INTERNETVERS FESZTIVÁL

Átírás

1 VII. Nemzetközi Akusztikusgitár Fesztivál május 17., 20 óra Petõfi Sándor Mûvelõdési Ház I. Gyõri INTERNETVERS FESZTIVÁL énekelt és megzenésített versek elõadói számára április Az idén is megrendezésre kerül a Nemzetközi Akusztikusgitár Fesztivál. Szabó Sándor gitármûvész honosította meg hazánkban azt a sokrétû zenei élményt nyújtó programot, melyet az ország több városában is évrõl-évre megrendeznek. Különlegessége a fesztiválnak, hogy mindig más és más nemzetközi mûvészek mutatják be zenei repertoárjukat, érzékeltetve saját dallamvilágukat, stílusukat. Claus Boesser Ferrari (Németország) Andreas Georgiou (Görögország) Konarak Reddy s (India) Szabó Sándor (Magyarország) Gyõr Gyõr Petõfi Sándor Mûvelõdési Ház fesztiválmelléklete

2 2 Megszólítás Bevezetõ 3 Tisztelt Vendégeink! Ma, a szép szó ünnepén József Attilára emlékezünk elsõsorban. De emlékezünk minden költõre is, mert õk azok, akik anyanyelvünk legszebb kifejezéseivel helyettünk is megfogalmazzák, amit mindannyian el szeretnénk mondani és dalolni. A szó és a muzsika az, amit össze kívánunk kötni hagyományteremtõ szándékkal az Internetvers Fesztivál keretében. Kívánom, hogy rendezvényünk keretében találják meg a költészet és a zene harmóniáját, ezen kiadványunkból pedig ismerjék meg azokat, akik számára ez az életet jelenti. Takács Zsolt, fõigazgató Bevezetõ Szállj költemény, szólj költemény mindenkihez külön-külön, hogy élünk ám és van remény, van idõ, csípjük csak fülön április én A Hangraforgó internetes Szakmai Fórum, a Harmónia Mûvészeti Központ KHT., a Magyar Kultúra Kiadó, és a gyõri Petõfi Sándor Mûvelõdési Ház, - mint társszervezõk - megrendezik az I. Gyõri InternetVers Fesztivált énekelt és megzenésített versek elõadói számára. A rendezvény egyúttal tisztelgés a évi Költészet Napja elõtt. Az idõpont nem véletlen, országszerte és a határokon túl is József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük a Költészet Napját. A fesztivál elõélete: 2007 szeptemberében a szervezõk az általuk mûködtetett internetes Hangraforgó Szakmai Fórum honlapon felhívást tettek közzé, hogy várják költõk, dalszövegírók olyan verseit, amelyeket megzenésítésre ajánlanak fel verséneklõ, énekmondó muzsikusok számára. (Korábban ez csak úgy mûködött, hogy a versre éhes dalszerzõ kutatómunkát folytatott a könyvtárakban, könyvesboltokban, hogy megfelelõ versekre bukkanjon. Klasszikus költõk esetében ma is így van, de a kortárs költõk közül háttérbe szorultak azok, akiknek még nem jelent meg kötetük, így nincs sok esélyük arra, hogy az amúgy igen figyelemre méltó, és zenére termett verseikre a zenészek rátaláljanak.) Az volt az alapötlet, ha egy zenész a honlapon elhelyezett versekbõl dalt vagy dalokat komponál, egy fesztivál keretében elõadhatja azokat közönség elõtt, és hogy az elõadás izgalma még jobban fokozódjon, a választott költõt, költõket is meghívják a fesztiválra. Azért e többes szám, mert a kezdeményezés rövid idõn belül igen nagy érdeklõdést váltott ki a költõkbõl és zenészekbõl egyaránt. A múlt: A kezdetek-kezdetén minden vers, rigmus együtt született a dallammal, az irodalom és a zene kapcsolata õsi, egészen a mûvészetek kezdetéig vezethetõ vissza. Ennek legszebb bizonyítékai a magyar népdalok, amelyeknél szöveg és dallam szervesen összetartozik, egymástól elválaszthatatlan, egyik a másik nélkül nem nyújthat igazi gyönyörûséget. Vegyük például a következõ szöveget: Megkötöm lovamat szomorú fûzfához, Lehajtom fejemet két elsõ lábához... (Bartók Béla gyûjtése, Pest megye) Ezt a mesterien tömör és költõi két sort a hozzátartozó dallam teszi igazán kifejezõvé. A magasból induló pentaton dallam a szomorú szóra egy pillanatra még feljebb ível, mint egy fájdalmas felkiáltás, aztán a Lehajtom... sorban fokozatosan hajlik alá