JELES TERMÉSZETTUDÓSAINK, VÁROSUNK, BALATONFÜRED VONATKOZÁSÁBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "JELES TERMÉSZETTUDÓSAINK, VÁROSUNK, BALATONFÜRED VONATKOZÁSÁBAN"

Átírás

1 JELES TERMÉSZETTUDÓSAINK, VÁROSUNK, BALATONFÜRED VONATKOZÁSÁBAN Szerkesztette: Pongrácz László Balatonfüred 2010

2 1 Balatonfüredhez kapcsolódóan, kilenc, olyan természettudóst kell megemlíteni, akiknek az élete, munkássága, valamilyen vonatkozásban Városunkhoz köthető. Szakterület szerint, három földtudományi szakembert (Lóczy Lajos, Ifj. Lóczy Lajos és Cholnoky Jenő), két kémikust és fürdőorvost (Österreicher Manes József és Orzovenszky Károly), egy kémikust és matematikust (Kerekes Ferenc), két fizikust (Teller Ede és Marx György), és egy polihisztor természettudóst (Kitaibel Pál) ismerhetünk meg az alábbiakban. LÓCZY LAJOS ( ) Lóczy Lajos, világhírű geográfus és geológus az, aki a legmeghatározóbban, és számos vonatkozásban, kapcsolódik Balatonfüredhez és a Balatonhoz. E kapcsolódási pontok, Lóczy teljes életművében is jelentős tényezők. Nézzük, e sokszínű életrajzot. Lóczy Lajos szülei Dél-Magyarországon, az Arad megyei Opáloson éltek. A szabadságharc idején, 1848 őszén, a határ menti zavargások, a románok lázadása elől menekültek Pozsonyba. Rövid időre oda költöztek. Itt született Lajos fiúk 1849 November 4.-én. A család visszaköltözése után Lóczy Lajos iskoláit már Aradon végezte. Egyetemi tanulmányokra szülei a zürichi műegyetemre küldték, ahol között, a kor egyik legnevesebb geológusánál, Escher Von Der Linth-nél tanult, majd Linth halála után Albert Heim előadásait hallgatta, s 1874-ben, mérnöki oklevéllel tért vissza Budapestre. Idehaza, a Nemzeti Múzeum ásványtárának nagy nevű mineralógus igazgatója, Krenner József meghívta maga mellé, és December 2.-án kinevezték múzeumi segédőrnek. Ezzel Hantken Miksa örökébe lépett, aki négy évvel előbb vált ki a Múzeum kötelékéből, s került a Magyar Királyi Földtani Intézetbe. Lóczy feladata a földtani és őslénytani anyag gondozása volt. Geológiai munkásságát, szülőföldjén, a Hegyes-Drócsában kezdte el.

3 2 A magyar politikai élet kimagasló alakjának, a reformkor elindítójának, Széchenyi István-nak a fia, Széchenyi Béla, a hetvenes évek elején közép-ázsiai kutató expedíciót szervezett. Az útra jól képzett geográfus és geológus szakembert keresett. Pulszky Ferenc, a Nemzeti Múzeum igazgatója, és Suess Ede, a bécsi egyetem világhírű tanára egybehangzóan Lóczy-t ajánlotta. Így lett tagja, a 28 éves Lóczy, a XIX. század egyik legjelentősebb Ázsia-kutató expedíciójának. Lóczy November 1.-étől Május 1.-ig volt távol hazájától. Ez az út döntő volt egész későbbi életére, emberi és szakmai fejlődésére, önkritikai érzékének kialakulására. A hosszú idő, amely alatt ezen útjának eredményeit nyomtatásra érlelte, azt bizonyítja, hogy mélységesen komolyan vette a vállalt feladatokat. Ismertessük most röviden az expedíció útját. 130 év telt el azóta, és könnyen feledésbe merül, hogy a földrajz és a földtan terén, mily nagy mértékben úttörő volt Lóczy Ázsia-kutatása. Nem kisebb ember, mint Richthofen báró, Kína akkor legkiválóbb ismerője, a berlini egyetem földrajzi tanszékének professzora nevezte, azt a 400 oldalt, amely a magyar és német nyelven megjelent 3 kötetes útleírásban Lóczy földtani megfigyeléseit tartalmazza, a földtani munkák remekművének. Az expedíció December 4.-én indult el hajón Triesztből Bombaybe, ahonnan Lóczy osztrák térképező társával, Kreitner főhadnaggyal Kalkuttába ment, a Bengáliai Ázsiai Társaság könyvtárának tanulmányozására. A könyvtár dzsungelében fellelte az Ázsia-kutató Kőrösi Csoma Sándor elveszettnek hitt kéziratos önéletrajzát. Ez megerősítette elhatározásában hogy Kőrösi Csoma útját követve, megkísérli elérni Lhaszát. Hamarosan nekivágott az útnak. Eljutott Dardzsilingbe, ahol felkereste Kőrösi Csoma sírját, majd Richee angol tiszttel és ötven teherhordó kulival útra kelt. Két hétig menetelt embereivel igen nehéz körülmények között. Feljutott az 5500 méter magas Dzselep-hágóra. Egész útját végig térképezte, kőzetmintákat gyűjtött. Légvonalban, már alig 65 kilométerre volt ekkor Lhaszától.

4 3 Elkészítette a Bhutan-, Szikkim-, Tibet hármas határérintkezés nagy, háromszög alakú területének földtani térképét. Felderítette, hogy a Himalája mögött, egy addig ismeretlen, második hatalmas hegylánc húzódik. Berajzolva térképébe, a Transzhimalája nevet jegyezte mellé. Hosszú évek múlva Sven Hedin a másik oldalról szerencsésen eljutva a hegységbe, szintén a Transzhimalája nevet adja a roppant vonulatnak. A Royal Geographical Society, kételkedve a vonulat létezésében, Lóczy-hoz fordult, döntené el a kérdést. Lóczy helyeselte Sven Hedin felfedezését, de megjegyezte, hogy úti-térképébe ő már jó ideje berajzolta a hegységet, ugyancsak Transzhimalája néven. A Lhaszába vezető úton Lóczy és Richee nem juthatott tovább a fellázított hegyi lakók ellenséges magatartása miatt. Visszafordultak. Lóczy elbúcsúzott Richee-től s Jávába ment. Megmászta és tanulmányozta a Merapi-vulkánt, azután tovább utazott Sanghajba, hogy megismerje és térképezze a Jangcekiang hatalmas deltavidékét és a délre elterülő nagy tavakat. Hónapokat töltött itt, földrajzi és földtani tanulmányokat végezve. Itt szervezték meg Széchenyi Bélá-val és Kreitner-el az expedíciót és innét indultak a tulajdonképpeni belső-ázsiai kutatóútra, a kínai központi kormány engedélyével és nyílt parancsával. Végcél: Dél-Mongólia és Tibet átkutatása. A Jangce medencéjéből Csinglinsan hegységen át Hsziangot, a romokban heverő egykori birodalmi fővárost érintve vezetett útjuk a klasszikus kínai löszvidékre. Lóczy ismerve Richthofen lösztanulmányait, kiegészítő vizsgálatokat végzett s keresztül-kasul bejárta az óriási síkságot. Átvágva ezen a területen, 600 km-t haladt a karaván, a kínai Nagy-fal mentén, miközben Lóczy állandó térképfelvételeket és földtani megfigyeléseket végzett. Átszelték a Nansan-hegységet, leereszkedtek északi oldalán a Góbira, ahol négy hónapot töltött a sivatag tanulmányozásával és térképezésével. Eljutott Tunhuangba, s rábuk-

5 4 kant az Ezerbuddha barlangtemplomra, amelyre később felhívta Stein Aurél figyelmét, aki az útmutatás nyomán, expedíciójával felkereste és tanulmányozta a helyet. További útján Lóczy bejárta a Kuku-nór vidékét, tanulmányozta magát a tavat, majd dél felé kanyarodott az egész expedíció s a Kuku-nórtól 45 nap alatt lejutottak Csengtuba, hogy újból a tibetiek lakta földön haladhassanak tovább. A gyér hegyi levegőt nem bírták a málhás lovak. A karaván poggyászát maguk a tibeti jakhajcsárok vitték. Elérkeztek Patangba, ahol azonban felfegyverzett lámák tömege állta útjukat. Széchenyi külön futárt menesztett Pekingbe. A császári külügyi hivatal látszatra tehetetlen volt. Azt válaszolta, hogy kevés ezen a vidéken a katonája, és a barbár, fanatikus lakossággal az expedíció kedvéért nem kezdhet háborút. Az expedíció visszakanyarodott délnek, de továbbra is tibetiek lakta területen haladt, majd átvágott Jünnanon Burmába, s úgy indult hazafelé. Lóczy, az általa bejárt területeken gyűjtött ősmaradványok, tengeri és szárazföldi puhatestűek, ősemlősök, stb., tudományos leírásával is úttörőn munkát végzett. E téren végzett őslénytani munkái ma is nélkülözhetetlen alapművek. Lóczy, így foglalta össze és jellemezte a vállalkozás hasznát: Földrajzi és földtani szempontból fölöttébb hasznos volt a Tibetbe való eljutás próbálgatása. Alkalmat nyújtott arra, hogy a tibeti felföldet három felől környező magas hegyláncokat keresztül-kasul átszelhessük, és szerkezetüket megvilágíthassuk. Több mint két hónapig utazott tibetiek lakta vidékeken. A tibeti magasföld olyan területeit járta be, ahová európai ember még soha nem jutott el, és így teljesen úttörő jellegűek és értékűek voltak sokoldalú megfigyelései. Így például Lóczy-nak az a megállapítása, hogy Észak-Kína Karbon időszaki képződményeinek sztratigráfiai viszonyai általában az orosz fácieshez közelebb állnak, mint a nyugati, például a németországi Karbon fácieseihez, oly időben történt, amikor még Richthofen is a német Karbonhoz hasonlónak tartotta Kína Karbon képződményeit. Richthofen helyzete nehezebb volt, mint Lóczy-é, mert Richthofen Észak-Kínában (Honan, Sen-si, San-si) tengeri faunákat egyáltalán nem talált.

