JELES TERMÉSZETTUDÓSAINK, VÁROSUNK, BALATONFÜRED VONATKOZÁSÁBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "JELES TERMÉSZETTUDÓSAINK, VÁROSUNK, BALATONFÜRED VONATKOZÁSÁBAN"

Átírás

1 JELES TERMÉSZETTUDÓSAINK, VÁROSUNK, BALATONFÜRED VONATKOZÁSÁBAN Szerkesztette: Pongrácz László Balatonfüred 2010

2 1 Balatonfüredhez kapcsolódóan, kilenc, olyan természettudóst kell megemlíteni, akiknek az élete, munkássága, valamilyen vonatkozásban Városunkhoz köthető. Szakterület szerint, három földtudományi szakembert (Lóczy Lajos, Ifj. Lóczy Lajos és Cholnoky Jenő), két kémikust és fürdőorvost (Österreicher Manes József és Orzovenszky Károly), egy kémikust és matematikust (Kerekes Ferenc), két fizikust (Teller Ede és Marx György), és egy polihisztor természettudóst (Kitaibel Pál) ismerhetünk meg az alábbiakban. LÓCZY LAJOS ( ) Lóczy Lajos, világhírű geográfus és geológus az, aki a legmeghatározóbban, és számos vonatkozásban, kapcsolódik Balatonfüredhez és a Balatonhoz. E kapcsolódási pontok, Lóczy teljes életművében is jelentős tényezők. Nézzük, e sokszínű életrajzot. Lóczy Lajos szülei Dél-Magyarországon, az Arad megyei Opáloson éltek. A szabadságharc idején, 1848 őszén, a határ menti zavargások, a románok lázadása elől menekültek Pozsonyba. Rövid időre oda költöztek. Itt született Lajos fiúk 1849 November 4.-én. A család visszaköltözése után Lóczy Lajos iskoláit már Aradon végezte. Egyetemi tanulmányokra szülei a zürichi műegyetemre küldték, ahol között, a kor egyik legnevesebb geológusánál, Escher Von Der Linth-nél tanult, majd Linth halála után Albert Heim előadásait hallgatta, s 1874-ben, mérnöki oklevéllel tért vissza Budapestre. Idehaza, a Nemzeti Múzeum ásványtárának nagy nevű mineralógus igazgatója, Krenner József meghívta maga mellé, és December 2.-án kinevezték múzeumi segédőrnek. Ezzel Hantken Miksa örökébe lépett, aki négy évvel előbb vált ki a Múzeum kötelékéből, s került a Magyar Királyi Földtani Intézetbe. Lóczy feladata a földtani és őslénytani anyag gondozása volt. Geológiai munkásságát, szülőföldjén, a Hegyes-Drócsában kezdte el.

3 2 A magyar politikai élet kimagasló alakjának, a reformkor elindítójának, Széchenyi István-nak a fia, Széchenyi Béla, a hetvenes évek elején közép-ázsiai kutató expedíciót szervezett. Az útra jól képzett geográfus és geológus szakembert keresett. Pulszky Ferenc, a Nemzeti Múzeum igazgatója, és Suess Ede, a bécsi egyetem világhírű tanára egybehangzóan Lóczy-t ajánlotta. Így lett tagja, a 28 éves Lóczy, a XIX. század egyik legjelentősebb Ázsia-kutató expedíciójának. Lóczy November 1.-étől Május 1.-ig volt távol hazájától. Ez az út döntő volt egész későbbi életére, emberi és szakmai fejlődésére, önkritikai érzékének kialakulására. A hosszú idő, amely alatt ezen útjának eredményeit nyomtatásra érlelte, azt bizonyítja, hogy mélységesen komolyan vette a vállalt feladatokat. Ismertessük most röviden az expedíció útját. 130 év telt el azóta, és könnyen feledésbe merül, hogy a földrajz és a földtan terén, mily nagy mértékben úttörő volt Lóczy Ázsia-kutatása. Nem kisebb ember, mint Richthofen báró, Kína akkor legkiválóbb ismerője, a berlini egyetem földrajzi tanszékének professzora nevezte, azt a 400 oldalt, amely a magyar és német nyelven megjelent 3 kötetes útleírásban Lóczy földtani megfigyeléseit tartalmazza, a földtani munkák remekművének. Az expedíció December 4.-én indult el hajón Triesztből Bombaybe, ahonnan Lóczy osztrák térképező társával, Kreitner főhadnaggyal Kalkuttába ment, a Bengáliai Ázsiai Társaság könyvtárának tanulmányozására. A könyvtár dzsungelében fellelte az Ázsia-kutató Kőrösi Csoma Sándor elveszettnek hitt kéziratos önéletrajzát. Ez megerősítette elhatározásában hogy Kőrösi Csoma útját követve, megkísérli elérni Lhaszát. Hamarosan nekivágott az útnak. Eljutott Dardzsilingbe, ahol felkereste Kőrösi Csoma sírját, majd Richee angol tiszttel és ötven teherhordó kulival útra kelt. Két hétig menetelt embereivel igen nehéz körülmények között. Feljutott az 5500 méter magas Dzselep-hágóra. Egész útját végig térképezte, kőzetmintákat gyűjtött. Légvonalban, már alig 65 kilométerre volt ekkor Lhaszától.

4 3 Elkészítette a Bhutan-, Szikkim-, Tibet hármas határérintkezés nagy, háromszög alakú területének földtani térképét. Felderítette, hogy a Himalája mögött, egy addig ismeretlen, második hatalmas hegylánc húzódik. Berajzolva térképébe, a Transzhimalája nevet jegyezte mellé. Hosszú évek múlva Sven Hedin a másik oldalról szerencsésen eljutva a hegységbe, szintén a Transzhimalája nevet adja a roppant vonulatnak. A Royal Geographical Society, kételkedve a vonulat létezésében, Lóczy-hoz fordult, döntené el a kérdést. Lóczy helyeselte Sven Hedin felfedezését, de megjegyezte, hogy úti-térképébe ő már jó ideje berajzolta a hegységet, ugyancsak Transzhimalája néven. A Lhaszába vezető úton Lóczy és Richee nem juthatott tovább a fellázított hegyi lakók ellenséges magatartása miatt. Visszafordultak. Lóczy elbúcsúzott Richee-től s Jávába ment. Megmászta és tanulmányozta a Merapi-vulkánt, azután tovább utazott Sanghajba, hogy megismerje és térképezze a Jangcekiang hatalmas deltavidékét és a délre elterülő nagy tavakat. Hónapokat töltött itt, földrajzi és földtani tanulmányokat végezve. Itt szervezték meg Széchenyi Bélá-val és Kreitner-el az expedíciót és innét indultak a tulajdonképpeni belső-ázsiai kutatóútra, a kínai központi kormány engedélyével és nyílt parancsával. Végcél: Dél-Mongólia és Tibet átkutatása. A Jangce medencéjéből Csinglinsan hegységen át Hsziangot, a romokban heverő egykori birodalmi fővárost érintve vezetett útjuk a klasszikus kínai löszvidékre. Lóczy ismerve Richthofen lösztanulmányait, kiegészítő vizsgálatokat végzett s keresztül-kasul bejárta az óriási síkságot. Átvágva ezen a területen, 600 km-t haladt a karaván, a kínai Nagy-fal mentén, miközben Lóczy állandó térképfelvételeket és földtani megfigyeléseket végzett. Átszelték a Nansan-hegységet, leereszkedtek északi oldalán a Góbira, ahol négy hónapot töltött a sivatag tanulmányozásával és térképezésével. Eljutott Tunhuangba, s rábuk-

5 4 kant az Ezerbuddha barlangtemplomra, amelyre később felhívta Stein Aurél figyelmét, aki az útmutatás nyomán, expedíciójával felkereste és tanulmányozta a helyet. További útján Lóczy bejárta a Kuku-nór vidékét, tanulmányozta magát a tavat, majd dél felé kanyarodott az egész expedíció s a Kuku-nórtól 45 nap alatt lejutottak Csengtuba, hogy újból a tibetiek lakta földön haladhassanak tovább. A gyér hegyi levegőt nem bírták a málhás lovak. A karaván poggyászát maguk a tibeti jakhajcsárok vitték. Elérkeztek Patangba, ahol azonban felfegyverzett lámák tömege állta útjukat. Széchenyi külön futárt menesztett Pekingbe. A császári külügyi hivatal látszatra tehetetlen volt. Azt válaszolta, hogy kevés ezen a vidéken a katonája, és a barbár, fanatikus lakossággal az expedíció kedvéért nem kezdhet háborút. Az expedíció visszakanyarodott délnek, de továbbra is tibetiek lakta területen haladt, majd átvágott Jünnanon Burmába, s úgy indult hazafelé. Lóczy, az általa bejárt területeken gyűjtött ősmaradványok, tengeri és szárazföldi puhatestűek, ősemlősök, stb., tudományos leírásával is úttörőn munkát végzett. E téren végzett őslénytani munkái ma is nélkülözhetetlen alapművek. Lóczy, így foglalta össze és jellemezte a vállalkozás hasznát: Földrajzi és földtani szempontból fölöttébb hasznos volt a Tibetbe való eljutás próbálgatása. Alkalmat nyújtott arra, hogy a tibeti felföldet három felől környező magas hegyláncokat keresztül-kasul átszelhessük, és szerkezetüket megvilágíthassuk. Több mint két hónapig utazott tibetiek lakta vidékeken. A tibeti magasföld olyan területeit járta be, ahová európai ember még soha nem jutott el, és így teljesen úttörő jellegűek és értékűek voltak sokoldalú megfigyelései. Így például Lóczy-nak az a megállapítása, hogy Észak-Kína Karbon időszaki képződményeinek sztratigráfiai viszonyai általában az orosz fácieshez közelebb állnak, mint a nyugati, például a németországi Karbon fácieseihez, oly időben történt, amikor még Richthofen is a német Karbonhoz hasonlónak tartotta Kína Karbon képződményeit. Richthofen helyzete nehezebb volt, mint Lóczy-é, mert Richthofen Észak-Kínában (Honan, Sen-si, San-si) tengeri faunákat egyáltalán nem talált.

