FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 Ügyszám: Ügyintéző: FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u : Pf.:246, : (42) , Fax: (42) , ftvkvf_ugyfszolg@ftvktvf.kvvm.hu Internet: Ügyfélfogadás : hétfő és péntek ,szerda és Zöldpont Iroda ügyfélfogadás: hétfő csütörtök és , péntek Telefon mellék: 228 / /2010. Zsiros Tibor/dr. Koós Erzsébet Tárgy: Záhony és Térsége Kommunális Hulladéklerakó Telep (Tiszaszentmárton, 028/5 hrsz.) egységes környezethasználati engedélyének módosítása HATÁROZAT A Felső-Szabolcsi-Környezetvédelmi Kht. (4625 Záhony, Ady Endre u. 35.) továbbiakban környezethasználó részére, a Tiszaszentmárton 028/5 hrsz-ú ingatlanon található Záhony és Térsége Regionális Kommunális Hulladéklerakó Telepének üzemeltetéséhez kiadott /2009., /2008. és /2007. számú határozattal módosított /2007. számú egységes környezethasználati engedély 1. 2., 2.3., 2.4. pontjait az alábbiak szerint módosítom: I. 1. A környezethasználó: Felső-Szabolcsi Környezetvédelmi Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 4625 Záhony, Ifjúság út 749/7 hrsz KSH száma: KÜJ száma: A telephely adatai: 2.1. A telephelyen folytatott tevékenységek megnevezése: nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása (TEÁOR 38.21) (lerakással történő ártalmatlanítás) NOSE-P kód: A telephely KTJ száma: A létesítmény KTJ száma: (A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerinti besorolás: 5.4. pont: Hulladéklerakók 10 tonna/nap feltöltési kapacitáson felül, vagy tonna teljes befogadó kapacitáson felül, az inert hulladékok lerakóinak kivételével.) A területet jellemző súlyponti EOV koordináták: X = ; Y = A tevékenységet jellemző adatok: A hulladéklerakó besorolása a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 4. -a alapján: Szervetlen, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (B1b alkategória). Az engedélyezett kezelési tevékenység a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. tv. 3. sz. melléklete alapján: D5 (lerakás műszaki védelemmel)

2 - 2 - A lerakó Záhony és térségében keletkező települési szilárd hulladékok szakszerű kezelésének, elhelyezésének biztosítása céljából létesült. Az építési engedélyét Fényeslitke Község Jegyzője 619-3/1997., használatbavételi engedélyét Kisvárda Város Jegyzője /2000. IX. határozatokkal adta meg. A lerakó 1998 óta üzemel, üzemeltetését 2002-től a Felső- Szabolcsi Környezetvédelmi Kht. (jelenleg Felső-Szabolcsi Környezetvédelmi Nonprofit Kft.) végzi, aki egyben a tulajdonos is. A depónia tér két ütemre van osztva, amelyből az első ütem valósult meg. A depóniatér területe m 2. Jelenleg az I. ütem feltöltése történik A hulladéklerakó telepen az alábbi létesítmények kerültek kialakításra, illetve elhelyezésre: - depónia tér - csurgalékvíz kezelő rendszer - csapadékvíz elvezető rendszer - behajtó út, üzemi úthálózat - mérlegház és szociális épület - elektromos hídmérleg - abroncsmosó és fertőtlenítő - kocsi és konténermosó - monitoring rendszer - üzemanyag tároló - ivó-, szociális- és tűzi vízellátó rendszer - szennyvíz elvezető hálózat, szennyvíztározó - gázellátó rendszer - elektromos energia ellátó rendszer - kerítés, kapu - véderdő, zöldfelületek A környezethasználó december 31-ével a települési szilárd hulladék átvételét megszüntette. A szabad kapacitás kihasználása érdekében szervetlen, nem veszélyes hulladék lerakása történik a lerakóban. A hulladéklerakó I. ütemének kapacitása t, szabad kapacitása t. 2.4 Az üzemeltetés során alkalmazott elérhető legjobb technika: A hulladéklerakóba a hulladékbetöltés a depónia kapacitásának optimális kihasználásával, tömörítéses szeletekben történő deponálással, dombműveléses technológiával történik a végső betöltési magasság eléréséig, majd a hulladék földtakarásával. A felszín alatti vizek védelmét többszörös biztonság elvét követő műszaki védelem szolgálja. A felszín alatti vizek védelmét szolgáló műszaki védelem rétegrendje felülről lefelé a következő: - eltömődés elleni geotextília (150 g/m 2 ) - 30 cm vastagságú homokos kavics szivárgó réteg (k 10-4 m/s), dréncső fölött min 30 cm takarás - a csurgalékvíz elvezetésére szolgáló DK 110 KPE P-6 perforált dréncső g/m 2 geotextília védelem a szivárgó réteg alatt 2,5 m szélességben, egyébként 400 g/m 2-2 mm HDPE szigetelő lemez - 3x20 cm ásványi szigetelés (k 10-9 m/s) - tömörített altalaj (Trg 95 %) A depónia építése a rendezett terepszintről indult. A depóniát körbevevő támasztótöltés fel és lejáró rámpával készült, rézsühajlása 1:2, szélessége 1,5 m.

