HŐERŐMŰVI EREDETŰ RADIOAKTÍV SZENNYEZÉS ÉS LAKOSSÁGI SUGÁRTERHELÉS AJKÁN
|
|
- Nikolett Orsósné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 HŐERŐMŰVI EREDETŰ RADIOAKTÍV SZENNYEZÉS ÉS LAKOSSÁGI SUGÁRTERHELÉS AJKÁN Dezső Zoltán, Papp Zoltán, Daróczy Sándor KLTE Izotópalkalmazási Tanszék Dr. Kozéky László fizikus kiegészítéseivel Az eredeti irás a Fizikai Szemle 1997/8. számának 244. oldalán jelent meg: (A szövegben található zöld számok az Irodalom címszó alatt található, oda vonatkozó írásokat jelölik.) Az elmúlt évtizedekben egyre szélesebb körben vált publikussá és ismertté, hogy a nukleáris ipar mellett még sok olyan emberi tevékenység létezik, amelyik - legalább is potenciálisan - a lakosság ionizáló sugárzástól származó sugárterhelését növelheti. A legismertebb, hogy a civilizált ember jól zárt lakásban él, ami az ott kialakuló viszonylag magas radon-koncentráció miatt közel kettes faktorral emelte a mérsékelt égövön lakó modern ember dózisát. Kevéssé ismert ugyanakkor, hogy a szén - különösen ha nagy teljesítményű hőerőművekben millió tonna számra égetik el - a füstgázok mellett a pernye és salak radioaktivitása révén is okozhat környezetszennyezést, még ha ez utóbbiak nem is globális, hanem mindössze helyi problémaként jelentkeznek. A földkéregben jelenlévő őseredeti radioizotópok koncentrációja a szénben rendszerint nem jelentős, nagy átlagban a talajban mérhető aktivitáskoncentrációkkal (AK) vehető azonosnak. Vannak azonban olyan szénlelőhelyek, ahol a geokémiai folyamatok uránnak szénben történő feldúsulását eredményezték. Az ilyen lelőhelyek száma világméretekben nem nagy. Az USA-ban bányászott szenekre vonatkozó felmérés szérint [1] a vizsgált 800 minta közül csak 25 esetében haladta meg az urán AK-ja a 100 Bq/kg értéket. Magyarország a szenek radioaktivitása terén különleges helyet foglal el. Szalay Sándor már az 50-es évek elején felfigyelt a dunántúli szenek magas radioaktivitására [2]. Ezt a Velencei hegység és a Mecsek gránitjának évmilliók során történt lekopásával, illetve a belőlük oldatba ment radioelemeknek a szenekben való megkötődésével magyarázta. A különböző szerzők azóta publikált eredményei [3-5] megerősítik, hogy az urán AK-ja ezekben a szenekben szinte kivétel nélkül a Bq/kg tartományban mozog. A pécsi és komlói szénben a tórium AK-ja is figyelemre méltó (~100 Bq/kg [3] ). A pálmát kétségtelenül az ajkai szén viszi el; irodalmi adatok szerint AK( 238 U illetve 226 Ra) = Bq/kg [6, 7]. Az ajkai szén kiemelkedő urántartalma szakmai körökben már régóta ismert, ennek ellenére igen kevés erőfeszítés történt a helyi szénnel üzemeltetett Ajkai Hőerőműből (ma Bakonyi Hőerőmű) származó szállópernyeszennyezések radiológiai aspektusból történő vizsgálatára. Pedig ez tudományos szempontból is biztató 1
2 eredményekkel kecsegtetett volna. A szénerőművek környezetében élő lakosság sugárterhelésével kapcsolatos külföldi vizsgálatokból [8, 9] ugyanis kiderül, hogy azok a környezeti elemek pernyeeredetű radioaktivitását illetően szinte kizárólag becsült adatok alapján végzett modellszámításokra korlátozódnak. Így nem meglepő, hogy az egységnyi elektromos energiára normált dózisnak a különböző szerzők által becsült értékei két nagyságrendet fognak át annak ellenére, hogy a vizsgált hőerőművekben elégetett szenek radioaktivitása és a fajlagos pernyekibocsátás is viszonylag szűk sávban mozog. Világszerte kevés kísérleti vizsgálat történt a szénerőművek valódi radiológiai jellegű környezetszennyező hatásainak felmérésére. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy a pernye radioaktivitásából számolt urán- és tórium- kibocsátások a modellszámítások szerint nehezen kimutatható változást okoznak a környező talaj és bioszféra természetes radioaktivitásában. Ajkán a kísérleti fizikus jobb helyzetben van, mint a világ sok más helyén. Itt a bioszféra radioaktivitása nagyobb, könnyebben kimutatható. A több mint 50 éve üzemelő Ajkai Hőerőmű eddig körülbelül 1 millió tonna pernyét emittált a levegőbe, a város területén illetve közvetlen szomszédságában mintegy 11 millió tonna pernye és salak halmozódott fel. A pernye-emisszió intenzitása különösen a 80-as évek első felében volt jelentős (~ t/év). A városra ülepedett pernye mivel radioaktivitása már Ajka-szerte ismert volt aggodalommal töltötte el a lakosságot. A társadalmi élet legutóbbi időkben bekövetkezett demokratizálódása vezetett oda, hogy 1990 óta több kutatócsoport is foglalkozni kezdett az ajkai radiációs helyzet vizsgálatával. Jelen írás szerzői a Fizikai Szemle 1993/5 számában [10] már beszámoltak az ajkai pernyekibocsátással kapcsolatos kísérleti munkájuk első eredményeiről. Az Ajkán és környékén gyűjtött mohák vizsgálatából kiderült, hogy a szálló pernye ~80%-a az erőmű körüli körülbelül 20 km sugarú körön belül hullott ki, de jelenléte még a Balaton déli partján is észlelhető. 20 ajkai többszelvényes talajminta gamma-spektrometriai mérésének eredménye alapján a talaj legfelső, 0-2 cm-es szelvényében az 238 U-sor tagjainak antropogén eredetű feldúsulását legalább 5,8- szorosra valószínűsítettük. A tapasztalt nagy inhomogenitások arra utaltak, hogy a múltban gyakori lehetett a salak/meddő felhasználása tereprendezési célokra. Végsősoron arra a következtetésre jutottunk, hogy a lakosság aggodalmaira adandó megalapozott és felelősségteljes válaszhoz elengedhetetlen a talaj széneredetű szennyezettségének részletesebb vizsgálata, továbbá helyspecifikus kísérleti adatokat kell gyűjteni a levegő, az ivóvíz, a legfontosabb növényi és állati termékek radioaktivitására vonatkozóan is. Ebben a cikkben az Ajka város Önkormányzata megbízásából az években végzett további munkánk legfontosabb eredményeit foglaljuk össze. A talaj radioaktivitásának vizsgálata A talaj szennyezettségének pontosabb megismerése érdekében a város területén további 18 többszelvényes mintát vettünk. A mintavétel, a mintapreparálás és a gammaspektrometriai mérés módja alapvetően megegyezett a már idézett munkánkban [10] leírtakkal. Lényeges különbség azonban, hogy ezúttal minden mintát zárt állapotban mértünk, azaz a 226 Ra-ra és 238 U-ra kapott AK-értékek az adott minta valódi 226 Ra- és 238 U-AK-inak tekinthetők. 2
