A haza mindenek előtt. Az Önkormányzat. Az es emlékmű felújításáról Malatinszky Károly. A Nyiregyháza elleni rangadóról Huszák Géza

Átírás

1 XXIII. évf. 6. szám VÁROSUNK LAPJA március 24. A haza mindenek előtt Az es emlékmű felújításáról Malatinszky Károly Az Önkormányzat idei költségvetéséről dr. Fekete Zoltán A Nyiregyháza elleni rangadóról Huszák Géza

2 2 Biztonságos közlekedés Bár a közlekedésbiztonsági statisztika alapján évről évre javulás figyelhető meg, mégis magas, a közlekedési balesetek száma, amely 2010-ben meghaladta a tizenhatezret. Az elmúlt esztendőben a forgalomban betöltött arányukhoz képest magas a kerékpárosok, mint a balesetet okozók aránya, amely a statisztikák alapján tavaly az esetek 11%-át jelenti. A kerékpárosok azonban sok esetben áldozatai, sérültjei is a közeledési baleseteknek. Ezért a rendőrség már több akciót indított annak érdekében, hogy a kerékpárosok a KRESZ előírásainak megfelelő felszereltséggel, a szabályok betartása mellett közlekedjenek. Mezőkövesd azon városok közé tartozik, aki tesz azért, hogy javítsa a település közlekedésbiztonságát. Ezért döntött úgy Mezőkövesd Önkormányzata, hogy tovább bővíti kerékpárhálózatát. Ennek elérése érdekében 2009-ben ÉMOP azonosítószámú Mezőkövesd kerékpárforgalmi hálózatának fejlesztése címmel pályázatot nyújtott be a városvezetés, amelyen sikeresen szerepelt és mintegy 40 millió forintot nyert településünk a vasúttól egészen a város határáig tartó, közel 1 km hosszú kerékpárút megépítésére. Így, az uniós támogatás révén a projekt megvalósításával év végén, korszerűbbé, biztonságosabbá vált a kerékpáros közlekedés Mezőkövesden. A vasútalján a kiépült kerékpárúton könnyebben, biztonságosabban közlekedhetnek a kerékpárosok, hiszen a gépjárműveket elkerülve külön útrészen biciklizhetnek. Másrészt a vasúti átjárónál is saját, külön sorompóval ellátott átkelőhelyet alakítottak ki, így ott is gyorsabban, biztonságosabban haladhatnak át a két keréken közlekedők. TARTALOM Biztonságos közlekedés A haza minden előtt Leadták az állampolgársági kérvényüket Kamerák a Rendelőintézetben Sokan használják az új kerékpárutat Megszépült az emlékmű Stabilitás és fejlődés A nyelvtudás viadala A matyórózsa meghódította az építészetet is Szabadidejükben is az emberekért Farsang és tornabemutató Szent István Katolikus Általános Iskolában Kulturális Melléklet Közhírré tétetik Kövesdi Korzó Mezőkövesdi négylábúak a Köztársasági Kupa nyertesei Harmadszor az élen Döntetlen a csúcsrangadón Bíztató játék a gigászok ellen Utazás március Mezőkövesdi Újság Kiadja: Mezőkövesdi Média Nonprofit Kft. Megjelenik: 2 hetenként, példányban ingyenesen, illetve olvasható a és a honlapokon. Következő számunk április 7-én jelenik meg, lapzárta március 28-án. Még nagyobb biztonságot ad a sorompóval ellátott átkelőhely S amellett, hogy a vasútalatti közlekedést megkönnyítette a kerékpárút kialakítása, a város kerékpárút-hálózatában is fontos szerepet tölt be. Sokan szeretnek biciklizni a városban, akik decembertől már végig kerékpárúton juthatnak el az Eper úttól egészen a Zsóry Gyógy- és Strandfürdőig. Összességében nemcsak a fejlesztést érintő területre, hanem a város egész közlekedésére kedvező hatással van az útszakasz megépítése. -os- Felelős kiadó: a Mezőkövesdi Média Nonprofit Kft. mindenkori vezetője Felelős szerkesztő: Szabó Gergely Tördelés: Mezőkövesdi Média Nonprofit Kft. A szerkesztőség címe: 3400 Mezőkövesd, Szent László tér 17. Tel.: 49/ Fax: 49/ info@kovesdimedia.com ISSN Nyomdai munkák: Pető Nyomda Mezőkövesd, 48-as Hősök u. 2. Felelős vezető: Pető György. Tel.: 49/ A szerkesztőség kéziratokat nem őriz meg és nem küld vissza. Közérdekű olvasói leveleket a lap lehetőségeihez igazítva, szerkesztve, rövidítve közlünk.