3 - 3 - A támasztótöltés szigetelése az alábbiak szerint került kialakításra felülről lefelé haladva: - homokkal töltött gumiabroncs borítás g/m 2 geotextília védelem - 2 mm HDPE szigetelőlemez - támasztótöltés A hulladék betöltés során álcázó töltésekkel folyamatosan rekultivált rézsűfelületet hoznak létre, melynek koronaszélessége 1,5 m, rézsűhajlása 1:2. A csurgalékvíz elvezető rendszer a depóniára hulló csapadékvíz elvezetését szolgálja. A csurgalékvíz gyűjtése vízzáró kivitelű 280 m 3 térfogatú medencében történik. A keletkező csurgalékvíz depóniatérre történő visszaforgatását az átemelő aknába szerelt szivattyú végzi. A csurgalékvíz gyűjtő medence fogadja az abroncsmosónál, valamint a kocsimosónál keletkező vizeket is. A csurgalékvíz gyűjtő dréneket évente egy alkalommal mossák, az átemelő aknát és a medencét évente két alkalommal leürítik, a fenékiszapot eltávolítják, majd folyékony hulladék fogadására alkalmas szennyvíztisztító telepre szállítják fogadó nyilatkozat alapján. A hulladéklerakó területén összegyűlő csapadékvíz elvezetésére szikkasztó övárkot építettek. A csapadékvíz elvezető rendszer (csatornák, átereszek, aknák árkok) napi tisztántartásáról gondoskodnak. A depóniatér megközelítését aszfaltozott szervizút biztosítja. A beszállított hulladék mennyiségének mérése a gépjárművek be és kilépő tömegének elektromos hídmérlegen történő meghatározásával számítógépes adatrögzítéssel történik. A szociális épületben a porta és mérlegelő, a tárgyaló-iroda, kézi raktár, fekete- fehér öltöző, mosdó, zuhanyozó, teakonyha, pihenő kaptak helyet. Az abroncsmosó és fertőtlenítő a telepet elhagyó járművek abroncsfertőtlenítésére szolgál. A medence hossza 18 m, szélessége 4 m, mélysége 0,58 m. A keletkező szennyezett vizet átemelő akna, szivattyú, csővezeték segítségével juttatják a csurgalékvíz gyűjtő medencébe. A lerakótelep szállítóeszközeinek, valamint tároló edényzeteinek tisztítását a kocsi és konténermosóban végzik. A mosás során keletkező szennyezett víz olaj- és iszapfogó műtárgyon keresztül jut a csurgalékvíz gyűjtő medencébe. Az olajfogó műtárgyban keletkező hulladékot veszélyes hulladékként kezelik és átvételi jogosultsággal rendelkező átvevőnek adják át. A telepen üzemelő diesel üzemű gépi berendezések üzemanyag ellátását üzemanyag tárolóból biztosítják. A hordós tároló fedett, villámvédelemmel ellátott, mellette 2 db 100 l- es tűzoltó és kármentesítő száraz homok tartályt helyeztek el. A telep szociális és mosóvíz igényét mélyfúrású kútról (vízjogi engedély száma: /2000.) biztosítják. A keletkező szociális szennyvizet 10 m 3 -es vízzáró vakolattal ellátott medencében gyűjtik, majd folyékony hulladék fogadására alkalmas, engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító telepre szállítják fogadó nyilatkozat alapján A gázellátás és elektromos energia ellátás hálózatról történik.

