$-DYDQ\HOYNLDODNtWiVDNRUPiUMHOHQWVV]HUHSHWMiWV]RWWDND]HORV]WRWWDONDOPD]iVRNtJ\
|
|
- Gergely Török
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Bevezetés A 7$17È5*<&e/.,7%=e6( $WDQWiUJ\FpOMDKRJ\D]DONDOPD]iVIHMOHV]WpVXWiQpUGHNOGKDOOJDWyNQDNHOPpOHWL áttekintést adjon a több számítógépen futó alkalmazások, rendszerek alapjairól, PHJROGiVDLUyODSURJUDPUpV]HNN ] WWLNRPPXQLNiFLyWEL]WRVtWyHV]N ] NUOPyGV]HUHNUO *\DNRUODWLSpOGiNRQNHUHV]W OWLSLNXVWHFKQROyJLiNDWPXWDWXQNEHHOVVRUEDQD-DYDQ\HOY Q\~MWRWWDOHKHWVpJHNN UpEO7iUJ\DOiVUDNHU OQHNRO\DQDODSLVPHUHWHNLVPLQWSpOGiXOD] XML technológia, mert ez központi szerepet tölt be az elosztott alkalmazások esetében. A JSP WHFKQLNDLVPHUWHWpVHHJ\GLQDPLNXVDQIHMOGZHEHVDONDOPD]iVLOHKHWVpJHWPXWDWEH KÖVETELMÉNYEK $WDQDQ\DJHOVDMiWtWiViKR]HOHQJHGKHWHWOHQHNDN YHWNH]N+70/;0/DODSLVPHUHWHND -DYDQ\HOYDODSRVLVPHUHWHH]HQEHO ODODSYHWRV]WiO\RNLVPHUHWHpVNH]HOpVH6] NVpJYDQ EL]WRVSURJUDPR]iVLMiUWDVViJUDpVVRNV]RUHONHU OQHNDV]iPtWyJpSKiOy]DWRNNDONDSFVRODWRV DODSLVPHUHWHNLV6RNHVHWEHQKLYDWNR]XQND],QWHUQHWHQIHOOHOKHWUpV]OHWHVGRNXPHQWiFLyNUD forrásokra, például a Java nyelv egyes osztályainak leírására, amelyek a weboldalakon találhatók meg. Ismertnek tételezzük fel Angster Erzsébet Objektumorientált tervezés és programozás I-II. tankönyveit; az ismétlések HONHU OpVpUHJ\DNUDQW UWpQLNKLYDWNR]iVD]H]HNEHQIHOOHOKHWLVPHUHWHNUH AZ APACHE PROJEKT $-DYDQ\HOYNLDODNtWiVDNRUPiUMHOHQWVV]HUHSHWMiWV]RWWDND]HORV]WRWWDONDOPD]iVRNtJ\ logikus, hogy ez az új nyelv is kiemelten kezelte az ezekhez szükséges komponenseket. 8J\DQDNRUD-DYDILOR]yILiQDNLJHQOpQ\HJHVHOHPHDV]DEDGKR]]iIpUKHWVpJpViOWDOiEDQ nyitott a szabad szoftverek világa felé. Ennek következtében számos Java fejlesztés végeztek RV]WiO\RNpVFVRPDJRNN O QE ]Q\LWRWWSURMHNWHNNHUHWpEHQ(]HNWDOiQOHJLVPHUWHEEMHD] Apache projekt. Kezdetben volt az Apache webszerver 1 DZHEV]HUYHUHNVDW\MDpVPpJPDLVpOHWNpSHV OHV]iUPD]RWWMD(QQHNHOWHUMHGpVpYHOHOV] UPRGXORNHV]N ] NNpV] OWHNKR]]iV]LQWpQD 1 Nevének több magyarázata létezik. Az egyik szellemes magyarázat szerint semmi köze sincs a híres indiántörzshöz, hanem az "a patchy server" szavakból lett összevonva és kissé átalakítva. Azaz olyan szoftvert jelöl, amely modulokból, "foltokból" áll.
2 V]DEDGV]RIWYHUHNOHYHLQHNPHJIHOHOHQ*18OLFHQV]PDMGDIHMOHV]WFVDSDWQDJ\REE OpOHJ]HW&YiOODNR]iVEDIRJRWWpVOpWUHKR]WDDZHEV]HUYHUQHYpYHOIpPMHO]HWWSURMHNWHW(]PD PiUKDWDOPDVUDQWWMHOHQOHJN ]HO$SDFKHSURMHNWOpWH]LND]$SDFKH6RIWZDUH)RXQGDWLRQ NHUHWpQEHO OZZZDSDFKHRUJeUGHNHVVpJNpSSHQiOOMRQLWWHJ\WiEOi]DWH]HNUO HTTP Server Forrest Logging TCL Ant Geronimo Lucene Tomcat APR Gump Maven Web Services Beehive ibatis MyFaces XML Cocoon Incubator Perl XMLBeans DB Jakarta Portals XML Graphics Directory James SpamAssassin Excalibur Lenya Struts (J\HVSURMHNWHNDIHMOGpVVRUiQNLNHU OQHNDUHQGV]HUEOpVVDMiW~WUDWpUQHNLO\HQSpOGiXOD] iowdoxqnnpveekdv]qiow;hufhvsurmhnwlvdpho\;0/ihogrojr]ivkr]v] NVpJHVHV]N ] NHW fejlesztett ki. Az Apache Softver Alapítvány (ASF) szervezeti, jogi és pénzügyi támogatást biztosít nyílt szoftver projektek széles körének. Az Alapítvány jól megalpozott keretet biztosít a szellemi WXODMGRQKR]pVDSpQ] J\LWiPRJDWiVRNKR]DPHO\HNHJ\LGHM&OHJFV NNHQWLNDUpV]WYHYN SRWHQFLiOLVMRJLV]HUHSpW(J\ WWP&N GpVPHULWRFUDWLFIHMOHV]WpVLIRO\DPDWEDQD]$SDFKH SURMHNWHNNHUHVNHGHOPLV]LQW&V]DEDGRQKR]]iIpUKHWV]RIWYHUWHUPpNHNHWKR]QDNOpWUH amelyek a felhasználók nagy közösségét vonzzák. A pragmatikus Apache licensz az összes, JD]GDViJLpVHJ\pQLIHOKDV]QiOyQDNHJ\V]HU&YpWHV]LD]$SDFKHWHUPpNHNWHOHStWpVpW Korábban ezt a szervezetet mint az Apache Csoportot ismerték, de az Alapítvány tagsági DODSRQV]HUYH]G WWQRQSURILWWiUVDViJNpQWOHWWUHJLV]WUiOYDDQQDNpUGHNpEHQKRJ\D] $SDFKHSURMHNWHND]HJ\pQLOHJYiOODONR]y QNpQWHVHNN ]UHP&N GpVLOHKHWVpJHLQW~OLV P&N GNpSHVHNOHJ\HQHN$]RND]HJ\pQHNDNLNNLPXWDWWiNHON WHOH]HWWVpJ NHWD] HJ\ WWP&N GpVNHUHWpEHQYpJ]HWWQ\tOWIRUUiVNyG~V]RIWYHUIHMOHV]WpVUHD]DODStWYiQ\L projektekben, tagságot nyerhetnek az ASF-ben. Az egyén akkor kaphatja meg a tagságot, ha a PiUPHJOpYWDJRNW EEVpJHMHO OLWpVMyYiKDJ\MDDNLQHYH]pVpWËJ\D]$6)WD]DN ] VVpJ LUiQ\tWMDDPHO\HWN ]YHWOHQ OV]ROJiO±DSURMHNWMHLQEHO OHJ\ WWP&N GV]HPpO\HN
3 Elosztott alkalmazások elméleti alapjai ELOSZTOTT ALKALMAZÁSOK ÁTTEKINTÉSE, ALAPFOGALMAK Az elosztott alkalmazás meghatározása: 7 EEIpOHpVLGQNpQWHJ\PiVQDNHOOHQWPRQGyPHJKDWiUR]iVRNV] OHWWHND]HORV]WRWW alkalmazásokra. Mi itt a továbbiakban azokat az alkalmazásokat tekintjük elosztott DONDOPD]iVRNQDNDKROD]DONDOPD]iVHJ\HVUpV]HLD]HJ\PiVN ] WWW UWpQDGDWFVHUpNHWQHP a memóriabeli hivatkozások átadásával, hanem valamilyen protokoll segítségével, annak szabályai szerint küldött üzenetekkel végzik. Egy másik meghatározás szerint azokat tekintjük elosztott alkalmazásoknak, ahol több egyedi V]iPtWyJpSEOiOOyUHQGV]HUHQIXWD]DONDOPD]iVpVHUIHV]tWpVHNHWWHV] QNDUUDKRJ\PLQGD] alkalmazás, mind a felhasználó részére a rendszer egységes egészként jelenjen meg. Az elosztott alkalmazás futhat ugyanazon a számítógépen, mint például egy IHMOHV]WUHQGV]HUEHQDONDOPD]RWWZHEV]HUYHUYDJ\PiVHJ\pEV]HUYHUGHJ\DNUDEEDQD hálózatokon futó alkalmazások esetén találkozunk vele. Itt a hálózat bármilyen hálózati konfiguráció lehet, a LAN hálózatoktól az Internetig. $IHQWLPHJKDWiUR]iVRNDWHOHPH]YHNpWDODSYHWIHOWpWHOiOODStWKDWyPHJ$]HJ\LNV]HULQW hardver szinten a rendszert alkotó számítógépek önállóak, egymástól nem függenek. A másik szerint kell lenni a rendszerben egy olyan szoftvernek, amely biztosítja, hogy a felhasználók NtY OUOQp]YHKRPRJpQHJ\VpJHVUHQGV]HUUHOWDOiONR]]DQDN$UHQGV]HUUpV]HLFVHUpOKHWHN GHHUUODIHOKDV]QiOyNQHV]HUH]]HQHNWXGRPiVW(KKH]ORJLNXVDQHJ\RO\DQN ]WHVUpWHJUH van szükség (middleware) amely az alkalmazás és az egyedi gépek között helyezkedik el. Szerepe szolgáltatások nyújtása az alkalmazás számára és az egyedi jellegzetességek HOW QWHWpVH$]DOiEELiEUiQHJ\W EE QiOOyV]iPtWyJpSUHNLWHUMHGD]HJ\HVRSHUiFLyV UHQGV]HUHNHJ\HGLVpJpWN ]WHVUpWHJJHOHOIHGHORV]WRWWDONDOPD]iVVHPDWLNXViEUiMDOiWKDWy
4 Önálló számítógépeken futó elosztott alkalmazás. Elosztott rendszerek a gyakorlatban Ezekre több példát is mondhatunk a saját mindennapi gyakorlatunkból. í,o\hq HJ\ YiOODODW YDJ\ RNWDWiVL LQWp]PpQ\ V]iPtWyJpS KiOy]DWD DKRO HUIRUUiVRNDW RV]WXQNPHJQ\RPWDWiVDGDWEi]LVOHNpUGH]pVYDJ\DNiUDEHOVOHYHOH]pVHOMHJ\]pVL naptár kezelés, iktatás). í /HKHW HJ\ MyYDO OD]iEE NDSFVRODWRNEyO iooy UHQGV]HU SpOGiXO EHOV KiOy]DWEyO pv LQWHUQHWHVNDSFVROyGiV~HJ\pEJpSHNEOiOOyUHQGV]HULVPRQGMXNHJ\EL]WRVtWyWiUVDViJ és az ügynökeinek rendelkezésére álló rendszer. í 1H IHOHGNH]] QN PHJ QDSMDLQN OHJQDJ\REE GRNXPHQWXP DODS~ HORV]WRWW UHQGV]HUpUO D],QWHUQHWUOVHP (OQ\ NpVOHKHWVpJHN )HOPHU OKHWDNpUGpVKRJ\DPLQGHQNLiOWDOHJ\EOEHOiWKDWyDQKDV]QRV,QWHUQHWPHOOHWWPLpUW pughphvhorv]wrwwdondopd]ivrndwopwuhkr]ql$]hovorjlnxvyiodv]dguijdhuiruuivrnpvd IHOKDV]QiOyN VV]HNDSFVROiViQDNDOHKHWVpJHGHLGHWDUWR]QDND]HJ\HVFVRSRUWPXQND V]RIWYHUHNLVDPHO\HNVHJtWVpJpYHOI OGUDM]LHOKHO\H]NHGpVWOI JJHWOHQ OKR]KDWXQNOpWUH HJ\ WWP&N GFVRSRUWRNDWDNRUiEEDQHPOtWHWW$SDFKHSURMHNWVHPM KHWHWWYROQDOpWUH enélkül).
