgálat) január 1.-i nyilvántartása szerint az ország összes földtani szénvagyona 10,6 milliárd tonna, iparilag is hasznosítható vagyonát a szakértők 3,3 milliárd tonnára becsülik: A közel-felszíni elhelyezkedése miatt, a relatív alacsony fűtőértéke ellenére a legértékesebbek az észak- és nyugat-magyarországi lignit vagyonok. Az 5,8 milliárd tonnás földtani lignitvagyon termelhető ki legnagyobb arányban (30-50 %) PJ hasznosítható hőmennyiséget képviselve. Sorban követi a közelmúltban (1985) a Mecseki fekete-kőszénmedence K-i szárnyán mélyfúrásokkal feltárt és még bányászattal érintetlen un. Máza-Dél Váralja-Dél-i szénvagyon, az MGSZ nyilvántartása szerint 1,6 milliárd tonna földtani vagyonnal. A földtani vagyon 25 %-a termelhető ki, melynek hőmennyisége PJ. A barnaszén előfordulások (É-i - D-i eocén, Bakonyi kréta és miocén, Borsodi-Nógrádi miocén szénmedencék) szénvagyona az MGSZ nyilvántartása szerint 3,2 milliárd tonna, melynek szénvagyona elsősorban vízföldtani okok miatt mindössze 5-10 %-ban ter- 4

5 melhető ki, ami mintegy 200 millió tonna szenet és PJ hőmennyiséget jelent. Alapvetően megváltozhat a kitermelés mennyisége és gazdaságossága, ha a víztermelés a bánya eladható terméke lehetne a víztermelés büntetése helyett. A várpalotai több mint 100 millió tonnájú lignit szénvagyonra Várpalota Önkormányzata a közelmúltban kért, és a napokban kapott a Magyar Bányászati és Földtani Hivataltól kutatási engedély címén bányászati jogosultságot. Nógrád és Borsod megyében egyaránt újabb bányanyitási tervek készülnek a helyi ismeretek birtokában. A jelenlegi széntermelésen a Mátraaljai és a Vértes Erőművek osztoznak 90:10 %-os arányban, összesen 92 PJ hőmennyiséget képviselve. Ezek fennmaradása stratégiai kérdés. A mai becslések alapján a kitermelés és felhasználás mai volumenét és műszaki színvonalát változatlannak tételezve az iparilag hasznosítható vagyon hőkapacitása 230 évre elegendő. A termelés felfuttatása áramtermelés céljából lignit esetén stratégiai elhatározás kérdése. A Vértes Erőmű bányája a Márkushegyi Bányaüzem Közép-Európa legkorszerűbb Magyarországon egyetlen működő szenes mélybányája, a szakmai kultúra hordozója. Felelőtlen, gyorsított bezárása felmérhetetlen károkat okozna. 3. A SZÉNRŐL, A TISZTA SZÉN TECHNOLÓGIÁKRÓL 3.1. SZÉNHASZNOSÍTÁS MÚLTJA, A KITÖRÉS FŐ IRÁNYAI, METANOL GAZDASÁG Mária Terézia leiratban köszöntötte a mecseki szén használatának felismerését, belátva, saját megfogalmazása szerint, ezentúl kímélni lehet az erdőségeket. A szénhasznosítás történetiségét Dr. Vajda György akadémikus Energiastratégia 2004 (Akadémiai Kiadó) könyve kiválóan tárgyalja rendkívüli szakmai igényességgel, de a laikusok számára is olvashatóan. A szén kezdeti felhasználásától indítva a történetiséget, a szén legkorszerűbb erőműi felhasználási módjainak ismertetésén keresztül (pl.: az ötvenes évekhez viszonyítva az erőművek hatásfokának megduplázása, a kéntelenítés lehetőségét is magába foglaló fluidágyas erőművek részletes taglalásával) eljut a szénelgázosítás és cseppfolyósítás múltjának és jövőjének ismertetéséig. Magyarországon már a 19. században, a szénelgázosítás (szintézis gáz: CO, H 2 éghető gázösszetétellel) nemzetközi elterjedésével egyidejűleg, a fővárosban és nagyobb városokba saját gázművekben városi gázt állítottak elő, elsősorban világításra majd energetikai célokra (fűtés, gőzfejlesztés stb.). A természetes eredetű földgáz ( CH 4 ) ipari méretű kitermelésének lehetősége kiszorította az un. városi gázt olcsósága, magasabb fűtőértéke, relatíve veszélytelenebb kezelhetősége, valamint nagytömegű rendelkezésre állása miatt. A szén-cseppfolyósítási technológiák a német szénvegyészeti bázison alakultak ki, fejlődésük a második világháború végéig szinte töretlen volt. A háború utáni fejlesztés bázisa az apartheid politika miatt büntetett Dél-Afrikai köztársaság lett, aki a német Sasol technológiai licensz megvásárlásával továbbvitte a fejlesztéseket is. Ma a világban a technológia fő kereskedője és terjesztője Dél-Afrika. Mi is a tisztaszenes technológia? Vajda György akadémikus gyűjtőfogalomnak értelmezi, mindazon szénfeldolgozó technológiát beleértve, amelyek törekednek a legnagyobb hatásfokra a lehető legkisebb környezetterhelés mellett. A tiszta szén technológiák kutatási és alkalmazási területei, amibe beleértendők: A fluidágyas szén és bio anyag tüzelésű fűtőművek, erőművek. 5

6 A szénelgázosításon alapuló kombinált ciklusú erőművek (IGCC). CO 2 leválasztók, illetve kimerült szénhidrogén telepekben való CO 2 elhelyezési technológiák (CCS). Széncseppfolyósító technológiák. Földalatti szénelgázosítás (UCG). A CO 2 t az energiatermelés folyamatába visszavezető technológiák (Dr. Oláh György) (CCR). Az importra épülő Európa felelősséget vállaló vezetői felmérve a jövő kockázatait és nem lemondva a környezetbarát célok teljesítéséről jelentős anyagi forrásokkal támogatják a tiszta szén előállítására irányuló technológiai kutatásokat, a időszakra az EU 7. keretprogramban megfogalmazottak szerint. A fluidágyas technológiák kialakulását elsősorban az erőműi hatékonyság növelését, valamint a kéntartalmú szenek kén-emisszió csökkentését célzó fejlesztések eredményezték. Ez esetben a tüzelés a légáramban lebegtetett salakágyban zajlik. Az ágyba juttatott karbonátos anyag leköti a