4 - 4 - A környezetre gyakorolt hatás ellenőrzésére talajvízfigyelő kutak kerültek kiépítésre a hulladéklerakó északi és déli területén. Az 5 db figyelőkút évenként kétszeri mintavételezése során mérik a talajvízszintet, valamint vizsgálják az előírt komponenseket akkreditált laboratóriumban. Az adatokat üzemnaplóban rögzítik, illetve a felügyelőségre megküldik. Az ellenőrzött hulladéklerakás, a lerakó vagyonvédelme érdekében a telep területe kerítéssel van körülvéve. A folyamatos őrzés védelmet biztonsági őrök 24 órában látják el. A telepet északi, keleti és nyugati oldalról meglévő akácos védőerdősávok határolják. A fás vegetáció kellő védelmet és takarást nyújt a lerakó negatív tájképi és egyéb környezeti hatásai ellen. A telep szabad felületeit füvesítették. A zöldfelületeket folyamatosan gondozzák. A hulladéktömeg rendezését és tömörítését HANOMAG C-66 típusú kompaktor végzi. Hulladék mozgatási és töltésemelési feladatokat lát el a POCLAIN L-60 forgó rakodó. A telep üzemi útjainak, az övároknak a takarítására, karbantartására hó eltakarításra használják a JMZ-80 tolólapos árokásót. A személyzet létszáma 12 fő az alábbiak szerint. 1 fő telepvezető 1 fő mérlegkezelő (kompaktorkezelő) 2 fő gépkocsi vezető + 1 fő tartalék (kompaktorkezelő) 4 fő rakodó + 1 fő tartalék 2 fő telep őr A mérlegkezelő ellenőrzi a szállítási okmányokat, valamint szemrevételezi a hulladékot. A hulladék szemrevételezéssel történő vizsgálatát a hulladéklerakóra való beérkezési helyén és a lerakás helyén is elvégezik. Az előírásoknak nem megfelelő hulladék esetén a lerakott hulladékot a szállító járműre vissza kell rakni és a depóniáról elszállítani. Ilyen anyagot az arra kijelölt helyen átmenetileg lehet deponálni a részletes hulladékanalízis elvégzéséig. A hulladékanalízis eredményétől függően kerülhet sor a végleges deponálásra. Amennyiben a lerakó üzemeltetője egy adott hulladékszállítmányt, vagy annak egy részét nem veszi át, akkor a visszautasításról haladéktalanul értesítik a Felügyelőséget. A mennyiségi nyilvántartás a hídmérlegen, a telepre érkező gépjárművek érkező és távozó tömegének mérésével, számítógép segítségével történik. A bemeneti regisztrálás során rögzítik a gépjármű rendszámát, a beszállított hulladékfajta megnevezését, a beszállítás időpontját, a pénzügyi kiegyenlítés módját, valamint a beszállító megnevezését. Külső egyéni beszállító esetén a beszállító megnevezését és a hulladék származási helyét is rögzítik. A hulladékbetöltés a depónia kapacitásának optimális kihasználásával tömörítve történik. A deponálás álcázó töltések védelme mellett történik rendszeres földtakarással. A deponálási tevékenységért a kompaktor kezelő felelős, aki tevékenységét a telepvezető által készített és az üzemeltető, valamint a tulajdonos önkormányzatok által jóváhagyott üzemi terv alapján végzi. A bemeneti regisztrálás után a gépjárművet az ürítési helyre irányítják, ahol a depóniamester-, az ürített anyagot szemrevételezéssel ellenőrzi. A hulladékbetöltés megkezdését követően a rámpa irányából a kompaktor fokozott óvatossággal tolja be a hulladékot a depóniába. Az emelkedő hulladékrézsűt folyamatosan földtakarással látják el, gyepesítik. A földtakarás funkciója elsősorban a szélkihordás

