b e s z á l l ó k á r t ya A királynék városa / 8 A Bakony / 12 Egy ugrásra a Balaton / 15 A Balaton-felvidéki Nemzeti Park / 17

Átírás

1 > Veszprém és a Bakony b e s z á l l ó k á r t ya A királynék városa / 8 A Bakony / 12 Egy ugrásra a Balaton / 15 A Balaton-felvidéki Nemzeti Park / 17 Bor hegy és víz között / 21 A régió követei / 24 A múlt nyomában / 26 Programajánló / 31

2 B e s z á l l ó k á r t ya A királynék városa Veszprém históriájának legismertebb fejezetei együtt íródtak a keresztény magyar állam történetével erről a múltról tanúskodnak a várnegyed középkori műemlékei, az országban elsőként alapított püspökségének emlékei és kincsei. Különleges kulturális élményeket kínálnak a városban a történelmi hagyományokat megelevenítő fesztiválok. A múltidézés mellett tartalmas kirándulási lehetőségeket kínálnak a Bakony erdőségei, vagy a közeli Balaton-part fürdőhelyei is. > Veszprém és a Bakony Legendák sora lengi körül Veszprémet, amelyről úgy tartják: Géza fejedelem, majd fia, I. István király és felesége, Gizella kedvenc tartózkodási helye volt. A város, amely az év környékén lényegében még csak a várat jelentette, az első királyi pár idején élte első fénykorát. Ők alapították püspökségét, támogatásukkal épült a Szent Mihály-székesegyház ( 58) és a veszprémvölgyi görög apácakolostor ( 94) talán itt készülhetett a magyar királyok koronázási palástja is, míg a mai Érseki Palotát ( 52) az egykori gótikus királyi palota fölé emelték. Megdönthetetlen bizonyíték nincs arra, hogy Gizella királynét Veszprémben koronázták volna meg. Az viszont bizonyos: koronáját az itteni egyháznak adományozta, ezzel az utókor értelmezése szerint a királynék városává emelte a várost, amely püspökének királyné-koronázási jogát 1216-tól törvény is megerősítette. A boldoggá avatott királyné kultuszát nap-

3 A kir á ly n é k vá r o s a A Benedek-hegy felől a vár panorámája jainkban nemcsak a Szent Mihály-székesegyházban őrzött ereklyéje erősíti, hanem az évről évre megtartott Gizella Napok ( 31) történelmi kort felelevenítő rendezvénysorozata is. Fennállásának évszázadai alatt rombolást és újjáépítést gyakran élt meg a vár és a város: nemcsak tűzvészek, földrengések, járványok pusztították, hanem a hatalomért civakodó magyar urak is feldúlták, nem kímélve az ország első felsőoktatási intézményét, a XIII. században itt működő Káptalani Főiskolát. Később, a XVI. század közepén a török támadások következtében vált szinte a földdel egyenlővé Veszprém. Különös építészeti érték ezért maradványaiban is a Szent György-kápolna ( 58), amelyről állítják: Szent Imre > Innen indul Magyarország herceg falai között tette szüzességi fogadalmát. A vártól nem messze álló Szent Katalin-kolostor ( 96) romja pedig arról nevezetes, hogy hat éven át nevelkedett itt a majdan szentté avatott királylány, Ár- Egyházi emlékek díszítik a várnegyedet

4 B e s z á l l ó k á r t ya 10 Veszprém a név eredete A város neve a hivatalosan elfogadott névmagyarázat szerint a szláv Bezprem személynévből ered, jelentése: makacs, önfejű. A név származtatásával kapcsolatban több feltételezés él. Az egyik szerint I. István király lánytestvérének, Juditnak a fiáról nevezték el, aki itt telepedett le, miután apja, Vitéz Boleszláv lengyel király elűzte. A valóságtól igencsak távol álló eredetmondák egyike úgy meséli: Gizella királyné ( 24) Vessz, prém! felkiáltással mondott le drágakövekkel díszített bundájáról, hogy ezzel is hozzájáruljon a Szent Mihály-székesegyház ( 58) építési költségeihez. (A templomban őrzik ma a királyné képünkön látható karcsont-ereklyéjét.) Egy másik szerint az erre kalandozó magyarok a város határában találtak egy római mérföldkövet, amelybe az állítása idején uralkodó császár nevét vésték a latinban szokásos rövidítéssel: VESP. R. IM. Azaz: Vespasianus Romanorum Imperator (Vespasianus római császár) így erről nevezték el Veszprémnek a települést. > Veszprém és a Bakony pád-házi Margit (ezért Margit-romként is emlegetik). A városépítőkre napjainkig jó szívvel emlékeznek a városban. Beírta magát Veszprém történelemkönyvébe a reneszánsz kor tudós püspöke, Vetési Albert, akinek köszönhetően kulturális központ lett a város. A két évszázaddal később élt Padányi Biró Márton ( 24) püspöksége idején, a XVIII. században kezdődött meg a várnegyed ma is látható arculatának kialakulása, amelyen több egyházi épület megtervezésével a kor legjelentősebb építőművésze, Fellner Jakab is dolgozott. Ebben az időben szerzett magának hírnevet Tiethart József kőműves is, akinek mesterségbeli tudása a várnegyed számos házán megfigyelhető, így a Dubniczay-palotán ( 62). Veszprémben máig az egykori tulajdonosok vagy építtetők neve alapján azonosítanak több épületet: Biró-Giczey-ház, a Simogaház, a Dravecz-ház, a Tejfalussy-ház A várnegyed barokk épületeinek kulisszái között rendezik a legjelentősebb művészeti eseményeket, így a Gizella Napok ( 31), a Veszprémi Ünnepi Játékok ( 32) és a Veszprémi Nyári Fesztivál, de a városi bábszínház szervezte Kabóciádé ( 35) rendezvényei is eljutnak a belvárosba. A gyermekes családoknak ugyancsak ajánlott látványosság a Kittenberger Kálmán Állat- és Növénykert ( 91), amelynek kapuja a Veszprém jelképének számító viadukton túl, a Betekints-völgyben nyílik. A turistaszezonon kívüli kulturális élet szervezésében jelentős szerepet játszik a Petőfi Színház ( 82). Épülete a hazai

