Öko-marketing a városfejlesztésben

Átírás

1 Öko-marketing a városfejlesztésben Előadásvázlat /2014. ősz/ Előadó: címzetes egyetemi tanár (valkol@eik.bme.hu) Környezetpolitika Alapelvek, célok + Eszközrendszer OKOZÓ ELV /KÖRNYEZETSZABÁLYOZÁS / KÖZTEHERVISELÉS ELVE MEGELŐZÉS ELVE KOOPERÁCIÓ ELVE SZUBSZIDIARITÁS ELVE FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ELVE A környezetvédelem szabályozásának rendszere I. KÖZVETLEN, DIREKT SZABÁLYOZÓ ESZKÖZÖK (utasítások, tilalmak + bírságolás) emissziós normák + immissziós normák +termékszabályozás +.. +ELLENŐRZŐ- ÉS SZANKCIÓRENDSZER II. KÖZGAZDASÁGI SZABÁLYOZÓ ESZKÖZÖK (érdekeltség, ösztönzés + támogatás) környezetszanáló adók fiskális környezetvédelmi hozzájárulás Adójellegű szab. (öko-adók, díjak) KHD k. szabályozó KTD termékdíj letéti díj Szennyezési jogok piaca modell III. KÖRNYEZETI MENEDZSMENT TECHNIKÁK (rendszerintegráció + önkéntesség + kommunikativitás) környezeti hatásvizsgálat/khv/ + környezetvédelmi felülvizsgálat KMR-KIR+ auditálás /ISO ; EMAS/ öko-marketing + környezetbarát termékminősítés /öko-címkézés/ környezetszempontú életciklus-elemzés öko-design, öko-sponsoring, IV. ETIKAI SZABÁLYOZÁS (demonstrativitás) önkéntes szakmai szerződések + teljesítményértékelés (indikátorok) + Local Agenda 21, + környezeti/fenntarthatósági/csr-jelentés, V. EGYÉB SZABÁLYOZÓ ESZKÖZÖK (sajátos funkciók) környezeti felelősségbiztosítás +biztosítékadás elrendelése+kötelező céltartalékképzés+adatbankok+szubvenciók+oktatás-képzés,

2 Vállalati környezetmenedzsment (Öko-marketing) 1. Alapelvek (a fenntartható fejlődés Üzleti Kartája - ICC/1991): Kiemelt vállalati cél Integrált menedzsment Folyamatos fejlesztés Előzetes hatásvizsgálat Üzemeltetési-,termék- ill. szolgáltatási felelősség Környezeti K+F+I Nyitottság, tájékozódás és tájékoztatás. 2. Jellemzők: Vállalati környezetmenedzsment (Öko-marketing) 1. Többdimenziós célrendszer Társadalmi célok Piaci célok Környezeti célok 2. Vállalaton és funkcióin túlmutató karakter Vertikális színt Horizontális színt Termék- ill. technológiai színt 3. Proaktív stratégia Kockázatok kezelése Sikerfaktorok beazonosítása Vállalati környezetmenedzsment (Öko-marketing) 3. Előnyök - kockázatok Vállalati öko-marketing koncepció 1. Lépés : Pozicionálás (profilírozás) Előnyök: A vállalat társadalmi elismertségének (imázs) javulása Költségmegtakarítás (anyag- és energiafelhasználás területén) Új és tartós vásárlói kör megnyerése (fogyasztói környezeti piac) Konkurenciával szembeni versenyelőny Új piaci irányultság (beruházási/technológiai környezeti piac) Piaci partnerekkel való kapcsolat javulása (bankok, biztosítók, stb.) Állami megrendelések növekedése (közbeszerzés!) Hátrányok: Költségnyomás (főleg a kezdeti periódusban) Csökkenő nemzetközi versenyképesség (átmeneti hatás) Piaci bizonytalanságok a környezeti termékek iránt Hiányzó kooperációs hajlam, vállalaton belüli ellenállás A vállalat általános környezeti helyzetének feltérképezése Stratégiainak tűnő kulcstényezők beazonosítása pl. (1) SWOT-analízis = extern / intern faktorok számbavétele, vagy (2) STEEP-elemzés = makro környezet elemzése társadalmi + technológiai + gazdasági + természeti + politikai szempontok alapján Környezeti termékek lehetséges körének felmérése Fogyasztói szempontok szerint Versenytényezők szerint Termék-, technológiai- és termeléspolitikai jellemzők alapján.. Fontos: Egyértelmű választ adni a kockázat / előny relációra!

