Tab város Fenntartható Energia Akcióterve január

Átírás

1 Tab város Fenntartható Energia Akcióterve január

2 Készült a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. által koordinált MANERGY Megújuló energiaforrásokra épülő önellátó regionális energiaellátási modellek és helyi energiastratégiák kidolgozása c. projekt keretében, a CENTRAL EUROPE program és a Magyar Állam társfinanszírozásával. Készítették: Csanaky Lilla ENERGIAKLUB Fülöp Orsolya ENERGIAKLUB Irmalós Zsuzsanna ENERGIAKLUB Projektmenedzser: Borkovits Balázs DDRFÜ Nkft.

3 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló Bevezetés Intézkedések Önkormányzati épületek, létesítmények Eddig megvalósított energetikai beruházások Energiagazdálkodási rendszer kialakítása Önkormányzati épületek energiahatékonysági korszerűsítése Önkormányzati intézmények napkollektoros beruházásai Önkormányzati intézmények napelemes beruházásai Lakóépületek Lakóépületek energiahatékonysági korszerűsítése Lakóépületek napkollektoros beruházásai Lakóépületek napelemes beruházásai Szolgáltató szektor épületei Ösztönzés energetikai korszerűsítésre Napelemes beruházások a szolgáltató szektorban Közvilágítás Szemléletformálás, tájékoztatás Energiatermelés Geotermikus távhőrendszer Napelemes rendszer Biomassza/biogáz Monitoring, javasolt indikátorok Irodalomjegyzék Ábrajegyzék Mellékletek... 47

4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az önkormányzatok költségvetésében jelentős szerepet tölt be az energiafelhasználás. A helyben rendelkezésre álló energiaforrások hatékony és környezetkímélő hasznosítása nem csupán a költségek csökkentése szempontjából elengedhetetlen, de hozzájárul az élhetőbb lakókörnyezet kialakításához, a településen élők életszínvonalának javításához is. Tab városa 2013 júniusában csatlakozott az európai Polgármesterek Szövetsége kezdeményezéshez, ezzel a település vezetősége vállalta, hogy területén 2020-ig legalább 20%-kal csökkenti a CO 2 -kibocsátás mennyiségét és Fenntartható Energia Akciótervet dolgoz ki. Jelen dokumentum célja, hogy támpontot adjon a város energetikai beruházásaihoz, ezzel segítve a döntéshozók munkáját. Ennek érdekében javaslatokat fogalmaz meg a fenntartható energiagazdálkodás jegyében az energiahatékonyság javítása, valamint a megújuló energiaforrások hasznosítása kapcsán. A dokumentumban javasolt intézkedések azokat a beavatkozási lehetőségeket mutatják meg, amelyek révén Tab városa csökkentheti energiafelhasználását és üvegházhatásúgáz-kibocsátását az önkormányzat hatáskörébe tartozó területekre fókuszálva. Tab végső energiafogyasztása a 2011-es évben MWh volt, az ehhez kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátás pedig tco2eq-t ért el. A bruttó végső energiafogyasztás tekintetében a lakóépületek (39%) és a közlekedés (39%) képviseli a legnagyobb arányt, a villamosenergia-felhasználás esetében az ipari létesítmények a legfontosabb szereplők (61%-os részesedéssel). A város energiafelhasználáshoz kapcsolható ÜHG-kibocsátásáért elsősorban a közlekedés (48%), az ipar (25%) és a lakossági szektor (18%) tehető felelőssé. Így a Fenntartható Energia Akcióterv intézkedései az önkormányzat példaértékű beruházásai mellett elsősorban ezekre a területekre fókuszálnak. A CO 2 alapkibocsátás vizsgálata kapcsán az a döntés született, hogy a közlekedés számításától (ami opcionális) a szerkesztők tekintsenek el, mivel Tab városa az áthaladó forgalom által okozott CO 2 kibocsátásra nem tud jelentős hatást gyakorolni. Ennek oka, hogy a tervezett elkerülő út mindkét lehetséges nyomvonala a település közigazgatási határán belül fut, így annak megépítése csak a főutca tehermentesítését eredményezi, a városban képződő CO 2 mennyiség csökkenéséhez nem járul hozzá. A Fenntartható Energia Akciótervben megfogalmazott javaslatok az alábbi beavatkozási területekre térnek ki: önkormányzati működési struktúrák, önkormányzati épületek energiahatékonysági korszerűsítése, lakóépületek energiahatékonysági korszerűsítésre