5 a l f e j e z e t c í m A zirci apátság barokk épületegyüttesében múzeum és műemlék könyvtár is található vasbeton-szecesszió kiemelkedő alkotása, Medgyasszay István munkája a Laczkó Dezső Múzeum ( 72) épületével egyetemben. Egykor itt kapott helyet az ország első vidéki természettudományi gyűjteménye is, ám az most Zircen, a ciszterci apátság épületegyüttesében ( 127) otthonra találó Bakonyi Természettudományi Múzeum kiállításában látható. A gyűjtemény a Bakony természeti értékeit gyűjti egybe, de az apátság egykori angolparkjából kialakított arborétumban ( 141) nem őshonos növényeket is megfigyelhetünk. Kis füvészkert bújik meg Bakonybélben ( 137) is, a bencés monostor mellett. Mindkét település a vidék kedvelt túraközpontja. Gyalogos kirándulások ( 176) kiindulópontja lehet azonban a cseszneki vár ( 132), vagy a várpalotai Thury-vár ( 135), amelytől gyalog Bátorkő várának romjait ( 143) is elérhetjük. > Innen indul Magyarország Veszprém környékének igazi kuriózuma a vidéknek világhírt szerző kézművesipar a Herendi porcelán ( 152), a városlődi kerámia ( 162), az ajkai kristály ( 156). Múltjukról gyűjteményeik, jelenükről az érdeklődők előtt nyitva álló műhelyek tanúskodnak. A természeti, művészeti, művelődésés ipartörténeti emlékekben gazdag veszprémi vidékről nem hiányzik a helyi gasztronómia természetes kiegészítője: a helyi bor. A környék borvidékei ( 21) között első helyen említendő a Somlóhegy területe és annak címerbora, a juhfark a hiedelem szerint a nászéjszakák bora. Balatonfüred felé tüzesebb, Csopak felé könnyedebb fehérborokat találni: olaszrizlinget, chardonnayt, traminit. Ez utóbbiak megkóstolása előtt azonban mindenképpen megéri fürödni egyet a Balatonban! 11

6 B e s z á l l ó k á r t ya A Bakony A Bakonyt, Magyarország egyik legváltozatosabb tájegységét hajdanán Bakonyerdő néven emlegették. Nem véletlenül, hiszen a középkorig hatalmas kiterjedésű, szinte járhatatlan erdőségek borították e hegyvidéket. A szemet gyönyörködtető tájrészletek a változatos földtörténetnek, a domborzati és éghajlati sajátosságoknak köszönhetőek ez a természeti sokféleség tükröződik a növény- és állatvilág tarkaságában is. 12 > Veszprém és a Bakony Sok-sok millió éve trópusi tengerek hullámoztak e vidéken, vizükből több kilométer vastagságú mészkő- és dolomitrétegek ülepedtek le. A partvidékek mocsaraiban a későbbi széntelepek szerves iszapja rakódott le, míg a szárazföldek karsztos mélyedéseiben bauxit halmozódott fel. A sülylyedő medencékbe ősi folyók szállították kavicsos, agyagos hordalékukat, majd újra a tenger vette át az uralmat. Évmilliókkal az ember megjelenése előtt tűzhányók iszonyú robbanásaitól visszhangzott a táj, majd a jégkor idején erőteljes emelkedésnek indult a terület. Felszínébe patakok véstek mély szurdokvölgyeket. A vízfolyások a mai Balaton medencéjében mintegy tízezer évvel ezelőtt létrehozták a tavat. Ez a geológiai és domborzati alapzat számos földtani természeti értéket