3 2011. március 24. AKTUÁLIS 3 A haza minden előtt Kiállításmegnyitóval, koszorúzással, ünnepi gálaműsorral emlékeztünk meg az es Forradalom és Szabadságharc 162. évfordulójáról március 15-én. Nemzeti ünnepünk kora délután a Mezőgazdasági Gépmúzeumban az Új gazdálkodási módok és eszközök a XIX. századvégi Mezőkövesden című kiállítás megnyitójával kezdődött. A Mezőkövesden berendezett tárlaton dr. Hajdu András alpolgármester mondott köszöntőt. Ezt követően dr. Pusztai Tamás, a B-A-Z. Megyei Múzeumi Igazgatóság igazgatója, valamint dr. Sári Zsolt, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum tudományos titkára mutatta be a kiállítást, az országos programsorozat célkitűzéseit. A Nemzeti Kulturális Alap a Felemelő Század tematikus évad keretében A paraszti polgárosodás tárgyi világa és a nemzeti jelképek elnevezéssel országos programsorozatot indított, amelynek keretében a Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Magyarországi Tájházak Szövetsége közös pályázatot adott be és nyert el, így 10 hazai tájház és múzeum kiállítássorozatot szervezett. Ennek a sorozatnak az egyik állomása, része a most megnyitott mezőkövesdi tárlat, amely a 19. századi mezőgazdasági modernizációját igyekszik bemutatni. Itt Mezőkövesden kettős telekrendszer miatt nagyon érdekes gazdálkodási struktúra alakult ki. A 19. század végi modernizációnak köszönhetően új mezőgazdasági eszközök, gépek jelentek meg, amelyet a kövesdi kiállítás is jól tükröz. emelte ki dr. Sári Zsolt. A 19. századi mezőkövesdi mezőgazdasági életről pedig Hajdu Ráfis János és Kádár Zoltán beszélt a jelenlévőknek. A köszöntő, felvezető gondolatok után Csiger Lajos, a B-A-Z. Megyei Közgyűlés alelnöke nyitotta meg a kiállítást. A megnyitót a Mezőkövesdi Hangstúdió Egyesület két tagjának énekes előadása, a zeneiskola művésztanárának Ács Gyulának duda-játéka, valamint a MASZK Egyesület tagjának, Pázmándi Lászlónak versszavalata színesítette. Az Önkormányzat és a Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola által szervezett városi ünnepség 15 órakor kezdődött a város főterén, ahol a Mezőkövesdi Fúvószenekar térzenéjét követően a városvezetés, az intézmények, pártok, civil szervezetek megkoszorúzták az es forradalom és szabadságharc emlékművét. Az ünnepi program a Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola dísztermében folytatódott, ahol elsőként Kádár Zoltán, dr. Sári Zsolt, dr. Pusztai Tamás, Csirmaz István, dr. Hajdu András, Hajd Ráfis János és Csiger Lajos az ünnepi köszöntő hangzott el, amelyet ez alkalommal az Önkormányzat által kiírt szónokverseny győztesei mondhattak el. A pályázaton megosztott első hely született, így Barna György és Csrefkó Tamás magas színvonalú szónoklatát is meghallgathattuk. Elsőként Barna György, a Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola diákjának beszédét hallgathattuk meg: Kedves Ünneplő Közönség! A minap az interneten nézelődtem, és megakadt a szemem egy Kölcsey-idézeten, ami így hangzott: Négy szócskát üzenek, vésd jól Barna György kebledbe, s fiadnak hagyd örökül, ha kihúnysz: a Haza minden előtt! Elgondolkodtam ezen. Én a mai helyzetet látván inkább kérdőjelet tennék a mondat végére. A haza mindenek előtt? Érdemes lenne ezt a kérdést feltenni, különösen a fiatalok körében. Vajon a jövő generációja hogyan vélekedik erről? Attól tartok, sehogy. Érdemes lenne feltenni ezt a kérdést egy olyan országban főleg, ahol hagyományainkat elengedjük az idősekkel a sírjukba, hogy helyére új szokásokat vegyünk fel, ahol szabad útja van anyanyelvünk és helyesírásunk romlásának, hiszen manapság az a menő, ha a szó végén i helyett y -t használunk, azt viszont már nem minden esetben tudjuk, hogy a rigolyá -t milyen j-vel kell írnunk. Fel kell tenni magunknak ezt a kérdést egyre gyorsabban változó világunkban, ahol az agyelszívás külföldre szakítja frissen diplomázott fiataljainkat, ahol Bálint napját újabban Valentinként emlegetik, és a Haloween-nek már-már nagyobb kultusza van, mint nemzeti ünnepeinknek.

