Az állami, az államilag támogatott (felekezeti) és a független magániskolák

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az állami, az államilag támogatott (felekezeti) és a független magániskolák"

Átírás

1 520 egyházak és oktatás A KÜLÖNBÖZŐ FENNTARTÁSÚ ISKOLÁK HATÉKONYSÁGA: NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁS* Az állami, az államilag támogatott (felekezeti) és a független hatékonysága már eddig is sok pedagógiai, szociológiai, közgazdaságtani kutatás tárgya volt, leginkább az USA-ban, de Európában is. A vonatkozó szakirodalom több szempontból hangsúlyozza az állami, az államilag támogatott valamint a független közötti különbségtételt. Egyfelől sok országban egymás mellett létezik e három iskolatípus; különösen jellemző ez Európában, ahol az állam és a felekezetek között az iskolák birtoklásáért és finanszírozásáért folytatott harcnak lett ez a következménye. Másfelől a három iskolatípus funkciójában is igen különböző, társadalmi, kulturális, vallási vagy etnikai jellegét tekintve. Harmadszor, az állami és az államilag támogatott közti különbségtétel azokhoz az aktuális politikai vitákhoz kapcsolódik, amelyek az oktatás és más közszolgáltatások megszervezését és finanszírozását érintik. Bár vannak kivételek, az állami és hatékonyságbeli különbségeit különböző nézőpontból vizsgáló kutatások végeredménye a következőkben foglalható össze: az államilag támogatott leginkább felekezeti iskolák többnyire hatékonyabbak, mint az államiak, még akkor is, ha az iskolák társadalmi és kulturális összetételének hatását kiszűrjük. Az államilag nem támogatott pedig többnyire gyengébbek, mint az állami iskolák, de ez csak akkor mutatható ki, ha az iskolák társadalmi és kulturális összetételének különbségeit kiszűrjük (Bryk, Lee és Holland, 1993; Dronkers, 2004). Cikkünk célja, hogy hozzájáruljunk az e téren összegyűlt irodalomhoz és 19 ország adatainak összehasonlításán keresztül bemutassuk az állami és a magánszférában tanuló középiskolás diákok teljesítményének különbségeit az olvasási képesség terén. Emellett számításba vesszük a diákok és szülők, valamint az iskolák összetételének jellemzőit. Az elemzéshez az OECD PISA 2000 kutatásának adatait használtuk. A kutatás jól indokolható azzal, hogy a poszt-indusztriális társadalmakban az oktatás az egyenlőtlenség egyik legfontosabb tényezőjévé vált. A körzet szerinti vagy a szabad iskolaválasztás e társadalmak mindegyikében a szülők * A tanulmány teljesebb változata (Dronkers és Róbert, 2003) elérhető a European University Institute honlapján: illetve holland nyelven (Dronkers és Róbert, 2004b).

2 szerző, cím 521 fontos eszköze lett arra, hogy befolyásolhassák gyermekük tanulmányi sikerességét, és így az intergenerációs társadalmi egyenlőtlenségek újratermelését. A szülői iskolaválasztás jelentősége (bármilyen legyen is az oktatási rendszer) nyomást gyakorol az állami és a ra, hogy azok minél vonzóbbak, hatékonyabbak legyenek (Dronkers, 1995). Állami iskolák, államilag támogatott és független Az európai társadalmakban az állam és az egyház küzdelme következtében a modern kapcsolata az állammal különböző jellegű. E kapcsolat legalapvetőbb aspektusa, hogy milyen mértékű támogatáshoz jutnak a a helyi, regionális és állami költségvetésből, a tandíjak, adományok, szponzori és szülői támogatások mellett. Sok társadalomban a nak törvényes joga, hogy állami támogatáshoz jussanak, ha a hozzájutás valamennyi feltételének eleget tesznek. Ezeket államilag támogatott nak nevezzük, s többségük felekezeti iskola. A PISA országok közül Ausztriában, Belgiumban, Csehországban, Dániában, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, Írországban, Németországban, Magyarországon, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban, Svédországban, Svájcban és az USA-ban találunk ilyen intézményeket. Ezek mellett számos országban működnek olyan is, amelyek egyáltalán nem kapnak sem helyi, sem regionális, sem állami támogatást. Ezek anyagilag teljes mértékben a tandíjaktól, adományoktól, szponzori támogatásoktól és a szülők hozzájárulásától függnek. Ezeket állami támogatástól független nak nevezzük és a PISA országok közül Ausztriában, Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Írországban, Lengyelországban, Magyarországon, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban, Svájcban, Új-Zélandon, és az USA-ban vannak ilyen iskolák. A két magániskola-típus különböző lehetőségei és az állami iskolákkal szembeni eltérő versenyszituációjuk miatt tanulmányunkban következetesen különbséget teszünk a független, valamint az államilag támogatott és az állami iskolák között. Az állami és hatékonyságbeli különbségének magyarázatai Az állami és hatékonyságának különbségeit terjedelmes irodalom tárgyalja. Itt nem vállalkozunk e széles szakirodalom teljes körű ismertetésére. (A legfontosabb és legújabb összefoglaló munkák: Sammons, Hillman és Mortimore, 1995; Scheerens és Bosker 1997; Teddlie és Reynolds 2000). Korábban, elsők között Coleman, Hoffer és Kilgore (1982) vizsgálták az állami és a katolikus iskolák hatékonyságának különbségét az USA-ban, valamint Coleman és Hoffer (1987), Bryk, Lee és Holland (1993) folytattak kiterjedt longitudinális vizsgálatokat ezekről a kü-