7 A B a k o n y hordoz. Közéjük tartozik a mangánbányászat során feltárult úrkúti őskarszt ( 171), a várpalotai homokbánya hihetetlenül gazdag tengeri csigafaunája, a Zircen kiállított ősorrszarvú és mamut-leletek, a víznyelőkkel lyuggatott Tési-fennsík, a bakonybéli Odvas-kő, a szentgáli és Kab-hegyi barlangok, a Cuha-, továbbá a Gerence-patakok szurdokvölgyei, a bakonyoszlopi Ördög-árok sziklás medre és a Bakonynána melletti Római-fürdő vízesése hogy csupán néhányat említsünk a vidék rengeteg látnivalója közül. A többnyire száraz fennsíkok, hegytetők között megbújó kis medencékben, a Bakonybél, Lókút, Pénzesgyőr, Porva és Zirc környékén fakadó források számos kisebb-nagyobb vízfolyást éltetnek. A völgyek mélyén kanyargó patakok vízjárása azonban nagyon ingadozó. Hirtelen hóolvadások vagy felhőszakadások nyomán szinte vad hegyi folyókká változnak, míg nyaranta sokszor teljesen kiszárad köves medrük. Ilyenkor is akad azonban látnivaló, hiszen a szurdokok sziklafalában száznál több, karsztvíz oldotta üreget, barlangot fedezhetünk fel. Felszerelés nélkül, szabadon látogatható Vinye mellett a Kőpince, vagy a bakonybéli Odvas-kőibarlang. Egy jó lámpával, különösebb nehézség nélkül megtekinthetők az Ördögárok ( 177) üregei. Némelyikben védett denevérek tanyáznak. A bakonyi rengetegek sűrűjét évszázadokon át csak néhol szelték át hadi- és kereskedelmi utak, összekötve egymással a jelentősebb településeket. Ilyen stratégiai helyen épült Veszprém is, ahol a hajdani királyi székhelyről nyugatra, a Mura > Innen indul Magyarország A Bakony kiváló vadászterület völgyébe tartó ősi útvonal a mai 8-as út találkozik a dunai átkelőt őrző, Győrből a Balatonhoz vezető ugyancsak régi úttal, a mai 82-essel. Napjainkban mindkét útvonalon nagyon erős a tranzitforgalom a szomszédos országok felé. A víz mennyiségétől, a domborzati viszonyoktól és az éghajlattól függően ma igen változatos a hegység növényvilágának képe. Veszprémtől délre melegkedvelő tölgyesekkel találkozunk, sőt a Balatonra néző lankákon szinte mediterrán tájon érezhetjük magunkat. Néhol mint például Veszprémfajszon a hajdani állattartás nyomait őrző legelőerdők öreg fái alatt sétálhatunk. Ha felkapaszkodunk a magasabb hegyvonulatokra, Hárskút és Bakonybél környékén a hűvös, nedves klímát kedvelő bükkösök szürke oszloperdei fogadnak bennünket. A Bakonyban őshonos fafajok, a tölgy, cser és gyertyán mellett számos egzótával, idegen 13

8 B e s z á l l ó k á r t ya 14 A bakonybéli Szentkút kedvelt túrahelyszín éghajlatról ide telepített növényfajjal is megismerkedhetünk a zirci arborétumban ( 141), de kis botanikus kert található a közeli Bakonybélben is, ahol a Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet központjaként működik a Bakonyi Erdők Háza ( 137). Igazi botanikai ritkaságnak számít a szentgáli tiszafás ( 170) néven ismert, védett, tiszafa-elegyes bükkös erdeje. Hasonlóan értékes a Fenyőfői Ősfenyves, mely a jégkorszakot követő erdeifenyő nyír elegyes erdők hírmondója. A jégkor idején még Európa-szerte elterjedt fafaj ma már csak a nyirkos levegőjű, hűvös, csapadékos helyeken képes fennmaradni. A helyi védettséget élvező cseszneki Vár-hegy gerince kitűnő példája a mikroklíma növényzetre gyakorolt hatásának: az árnyékos északi oldalon a hűvös, nedves éghajlatot kedvelő bükkös nő, tőle alig száz méterre, a hegygerinc déli, napsütötte szikláin pedig cserszömörcebokrok idézik a mediterrán tájakat. > Veszprém és a Bakony Az állatvilág sokfélesége ugyancsak az éghajlati tényezőknek, és ezzel összefüggésben a növényfajok gazdagságának köszönhető. A Bakonyban igazi faunakeveredés tapasztalható, főleg a gerinctelenek körében: itt találkoznak az alpesi és északi fajok a mediterrán vidékek hírnökeivel. Nevezetes, valószínűleg jégkorszak előtti maradványfaj a bécsi gyászbogár vagy a kövi csiga, amely jelenleg a Keleti-Alpokban él. A bakonyi bükkösök egyik legszebb bogara a havasi cincér. Az egyre melegebb és szárazabb nyarakon gyakran hallani a mediterrán tájakról származó énekes kabócát. A hegység déli peremein a sztyeppék képviselői is megjelennek, ilyen például a fűrészlábú szöcske. A rovarok hihetetlen gazdagságát a Bakonyi Természettudományi Múzeum ( 127) kiállítása tárja elénk, de a ritka madarakat (réti sas, sólyomfélék, baglyok) kedvelőknek is érdemes ide betérniük. A természetben óvatosságuk miatt szinte sohasem látható fajokat például a vadmacskát, a vidrát, a hermelint, a borzot itt alaposan tanulmányozhatjuk. A Bakony mindig is híres volt a vadászható nagyemlősökről. A gímszarvas a Magas-Bakony és a Kab-hegy szálerdeiben él. Őzekkel gyakrabban találkozhatunk a tisztásokkal, szántóföldekkel határos erdőkben is. A bizalmatlan vaddisznó szinte mindenütt elterjedt, míg a Korzikáról betelepített muflon a Keleti-Bakony sziklás hegyoldalait kedveli. Az utóbbi két vadfaj ritkán szem elé kerülő példányait a természettudományi múzeum diorámáiban közelről szemlélhetjük.