6 5 Az út egyik legnagyobb eredménye azonban sztratigráfiai szempontból mégis az volt, amikor Lóczy Batangban, Csungtjen mellett, a középső Triász jellemző tengeri (litorális) faunáira bukkant. Lóczy azt is felismerte, hogy fitopaleontológiai szempontból Ázsiának az Amur, Japán, Dél-Kína és az Altai-hegység közé eső része külön flóraterület, és merőben eltér India, Ausztrália, Dél-Afrika Gondwana földjének Glossopteris-flórájától. Lóczy útvonalán a Kréta és az ótercier képződmények szintén kontinentális jellegűek voltak. Bár Lóczy feljegyzései, kőzet- és kövületgyűjtései az expedíció természete miatt hézagosak voltak, Ázsia keleti részének geológiai és fizikai földrajzi viszonyait útja folyamán igen behatóan tanulmányozta és sok olyan eredményhez jutott, amelyek a tudományra nézve minden időben értékesek és nagyobbrészt alapvetőek is. - jellemzi munkáját akadémiai emlékbeszédében Vendl Aladár. Lóczy 1880 tavaszán, hazatérve kínai útjáról, tovább dolgozott a Nemzeti Múzeum ásványtárában. Elsősorban a magával hozott hatalmas anyag kicsomagolásával, osztályozásával, kőzetcsiszolatok készítésével, preparálással és a térképek szerkesztésével volt elfoglalva. A munka minden percét lekötötte s így telt el három év tavaszán azután a Földtani Intézet igazgatója, Böckh János osztálygeológusi állast ajánlott fel neki. Március 7.-én nevezték ki és nyomban szülőföldjére, a Hegyes-Drócsa hegyvidékére küldték földtani felvételre. Mintegy 60 km hosszú, bonyolult tektonikájú terület ez. Lóczy később is sokat foglalkozott e területtel, amelynek leírását azután az Intézet adta ki. Három évig volt csupán a Földtani Intézet kötelékében. Az történt ugyanis, hogy Lóczyt előbbi főnöke, Krenner József, a Nemzeti Múzeum ásványtárának igazgatója visszahódította. Krenner az ásványtár vezetésén kívül a Műegyetemen is tanított s úgy gondolta, hogy a tanszék gondjait megosztja Lóczy-val is. Ő az ásványtant és a kőzettant adja elő, Lóczy pedig a geológiát Március 10.-én nevezték ki Lóczy-t műegyetemi, nyilvános, rendkívüli tanárnak technikai geológiára, az Országos Levéltárban őrzött eredeti okmány dátuma szerint.

7 6 Lóczy a Műegyetemen is csak három évig maradt Július 1.-én kinevezték a budapesti Tudományegyetemre az egyetemes földrajzi tanszék nyilvános rendes tanárának. Ettől kezdve 28 éven át tanított. Mint tanár, végtelenül közvetlen, meleg és szeretetre méltó volt. Tanítványai életük végéig tisztelték és becsülték. Pedig nem kisebb emberek kerültek ki tanítványai közül, mint Prinz Gyula professzor, a későbbi Ázsia-kutató, Réthly Antal, a Meteorológiai Intézet nagynevű igazgatója, Teleki Pál, a későbbi közoktatásügyi miniszter és miniszterelnök, kitűnő és neves földrajztudós, Vadász Elemér és Vendl Aladár akadémikusok, a hazai földtani kutatás egyik legnagyobb mesterei, Vitális István, a selmecbányai főiskola tanára, és Böckh Hugó, a Földtani Intézet későbbi igazgatója. Egyik életrajzírója, Antalffy Gyula szavait idézve: Hogyne lett volna rendkívüli hatással a fiatal földrajzszakos egyetemistákra, amikor fél Európát beutazta velük és úgy tanított. Egyik alkalommal például Lembergen és Kijeven át Moszkvába vitte hallgatóit, onnan Szentpétervárra, majd Helsinkibe, ahonnét Kelet-Poroszországon és Szilézián át tértek haza. Egy másik nyáron Bukarest, Odessza, Batum és Tbiliszi volt a fő útvonal, azután a nagy grúz hadiúton átkeltek a Kaukázus hegyláncán és a Kaspitengert érintve, hatalmas félkörívben kanyarodtak vissza Odesszába. Járt hallgatóival a Balkán-félszigeten, Olaszországban, Finnországban, Törökországban, Oroszországban, s beutazta velük az egész hazai földet. Nagyszerű tanulmányútjainak híre elterjedt külföldön is, ahonnét csoportosan jöttek előadásait hallgatni. Említsük meg, hogy ezekre a csodálatos tanulmányi kirándulásokra Semsey Andor biztosította az anyagi fedezetet s az idők folyamán nem kevesebb, mint aranykoronát folyósított. Ez a bámulatosan sokat tudó, öreg tudós csendes visszavonultságában minden természettudományi mozgalmat éber figyelemmel kísért s mindenütt ott volt, ahol segíteni kellett és lehetett - örökíti meg Cholnoky Jenő Semseynek, ennek a kivételesen nagyvonalú magyar földesúrnak lelki arcvonásait.

8 7 Lóczy 1908-ig maradt az egyetemen. Ekkor nevezték ki Augusztus 19.-ei keltezéssel a Földtani Intézet igazgatójának, a nyugalomba vonult Böckh János utódául, és most már itt is maradt nyugalomba vonulásáig. Igazgatósága utolsó évében, Március 13.-án, még megkapta a helyettes államtitkári kinevezést. Amikor a Földtani Intézet vezetését átvette, még ugyanannak az évnek az őszén, terjedelmes feliratban kérte a minisztertől, hogy a Magyar Királyi Földtani Intézet - hivatalos címből töröljék a királyi szócskát és legyen az új korrekt cím: A magyar állam Földtani Intézete. Előterjesztést tett továbbá arra nézve, hogy kiterjeszthesse a budapesti földtani intézet a részletes geológiai felvételeket Horvát-Szlavonországra is, valamint Bosznia és Hercegovina területére mert a földtani ismeretek fogyatékossága, a részletes földtani felvételek hiánya jellemzi ezeket az országokat és különösen a Száván túli részek és a horvát tengerpart Európa legkevésbé ismert területei közül valók. Kereken kimondja, hogy erre a célra horvát szaktársak bevonásával, új állásokkal és jelentékenyen felemelt költségvetéssel kell a lehetőséget megteremteni. Lóczy nagyon sokat törődött az országos földtani felvételekkel is. Minden geológust rendszeresen meglátogatott munkaterületén. A helyszíni viszonyokat megbeszélte velük, a munkát az egész ország szempontjából egységesebbé tette. Kezébe vette az ország északnyugati területein a földtani vizsgálatok irányítását, hogy a régebbi osztrák kutatásokat kiegészítse és korszerűsítse. Az észak-magyarországi tájakról a részletes jelentésekben egész sor kitűnő földtani szelvényt adott közre.

9 8 Elévülhetetlen érdemei voltak az erdélyi földgázkutatásban is. Böckh János után ő tette először a maga ügyévé a földgáz- és kőolajkutatást. Ez a kutatás kezdetben kálisó-kutatás céljából indult meg. Az ő határozott kérésére küldte ki az állam 1907-ben Papp Károlyt, a Földtani Intézet osztálygeológusát, Böhm Ferenc-el és Budai Ernővel. Papp Károly javaslatára a kissármási Bolygóréten 1908 Novemberében telepítettek fúrást. 313 m mélységből napi m 3 földgázt kaptak s ettől kezdve újból megindultak hazánkban a rendszeres szénhidrogén-kutatások. A további kutatómunka élére, az Intézet későbbi igazgatóját, abban az időben a selmecbányai főiskola tanárát, Böckh Hugó-t állította az állam. Valamivel később, 1911-ben, Lóczy már mint az Állami Földtani Intézet igazgatója, a román állam meghívására romániai területen foglalkozik kőolajkutatással és Románia kőolaj-területeinek földtani felépítésével. A kőolajkutatás területén elért eredményeiért a román király a koronarend középkeresztjével tüntette ki ban a magyar Közoktatásügyi Minisztérium megbízásából megszervezte, számos szakember közreműködésével, Magyarország leírását, amely 1918-ban látott napvilágot és amelyben Lóczy-nak Magyarország földtani szerkezete - című elsőrangú összefoglaló bevezetése kezdi a kötetet. Két évvel azután, hogy kinevezték a budapesti Tudományegyetem földrajzi tanszékére tanárnak, 1891-ben a Magyar Földrajzi Társaság választmányi ülésén előterjesztést tett, hogy legnagyobb tavunknak, a Balatonnak és tágabb értelemben vett környékének vizsgálata tétessék tanulmány tárgyává. Hazai és külföldi szakemberek bevonásával olyan részletes tanulmánytervezetet dolgozott ki, amelyre az anyagiakkal jobban ellátott külföldön is alig volt példa. Megint Semsey Andor állt melléje. A sokkötetes óriás kiadványsorozat több mint forintba került, ami a maga idején hallatlan összeg volt. Több mint 60 munkatársának 20 éven át kitartó munkával létrehozott 33 kötete, illetve 7000 lap terjedelemre rúgó tudományos publikációja az eredmény. Arthaber, Bather, Bittner, Diener, Frech, Jaekel, Kittl, Vinassa de Regny a nevesebb külföldi munkatársai.