6 5 Az út egyik legnagyobb eredménye azonban sztratigráfiai szempontból mégis az volt, amikor Lóczy Batangban, Csungtjen mellett, a középső Triász jellemző tengeri (litorális) faunáira bukkant. Lóczy azt is felismerte, hogy fitopaleontológiai szempontból Ázsiának az Amur, Japán, Dél-Kína és az Altai-hegység közé eső része külön flóraterület, és merőben eltér India, Ausztrália, Dél-Afrika Gondwana földjének Glossopteris-flórájától. Lóczy útvonalán a Kréta és az ótercier képződmények szintén kontinentális jellegűek voltak. Bár Lóczy feljegyzései, kőzet- és kövületgyűjtései az expedíció természete miatt hézagosak voltak, Ázsia keleti részének geológiai és fizikai földrajzi viszonyait útja folyamán igen behatóan tanulmányozta és sok olyan eredményhez jutott, amelyek a tudományra nézve minden időben értékesek és nagyobbrészt alapvetőek is. - jellemzi munkáját akadémiai emlékbeszédében Vendl Aladár. Lóczy 1880 tavaszán, hazatérve kínai útjáról, tovább dolgozott a Nemzeti Múzeum ásványtárában. Elsősorban a magával hozott hatalmas anyag kicsomagolásával, osztályozásával, kőzetcsiszolatok készítésével, preparálással és a térképek szerkesztésével volt elfoglalva. A munka minden percét lekötötte s így telt el három év tavaszán azután a Földtani Intézet igazgatója, Böckh János osztálygeológusi állast ajánlott fel neki. Március 7.-én nevezték ki és nyomban szülőföldjére, a Hegyes-Drócsa hegyvidékére küldték földtani felvételre. Mintegy 60 km hosszú, bonyolult tektonikájú terület ez. Lóczy később is sokat foglalkozott e területtel, amelynek leírását azután az Intézet adta ki. Három évig volt csupán a Földtani Intézet kötelékében. Az történt ugyanis, hogy Lóczyt előbbi főnöke, Krenner József, a Nemzeti Múzeum ásványtárának igazgatója visszahódította. Krenner az ásványtár vezetésén kívül a Műegyetemen is tanított s úgy gondolta, hogy a tanszék gondjait megosztja Lóczy-val is. Ő az ásványtant és a kőzettant adja elő, Lóczy pedig a geológiát Március 10.-én nevezték ki Lóczy-t műegyetemi, nyilvános, rendkívüli tanárnak technikai geológiára, az Országos Levéltárban őrzött eredeti okmány dátuma szerint.

7 6 Lóczy a Műegyetemen is csak három évig maradt Július 1.-én kinevezték a budapesti Tudományegyetemre az egyetemes földrajzi tanszék nyilvános rendes tanárának. Ettől kezdve 28 éven át tanított. Mint tanár, végtelenül közvetlen, meleg és szeretetre méltó volt. Tanítványai életük végéig tisztelték és becsülték. Pedig nem kisebb emberek kerültek ki tanítványai közül, mint Prinz Gyula professzor, a későbbi Ázsia-kutató, Réthly Antal, a Meteorológiai Intézet nagynevű igazgatója, Teleki Pál, a későbbi közoktatásügyi miniszter és miniszterelnök, kitűnő és neves földrajztudós, Vadász Elemér és Vendl Aladár akadémikusok, a hazai földtani kutatás egyik legnagyobb mesterei, Vitális István, a selmecbányai főiskola tanára, és Böckh Hugó, a Földtani Intézet későbbi igazgatója. Egyik életrajzírója, Antalffy Gyula szavait idézve: Hogyne lett volna rendkívüli hatással a fiatal földrajzszakos egyetemistákra, amikor fél Európát beutazta velük és úgy tanított. Egyik alkalommal például Lembergen és Kijeven át Moszkvába vitte hallgatóit, onnan Szentpétervárra, majd Helsinkibe, ahonnét Kelet-Poroszországon és Szilézián át tértek haza. Egy másik nyáron Bukarest, Odessza, Batum és Tbiliszi volt a fő útvonal, azután a nagy grúz hadiúton átkeltek a Kaukázus hegyláncán és a Kaspitengert érintve, hatalmas félkörívben kanyarodtak vissza Odesszába. Járt hallgatóival a Balkán-félszigeten, Olaszországban, Finnországban, Törökországban, Oroszországban, s beutazta velük az egész hazai földet. Nagyszerű tanulmányútjainak híre elterjedt külföldön is, ahonnét csoportosan jöttek előadásait hallgatni. Említsük meg, hogy ezekre a csodálatos tanulmányi kirándulásokra Semsey Andor biztosította az anyagi fedezetet s az idők folyamán nem kevesebb, mint aranykoronát folyósított. Ez a bámulatosan sokat tudó, öreg tudós csendes visszavonultságában minden természettudományi mozgalmat éber figyelemmel kísért s mindenütt ott volt, ahol segíteni kellett és lehetett - örökíti meg Cholnoky Jenő Semseynek, ennek a kivételesen nagyvonalú magyar földesúrnak lelki arcvonásait.

8 7 Lóczy 1908-ig maradt az egyetemen. Ekkor nevezték ki Augusztus 19.-ei keltezéssel a Földtani Intézet igazgatójának, a nyugalomba vonult Böckh János utódául, és most már itt is maradt nyugalomba vonulásáig. Igazgatósága utolsó évében, Március 13.-án, még megkapta a helyettes államtitkári kinevezést. Amikor a Földtani Intézet vezetését átvette, még ugyanannak az évnek az őszén, terjedelmes feliratban kérte a minisztertől, hogy a Magyar Királyi Földtani Intézet - hivatalos címből töröljék a királyi szócskát és legyen az új korrekt cím: A magyar állam Földtani Intézete. Előterjesztést tett továbbá arra nézve, hogy kiterjeszthesse a budapesti földtani intézet a részletes geológiai felvételeket Horvát-Szlavonországra is, valamint Bosznia és Hercegovina területére mert a földtani ismeretek fogyatékossága, a részletes földtani felvételek hiánya jellemzi ezeket az országokat és különösen a Száván túli részek és a horvát tengerpart Európa legkevésbé ismert területei közül valók. Kereken kimondja, hogy erre a célra horvát szaktársak bevonásával, új állásokkal és jelentékenyen felemelt költségvetéssel kell a lehetőséget megteremteni. Lóczy nagyon sokat törődött az országos földtani felvételekkel is. Minden geológust rendszeresen meglátogatott munkaterületén. A helyszíni viszonyokat megbeszélte velük, a munkát az egész ország szempontjából egységesebbé tette. Kezébe vette az ország északnyugati területein a földtani vizsgálatok irányítását, hogy a régebbi osztrák kutatásokat kiegészítse és korszerűsítse. Az észak-magyarországi tájakról a részletes jelentésekben egész sor kitűnő földtani szelvényt adott közre.

9 8 Elévülhetetlen érdemei voltak az erdélyi földgázkutatásban is. Böckh János után ő tette először a maga ügyévé a földgáz- és kőolajkutatást. Ez a kutatás kezdetben kálisó-kutatás céljából indult meg. Az ő határozott kérésére küldte ki az állam 1907-ben Papp Károlyt, a Földtani Intézet osztálygeológusát, Böhm Ferenc-el és Budai Ernővel. Papp Károly javaslatára a kissármási Bolygóréten 1908 Novemberében telepítettek fúrást. 313 m mélységből napi m 3 földgázt kaptak s ettől kezdve újból megindultak hazánkban a rendszeres szénhidrogén-kutatások. A további kutatómunka élére, az Intézet későbbi igazgatóját, abban az időben a selmecbányai főiskola tanárát, Böckh Hugó-t állította az állam. Valamivel később, 1911-ben, Lóczy már mint az Állami Földtani Intézet igazgatója, a román állam meghívására romániai területen foglalkozik kőolajkutatással és Románia kőolaj-területeinek földtani felépítésével. A kőolajkutatás területén elért eredményeiért a román király a koronarend középkeresztjével tüntette ki ban a magyar Közoktatásügyi Minisztérium megbízásából megszervezte, számos szakember közreműködésével, Magyarország leírását, amely 1918-ban látott napvilágot és amelyben Lóczy-nak Magyarország földtani szerkezete - című elsőrangú összefoglaló bevezetése kezdi a kötetet. Két évvel azután, hogy kinevezték a budapesti Tudományegyetem földrajzi tanszékére tanárnak, 1891-ben a Magyar Földrajzi Társaság választmányi ülésén előterjesztést tett, hogy legnagyobb tavunknak, a Balatonnak és tágabb értelemben vett környékének vizsgálata tétessék tanulmány tárgyává. Hazai és külföldi szakemberek bevonásával olyan részletes tanulmánytervezetet dolgozott ki, amelyre az anyagiakkal jobban ellátott külföldön is alig volt példa. Megint Semsey Andor állt melléje. A sokkötetes óriás kiadványsorozat több mint forintba került, ami a maga idején hallatlan összeg volt. Több mint 60 munkatársának 20 éven át kitartó munkával létrehozott 33 kötete, illetve 7000 lap terjedelemre rúgó tudományos publikációja az eredmény. Arthaber, Bather, Bittner, Diener, Frech, Jaekel, Kittl, Vinassa de Regny a nevesebb külföldi munkatársai.