4 4 AKTUÁLIS március 24. Ezek az új ünnepek azonban igen távol állnak a magyar néptől, leginkább hasonlítanak a tájidegen növényekhez, melyek természetes körülmények között nem találhatók meg az adott területen, viszont az őshonos fajok közé kerülve kedvező környezeti feltételek mellett könnyen és gyorsan elszaporodnak, legtöbbször kipusztítva az eredeti növényvilágot. Nem szabad hagynunk, hogy ez bekövetkezzék! Ha továbbra is ész nélkül megyünk a pillanatnyi divatok után, annak hosszú távon, jó hatásai semmiképp se lesznek. De sajnos mi mindenáron utánozni szeretünk valakit, valamit, függetlenül attól, hogy ezt vörös, vagy kék zászló alatt tesszük. Eddig még nem sikerült megtalálnunk az égiek által számunkra már rég előkészített járható aranyközéputat. Pedig itt Európa szívében - ha van nemzet, aki büszkén felemelheti a fejét -, akkor azok mi vagyunk. Ez a Trianontól megtépázott kis ország annyi tudóst, művészt adott a világnak, mint még talán egyik sem. Ha valahol történt egy világra szóló felfedezés, ott legalább egy magyar mindig volt. És ez a tény felülírja, minden nyugatról beszivárgott szokás átvételét. Jól lehet, azért ennyire kelendőek a más országokból átvett ünnepek, mert vidámabbak, még újak, izgalmasak. Nem mondhatjuk ezt el, nemzeti ünnepeinkről. Nálunk minden megemlékezés egyben szomorú esemény is, hiszen az akkori szabadságharcok elbuktak. Persze nem ezért emlékezünk meg róluk, de talán ennek köszönhető, hogy nem örvendenek közkedveltségnek, főleg nem az ifjúság körében. De mit jelent nekünk egyáltalán az ünnep? Esetleg csak annyit, hogy fekete öltönybe és fehér ingbe öltözünk? Koszorúzás az emlékműnél Hogy az aktuális témánál maradjunk, például március 15-e? Talán semmit, egy munkaszüneti napot, piros betűvel kinyomtatva, mely színesíti a naptárat, jó esetben kokárdával az ünneplő ruhánkat. Iskoláinkban legtöbbször egy megszokott sémára íródott ünnepi beszédet, a városi ünnepségen ritka kivételektől eltekintve, egy sablonműsort, amit még a legfogvacogtatóbb hidegben is az egyre fogyatkozó ünneplő közönségnek végig kell állnunk, pedig már rég máshol, kényelmes fotelben ülve, érdekesebbet, vagy annyi mindent csinálhatnánk helyette! Merész dolog belegondolni, mi lenne, ha nem köteleznének minket az ünnepségeken való részvételre. Esetleg elfelejtenénk megemlékezni? Meglehet ban viszont még máshogyan gondolkodtak az emberek. Hittek egy szebb magyar jövőt, mertek cselekedni, és tették is, amit szívük és a hazaszeretetük diktált. Mertek magyarok lenni, és rendületlenül kitartottak e mellett. Vérüket, sőt életüket is készek voltak feláldozni az elnyomók ellen vívott magyar szabadságért. És értékrendjükben a Haza - mint fogalom -, melynek hallatán szívükben melegség és heves szívdobogás lett, számukra valóban: mindenek előtt volt. Ha ezeket a gondolatokat magunk, és egymás elé tárjuk, talán másképp fognak hatni mindnyájunk számára a városi és iskolai megemlékezések is. Vagy tényleg igaz volna, hogy akkoriban még nagy tettekre volt szükség? S ez ma már nem járható, gyakorolható út? Vagy épp a részünkre megadatott nagy szabadságunkban felejtjük el azokat, akik életükkel fizettek ezért? Ezt mindenkinek saját szívére hallgatva kell eldöntenie. Legyünk büszkék arra, hogy magyarok vagyunk, és példaként nézzünk fel őseinkre, akik nem keveset tettek azért, hogy azok is maradhattunk! Ne akarjunk annyira nyugat-imádók lenni, hogy közben elfelejtsük nemzeti múltunkat! A hazaszeretet nem nacionalizmus. Ez mentette meg a magyar népet évszázadokon át az egymást követő elnyomó hatalmaktól, és ez menti meg ma is. Ma már egy független, szabad Magyarországban élhetünk, amire az előttünk itt élt sok generáció, csak álmában és titokban gondolhatott. Éljünk hát a lehetőséggel, hogy leróhatjuk tiszteletünket a 48-as hősök emléke előtt! Nemzeti jelképeink használatát még nem sikerült maradéktalanul és büszkén felvállalnunk. Hát itt az ideje! Ha ezt megtettük, nem tud eldönteni minket a globalizáció szélvihara, mert mindig tudni fogjuk, kik vagyunk, honnan jöttünk, és merre felé tartunk jó vagy rossz irányba - rohanó világunkban. Kölcsey híres mondása a mai napig aktuális maradt, és marad a jövőben is, ha hiszszük: a Haza mindenek előtt. Széchenyi így fogalmazott: Sokan gondolják: Magyarország volt. Én azt szeretem hinni: lesz! Én, Barna György 12. b osztályos tanuló tudom, hogy Széchenyinek igaza van. Barna György mélyenszántó gondolatai után dr. Fekete