10 9 Ebben a sorozatban írta élete egyik főművét: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése címen, 617 oldalon ban jelent meg magyar és később német nyelven. Amidőn a Földtani Intézet igazgatójává kinevezték, az így kezére kerülő anyagi és szakmai lehetőségek mindenképpen fokozták a Balaton vidékének kollektív kutatását. Intézetének szakemberei is szívvel-lélekkel álltak melléje ben a Magyarhoni Földtani Társulat kitüntette a Szabó József-éremmel, ban a Magyar Tudományos Akadémia nagydíját kapta meg, amelyet 1896-ban egyszer már neki ítéltek kelet-ázsiai kutatásaiért ban pedig az Akadémia tiszteleti tagjává választották. Fent már említésre került, hogy 11 évig volt az Állami Földtani Intézet élén, és ha elődeinek az Intézet szervezése, vagy az állandó épület életre hívása okozott gondot, neki az első világháború okozott nehézségeket. Egymás után vitték el katonai szolgálatra legképzettebb szakembereit, ezenfelül az idehaza maradottak egy részével és külső szakemberekkel, 1916-tól éveken át kellett Jugoszlávia földtani felvételével foglalkoznia és az ország átnézetes földtani térképét elkészítenie. Nagyszabású munka volt ez is. Megjelent, bár kiadását már nem az ő életében rendezték sajtó alá. Amikor a Földtani Intézet igazgatója lett, 26 európai város földtani intézetét látogatta meg tanulmányozás céljából. Kétségkívül a geológia művelésének hagyományos módjait, a szakmai kultúra széles horizontját, munkálkodásának eszmegazdagságát köszönhette világlátottságának. Egy évvel azután, hogy az Intézet vezetését átvette, 1909 tavaszán Budapesten, az Állami Földtani Intézet falai között megrendezte az első nemzetközi talajtani kongresszust, vagyis súlyt helyezett arra, hogy az Intézet és a földtudományi szakma kapcsolata a külfölddel élő és eleven legyen. Külön említést érdemel, Lóczy őslénytani munkássága, melynek során számos, a tudományra nézve új fajt írt le, az általa térképezett területeken, tett gyűjtéseiből. Ugyanakkor, számos új fajt, kortársai és későbbi követői, tiszteletük jeléül, róla neveztek el.

11 10 Még ben, Arad megyei szőlőbirtokát nővérére bízta, és nyári tartózkodás céljából, Balatonarácson, Cholnoky László, veszprémi ügyvéd villája szomszédságában, úri házat vásárolt, ahonnét kutatásait halála napjáig vezette. Élete végén, hetven éves korában, fáradt, és törődött. Nyugdíjazását kérte. Vidéki kúriájába, Balatonarácsra, a Balaton mellé vágyott tavaszán vonult nyugdíjba és egy év múlva, Május 13.-án hunyt el szívszélhűdésben a balatonfüredi szanatóriumban (Szívkórház). Balatonarácson temették el. Végső nyughelye, balatoni vörös homokkőből készült sírköve, a honi földtudományok történetének kiemelt emlékhelye. Stein Aurél, az elnéptelenedett belső-ázsiai romvárosok megszállott kutatója, angol és magyar nyelvű munkájában hálásan említi meg a mesterének tekintett Lóczy Lajos nevét, hiszen neki köszönhette egyik legnagyobb jelentőségű felfedezését. Nem véletlen, hogy Lóczy Lajos balatonarácsi, permi vörös homokkő síremlékén üveg alatt látható, az a lepréselt havasi gyopár, melyet Stein Aurél küldött Kasmírból utolsó üdvözletként. Lóczy Lajos nevét viseli Balatonfüreden, a két tannyelvű idegenforgalmi gimnázium és szakközépiskola, melynek bejárata előtt áll a névadó bronz mellszobra. Városunkban további két emléktáblája van Lóczy Lajosnak. A balatonarácsi vasútállomástól induló, Arácson át Csopakra tartó széles út is ( Arács főútja ) Lóczy Lajosról lett elnevezve. Az 1882-ben Balatonfüreden, a Tamás-hegy oldalában, kőfejtés közben felfedezett barlangot, 1930-ban, Kadic Ottokár barlangkutató javaslatára, szintén Lóczy-ról nevezték el. A Lóczy-barlang ma Balatonfüred egyik számottevő ökoturisztikai vonzereje, látnivalója. Forrás munkák: Cholnoky Jenő (1920): Lóczy Lajos dr. az ember és a földrajztudós. Földrajzi Közlemények 48. pp ; Vendl Aladár (1928): Lóczy Lajos. Magyar Tudományos Akadémia. Emlékbeszédek. 20. pp ; Teleki Pál (1930): Dr. Lóczy Lajos az ember és a professzor. Földrajzi Közlemények 58. pp ; Antalffy Gyula (1964): A Himalájától a Balatonig (Lóczy Lajos élete). Móra Ferenc Könyvkiadó pp ; Tasnádi Kubacska András (1969): A Földtani Intézet igazgatói. 100 éves a Magyar Állami Földtani Intézet pp ; Kubassek János: Lóczy Lajos szerepe Ázsia földtudományi feltárásában A Magyar Tudományos Akadémián November 4.-én tartott Lóczy emlékülésen elhangzott előadás rövidített változata

12 11 Ifj. LÓCZY LAJOS ( ) Június 5.-én született, Budapesten. A Magyar Állami Földtani Intézet Igazgatójának kinevezték, Július 21.-én. Megvált az Intézettől November 1.-én. Igazgató volt 16 évig. Édesatyja, Id. Lóczy Lajos, Svájcba, a zürichi egyetemre küldte, ahol Schardt-nak és Rollier-nek a tanítványa volt, de hallgatta P. Heim, Grubermann és Niggli előadásait is. Különösen sokat köszönhetett Rollier-nek, aki első jelentős, nagyszabású munkájától kezdve mindvégig komoly támasza volt. Lóczy ugyanis, a magyarországi Jura időszak képződményeinek, egyik legfontosabb és legjellemzőbb Ammoniteszanyagát, a Villányi-hegység kallóvi faunájának feldolgozását tűzte ki maga elé. A hatalmas munka 1909-ben jelent meg, és 131 faj leírását tartalmazza. A világszerte intenzíven kutatott kallóvi réteg- és fauna-együtteseknek ma is nélkülözhetetlen, alapvető irodalmi forrásmunkája. Hölder, Júra kötetében, 1964-ben, külön kiemeli fontosságát és fauna gazdagságát. A Júra időszakról írt, nagy összefoglaló munkák általánosan idézik ezt a művét (Ifj. LÓCZY L.: A villányi callovien-ammoniteszek monográfiája. - Geologica Hungarica Series Geologica 1(3-4): ). A Villányi-hegység első, részletes geológiai térképezését is ő végezte (Ifj. LÓCZY L.: A Villányi- és Báni-hegység geológiai viszonyai. - Földt. Közl Taf. VII-VIII. Abb Budapest 1912.; Ifj. LÓCZY L.: Baranya vármegye déli hegyvidékének földtani viszonyai. - Magyar Kir. Földt. Int. Évi Jel ről Budapest 1913.). Lóczy Svájcból hazatérve sokat foglalkozott hazánk, különösen azonban a Balatonfelvidék részletes tektonikai elemzésével.

