MESTERSÉGESEN SZENNYEZETT VIZEK Cu ÉS Zn TARTALMÁNAK MEGKÖTÉSE CSIPERKEGOMBA KOMPOSZTOK SEGÍTSÉGÉVEL. Czikkely Márton 1 Dr.
|
|
- Gyöngyi Péter
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MESTERSÉGESEN SZENNYEZETT VIZEK Cu ÉS Zn TARTALMÁNAK MEGKÖTÉSE CSIPERKEGOMBA KOMPOSZTOK SEGÍTSÉGÉVEL Czikkely Márton 1 Dr. Bálint Ágnes 2 1 PhD hallgató, Szent István Egyetem MKK, Kémia és Biokémia Tanszék, Gödöllő 2 Tanszékvezető, egyetemi docens, Szent István Egyetem MKK, Kémia és Biokémia Tanszék, Gödöllő A KUTATÁSI TÉMA RÖVID BEMUTATÁSA Kutatásunk témája a nemzetközi szennyvíztisztítási területen napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap. A szennyvizek nehézfém tartalmát és annak csökkentését sokan, sokféle módon vizsgálták már, de a komposztokkal történő nehézfém megkötés, egy új és feltörekvő kutatási terület. Témánk aktualitását és jelentőségét az is mutatja, hogy a szennyvizek nehézfém tartalmának vizsgálatát csiperkegomba komposztokkal végeztük el, ami magában foglalt egy műszeres analitikai módszerfejlesztést is. Kutatásunk módszertani újdonsága abban rejlik, hogy a komposztok viszonylagos nagy nehézfém felvevő képességét kihasználva, egy olyan szennyvíztisztítási technológiai újításba kezdtünk, ami a szennyezett vizek tisztítását még zöldebbé teheti. A komposztok felületén történ Cu és Zn megköttetést több féle módon is végezzük, viszont alábbi tanulmányunkban a rázatásos módszerre fókuszálunk. A rázatásos módon történő megkötés esetében, a törzsoldatok nehézfém tartalma, a szennyvizekéhez hasonlóan, a komposztok felületén kötődik meg, ezzel is segítve a szennyvizek nehézfém tartalmának B szennyezettségi határérték alá csökkenését. SZAKIRODALMI HÁTTÉR A réz, cink és kadmium tartalmú szennyvizek különböző iparágak termelése során keletkeznek. A nehézfémek növekvő felhalmozódása a környezetben új és egyre fejlettebb szennyvíztisztítási technológiák elterjedését eredményezi. Ehhez kapcsolódóan, BAKKALOGLU et. al, 1998 egy bioszorpción és ülepítésen alapuló technológiát dolgoztak ki. BAKKALOGLU et. al, 1998 tanulmánya kiterjedt az olyan különböző típusú hulladék biomassza alapú tisztítási technológiák összehasonlítására, mint a baktériumokat, élesztőgombákat, és eleveniszapot felhasználó módszerekre, továbbá ezek hatékonyságának összehasonlítását is elvégezték az ülepítési / bioszorpciós technológiákéval. A bioszorpciós eljárás során az A. nodosum, S. rimosus és az F. vesiculosus segítségével sikeresen akkumulálták a réz, cink és nikkel ionokat. Vizsgálataink alapján megállapították, hogy az A. nodosum, az S. rimosus, az F. vesiculosus és a P. chrysogenum a legalkalmasabbak a nehézfémek megkötésére a szennyvizekből. A nehézfémek (Cd, Pb, Cu, Zn, and Ni) előfordulását és sorsát vizsgálta a szennyvizekben KARVELAS et. al (2003) a görögországi Thessaloniki város szennyvíztisztító telepén működő eleveniszapos technológia elemzésével. A vizsgálatukhoz felhasznált és elemzett hat féle szennyvíz- és szennyvíziszap mintákat a telep különböző pontjain vették, nevezetesen mindkét típusból vettek mintát az elsődleges ülepítő tartály befolyó és kifolyó részén, illetve csak a szennyvízből a másodlagos ülepítő tartályból. Vizsgálataik során exponenciális összefüggést találtak a nehézfém megoszlási hányados (log K p ) és a szuszpendált szilárd koncentráció között. A Pb kivételével az összes nehézfém előfordulási gyakorisága a szennyvízmintákban majdnem 100%-os volt, míg csak a Pb volt
2 90%-os. KARVELAS et. al (2003) munkájukban arról számoltak be, hogy az egyes nehézfémek közötti fáziseloszlás nagyon keveset változott a tisztítási folyamat során. ULMANU et. al (2003) munkájuk során a réz és kadmium ionok megkötésére aktív szenet, komposztot, cellulózpépet, szennyvíziszapot használtak fel. Vizsgálataik azt mutatták, hogy a réz megkötése a szennyvíziszapot kivéve, a többi anyaggal sikeres volt. QUDAIS and MOUSSA (2004) bemutatták, hogy az ozmózisos és a nanoszűréses technológiák kiválóan alkalmasak a szennyvizek nehézfém tartalmának megkötésére. Az állításuk alapjául szolgáló vizsgálatokhoz laboratóriumi körülmények között elkészített réz és kadmium tartalmú szennyvíz mintákat használtak fel. Vizsgálati eredményeik azt mutatták, hogy az ozmózis és a nanoszűrés a réz esetében 98%-os a kadmium esetében 99%-os hatékonysággal működött. A réz eltávolítás hatékonyságának köszönhetően, a szintetikus szennyvízmintákban az átlagos réz koncentráció 3,5 ± 0,7 ppm értékre csökkent. SEELSAEN et. al (2005) kísérleteikben csapadékvízből kötötték meg a nehézfémeket komposztok és homok segítségével. A komposzt esetében megállapították, hogy a legjobb fizikai-kémiai tulajdonságokkal rendelkezik a réz