Zoltán polgármester köszöntötte a jelenlévőket. Városunk első emberének szavait követően a pályázat díját és a vele járó ajándékot Tállai András, a Belügyminisztérium Önkormányzatokért Felelős Államtitkára adta át a szónokverseny két első helyezettjének. A szónokverseny másik első helyezettje, Csrefkó Tamás, a Széchenyi István Szakképző Iskola növendéke így vall március 15-ről: Tisztelt Ünneplő Közönség! A honfoglalás és az államalapítás óta az 1848-as forradalom a magyar nép egyik legnagyobb tette volt. A forradalmat indító március Csrefkó Tamás 15-e jelkép lett: a kivívott szabadság megőrzésének és az elvesztett szabadság visszaszerzésének szimbóluma. A magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinti e napot, függetlenül attól, hogyan vélekedett erről a mindenkori államhatalom. A II. Világháború utáni magyarországi kommunista rendszer viszont nem tartotta ünnepének. A Magyar Országgyűlés 1991-es határozata értelmében március 15-e az 1848-as forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének és a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe. Kokárda, Nemzeti dal, Pilvax kávéház, Landerer nyomdája, Tizenkét pont, Nemzeti Múzeum. Ezekről a fogalmakká vált szavakról minden magyar embernek ugyanaz jut az eszébe: a legnagyobb nemzeti ünnepünk. Ezen a napon egy maroknyi fiatal írástudó elindított egy lavinát, amely megváltoztatta a nép életét. Erőt adott és minden tavasszal erőt ad azóta is, hogy higgyünk magunkban, hogy legyünk büszkék a magyarságunkra. Mi az üzenete ennek az ünnepnek számunkra? Március 15- a párját ritkító nemzeti egység miatt máig is a magyar társadalom

5 2011. március 24. AKTUÁLIS 5 pozitív élménye. Nem a konfrontáció, hanem a béke; nem az alattvalói lét, hanem a szabadság; nem a késhegyig menő viták, hanem az egyetértés ünnepe. Ezen a napon a magyar politikai elit különböző meggyőződésű és érdekű csoportjai tudtak együtt működni. Legyen ez követendő példa számunkra a jelenben és a jövőben egyaránt. Tudjunk összefogni a nemes célok érdekében, merjünk segítséget nyújtani, ha szükség van ránk, legyünk érzékenyek környezetünk problémáira és próbáljunk meg közösen megoldást találni rájuk. A márciusi ifjak tudták, mikor kell cselekedni, de azt is tudták, mikor kell visszatérni a munkás hétköznapokba. A forradalom győzelme után újságíróként, tisztviselőként, diplomataként, vagy honvédként szolgálták a haza és a haladás ügyét, s ha kellett, életüket áldozták érte a harcmezőn, mint Petőfi vagy Vasvári. Ma ugyan nincsen forradalmi helyzet hazánkban, de teendő van bőven. A tudásszomj, az igényesség, a tenni akarás elengedhetetlen ahhoz, hogy előbbre jussunk, hogy fejlődjünk. A pozitív változások megvalósításához ma is szükség van a fiatalok aktív részvételére. Példát mutat nekünk hazaszeretetből Petőfi, Kossuth, Batthyány, az aradi vértanúk, a névtelen hősök, akik életüket áldozták a hazáért. Büszke rájuk minden magyar ember. Büszke is lehet, mert a márciusi ifjak példaértékű tettet hajtottak végre, amikor szembeszálltak az elnyomó hatalommal, és nem félve a megtorlástól, a tiszta szavak erejével indultak harcba. Később pedig sokan fegyverrel küzdöttek a szabadságért. A pesti forradalom annak a példája volt, hogy Magyarországon megváltozott a politizálás módja. A forradalom vezetői többségükben húszas éveikben járó fiatalok voltak. Olyan ifjak, akiket egyszerre jellemzett az elkötelezett hazafiság és az európai látókör. Megmutatták, hogy a magyar társadalom képes és kész saját sorsának irányítására. Legyen számunkra példa az akkori fiatalok bátor, felelősségteljes magatartása, hősiessége. Emlékezzünk rájuk a mai napon és hajtsunk fejet önzetlenségük, önfeláldozásuk előtt. Juhász Gyula így méltatta március idusát: Vannak napok, melyek nem szállnak el, De az idők végéig megmaradnak, Mint a csillagok ragyogása boldogan S fényt szórnak minden születő tavasznak. Ünnepi műsor Ezt követően a Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola diákjainak magas színvonalon összeállított és előadott Énekeltem és írtam azt, mire lelkem istene ösztönzött, lelkem istene pedig a szabadság című zenés színpadi játékát tekinthette meg az ünneplő közönség. A műsort Sándor Dalma tanárnő vezetésével vitték színpadra a diákok. Tavaly nyáron olvastam Szendrei Júlia naplójegyzeteit, s ekkor született meg az az ötletem, hogy Szendrei Júliát kellene középpontba állítani a március 15- ei ünnepségen. Azonban ezt a