3 61 talajszelvényre vonatkozó összes mérési eredményünk bemutatására itt nincs lehetőség, ezért a táblázatban csak néhány, tipikusnak mondható, a 226 Ra-izotópra vonatkozó kísérleti adatot közlünk. Látható, hogy az a korábbi várakozásunk, miszerint a mélyebb (20-25 cm) rétegek vizsgálata alapján pontosítható a régi, szennyezetlen ajkai talaj AK( 226 Ra)-értékére [10]-ben becsült adatunk, nem teljesült. Két frissen ásott, körülbelül 1 m mély árok aljáról vett minta, valamint a többszelvényes minták két legalacsonyabb adatából származtattuk végül az AK( 226 Ra) átlagos geológiai értékét, melyre (AK( 226 Ra)) geo = (25,0± 4,8) Bq/kg adódott. A 226Ra aktivitáskoncentrációja többszelvényes ajkai talajmintában, Bq/kg Minta száma Mintavétel mélysége, cm A1 118±3 108±3 99±2 84±1 92±2 A2 412±7 421±6 469±8 798±14 607±9 A3 45±3 41±3 27±3 31±3 33±3 A4 132±5 114±4 86±3 72±3 45±3 A5 404±6 532±7 183±7 86±3 69±3 A6 47±3 44±2 43±3 P1 437±7 471±9 393±8 883±13 554±9 P3 147±4 99±3 65±3 P5 138±4 53±3 34±2 B3 62±4 54±3 20±2 A táblázat adataiból is kitűnik, hogy a városi talaj szenynyezettségét egyetlen paraméter segítségével jellemezni jószerivel lehetetlen. Ha a salak jelenlétére utaló néhány extrém nagy értéktől eltekintünk, akkor a dozimetriai szempontból legfontosabb felső 5cm-es talajréteg átlagos szennyezettségére reálisnak tűnő eredményt kapunk. 34 minta alapján (AK( 226 Ra)) 0-5 cm = (108± 64) Bq/kg. Ez azt jelenti, hogy a város egész lakott területén a talaj legfelső rétegében az 238 U-sor tagjainak AK-i a megfelelő geológiai AK-knál átlagosan 4,3-szer nagyobbak. A mezőgazdaságilag hasznosított külső területekről, illetve a városi kertekből és udvarokból 40 egyszelvényes (0-20 cm-es) talajmintát vettünk és a már leírt módon preparáltuk illetve mértük őket. A mérési eredmények alapján ezek három, jól elkülönülő csoportba sorolhatók. 1. A külső területekről származó huszonkét mintára: (AK( 226 Ra)) = (35± 11) Bq/kg. Ezeket a területeket csak a szálló pernye szennyezi. A rendszeres szántás következtében a szennyezőanyag jelentős mélységekbe is lejut, ugyanakkor a növényzet a kihulló pernye egy részét felfogja és az a betakarításkor elszállításra kerül. 2. A családi házak hátsó udvarairól gyűjtött tíz mintára: (AK( 226 Ra)) = (355 ± 365) Bq/kg. Ez a geológiai háttér 14-szerese. Kézenfekvő magyarázat, hogy a háztartási salak elhelyezésére a lakosság előszeretettel ezt a helyet használja. 3
4 3. A városi kertekből származó nyolc mintára: (AK( 226 Ra)) = (65 ± 64) Bq/kg. A nagy szórást két (esetleg salak-szennyezést is tartalmazó) minta okozza. Az összes talaj-vizsgálati eredményből a legfontosabb következtetés az, hogy a talaj elszennyezéséhez a pernyével összemérhető, vagy annál is nagyobb mértékben járult hozzá a szén elégetésekor visszamaradt salak. Az Ajka környékén található szén kitermelése már több mint száz éve elkezdődött, így valószínű, hogy a salak jelentős része Ajka-szerte háztartási hulladékként került lerakásra. A szálló por mennyiségének és radioaktivitásának vizsgálata Mivel a radioizotópok inkorporációja részben belégzéssel történik, (valamint beoldódással, azaz bekerülhet az ivóvízzel is a szervezetbe, vagy a növények által felszívva a talajból, sőt a növényeket fogyasztó állatok húsával, illetve tejével. megj.: Kozéky) az ajkai radiációs helyzet felmérésének ki kell terjednie a levegőben jelenlévő por radioaktivitásának vizsgálatára is. A belégzési út dózisjárulékának becsléséhez végső soron az adott izotóp évente inkorporált összaktivitását kell meghatározni. Az ember légzési rátájának (m 3 /év)-ismeretében ez azt jelenti, hogy meghatározandó a szálló por évi átlagos tömegkoncentrációja (kg/m3) a földközeli levegőben és a kérdéses izotóp évi átlagos AK-ja a szálló porban (Bq/kg). Ami a por tömegkoncentrációját illeti, az megfelelő szűrőberendezés segítségével gravimetriásan megmérhető. Az általunk használt mintavevő egy porszívóból, hitelesített gázórából és aeroszolok szűrésére alkalmas üvegszálas szűrőlapból állt. Az átlagos porkoncentráció reális felmérése érdekében az év időjárási szempontból jellemző szakaszaiban és a város több pontján vettünk pormintákat. Négy különböző időszakban összesen 23 mérést végeztünk. Eltekintve három, szélsőséges időjárási körülmények között végzett mintavétel eredményeitől, a kapott porkoncentrációk az µg/m 3 tartományban változtak. Minden évszakban nagyobb értékeket találtunk a zagytározó közvetlen szomszédságában fekvő és családi házas beépítésű tósokberéndi városrészen. A négy évszakra kapott porkoncentráció adatokat egyforma súllyal véve és a lakosság városrészenkénti eloszlását (itt nem részletezett módon) is figyelembe véve az ajkai évi átlagos porkoncentrációra kereken 100 µg/m 3 adódott. A fenti módon összegyűjtött por kis mennyisége és a gamma-spektrometriai módszer kis érzékenysége miatt a szálló por radioaktivitása a fenti porminták közvetlen méréséből nem volt meghatározható. Nagymennyiségű szállópor összegyűjtését az a tény tette lehetővé, hogy a por előbb-utóbb kiülepszik a földfelszínre. Ezért az olyan városi szilárd burkolatú felületek, ahová direkt módon nem kerül talaj, salak vagy pernye, alkalmas mintavételi helynek tekinthetők. Az ajkai Városgazdálkodási Vállalat segítségével ilyen helyekről 4 mintát gyűjtöttünk. Szárítás és tisztítás után a 60 µm lyukbőségű szitán átszitált anyagból mintát készítettünk gamma-spektrometriai vizsgálatokhoz. A már hivatkozott módon elvégzett mérések eredményei szerint a 226 Ra átlagos AK-ja 124 ± 2 Bq/kg, ami igen jól egyezik a talajok felső 5 cm-es rétegére fentebb nyert adattal. Az egyezés úgy interpretálható, hogy az ajkai levegőben lebegő por teljes egészében a helyi talajról való reszuszpenzió útján kerül oda. Az egyes AK( 238 U)/AK( 226 Ra) értékek &alfa; = 0,85-1,22 között mozognak, a súlyozott átlagérték és szórás (&alfa;) = 0,98 ± 0,15. Ez azt jelenti, hogy az 238 U-sor tagjai a 238 U-tól a 226 Ra-ig 4