13 12 Két nagy munkában (Ifj. LÓCZY LAJOS 1917: A Balaton-felvidék hegyszerkezeti képe Balatonfüred környékén. - Földtani Intézet Évi Jelentése 1916-ról, pp ; Ifj. LÓCZY LAJOS 1937: A Balatonfüred és Aszófő között elterülő vidék hegyszerkezeti és hidrogeológiai viszonyai, különös tekintettel a széndioxid gáz és savanyúvíz feltárásra. - Földtani Intézet Évi Jelentése ről, pp ) foglalta össze Balatonfüred és közvetlen környéke szerkezeti földtanát, és részletesen ismertette a savanyúvíz-források földtani környezetét, mai napig érvényesen meghatározva, a lehetséges további hasznosításnál nem nélkülözhető paramétereket (a források vízhozama, ingadozása, stb.). A budapesti Tudományegyetemen a tektonika magán tanára volt. Az ezerkilencszáz-húszas évek elején kinevezték a budapesti közgazdaság-tudományi egyetemre, a földtan nyilvános rendes tanárává, ahol 1948-ig adott elő. Egyetemi tanári munkájában, majd 1932-től kezdve az Állami Földtani Intézet vezetésében nagy segítségére volt világlátottsága, széleskörű földtani tájékozottsága és nyelvismerete. Előbb Lengyelországban, majd éveken át Szumátrán, Jáván, Borneón, Celebeszen, azután Dél-Amerikában, Egyiptomban és Törökországban végzett szénhidrogén-kutatásokat. Megfordult az Amazonasz forrásvidékén, Equadorban és Brazíliában. Lóczy az Intézet vezetésében liberális volt. Felfogása az volt, hogy az Intézet folytassa gyakorlati célú, nyersanyag kutatási munkáját és e mellett végezzen tudományos célból is reambuláló munkákat, és a két irányzat végül is a kiértékelés során regionális jellegű tudományos földtani térképfelvétellé fejlődjék. Elsősorban a szénhidrogének kutatását tűzte ki célul. Erre kényszerítette különben az ország nehéz gazdasági helyzete, és mint kőolajkutatással foglalkozó szakembernek, ez amúgy is szívügye volt.

14 13 Nem hanyagolta el az ország síkvidékeinek földtani térképezését és ezzel egybekötve a talajtérképezést, a hidrogeológiai kutatásokat és az artézi kutak adatainak rendszeres feldolgozását sem. A gyakorlati céloknak megfelelően, a gazdasági fontosságú földtani megfigyelések térképi ábrázolására és közreadására különösen nagy gondot fordított. Megindította a Bükk, a Gerecse és a Mecsek hegység kiegészítő földtani felvételét, valamint a Bakony hegység részletes rétegtani, tektonikai, ősföldrajzi és fejlődéstörténeti vizsgálatát. Lóczy alatt, az Intézet külföldi kapcsolatai Nopcsa Ferenc és Böckh Hugó ilyen irányú erőfeszítései után tovább javultak. De gondoskodott arról is, hogy a hazai tudományos fórumokkal (Akadémia, egyetemi tanszékek), az Intézetnek kedvező kapcsolatai legyenek. Ennek a célnak az érdekében rendezett éveken át a Földtani Intézetben, 1939-től kezdve, Vitaüléseket, amelyeken sok értékes előadás hangzott el, és számos új gondolat vetődött fel. A világháborús helyzet teremtette nehézségeken is ő vezette át az Intézetet 1944-ig. A háború utolsó időszakában, a német megszállás és a nyilas uralom nyomasztó hatása alatt, valamint az ország gazdasági erejének kimerülése és a katonai vereségek következében a Földtani Intézet munkája is fokozatosan megbénult. Lóczynak köszönhetően, az Intézet egy részét Balatonarácsra telepítették, felismerve, hogy nehezen lehetett volna útját állni, hogy az Intézet értékeit nyugatra ne szállítsák. A könyvtárat (ma Országos Földtani Szakkönyvtár) megosztva Akli-pusztán, Somogyváron és Balatonarácson helyezték el. A térképtár anyagát hordókba csomagolva, a Szőlészeti Intézet kertjében ásták el, s a föld alá rejtették a laboratórium platinakészletét is.

15 14 A háborút követően, rövid ideig újra részt vett az intézeti munka megszervezésében, majd külföldi meghívásainak eleget téve, végleg megvált az Intézettől Júliusában szakértői munkára Törökországba utazott, ahonnan azután nem tért többé vissza Januárjában látogatott ismét Magyarországra Január 19.- én Balatonfüredre is eljött, és a Lóczy Lajos Gimnázium Vendégkönyvébe írta a következő sorokat: 28 év után viszontlátva Balatonfüredet csodálattal tapasztaltam az óriási fellendülést és láttam a nagyszerű Lóczy Lajos nevét viselő gimnáziumot. Szép jövőt kívánva igaz tisztelettel Lóczy Lajos B. Füred, 1973 január 19 A Magyar Földrajzi Múzeum egyik, ben berendezett időszaki kiállítása, Ifj. Lóczy Lajos ( ) kőolajkutató geológus munkásságát mutatta be fotókon, dokumentumokon, valamint személyes tárgyakon keresztül, a tudós halálának 25. évfordulója alkalmából. Páratlan értékű írásos dokumentumokon, személyes hangvételű leveleken, korabeli fotókon, újságcikkeken és használati tárgyakon keresztül lehetett megismerni Ifj. Lóczy Lajos kutató tevékenységét a tárlaton. A kiállítás végigkövette a kutató pályáját, külföldi tanulmányai kezdetétől utazásainak különböző állomásain át. Lóczy saját készítésű térképei mellett, megtekinthetők voltak utazásai alkalmával készített fotográfiái is (így például, megörökítette azt a pillanatot is, amikor segítőivel átkelt a neves Lematang folyón, közvetlenül a Sirapoeloe vulkán előterében), és a korabeli híradások egy-egy fel-fedezéséről, érdemeiről. Lóczy Lajos édesapja, a világhírű Ázsia-kutató, Id. Lóczy Lajos munkásságát követte, amikor a földtudományok mellett kötelezte el magát. Érettségit szerzett a Kegyes rendiek gimnáziumában, ahonnan egyenesen a zürichi egyetemre vezetett útja ben diplomázott, majd egy esztendő múlva már a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem földtani tanszékén találjuk tanársegédként. Munkássága korai éveiben, a Földtani Intézet munkatársaként, a Villányi-hegység callóvi Ammonitesz-faunájáról írt monográfiája világhírnevet hozott számára. Édesapjával együtt tevékenykedhetett az MTA Balkán-kutató tudományos expedíciójában az I. világháború éveiben. Ezt követően a Royal Dutch Shell vállalat megbízásából geológiai munkálatokat végzett számos területen, így Timorszigetén, Szumátrán, Celebeszen, Ecuadorban, Peruban, és Lengyelországban, Romániában valamint Jugoszláviában is 1921 és 1932 között ban a Közgazdasági Egyetem gazdaság-geológiai tanszékének tanára lett, 1932-ben pedig a magyar Állami Földtani Intézet igazgatójává választották. Kőolajkutatásai nem csak az első magyarországi mezők körére terjedtek, hiszen Marokkóban, majd Kelet-Trákia és Anatólia geológiai kutatásában is részt vett. Szakértőként tevékenykedett a Brazil Állami olajvállalat felkérésére, ahol 1958-ban állampolgárságot is szerzett. Természetesen ezzel nem fejezte be utazásait, hiszen az Iráni Nemzeti Olajtársaság geológiai tanácsadójának kérte fel ben végül letelepedett Rio de Janeiro-ban, ahol az egyetem szerkezeti-geológiai professzorává emelték, s érdemei minősítéseként 1967-ben a Brazil Tudományos Akadémia tagjai közé választották ben írt, nagy jelentőségű tanulmánya nyomán tárták fel Brazília atlanti selfjében a kőolajat. Munkásságának köszönhető, hogy a Brazil Állami Kőolajipari Vállalat 1975-ben feltárta az első lelőhelyeket. Szakmai dolgozatainak száma meghaladja a 90-et. Munkásságának elismeréseként, a világ több tudományos testülete választotta levelező és tiszteletbeli tagjává. Sokoldalú elméleti és gyakorlati tudományos munkája révén nagy megbecsülést szerzett a magyar névnek szerte a világon.

16 15 CHOLNOKY JENŐ ( ) Lóczy Lajos tanítványának, Cholnoky Jenő geográfusnak a neve és élete szinte minden fontos mozzanata, szintén elválaszthatatlanul kapcsolódik Városunkhoz és a Magyar-tengerhez. Ismerjük meg e jeles tudós életrajzát, Dr. Cserny Tibor geológus, limnogeológus összeállítása alapján, melyet a Balatonarácsi, Dr. Cholnoky Jenő emlékoszlop és pihenő avatására (Balatonarács, július 23.) írt. Cholnoky Jenő, színes egyéniségű, nemzetközi elismertséget szerzett földrajz tudós 140 évvel ezelőtt, július 23-án született Veszprémben. Családját a város jó nevű, régi családjai között tartották számon: apja Cholnoky László ügyvédként kereste meg népes családjának kenyerét, anyja Zombath Krisztina féltő gonddal és nagy szeretettel nevelte öt gyermekét. Közülük három kimagasló tehetség volt: Viktort és Lászlót az irodalomtörténet, Jenőt a földrajztudomány tartja számon. Jenő elemi és középiskoláit szülővárosában végezte, a nyári szünideit Arácson töltötte (a család háza a mai Szőlőkalja utcában volt). Földrajz iránti érdeklődését a Veszprém környékén, majd a Koloska-völgyben, később a Balaton-felvidéken tett kirándulásai keltették fel. Ifjúkora szenvedélyes barangolásai, hidrológiai és meteorológiai megfigyelései a Balaton környékén, továbbá a természetföldrajzi könyvek buzgó tanulmányozása igazi tudóspalántává tették. Termékeny fantáziája és fáradhatatlan tudásszomja mellett kiváló rajztehetséggel is megáldotta a sors. Balatonarácsi fiatal éveihez kapcsolódik személyes ismeretsége az akkor már világhírű tudóssal, a nálánál 22 évvel idősebb Lóczy Lajossal. Ifjúkori élményei, megfigyelései, és nem utolsósorban Lóczy személyes ösztönzése hatására Cholnoky Jenő már ekkor elkezdett behatóbban foglalkozni a földtudományokkal. A középiskola elvégzése után, édesapja kívánságának eleget téve, bátyjaival Veszprémből Budapestre költözött, ahol 1892-ben mérnöki diplomát szerzett a Műegyetemen.