5 (UIRUUiVRNpVIRO\DPDWRNV]pWRV]WiVDiWOiWV]yViJ $]HORV]WRWWUHQGV]HUHNHJ\LNDODSIHOWpWHOHKRJ\D]HUIRUUiVRNIRO\DPDWRNW EEHJ\HGLJpS N ] WWLPHJRV]WiViWPHJSUyEiOMXNDIHOKDV]QiOyNHOOHOUHMWHQL$]tJ\OpWUHKR]RWWHJ\HWOHQ JpSQHNW&QUHQGV]HUWQHYH]] NiWOiWV]yQDN Többféle átlátszóságot különböztetünk meg az elosztott rendszerekben az ISO szabvány alapján az alábbi táblázat szerint: átlátszóság típusa teljesül, ha az alkalmazás 1 elhelyezkedés HOUHMWLD]HJ\HVHUIRUUiVRNIL]LNDLHOKHO\H]NHGpVpW (location) 2 iwkho\h]khwvpj (relocation) HOUHMWLD]HJ\HVHUIRUUiVRNPiVPiVV]iPtWyJpSHQW UWpQ elhelyezését 3 mozgathatóság (migration) HOUHMWLD]pSSHQKDV]QiODWEDQOHYHUIRUUiVPiVIL]LNDLKHO\UH W UWpQiWKHO\H]pVpW 4 hozzáférés (access) HOUHMWLD]HJ\HVHUIRUUiVRNHOpUpVLPyGMiWpVD]DGDWiEUi]ROiVL különbségeket 5 többszörözöttség HOUHMWLD]HJ\HVHUIRUUiVRNW EEV] U ] WWVpJpW (replication) 6 HJ\LGHM&VpJ (concurrency) PHJROGMDD]HJ\HVHUIRUUiVRNHVHWpEHQDYHUVHQ\KHO\]HWEO adódó megosztását 7 állandóság (persistence) HOUHMWLD]DGDWDV]RIWYHUHUIRUUiVPHPyULDYDJ\KiWWpUWiUROyQ való elhelyezkedését 8 meghibásodás (failure) HOUHMWLD]HUIRUUiVKLEiNDWOHiOOiVWFVHUpW~MUDLQGtWiVW %iud]iwoiwv]yvijqdj\rqyrq]yqdnw&qlnydqqdnkho\]hwhndplnruqhpfpov]hu&whomhv iwoiwv]yvijudw UHNHGQL(]LJD]PLQGHQRO\DQHVHWUHDPLNRUFpOV]HU&DIHOKDV]QiOyWDYDOyV KHO\]HWUOWiMpNR]WDWQLKRJ\PDQXiOLVDQEHWXGMRQDYDWNR]QLDUHQGV]HUEH8J\DQDNNRU YDQQDNIL]LNDLNRUOiWRNLVPLQWSpOGiXODQDJ\WHU OHWHWOHIHGKiOy]DWEDQPiUIHOOpS LGLJpQ\HNDMHOWRYiEEtWiVUD&VXSiQDMHOWRYiEEtWiVVHEHVVpJHLVpUH]KHWHQLGWYHV] igénybe, légvonalban km távolság esetén is közel 70 ms, de az eszközök jóval lassabb P&N GpVHPLDWWW EEV]i]H]UHGPiVRGSHUFLVOHKHW
6 Átméretezés Akkor beszélhetünk igazi elosztott alkalmazásról, ha méretének változtatása, azaz az alkalmazást futtató számítógépek száma - bizonyos határok között - nem befolyásolja a P&N GpVpWVWH]DPpUHWYiOWR]WDWiVQHPLVYHKHWpV]UHDUHQGV]HUEHQ(]N QQ\HQEHOiWKDWy ha akár egy vállalat számítógép parkjára gondolunk, vagy akár az Internetre. Nem szabad, KRJ\DPpUHWEHOLQ YHNHGpVEHIRO\iVROMDDKR]]iIpUKHWVpJHWKDH]EHN YHWNH]LND] HUIRUUiVPHJRV]WiVPiUQHPNLIL]HWGD]HJ\HVIHOKDV]QiOyNV]iPiUD$PpUHWFV NNHQWpV QHPV]RNRWWKR]]iIpUKHWVpJLSUREOpPiNDWRNR]QLDEEDQD]HVHWEHQYLV]RQWKDD]HORV]WRWW DONDOPD]iVHOVGOHJHVFpOMDDV]iPtWyNDSDFLWiVPHJQ YHOpVHMHOHQWVV]iP~JpSNLHVpVH HONHU OKHWHWOHQ ODNDSDFLWiVFV NNHQpVpYHOMiU,O\HQHVHWHNNHOPiUHOUHV]iPROQLNHOOpV puwhohpv]hu&hqqhpwhuyh]khwhouhdgrwwphqq\lvpj&v]iptwivhoypj]pvhyiowr]yndsdflwiv~ rendszerben. $PpUHWQ YHOpVVHOMiUySUREOpPiNDWN O QE ]NRQFHSFLyNHVHWpEHQHOWpUPyGRQNHOO kezelni. Központosított szolgáltatás esetén, amikor egyetlen szerver látja el az összes klienst, a kliensek számának növekedése mellett a kiszolgálás színvonalát csak a szerverkapacitás EYtWpVpYHOLOOHWYHHJ\HORV]WRWWW EEJpSHQIXWyV]HUYHUDONDOPD]iVEHiOOtWiViYDOOHKHW IHQQWDUWDQL(UUHV]ROJiOQDNDN O QE ]V]HUYHUWHUKHOpVWPHJRV]WyDONDOPD]iVRN Alternatív megoldás lehet a szerver munkájának leosztása a kliens felé. Erre jó példa egy DGDWEHYLWHOL&UODSDPHO\QHNHOOHQU]pVHW UWpQKHWDV]HUYHUHQGHPHJYDOyVtWKDWyNOLHQV ROGDORQLVpVH]]HOMHOHQWVPpUWpNEHQWHKHUPHQWHVtWKHWDV]HUYHU Hasonló, de másféle módon megoldható problémát jelent a méretnövelés az adatok központosított elhelyezése esetén. Ilyen problémát jelenthet a személyi adatok, vagy a telefonkönyv, gépkocsinyilvántartás, stb. központosított tárolása. Itt is a szerverhozzáférés, ebben az esetben az adatbázis szerverhez intézett gyakori kérdések okozzák a problémát, ha a kérések/kliensek száma egy bizonyos határt elér. Elvileg kétféle megoldást alkalmazhatunk, az egyik szerint az adatbázist többszörözzük meg és YLVV]DYH]HWM NDSUREOpPiWD]HO]SRQWEDQWiUJ\DOWUD7HUPpV]HWHVHQLWWD]HJ\HV DGDWEi]LVSpOGiQ\RNV]LQNURQL]iOiVDLVPHJROGiVUDYiU$PiVLNOHKHWVpJD]DIHOLVPHUpV hogy az adatok bizonyos elvek szerint csoportosíthatóak - telefonkönyv esetében például D]HOKtYyV]iPN U]HWV]iPV]HULQWpVQ\XJRGWDQPHJRV]WKDWMXND]DGDWEi]LVXQNDWH]HN szerint. Ebben az esetben csupán azt kell egy központi adatbázisban tárolni, hogy az egyes HOKtYyV]iPRNQDNPHJIHOHOHQKROOHV]PHJWDOiOKDWyDWHOMHVLQIRUPiFLy+DVRQOy
7 elveken alapul az internetes címfeloldás is a domain névszerverek segítségével, amikor annak elkerülésére, hogy az összes névfeloldási kérés egyetlen szerverre fusson be, a QpYV]HUYHUHNHWDGRPpQWDUWRPiQ\RNQDNPHJIHOHOKLHUDUFKLiEDV]HUYH]WpNpVDPLWOHKHW azt az egyes szerverek a doménen belül intéznek el. Nehezebben megvalósítható a méretnövelés központosított algoritmusok esetében, azaz ha a fentiekben tárgyaltak ellenére az irányításra szolgáló algoritmus minden esetben teljes LQIRUPiFLyWLJpQ\HO,O\HQNRUD]DOJRULWPXVPHJYiOWR]WDWiVDD]HJ\HWOHQUHiOLVOHKHWVpJ KLV]HQPLQGHQV]iPEDYHKHWPHJROGiVDIHQWLHNV]HULQWPiVIpOHDOJRULWPXVRN bevezetésén múlik. Architektúrák, rétegek és komponensek (J\LVPHUWIHORV]WiVV]HULQWHJ\UpWHJ&NpWUpWHJ&pVKiURPUpWHJ&DONDOPD]iVRNDW különböztetünk meg. Rétegnek akkor nevezhetünk egy komponenst, ha feladatában önálló és EL]RQ\RVKDWiURNN ] WWFVHUpOKHWDUHQGV]HUHJpV]pWHJ\HJ\UpWHJpQHNPHJYiOWR]WDWiVD QHPEHIRO\iVROMD$PHQQ\LEHQD]HJ\HVUpWHJHNN O QE ]V]iPtWyJpSHNHQKHO\H]NHGQHNHO PiUHORV]WRWWUHQGV]HUHNUONHOOEHV]pOQ QN,O\HQUHQGV]HUOHKHWHJ\DONDOPD]iVpVDWiYROL DGDWEi]LVV]HUYHUN ] WWLNDSFVRODWYDJ\HJ\NOLHQVV]HUYHUUHQGV]HULV7 EEUpWHJ& alkalmazások esetén az elosztott rendszer több egyedi számítógépet is magába foglalhat, HQQHNWLSLNXVSpOGiMDHJ\RO\DQZHEHVDONDOPD]iVDKRODE QJpV]WIXWWDWyNOLHQVJpS kéréseivel távoli webszerverhez fordul, az viszont a kérés teljesítése során, a hivatkozott szerver oldali program végrehajtása közben (dinamikus weboldal) egy harmadik gépen tárolt, az alkalmazás futtatásához szükséges adatbázist igyekszik elérni. (OYEHQXJ\DQW EEUpWHJLVEHYH]HWKHWGHDJ\DNRUODWEDQFVDND]HJ\HVIHQWLUpWHJHN bizonyos fokú megosztása kerül megvalósításra, így ezek több rétegbe sorolása felesleges. Egy kivétel azonban lehet, és ez a nagyfokú mesterséges intelligencia alkalmazása. Az itt szükségessé váló fokozott számításigény megkövetelhet különálló, erre specializált komponenst, amely így külön réteget alkothat. $KDUGYHUV]HUYH]GpVHHORV]WRWWDONDOPD]iVRNHVHWpEHQ Ugyanazt az elosztott alkalmazást hardver szinten többféleképpen is támogathatjuk. $ODSYHWHQW EESURFHVV]RURVUHQGV]HUHNUOYDJ\W EE QiOOyV]iPtWyJpSEOiOOy UHQGV]HUHNUOEHV]pOKHW QN$]HOEELHVHWEHQKDUGYHUV]HPSRQWEyOPHJN O QE ]WHWKHW QN olyan rendszereket, ahol minden egyes processzorhoz saját memória tartozik és olyan rendszereket, amelyekben a processzorok egy memória bankon osztoznak és bármely