9 E g y ugr á s r a a B a l at o n Egy ugrásra a Balaton Kiváló fürdőhelyeket találni Veszprémtől félórányi autóútra elég csak délnek, a Balaton felé elindulni. A tavi fürdőzés élménye, a vízi sportok lehetősége mellett látnivalókat ugyancsak kínál ez a vidék. A Balaton egész partszakasza majdnem egyetlen összefüggő fürdőterület. Közel félszáz szabad- és fizetős strandja közül tucatnyi könnyen elérhető Veszprémből. Szentkirályszabadja felől érkezve Balatonalmádi, Lovas és Balatonfűzfő közelében van tóparti fürdőhely, míg a 73-as út közvetlenül Csopakra vezet, amelynek ugyancsak remek a strandja. Valamivel távolabb, Balatonfüred és Tihany környékén több helyen is fürdésre alkalmas partszakaszok nyílnak. A strandok közül választani sokféle szempont szerint lehet, de amelyik bejáratánál a Kék Hullám zászló leng, biztosak lehetünk benne: minősített fürdőhelyre találtunk, ahol kiváló vízminőség, tisztaság, kulturált és akadálymentes környezet fogad. A szülők tehermentesítésére több strandon gyermekfoglalkozásokat is tartanak júniustól augusztus végéig, többek között Balatonalmádiban, Alsóörsön, Csopakon és Balatonfüreden. > Innen indul Magyarország 15

10 B e s z á l l ó k á r t ya 16 A Balaton-part szinte egybefüggő fürdőterület A balatoni fürdésnek megvannak a szabályai, amelyeket saját érdekünkben érdemes betartanunk. A tópartnak ez a szakasza hirtelen mélyül, így 500 méternél messzebbre ne távolodjunk el a parttól vízi jármű kísérete nélkül! Fürdés közben pedig figyeljük a balatoni időjárás-jelentés legfontosabb információját, a viharjelzést! A szélhelyzetről a tó körül kihelyezett nagy fényerejű lámpák villogása tájékoztat: az erős szél közeledtét percenként 45, míg a fokozott veszélyt 90 villanás jelzi. A tavon a vízi sportok legkülönbözőbb válfajai űzhetők a vitorlázástól, széllovaglástól, az evezésen át a vízibiciklizésig. Sőt, Füreden a drótköteles vízisípályán ezt a különleges sportágat is ki lehet próbálni. A vízparton túl a látnivalókért is megéri egy-egy kirándulást tenni a Balaton környékére. Látványos Balatonfüred helyreállított történelmi városrésze, a móló, a Tagore sétány és a Jókai Emlékmúzeum. > Veszprém és a Bakony A Tihanyi-félszigeten a bencés apátság épületegyüttese, az apátsági múzeum, valamint a védett természeti értékeket érintő Lóczy gejzír-ösvény egyaránt érdekes túrák helyszíne. Paloznakra népi építészeti emlékeiért érdemes betérni, Alsóörsön szép a Török-ház gótikus stílusú épülete, Balatonalmádiban pedig a veszprémi épületeiről is ismert Medgyaszay István tervezte Szent Imre-templom és a mellette álló Szent Jobb-kápolna kínál látnivalókat. Balatonfűzfőn az extrém sportok kedvelői is elfoglaltságot találhatnak maguknak a bobpályán, vagy a Sherpa Kalandparkban, Füred mellett pedig a tavi fürdésre alkalmatlan időben is vízi kalandokat ígér az Annagora Aquapark. Fürdési szabályok > > > Csak kijelölt strandokon, partszakaszokon szabad fürdeni más területeken nem tudni, hogy a víztükör alatt milyen, sérülést okozó tárgyak vannak! A Balaton élő víz, ezért fürdés előtt lehetőleg zuhanyozzunk le, mossuk le magunkról a napolajat! Soha nem szabad felhevült testtel, ismeretlen mélységű vízbe ugrani! > Ha mód van rá, ne fürödjünk egyedül! > Erős déli napsütésben óra közötti inkább húzódjunk árnyékba! > A vízen, gumimatracon napozva nem szabad elaludni könnyen elsodorhat a szél, és napszúrást kaphatunk!