5 történő ösztönzése, családi házak napenergia beruházásai, biogáz üzem és geotermikus távhőrendszer létesítése, közvilágítás korszerűsítése, napelem-park telepítése, valamint a fenntartható energiagazdálkodáshoz kapcsolódó szemléletformálás. A javasolt intézkedések megvalósítása közel MWh/év energiamegtakarítást és megújuló energia-termelést és 6154 tco2eq/év üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentést eredményezne. Ez a 2011-es bázisévhez képest 36,2 %-os csökkenést jelent. Amennyiben a közlekedéshez kapcsolódó emissziótól eltekintünk, úgy 70%-os kibocsátás csökkenés érhető el az összes beruházás megvalósításával.

6 1. BEVEZETÉS Tab város önkormányzatának képviselőtestülete a 129/2013. (V.30) számú határozatában kifejezte azon szándékát, hogy csatlakozni szeretne a Polgármesterek Szövetségéhez, egyúttal felhatalmazta a polgármestert a csatlakozási nyilatkozat aláírására. A csatlakozási nyilatkozat aláírására június 25-én sor került, a benyújtott formanyomtatványt a szövetség elfogadta, és a települést felvette tagságába. 1 A szövetséghez való csatlakozással a település hosszú távon elkötelezte magát az éghajlatvédelem és a racionális energiagazdálkodás iránt. Az Európai Bizottság által 2008-ban létrehozott Polgármesterek Szövetsége (Covenant of Mayors) helyi és regionális önkormányzatokból álló fő európai mozgalom, amely önkéntes elkötelezettséget vállal az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások saját területükön történő használata iránt. Az elkötelezettséggel a Covenant aláíróinak az a célja, hogy elérjék és túlszárnyalják az Európai Unió által 2020-ra kitűzött 20%-os CO 2 - kibocsátás csökkentést. Tekintve, hogy ez az egyetlen olyan mozgalom, amely a helyi és regionális szereplőket az uniós célkitűzések teljesítése érdekében mozgósítja, a Polgármesterek Szövetségét az európai intézmények a többszintű kormányzás kivételes modelljeként tartják számon. A kezdeményezésnek Magyarországon jelenleg 24 tagja van, 2 a csatlakozás előkészítése pedig számos további önkormányzat esetében zajlik. A Polgármesterek Szövetségébe való belépéssel a város vezetősége vállalta, hogy a csatlakozástól számított egy éven belül benyújtja Fenntartható Energia Akciótervét, amelyben felsorolja azokat az intézkedéseket, amelyek révén 2020-ra minimum 20%-os CO2 kibocsátás csökkenést kíván elérni. Fontos kihangsúlyozni, hogy az önkormányzat a cselekvési terv birtokában sokkal komolyabb esélyekkel fog indulni az uniós pályázatokon a as programozási időszakban, a közösségi források által biztosított támogatások révén pedig hasznos és a város lakói számára is meggyőző fejlesztéseket valósíthat meg. Jelen dokumentum célja olyan energiahatékonysági és megújuló energia megoldások bemutatása, amelyekkel az önkormányzat elérheti a kitűzött célt. A Fenntartható Energia Akciótervben felvázolt intézkedési javaslatok Tab város energiakoncepciójára építenek, amely szintén a MANERGY projekt keretében készült el, 2013 őszén. Az energiakoncepció bemutatja a város földrajzi, társadalmi és gazdasági helyzetét, továbbá Bogács, Budaörs, Budapest, Budapest IV. kerület (Újpest), Budapest XVIII. kerület (Pestszentlőrinc- Pestszentimre), Bükkaranyos, Bükkszentkereszt, Eger, Felsőnyék, Felsőtárkány, Hajdúszoboszló, Hatvan, Hernádnémeti, Martfű, Nagykanizsa, Nyékládháza, Ózd, Paks, Pécs, Sárospatak, Szerencs, Tab, Tiszaújváros, Tokaj

7 elemzi a különböző szektorok energiafogyasztását, a kapcsolódó üvegházhatásúgázkibocsátást, megfogalmazza az önkormányzat célkitűzéseit a fenntartható energiagazdálkodás területén, valamint áttekintést nyújt a város fejlesztési lehetőségeit meghatározó nemzeti, regionális és helyi tervezési dokumentumokról. Az akciótervben felsorolt javaslatok a település döntéshozóival egyeztetve kerültek meghatározásra. A dokumentum ismerteti az egyes intézkedések révén elérhető energiamegtakarítást, várható megújuló energia termelést és szén-dioxid kibocsátás csökkenést, kijelöli a megvalósításért felelős személyt vagy szervezetet, továbbá ismerteti a beruházások várható költségét és az igénybevehető finanszírozási eszközöket. Az akcióterv támpontként szolgálhat ezáltal az önkormányzat beruházásainak tervezéséhez, pályázati anyagok összeállításához.