17 től már Lóczy Lajos mellett, a Budapesti Tudományegyetemen dolgozott, és aktívan részt vett a Balaton kutatásában. A Balaton Bizottság elnökének, Lóczy Lajosnak felkérésére, belefogott a Balaton tudományos eredményei c., később magyar és német nyelven megjelent 33 kötetes monográfia több kötetének megírásába. Nevéhez fűződik a Balaton limnológiája, hidrográfiája, színtüneményei és jege című kötetek megírása. Földrajztudományi pályafutásának erre, az induló szakaszára jellemző volt a hatalmas és szerteágazó felmérő, elemző és értékelő munka, melyet a Balatonon és környékén elvégzett. Az igazi szakmai sikert és nemzetközi elismertséget az között tartó kínai útja és kutatásai hozták meg számára. Lóczy Lajos barátjának támogatására elnyert szerény ösztöndíja segítségével, mestere megbízásából Mandzsúriában folytatott hidrográfiai és geográfiai kutatásokat. Szerteágazó kínai munkájának eredményeit a Sárkányok országából c. munkájában tette közzé. Hazatérése után céltudatos és szisztematikus szakmai munkája fokozatosan emelte a hazai és a nemzetközi tudományos élet egyre magasabb régiójába ben filozófiai doktorrá avatták, 1903-ban a Tudományegyetemen a leíró földrajz tanára lett ben meghívták a Kolozsvári Egyetem földrajz tanszékére vezetőnek, ahol 15 éven át tanított. Magas színvonalra emelte az oktatást, közben részletesen tanulmányozta és leírta Erdély természeti viszonyait től több alkalommal tett nagyobb expedíciós utazásokat külföldön (pl. Teleki Pál-lal Észak-Amerikában) től több szakmai szervezet elnökévé választotta (Magyar Földrajzi Társaság, a Magyar Barlangkutató Társaság, a Balaton és az Alföldi Bizottságok, a Természetvédelmi Tanács, a Magyar Turista Egyesület, az Erdélyi Kárpát Egyesület) ben, a románok bevonulását követően menekülnie kellett Kolozsvárról Budapestre. Itt, földrajzi szekértőként a béketárgyalások előkészítő bizottságának tagjaként dolgozott.

18 ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta től 1940-ig a Budapesti Tudományegyetemen egyetemes földrajzot tanított. Tanítványi sorából kiváló professzorok emelkedtek ki, mint pl. Bulla Béla, Kéz Andor, Kádár László és Szabó Pál Zoltán. 70 éves korában nyugdíjba vonult, de otthonában szakadatlanul dolgozott tovább, 80 éves korában bekövetkezett haláláig. Hosszú és termékeny élete során mintegy 50 könyvet adott ki, továbbá 700 különféle tudományos dolgozata és népszerűsítő cikke jelent meg. Sokoldalú tudományos munkássága során vizsgálta az endogén és exogén földtani erőket, azok kapcsolatát, az általuk létrehozott felszíni formákat, a tavakat, folyókat, a karsztjelenségeket és a szél munkáját. Foglalkozott emberföldrajzzal és az emberi kultúra fejlődésével is. Főbb művei: A Balaton limnológiája, 1897 A sárkányok országából, A futóhomok mozgásának törvényei, 1902 A Balaton jege, 1907 A Balaton hidrográfiája, 1918 Az emberföldrajz alapjai, Általános földrajz I.-II., 1923 A földfelszín formáinak ismerete, Földrajzi és statisztikai atlasz, Magyarország földrajza, A Föld és élete I.-VI., Körösi Csoma Sándor életregénye, A tengerfenéktől a csillagokig A Balatoni Szemle folyóirat szerkesztése

19 18 Lebilincselő előadó volt, egyetemi előadásain a tantermek zsúfolásig megteltek. Színesen és közérthetően beszélt tudományos kérdésekről, népszerű tudományos műveivel nagy tömegek érdeklődését keltette fel a földrajz és a természettudományok iránt. Cholnoky Jenő több évtizedes tudományos és ismeretterjesztő munkásságával nem csupán az egyik legnagyobb nemzetközi és hazai földrajztudósként, de a Balaton, sőt Balatonarács szellemi óriásaként is számon tartjuk. Szellemi kötődését, mély vonzalmát és elkötelezettségét a változó arcú, mindig szép Balatonhoz, annak csodálatos környezetéhez hűen tükrözik írásai mellett, festményei és akvarelljei is. Befejezésül szeretnék néhány Cholnoky Jenő idézetet felolvasni arról, hogyan vélekedett e helyről, az itteni lakókról, mesteréről Lóczy Lajosról, és mit üzent a térséget kutató utódoknak. Sokszor jártam fenn a Tamáshegy meg a Péterhegy tetején, s onnan bámultam a nagyszerű kilátást a tó felé. Alig van a világon még egy ilyen bájos, nyugalmas, édes hangulatú kilátás. A tetőn gyér csererdő csenevész fái közt sok a tisztás, ott a mészkő van a felszínen, s a nagy kövek közt könnyű jó kis ülőhelyet keresni, s onnan kényelmesen szemlélni a késő délutáni hangulatot. Teljes csend van odafenn, még ma is. Nem jár ott senki.. A tónak igen nagy részét látni lehet Kenesétől egészen Fonyódig, és Tihany bájos körvonalai gyönyörűen rajzolódnak a tó acélszürke vagy kékes tükrére. A tihanyi templom, mintha izzana, úgy világít az ibolyaszínű hegytetőkön. Csodálatos ez a dunántúli nép! Mélyen gyökerezik benne a kultúra, s minden jóra és szépre megvan benne a hajlandóság.

20 19 Az öreg Csepeli, a nagycsizmás arácsi paraszt volt a falú ácsa, értett afféle fúrásfaragáshoz. Külső megjelenése éppen olyan volt, mint a többi paraszté. Deres bajusza kuszán billegett bele a jó arácsi borba, gyatyaszára jó volt zsebkendőnek és szalvettának stb. Kerek, fekete kalapjának peremét keményre cementezte a sok izzadság, arcát mélyen barázdálta az élet ekéje A deszkát fűrészelte, gyalulta az öreg, szaporán ment a munka. Bementem a vendéglőbe. Künn a teraszon a legszebb hölgyek gyönyörű gyűjteménye. A rózsapiros arcok párnái közül kiragyogó szemek csillagsokasága, a legszebb kis lábak igéző gyűjteménye, édes kacaj, jóízű falatozás; gyönyörűség nézni a mosolygó, vakító fehér fogsort, amint a kukoricába beleharap, vagy a finom kis kezet amint az étlap kemény papirosával legyezi magát, s a fátyolszerű blúz reásimul a legideálisabban gömbölyű vállacskákra Hisz a Balaton mellett mindenki olyan jókedvű, olyan életpiros a teste-lelke!..mert én mindig a legigazabb szeretettel és hálával viseltettem nagy mesterem (id. Lóczy Lajos) iránt, s minden tudományos eredményem éppen annyira az ő érdeme, mint a magamé, hisz tudásom javát, főként pedig a szigorú gondolkozást, és nem a személyeskedő, igazi sportszerű rajongást a tudományos munkáért, tőle tanultam. Mindent, amit alkottam, az egy-egy babérkoszorú az ő emlékén! Mennyi gyönyörű kérdés merült még föl! Mennyi érdekesebbnél érdekesebb tényt sikerült felfedezni, de sajnos, még eddig sehol sem lehetett részletesen leírni. A Magyar Tudományos Akadémián már tartottam erről előadást, de nem akartam nyomtatásban közölni, A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei számára tartottam fenn! Harminc negyven évi munka és gondolkozás eredménye gyűlt össze, arra kérem munkatársaimat, hogy néhány napos kirándulás tapasztalatai alapján ne hirtelenkedjék el a véleménynyilvánítást! Világraszóló, nevezetes fölfedezésekre adott alkalmat a mi kedves Balatonunk, világraszóló eredményeket közölt a mi nagy Lóczy Lajosunk, nem szabad a kérdésekhez alapos tanulmányok nélkül hozzászólni!

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Killyéni András A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Az első világháború előtti kolozsvári sportélet fejlődését kétségtelenül meghatározták az akkori sportvezetők: arisztokraták, köznemesek, később

Részletesebben

Sine praeteritis futura nulla (Múlt nélkül nincs jövő)

Sine praeteritis futura nulla (Múlt nélkül nincs jövő) A tanszékünk első 93 éve bevezető gondolatok egy rendhagyó emlék- és köszöntő konferenciához, egy emlékező és köszöntő kötethez, mert a 2014-es esztendő a tanszéki kozmológiában egy különös bolygóegyüttállást

Részletesebben

Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai

Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Dr. Hadnagy Imre József Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Kiállítócsarnok nem lévén a gyűjtemény néhány muzeális tűzoltószere és a hazai tűzvédelem jeles személyiségeinek domborműve az intézménynek

Részletesebben

Emlékezzünk az elődökre!