kéndioxidot, az égés alacsony hőmérséklete következtében a nitrogénoxid képződés is kicsi. A technológia a magyar energetikai szakmákban közismert, a magyarországi alkalmazásoknak nincsenek technikai és mérnöki-tudásbéli korlátai. Fejlődés mégis ott várható, ahol az alkalmazásnak napi gyakorlata van. Jó példa a cseh Kovosta típusú kazán, amely már 1-30 MW tartományra is kínál megoldást, 7-30 MJ/kg-os fűtőértékű lignit-szénbiomassza-pelletált szennyvíziszap stb. felhasználásával. Ez városi fűtőművek terén lehet ígéretes Magyarországon is, a tisztán gáz illetve gázmotoros városi energetikai blokkok amortizáció utáni kiváltásában. A szén vegyi feldolgozásán alapuló lehetőségek legrövidebb közérthető bemutatását Dr. Vajda György akadémikus adja. Idézet az Energia és társadalom című 2009, MTA Társadalom Kutató Központ által kiadott könyvéből: Jelentős kutató-fejlesztői programokat indítottak a jövő megalapozására, e tiszta-szén programok egyik iránya, a fogyasztó barát, értékesebb energiahordozó előállítására. A jelentős szénvállalatok és a nagy olajtársaságok szinte mindegyike rendelkezik saját technológiával a szénből készült szintetikus (mesterséges) földgáz (SNG) illetve cseppfolyós üzemanyagok (CTL) előállítására. Ezek katalizátorokkal magas hőmérsékleten és nyomáson történnek, lényegében nagy vegyi művek létesítését kívánják meg, aminek költségei magasak. Az SNG még távol van a versenyképességtől, a CTL technológiák a magas olajár következtében közeledtek a versenyképességhez. Kevésbé ambiciózus, de olcsóbb megoldás a szén elgázosítása, melynek során a legtöbb környezetszenynyezőt kivonják, de az éghetetlen összetevők miatt a fűtőérték alacsony. Az elgázosításra több bevált eljárás áll rendelkezésre, a termék (fűtő gáz, gyenge gáz, tiszta gáz) kazánok tüzelőanyagául szolgál. Hasonló terméket remélnek a szén földalatti elgázosításától (UCG) amivel kikü-szöbölhető a földalatti bányászkodás költsége és veszélye. A mélységben zajló folyamatok kiszámíthatatlansága miatt azonban az eddigi kísérletek eredménytelenek voltak, de az olaj drágulása új lendületet adott a próbálkozásnak. Egy lépéssel átfogóbban tárgyalja a kérdéskört immár a CO 2 erőforrásként való visszaforgatását javasolva Dr. Oláh György Nobel díjas vegyész, társszerzőkkel a Kőolaj és földgáz után: A metanolgazdaság című művében (2009 Better kiadó BP). Idézet a könyvéből (205. old.): A kőolaj és a földgáz a szén mellett a legfontosabb tüzelőanyagok, de nem csupán tüzelőanyagok, hanem az ember által készített anyagok és termékek többségének alapanyagai is. Ebbe beletartozik a benzintől és dízelolajtól kezdve a változatos vegyipari és kémiai termékeken, a szintetikus anyagokon, műanyagokon át a gyógyszerekig szinte minden. 6

7 Majd kifejti a saját felvetését egy új alternatív lehetőségre, mellyel hosszabb távon megszüntethető az emberek fosszilis energiahordozóktól való függése. Ez a kezdeményezés a metanolon alapszik, mely a metanolgazdaság alapját képezi. A metanol (CH 3 OH) a legegyszerűbb, legbiztonságosabb, legkönnyebben tárolható és szállítható folyékony, oxigéntartalmú szénhidrogén. Jelenleg kizárólag szintézisgázból állítják elő (CO és H 2 keverékéből), amelyet a fosszilis tüzelőanyagok (szén és földgáz) tökéletlen égéséből nyernek. A metanol előállítható biomasszából is (fából, mezőgazdasági hulladékból, hulladékokból), de ezek szerepe jelentéktelen. A szén hasznosításának óriási lehetőséget ad a metanol gyártási alapanyagként történő alkalmazása, mivel vegyi alapanyagok előállításának lehetőségén felül energetikai szempontból is számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik, úgymint: Kiváló lehetőséget ad az üzemanyag tárolási funkciója, úgy a villamosenergiatermelésben, mint az üzemanyag felhasználásban. Égése tisztább (nem tartalmaz kenet sem), mint más üzemanyagoké, amely előny (akkor is) nagy jelentőségű, ha (az alkalmazása) speciális berendezéseket és többletköltségeket igényel. Alapanyaga a tüzelőanyag celláknak. 1 liter metanol több hidrogént tartalmaz, mint 1 liter tiszta mélyhűtött hidrogén, ez a térfogatsűrűség előny az üzemanyagcelláknál A SZÉN MAGASABB FELDOLGOZÁSÁNAK TÖREKVÉSEI A MECSEKBEN Tény, hogy a gázművek megszüntetése után (70-80-as évek) a ma már megszűnt Szénhidrogénipar Kutató Intézet foglalkozott először a szén cseppfolyósításával az OKGT megbízásából. Munkájukat a Motorhajtóanyag előállítása szénbázison címen készített tanulmányban ismertették. A jogutód a RENDER Vegyipari Fejlesztési és Vállalkozásszervező Mérnökiroda a ma már szintén megszűnt Mecseki Szénbányákhoz fordult partnert keresve a technológia kifejlesztése céljából. (Van egy példány a szerző birtokában a készített 1991-es tanulmányból.) Létre is jött az együttműködés, a világot együtt bejárva tapasztalatokat gyűjtöttek a korszerű megoldási lehetőségekről. A tapasztalatokról és ismeretekről A mecseki szén vegyipari felhasználási lehetőségei stratégiai tanulmány címen összefoglaló anyag készült. A projektet a Mecseki Szénbányák részéről Csörge Tibor vezette. A projekt a Mecseki Szénbányák számára megmaradási és kitörési lehetőséget jelenthetett volna a dunaújvárosi koksz beszállítási lehetőségének megszüntetése esetén. Ekkor azonban a hatalom már hallani sem akart bányászat folytatásáról. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy az 1990 utáni olaj és gázbőség, az alacsony (20-40 USD/hordó) ár mellett a konkrét kivitelezést nem indokolta semmi. (A szakértők USD/hordó ár felett tartják a konkrét vizsgálatokat indokoltnak.) Ezen próbálkozások után Magyarországon a már említett Dr. Vajda György és Dr. Oláh György kiválóságoknak a világot átfogó tudományos összegző munkásságán kívül a szén magasabb fokú feldolgozásának lehetőségével érdemben csak a Calamites Kft.-nél folyt tudatos előkészítő munka, ahol Csörge Tibor által felhalmozott tudásanyagra és személyes közreműködésére alapozva a szén optimális hasznosításának lehetőségeit kutatják. Jelentős ismeretanyaghoz jutott a cég német partnerekkel való együttműködés során is, a magyar kormányzati képviselők felsőbb eligazítás hiányában érthető - passzivitása ellenére. A munka a Máza-Váralja-Nagymányok térségére szóló bányászati jogok ( ) megszerzésével kezdődött, céltudatos stratégia kialakítása után. A bányatelek 10,5 km 2 nagyságú megkutatott területen 480 millió tonna földtani szénvagyonnal rendelkezik. Ennek hasznosítására a bányavállalkozó az energetikai felhasználás mellett vagy helyett a metanol gazdaság alapjainak kiépítését tartja célszerűnek. 7

8 Ennek legfőbb indoka, hogy a metanol, mint üzemanyag, hozzájárulhat a magyar üzemanyag ellátáshoz, a külső üzemanyag-import függőség csökkentéséhez év múlva várható az olaj és földgáz árának visszavonhatatlan robbanása, hisz a könnyen kitermelhető helyek foglaltak, új feltárások nehéz körülmények közé szorultak (lásd: tengeri olajbányászat). A magyar erőművek éjszakai áramtermelése különösen igaz ez a nem visszaszabályozható atomerőműre éjszakai áramát ma csak rendkívül alacsony áron tudja értékesíteni. Ezen az áron hazánk is megalapozhatná a vízbontásból származó hidrogéntermelést, amely fontos alapanyag a szénből készíthető szintézisgáz hidrogénezéséhez, ami a metanol-gyártás legfőbb feltétele. A melléktermékként keletkező oxigén felhasználhatósága rendkívül sokrétű. A földalatti szénelgázosítás (UCG) technológiai vizsgálatának előkészületeit elsősorban a technológia nagyfokú környezeti kockázata miatt került elvetésre, míg a szénbeágyazott metán (CBM) lecsapolási technológia alkalmazását a szén alacsony permeabilitása, plasztikussága, a széngenezis valamint a technológiához szükséges szénben lévő vizáramlástani rendszer hiánya teszi kivitelezhetetlenné. A folyamatot sok minden befolyásolhatja, természetesen pozitív irányba is. A bányavállalkozó Nagymányokon egy külfejtéssel művelhető bánya megnyitása előtt áll, amelynek a földtani szénvagyona 2,4 millió tonna. Itt a normál termelő és kereskedő műveletek mellett létre akarnak hozni egy saját telephelyű szénvegyészeti-energetikai mintatelepet mintaprojektek számára. A kitűzött cél, hogy napi tonna kapacitású művek legyenek kipróbálhatók, és technológiai tapasztalatokra lehessen szert tenni a nagybánya szénfeldolgozó kombinátjának megvalósításához. Reménykeltők az amerikai TCG technológiáról érkező hírek, amelynek terjesztésével egy magyar-amerikai cég foglakozik, és az előkészületekre együttműködés jött létre. A mintakísérletek mellett célszerű a nagy vagyonú Máza-Váralja bánya feltárásának előkészítése, és a szénfelhasználás végső módjának kijelölése. Amennyiben a CO 2 kibocsátás büntetését az EU globális támogatottság hiányában megszünteti, a tömeges elszegényedésre tekintettel az olcsó, kis és nagyteljesítményű fluidágyas erőművekre szükség lehet az ismét várható gázáremelés megállíthatatlansága függvényében. Ennek szellemében készült el a koncepcióterv egy 2*300 MW teljesítményű villamos erőműre 4. A SZÉNVAGYON GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSÉRŐL A NYITÁSRA TERVEZETT MÁZA-VÁRALJA BÁNYA ESETÉBEN A nettó jelenérték számítás közgazdaságilag kiforrott formulákkal dolgozik. Az alábbi metodika a finanszírozó-vállalkozó oldaláról közelíti meg az értékelést, aki eldöntheti, hogy továbbra is bankban tartja-e a pénzét, vagy a várható éves nyereséghozam alapján már érdemesebb bányavállalkozásba fektetni. A német bányagazdasági modell (Forrás: Siegfried von Wahl - Bergwirtschaft Band III. Kap. VIII. - p Verlag Glückauf - Essen 1991) szerint a műrevaló ásványvagyon és az azt kitermelő bányavállalkozás üzleti értéke számolható. Mit mutattak a modell-vizsgálatok: A Máza-Váralja tervezett bányaüzemre rengeteg modell készült, többségük kicsengése pozitív. A problémákat azonban világosan kell látni, nevezetesen: Ma még nincs biztos piaca a megkutatott feketeszénnek a hazai nyersanyag energetikaiilletve vegyészeti felhasználását támogató kormányzati szándék hiányában. 8