5 - 5 - minimalizálása. Az 1 m vastagságban tömörített hulladékszeleteket évenként szintén földtakarással látják el. A földtakarás vastagsága 20 cm. Az elérhető legjobb technika meghatározása során figyelembe lett véve, hogy a Tiszaszentmártoni hulladéklerakó telep szigetelt, műszaki védelemmel ellátott, de geofizikai monitoring rendszer nincs a hulladéklerakónál kiépítve. II. A /2009., /2008. és /2007. számú határozattal módosított /2007. számú egységes környezethasználati engedély 3.2.7, , pontjait az alábbiak szerint módosítom: Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak A környezethasználó a hulladéklerakással kapcsolatos szabályokra és feltételekre vonatkozó hatályos jogszabályban előírt hulladék átvételi rendszert köteles alkalmazni A lerakásra szánt hulladék azonosítása érdekében a környezethasználónak a hulladék átvételekor és a lerakás helyén helyszíni ellenőrző vizsgálatokat kell végeznie a kísérő dokumentumok és a hulladékszállítmány szemrevételezéssel történő ellenőrzésére, szükség esetén el kell végezni az alapjellemzők gyorsteszttel történő vizsgálatát Ha az alapjellemzés, a megfelelőségi vizsgálat kivéve az alapjellemzéshez szükséges vizsgálatok nélkül átvehető hulladékokat -, továbbá a helyszíni ellenőrző vizsgálat alapján a hulladék eleget tesz a hulladéklerakó átvételi követelményeinek, a hulladék a hulladéklerakóban lerakható, ellenkező esetben a hulladék átvételét a környezethasználónak meg kell tagadnia A környezethasználó az átvett hulladék megnevezéséről, kódszámáról és mennyiségéről elismervényt állít ki A hulladéklerakó a 2.3 pont szerinti szabad kapacitás beteltéig üzemeltethető. A hulladéklerakó bezárását követően gondoskodni kell a lerakó 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 15. -a szerinti rekultiválásáról. A hulladéklerakó rekultiválása a Felügyelőség engedélyével végezhető. Az engedély iránti kérelmet a 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet 4. sz. mellékletének figyelembe vételével kell elkészíteni. Benyújtási határidő: legkésőbb a hulladéklerakó bezárásáig. A hulladéklerakó bezárására irányuló döntést a hulladék átvételi tevékenység megszüntetését megelőző 30 nappal köteles bejelenteni a felügyelőségnek. III. A /2009., /2008. és /2007. számú határozattal módosított /2007. számú egységes környezethasználati engedély 1. számú mellékletét az alábbiak szerint módosítom:

6 - 6 - A hulladéklerakóban átvehető és lerakható hulladékok EWC kód Megnevezés feldolgozatlan textilszál hulladékok feldolgozott textilszál hulladékok hamu, salak és kazán por (kivéve ) széntüzelés pernyéje tőzegpernye és kezeletlen fa eltüzeléséből származó pernye kemence salak üveg alapú, szálas anyagok hulladékai vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladékok egyéb, kevert csomagolási hulladékok üveg csomagolási hulladék textil csomagolási hulladékok szervetlen hulladékok, amelyek különböznek a tól beton téglák cserép és kerámiák beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a tól üveg kábelek, amelyek különböznek a től föld és kövek, amelyek különböznek a tól vasúti pálya kavicságya, amely különbözik a től szigetelő anyagok, amelyek különböznek a és tól gipsz-alapú építőanyag, amely különbözik a től kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a , és tól éles, hegyes eszközök (kivéve ) kazánhamu és salak, amely különbözik az től pernye, amely különbözik a tól kazánból eltávolított por, amely különbözik a től pirolízis hulladékok, amelyek különböznek től fluid-ágy homokja kevert hulladékok, amelyek kizárólag nem-veszélyes hulladékokat tartalmaznak üveg talaj és kövek egyéb, biológiailag lebonthatatlan hulladékok úttisztításból származó hulladék lom hulladék A B1b alkategóriájú hulladéklerakóban átvehető és lerakható hulladéknak a lerakhatósági szempontok szerinti értékelését a kioldási vizsgálatok eredményei, valamint a 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet 2. sz. mellékletének táblázatában felsorolt határértékek összehasonlítása alapján kell elvégezni.