3 Vállalati öko-marketing koncepció Vállalati öko-marketing koncepció 2. lépés: Öko-marketing stratégia (portfolió) környezeti előnyök Offenzív stratégia (aktív) Indifferens stratégia (passzív) Innovatív stratégia (proaktív) Defenzív stratégia (reaktív) környezeti kockázatok 3. lépés: Öko-marketing-mix (eszközkombináció) pl. 4P (7P) szempontok alapján Termék-, termeléspolitika Árpolitika Értékesítés (disztribúciós) politika Kommunikációs politika!? Strukturális-szervezeti komponensek Tartalmi komponensek Vállalati öko-marketing koncepció (egy lehetséges mix) 4 P Mix-területek Termék-, termelés politika Árpolitika Elosztás (disztribúciós) politika Kommunikációs politika Szervezeti, strukturális komponensek Partneri kooperációban környezeti szabványok Kooperációs árdifferencia, önkorlátozó árengedmény, kártérítési kötelezettség Közös értékesítési csatornák (bio-üzletek), Öko-sponsoring, vásárlói fórumok, környezeti oktatás, szaktanácsadás Tartalmi komponensek Öko-címkézés, öko-design, termékszortiment, K+F+I, technológia-váltás Vegyes árkalkuláció, kedvezményes fizetési lehetőség, erőforráskorlátra érzékeny ár Szakképzett tanácsadó, útvonal tervezés, visszavételi garancia, több-utas rendszer Szakképzett tanácsadó, környezettartalmú reklám, konferenciák, kiállítások,

4 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS Fogalma Szintjei Dimenziói Cél szociális, társadalmit Eszköz ökonómiai, gazdasági gi Módszer ökológiai, környezetik + Intézm zményi (technikai) Indikátorai Fenntartható/k /környezetbarát t fogyasztás (Alapdokumentumai) Rió-i i Nyilatkozat a környezetrk rnyezetről és s fejlődésr sről (8. alapelv) AGENDA 21 /Feladatok a XXI. századra/ zadra/ (4.fejezet( 4.fejezet: : A fogyasztási si modellek megváltoztat ltoztatása) EU V-VI. V VI. KörnyezetvK rnyezetvédelmi Akcióprogram Célok: - A társadalom t magatartási szokásainak sainak megváltoztat ltoztatása - A fogyasztók k támogatt mogatása a megfelelő fogyasztáshoz, shoz, vásárláshoz (öko( ko-címkézési rendszerek fejlesztése se) Fenntartható/környezetbarát fogyasztás (Stratégiai feladatok) 1. Hatékonyabb energia- és s erőforr forrás s felhasználás s előseg segítése 2. Hulladéktermel ktermelés s minimalizálása 3. Az egyének és s háztarth ztartások segítése a környezetkk rnyezetkímélő vásárlási döntd ntések meghozatalában 4. Példamutatás s (ön)korm( n)kormányzati nyzati vásárlásokkal (közbeszerz zbeszerzések sek!) 5. Környezetbarát ármegállapítás 6. A fenntartható fogyasztást st támogatt mogató értékek erősítése, se, közvetk zvetítése A fenntartható fogyasztás s fogalma Fenntartható fogyasztásnak snak nevezzük k a szolgáltat ltatások és s a termékek olyan módon m törtt rténő felhasználását, amely megfelel az alapvető szüks kségleteknek, jobb életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és s a mérgezm rgező anyagok használat latát, t, valamint a hulladék- és s szennyező anyagok kibocsátását t az adott szolgáltat ltatás s illetve termék k teljes életciklusa során n annak érdekében, hogy a jövőj nemzedékek szüks kségleteit ne veszélyeztess lyeztessék. k. (Report of the Symposium on Sustainable Consumption. Norvegian Ministry of the Environment, Oslo 1994).