3 522 egyházak és oktatás lönbségekről. Dronkers (2004) és Corten és Dronkers (2004) pedig Európára vonatkozóan összegezte az állami, a katolikus és a protestáns iskolák hatékonyságának különbségére vonatkozó empirikus tapasztalatokat és hipotetikus magyarázatokat. Mindezeket a következő pontokban foglalhatjuk össze. A tanulók jellegzetességeinek és az iskola összetételének különbségei Mivel a, főleg ha államilag nem támogatottak, nagyobb valószínűséggel kérnek tandíjat, az állami és ban tanuló diákok leginkább szüleik foglalkozási, iskolázottsági és anyagi hátterében különböznek. Tehát több, anyagilag jobb helyzetű, kedvezőbb családi hátterű tanuló jár ba, ami javíthatja ezen iskolák társadalmi összetételét. E helyzeti előnyök, az ilyen iskolák diákságának kedvezőbb társadalmi összetétele javítja az oktatás és a tanulás feltételeit, növeli a jobb iskolai teljesítmény elérésének esélyét. A tanítás, a tanulás és az iskolai irányítás eltérő körülményei Az állami és a különböznek vezetésüket, tanítási, valamint tanulási körülményeiket tekintve. Az állami iskolák az államtól függnek finanszírozásukat és irányításukat tekintve, a a diákok tandíjának valamint a magánadományoknak kiszolgáltatottak, és csak esetenként függnek az állam bárminemű támogatásától. Nem magától értetődő, hogy a helyzete jobb az állami iskolákénál (pl. az oktató-tanuló arányt tekintve), de e feltételek különbségei befolyásolhatják a hatékonyságot. Az iskolai klíma különbségei A diákok, a szülők, az iskola társadalmi összetétele és az irányítás, valamint az állami és tanítási és tanulási körülményeinek különbségeiből következően a tanárok és tanulók hozzáállása eltérően alakulhat. A különböző magatartási minták támogatják a többé-kevésbé egyöntetű hozzáállást az iskola arra vonatkozó normáihoz, hogy a diákoknak mit kell tanulniuk, és milyen viszonynak kell lennie tanárok és diákok között. E minták, melyek az iskolai klíma alapját alkotják, befolyásolják a tanítás és a tanulás hatékonyságának iskolák közötti különbségeit. Történeti és társadalmi különbségek Az iskolák jellemzői és kapcsolatuk az állammal társadalmanként különböznek aszerint, hogy milyen történelmi utat jártak be, milyen az ország társadalmi és kulturális összetétele, valamint az iskolarendszer. Az állami és az államilag támogatott magániskolai szektor mérete szintén történelmi okok miatt tér el az egyes társadalmakban. Az államilag támogatott némely országban megszűntek a kommunista rezsimek idején (pl. az egykori Csehszlovákiában és Magyarországon), majd a diktatúrák összeomlásával újraéledtek (Dronkers és Róbert, 2004a). A tel-

4 szerző, cím 523 jesen független magániskola-szektor létezése ugyancsak eltér társadalmanként. Néhányban (Hollandia, Dánia) ezek az iskolák az államilag támogatott által gerjesztett versenyben eltűntek, máshol (Franciaország, Olaszország, Spanyolország) viszont együtt élnek a többi iskolaszektorral, különböző speciális csoportoknak (elitek, állami iskolákból lemorzsolódók) nyújtva oktatási szolgáltatást. Adatok és változók a PISA kutatásban Az adatok Elemzésünk az OECD PISA 2000 kutatása alapján készült. A kutatás célja az volt, hogy az OECD országok és néhány más ország (mint Brazília, Oroszország, Svájc) 15 éves tanulói körében nemzetközileg összehasonlítható adatokat szolgáltasson a tanulmányi eredményességéről. Az első eredmények igen hamar nyilvánosságra kerültek (OECD, 2001a), majd a kutatás számítógépes adatbázisát is elérhetővé tette az OECD az Interneten, másodelemzések céljára. Elemezésünkhöz mi is ezt az adatfile-t használjuk, amelyben az eredeti survey változóin kívül számos olyan összetett változó is szerepel, amelyeket az OECD kutatói készítettek a diákok és az iskolaigazgatók válaszai alapján. Az összetett mutatók információi, beleértve a megbízhatóságukról és a belső konzisztenciájukról szóló információt is szintén megtalálhatóak nyilvános kiadványokban (OECD 2001b, 2001c). Éppen ezért mi azon mutatók használata mellett döntöttünk, amelyek egyformán elérhetők és ellenőrizhetők minden kutató számára. A mintavételt, a változók képzését és megbízhatóságát illetően tehát az OECD kiadványokra hivatkozunk, s amennyiben az adatokon változtatunk, azt jelöljük. Magán és állami iskolák A PISA kutatás országai közül azokat választottunk, amelyekben az oktatás mind állami, mind magánszektora fejlett, s amelyek az összehasonlítást minél szélesebb körben teszik lehetővé. A választott országok betűrendben: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Németország, Magyarország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, Új-Zéland és az USA. Mint említettük, különbséget teszünk a független és az államilag támogatott között. A PISA adatok sajnos nem adnak információt az iskolák felekezeti jellegéről, de az elemzett országok többségében (és itt az USA kivétel) az állam által támogatott leginkább felekezetiek, a független pedig vallásilag semlegesek. A PISA kutatásban elérhető információkkal összhangban, az általunk használt államilag támogatott és független elnevezések arra utalnak, hogy a magániskola mennyiben függ az állami támogatástól, de ugyanakkor nem tájékoztatnak közvetlenül arról, hogy milyen az állam irányító