Emlékezzünk az elődökre! Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés

Részletesebben

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr.

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr., a felsőház tagj'a. 1865- ben született a somogymegyei Lábodon. Az egyetemet a bécsi Pázmáneumban végezte s ott szerezte meg a hittudományi oklevelet. Tanulmányai

Részletesebben

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el!

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el! A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai 10 pont 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont 3. feladat Magyarázd el! 10 pont 4. feladat Kutatómunka 10 pont 5. feladat Hírességek 6 pont

Részletesebben

Egy iparista életútja Az iskolapadtól a Magyar Tudományos Akadémiáig DR. SZTIPANOVITS JÁNOS

Egy iparista életútja Az iskolapadtól a Magyar Tudományos Akadémiáig DR. SZTIPANOVITS JÁNOS Egy iparista életútja Az iskolapadtól a Magyar Tudományos Akadémiáig DR. SZTIPANOVITS JÁNOS 1946-ban született Pécsett egy iparos család egyetlen gyermekeként. 1960-ban jelentkezett a Zipernowski Károly

Részletesebben

3. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva melyik somogyi városba látogatott Bertók László költő 2014-ben?

3. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva melyik somogyi városba látogatott Bertók László költő 2014-ben? 4. forduló Kedves Gyerekek! Ebben a fordulóban megyénk közelmúltjából kaptok kérdéseket, melyeket Dr. Sipos Csaba, a megyei könyvtár helytörténeti kutatója állított össze. Böngésszetek az interneten, illetve

Részletesebben

Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára

Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése Gödöllő, 2013. július 3. Kissné Bognár Krisztina főlevéltáros, levéltárvezető Szent István Egyetem Kosáry Domokos

Részletesebben

1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Problémafelvetés

1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Problémafelvetés 1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Számlákkal a német sajtóba Problémafelvetés A számla az egyik legkorábban selejtezhető, értéktelen iratfajta. Nem így, ha a számlák 19. századiak. Pl. a reformkori

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31.

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31. Szakmai beszámoló Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014. október 2 2015. május 31. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumánál elnyert pályázat

Részletesebben

Veszprém, július 23. Budapest, július 5.

Veszprém, július 23. Budapest, július 5. Cholnoky Jenő Veszprém, 1870. július 23. Budapest, 1950. július 5. Magyar földrajztudós, író és tanár. A Magyar Tudományos Akadémia tagja, a magyar geográfia legnagyobb tudósainak egyike. Családi háttere

Részletesebben

A magyar börtönügy arcképcsarnoka

A magyar börtönügy arcképcsarnoka A magyar börtönügy arcképcsarnoka Pulszky Ágost (1846 1901) A humanitárius szempont legbiztosabb próbája a politikai értékeknek. (Szalay László) Jogfilozófus, szociológus, politikus, jogtudományi szakíró,

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Balatonfüredi Városi Értéktár 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név:

Részletesebben

FELADATLAP. című vetélkedőhöz. Kőrösi Csoma Sándor születésének 225. évfordulója alkalmából. A csapat neve: Csapattagok:.

FELADATLAP. című vetélkedőhöz. Kőrösi Csoma Sándor születésének 225. évfordulója alkalmából. A csapat neve: Csapattagok:. Az utat én akartam, mert engem akart az út. FELADATLAP a Magyar felfedezők és utazók című vetélkedőhöz Kőrösi Csoma Sándor születésének 225. évfordulója alkalmából A csapat neve: Csapattagok:..... A csapat

Részletesebben

Cikkszám Cikk Fogy ár Turista térképek Turista útikalauzok Belföldi várostérképek + megye tkp.

Cikkszám Cikk Fogy ár Turista térképek Turista útikalauzok Belföldi várostérképek + megye tkp. Cikkszám Cikk Fogy ár Zöldzónaár Turista térképek 353127110 Aggtelek-Gömör-Tornai-karszt turistatkp "SC" 1 290 Ft 1 000 Ft 353126110 Bakony-Dél turistatkp.- Somló "SC" 1 290 Ft 1 000 Ft 353121110 Bakony-Észak

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ FÖLDÜNK REJTETT KINCSEI NKA 3506/01941. A gyűjtő: Baffy György (1932-2012)

SZAKMAI BESZÁMOLÓ FÖLDÜNK REJTETT KINCSEI NKA 3506/01941. A gyűjtő: Baffy György (1932-2012) A 2015. február 3. és szeptember 19. között látogatható kiállításunk szakmai megvalósítását az NKA Közgyűjteményi Kollégiumának 3506/01941 pályázati azonosító számú, 1.000.000,-Ft vissza nem térítendő

Részletesebben

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.

Részletesebben

Zórád Ernő. (1911-2004) képregény-rajzoló, festő, grafikus, illusztrátor, karikaturista

Zórád Ernő. (1911-2004) képregény-rajzoló, festő, grafikus, illusztrátor, karikaturista Rajzait elegancia és bravúros rajztudás jellemezte. Nekem száz oldal kell ahhoz, amit ő egyetlen vonallal ki tud fejezni. Márai Sándor Zórád Ernő (1911-2004) képregény-rajzoló, festő, grafikus, illusztrátor,

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára Vetélkedő Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából 12 18 évesek számára A pályázó csapat neve: (egyéni pályázó esetén a pályázó neve) A csapattagok nevei: Elérhetőség (postacím, e mail):

Részletesebben

UTAZÁS ÉS SZABADIDŐ2008. KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR DEBRECEN 2008. MÁRCIUS 28-30. STATISZTIKA

UTAZÁS ÉS SZABADIDŐ2008. KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR DEBRECEN 2008. MÁRCIUS 28-30. STATISZTIKA UTAZÁS ÉS SZABADIDŐ2008. KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR DEBRECEN 2008. MÁRCIUS 28-30. STATISZTIKA DEMOGRÁFIA megoszlás férfi 46% nő 54% megoszlás 20 év alatt 7% 20-29 között 40% 30-39 között 20% 40-49 között 14% 50-59

Részletesebben

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Kapronczay Károly A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatunkat alapító orvosok A XIX. század első felében az ország önállóságáért vívott

Részletesebben

3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232. Versenyző iskola neve:.. ... Csapattagok:...

3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232. Versenyző iskola neve:.. ... Csapattagok:... Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

Varga Gábor: Földrajzoktatás és földrajzi műhelyek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen

Varga Gábor: Földrajzoktatás és földrajzi műhelyek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Varga Gábor: Földrajzoktatás és földrajzi műhelyek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen A felsőoktatás hazai történetiségét tárgyaló konferencia előadásai sorába illesztettem egy egyszerre tudományági s

Részletesebben

Családfa. Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932. Löbl Árminné (szül. Bernfeld Katalin) 1870-es évek vége 1921

Családfa. Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932. Löbl Árminné (szül. Bernfeld Katalin) 1870-es évek vége 1921 Családfa Apai nagyapa Dr. Glück Lajos 1850-es évek 1891 Apai nagyanya Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932 Anyai nagyapa Löbl Ármin 1857 1930 Anyai nagyanya Löbl Árminné (szül.

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Az első világháború kirobbanásának 100. évfordulója alkalmából Budapest Főváros Levéltára, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi

Részletesebben

Ki volt Vadas Jen? Az m. kir. bányászati és erdészeti fiskola rendes tanára Több ízben rektora és prorektora

Ki volt Vadas Jen? Az m. kir. bányászati és erdészeti fiskola rendes tanára Több ízben rektora és prorektora Ki volt Vadas Jen? Erdmérnök Oktató Az m. kir. bányászati és erdészeti fiskola rendes tanára Több ízben rektora és prorektora Az erdészeti tudományos kutatás megteremtje Szakíró Az m. kir. Erdészeti Kísérleti

Részletesebben

Van új a Nap alatt... Természetismereti- tábor 2010-2011 tanév Berzsenyi Dániel Gimnázium

Van új a Nap alatt... Természetismereti- tábor 2010-2011 tanév Berzsenyi Dániel Gimnázium Van új a Nap alatt... Természetismereti- tábor 2010-2011 tanév Berzsenyi Dániel Gimnázium A tábor időpontja: 2010. szeptember 22-23-24 A tábor helyszíne: Duna-Ipoly Nemzeti Park, Ipolydamásd A tábor célja:

Részletesebben

Varga Gábor: Wallner Ernı, az ELTE professzora

Varga Gábor: Wallner Ernı, az ELTE professzora Varga Gábor: Wallner Ernı, az ELTE professzora Wallner Ernı komoly tanári múlttal, középiskolai igazgatói tapasztalattal, egyetemi magántanári pályafutással (a pécsi egyetemrıl) érkezett az 1942-es esztendıhöz

Részletesebben

Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára

Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA Hargitai Imre Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára c. DLA értekezés tézisei 1 Antal István egyik utolsó növendékeként vállalkoztam arra, hogy

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői A kötetben szereplő tanulmányok szerzői Dr. Barzó Tímea, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Államés Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék, Miskolc Dr. Barta Judit, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Állam-

Részletesebben

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924 Családfa Apai nagyapa Lőrincz Dániel 1870 1929 Apai nagyanya Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951 Anyai nagyapa Seiger Gottlieb 1864 1924 Anyai nagyanya Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina )

Részletesebben

Lőcsei evangélikus temetőben nyugvó Tátra-kutatók és -fejlesztők. Astrid Kostelniková tanulmánya alapján

Lőcsei evangélikus temetőben nyugvó Tátra-kutatók és -fejlesztők. Astrid Kostelniková tanulmánya alapján Lőcsei evangélikus temetőben nyugvó Tátra-kutatók és -fejlesztők Astrid Kostelniková tanulmánya alapján Szeretettel köszöntöm a kedves megjelent vendégeket. Astrid Kostelniková üdvözletét is hozom, aki

Részletesebben

Cholnoky Jenő kolozsvári hagyatékának kelet-ázsiai vonatkozásai

Cholnoky Jenő kolozsvári hagyatékának kelet-ázsiai vonatkozásai XII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia Kolozsvár 2009. május 15 17. Cholnoky Jenő kolozsvári hagyatékának kelet-ázsiai vonatkozásai Groos Boróka Babeş Bolyai Tudományegyetem, Földrajz Kar, magiszteri

Részletesebben

ZÖLDKÖZNAPOK. Kedves gyerekek!