úgy, mint a szomorúfûz ága, vagy a ló lábához lehajló fej, s az alsó záróhangon mintegy megnyugszik. Ám nemcsak a népdalok világában találkozunk szép példákkal zene és irodalom szerves összekapcsolódására. Mint ismeretes, Tinódi Lantos Sebestyén históriás énekeit õ maga énekelte, helyenként csak elbeszélte saját lantkíséretével. Ezek a históriás énekek természetes rokonságot mutatnak dallamukat és szótagszámukat tekintve a népdalokkal. A Kifeküdtem én a magas tetõre kezdetû népdal egyértelmû bizonyítéka ennek; az Eger vár diadala 1553-ból címû históriás ének egy az egyben megegyezik vele. Aztán ott van Bornemisza Péter Siralmas énnéköm kezdetû verse, melyhez dallamot is a szerzõ írt. Érdekes megemlíteni, hogy közel 400 év múlva Kodály Zoltán elõveszi ezt az anyagot, és gyönyörû kétszólamú zenei gyöngyszemet varázsol belõle úgy, hogy mindvégig fellelhetõ benne az eredeti dallam. Vagy például ki ne ismerné a kuruc kor kesergõit és vidám táncnótáit, többek között a Csínom Palkó... kezdetût! Elképzelhetetlen ez a szöveg a dallama nélkül. Pattogó, friss, táncos ritmikájú dallama igazi buzdításként hat a mai napig: Nosza, rajta, jó katonák, igyunk egészséggel, Menjen táncba ki-ki köztünk az õ jegyesével! A XVII. századi virágénekek édeskés, lágy, behízelgõ melódiái csodálatosan ötvözõdtek a zöld erdõben sétálgató madár, a kertben illatozó szegfû, rózsa és majoránna képével. A XVIII. század diákénekei pedig bizonyítottan hatottak Csokonai rokokó költészetére. Ennek egyik legszebb példája A tihanyi ekhóhoz címû verse, mely egy régi sárospataki diáknóta dallamán vált népszerûvé. A mai napig énekeljük a Kossuth-nótát, és köztudott, hogy Petõfi Sándor több verséhez is tartozik dallam, pl.: a Befordultam a konyhára és a Fa leszek, ha... kezdetûekhez. Azt viszont talán kevesen tudják, hogy Arany János - aki nemcsak kiváló költõ volt, hanem például remekül gitározott is - a Nemzetõr dal címû verséhez maga komponált dallamot, mely természetesen az új stílusú népdalok (visszatérõ szerkezet, kupolás dallamvonal) stílusjegyeit hordozza magán. A XIX. és a XX. században már erõteljesebben szétválik a zene és az irodalom, de a versek zeneisége inspirálta a zeneszerzõket, hogy utólag megzenésítsék ezeket. Legkiemelkedõbb és legszebb példái ennek Weöres Sándor költeményei, amelyek szinte kínálkoznak a megkomponálásra. Kodály Zoltántól egészen Sebõ Ferencig számtalan példát sorolhatnánk erre.

3 4 Bevezetõ 5 A költõk A jelen: Ma a technika fejlõdésével, az Internet adta lehetõségekkel szinte napról-napra, óráról-órára követhetõ az irodalom története. Nagyon fontos szerepe van az elektronikus hírközlésnek napjainkban, hiszen sokkal több emberhez jutnak el például a kultúrával kapcsolatos hírek, irodalmi alkotások, mint a nyomtatott kiadványokban. A ma élõ és alkotó költõk nagy része örömmel fogadja, ha a verseit valaki megzenésíti. Bizonyított tény, hogy a vers dallammal párosítva jobban rögzül az agyban, zenés elõadások alkalmával több lehetõsége van a költõknek, hogy ismertebbé váljanak. Az InternetVers Fesztivál közvetlen kapcsolatot teremt a költõk és az általuk megzenésítésre felajánlott verseikre reagáló zenészek között. Csurka Emese ifj. Fazekas László Fecske Csaba Ferenczy Klára Frenyó Krisztina Fuchs Izabella (Solt) (Miskolc) (Gyõr) (Pécs) Gámentzy Eduárd Gáti István Gülch Csaba (Enese) (Gyõr) (Soponya) (Karácsond) Komáromi János Kovács Petra Kürti László Losonczi Léna Mészáros Ildikó Nagy Bandó András (Paks) (Pápa) (Mátészalka) (Mátészalka) (Fegyvernek) A rendezvény célja: hogy élõ kapcsolatot teremtsen költõk és zeneszerzõk között hogy felhívja a figyelmet napjaink költészetének aktualitására a évi Költészet Napja (április 11.) méltó megünneplése a verséneklõ mûfaj népszerûsítése A fesztiválra érkezett pályamûvek összesítése: A