8 SURFHVV]RUEiUPHO\LNPHPyULiWKDV]QiOKDWMD(]XWyEELHVHWQHPWpYHV]WHQG VV]HDW EE PHPyULDSDQHOWEHIRJDGyDODSODSRNNDOPHUWEiUH]HNEHQIL]LNDLODJHON O Q O memóriaelemek vannak, ezek címzése egységes rendszerben történik. Mindkét esetben az adatforgalom a processzor és a memória (memóriák) között megvalósítható buszrendszeren és/vagy kapcsolórendszeren keresztül. Lényeges különbség azonban a saját memória és a PHPyULDEDQNHOUHQGH]pVN ] WWKRJ\D]HOVHVHWEHQDEXV]YDJ\DNDSFVROyUHQGV]HUD] egyes processzorok között létesít összeköttetést, míg a második esetben a kapcsolatot biztosító rendszer a processzorok és a memóriák között helyezkedik el. $PHPyULDEDQNV]HUYH]KHW~J\LVKRJ\HJ\HWOHQWHUPpV]HWHVHQIL]LNDLODJW EESDQHOEO álló) memória szolgálja ki az összes processzort, amelyek buszrendszeren keresztül érik el a memóriát. Ilyenek a tipikus többprocesszoros rendszerek, amelyek már kezdenek beköszönni a személyi számítógépek piacára is. Amennyiben több processzor és több memória van a rendszerben, a buszrendszeren kívül PHJROGKDWyD] VV]HN WWHWpVNURVV]EDUYDJ\RPHJDNDSFVROyUHQGV]HUVHJtWVpJpYHO$]HOEEL rugalmasabb, ám több kapcsolatot kell állítani, a második adott számú processzort és memóriát igényel és hatékony megvalósításához nagyon gyors, azaz drága kapcsolóelemekre van szükség. 7 EESURFHVV]RURVW EEPHPyULiVHORV]WRWWUHQGV]HUHNV]HUYH]GpVH $]RQRVWtSXV~ QiOOyV]iPtWyJpSHNEONOyQRNiOOyHORV]WRWWUHQGV]HUHNHVHWpQD]HJ\HV JpSHNHWHOUHQGH]KHWM NHJ\UiFVSRQWMDLEDQYDJ\V]iPtWyJpSEOiOOyEORNNRNEDQ
9 ~J\QHYH]HWWKLSHUNRFNDIRUPiMiEDQ$J\DNRUODWEDQVRNV]RUHONHU OHORV]WRWWUHQGV]HUHN YLV]RQWDOHJW EEHVHWEHQDIHQWLHNWOHOWpUPyGRQYiOWR]DWRVNLpStWpV&JpSHNEOiOOpVD kommunikáció az alkalmazás moduljai között üzenetek átadásán alapszik. Tanulmányaik további részében szinte kizárólag ezek megvalósításáról, a szoftveres megoldásokról lesz szó. KOMMUNIKÁCIÓ AZ ELOSZTOTT ALKALMAZÁSOK ELEMI KÖZÖTT Az architektúrák tárgyalása során kiderült, hogy az elosztott rendszerek csak igen ritka HVHWHNEHQKDV]QiOQDNN ] VPHPyULiWtJ\D]DGDWRNPHP ULiQNHUHV]W OW UWpQiWDGiVDQHP lehetséges. Ezért a kommunikáció az üzenetátadás szintjére szorul vissza, azonban ez sem HJ\V]HU&PHUWD] ]HQHWN OGpVD] ]HQHWIRJDGyPHJNHOOHJ\H]]HQD] ]HQHWSRQWRV V]HUNH]HWpEHQLVHJ\PiVN ] WW$OHJJ\DNUDEEDQSHUV]HQHPNpWROGDO~HJ\H]NHGpVUOYDQ V]yKDQHPRO\DQiOWDOiQRVpVV]DEYiQ\RVtWRWWUHQGV]HUUO ]HQHWV]HUNH]HWUODPLWD NRPPXQLNiFLyEiUPHO\UpV]WYHYMHPHJpUWpVPDJiUDQp]YHN WHOH]NpQWLVPHUHO A jegyzetnek nem célja, hogy átfogó hálózati ismereteket adjon, hiszen ezt más tantárgyak már megtették. Mégis érdemes néhány gondolat erejéig átismételni, és egy-két speciális területen elmélyíteni ezeket az ismereteket, hogy könnyen elsajátíthatók legyenek a tananyag hálózatos ismeretekre támaszkodó részei. Kezdjük tehát az összes hálózati kommunikáció DODSMDLWNpSH]26,PRGHOOIHOLGp]pVpYHOpVDKiOy]DWLSURWRNROORNNDO Az OSI modell és rétegei Az Open Systems Interconnection Reference Model, azaz az OSI modell teljes mértékben OHIHGLDNRPPXQLNiFLyV]LQWMHLW6]HU]LDEEyOLQGXOWDNNLKRJ\DNRPPXQLNiFLyHJ\HV szintjeit elvi alapon elkülönítették, így hét szintet jelöltek ki, és minden szintnek jól N U OKDWiUROKDWyIHOHOVVpJHNHWDGWDNPHJ$V]LQWHNN ] WWDNRPPXQLNiFLyYHUWLNiOLV kommunikáció) szabványosított felületeken át (interfész) történik és a közvetlen kapcsolatért IHOHOVOHJDOVy~J\QHYH]HWWIL]LNDLUpWHJD]HJ\HWOHQDPHO\N ]YHWOHQKRUL]RQWiOLV kommunikációt is végre tud hajtani. Réteg elnevezése $NDSFVRODWRWOpWHVtWSURWRNROO 7 alkalmazási alkalmazási protokoll 6 megjelenítési megjelenítési protokoll 5 viszony viszonyprotokoll 4 szállítási szállítási protokoll 3 hálózati hálózati protokoll 2 adatkapcsolati adatkapcsolati protokoll 1 fizikai fizikai protokoll
10 A fizikai hálózat (hardver) ábra. Az OSI modell rétegei (J\DONDOPD]iVV]LQW& ]HQHWHON OGpVHHEEHQDUHQGV]HUEHQ~J\W UWpQLNKRJ\D]DGRWW folyamat összeállítja az üzenetet, azt átadja az alkalmazási rétegnek, és ez a szoftver hozzátesz egy fejlécet, amely saját magára utal és több-kevesebb "használati utasítást" WDUWDOPD]PDMGiWDGMDDOHQWHEEHOKHO\H]NHGUpWHJQHN2WWXJ\DQH]W UWpQLNPtJD rétegspecifikus fejlécekkel ellátott üzenet elérkezik a fizikai réteghez, ahol megtörténik az ]HQHWHOHNWURPRVMHOHNIRUPiMiEDQW UWpQHON OGpVH$IRJDGyROGDORQXJ\DQHQQHND] üzenet becsomagolásnak a fordítottja zajlik, az egyes rétegek a nekik szánt fejlécek alapján járnak el és továbbadják az így feldolgozott üzenet a felettük álló rétegnek, míg ismét eljutunk az alkalmazás szintig. Itt a kapcsolódó folyamat (például szerver vagy kliens) szoftver szinten feldolgozza az üzenetet és ha válaszol rá, azt ugyanezen az úton elindítja visszafelé. $]DOVyKiURPUpWHJV]HUHSHPDUNiQVDQV]pWYiOLN$IL]LNDLUpWHJIHOHODMHOV]LQW& NRPPXQLNFLypUWDKDUGYHUHOHPHNV]DEYiQ\DLpUW$IHOHWWHHOKHO\H]NHGDGDWNDSFVRODWLUpWHJ definiálja az adatkereteket, a hibák felfedéséért és sok esetben a javításáért is. A hálózati réteg V]HUHSHDKiOy]DWLNRPPXQLNiFLyPHJKDWiUR]iVDH]pUWP&N GpVHMHOHQWVHQHOWpUKHO\L hálózaton vagy például az Interneten. Míg a helyi hálózatnál a broadcast módszer tökletesen PHJIHOHONLN OGM ND] ]HQHWHWPLQGHQJpSUHpVD]LOOHWpNHVHONDSMDDQDJ\WiYROViJ~ hálózat esetén már szükség van útvonalválasztásra is, ami ennek a rétegnek az egyik szolgáltatása. Az üzenetküldés protokolljai közül a jól ismert IP protokoll tartozik ehhez a réteghez. $V]iOOtWiVLUpWHJHOVGOHJHVV]HUHSHDNRPPXQLNiFLyPHJEt]KDWyViJiQDNPHJWHUHPWpVHH]pUW MHOOHJpEHQPiVNpQWPLQWHJ\LQWHUIpV]NpQWP&N GLNDIHOVEEUpWHJHNpVD]DOVyKiURPN ] WW $]DONDOPD]iVIHMOHV]WNV]iPiUDH]DUpWHJEL]WRVtWMDD]WDFVSRVWiWSLSHOLQHDPHO\EH töltött üzenetek a fogadó végen sértetlenül megérkeznek. Ennek megvalósítása történik ebben a rétegben, amelynek legismertebb és a hálózati kommunikációban leggyakrabban használt SURWRNROOMDD7&37UDQVPLVVLRQ&RQWURO3URWRFROiWYLWHOYH]pUOSURWRNROO$J\DNRUODWEDQ szinte mindenütt TCP/IP protokollról beszélünk, érdemes megjegyezni, hogy a név két V]RURVDQ VV]HGROJR]yiPI JJHWOHQ OLVP&N GNpSHVUpWHJSURWRNROOWMHOH]$]8'3D] Universal Datagram Protocol lényegében egy kismértékben módosított IP protocoll. )RQWRVViJiQDNPHJIHOHOHQD7&3SURWRNROOWLVIHMOHV]WLN~MDEEYiOWR]DWDDWUDQ]DNFLyV7&3 DPHO\DNDSFVRODWIHOpStWpVpWONH]GYHDYiODV]IRJDGiViQNHUHV]W ODNDSFVRODWOH]iUiViLJ mindent együtt kezel.
