HŐERŐMŰVI EREDETŰ RADIOAKTÍV SZENNYEZÉS ÉS LAKOSSÁGI SUGÁRTERHELÉS AJKÁN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HŐERŐMŰVI EREDETŰ RADIOAKTÍV SZENNYEZÉS ÉS LAKOSSÁGI SUGÁRTERHELÉS AJKÁN"

Átírás

1 HŐERŐMŰVI EREDETŰ RADIOAKTÍV SZENNYEZÉS ÉS LAKOSSÁGI SUGÁRTERHELÉS AJKÁN Dezső Zoltán, Papp Zoltán, Daróczy Sándor KLTE Izotópalkalmazási Tanszék Dr. Kozéky László fizikus kiegészítéseivel Az eredeti irás a Fizikai Szemle 1997/8. számának 244. oldalán jelent meg: (A szövegben található zöld számok az Irodalom címszó alatt található, oda vonatkozó írásokat jelölik.) Az elmúlt évtizedekben egyre szélesebb körben vált publikussá és ismertté, hogy a nukleáris ipar mellett még sok olyan emberi tevékenység létezik, amelyik - legalább is potenciálisan - a lakosság ionizáló sugárzástól származó sugárterhelését növelheti. A legismertebb, hogy a civilizált ember jól zárt lakásban él, ami az ott kialakuló viszonylag magas radon-koncentráció miatt közel kettes faktorral emelte a mérsékelt égövön lakó modern ember dózisát. Kevéssé ismert ugyanakkor, hogy a szén - különösen ha nagy teljesítményű hőerőművekben millió tonna számra égetik el - a füstgázok mellett a pernye és salak radioaktivitása révén is okozhat környezetszennyezést, még ha ez utóbbiak nem is globális, hanem mindössze helyi problémaként jelentkeznek. A földkéregben jelenlévő őseredeti radioizotópok koncentrációja a szénben rendszerint nem jelentős, nagy átlagban a talajban mérhető aktivitáskoncentrációkkal (AK) vehető azonosnak. Vannak azonban olyan szénlelőhelyek, ahol a geokémiai folyamatok uránnak szénben történő feldúsulását eredményezték. Az ilyen lelőhelyek száma világméretekben nem nagy. Az USA-ban bányászott szenekre vonatkozó felmérés szérint [1] a vizsgált 800 minta közül csak 25 esetében haladta meg az urán AK-ja a 100 Bq/kg értéket. Magyarország a szenek radioaktivitása terén különleges helyet foglal el. Szalay Sándor már az 50-es évek elején felfigyelt a dunántúli szenek magas radioaktivitására [2]. Ezt a Velencei hegység és a Mecsek gránitjának évmilliók során történt lekopásával, illetve a belőlük oldatba ment radioelemeknek a szenekben való megkötődésével magyarázta. A különböző szerzők azóta publikált eredményei [3-5] megerősítik, hogy az urán AK-ja ezekben a szenekben szinte kivétel nélkül a Bq/kg tartományban mozog. A pécsi és komlói szénben a tórium AK-ja is figyelemre méltó (~100 Bq/kg [3] ). A pálmát kétségtelenül az ajkai szén viszi el; irodalmi adatok szerint AK( 238 U illetve 226 Ra) = Bq/kg [6, 7]. Az ajkai szén kiemelkedő urántartalma szakmai körökben már régóta ismert, ennek ellenére igen kevés erőfeszítés történt a helyi szénnel üzemeltetett Ajkai Hőerőműből (ma Bakonyi Hőerőmű) származó szállópernyeszennyezések radiológiai aspektusból történő vizsgálatára. Pedig ez tudományos szempontból is biztató 1

2 eredményekkel kecsegtetett volna. A szénerőművek környezetében élő lakosság sugárterhelésével kapcsolatos külföldi vizsgálatokból [8, 9] ugyanis kiderül, hogy azok a környezeti elemek pernyeeredetű radioaktivitását illetően szinte kizárólag becsült adatok alapján végzett modellszámításokra korlátozódnak. Így nem meglepő, hogy az egységnyi elektromos energiára normált dózisnak a különböző szerzők által becsült értékei két nagyságrendet fognak át annak ellenére, hogy a vizsgált hőerőművekben elégetett szenek radioaktivitása és a fajlagos pernyekibocsátás is viszonylag szűk sávban mozog. Világszerte kevés kísérleti vizsgálat történt a szénerőművek valódi radiológiai jellegű környezetszennyező hatásainak felmérésére. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy a pernye radioaktivitásából számolt urán- és tórium- kibocsátások a modellszámítások szerint nehezen kimutatható változást okoznak a környező talaj és bioszféra természetes radioaktivitásában. Ajkán a kísérleti fizikus jobb helyzetben van, mint a világ sok más helyén. Itt a bioszféra radioaktivitása nagyobb, könnyebben kimutatható. A több mint 50 éve üzemelő Ajkai Hőerőmű eddig körülbelül 1 millió tonna pernyét emittált a levegőbe, a város területén illetve közvetlen szomszédságában mintegy 11 millió tonna pernye és salak halmozódott fel. A pernye-emisszió intenzitása különösen a 80-as évek első felében volt jelentős (~ t/év). A városra ülepedett pernye mivel radioaktivitása már Ajka-szerte ismert volt aggodalommal töltötte el a lakosságot. A társadalmi élet legutóbbi időkben bekövetkezett demokratizálódása vezetett oda, hogy 1990 óta több kutatócsoport is foglalkozni kezdett az ajkai radiációs helyzet vizsgálatával. Jelen írás szerzői a Fizikai Szemle 1993/5 számában [10] már beszámoltak az ajkai pernyekibocsátással kapcsolatos kísérleti munkájuk első eredményeiről. Az Ajkán és környékén gyűjtött mohák vizsgálatából kiderült, hogy a szálló pernye ~80%-a az erőmű körüli körülbelül 20 km sugarú körön belül hullott ki, de jelenléte még a Balaton déli partján is észlelhető. 20 ajkai többszelvényes talajminta gamma-spektrometriai mérésének eredménye alapján a talaj legfelső, 0-2 cm-es szelvényében az 238 U-sor tagjainak antropogén eredetű feldúsulását legalább 5,8- szorosra valószínűsítettük. A tapasztalt nagy inhomogenitások arra utaltak, hogy a múltban gyakori lehetett a salak/meddő felhasználása tereprendezési célokra. Végsősoron arra a következtetésre jutottunk, hogy a lakosság aggodalmaira adandó megalapozott és felelősségteljes válaszhoz elengedhetetlen a talaj széneredetű szennyezettségének részletesebb vizsgálata, továbbá helyspecifikus kísérleti adatokat kell gyűjteni a levegő, az ivóvíz, a legfontosabb növényi és állati termékek radioaktivitására vonatkozóan is. Ebben a cikkben az Ajka város Önkormányzata megbízásából az években végzett további munkánk legfontosabb eredményeit foglaljuk össze. A talaj radioaktivitásának vizsgálata A talaj szennyezettségének pontosabb megismerése érdekében a város területén további 18 többszelvényes mintát vettünk. A mintavétel, a mintapreparálás és a gammaspektrometriai mérés módja alapvetően megegyezett a már idézett munkánkban [10] leírtakkal. Lényeges különbség azonban, hogy ezúttal minden mintát zárt állapotban mértünk, azaz a 226 Ra-ra és 238 U-ra kapott AK-értékek az adott minta valódi 226 Ra- és 238 U-AK-inak tekinthetők. 2