10 9 Ebben a sorozatban írta élete egyik főművét: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése címen, 617 oldalon ban jelent meg magyar és később német nyelven. Amidőn a Földtani Intézet igazgatójává kinevezték, az így kezére kerülő anyagi és szakmai lehetőségek mindenképpen fokozták a Balaton vidékének kollektív kutatását. Intézetének szakemberei is szívvel-lélekkel álltak melléje ben a Magyarhoni Földtani Társulat kitüntette a Szabó József-éremmel, ban a Magyar Tudományos Akadémia nagydíját kapta meg, amelyet 1896-ban egyszer már neki ítéltek kelet-ázsiai kutatásaiért ban pedig az Akadémia tiszteleti tagjává választották. Fent már említésre került, hogy 11 évig volt az Állami Földtani Intézet élén, és ha elődeinek az Intézet szervezése, vagy az állandó épület életre hívása okozott gondot, neki az első világháború okozott nehézségeket. Egymás után vitték el katonai szolgálatra legképzettebb szakembereit, ezenfelül az idehaza maradottak egy részével és külső szakemberekkel, 1916-tól éveken át kellett Jugoszlávia földtani felvételével foglalkoznia és az ország átnézetes földtani térképét elkészítenie. Nagyszabású munka volt ez is. Megjelent, bár kiadását már nem az ő életében rendezték sajtó alá. Amikor a Földtani Intézet igazgatója lett, 26 európai város földtani intézetét látogatta meg tanulmányozás céljából. Kétségkívül a geológia művelésének hagyományos módjait, a szakmai kultúra széles horizontját, munkálkodásának eszmegazdagságát köszönhette világlátottságának. Egy évvel azután, hogy az Intézet vezetését átvette, 1909 tavaszán Budapesten, az Állami Földtani Intézet falai között megrendezte az első nemzetközi talajtani kongresszust, vagyis súlyt helyezett arra, hogy az Intézet és a földtudományi szakma kapcsolata a külfölddel élő és eleven legyen. Külön említést érdemel, Lóczy őslénytani munkássága, melynek során számos, a tudományra nézve új fajt írt le, az általa térképezett területeken, tett gyűjtéseiből. Ugyanakkor, számos új fajt, kortársai és későbbi követői, tiszteletük jeléül, róla neveztek el.

11 10 Még ben, Arad megyei szőlőbirtokát nővérére bízta, és nyári tartózkodás céljából, Balatonarácson, Cholnoky László, veszprémi ügyvéd villája szomszédságában, úri házat vásárolt, ahonnét kutatásait halála napjáig vezette. Élete végén, hetven éves korában, fáradt, és törődött. Nyugdíjazását kérte. Vidéki kúriájába, Balatonarácsra, a Balaton mellé vágyott tavaszán vonult nyugdíjba és egy év múlva, Május 13.-án hunyt el szívszélhűdésben a balatonfüredi szanatóriumban (Szívkórház). Balatonarácson temették el. Végső nyughelye, balatoni vörös homokkőből készült sírköve, a honi földtudományok történetének kiemelt emlékhelye. Stein Aurél, az elnéptelenedett belső-ázsiai romvárosok megszállott kutatója, angol és magyar nyelvű munkájában hálásan említi meg a mesterének tekintett Lóczy Lajos nevét, hiszen neki köszönhette egyik legnagyobb jelentőségű felfedezését. Nem véletlen, hogy Lóczy Lajos balatonarácsi, permi vörös homokkő síremlékén üveg alatt látható, az a lepréselt havasi gyopár, melyet Stein Aurél küldött Kasmírból utolsó üdvözletként. Lóczy Lajos nevét viseli Balatonfüreden, a két tannyelvű idegenforgalmi gimnázium és szakközépiskola, melynek bejárata előtt áll a névadó bronz mellszobra. Városunkban további két emléktáblája van Lóczy Lajosnak. A balatonarácsi vasútállomástól induló, Arácson át Csopakra tartó széles út is ( Arács főútja ) Lóczy Lajosról lett elnevezve. Az 1882-ben Balatonfüreden, a Tamás-hegy oldalában, kőfejtés közben felfedezett barlangot, 1930-ban, Kadic Ottokár barlangkutató javaslatára, szintén Lóczy-ról nevezték el. A Lóczy-barlang ma Balatonfüred egyik számottevő ökoturisztikai vonzereje, látnivalója. Forrás munkák: Cholnoky Jenő (1920): Lóczy Lajos dr. az ember és a földrajztudós. Földrajzi Közlemények 48. pp ; Vendl Aladár (1928): Lóczy Lajos. Magyar Tudományos Akadémia. Emlékbeszédek. 20. pp ; Teleki Pál (1930): Dr. Lóczy Lajos az ember és a professzor. Földrajzi Közlemények 58. pp ; Antalffy Gyula (1964): A Himalájától a Balatonig (Lóczy Lajos élete). Móra Ferenc Könyvkiadó pp ; Tasnádi Kubacska András (1969): A Földtani Intézet igazgatói. 100 éves a Magyar Állami Földtani Intézet pp ; Kubassek János: Lóczy Lajos szerepe Ázsia földtudományi feltárásában A Magyar Tudományos Akadémián November 4.-én tartott Lóczy emlékülésen elhangzott előadás rövidített változata

12 11 Ifj. LÓCZY LAJOS ( ) Június 5.-én született, Budapesten. A Magyar Állami Földtani Intézet Igazgatójának kinevezték, Július 21.-én. Megvált az Intézettől November 1.-én. Igazgató volt 16 évig. Édesatyja, Id. Lóczy Lajos, Svájcba, a zürichi egyetemre küldte, ahol Schardt-nak és Rollier-nek a tanítványa volt, de hallgatta P. Heim, Grubermann és Niggli előadásait is. Különösen sokat köszönhetett Rollier-nek, aki első jelentős, nagyszabású munkájától kezdve mindvégig komoly támasza volt. Lóczy ugyanis, a magyarországi Jura időszak képződményeinek, egyik legfontosabb és legjellemzőbb Ammoniteszanyagát, a Villányi-hegység kallóvi faunájának feldolgozását tűzte ki maga elé. A hatalmas munka 1909-ben jelent meg, és 131 faj leírását tartalmazza. A világszerte intenzíven kutatott kallóvi réteg- és fauna-együtteseknek ma is nélkülözhetetlen, alapvető irodalmi forrásmunkája. Hölder, Júra kötetében, 1964-ben, külön kiemeli fontosságát és fauna gazdagságát. A Júra időszakról írt, nagy összefoglaló munkák általánosan idézik ezt a művét (Ifj. LÓCZY L.: A villányi callovien-ammoniteszek monográfiája. - Geologica Hungarica Series Geologica 1(3-4): ). A Villányi-hegység első, részletes geológiai térképezését is ő végezte (Ifj. LÓCZY L.: A Villányi- és Báni-hegység geológiai viszonyai. - Földt. Közl Taf. VII-VIII. Abb Budapest 1912.; Ifj. LÓCZY L.: Baranya vármegye déli hegyvidékének földtani viszonyai. - Magyar Kir. Földt. Int. Évi Jel ről Budapest 1913.). Lóczy Svájcból hazatérve sokat foglalkozott hazánk, különösen azonban a Balatonfelvidék részletes tektonikai elemzésével.

13 12 Két nagy munkában (Ifj. LÓCZY LAJOS 1917: A Balaton-felvidék hegyszerkezeti képe Balatonfüred környékén. - Földtani Intézet Évi Jelentése 1916-ról, pp ; Ifj. LÓCZY LAJOS 1937: A Balatonfüred és Aszófő között elterülő vidék hegyszerkezeti és hidrogeológiai viszonyai, különös tekintettel a széndioxid gáz és savanyúvíz feltárásra. - Földtani Intézet Évi Jelentése ről, pp ) foglalta össze Balatonfüred és közvetlen környéke szerkezeti földtanát, és részletesen ismertette a savanyúvíz-források földtani környezetét, mai napig érvényesen meghatározva, a lehetséges további hasznosításnál nem nélkülözhető paramétereket (a források vízhozama, ingadozása, stb.). A budapesti Tudományegyetemen a tektonika magán tanára volt. Az ezerkilencszáz-húszas évek elején kinevezték a budapesti közgazdaság-tudományi egyetemre, a földtan nyilvános rendes tanárává, ahol 1948-ig adott elő. Egyetemi tanári munkájában, majd 1932-től kezdve az Állami Földtani Intézet vezetésében nagy segítségére volt világlátottsága, széleskörű földtani tájékozottsága és nyelvismerete. Előbb Lengyelországban, majd éveken át Szumátrán, Jáván, Borneón, Celebeszen, azután Dél-Amerikában, Egyiptomban és Törökországban végzett szénhidrogén-kutatásokat. Megfordult az Amazonasz forrásvidékén, Equadorban és Brazíliában. Lóczy az Intézet vezetésében liberális volt. Felfogása az volt, hogy az Intézet folytassa gyakorlati célú, nyersanyag kutatási munkáját és e mellett végezzen tudományos célból is reambuláló munkákat, és a két irányzat végül is a kiértékelés során regionális jellegű tudományos földtani térképfelvétellé fejlődjék. Elsősorban a szénhidrogének kutatását tűzte ki célul. Erre kényszerítette különben az ország nehéz gazdasági helyzete, és mint kőolajkutatással foglalkozó szakembernek, ez amúgy is szívügye volt.