jegyzetet egymagában nehéz lett volna dramatizálni, ezért Petőfi leveleit is átolvastam, s így állt össze a műsor alapja. Ezt követően elkészítettem a forgatókönyvet, toboroztam diákokat. A díszletet Laczkó Pető Mihály pedagógustársammal közösen készítettük el, a zenei és táncos betéteket pedig Tóth Katalin kolléganőm tanítja be a fiataloknak. A háttérmunkát, a terem berendezését, a függönyök kezelését pedig Rigó Attiláné irányította. Az idei ünnepi műsorban a 11. D osztály és a 9. D osztály tanulói vettek részt. fűzte hozzá Sándor Dalma, a diákok felkészítő tanára. M. Zs Hazafias gondolatok A szónokversenyre összesen 9 pályamű érkezett be, amelyek közül a bíráló bizottság Barna György és Csrefkó Tamás alkotását megosztott első helyezéssel díjazta. A pályázaton részt vett többi 7 pályamunkából egyegy mondatot emeltünk ki: Soós Gabriella 12. A osztály Ma megkérdezhetjük magunktól, érdemesek vagyunk-e egyáltalán arra, hogy a márciusi hősöket ünnepeljük? Mondjunk hát igent, és cselekedjünk is úgy, ahogyan ők tették. Van úgy, hogy újra és újra, ám talpra kell állni. Március 15-e kapcsán tehát emlékezzünk arra, hogy bátorsággal és összefogással a nép mire képes, és milyen hatalmas dolgokat tud megvalósítani. Vass Kristóf 12. A osztály Jó dolog az ismétlés, rögzíti mindazt, amit tudnunk kell. Azonban egészen más az ismétlés, ha a szabadságért küzdőkre adnak le lövéseket újra meg újra. Egészen más úgy esküdni a Magyarok Istenére, hogy Petőfi, az ő prófétája diktálja a mú- zeum lépcsőin a refrén sorait. Egészen más a Tizenkét Pontot ismételgetni, ha a Helytartótanács felé hömpölygő, dühből született tömeg szabadságra éhes szájából zúg a föl újra meg újra. Bruzsa Kinga 12. A osztály minden évben várja, a legnagyobb nemzeti ünnepünket, ami nem egy nap, nem csak egy műsor, hanem egy érzés, ami minden magyar lelkének legmélyén ott van, ami eggyé tesz minket, és minden tavasszal erőt ad, hogy higgyünk magunkban és legyünk büszkék a magyarságunkra. Sajnos általában az emberek csak akkor jönnek rá valaminek fontosságára, amikor elveszítik őket, de remélem, hogy ez változni fog, mindenki hálát ad az életnek, és megbecsüli az értékeit. Pap Csilla 12. A osztály Számomra ez az ünnep egy olyan meghitt eseményre ad emlékezést, mely erőt, kitartást áraszt és lelkesülést ad az előttem álló időszakra. Látván, hogy volt egy olyan nemzet, mely képes volt kivívni függetlenségét és nem fogadta el azt a nézetet, hogy egy másik nemzet szolgája legyen. Ez a nép, pedig a magyarság volt, az én hazám. Miklósi Katalin 12. A osztály Minden kor nevel ifjú titánokat, akik a szükség idején teszik a dolgukat, hogy megmentsék a hazát. Meglehet, a XXI. század Márciusi Ifjai nem fegyverrel próbálnák jobbra fordítani az ország sorsát szükség esetén, de abban biztosak lehetünk, hogy semmiképp sem adnák fel céljaikat, mint ahogy azt elődeik sem tették. Gereben Eszter 10. C osztály Példaképek lehetnének az akkori fiatalok, amiért kiálltak a nemzetért és nem féltették az életüket. Példaértékűnek érzem az összefogásukat is. A mai fiatalok közül hányan mernék azt végigcsinálni, amit az akkoriak? Tóth János 12. C osztály Erőt meríthetünk tetteikből, felnézhetünk áldozatkészségükre, és követnünk kell az általuk kijelölt utat. Azt az utat, melyet nekünk, magyaroknak szánt a történelem. Egy kis nemzetnek Európa szívében, amely dacolva elnyomással, idegen hatalommal, történelmi tragédiákkal, mai is itt van, küzd, és öszszefog a haza érdekében.

6 6 AKTUÁLIS MOZAIK március 24. Leadták állampolgársági kérvényüket Mezőkövesden adták le kérvényüket Eger testvérvárosának állampolgárai közül azok, akik magyar állampolgárságért folyamodtak. Több mint nyolcvanan érkeztek a heves megyei székhelyre, hogy leadhassák állampolgársági kérvényüket. Az igénylés minél gyorsabb lefolytatása érdekében Eger Önkormányzata városunktól kért segítséget, hogy a hevesi településre érkező igénylők Mezőkövesden is leadhassák kérvényüket. Így a Zetelakáról érkező mintegy 40 polgár városunkban adta le igényét. Eger városvezetésétől ígéretet kapott Önkormányzatunk, hogy a későbbiekben, amikor Mezőkövesd testvérvárosaiból érkeznek állampolgárságot igénylők, akkor szükség esetén a gyorsabb adminisztráció érdekében Eger fog segítséget nyújtani településünknek. N. E. Megszépült az emlékmű Lecsiszolták, felújították az as emlékművet március elején. Március 15-ei ünnepség közeledtével kezdeményezték a szabadságharc tiszteletére állított emlékmű rendbetételét, amelyet felajánlásokból valósítanak meg. Kamerák a Rendelőintézetben Biztonsági kamerákat helyeztek ki a Rendelőintézet udvarán a közlekedési- és betegbiztonság érdekében. Eddig négy kamerát helyeztünk el egyrészt a biztonság, másrészt pedig a tilosban, szabálytalanul parkoló gépjárművek kiszűrése érdekében. Az elmúlt időszakban megszaporodtak azok az esetek, amelyek során a rossz helyen tartózkodó autók miatt nagyban sérült a betegellátás, mivel nem, vagy csak nehezen tudtak a beteget szállító mentők, az ápolók bejutni a rendelőintézet épületébe. emelte ki dr. Tóth József orvos-igazgató. Összesen négy kamerát helyeztek el A Rendelőintézet vezetősége és dolgozói ezúton is arra kérnek mindenkit, hogy a parkolókat szabályosan, az előírások és az aszfaltfestések betartása mellett vegyék igénybe, hogy a jövőben a rossz helyen történő parkolás ne akadályozhassa a betegellátást. N. E. Sokan használják az új kerékpárutat Mezőkövesden a Lövői, illetve az Eper úton több, nagyobb vállalat, cég működik. Az úgynevezett vasútalján lévő munkahelyek több száz főt alkalmaznak, akiknek a többsége kerékpárral jár dolgozni. Ezért is döntött úgy Mezőkövesd Város Önkormányzata, hogy 2009-ben ÉMOP azonosítószámú Mezőkövesd kerékpárforgalmi hálózatának fejlesztése címmel pályázatot nyújt be, amelyen sikeresen szerepelt és mintegy 40 millió forintot nyert a vasút alján, a Lövői úton egy 1 km-es kerékpárút építésére. Az említett útszakasz decemberére megvalósult, amellyel mind az ott lakók, mind az érintett területen működő cégek dolgozói is elégedettek. Már régóta igény volt egy kerékpárút kiépítésére itt a Lövői úton. Megkönnyíti, gyorsabbá és biztonságosabbá vált a közlekedés a kerékpárosok számára, főként a délutáni műszak után hazafelé, illetve az éjszakai műszakba igyekezve. mondta el kérdésünkre Tari Viktor. A vasútalján működő cégek műszakváltásaikor közel százan veszik igénybe az újonnan megépített kerékpárutat. -os- Összefogással újították fel Szerettük volna olyan állapotba hozni az emlékművet, hogy méltó helyszíne legyen a március 15-ei ünnepnek. Innen jött az ötlet, hogy lecsiszoljuk, megtisztítsuk az emlékművet, új zászlótartót helyezzünk el a tetején. Ezért polgármester úrral, Farkas Istvánnal, Bencsik Mártonnal, Vámos Istvánnal és Kiss Istvánnal összefogva kezdtünk neki a munkának. Van aki az állványt, van aki a vasanyagot, az építőanyagot, s van aki a munkáját adta hozzá, hogy március 15-ére megszépüljön az emlékmű. mondta el Malatinszky Károly települési képviselő. - os - Sokan használják a kerékpárutat A szabálytalanul parkolók kiszűrésére szolgálnak a kamerák Új zászlótartót kapott az emlékmű

7 2011. március 24. MATYÓ SZALON 7 Stabilitás és fejlődés Februári ülésen fogadta el a képviselő-testület Mezőkövesd ez évi költségvetését. Településünk gazdasági helyzetéről, terveiről dr. Fekete Zoltánnal, városunk polgármesterével beszélgettünk. Milyen központi és helyi tényezők befolyásolták az idei költségvetés megalkotását? Az idei költségvetés tervezése során lényeges jogszabályi változások nem történtek. A település ez évi büdzséjének összeállításakor is a korábbi esztendőkben használt és eredményes, alapvető, irányadó elveket követtük. Kedvező változás is akad például, hogy eddig az állami minden beszedett idegenforgalmi adóforintra egy forintot adott, ez az összeg 2011-ben 1 forint 50 fillér, tehát idén másfélszer több támogatást ad a kormány. Másik kedvező tényező, amellyel a költségvetés tervezésekor is már számoltunk az az, hogy az országban működő cégek többségéhez hasonlóan a Mezőkövesden tevékenykedő vállalatok is kezdenek kilábalni, talpra állni a gazdasági válságból, amely magasabb iparűzési adót jelent. Ezért bátrabban tudtunk tervezni az iparűzési adóbevételek esetében. Hogyan alakultak a 2011-es költségvetés fő számai? A város tervezett bevétele 7,7 milliárd forint erre az esztendőre. A működési forráshiányunk 260 millió forint, amelytől azonban nem kell megijedni, mert ezt az összeget nyugodtan, biztonságosan tudjuk kezelni egyrészt ÖNHIKI-s pályázattal, illetve év közben olyan költségvetési megoldásokat tudunk alkalmazni, amely teljesen biztonságossá teszi a város működését. Ezen szigorú költségvetés betartása mellett biztosított Mezőkövesd stabil gazdálkodása. Mit jelentenek ezek a számok az önkormányzat által fenntartott intézményekre nézve? Az intézmények működése teljesen biztonságban van, hiszen