ZÖLDKÖZNAPOK. Kedves gyerekek! ZÖLDKÖZNAPOK Kedves gyerekek! Az idei Zöldköznapok versenyben nagyon sokféle tudományterülethez tartozó feladattal fogtok találkozni. A közös bennük az, hogy mindegyik feladat magyar természettudóshoz

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Egy kiállítás képeire A lepkész felfedezései és a grafikus megvalósításai. Bálint Zsolt Állattár Lepkegyűjtemény

Egy kiállítás képeire A lepkész felfedezései és a grafikus megvalósításai. Bálint Zsolt Állattár Lepkegyűjtemény Egy kiállítás képeire A lepkész felfedezései és a grafikus megvalósításai Bálint Zsolt Állattár Lepkegyűjtemény 2000 őszén kiállítást terveztünk Szappanos Albert rovarillusztrátorral. Én adtam a lepkéket

Részletesebben

Beszámoló a horvátországi cseregyakorlatról

Beszámoló a horvátországi cseregyakorlatról Ország: Horvátország Fogadó intézmény: Klinički Bolnički Centar Rijeka (KBC Rijeka) Város: Rijeka Osztály: Plasztikai sebészet Beszámoló a horvátországi cseregyakorlatról A Debreceni Orvostanhallgatók

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 184. közgyűlésére 2013. május 7.

ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 184. közgyűlésére 2013. május 7. ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 184. közgyűlésére 2013. május 7. Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia területi bizottságai 2012. évi tevékenységéről Készítette: Látta: Megtárgyalta: Bertók

Részletesebben

A MAGYAR TUDOMÁNYTÖRTÉNETI INTÉZET

A MAGYAR TUDOMÁNYTÖRTÉNETI INTÉZET A MAGYAR TUDOMÁNYTÖRTÉNETI INTÉZET TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEI 42. Gazda István Feladataink id. Szinnyei József tudományos életműve további feltárása érdekében Íródott halálának centenáriumán Megjelent 2014-ben

Részletesebben

Propaganda vagy útleírás?

Propaganda vagy útleírás? Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS

Részletesebben

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V.

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa V. Ignác (? 1944) V. Ignácné (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: V. Ignácné (szül.? Éva) (? 1944) Anyai nagyapa R. Lipót (1883 1944) Anyai nagyanya R. Lipótné (szül. D. Cecília)

Részletesebben

Emlékezés Preisz Húgóra, Egyetemünk egykori rektorára

Emlékezés Preisz Húgóra, Egyetemünk egykori rektorára Emlékezés Preisz Húgóra, Egyetemünk egykori rektorára Prof. Dr. emer. Anderlik Piroska előadása a SE Baráti Körén 2013 január 30. Preisz Húgónak, a hazai bakteriológia megalapítójának életrajza számos

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

BUDAPEST XIV. KERÜLETI NÉMETH IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA

BUDAPEST XIV. KERÜLETI NÉMETH IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA Tanuló neve: Alföldi Bence Tanuló osztálya: 5.B Tanuló oktatási azonosítója: 70000000002 Tanuló neve: Balatoni Márton Tanuló osztálya: 5.B Tanuló oktatási azonosítója: 70000000019 Tanuló neve: Bicskei

Részletesebben

Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014

Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014 Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014 Dr.Papp Mária c. Egyetemi docens 2014.Július 3.-Szeged Én az oktatást akartam szolgálni Életútja 1928. február 2-án Apácaszakállason születettföldművelő szülők

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Csernovits. Efraim? 1937. Interjúalany. Csernovits Farkas Sámuel 1925. Gyermekek

Családfa. Anyai nagyapa. Csernovits. Efraim? 1937. Interjúalany. Csernovits Farkas Sámuel 1925. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Davidovits Mózes? 1890-es évek Apai nagyanya Davidovits Mózesné (szül.? Ráhel)?? Anyai nagyapa Csernovits Efraim? 1937 Anyai nagyanya Csernovits Efraimné (szül.? Eszter? 1888/9 Apa

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL Március 14-e és 17-e között iskolánk 7.-es csapata különleges irodalmi és történelmi emlékeket fedezett fel Észak-Erdélyben. A szállásunk és a bázisuk Koltón

Részletesebben

Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez 1 Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Ádámné Farkas Beáta (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. május 10. (település, dátum) (P. H.)

Részletesebben

NAGY BÉLA * MAURITZ BÉLA

NAGY BÉLA * MAURITZ BÉLA NAGY BÉLA * MAURITZ BÉLA A MÚLT MAGYAR TUDÓSAI FÔSZERKESZTÔ SZABADVÁRY FERENC NAGY BÉLA MAURITZ BÉLA A AKADÉMIAI KIADÓ BUDAPEST Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával ISBN 978 963 05 8637

Részletesebben

Moszkva látványosságai

Moszkva látványosságai Moszkva látványosságai Vörös Tér Kreml Vaszilij Blazsennij székesegyház Gum áruház Moszkvai metró Arbat Moszkvai Állami Egyetem Tretyakov Képtár/ Galéria Lenin Mauzóleum Kolomenszkoje Fegyvertár Állami

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

Volt egyszer Komlón egy Mélyfúró Vállalat

Volt egyszer Komlón egy Mélyfúró Vállalat 1 Volt egyszer Komlón egy Mélyfúró Vállalat Soós Józsefné Bevezetés Évszázadunk első felében az ipar és a közlekedés rohamos fejlődése igényt teremtett a leggazdaságosabban felhasználható energiaforrások,

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0

SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Fizikatörténet Jedlik Ányos élete és munkái Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Áttekintés A magyarországi tudomány előzményei Jedlik születésekor: Reneszánsz: átlagos tudományos aktivitás.

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői A kötetben szereplő tanulmányok szerzői Bálint István, nyugalmazott újságíró, Magyar Szó, publicista, Belovai József, nyugalmazott történelemtanár, Szeged,, Nagybecskerek Beretka Katinka, okleveles jogász,

Részletesebben

I. A Szent István Egyetem

I. A Szent István Egyetem I. A Szent István Egyetem REKTORI KÖSZÖNTŐ 2000-ben - több, korábban önálló egyetem és főiskola integrációjával - létrehozott egyetemünk névadójára, államalapító Szent István királyunkra az egész ország

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István Az alábbi információ zömét Soltész Imre fivérének dédunokája, a mai Trvanában (Nagyszombaton) élő Boris Majerov szolgáltatta, amiért köszönetünket fejezzük ki. Soltész Imre csendőr ezredes 1877. február

Részletesebben

Vig Zoltán Emlék-Alapítvány Sokorópátka

Vig Zoltán Emlék-Alapítvány Sokorópátka Vig Zoltán Emlék-Alapítvány Sokorópátka Vig Zoltán Sokorópátkán született 1942. augusztus 11-én. Apja, Vig Béla 1943. januárjában eltűnt a Don-kanyarban. Anyja Balogh Irén, hadiözvegyként egyetlen gyermekének

Részletesebben

SIÓAGÁRD. 1. A település területére vonatkozó információk: gazdasági erdő védett terület ipari hasznosítású terület egyéb -----

SIÓAGÁRD. 1. A település területére vonatkozó információk: gazdasági erdő védett terület ipari hasznosítású terület egyéb ----- SIÓAGÁRD 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület Ebből szántó gazdasági erdő védett terület ipari hasznosítású terület egyéb 2440 ha ----- Polgármesteri Hivatal: 7171 Sióagárd,

Részletesebben

SZEGEDI TUDÓS AKADÉMIA

SZEGEDI TUDÓS AKADÉMIA Sic itur ad astra. SZEGEDI TUDÓS AKADÉMIA LegyEN ÖN is támogató FOUNDATION FOR THE FUTURE OF BIOMEDICAL SCIENCES IN SZEGED ISKOLATEREMTÉS TÖBBGENERÁCIÓS TUDÓSKÉPZÉS Ez a Szegedi Tudós Akadémia (SZTA)!