11 $IHOVEEUpWHJHNKDWiUDLQHPPLQGHQHVHWEHQpOHVHND]D]N O QE ]UHQGV]HUHNEHQD]HJ\HV feladatok összecsúszhatnak, vagy a réteghatárok eltolódhatnak. Így a viszony és a megjelenítési réteg protokolljai gyakran összeolvadnak és az elosztott alkalmazások esetében ezt a köztesréteg protokoll helyettesíti. Ezek a protokollok testesítik meg a köztesréteg V]ROJiOWDWiVRNDWpVH]HND]iOWDOiQRVFpO~SURWRNROORNDPHO\HNHWN O QE ]DONDOPD]iVRN egyaránt használnak. Így alakult ki a köztesréteg szerepe az elosztott alkalmazásokban, mint PDJDVV]LQW&NRPPXQLNiFLyVV]ROJiOWDWiVRNDWQ\~MWyUpWHJ(]HNEOQpJ\HWHPHO QNNLD távoli eljáráshívást, a távoli objektumhívást, az üzenetorientált kommunikációt és az adatfolyam orientált kommunikációt. Távoli eljáráshívás (RPC, Remote Procedure Call) Az eljárások helyi hívásakor az paraméterek és a visszatérési érték átadása a memórián NHUHV]W OW UWpQLNGHNpWJpSHVHWpQD]HOWpUFtPWDUWRPiQ\PLDWWH]QHPOHKHWVpJHVFVDN üzenetek formájában történhet ez a kommunikáció. Erre viszont nincs felkészítve az eljárás, tehát a távoli hívás elrejtése érdekében olyan programelemeket kell beépíteni, amelyek képesek elfedni ezt és az egyes operációs rendszerekben mint helyi hívást prezentálják az üzenetet. Ezek a kliens illetve szerver oldali csonkoknak (stub) nevezett elemek, feladatuk a kliens oldalon az átadott hívás esetén a rendszerhívás végrehajtása és az adatok üzenetbe csomagolása, majd eljuttatása a szerverhez. Ott a szerver oldali csonk fogadja az adatokat és HOYpJ]LD]HOMiUiVKtYiVWPLQWKDPDJDOHQQHDKtYyIRO\DPDW$YpJUHKDMWiVXWiQNDSRWW értékeket pedig átveszi, üzenetbe csomagolja és visszaküldi a kliensnek. Így végül a két csonk YpJ]LHODNRQYHUWiOiVP&YHOHWpWDUHQGV]HUKtYiVRN ]HQHWEHSDNROiViWpViWDGiViWD] elosztott alkalmazás számára viszont pont úgy viselkedik a rendszer, mintha egyetlen gép OHQQH/HJIHOMHEEDYpJUHKDMWiVLGHMpEHQiOOEHMHOHQWVQ YHNHGpVKLV]HQDPHPyULDEHOL UHIHUHQFLDiWDGiVDKHO\HWW ]HQHWN OGpVHNUOpVIRJDGiVRNUyOYDQV]y Távoli objektumhívás Felmerülhet a kérdés, ha megvalósítható a távoli eljáráshívás, felhasználhatóak-e távoli REMHNWXPRNPHWyGXVDL"/iVVXNEHKRJ\HOYLOHJQLQFVN O QEVpJDNHWWN ] WWWHKiW YDOyV]tQ&OHJPHJROGKDWyDSUREOpPDpVD]53& WOHWpWNLVPyGRVtWiVVDOLWWLVIHOKDV]QiOKDWMXN 1HPV]DEDGD]RQEDQD]53&WpVD]50,W5HPRWH0HWKRG,QYRFDWLRQWiYROLHOMiUiVKtYiV VV]HNHYHUQL$NHWW N ] WWD]ODSYHWN O QEVpJYDQD]50,XJ\DQLVWiPRJDWMDD]HJpV]HORV]WRWWUHQGV]HUEHQHJ\HGLD]RQRVtWyNDODSMiQ W UWpQREMHNWXPKLYDWNR]iVRNDWD50,5HJLVWU\VHJtWVpJpYHO Mivel az objektum egy távoli gépen helyezkedik el, metódusának meghívása egy, a kliens oldalon implementált interfészen keresztül történik. Ez a kliens oldali interfész (proxy) tölti be
12 a kliens csonk szerepét és üzenetként küldi az adatokat a szerver oldali csonknak (skeleton), amely viszont az objektumnak adja át. Visszafelé hasonló úton mozognak az adatok, fordított rendszerben. A legnagyobb gond azonban a távoli objektum azonosítása a saját rendszerében. Míg helyi objektumok esetében ez könnyen megoldható az objektum adott körben érvényes UHIHUHQFLiMDVHJtWVpJpYHOHJ\ ]HQHWNpQWpUNH]REMHNWXPKtYiVSRQWRVDEEDQD]REMHNWXP metódusának hívása) csak akkor éri el az objektumot, ha azt a teljes elosztott rendszerben HJ\pUWHOP&HQD]RQRVtWDQLWXGMXN(KKH]DWiYROLJpSHJ\HGLD]RQRVtWyMiWD]85,WpVD]DGRWW gépen az objektum azonosítóját kell összekapcsolni a Java névszolgáltatás segítségével (JNDI), amely összekapcsolást a távoli gépen futó RMI Registry szolgáltatás tárolja és EL]WRVtWMDD] ]HQHWHOMXWWDWiViWDPHJIHOHOREMHNWXPKR](QQHNSRQWRVIHOpStWpVpUONpVEE OHV]PDMGV]yUpV]OHWHVHQDPHJIHOHOIHMH]HWEHQ Üzenetorientált kommunikáció $]HO]HNEHQKDOOJDWyODJRVDQIHOWpWHOH]W NKRJ\DV]HUYHUROGDOYDJ\iOWDOiQRVViJEDQD IRJDGyROGDOKR]]iIpUKHWDNpUpVN OGpVHLGHMpQGHH]QHPYHKHWEL]RQ\RVUDDOHJW EE esetben (szerver túlterhelt, kikapcsolt, hálózati problémák, stb.). Ilyen esetekben a NRPPXQLNiFLyPHJYDOyVtWiViUDD]HORV]WRWWUHQGV]HUHNEHQD] ]HQHWFVHUHDPHJIHOHO PyGV]HU(QQHNN O QE ]YiOWR]DWDLOHKHWVpJHVHNiOWDOiEDQNpWIpOHIHORV]WiVWN O QE ]WHW N meg. Az egyik felosztás szerint tranziens és perzisztens kommunikációról beszélünk, de jellege szerint szinkron és aszinkron kommunikációra is feloszthatjuk. A perzisztens NRPPXQLNiFLyUDMHOOHP]KRJ\D] ]HQHWPLQGDGGLJDUHQGV]HUEHQPDUDGPtJDFtP]HWW QHPIRJDGMDGHH]QHPN YHWHOLPHJDN OGpVIRJDGyDONDOPD]iVHJ\LGHM&IXWiViW (J\V]HU&EHOiWQLKRJ\D]LO\HQDONDOPD]iVRNLVNRODSpOGiMDDOHYHOH]V]HUYHUDKRODOHYpO HON OGpVHpVOHW OWpVHNpWHJ\PiVWyOLGEHQMyOHOYiOyHVHPpQ\pVDNDSRWWOHYHOHNHWHJ\ N ]EHQVOHYHOH]V]HUYHUHQDVDMiWSRVWDILyNXQNWDUWDOPD]]DPtJFVDNOHQHPW OWM N 7UDQ]LHQVNRPPXQLNiFLyUyOYLV]RQWFVDNDNNRUEHV]pOKHW QNKDPLQGDN OGPLQGD IRJDGyROGDOHJ\LGHM&OHJ ]HPNpSHV$PHQQ\LEHQDIRJDGyDONDOPD]iVQHPIXWDNNRUDN OG HJ\V]HU&HQHOGREMDD] ]HQHWHW(UUHMySpOGDHJ\ZHEODSOHNpUpVHKDDZHEV]HUYHUQHPIXWD NpUpVQHPPDUDGDUHQGV]HUEHQPHJNHOOLVPpWHOQL+DYLV]RQWDE QJpV]W]iUMXNEHN ]EHQ DNpUpVHON OGpVHXWiQDOHNpUWZHEROGDOHJ\V]HU&HQHOYpV]QHPWiUROyGLNVHKRO Az aszinkron kommunikáció jelentése hasonló a többi aszinkron folyamat jelentésével, a N OGROGDODNpUpVSRVWi]iVDXWiQDYiODV]PHJpUNH]pVpWOI JJHWOHQ OIRO\WDWMDIXWiViWYDJ\ éppen leáll, az üzenet a rendszer valamelyik elemének pufferébe kerül.