14 13 Nem hanyagolta el az ország síkvidékeinek földtani térképezését és ezzel egybekötve a talajtérképezést, a hidrogeológiai kutatásokat és az artézi kutak adatainak rendszeres feldolgozását sem. A gyakorlati céloknak megfelelően, a gazdasági fontosságú földtani megfigyelések térképi ábrázolására és közreadására különösen nagy gondot fordított. Megindította a Bükk, a Gerecse és a Mecsek hegység kiegészítő földtani felvételét, valamint a Bakony hegység részletes rétegtani, tektonikai, ősföldrajzi és fejlődéstörténeti vizsgálatát. Lóczy alatt, az Intézet külföldi kapcsolatai Nopcsa Ferenc és Böckh Hugó ilyen irányú erőfeszítései után tovább javultak. De gondoskodott arról is, hogy a hazai tudományos fórumokkal (Akadémia, egyetemi tanszékek), az Intézetnek kedvező kapcsolatai legyenek. Ennek a célnak az érdekében rendezett éveken át a Földtani Intézetben, 1939-től kezdve, Vitaüléseket, amelyeken sok értékes előadás hangzott el, és számos új gondolat vetődött fel. A világháborús helyzet teremtette nehézségeken is ő vezette át az Intézetet 1944-ig. A háború utolsó időszakában, a német megszállás és a nyilas uralom nyomasztó hatása alatt, valamint az ország gazdasági erejének kimerülése és a katonai vereségek következében a Földtani Intézet munkája is fokozatosan megbénult. Lóczynak köszönhetően, az Intézet egy részét Balatonarácsra telepítették, felismerve, hogy nehezen lehetett volna útját állni, hogy az Intézet értékeit nyugatra ne szállítsák. A könyvtárat (ma Országos Földtani Szakkönyvtár) megosztva Akli-pusztán, Somogyváron és Balatonarácson helyezték el. A térképtár anyagát hordókba csomagolva, a Szőlészeti Intézet kertjében ásták el, s a föld alá rejtették a laboratórium platinakészletét is.

15 14 A háborút követően, rövid ideig újra részt vett az intézeti munka megszervezésében, majd külföldi meghívásainak eleget téve, végleg megvált az Intézettől Júliusában szakértői munkára Törökországba utazott, ahonnan azután nem tért többé vissza Januárjában látogatott ismét Magyarországra Január 19.- én Balatonfüredre is eljött, és a Lóczy Lajos Gimnázium Vendégkönyvébe írta a következő sorokat: 28 év után viszontlátva Balatonfüredet csodálattal tapasztaltam az óriási fellendülést és láttam a nagyszerű Lóczy Lajos nevét viselő gimnáziumot. Szép jövőt kívánva igaz tisztelettel Lóczy Lajos B. Füred, 1973 január 19 A Magyar Földrajzi Múzeum egyik, ben berendezett időszaki kiállítása, Ifj. Lóczy Lajos ( ) kőolajkutató geológus munkásságát mutatta be fotókon, dokumentumokon, valamint személyes tárgyakon keresztül, a tudós halálának 25. évfordulója alkalmából. Páratlan értékű írásos dokumentumokon, személyes hangvételű leveleken, korabeli fotókon, újságcikkeken és használati tárgyakon keresztül lehetett megismerni Ifj. Lóczy Lajos kutató tevékenységét a tárlaton. A kiállítás végigkövette a kutató pályáját, külföldi tanulmányai kezdetétől utazásainak különböző állomásain át. Lóczy saját készítésű térképei mellett, megtekinthetők voltak utazásai alkalmával készített fotográfiái is (így például, megörökítette azt a pillanatot is, amikor segítőivel átkelt a neves Lematang folyón, közvetlenül a Sirapoeloe vulkán előterében), és a korabeli híradások egy-egy fel-fedezéséről, érdemeiről. Lóczy Lajos édesapja, a világhírű Ázsia-kutató, Id. Lóczy Lajos munkásságát követte, amikor a földtudományok mellett kötelezte el magát. Érettségit szerzett a Kegyes rendiek gimnáziumában, ahonnan egyenesen a zürichi egyetemre vezetett útja ben diplomázott, majd egy esztendő múlva már a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem földtani tanszékén találjuk tanársegédként. Munkássága korai éveiben, a Földtani Intézet munkatársaként, a Villányi-hegység callóvi Ammonitesz-faunájáról írt monográfiája világhírnevet hozott számára. Édesapjával együtt tevékenykedhetett az MTA Balkán-kutató tudományos expedíciójában az I. világháború éveiben. Ezt követően a Royal Dutch Shell vállalat megbízásából geológiai munkálatokat végzett számos területen, így Timorszigetén, Szumátrán, Celebeszen, Ecuadorban, Peruban, és Lengyelországban, Romániában valamint Jugoszláviában is 1921 és 1932 között ban a Közgazdasági Egyetem gazdaság-geológiai tanszékének tanára lett, 1932-ben pedig a magyar Állami Földtani Intézet igazgatójává választották. Kőolajkutatásai nem csak az első magyarországi mezők körére terjedtek, hiszen Marokkóban, majd Kelet-Trákia és Anatólia geológiai kutatásában is részt vett. Szakértőként tevékenykedett a Brazil Állami olajvállalat felkérésére, ahol 1958-ban állampolgárságot is szerzett. Természetesen ezzel nem fejezte be utazásait, hiszen az Iráni Nemzeti Olajtársaság geológiai tanácsadójának kérte fel ben végül letelepedett Rio de Janeiro-ban, ahol az egyetem szerkezeti-geológiai professzorává emelték, s érdemei minősítéseként 1967-ben a Brazil Tudományos Akadémia tagjai közé választották ben írt, nagy jelentőségű tanulmánya nyomán tárták fel Brazília atlanti selfjében a kőolajat. Munkásságának köszönhető, hogy a Brazil Állami Kőolajipari Vállalat 1975-ben feltárta az első lelőhelyeket. Szakmai dolgozatainak száma meghaladja a 90-et. Munkásságának elismeréseként, a világ több tudományos testülete választotta levelező és tiszteletbeli tagjává. Sokoldalú elméleti és gyakorlati tudományos munkája révén nagy megbecsülést szerzett a magyar névnek szerte a világon.

16 15 CHOLNOKY JENŐ ( ) Lóczy Lajos tanítványának, Cholnoky Jenő geográfusnak a neve és élete szinte minden fontos mozzanata, szintén elválaszthatatlanul kapcsolódik Városunkhoz és a Magyar-tengerhez. Ismerjük meg e jeles tudós életrajzát, Dr. Cserny Tibor geológus, limnogeológus összeállítása alapján, melyet a Balatonarácsi, Dr. Cholnoky Jenő emlékoszlop és pihenő avatására (Balatonarács, július 23.) írt. Cholnoky Jenő, színes egyéniségű, nemzetközi elismertséget szerzett földrajz tudós 140 évvel ezelőtt, július 23-án született Veszprémben. Családját a város jó nevű, régi családjai között tartották számon: apja Cholnoky László ügyvédként kereste meg népes családjának kenyerét, anyja Zombath Krisztina féltő gonddal és nagy szeretettel nevelte öt gyermekét. Közülük három kimagasló tehetség volt: Viktort és Lászlót az irodalomtörténet, Jenőt a földrajztudomány tartja számon. Jenő elemi és középiskoláit szülővárosában végezte, a nyári szünideit Arácson töltötte (a család háza a mai Szőlőkalja utcában volt). Földrajz iránti érdeklődését a Veszprém környékén, majd a Koloska-völgyben, később a Balaton-felvidéken tett kirándulásai keltették fel. Ifjúkora szenvedélyes barangolásai, hidrológiai és meteorológiai megfigyelései a Balaton környékén, továbbá a természetföldrajzi könyvek buzgó tanulmányozása igazi tudóspalántává tették. Termékeny fantáziája és fáradhatatlan tudásszomja mellett kiváló rajztehetséggel is megáldotta a sors. Balatonarácsi fiatal éveihez kapcsolódik személyes ismeretsége az akkor már világhírű tudóssal, a nálánál 22 évvel idősebb Lóczy Lajossal. Ifjúkori élményei, megfigyelései, és nem utolsósorban Lóczy személyes ösztönzése hatására Cholnoky Jenő már ekkor elkezdett behatóbban foglalkozni a földtudományokkal. A középiskola elvégzése után, édesapja kívánságának eleget téve, bátyjaival Veszprémből Budapestre költözött, ahol 1892-ben mérnöki diplomát szerzett a Műegyetemen.

17 től már Lóczy Lajos mellett, a Budapesti Tudományegyetemen dolgozott, és aktívan részt vett a Balaton kutatásában. A Balaton Bizottság elnökének, Lóczy Lajosnak felkérésére, belefogott a Balaton tudományos eredményei c., később magyar és német nyelven megjelent 33 kötetes monográfia több kötetének megírásába. Nevéhez fűződik a Balaton limnológiája, hidrográfiája, színtüneményei és jege című kötetek megírása. Földrajztudományi pályafutásának erre, az induló szakaszára jellemző volt a hatalmas és szerteágazó felmérő, elemző és értékelő munka, melyet a Balatonon és környékén elvégzett. Az igazi szakmai sikert és nemzetközi elismertséget az között tartó kínai útja és kutatásai hozták meg számára. Lóczy Lajos barátjának támogatására elnyert szerény ösztöndíja segítségével, mestere megbízásából Mandzsúriában folytatott hidrográfiai és geográfiai kutatásokat. Szerteágazó kínai munkájának eredményeit a Sárkányok országából c. munkájában tette közzé. Hazatérése után céltudatos és szisztematikus szakmai munkája fokozatosan emelte a hazai és a nemzetközi tudományos élet egyre magasabb régiójába ben filozófiai doktorrá avatták, 1903-ban a Tudományegyetemen a leíró földrajz tanára lett ben meghívták a Kolozsvári Egyetem földrajz tanszékére vezetőnek, ahol 15 éven át tanított. Magas színvonalra emelte az oktatást, közben részletesen tanulmányozta és leírta Erdély természeti viszonyait től több alkalommal tett nagyobb expedíciós utazásokat külföldön (pl. Teleki Pál-lal Észak-Amerikában) től több szakmai szervezet elnökévé választotta (Magyar Földrajzi Társaság, a Magyar Barlangkutató Társaság, a Balaton és az Alföldi Bizottságok, a Természetvédelmi Tanács, a Magyar Turista Egyesület, az Erdélyi Kárpát Egyesület) ben, a románok bevonulását követően menekülnie kellett Kolozsvárról Budapestre. Itt, földrajzi szekértőként a béketárgyalások előkészítő bizottságának tagjaként dolgozott.