és cink ionok megkötéséhez. A komposzt nehézfém megkötő tulajdonsága ph 5 értéken megfelelt a Langmuir egyenlet szerinti 11,2 mg/g értéknek. Megfigyelték, hogy a komposzt, homok és egyéb anyagok különböző keverékei növekvő nehézfém megkötési hatékonyságot eredményeztek (Zn 75-96%, Cu 90-93%). Későbbi vizsgálataik során, SEELSAEN et. al (2007) nehézfém szorpciós eredményeinek következtetései a komposztok 88-97%-os hatékonyságának alapultak. A komposzt relatív adszorpciós affinitása a nehézfémekre az alábbi sorrend szerint alakult: Pb 2+ > Cu 2+ > Zn 2+. A nehézfém adszorpció az Freundlich izoterma szerint alakult. Kutatásaik bebizonyították, hogy a kisebb szemcseméretű komposztoknak jobb adszorpciós tulajdonságaik vannak. KOCASOY és GÜVENER (2008) kutatásai ipari szennyvizek nehézfém tartalmának komposzttal történő megkötésén alapultak. Vizsgálták a Cu, Zn, Ni, és Cr megkötő képességet. A kísérletek kezdetén a kísérleti térben (Batch-reaktorban) a kezdeti nehézfém koncentrációk mg/l közötti értéket mutattak. Vizsgálataik során megfigyelték, hogy a komposztok több alkalommal is felhasználhatóak nehézfémek megkötésére. A kutatás egyik következtetése az volt, hogy a komposzt magas vízvisszatartó képességgel bírt a krómot kivéve a többi általuk vizsgált nehézfémre (Cz, Zn, és Ni). További javaslatként, a komposztok későbbi ipari alkalmazását sikeresnek vélték a nehézfém megkötés terén. SELLING et. al (2008) szerint ki kell terjeszteni a biogáz gyártás során keletkező szilárd biogáz fermentumnak (a komposztokhoz hasonló) mezőgazdaságban való felhasználását. Ugyanakkor ez a tevékenység magában hordozza a nemkívánatos nehézfémek környezetterhelő/károsító voltát. Vizsgálatuk során két lépcsőben fermentált biogáz maradékanyagot és komposztot használtak fel. Munkájukban, a 6 napon át, különböző eredetű csurgalékvizeket vizsgáltak, illetve, hogy a szilárd fermentum és komposzt, milyen nehézfém megkötő tulajdonsággal rendelkezik a mintákra nézve. Arra az eredményre jutottak, hogy a Ni esteében 70%, a Zn esetében 40%, míg a Cd-nál 25%-os az megkötődési hatásfok. Egyedül a Cu és a Pb esetében mértek jelentéktelen megkötődést. Vizsgálatainkhoz felhasznált anyagok ANYAGOK ÉS MÓDSZEREK A csiperkegomba komposzt minták ph értéke átlagosan 6,90 körül alakult. 35%-os szárazanyagtartalom mellett, átlagosan az alábbi elemtartalommal rendelkeztek:
3 Elem Tartalom (%) N 0,80 P 0,60 K 0,90 Ca 3,00 Mg 0,30 1. táblázat: A felhasznált csiperkegomba komposztok átlagos elemtartalma A vizsgálatokhoz nem csak komposzt, hanem mesterségesen előállított törzsoldatokat is felhasználtunk (ezzel modellezve az ipari szennyvizeket). Előbbiek elkészítését az Alkalmazott módszerek c. fejezetben részletesen is ismertetjük. Vizsgálataink során alkalmazott módszerek A csiperkegomba komposztok rázatása törzsoldatokkal Vizsgálatainkhoz mesterségesen előállított Cu és Zn tartalmú törzsoldatokkal dolgoztunk. Az oldatokat 1000 mg/l koncentrációkban készítettük el, CuSO 4 x 5 H 2 O és ZnSO 4 x 5 H 2 O kristályvizes Cu és Zn formából. Ezt követően, hígítási sorozatot készítettünk: 1; 2; 10; 50 és 100 mg/l koncentrációkban. A hígítási oldatsorozat elkészítését követően, 45 ml térfogatú műanyag centrifuga csövekbe töltöttünk 10 g komposztot, majd az oldatokból 30 ml mennyiséget. A rázatást 40 min időtartamban, 480 fordulat/min beállítással végeztük. Minden koncentrációban 3x ismétlést alkalmaztunk. A rázatási időtartam leteltét követően, a szuszpenziókat leszűrtük és a Cu és Zn tartalmat befolyásoló esetleges szerves anyag tartalom eltávolításának érdekében, roncsolásnak vetettük alá a mintákat. A szűrt minták roncsolása A roncsolás egy alapvetően fontos részfolyamata volt vizsgálatainknak. Azért volt szükséges elvégezni, mert számunkra kizárólag a Cu és Zn tartalom pontos és reprezentatív mérése volt fontos, viszont ezt a szűrést követően a mintákban maradt esetleges szerves anyag maradványok befolyásolhatták volna. A roncsolás menete a következő volt: minden egyes mintából 5 ml mennyiséget mértünk be a roncsolás során mintatárolásra alkalmazott edényzetbe, majd reagensként hozzá adtunk 5 ml HNO 3 -t és 1 ml H 2 O 2 -t. Ezt követően a roncsolási program ~30 min időtartam volt. A program befejeztét követően, 30 min vízfürdő következett, majd a mintákat szűrtük és 25 ml mérőlombikokba töltöttük, illetve desztillált vízzel feltöltöttük. Ezt követte a roncsolt minták Cu és Zn tartalmának mérése AAS műszerrel. Szárazanyag-tartalom mérés Méréseinket szárazanyag-tartalom mérésével is bővítettük. A szárazanyag-tartalom mérését, a rázatást és szűrést követően visszamaradt komposztokból, 105 o C-on, 2 x 24 h időtartamban, tömegállandóságig végeztük.