9 Ma a pénztőke pénzügyi befektetésekbe való fialtatása az egyetlen üdvözítő a pénztőke tulajdonosai számára, a szenes beruházási projektek finanszírozásához szükséges pénz a hitelkínálati oldalon várakozási pozícióban van. A világ pénzügyi válsága bebizonyította ennek az útnak a hosszú távú járhatatlanságát, kormányok működnek együtt azon mechanizmus kialakításán, hogyan lehetne a pénztulajdonosokat termelő folyamatok finanszírozására kényszeríteni. Pénz ugyanis van a világban, méghozzá rengeteg. Nyílván a projektek kormány, netán EU háttér támogatása elősegítheti a nagy forrásigényű projektek pénzügyi finanszírozását. Az EU bürokráciát hasonlóan a hazai politikumot és közvéleményt gúzsba köti a környezetvédelmi és ezen belül a nem megújuló fosszilis energiafajtákkal szembeni tematizálás, a CO 2 klímaváltozásban betöltött szerepének oly mértékű túldimenzionálása, hogy a tervezett hatalmas méretű büntető pénzdíjak az energetikai felhasználást lehetetlenné teszik. (Dr. Kovács Ferenc. Erőműi füstgázokból történő leválasztás műszakigazdasági jellemzői. Bányász és kohászati Lapok- Bányászat, 142. évfolyam, 2-3. száma.) Miért érdemes az előkészületek érdekében erőfeszítéseket tenni? A szén hosszú távú szükségessége megkérdőjelezhetetlenné vált a nagyvilágban. Mindez több egymást erősítő tényezőre vezethető vissza, nevezetesen: A szénhidrogén forrásokra, de az atomenergia fűtőelemeire is igaz módon a birtoklás politikai tényezővé vált, amivel lehet élni, de visszaélni is. Az energiafüggetlenségre irányuló törekvések rendkívül jelentős erőműi technológiai fejlesztéseket produkáltak, napjainkban akár dupla energetikai hatásfokú erőművek létesítésének is reális a lehetőség. (50 %-os szénigény, 50 %-os CO 2 kibocsátás) a 60- as évek erőműveihez képest. Megújultak a szénelgázosítás, széncseppfolyósítás technológiai kísérletek. Az EU jelentős támogatásával folyik a tiszta szén technológiák kutatása az FP7 projekt keretében. Remélhető, hogy az új kormány felismeri a hazai szénvagyon jövőbeni kiaknázását előkészítő projektek fontosságát. Magyarország nem tudja magát függetleníteni a világban zajló folyamatoktól, hisz hazánk az Európai energetikában jelenleg a leginkább energiaimport-függő ország. A mecseki feketeszén különleges használati értékekkel rendelkezik. Gázkőszén Kokszén Hamutartalma a fluidágyas erőmű technológiában az ágyat önmagából képezve feleslegessé tesz külső homokágy bevitelt. A kéntartalom fluidágyas technológiával, mészkőpor bevitelével salakba vihető, az emissziós szintek tarthatók. A szénvagyon különleges infrastruktúrával körülölelt, a négy vágánypárú Máza vasútállomás a Dombóvár-Bátaszék fővonalon fekszi, a 120 kv-os és a 400 kv-os nagyfeszültségű villamos távvezetékek a kutatási terület kontúrjától mindössze néhány kilométerre húzódnak Paks-Pécs irányában. A mecseki szenek magas karbon tartalma különösen indokolja a szén vegyi felhasználásának megcélzását. 9

10 4.1. ÉRTÉKELÉS AZ ÁLLAM, MINT ÁSVÁNYVAGYON-TULAJDONOS SZEMPONTJÁBÓL A 90-es évek elején a kormányzat valószínűleg külső elvárásoknak eleget téve és az olcsó import gázbeszerzés lehetőségére alapozva nagymértékű szerkezetátalakítást hajtott végre az energiaszektorban, amelynek során a szénmedencék hatalmas szénvagyonokkal az elavult, korszerűtlen, forráshiányos erőművek szervezeti keretei közé lettek beépítve alárendelt viszonyban. Ez a helyzet lehetőséget teremtett a döntéshozók számára, hogy gazdasági okokra hivatkozva végrehajtsák a bányabezárásokat. E stratégia természetesen nemzetgazdasági szinten óriási károkat okozott, hisz a bányák önköltségének ~45 %-a majdnem minden szénmedencében társadalmi befizetésként az államkasszába került, ami többszörösét tette ki a kimutatott veszteségnek, amit az akkori alacsony és államilag mesterségesen szinten tartott fogyasztói (villamos energia, koksz alapanyag) árak okoztak. Mindez a múlt. Állami szempontból a vállalkozó eredményessége nem lehet közömbös. A vállalkozó az, aki működteti a vállalkozást, foglalkoztatja az embereket, megszerzi az engedélyeket és megoldja a finanszírozást az állam által létrehozott korlátok között. Az állam szerepe éppen attól értékelődik fel, hogy közvetlenül számba veheti a vállalkozásokból adódó állami- és közhasznot is, és érdekében áll, hogy az ellene ható korlátokat ha céljai úgy kívánják lebontsa. A bányavállalkozói nettó jelenérték kiszámolása modellezhető. A számítások azt mutatják, hogy a vállalkozó hozama meg sem közelíti az állami elvonás mértékét, amely az ásványvagyon leműveléséből származó társadalmi befizetésekből viszonylag korrekten származtatható. A számítás kiindulásánál az alábbiak vehetők figyelembe a nyitásra tervezett Máza- Váralja bánya estén: A szén reál árnövekedése az inflációs, pénzromlási, konjukturális stb. hatásoktól megtisztítottan évi 1,5 %. Modellünkben minden évben 1% költségnövekedést engedtünk meg. Azzal számolunk, hogy rövidtávon országunk végképp igazodik az EU költséggazdálkodási szokásokhoz, a társadalmi közterheket ezért vállalkozóbarát módon 30 %-nak veszszük (jelenleg 45 %), és EURO pénznemben számolunk. A szén termelési önköltsége (tehát továbbfeldolgozás nélkül) ~54 /tonna. (Ez a cseh mélyművelési termelés önköltségével megegyezik. A visszafejlesztésre ítélt német feketeszenek, a spanyol mélybányászat önköltsége messze meghaladja a 100 /tonna fajlagos önköltséget.) A széntermelés évi 2,0 millió tonna, a kitermelésre kerülő szénvagyon 200 millió tonna. Az éves állami közteher bevétel 54 *0,3* tonna = azaz 32,4 millió. A szénvagyonból napszintre hozható mennyiség 100 év alatt tonna. A teljes termelés közterhe évi 1 %-os költségnövekedés mellett az alábbi módon számolható: U 100 = éá t. q t.= 32, (1+n/100) 100 = , ,7048 = 8, t = 1 t = 1 ahol: U 100 az állami közteher-bevétel 100 év alatt, éá t egy évre jutó árbevétel, t az árbevétel időtartama, n az éves költségnövekmény %-ban, q = 1+n/100 ; 10