jelentkezési határidõ február 15-i lezárásával beérkezett: 710 vers 30 költõ tollából, 93 elkészült dal 29 zeneszerzõtõl, valamint 24 produkcióra érkezett jelentkezési lap. A jelentkezésekbe sikerült a helyi szerzõket és elõadókat is bevonni: 4 gyõri, illetve Gyõr környéki költõt, 6 szólistát és zenekart, valamint sikerült országosan is széles körben kiterjeszteni a fesztivált - többek között Gyomaendrõd, Mátészalka, Miskolc, Budapest, Paks, Szekszárd, Pécs, Veszprém, Kõszeg, Szombathely városából is érkeztek pályázati anyagok. Az elsõ verseket Kanadából ajánlotta fel megzenésítésre egy külhoni magyar zenész-költõ (Savanya István). Hessling Hegyi Erika Káliz Sajtos József Karácsondi Imre A fesztivál ötlete és annak kidolgozása F. Sipos Bea és Faggyas László nevéhez fûzõdik (Hangraforgó Szakmai Fórum). A rendezvénysorozat megrendezését örömmel vállalta fel a Harmónia Mûvészeti Központ, melyhez helyet biztosít Petõfi Sándor Mûvelõdési Házában. Köszönet az együttmûködõ intézményeknek (iskola, könyvtár, könyváruház) és a fesztivált támogató cégeknek és magánszemélyeknek! Nagy Teréz Oláh András Rezes Erzsébet Rompos László Sárhelyi Erika Savanya István (Gyõrszemere) (Mátészalka) (Fegyvernek) (Calgary, Kanada) Szeitz István Székely-Nagy Gábor Szigeti Ildikó Szõke István Atilla Tamás István Tóthárpád Ferenc (Bük) (Újkígyós) (Putnok) (Kõszeg) A fesztivál fõvédnöke: Kara Ákos a Gyõr-Moson-Sopron Megyei Közgyûlés alelnöke

4 6 Az A_Lóla duó (Paks) tagjai Aranyosi Lóránt és Bodroghalmi László korábban már zenéltek együtt a SokaDalom és a D-Mûszak nevû zenekarokban. Az elõbbi repertoárján túlnyomó részt megzenésített versek szerepeltek, míg az utóbbi saját dalokkal áll színpadra. Sajnos, a Sokadalom együttes majd tíz éve felbomlott, eredményessége ellenére. Mivel mindkét tag számára fontos az együttzenélés öröme, valamint a zenés verséneklés mûfaja, ezért élve az alkalommal, melyet az Elsõ Gyõri InternetVers Fesztivál nyújt, ismét összeálltak eme formációba, amely reményeik szerint azért nem csak egy alkalmi társulás lesz... Mindkettejükben közös vonás még, hogy bár Sátoraljaújhelyrõl származnak, a sors messzire sodorta õket szülõvárosuktól, melyhez mégis, a mai napig erõs érzelmi szálakkal kötõdnek. Berzevici Zoltán (Veszprém) - Két évtizede foglalkozik versek megzenésítésével és elõadásával. Zenei tanulmányait nagybõgõ-basszusgitár szakon kezdte, késõbb klasszikus gitáron tanult tõl 1985-ig a veszprémi ARÉNA színjátszó csoport tagja. Színmûvekhez, irodalmi mûsorokhoz írt zenét tól önálló estjein és rendhagyó irodalomórákon, író-olvasótalálkozókon népszerûsíti a magyar költõk verseit. Zenélt a Bûvölõ és az Enyhítõ körülmény nevû együttesekben, valamint a reggae zenét játszó R.U.M. formációban. Szólistaként részt vett 1989-ben a fehérvári és 1998-ban a gödöllõi dalostalálkozón. Mindkét alkalommal I. díjat kapott. A Bûvölõ együttessel 1989ben a Kaláka fesztiválon és 1991-ben a fehérvári dalostalálkozón nyertek nagydíjat, illetve fõdíjat tõl fõként Veszprém megyében vállal mûsorokat és Heidl György pécsi gitáros dalszerzõ elõadóval koncertezik. Az Álomlátó Együttes (Sárvár) 2007 szeptemberében alakult. A zenekar tagjai: Hutera Ágnes (ének, fuvola, furulyák, melodika, ritmushangszerek), Czupy Ádám (gitár, mandolin, ír buzuki, charango), Horváth Róbert (ének, akusztikus basszusgitár, szájharmonika, ritmushangszerek). Elsõsorban saját maguk által megzenésített verseket és népzenei feldolgozásokat játszanak. Asztalos Attila - Általános iskola, színjátszó kör, zenés darabok. Gimnáziumban irodalmi színpad. Késõbb Miskolcon, Vasas Mûvelõdési Ház amatõr színjátszó színpad, melyben szintén zenés darabokban szerepeltem, zenét szereztem és musicaleket adtunk elõ. A 80-as évek elején négyen megalakítottuk a Lead Quartett nevû formációt, mely