Részletesebben

Könyvtár a Ménesi úton 1

Könyvtár a Ménesi úton 1 Markó Veronika Könyvtár a Ménesi úton 1 Az első évtizedek 2 Az 1895-ben Eötvös Loránd kezdeményezésére a minőségi tanárképzés céljával alapított (ekkor még a Csillag ma Gönczy Pál - utcában egy bérházban

Részletesebben

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 Tanulmányi kirándulás tervezete, szervezése, lebonyolítása Tartalom: Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 1. A tanulmányi kirándulás útvonala 2. A tanulmányi kirándulás

Részletesebben

Rács Balázs főtörzsőrmester

Rács Balázs főtörzsőrmester Rács Balázs főtörzsőrmester 1908-ban született a Csanád vármegyei Magyarbánhegyesen, egy kisbirtokos család nyolc gyermeke közül negyedikként. Az elemi iskolát kitűnő eredménnyel végezte el, amely után

Részletesebben

WIKIMÉDIA MAGYARORSZÁG EGYESÜLET. 2014. április - november

WIKIMÉDIA MAGYARORSZÁG EGYESÜLET. 2014. április - november WIKIMÉDIA MAGYARORSZÁG EGYESÜLET 2014. április - november Wikimedia Chapter Conference Berlin Vince, Andi részvételével A Wikimédia közösség idén is megtartotta nagyszabású konferenciáját. Ezúttal Berlinben,

Részletesebben

ERDÉLY MAGYAR EGYETEME 1944-1949

ERDÉLY MAGYAR EGYETEME 1944-1949 ERDÉLY MAGYAR EGYETEME 1944-1949 II. KÖTET Dokumentumok 1945-1949 A dokumentumokat válogatta, gondozta, szerkesztette Lázok János és Vincze Gábor CUSTOS & MENTOR MAROSVÁSÁRHELY 1998 TARTALOM ELŐSZÓ 9 BEVEZETŐ:

Részletesebben

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én GYERMEKKOROM 1917. május 21-én születtem Pilisvörösvárott. Apám, Fetter János géplakatos volt a Budapestvidéki Kõszénbánya Rt.-nél. Bevonulása elõtt az Erzsébet-aknánál (három község találkozásánál) a

Részletesebben

Zala Megyei Diáksport Szövetség 2014/2015. TANÉVI ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT - FIÚ ZALAEGERSZEG 2015.01.31-02.01.

Zala Megyei Diáksport Szövetség 2014/2015. TANÉVI ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT - FIÚ ZALAEGERSZEG 2015.01.31-02.01. Zala Megyei Diáksport Szövetség 2014/2015. TANÉVI ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT - FIÚ ZALAEGERSZEG 2015.01.31-02.01. 1 RÉSZTVEVŐ CSAPATOK Ssz. Megye: Iskola: Település: 1 Baranya 2 Bács-Kiskun Pécsi

Részletesebben

Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B 2016-2017. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK

Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B 2016-2017. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B OM azonosító: 201286 Telephely kód: 001 Igazgató: Vámos Ágnes Pályaválasztási felelős: Varga Margit Telefon: 72/482-367 E-mail: gimnazium@nagylaszlo-komlo.sulinet.hu

Részletesebben

Földtan, őslénytan, flóra, fauna, természetvédelem. www.mecsek.gportal.hu 2012.12.03. Volt egyszer Komlón egy mélyfúró vállalat.

Földtan, őslénytan, flóra, fauna, természetvédelem. www.mecsek.gportal.hu 2012.12.03. Volt egyszer Komlón egy mélyfúró vállalat. Mecsek Sopianicum Földtan, őslénytan, flóra, fauna, természetvédelem www.mecsek.gportal.hu 2012.12.03. Szerkesztő: Fazekas Imre E-mail: fazekas.hu@gmail.com Volt egyszer Komlón egy mélyfúró vállalat Soós

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye MVMSZ tagok nyilvántartása Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye 1. megyei hatókörű városi Katona József Múzeum 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. 2. területi,

Részletesebben

Javaslat Kádár Béla szellemi hagyatéka települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat Kádár Béla szellemi hagyatéka települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat Kádár Béla szellemi hagyatéka települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Kádár Tünde (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. június 18. (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ

Részletesebben

Családfa. Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942. Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884 körül 1944. Stern Sámuel 1879 1933

Családfa. Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942. Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884 körül 1944. Stern Sámuel 1879 1933 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Haskó Jakab 1850-es évek 1927 Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942 Stern Sámuel 1879 1933 Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884

Részletesebben

1851-ben még ezt írta a városról Fényes Elek Magyarország Geográfiai

1851-ben még ezt írta a városról Fényes Elek Magyarország Geográfiai A Mecsek Egyesület 120 éves Baronek Jenő 1851-ben még ezt írta a városról Fényes Elek Magyarország Geográfiai Szótára című művében: Pécs igen régi nevezetes királyi város Baranya megyében a szőlőkkel,

Részletesebben

Zsűritagok névsora szekciók szerint Terembeosztás

Zsűritagok névsora szekciók szerint Terembeosztás Zsűritagok névsora szekciók szerint Terembeosztás 1. Alkalmazott műszaki tudományok szekció I. em. 36. DR. FÜLÖP ISTVÁN egyetemi adjunktus Szent István Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Mezőgazdasági és Élelmiszeripari

Részletesebben

Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár (2008. február)

Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár (2008. február) Dr. Für Gáspár egyetemi docens Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Összhaderőnemi Műveleti Intézet Geoinformációs Tanszék mb. tanszékvezető Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár

Részletesebben

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője 1980-as évek: a tömegoktatás következménye a tehetségvédelem újraéledése (nemzetközi, hazai) Megalakul a Tehetség Világtanács (1975), majd az Európai

Részletesebben

Szakmai önéletrajz. Végzettség: 2002 PhD (ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola) 1980 ELTE Bölcsészettudományi kar könyvtármagyar

Szakmai önéletrajz. Végzettség: 2002 PhD (ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola) 1980 ELTE Bölcsészettudományi kar könyvtármagyar Szakmai önéletrajz Név: Győri János Születési hely: Budapest, Magyarország Születési idő: 1956. 04. 01. Állampolgárság: magyar Jelenlegi munkahely: ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolája Jelenlegi beosztása:

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS NÓGRÁDI GEOPARK EGYESÜLET 2011. éves gazdasági évéről A közhasznúsági jelentés tartalma: a). a számviteli beszámolót; b). a költségvetési támogatás felhasználását; c). a vagyon felhasználásával

Részletesebben

Dr. Kenyeres István. Születési hely, idő Budapest, 1972. június 26.

Dr. Kenyeres István. Születési hely, idő Budapest, 1972. június 26. Dr. Kenyeres István Születési hely, idő Budapest, 1972. június 26. Adatok Szem. ig. szerinti név: Dr. Kenyeres István Tibor Lakcím: 1078 Budapest, István u. 26. II. 14. Telefon: 06-309190388 E-mail: kenyeresi@bparchiv.hu

Részletesebben

COMENIUS pályázattal Romániában. A projekt témája: Education A Journey in Time (magyarul: Oktatás Egy időutazás).

COMENIUS pályázattal Romániában. A projekt témája: Education A Journey in Time (magyarul: Oktatás Egy időutazás). COMENIUS pályázattal Romániában Közel kétéves előkészítés után a Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola az Európai Unió Oktatási Bizottsága által támogatott, Egész életen át tartó tanulás COMENIUS

Részletesebben

Szabadpiac és Protekcionizmus

Szabadpiac és Protekcionizmus Szabadpiac és Protekcionizmus KONFERENCIA PROGRAM Budapesti Corvinus Egyetem III. előadó 2008. március 13. antars Program Délelőtti szekció (angol nyelvű) Vita az ipar- és piacvédelemről, illetve a szabadpiac

Részletesebben

Dr. Paczolay Gyula ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS. az Alapkutatások a kémia magyarországi története körében c. OTKA-kutatásról

Dr. Paczolay Gyula ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS. az Alapkutatások a kémia magyarországi története körében c. OTKA-kutatásról Dr. Paczolay Gyula ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS az Alapkutatások a kémia magyarországi története körében c. OTKA-kutatásról Két nagyobb kémiatörténeti kutatást végeztünk a kutatás négy éve alatt. Az első kutatásunk

Részletesebben

2014-2015. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK

2014-2015. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK Kökönyösi Szakközépiskola Nagy László Gimnáziuma 7300 Komló, Alkotmány u. 2. OM azonosító: 201286 Telephely kódja: 013 Igazgató: Vámos Ágnes Pályaválasztási felelős: Varga Margit Telefon: 72/482367 E-mail:

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

Dobrovitz József NÉGYESFOGATHAJTÁS

Dobrovitz József NÉGYESFOGATHAJTÁS Dobrovitz József 2009 NÉGYESFOGATHAJTÁS LEGEREDMÉNYESEBB HAJTÓINK A Magyar Lovassport kétségkívül legeredményesebb szakága évtizedek óta a fogathajtóké, hisz sikert sikerre halmoztak az egykori szövetségi

Részletesebben

SOÓ REZSÕ UTÓÉLETE KOLOZSVÁROTT

SOÓ REZSÕ UTÓÉLETE KOLOZSVÁROTT SOÓ REZSÕ UTÓÉLETE KOLOZSVÁROTT NAGY-TÓTH FERENC Cluj-Napoca, Str. Rakovei Nr. 14, Ro-3400, Romania Elfogadva: 2004. szeptember 20. Bot. Közlem. 91(1 2): 7 12, 2004 A Láthatatlan ember szerint a hunok

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben