FaluTéka hagyományőrző szakkör. 1. alkalom tananyaga. Érték, helyi érték, nemzeti érték, hungarikum fogalma:

Átírás

1 1. alkalom tananyaga Érték, helyi érték, nemzeti érték, hungarikum fogalma: Érték: Az értelmező szótár szerint az érték valaminek megbecsült volta: valamely anyagban, tárgyban, eszközben az a jelleg, tulajdonság, hogy valamely szükségletet elégít ki, és az egyén vagy a társadalom részéről megbecsülésben részesül. Ha személyben, közösségben, emberi cselekvésben, alkotásban gondolkodunk, akkor a társadalmi élet és a kultúra szempontjából becses, s ezért az egyéntől és a közösségtől nagyra tartott tulajdonság. (Bárczi Géza Országh László et al.: A magyar nyelv értelmező szótára. Harmadik kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1960, ) Az említett lexikon alapján hétköznapi szóhasználatban az érték mindaz, ami számunkra jelentős, fontos, illetve valamilyen szempontból lényeges. (Ebben az értelemben lehet anyagi vagy szellemi érték.) Helyi érték: Egy adott településhez kötődően értéknek tekinthetjük mindazt, amely a helyi közösség és azon belül az egyén részéről megbecsülésben részesül, becses, jelentős, fontos, illetve lényeges. Hogyan válhat valami hungarikummá? A hungarikummá nyilvánítás egy a piramisépítéshez hasonló, alulról felfelé építkező, többlépcsős folyamat. 1

2 Ennek első lépcsőfoka az adott érték nemzeti értékké nyilvánítása, melyet bárki kezdeményezhet a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013.(IV.16.) Korm. rendelet 1. mellékletének benyújtásával. Nemzeti érték : a magyar alkotótevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz, hagyományokhoz, tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték, vagy termék. A kitöltött adatlapot - elektronikus úton, vagy papír alapon és elektronikus adathordozón - az alábbi értéktárak valamelyikébe kell benyújtani: - települési értéktár (települési önkormányzat területén fellelhető értéktár) vagy tájegységi értéktár (kis települések közös települési értéktára); - külhoni magyarság értéktára (országhatáron túl fellelhető értékek tára) Működtetője a Magyar Állandó Értekezlet Gazdasági és Önkormányzati Szakbizottsága; - ágazati értéktár (területiség elvéhez nem köthető értékek gyűjteménye) A tárgy szerinti minisztériumhoz az adott érték gondozója vagy fenntartója nyújthatja be javaslatát. Amennyiben a településen települési (vagy tájegységi) értéktár nem működik, annak hiányában az 1. mellékletet az illetékes megyei értéktárhoz kell benyújtani. Amennyiben a települési (tájegységi) értéktárba már felvett nemzeti érték megyei jelentőségű, felterjeszthető az 1. melléklet megyei értéktárhoz történő beadványával. A következő lépcsőfok: a megyei értéktárba, a külhoni magyarság értéktárába vagy az ágazati értéktárba már felvett nemzeti érték kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánítása, azaz a Magyar Értéktárba való felvételének kérelme, amely a Korm. r. 2. melléklete szerinti javaslat és a megyei értékké nyilvánításról szóló határozat Hungarikum Bizottsághoz (a továbbiakban: HB) való benyújtásával történik. Kiemelkedő nemzeti érték: olyan nemzeti érték, amely nemzeti szempontból meghatározó jelentőségű, a magyarságra jellemző és közismert, jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon, továbbá hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez. A hungarikummá nyilvánítás utolsó lépcsőfoka a Magyar Értéktárba már felvételt nyert, azaz kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánított nemzeti érték felvétele a Hungarikumok Gyűjteményébe, amely a Korm. r. 3. melléklete szerinti javaslat HB-hoz való benyújtásával történik. 2

3 Hungarikum: gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye. Összefoglalva: hungarikummá kizárólag olyan kiemelkedő nemzeti érték nyilvánítható, amely előzőleg már felvételt nyert a Magyar Értéktárba. Kiemelkedő nemzeti értékké olyan nemzeti érték válhat, amely a megyei értéktárba, a külhoni magyarok értéktárába vagy az ágazati értéktárba már bekerült. Nemzeti érték a megyei értéktárba kizárólag akkor kerülhet be, ha a települési vagy tájegységi értéktárba korábban már felvételt nyert. forrás: 2. alkalom tananyaga A Magyar értéktár - hungarikumok gyűjteménye című holnap és a Zala megyei értéktárba felvett értékek megismerése az internet segítségével A Magyar értéktár - hungarikumok gyűjteménye című honlap elérhető a oldalon. A Zala megyei értéktárba felvett értékek: 1. Balatongyörök: Szépkilátó és onnét feltárulkozó táj : 2. Balatongyörök: Balaton utca+kossuth L utca helyi védett utcaképe az ÁFÉSZ boltig 3. Budafai Arborétum 4. Csömödéri Állami Erdei Vasút 5. Vétyemi ősbükkös 6. Hét Vezér emlékhely 7. Vadászok életfája 8. Zalai gímszarvas 9. Hévízi-tó és véderdeje 10. kanizsai dödölle 11. Kanizsai Bor és Dödölle fesztivál 3

4 A kiválasztott értékek ismertetése: Balatongyörök: Szépkilátó és onnét feltárulkozó táj : Weboldal elérhetősége: A Szépkilátó Balatongyörök a Balaton legszebb, legcsodálatosabb panorámáját nyújtja. A kilátás lenyűgöző: balra a Tapolcai medence tanúhegyei: a Badacsony, a Szent György-hegy, a Csobánc, a Gulács, a Tóti-hegy, a Haláp, a Somló-hegy, a Kis-Somló és a Ság-hegy. Az egykori vulkanikus tevékenység nyomait őrző hegyek körülölelik az öböl keleti részét. Ezt a látványt már csak a Szigligeti vár képe tudja fokozni. Balra, a tanúhegyek előterében magasodnak az újjáépített várfalak, melyek történelmi hangulatot keltenek a szemlélőben. A 71-es főút menti pihenőhely turistainformációs ponttal (touch info), fából készült, tájba illő pihenőpadokkal, árnyékot nyújtó fenyőkkel várja a turistákat. Az egykor kápolna dombnak nevezett terület a település keleti határában található, az elmúlt években teljes felújításon esett át, autóval, biciklivel is könnyen megközelíthető, a parkolás biztosított. Csodálattal figyelhetjük meg a tó növényvilágát is, aranysárgán fénylő nádast táncoltat a szél a verőfényes napsütésben, mellette élénkzöld, kövér lombkoronával fák emelkednek a magasba. A kilátóból szemlélődve fenyőillattal telik meg orrunk, s minden évszak, időjárási elem kínál élményt a szemlélődőnek. Szép időben megfigyelhetjük a napsugarak törését, csillogását a tó fodrozódó vizén. De emlékezetes élményben lehet részünk, ha zivatar idején sikerül egy villámot elkapnunk, amint a tó vizébe lesújt. Szeles időben számtalan vitorlás szeli az öböl vizét, nem is beszélve a vitorlásversenyekről, amikor több száz fehér pont tűnik fel, s halad át az öböl vizén. Télen a befagyott tó képe, a zúzmarás fák, valamint az akár itt is hallható rianások hangja nyűgözi le a turistákat. A kápolna domb elnevezés az egykoron itt állt domonkos rendi kolostorra utal. A 140 méter magasan fekvő domb aljában a II. századból származó római kori villa maradványait, az épülethez tartozó fürdőt és forrást találtak az 1940-es években. Az itt fakadó forrás (Római-forrás) szolgálta az egykori fürdőépület vízellátását is. A domb tetején álló feketefenyőket még Hamilton Mária, Festetics Tasziló felesége ültette. A kilátó másik oldalán büfék és nyilvános illemhely szolgálja a turisták kényelmét. A terület ad helyszínt a minden évben megrendezésre kerülő Római kori vígasságoknak, amely a rómaiak egykori jelenlétének, és a ma is jelenlévő borkultúrának állít emléket. A gyalogos túraútvonalak érintik ezt a pontot, valamint biciklivel, a kerékpárútról letérve is megközelíthető a kilátó. Budafai Arborétum: Weboldal elérhetősége: A budafapusztai arborétum területét alkotó erdők 1945-ig a Zichy család birtokai voltak ban épült a vadászkastély, amelyet leginkább ősszel, szarvasbőgés idején használtak a családtagok és vendégeik. A vadászkastély körül kis parkot és tavat alakítottak ki ben 4