18 ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta től 1940-ig a Budapesti Tudományegyetemen egyetemes földrajzot tanított. Tanítványi sorából kiváló professzorok emelkedtek ki, mint pl. Bulla Béla, Kéz Andor, Kádár László és Szabó Pál Zoltán. 70 éves korában nyugdíjba vonult, de otthonában szakadatlanul dolgozott tovább, 80 éves korában bekövetkezett haláláig. Hosszú és termékeny élete során mintegy 50 könyvet adott ki, továbbá 700 különféle tudományos dolgozata és népszerűsítő cikke jelent meg. Sokoldalú tudományos munkássága során vizsgálta az endogén és exogén földtani erőket, azok kapcsolatát, az általuk létrehozott felszíni formákat, a tavakat, folyókat, a karsztjelenségeket és a szél munkáját. Foglalkozott emberföldrajzzal és az emberi kultúra fejlődésével is. Főbb művei: A Balaton limnológiája, 1897 A sárkányok országából, A futóhomok mozgásának törvényei, 1902 A Balaton jege, 1907 A Balaton hidrográfiája, 1918 Az emberföldrajz alapjai, Általános földrajz I.-II., 1923 A földfelszín formáinak ismerete, Földrajzi és statisztikai atlasz, Magyarország földrajza, A Föld és élete I.-VI., Körösi Csoma Sándor életregénye, A tengerfenéktől a csillagokig A Balatoni Szemle folyóirat szerkesztése

19 18 Lebilincselő előadó volt, egyetemi előadásain a tantermek zsúfolásig megteltek. Színesen és közérthetően beszélt tudományos kérdésekről, népszerű tudományos műveivel nagy tömegek érdeklődését keltette fel a földrajz és a természettudományok iránt. Cholnoky Jenő több évtizedes tudományos és ismeretterjesztő munkásságával nem csupán az egyik legnagyobb nemzetközi és hazai földrajztudósként, de a Balaton, sőt Balatonarács szellemi óriásaként is számon tartjuk. Szellemi kötődését, mély vonzalmát és elkötelezettségét a változó arcú, mindig szép Balatonhoz, annak csodálatos környezetéhez hűen tükrözik írásai mellett, festményei és akvarelljei is. Befejezésül szeretnék néhány Cholnoky Jenő idézetet felolvasni arról, hogyan vélekedett e helyről, az itteni lakókról, mesteréről Lóczy Lajosról, és mit üzent a térséget kutató utódoknak. Sokszor jártam fenn a Tamáshegy meg a Péterhegy tetején, s onnan bámultam a nagyszerű kilátást a tó felé. Alig van a világon még egy ilyen bájos, nyugalmas, édes hangulatú kilátás. A tetőn gyér csererdő csenevész fái közt sok a tisztás, ott a mészkő van a felszínen, s a nagy kövek közt könnyű jó kis ülőhelyet keresni, s onnan kényelmesen szemlélni a késő délutáni hangulatot. Teljes csend van odafenn, még ma is. Nem jár ott senki.. A tónak igen nagy részét látni lehet Kenesétől egészen Fonyódig, és Tihany bájos körvonalai gyönyörűen rajzolódnak a tó acélszürke vagy kékes tükrére. A tihanyi templom, mintha izzana, úgy világít az ibolyaszínű hegytetőkön. Csodálatos ez a dunántúli nép! Mélyen gyökerezik benne a kultúra, s minden jóra és szépre megvan benne a hajlandóság.

20 19 Az öreg Csepeli, a nagycsizmás arácsi paraszt volt a falú ácsa, értett afféle fúrásfaragáshoz. Külső megjelenése éppen olyan volt, mint a többi paraszté. Deres bajusza kuszán billegett bele a jó arácsi borba, gyatyaszára jó volt zsebkendőnek és szalvettának stb. Kerek, fekete kalapjának peremét keményre cementezte a sok izzadság, arcát mélyen barázdálta az élet ekéje A deszkát fűrészelte, gyalulta az öreg, szaporán ment a munka. Bementem a vendéglőbe. Künn a teraszon a legszebb hölgyek gyönyörű gyűjteménye. A rózsapiros arcok párnái közül kiragyogó szemek csillagsokasága, a legszebb kis lábak igéző gyűjteménye, édes kacaj, jóízű falatozás; gyönyörűség nézni a mosolygó, vakító fehér fogsort, amint a kukoricába beleharap, vagy a finom kis kezet amint az étlap kemény papirosával legyezi magát, s a fátyolszerű blúz reásimul a legideálisabban gömbölyű vállacskákra Hisz a Balaton mellett mindenki olyan jókedvű, olyan életpiros a teste-lelke!..mert én mindig a legigazabb szeretettel és hálával viseltettem nagy mesterem (id. Lóczy Lajos) iránt, s minden tudományos eredményem éppen annyira az ő érdeme, mint a magamé, hisz tudásom javát, főként pedig a szigorú gondolkozást, és nem a személyeskedő, igazi sportszerű rajongást a tudományos munkáért, tőle tanultam. Mindent, amit alkottam, az egy-egy babérkoszorú az ő emlékén! Mennyi gyönyörű kérdés merült még föl! Mennyi érdekesebbnél érdekesebb tényt sikerült felfedezni, de sajnos, még eddig sehol sem lehetett részletesen leírni. A Magyar Tudományos Akadémián már tartottam erről előadást, de nem akartam nyomtatásban közölni, A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei számára tartottam fenn! Harminc negyven évi munka és gondolkozás eredménye gyűlt össze, arra kérem munkatársaimat, hogy néhány napos kirándulás tapasztalatai alapján ne hirtelenkedjék el a véleménynyilvánítást! Világraszóló, nevezetes fölfedezésekre adott alkalmat a mi kedves Balatonunk, világraszóló eredményeket közölt a mi nagy Lóczy Lajosunk, nem szabad a kérdésekhez alapos tanulmányok nélkül hozzászólni!

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Balatonfüredi Városi Értéktár 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név:

Részletesebben

Cikkszám Cikk Fogy ár Turista térképek Turista útikalauzok Belföldi várostérképek + megye tkp.

Cikkszám Cikk Fogy ár Turista térképek Turista útikalauzok Belföldi várostérképek + megye tkp. Cikkszám Cikk Fogy ár Zöldzónaár Turista térképek 353127110 Aggtelek-Gömör-Tornai-karszt turistatkp "SC" 1 290 Ft 1 000 Ft 353126110 Bakony-Dél turistatkp.- Somló "SC" 1 290 Ft 1 000 Ft 353121110 Bakony-Észak

Részletesebben

Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára

Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA Hargitai Imre Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára c. DLA értekezés tézisei 1 Antal István egyik utolsó növendékeként vállalkoztam arra, hogy

Részletesebben

NAGY BÉLA * MAURITZ BÉLA

NAGY BÉLA * MAURITZ BÉLA NAGY BÉLA * MAURITZ BÉLA A MÚLT MAGYAR TUDÓSAI FÔSZERKESZTÔ SZABADVÁRY FERENC NAGY BÉLA MAURITZ BÉLA A AKADÉMIAI KIADÓ BUDAPEST Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával ISBN 978 963 05 8637

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

ZÖLDKÖZNAPOK. Kedves gyerekek!

ZÖLDKÖZNAPOK. Kedves gyerekek! ZÖLDKÖZNAPOK Kedves gyerekek! Az idei Zöldköznapok versenyben nagyon sokféle tudományterülethez tartozó feladattal fogtok találkozni. A közös bennük az, hogy mindegyik feladat magyar természettudóshoz

Részletesebben

3. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva melyik somogyi városba látogatott Bertók László költő 2014-ben?

3. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva melyik somogyi városba látogatott Bertók László költő 2014-ben? 4. forduló Kedves Gyerekek! Ebben a fordulóban megyénk közelmúltjából kaptok kérdéseket, melyeket Dr. Sipos Csaba, a megyei könyvtár helytörténeti kutatója állított össze. Böngésszetek az interneten, illetve

Részletesebben

Emlékezzünk az elődökre!

Emlékezzünk az elődökre! Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

Családfa. Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942. Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884 körül 1944. Stern Sámuel 1879 1933

Családfa. Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942. Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884 körül 1944. Stern Sámuel 1879 1933 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Haskó Jakab 1850-es évek 1927 Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942 Stern Sámuel 1879 1933 Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884

Részletesebben

Dr. Kenyeres István. Születési hely, idő Budapest, 1972. június 26.

Dr. Kenyeres István. Születési hely, idő Budapest, 1972. június 26. Dr. Kenyeres István Születési hely, idő Budapest, 1972. június 26. Adatok Szem. ig. szerinti név: Dr. Kenyeres István Tibor Lakcím: 1078 Budapest, István u. 26. II. 14. Telefon: 06-309190388 E-mail: kenyeresi@bparchiv.hu

Részletesebben

Javaslat Kádár Béla szellemi hagyatéka települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat Kádár Béla szellemi hagyatéka települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat Kádár Béla szellemi hagyatéka települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Kádár Tünde (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. június 18. (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ

Részletesebben

Babics András tudományos munkássága

Babics András tudományos munkássága Babics András tudományos munkássága Ádámné Babics Anna bibliográfiájának felhasználásával szerkesztette Sziráki Zsuzsanna Monográfiák, önálló kiadványok BABICS ANDRÁS: A kamarai igazgatás Pécs városában

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára

Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése Gödöllő, 2013. július 3. Kissné Bognár Krisztina főlevéltáros, levéltárvezető Szent István Egyetem Kosáry Domokos

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye MVMSZ tagok nyilvántartása Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye 1. megyei hatókörű városi Katona József Múzeum 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. 2. területi,

Részletesebben

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V.