5 radioaktív bomlási egyensúlyban vannak. Ebből következik, hogy AK( 234 U) és AK( 230 Th) a szálló porban megegyezik a 226 Ra AK-jával. A minták AK( 232 Th)-értékei a 226 Ra-tól eltérő tendenciát mutatnak. A belvárosi mintákra (AK( 232 Th)) = 32 Bq/kg, ami közel esik az ajkai talajokra kapott eredményekhez [11]. A tósoki por 232 Th AK-ja ennél 40%-kal magasabb. Ezt a többletet kézenfekvő a közeli zagytározóból a szél által odaszállított vörösiszap (AK( 232 Th) = 290 Bq/kg) AK-növelő hatásával magyarázni. (Ez utóbbi hibás interpretáció, s itt a félreértések oka. Nyilvánvaló, hogy ha a bauxitban nem volt aktív elem, akkor a vörösiszapban sem lesz. A szobatudós kollégák viszont nem figyeltek oda, hogy a zagytározó gátja szénerőművi salakból van, ami egy nagy felülettel van kitéve az eróziónak, meg a helyi egyéb dolgok miatt, ott nagy a salak kiporlás. Véleményem szerint a környezethez képest magasabb aktivitás, jellemző módon, a VÖRÖSISZAP TÁROZÓGÁT PORLÁSÁNAK a következménye!!! megj.: Kozéky) Növényi és állati termékek radioaktivitása A táplálkozási úton történő inkorporáció megbízható becslése érdekében 10 féle, helyben termelt zöldség illetve gyümölcs, valamint három féle takarmány 226 Ratartalmát vizsgáltuk, összesen 29 mintán (ebből 9 Debrecenben gyűjtött kontrollminta). A minták nyers tömege 1-12 kg között változott. Tisztítás, darabolás, majd szárítás után az anyagot izzítókemencében 450 C-on hamvasztottuk. A már leírt módon elvégzett aktivitásmérésekre mintánként általában 2-3 nap időt fordítottunk. Az esetek nagy többségében AK( 226 Ra) értékére csak felső korlátot tudtunk megadni, ami a minta eredeti nyers tömegétől függően a mbq/kg (nyers) tartományban mozgott. A kontrollmintákkal való összehasonlítás alapján a lucernát, egy burgonyát, a káposztát és a petrezselyemgyökeret tekinthetjük valamilyen mértékben 226 Ra-mal szennyezettnek. Figyelembe véve [12] megfelelő referencia AK( 226 Ra)-adatait a burgonya esetén a szennyezettség ~7-szeresre, a káposzta esetén ~5-szörösre, a petrezselyem esetén pedig ~25-szörösre tehető. A nagy mérési hibával terhelt kevés számú kísérleti adat alapján az Ajkán termelt növények radioaktivitására a következő pesszimista becslés tehető: a burgonya, valamint a zöldség- és főzelékfélék többlet 226 Ra AK-ja maximálisan 0,2 Bq/kg (nyers) lehet. Az állati termékek közül a tyúkhús és a tojás radioaktivitását vizsgáltuk. A minták előkészítése a növényi termékekre fentebb leírt módon történt. A tyúkhús AK( 226 Ra)-értékére 3 minta alapján csak felső korlátot (0,2 Bq/kg (nyers)) tudtunk megadni. A 13 kistermelőtől beszerzett tojásra kapott átlageredmény és szórása: (AK( 226 Ra)) = (2,0 ± 1,1) Bq/kg (nyers). A kontrollként vizsgált tiszántúli 2 tojásmintában csak ~100 mbq/kg a 226 Ra AK-ja. Az élelmiszerek vizsgálatát össszefoglalva elmondható, hogy azok közül egyedül a tojás 226 Ra-tartalma számottevő. A szennyezett tojás kizárólag a régebbi építésű családi házas övezetek háztáji gazdaságaiból került ki. Ezek azok a helyek, ahol a talajra kapott mérési eredmények szinte kivétel nélkül mindenhol háztartási salak lerakására utalnak. Nyilvánvalóan innen ered a tojás igen nagy 226 Ra-tartalma. 5
6 A lakossági többlet-sugárterhelés becslése A már idézett UNSCEAR jelentés [12] a lakosság sugárterhelésének vizsgálatában azt á gyakorlatot követi, hogy időről-időre az éppen akkor érvényes (ismert) szituációnak (népesség száma, életkörülmények, tudományos ismeretek stb.) megfelelő állapotra végzi el az egy főre jutó, természetes forrásokból származó "háttér"-sugárterhelés becslését. Minden egyéb, ezen felül számítható dózist többletdózisnak tekint, ami az ember jelen vagy múltbeli tevékenységével kapcsolatos. Természetesen különbséget lehet tenni aszerint, hogy a többletdózis forrása a természetben eleve jelenlévő radioizotóp (az U- vagy a Th-sor tagjai), vagy mesterségesen előállított sugárzás illetve radioaktív anyag. Az előbbire példa a szén bányászata során, valamint erőművi vagy háztartási elégetése következményeként fellépő többlet-sugárterhelés. A bányászattal és az erőműben végzett tevékenységekkel összefüggő többletdózis tipikusan foglalkozási sugárterhelés, míg a környezeti elemek szénnel kapcsolatba hozható radioaktivitásától származó dózisok a lakossági többlet-sugárterhelés kategóriájába tartoznak. Az ajkai radiációs helyzet tisztázása éppen ezen többletdózis meghatározását jelenti. A becslés lényege abban áll, hogy az Ajka környéki szénnel kapcsolatos emberi tevékenység eredményeként a környezetbe kikerült radioizotópokkal és az egyes közegekre (talaj, szálló por, élelmiszer stb.) kísérleti úton meghatározott többlet AK-kal számoljuk a dózisokat az ICRP61-ben [13] ajánlott modell alapján. Ennek a módszernek az is előnye, hogy kevesebb olyan adat felhasználására van szükség a dózis becsléséhez, amelyek Ajkára vonatkozóan nem ismertek. Ezért mi is ezt az eljárást követjük. A talaj vizsgálata során nyert eredményekből következik, hogy a megnövelt 226 Ratartalom külső besugárzásból származó többletdózist eredményez. A 38 darab többszelvényes talajminta 226 Ra adatai alapján az antropogén eredetű többlet mélységi eloszlása jól megbecsülhető. Ez a Saito és munkatársai által számított [14] tényező segítségével levegőben elnyelt dózisteljesítményre számítható át. A szabadban való tartózkodás idejét (~4,8 óra) és a lakosság korcsoportonkénti megoszlását is figyelembe véve a külső besugárzásból 53 µsv effektív dózis adódik. Ajkán az épületen belüli tartózkodás is járhat többlet-sugárterheléssel, ha az építkezéshez salakot, pernyét vagy meddőt használtak. A helyszínen szerzett információk, valamint a radonnal kapcsolatos ajkai méréseink [11] szerint az egyedi építésű (családi) házaknál sok példa található erre. Mivel az antropogén eredetű dózisteljesítmény-többlet