megzenésített verseket és saját szerzeményeket játszott. Több alkalommal vettünk részt, az akkoriban Székesfehérvárott szervezett Fiatal Dalosok Találkozóján, ahol jó helyezéseket értünk el. Késõbb játszottam a Kazincbarcikán alapított Privát RT. nevû zenekarban, mellyel rendszeresen léptünk fel a környezõ településeken. A zenekar felbomlása után mely katonai kötelezettségek miatt történt -, már csak szólóban léptem fel, gitárral különbözõ irodalmi esteken ill. iskola és vállalati esteken. Gyakorlatilag 1984 óta aktív zenéléssel nem foglalkozom. Nemzeti elkötelezettségembõl adódóan a kedves költõ barátom Szõke István Attila verseit ismerve, hallva, olvasva késztetést éreztem arra, hogy ezen zenei fesztiválon néhány versét a Nagyérdemû elé tárjam. Zenés irodalmi kiadványai: Útközben (veszprémi költõk versei) Van idõd (Ladányi Mihály versei) Ölelve, és ahogy lehet (klasszikus és kortárs költõk versei) Csak errõl a partról (Heidl Györggyel, énekelt versek és dalok) Egypercesek (versek egyperces dalban, gitáron) Bodriszatva (Gyõr) Gerencsér Károly (e.akusztikus gitár, ének) Gyõrben él, ig a Westminster Apu zenekar (megjelent lemezek: Altató Trottel Records, Nincs Mese Bahia Music) tagja, gitáros, énekes, zeneszerzõ ig az InterPál zenekar tagja (ének, gitár, zeneszerzés, átdolgozás). Csak 1 Tánc c. feldolgozás-daluk videoklipje sokáig szerepelt a VIVA-TV altenatív mûsorán. (mp3 letölthetõ: óta mûködik a Bodriszatva nevet viselõ (jelenleg egyszemélyes) akusztikus formációja. Alternatív balladák c. mûsorában hazai és külföldi klasszikusok, ritkaságok, átdolgozások és saját szerzemények is szerepelnek. Bodroghalmi László (Paks) Sátoraljaújhelyben születtem és éltem sokáig, jelenleg Pakson lakom. Nem foglalkozom hivatásszerûen versmegzenésítéssel, és valójában az utóbbi idõkig nem is gondoltam rá, hogy ezzel a mûfajjal komolyabban foglalkozzam. A kilencvenes évek végén a SokaDalom nevû zenekarban már játszottam verseket, de inkább csak a zenei részek kidolgozásában és az elõadásban vettem részt. Az említett formációval 1997-ben megnyertük a Kaláka Nemzetközi Folkfesztivál versenyének elsõ helyezését. Ezután kisebb-nagyobb felkéréseknek eleget téve csöppentem bele ismét a zenés versek világába, például a helyi vonatkozással bíró paksi Diákantológia, Pákolicz István, Suhai Pál és Komáromi János kapcsán. 7

5 8 9 Decsi-Kiss András (Decs) Kifejezetten a kamaszok korosztályának készülnek versmegzenésítéseim. A hozzám hasonlóan egy gitárral kiállók általában a vers szépségéhez adják a muzsika szépségét, én a vers erejéhez társítom a zene erejét. Így hozva közel a fiatalokhoz, akik mivel tanulják, ki nem állhatják a verseket és el nem tudják képzelni, hogy az lehet jó is. (Ugye, emlékszik még mindenki, milyen is volt muszájból verssel foglalkozni?) A lendületes gitárjáték, a sodró ritmusok viszont áttörik ezt a gátat, így célba ér és akarva, akaratlan megérinti õket a vers. A rockos-bluesos dallamok közé becsempészek egy-egy lágy dallamot, vagy egy zenei finomságot, érdekességet (moduláció, páratlan ritmus, stb.), hogy minél több fajta zenei értéket is halljanak. D. Nagy László (Pécs) óta írok verseket és dalszövegeket. A zenélést autodidakta módon sajátítottam el, ami katona-koromban kezdõdött óta adok elõ nyilvánosan. Az ország különbözõ helyein volt lehetõségem bemutatkozni. A legtöbbet természetesen Pécsen, - Szigethalmon, Budapesten és Kazincbarcikán. Eddig két könyvem jelent meg Csodaforrás és Mecseki szelek szárnyán címmel. Az eddigi közel száz saját dalból, amelyeket magam és mások által írt versekre komponáltam, 25 jelent meg jogvédetten demo-kazettán illetve újabban CD-n is. Több irodalmi társaságnak vagyok tagja. Mivel Pécsen három is mûködik, rendszeresen van lehetõségem az újabb és újabb dalok bemutatására. Internettel