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa V. Ignác (? 1944) V. Ignácné (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: V. Ignácné (szül.? Éva) (? 1944) Anyai nagyapa R. Lipót (1883 1944) Anyai nagyanya R. Lipótné (szül. D. Cecília)

Részletesebben

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői A kötetben szereplő tanulmányok szerzői Dr. Barzó Tímea, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Államés Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék, Miskolc Dr. Barta Judit, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Állam-

Részletesebben

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. - és élelmiszergazdaság X kulturális örökség

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. - és élelmiszergazdaság X kulturális örökség I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Balatonfüredi Városi Értéktár 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név:

Részletesebben

VII. Tudomány- és Technikatörténeti Konferencia

VII. Tudomány- és Technikatörténeti Konferencia Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság VII. Tudomány- és Technikatörténeti Konferencia Szilágysomlyó, 2014. június 26 29. VII. Tudomány- és Technikatörténeti Konferencia 2014 1 A konferencia szervezője

Részletesebben

Moszkva látványosságai

Moszkva látványosságai Moszkva látványosságai Vörös Tér Kreml Vaszilij Blazsennij székesegyház Gum áruház Moszkvai metró Arbat Moszkvai Állami Egyetem Tretyakov Képtár/ Galéria Lenin Mauzóleum Kolomenszkoje Fegyvertár Állami

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

mből l kitelik. Batthyány Emlékév Vas megye 2007. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő A Vas Megyei Közgyűlés elnöke

mből l kitelik. Batthyány Emlékév Vas megye 2007. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő A Vas Megyei Közgyűlés elnöke Batthyány Emlékév Vas megye 2007. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő A Vas Megyei Közgyűlés elnöke Vas Megyei Közgyűlés a Batthyány Év 2007 Vas megyei tervezett rendezvényei méltó megvalósításának érdekében

Részletesebben

Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez 1 Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Ádámné Farkas Beáta (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. május 10. (település, dátum) (P. H.)

Részletesebben

MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI. Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA

MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI. Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA Budapest - Szeged 1996 TARTALOM TARTALOM 5 Bevezető (Blazovich László Müller Veronika) 9 KÖZLEVÉLTÁRAK 27 ÁLTALÁNOS LEVÉLTÁRAK 27

Részletesebben

SZAKMAI ÉLETRAJZ Köbel Szilvia. Középiskola 1979 1983 budapesti Madách Imre Gimnázium (irodalmi-drámai tagozat), siófoki Perczel Mór Gimnázium

SZAKMAI ÉLETRAJZ Köbel Szilvia. Középiskola 1979 1983 budapesti Madách Imre Gimnázium (irodalmi-drámai tagozat), siófoki Perczel Mór Gimnázium SZAKMAI ÉLETRAJZ Köbel Szilvia Születési helye, ideje Budapest, 1965 Középiskola 1979 1983 budapesti Madách Imre Gimnázium (irodalmi-drámai tagozat), siófoki Perczel Mór Gimnázium Egyetem 1985 1990 ELTE

Részletesebben

Családfa. Wágner Henrikné (szül. Korein Mina)?? Vágó Gyuláné (szül. Grünwald Karolin) Vágó (Weisz) Gyula. Wágner Henrik ? 1930. Apa.

Családfa. Wágner Henrikné (szül. Korein Mina)?? Vágó Gyuláné (szül. Grünwald Karolin) Vágó (Weisz) Gyula. Wágner Henrik ? 1930. Apa. Családfa Apai nagyapa Wágner Henrik? 1930 Apai nagyanya Wágner Henrikné (szül. Korein Mina)?? Anyai nagyapa Vágó (Weisz) Gyula?? Anyai nagyanya Vágó Gyuláné (szül. Grünwald Karolin)?? Apa Wágner Sándor

Részletesebben

VÁZLATOK. VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el.

VÁZLATOK. VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el. VÁZLATOK VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc AUSZTRIA Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el. Határai: É: Németország, Csehország K: Szlovákia, Magyarország

Részletesebben

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944 Családfa Apai nagyapa Lazarovits József 1860-as évek 1944 Apai nagyanya Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943 Anyai nagyapa Fülöp Jakab 1860-as évek 1939 Anyai nagyanya Fülöp Jakabné

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

www.pedellusinfo.hu w.pedellu

www.pedellusinfo.hu w.pedellu 1. 2. 3. 4. 5. Informatikai eszközök használata / 4 Infokommunikáció / 13 Prezentáció / 22 Algoritmusok / 30 Könyvtárhasználat / 38 Több feladat megoldásához használnod kell az általunk előkészített állományokat,

Részletesebben

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely VÁZLATOK XI. A természeti erőforrásokban gazdag Románia ÁLTALÁNOS ADATOK Elhelyezkedése: Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Határai: É: Ukrajna ÉK: Moldova K: Ukrajna,

Részletesebben

Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358. A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború

Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358. A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358 A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború között megjelent) műveinek feldolgozása és kiadása,

Részletesebben

Innováció Tanulmányi kirándulások ütemterve 1-8. évfolyamosok számára.

Innováció Tanulmányi kirándulások ütemterve 1-8. évfolyamosok számára. TÁMOP-3.1.4.-08/1-2009-0010. Fáy András Református Általános Iskola és AMI Gomba Évfolyam Elsı 1. nap Innováció Tanulmányi kirándulások ütemterve 1-8. osok számára. Tanulmányi kirándulások ütemterve 1-4.

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

JUBILEUMI KÖTET. Életük a régészet

JUBILEUMI KÖTET. Életük a régészet JUBILEUMI KÖTET Életük a régészet A ságvári őskőkori telep ásatói 1932-ben: Csalogovits József, Gaál István, Hillebrand Jenő, Laczkó Dezső és Gönczi Ferenc Dr. Draveczky Balázs (1938-2003) A múzeumban

Részletesebben

4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév

4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév Iskola: 1 Csapatnév: 4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév 13 1. Fejtsétek meg a keresztrejtvényt!a megfejtés után megtudjátok, hogy a harmadik fordulónak mi a témája! 1. Itt adták át Közép-Európa

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. 7621 Pécs, Mária u. 9. email: varosfejlesztes@pecs2010.hu

Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. 7621 Pécs, Mária u. 9. email: varosfejlesztes@pecs2010.hu Alapadatok Emberi erőforrás Regionális erőforrás Befektetői kézikönyv Terület: 163 km² Tengerszint feletti magasság: 120-250m Éves csapadékmennyiség: 620 mm Éves átlagos középhőmérséklet: 10, 3 C Januári

Részletesebben

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 Tanulmányi kirándulás tervezete, szervezése, lebonyolítása Tartalom: Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 1. A tanulmányi kirándulás útvonala 2. A tanulmányi kirándulás

Részletesebben

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon:

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: Isaszeg Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: 06-20/550-0924 E-mail: isapaletta@freemail.hu

Részletesebben

A BALATON ÉS KÖRNYÉKE

A BALATON ÉS KÖRNYÉKE A BALATON ÉS KÖRNYÉKE A TÓ ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE A Balaton elhelyezkedése A Balaton az őrbıl Lóczy Lajos, a magyar tenger legodaadóbb kutatója A Balaton általános jellemzıi A Balaton a múltban, a legnagyobb

Részletesebben

ERDÉLY MAGYAR EGYETEME 1944-1949

ERDÉLY MAGYAR EGYETEME 1944-1949 ERDÉLY MAGYAR EGYETEME 1944-1949 II. KÖTET Dokumentumok 1945-1949 A dokumentumokat válogatta, gondozta, szerkesztette Lázok János és Vincze Gábor CUSTOS & MENTOR MAROSVÁSÁRHELY 1998 TARTALOM ELŐSZÓ 9 BEVEZETŐ:

Részletesebben

MNM Palóc Múzeuma Múzeumi Hétfők Műhelybeszélgetések az MNM Palóc Múzeumában NKA 3508/01095 szakmai beszámoló

MNM Palóc Múzeuma Múzeumi Hétfők Műhelybeszélgetések az MNM Palóc Múzeumában NKA 3508/01095 szakmai beszámoló SZAKMAI BESZÁMOLÓ PÁLYÁZATI AZONOSÍTÓ: 3508/01095 TÉMA: Múzeumi Hétfők Műhelybeszélgetések az MNM Palóc Múzeumában MEGVALÓSÍTÁS IDŐTARTAMA: 2013. 04.01. 2014. 11.30. MEGVALÓSÍTÁS HELYSZÍNE: MNM Palóc Múzeuma,

Részletesebben

Szakály Sándor. Történettudományi Intézet, Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék 1088 Budapest Reviczky utca 4.

Szakály Sándor. Történettudományi Intézet, Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék 1088 Budapest Reviczky utca 4. Szakály Sándor I. Személyi adatok Születési dátum: 1955. november 23. Munkahely: Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Történettudományi Intézet, Új- és Jelenkori Magyar Történeti

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany Családfa Apai nagyapa Geiringer Vilmos? 1944 Apai nagyanya Geiringer Vilmosné (szül. Rechnitz Antónia)?-1944 Anyai nagyapa Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek Anyai nagyanya Rechnitz Sámuelné (szül.

Részletesebben

Törvényességi véleményezésre bemutatva: 2008. október 6.