a lakásokban közvetlenül nem mérhető meg, mi azzal a feltevéssel éltünk, hogy a családi házak alatt is szennyezett talaj van és ennek megfelelően ugyanakkora dózisteljesítmény-többlet lenne mérhető, mint a szabadban. Most 60% időhányadot alapul véve az ilyen lakásokban élő ajkaiakra ez 159 µsv évi effektív dózist eredményez. A lakásokra vonatkozó statisztikai adatok segítségével ebből 1,71 embersv kollektív dózis adódik, ami ha az egész ajkai lakosságra átlagoljuk, akkor 49 µsv/év többletdózist jelent. Egy lakosra tehát évi 102 µsv külső forrástól eredő többlet-sugárterhelés valószínűsíthető. A belső sugárterhelés kialakulásában a fő szerepet az inhalációs út játssza. Amint az ma már közismert, ebben kitüntetett szerepe van a radonnak. Jelentőségére való tekintettel ezért ezzel külön cikkben foglalkozunk [15]. Emellett említésre méltó lehet még a szállópor belégzéséből származó dózis. Fentebb tárgyalt kísérleti eredményeinkre támaszkodva ennek értékét is megbecsültük. Itt nem részletezett számítások és megfontolások alapján ez az érték egy átlagos ajkai lakosra 8,5 µsv/év. A Tósokon élőkre a magasabb 6
7 porkoncentráció és az abban található Th-többlet miatt a többletdózis 24 µsv/év. A szennyezett élelmiszerek fogyasztásából származó többletdózis becsléséhez kevés kísérleti adattal rendelkezünk. Az inkorporált többlet-radioaktivitás becslése sok, főként a fogyasztásra vonatkozó statisztikai adatot igényel. Külön gondot okoz, hogy a szennyezettnek talált élelmi anyagok a háztáji gazdaságokból, illetve a kiskertekből kerülnek ki. Valószínűsíthető, hogy időről-időre számottevő termékfelesleg is keletkezik az egyes gazdaságokban, ami azután helyben kerül értékesítésre. E nehézségek ellenére megpróbáltuk megbecsülni az évente inkorporált, antropogén eredetűnek tekinthető 226 Ra, 210 Pb és 210 Po aktivitásokat. A fogyasztási struktúrára nézve országos statisztikai adatokat, a termelésre vonatkozóan helyieket használtunk. Külön vizsgáltuk a kertes házakban illetve a tömbházakban lakó ajkaiakat. Többlet-radioaktivitást csak a már korábban említett élelmiszereknél, az ott megadott mértékben tételeztünk fel. A részletek mellőzésével az alábbiakban adjuk meg az egyes lakossági csoportokra kapott lekötött effektív dózisokat. Eszerint a szennyezett élelmiszerből "önellátó" ajkaiak táplálkozásból eredő többlet-sugárterhelése 125 µsv/év, míg a legfeljebb hobbykerttel rendelkező, illetve a felesleget elfogyasztó lakosokra ugyanez az adat mindössze ~9 µsv/év. Az összesített dózisadatok azt mutatják, hogy indokolt volt a lakosság fenti két csoportra való bontása. A kertes házakban élők összes többletdózisa (a radon nélkül) 350 Sv/év, míg a tömbházakban lakók ennek csak egyötödét kapják. Mindkét csoportra igaz, hogy a fenti értékek közel 2/3-át a külső sugárterhelés teszi ki, amihez valószínűleg egymással összemérhető mértékben járul hozzá a hőerőművi pernye és a városszerte szétszórt salak. A táplálkozási úton elszenvedett dózis majdnem teljes egészében a salakkal szennyezett udvarokban tartott tyúkoktól származó tojástól ered. Bizonyára felmerül az olvasóban a kérdés, hogy vajon a fent megadott dózistöbblet a lakosság egészsége szempontjából mekkora kockázatot jelent, hogyan viszonyul szabványban vagy rendeletben előírt dóziskorláthoz? Ami az utóbbi kérdést illeti, tudni kell, hogy a legújabb nemzetközi ajánlásokat, javasolt szabályozásokat a legtöbb szakember úgy értelmezi, hogy a korábbi (régi) emberi tevékenység következtében fellépő és a ma élő emberre megbecsülhető többletdózisra nincsen korlát. A gyakran emlegetett és a lakosságra vonatkozó 1 msv/év határérték az új, sugárvédelmi szempontból még szabályozható tevékenységekre vonatkozik. Itt ugyanis még lehetőség van arra, hogy egy korlát szem előtt tartásával eleve úgy szervezzék meg a tevékenységet, hogy az sem a jelen, sem a későbbi generációkra nézve ne jelenthessen számottevő kockázatot. Ha az ajkai szén bányászata, valamint a korábbi gyakorlatot követő felhasználása ma kezdődne, és az ezen tevékenységből prognosztizált lakossági többlet-sugárterhelés 350 µsv/év lenne, az sugárvédelmi korlátozás nélkül folytatható volna. Figyelem! NEM A SUGÁRTERHELÉS A PROBLÉMA, HANEM AZ, HOGY A RADIOAKTIVITÁS FORRÁSA OLYAN NEHÉZFÉM (amely történetesen valamely uranid, ÉS még radioaktív sugárzása is van), AMELY KÜLÖNÖSEN ERŐS, MÉRGEZŐ(!!!) ÉS RÁKKELTŐ HATÁSSAL BÍR! - Megj.: Kozéky) 7
8 Irodalom (a szövegben található zöld számok az alábbi írásokat jelölik) 1. WAGNER, N.R. GREINER: Radioactive emissions from coal production and utilization - LA-9359-PR Progress Report (1982). 2. SzALAY S. - MTA Műszaki Tud. Oszt. Közl. 5 (1952) BÓDIZS D., GáSPáR L., KEÖMLEY G. - Fizikai Szemle 42/4 (1992) SZALAY S., ALMáSSY GY., PESTY L., LOVAS J. - ATOMKI Közl. 1 (1959) 7 5. SZIKLAINÉ LáSZLÓ I., RAUSCH H., ZEMPLÉNNÉ PAPP É. - Izotóptechnika, diagnosztika 37(1994) 9 6. SZABÓ I. - Biotechnológia és környezetvédelem,1990. dec., 63.o. 7. BALOGH I.: Az Ajkai Hőerőmű radiológiai hatása a környezetre - Előadás a Veszprémi Akadémiai Bizottság Energetikai és Geofizikai Munkabizottságainak dec.10-én, Ajkán megtartott tud. ülésén. 8. U. TVETEN: Radiological Consequences of Atmospheric Releases from Coalfired Power Plants. A Critical Survey of Calculations Reported in Literature Rep. IFE/KR/E-85/005+V, Institute for Energy Technology, Kjeller, Norway, June TADMOR -J. Environ. Radioactivity 4(1986) DARÓCZY S., DEZSŐ Z., PáZSIT I., BOLYÓS A., NAGY J. - Fizikai Szemle 43/5(1993) DARÓCZY S., DEZSŐ Z., PAPP Z., BOLYÓS A.: Összefoglaló jelentés a "Részletes felmérő munka Ajka város és környéke radiációs helyzetéről, különös tekintettel a lakosságot terhelő többletdózis becslésének jelentős pontosítására" című kutatási témáról - KLTE Izotópalkalmazási Tanszék, Debrecen,1995. márc UNSCEAR: Sources and Effects of Ionizing Radiation, United Nations Scientific Committee on the Effects of Atomic Radiation, Report to the General Assembly, with annexes, United Nations, New York, INTERNATIONAL COMMISSION ON RADIOLOGICAL PROTECTION: Annual Limits on Intakes of Radionuclides by Workers Based on the 1990 Recommendations - ICRP Publ. 61. Annals of the ICRP, Pergamon Press, Oxford, SAITO, ET. AL.: Calculation of organ doses from environmental gamma rays using human phantoms and Monle Carlo methods - Part 1. Monoenergetic sources of natural radionuclides in the ground. GSF-B2/90 (1990). 15. PAPP Z., DARÓCZY S.: Radontól származó sugárterhelés Ajkán - Fizikai Szemle 47(1997) 249 8