decemberéig a tevékenységükhöz szükséges források rendelkezésre állnak. Sőt, vannak olyan intézkedéseink, terveink, amelyek fejlesztéseket is tartalmaznak. Ilyen például az, hogy a költségvetésben elkülönített összeg áll a Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola rendelkezésére, az iskola 100. évfordulójának méltó megünneplésére. Létszámleépítésben egyetlen intézmény esetében sem gondolkodunk, de bővítést sem tervezünk. Az elmúlt években kialakított intézménystruktúra bebizonyította, hogy életképes, amely hozzájárult a város idei kedvező, kiegyensúlyozott költségvetéséhez. Dr. Fekete Zoltán Számos fejlesztés, beruházás zajlik, kezdődik el idén a településen. Hogyan fog ebben a tekintetben kinézni a es esztendő? Azt gondolom, hogy most már, ha a mezőkövesdiek sétálnak a városban, láthatják, hogy a település több pontján megindultak az építkezések. Elindult a Szent László tér, a Közösségi Ház és a Galéria felújítása, a Kavicsos-tói szabadidőpark kialakítása, valamint a Piaccsarnok megépítése. A 2011-es év a városrehabilitációs pályázat megvalósításáról, a bölcsőde bővítéséről, a Zsóry Gyógy- és Strandfürdőben zajló fejlesztés befejezéséről, illetve folytatásáról szól majd. Ebben az évben elkezdődik a szennyvízberuházás, amely révén a város egésze csatornázott lesz. Ezek az építkezések kellemetlenséggel is járnak, amelyet remélem, egy év múlva ilyenkorra elfelejtünk, s büszkén mondhatjuk el, hogy Mezőkövesd megújult. Ez azonban nem könynyű feladat, hiszen az Önkormányzatnak elő kell teremtenie az ezekhez szükséges önerőt is. Az elmúlt esztendőkben meghozott intézkedések biztosítják számunkra ezen beruházásoknak az Önkormányzatot terhelő költségeit, így kedvező helyzetben vagyunk. Ezek a fejlesztések napi törődést, odafigyelést, többletmunkát igényelnek. Úgy gondolom, hogy ez a többletmunka mindenki számára megéri, hiszen végül is nagy dolgot fogunk véghezvinni. Milyen tervei, céljai vannak az önkormányzatnak erre az évre? Legfontosabb célunk, hogy ezeket a beruházásokat sikeresen befejezzük. Azonban nem dőlünk hátra. Folyamatban van a Rendelőintézet fejlesztésére, bővítésére irányuló pályázatunk, amely mintegy 800 milliós beruházás lesz, ha eredményes lesz a projekt. A Zsóry fürdő jelenlegi korszerűsítése május végére befejeződik, azonban ezen a területen is további fejlesztéseket tervezünk. Emellett kisebb beruházásokra is szeretnénk forrást nyerni. Ilyen például a Mező Ferenc Tagiskola nyílászáróinak a cseréje. Terveink vannak, várjuk, hogy élhessünk velük. A legutóbbi képviselő-testületi ülésen két olyan döntés is született, amely országos visszhangot kapott. Az egyik a dohányzást szabályozta, a másik pedig a szociális rendeletet módosította. Mit tartalmaznak ezek a rendelkezések? A szociális rendeletet azzal a szabályozással módosítottuk, hogy az a mezőkövesdi lakos, aki aktív, munkaképes, de nem dolgozik és bérpótló juttatást igényel az Önkormányzattól, annak kötelessége a lakását, ingatlanát és annak környezetét tisztán, rendben tartania. Aki ezt nem teszi meg, illetve a felszólítás után 10 napon belül sem pótolja a hiányosságát, az nem kapja meg a bérpótló támogatást. Erre törvényi felhatalmazása van az Önkormányzatoknak. Ehhez a rendeletmódosításhoz tartozik, hogy az átmeneti segély igénylésénél is vizsgálni fogjuk ezt a körülményt. Úgy gondolom, hogyha valaki a köz segítségét kéri, akkor a közösség jogosan várja el, hogy az igénylő, a segítséget kérő legalább a környezetét tartsa rendbe. A másik rendelet az egyes helyeken való dohányzási tilalom bevezetését tartalmazza. A rendelet júniusi hatályba lépésétől tilos lesz a dohányzás az egészségügyi, oktatási, gyermekvédelmi, gyermekjóléti intézmények főbejáratától számított 10 méteres körzetben. Illetve tilos lesz dohányozni a tömegközlekedési eszközök váróinak fedett részében, illetve a megállót jelző tábla 2 méteres körzetében. Emellett szintén nem lehet rágyújtani a körbekerített játszótér teljes területén, illetve a nem elkerített játszótér esetében a játékok 5 méteres körzetében. Ennek a rendeletnek nem a pénzbeszedés a célja, - bár büntetni fogunk, mert be kell tartatni a rendeletet hanem az, hogy a nem dohányzók egészségét megóvjuk. Ezért úgy döntöttünk, hogy az effajta büntetésekből befolyt összeget egészségmegőrző, preventív célokra fogjuk fordítani. Fel lesznek festve, táblákkal, plakátokkal jelezni fogjuk a dohányzási tilalom alá tartozó területeket. M. Zs.