11 A kerekített közel 9 milliárd EURO állami bevétel senkinek nem lehet közömbös, és a vállalkozói hozamok a 100 éves eredményes (nyereséges) működés esetén csak növekedhetnek, igaz töredékben. Mi lehet a bányavállalkozó (nem kizárva az államot a tulajdonosi körből), valamint az ásványvagyon tulajdonosának közös célrendszere? Mindenek előtt az, hogy a bányászati tevékenység hosszú távú biztonságos működése mellett a legnagyobb nyereséghozamú végtermék megjelenésében öltsön testet a feketekőszén-vagyon hasznosítása. Egyéb tényezők és biztos előnyök a szén alapú technológiák rehabilitációja esetén: Amikor a szénbányákat bezárták, a hivatalos indok az volt, hogy a világpiacon olcsó a kőolaj és földgáz, és piaci viszonyok között ezzel a szén nem versenyképes. Azt, hogy a gázos infrastruktúra kialakításában mennyi volt a költségvetési átvállalás, azaz a piaci ár érvényesülését az állam mennyivel támogatta, nem ismerjük. Vélhetően hatalmas összegről van szó, egyes vélemények szerint a jelentős államadóság kialakulásának egyik tényezője lehetett. A szénmedencék újranyitásának költsége nagyságrendileg közel azonos lehet az elmaradt erőmű rekonstrukciók összegével. Nagy kár, hogy egy esetleges energiakrízis esetén ezt most duplán kell megfizetni. Az, hogy a bányászatból felszabadult munkaerőt majd felszívják más, jobb hozzáadott értékű munkahelyek, illúziónak bizonyult. Időközben az olajár és a hozzátartozó gázárak 15 USD /hordóról 80 USD/hordóra nőttek. Ugyanakkor jelentőset fejlődött a bányászat gépesítési lehetősége, és az új árviszonyok az egész világon beindították a szénalapú technológiák gyors térnyerését. Pl. A Leuna Művek Németországban (nagy vegyipari kombinát) visszaáll szénalapúra, USA, Kanada, Ausztrália, Kína hatalmas tiszta széntechnológiai kutatás-fejlesztési programjai nagyhatásfokú, környezetbarát létesítmények megvalósítását vagy előkészületeit eredményezték. Akárcsak más szénhidrogénekből, a szénből is gyártható üzemanyag (pl. dízelolaj, műtrágya, műanyagok stb.), tehát a szén, mint nyersanyag többcélúan hasznosítható vegyipari alapanyagként és energetikai nyersanyagként. Sőt a metanol-gyártás integrátor lehet az éjszakai árammal termelt hidrogén tárolásával, és a bemenő oldalon a biomassza alapú szilárd hulladékok hatékonyabb hasznosítását teszi lehetővé. Technológiailag ma már lehetőség van a széndioxid füstgázokból történő leválasztására és metanollá alakítására is. (CCR) Amennyiben a földgáz üvegház hatású kibocsátását globálisan nézzük, és a szállító hálózaton, ill. a kitermelés helyén keletkező kibocsátásokat is figyelembe vesszük, akkor a földgáz szennyező hatása lényegesen meghaladhatja a helyben kibocsátó szén erőművek kibocsátási értékeit. Mi lesz, ha a földgáz kitermelők a termelési és szállítási kibocsátásukat a fogyasztó országokra terhelik? A széndioxid földalatti elhelyezésével (CCS) kapcsolatos magyar kutatások (MOL Nyrt., ELGI, Mátraaljai Erőmű Zrt. konzorciumban) azt támasztják alá, hogy a technológiában rengeteg a bizonytalanság, a tároló kapacitások szűkösek és a költségek elviselhetetlenül magasak lehetnek (Zalakaros Bányászati szakigazgatási konferencia 2010). Ez a megoldás csak jelentős EU és hazai támogatás mellett képzelhető el. A hazai széntermelés és hasznosítás mellett egyáltalán nem elhanyagolható érv a munkahelyteremtés, amely hosszútávra (100 év) kiszámítható, helyhez kötött, és jelentős adóbevételeket jelent. A bányászat térségi, társadalmi és ingatlanpiaci stabilitást jelent, megszokott, elfogadott tevékenység volt évszázadokon át. A bányászatnak stabil beszállítói és karbantartási igénye van, legalább az éves amortizáció mértékéig. Nagy esélyt jelent, hogy még van lehetőség a szakma oktatására szakmunkás, technikus és mérnöki szinten egyaránt, mert még élnek azok, akik oktatni tudnak, a képző iskolákat vissza tudják állítani, és működését be tudják indítani. 11

12 Nem sok munka ad olyan esélyt roma integrációs lehetőségekre, mint a bányászat. Operatív projektek dolgozhatók ki a szénmedencék régióira, ahol garantálni lehet a térség villamos energia, folyékony üzemanyag, és műtrágya ellátását. Érdemes mintaprojektekkel kezdeni a kockázatok mérséklése érdekében, erre kiválóan alkalmas a pécsi medencében elindult úttörő fejlesztés. Nem lehetünk naivak, az energetikai ill. minden piaci és pénzügyi feltételt nemzetközi szereplők tudatosan befolyásolnak, ezért nélkülözhetetlen a nemzeti stabilitás programjának kialakítása és sikere. Az EURO fizetőeszközt is képesek a nemzetközi pénzügyi spekulációk kikezdeni, így vállalkozóként nehéz nemzetközi pénzügyi befektetőkkel egyenrangúan tárgyalni, vagyis az állami háttértámogatás elengedhetetlen. 5. A TISZTASZÉN TECHNOLÓGIÁK ELTERJEDÉSÉNEK KÜLSŐ ÉS BELSŐ AKADÁLYAI 5.1. AZ EURÓPAI UNIÓRÓL, A PÉNZÜGYI KÖRNYEZETRŐL A trópusi erdő lakója békés egyszerűséggel hagyja az esőt esni, figyeli az eseményeket. Így lehetünk a környezetünket igen meghatározó Európai Unió történéseivel. Szabó Anna a Magyar Nemzet Gazdaság rovatában ( ) a Vásártérré silányul az Európai Unió című cikkében összefoglalja a Francia Intézet és a Kossuth Klub fórumán elhangzottakat, ahol az előadók Laurent Cordonnier és Róna Péter közgazdászok az EURO övezet megingásának okait elemezték. Idézet a cikkből: A gazdasági együttműködést biztosító EU-s intézményrendszer gyakorlatilag nem működik, s éppen ez az oka, hogy az egyes tagállamok közötti egyensúlytalanságok tompítása kudarcba fulladt. A makroökonomiai szakértő szerint az unió közös gazdaságpolitikájának hiányát mutatja, hogy a közösség kereskedelmi deficitje 10 év alatt 60 milliárd euróról 258 milliárd euróra nőtt, miközben a tagállamok egymás közötti kereskedelme, ha kis mértékben is, de visszaszorult. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor felgyorsult az európai gyártás kiszervezése az EU-n kívüli országokba. A versenyképtelenséget erősítette, hogy az EURO árfolyama 8 év alatt több min 70%-kal erősödött a dollárral szemben, amely hátrányosan érintette az exportot, és az árverseny végül az uniós munkavállalók béreinek csökkenéséhez vezetett. Cordonnier egyenesen úgy fogalmazott, hogy az EURO árfolyama öngyilkos, mert elvitte a termelést és óriási pénzeket vett ki az EU dolgozóinak zsebéből. A közgazdász arra is figyelmeztetett, hogy a nem rég bejelentett megszorító csomagok nincsenek összhangban egymással, ami rontja a megbillent egyensúlyt. Példaként említette, hogy az unió tagállamainak költségvetési hiánya ma már átlagosan a bruttó hazai össztermék (GDP) 6 %-a felett jár, miközben 2007-ben még csak 0,7 % volt. Ráadásul az átlagos adósság a 2 évvel ezelőtti 66 % helyett 75 %-ra kúszott fel. Ebben a gazdasági szerkezetben csak vesztesek lehetnek, kitettük az uniót egy erős külső konkurenciának, miközben nincs közös kereskedelempolitikánk fogalmazott a francia közgazdász. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg a fórumon előadást tartó Róna Péter közgazdász professzor is, aki szerint egyáltalán nem biztos, hogy az EURO-zóna túléli a válságot, mert nem képes rugalmasan kezelni a válságokat, amelyek egyenlőtlenül jelentkeznek, és hátrányosan érintik a felzárkózó tagállamokat. 12

13 Az unió hamisan ígért olyan gazdasági integrációt, amely érintetlenül hagyná a tagállamok függetlenségét. Ezt az ellentmondást a közös valuta létrehozása hozta felszínre fogalmazott az egyetemi tanár. Véleménye szerint, a felzárkózó EURO-övezeti tagállamoknak a gazdasági válság olyan sokkot jelentett, amely nemcsak előnytelen helyzetben hozta őket, hanem a hátrányukat is fokozta, mivel a gyengébbek már korábban elvesztették a gazdaságpolitikai eszköztáruk java részét. Az euróval kapcsolatban megjegyezte: az nem más, mint a német márka újracsomagolása, amelyet kezdetben inkább a franciák erőltettek, ám végül a németek szabták meg a feltételeit A MINDEN GAZDÁLKODÁSI KIHATÁST FIGYELMEN KÍVÜL HAGYÓ HIVATALOS EU-S KLÍMA ÉS CO2 POLITIKÁRÓL Azzal, hogy az EU meghirdette a jelszavát, azaz ra 20% CO 2 kibocsátás csökkenést és a megújulók 20%-os részesedését az energiatermelésben, egy dicséretes törekvést tesz kötelezővé a tagállamai számára úgy, hogy a gazdasági terhek miatt először a gyengék majd az erősek is be fognak dőlni, hacsak szokás szerint a lényegi érintettség okán nem változtatnak, igazítanak a koncepción. Nem kell nagy bölcsesség annak megállapításához, hogy a törekvés elérhetetlenné teszi az EU versenyképességének helyreállítását. E célkitűzések megvalósulásának realitása ugyanaz lesz, mint lett a kommunizmus építése a szocialista országokban. Hogy itt egy Orwel-i szintű befolyásolási technikáról van szó(?), azt mind többen gyanítják. Mindenesetre a magyar nyelvű Uniós Figyelő klíma fejezetei ma még egyfajta tántoríthatatlanságot tükröznek, bár Vlaclav Klaus cseh elnök szerint mindez megélhetési törekvése az erre szerveződött értelmiségi köröknek. Mértékadó a felelős, kiállásukban karakán magyar tudósok egy része, így pl. Dr. Kovács Ferenc akadémikus, a Miskolci Egyetem ex-rektora, aki szakcikkben (Dr. Kovács Ferenc: Az üvegházhatás és a globális felmelegedés egy kérdéséről lapszám ), valamint a mindentudás egyetemén fejtette ki kritikáját az EU-s klímakoncepció szakmai megalapozatlansága okán. Hasonlóan áll a közvélemény elé folyamatosan a Magyar Állami és Földtani Intézet Igazgatója, Dr. Kordos László geológus is. Dr. Brezsnyánszky Károly akadémikus Dr. Szarka László (Az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézetének Igazgatója) sajnálatos tényre hívja fel a figyelmet. Nevezetesen a Föld védelme számtalan fontos tevékenységet igényel, amelyektől az egyedülinek kikiáltott klíma-probléma elveszi a teret, eltereli a figyelmet. (hivatkozás). Elszomorító, hogy egy megalapozatlan teóriának felült az immár távozó kormány, beletörődött egy a magyar iparfejlesztésnek korlátot állító EU kiosztásba, és erre hazai kiosztási határozatot (törvényt) hozott. Az EU kiosztás egyébként mutatja alávetettségünket, és kitűnik, hogy ha egy főre vetítjük a korlátokat, a nyolcszor nagyobb lakosú Németország tizenhétszer, míg az ugyanakkora lakossággal rendelkező Csehország több mint háromszor annyi CO 2 kibocsátási lehetőséget kapott, mint hazánk. A széndioxid kibocsátási kvóta táblázatból 2009-re, millió tonnában (Forrás: Reuters) CO 2 [Mt] 13 Lakosság EU összesen 2082,68 499, 70 millió Németország 453,1 82,20 millió Nagy-Britannia 246,2 60,97 millió Lengyelország 208,5 38,17 millió Olaszország 195,8 59,30 millió