nagyon frissnek számít a kb. másfél éves kapcsolatom. Áldásos dolognak tartom. Ennek köszönhetõ, hogy régi és új barátokra találtam. És nem utolsó sorban azért, mert a szervezõkön túl, az Internet feltalálóinak lehetek hálás, hogy ma itt lehetek. A ForgóSzín társulat (Gyõr) egy kamaracsoport, amely a Hangraforgó Klub tagjaiból szervezõdött. Összetétele mindig változó, hiszen a gitárosok egy-egy versenyen, fesztiválon való részvételét a kellõ felkészültség és a bátorság is meghatározza. A klubvezetõk, F. Sipos Bea és Faggyas László fontosnak tartják a tagok közönség elõtt való szerepeltetését, mûsorokra való felkészítését, hogy ezáltal növekedjen színpadi és elõadásbéli rutinjuk. Gyakran szerepeltek már kiállításmegnyitókon, utcazenéléseken, iskolai és könyvtári rendezvényeken. A Hangraforgó Klub több sikerrel is büszkélkedik; a tagságból verbuválódott csoportok, a Nulladik Óra és Dalébresztõ.hu három egymást követõ évben arany oklevelet kaptak a középiskolásoknak megrendezett Kisfaludy Napok megyei döntõin. A ForgóSzín társulat 2007-ben megnyerte a József Attila VIII. Országos vers-, énekelt vers- és prózamondó verseny országos döntõjét. Az InternetVers Fesztivál különleges lehetõség számukra, hiszen többen is vállalkoztak arra, hogy elsõ szárnypróbálgatásként megmutassák dalszerzõi képességüket. A megzenésített versek változatos hangszerelésben szólalnak meg. Hangraforgó (Gyõr ) F. Sipos Bea és Faggyas László nemcsak a Szakmai Fórum házigazdáiként és az InternetVers Fesztivál szervezõiként vesznek részt a rendezvényen, hanem aktív zenészként is. Mivel a pályázatra igen nagyszámú értékes vers érkezett, találtak kedvükre valót is köztük. Ezekbõl az énekelt versekbõl nyújtanak át egy csokorravalót az érintett költõknek és a nagyérdemû közönségnek. Keresztes Nagy Árpád (Zsámbék) Komolyzenei tanulmányaimat követõen 1995-ben fogtam kezembe elõször hangszereimet. Kobzon kísérem a dalokat, illetve a Kárpát medencében használatos furulyákon játszom (dunántúli hosszi- és rövid furulya, erdélyi furulya, tilinkó, kaval,...) A régmúlt idõkben a regõs, többek között fõúri és királyi lakomákon kobzolt, lantolt. Az elmúlt idõk hõseinek dicsõ cselekedeteit mondta el dalban (énekmondó). A mai regõs-énekmondó feladata is ugyanez, ha nem is fõúri lakomákon. Egyre gyarapodik az olyan közönség, aki e zenét részesíti elõnyben a számítógépes gépzenével szemben. Én, mint az énekmondók kései utóda, egyre több meghívást kapok ilyen közösségekbe (búcsú, falunap, farsangi bál, nemzeti ünnepeink, stb. alkalmából). E dalok, versek gondolatisága néha lassabb mai életritmusunknál, a hallgatóságtól komoly odafigyelést igényel. Könnyebb mind elõadónak, mind hallgatónak a dolga egy kocsmai légkörben, ahol a szerepek kevésbé kötöttek, mint például egy színházteremben. Ilyen intim, poharazgatós hangulat viszonylag ritkán adódik, ezért az elõadásaimkor az énekek közé korabeli táncok, bordalok kobozátiratát illesztem. Talán így könnyebb átadni azt az erõt, ami ezekben a dallamokban - akár népdal, akár írott - rejlik, hogy aztán az az erõ lelket megtartó öntudattá váljék, ami több száz, de inkább több ezer éves múltban gyökeredzik. A MacskaSzem együttes februárjában alakult, a jelenlegi felállásban nyár óta játszik együtt. Néhány alkalommal klub-jelleggel játszott a Cserepesházban, illetve meghívásra részt vett irodalmi esteken, fesztiválokon. Tavaly nyáron a Misztrál Fesztivál Dalnokversenyén második helyezést ért el, így idén Nagymaroson fellépõként vesz részt. Repertoárjukon legnagyobb számban kortárs költõk megzenésített versei szerepelnek (Gáti István, P. Papp Zoltán és Szabó Éva). Az együttes tagjai: Menyhért Judit ének, gitár, koboz Miklós Gabriella cselló, ének Schweitzer Nóra fuvola, furulya közremûködik Simkó Boglárka fuvola, furulya, xilofon, ének