7 - 7 - A hulladéklerakóban t hulladék ártalmatlanítható. V. Egyidejűleg a hulladéklerakóban a kérelemben szereplő, alábbiakban felsorolt hulladékok ártalmatlanítására irányuló kérelmet elutasítom: műanyaghulladék (kivéve a csomagolóeszközöket) fogyasztásra, illetve feldolgozásra alkalmatlan anyagok közelebbről nem meghatározott hulladékok papír és karton csomagolási hulladékok műanyag csomagolási hulladék fa csomagolási hulladékok fém csomagolási hulladékok termékként tovább nem használható gumiabroncsok fa műanyag bitumen keverékek, amelyek különböznek a *-től vörösréz, bronz, sárgaréz alumínium ólom cink vas és acél ón fémkeverékek kazánhamuból eltávolított vas fémek települési és ahhoz hasonló hulladékok nem komposztált frakciója előírástól eltérő minőségű komposzt állati és növényi hulladék anaerob kezeléséből származó kirothasztott anyag papír és karton fém vas papír és karton szennyvíz tisztításából származó hulladék VI. A /2009., /2008. és /2007. számú határozattal módosított /2007. számú egységes környezethasználati engedély rendelkező része az alábbi 4. ponttal egészül ki: 4. Egyéb rendelkezések 4.1 A környezethasználó éves felügyeleti díjat köteles fizetni. A díj mértéke ,- Ft, amelyet egy összegben átutalási megbízással kell teljesíteni minden év február 28-ig a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzat-felhasználási számlára. 4.2 Az egységes környezethasználati engedélyben foglalt követelményeket, előírásokat legalább ötévente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni.

8 - 8 - A /2009., /2008. és /2007. számú határozattal módosított /2007. számú egységes környezethasználati engedély jelen módosítással nem érintett rendelkezései változatlanul érvényben maradnak. Az ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézetének Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltsége a /2010. számú, az ÁNTSZ Kisvárdai, Záhonyi Kistérségi Intézete számú, Tiszaszantmárton Község Jegyzője 67-4/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában előírás nélkül járult hozzá az egységes környezethasználati engedély módosításához. Az eljárási díjat az ügyfél megfizette, egyéb eljárási költség nem keletkezett. A határozat ellen, a közléstől számított 10 munkanapon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de felügyelőségemhez 5 példányban benyújtott fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárásról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló évi CXL. tv a rendelkezik. A fellebbezés díjköteles, mértéke a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. (9) bekezdésében foglaltak tekintetében Ft, az engedélyes adataiban bekövetkezett változás miatti módosítás elleni fellebbezés tekintetében 7500 Ft, az ÁNTSZ Kistérségi Intézetének szakhatósági állásfoglalása elleni fellebbezés díja megegyezik az alapeljárás díjával. A fellebbezés díját fellebbezés esetén a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Magyar Államkincstárnál vezetett számú számlájára kell megfizetni a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg az ügyiratszámra való hivatkozással. A fellebbezés díja, ha azt természetes személy, vagy társadalmi szervezet nyújtja be: 7500 Ft. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására nincs lehetőség. I N D O K O L Á S A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Felső- Szabolcsi-Környezetvédelmi Kht. (4625 Záhony, Ady Endre u 35.) részére az /2007. számú határozatában egységes környezethasználati engedélyt adott a Tiszaszentmárton 028/5 hrsz-ú ingatlanon található Záhony és Térsége Regionális Kommunális Hulladéklerakó Telepének üzemeltetéséhez. A felügyelőség a határozatot a környezethasználó kérelmére, illetve hivatalból több alkalommal módosította. A környezethasználó a december 19-én érkezett, 65/2009. számú kérelmében az egységes környezethasználati engedély módosítását kérte a lerakható hulladékok körére, a rekultivációs terv benyújtására, valamint a hulladéklerakó kategóriájának B1b alkategóriájú hulladéklerakóvá történő átminősítésére vonatkozóan, valamint január 20-án érkezett 11/2010. számú kérelmében a környezethasználó nevében történt változás miatt. A december 19-én indult eljárás ügyintézési határideje a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 20. (11) bekezdése alapján 3 hónap, amely április 11-én jár le. Az ügyintézési határidőt január 6-tól január 15-ig a hiánypótlás, illetve január 28-tól február 11-ig a szakhatóság állásfoglalásának megadása megszakította a Ket. 33. (3) c) pontja alapján.