5 az uradalmat államosították, és a Dél-zalai Állami Erdőgazdaság kezelésébe került. Az arborétum kialakítása 1954-ben kezdődött meg egyrészt közjóléti célból, másrészt azért, hogy vizsgálják az idegen vidékekről származó fafajok termesztési lehetőségeit a hazai termőhelyi körülmények között. A régi kastélyparkhoz kapcsolódva újat alakítottak ki, a meglévő kis tavat felújították és a Pajtafai-völgyben új víztározó épült. Az arborétum területének nagyobbik részét az egzóta fafajok állományszerű telepítései alkotják, melyek egyediségükkel Európán belül is ritkaságszámba mennek. A parkban 132- féle tűlevelű és 88-féle lomblevelű fát ültetettek el. A leglátványosabbak a jegenye-, mamutés a mocsári fenyők, valamint a május elején nyíló havasszépék. Sajnos a 2000-től 2004-ig tartó aszályos időjárás következtében az arborétum magvát képező a megyében a legidősebbek között számon tartott lucfenyvesben folyamatos szúkárosítás lépett fel, amely az egészséges fák tömeges pusztulását okozta szeptemberéig mintegy 10 hektáron pusztult el az arborétum faállománya. Az elpusztult fák helyére a szúkűrnak ellenálló fákat, cserjéket ültettek, szukcessziós kísérleti parcellát hoztak létre, valamint a Zalaerdő Zrt. dolgozói millenniumi emlékfásítás alkalmával pótolták a fákat. A kis facsemetéknek azonban hosszú idő kell a növekedéshez! A tervezett végső látványban csak évtizedek múlva gyönyörködhetünk. A Zalaerdő Zrt. az utóbbi években felújíttatta a vadászházat, új kilátót emelt, játszóteret hozott létre, valamint tűzrakóhelyek, szobrok, emlékhelyek, is épültek az arborétumban. Makk-Kaland elnevezésű játszóterünkkel a családoknak és az óvodai, iskolai csoportoknak szerettünk volna kedvezni. A kalandmászóka-rendszer minden eleme akácból, egyedi fafaragásokkal készült. Elemei között egyebek mellett Makk-torony játszóvár, kaland mászóka és egyensúlyozó pályarendszer, rugós cincér, makk csúszdatorony és mászófal, makk kötéltorony, pókhálócső és hintaágyas ringó várja a gyerekeket. A játszóteret a kapolcsi Ilona-Malom Műhely Bt. munkatársa, Takács Edvárd tervezte, ő és kolléganője, Pikó Viola közösen nyerték el az Év tájépítésze közönségdíját 2014-ben. Csömödéri Állami Erdei Vasút: Weboldal elérhetősége: A göcseji táj egyik különlegessége az erdei vasúthálózat, amely mintegy 109 km hosszúságban hálózza be a zalai erdők egy részét. Jelentős mennyiségű faanyagot szállít Lentibe és Csömödérbe a fafeldolgozó üzemekbe, valamint a MÁV vonalhoz csatlakozva távolabbi helyekre is eljuttatja a kitermelt fát. A személyszállító vonatok Lenti és Kistolmács között haladva 32 km hosszban összekötik a térség kirándulóhelyeit. A kisvasút menetrendszerűen májustól szeptemberig közlekedik, de igény szerint ettől eltérő időpontokban is biztosítunk különvonatot. A hidegebb hónapokban fűthető zárt szerelvények 5

6 állnak az utasok rendelkezésére. A kisvonaton kerékpár szállítására is lehetőséget biztosítunk óta néhány újdonsággal is szolgálunk; minden második szombaton nosztalgiaszerelvény közlekedik a Lenti és Kistolmács közötti szakaszon, melyet az Erdélyből származó, Ábel névre keresztelt nosztalgia gőzmozdony húz. Külön megrendelésre a gőzmozdonyt és a szalonkocsit ettől eltérő időpontban is az utasok rendelkezésére tudjuk bocsátani, amennyiben nincsen tűzgyújtási tilalom. Az erdei kisvasút útvonala érinti a Göcseji fenyőrégiót, a Kerka völgyét, illetve a Göcseji bükktájat. A vonatos kirándulás alkalmával gyakran látható szarvas, őz, vaddisznó, egerészölyv, és más ritka, védett madarak is olykor felbukkanak. Lentiből kiindulva gyönyörködni lehet a zajdai erdőkben, elérhető a csömödéri horgásztó, a bázakerettyei termálfürdő, valamint a Kistolmácsi Szabadidő Központ fürdő- és horgásztóval. A vasútvonalhoz számtalan kerékpáros és bakancsos turistaútvonal csatlakozik. Megközelíthető a Mároki kápolna, a Budafai arborétum, a több száz éves pákai templom, Öveges professzor szülőháza, a szécsiszigeti Andrássy-Szapáry kastély és a vízimalom. Lentiben keresett a fedett és gyógyfürdővel rendelkező termálfürdő, ami az erdei vasút állomásának szomszédságában található. Szintén Lentiben az Erdei Kisvasút végállomásán megtekinthető a GÖCSEJ KINCSEI, AZ ERDŐ ÉS A FA erdészet-, fűrészipar- és vasúttörténeti kiállítás. Vétyemi ősbükkös: Weboldal elérhetősége: Tormafölse határában Vétyem pusztától délnyugatra s Tormaföldi patak és a Csakó völgy között található, több mint 30 éve természetvédelmi terület. Megközelíthető Bázakerettye, Kiscsehi, Szentmargitfalva felől egyrészt, másrészt Tormafölde felől. Tavasszal is misztikus, kies táj, sötét erdő, a Tormafölde mellett található vétyemi ősbükkös, amelyben ha sétálunk, olyan érzésünk támad, mintha a fák templomában, az erdők katedrálisában lennénk. A 200 éve háborítatlan bükkös fái közel 43 méter magasak, törzsátmérőjük, több mint 1 méter. Törpe vagyok, törékeny vagyok, jut eszembe, ha a magasban záródó zöld lombok közé tekintek, valahogy nincs szó csak az áhítat és a végtelen nyugalom, ami most körülvesz. A fák állva halnak meg, némelyik gyökerével felfelé áll mutatva óriási méretét és idézi az elmúlást. A kidőlt faóriások milliónyi rovarnak adnak élőhelyet, s itt számos védett ritka gombafaj él, a harkályok által vájt odúkba pedig olyan ritka madarak költöznek be, mint a macskabagoly vagy a kék galamb. A természet azonban megújul, az óriások tövében kis cserjék kacsingatnak az életet jelentő nap felé. 6