8 2. INTÉZKEDÉSEK 2.1. ÖNKORMÁNYZATI ÉPÜLETEK, LÉTESÍTMÉNYEK EDDIG MEGVALÓSÍTOTT ENERGETIKAI BERUHÁZÁSOK A 2008-ban átadott tanuszodában geotermikus rendszert építettek ki. A PPPkonstrukcióban épített ingatlan 2013 októberében került 100%-os önkormányzati tulajdonba, a 2011-es bázisévben nem tartozott az önkormányzati fenntartású ingatlanok közé, így a CO 2 Alapkibocsátási Jegyzék nem tartalmazza az épület energiafogyasztási és szén-dioxid-kibocsátási adatait. Az összes medence fűtését a 38 C-os termálvizet hasznosító rendszerrel oldják meg. Az uszoda 24 település diákjai számára biztosítja a szervezett úszás lehetőségét. A Dél-Dunántúli Operatív Program keretében ig a Takáts Gyula Többcélú Intézmény 4 tabi feladatellátási helyén valósultak meg energetikai fejlesztések: 3 a Takáts Gyula IKK Alsó tagozatos Általános Iskola rekonstrukciója keretében elvégezték az épület hőszigetelését, világítás- és fűtéskorszerűsítését, valamint a nyílászárók felújítását; a Takáts Gyula IKK Felső tagozatos Általános Iskolában korszerűsítették a tornaterem világítását, kicserélték a nyílászárókat és felújították az épületgépészeti rendszert; a Rudnay utcai épületegyüttes központi főzőkonyháján nyílászáró csere és utólagos hőszigetelés valósult meg; a Szivárvány Óvoda átalakítása keretében elvégezték a bölcsőde előírásoknak megfelelő kialakítását, az épületegyüttes tetőcseréjét, a korszerű funkcióknak megfelelő csoport- és fejlesztőszobák, kiszolgáló és szociális helyiségek kiépítését. 3 DDOP-3.1.2/A-09-2f projekt, Integrált mikrotérségi iskolaközpont fejlesztése a Tabi kistérségben

9 1. ábra: Az Európai Uniós támogatást jelző tábla az iskola épületénél 2. ábra: A Szivárvány Óvoda épülete a korszerűsítés után

10 ENERGIAGAZDÁLKODÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA Intézkedés bemutatása Az energiagazdálkodási rendszer kialakításának célja, hogy jól követhetővé, összehasonlíthatóvá és értékelhetővé váljon az egyes intézmények energiafogyasztása. Az előre, rendszeresen összegyűjtött adatok nagyban megkönnyítik az energetikai pályázatok tervezését, megírását, auditok elvégzését. Intézkedésjavaslatokhoz rendelhető határidők / időtávok (kezdés és befejezés), ütemezés lépések, becsült időtartam 1. Felelős kijelölése Szükséges kijelölni az energiagazdálkodási felelőst, aki koordinálja, ellátja az önkormányzat energiagazdálkodásával kapcsolatos teendőket, és rendszeresen (fél évente / évente) adatokat gyűjt az intézményektől. Kezdés: április 1. Befejezés: szeptember Adatok gyűjtése Jó megoldást jelent az elektronikus energiafigyelési rendszer kiépítése, amellyel távolról, az önkormányzat épületéből szabályozható a különböző intézmények (iskola, kórház, stb.) helyiségeinek hőmérséklete, és követhető az egyes helyiségek energiafogyasztása. Ennek kiépüléséig sem kell azonban várni az energiafogyasztási adatok gyűjtésével, hiszen ezeket akár egy egyszerű elektronikus táblázat kiküldésével is be lehet kérni az intézményektől. A településen működő intézmények viszonylag kis száma azt is lehetővé teszi, hogy egy közös online fájlba vezesse be minden intézmény az adatait. Erre akár egy közös google-fiók létrehozásával is lehetőség van. Érdemes az intézményekben elvégzett energetikai beruházások főbb adatait (a beruházás tartalma, költsége) is egy közös adatbázisban gyűjteni. Kezdés: október 1. Befejezés: január Tájékoztatás Érdemes az információáramlást kétirányúvá tenni: az önkormányzat bizonyos időközönként könnyen érthető módon (diagramokkal, rövid szöveges magyarázatokkal ellátva) tájékoztathatja az intézményeket az energiafelhasználásuk alakulásáról. Fajlagos (pl. kwh/m 2 ) adatok képzésével az intézmények között verseny is szervezhető a legalacsonyabb fajlagos fogyasztású intézmény nyer. Kezdés: október 1. Befejezés: január 1.