13 6]LQNURQNRPPXQLNiFLyHVHWpQW EEHVHWHWN O QE ]WHW QNPHJDN OGUHQGV]HUXJ\DQ minden esetben valamilyen visszajelzésig blokkolódik, de a visszajelzés "mélysége" szerint KiURPIpOHDOFVRSRUWRWN O QE ]WHW QNPHJ$]HOVHVHWEHQDYLVV]DMHO]pVWDIRJDGyROGDO SXIIHUpEONDSMXNDPiVRGLNEDQDFtP]HWWHQNW UWpQNp]EHVtWpVNRUGHD]LVOHKHWKRJ\D V]HUYHUROGDOLIHOGROJR]iVLJEORNNROYDPDUDGDN OG(]HNNRPELQiFLyMiEyODN YHWNH] NRPPXQLNiFLyWtSXVRNYH]HWKHWNOH í 3HU]LV]WHQVDV]LQNURQNRPPXQLNiFLyHUUHMySpOGDDOHYHOH]UHQGV]HUHNP&N GpVH(]W D PHJROGiVW WiPRJDWMiN D] ]HQHWVRU NH]HO UHQGV]HUHN LV DPHO\HN OpQ\HJpEHQ HJ\ üzenetváltáson (és tároláson) alapuló köztesréteget feszítenek ki az elosztott alkalmazások fölé. í 3HU]LV]WHQVV]LQNURQNRPPXQLNiFLyDPHO\NpQ\V]HUPHJROGiVQDNW&QLNPLYHOV]LQNURQ NRPPXQLNiFLyFVDNDNNRUM KHWOpWUHKDDN OGpVDIRJDGyROGDOWXGHJ\PiVUyOD]D] futásuk nem lehet teljesen független egymástól, amt feltételezünk a perzisztencia DODSpUWHOPH]pVH HVHWpQ,O\HQNRU DN OGROGDOPLQLPXPHJ\ HOIRJDGiVUDYiU SpOGiXO HJ\SXIIHUWOpVD] ]HQHWIHOGROJR]yIRO\DPDWIXWiVDQHPHOIHOWpWHO í 7UDQ]LHQV DV]LQNURQ H]HQ D] HOYHQ P&N GLN D GDWDJUDPP SURWRNROO LV 8'3 D] DGDWFVRPDJ HON OGpVH XWiQ D N OG UHQGV]HU IRO\WDWMD IXWiViW pv QHP YiU VHPPLIpOH YLVV]DLJD]ROiVUD$]~J\QHYH]HWWHJ\LUiQ\~53&LVH]HQD]HOYHQP&N GLN í 7UDQ]LHQVV]LQNURQNRPPXQLNiFLyDKRODN OGEORNNROiVDD] ]HQHWQ\XJWi]iViLJWDUW (1), vagy az üzenet kézbesítéséig tart (2), vagy az üzenet feldolgozásáig tart (3). Az 53&pVD]50,WHFKQLNDSpOGiXOH]HNDODSMiQP&N GLN A gyakorlatban ritkán találkozunk tiszta típusokkal, mivel mint a perzisztens, mind a tranzies NRPPXQLNiFLyNHVHWpQD]HOQ\ NpVKiWUiQ\RNV]iPRVDN$PLNRUV]HU&HORV]WRWWUHQGV]HUHN többnyire egy-egy üzenetorientált modellre épülnek, amelyet a szállítási réteg biztosít. A tranziens kommunikációhoz a szabványosított réteg interfész a protokollkészlet kezeléséhez HJ\V]HU&SULPLWtYHNHWEL]WRVtWH]HNNHOYDOyVtWRWWiNPHJD] VV]HVHOHPLNRPPXQLNiFLyV P&YHOHWHWVRFNHWELQGOLVWHQDFFHSWFRQQHFWVHQGUHFHLYHFORVH$SURJUDP PHWyGXVKtYiVDLH]HNHQNHUHV]W OKDMWMiNYpJUHD]DGRWW VV]HWHWWP&YHOHWHW 3HU]LV]WHQVNRPPXQLNiFLyHVHWpQHOWpUEHNHU OD] ]HQHWVRUNH]HOpVHKLV]HQYpJVVRURQD UHQGV]HUUpV]pWNpSH]LQWHOOLJHQVSXIIHU ]HQHWVRUIHOHOVD] ]HQHWHNFpOEDMXWWDWiVipUW$] alkalmazások felé mutatott interfész négy primitívet valósít meg (put, get, poll és notify). (]HNHOHJHQGHND] VV]HVIRQWRVP&YHOHWHOYpJ]pVpKH]IHODGDWXNVRUUHQGEHQ ]HQHW berakása illetve kivétele, az üzenetsor lekérdezése (adott üzenet bent van-e a pufferben?) és új üzenet beérkezésekor az érdekeltek értesítése. $] ]HQHWVRUNH]HOUHQGV]HU QiOOyHOHPD]HORV]WRWWDONDOPD]iVRNEDQpVtJ\VDMiWMyO HON O QtWHWWIHOGDWDLYDQQDN$SHU]LV]WHQVNRPPXQLNiFLyMHOOHJpEODGyGLNKRJ\PLQGHQ HJ\HV ]HQHWWXGMD QPDJiUyOKRJ\KRYDV]iQWiND]D]WDUWDOPD]HJ\FtPPH]W$
14 NH]HOUHQGV]HUYLV]RQWV] NVpJV]HU&HQRO\DQDGDWEi]LVWLVNHOOKRJ\WDUWDOPD]]RQDPHO\EHQ megtalálhatók a cél várakozási sorok azonosítói és azok hálózati címe is. Természetesen a QpYIHOROGiVWLVHONHOOYpJH]QLHH]D]HPDLO'16UHQGV]HUpYHODQDOyJPyGRQP&N GLN Adatfolyam orientált kommunikáció Az elosztott rendszerekben, többnyire számítógépek között olyan adatcsere, adatátvitel is folyhat, ahol nem egymástól többé-kevésbé független csomagok vagy blokkok átvitele zajlik, hanem egymáshoz szorosan kapcsolódó adategységek kerülnek továbbításra. Ilyen adatátvitel W UWpQLNKDQJYDJ\YLGHRYDOyVLGHM&iWYLWHOHHVHWpQ,WWD]HOEELHNEHQWiUJ\DOWFVRPDJV]HU& iwylwhoohov]hpehqirqwrvd]lg]twpvpvd]hj\hveornnrniwylwholvruuhqgmhlvhoohqnh] esetben a fogadó oldalon meg kellene várni a teljes adatmennyiség átvitelét és csak ezt N YHWHQNH]GGKHWQHPHJDOHMiWV]iVD]D]SRQWRVDQD]WDYDOyVLGHM&iWYLWHOWYHV]tWHQpQNHO DPHO\HWHOpUQLNtYiQXQN+DQLQFVV] NVpJYDOyVLGHM&OHMiWV]iVUDDNNRUD]HJpV] NRPPXQLNiFLyHJ\V]HU&IiMOOHW OWpVVpDODNXOGHHEEHQD]HVHWEHQQHPLVEHV]pOKHW QN HORV]WRWWUHQGV]HUUOKLV]HQQHPVLNHU OWHOIHGQ QNDW EEHJ\VpJEOiOOyUHQGV]HUMHOHQOpWpW,VPHUWKRJ\HJ\PR]JyNpSYLGHRILOPpOYH]KHWOHMiWV]iViKR]DV]HP QNpU]pNHQ\VpJpQHN PHJIHOHOHQPiVRGSHUFHQNpQWPLQLPXPNpSHWNHOOPHJMHOHQtWHQ QN(]DPLHVHW QNEHQ DQQ\LWMHOHQWKRJ\D]DGDWiWYLWHOWEL]WRVtWyUHQGV]HUNpSHVNHOOOHJ\HQD]HQQHNPHJIHOHO DGDWPHQQ\LVpJWRYiEEtWiViUDDGRWWLGWDUWRPiQ\EDQpVH]WUiDGiVXOLG]tWYHNHOOEL]WRVtWDQL azaz a kommunikáció ebben a felbontásban egyenletes kell legyen. Hang átvitele esetén is KDVRQOyDKHO\]HWRWWD&'PLQVpJ&KDQJiWYLWHOpKH]D+]IUHNYHQFLiM~ PLQWDYpWHOH]pVQHNPHJIHOHOHQDELWHVPLQWiNHJ\PiVWHJ\HQOHWHVHQ másodperces gyakorisággal kell, hogy kövessék. (]HNHWD]iWYLWHOHNHWHORV]WRWWUHQGV]HUHNEHQDGDWIRO\DPRNNDOYpJ]LNDPHO\HNLG]tWpVH PHJIHOHOSURWRNROORNKDV]QiODWiYDOPHJROGKDWy$]LG]tWpVV]HULQWKiURPIpOHiWYLWHOLPyGRW különböztetünk meg az alábbiak szerint. $V]LQNURQiWYLWHOHVHWpQQLQFVHQHNLG]tWpVLPHJN WpVHNSpOGiXOGLV]NUpWPpGLiW 2 kell átvinni), így ezt az átviteli módot alkalmazhatjuk minden olyan esetben, ahol az információ PLO\HQVpJHQHPI JJD]LG]tWHWWPHJMHOHQtWpVWO 2 Diszkrét média alatt értünk például programkódot vagy olyan szöveges illetve képi megjelenítést, ahol az egyes HOHPHNVRUUHQGMHIRQWRVGHQLQFVN ] WW NLGEHOLI JJpV
15 6]LQNURQiWYLWHOHVHWpQPiUOpQ\HJHVD]DGDWHJ\VpJHNLG]tWHWWiWYLWHOHiPDJ\RUVDEEiWYLWHO D]HJ\HVLGLQWHUYDOOXPRNRQEHO OHQJHGpO\H]HWW,O\HQNRUIRJDGyROGDOLSXIIHUDONDOPD]iViYDO D]HJ\HVEORNNRNiWYLWHOLVHEHVVpJpWOI JJHWOHQ OPHJROGKDWyD]LG]tWHWWPHJMHOHQtWpV Izoszinkron átvitel esetében már a fenti szabadsági fok sem áll rendelkezésünkre, a minimális pvdpd[lpiolviwylwhollglvn W WW(]WDONDOPD]]XNHORV]WRWWPXOWLPpGLiVUHQGV]HUHNEHQ hang vagy mozgókép átvitele esetén. 0XOWLPpGLiVUHQGV]HUHNEHQQHPFVDNHJ\V]HU&DGDWIRO\DPRNiWYLWHOpWNHOOPHJROGDQL HJ\V]HU&DGDWIRO\DPEDQHJ\HWOHQLQIRUPiFLyVRUR]DWiWYLWHOpUOYDQV]ySpOGiXOHJ\KDQJ YDJ\NpSFVDWRUQDiWYLWHOpUOKDQHPW EEN O QE ]DGDWIRO\DPHJ\PiVVDOV]LQNURQEDQOHY DOIRO\DPDLQDNiWYLWHOpWLVPHJNHOOROGDQL,O\HQOHKHWHJ\NpSFVDWRUQDpVDNtVpUKDQJYDJ\ V]WHUHRKDQJ]iVHVHWpQD]HJ\HVROGDODNDWiWYLYFVDWRUQD%RQ\ROXOWDEEHVHWHNEHQSpOGiXOD] ötcsatornás surround sound) több csatorna szinkronizált átvitelét is meg kell oldani. $ONDOPD]iVWHUYH]LpVSURJUDPR]yLV]HPSRQWEyOD]iWYLWHOUHNHU OIRO\DPRWHJ\DIRUUiVpV DQ\HON ] WWLYLUWXiOLV VV]HN WWHWpVQHNIRJKDWMXNIHODKRODNpWYpJSRQWEiUPLOHKHW$] HORV]WRWWDONDOPD]iVRNHJ\N O QFVRSRUWMiWMHOHQWLND]RNDUHQGV]HUHNDKRODIRJDGyQ\HO ROGDOW EEV] U ] WWLVOHKHWD]D]P&VRUV]yUyIRO\DPUyOYDQV]y Az adatfolyam orientált kommunikációról részletesen tájékozódhat még Tanenbaum és van 6WHHQ(ORV]WRWWDONDOPD]iVRNN Q\YpEOGHDWDQWiUJ\NHUHWpEHQH]]HOPpO\HEEHQQHP foglalkozunk. Hálózati protokollok $KKR]KRJ\NpWSRQWN ] WWLNRPPXQLNiFLyOpWUHM KHVVHQpVDNpWYpJSRQWRQHOKHO\H]NHG alkalmazás vagy eszköz megértse egymást, standard protokollokra van szükség, amit mindkét kommunikáló oldal értelmezni tud. Az elosztott alkalmazások esetében a hálózati kommunikációt többnyire a TCP/IP protokoll biztosítja, de bizonyos esetekben az erre UipS O+773SURWRNROOEL]WRVtWMDD]DGDWIRUJDOPDW(]XWyEELQDJ\HOQ\HKRJ\PLYHO NDUDNWHUHNiWYLWHOpUHNpSHVN W WWIRUPiWXPEDQDONDOPD]KDWyHJ\HVW&]IDOODOYpGHWW rendszerek esetében is. Fontosságuk miatt ismerkedjünk meg ezekkel kicsit részletesebben. TCP/IP protokoll HTTP protokoll +ioy]dw,3ftpdokioy]dwdokioy]dwlpdv]nurxwhu~wyiodv]wyh]hndnlihmh]pvhnj\dnudqhoirugxoqdnkioy]dwl alkalmazások esetén. Tekintsük át röviden, mi mit jelent ebben a rendszerben. A hálózat egyaránt jelent LAN-t és Internetet, ez utóbbi, mint a hálózatok hálózata a legnagyobb részben helyi hálózatokból épül fel. A LAN és a világ
16 többi része közötti kapcsolatot a router biztosítja, amely az alhálózati maszk segítségével különbséget tud tenni a KHO\LKiOy]DWpVD]H]HQNtY OHOKHO\H]NHGJpSHNN ] WW$]DOKiOy]DWLPDV]NHJ\D],3FtPPHOD]RQRVIHOpStWpV& FtPDPHO\EHQD]HJ\HVPH]NEHQEHiOOtWRWWpUWpNHN VV]HYHWYHDFtP]pVEHQPHJDGRWW,3FtPPHODGMiNPHJD számítógép hovatartozását és így az útválasztás irányát is. Egy példán szemléltetve, a IP cím és a alhálózati maszk együtt egy olyan számítógépet határoz meg, amely a doménen belül KHO\H]NHGLNHOD]D]D],QWHUQHWNLNHU OpVpYHOD/$1KiOy]DWRQNHUHV]W ON ]YHWOHQ OHOpUKHWpVDKHO\LKiOy]DW VD]RQRVtWyV]iP~JpSH(]]HOV]HPEHQDNH]GHW&,3FtPUODURXWHUU JW QWXGMDD]DOKiOy]DWLPDV]NNDO VV]HYHWYHKRJ\QHPWDOiOKDWyD/$1KiOy]DWRQEHO OD]D]D]LGHLUiQ\XOyNpUpVWDEHOVKiOy]DWRQNtY OUHNHOO továbbítani.