5 AZ ÖKO-CÍMKE 1. Jelentős segíts tség azoknak a fogyasztóknak knak, akik vásárlásaik során a kevésb sbé környezetterhelő termékek mellett döntenek. 2. Szolgálja lja a környezetbark rnyezetbarát t termék gyárt rtójának az érdekeit is, mivel versenyelőnyt nyt biztosít számára a hagyományos termékek előáll llítóival szemben. 3. Támogatja azokat a forgalmazókat (kereskedőket), akik az azonos funkciójú termékek között igyekeznek elkülönítetten tárolni a környezetbarát termékeket keket, segítv tvén a környezettudatos vásárlók tájékozódását. 4. A fentiek megvalósul sulásasa esetén minden bizonnyal természeti környezetre nehezedő nyomás, tehát nyertesek lehetünk nk! csökken a mindnyájan Környezetbarát termék A környezetbarát t termék, környezetkonform termék fogalmak relatív v kapcsolatra utalnak. Azt A t fejezik ki, hogy a környezetbarát -naknak minősített termék legalább egy jellemzőjét tekintve (pl. anyagösszet sszetétel, felhasználhat lhatóság gyakorisága ga, csomagolás módja, újrahasznosíthatóság, stb.) kevésb sbé veszi igénybe terhelően en a természeti környezetet,, mint alternatívái, vagy előző önmaga. Környezetszempontú ú (!) életciklus-elemzés s (LCA) Környezetbarát t termékek védjegyezv djegyezése Termékek öko-címkézése (Különbség: Környezetszempontú életciklus-elemzés!) lehet Két t terméket legalaposabban az életciklus-elemzéssel összehasonlítani. Az életciklus-elemzés s (elterjedt angol kifejezéssel: life cycle analysis LCA) egy olyan módszer, amely a termékek környezeti k hatásait összegzi a bölcsőtől l a bölcsb lcsőig szemléletnek letnek megfelelően en (az alapanyagok kiválaszt lasztásától l kezdve, a gyárt rtás, száll llítás, használat lat-fogyasztás és s a hulladékk kká hatásait is figyelembe vévev ve). válás s környezeti k

6 AMIT AZ KÖRNYEZETBARK RNYEZETBARÁT T TERMÉKEK VÉDJEGYEZV DJEGYEZÉSÉRŐL TUDNI KELL AMIT AZ KÖRNYEZETBARK RNYEZETBARÁT T TERMÉKEK VÉDJEGYEZV DJEGYEZÉSÉRŐL TUDNI KELL EGY ELLEN- PÉLDA!! FENNTARTHATÓ FOGYASZTÓI I KOSÁR Egy program a német gyakorlatból! 1. A program célja: c Felhívni a fogyasztók k figyelmét t arra, hogy Legtöbb fogyasztási si (vásárl rlási) szokásunk sunk szembesíthet thető a fenntarthatóság g kritériumaival riumaival!!!!!

7 2. A program tartalma /Vásárlói i tájékoztatt koztató füzet/: Egy termék- és szolgáltatási alternatívákat tartalmazó lista, amelyek különösen alkalmasak a fenntartható fogyasztás gyakorlására. Minden termékhez és szolgáltatáshoz külön információk is tartoznak (pl. melyik öko-címkét keresse rajta a vásárló). Egyes termékcsoportok vonatkozásában milyen alternatív lehetőségei (mozgástere) vannak a fogyasztónak. 3. A programba bevont termékcsoportok (a fenntartható/k /környezetbarát t fogyasztást st támogatt mogató szempontok az adott termék k esetében): (A) (B) (C) (D) (E) (F) Élelmezés, táplt plálkozás Öltözködés Lakás, építkezés Közlekedés Utazás, turizmus Pénzügyi szolgáltat ltatások A fenntarthatóság alapvető szempontjai termékcsoportonként. 3. A programba bevont termékcsoportok (a fenntartható/k /környezetbarát t fogyasztást st támogatt mogató szempontok az adott termék k esetében): 3. A programba bevont termékcsoportok (a fenntartható/k /környezetbarát t fogyasztást st támogatt mogató szempontok az adott termék k esetében): (A) Élelmezés, táplt plálkozás (A) Élelmezés, táplt plálkozás Részesítsük k előnyben az elismert minősítő rendszerek címkc mkéjével ellátott, biogazdaságokb gokból l származ rmazó élelmezési termékeket (megjegyzés: a mérvadm rvadó EU-orsz országok vonatkozó nemzeti szabályoz lyozása általában szigorúbb követelmk vetelményeket tartalmaz az EU-rendeletn rendeletnél). l). A húst h és s húskh skészítményeket ahol lehet próbáljuk meg visszaszorítani fogyasztásunkban sunkban és s helyettesíts tsük k inkább növényi n nyi eredetű élelmiszerekkel. Energiamegtakarítást jelent, ha főleg f a szezonális termesztett zöldsz ldségeket-gyümölcsöt t vásároljuk. v és s helyben Kevesebb munkafolyamaton átmenő termékek környezetterhelk rnyezetterhelő hatása alacsonyabb. A kevésb sbé csomagolt termékek negatív v környezeti k hatása ugyancsak alacsonyabb. Lehetőleg a többútas vásároljuk. csomagolású termékeket Nézzünk utána, hogy a gyárt rtó cégek termékeiket ökológiai és s szociális szempontból l fenntartható módon gyártj rtják-e e (a szüks kséges informáci ciók beszerzéséhez internetes honlap áll az érdeklődők k rendelkezésére). re).

8 4. Visszacsatolás /Háztart ztartási napló/ 5. A program értékelése, következtetk vetkeztetések Mit vásároltak v az adott négy n hét h t során, figyelembe vették-e e a Fenntartható ajánl nlásait, fogyasztói i ha igen, akkor miért éppen azt a javaslatot választottv lasztották, kosár ha nem, miért nem akartak/tudtak vásárolni v a füzetben f összeállított fenntartható termékek közül, k milyen akadályokkal, nehézs zségekkel talált lták k magukat szemben, hogyan oldották k meg a fellépő konfliktusokat? A programban résztvevr sztvevő fogyasztók k egyöntet ntetű véleménye szerint az akciót t támogatt mogató informáci ciós s hátth ttér r /vásárl rlói i tájékoztatt koztató füzet/ nagyban segítette bevásárl rlásaikat, a füzetben f leírt informáci ciók érthetőek ek voltak és s a gyakorlatban is alkalmazhatóak. ak. Az egy hónapig h tartó tesztelés s végén v n a résztvevr sztvevőknek több mint fele (!) figyelt meg magán n változv ltozó szokásokat, sokat, s annak tudatosulását, t, hogy.. vásárlási és s fogyasztási si Kis figyelemmel is lehet tudatosan és s felelősen alakítani vásárlv rlásainkat, fogyasztási si szokásainkat sainkat!!!! 5. A program értékelése, következtetk vetkeztetések Leginkább az élelmezési-táplálkozási termékcsoport esetében hasznosnak bizonyult a program által nyújtott információs háttér. A fenntarthatóság szempontjaira ügyelő vásárlás és fogyasztás -főleg annak megtervezése, de kivitelezése is- időigényesebb, továbbá a fenntarthatóságot szempontként kezelő termék-alternatívák gyakran drágábbak is. A fenntartható fogyasztás infrastruktúrájának hiányosságaként a program alanyai a környezetbarát termékek címkézésének hiányait említették /főleg a textíliák és a ruházati cikkek, valamint a lakásfelszerelési és biztonsági termékek esetében/. Idegenforgalmi szálláshelyek környezetbarát minősítése 1. Minősítési szempontok 2. Minősítési kritériumok 3. Minősítés elnyerésének feltételei