11 A B a l at o n - f e lv i d é k i Nemze t i Pa r k A Balatonfelvidéki Nemzeti Park A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot területének páratlan tájképi adottságai, valamint történelmi emlékei szinte szabadtéri múzeummá avatják. Megtalálhatók benne a római időkből fennmaradt építészeti emlékek, a középkori várromok és templomok maradványai, vízimalmok, pincék és nemesi kúriák. A Balaton egészét körülölelő nemzeti park területei közül a tótól a Bakonyig terjedő vidéket mutatjuk be. A Tihanyi-félsziget mélyen benyúlva a tóba két karakteres részre osztja a Balatont. A keleti medence jóval szélesebb, a Fűzfői-öböl és Balatonvilágos között eléri a 15 kilométert, míg a keskenyebb, de hoszszan elnyúló nyugati medence partjai 4-7 kilométerre fekszenek egymástól. A tó sajátos összetételű, enyhén alkáli, kálcium-, magnézium-hidrokarbonátos vize felszínalatti forrásokból, és mintegy 130 vízfolyásból táplálkozik. A parti, valamint a feltöltődő részein változatos fajú sásokkal, gyékényfélékkel vegyes nádasokkal és síklápokkal keretezett sekély tómedence > Innen indul Magyarország 17

12 B e s z á l l ó k á r t ya A madárvilágot nemzetközi egyezmények is védik értékes növény- és állatvilágot rejt. Az iszapos fenék jellegzetes állatai a különböző puhatestűek és férgek. A rovarfajok közül kiemelhető néhány védett szitakötő. A tóban mintegy 30 halfaj él. A legjellemzőbb a fogassüllő, valamint a Balaton védjegy hala, a garda. A meder és a parti zóna jelentős számú kétéltűnek és hüllőnek is otthona. A Balaton a Natura 2000 hálózat része és a Ramsari Egyezmény védelmét élvezi. Az oltalom nem véletlen, hiszen a környék több száz madárfajnak jelent költő- és táplálkozóhelyet, a vonulási időszakban és télen pihenőhelyet. Az emlősök számára ugyancsak fontos élőhely a tó és nádasai az apró gerinctelenekre vadászó cickányoktól, a halat zsákmányoló vidrán át, a víz felett csapongva repülő-vadászó denevérekig. A Balaton környékének legkarakteresebb része a Balaton-felvidék, ahol a kis tengerszint feletti magasságú terület egyes részei a változatos morfológiának köszönhetően hegyvidéknek tűnnek. Az alföldi területek erdőssztyepp növényzete és a középhegység zárt lomberdő vegetációja itt, ezen a peremhegy-vonulaton találkozik egymással. Tovább színesíti az élővilágot, hogy számos délies flóraelem a Balaton-fel- Ökoturizmus Természetjárásra, túrázásra, kerékpározásra, barlangászásra számos lehetőséget biztosít a Balaton-felvidéki Nemzeti Park. A park bemutatóhelyei más-más élményt kínálnak, mintegy illusztrálva a vidék sokszínűségét. Az egyes helyszínek turisztikai programjait különböző célcsoportok szerint ajánlják, ennek megfelelően találhatja meg szórakozását a parkba érkező család valamennyi tagja, az oktatási program keretein belül érkező diák, a természet jelenségei iránt érdeklődő amatőr természetbúvár és a természetre kíváncsi kiránduló. A Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatósága aktuális programjairól internetes honlapjukon tájékozódhatunk. 18 > Veszprém és a Bakony

13 A B a l at o n - f e lv i d é k i Nemze t i Pa r k A Tihanyi-félsziget földtani és természeti látványosságait a Lóczy-gejzírösvény ismerteti meg vidéken éri el elterjedési területének északi határát. A régió kedvező természeti adottságait már korán felismerték és több értékes terület került védelem alá: 1942-ben a Tapolcai-tavasbarlang, 1952-ben az országban elsőként a Tihanyi Tájvédelmi Körzetet hozták létre, majd 1997-ben megalakult a mintegy hektár kiterjedésű Balaton-felvidéki Nemzeti Park. A park által védett terület földtani adottságai igen változatosak. A Tihanyi-félszi- Bakony Balaton Geopark A Balatontól északra fekvő, és a Bakonyig mintegy 3000 km 2 -es területen fekvő Bakony Balaton Geopark a páratlan tájképi értéket képviselő, vulkáni eredetű tanúhegyeket, a Káli-medence kőtengereit, a Keszthelyi-hegység és a Bakony barlangjait, az úrkúti őskarszt és a darvastói felhagyott bauxitbánya különleges sziklavilágát, a Tési-fennsík sajátos karsztjelenségeit és a bakonyi dinoszaurusz-lelőhelyet egyaránt magában foglalja. A geopark létrehozását a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága koordinálja, központját a monoszlói Hegyestű Geológiai Bemutatóhelyen alakítják ki, ahol geojátszóházzal, izgalmas programokkal várják a geoturistákat. > Innen indul Magyarország 19