14 Franciaország 138,8 64,40 millió Csehország 86,8 10,40 millió Románia 75,9 21,50 millió Szlovákia 32,6 5,40 millió Ausztria 30,7 8,30 millió Magyarország 26,9 10,00 millió Írország 22,3 4,10 millió Szlovénia 8,3 2,00 millió Hogyan reagál egy kitüntetett indiai környezetvédő tudós a magyar újságíró kérdésére? A Figyelőben számában (április 17-23) interjút közölt az ENSZ Nobel békedíjjal kitüntetett, klímaváltozással foglalkozó kormányközi bizottságának (IPCC) indiai származású elnökével (Rajendra K. Pachauri). Arra a kérdésre, hogy Szükségszerűnek látja-e, hogy India és Kína továbbra is gigantikus mennyiségű, nem megújuló energiaforrást használjon?, válaszában kifejtette: Azt gondolom, ma a szegény országoknak, ha fejlődni akarnak, nincs más választásuk, csak a szén és szénhidrogének növekvő felhasználása. Mint konkurens termelőnek, bizonyára nekik az a jó, hogy az EU ha még termel minél nagyobb mértékben érvényesítse az energia költségét a termékek árában. Az IPCC jelentései mögött tetten érhető befolyásolási mechanizmus nyilvánosságra kerülése óta (irodalmi hivatkozásokra épít, összegez, mint kiderült a folyamatba nem illő jelzéseket egyszerűen figyelmen kívül hagyták, stb., amiről véletlenül értesült a világ, amikor egy hacker betört az informatikai rendszerükbe) elvesztette a hitelét. A tanulság leginkább az, hogy a CO 2 kibocsátás eleve csökkenthető, ha a nyersanyagot (szén, faapriték, biomassza) nagyobb hatásfokkal, közel dupla hatékonysággal (tiszta szén technológiák) használják fel, miközben az ásvány és erdővagyon igénybevétele lassul, illetve új termékek létrehozását alapozza meg HATÓSÁGI, JOGI KORLÁTOK, CIVIL SZERVEZETEK SZEREPE Az egypártrendszer összeomlását követően az újaknak felelősök kellettek, bűnbaknak az ipar és azon belül a bányászat a vízügyi beruházási tervek, a szovjet kereskedelmi kapcsolatok lettek kikiáltva. Ma már nem túlzás azt állítani, hogy óriási, megbocsáthatatlan és helyrehozhatatlan károkat okozó hiba volt e területek gyors likvidálása. A leépítés ideje egybeesett az önkormányzatiság, az alulról történő választások rendszerének kiépülésével ami talán az egyetlen lényeges pozitív eredménye a rendszerváltozásnak. A folyamat hozadéka a képzetlen emberek tömeges megjelenése a politikai porondon, akik talán nem is tudatosan felhasználták a törvényalkotás szabadságát. Ezen az úton kaptak túlzott teret a civil zöld mozgalmak, amelyek ma már olyan szabadsággal rendelkeznek, hogy bárki bárhol ügyfél lehet anélkül, hogy a civil szféra tevékenységének ellenőrző rendszere kiépült volna. Így nem elrugaszkodott az a kérdés sem, hogy ha az atomerőmű kihatása országos, akkor minden magánszemély ügyfél? Dokumentációt másolhat, fellebbezhet a környezeti hatóságnál első fokon, másodfokon, a másodfok elutasítása esetén a bíróságon első fokon, majd a táblabíróságon, majd a legfelső bíróságon, azután még lehetőség van folyamodni Strassburghoz is. A zöld hatóságba beépültek a mozgalmárok, és az állami (minisztériumi) akarattal szemben megakadályozzák a racionális döntések meghozatalát, tetszőleges, alárendelt jelentőségű okokból. Érdekesek az állásfoglalások a törvénytelenül működő civil szervezetekről az igazságügyi államtitkár részéről, nevezetesen: A szabályokat nem a rosszhiszeműen eljáró jogalanyokhoz, 14

15 hanem a jogaikat tisztességesen gyakorló és kötelezettségeiket pontosan teljesítő jogalanyokhoz kell szabni. ( ), Dr. Papp Imre államtitkár. Arról, hogy egy civil szervezet gazdálkodik, de nincs mérlege, mit mond a pénzügyminisztériumi államtitkár?: Az egyesületek vélelmezett törvénysértő működése nem adóztatási szakkérdés (mint ahogy egyébként a gazdasági társaságok törvénysértő működése sem) ( ), Dr. Hadi László Főosztályvezető. És egy állásfoglalás az ügyészség részéről: Az egyesület működése során felmerülő törvénysértő, vagy alapszabályba ütköző gyakorlat nem zárja ki az ügyfélként történő bejelentkezés törvényben biztosított jogát. Annak eldöntése, hogy egy környezetvédelmi hatósági eljárásban egy civil szervezet ügyfélnek minősül-e vagy sem, az az adott ügyben eljáró közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik június 24. Mohács, Dr. Molnár Kornélia sk., címzetes csoportvezető főügyész. Mit mond az állampolgári jogok biztosa: A jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság, Dr. Szabó Máté ombudsman. A környezeti hatásvizsgálati anyagok a leadók szellemi tulajdonát képezik, ezt deklarálja a szellemi alkotások védelméről szóló törvény. Ugyanakkor a környezetvédelmi törvény kötelezővé teszi a hatóságoknak, hogy a civil szervezeteknek szellemi jogvédett anyagokat adjanak ki korlátozás nélküli (mindössze másolási díjért). Az ország összes beruházási terve fillérekért idegen vagy éppen spekuláns - kezekbe kerülhet. Lehet-e csodálkozni, hogy alapítványokon keresztül folyik el a közpénz, hiszen tudják, hogy senki sem kéri számon rajtuk a törvényes működést. A megélhetési zöldek fogalma már a köznyelvbe is bekerült. 