9 2. Minősítési kritériumok Energiafogyasztás 1. Minősítési szempontok - A létesítmény környezetbe illesztése városi környezetben vidéki környezetben természeti környezetben - A létesítmény működésével összefüggő környezeti hatások energiafogyasztás vízfogyasztás levegőszennyezés zajártalom környezetre ártalmas anyagok szobák fűtése, légkondicionálás (2 pont) fűtés, légkondicionálás szabályozhatósága (2 pont) ablakok szigetelése (3 pont) eszközök automatikus kikapcsolásának lehetősége (2 pont) kis energiaigényű fényforrások alkalmazás (2 pont) mozgásérzékelőval szabályozott fényforrások (2 pont) további energia-megtakarítási megoldások (2-2 pont) Vízfogyasztás vízcsapok/tusolók szabályozhatósága 10 l/min (2pont) WC-öblítés szabályozhatósága 6 l/öblítés (2 pont) piszoárok automatikus vízöblítése (3 pont) írott tájékoztató a takarékos vízhasználatra (2 pont) ágyneműcsere megfelelő gyakorisággal (3 pont) fürdőszobai textiliák cseréje igények szerint (3 pont) hálózati ivóvíz mellőzése (pl. öntözésnél) (3 pont) öntözés csúcsidőszakon kívül (2 pont) további vízcsökkentési eljárások (2-2 pont) hatósági előírásoknak megfelelő szennyvízkezelés (2 pont) Tisztító,- takarító- és fertőtlenítőszerek használata környezetbarát minősítéssel rendelkező szerek alk. (2 pont) környezetbarát minősítésű rendszerek alkalmazás (3 pont) Hulladéktermelés ill. kezelés hulladékgyűjtő edényzet megléte (2 pont) szelektív hulladékgyűjtés bevezetése (2 pont) veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtése (2 pont) hulladékok elszállíttatása (2 pont) egyszer használatos termékek k.barát csomagolása (2 pont) újratölthető készülékek használata (2 pont) egyszer használatos evőeszközök mellőzése (2 pont) reggelire szánt ételek csomagolásának mellőzése (2 pont) Zaj elleni védelem Egyéb szolgáltatások közös helyiségekben a dohányzás tilalma (2 pont) a lakószobák min. 1/3-a nemdohányzóknak fenntartva (2p) tömegközlekedési eszközök, menetrendek ösztönzése (2p) tájékoztatás a térség kulturális és természeti értékeiről (2 p) programok szervezése a fentiekre (2 pont) kerékpár-kölcsönzés (2 pont) Szálláshely vezetése (menedzsment) rendszeres ellenőrzés, javítás/fejlesztés (3 pont) elhasználódott eszközök továbbadása használatra (2 pont) alkalmazottak képzése (2 pont) vendégek tájékoztatása (2 pont) egyéb, önként vállalt vezetési feladatok (2 pont) meglévő tanúsítványok igazolása (pl. ISO 2 pont, EMAS 3 pont) vendégeket nem zavaró udvari, kerti munka (2 pont) televízió, rádió hangereje nem zavaró (2 pont)

10 3. Minősítés elnyerésének feltételei Szálloda/4-5 csillagos/ min. 60 pont (max. 85) Szálloda/3 csillagos/ min. 55 pont (max. 85) Szálloda/1-2 csillagos/ min. 50 pont (max. 79) Panzió min. 45 pont(max. 77) Üdülőház min. 45 pont (max. 77) Turistaszálló min. 40 pont (max. 65) Ifjúsági szálló min. 40 pont (max. 65) Camping min. 35 pont (max. 51) EU VII. Környezetvédelmi Cselekvési Program ( ) Jólét bolygónk felélése nélkül sz. kiemelt célkitűzés: Az EU városainak fenntarthatóbbá tétele Jelenlegi helyzet: - nagy népsűrűség - lakosság 80%-a városi környezetben él (2020) - város és környezetének szimbiózisa - azonos környezeti problémák - a városi lét, mint minta - Kihívások, feladatok: Köszönöm a figyelmet! - városfejlesztési stratégia környezeti fenntarthatóság elvén - közigazgatási határokon átívelő hatékony koordináció - városfejlesztési platform létrehozása - információk és a legjobb gyakorlat cseréje - finanszírozási alapok megteremtése (pl. ERFA 5 %-a) Megoldás: Integrált, fenntartható városfejlesztés! Local Agenda 21!?