5 524 egyházak és oktatás és szabályozó beavatkozásának mértéke. Azokat az iskolákat, melyek fő forrásaik több mint 50 százalékát az államtól kapják, államilag támogatott nak, azokat pedig, amelyek ennél kisebb arányban kapnak támogatást, független nak tekintjük. (Az erre vonatkozó adat az iskolaigazgatók által kitöltött kérdőívből származik.) Az adatok előkészítése Az országok kiválasztása mellett ugyancsak szelektáltunk az iskolák és a tanulók között is. Csak azokat a diákokat válogattuk be az elemzésbe, akiknek a nemre, évfolyamra, és az olvasás-tesztekre, az előbbiekben definiált iskolaszektorra, iskolájuk elhelyezkedésére, valamint családtípusra vonatkozó adatai elérhetőek voltak. Más háttér változók esetében a hiányzó értékeket a változó átlagával helyettesítettük. Kihagytuk a kevesebb, mint 11 diák adataival résztvevő iskolákat, mert ezek ronthatták volna eredményeink megbízhatóságát. Ezután 2725 olyan iskola, ahol legalább 10 diákot felmértek, összesen tanulója maradt a mintánkban, a kiválasztott 19 országban (1. táblázat). 1. táblázat: Tanulói arányok (%) és az iskolák abszolút száma (zárójelben) iskolai szektoronkénti és országonkénti felbontásban Iskolai szektor Államilag támogatott magán N Független magán Állami Országok Ausztria 6,1 (7) 5,7 (7) 88,2 (107) 1985 (121) Belgium 0,5 (1) 74,7 (138) 24,8 (49) 3352 (188) Csehország 4,7 (7) 95,3 (144) 2430 (151) Dánia 21,3 (28) 78,7 (102) 1620 (130) Egyesült Királyság 5,0 (14) 95,0 (284) 4151 (298) Finnország 2,8 (4) 97,2 (146) 2629 (150) Franciaország 8,0 (11) 14,2 (21) 77,8 (107) 2170 (139) Hollandia 76,1 (62) 23,9 (20) 1164 (85) Írország 2,8 (4) 61,8 (77) 35,4 (48) 2001 (129) Lengyelország 1,8 (2) 98,2 (110) 1796 (112) Magyarország 0,6 (1) 4,4 (6) 95,0 (133) 2488 (140) Németország 4,9 (7) 95,1 (143) 2068 (150) Olaszország 3,4 (5) 0,6 (1) 96,0 (135) 2420 (141) Portugália 1,8 (2) 5,5 (7) 92,7 (120) 2254 (129) Spanyolország 8,4 (13) 29,2 (46) 62,4 (104) 2963 (163) Svájc 2,9 (5) 1,8 (3) 95,3 (138) 2358 (146) Svédország 3,3 (5) 96,7 (136) 2317 (141) Új-Zéland 4,1 (5) 95,9 (123) 1748 (128) USA 3,6 (3) 1,3 (1) 95,1 (83) 1292 (87) Összesen: 2,7 (73) 15,9 (420) 81,4 (2232) (2725)

6 szerző, cím 525 A diákok és a szülők szociológiai jellemzői Az itt szereplő változók mérésére és a skálák kialakítására vonatkozó részleteket ld. az OECD (2001b) kiadványban. Eszerint a legtöbb index típusú változó az un. súlyozott maximum likelihood módszerrel készültek (Warm, 1985), s ezeket úgy standardizálták, hogy az átlaguk 0, a szórásuk pedig 1 legyen minden ország esetében. Az elemzésben megkülönböztetjük a férfiakat és a nőket. A kis szórás ellenére az iskolai évfolyamot és az életkort (hónapokban mérve) is bevontuk az elemzésbe. A hagyományos mobilitás- és státuselérés-vizsgálatokkal összhangban vesszük figyelembe az apa és az anya foglalkozását, illetve iskolázottságát. A foglalkozást a nemzetközi társadalmi-gazdasági indexszel (ISEI) mértük (Ganzeboom et al. 1992), az iskolázottságot pedig az ISCED skálával (OECD 1999). Bevontuk az elemzésbe a testvérek számát, valamint a családstruktúrát, különbséget téve a nukleáris család, az egyszülős és más családtípusok között, összhangban Coleman (1988) társadalmi tőke elméletével. A kulturális tőkével és a család kulturális klímájával kapcsolatos kutatásokkal összhangban (Bourdieu, 1983; DiMaggio, 1982) a PISA kutatás is tartalmaz adatokat arra vonatkozóan, hogy a szülők milyen gyakran beszélnek gyermekeikkel politikai és társadalmi kérdésekről, könyvekről, filmekről és tévéműsorokról. Ezeket a jellemzőket a szülők kulturális kommunikációja index foglalja össze. A diákokat is megkérdezték, hogy milyen gyakran beszélgetnek velük a szüleik társadalmi kérdésekről, milyen gyakran étkeznek együtt, és egyáltalán mennyi időt töltenek beszélgetéssel. Az ezt összefoglaló index a szülők szociális kommunikációja. A család kulturális tőkéje index arra utal, hogy van-e a családok otthonában klasszikus irodalmi, verses és egyéb művészeti jellegű könyv. Mivel az anyagi tőke ugyancsak szerepet játszhat az iskolai eredményességben, de a szülők jövedelmének a tanulók iskolában adott válaszai alapján történő becslése megbízhatatlan lett volna, ezért egy családi vagyon indexet képeztek, amely azon alapult, hogy van-e a családok otthonában mosogatógép, televízió, mobiltelefon, személygépkocsi, számítógép és internet hozzáférés. Végül az otthoni tanulási erőforrások index azon alapul, hogy van-e a gyereknek íróasztala, csöndes tanulásra alkalmas helye, van-e otthon szótár, szöveggyűjtemény és számológép. Az iskola társadalmi összetétele Mivel az elemzés célja az állami és összehasonlítása, s ezért az iskolai összetételt tekintetbe kell vennünk, az egyéni adatokból három változót alkottunk: az apa foglalkozási státusának (ISEI) iskolai átlaga, a családi vagyon iskolai átlaga és a szülők kulturális kommunikációjának iskolai átlaga. Egy további indikátor a lányok iskolai aránya, gondolva arra, hogy a felekezeti iskolák (államilag támogatott ) ritkábban koedukált iskolák. Végül figyelembe vettük az iskola telephelyét, kezdve a kisközségektől egészen a főváros

7 526 egyházak és oktatás kategóriáig, gondolva arra, hogy a legtöbb társadalomban a vallásosság intenzívebb a vidéki településeken, s ezért a felekezeti iskolák is inkább vidéken találhatóak. Tanítási és tanulási lehetőségek az iskolában és az iskolai irányítás Az itt szereplő adatok az iskolák igazgatóinak válaszaiból származnak. Lényeges az iskola mérete, amelyet az ott tanuló diákok számával mértek, illetve a diák-tanár arány (tanulók száma / tanárok száma az iskolában). Az évente tanítással töltött idő azt mutatja, hogy mennyi az oktatott hetek száma évente, hány tanórát tartanak egy héten és hány percesek a tanórák. A tanítási eszközökkel való felszereltség azt mutatja, hogy van-e hiány az oktatáshoz szükséges eszközökben: multimédiás illetve laboratóriumi felszerelésben és a művészeti oktatáshoz használandó kellékekben. Az infrastrukturális állapot azt méri fel, hogy milyen az iskolaépületek állapota, fűtése, hűtő és világító berendezései, elegendő-e az osztályterem. A tanárhiány index foglalja össze az iskolák vezetőinek véleményét a tanári erőforrásról, leginkább a nyelvi, matematika, természettudományos tantárgyak területén. Az iskolai autonómia index azokra a kérdésekre adott válaszokból állt össze, amelyek arra irányultak, hogy a különböző döntések meghozatala (tanárok alkalmazása, elbocsátása, tanári fizetések és azok növelése, az iskolai költségvetés, a diákok felvétele, a tankönyvek kiválasztása, az indított kurzusok és azok tartalma) iskolai hatáskörbe tartozik-e vagy sem. Az pedig, hogy a tanárok maguk mennyire szólhatnak bele a fent említett döntések meghozatalába, kifejezésre jut a tanári autonómia indexben, ami a tanárok döntéshozatali részvételének lehetőségét méri. A tanulók attitűdjei az iskolai klímával kapcsolatban A tanár-diák viszony index azt méri, hogy a tanulók szerint milyen a kapcsolatuk a tanárokkal, mennyire érdeklődőek a tanárok irántuk, mennyire figyelnek a diákok mondandójára és mennyire korrekt módon bánnak velük. Az iskolai fegyelmezettség index abból áll, hogy kell-e a tanárnak várnia az óra megkezdésével addig, míg a diákok csöndben leülnek, hogy a diákok elkezdenek-e dolgozni az óra kezdetével, hogy figyelnek-e arra, amit a tanár mond, hogy van-e zaj vagy rendzavarás óra közben. A teljesítménykényszer index azt mutatja, hogy a tanár mennyire ösztönzi szorgalmas munkára a diákokat, mennyit biztatja őket, mennyire rosszalja, ha nem dolgoznak szorgalmasan. Végül az iskolához való kötődés érzete index foglalja öszsze, hogy a tanuló mennyire érzi magát az iskolában kiközösítettnek, peremhelyzetűnek, milyen könnyen köt barátságokat, mennyire szeretik a többiek, mennyire érzi magát magányosnak. Az igazgatók percepciója az iskolai klímáról Az iskolaigazgatók mind a tanárokról, mind a diákokról véleményt mondtak. Ezek közül a tanárokkal kapcsolatosak: a tanár diákokra vonatkozó magas vagy alacsony elvárása, a tanár távolságtartása, az oktatók fluktuációjának gyakorisága, a tanári

8 szerző, cím 527 biztatás, szigorúság. A diákokkal kapcsolatos tényezők: a diákok távolságtartása, az óra zavarása vagy az óráról való távolmaradás, tiszteletlenség a tanárral szemben, alkoholfogyasztás vagy droghasználat, más diákok megfélemlítése. A válaszok két indexben összegződnek: helytelen tanári magatartás és helytelen tanulói magatartás. Végül a tanárok erkölcsi indexe az igazgatók tanárokkal kapcsolatos erkölcsi megítélésén, lelkesedésének értékelésén, illetve azon alapul, hogy mennyire büszkék az iskolára és mennyire értékelik a tanulmányi eredményességet. Eredmények A 2. táblázat az olvasási eredmények átlagát és standard hibáját mutatja iskolai szektoronként. Az adatok szerint az olvasási eredmények szignifikánsan magasabbak a két magániskola-típusban, mint az államiban, mutatva a privát szektorokban tanulók nagyobb eredményességét. Ugyanakkor az olvasási eredmények standard hibája is nagyobb a ban, az átlag mögött magasabbak a szórások. 2. táblázat: Az olvasási eredmények átlaga iskolai szektoronként (standard hiba) Iskolaszektor Független Államilag támogatott Állami iskolák Összesen Csoporton belüli szórás (szabadságfok=2)** Olvasási eredmények 553,5* (91,7)$ 529,9* (94,0)$ 504,3 (99,9) 509,7 (99,5) 315,31 Az olvasási eredmények standard hibája 34,1* (9,7)$ 33,1* (9,7)$ 32,4 (9,4) 32,6 (9,5) 42,90 * Szignifikáns különbség az állami iskolákhoz képest (t-próba, eltérő szórás; p < 0,05); $ A standard hiba szignifikáns eltérése az állami iskolákhoz képest (Levene-próba; p < 0,05) ** Az összes csoporton belüli szórás szignifikáns (p<.0001). A magán és az állami iskolák A 3. táblázat azt mutatja, hogy az olvasási eredmények átlagainak különbsége a két privát és az állami szektor iskolái között a csoportok közötti szóráson alapulóan, 13 ország esetében szignifikáns, 19 ország közül. A többi 6 ország esetében (Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Svédország) sem gondoljuk, hogy az eltérések nem szignifikáns volta az országok magán és állami iskolai szektorok szerint megoszlásával lenne kapcsolatos. 3. táblázat: Az olvasási eredmények átlaga iskolai szektoronként és országonként, valamint a csoporton belüli szórás Ország Iskolai szektor Olvasás Csoporton belüli szórás Ausztria Független 583,3 F=10,63 Államilag támogatott 542,1 szabadságfok=2 Állami iskolák 510,5 szignifikancia=,00 Belgium Független 577,2 F=108,90

9 528 egyházak és oktatás Államilag támogatott 535,0 szabadságfok=2 Állami iskolák 475,4 szignifikancia=,00 Csehország Független F=,81 Államilag támogatott magán 501,5 szabadságfok=1 Állami iskolák 509,4 szignifikancia=,37 Dánia Független F=,11 Államilag támogatott 498,4 szabadságfok=1 Állami iskolák 500,4 szignifikancia=,74 Egyesült Királyság Független 615,1 F=179,00 Államilag támogatott szabadságfok=1 Állami iskolák 521,3 szignifikancia=,00 Finnország Független F=,04 Államilag támogatott 550,5 szabadságfok=1 Állami iskolák 548,4 szignifikancia=,84 Franciaország Független 517,7 F=2,35 Államilag támogatott 500,0 szabadságfok=2 Állami iskolák 501,2 szignifikancia=,10 Hollandia Független F=3,24 Államilag támogatott 548,9 szabadságfok=1 Állami iskolák 537,7 szignifikancia=,07 Írország Független 586,6 F=41,63 Államilag támogatott 539,3 szabadságfok=2 Állami iskolák 505,6 szignifikancia=,00 Lengyelország Független 561,5 F=25,17 Államilag támogatott szabadságfok=1 Állami iskolák 470,4 szignifikancia=,00 Magyarország Független 392,0 F=9,98 Államilag támogatott 500,0 szabadságfok=2 Állami iskolák 487,2 szignifikancia=,00 Németország Független F=36,67 Államilag támogatott 569,6 szabadságfok=2 Állami iskolák 506,3 szignifikancia=,00 Olaszország Független 510,4 F=4,93 Államilag támogatott 427,5 szabadságfok=2 Állami iskolák 490,1 szignifikancia=,01 Portugália Független 537,8 F=8,22 Államilag támogatott 476,7 szabadságfok=2 Állami iskolák 476,8 szignifikancia=,00 Spanyolország Független 539,9 F=75,14 Államilag támogatott 513,0 szabadságfok=2 Állami iskolák 480,9 szignifikancia=,00 Svájc Független 538,5 F=7,80 Államilag támogatott 545,6 szabadságfok=2 Állami iskolák 504,1 szignifikancia=,00 Svédország Független F=2,86 Államilag támogatott 532,2 szabadságfok=1 Állami iskolák 513,7 szignifikancia=,09

10 szerző, cím 529 Új-Zéland Független 603,7 F=33,87 Államilag támogatott szabadságfok=1 Állami iskolák 527,4 szignifikancia=,00 USA Független 550,5 F=8,68 Államilag támogatott 552,8 szabadságfok=2 Állami iskolák 496,4 szignifikancia=,00 A diákok és szüleik szociológiai jellegzetességei A 4a táblázat a diákok és a szülők jellemzőinek átlagait mutatja az iskolai szektorok tükrében. Látható, hogy jelentősen kevesebb fiú tanul az államilag támogatott (felekezeti) ban. A független ban tanuló diákok valamivel idősebbek. A származás klasszikus indikátorai a szülők foglalkozása és iskolázottsága azt mutatják, hogy az állami iskolák diákjai valóban hátrányosabb helyzetű családokból jönnek. A kétszülős családi háttér is jelentősen kevesebb tanulót jellemez az állami iskolákban, miközben kevesebb államilag támogatott magániskolában tanuló diák él egyszülős családban. A családi klíma tekintetében, az állami iskolások családjaiban a független diákjainak családjaihoz képest ritkább a kulturális és szociális kommunikáció. Továbbá a kulturális tőke, a családi vagyon és az otthoni tanulási erőforrások indexei is ez utóbbi diákok esetében mutatják a legmagasabb értékeket. Az állami iskolákhoz képest a kulturális tőke szignifikánsan alacsonyabb az államilag támogatott tanulóinak esetében, ahol viszont jobbak az otthoni tanulási erőforrások. 4a táblázat: A diákok és szüleik társadalmi jellemzőinek átlaga iskolai szektoronként (standard hiba) Iskolaszektor Független Államilag támogatott Állami iskolák Összesen Fiúk 0,49 (0,5) 0,47* (0,5) 0,5 (0,5) 0,49 (0,5) Évfolyam 9,9* (0,8) 9,6 (0,6)$ 9,6 (0,8) 9,6 (0,8) Életkor (hónap) 189,0* (3,5) 188,5 (3,5) 188,5 (3,4) 188,5 (3,4) Apa foglalkozása (ISEI) 54,9* (17,3)$ 45,9* (16,3)$ 43,6 (15,4) 44,3 (15,7) Anya foglalkozása (ISEI) 50,4* (15,4)$ 43,4* (14,7) 43,0 (14,5) 43,2 (14,6) Apa iskolázottsága 5,0* (1,2) 4,5* (1,4)$ 4,3 (1,3) 4,4 1,3) Anya iskolázottsága 4,8* (1,3) 4,4* (1,4)$ 4,3 (1,3) 4,3 (1,3) Testvérek száma 1,5* (1,1)$ 1,8 (1,3) 1,8 (1,3) 1,8 (1,3) Családszerkezet egyszülős 0,15 (0,35)$ 0,12* (0,33)$ 0,16 (0,37) 0,15 (0,36) kétszülős 0,78* (0,41)$ 0,80* (0,4)$ 0,74 (0,44) 0,75 (0,43) kevertszülős 0,05* (0,21)$ 0,06* (0,24)$ 0,07 (0,26) 0,07 (0,25) egyéb 0,02 (0,15) 0,02* (0,14)$ 0,03 (0,16) 0,03 (0,16) Szülők kulturális kommunikációja 0,41* (0,90) 0,09* (1,01)$ 0,02 (0,95) 0,01 (0,97) Szülők szociális kommunikációja 0,24* (0,94) 0,03* (0,97)$ 0,07 (0,98) 0,07 (0,98) Családi kulturális tőke 0,46* (0,89)$ 0,12* (1,00)$ 0,03 (0,99) 0,03 (0,99)

11 530 egyházak és oktatás Családi vagyon 0,55* (0,93) 0,03* (0,82)$ 0,02 (0,95) 0,00 (0,94) Otthoni tanulási erőforrások 0,30* (0,79)$ 0,19* (0,88)$ 0,07 (0,94) 0,09 (0,93) * Szignifikáns különbség az állami iskolákhoz képest (t-próba, eltérő szórás; p < 0,05); $ A standard hiba szignifikáns eltérése az állami iskolákhoz képest (Levene-próba; p < 0,05) Az iskolák társadalmi összetétele A 4b táblázat az iskolák társadalmi összetételéről ad információt. A lányok jelentősen alulreprezentáltak a független ban és felülreprezentáltak az államilag támogatott ban. Az állami iskolákhoz képest a független gyakoribban a nagyobb városokban, az államilag támogatott székhelyei pedig inkább a középvárosok. (Az apák társadalmi státusának, a család vagyonának és a szülők kulturális kommunikációjának iskolai átlaga az egyes diákok válaszaiból tevődik össze, vagyis azonos a 4a táblázat átlagaival.) 4b táblázat: Az iskola társadalmi összetétele iskolai szektoronként (standard hiba) Iskolaszektor Független Államilag támogatott Állami iskolák Összesen A lányok iskolai aránya (%) 47,7* (28,3)$ 51,4* (26,5)$ 49,7 (18,1) 49,9 (20,0) Az iskola helye főváros 0,10* (0,30)$ 0,05 (0,23)$ 0,05 (0,21) 0,05 (0,22) város lakos felett 0,13*(0,34)$ 0,02* (0,14)$ 0,05 (0,22) 0,05 (0,22) város lakos 0,35* (0,48)$ 0,21* (0,40)$ 0,17 (0,37) 0,18 (0,38) város lakos 0,19* (0,4)$ 0,42* (0,49)$ 0,37 (0,48) 0,38 (0,48) kisváros lakos 0,11* (0,31)$ 0,21* (0,41)$ 0,27 (0,44) 0,25 (0,44) község 3000 lakos alatt 0,12* (0,32)$ 0,09 (0,28) 0,09 (0,28) 0,09(0,28) * Szignifikáns különbség az állami iskolákhoz képest (t-próba, eltérő szórás; p < 0,05); $ A standard hiba szignifikáns eltérése az állami iskolákhoz képest (Levene-próba; p < 0,05) Az irányítás, a tanítás és a tanulás feltételei A 4c táblázatban látható, hogy a diáklétszám az állami intézményekhez viszonyítva szignifikánsan magasabb az államilag támogatott ban és kisebb a független ban, ahol költségesebb a képzés. Az évente tanítással töltött idő az államilag támogatott, majd a független esetében a legmagasabb. A diák-tanár arány jelentősen rosszabb a magán, mint az állami iskolákban. E különbség ellenére kisebb a tanárhiány a nyelvek, a matematika és a természettudományok oktatása területén a ban, különösen a független intézményekben, ahol a tanári keresetek is magasabbak lehetnek. A tanítási eszközök kevésbé állnak rendelkezésre a ban, különösen a függetlenekben; és hasonlóképp rosszabbak az infrastrukturális kondícióik. Ennek fordítottját jelzik viszont az átlagok, amikor az iskola és a tanárok autonómiáját vizsgáljuk. (Lényeges, hogy itt a közölt eredmények az igazgatók válaszain alapulnak, akiknek különböző értékelő szempontjai és viszonyításai lehetnek, pl. az eszközök és az infrastruktúra, de akár az autonómia esetében.)

12 szerző, cím 531 4c táblázat: Az irányítás, a tanítási és tanulási körülmények indikátorainak iskolai átlagai iskolai szektoronként (standard hiba) Iskolaszektor Független Államilag támogatott Állami iskolák Összesen Az iskola mérete: az iskolában tanuló diákok száma 666* (357)$ 712* (420)$ 694 (435) 696 (431) Évente tanítással töltött idő (óra) 983,9* (151,1)$ 991,1* (109,1)$ 943,4 (138,6) 952,1 (136,0) Diák-tanár arány 13,4* (4,5)$ 13,3* (4,3)$ 12,8 (4,7) 12,9 (4,6) Tanárhiány 0,69* (0,65)$ 0,16* (0,85)$ 0,09 (0,92) 0,11 (0,90) Tanítási eszközök 0,73* (0,87) 0,24* (0,96) 0,08 (0,96) 0,13 (0,97) Az iskola infrastrukturális állapota 0,66* (0,75)$ 0,34* (0,87)$ 0,06 (0,95) 0,13 (0,95) Az iskola autonómiája 0,68* (0,96)$ 0,31* (0,68)$ 0,02 (0,98) 0,05 (0,95) Tanári autonómia 0,25* (0,72)$ 0,19* (0,88) 0,15 (0,88) 0,16 (0,86) * Szignifikáns különbség az állami iskolákhoz képest (t-próba, eltérő szórás; p < 0,05); $ A standard hiba szignifikáns eltérése az állami iskolákhoz képest (Levene-próba; p < 0,05) A tanulók attitűdjei az iskolai klímával kapcsolatban A 4d táblázat szerint a tanárok nagyobb érdeklődést mutatnak a diákok iránt a független ban, a diákok értékelése alapján ezeket az intézményeket jellemzik a legmagasabb tanár-diák kapcsolati indexek. Az iskola fegyelmezettségi indexe viszont ezen intézmények esetében veszi föl a legalacsonyabb értéket. Az állami iskolákhoz képest a független diákjai mégis nagyobb, az államilag támogatott ban tanulók pedig kisebb teljesítménykényszerről számolnak be. Az iskolához való kötődés érzete viszont az államilag támogatott (felekezeti) ban alacsonyabb. 4d táblázat: A tanulók iskolával kapcsolatos attitűdjei iskolai szektoronként (standard hiba zárójelben) Iskolaszektor Független Államilag támogatott Állami iskolák Összesen Tanár-diák kapcsolat 0,26* (1,02)$ 0,01* (0,91)$ 0,01 (0,97) 0,01 (0,96) Az iskolai fegyelmezettség,20* (1,06)$ 0,01* (1,01) 0,00 (0,99) 0,00 (1,00) Teljesítménykényszer 0,08* (1,05)$ 0,09* (1,00)$ 0,02 (0,98) 0,00 (0,98) Az iskolához való kötődés érzete 0,09 (1,04)$ 0,05* (0,94)$ 0,03 (0,97) 0,02 (0,097) * Szignifikáns különbség az állami iskolákhoz képest (t-próba, eltérő szórás; p < 0,05); $ A standard hiba szignifikáns eltérése az állami iskolákhoz képest (Levene-próba; p < 0,05) Az igazgatók percepciója az iskolai klímáról Az utolsó, 4e táblázatban szereplő átlagok szerint az állami iskolák igazgatói gyakrabban ítélik helytelennek mind a tanárok, mind a diákok viselkedését. A tanárok jobb erkölcsi megítélését a ban, különösen a függetlenekben tapasz-