Kommunikáció. 3. előadás
Kommunikáció 3. előadás Kommunikáció A és B folyamatnak meg kell egyeznie a bitek jelentésében Szabályok protokollok ISO OSI Többrétegű protokollok előnyei Kapcsolat-orientált / kapcsolat nélküli Protokollrétegek
RészletesebbenElosztott rendszerek. Az elıadás. Az elosztott rendszer definíciója. Köztesrétegként felépülı elosztott rendszer
1. elıadás Az elıadás Elosztott ek 1. Bevezetés Tankönyv: Andrew S. Tanenbaum Maarten van Steen: Elosztott Rendszerek Alapelvek és Paradigmák http://people.inf.elte.hu/bonnie bonnie@inf.elte.hu Az elosztott
RészletesebbenKommunikáció. Távoli eljáráshívás. RPC kommunikáció menete DCE RPC (1) RPC - paraméterátadás. 3. előadás Protokollok. 2. rész
3. előadás Protokollok Kommunikáció 2. rész RPC (Remote Procedure Call) távoli eljáráshívás RMI (Remote Method Invocation) távoli metódushívás MOM (Message-Oriented Middleware) üzenetorientált köztesréteg
RészletesebbenKommunikáció. Folyamatok közötti kommunikáció. Minden elosztott rendszer alapja
Kommunikáció Folyamatok közötti kommunikáció Minden elosztott rendszer alapja Marshalling Alap primitívek Direkt, indirekt portok Blokkolás, nem blokkolás Pufferelés Megbízhatóság RPC Az RPC jellemzői
RészletesebbenUNIX: folyamatok kommunikációja
UNIX: folyamatok kommunikációja kiegészítő fóliák az előadásokhoz Mészáros Tamás http://home.mit.bme.hu/~meszaros/ Budapesti Műszaki Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 A kommunikáció
RészletesebbenS04-2 Elosztott alkalmazások készítése
S04-2 Elosztott alkalmazások készítése Tartalom 1. Többrétegű architektúra, elosztott szerveroldal 2. Kommunikációs eszközök: távolieljárás-hívás és üzenet alapú infrastruktúra (point-to-point és publish-subscribe
RészletesebbenOsztott rendszerek (Distributed. systems) Bevezetés. Tartalom. Ficsor Lajos. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék
Osztott rendszerek (Distributed systems) Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2007. 09. 18. osztottrendszerek / 1 Tartalom Miért kellenek osztott rendszerek Egy kis
RészletesebbenOsztott rendszerek (Distributed
Osztott rendszerek (Distributed systems) Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2007. 09. 18. osztottrendszerek / 1 Tartalom Miért kellenek osztott rendszerek Egy kis
RészletesebbenNon-stop hozzáférés az üzleti információkhoz bárhol, bármikor és bármilyen eszközzel
Non-stop hozzáférés az üzleti információkhoz bárhol, bármikor és bármilyen eszközzel The Power to Change A NetWare 6 üzleti előnyeinek áttekintése NetWare 6: Az operációs rendszer szerepe a Hálózati szolgáltatásokban
RészletesebbenFicsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem
A Java EE 5 platform Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2008. 04. 17. A Java EE 5 platform A Java EE 5 plattform A J2EE 1.4 után következő verzió. Alapvető továbbfejlesztési
RészletesebbenA Java EE 5 plattform
A Java EE 5 platform Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2007. 11. 13. A Java EE 5 platform A Java EE 5 plattform A J2EE 1.4 után következő verzió. Alapvető továbbfejlesztési
RészletesebbenOsztott rendszerek. Krizsán Zoltán 1 Ficsór Lajos 1. Webalkalmazások fejlesztése tananyag. Miskolci Egyetem. Bevezetés A múlt - történelem A jelen
Osztott rendszerek Krizsán Zoltán 1 Ficsór Lajos 1 1 Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Webalkalmazások fejlesztése tananyag Tartalom Bevezetés A múlt - történelem A jelen Denition Distributed
RészletesebbenCOMET webalkalmazás fejlesztés. Tóth Ádám Jasmin Media Group
COMET webalkalmazás fejlesztés Tóth Ádám Jasmin Media Group Az előadás tartalmából Alapproblémák, fundamentális kérdések Az eseményvezérelt architektúra alapjai HTTP-streaming megoldások AJAX Polling COMET
RészletesebbenKét típusú összeköttetés PVC Permanent Virtual Circuits Szolgáltató hozza létre Operátor manuálisan hozza létre a végpontok között (PVI,PCI)
lab Adathálózatok ATM-en Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Megvalósítások Multiprotocol encapsulation (RFC1483) - IETF Classical IP over ATM (RFC1577)
RészletesebbenMultiprotocol encapsulation (RFC1483) - IETF Classical IP over ATM (RFC1577) - IETF LAN Emulation (LANE) - ATM Forum Multiprotocol over ATM (MPOA) -
lab Adathálózatok ATM-en Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Megvalósítások Multiprotocol encapsulation (RFC1483) - IETF Classical IP over ATM (RFC1577)
Részletesebben4. Hivatkozási modellek
4. Hivatkozási modellek Az előző fejezetben megismerkedtünk a rétegekbe szervezett számítógépes hálózatokkal, s itt az ideje, hogy megemlítsünk néhány példát is. A következő részben két fontos hálózati
RészletesebbenHálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége:
Stand alone Hálózat (csoport) Az együttműködés szükségessége: közös adatok elérése párhuzamosságok elkerülése gyors eredményközlés perifériák kihasználása kommunikáció elősegítése 2010/2011. őszi félév
RészletesebbenSzámítógépes hálózatok
1 Számítógépes hálózatok Hálózat fogalma A hálózat a számítógépek közötti kommunikációs rendszer. Miért érdemes több számítógépet összekapcsolni? Milyen érvek szólnak a hálózat kiépítése mellett? Megoszthatók
RészletesebbenOsztott alkalmazások fejlesztési technológiái Áttekintés
Osztott alkalmazások fejlesztési technológiái Áttekintés Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Történelem - a kezdetek 2 Mainframe-ek és terminálok Minden a központi gépen fut A
Részletesebben2. fejezet Hálózati szoftver
2. fejezet Hálózati szoftver Hálózati szoftver és hardver viszonya Az első gépek összekötésekor (azaz a hálózat első megjelenésekor) a legfontosabb lépésnek az számított, hogy elkészüljön az a hardver,
RészletesebbenAz Internet. avagy a hálózatok hálózata
Az Internet avagy a hálózatok hálózata Az Internet története 1. A hidegháború egy fontos problémája Amerikában a hatvanas évek elején: Az amerikai kormányszervek hogyan tudják megtartani a kommunikációt
RészletesebbenHálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak
Hálózatok Alapismeretek A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak A hálózatok célja A korai időkben terminálokat akartak használni a szabad gépidők lekötésére, erre jó lehetőség volt a megbízható és
RészletesebbenHálózati alapismeretek
Hálózati alapismeretek 1. Mi a hálózat? Az egymással összekapcsolt számítógépeket számítógép-hálózatnak nevezzük. (minimum 2 db gép) 2. A hálózatok feladatai: a. Lehetővé tenni az adatok és programok közös
RészletesebbenAPI tervezése mobil környezetbe. gyakorlat
API tervezése mobil környezetbe gyakorlat Feladat Szenzoradatokat gyűjtő rendszer Mobil klienssel Webes adminisztrációs felület API felhasználói Szenzor node Egyirányú adatküldés Kis számítási kapacitás
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok. 4. gyakorlat
Számítógépes Hálózatok 4. gyakorlat Feladat 0 Számolja ki a CRC kontrollösszeget az 11011011001101000111 üzenetre, ha a generátor polinom x 4 +x 3 +x+1! Mi lesz a 4 bites kontrollösszeg? A fenti üzenet
RészletesebbenElnevezési rendszerek. 7. előadás
Elnevezési rendszerek 7. előadás Nevek, azonosítók és címek Nevek erőforrások megosztása, entitások egyértelmű azonosítása, helyek megjelölése, stb. Nevek feloldása névszolgáltató rendszer Kapcsolódási
RészletesebbenÉpítsünk IP telefont!
Építsünk IP telefont! Moldován István moldovan@ttt-atm.ttt.bme.hu BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM TÁVKÖZLÉSI ÉS MÉDIAINFORMATIKAI TANSZÉK TANTÁRGY INFORMÁCIÓK Órarend 2 óra előadás, 2 óra
RészletesebbenAz internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat.
Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. A mai internet elődjét a 60-as években az Egyesült Államok hadseregének megbízásából fejlesztették ki, és ARPANet-nek keresztelték. Kifejlesztésének
RészletesebbenSzámítógépes munkakörnyezet II. Szoftver
Számítógépes munkakörnyezet II. Szoftver A hardver és a felhasználó közötti kapcsolat Szoftverek csoportosítása Számítógép működtetéséhez szükséges szoftverek Operációs rendszerek Üzemeltetési segédprogramok
RészletesebbenHálózati alapismeretek
Hálózati alapismeretek Tartalom Hálózat fogalma Előnyei Csoportosítási lehetőségek, topológiák Hálózati eszközök: kártya; switch; router; AP; modem Az Internet története, legfontosabb jellemzői Internet
RészletesebbenElosztott rendszer architektúrák
Elosztott rendszer architektúrák Distributed systems architectures Irodalom Ian Sommerville: Software Engineering, 7th e. chapter 12. Andrew S. Tanenbaum, aarten van Steen: Distributed Systems: rinciples
RészletesebbenFöldmérési és Távérzékelési Intézet
Ta p a s z ta l a to k é s g ya ko r l a t i m e g o l d á s o k a W M S s zo l gá l tatá s b a n Földmérési és Távérzékelési Intézet 2011.03.13. WMS Szolgáltatások célja A technikai fejlődéshez igazodva
RészletesebbenSZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK BEADANDÓ ESSZÉ. A Windows névfeloldási szolgáltatásai
SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK BEADANDÓ ESSZÉ A Windows névfeloldási szolgáltatásai Jaszper Ildikó jaszper.ildiko@stud.u-szeged.hu Jaszper.Ildiko@posta.hu Budapest, 2007. május 19. - 1 - TARTALOMJEGYZÉK 1. Névfeloldás...