Törvényességi véleményezésre bemutatva: 2008. október 6. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 18443-8/2008. CÍM: Előterjesztés közterületek elnevezéséről Előterjesztő: Dr. Fodor Tamás polgármester Az előterjesztést megkapta:

Részletesebben

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja

Részletesebben

50 éves a komlói természettudományos muzeológia 1954 2004 FAZEKAS IMRE

50 éves a komlói természettudományos muzeológia 1954 2004 FAZEKAS IMRE Folia Comloensis, Tom. 13: 109 113. (2004) HU ISSN 0236 8927 50 éves a komlói természettudományos muzeológia 1954 2004 FAZEKAS IMRE A komlói vidék természettudományos életének alakulásában az 1953 54-es

Részletesebben

Szabadpiac és Protekcionizmus

Szabadpiac és Protekcionizmus Szabadpiac és Protekcionizmus KONFERENCIA PROGRAM Budapesti Corvinus Egyetem III. előadó 2008. március 13. antars Program Délelőtti szekció (angol nyelvű) Vita az ipar- és piacvédelemről, illetve a szabadpiac

Részletesebben

Rákóczifalva LEADER PROJEKTEK A SZOLNOKI KISTÉRSÉGBEN SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ -2012.10.29 2011-2013.

Rákóczifalva LEADER PROJEKTEK A SZOLNOKI KISTÉRSÉGBEN SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ -2012.10.29 2011-2013. Rákóczifalva LEADER PROJEKTEK A SZOLNOKI KISTÉRSÉGBEN SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ -2012.10.29 Szajol Tószeg Újszász 2011-2013. 1 021 860 Vállalkozói és társadalmi ismeretek fejlesztése célés gyakorlatorientált képzések

Részletesebben

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Dr. Dávid Lóránt Dénes ISKOLÁK. Magyar Tudományos Akadémia, Doktori Tanácsa Budapest

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Dr. Dávid Lóránt Dénes ISKOLÁK. Magyar Tudományos Akadémia, Doktori Tanácsa Budapest SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Dr. Dávid Lóránt Dénes Családi név: Dr. Dávid Keresztnév: Lóránt Dénes Tud. fokozat: PhD (földtudományok) Születési hely: Heves Születési idő: 1968. március 06. Állampolgárság: magyar

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

Egy fejezet az ősmagyarok titokzatos történetéből

Egy fejezet az ősmagyarok titokzatos történetéből A tigrisfog-talizmán Egy fejezet az ősmagyarok titokzatos történetéből Kopál József 2014 Publio kiadó Minden jog fenntartva! 2006-ban a Múlt kor folyóirat kérdésére: Hová indulna ma útnak Stein Aurél?

Részletesebben

Vig Zoltán Emlék-Alapítvány Sokorópátka

Vig Zoltán Emlék-Alapítvány Sokorópátka Vig Zoltán Emlék-Alapítvány Sokorópátka Vig Zoltán Sokorópátkán született 1942. augusztus 11-én. Apja, Vig Béla 1943. januárjában eltűnt a Don-kanyarban. Anyja Balogh Irén, hadiözvegyként egyetlen gyermekének

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Friedrich Vilmos Nincs adat. Interjúalany. Szeszlerné Göndör Márta (szül. Göndör Márta) 1919 2003.

Családfa. Anyai nagyapa. Friedrich Vilmos Nincs adat. Interjúalany. Szeszlerné Göndör Márta (szül. Göndör Márta) 1919 2003. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa Göndör (Grünwald) Jakab Bauman?-né (Göndör /Grünwald/ Jakabné) (szül. Heimovics Regina) 1850-es évek 1940-es évek Anyai nagyapa Friedrich Vilmos Anyai nagyanya Friedrich

Részletesebben

Középméretű énekeskönyv

Középméretű énekeskönyv Az egyházi ének tanításához ajánlott énekeskönyvek és kórusgyűjtemények 1./ A Református énekeskönyv Magyarországon, 1948- ban jelent meg. Kiadja a Magyarországi Református Egyház. Több kiadást ért meg.

Részletesebben

Elemzés a 2010-es év teljesítménytúráiról

Elemzés a 2010-es év teljesítménytúráiról Elemzés a 21-es év teljesítménytúráiról Tartalomjegyzék oldal A teljesítménytúrák száma 21-ben szakágak szerint Új túrák 21-ben 2 Teljesítménytúrák száma hetente 3 Teljesítménytúrák tájegységek szerint

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

2008/1. Találkozások. A kiállítást dr. Schneider Márta kulturális szakállamtitkár nyitotta meg.

2008/1. Találkozások. A kiállítást dr. Schneider Márta kulturális szakállamtitkár nyitotta meg. Nápolytól délre 2008. január 21-én nyílt meg Nicola Giuseppe Smerilli fotókiállítása Nápolytól délre címmel. A fotókat Olaszország legdélibb részének tájai, illetve Dante Marianacci Odüsszeusz a szélben

Részletesebben

Pályázati azonosító. Székhely település. Székhely megye. Pályázat kódja. Pályázó neve

Pályázati azonosító. Székhely település. Székhely megye. Pályázat kódja. Pályázó neve (A pályázat kódja: ) -001 MTA Természettudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet Tanuljunk egymástól! - MFA nyári iskola középiskolásoknak 1 885 000 Ft -002 MTA Agrártudományi Kutatóközpont

Részletesebben

NAGYHALÁSZ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/2007.(IV.11.) számú rendelete

NAGYHALÁSZ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/2007.(IV.11.) számú rendelete NAGYHALÁSZ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2007.(IV.11.) számú rendelete A DÍSZPOLGÁRI CÍM ÉS EGYÉB KITÜNTETÉSEK ALAPÍTÁSÁRÓL, ADOMÁNYOZÁSÁRÓL Nagyhalász Város Önkormányzat Képviselőtestülete

Részletesebben

TÁMOP-3.14.-12/2-2012-0821. Gyermekláncfű egészségmegőrző és környezetvédő tábor

TÁMOP-3.14.-12/2-2012-0821. Gyermekláncfű egészségmegőrző és környezetvédő tábor TÁMOP-3.14.-12/2-2012-0821 Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra Gyermekláncfű egészségmegőrző és környezetvédő tábor TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821

Részletesebben

Kastély látogató Magyarózdon

Kastély látogató Magyarózdon Kastély látogató Magyarózdon *Ha először jár Magyarózdon, olvassa el figyelmesen az Ú (mint útmutatás) jelzést. Festői képet nyújt az a lankás dombokkal övezett völgy, amely Marosludastól húzódik déli

Részletesebben

Küldöttség létszáma 1 (fő) Elszámolt napok száma. Időpont (tól-ig) 2005. január - augusztus 2005.01.04.- 9 2005.01.09. 2005.01.20.- 2005.01.22.

Küldöttség létszáma 1 (fő) Elszámolt napok száma. Időpont (tól-ig) 2005. január - augusztus 2005.01.04.- 9 2005.01.09. 2005.01.20.- 2005.01.22. . sz. táblázat Állami vezetők és más munkavállalók külföldi kiküldetéseinek elszámolt költsége és témája Tárca, szerv neve: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Ország Izrael, Tel-Aviv Miniszteri delegáció

Részletesebben

NYELVI TÁBOR AUSZTRIÁBAN

NYELVI TÁBOR AUSZTRIÁBAN 1 NYELVI TÁBOR AUSZTRIÁBAN IN BURGENLAND IN MADONNENSCHLÖSSEL Iskolánk 2013. szeptember 30-tól október 4-ig Ausztriába, Burgenlandba ismét német nyelvi tábort szervez immár 13.éve. Célunk, a német nyelv

Részletesebben

Szakmai beszámoló a Természettudományos Muzeológusok Találkozója 2013. pályázathoz azonosító szám 3508/01107

Szakmai beszámoló a Természettudományos Muzeológusok Találkozója 2013. pályázathoz azonosító szám 3508/01107 Szakmai beszámoló a pályázathoz azonosító szám 3508/01107 A találkozó ismertetése 2013. augusztus 26 28-án rendeztük meg a természettudományos muzeológusok 31. találkozóját. A Magyar Természettudományos

Részletesebben

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1. Milyen okok vezettek a reformmozgalom kibontakozásához?

Részletesebben

SZEGEDI TUDÓS AKADÉMIA

SZEGEDI TUDÓS AKADÉMIA Sic itur ad astra. SZEGEDI TUDÓS AKADÉMIA LegyEN ÖN is támogató FOUNDATION FOR THE FUTURE OF BIOMEDICAL SCIENCES IN SZEGED ISKOLATEREMTÉS TÖBBGENERÁCIÓS TUDÓSKÉPZÉS Ez a Szegedi Tudós Akadémia (SZTA)!