3 61 talajszelvényre vonatkozó összes mérési eredményünk bemutatására itt nincs lehetőség, ezért a táblázatban csak néhány, tipikusnak mondható, a 226 Ra-izotópra vonatkozó kísérleti adatot közlünk. Látható, hogy az a korábbi várakozásunk, miszerint a mélyebb (20-25 cm) rétegek vizsgálata alapján pontosítható a régi, szennyezetlen ajkai talaj AK( 226 Ra)-értékére [10]-ben becsült adatunk, nem teljesült. Két frissen ásott, körülbelül 1 m mély árok aljáról vett minta, valamint a többszelvényes minták két legalacsonyabb adatából származtattuk végül az AK( 226 Ra) átlagos geológiai értékét, melyre (AK( 226 Ra)) geo = (25,0± 4,8) Bq/kg adódott. A 226Ra aktivitáskoncentrációja többszelvényes ajkai talajmintában, Bq/kg Minta száma Mintavétel mélysége, cm A1 118±3 108±3 99±2 84±1 92±2 A2 412±7 421±6 469±8 798±14 607±9 A3 45±3 41±3 27±3 31±3 33±3 A4 132±5 114±4 86±3 72±3 45±3 A5 404±6 532±7 183±7 86±3 69±3 A6 47±3 44±2 43±3 P1 437±7 471±9 393±8 883±13 554±9 P3 147±4 99±3 65±3 P5 138±4 53±3 34±2 B3 62±4 54±3 20±2 A táblázat adataiból is kitűnik, hogy a városi talaj szenynyezettségét egyetlen paraméter segítségével jellemezni jószerivel lehetetlen. Ha a salak jelenlétére utaló néhány extrém nagy értéktől eltekintünk, akkor a dozimetriai szempontból legfontosabb felső 5cm-es talajréteg átlagos szennyezettségére reálisnak tűnő eredményt kapunk. 34 minta alapján (AK( 226 Ra)) 0-5 cm = (108± 64) Bq/kg. Ez azt jelenti, hogy a város egész lakott területén a talaj legfelső rétegében az 238 U-sor tagjainak AK-i a megfelelő geológiai AK-knál átlagosan 4,3-szer nagyobbak. A mezőgazdaságilag hasznosított külső területekről, illetve a városi kertekből és udvarokból 40 egyszelvényes (0-20 cm-es) talajmintát vettünk és a már leírt módon preparáltuk illetve mértük őket. A mérési eredmények alapján ezek három, jól elkülönülő csoportba sorolhatók. 1. A külső területekről származó huszonkét mintára: (AK( 226 Ra)) = (35± 11) Bq/kg. Ezeket a területeket csak a szálló pernye szennyezi. A rendszeres szántás következtében a szennyezőanyag jelentős mélységekbe is lejut, ugyanakkor a növényzet a kihulló pernye egy részét felfogja és az a betakarításkor elszállításra kerül. 2. A családi házak hátsó udvarairól gyűjtött tíz mintára: (AK( 226 Ra)) = (355 ± 365) Bq/kg. Ez a geológiai háttér 14-szerese. Kézenfekvő magyarázat, hogy a háztartási salak elhelyezésére a lakosság előszeretettel ezt a helyet használja. 3

4 3. A városi kertekből származó nyolc mintára: (AK( 226 Ra)) = (65 ± 64) Bq/kg. A nagy szórást két (esetleg salak-szennyezést is tartalmazó) minta okozza. Az összes talaj-vizsgálati eredményből a legfontosabb következtetés az, hogy a talaj elszennyezéséhez a pernyével összemérhető, vagy annál is nagyobb mértékben járult hozzá a szén elégetésekor visszamaradt salak. Az Ajka környékén található szén kitermelése már több mint száz éve elkezdődött, így valószínű, hogy a salak jelentős része Ajka-szerte háztartási hulladékként került lerakásra. A szálló por mennyiségének és radioaktivitásának vizsgálata Mivel a radioizotópok inkorporációja részben belégzéssel történik, (valamint beoldódással, azaz bekerülhet az ivóvízzel is a szervezetbe, vagy a növények által felszívva a talajból, sőt a növényeket fogyasztó állatok húsával, illetve tejével. megj.: Kozéky) az ajkai radiációs helyzet felmérésének ki kell terjednie a levegőben jelenlévő por radioaktivitásának vizsgálatára is. A belégzési út dózisjárulékának becsléséhez végső soron az adott izotóp évente inkorporált összaktivitását kell meghatározni. Az ember légzési rátájának (m 3 /év)-ismeretében ez azt jelenti, hogy meghatározandó a szálló por évi átlagos tömegkoncentrációja (kg/m3) a földközeli levegőben és a kérdéses izotóp évi átlagos AK-ja a szálló porban (Bq/kg). Ami a por tömegkoncentrációját illeti, az megfelelő szűrőberendezés segítségével gravimetriásan megmérhető. Az általunk használt mintavevő egy porszívóból, hitelesített gázórából és aeroszolok szűrésére alkalmas üvegszálas szűrőlapból állt. Az átlagos porkoncentráció reális felmérése érdekében az év időjárási szempontból jellemző szakaszaiban és a város több pontján vettünk pormintákat. Négy különböző időszakban összesen 23 mérést végeztünk. Eltekintve három, szélsőséges időjárási körülmények között végzett mintavétel eredményeitől, a kapott porkoncentrációk az µg/m 3 tartományban változtak. Minden évszakban nagyobb értékeket találtunk a zagytározó közvetlen szomszédságában fekvő és családi házas beépítésű tósokberéndi városrészen. A négy évszakra kapott porkoncentráció adatokat egyforma súllyal véve és a lakosság városrészenkénti eloszlását (itt nem részletezett módon) is figyelembe véve az ajkai évi átlagos porkoncentrációra kereken 100 µg/m 3 adódott. A fenti módon összegyűjtött por kis mennyisége és a gamma-spektrometriai módszer kis érzékenysége miatt a szálló por radioaktivitása a fenti porminták közvetlen méréséből nem volt meghatározható. Nagymennyiségű szállópor összegyűjtését az a tény tette lehetővé, hogy a por előbb-utóbb kiülepszik a földfelszínre. Ezért az olyan városi szilárd burkolatú felületek, ahová direkt módon nem kerül talaj, salak vagy pernye, alkalmas mintavételi helynek tekinthetők. Az ajkai Városgazdálkodási Vállalat segítségével ilyen helyekről 4 mintát gyűjtöttünk. Szárítás és tisztítás után a 60 µm lyukbőségű szitán átszitált anyagból mintát készítettünk gamma-spektrometriai vizsgálatokhoz. A már hivatkozott módon elvégzett mérések eredményei szerint a 226 Ra átlagos AK-ja 124 ± 2 Bq/kg, ami igen jól egyezik a talajok felső 5 cm-es rétegére fentebb nyert adattal. Az egyezés úgy interpretálható, hogy az ajkai levegőben lebegő por teljes egészében a helyi talajról való reszuszpenzió útján kerül oda. Az egyes AK( 238 U)/AK( 226 Ra) értékek &alfa; = 0,85-1,22 között mozognak, a súlyozott átlagérték és szórás (&alfa;) = 0,98 ± 0,15. Ez azt jelenti, hogy az 238 U-sor tagjai a 238 U-tól a 226 Ra-ig 4

5 radioaktív bomlási egyensúlyban vannak. Ebből következik, hogy AK( 234 U) és AK( 230 Th) a szálló porban megegyezik a 226 Ra AK-jával. A minták AK( 232 Th)-értékei a 226 Ra-tól eltérő tendenciát mutatnak. A belvárosi mintákra (AK( 232 Th)) = 32 Bq/kg, ami közel esik az ajkai talajokra kapott eredményekhez [11]. A tósoki por 232 Th AK-ja ennél 40%-kal magasabb. Ezt a többletet kézenfekvő a közeli zagytározóból a szél által odaszállított vörösiszap (AK( 232 Th) = 290 Bq/kg) AK-növelő hatásával magyarázni. (Ez utóbbi hibás interpretáció, s itt a félreértések oka. Nyilvánvaló, hogy ha a bauxitban nem volt aktív elem, akkor a vörösiszapban sem lesz. A szobatudós kollégák viszont nem figyeltek oda, hogy a zagytározó gátja szénerőművi salakból van, ami egy nagy felülettel van kitéve az eróziónak, meg a helyi egyéb dolgok miatt, ott nagy a salak kiporlás. Véleményem szerint a környezethez képest magasabb aktivitás, jellemző módon, a VÖRÖSISZAP TÁROZÓGÁT PORLÁSÁNAK a következménye!!! megj.: Kozéky) Növényi és állati termékek radioaktivitása A táplálkozási úton történő inkorporáció megbízható becslése érdekében 10 féle, helyben termelt zöldség illetve gyümölcs, valamint három féle takarmány 226 Ratartalmát vizsgáltuk, összesen 29 mintán (ebből 9 Debrecenben gyűjtött kontrollminta). A minták nyers tömege 1-12 kg között változott. Tisztítás, darabolás, majd szárítás után az anyagot izzítókemencében 450 C-on hamvasztottuk. A már leírt módon elvégzett aktivitásmérésekre mintánként általában 2-3 nap időt fordítottunk. Az esetek nagy többségében AK( 226 Ra) értékére csak felső korlátot tudtunk megadni, ami a minta eredeti nyers tömegétől függően a mbq/kg (nyers) tartományban mozgott. A kontrollmintákkal való összehasonlítás alapján a lucernát, egy burgonyát, a káposztát és a petrezselyemgyökeret tekinthetjük valamilyen mértékben 226 Ra-mal szennyezettnek. Figyelembe véve [12] megfelelő referencia AK( 226 Ra)-adatait a burgonya esetén a szennyezettség ~7-szeresre, a káposzta esetén ~5-szörösre, a petrezselyem esetén pedig ~25-szörösre tehető. A nagy mérési hibával terhelt kevés számú kísérleti adat alapján az Ajkán termelt növények radioaktivitására a következő pesszimista becslés tehető: a burgonya, valamint a zöldség- és főzelékfélék többlet 226 Ra AK-ja maximálisan 0,2 Bq/kg (nyers) lehet. Az állati termékek közül a tyúkhús és a tojás radioaktivitását vizsgáltuk. A minták előkészítése a növényi termékekre fentebb leírt módon történt. A tyúkhús AK( 226 Ra)-értékére 3 minta alapján csak felső korlátot (0,2 Bq/kg (nyers)) tudtunk megadni. A 13 kistermelőtől beszerzett tojásra kapott átlageredmény és szórása: (AK( 226 Ra)) = (2,0 ± 1,1) Bq/kg (nyers). A kontrollként vizsgált tiszántúli 2 tojásmintában csak ~100 mbq/kg a 226 Ra AK-ja. Az élelmiszerek vizsgálatát össszefoglalva elmondható, hogy azok közül egyedül a tojás 226 Ra-tartalma számottevő. A szennyezett tojás kizárólag a régebbi építésű családi házas övezetek háztáji gazdaságaiból került ki. Ezek azok a helyek, ahol a talajra kapott mérési eredmények szinte kivétel nélkül mindenhol háztartási salak lerakására utalnak. Nyilvánvalóan innen ered a tojás igen nagy 226 Ra-tartalma. 5

6 A lakossági többlet-sugárterhelés becslése A már idézett UNSCEAR jelentés [12] a lakosság sugárterhelésének vizsgálatában azt á gyakorlatot követi, hogy időről-időre az éppen akkor érvényes (ismert) szituációnak (népesség száma, életkörülmények, tudományos ismeretek stb.) megfelelő állapotra végzi el az egy főre jutó, természetes forrásokból származó "háttér"-sugárterhelés becslését. Minden egyéb, ezen felül számítható dózist többletdózisnak tekint, ami az ember jelen vagy múltbeli tevékenységével kapcsolatos. Természetesen különbséget lehet tenni aszerint, hogy a többletdózis forrása a természetben eleve jelenlévő radioizotóp (az U- vagy a Th-sor tagjai), vagy mesterségesen előállított sugárzás illetve radioaktív anyag. Az előbbire példa a szén bányászata során, valamint erőművi vagy háztartási elégetése következményeként fellépő többlet-sugárterhelés. A bányászattal és az erőműben végzett tevékenységekkel összefüggő többletdózis tipikusan foglalkozási sugárterhelés, míg a környezeti elemek szénnel kapcsolatba hozható radioaktivitásától származó dózisok a lakossági többlet-sugárterhelés kategóriájába tartoznak. Az ajkai radiációs helyzet tisztázása éppen ezen többletdózis meghatározását jelenti. A becslés lényege abban áll, hogy az Ajka környéki szénnel kapcsolatos emberi tevékenység eredményeként a környezetbe kikerült radioizotópokkal és az egyes közegekre (talaj, szálló por, élelmiszer stb.) kísérleti úton meghatározott többlet AK-kal számoljuk a dózisokat az ICRP61-ben [13] ajánlott modell alapján. Ennek a módszernek az is előnye, hogy kevesebb olyan adat felhasználására van szükség a dózis becsléséhez, amelyek Ajkára vonatkozóan nem ismertek. Ezért mi is ezt az eljárást követjük. A talaj vizsgálata során nyert eredményekből következik, hogy a megnövelt 226 Ratartalom külső besugárzásból származó többletdózist eredményez. A 38 darab többszelvényes talajminta 226 Ra adatai alapján az antropogén eredetű többlet mélységi eloszlása jól megbecsülhető. Ez a Saito és munkatársai által számított [14] tényező segítségével levegőben elnyelt dózisteljesítményre számítható át. A szabadban való tartózkodás idejét (~4,8 óra) és a lakosság korcsoportonkénti megoszlását is figyelembe véve a külső besugárzásból 53 µsv effektív dózis adódik. Ajkán az épületen belüli tartózkodás is járhat többlet-sugárterheléssel, ha az építkezéshez salakot, pernyét vagy meddőt használtak. A helyszínen szerzett információk, valamint a radonnal kapcsolatos ajkai méréseink [11] szerint az egyedi építésű (családi) házaknál sok példa található erre. Mivel az antropogén eredetű dózisteljesítmény-többlet a lakásokban közvetlenül nem mérhető meg, mi azzal a feltevéssel éltünk, hogy a családi házak alatt is szennyezett talaj van és ennek megfelelően ugyanakkora dózisteljesítmény-többlet lenne mérhető, mint a szabadban. Most 60% időhányadot alapul véve az ilyen lakásokban élő ajkaiakra ez 159 µsv évi effektív dózist eredményez. A lakásokra vonatkozó statisztikai adatok segítségével ebből 1,71 embersv kollektív dózis adódik, ami ha az egész ajkai lakosságra átlagoljuk, akkor 49 µsv/év többletdózist jelent. Egy lakosra tehát évi 102 µsv külső forrástól eredő többlet-sugárterhelés valószínűsíthető. A belső sugárterhelés kialakulásában a fő szerepet az inhalációs út játssza. Amint az ma már közismert, ebben kitüntetett szerepe van a radonnak. Jelentőségére való tekintettel ezért ezzel külön cikkben foglalkozunk [15]. Emellett említésre méltó lehet még a szállópor belégzéséből származó dózis. Fentebb tárgyalt kísérleti eredményeinkre támaszkodva ennek értékét is megbecsültük. Itt nem részletezett számítások és megfontolások alapján ez az érték egy átlagos ajkai lakosra 8,5 µsv/év. A Tósokon élőkre a magasabb 6

7 porkoncentráció és az abban található Th-többlet miatt a többletdózis 24 µsv/év. A szennyezett élelmiszerek fogyasztásából származó többletdózis becsléséhez kevés kísérleti adattal rendelkezünk. Az inkorporált többlet-radioaktivitás becslése sok, főként a fogyasztásra vonatkozó statisztikai adatot igényel. Külön gondot okoz, hogy a szennyezettnek talált élelmi anyagok a háztáji gazdaságokból, illetve a kiskertekből kerülnek ki. Valószínűsíthető, hogy időről-időre számottevő termékfelesleg is keletkezik az egyes gazdaságokban, ami azután helyben kerül értékesítésre. E nehézségek ellenére megpróbáltuk megbecsülni az évente inkorporált, antropogén eredetűnek tekinthető 226 Ra, 210 Pb és 210 Po aktivitásokat. A fogyasztási struktúrára nézve országos statisztikai adatokat, a termelésre vonatkozóan helyieket használtunk. Külön vizsgáltuk a kertes házakban illetve a tömbházakban lakó ajkaiakat. Többlet-radioaktivitást csak a már korábban említett élelmiszereknél, az ott megadott mértékben tételeztünk fel. A részletek mellőzésével az alábbiakban adjuk meg az egyes lakossági csoportokra kapott lekötött effektív dózisokat. Eszerint a szennyezett élelmiszerből "önellátó" ajkaiak táplálkozásból eredő többlet-sugárterhelése 125 µsv/év, míg a legfeljebb hobbykerttel rendelkező, illetve a felesleget elfogyasztó lakosokra ugyanez az adat mindössze ~9 µsv/év. Az összesített dózisadatok azt mutatják, hogy indokolt volt a lakosság fenti két csoportra való bontása. A kertes házakban élők összes többletdózisa (a radon nélkül) 350 Sv/év, míg a tömbházakban lakók ennek csak egyötödét kapják. Mindkét csoportra igaz, hogy a fenti értékek közel 2/3-át a külső sugárterhelés teszi ki, amihez valószínűleg egymással összemérhető mértékben járul hozzá a hőerőművi pernye és a városszerte szétszórt salak. A táplálkozási úton elszenvedett dózis majdnem teljes egészében a salakkal szennyezett udvarokban tartott tyúkoktól származó tojástól ered. Bizonyára felmerül az olvasóban a kérdés, hogy vajon a fent megadott dózistöbblet a lakosság egészsége szempontjából mekkora kockázatot jelent, hogyan viszonyul szabványban vagy rendeletben előírt dóziskorláthoz? Ami az utóbbi kérdést illeti, tudni kell, hogy a legújabb nemzetközi ajánlásokat, javasolt szabályozásokat a legtöbb szakember úgy értelmezi, hogy a korábbi (régi) emberi tevékenység következtében fellépő és a ma élő emberre megbecsülhető többletdózisra nincsen korlát. A gyakran emlegetett és a lakosságra vonatkozó 1 msv/év határérték az új, sugárvédelmi szempontból még szabályozható tevékenységekre vonatkozik. Itt ugyanis még lehetőség van arra, hogy egy korlát szem előtt tartásával eleve úgy szervezzék meg a tevékenységet, hogy az sem a jelen, sem a későbbi generációkra nézve ne jelenthessen számottevő kockázatot. Ha az ajkai szén bányászata, valamint a korábbi gyakorlatot követő felhasználása ma kezdődne, és az ezen tevékenységből prognosztizált lakossági többlet-sugárterhelés 350 µsv/év lenne, az sugárvédelmi korlátozás nélkül folytatható volna. Figyelem! NEM A SUGÁRTERHELÉS A PROBLÉMA, HANEM AZ, HOGY A RADIOAKTIVITÁS FORRÁSA OLYAN NEHÉZFÉM (amely történetesen valamely uranid, ÉS még radioaktív sugárzása is van), AMELY KÜLÖNÖSEN ERŐS, MÉRGEZŐ(!!!) ÉS RÁKKELTŐ HATÁSSAL BÍR! - Megj.: Kozéky) 7

8 Irodalom (a szövegben található zöld számok az alábbi írásokat jelölik) 1. WAGNER, N.R. GREINER: Radioactive emissions from coal production and utilization - LA-9359-PR Progress Report (1982). 2. SzALAY S. - MTA Műszaki Tud. Oszt. Közl. 5 (1952) BÓDIZS D., GáSPáR L., KEÖMLEY G. - Fizikai Szemle 42/4 (1992) SZALAY S., ALMáSSY GY., PESTY L., LOVAS J. - ATOMKI Közl. 1 (1959) 7 5. SZIKLAINÉ LáSZLÓ I., RAUSCH H., ZEMPLÉNNÉ PAPP É. - Izotóptechnika, diagnosztika 37(1994) 9 6. SZABÓ I. - Biotechnológia és környezetvédelem,1990. dec., 63.o. 7. BALOGH I.: Az Ajkai Hőerőmű radiológiai hatása a környezetre - Előadás a Veszprémi Akadémiai Bizottság Energetikai és Geofizikai Munkabizottságainak dec.10-én, Ajkán megtartott tud. ülésén. 8. U. TVETEN: Radiological Consequences of Atmospheric Releases from Coalfired Power Plants. A Critical Survey of Calculations Reported in Literature Rep. IFE/KR/E-85/005+V, Institute for Energy Technology, Kjeller, Norway, June TADMOR -J. Environ. Radioactivity 4(1986) DARÓCZY S., DEZSŐ Z., PáZSIT I., BOLYÓS A., NAGY J. - Fizikai Szemle 43/5(1993) DARÓCZY S., DEZSŐ Z., PAPP Z., BOLYÓS A.: Összefoglaló jelentés a "Részletes felmérő munka Ajka város és környéke radiációs helyzetéről, különös tekintettel a lakosságot terhelő többletdózis becslésének jelentős pontosítására" című kutatási témáról - KLTE Izotópalkalmazási Tanszék, Debrecen,1995. márc UNSCEAR: Sources and Effects of Ionizing Radiation, United Nations Scientific Committee on the Effects of Atomic Radiation, Report to the General Assembly, with annexes, United Nations, New York, INTERNATIONAL COMMISSION ON RADIOLOGICAL PROTECTION: Annual Limits on Intakes of Radionuclides by Workers Based on the 1990 Recommendations - ICRP Publ. 61. Annals of the ICRP, Pergamon Press, Oxford, SAITO, ET. AL.: Calculation of organ doses from environmental gamma rays using human phantoms and Monle Carlo methods - Part 1. Monoenergetic sources of natural radionuclides in the ground. GSF-B2/90 (1990). 15. PAPP Z., DARÓCZY S.: Radontól származó sugárterhelés Ajkán - Fizikai Szemle 47(1997) 249 8

SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE

SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2012-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Völgyesi Péter 1 *, Jordán Győző 2 & Szabó Csaba 1 *petervolgyesi11@gmail.com, http://lrg.elte.hu 1 Litoszféra Fluidum Kutató

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2007-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1 SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2003-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után

Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után Homoki Zsolt 1, Kövendiné Kónyi Júlia 1, Ugron Ágota 1, Fülöp Nándor 1, Szabó Gyula 1, Adamecz Pál 2, Déri Zsolt 3, Jobbágy Benedek

Részletesebben

IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA

IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA Ádámné Sió Tünde, Kassai Zoltán ÉTbI Radioanalitikai Referencia Laboratórium 2015.04.23 Jogszabályi háttér Alapelv: a lakosság az ivóvizek fogyasztása során nem kaphat

Részletesebben

A hazai vízművek NORM-os felmérése

A hazai vízművek NORM-os felmérése A hazai vízművek NORM-os felmérése Juhász László, Motoc Anna Mária, Ugron Ágota OSSKI Boguslaw Michalik GIG, Katowice Hajdúszoboszló, 2012. április 24-26 Értelmezés NORM: Naturally Occurring Radioactive

Részletesebben

Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó

Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó Elméleti bevezetés PANNONPALATINUS regisztrációs code PR/B10PI0221T0010NF101 A radon a 238 U bomlási sorának tagja, a periódusos rendszer

Részletesebben

A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése

A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése Janovics R. 1, Bihari Á. 1, Major Z. 1, Molnár M. 1, Mogyorósi M. 1, Palcsu L. 1, Papp L. 1, Veres

Részletesebben

Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék

Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék Belső konzulens: Dr. Bodnár Ildikó Külső konzulens: Dr. Molnár Mihály Társkonzulens: Janovics Róbert Tanszékvezető: Dr. Bodnár Ildikó

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszék Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata Szakdolgozat Készítette: Kaczor Lívia földrajz

Részletesebben

TESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS

TESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS TESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS ACCREDITATION OF TESTLab CALIBRATION AND EXAMINATION LABORATORY XXXVIII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam - 2013 - Hajdúszoboszló Eredet Laboratóriumi

Részletesebben

DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA SUGÁRTERÁPIÁS BUNKEREK KÖRNYEZETÉBEN

DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA SUGÁRTERÁPIÁS BUNKEREK KÖRNYEZETÉBEN DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA SUGÁRTERÁPIÁS BUNKEREK KÖRNYEZETÉBEN dr. Ballay László OSSKI-AMOSSO A DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA FELVETÉSE SUGÁRVÉDELMI MÉRÉSEK: DÓZISTELJESÍTMÉNY MÉRÉSEK A helyszínen csak a dózisteljesítmény

Részletesebben

Radiojód kibocsátása a KFKI telephelyen

Radiojód kibocsátása a KFKI telephelyen Radiojód kibocsátása a KFKI telephelyen Zagyvai Péter 1, Környei József 2, Kocsonya András 1, Földi Anikó 1, Bodor Károly 1, Zagyvai Márton 1 1 2 Izotóp Intézet Kft. MTA Környezetvédelmi Szolgálat 1 Radiojód

Részletesebben

Kibocsátás- és környezetellenırzés a Paksi Atomerımőben. Dr. Bujtás Tibor Debrecen, 2009. Szeptember 04.

Kibocsátás- és környezetellenırzés a Paksi Atomerımőben. Dr. Bujtás Tibor Debrecen, 2009. Szeptember 04. Kibocsátás- és környezetellenırzés a Paksi Atomerımőben Dr. Bujtás Tibor Debrecen, 2009. Szeptember 04. Elıadás fı témái Hatósági szabályozások Kibocsátás ellenırzés és rendszerei Környezetellenırzés és

Részletesebben

3. Az integrált KVTF-ÁNTSZ közös szállópor mérési rendszer működik. A RENDSZER ÁLTAL VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYEI, ÉS AZOK ÉRTÉKELÉSE

3. Az integrált KVTF-ÁNTSZ közös szállópor mérési rendszer működik. A RENDSZER ÁLTAL VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYEI, ÉS AZOK ÉRTÉKELÉSE ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Tiszti Főorvos 1097 Budapest, Gyáli út 2 6. 1437 Budapest, Pf. 839 Központ: (1) 476-1100 Telefon: (1) 476-1242 Telefax: (1) 215-4492 E-mail: tisztifoorvos@oth.antsz.hu

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Emberi fogyasztásra szánt víz indikatív dózisának meghatározása

Emberi fogyasztásra szánt víz indikatív dózisának meghatározása Emberi fogyasztásra szánt víz indikatív dózisának meghatározása Rell Péter, Osváth Szabolcs és Kövendiné Kónyi Júlia Országos Közegészségügyi Központ Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató

Részletesebben

Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével

Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével Farkas Árpád és Balásházy Imre MTA Energiatudományi Kutatóközpont

Részletesebben

Radon a felszín alatti vizekben

Radon a felszín alatti vizekben Radon a felszín alatti vizekben A bátaapáti kutatás adatai alapján Horváth I., Tóth Gy. (MÁFI) Horváth Á. (ELTE TTK Atomfizikai T.) 2006 Előhang: nem foglalkozunk a radon egészségügyi hatásával; nem foglalkozunk

Részletesebben

Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Centrum 2. Országos Onkológiai Intézet, Nukleáris Medicina Osztály 4

Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Centrum 2. Országos Onkológiai Intézet, Nukleáris Medicina Osztály 4 99m Tc-MDP hatására kialakuló dózistér mérése csontszcintigráfia esetén a beteg közvetlen közelében Király R. 1, Pesznyák Cs. 1,2,Sinkovics I. 3, Kanyár B. 4 1 Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás

Részletesebben

Pató Zsanett Környezettudomány V. évfolyam

Pató Zsanett Környezettudomány V. évfolyam Pató Zsanett Környezettudomány V. évfolyam Budapest, Témavezető: Dr. Konzulensek: Dr. Dr. Dr. Homonnay Zoltán Varga Beáta Süvegh Károly Marek Tamás A csernobili baleset és következményei Mérési módszerek:

Részletesebben

XL. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23.