4 A Cu és Zn tartalom mérése A roncsolást követően, a minták Cu és Zn tartalmát atomabszorpciós spektrofotométeren mértük. Az eredeti törzsoldatok Cu és Zn koncentrációjából kivonva a mért koncentrációkat, megkaptuk a csiperkegomba komopszt által megkötött Cu és Zn mennyiségét. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK Mérési eredményeinket az alábbi pontokba mutatjuk be. Szárazanyag-tartalom értékek A hígítási sorozat, különböző Cu és Zn koncentrációjú tagjaival terheltük és rázattuk a komposzt mintákat. A rázatást és a szűrést követően, a visszamaradt komposzt minták szárazanyag-tartalmát mértük. Eredményeink az alábbiak szerint alakultak: A 2. táblázatban közölt mérési eredmények alapján elmondható, hogy a kezelések és ismétlések között szignifikáns differencia egyedül a 10 mg/l-es kezelés 2. ismétlésénél állt fent. 1 mg/l 2 mg/l 10 mg/l 50 mg/l 100 mg/l ismétlés 1 0,0501 0,0546 0,0537 0,0579 0,0574 ismétlés 2 0,0552 0,0557 0,0601 0,0533 0,0571 ismétlés 3 0,0553 0,0556 0,054 0,0558 0, táblázat: a szárazanyag-tartalom értékek változása különböző koncentráció értékeknél Az 1. ábra grafikusan is bemutatja, hogy a szárazanyag-tartalom miként változott a három ismétlés és a koncentráció értékek függvényében. 0,061 0,059 0,057 0,055 0,053 0,051 0,049 0,047 0,045 1 mg/l 2 mg/l 10 mg/l 50 mg/l 100 mg/l ism1 ism2 ism3 1. ábra. A szárazanyag-tartalom változása az ismétlések és a kezelési koncentrációk függvényében Mint a diagramon is látható, a kezelések és ismétlések között egyedül a 10 mg/l koncentrációnál volt tapasztalható szignifikáns differencia. Ennek oka, véleményünk szerint az lehet, hogy a kezeléseket, a rázatást, majd a szűrést követően, a visszamaradt komposztokat roncsoltuk, viszont a roncsolás valószínűleg nem ment teljes mértékben végbe, maradt vissza roncsolatlan szerves anyag.
5 A mért Cu és Zn tartalmak bemutatása A rázatást és szűrést követően kapott szűrletekből, háromszoros ismétlésben az alábbi Cu és Zn tartalmakat mértük. A kezelések ismétlései között szignifikáns differencia nem volt. A 2. ábrán látható, hogy a szűrletekben az átlagos Cu és Zn tartalom a teljes kezelési koncentrációk kevesebb, mint felét jelentette. Ebből arra lehet következtetni, hogy a maradék Cu és Zn mennyiséget a felhasznált komposztok felületükön megkötötték. 2. ábra. A Cu és Zn mennyisége a szűrletekben [mg/l] A felhasznált komposztok, felületükön a nehézfémeket igen jó hatásfokkal képesek megkötni (ezt a vizsgálataink is alátámasztották). A szűrletekben mért Cu és Zn koncentrációkat, kivonva az eredeti törzsoldatok koncentrációjából, megkaptuk a komposztok által megkötött nehézfém mennyiségét. Ez alapján, az alábbi megkötési értékeket kaptuk (3. táblázat). Eredeti törzsoldat konc. (mg/l) Szűrletben mért konc. (mg/l) A komposzt által megkötött mennyiség (mg/l) Cu Zn ,451 0,865 4,923 24,101 47,324 0,517 0,756 4,356 23,805 46,967 0,549 1,135 5,077 25,899 52,676 0,483 1,244 5,644 26,195 53, táblázat A komposztok által megkötött Cu és Zn mennyiségének számítása A 3. táblázatban közölt megkötési adatok alapján látható, hogy a csiperkegomba komposzt megkötő képességének hatásfoka, az egyes koncentrációknál 45-55% között mozgott. Ez alapján, a kísérleti módszert javasoljuk ipari szennyvizek esetében is alkalmazni.
6 ÖSSZEFOGLALÁS Vizsgálataink egy hosszabb kísérlet-sorozat első lépéseit jelentették. Célunk az volt, hogy a későbbi, ipari szennyvizekkel végzendő vizsgálatok előtt, mesterségesen szennyezett vizekkel úgymond kalibráljuk módszerünket. Másik, igen fontos célunk az, hogy olyan alternatív Cu és Zn megkötési módszert dolgozzunk ki, amelyik félüzemi-üzemi körülmények között, szennyvíztisztító telepeken is megvalósítható, reprodukálható és mindenképpen az újdonság erejével bíró. Vizsgálataink alapján elmondható, hogy a csiperkegomba komposztok alkalmasnak bizonyultak a megkötő képesség tesztelésére. Mivel, a törzsoldatokkal történt vizsgálatok elfogadható eredményeket mutattak, javasoljuk a továbbiakban is az ismertetett módszerrel történő nehézfém megkötést, ipari szennyvizek esetében is. IRODALOMJEGYZÉK Bakkaloglu, I. et. al (1998): Screening of various types biomass of removal and recovery of heavy metals (Zn, Cu, Ni) by biosorption, sedimentation and desorption. In: Water Science and Technology 38: Karvelas, M. et. al (2003): Occurence and fate of heavy metals in the wastewater treatment. In: Chemosphere 53: Kocasoy, G., Günever, Z. (2008): Efficiency of compost in the removal of heavy metals from the industrial wastewater. In: Environmental Geology 57: Seelsaen, N. et. al (2006): Pollutant removal efficiency of alternative filtration media in stormwater treatment. In: Water Science and Technology 54 (6-7): Seelsaen, N. et. al (2007): Influence of compost characteristics on heavy metal sorption from synthetic stormwater. In: Water Science and Technology 55 (4): Selling, R. et. al (2008): Two-stage anaerobic digestion enables heavy metal removal. In: Water Science and Technology 57 (4): Ulmanu, M. et. al (2002): Removal of copper and cadmium ions from diluted aqueous solutions by low cost and waste material adsorbents. In: Water, Air, and Soil Pollution 142:
NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen
NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen Készítette: Battistig Nóra Környezettudomány mesterszakos hallgató A DOLGOZAT
RészletesebbenModellvizsgálatok a természetes vizek arzénmentesítésére
Modellvizsgálatok a természetes vizek arzénmentesítésére Készítette: Kauker Zsófia Témavezető: Oltiné dr. Varga Margit 2012. Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2. Irodalmi áttekintés 2.1 Az arzén 2.2 Az arzénmentesítés
RészletesebbenMEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ KINYERÉSÉRE
MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ MASZESZ Ipari Szennyvíztisztítás Szakmai Nap 2017. November 30 Lakner Gábor Okleveles Környezetmérnök Témavezető: Bélafiné Dr. Bakó Katalin
Részletesebben11 Arany Janos st., RO-400028, Cluj-Napoca, Romania
Fermentációs folyamatokból visszamaradt élesztősejtek bioszorpciós tulajdonságainak vizsgálata Biosorption and characteristics of residual beer yeast cells from fermentation processes Utilizarea în biosorbție
RészletesebbenKorszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata
Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter
RészletesebbenKOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN
KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN KARDOS LEVENTE 1*, SIMONNÉ DUDÁS ANITA 1, VERMES LÁSZLÓ 1 1 Szent István Egyetem Kertészettudományi
RészletesebbenHulladék-e a szennyvíziszap? ISZAPHASZNOSÍTÁS EGY ÚJSZERŰ ELJÁRÁSSAL
Hulladék-e a szennyvíziszap? ISZAPHASZNOSÍTÁS EGY ÚJSZERŰ ELJÁRÁSSAL Iszapelhelyezési módok az EU-ban (2012) Égetés 15% Egyéb 4% MAGYARORSZÁG Mezőgazdasági felhasználás 9% Hulladék-lerakás 16% Komposzt
RészletesebbenA BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, szeptember 10.
A BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, 2015. szeptember 10. dr. Dér Sándor címzetes egyetemi docens MKK Környezettudományi Intézet Hulladékgazdálkodási és Környezettechnológiai Tanszék A jelenleg
RészletesebbenElőadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams
Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális
RészletesebbenA foglalkozás-egészégügyi orvos munkahigiénés feladatai. Dr.Balogh Sándor PhD c.egyetemi docens
A foglalkozás-egészégügyi orvos munkahigiénés feladatai Dr.Balogh Sándor PhD c.egyetemi docens Üzemek telepítése Környezetkárosító hatások kivédése Építkezési típusok Területbeépítés Tájolás Épületek közötti
RészletesebbenAdszorbeálható szerves halogén vegyületek kimutatása környezeti mintákból
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Adszorbeálható szerves halogén vegyületek kimutatása környezeti mintákból Turcsán Edit környezettudományi szak Témavezető: Dr. Barkács Katalin adjunktus
RészletesebbenAdszorbeálható szerves halogén vegyületek koncentráció változásának vizsgálata kommunális szennyvizek eltérő módszerekkel történő fertőtlenítése során
Eötvös Loránd Tudományegyetem Analitikai Kémiai Tanszék Adszorbeálható szerves halogén vegyületek koncentráció változásának vizsgálata kommunális szennyvizek eltérő módszerekkel történő fertőtlenítése
RészletesebbenUV-sugárzást elnyelő vegyületek vizsgálata GC-MS módszerrel és kimutatásuk környezeti vízmintákban
UV-sugárzást elnyelő vegyületek vizsgálata GC-MS módszerrel és kimutatásuk környezeti vízmintákban Készítette: Kovács Tamás Környezettudomány szakos hallgató Témavezető: Zsigrainé Dr. Vasanits Anikó adjunktus
Részletesebben1000 = 2000 (?), azaz a NexION 1000 ICP-MS is lehet tökéletes választás
1000 = 2000 (?), azaz a NexION 1000 ICP-MS is lehet tökéletes választás Dr. Béres István 2019. június 13. HUMAN HEALTH ENVIRO NMENTAL HEALTH 1 PerkinElmer atomspektroszkópiai megoldások - közös szoftveres
RészletesebbenA programban együttm KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS ANYAGGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI IRODA
A programban együttm ttmköd partnerek: KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS ANYAGGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI IRODA A munka idtartama: 32 hónap Kezdete: 2004. Október 15. Vége: 2007. Június 15. Ma:2007. június 15. MOKKA konferencia
RészletesebbenKomposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása
KTIA_AIK_12-1-2013-0015 projekt Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása Szabó Anita Kamuti Mariann Mazsu Nikolett Sáringer-Kenyeres Dóra Ragályi Péter Rékási Márk
RészletesebbenA tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei
A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú
Részletesebbena NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1586/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Halászati és Öntözési Kutatóintézet Környezetanalitikai Központ Vizsgáló Laboratórium (5540
RészletesebbenA GINOP PROJEKT BEMUTATÁSA SZENNYVÍZTELEPEK ÁSVÁNYOLAJ FELMÉRÉSÉNEK TAPASZTALATAI
A GINOP 2.1.1-15-00433 PROJEKT BEMUTATÁSA SZENNYVÍZTELEPEK ÁSVÁNYOLAJ FELMÉRÉSÉNEK TAPASZTALATAI DR. SZABÓ ZOLTÁN FŐOSZTÁLYVEZETŐ ORSZÁGOS KÖZEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET 2018. JANUÁR 26. GINOP 2.1.1-15-00433
Részletesebben68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31.
68665 számú OTKA pályázat zárójelentés File: OTKAzáró2011 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. A kutatás munkatervének megfelelően a könnyen oldható elemtartalmak szerepét vizsgáltuk a tápláléklánc szennyeződése
RészletesebbenMikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően. Licskó István BME VKKT
Mikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők definíciója Mikroszennyezőknek azokat a vízben mikrogramm/liter (µg/l) koncentrációban jelenlévő
RészletesebbenSzennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger
SZENNYVÍZISZAP 2013 HALADUNK, DE MERRE? Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger 1 Ami összeköt a közös múltunk Ami hasonló: Területe: 83 870 km2, lakossága:
RészletesebbenLABORATÓRIUMI PIROLÍZIS ÉS A PIROLÍZIS-TERMÉKEK NÉHÁNY JELLEMZŐJÉNEK VIZSGÁLATA
LABORATÓRIUMI PIROLÍZIS ÉS A PIROLÍZIS-TERMÉKEK NÉHÁNY JELLEMZŐJÉNEK VIZSGÁLATA TOLNERLászló -CZINKOTAImre -SIMÁNDIPéter RÁCZ Istvánné - SOMOGYI Ferenc Mit vizsgáltunk? TSZH - Települési szilárd hulladék,
RészletesebbenKörnyezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek
Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek Az akkreditálás műszaki területéhez tartozó vizsgálati módszerek A vizsgált termék/anyag Szennyvíz (csatorna, előtisztító, szabadkiömlő, szippantó
RészletesebbenMobilitás és Környezet Konferencia
Mobilitás és Környezet Konferencia Magyar Tudományos Akadémia Budapest, 2012. január 23. Forgalmas autópályák környeztében termelt élelmiszerforrások nehézfém-tartalmának alakulása Kodrik László Ph.D.
RészletesebbenMagyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Dr. Márton László PhD 1022 BUDAPEST, HERMAN O. U. 15. Tel.: 06/30/3418702, E-MAIL: marton@rissac.huc A levegőből
RészletesebbenZn-tartalmú szennyvíz membránszűrése. Dr. Cséfalvay Edit, egyetemi tanársegéd BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék
Zn-tartalmú szennyvíz membránszűrése Dr. Cséfalvay Edit, egyetemi tanársegéd BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék 1 Alapfogalmak Permeát: tisztított víz Permeát fluxus: a membránon átszűrt
RészletesebbenMagyar-szerb határon átnyúló szakmai együttműködés az arzénmentes ivóvízért (IPA projekt)
Magyar-szerb határon átnyúló szakmai együttműködés az arzénmentes ivóvízért (IPA projekt) Melicz Zoltán EJF Baja MaSzeSz Konferencia, Lajosmizse, 2012. május 30-31. Arzén Magyarország Forrás: ÁNTSZ (2000)
RészletesebbenSZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL
SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL Kander Dávid Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Barkács Katalin Konzulens: Gombos Erzsébet Tartalom Ferrát tulajdonságainak bemutatása Ferrát optimális
RészletesebbenGOMBÁK TOXIKUS ELEMTARTALMA SZENNYEZETT TÉRSÉGEKBEN
GOMBÁK TOXIKUS ELEMTARTALMA SZENNYEZETT TÉRSÉGEKBEN Készítette: Kazinczi Krisztián ELTE TTK Környezettan BSc Témavezető: Dr. Tatár Enikő Egyetemi docens 2014 Bevezetés Mesterséges nehézfém szennyező források
RészletesebbenMEMBRÁNOS ELJÁRÁSOK A VÍZTISZTÍTÁSBAN: GYÓGYSZERMARADVÁNYOK ELTÁVOLÍTÁSI LEHETŐSÉGE. Gerencsérné dr. Berta Renáta tud. munkatárs
MEMBRÁNOS ELJÁRÁSOK A VÍZTISZTÍTÁSBAN: GYÓGYSZERMARADVÁNYOK ELTÁVOLÍTÁSI LEHETŐSÉGE Gerencsérné dr. Berta Renáta tud. munkatárs TAPASZTALATOK ÉS KIHÍVÁSOK A MEMBRÁNNAL TÖRTÉNŐ VÍZTISZTÍTÁSBAN SZAKMAI NAP
Részletesebben5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével
5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével 5.1. Átismétlendő anyag 1. Adszorpció (előadás) 2. Langmuir-izoterma (előadás) 3. Spektrofotometria és Lambert Beer-törvény
RészletesebbenÓlom viselkedése montmorillonitos talajban nedvesítési-szárítási ciklusok hatására
Ólom viselkedése montmorillonitos talajban nedvesítési-szárítási ciklusok hatására Készítette: Meskó Zoltán Környezettudomány szak Témavezető: Dr. Ditrói-Puskás Zuárd Egyetemi docens, ELTE kőzettani és
RészletesebbenDr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26.
A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása talajvédelmi hatósági engedély alapján és a szennyvíziszap felhasználásával készült termékek piacfelügyelete Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi
Részletesebbenaz Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó
az Északpesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó Digitális analizátorok és ionszelektív érzékelők Digitális mérések a biológiai rendszerekben: NO 3 N NH 4 N Nitrogén eltávolítás
RészletesebbenSzennyezett talajvizek szulfátmentesítése ettringit kicsapásával
Szennyezett talajvizek szulfátmentesítése ettringit kicsapásával Gulyás Gábor PureAqua Kft. MASZESZ Junior Vízgazdálkodási Szimpózium Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2016. 02. 11. BEVEZETÉS
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1612/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: KAVÍZ Kaposvári Víz- és Csatornamű Korlátolt Felelősségű Társaság (KAVÍZ Kft.)
RészletesebbenAz újságpapírok fémtartalmának jelentősége az újrafeldolgozás és újrahasználat szempontjából
PAPÍRHULLADÉKOK 4.2 Az újságpapírok fémtartalmának jelentősége az újrafeldolgozás és újrahasználat szempontjából Tárgyszavak: hulladékfeldolgozás; mezőgazdaság; nehézfém; papír; újrafeldolgozás; újság.