Részletesebben

Kevés József csendőr főtörzsőrmester, vasúti őrsparancsnok Dr. Kevés István ny. honv. ezredes emlékezése Édesapjáról

Kevés József csendőr főtörzsőrmester, vasúti őrsparancsnok Dr. Kevés István ny. honv. ezredes emlékezése Édesapjáról Kevés József csendőr főtörzsőrmester, vasúti őrsparancsnok Dr. Kevés István ny. honv. ezredes emlékezése Édesapjáról Lőrinci nagyközségben (akkor Nógrád megye) egy kisnemesi familia negyedik gyermekeként

Részletesebben

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930 Családfa Apai nagyapa Lunczer Gyula? 1925/26 Apai nagyanya Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Anyai nagyapa Krausz Adolf 1836 1928 Anyai nagyanya Krausz Adolfné (szül.?)?? Apa Lunczer Lipót 1871 1930 Anya Lunczer

Részletesebben

DR SZABÓ ANDRÁS SZAKMAI ÖNÉLETRAJZA

DR SZABÓ ANDRÁS SZAKMAI ÖNÉLETRAJZA II. DR SZABÓ ANDRÁS SZAKMAI ÖNÉLETRAJZA Személyi adatok: Név: Születési dátum: Munkahely: Családi állapot: Dr Szabó András 1953 október 29 (Gödöllő) Semmelweis Egyetem I.sz. Gyermekklinika nős, két kiskorú

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

Jelentkező Döntős Helyezés Kitaibel Pál Verseny 1 11. OSZTV 1 9. Kitaibel Pál Verseny 1 1. OSZTV 1 11. KV területi verseny 1 3. Kitaibel Pál Verseny

Jelentkező Döntős Helyezés Kitaibel Pál Verseny 1 11. OSZTV 1 9. Kitaibel Pál Verseny 1 1. OSZTV 1 11. KV területi verseny 1 3. Kitaibel Pál Verseny A nyíregyházi Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi - Vízügyi Szakközépiskolában jelenleg 489 diák tanul, és 35 pedagógus végzi oktató nevelő munkáját. Iskolánkban négy tagozat működik. Az építészet

Részletesebben

Testvérmúzsák. vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii. 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. forduló

Testvérmúzsák. vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii. 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. forduló Testvérmúzsák vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. forduló MEGOLDÁSOK 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. forduló 1. Az alábbi - Nagykanizsával kapcsolatos - állításokról állapítsd

Részletesebben

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Eck József projektmenedzsment igazgató MVM Paks II. Zrt. Paks, 2014. május 5. Tartalom Törvényi háttér Telephely bemutatása Telephely

Részletesebben

Konzervált útipor. Az elsõ szakasz az elágazásig tart, ahol a Dire Davába és az Asszabba menõ út elválik.

Konzervált útipor. Az elsõ szakasz az elágazásig tart, ahol a Dire Davába és az Asszabba menõ út elválik. Etiópia Eljött a január és fõnököm megszervezte asszabi utazásunkat, amelyen családom is részt vett. Jármûvünk egy hosszabbított fülkés Datsun kisteherautó volt. Az út két napot vett igénybe oda, ugyanannyit

Részletesebben

Takács Ferenc festőművész gyűjteményes tárlatát

Takács Ferenc festőművész gyűjteményes tárlatát bemutatja Takács Ferenc festőművész gyűjteményes tárlatát Budapest TAKÁCS FERENC FESTÉSZETE 2001 őszén megkeresett minket egy dél-magyarországi gyűjtő barátunk, és egy festőművészt ajánlott a figyelmünkbe.

Részletesebben

Időpont: 2009. április 3-4. Helyszín: Lovas Faluház

Időpont: 2009. április 3-4. Helyszín: Lovas Faluház Időpont: 2009. április 3-4. Helyszín: Lovas Faluház Szervezi: Lovas Község Önkormányzata és Civil Szervezetei Támogatók: ÁNTSZ- Balatonfüred, Balatonalmádi Kommunális Szolgáltató Kft., Balaton- felvidéki

Részletesebben

Beszámoló a BURGENLANDI táborról 2010. 09. 26 10. 02.

Beszámoló a BURGENLANDI táborról 2010. 09. 26 10. 02. Beszámoló a BURGENLANDI táborról 2010. 09. 26 10. 02. Ebben az évben burgenlandi szálláshelyünket délről közelítettük meg. Útunk a Balaton déli partján vezetett, a Fonyód-Bélatelep strandon fogyasztottuk

Részletesebben

A 2015. évre vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként

A 2015. évre vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként A 2015. évre vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Cím Kiadó Megítélt támogatás (forint) Acta Ethnographica

Részletesebben

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István Az alábbi információ zömét Soltész Imre fivérének dédunokája, a mai Trvanában (Nagyszombaton) élő Boris Majerov szolgáltatta, amiért köszönetünket fejezzük ki. Soltész Imre csendőr ezredes 1877. február

Részletesebben

Családfa. Lichtwitz Ferdinándné (szül. Deutsch Jozefin) (1840-es évek- 1918 előtt) Krausz Márkusné (1840 körül- 1913 körül)

Családfa. Lichtwitz Ferdinándné (szül. Deutsch Jozefin) (1840-es évek- 1918 előtt) Krausz Márkusné (1840 körül- 1913 körül) Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Krausz Márkus (1840-1910 körül) Krausz Márkusné (1840 körül- 1913 körül) Lichtwitz Ferdinánd (1840-es évek- 1918 előtt) Lichtwitz Ferdinándné

Részletesebben

MANS(Z)BART(H) ANTAL

MANS(Z)BART(H) ANTAL MANS(Z)BART(H) ANTAL Gyermekkora Tóvároson született 1821. december 20-án, az akkori Öreg (ma Ady Endre) utca 4-es számú házban. Apja Josefus Mansbart viaszöntő és mézesbábos mester volt. Anyja Anna Venusin

Részletesebben

Különböző fúvástechnikák összehasonlító vizsgálata

Különböző fúvástechnikák összehasonlító vizsgálata DLA doktori értekezés tézisei Gyivicsán György Különböző fúvástechnikák összehasonlító vizsgálata Témavezető: Dalos Anna (PhD) Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 28. számú művészet- és művelődéstörténeti

Részletesebben

DR. KÁRPÁTI ISTVÁN. (Debrecen, 1955. 10. 29.) SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

DR. KÁRPÁTI ISTVÁN. (Debrecen, 1955. 10. 29.) SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ DR. KÁRPÁTI ISTVÁN (Debrecen, 1955. 10. 29.) SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Kárpáti István a Korányi-díj magyar kitüntetettje 2005-ben Orvosdoktori diplomáját a debreceni OTE-en 1981-ben szerezte meg. Az egyetem elvégzése

Részletesebben

Új szolgáltatás: együttműködés a természettudományi érdeklődés felkeltése céljából

Új szolgáltatás: együttműködés a természettudományi érdeklődés felkeltése céljából Új szolgáltatás: együttműködés a természettudományi érdeklődés felkeltése céljából Tisztelt Pedagógus! Kérjük áldozzon idejéből néhány percet arra, hogy megismerje szolgáltatásainkat és felmérje, hogy

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-00150015. Felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért MEGHÍVÓ

TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-00150015. Felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért MEGHÍVÓ MEGHÍVÓ A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZKÉSZLETEK ÖSSZEFÜGGÉSEKKEL, JELLEGZETESSÉGEKKEL ÉS VÁLTOZÁSOKKAL FOGLALKOZÓ EGYETEMI KUTATÁSOK C. SZAKMAI FÓRUMRA MECSI JÓZSEF PROFESSZOR EMLÉKÉRE A Pannon Egyetem

Részletesebben

Dr. habil. FEHÉR KATALIN CSc Szakmai önéletrajz. 18-19. századi magyar művelődéstörténet (neveléstörténet,andragógiatörténet, sajtótörténet)

Dr. habil. FEHÉR KATALIN CSc Szakmai önéletrajz. 18-19. századi magyar művelődéstörténet (neveléstörténet,andragógiatörténet, sajtótörténet) Dr. habil. FEHÉR KATALIN CSc Szakmai önéletrajz Szakterület: 18-19. századi magyar művelődéstörténet (neveléstörténet,andragógiatörténet, sajtótörténet) Tanulmányok: 1969-1974 Eötvös Loránd Tudományegyetem

Részletesebben

Cseh Gábor festőművész kiállítása a fővárosban (a TIT Stúdió Egyesület és a Pannon Palatinus József Nádor közhasznú alapítvány rendezésében)

Cseh Gábor festőművész kiállítása a fővárosban (a TIT Stúdió Egyesület és a Pannon Palatinus József Nádor közhasznú alapítvány rendezésében) Cseh Gábor festőművész kiállítása a fővárosban (a TIT Stúdió Egyesület és a Pannon Palatinus József Nádor közhasznú alapítvány rendezésében) Szekszárd régi utcáit, a már alig létező pincesorokat, ill.

Részletesebben

Szellemi cipó gyermekeknek

Szellemi cipó gyermekeknek Szellemi cipó gyermekeknek Berde Mózsa Kör egy éve Pontosan 2012. június 1-jén, több hónapos tervezés és gondolkodás révén indult útjára a Turulmadár Ifjúsági Iroda keretében, a Berde Mózsa Kör. A nehéz

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Apai nagyanya. Anyai nagyanya. Apai nagyapa. Apa. Anya. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Gyermekek

Családfa. Anyai nagyapa. Apai nagyanya. Anyai nagyanya. Apai nagyapa. Apa. Anya. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Baik Gyula?? Baik Gyuláné (szül. Landsinger Gizella)? 1937? Schischa Ignác 1847 1910 Schischa Ignácné (szül. Österreicher Regina) 1870 1925

Részletesebben

Szakmai önéletrajz. Végzettség: 2002 PhD (ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola) 1980 ELTE Bölcsészettudományi kar könyvtármagyar

Szakmai önéletrajz. Végzettség: 2002 PhD (ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola) 1980 ELTE Bölcsészettudományi kar könyvtármagyar Szakmai önéletrajz Név: Győri János Születési hely: Budapest, Magyarország Születési idő: 1956. 04. 01. Állampolgárság: magyar Jelenlegi munkahely: ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolája Jelenlegi beosztása:

Részletesebben

Varga Attila Európai Kőfaragómester

Varga Attila Európai Kőfaragómester Varga Attila Európai Kőfaragómester Európai Kőfaragómester kőszobrász és díszítőszobrász tanul má nyait a Bokányi Dezső Építőipari és Díszítőművészeti szak középiskolában vé gezte. A Kőfaragó vég zettséget

Részletesebben

Széchenyi és Budapest

Széchenyi és Budapest Közös Dolgaink rendezvénysorozat 2010. szeptember 22. Széchenyi emlékére Széchenyi és Budapest Dr. Berényi János tud. tanácsadó Széchenyi és Pest-Buda 1826-ban Pestre költözik, 1829-ben polgárjogot

Részletesebben

Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon

Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon II. II. Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon II. Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon Művelődéstörténeti konferencia a jezsuita rend sárospataki

Részletesebben