RészletesebbenKomponens modellek. 3. Előadás (első fele)
Komponens modellek 3. Előadás (első fele) A komponens modellek feladata Támogassa a szoftverrendszerek felépítését különböző funkcionális, logikai komponensekből, amelyek a számítógépes hálózatban különböző
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok. 5. gyakorlat
Számítógépes Hálózatok 5. gyakorlat PYTHON ALAPOK V. Socket programozás, UDP 2 Óra eleji kiszh Elérés: https://canvas.elte.hu Számítógépes Hálózatok Gyakorlat 1 3 A kommunikációs csatorna kétféle típusa
RészletesebbenWeb-fejlesztés NGM_IN002_1
Web-fejlesztés NGM_IN002_1 Rich Internet Applications RIA Vékony-kliens generált (statikus) HTML megjelenítése szerver oldali feldolgozással szinkron oldal megjelenítéssel RIA desktop alkalmazások funkcionalitása
RészletesebbenA MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze
A MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze a MAC-címet használja a hálózat előre meghatározott
RészletesebbenJAVA webes alkalmazások
JAVA webes alkalmazások Java Enterprise Edition a JEE-t egy specifikáció definiálja, ami de facto szabványnak tekinthető, egy ennek megfelelő Java EE alkalmazásszerver kezeli a telepített komponensek tranzakcióit,
RészletesebbenAutóipari beágyazott rendszerek. A kommunikáció alapjai
Autóipari beágyazott rendszerek A kommunikáció alapjai 1 Alapfogalmak Hálózati kommunikáció Vezérlőegységek közötti információ továbbítás Csomópontok Kommunikációs csatornákon keresztül Terepbuszok (cluster)
Részletesebben20. Tétel 1.0 Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok Pozsonyi ; Szemenyei
Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok 28.Tétel Az Internet Felépítése: Megjegyzés [M1]: Ábra Az Internet egy világméretű számítógép-hálózat, amely kisebb hálózatok
RészletesebbenJava. Java Message Service. ANTAL Margit. JMS API technológia. ANTAL Margit. Sapientia - EMTE
Sapientia - EMTE 2008 Az előadás célja Üzenetkommunikációs architektúrák JMS Példák Üzenet gyártó Szinkron üzenetfogyasztó Aszinkron üzenetfogyasztó Üzenetbab (message-driven bean) point-to-point modell:
RészletesebbenOSI-ISO modell. Az OSI rétegek feladatai: Adatkapcsolati réteg (data link layer) Hálózati réteg (network layer)
OSI-ISO modell Több világcég megalkotta a saját elképzelései alapján a saját hálózati architektúráját, de az eltérések miatt egységesíteni kellett, amit csak nemzetközi szinten lehetett megoldani. Ez a
RészletesebbenTartalom. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés 2011.03.23. Architektúra DCOM vs CORBA. Szoftvertechnológia
Tartalom D Szoftvertechnológia előadás Történeti áttekintés Architektúra D vs CORBA 2 Történeti áttekintés 1987 Dynamic Data Exchange (DDE) Windows 2.0-ban Windows alkalmazások közötti adatcsere Ma is
RészletesebbenOperációs rendszerek. Az X Window rendszer
Operációs rendszerek X Windows rendszer Az X Window rendszer Grafikus felhasználói felületet biztosító alkalmazás és a kapcsolódó protokoll 1983-84: a Massachusetts Institute of Technology-n (MIT, USA).
RészletesebbenInformáció és kommunikáció
Információ és kommunikáció Tanmenet Információ és kommunikáció TANMENET- Információ és kommunikáció Témakörök Javasolt óraszám 1. Hálózati alapismeretek 20 perc 2. Az internet jellemzői 25 perc 3. Szolgáltatások
RészletesebbenHálózati operációs rendszerek II. Novell Netware 5.1 Hálózati nyomtatás
Hálózati operációs rendszerek II. Novell Netware 5.1 Hálózati nyomtatás 1 Főbb jellemzők Hagyományosan 3 elemből (queue, printer, print server) álló rendszer Egyirányú kommunikáció a nyomtató és a munkaállomás
RészletesebbenSerialization. RMI működése
RMI Az RMI (Remote Method Invocation), azaz távoli metódushívás egy olyan eszköz a Java nyelvben, mely lehetővé teszi más VM-ben (Virtual Machine virtuális gép) elhelyezkedő objektumok metódusainak meghívását.
RészletesebbenDr. Schuster György október 30.
Real-time operációs rendszerek RTOS 2015. október 30. Jellemzők ONX POSIX kompatibilis, Jellemzők ONX POSIX kompatibilis, mikrokernel alapú, Jellemzők ONX POSIX kompatibilis, mikrokernel alapú, nem kereskedelmi
RészletesebbenHálózatok I. A tárgy célkitűzése
Hálózatok I. A tárgy célkitűzése A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek a számítógép-hálózatok felépítésének és működésének alapelveivel. Alapvető ismereteket szereznek a TCP/IP protokollcsalád megvalósítási
Részletesebben1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika
1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika A vizsga leírása: A vizsga anyaga a Cisco Routing and Switching Bevezetés a hálózatok világába (1)és a Cisco R&S:
RészletesebbenFelkészülés a 2020-as érettségire. Sisák Zoltán HTTP Alapítvány
Felkészülés a 2020-as érettségire Sisák Zoltán HTTP Alapítvány Érettségi követelmények - kerettantervek Szakmai kerettanterv 2016 Érettségi követelmények Szakmai kerettanterv 2018 Érettségi követelmények
RészletesebbenTechnikai tudnivalók a Saxo Trader Letöltéséhez tűzfalon vagy proxy szerveren keresztül
Letöltési Procedúra Fontos: Ha Ön tűzfalon vagy proxy szerveren keresztül dolgozik akkor a letöltés előtt nézze meg a Technikai tudnivalók a Saxo Trader Letöltéséhez tűzfalon vagy proxy szerveren keresztül
RészletesebbenWindows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. 3. óra. Kocsis Gergely, Kelenföldi Szilárd
Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása 3. óra Kocsis Gergely, Kelenföldi Szilárd 2015.03.05. Routing Route tábla kiratása: route PRINT Route tábla Illesztéses algoritmus:
RészletesebbenBEÁGYAZOTT RENDSZEREK TERVEZÉSE UDP csomag küldése és fogadása beágyazott rendszerrel példa
BEÁGYAZOTT RENDSZEREK TERVEZÉSE 1 feladat: A Netburner MOD5270 fejlesztőlap segítségével megvalósítani csomagok küldését és fogadását a fejlesztőlap és egy PC számítógép között. megoldás: A fejlesztőlapra,
RészletesebbenTarantella Secure Global Desktop Enterprise Edition
Tarantella Secure Global Desktop Enterprise Edition A Secure Global Desktop termékcsalád Az iparilag bizonyított szoftver termékek és szolgáltatások közé tartozó Secure Global Desktop termékcsalád biztonságos,
RészletesebbenKÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Számítógép hálózatok. Készítette:
Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Számítógép hálózatok Készítette: Némedi János Kovács
RészletesebbenSzolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál
Szolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál Sajner Zsuzsanna Accenture Sztráda Gyula MAVIR ZRt. FIO 2009. szeptember 10. Tartalomjegyzék 2 Mi a Szolgáltatás Orientált Architektúra? A SOA bevezetés
RészletesebbenA számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező)
A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP Bejelentkezés Explorer (böngésző) Webmail (levelező) 2003 wi-3 1 wi-3 2 Hálózatok
RészletesebbenIntegrációs mellékhatások és gyógymódok a felhőben. Géczy Viktor Üzletfejlesztési igazgató
Integrációs mellékhatások és gyógymódok a felhőben Géczy Viktor Üzletfejlesztési igazgató Middleware projektek sikertelenségeihez vezethet Integrációs (interfész) tesztek HIÁNYA Tesztadatok? Emulátorok?
RészletesebbenDCOM Áttekintés. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék. Ficsor Lajos DCOM /1
DCOM Áttekintés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék DCOM /1 Mi a DCOM? DCOM: Distributed Component Object Model A Microsoft osztott objektum modellje Bináris együttmÿködési szabvány és annak
RészletesebbenTestLine - zsoltix83 hálozat 1 Minta feladatsor
lkalom: n/a átum: 2017.01.19 10:36:08 Oktató: n/a soport: n/a Kérdések száma: 24 kérdés Kitöltési idő: 42:56 Pont egység: +1-0 Szélsőséges pontok: 0 pont +51 pont Értékelés: Pozitív szemléletű értékelés
RészletesebbenInformáció és kommunikáció
Információ és kommunikáció Tanmenet Információ és kommunikáció TANMENET- Információ és kommunikáció Témakörök Javasolt óraszám 1. Az internet jellemzői 25 perc 2. Szolgáltatások az interneten 20 perc
RészletesebbenAlap protokollok. NetBT: NetBIOS over TCP/IP: Name, Datagram és Session szolgáltatás.
Alap protokollok NetBT: NetBIOS over TCP/IP: Name, Datagram és Session szolgáltatás. SMB: NetBT fölötti főleg fájl- és nyomtató megosztás, de named pipes, mailslots, egyebek is. CIFS:ugyanaz mint az SMB,
RészletesebbenOracle Containers for Java - j2ee alkalmazás szerver funkciók. Molnár Balázs Oracle Hungary
Oracle Containers for Java - j2ee alkalmazás szerver funkciók Molnár Balázs Oracle Hungary Mi is a J2EE? Szabványgyűjtemény Java alkalmazások számára A JavaSoft közösség alakította ki Összefogja az egyéni
RészletesebbenMVC Java EE Java EE Kliensek JavaBeanek Java EE komponensek Web-alkalmazások Fejlesztői környezet. Java Web technológiák
Java Web technológiák Bevezetés Áttekintés Model View Controller (MVC) elv Java EE Java alapú Web alkalmazások Áttekintés Model View Controller (MVC) elv Java EE Java alapú Web alkalmazások Áttekintés
RészletesebbenA JGrid rendszer biztonsági architektúrája. Magyaródi Márk Juhász Zoltán Veszprémi Egyetem
A JGrid rendszer biztonsági architektúrája Magyaródi Márk Juhász Zoltán Veszprémi Egyetem A JGrid projekt Java és Jini alapú szolgáltatás orientált Grid infrastruktúra IKTA-5 089/2002 (2003-2004) Konzorcium:
RészletesebbenSzámítógép hálózatok gyakorlat
Számítógép hálózatok gyakorlat 5. Gyakorlat Ethernet alapok Ethernet Helyi hálózatokat leíró de facto szabvány A hálózati szabványokat az IEEE bizottságok kezelik Ezekről nevezik el őket Az Ethernet így
RészletesebbenGyörgyi Tamás. Szoba: A 131 Tanári.