XL. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23. XL. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23. Radon Cselekvési Terv az EU BSS tükrében Homoki Zsolt Országos Közegészségügyi Központ Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi

Részletesebben

A SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN

A SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN Nívódíj pályázat - a pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült A SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN Deme Sándor 1, C. Szabó István 2, Pázmándi

Részletesebben

Sugár- és környezetvédelem. Környezetbiztonság

Sugár- és környezetvédelem. Környezetbiztonság Sugár- és környezetvédelem Környezetbiztonság Sugárözönben élünk A Föld mindenkori élővilágának együtt kellett, és ma is együtt kell élnie azzal a természetes és mesterséges sugárzási környezettel, amelyet

Részletesebben

Beltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi

Beltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi Beltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi régióban Völgyesi Péter V. évf. környezettudomány szakos hallgató Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Konzulens: Nagy Hedvig

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Hazai környezetradiológia Fukushima után

Hazai környezetradiológia Fukushima után Hazai környezetradiológia Fukushima után Ugron Ágota 1, Déri Zsolt 2, Fülöp Nándor 1, Homoki Zsolt 1, Kelemen Mária 3, Kövendiné Kónyi Júlia 1, Ormosiné Laca Éva 4, Szabó Gyula 1, Turai István 1 1Országos

Részletesebben

ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN

ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN ALARA-elv A sugárveszélyes munkahelyen foglalkoztatott személyek sugárterhelését az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten kell tartani a gazdasági

Részletesebben

Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft.

Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft. Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft. A szállópor fogalma, keletkezése Ha van vízművek, van levegőművek

Részletesebben

KÖRNYEZETI MINTÁK 90. Sr AKTIVITÁSKONCENTRÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA. XXXIX. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam. Kristóf Krisztina Horváth Márk Varga Beáta

KÖRNYEZETI MINTÁK 90. Sr AKTIVITÁSKONCENTRÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA. XXXIX. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam. Kristóf Krisztina Horváth Márk Varga Beáta KÖRNYEZETI MINTÁK 90 Sr AKTIVITÁSKONCENTRÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA Eötvös Loránd Fizikai Társulat Sugárvédelmi Szakcsoport XXXIX. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Kristóf Krisztina Horváth Márk Varga Beáta

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

A PAKSI ATOMERŐMŰ C-14 KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KÖZELI FÁK ÉVGYŰRŰIBEN

A PAKSI ATOMERŐMŰ C-14 KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KÖZELI FÁK ÉVGYŰRŰIBEN A PAKSI ATOMERŐMŰ C-14 KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KÖZELI FÁK ÉVGYŰRŰIBEN Janovics R. 1, Kern Z. 2, L. Wacker 3, Barnabás I. 4, Molnár M. 1 1 MTA-ATOMKI HEKAL, Debrecen janovics@atomki.hu 2 MTA GKI Budapest,

Részletesebben

Háttérsugárzás. A sugáregészségtan célkitűzése. A sugárvédelem alapelvei, dóziskorlátok. Sugáregészségtan és fogorvoslás

Háttérsugárzás. A sugáregészségtan célkitűzése. A sugárvédelem alapelvei, dóziskorlátok. Sugáregészségtan és fogorvoslás A sugáregészségtan célkitűzése A sugárvédelem alapelvei, dóziskorlátok A sugáregészségtan célja az ionizáló és nemionizáló sugárzások hatásának megismerése az emberi szervezetben - annak érdekében, hogy

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Természetes eredetû sugárzások vizsgálata az úrkúti

Természetes eredetû sugárzások vizsgálata az úrkúti Természetes eredetû sugárzások vizsgálata az úrkúti mangánércbányában KÁVÁSI NORBERT okl. környezetmérnök SOMLAI JÁNOS okl. vegyészmérnök KOVÁCS TIBOR okl.vegyészmérnök (Veszprémi Egyetem, Radiokémiai

Részletesebben

SE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat)

SE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat) SE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat) A sugárzások a károsító hatásuk mértékének megítélése szempontjából

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN

A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN Készítette: Freiler Ágnes II. Környezettudomány MSc. szak Témavezetők: Horváth Ákos Atomfizikai Tanszék Erőss Anita Általános és

Részletesebben

MTA KFKI AEKI KÖRNYEZETELLENİRZÉS 2008. ÉVI JELENTÉS

MTA KFKI AEKI KÖRNYEZETELLENİRZÉS 2008. ÉVI JELENTÉS 52/64 I. táblázat. A KFKI telephelyen üzemelı 17 gamma-szonda 10 perces méréseinek 2008-re vonatkozó statisztikai adatai Állomás száma Összadat Értékelhetı adatok* Üzemképtelen Hibás állapot** Átlag Szórás

Részletesebben

Környezeti hatásvizsgálat

Környezeti hatásvizsgálat Környezeti hatásvizsgálat A környezetvédelem módszerei Vizsgálatok A környezet állapotának felmérése, a változások becslése Tervezés A részletes tervek kidolgozása Beavatkozás A tervek végrehajtása. A

Részletesebben

a NAT-1-0969/2010 számú akkreditált státuszhoz

a NAT-1-0969/2010 számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0969/2010 számú akkreditált státuszhoz Az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet Sugáregészségügyi Fõosztály

Részletesebben

Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet

Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Dr. Márton László PhD 1022 BUDAPEST, HERMAN O. U. 15. Tel.: 06/30/3418702, E-MAIL: marton@rissac.huc A levegőből

Részletesebben

A REAKTORCSARNOKI SZELLŐZTETÉS HATÁSA SÚLYOS ATOMERŐMŰI BALESETNÉL

A REAKTORCSARNOKI SZELLŐZTETÉS HATÁSA SÚLYOS ATOMERŐMŰI BALESETNÉL A pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült A REAKTORCSARNOKI SZELLŐZTETÉS HATÁSA SÚLYOS ATOMERŐMŰI BALESETNÉL Deme Sándor 1, Pázmándi Tamás 1, C. Szabó István 2, Szántó Péter 1 1 MTA Energiatudományi

Részletesebben

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 271 276. HULLADÉKOK TEHERBÍRÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CPT-EREDMÉNYEK ALAPJÁN DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST

Részletesebben

származó ammóniaemisszió kezelése

származó ammóniaemisszió kezelése LEVEGÕTISZTASÁG-VÉDELEM 2.1 6.3 Mezőgazdasági tevékenységekből származó ammóniaemisszió kezelése Tárgyszavak: mezőgazdaság; ammónia; emisszió. Az ammónia (NH 3 ) és az ammónium-ion (NH 4 + ) fontos szerepet

Részletesebben

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI ThermoMap módszertan, eredmények Merényi László MFGI Tartalom Sekély-geotermikus potenciáltérkép: alapfelvetés, problémák Párhuzamok/különbségek a ThermoMap és a Nemzeti Cselekvési Terv sekély-geotermikus

Részletesebben

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Tel: (88) 590-050 Fax: (88) 590-059 Honlap: www.blautech.hu E-mail cím: mail@blautech.hu A Környezetvédelmi Minisztérium

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek 1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek Előzőleg a következőkkel foglalkozunk: Fizikai paraméterek o a bemutatott rendszer és modell alapján számítást készítünk az éves energiatermelésre

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

Témavezető: DR. SOMLAI JÁNOS egyetemi docens

Témavezető: DR. SOMLAI JÁNOS egyetemi docens ÉPÍTŐANYAGOK RADONEMANÁCIÓJÁT ÉS EXHALÁCIÓJÁT BEFOLYÁSOLÓ PARAMÉTEREK MEGHATÁROZÁSA Szerző: SAS ZOLTÁN Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola Témavezető: DR. SOMLAI JÁNOS egyetemi docens Pannon Egyetem

Részletesebben

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető! BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22

Részletesebben

MVM PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT. KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2011.