14 B e s z á l l ó k á r t ya 20 geten különleges jelentőségűek a gejzírképződmények, amelyek hévízforrások vizéből keletkeztek e látványosságokat járja be a Lóczy gejzír-ösvény. A Káli-medencében a geológiai múlt országosan is egyedülálló emlékei a hatalmas, és bizarr formájú sziklákból álló kőhátak és kőtengerek. Badacsony és Tapolca környékén vulkáni tanúhegyek uralják a tájat egészen a Somló-hegyig nevezetes képződményeik a bazaltoszlopok, az úgynevezett bazaltorgonák. A Balaton-környék növényzetét a nagyfokú változatosság, valamint az átmeneti jelleg határozza meg. A Tihanyi-félsziget eredeti növényzetében például sok délies hatás figyelhető meg, amelyet olyan növények jellemeznek, mint a sáfrányokra emlékeztető vetővirág. A Pécselyi-medence és peremhegyeinek növényzete főként tölgyesekből és bokorerdőkből áll. Bennük nagy tömegben él az orchideafélék > Veszprém és a Bakony A barlangok mindenütt védettek! családjába tartozó madárfészekkosbor és a bíboros kosbor. A Káli-medencében számos olyan területet találni, ahol a hegyekből előtörő víz a talajt csaknem egész évben nedvesen tartja. Az így létrejött láprétek számos védett növényfajnak jelentenek menedéket. Ezek közé tartozik többek között a szibériai nőszirom, a széleslevelű gyapjúsás, valamint számos orchideaféle. A láprétek sorából külön kiemelendő a Sásdi-rét, amely egy nevezetes jégkori maradványnövény, a lisztes kankalin stabil élőhelye. A Tapolcai-medence láprétjein nagy egyedszámban tenyészik az illatos hagyma, de unikális érték az itt élő fokozottan védett mocsári kardvirág. A nemzeti park területének állatvilága a növényvilághoz hasonlóan átmeneti jellegű. A Tihanyi-félszigetnél határozott mediterrán hatást jelez a gerinctelenek előfordulása, míg a Pécselyi-medencében a terület nagyságához képest rendkívül gazdag cincér- és futóbogárfaunát találni. A Káli-medencének természetvédelmi szempontból jelentős a lepkefaunája, mintegy 90 fajt mutattak ki a kutatók. praktikus Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága Cím: Csopak, Kossuth L. u. 16. Tel.: 87/ Fax: 87/ Turisztikai és Oktatási Osztály, Tel.: 87/ bfnp@bfnp.kvvm.hu Honlap: bfnp.nemzetipark.gov.hu

15 B o r hegy és víz k ö z ö t t Bor hegy és víz között Balatonfüred Csopak, Balaton-felvidék, Somló a fehérborosok zarándokhelye is lehetne ez vidék. Nagy, testes, karakteres savú, vagy tipikus óbornak való éppúgy születik ezen a tájon, mint könnyű beszélgetőbor. A Balaton-parti hegyeken, de még a Vértes déli, délnyugati lejtőin is (ahol a Veszprém-közeli borvidékek elterülnek), a fehérbort adó szőlőknek kedvez a mikroklíma. Kivételek természetesen akadnak. A legkirívóbb a 90 százalékban fehérboros Füred Csopak borvidék két renitense : Dörgicse, ahol kiváló rozét, illetve Tihany, ahol nagy vörösborokat termelnek. A meghatározók azért mégiscsak a fehérborok de mennyire mások ezek a fehérek! Nagy alkoholtartalmú, kemény borok születnek a Somlón. A tisztán fehérboros borvidék bár kicsi, de annál híresebb: mindössze a csonkakúpra emlékeztető alvó vulkáni hegy lejtői tartoznak hozzá. Jellemző fajtái a furmint, az olaszrizling, a hárslevelű, a rajnai rizling, a juhfark és a tramini közül a legnevesebb a juhfark és a furmint. Ezek is, mint itteni társaik, > Innen indul Magyarország 21

16 B e s z á l l ó k á r t ya Magyar fajták A négy borvidék közül hármat a különlegességnek számító, egyedi, magas minőséget mutató magyar fajták tettek híressé! A somlai juhfark például a somlói talajtól ásványos-kamillás jegyeket kap. Elsőre fanyarnak ható ízéből gazdag, különleges részletek tárulnak fel a figyelmes borivó előtt. Régi magyar fajta az ezerjó is borára a móri meszes talajon a határozott savak és a hosszú utóíz jellemző. Magas savtartalma még késői szüretben is megmarad, így természetes édes bort is készítenek belőle. Az igen illatos cserszegi fűszerest az Irsai Olivér és a piros tramini keresztezésével a Cserszegtomajhoz tartozó borvidéken nemesítette ki dr. Bakonyi Károly. Az előbbi muskotályos jellegét megőrizve fűszeres zamatú, kemény karakterű bor született. tipikus óborok: hosszú ideig érnek, lassan öregszenek. A hiedelem szerint somlóit kell inni a nászéjszakán, ha fiúgyermeket szeretne az ifjú pár. A bölcseleti írásairól híres gondolkodó, Hamvas Béla viszont tipikusan bölcs magányú bornak nevezte. A somlait a XVIII-XIX. századi patikákban gyógyborként tartották, ami 18 betegség kúrálására volt alkalmas. Ezzel magyarázható a korabeli receptkönyvek beírása: Vinum Somlainum omni sanum, azaz: A somlói bor mindent gyógyít. Innen, a Veszprém körüli borkörúton haladva először a Balaton-felvidékre érünk az itteni borok testesek, ízben gazdagok, finom illatúak és élénk savúak. Ezt a Keszthelyi-hegység és a Déli-Bakony lábánál, illetve a hegyek közötti medencék oldalain (köztük a Káli-medence lejtőin) elterülő borvidéket az adottságok különbözőségei miatt három körzetre osztották: a kálira, a balatonedericsi lesenceire és a cserszegire. Könyvünkben a káli körzethez tartozó területeken járunk, de jó tudni: sok közös is van az egyéni árnyalatokat hordozó borvidékekben. Például az, hogy egyetlen vörös szőlőfajta, a zweigelt ültethető a jellemző fehérek, az olaszrizling, a chardonnay, a tramini, a rizlingszilváni, a szürkebarát, az ottonel muskotály és a cserszegi fűszeres mellett. 22 > Veszprém és a Bakony A somlói borok hosszú ideig érnek