9 - 9 - A kérelemben foglaltakkal kapcsolatosan a felügyelőség megállapította, hogy a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezésről szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 2. (3) bekezdés d) pontja értelmében az jelentős változtatásnak minősül, mert a hivatkozott rendelkezés szerint, ha a változtatás vagy bővítés önmagában eléri a 2. számú mellékletben meghatározott bármely küszöbértéket, amennyiben ilyen küszöbértéket a 2. számú mellékletben meghatároztak, az minden esetben jelentősnek minősül. A benyújtott kérelem alapján a hulladéklerakó teljes kapacitása tonna, szabad kapacitása tonna, melyet a korábban engedélyezett települési szilárd hulladékoktól eltérően szervetlen, nem veszélyes hulladékkal kívánnak megtölteni. A szabad kapacitás tömege önmagában meghaladja a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletének 5.4. pontjában meghatározott küszöbértéket (Hulladéklerakók 10 tonna/nap feltöltési kapacitáson felül vagy tonna teljes befogadókapacitáson felül, az inert hulladékok lerakóinak kivételével). A fentiek alapján a felügyelőség megállapította, hogy az eljárás a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló módosított 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. számú melléklet III/10. főszám 1. alszáma, valamint III/11. főszáma értelmében igazgatási szolgáltatási díjköteles, a díj mértéke Ft. Az engedélyezési eljárás során szakhatósági állásfoglalás iránti megkeresésre is sor került, az ÁNTSZ egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet (továbbiakban: EÜM rendelet) értelmében a szakhatósági közreműködés díjköteles, melynek díja a hiv. EüM rendelet 1. számú melléklet XI.13. pontja szerint települési szilárd hulladékkal kapcsolatos tevékenység engedélyezési eljárásában történő szakhatósági közreműködés esetén: , -Ft. Az igazgatási szolgáltatási díjat a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 3. (1-2) bekezdése értelmében az eljárás kezdeményezésekor kell megfizetni. A Ket. 44. (4) bek. alapján: Ha az ügyfél az alapeljárás illetékével vagy díjával egyidejűleg nem vagy csak részben fizeti meg a szakhatósági eljárásért fizetendő illetéket vagy díjat, a hatóság haladéktalanul - valamennyi szakhatóság tekintetében - hiánypótlásra szólítja fel. A hatóság akkor keresi meg a szakhatóságot, ha az ügyfél a hiánypótlást teljesítette. Mivel a díj megfizetése az eljárás kezdeményezésekor nem történt meg, - a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 6. e) pontja alapján alkalmazandó, az illetékekről szóló évi XCIII. tv. (továbbiakban Itv.) 73/A. -a és a Ket. 44. (4) bekezdései alapján a felügyelőség hiánypótlásra szólította fel a környezethasználót. Az igazgatási szolgáltatási díjat (eljárás+szakhatósági állásfoglalás) a környezethasználó megfizette, egyéb eljárási költség nem keletkezett. A felügyelőség az eljárás során a nyilvánosság biztosítása érdekében hirdetőtábláján, valamint honlapján, az eljárás megindításáról a évi CXL tv. 29. (6) bekezdésében, és a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 21. (2) bekezdés a.) pontjában foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé. A közzététellel egyidejűleg a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 21. (2) bekezdés ba.) pontja alapján közleményt, a kérelmet és mellékleteit Tiszaszentmárton Község Jegyzőjének, mint a telepítés helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének is megküldte, aki gondoskodott a közlemény helyben szokásos módon történő közhírré tételéről. A közzététel időtartama alatt a tárggyal kapcsolatosan a felügyelőségre nem érkezett észrevétel. Tiszaszentmárton Község Jegyzője 67/2010. számú levelében jelezte, hogy Kállai István 4628 Tiszaszentmárton, Petőfi u. 34. alatti lakos kérte, hogy az eljárás során kiadásra kerülő határozatot részére is küldjék meg. A kérelem elbírálásához szakhatóságként a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.)