Györgyi Tamás Szoba: A 131 Tanári E-Mail: gyorgyit@petriktiszk.hu 2 Számítógépek megjelenésekor mindenki külön dolgozott. (Personal Computer) A fejlődéssel megjelent az igény a számítógépek összekapcsolására.
RészletesebbenHálózati architektúrák laborgyakorlat
Hálózati architektúrák laborgyakorlat 5. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Hálózati réteg (L3) Kettős címrendszer: ARP Útválasztás: route IP útvonal: traceroute Parancsok: ifconfig, arp,
Részletesebben11. Elosztott állománykezelés. Operációs rendszerek. Elosztott állománykezelés. Teljesítmény növelése. Az állományokra hivatkozás. Az állományok nevei
11. Elosztott állománykezelés Operációs rendszerek 11. Elosztott állománykezelés Simon Gyula Bevezetés Hivatkozás állományokra Műveletek végzése Távoli eljáráshívás Műveletek helyi átmeneti tárban A szolgáltató
RészletesebbenHálózati architektúrák laborgyakorlat
Hálózati architektúrák laborgyakorlat 4. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Hálózati réteg (L3) Kettős címrendszer Interfész konfigurációja IP címzés: címosztályok, alhálózatok, szuperhálózatok,
Részletesebbenaz MTA SZTAKI elearning osztályának adaptív tartalom megoldása Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs
elibrary ALMS az MTA SZTAKI elearning osztályának adaptív tartalom megoldása Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs Miért van szüks kség elearningre Élethosszig tartó tanulás A dolgozó ember
RészletesebbenIntegral IP Az IP technológia megjelenése a tűzjelzéstechnikában Tűzvédelmi Szakmai Napok Vecsés, 2014. június 11-12.
Integral IP Tűzvédelmi Szakmai Napok Vecsés, 2014. június 11-12. 1 2 Integral IP BX 3 . Integral IP alkalmazások Áttekintés Információ szerzés pl. a tűzjelző központ aktuális állapotának elemzése szervizelés
RészletesebbenTartalom. Router és routing. A 2. réteg és a 3. réteg működése. Forgalomirányító (router) A forgalomirányító összetevői
Tartalom Router és routing Forgalomirányító (router) felépítésük működésük távolságvektor elv esetén Irányító protokollok autonóm rendszerek RIP IGRP DHCP 1 2 A 2. réteg és a 3. réteg működése Forgalomirányító
RészletesebbenHálózatok II. A hálózati réteg funkciói, szervezése
Hálózatok II. A hálózati réteg funkciói, szervezése 2007/2008. tanév, I. félév r. Kovács Szilveszter -mail: szkovacs@iit.uni-miskolc.hu Miskolci gyetem Informatikai Intézet 106. sz. szoba Tel: (46) 565-111
RészletesebbenAddress Resolution Protocol (ARP)
Address Resolution Protocol (ARP) Deák Kristóf Címfeloldás ezerrel Azt eddig tudjuk, hogy egy alhálózaton belül switchekkel oldjuk meg a zavartalan kommunikációt(és a forgalomirányítás is megy, ha egy
RészletesebbenPetőfi Irodalmi Múzeum. megújuló rendszere technológiaváltás
Petőfi Irodalmi Múzeum A Digitális Irodalmi Akadémia megújuló rendszere technológiaváltás II. Partnerek, feladatok Petőfi Irodalmi Múzeum Megrendelő, szakmai vezetés, kontroll Konzorcium MTA SZTAKI Internet
Részletesebbenwebalkalmazások fejlesztése elosztott alapon
1 Nagy teljesítményű és magas rendelkezésreállású webalkalmazások fejlesztése elosztott alapon Nagy Péter Termékmenedzser Agenda Java alkalmazás grid Coherence Topológiák Architektúrák
RészletesebbenMagic xpi 4.0 vadonatúj Architektúrája Gigaspaces alapokon
Magic xpi 4.0 vadonatúj Architektúrája Gigaspaces alapokon Mi az IMDG? Nem memóriában futó relációs adatbázis NoSQL hagyományos relációs adatbázis Más fajta adat tárolás Az összes adat RAM-ban van, osztott
RészletesebbenBevezetés. Számítógép-hálózatok. Dr. Lencse Gábor. egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék
Bevezetés Számítógép-hálózatok Dr. Lencse Gábor egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék lencse@sze.hu Tartalom Alapfogalmak, definíciók Az OSI és a TCP/IP referenciamodell Hálózati
RészletesebbenFlash és PHP kommunikáció. Web Konferencia 2007 Ferencz Tamás Jasmin Media Group Kft
Flash és PHP kommunikáció Web Konferencia 2007 Ferencz Tamás Jasmin Media Group Kft A lehetőségek FlashVars External Interface Loadvars XML SOAP Socket AMF AMFphp PHPObject Flash Vars Flash verziótól függetlenül
RészletesebbenTartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei
Tartalom Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése Bevezetés: az OSI és a Általános tájékoztató parancs: 7. réteg: DNS, telnet 4. réteg: TCP, UDP 3. réteg: IP, ICMP, ping, tracert 2. réteg: ARP Rétegek
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok Felhasználói réteg DNS, , http, P2P
Számítógépes Hálózatok 2007 13. Felhasználói réteg DNS, email, http, P2P 1 Felhasználói réteg Domain Name System Példák a felhasználói rétegre: E-Mail WWW Content Delivery Networks Peer-to-Peer-Networks
RészletesebbenFelhasználói réteg. Számítógépes Hálózatok Domain Name System (DNS) DNS. Domain Name System
Felhasználói réteg Domain Name System Számítógépes Hálózatok 2007 13. Felhasználói réteg DNS, email, http, P2P Példák a felhasználói rétegre: E-Mail WWW Content Delivery Networks Peer-to-Peer-Networks
RészletesebbenHÁLÓZATBIZTONSÁG III. rész
HÁLÓZATBIZTONSÁG III. rész Tűzfalak működése Összeállította: Huszár István 1. A tűzfal (firewall) szerepe Tűzfal: olyan biztonsági rendszer, amely a számítógépes hálózatok kapcsolódási pontján helyezkedik
RészletesebbenBevezetés Működési elv AJAX keretrendszerek AJAX
AJAX Áttekintés Bevezetés Működési elv AJAX-ot támogató keretrendszerek Áttekintés Bevezetés Működési elv AJAX-ot támogató keretrendszerek Áttekintés Bevezetés Működési elv AJAX-ot támogató keretrendszerek
RészletesebbenIII. előadás. Kovács Róbert
III. előadás Kovács Róbert VLAN Virtual Local Area Network Virtuális LAN Logikai üzenetszórási tartomány VLAN A VLAN egy logikai üzenetszórási tartomány, mely több fizikai LAN szegmensre is kiterjedhet.
RészletesebbenCCS Hungary, 2000 szeptember. Handling rendszer technikai specifikáció
CCS Hungary, 2000 szeptember Handling rendszer technikai specifikáció Hálózati architektúra SITA Hálózat/ Vám/ Internet/... CodecServer üzenet központ DB LA N Laptop computer RAS elérés Adatbázis szerver
RészletesebbenIntelligens biztonsági megoldások. Távfelügyelet
Intelligens biztonsági megoldások A riasztást fogadó távfelügyeleti központok felelősek a felügyelt helyszínekről érkező információ hatékony feldolgozásáért, és a bejövő eseményekhez tartozó azonnali intézkedésekért.
RészletesebbenP-GRADE fejlesztőkörnyezet és Jini alapú GRID integrálása PVM programok végrehajtásához. Rendszerterv. Sipos Gergely sipos@sztaki.
P-GRADE fejlesztőkörnyezet és Jini alapú GRID integrálása PVM programok végrehajtásához Rendszerterv Sipos Gergely sipos@sztaki.hu Lovas Róbert rlovas@sztaki.hu MTA SZTAKI, 2003 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...
RészletesebbenIman 3.0 szoftverdokumentáció
Melléklet: Az iman3 program előzetes leírása. Iman 3.0 szoftverdokumentáció Tartalomjegyzék 1. Az Iman rendszer...2 1.1. Modulok...2 1.2. Modulok részletes leírása...2 1.2.1. Iman.exe...2 1.2.2. Interpreter.dll...3
RészletesebbenA számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja.
A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A hálózat kettő vagy több egymással összekapcsolt számítógép, amelyek között adatforgalom
RészletesebbenAutóipari beágyazott rendszerek Dr. Balogh, András
Autóipari beágyazott rendszerek Dr. Balogh, András Autóipari beágyazott rendszerek Dr. Balogh, András Publication date 2013 Szerzői jog 2013 Dr. Balogh András Szerzői jog 2013 Dunaújvárosi Főiskola Kivonat
RészletesebbenKommunikációs rendszerek programozása. Routing Information Protocol (RIP)
Kommunikációs rendszerek programozása Routing Information Protocol (RIP) Távolságvektor alapú útválasztás Routing Information Protocol (RIP) TCP/IP előttről származik (Xerox Network Services) Tovább fejlesztve
RészletesebbenEseménykezelés. Szoftvertervezés és -fejlesztés II. előadás. Szénási Sándor.
Eseménykezelés előadás http://nik.uni-obuda.hu/sztf2 Szénási Sándor szenasi.sandor@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem,Neumann János Informatikai Kar Függvénymutatókkal Származtatással Interfészekkel Egyéb
RészletesebbenA J2EE fejlesztési si platform (application. model) 1.4 platform. Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem
A J2EE fejlesztési si platform (application model) 1.4 platform Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2007. 11.13. A J2EE application model A Java szabványok -
RészletesebbenThe Power To Develop. i Develop
The Power To Develop 2001 Alkalmazások fejlesztése Oracle9i Alkalmazás rel Molnár Balázs Értékesítési konzultáns Oracle Hungary Miről is lesz szó? Mi az Oracle9i AS, technikailag? Hogyan működik Oracle9i
RészletesebbenTRBOnet Térinformatikai terminál és diszpécseri konzol
TRBOnet Térinformatikai terminál és diszpécseri konzol A TRBOnet egy kliens szerver diszpécser szoftver MOTOTRBO rádiók száméra. A TRBOnet szoftver jól alkalmazható a MOTOTRBO rádiós rendszereknél. A szoftver
RészletesebbenBokor Péter. DECOS Nemzeti Nap október 15. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
Beépített diagnosztika Bokor Péter Tartalom 1. Elosztott diagnosztika: a feladat 2. A diagnosztika kihívása 3. A tagság mint diagnosztika 4. A DECOS diagnosztikai szolgáltatások 5. Kapcsolódó feladatok:
RészletesebbenBevezető. Servlet alapgondolatok
A Java servlet technológia Fabók Zsolt Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2008. 03. 06. Servlet Bevezető Igény a dinamikus WEB tartalmakra Előzmény: CGI Sokáig
Részletesebben