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2014-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE
SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2012-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenA talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül. Kullai-Papp Andrea
A talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül Kullai-Papp Andrea Feladat leírása A szakdolgozat célja: átfogó képet kapjak a családi házunkban mérhető talaj okozta radioaktív
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2007-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenA természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai, szintjei. Salik Ádám
A természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai, szintjei. Salik Ádám A természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai Természetes eredetű Kozmikus sugárzás (szoláris, galaktikus) Kozmogén radioaktív
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN
1 SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2003-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenHosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével
Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Völgyesi Péter 1 *, Jordán Győző 2 & Szabó Csaba 1 *petervolgyesi11@gmail.com, http://lrg.elte.hu 1 Litoszféra Fluidum Kutató
RészletesebbenBeltéri radon mérés, egy esettanulmány alapján
Beltéri radon mérés, egy esettanulmány alapján Készítette: BARICZA ÁGNES ELTE TTK, KÖRNYEZETTAN BSC. SZAK Témavezető: SZABÓ CSABA, Ph.D. Előadás vázlata 1. Bevezetés 2. A radon főbb tulajdonságai 3. A
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN. Dr. Bujtás Tibor
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN Dr. Bujtás Tibor 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2016-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak.
RészletesebbenA hazai vízművek NORM-os felmérése
A hazai vízművek NORM-os felmérése Juhász László, Motoc Anna Mária, Ugron Ágota OSSKI Boguslaw Michalik GIG, Katowice Hajdúszoboszló, 2012. április 24-26 Értelmezés NORM: Naturally Occurring Radioactive
RészletesebbenA PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN
A PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN Janovics R. 1, Bihari Á. 1, Major Z. 1, Palcsu L. 1, Papp L. 1, Dezső Z. 3, Bujtás T. 2,Veres
RészletesebbenRadiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után
Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után Homoki Zsolt 1, Kövendiné Kónyi Júlia 1, Ugron Ágota 1, Fülöp Nándor 1, Szabó Gyula 1, Adamecz Pál 2, Déri Zsolt 3, Jobbágy Benedek
RészletesebbenRadioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma
Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás Tartalom bevezetés, alapfogalmak természetes háttérsugárzás mesterséges háttérsugárzás összefoglalás OSJER Bevezetés - a radiokémiai
RészletesebbenA PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE
A PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE Kerekes Andor, Ozorai János, Ördögh Miklós, + Szabó Péter SOM System Kft., + PA Zrt. Bevezetés, előzmények
RészletesebbenIVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA
IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA Ádámné Sió Tünde, Kassai Zoltán ÉTbI Radioanalitikai Referencia Laboratórium 2015.04.23 Jogszabályi háttér Alapelv: a lakosság az ivóvizek fogyasztása során nem kaphat
RészletesebbenRadon a környezetünkben. Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158.
Radon a környezetünkben Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158. Természetes eredetőnek, a természetben eredetileg elıforduló formában lévı sugárzástól
RészletesebbenCSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN. Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály
CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály XXXI. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Keszthely, 2006. május 9 11. Környezeti ártalmak és a légzőrendszer
RészletesebbenRadon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó
Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó Elméleti bevezetés PANNONPALATINUS regisztrációs code PR/B10PI0221T0010NF101 A radon a 238 U bomlási sorának tagja, a periódusos rendszer
RészletesebbenTALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN
TALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN SZABÓ KATALIN ZSUZSANNA KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Témavezetők: Szabó Csaba, ELTE TTK, Kőzettani és Geokémiai Tanszék, Litoszféra Fluidum
RészletesebbenRadioaktív lakótársunk, a radon. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék december 6.
Radioaktív lakótársunk, a radon Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék 2012. december 6. Radioaktív lakótársunk, a radon 2 A radon fontossága Természetes és mesterséges ionizáló sugárzások éves dózisa átlagosan
RészletesebbenA Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése
A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése Janovics R. 1, Bihari Á. 1, Major Z. 1, Molnár M. 1, Mogyorósi M. 1, Palcsu L. 1, Papp L. 1, Veres
RészletesebbenRadon. 34 radioaktív izotópja ( Rd) közül: 222. Rn ( 238 U bomlási sorban 226 Ra-ból, alfa, 3.82 nap) 220
Radon Radon ( 86 Rn): standard p-t-n színtelen, szagtalan, természetes, radioaktív nemes gáz; levegőnél nehezebb, inaktív, bár ismert néhány komplex és egy fluorid-vegyület, vízoldékony (+szerves oldószerek!)
RészletesebbenDebreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék
Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék Belső konzulens: Dr. Bodnár Ildikó Külső konzulens: Dr. Molnár Mihály Társkonzulens: Janovics Róbert Tanszékvezető: Dr. Bodnár Ildikó
RészletesebbenIonizáló sugárzások dozimetriája
Ionizáló sugárzások dozimetriája A becsült átlagos évi dózis természetes és mesterséges forrásokból 3.6 msv. környezeti foglalkozási katonai nukleáris ipari orvosi A terhelés megoszlása a források között
RészletesebbenDÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA SUGÁRTERÁPIÁS BUNKEREK KÖRNYEZETÉBEN
DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA SUGÁRTERÁPIÁS BUNKEREK KÖRNYEZETÉBEN dr. Ballay László OSSKI-AMOSSO A DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA FELVETÉSE SUGÁRVÉDELMI MÉRÉSEK: DÓZISTELJESÍTMÉNY MÉRÉSEK A helyszínen csak a dózisteljesítmény
RészletesebbenRADONPOTENCIÁL BECSLÉS MÓDSZEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA VASADON
RADONPOTENCIÁL BECSLÉS MÓDSZEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA VASADON Készítette: Váradi Eszter, ELTE Környezettan Bsc Témavezető: Dr. Horváth Ákos, ELTE Atomfizikai Tanszék Budapest, 2013. Célkitűzés Vasad területének
RészletesebbenRadon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből
Radon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből Füri Péter, Balásházy Imre, Kudela Gábor, Madas Balázs Gergely, Farkas Árpád, Jókay Ágnes, Czitrovszky Blanka Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam
Részletesebben3. Az integrált KVTF-ÁNTSZ közös szállópor mérési rendszer működik. A RENDSZER ÁLTAL VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYEI, ÉS AZOK ÉRTÉKELÉSE
ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Tiszti Főorvos 1097 Budapest, Gyáli út 2 6. 1437 Budapest, Pf. 839 Központ: (1) 476-1100 Telefon: (1) 476-1242 Telefax: (1) 215-4492 E-mail: tisztifoorvos@oth.antsz.hu
RészletesebbenA sugárvédelem alapelvei. dr Osváth Szabolcs Fülöp Nándor OKK OSSKI
A sugárvédelem alapelvei dr Osváth Szabolcs Fülöp Nándor OKK OSSKI A sugárvédelem célja A sugárvédelem célkitűzései: biztosítani hogy determinisztikus hatások ne léphessenek fel, és hogy a sztochasztikus
RészletesebbenHévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszék Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata Szakdolgozat Készítette: Kaczor Lívia földrajz
RészletesebbenRADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ
Nagy Gábor SOMOS Kft., Budapest RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ (DIPLOMAMUNKA BEMUTATÁSA) XLII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2017. április
RészletesebbenFELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN
FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék
RészletesebbenTESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS
TESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS ACCREDITATION OF TESTLab CALIBRATION AND EXAMINATION LABORATORY XXXVIII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam - 2013 - Hajdúszoboszló Eredet Laboratóriumi
RészletesebbenXL. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23.
XL. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23. Radon Cselekvési Terv az EU BSS tükrében Homoki Zsolt Országos Közegészségügyi Központ Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi
RészletesebbenRadon a felszín alatti vizekben
Radon a felszín alatti vizekben A bátaapáti kutatás adatai alapján Horváth I., Tóth Gy. (MÁFI) Horváth Á. (ELTE TTK Atomfizikai T.) 2006 Előhang: nem foglalkozunk a radon egészségügyi hatásával; nem foglalkozunk
RészletesebbenKibocsátás- és környezetellenırzés a Paksi Atomerımőben. Dr. Bujtás Tibor Debrecen, 2009. Szeptember 04.
Kibocsátás- és környezetellenırzés a Paksi Atomerımőben Dr. Bujtás Tibor Debrecen, 2009. Szeptember 04. Elıadás fı témái Hatósági szabályozások Kibocsátás ellenırzés és rendszerei Környezetellenırzés és
RészletesebbenRadon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével
Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével Farkas Árpád és Balásházy Imre MTA Energiatudományi Kutatóközpont
RészletesebbenIonizációs sugárzás az épületek belsejében: a helyzet felmérése és kezelése
SUGÁRZÁSOK 5.1 Ionizációs sugárzás az épületek belsejében: a helyzet felmérése és kezelése Tárgyszavak: sugárzás; ionizáló sugárzás; épület; lakóépület; építőanyag; radionuklid-koncentráció. Sugárzás vesz
Részletesebben3. Az integrált KVTF-ÁNTSZ közös szállópor mérési rendszer működik. A RENDSZER ÁLTAL VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYEI, ÉS AZOK ÉRTÉKELÉSE
ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Tiszti Főorvos 1097 Budapest, Gyáli út 2 6. 1437 Budapest, Pf. 839 Központ: (1) 476-1100 Telefon: (1) 476-1242 Telefax: (1) 215-4492 E-mail: tisztifoorvos@oth.antsz.hu
RészletesebbenRadiojód kibocsátása a KFKI telephelyen
Radiojód kibocsátása a KFKI telephelyen Zagyvai Péter 1, Környei József 2, Kocsonya András 1, Földi Anikó 1, Bodor Károly 1, Zagyvai Márton 1 1 2 Izotóp Intézet Kft. MTA Környezetvédelmi Szolgálat 1 Radiojód
RészletesebbenCs radioaktivitás koncentráció meghatározása növényi mintában (fekete áfonya)
137 Cs radioaktivitás koncentráció meghatározása növényi mintában (fekete áfonya) Szűcs László, Rózsa Károly Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal A lakosság teljes sugárterhelése természetes mesterséges
RészletesebbenAZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET LÉTREJÖTTÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA
A pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET LÉTREJÖTTÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA Deme Sándor 1, Pázmándi Tamás 1, C. Szabó István 2, Szántó Péter 1
RészletesebbenA soproni Csalóka-forrás magas radontartalma eredetének vizsgálata
A soproni Csalóka-forrás magas radontartalma eredetének vizsgálata Készítette: Freiler Ágnes ELTE III. Környezettan BSc. szak Témavezető: Horváth Ákos Soproni-hegység fontossága radon szempontjából és
RészletesebbenDozimetriai alapfogalmak. Az ionizáló sugárzás mérése
Dozimetriai alapfogalmak. Az ionizáló sugárzás mérése A DÓZISFOGALOM FEJLŐDÉSE A sugárzás mértékét számszerűen jellemző mennyiségek ERYTHEMA DÓZIS: meghatározott sugárminőséggel (180 kv, 1 mm Al szűrés),
RészletesebbenRadon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában
Radon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék XV. Magfizikus Találkozó Jávorkút, 2012. szeptember 4. Radon környezetfizikai folyamatokban 1 Mi ebben a magfizika?