10 Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján az ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézet Sz.-Sz.-B. Megyei Kirendeltségét, Tiszaszentmárton Község Jegyzőjét, továbbá a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/B. (1) bekezdés f) pontja, az 5. számú melléklet 1. pontja alapján az ÁNTSZ Kisvárdai, Záhonyi Kistérségi Intézetét kereste meg a felügyelőség. Az ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézetének Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltsége /2010. számú szakhatósági állásfoglalásában előírás nélkül járult hozzá az egységes környezethasználati engedély módosításához. Hozzájárulását az alábbiakkal indokolta: A megkereső hatóság által csatolt dokumentumok alapján, figyelemmel a évi LIII. törvény 70. -ának, valamint a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. (12) bekezdésének rendelkezéseire is, az ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete megállapította, hogy a módosítás (üzemeltetőre, telephelyre, személyi feltételekre vonatkozó adatok, kezelni kívánt hulladékok listája) környezet-egészségügyi érdeket nem sért, erre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A szakhatóság hatásköre, illetékessége a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A (1) bekezdés, illetve az ÁNTSZ-ről és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 362/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet rendelkezésein alapul. Tiszaszentmárton Község Jegyzője a 67-4/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában előírás nélkül járult hozzá az egységes környezethasználati engedély módosításához. Hozzájárulását az alábbiakkal indokolta: A szakhatósági hozzájárulást a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. 4. melléklet 4. pontjára hivatkozva megadom - mivel a telep üzemeltetése során helyi környezet és természetvédelmi területeket nem érint. Az ÁNTSZ Kisvárdai, Záhonyi Kistérségi Intézete 433-3/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában előírás nélkül járult hozzá az egységes környezethasználati engedély módosításához. Hozzájárulását az alábbiakkal indokolta: A megkereső hatóság által csatolt dokumentum és a helyszíni szemle alapján, figyelemmel a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/B. (1) bekezdés f) pontjában és az 5. számú melléklet rendelkezéseire és a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XII. 14.) Korm. rendelet és a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet alapján az ÁNTSZ Kisvárdai, Záhonyi Kistérségi Intézete megállapította, hogy a létesítmény a közegészségügyi előírásoknak megfelel, a környezethasználati engedély módosításának közegészségügyi akadálya nincs, erre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam. A szakhatóság hatásköre, illetékessége az egészségügyi hatósági igazgatási tevékenységről szóló évi XI törvény 2. (1) d) pontja, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 362/2006. (XII. 28.) Kormány rendelet rendelkezésein alapul. E szakhatósági állásfoglalás szakmai tartalmát a kémiai biztonságról szóló évi XXV törvény, a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet, a fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) MN. rendelet és a nemdohányzók védelméről, a dohány termékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló évi XLII. törvény, a

11 települési szilárd és folyékony hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet, az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet alapozza meg. E szakhatósági állásfoglalás a fent említett jogszabályhelyeken túl a évi CXL. törvény (Ket.) 44. (1) bek., 44. (3) bek., 44. (6) és (9) bek. rendelkezésein alapul. A kérelem elbírálásakor figyelembe vettem a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 05.) KvVM rendelet 4. (2), és (3) b) pontjában foglaltakat. A kérelemben foglaltakat megvizsgálva megállapítottam, hogy a rendelkező részben foglalt előírások betartása esetén, az engedélyezett hulladékok kezelése során a hulladékgazdálkodási követelmények teljesülnek, ezért az egységes környezethasználati engedély 2.3, 2.4, , , pontját, és 1.sz. mellékletét a rendelkező részben foglaltak szerint módosítottam és a szervetlen, nem veszélyes hulladékok lerakással történő ártalmatlanítására engedélyt adtam. A kérelemben szereplő, alábbi kódszámú hulladékok B1b alkategóriájú lerakóban történő ártalmatlanítását nem engedélyeztem, mivel a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. tv. 5. (6) bekezdése értelmében ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. A felsorolt hulladékok esetében a hasznosításra van lehetőség, továbbá a hulladékok egy része szervesanyag tartalommal is rendelkezik, így B1b alkategóriájú hulladéklerakón a 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet 4. (1) bekezdés ba) pontja értelmében nem helyezhető el: műanyaghulladék (kivéve a csomagolóeszközöket) fogyasztásra, illetve feldolgozásra alkalmatlan anyagok közelebbről nem meghatározott hulladékok papír és karton csomagolási hulladékok műanyag csomagolási hulladék fa csomagolási hulladékok fém csomagolási hulladékok fa műanyag bitumen keverékek, amelyek különböznek a *-től vörösréz, bronz, sárgaréz alumínium ólom cink vas és acél ón fémkeverékek kazánhamuból eltávolított vas fémek települési és ahhoz hasonló hulladékok nem komposztált frakciója előírástól eltérő minőségű komposzt állati és növényi hulladék anaerob kezeléséből származó kirothasztott anyag papír és karton fém vas papír és karton