6. JAVASLATOK 7/1. Szükséges a jövőt meghatározó gazdaságpolitikai tervezők és döntéshozók felé annak a jelzése, hogy a világpiaci változások hatására a hazai ásványvagyonok felértékelődtek. Tudomásul kell venni, hogy a hazai szenek értéke nem csak fűtőértékükben van hanem hatalmas potenciális vegyipari alapanyag-bázist képeznek, termelésbe vonásuk új munkahelyeket, helyi és országos fellendülést eredményezhet. A hazai szénvagyon jelentős potenciális karbon-forrást képez, a nem lebecsülendő mezőgazdasági termékekben levő karbon-forrásokkal együtt. Nemzetközi (EU, USA, Japán, Dél- Afrika, Kína, Kanada ) példák igazolják, hogy a modern elgázosítási és cseppfolyósítási eljárásokon keresztül a szén elemi karbónium tartalma alternatív módon hasznosítható a korábbi, főként közvetlen elégetéssel szemben: azaz villamos energia termelésre, fluid energiahordozók termelésére, motorhajtó anyagok termelésére, és vegyi anyagok termelésére, legyenek ezek akár külszíni akár földalatti elgázosításon alapuló technológiák. Az alternatív szénhasznosítás erdménye származzon bányászatból vagy mezőgazdaságból a magyar gazdasági környezetbe illeszthető, amennyiben hazai villamos energia, fluid energiahordozó, motorhajtó anyag vagy vegyi anyag szükségletek elégíthetők ki a jelenleginél gazdaságosabban. Ezért támogatni kell, az un. clean coal azaz a tiszta szén technológiával kapcsolatos kutatások beindítását az EU7 K+F keretprogramhoz illeszkedően. Az állam és EU által finanszírozott kutatási eredményeket a jövőben a hazai fejlesztők számára elérhetővé kell tenni, a 15

16 szabadalmasok érdekeit is védve. 400 szénelgázosító létesítmény működik világszerte vegyipari alapanyag előállítás és erőmű céljából (GTC honlap library). 7/2. A tiszta szén technológiai vizsgálatokat, modellezéseket célszerű elsőként a Kelet Mecsekben rejlő ásványvagyonra mint hazánk legmagasabb karbontartalmú szenére előkészíteni és elvégezni. A lignit és a barnaszén vagyonok is alkalmasak potenciálisan a tiszta szén technológia befogadására, folyékony és gáz halmazállapotú szénhidrogén ipari termékek előállítására, így a vizsgálatok a teljes magyar vertikumra kiterjeszthetők. A metanol gyártás kiválóan alkalmas éjszakai áram hasznosítására, az energiatároló funkció betöltésére. 7/3. Az import szénhidrogének ára, különösen a földgáz esetén tartósan magas marad, amivel már versenyképesek a hazai működő és nyitásra tervezett külfejtési szenek kitermelési és feldolgozási költségei. Célvizsgálat indítandó a kommunális fűtőművek szénbázisú (szennyvíz-iszapot, bio- és kommunális hulladékokat is égető) fűtőművekkel való kiegészítése támogatására, az árak csökkentése, az import gáz részleges kiváltása, valamint az ellátás biztonsága érdekében. (Csehországban és Szlovákiában erre EU forrás is szerezhető.) Még három-öt évre tehető, amíg az import gáz esetében túlkínálat lesz, azután megjósolt a piac beszűkülése, a gáz jelentős megdrágulása. A széntermelő kelet-európai országokban a munkanélküliség közel sem olyan tragikus mértékű mint nálunk, miközben kiszolgáltatottságuk sincsen. Magyarországon a szénbázisra való átállás 5-10 évre tehető, ha az engedélyeztetések jogrendszerében megszűnik a jelenlegi kaotikus állapot. 7/4. A Natura 2000 természetvédelmi program tematikáját felhasználva védeni kell a hazai perspektivikus ásványvagyont is. A témák küzdelme az immár komplex kormányintézmények létrejötte, valamint a várhatóan egyesülő hatóságok megalakulása esetén a vállalkozóktól és hozzá nem értő bíróságoktól a hozzáértők szintjére helyezhető át. Feltétlen védendők a szénvagyonok feletti területek is, elkerülendő a hasznosítás aktuálissá válásakor a csillagászati áron történő kisajátításokat, vagy a megelőző földvásárlási spekulációkat és a végig nem gondolt köz- és vasúti nyomvonal kijelöléseket. Egy általános energiatörvény ezt a védelmet is szabályozhatná. 7/5. A kibontakozás feltétele, hogy a minisztériumokban legyenek a földtani-bányászati szakmáknak mérnök végzettségű reprezentánsai, akik képesek az alulról feltárt lehetőségeket felfelé, a kormányzati elképzeléseket visszafelé képviselni, a dialógusokat a két fél között fenntartani. Ma nincs egyetlen minisztérium állományában sem földtudományi mérnök. 7/6. Fontos a kicsiny, jó lehetőségű, de eladósodott országunk energia stabilitását a sokszínűségre építeni. Jó az a nálunk spontán erősebbeknél tudatos koncepció, hogy először más energia bázisát fogyasszuk, de közel a határ, hogy azt már nem tudjuk megfizetni. 7/7. Nagyon fontos az önkormányzatiságra, azon legmagasabb civil fórumra építeni, amely tenni akar a saját térsége foglalkoztatásáért, anyagi jólétéért, megtalálva helyben a környezeti egyensúlyra törekvés optimumát. (Dr. Juhász József közölt e tárgyban maradandó cikket a "Környezetgazdálkodás - avagy mitől kell és mitől nem kell megóvni a környezetet? Védelem kontra fejlődés?" címmel, amely a Mérnök Újság évi 3. számában jelent meg.) Szerencsés fejlemény (talán az elmúlt 20 évnek is köszönhető), hogy egyre több önkormányzat ébred annak tudatára, hogy a megcélzott magas munkanélküliség ellenére sem jönnek az EU-s Grál lovagok a befektetésekkel. A globális világot kihasználva vannak még a mienknél nagyobb profitot hozó térségek a nagyvilágban. Jó alap lehet a kibontakozásra a térségfejlesztési tevékenységét kiterjeszteni készülő Magyar Bányásztelepülések Országos Szövetsége. Akkor járják az optimális utat, ha saját kiváló mérnökeikkel mérik fel először térségük geológiai potenciálját. 7/8. Talán a világbank ajánlása megfontolandó. Hosszabb távon a hazai energiaforrásoknak nincs alternatívája. 16

17 A teljes világbanki A fény kialszik angol nyelven található meg. 7/9 Azzal csak egyet lehet érteni, hogy a legolcsóbb energiatermelés az energia megtakarítás, ami nem mellesleg kitolja a nem megújuló fosszilis energiavagyon élettartamát is június 17