RészletesebbenAl-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása
l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék
RészletesebbenA CSEPEL MŰVEK TALAJAINAK NEHÉZFÉM SZENNYEZETTSÉGE. Készítette: Szabó Tímea, Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Óvári Mihály, egyetemi adjunktus
A CSEPEL MŰVEK TALAJAINAK NEHÉZFÉM SZENNYEZETTSÉGE Készítette: Szabó Tímea, Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Óvári Mihály, egyetemi adjunktus Bevezetés a talaj hazánk egyik legfontosabb erőforrása
RészletesebbenSzennyvíziszap komposzt energiafűzre (Salix viminalis L.) gyakorolt hatásának vizsgálata
Szennyvíziszap komposzt energiafűzre (Salix viminalis L.) gyakorolt hatásának vizsgálata Bányácski Sándor mezőgazdasági mérnök szak IV. évfolyam Témavezető: Prof.dr. habil. Simon László Bevezetés A biomassza
RészletesebbenFOLYÉKONY ÉS POR ALAKÚ MOSÓSZEREK IRRITÁCIÓS HATÁSÁNAK ÉS MOSÁSI TULAJDONSÁGAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum FOLYÉKONY ÉS POR ALAKÚ MOSÓSZEREK IRRITÁCIÓS HATÁSÁNAK ÉS MOSÁSI TULAJDONSÁGAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Varga Dóra Környezettudomány
Részletesebben2.4.27. VIZSGÁLAT NEHÉZFÉMEKRE NÖVÉNYI DROGOKBAN ÉS NÖVÉNYI DROGKÉSZÍTMÉNYEKBEN
Ph.Hg.VIII. - Ph.Eur.8.2.-1 07/2014:20427 2.4.27. VIZSGÁLAT NEHÉZFÉMEKRE NÖVÉNYI DROGOKBAN ÉS NÖVÉNYI DROGKÉSZÍTMÉNYEKBEN Figyelmeztetés: a zárt, nagynyomású roncsolóedények és a mikrohullámú laboratóriumi
RészletesebbenBiohulladékok kezeléséből származó talajtermékenység-növelő anyagok minőségbiztosítási rendszere
MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ Biohulladékok kezeléséből származó talajtermékenység-növelő anyagok minőségbiztosítási rendszere Dr. Aleksza László*, Dr. Dér Sándor**, Dr. Béres András*,
RészletesebbenKommunális szennyvizek kezelése ferrát-technológiával Gombos Erzsébet Környezettudományi Doktori Iskola III. éves hallgató
Kommunális szennyvizek kezelése ferrát-technológiával Gombos Erzsébet Környezettudományi Doktori Iskola III. éves hallgató Témavezető: dr. Záray Gyula Konzulens: dr. Barkács Katalin PhD munkám célja Különböző
RészletesebbenFerrát-technológia alkalmazása biológiailag tisztított szennyvizek kezelésére
Ferrát-technológia alkalmazása biológiailag tisztított szennyvizek kezelésére Gombos Erzsébet Környezettudományi Doktori Iskola II. éves hallgató Témavezető: dr. Záray Gyula Konzulens: dr. Barkács Katalin
RészletesebbenLIVING AND NON-LIVING BIOMASS AS BIOSORBENTS FOR HEAVY METAL REMOVAL FROM WASTEWATERS
DE TTK 1949 LIVING AND NON-LIVING BIOMASS AS BIOSORBENTS FOR HEAVY METAL REMOVAL FROM WASTEWATERS Egyetemi doktori (PhD) értekezés TONK SZENDE ÁGNES Témavezető Dr. Tóthmérész Béla egyetemi tanár DEBRECENI
RészletesebbenVÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK
VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.5 4.2 Szivárgó víz biológiai kezelése Tárgyszavak: hulladéklerakó; hulladékkezelés;aerob; anaerob; kémiai oxigénigény; biológiai oxigénigény; membrán; bioreaktor. A hulladéklerakók
RészletesebbenSzennyvíz és szennyvíziszap-komposzt gyógyszermaradványainak mikrobiális eltávolítása
MaSzeSz Junior Vízgazdálkodási Szimpózium Budapest, 2016. február 11. Szennyvíz és szennyvíziszap-komposzt gyógyszermaradványainak mikrobiális eltávolítása Tóth Gábor Nyírségvíz Zrt. A probléma felvetése
RészletesebbenSzent István Egyetem Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola
Szent István Egyetem Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola AZ URBANIZÁCIÓ, A VÍZSZENNYEZÉS ÉS VÍZTISZTÍTÁS TECHNOLÓGIAI ÉS TÁRSADALMI KÉRDÉSEI Doktori (PhD) értekezés tézisei Czikkely Márton
RészletesebbenMélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával
2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:
RészletesebbenEgy gyökérzónás nádastavas szennyvíztisztító rendszer talajának és szennyvizének elemtartalma
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 52 (2003) 1 2 145 156 Egy gyökérzónás nádastavas szennyvíztisztító rendszer talajának és szennyvizének elemtartalma 1 NÉMETH NÓRA, 2 BACZÓ GÁBORNÉ és 2 RADIMSZKY LÁSZLÓ 1 Szent István
RészletesebbenKészitette: Szabó Gyula Barlangi kutatásvezetı Csorsza László barlangkutató 2015.12.08.
Szabó Gyula Kutatásvezetı 1188 Budapest, Címer utca 99/b Közép- Duna- Völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelıség Budapest Tárgy: Kutatási jelentés Hiv.sz.: KTF: 10026-3/2014. Tisztelt felügyelıség
RészletesebbenSZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,
SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, ÖSSZETÉTELE, MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA Magyar Károly E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. SZENNYVÍZ ÖSSZETEVŐI Szennyvíz: olyan emberi használatból származó hulladékvíz,
RészletesebbenIpari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék
Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Kezelés Fizikai, fizikai-kémiai Biológiai Kémiai Szennyezők típusai Módszerek Előnyök
RészletesebbenA növény által felvehető talajoldat nehézfém-szennyezettsége. Murányi Attila. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 1022 Budapest Herman Ottó 15.
A növény által felvehető talajoldat nehézfém-szennyezettsége Murányi Attila MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 1022 Budapest Herman Ottó 15. A környezeti kockázatbecslés a kockázat mennyiségi meghatározására
RészletesebbenGreenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére
Kutatási összefoglaló Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére a Krisna-völgyi nádgyökérzónás szennyvíztisztító példáján Összeállította: Kun András Öko-völgy Alapítvány
RészletesebbenZINCI ACEXAMAS. Cink-acexamát
Zinci acexamas Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.8-1 07/2010:1279 ZINCI ACEXAMAS Cink-acexamát C 16 H 28 N 2 O 6 Zn M r 409,8 [70020-71-2] DEFINÍCIÓ Cink-bisz[6-(acetilamino)hexanoát]. Tartalom: 97,5 101,0% (szárított
RészletesebbenEcetsav koncentrációjának meghatározása titrálással
Ecetsav koncentrációjának meghatározása titrálással A titrálás lényege, hogy a meghatározandó komponenst tartalmazó oldathoz olyan ismert koncentrációjú oldatot adagolunk, amely a reakcióegyenlet szerint
RészletesebbenÚszó fedlapok hatásának vizsgálata nem levegőztetett eleveniszapos medencék működésére nagyüzemi helyszíni mérésekkel és matematikai szimulációval
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék Úszó fedlapok hatásának vizsgálata nem levegőztetett eleveniszapos medencék működésére nagyüzemi
RészletesebbenNagyhatékonyságú oxidációs eljárás alkalmazása a szennyvízkezelésben
Nagyhatékonyságú oxidációs eljárás alkalmazása a szennyvízkezelésben Gombos Erzsébet Környezettudományi Doktori Iskola I. éves hallgató Témavezető: dr. Záray Gyula Konzulens: dr. Barkács Katalin PhD munkám
RészletesebbenSzolár technológia alkalmazása a szennyvíziszap kezelésben. Szilágyi Zsolt szennyvízágazati üzemvezető Kiskunhalas, 2018.December 07.