7 Minden évszakban páratlan szépségű az erdei út, amely a faóriások természetes kiállítóterméhez vezet. Ha ezt a szépséget kirándulásunk alkalmával valóban élvezni szeretnénk, az utat mindenképpen gyalogosan vagy kerékpárral kell megtennünk. Bázakerettye felől indulva mintegy 18 km-es út vár ránk, enyhe emelkedőkkel, hűsítő lombkoronákkal. Városi embernek szinte zavaró az a csend és friss erdei levegő, amely az útitársként mellénk szegődik. Hévízi-tó és véderdeje: Weboldal elérhetősége: A Hévízi-tó 4,44 ha kiterjedésével és az őt körülvevő 50 ha területű véderdővel Európa legnagyobb gyógyító erejű melegvizes tava. Különlegessége: ellentétben a többi melegvizes tóval, melyek általában vulkanikus eredetű helyeken, agyag- vagy sziklatalajban vannak, a Hévízi-tó tőzegmedrű forrástó. Véderdő és park A hévízi tavat körülöleli a véderő és park. A Deák Ferenc tér felől indulva számtalan sétaút közül választhatnak a kirándulást kedvelők. A véderdő a tó ökológiai rendszerének fontos része. Az erdő fő fafaja a mézgás éger, de a legkülönlegesebb fa fajtája a mocsári ciprus. A hévízi tavat körülöleli a véderő és park. A Deák Ferenc tér felől indulva számtalan sétaút közül választhatnak a kirándulást kedvelők. A véderdő a tó ökológiai rendszerének fontos része. Az erdő fő fafaja a mézgás éger, de a legkülönlegesebb fa fajtája a mocsári ciprus. A mocsári ciprus különlegessége, hogy a többi fenyőfélével ellentétben nem őrzi meg zöld lombozatát a téli hónapokra. Ősszel bronzszínűvé változnak levelei, s ezzel színes narancsosbronzos árnyalatba borítja a városba vezető autóutat. Tavaszra pedig újra kizöldül az erdő. A tófürdő másik oldalán lévő sétapark a dr. Schulhof Vilmos Sétányon át érhető el. Eme park leglenyűgözőbb fái a hatalmas platán fák. Az erdőben sétálva rengeteg madárfajjal is találkozhatunk, ha pedig szerencsénk van még mókusokat is etethetünk. 3. alkalom tananyaga 7

8 Településünk értékeinek megismerése Településünkön jelenleg folyamatban van a helyi értéktár elkészítése a Kistermelők Baráti Egyesületének közreműködésével. A helyi értékekről bővebb információ itt a honlapon is elhelyezett helyi értékek adatfelgyűjtő lapokon találhatók. 4. alkalom tananyaga Értékek felkutatásának módszertana Segédlet a helyi értékek felgyűjtéséhez: 1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez Javaslat a [nemzeti érték megnevezése] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez Készítette:... (név)... (aláírás)... (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név: Levelezési cím: Telefonszám: cím: II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI 1. A nemzeti érték megnevezése 2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása agrár- és élelmiszergazdaság egészség és életmód épített környezet ipari és műszaki megoldások kulturális örökség sport természeti környezet turizmus 8

9 3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik települési tájegységi megyei külhoni magyarság 5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása 6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett 7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) 8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: III. MELLÉKLETEK 1. Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuálisdokumentációja 2. A Htv. 1. (1) bekezdés j) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek 3. A javaslathoz csatolt saját készítésű fényképek és filmek felhasználására vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat Kirándulás 5. alkalom tananyaga Ez alkalommal kiránduláson vehettek részt a gyerekek, melynek célja volt, hogy ismerjék meg környezetünk, megyénk értékeit. A kirándulás során azokat az értékeket kerestük fel, amelyek a gyerekek számára érdekesek lehettek. Így a megyei értéktárban szereplő Csömödéri Erdei Kisvasúttal ellátogattunk a szintén az értéktár részét képező Budafai Arborétumba. 9