6 10 Programok április 11-én Programok április 12-én 11 Elõadások, rendhagyó irodalomórák a Költészet Napja tiszteletére Székely Mûhely zenekar (Bp.) - Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ, Gimnázium Tücsökkar és Capito Gitárklub (Bük-Szombathely) - Prohászka Ottokár Orsolyita Közoktatási Központ D. Nagy László (Pécs) - Bartók Béla Ének-Zenei Általános Iskola Menyhért Judit (Bp.) és Szigeti Sugár Éva (Bp.) - Kazinczy Ferenc Gimnázium Tûzmenedék együttes (Gyomaendrõd) - Deák Ferenc Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Decsi-Kiss András (Decs) - Kovács Margit Általános Mûvelõdési Központ * * * Koszorúzás a szabadhegyi József Attila szobornál Strófa trió (Bp.) - A József Attila Mûvelõdési ház szervezésében * * * Közönségtalálkozó az Alexandra Könyváruházban Költõk: Ferenczy Klára (Gyõr), Gáti István (Bp.), Komáromi János (Paks), Szeitz István (Bp.), Székely-Nagy Gábor (Bp.) Verséneklõk: Decsi-Kiss András (Decs), D. Nagy László (Pécs), MedveLiliom (Gyõr), Menyhért Judit (Bp.), Strófa trió (Bp.), Szigeti Sugár Éva (Bp.), Tücsökkar és Capito Gitárklub (Bük-Szombathely) * * * Közönségtalálkozó a Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtárban Költõk: Gáti István (Bp.), Hessling Hegyi Erika (Gyõr), Komáromi János (Paks), Szeitz István (Bp.), Székely-Nagy Gábor (Bp.) Verséneklõk: D. Nagy László (Pécs), ForgóSzín társulat (Gyõr), Menyhért Judit (Bp.), Róbert Viktor Antal (Gyõr), Sani Singers (Gyõr), Székely-Nagy Gábor (Bp.) Közremûködnek a Gyõri Antológia Kör tagjai. * * * Ünnepi hangverseny a Költészet Napja tiszteletére (Petõfi Sándor Mûvelõdési Ház) József Attila Ars poetica címû versét elmondja Popper Ferenc (a Magyar Versmondók Egyesülete Gyõr-Moson-Sopron Megyei Szervezete elnöke) Ünnepi köszöntõt mond dr. Ottófi Rudolf Gyõr Megyei Jogú Város alpolgármestere A hangverseny résztvevõi: F. Sipos Bea és Faggyas László (Hangraforgó együttes) és Barátaik: Bakó Judit - cselló, Bogdán Krisztina - hegedû, Bodroghalmi László - gitár, Bor Péter hegedû, Molnár Adél - furulya, Rumbus Csaba - basszusgitár, Dara Vilmos - ütõhangszerek Állófogadás * * * InternetVers Fesztivál Fellépõ szólisták és zenekarok 9 óra ForgóSzín társulat (Gyõr) D. Nagy László (Pécs) Szigeti Sugár Éva 10 óra Menyhért Judit A büki Tücsökkar és a szombathelyi Capito Gitárklub Róbert Viktor Antal (Gyõr) 11 óra Sani Singers (Gyõr) Bodriszatva (Gyõr) MedveLiliom (Gyõr) 12 óra MacskaSzem együttes Keresztes Nagy Árpád (Zsámbék) Hangraforgó (Gyõr) 13 óra Ebéd 14 óra Network Unplugged (Komárom) Asztalos Attila Székely-Nagy Gábor 15 óra Decsi-Kiss András (Decs) Tûzmenedék együttes (Gyomaendrõd) Székely Mûhely zenekar 16 óra Álomlátó Együttes (Sárvár) Bodroghalmi László (Paks) Strófa trió 17 óra A_Lóla duó (Paks) Berzevici Zoltán (Veszprém) Tonett zenekar 20 óra Díjkiosztó Gálamûsor A szombati fesztivál belépõdíja 300,- Ft ( kulturális vizitdíj)

7 12 13 A MedveLiliom (Gyõr) a Netversfesztivál honlapról megismert Ferenczy Klára vers hatására fogant. A vers ihlette, váratlanul jött dallam új elõadót kívánt. Mivel még méhen belüli állapotban van, ezért számunkra, szülei számára is titok, milyen is lesz pontosan a születendõ MedveLiliom, Bodriszatva testvére. Menyhért Judit - Bár gyerekkorom óta szeretek énekelni, zenei pályafutásom Dévai Nagy Kamilla iskolájával kezdõdött, 1996 õszén. Sõt, kicsit talán elõbb is, mikor elkértem apámtól a szekrény tetején heverõ gitárját, és a magam (és barátaim) szórakoztatására elkezdtem autodidakta módon gitározni tanulni. Kamilla iskolájában azután megismertem és megszerettem a megzenésített verseket (persze korábban is ismertem már ilyeneket, a Kaláka, Koncz Zsuzsa vagy éppen Halász Judit, Sebõ Ferenc feldolgozásában), de akkor még nem gondoltam arra, hogy én magam is zenésíthetnék verseket. 