MVM PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT. KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2011. MVM PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT. KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2011. KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2011. A környezetvédelmi jelentés összeállításában közreműködött szerzők: Baranyi Krisztián Demeter Károly Kovács Ferenc

Részletesebben

Instacioner kazán füstgázemisszió mérése

Instacioner kazán füstgázemisszió mérése Instacioner kazán füstgáz mérése A légszennyezés jelentős részét teszik ki a háztartási tüzelőberendezések. A gázüzemű kombi kazán elsősorban CO, CO 2, NO x és C x H y szennyezőanyagokat bocsát ki a légtérbe.

Részletesebben

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet 4. melléklet A Paksi Atomerőmű Rt. területén található dízel-generátorok levegőtisztaság-védelmi hatásterületének meghatározása, a terjedés számítógépes modellezésével 4. melléklet 2004.11.15. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Biztonság, tapasztalatok, tanulságok. Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE

Biztonság, tapasztalatok, tanulságok. Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE Biztonság, tapasztalatok, tanulságok Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE European Spallation Source (Lund): biztonsági követelmények 5 MW gyorsitó

Részletesebben

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék

Részletesebben

Országos Meteorológiai Szolgálat. Az OLM 2013. évi szálló por PM 10 mintavételi programjának összesítő értékelése

Országos Meteorológiai Szolgálat. Az OLM 2013. évi szálló por PM 10 mintavételi programjának összesítő értékelése Országos Meteorológiai Szolgálat Az OLM 2013. évi szálló por PM 10 mintavételi programjának összesítő értékelése Készítette: ÉLFO Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ 2014 Tartalom Mintavételi program

Részletesebben

Bakonyi Erőmű Rt. - Ajka

Bakonyi Erőmű Rt. - Ajka Bakonyi Erőmű Rt. - Ajka Az előadás témája: Az ajkai biomassza projekt üzemviteli tapasztalatai Előadó: Kovács László 2006. március 01. A Bakonyi Erőmű Részvénytársaság rövid története 1943. - Az első

Részletesebben

Kontrol kártyák használata a laboratóriumi gyakorlatban

Kontrol kártyák használata a laboratóriumi gyakorlatban Kontrol kártyák használata a laboratóriumi gyakorlatban Rikker Tamás tudományos igazgató WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. 2013. január 17. Kis történelem 1920-as években, a Bell Laboratórium telefonjainak

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS JELENTŐSÉGE

AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS JELENTŐSÉGE AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA Három követelményszint: az épületek összesített energetikai jellemzője E p = összesített energetikai jellemző a geometriai viszonyok függvénye (kwh/m

Részletesebben

A RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI 2009.

A RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI 2009. A RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI 2009. Hazánkban a pest megyei Püspökszilágy és Kisnémedi határában létesült Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló már több mint

Részletesebben

Nukleáris létesítmények leszerelése során keletkező nagymennyiségű, kisaktivitású hulladék felszabadítási eljárása (Útmutató-tervezet)

Nukleáris létesítmények leszerelése során keletkező nagymennyiségű, kisaktivitású hulladék felszabadítási eljárása (Útmutató-tervezet) Nukleáris létesítmények leszerelése során keletkező nagymennyiségű, kisaktivitású hulladék felszabadítási eljárása (Útmutató-tervezet) Zagyvai Péter [MTA EK], Juhász László [OSSKI], Pázmándi Tamás [MTA

Részletesebben

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ Nagy Gábor 1, Zsille Ottó 1, Csurgai József 1, Pintér István 1, Bujtás Tibor 2, Bacskó Gábor 3, Nős Bálint 3, Kerekes Andor 4, Solymosi József 1 1 SOMOS Kft., Budapest 2 Sugár- és Környezetvédelmi Főosztály,

Részletesebben

ÜLEDÉKESEDÉSI FOLYAMATOK A DUNA-DELTAI TÓ-RENDSZERBEN

ÜLEDÉKESEDÉSI FOLYAMATOK A DUNA-DELTAI TÓ-RENDSZERBEN Őszi Radiokémiai Napok 2014 Balatonszárszó, 2014. október 13 15. ÜLEDÉKESEDÉSI FOLYAMATOK A DUNA-DELTAI TÓ-RENDSZERBEN Begy R-Cs., Simon H., Kelemen Sz., Reizer E., Steopoaie I. Környezettudomány és Környezetmernöki

Részletesebben

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés 2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói

Részletesebben

A biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai

A biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 1.7 A biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai Tárgyszavak: biogáz; környezeti hatás; ökológiai mérleg; villamosenergia-termelés; hőtermelés. A megújuló energiák bővebb felhasználásának

Részletesebben

A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében

A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében Imre Kornélia 1, Molnár Ágnes 1, Gelencsér András 2, Dézsi Viktor 3 1 MTA Levegőkémia Kutatócsoport 2 Pannon Egyetem, Föld-

Részletesebben

Létminimum, 2008. Tartalom. Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. június Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-249-7

Létminimum, 2008. Tartalom. Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. június Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-249-7 Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. június Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-249-7 Létminimum, 2008 Tartalom Létminimum, 2008...2 A létminimumértékek meghatározása...2 Létminimumértékek a

Részletesebben

STATISZTIKA PÉLDATÁR

STATISZTIKA PÉLDATÁR STATISZTIKA PÉLDATÁR www.matektanitas.hu www.matektanitas.hu info@matektanitas.hu 1 Minden feladat csak szöveges válasszal együtt ad teljes értékű megoldást! Becslés 1. feladat Az alábbi táblázat megadja

Részletesebben

3. Az integrált KVTF-ÁNTSZ közös szállópor mérési rendszer működik. A RENDSZER ÁLTAL VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYEI ÉS ÉRTÉKELÉSE

3. Az integrált KVTF-ÁNTSZ közös szállópor mérési rendszer működik. A RENDSZER ÁLTAL VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYEI ÉS ÉRTÉKELÉSE ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Tiszti Főorvos 1097 Budapest, Gyáli út 2 6. 1437 Budapest, Pf. 839 Központ: (1) 476-1100 Telefon: (1) 476-1242 Telefax: (1) 215-4492 E-mail: tisztifoorvos@oth.antsz.hu

Részletesebben

Az OSSKI által vizsgált kőzetek, ásványok és gyógyhatásúnak vélt eszközök természetes radioaktivitás-tartalma

Az OSSKI által vizsgált kőzetek, ásványok és gyógyhatásúnak vélt eszközök természetes radioaktivitás-tartalma Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet Az OSSKI által vizsgált kőzetek, ásványok és gyógyhatásúnak vélt eszközök természetes radioaktivitás-tartalma Salik Á., Lajos M., Ballay L.,