11 Végrehajtásért és koordinálásért felelős részleg, személy Polgármester, Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság Tervezett költségek, megtérülés Az intézmények adatainak gyűjtése, összesítése nem kerül többlet költségbe az önkormányzat számára, a kijelölt felelős munkaköre bővül ezzel a feladattal. Igénybe vehető pénzügyi források Az energiagazdálkodási rendszer kialakításához és energetikus alkalmazásához esetleg az épületek korszerűsítésével együtt nyújthat be az önkormányzat pályázatot, például a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program kiírásaira. 4 Amennyiben a támogatható tevékenységek körébe energetikus foglalkoztatása nem fog beletartozni, úgy az önkormányzatnak saját forrásaiból kell kigazdálkodnia a bérköltségeket. Várható energiamegtakarítás (MWh/év) Az intézkedés közvetlen energiamegtakarítással nem jár. Az energiamenedzsment kialakítása, felelős kijelölése, a tudatos tervezés szükséges alapfeltételei a fenntartható energiagazdálkodásnak. Várható megújuló energia-termelés (MWh/év) Az intézkedés közvetlenül nem növeli a megújulóenergia-termelést. Az energiamenedzsment kialakítása, felelős kijelölése, tudatos tervezés szükséges alapfeltételei a fenntartható energiagazdálkodásnak. Várható szén-dioxid kibocsátás csökkenés (t/év) Az intézkedés nem okoz közvetlen csökkenést a szén-dioxid-kibocsátásban. Az energiamenedzsment kialakítása, felelős kijelölése, tudatos tervezés szükséges alapfeltételei a fenntartható energiagazdálkodásnak ÖNKORMÁNYZATI ÉPÜLETEK ENERGIAHATÉKONYSÁGI KORSZERŰSÍTÉSE Az önkormányzattól kapott fogyasztási adatokat minden intézmény esetében egységesen kwh-ra számítottuk át, hogy az adatokat összesíteni lehessen (a szén és tűzifa esetében átlagos fűtőértékekkel számoltunk). Az adatok szerint az önkormányzati intézmények energiafelhasználásának kb. 90%-át a gáz-, és tűzifa-fogyasztás teszi ki, a maradék 10% adódik az áramfogyasztásból. Ez jól jelzi, hogy az épületek fogyasztása elsősorban a hőfelhasználáshoz (fűtés, melegvíz) kapcsolódik. Az alábbi diagramon jól látható, hogy az önkormányzat adatszolgáltatása szerint 2011-ben a legmagasabb energiafogyasztása a Rudnay Gyula intézmény-együttesnek, a Takáts 4 Az operatív programok első kiírásai 2014 során fognak megjelenni.

12 Koppányvölgyi Alapszolgáltató Központ GAMESZ Városi Könyvtár Művelődési Ház Takáts Gyula IKK Zeneiskola Óvoda és Bölcsöde Takáts Gyula Általános Iskola Felsőtagozat Takáts Gyula Általános Iskola Alsótagozat Rudnay Gyula Középiskola és Kollégium Okmányiroda (Járási Hivatal) Polgármesteri Hivatal Gyula Általános Iskola Felsőtagozatának, és a Koppányvölgyi Alapszolgáltató Központnak volt. kwh ábra: Önkormányzati intézmények éves energiafogyasztása összesen (2011), Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás Ha négyzetméterre vetítjük az éves energiafogyasztást, legmagasabb fogyasztási értékkel a Takáts Gyula Általános Iskola Felsőtagozata, a Koppányvölgyi Alapszolgáltató Központ és a Városi Könyvtár bír.