10 évvel ezelõtt születtek az elsõ ilyen dalaim; elsõsorban József Attila és Gáti István néhány versét dolgoztam fel. A dalaimat fõleg kiállításmegnyitókon, illetve különbözõ rendezvényeken mutattam be ben saját klubesteket is tartottam Csepelen, a Radnóti Mûvelõdési Házban, Dalsziget címmel elején pedig megalakult a versmegzenésítéseimet elõadó MacskaSzem együttes. Network Unplugged (Komárom) A zenekar 2007 telén alakult egy rögtönzött unplugged koncert alkalmával, ezután kezdtük tudatosan is alakítani a zenei portfóliónkat, melyben megtalálhatóak a as évek hazai és külföldi unplugged formációinak dalai csakúgy, mint a mai alternatív zenekarok dalainak átdolgozásai. Róbert Viktor Antal (Gyõr) A gitártanulást közel 20 éve, autodidakta módon kezdtem el szeptemberében beiratkoztam az akkor induló Hangraforgó Gitárklubba, aminek azóta folyamatosan tagja vagyok. A klub vezetõi, F. Sipos Bea és Faggyas László segítségével gitártudásom jelentõsen javult, és 2004 novemberében megszülettek az elsõ versmegzenésítéseim. A Gitárklub szervezésében több nyilvános fellépésen is részt vettünk ban egyedül, 2007-ben Károlyi Balázzsal együtt mutattam be az általam megzenésített verseket a Szombathelyen megrendezett ODT-n. Nagy örömömre szolgált, hogy József Attila Pöttyös címû versének megzenésítése sokak tetszését elnyerte, és a József Attila VIII. Országos vers-, énekelt vers- és prózamondó verseny országos döntõjében a ForgóSzín társulat mûsorában is elõadtuk. A dalostalálkozókon sok nagyszerû embert ismerhettem meg. Köszönöm mindazoknak a segítségét, akik az elmúlt néhány évben hozzájárultak zenei és elõadói fejlõdésemhez. Mûszaki beállítottságom ellenére már középiskolás koromban nagyon szerettem a verseket. Azóta már eltelt néhány év, és egyre jobban hiszek a versek emberformáló erejében. Szeretném, ha dallamaim segítségével a versek még magasabbra szárnyalnának! Strófa trió - A trió 2006 áprilisában alakult, az énekelt versek régi hagyományait õrizve. Dara Vilmos és Silling Tibor az egykori Szélrózsa együttes tagjai alapították a zenekart, kiegészülve Tábi Tamással ben jelent meg Dara Vilmos szerzõi lemeze Versek éneke címen, mely lemez anyagát 2006 nyarán egy kanadai bemutatóra kérték fel. Több koncertet adtunk Calgary-ban, Torontóban és környékén. Itthon szerepeltünk a szombathelyi Énekmondó Fesztiválon. Felemás dalok címmel készül az együttes elsõ lemeze, melynek megjelenése õszre várható. Dara Vilmos ének, gitárok, mandolin, ütõhangszerek Silling Tibor ének, gitárok, ütõhangszerek Tábi Tamás ének, hegedû, khena, furulyák Sani Singers (Gyõr) Együttesünk középiskolásokból alakult Szombathelyi Szaniszló énektanár vezetésével 1982-ben, Holló kamarakórus néven. Azóta névváltozás történt, és már mintegy 10 éve a mostani nevünkön lépünk fel, leggyakrabban szûkebb pátriánkban, de idõnként messzire is eljutunk, keleten Jászberény, nyugaton Luxemburg volt a legtávolabbi hely. Különféle stílusú és mûfajú mûvek alkotják repertoárunkat, hiszen az éneklés szeretete mellett a mûfajok békés egymás mellett élését is hirdetjük, mindezt a capella elõadásmódban. Számtalan díjat nyertünk már, és két CD-nk jelent meg eddig. Szigeti Sugár Éva ének, gitár, gardon Ellesett akkordok és versélmények találkozása a dal nagy elõdök hagyományát követve. Tõlük tudjuk, hogy a nyelv zenél. Csak felhangosítjuk magunkban a versbe álmodók harmóniáit és vállaljuk az elõadást. Kínzó hiányérzet hatásásra kezdtem énekelni távol a hazától, néhai Csepelyi Rudolf ausztráliai magyar költõ és Tolcsvay Béla ösztönzésére. Visszatérve a Ködlámpa irodalmi kávézó közössége bátorította a folytatást. Hatásukra idézem legszívesebben Nagy László és Csepelyi Rudolf mellett Ágh István, Kiss Judit Ágnes, Simon Márton, Boldogh Dezsõ és Gáti István verseit.