8 8 HIT, NEVELÉS, OKTATÁS március 24. A nyelvtudás viadala Idegen nyelvi versenyt szervezett az általános iskolás diákok számára a Széchenyi István Szakképző Iskola március 5-én. Az elmúlt évektől eltérően ez alkalommal csak szóbeli feladatot kaptak a versenyzők. A középfokú oktatási intézménynél már nagy hagyományokra tekint vissza az idegen nyelvi verseny, ahol angol és német nyelvből mérettethetik meg magukat az általános iskolák felső tagozatos tanulói. Az elmúlt esztendőkhöz képest kevesebb versenyző, összesen 16 tanuló vett részt a viadalon, akik többek között a mezőkövesdi tagiskolákból, illetve Mezőkeresztesről, Füzesabonyból érkeztek. A korábbi versenyek írásbeli és szóbeli fordulóból álltak. Idén az írásbeli, nyelvtani rész elmaradt, helyette a szép kiejtési feladatra, a szóbeli készségekre helyezték a szervezők a hangsúlyt. A versenyen német nyelvből az 5-6. osztályosok között első lett Panyi Evelin, aki a Szent István Katolikus Általános Iskolából érkezett. Második helyen szintén a Katolikus A verseny előtti utolsó pillanatok Iskola növendéke, Fügedi Dávid végzett. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára a Szent Imre Tagiskolát erősítő Nagy Zoltán állhatott fel. A 7-8. osztályosoknál a füzesabonyi VIK Széchenyi István Általános Iskolából érkező Nagy Bence Tamás lett az első, a második helyezést pedig a Szent István Katolikus Általános Iskola diákja, Horváth Lívia érte el. Angol nyelvből az 5-6. osztályosoknál Antal Mercédesz, a mezőkeresztesi az első, az iskolatársa, Kreszadló Luca a második, míg a mezőkövesdi Szent István Katolikus Általános Iskolába járó Fényes Alexandra a harmadik helyezést érte el. A nagyobbaknál a Bárdos Lajos Tagiskolából érkező Kriston Milán az első, míg Kós Bence, a Szent Imre Tagiskola növendéke a második helyet szerezte meg az idegen nyelvi versenyen. A résztvevők és a díjazottak értékes ajándékokban részesültek. Kossuth Lajos Általános Iskola tanulója N. E. A matyórózsa meghódította az építészetet is A 19. század végén és a 20. század elején uralkodó stílusa volt a kor építészetének, képzőművészetének a szecesszió. Ennek legfontosabb elemei voltak a tornyok, a népművészetben használt stilizált növényi ornamentika, ezek falfestményekben festett kétdimneziós, valamint építészeti elemként háromdimenziós formák alkalmazása. Ez a stílus jellemzi a gyönyörű szabadkai zsinagóga épületét. Szabadka a történelmi Magyaror- A zsinagóga belső falfestményei és a festett üvegablakai szág Dél-vidékén, a mai Szerbia területén fekszik Szegedtől nem is oly messze. A képek jól ábrázolják annak a stílusnak külső és belső jegyeit. S mi a meglepő nekünk mezőkövesdieknek? Nézzék csak a templom falfestményeit és az ablakait. Mindkettőben felismerhető a matyó népművészetre jellemző jegyek stilizált felhasználása. Ezt a Matyó Népművészeti Egyesület szakmai vezetői is igazolták. A zsinagóga matyó díszítő elemeiről körülbelül egy éve hallottam a Magyar Rádió egyik reggeli műsorában. 1 évig tartott ennek igazolását segítő képeknek a beszerzése és az építészeti stílusjegyeinek megismerése. Ebben nagy segítséget nyújtottak Budapesten élő, de szabadkai származású Prof. Dr. Klein Rudolf építészmérnök egyetemi tanár úr, valamint Csonti Istvánnak, aki származását tekintve mezőkövesdi gyökerű, de Szabadka mellett lakik. Ezek a jegyek érvényesek a 2011-ben száz éves gimnáziumunkra is. Az épület 1913/1914-ben épült. A kor stílusa ezen is jól látható, csak szerényebb formában, mint a zsinagóga külső megjelenése. A régi fényképen jól látható például a második emeleti ablakok felső peremének kiképzése (hullámvonal), az ablakok közét kitöltő három dimenziós domborművei stilizált növényekkel, az épület nyugati és keleti végein kialakított tornyok, valamint ezeknek a tetőn való megjelenése. Sajnos a domborművek, a kápolna szentélyének külső tornya a történelmi események következtében már eltűntek. Szerencsére még több torony és dombormű látszik ben szentelték fel az intézet iskolakápolnáját. Ennek az ablakai szintén matyórózsákkal voltak díszítve, igaz ezek nem stilizált formában voltak kialakítva. Sajnos színes kép erről nem maradt fenn. Az iskolák államosítása után ezek az ablakok elkerültek valamelyik templomba az országunkban, annak díszítik a szakrális terét. Nézzék meg a főbejárat felett lévő domborművön a matyó tulipán stilizált háromdimenziós formáit. 100 éve még azt hittük, hogy a matyó népművészeti elemek felhasználása az építészetben csak mezőkövesdi unikum. Ezek kötik össze a két város építészeti értékeit. Eddig büszkék voltunk e stílusnak kövesdi egyediségére ebben fordulópontot jelentett. Most már arra vagyunk büszkék, hogy két városban is találni matyómintás elemeket a szecessziós stílusban épült épületeken. Hirdetik a matyó minták építészeti felhasználását. Ki gondolt eddig erre? Répászky Zoltán Gimnázium főbejárata, stilizált virágai A Gimnáziumi kápolna matyómintás ablakai