17 a l f e j e z e t c í m Szőlők és boházak a Somló-hegyen, a kápolnához vezető Szent Margit Borúton > Innen indul Magyarország Ugyancsak rangos a Balatonfüred Csopak borvidék. Kettős neve már sejtet valamit abból, milyen nehéz meghatározni a karakterét ám a helyzet ennél is bonyolultabb! A Zánkától Almádiig húzódó területen olyan változatos a mikroklíma és a talaj, hogy a borban külön világot fedez fel az, aki Csopakon, Füreden, a Pécselyi-medencében, a Tihanyi-félszigeten, Monoszló környékén vagy éppen Zánkán kóstol. Ami biztos: az egyetlen jellemzően vörösboros terület a tihanyi, ahol a hagyományos nagy világfajták hódítanak, leginkább a kékoportó, a kékfrankos és a zweigelt. A fehérek között magasan vezet az itt jellegzetesen rezedaillatú olaszrizling, utána a sorban a chardonnay, a rizlingszilváni és a tramini következik többek között. Hogy merre induljon el a felfedező, ahhoz azért annyi segítséget adhatunk: a füredi borok testesebbek, tüzesebbek, míg a csopakiak könynyedebbek, illat- és zamatgazdagabbak Ezeken a borvidéken a szőlőtermesztés hagyománya a rómaiak idejétől számolható, és az évszázadok alatt mindig meghatározó maradt. A hagyományos helyi ételekkel összecsiszolódott a borok szellemisége, ezért az ebéd mellé is érdemes helyi termésű bort kérni nemcsak egyegy nagy múltú borászat iránti tisztelet miatt, hanem a legtökéletesebb harmónia érdekében is. Bakonyi pálinka A vadgyümölcsökből készült kisüsti pálinka a Bakony egyik különlegessége. Zirchez közel, a csetényi szeszfőzdében például fatüzelésű, eredeti rézüstben készítik a magyar hagyomány szerint 50 százalék alkohol fokú szeszes italt, amelynek kitűnő ízét az adja, hogy a különböző párlatokat a gyümölcs aszalékán érlelik. A szeszfőzdében az érdeklődők nyomon követhetik a pálinkakészítés folyamatát, és lehetőség nyílik a kisüsti pálinkák kóstolására is. 23

18 B e s z á l l ó k á r t ya A régió követei Boldog Gizella királyné (? 980 körül Passau, 1065) A magyarok első királynéja II. Henrik bajor herceg lányaként született. Kezét Géza Padányi Biró Márton író, püspök, főispán (Padány, ápr. 15. Sümeg, aug. 10.) Biró Márton filozófiát és teológiát Nagyszombatban végzett, ezt követően Bicskén plébános, majd felsőőri prépost, veszprémi fejedelem 995-ben kérte meg fia, a majdani Szent István király számára. Új hazájában Gizella királynéi városként Veszprémet választotta, felépíttette a székesegyházat, és apácazárdát is alapított. A királyné István király halála után visszatért Bajorországba, ahol a passaui Niedernburg-apácakolostor apátnőjeként halt meg. A veszprémi Szent Mihály-székesegyház szentélyében 1996 óta őrzik karcsont-ereklyéjét. nagyprépost lett, 1744-től haláláig a veszprémi egyházmegye püspöke volt. Egyházmegyéjében 17 templomot építtetett, illetve újíttatott fel. Világi tevékenységében nagyvonalú mecénás volt, de maga is széles körű irodalmi munkásságot fejtett ki. Az irodalomtörténet a barokk képviselőjeként tartja számon. Huszonkilenc ismert munkája közül a leggyakrabban idézett a Szentháromság-kultusz jegyében született, a Lelket őriző látogatás című kötet. 24 Stingl Vince Ferenc keramikus, porcelángyáros (Sopron, máj. 23.? 1850 körül) A herendi porcelángyár alapítója a finomkerámia-ipar fortélyait Bécsben tanulta ki től Pápán kártya- és edényfestőként > Veszprém és a Bakony működött. Herendre 1825-ben költözött, ahol 1826-ban kerámiaüzemet létesített. A gyár fejlesztése és a porcelán előállítására irányuló kísérletei felemésztették csekély vagyonát. Hitelezői között 1839-ben tűnt fel Fischer Mór, aki rövidesen tőkéstárssá, majd július 28-án a gyár tulajdonosává lett ő tette később világhírűvé a herendi porcelánt. Kudarcai után Stingl elhagyta Herendet. Úgy tudni, élete utolsó éveiben kocsmáros volt.