Szolár technológia alkalmazása a szennyvíziszap kezelésben Szilágyi Zsolt szennyvízágazati üzemvezető Kiskunhalas, 2018.December 07. A Kiskunhalasi Szennyvíztisztító telep tervezési alapadatai: A Kiskunhalasi
RészletesebbenBIOSZORBENSEK ELŐÁLLÍTÁSA MEZŐGAZDASÁGI HULLADÉKOKBÓL SZÁRMAZÓ, MÓDOSÍTOTT CELLULÓZROSTOK FELHASZNÁLÁSÁVAL
Pannon Egyetem Vegyészmérnöki- és Anyagtudományok Doktori Iskola BIOSZORBENSEK ELŐÁLLÍTÁSA MEZŐGAZDASÁGI HULLADÉKOKBÓL SZÁRMAZÓ, MÓDOSÍTOTT CELLULÓZROSTOK FELHASZNÁLÁSÁVAL DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
RészletesebbenTextilipari szennyvíziszap felhasználása építőanyagok gyártásában
KÖRNYEZETRE ÁRTALMAS HULLADÉKOK ÉS MELLÉKTERMÉKEK 7.5 Textilipari szennyvíziszap felhasználása építőanyagok gyártásában Tárgyszavak: építőanyag; gyártás; hulladék-újrahasznosítás; szennyvíziszap; textilipar.
RészletesebbenALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok
Jelen kiadvány megjelenése után történõ termékváltozásokról, új standardokról a katalógus internetes oldalán, a www.laboreszközkatalogus.hu-n tájékozódhat. ALPHA Az alábbi standard oldatok fémek, fém-sók
RészletesebbenDr. Köhler Mihály előadása
Biokultúra Tudományos Nap 2011. december 3. szombat Budapest Dr. Köhler Mihály előadása COLAS-ÉSZAKKŐ Bányászati Kft Bodrogkeresztúr Kakas-hegyi riolit tufa bánya COLAS-Északkő Bányászati Kft. Bodrogkeresztúr
RészletesebbenA Hárskúti- fennsík környezetterhelésének vizsgálata az antropogén hatások tükrében
ELTE Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum A Hárskúti- fennsík környezetterhelésének vizsgálata az antropogén hatások tükrében Gyurina Zsófia Környezettudomány MSc Témavezető Dr. Angyal Zsuzsanna
RészletesebbenNitrogén- és szénvegyületek átalakulásának követése egy többlépcsős biológiai szennyvízkezelő rendszerben
Jurecska Judit Laura V. éves, környezettudomány szakos hallgató Nitrogén- és szénvegyületek átalakulásának követése egy többlépcsős biológiai szennyvízkezelő rendszerben Témavezető: Dr. Barkács Katalin,
RészletesebbenA tudomány és a hulladékkezelés kapcsolata
MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A tudomány és a hulladékkezelés kapcsolata Dr. Gyuricza Csaba, dékán XVI. Hulladékhasznosítási Konferencia Gyula, 2014. szeptember 18-19. Témakörök SZIE
RészletesebbenKassai Zsófia üzemeltetési csoportvezető Fővárosi Csatornázási Művek Zrt április 19.
Költségcsökkentés szakaszos levegőztetéssel és analizátorokkal történő folyamatszabályozással az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Kassai Zsófia üzemeltetési csoportvezető Fővárosi Csatornázási Művek
RészletesebbenAnaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel készítette: Felföldi Edit környezettudomány szakos
RészletesebbenFordított ozmózis. Az ozmózis. A fordított ozmózis. Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból:
Fordított ozmózis Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból: A fordított ozmózis során ha egy hígabb oldattól féligáteresztő és mechanikailag szilárd membránnal elválasztott tömény vizes oldatra az ozmózisnyomásnál
RészletesebbenTóvári Péter 1 Bácskai István 1 Madár Viktor 2 Csitári Melinda 1. Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézet
Kistelepülések mezőgazdasági melléktermékekből és hulladékok keverékéből, pirolízis útján történő energia nyerése című projekt tapasztalatai és kutatási eredményei a NAIK MGI-ben Tóvári Péter 1 Bácskai
RészletesebbenSZAKVÉLEMÉNY. Aqua RO ivóvíz utótisztító kisberendezés család egészségügyi szempontú alkalmazhatósága OKI ikt. sz.: 7077/2009 2010. január 26.
SZAKVÉLEMÉNY Aqua RO ivóvíz utótisztító kisberendezés család egészségügyi szempontú alkalmazhatósága OKI ikt. sz.: 7077/2009 2010. január 26. Az Eu Provident Kft. (4026 Debrecen, Mester u. 39) véleményünket
RészletesebbenTelepülési szennyvíz tisztítás alapsémája
Iszapkezelés Települési szennyvíz tisztítás alapsémája Eleveniszapos szennyvíztisztítás Elvi kapcsolás A szennyvíziszap általános összetétele 1. Hasznosítható anyagok Iszapvíz Ásványi anyagok Szerves anyagok
Részletesebben2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai
2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz
RészletesebbenA Lengyelországban bányászott lignitek alkalmazása újraégető tüzelőanyagként
ENERGIATERMELÉS, -ÁTALAKÍTÁS, -SZÁLLÍTÁS ÉS -SZOLGÁLTATÁS 2.1 1.6 A Lengyelországban bányászott lignitek alkalmazása újraégető tüzelőanyagként Tárgyszavak: NO x -emisszió csökkentése; újraégetés; lignit;
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1429/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. Környezet- és Vízminőségvédelmi Osztály Központi Laboratóriumok (2600 Vác, Kodály
RészletesebbenA klórozás kémiája. Kémiai reakciók. Affinitási sorrend. Klórgáz és a víz reakciói gáz oldódása hidrolízis disszociáció
Víz és szennyvíztechnológiai gyakorlatok Fertőtlenítés klórgázzal Vincze lászlóné dr. főiskolai docens A klórozás kémiája Klórgáz és a víz reakciói gáz oldódása hidrolízis disszociáció Szabad aktív klórformák
RészletesebbenNövényi termőközeg (mesterséges talaj) létrehozása hulladék alapanyagokból
Növényi termőközeg (mesterséges talaj) létrehozása hulladék alapanyagokból S O I L U T I L : T A L A J J A V Í T Á S H U L L A D É K O K K A L Klebercz Orsolya, Magos Zoltán, Böröndi Tamás, Nagy Tamás,
RészletesebbenTALAJOK RÉZMEGKÖTŐ KÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA OSZLOPKÍSÉRLETEK SEGÍTSÉGÉVEL
TALAJOK RÉZMEGKÖTŐ KÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA OSZLOPKÍSÉRLETEK SEGÍTSÉGÉVEL Rétháti Gabriella Varga Dániel, Sebők András, Füleky György, Tolner László, Czinkota Imre Szent István Egyetem, Környezettudományi
Részletesebbena NAT /2009 számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1612/2009 számú akkreditált státuszhoz A KAVÍZ Kaposvári Víz- és Csatornamû Kft. Minõségvizsgáló Laboratórium (7400 Kaposvár, Dombóvári út 0325 hrsz.)