13 Koppányvölgyi Alapszolgáltató Központ GAMESZ Városi Könyvtár Művelődési Ház Takáts Gyula IKK Zeneiskola Óvoda és Bölcsöde Takáts Gyula Általános Iskola Felsőtagozat Takáts Gyula Általános Iskola Alsótagozat Rudnay Gyula Középiskola és Kollégium Okmányiroda (Járási Hivatal) Polgármesteri Hivatal kwh/m ábra: Önkormányzati intézmények egy négyzetméterre vetített éves energiafogyasztása (2011) Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás Hozzá kell tenni azonban, hogy az energiafogyasztás sok tényezőtől függ az intézmények esetében, ilyen pl. a nyitva tartás, az épület használóinak száma, az intézmény jellege, stb. Az épületeket tehát csak korlátozott mértékben lehet egymáshoz hasonlítani. Leginkább célszerű minden épületet önmagában, külön vizsgálni a diagramok csupán szemléltetés céljából készültek. Modellszámítások 5 szerint a különböző, évnél régebben épült oktatási illetve irodajellegű épületek eredeti állapotukban, korszerűsítés nélkül átlagosan F-G besorolást érnek el az energiatanúsításnál használt I-től A+-ig terjedő skálán. Ez átlagosan kwh/m 2 /év elvi energiafogyasztást jelent: ennyi primer energiahordozó elégetése szükséges az intézmények 1 négyzetméterének adott időjárási viszonyok mellett, 20 C-ra történő felfűtéséhez, a melegvíz-előállításához és a különböző épületgépészeti rendszerek működtetéséhez (világítás, légtechnika stb.). 5 Épületenergetikai követelmények optimalizálása, Energiaklub, 2012

14 Az elvi, számított fogyasztás azonban nyilvánvalóan eltér (akár jelentősen) a valós fogyasztástól, hiszen nem mindig 20 C-ra fűtünk, a számítási módszertanban 6 meghatározott, átlagos külső hőmérséklet is eltér a valóságostól, stb. Intézkedés bemutatása Energiahatékonysági korszerűsítések Épületszerkezet Az adatok szerint a 15 intézményből mindössze 3 rendelkezik külső hőszigeteléssel. Nyílászárók tekintetében valamivel kedvezőbb a kép: 7 intézmény az elmúlt 10 évben (részben) már kicserélte a nyílászárókat. Az épületszerkezet korszerűsítésének (külső hőszigetelés, nyílászáró-csere) hatására az iskolák és iroda-jellegű épületek jellemzően a C-D energetikai besorolás környékére juthatnak el a modellszámítások szerint, vagyis energiaigényük 30-40%-kal csökken. A beruházás átlagosan kb éven belül megtérül (az energiaárak emelkedése esetén még hamarabb), vagyis bőven a beépített anyagok élettartamán (kb. 30 év) belül. Tehát az önkormányzatok a maradék éven át csak profitálnak az elvégzett beruházásokból, a csökkent energiaköltségek révén. A hőszigeteletlen, régi nyílászárókkal rendelkező épületek esetében mindenképpen érdemes tervbe venni ezen beruházások vizsgálatát, elsősorban a kiemelkedően magas fogyasztással bíró intézmények esetében. Épületgépészet Intézmények esetén a teljes épületgépészeti rendszer korszerűsítése azaz a kazán cseréje kondenzációs kazánra és a szabályozás kialakítása, a hőleadók cseréje, a melegvizes rendszer felújítása, a csövek hőszigetelése, világításkorszerűsítés és - szabályozás, lámpatestek cseréje, légtechnikai rendszer kiépítése hővisszanyerővel igen jelentős további energiamegtakarítással jár. A modellszámítások szerint a szerkezeti felújításokkal együtt elvégezve a beruházások hatására A-A+ kategóriába juthatnak el az épületek. Az intézmények egy része már korszerű központi, kombinált fűtéssel rendelkezik, megfontolandó azonban a évnél idősebb kazánok cseréje. Összegzés A SEAP készítésekor a fenti becsült energiamegtakarítási értékekkel számoltunk az önkormányzati intézmények esetében. Minden olyan épületben számoltunk homlokzati és födémszigeteléssel, nyílászáró-cserével és az épületgépészeti rendszer korszerűsítésével, ahol az önkormányzat adatai szerint nem történt ilyen célú felújítás. Fűtéskorszerűsítés alatt központi, szabályozható, kondenzációs kazánon alapuló rendszert értünk. Felmerül a kérdés, hogy milyen mértékben érdemes javítani az épülethatároló elemek hatékonyságát? Energetikai-gazgaságossági számítások igazolják, hogy jobb eredményt 6 7/2006 TNM rendelet, és 176/2008 Kormányrendelet

15 hoz a jelenlegi magyar szabályozásnál (7/2006 TNM rendelet) szigorúbb követelmények alkalmazása. Vagyis a kezdeti beruházási költségeket és az éves energiaköltségeket egyaránt figyelembe véve az épület használói számára olcsóbb megoldást jelent a szigorúbb követelmények szerinti felújítás. Azaz, mivel a beruházás évre szól, ha már belevágunk a korszerűsítésbe, érdemes arra törekedni, hogy meghaladjuk az új építésű épületekre vonatkozó követelményértékeket. Az Európai Unió szándéka (31/2010 direktíva) is az, hogy minimalizálja a rosszul felújított épületek számát. Ennek értelmében a magyar kormány 2013-ban határozatot (1246/2013) fogadott el, amely kitűzi az épületenergetikai követelmények szigorítását a középületek esetén 2015 januárjától, a többi épület esetén pedig 2018-tól. Állami energiahatékonysági pályázatok kiírásakor minden épület tekintetében már 2015-től érvényesek lesznek az új, szigorúbb követelmények. Néhány az új követelmények közül (bővebben az említett 1246/2013 Korm. határozatban): falazat: U=0,24 W/m 2 K padlásfödém: U=0,17 W/m 2 K nyílászárók: U=1,15 W/m 2 K Vagyis a beruházás tervezésekor, és árajánlatok kérésekor ezeket a műszaki paramétereket vegyük figyelembe. Várható energiamegtakarítás (MWh/év) A számítások szerint, ha 2020-ig az összes önkormányzati intézmény felújításra kerül, a város 940 MWh energiamegtakarítást érhet el. Várható megújuló energia-termelés (MWh/év) Nem releváns. Az önkormányzati épületek esetében tervezett és javasolt beruházásokkal kapcsolatos indikátorokat a és alfejezetek tartalmaznak. Várható szén-dioxid kibocsátás csökkenés (t/év) Az összes önkormányzati intézmény energiahatékony felújítása 2020-ig 195 tonnával csökkenti a település üvegházhatású gáz-kibocsátását. Intézkedésjavaslatokhoz rendelhető határidők / időtávok (kezdés és befejezés), ütemezés lépések, becsült időtartam Az önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítése terén az önkormányzat már elkezdte a szükséges beruházások tervezését és megvalósítását. A nyertes KEOP pályázatnak köszönhetően az önkormányzat pályázati pénzből elvégzi az általános iskola homlokzatszigetelését, fűtésrendszer korszerűsítését és napkollektoros rendszer telepítését. A másik nyertes KEOP pályázat a polgármesteri hivatal szigetelését és nyílászárócseréjét biztosítja, emellett napkollektorok és napelemek felszerelését finanszírozza. A településen található, energetikai korszerűsítésen még nem átesett épületek esetében az intézkedések ütemezése a következőképpen javasolt:

16 1. Az épületek kiválasztása Érdemes azokkal az intézményekkel kezdeni az energetikai felméréseket, amelyek kiemelkedően sok energiát fogyasztanak, hiszen összességében itt valószínűsíthető a legnagyobb energiamegtakarítás. Ugyanakkor ettől eltérő esetek is adódhatnak: az elöregedett, elromlott berendezések (fűtőberendezés, nyílászárók), komfortérzet (fázás) is elég indokot adnak a beavatkozásra, tehát mindez lehet szempont a kiválasztás során. A város közeli tervei között szerepel például a Művelődési Ház szigetelése és nyílászárócseréje. Kezdés: május 1. Befejezés: december Energetikai felmérés (audit, tanúsítás) A beruházások elvégzése előtt mindenképpen egyedi műszaki számításokra van szükség. Az energiaaudit konkrét szakértői számítások alapján megmutatja, hogy melyek a leginkább javítandó területek, milyen beruházások járnának a legnagyobb energia megtakarítással, illetve megtérüléssel az adott épületekben. Kezdés: május 1. Befejezés: december Az energetikai vizsgálat során meghatározott beruházások tervezése és megvalósítása A beruházások tervezése, esetleges pályázatírás, a kivitelezők kiválasztása, szerződések műszaki tartalmának meghatározása szintén energetikai szakértő közreműködését igényli. Kezdés: június 1. Befejezés: december Az energetikai vizsgálat során meghatározott beruházások hatásának követése Az elvégzett beruházások hatása mérhető, ha az energiagazdálkodási felelős rendszeresen figyelemmel követi az energiafogyasztás alakulását (ld Energiagazdálkodási rendszer kialakítása fejezet). Szerencsés, ha az elért eredményekről tájékoztatást nyújt a települési döntéshozóknak, képviselőtestületnek. Ez a további beruházásoknak is lendületet adhat. Kezdés: június 1. Befejezés: december Az eredmények terjesztése Érdemes az elért eredményeket a szélesebb nyilvánossággal is megismertetni, szemléletformálás, beruházás-ösztönzés és tudásmegosztás céljából. Erre alkalmas a helyi és megyei média (pl. Délmagyarország, Baranya rádió, Pécs TV stb.), de az önkormányzatok honlapja, a TÖOSZ vagy akár az Energiaklub honlapja facebook-oldala is.

17 Kezdés: június 1. Befejezés: december 31. Végrehajtásért és koordinálásért felelős részleg, személy Beruházások tervezése, előkészítése, nyomon követése: Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság Tájékoztatás, eredmények terjesztése: a polgármester által kijelölt önkormányzati munkatárs Tervezett költségek, megtérülés Az audit, tanúsítás díja függ az épület nagyságától, a rendelkezésre álló műszaki adatok körétől stb. Átlagos, becsült értékekkel számolva, ha 2020-ig megvalósul a település összes (még nem vizsgált) intézményének energetikai vizsgálata, ez kb. 3-5 millió forint kiadást jelent a településnek. Az energiahatékonysági beruházások (az összes felújítatlan intézményt tekintve) összköltségét fél milliárd forint körül becsüljük. Az intézmények energiahatékonysági korszerűsítése jellemzően 8-15 éven belül megtérül. Pontosabb költségek és megtérülés az energetikai felmérések elvégzésekor kalkulálhatók. Igénybe vehető pénzügyi források Az önkormányzati intézmények egy részének energetikai beruházásai a már megnyert KEOP-pályázati támogatásból kerülnek finanszírozásra. További közintézmények energetikai korszerűsítésének finanszírozásához az önkormányzat a későbbiekben pályázatot nyújthat be a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program kiírásaira. 7 További támogatási lehetőséget jelenthetnek a LEADER-program keretében meghirdetésre kerülő pályázatok. Tab számára a Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER Helyi Akció Csoport tagjaként a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat által koordinált pályázatok is elérhetőek ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYEK NAPKOLLEKTOROS BERUHÁZÁSAI Intézkedés bemutatása Az önkormányzat pályázatot nyújtott be a Környezet és Energia Operatív Program kiírására napkollektoros rendszer telepítésére három önkormányzati intézményen. A tervek szerint a Polgármesteri Hivatal és az Okmányiroda épületére egy-egy 4 m 2 -es rendszer, a petőfi utcai iskola tetejére pedig egy 20 m 2 -es rendszer kerül. A benyújtott pályázat 2014-ben pozitív elbírálásban részesült, így az önkormányzat által tervezett beruházások európai uniós társfinanszírozással valósulhatnak meg. Végrehajtásért és koordinálásért felelős részleg, személy, szervezet, vállalkozás 7 Az operatív programok első kiírásai 2014 során fognak megjelenni.