Részletesebben

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf A sugárvédelmi hatósági feladatok átvételével kapcsolatos feladatok és kihívások Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf Országos Atomenergia Hivatal 2015.04.21. Sugárvédelmi hatósági feladatok átvétele 1 Tartalom

Részletesebben

LAKOSSÁGI SUGÁRTERHELÉS 2010. október 6 (szerda), 15:40-16:50, Árkövy terem

LAKOSSÁGI SUGÁRTERHELÉS 2010. október 6 (szerda), 15:40-16:50, Árkövy terem SE FOK Sugárvédelem, 2010/2011 LAKOSSÁGI SUGÁRTERHELÉS 2010. október 6 (szerda), 15:40-16:50, Árkövy terem Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat 1 Sugárterhelések osztályozásának szempontjai - Sugárforrás

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

2. Fotometriás mérések II.

2. Fotometriás mérések II. 2. Fotometriás mérések II. 2008 október 31. 1. Ammónia-nitrogén mérése alacsony mérési tartományban és szabad ammónia becslése 1.1. Háttér A módszer alkalmas kis ammónia-nitrogén koncentrációk meghatározására;

Részletesebben

Deme Sándor MTA EK. 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23.

Deme Sándor MTA EK. 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23. A neutronok személyi dozimetriája Deme Sándor MTA EK 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23. Előzmény, 2011 Jogszabályi háttér A személyi dozimetria jogszabálya (16/2000

Részletesebben

A távmunka és a távdolgozók jellemzői

A távmunka és a távdolgozók jellemzői TÁRSADALOM A távmunka és a távdolgozók jellemzői Tárgyszavak: foglalkoztatás; humánerőforrás; információtechnológia; munkahely; távmunka trend. Bevezetés A távmunka képlékeny meghatározása arra enged következtetni,

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁZSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely a következő dokumentumot kíséri A TANÁCS IRÁNYELVE

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁZSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely a következő dokumentumot kíséri A TANÁCS IRÁNYELVE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.5.30. SWD(2012) 138 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁZSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely a következő dokumentumot kíséri A TANÁCS IRÁNYELVE az ionizáló sugárzás

Részletesebben

Tárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon.

Tárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon. A TERMÉSZETES ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME 6.5 6.2 Urbanizációs hatások a fák fejlődésére New York környékén Tárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon. Világszerte egyre gyorsul az urbanizáció, amely

Részletesebben

Andó Mátyás Felületi érdesség matyi.misi.eu. Felületi érdesség. 1. ábra. Felületi érdességi jelek

Andó Mátyás Felületi érdesség matyi.misi.eu. Felületi érdesség. 1. ábra. Felületi érdességi jelek 1. Felületi érdesség használata Felületi érdesség A műszaki rajzokon a geometria méretek tűrése mellett a felületeket is jellemzik. A felületek jellemzésére leginkább a felületi érdességet használják.

Részletesebben

FELÜLETEK RADIOAKTÍV SZENNYEZETTSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA Dörzsmintavétel A felületről

FELÜLETEK RADIOAKTÍV SZENNYEZETTSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA Dörzsmintavétel A felületről 81хГ*ЭО tl4.s7fcs4&k2 * FELÜLETEK RADIOAKTÍV SZENNYEZETTSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA Dörzsmintavétel A felületről 19391/1-81 WO» Определение радиоактивных загрязнения поверхностей. Отбор проб трением с плоских

Részletesebben

Sugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok.

Sugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok. Sugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok. Dr. Kóbor József,biofizikus, klinikai fizikus, PTE Sugárvédelmi Szolgálat

Részletesebben

A vörösiszap kiporzásából származó aeroszol tulajdonságai és potenciális egészségügyi hatásai

A vörösiszap kiporzásából származó aeroszol tulajdonságai és potenciális egészségügyi hatásai A vörösiszap kiporzásából származó aeroszol tulajdonságai és potenciális egészségügyi hatásai Hoffer András, Gelencsér András, Kováts Nóra, Turóczi Beatrix, Rostási Ágnes, Imre Kornélia, Nyirő-Kósa Ilona,

Részletesebben

Radionuklidok meghatározása környezeti mintákban induktív csatolású plazma tömegspektrometria segítségével lehetőségek és korlátok

Radionuklidok meghatározása környezeti mintákban induktív csatolású plazma tömegspektrometria segítségével lehetőségek és korlátok Radionuklidok meghatározása környezeti mintákban induktív csatolású plazma tömegspektrometria segítségével lehetőségek és korlátok Stefánka Zsolt, Varga Zsolt, Széles Éva MTA Izotópkutató Intézet 1121

Részletesebben

Radioaktív szennyezés és expozíció vizsgálata nagy műtrágyagyárban és környezetében

Radioaktív szennyezés és expozíció vizsgálata nagy műtrágyagyárban és környezetében SUGÁRZÁSOK 5.1 Radioaktív szennyezés és expozíció vizsgálata nagy műtrágyagyárban és környezetében Tárgyszavak: radioaktív; radioaktív dózis; műtrágya; expozíció; hulladék; izotóp; sugárzás. Természetes

Részletesebben

Elérhetőségek. Dr. Varga Gabriella K.mf.20. varga_gabriella@hotmail.com gvarga@mail.bme.hu. Tanszéki honlap: www.gtt.bme.hu

Elérhetőségek. Dr. Varga Gabriella K.mf.20. varga_gabriella@hotmail.com gvarga@mail.bme.hu. Tanszéki honlap: www.gtt.bme.hu 1. Elérhetőségek Dr. Varga Gabriella K.mf.20. varga_gabriella@hotmail.com gvarga@mail.bme.hu Tanszéki honlap: www.gtt.bme.hu 2. Hallgatói feladatok Zárthelyi dolgozat: 30% 1. HF: 40 % (határidő: 8. hét,

Részletesebben

Időeltolásos tévénézés Magyarországon

Időeltolásos tévénézés Magyarországon www.agbnielsen.hu Időeltolásos tévénézés Magyarországon A 2011. októberi TSV teszt eredményei A digitális műsorszórás beindításával, illetve az ehhez kapcsolódó időeltolásos tévénézést lehetővé tevő eszközök

Részletesebben

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS SZEREPE A SUGÁRTERÁPIÁS SUGÁRBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS SZEREPE A SUGÁRTERÁPIÁS SUGÁRBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS SZEREPE A SUGÁRTERÁPIÁS SUGÁRBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN A Nemzetközi Sugárbiztonsági Normák megfogalmazása szerint BALESETNEK tekinthető: Bármely nem szándékos esemény, beleértve az üzemeltetési

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE ÉMI Kht. 2005.06.21. CRISP Construction and City Related Sustainability Indicators * * * Fenntartható építés? Háttér 1 Egészséges épített környezet

Részletesebben

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Statisztika I. Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Boros Daniella OIPGB9 Kereskedelem és marketing I. évfolyam BA,

Részletesebben

A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése és tárolása

A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése és tárolása A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése és tárolása Eleso Denis Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Kiss Ádám Egyetemi tanár A radioaktív anyag a természetben előforduló

Részletesebben

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett

Részletesebben