8 14 15 A Székely Mûhely Zenekar és Alkotóközösség hivatalosan 2001 telén alakult meg. Mindannyian, jóval korábban már különbözõ zenekarokban és produkciókban játszottunk együtt, ez a csapat akkor indult. Saját zenei gyökereinket hoztuk magunkkal: a népzenétõl kezdve a megzenésített verseken át egészen a rock-and-roll alapokig. A hét év alatt négy CD és egy verseskötet jelent meg munkáinkból. Mintegy százötven koncertet adtunk itthon és határainkon túl, egyházi és profán környezetben, fesztiválokon, klubokban, irodalmi, könyves-, középiskolai helyszíneken. Mûködésünk csúcsának tekintjük, hogy 2006 õszén Torontoba nyertünk meghívást, az ottani Magyar Ház vezetõinek jóvoltából, az 1956-os forradalom 50. évfordulója tiszteletére rendezett emlékünnepségek résztvevõi lehettünk több városban, értõ magyar közönség elõtt játszhattunk. Dalaink legnagyobb része klasszikus és kortárs magyar költõk verseire készül, néhány idegen költõ is szerepel, és idõrõl-idõre helyet kapnak saját szövegre (SzékelyNagy Gábor) készült megzenésítések is. Ez évben több fesztiválra is készülünk: most tavasszal A FRINGE- és a NETVERS Fesztiválra, valamint játszunk majd a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon is. Célunk a magyar költészet értékeinek felmutatása, megõrzése, különös tekintettel a 20. század magyar költõire: a Nyugat mindhárom nemzedékét már feldolgoztuk. Legújabb törekvésünk tehetséges kortárs, internetes költõk verseink megzenésítése, az õ munkájuk támogatása. Dara Vilmos gitárok, darbouka, djembe, ütõsök, ének, zeneszerzés Huszárszky Mihály basszusgitár, gitár, ének Juhász Anita ének, kisütõsök Keresztény Csaba hegedûk, mandolin, gitár, steel gitár, ének Székely-Nagy Gábor gitárok, ének, zeneszerzés Tábi Tamás furulyák, hegedû, khena, ének A TONETT zenekart ben alakítottuk. Azóta a rendszeres koncertek során a CD Fû teázó, az Ellátó Étterem, a Napos Oldal, stb., mellett a Petõfi Irodalmi Múzeumban, a Mûvészetek Völgyében, a Fringe fesztiválon, a budapesti Nyitott Mûhelyben, a szombathelyi Országjáró Dalosok Találkozóján, az Utcafesztiválon, a Versfesztiválon (különdíj), a Sziget fesztiválon, és a Kazinczy Verseny gála mûsorában is felléptünk. Elsõ koncertprogramunkat magyar költõk megzenésített szerelmes verseibõl, másodikat pedig Radnóti Miklós mûveibõl állítottuk össze. A szakmai szempontokon kívül a versválasztásnál fontos volt a közérthetõség, és a változatosság. Székely-Nagy Gábor vagyok, igazából a Nagy nevet (édesanyám családneve) csak irodalmi célokra használom, megkülönböztetvén magam más neves Székely Gáboroktól ben születtem, a békeviselt kis generáció tagjaként. Szolíd, polgári családban éltem, korán kezdtem olvasni. A verseket a gimiben szerettem meg igazán. Legközelebb a Nyugatosok állnak a szívemhez, és József Attila, az idegen költõk közül pedig Villon, Burns és Jeszenyin versei. Nagy családban élek, feleségemmel hét gyermeket nevelünk. A nagy család nagy kohéziós erõ, tartásomat nekik köszönhetem. Verseim inkább talán dalszövegek, ha mégis önállóan megélnek, magam is csodálkozom rajta. Sokszor ciklusokban dolgozom, tehát versfüzérekben. Dalokat is tinédzserkorom óta írok, fõként versekre, ebben benne van minden, ami a 60-as, 70-es évek zenei világa volt; az Illéstõl kezdve, a korai Kaláka, Sebõ, majd a Makám és Kolinda, Kormorán, az angolszász beat és akusztikus zene legjobbjai, sokan hatottak rám. Ebbõl alakult ki késõbb egy saját stílus remélem legalábbis. Az itt elhangzó dalok egy része új, a Dalok Könyve címmel elkészült lemezemrõl. Csak NETVERS költõk, nagyon tehetségesek - és a barátaim, az õ verseikre írtam. A dalok másik része emlék; régi, és soha nem játszott versek-dalok füzérébõl szeretnék felvillantani néhány - számomra és reményeim szerint a közönség számára is - értékes darabot. A tagok: Deme-Farkas Rita fuvola, furulya, kaval, szájzongora, ének Hölzer Viki cselló, ének Dara Vilmos ritmus- és ütõhangszerek Sólyom Tamás akusztikus gitár, ének Tûzmenedék együttes (Gyomaendrõd) A zenekar jelenlegi nevével és felállásával 2005 novemberében alakult, verset, zenét, a jó társaságot és humort kedvelõ pedagógusokból, Gyomaendrõdön. A nagyközönségnek megzenésített verseket adunk elõ irodalmi esteken, kiállítás-megnyitókon, rendhagyó irodalomórákon, kulturális fesztiválon, unszolásra országos versenyre is benevezünk és a döntõbe is bekerülünk. Fõhadiszállásunk a gyomaendrõdi OMart Könyvesbolt és Kulturális Mûhely, melynek rendezvényein állandó szereplõk vagyunk (pl októberében a Gergely Ágnes-esten). Az elsõ idõkben zömében Sebõ Ferenc és a Kaláka megzenésítéseibõl válogattunk, azóta saját zenével is próbálkozunk, elsõsorban gyomaendrõdi kötõdésû költõk verseibõl válogatva (Gergely Ágnes, Szilágyi Ferenc, B. Molnár Zsuzsa). Kuttenberg Anikó brácsa, hegedû, vokál Molnár Albert gitár, basszusgitár, tekerõlant, mandolin, vokál Oláh Gizella ének, furulyák, kaval, körtemuzsika, ütõhangszerek Szilágyi Zoltán ének, citera, dobok és egyéb kütyük, basszusgitár Tóth Ferenc ének Valuska Lajos ének, gitár