12 szennyvíz tisztításából származó hulladék A EWC kódszámú hulladék (termékként tovább nem használható gumiabroncsok) lerakását szintén nem engedélyeztem, mivel a 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet 5. (3) bekezdés d) pontja értelmében tilos hulladéklerakóban lerakni hulladékká vált gumiabroncsot, kivéve a kerékpár-gumiabroncsot és az 1400 mm külső átmérőnél nagyobb gumiabroncsot, továbbá július 1-je után tilos lerakni az aprított hulladék gumiabroncsot. A /2009., /2008. és /2007. számú határozattal módosított /2007. számú egységes környezethasználati engedély rendelkező részének 1. pontja, a környezethasználó nevében történt változás miatt, mivel az Felső-Szabolcsi Környezetvédelmi Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságra változott, a 2.1. pontja a felügyelőség Környezetvédelmi alapnyilvántartó, illetve IPPC létesítmény nyilvántartó rendszerében lévő adatokkal való egyezés miatt került módosításra. A /2009., /2008. és /2007. számú határozattal módosított /2007. számú egységes környezethasználati engedély rendelkező része nem tartalmazott előírást az évenkénti felügyeleti díj fizetésére, valamint az ötévenként történő felülvizsgálat elvégzésére vonatkozóan, így azok a rendelkező rész 4.1. pontjában a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv. 96/B. (1), (3) bekezdése és az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályairól szóló 4/2007. (II. 21.) KvVM rendelet, illetve a rendelkező rész 4.2 pontjában a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. (8) bekezdésében foglaltak alapján kerültek előírásra. A határozatot a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. (12) bekezdése alapján és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. (Ket.) 71. (1) bekezdése alapján a törvény 72. (1) bekezdése szerinti tartalommal hoztam, a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének IV/7. pontjában meghatározott illetékességben eljárva, a 20/2006. (IV.5.) KvVM rendeletben foglaltak figyelembe vételével. A szakhatóságok megkeresésére a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése, 4. sz. melléklete, a 32/B (1) f) pontja, és 5. sz. melléklete alapján került sor. A jogorvoslati lehetőségről és az arra nyitva álló határidőről a évi CXL. törvény 98. (1) és 99. (1) bekezdése alapján adtam tájékoztatást. A fellebbezés díjáról a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló módosított 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése és 1. számú melléklet III/10. főszám 1. alszáma és III/11 főszáma alapján rendelkeztem. Az ÁNTSZ szakhatósági eljárásának díjáról és a fellebbezési eljárás díjáról az 1/2009. EüM rendelet 1., 2. (1), (5) bekezdése és az 1. sz. melléklet XI. 13. pontja rendelkezik. A hulladékok besorolására a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet alapján került sor. A döntést a Ket. 80. (3) bekezdése alapján hirdetményi úton közlöm az érintett nyilvánossággal. Az így közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követő 15. napon tekintem

13 közöltnek és az innen számított 10 munkanapon belül biztosítok jogorvoslati lehetőséget a évi CXL tv. 78. (10) bekezdése értelmében. Ha a határozat közlése postai úton történt, akkor a fellebbezési határidőt a határozat kézhezvételétől kell számítani. A határozatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése alapján megküldöm. Nyíregyháza, március 12. Szentesi Péter sk. igazgató A határozatot kapják: Jogerő előtt: 1. Felső-Szabolcsi-Környezetvédelmi Nonprofit Kft. (4625 Záhony, Ifjúság út 749/7. hrsz.) + térti 2. Kállai István (4628 Tiszaszentmárton, Petőfi u. 34.) +térti 3. ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézetének Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Kirendeltsége (4400 Nyíregyháza, Árok u. 41.) 4. ÁNTSZ Kisvárdai, Záhonyi Kistérségi Intézete (4600 Kisvárda, Mártírok u. 22.) 5. Tiszaszentmárton Község Jegyzője (4628 Tiszaszentmárton, Damjanich u. 30.) 6. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Erdő sor Irattár Jogerő után: 8. Felső-Szabolcsi-Környezetvédelmi Nonprofit Kft. (4625 Záhony, Ifjúság út 749/7. hrsz.) + térti 9. Kötelezés Nyilvántartás; jogerősítés után a jogerősítést végző munkatárson keresztül elektronikus úton. ( , 4.1., 4.2.) A határozatot hirdetményi úton közlöm az érintett nyilvánossággal.