18 Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság Intézkedés javaslatokhoz rendelhető határidők/időtávok (kezdés és befejezés), ütemezés lépések, becsült időtartam A projekt megvalósítása a pályázat elbírálását követően közvetlenül megkezdődhet. A kivitelezéssel, költségek elszámolásával kapcsolatos ütemtervnek a pályázati kiírásban meghatározott feltételekhez kell alkalmazkodnia. Tervezett költségek, megtérülés A napkollektoros rendszerek megvalósításának költsége egy négyzetméter napkollektor felületre vonatkoztatva jellemzően ezer forint. Ez bruttó rendszerár, valamennyi szükséges anyaggal és kivitelezéssel együtt. A kisebb rendszerek fajlagosan drágábbak, a nagyobb rendszerek olcsóbbak. 8 A Fenntartható Energia Akciótervben szereplő költségek becslésekor Ft/m 2 -es bruttó árral számoltunk, így a három beruházás költsége összesen 5,6 millió Ft. Igénybe vehető pénzügyi források teljes összeg, az önkormányzattól és más forrásokból származó támogatások összesítése A beruházások esetében a KEOP kiírás keretében 85%-os támogatási intenzitás érhető el. A három napkollektoros rendszer megvalósításához szükséges önerő tehát kb Ft. További közintézmények energetikai korszerűsítésének, így napkollektoros rendszerek telepítésének finanszírozásához az önkormányzat a későbbiekben pályázatot nyújthat be a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program kiírásaira. 9 További támogatási lehetőséget jelenthetnek a LEADER-program keretében meghirdetésre kerülő pályázatok. Tab számára a Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER Helyi Akció Csoport tagjaként a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat által koordinált pályázatok is elérhetőek. Várható megújuló energia-termelés (MWh/év) Egy négyzetméter napkollektor alkalmazásával átlagos rendszert és átlagos körülményeket figyelembe véve Magyarországon egy év alatt megközelítőleg kwh hőenergiát tudunk előállítani. 10 Tab földrajzi adottságai kedveznek a napenergia hasznosításának, ezért a várható megújuló energia-termelés min. évi 600 kwh/m 2 -re becsülhető. A három tervezett rendszer becsült energiatermelése 16,8 MWh/év. Várható szén-dioxid kibocsátás csökkenés (t/év) Az említett intézményekben a HMV-ellátás és a fűtés földgáz felhasználásával történik, ezért a megtakarítható szén-dioxid kiszámításakor a földgáz emissziós faktorát (0,202) kell Az operatív programok első kiírásai 2014 során fognak megjelenni. 10

19 figyelembe venni. A beruházásoknak köszönhető üvegházhatású gáz kibocsátás csökkenés kb. 3,4 tco 2 eq/év értékre tehető. Veszélyek/rizikófaktorok Mivel az önkormányzat által benyújtott pályázat pozitív elbírálásban részesült, a beruházások megvalósítását nem fenyegeti komoly veszély. Ahhoz, hogy a napkollektorok megtermeljék az elvárt energiamennyiséget, fontos, hogy a rendszerek kivitelezése megfelelő minőségben történjen. Az optimális tájolás mellett a dőlésszög megfelelő megválasztása is elengedhetetlen a maximális hatásfok eléréséhez ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYEK NAPELEMES BERUHÁZÁSAI Tabon már valósult meg napelemes beruházás közintézményen, 2012-ben a Takács Imre Szociális Otthon épületére 45,15 kw teljesítményű napelemes rendszer került felszerelésre. Az intézmény azonban állami fenntartású, ezért a beruházás eredményeképpen megtakarítható szén-dioxid mennyisége nem szerepel a Fenntartható Energia Akciótervben. A beruházás Ft összegű uniós támogatással valósult meg, amely a projekt költségeinek 85%-át fedezte. Az önkormányzat saját fenntartású ingatlanjain számos napelemes beruházást tervez. A tervezett intézkedésekkel kapcsolatos információk az alábbiakban kerülnek ismertetésre. Intézkedés bemutatása Az önkormányzat pályázatot nyújtott be a Környezet és Energia Operatív Program kiírására napelemes rendszer telepítésére három önkormányzati intézményen. A tervek szerint a Polgármesteri Hivatal épületére egy 29 kw teljesítményű, az Okmányiroda épületére egy 20 kw, a petőfi utcai iskola tetejére pedig egy 7,5 kw névleges teljesítményű, hálózatra tápláló napelemes rendszer kerül. A pályázat pozitív elbírálásban részesült, így 2014-ben elkezdődhet a tervezett beruházások megvalósítása. Az önkormányzat tervei között szerepel további napelemes rendszerek üzembe helyezése a település magas villamosenergia-fogyasztású közintézményein ig az elképzelések szerint további 100 kw összteljesítményű napelemes rendszert lehetne telepíteni önkormányzati intézményeken, például a Koppányvölgyi Alapszolgáltató Központ épületén. Végrehajtásért és koordinálásért felelős részleg, személy, szervezet, vállalkozás Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság Intézkedés javaslatokhoz rendelhető határidők/időtávok (kezdés és befejezés), ütemezés lépések, becsült időtartam