Részletesebbena NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0991/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Vizsgálólaboratórium
RészletesebbenMadártollak elemtartalmának analízise Az eredmények ökológiai alkalmazásának lehetőségei
Madártollak elemtartalmának analízise Az eredmények ökológiai alkalmazásának lehetőségei Kolozsvári Katalin Környezettudomány szakos hallgató Témavezető: Dr. Török János Az előadás vázlata Bevezetés A
RészletesebbenBiológiai szennyvíztisztítás
Biológiai szennyvíztisztítás 1. A gyakorlat célja Két azonos össz-reaktortérfogatú és azonos műszennyvízzel egyidejűleg üzemeltetett, bioreaktor elrendezésében azonban eltérő modellrendszeren keresztül
RészletesebbenSzennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia. Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés?
Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés? A fejlődés civilizáció mellékhatásai És mi ezeknek a hulladékoknak a beltartalma? Álláspontok a szennyvíziszap
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM. Készítette: Dr. Hegyi Árpád DR. HEGYI ÁRPÁD TANSZÉKI MÉRNÖK KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI INTÉZET HALGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR DR. HEGYI ÁRPÁD TANSZÉKI MÉRNÖK KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI INTÉZET HALGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 000
RészletesebbenKOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN
KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN Pozsgai Andrea 1, Szüle Bálint 2, Schmidt Rezső 3, Szakál Pál 4 1 MSc hallgató, környezetgazdálkodási agrármérnök, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár 2 PhD hallgató, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár
RészletesebbenIvóvíz arzénmentesítése nanoszűréssel
Szent István Egyetem Ivóvíz arzénmentesítése nanoszűréssel Doktori (PhD) értekezés tézisei Gergely Surd Budapest 2001 ELŐZMÉNYEK ÉS CÉLKITŰZÉSEK Magyarország egyes területein jelentős gondot okoz az arzénnal
RészletesebbenIPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA
IPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA A kommunális szennyvíztisztító telepek a következő általában a következő technológiai lépcsőket alkalmazzák: - Elsődleges, vagy mechanikai tisztítás: a szennyvízben
RészletesebbenMikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program
Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Dr. Czégény Ildikó, TRV (HAJDÚVÍZ) Sonia Al Heboos, BME VKKT Dr. Laky Dóra, BME VKKT Dr. Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők Mikroszennyezőknek
RészletesebbenLiving and non-living biomass as biosorbents for heavy metal removal from wastewaters
Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Living and non-living biomass as biosorbents for heavy metal removal from wastewaters Élő és élettelen biomassza alkalmazása bioszorbensként a nehézfémek szennyvízből
RészletesebbenSZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz
SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1626/2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz Az IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. Környezet- és Munkavédelmi Vizsgálólaboratórium (1033 Budapest, Mozaik
RészletesebbenA gyökérzónás szennyvíztisztítás bemutatása és hatékonysága egy konzervgyári eredetű ipari szennyvíz példáján
A gyökérzónás szennyvíztisztítás bemutatása és hatékonysága egy konzervgyári eredetű ipari szennyvíz példáján Készítette: Körtvélyessy Nelli Témavezető: Angyal Zsuzsanna tanársegéd Külső konzulens: Orosz
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1289/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Heves Megyei Vízmű Zrt. 1 Gyöngyös Város tisztító Telepének Laboratóriuma (3200
RészletesebbenTalajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek
Talajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek A talajszennyeződés forrásai: élő ( főként az ember ) élettelen közvetlenül pl. túlzott műtrágya vagy peszticid
RészletesebbenTermészet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés
Természet és környezetvédelem Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Hulladék-kérdés Globális, regionális, lokális probléma A probléma árnyalása Mennyisége
RészletesebbenMARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFOM
MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MA RKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARK ETINFO MARKETINFO MARKETINFO
RészletesebbenAutomata titrátor H 2 O 2 & NaOCl mérésre klórmentesítő technológiában. On-line H 2 O 2 & NaOCl Elemző. Méréstartomány: 0 10% H 2 O % NaOCl
Automata titrátor H 2 O 2 & NaOCl mérésre klórmentesítő technológiában On-line H 2 O 2 & NaOCl Elemző Méréstartomány: 0 10% H 2 O 2 0 10 % NaOCl Áttekintés 1.Alkalmazás 2.Elemzés áttekintése 3.Reagensek
RészletesebbenELEVENISZAPOS BIOLÓGIAI RENDSZEREK MŰKÖDÉSE, HATÉKONY MŰKÖDTETÉSÜK, FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEIK
ELEVENISZAPOS BIOLÓGIAI RENDSZEREK MŰKÖDÉSE, HATÉKONY MŰKÖDTETÉSÜK, FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEIK HORVÁTH GÁBOR ELEVENISZAPOS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS BIOTECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSEI, HATÉKONY MEGOLDÁSOK KONFERENCIA
Részletesebben