Részletesebben3. Az integrált KVTF-ÁNTSZ közös szállópor mérési rendszer folyamatosan működik. A RENDSZER ÁLTAL VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYEI, ÉS AZOK ÉRTÉKELÉSE
Heti összefoglaló a 1. október 4.-én Kolontár külterületén bekövetkezett vörösiszap tároló gátszakadással kapcsolatos ÁNTSZ tevékenységekről 11. május 26 Rövid összefoglaló az ÁNTSZ OTH, OKI és a Veszprém
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1665/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági
RészletesebbenMÓDSZERFEJLESZTÉSEK A RADIOAKTÍV HULLADÉKOK ÉS TECHNOLÓGIAI KÖZEGEK 14 C TARTALMÁNAK MINŐSÍTÉSÉHEZ
Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézet MÓDSZERFEJLESZTÉSEK A RADIOAKTÍV HULLADÉKOK ÉS TECHNOLÓGIAI KÖZEGEK 14 C TARTALMÁNAK MINŐSÍTÉSÉHEZ Molnár Mihály, Janovics Róbert, Bihari Árpád, Varga Tamás,
RészletesebbenSE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat)
SE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat) A sugárzások a károsító hatásuk mértékének megítélése szempontjából
RészletesebbenPató Zsanett Környezettudomány V. évfolyam
Pató Zsanett Környezettudomány V. évfolyam Budapest, Témavezető: Dr. Konzulensek: Dr. Dr. Dr. Homonnay Zoltán Varga Beáta Süvegh Károly Marek Tamás A csernobili baleset és következményei Mérési módszerek:
RészletesebbenEmberi fogyasztásra szánt víz indikatív dózisának meghatározása
Emberi fogyasztásra szánt víz indikatív dózisának meghatározása Rell Péter, Osváth Szabolcs és Kövendiné Kónyi Júlia Országos Közegészségügyi Központ Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató
RészletesebbenGeológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén
ELTE TTK, Környezettudományi Doktori Iskola, Doktori beszámoló 2010. június 7. Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén Szabó Katalin Zsuzsanna Környezettudományi Doktori Iskola
RészletesebbenÚjrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba
Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók
RészletesebbenÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN
ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN ALARA-elv A sugárveszélyes munkahelyen foglalkoztatott személyek sugárterhelését az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten kell tartani a gazdasági
RészletesebbenLAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ INFORMÁCIÓK A VÖRÖSISZAPRÓL: A VÖRÖSISZAP RADIOAKTIVITÁSA IVÓVÍZ VIZSGÁLATOK: LÉGSZENNYEZETTSÉG
INFORMÁCIÓK A VÖRÖSISZAPRÓL: A vörösiszap az alumíniumgyártás során visszamaradó hulladék. Összetételét a kibányászott bauxit tulajdonságai és a kezelés során keletkező, illetve hozzáadott és visszamaradó
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenOrszágos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Centrum 2. Országos Onkológiai Intézet, Nukleáris Medicina Osztály 4
99m Tc-MDP hatására kialakuló dózistér mérése csontszcintigráfia esetén a beteg közvetlen közelében Király R. 1, Pesznyák Cs. 1,2,Sinkovics I. 3, Kanyár B. 4 1 Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás
RészletesebbenBeltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi
Beltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi régióban Völgyesi Péter V. évf. környezettudomány szakos hallgató Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Konzulens: Nagy Hedvig
RészletesebbenSugár- és környezetvédelem. Környezetbiztonság
Sugár- és környezetvédelem Környezetbiztonság Sugárözönben élünk A Föld mindenkori élővilágának együtt kellett, és ma is együtt kell élnie azzal a természetes és mesterséges sugárzási környezettel, amelyet
RészletesebbenTrícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll.
Trícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll. Bomláskor lágy - sugárzással stabil héliummá alakul át: 3 1 H 3 He 2 A trícium koncentrációját
RészletesebbenRadonexpozíció és a kis dózisok definíciója
Radonexpozíció és a kis dózisok definíciója Madas Balázs Sugárbiofizikai Kutatócsoport MTA Energiatudományi Kutatóközpont XLII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2017. április 26. A sugárvédelem
Részletesebben1. Az egészségügyi ellátás normál rendben biztosított. 2. Az ivóvíz biztonságosan fogyasztható.
ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Tiszti Főorvos 1097 Budapest, Gyáli út 2 6. 1437 Budapest, Pf. 839 Központ: (1) 476-1100 Telefon: (1) 476-1242 Telefax: (1) 215-4492 E-mail: tisztifoorvos@oth.antsz.hu
RészletesebbenRadioaktivitás biológiai hatása
Radioaktivitás biológiai hatása Dózis definíciók Hatások Biofizika előadások 2013 december Orbán József PTE ÁOK Biofizikai Intézet A radioaktív sugárzás elleni védekezés 3 pontja Minimalizált kitettségi
RészletesebbenKörnyezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft.
Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft. A szállópor fogalma, keletkezése Ha van vízművek, van levegőművek
RészletesebbenA PAKSI ATOMERŐMŰ C-14 KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KÖZELI FÁK ÉVGYŰRŰIBEN
A PAKSI ATOMERŐMŰ C-14 KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KÖZELI FÁK ÉVGYŰRŰIBEN Janovics R. 1, Kern Z. 2, L. Wacker 3, Barnabás I. 4, Molnár M. 1 1 MTA-ATOMKI HEKAL, Debrecen janovics@atomki.hu 2 MTA GKI Budapest,
RészletesebbenHagyományos és modern energiaforrások
Hagyományos és modern energiaforrások Életünket rendkívül kényelmessé teszi, hogy a környezetünkben kiépített, elektromos vezetékekből álló hálózatok segítségével nagyon könnyen és szinte mindenhol hozzáférhetünk
RészletesebbenA SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN
Nívódíj pályázat - a pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült A SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN Deme Sándor 1, C. Szabó István 2, Pázmándi
RészletesebbenKell-e félnünk a salaktól az épületben?
XLIII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2018. április 17-19. Kell-e félnünk a salaktól az épületben? Homoki Zsolt Országos Közegészségügyi Intézet Közegészségügyi Igazgatóság Sugárbiológiai
RészletesebbenKOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN
KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN KARDOS LEVENTE 1*, SIMONNÉ DUDÁS ANITA 1, VERMES LÁSZLÓ 1 1 Szent István Egyetem Kertészettudományi
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH-1-1665/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági
RészletesebbenEnergiahordozóktól származó lakossági sugárterhelés becslése
Energiahordozóktól származó lakossági sugárterhelés becslése Tóth-Bodrogi Edit Radiokémiai és Radioökológiai Intézet Pannon Egyetem Termelt villamosenergia-felhasználás forrásmegoszlása Magyarországon
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenHáttérsugárzás. A sugáregészségtan célkitűzése. A sugárvédelem alapelvei, dóziskorlátok. Sugáregészségtan és fogorvoslás
A sugáregészségtan célkitűzése A sugárvédelem alapelvei, dóziskorlátok A sugáregészségtan célja az ionizáló és nemionizáló sugárzások hatásának megismerése az emberi szervezetben - annak érdekében, hogy
RészletesebbenFIZIKA. Radioaktív sugárzás
Radioaktív sugárzás Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 A He Z 4 2 A- tömegszám proton neutron együttesszáma Z- rendszám protonok száma 2 Atommag összetétele: Izotópok: azonos
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató
RészletesebbenHazai környezetradiológia Fukushima után
Hazai környezetradiológia Fukushima után Ugron Ágota 1, Déri Zsolt 2, Fülöp Nándor 1, Homoki Zsolt 1, Kelemen Mária 3, Kövendiné Kónyi Júlia 1, Ormosiné Laca Éva 4, Szabó Gyula 1, Turai István 1 1Országos
Részletesebben50 év a sugárvédelem szolgálatában
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet Fehér István, Andrási Andor, Deme Sándor 50 év a sugárvédelem szolgálatában XXXV. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2010. április
Részletesebben1. Az egészségügyi ellátás normál rendben folyik, zavartalan. 3. Az integrált KVTF-ÁNTSZ közös szállópor mérési rendszer folyamatosan működik.
ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Tiszti Főorvos 1097 Budapest, Gyáli út 2 6. 1437 Budapest, Pf. 839 Központ: (1) 476-1100 Telefon: (1) 476-1242 Telefax: (1) 215-4492 E-mail: tisztifoorvos@oth.antsz.hu
RészletesebbenA tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei
A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú
RészletesebbenDÓZISMEGSZORÍTÁS ALKALMAZÁSA
DÓZISMEGSZORÍTÁS ALKALMAZÁSA Juhász László 1, Kerekes Andor 2, Ördögh Miklós 2, Sági László 2, Volent Gábor 3, Pellet Sándor 4 1 Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató
RészletesebbenKÖRNYEZETI MINTÁK 90. Sr AKTIVITÁSKONCENTRÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA. XXXIX. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam. Kristóf Krisztina Horváth Márk Varga Beáta
KÖRNYEZETI MINTÁK 90 Sr AKTIVITÁSKONCENTRÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA Eötvös Loránd Fizikai Társulat Sugárvédelmi Szakcsoport XXXIX. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Kristóf Krisztina Horváth Márk Varga Beáta
RészletesebbenSzebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági
Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk
Részletesebben-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio
-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio (sugároz) - activus (cselekvő) Különféle foszforeszkáló
Részletesebbena NAT-1-0969/2010 számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0969/2010 számú akkreditált státuszhoz Az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet Sugáregészségügyi Fõosztály
RészletesebbenLAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ INFORMÁCIÓK A VÖRÖSISZAPRÓL: A VÖRÖSISZAP RADIOAKTIVITÁSA IVÓVÍZ VIZSGÁLATOK: LÉGSZENNYEZETTSÉG
INFORMÁCIÓK A VÖRÖSISZAPRÓL: A vörösiszap az alumíniumgyártás során visszamaradó hulladék. Összetételét a kibányászott bauxit tulajdonságai és a kezelés során keletkező, illetve hozzáadott és visszamaradó
RészletesebbenÁTTEKINTÉS A SUGÁRVÉDELEM SZABÁLYOZÁS AKTUÁLIS HELYZETÉRŐL
ÁTTEKINTÉS A SUGÁRVÉDELEM SZABÁLYOZÁS AKTUÁLIS HELYZETÉRŐL Vincze Árpád Országos Atomenergia Hivatal 1 Tartalom NAÜ Biztonsági Szabályzatok Sugárforrások alkalmazása 2013/59/EURATOM irányelv (EU BSS) Átültetés
RészletesebbenA PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETI DÓZISADATAINAK ANALÍZISE
A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETI DÓZISADATAINAK ANALÍZISE Manga László 1, Apáthy István 2, Deme Sándor 2, Hirn Attila 2, Lencsés András 1, Pázmándi Tamás 2 1 MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Paks 2 MTA Energiatudományi
RészletesebbenRadonkoncentráció dinamikájának és forrásainak vizsgálata a Pál-völgyibarlangban
Radonkoncentráció dinamikájának és forrásainak vizsgálata a Pál-völgyibarlangban Nagy Hedvig Éva 1,2 Környezettudományi Doktori Iskola 1. Évfolyam Témavezetők: Dr. Horváth Ákos 1 Szabó Csaba Ph.D. 2 1
RészletesebbenKörnyezetbarát elektromos energia az atomerőműből. Pécsi Zsolt Paks, november 24.
Környezetbarát elektromos energia az atomerőműből Pécsi Zsolt Paks, 2011. november 24. Jövőképünk, környezetpolitikánk A Paksi Atomerőmű az elkövetkezendő évekre célul tűzte ki, hogy az erőműben a nukleáris
RészletesebbenKörnyezetgeokémiai talajvizsgálatok egy kiskunhalasi laktanya területén
Környezetgeokémiai talajvizsgálatok egy kiskunhalasi laktanya területén PATAKI ATTILA ELTE TTK, KÖRNYEZETTAN SZAK TÉMAVEZETŐ: SZABÓ CSABA, Ph.D. ELTE TTK, Kőzettani és Geokémiai Tanszék Litoszféra Fluidum
RészletesebbenLAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ INFORMÁCIÓK A VÖRÖSISZAPRÓL: A VÖRÖSISZAP RADIOAKTIVITÁSA IVÓVÍZ VIZSGÁLATOK: LÉGSZENNYEZETTSÉG
INFORMÁCIÓK A VÖRÖSISZAPRÓL: A vörösiszap az alumíniumgyártás során visszamaradó hulladék. Összetételét a kibányászott bauxit tulajdonságai és a kezelés során keletkező, illetve hozzáadott és visszamaradó
RészletesebbenA TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN
A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN Készítette: Freiler Ágnes II. Környezettudomány MSc. szak Témavezetők: Horváth Ákos Atomfizikai Tanszék Erőss Anita Általános és
RészletesebbenTermészetes eredetû sugárzások vizsgálata az úrkúti
Természetes eredetû sugárzások vizsgálata az úrkúti mangánércbányában KÁVÁSI NORBERT okl. környezetmérnök SOMLAI JÁNOS okl. vegyészmérnök KOVÁCS TIBOR okl.vegyészmérnök (Veszprémi Egyetem, Radiokémiai
RészletesebbenLAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ
MI IS AZ A VÖRÖSISZAP: A vörösiszap az alumíniumgyártás során visszamaradó hulladék. Összetételét a kibányászott bauxit tulajdonságai és a kezelés során keletkező, illetve hozzáadott és visszamaradó anyagok
RészletesebbenA PAE 1-4. BLOKK HERMETIKUS TÉR SZIVÁRGÁS-KORLÁT CSÖKKENTÉS LEHETŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA. Az OAH-ABA-03/16-M1 kutatási jelentés rövid bemutatása
A PAE 1-4. BLOKK HERMETIKUS TÉR SZIVÁRGÁS-KORLÁT CSÖKKENTÉS LEHETŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA. Az OAH-ABA-03/16-M1 kutatási jelentés rövid bemutatása Készítette: Kapocs György PM Kft TSO szeminárium, 2017.május
RészletesebbenNUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ SUGÁRVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK KORSZERŰSÍTÉSE
NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ SUGÁRVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK KORSZERŰSÍTÉSE Sebestyén Zsolt, Laczkó Balázs, Ötvös Nándor, Petőfi Gábor, Tomka Péter Országos Atomenergia Hivatal Hajdúszoboszló, 2017.04.26.
RészletesebbenAz atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenMagyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Dr. Márton László PhD 1022 BUDAPEST, HERMAN O. U. 15. Tel.: 06/30/3418702, E-MAIL: marton@rissac.huc A levegőből
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenDETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS
Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 271 276. HULLADÉKOK TEHERBÍRÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CPT-EREDMÉNYEK ALAPJÁN DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST
Részletesebben