19 A régió k ö v e t e i Reguly Antal nyelvész, néprajzkutató (Zirc, júl. 11. Buda, aug. 23.) A finnugor nyelvészet és őstörténet kutatásának úttörője gyermekkorát Zircen töltötte. Előbb a győri jogakadémia hallgatója lett, tanulmányait azonban 1839-ben a pesti egyetemen fejezte be között kutatóutat tett a magyarság északi és keleti nyelvrokonainál, amelynek nyomán élete céljául a finnugor rokonság megfejtését tűzte ki. Két évet töltött Finnországban, bejárta a lappok földjét. Kutatásokat végzett a vótok, majd a Szibériában élő finnugor népek között. Felfedező útjai során olyan vidékekre jutott el, ahol előtte még nem járt európai utazó ban értékes tudományos anyaggal tért haza Magyarországra, de betegsége és halála megakadályozta gyűjteménye közzétételében. Hagyatékát mások dolgozták fel. Laczkó Dezső geológus, tanár (Trencsén, júl. 22. Veszprém, okt. 28.) A piarista, azaz a kegyes tanító rend tagja volt, 1886-ban földrajz természetrajz szakon szerzett oklevelet. A tudós tanár munkássága főként a földtan és az őslénytan területére terjedt ki. Tevékenyen részt vett a Bakony geológiai feltárásában, a Balaton környékének tanulmányozásában. A veszprémi Jeruzsálem-hegyen felfedezte a Jaekel berlini paleontológus által Placochelys placodonta néven leírt ősteknőst. Ő alapította 1903-ban a Veszprém Megyei Múzeumi és Könyvtári Egyletet, amelynek haláláig első igazgatója volt. Szobra Veszprémben a róla elnevezett múzeum mellett áll. Cholnoky Jenő író, földrajztudós (Veszprém, júl. 23. Budapest, júl. 5.) > Innen indul Magyarország Kelet-ázsiai kutatásai révén a Cholnoky-fivérek közül Jenő a legismertebb (bátyja az újságíró, szerkesztő Viktor, öccse pedig az író, jogász László). Egyetemi tanulmányokat Budapesten, a műegyetemen folytatott, később filozófiai doktorátust szerzett. Kelet-Ázsiában között hidrográfiai és geográfiai kutatásokat folytatott. Főleg a hegységek szerkezetét, a folyók természetét vizsgálta, de foglalkozott emberföldrajzzal és az öntözések jelentőségével az emberi kultúra fejlődése szempontjából. Sokoldalú tudományos tevékenysége közül kiemelkedik a Balaton tanulmányozása. Veszprémben városrész és iskola viseli nevét. 25

20 B e s z á l l ó k á r t ya A múlt nyomában Az első emberek i. e Az első ember megjelenésének nyomait Veszprémtől 10 kilométerre délre, a lovasi festékbánya maradványai között fedezték fel ezer évvel ezelőtt a jégkorszaki ősember már tevékeny munkát végzett itt, pattintott kőből, állatcsontokból készített szerszámmal vasoxid tartalmú vörös festékanyagot, hematitot bányászott, amit kultikus testfestésre, varázslásra használtak. Az élelemtermelő ember tartós megtelepedése i. e évvel ezelőttre tehető, csiszolt kőeszközeiket, lakógödreiket Veszprém területén a mai kórház és a Jutasi út környékén találták meg. Gazdagabb leletanyag azonban az i. e körül itt élt népek életéről tanúskodik. Római villák i. sz A Római Birodalom Pannóniát behálózó jelentős útjai elkerülték a Séd sziklába vájt kanyargó völgyét, így Veszprém területén római kori emlék nem került elő. Annál több közvetlenül a város körül, Nemesvámos Baláca, Gyulafirátót, Öskü vonalában. A római telepek fénykorukat a II IV. században élték, egykori gazdagságukról ma is benyomást szerezhetünk a balácai villagazdaság ( 109) rekonstruált épületeit bejárva. > Veszprém és a Bakony A rómaiakat ezen a vidéken is a Kárpátmedencét elfoglaló langobárd és avar törzsek váltották fel, emlékeikre a veszprémi vasútállomás közelében bukkantak: itt a mindkét népcsoport által használt település és temető maradványai kerültek elő. A lelőhelyek ma már nem, a leletek viszont láthatók a Laczkó Dezső Múzeumban. Ortahu vára A honfoglaló magyarok fejedelmi családok birtokaira osztották a vidéket erre utalnak a földrajzi nevekben máig is élő ősi személynevek: Jutas, (Veszprém-)Fajsz, (Hajmás-)Kér, (Gyula-)Keszi, Öskü. A birtokok központjában fekvő veszprémi várhegyen egyes vélemények szerint a honfoglalók erődítményt találtak. A feltételezés Salzburg érsekének a pápához 870 körül írott jelentésén alapul, amely