13 532 egyházak és oktatás taljuk (Természetesen ismét nem tudhatjuk, hogy az iskolaigazgatók milyen mércével mértek, mihez viszonyítottak, amikor kitöltötték a kérdőívet.) 4e táblázat: Az igazgatók iskolai klímával kapcsolatos percepcióinak átlagai iskolai típusonként (standard hiba) Iskolaszektor Független Államilag támogatott Állami iskolák Összesen Helytelen tanári magatartás 0,84* (0,96)$ 0,13* (1,00)$ 0,01 (0,9) 0,05 (0,93) Helytelen tanulói magatartás 0,88* (0,96)$ 0,29* (1,04)$ 0,04 (0,89) 0,04 (0,93) Tanár erkölcsi megítélése 0,39* (1,03)$ 0,06* (0,89)$ 0,08 (0,95) 0,05 (0,95) * Szignifikáns különbség az állami iskolákhoz képest (t-próba, eltérő szórás; p < 0,05); $ A standard hiba szignifikáns eltérése az állami iskolákhoz képest (Levene-próba; p < 0,05) Összegzés és oktatáspolitikai következtetések A tanulmány az OECD PISA 2003 kutatása alapján a vizsgált 19 ország többségében jelentős hatékonyságbeli különbséget mutatott ki az állami és a magánszektor iskolái között, a tanulók olvasási teljesítménye szempontjából. A kutatásból rendelkezésre álló további adatok (a diákok és szüleik szociológiai jellemzői, az iskolák társadalmi összetétele, az irányítási, tanítási, tanulási jellemzők, az iskolai klímával kapcsolatos tanulói és igazgatói vélemények) szintén szembetűnő eltéréseket mutattak az egyes iskolai szektorok között. Ebben a publikációban csak ezeket a leíró szintű különbségeket mutattuk be, de az elemzés teljesebb változata (Dronkers és Róbert, 2003), ahol többváltozós elemzések eredményei is szerepelnek, azt is feltárta, hogy az államilag támogatott (felekezeti) hatékonyabbak, a független viszont kevésbé hatékonyak, mint az állami iskolák, amenynyiben kiszűrjük az iskolai összetétel különbségeit. Ez azt jelenti, hogy az állami és eltérő tanulói összetétele, a diákok származási különbségei, vagy az irányítási, tanítási és tanulási körülmények nem magyarázzák meg a hatékonyság különbségét. Ha ugyanis ez lenne a helyzet, akkor a kétféle nak az államiaknál egyaránt hatékonyabbaknak kellene lenniük. Ugyanakkor úgy tűnt, hogy a kedvezőbb iskolai klíma több magyarázattal szolgál az államilag támogatott tanulóinak jobb eredményeire, mind a hasonló jellegzetességekkel rendelkező állami, mind a hasonló független hoz képest. Valójában úgy látszik, hogy a független jobb társadalmi összetétele az ellen hat, hogy nagyobb hatékonyságra törekedjenek, mivel diákjaik még e kisebb hatékonysággal is jó eredményeket érnek el. Így a szülők, akik hajlandóak meglehetősen magas tandíjat fizetni, a független társadalmi összetételének e pozitív hatását az adott intézmény jótékony aspektusaként élik meg. A kétféle típusának eltérései jól mutatják a független és az államilag támogatott különböző helyét az oktatási rendszerben. Ezért elhibázott a kétféle magániskola típusra úgy tekinteni, mint amelyeknek azonos a viszonyuk az oktatási piacon, vagy mint amelyek a felcserélhető tí-

14 szerző, cím 533 pusai (Vandenberghe és Robin, 2003). Különösen fontos ez a megállapítás az európai oktatási rendszerek kontextusában. Európában ugyanis, és Magyarországon is, a törésvonal nem ott van, hogy egy iskola az állami vagy a magánszektorban működik. Az állami támogatás vagy függetlenség különbsége ugyanis alapvetően a központi tantervi előírásokhoz való viszonyon múlik, ez határozza meg, hogy az állam támogatja-e a magániskolát. Ha egy iskola biztosítja az előírt tantervi minimumot a tanulók számára, jogosulttá válhat az állami finanszírozására. Így a felekezeti iskolák többsége valóban államilag támogatott magániskola, miközben az üzleti alapon működő intézmények, vagy a jellegzetesen alternatív képzési programmal dolgozó iskolák inkább függetlenek. A központi tantervet alapvetően elfogadó, azt legfeljebb kiegészítő intézmények válnak el így a központi tantervet nagyobb mértékben elvető intézményektől. Magyarország esetében tanulmányunk 3. táblázata azt mutatta, hogy a PISA olvasási felmérésén az államilag támogatott diákjai teljesítettek a legjobban, a független tanulói pedig a leggyengébben. Korábbi elemzéseink (Dronkers és Róbert, 2004a) azt is kimutatták, hogy a magyar felekezeti iskolák tanulóinak az állami iskolás diákokhoz képest jobb esélyeik vannak a továbbtanulásra is. Ugyanakkor a felekezeti iskolák jobb eredményei Magyarországon sem magyarázhatók az iskolák kedvezőbb társadalmi összetételével. A diákok és szüleik jellegzetességeinek figyelembe vétele inkább még növelte az állami és felekezeti iskolások teljesítményének különbségeit, ahelyett, hogy csökkentette volna. Vagyis az iskolatípus hatása nem minden gyermek esetében érvényesül egyformán. Ezt az eredményt annak tulajdonítjuk, hogy az állami iskolák között nagyobb hatáskülönbség van, mint a felekezeti iskolák között. Ez azt is jelenti, hogy a különböző társadalmi hátterű diákokat nagyobb valószínűséggel kezelik egyenrangúakként a felekezeti iskolákban, mint az államiakban. Ez összhangban van a felekezeti iskolák nagyobb hatékonyságával kapcsolatos más hazai vizsgálatokkal (Pusztai 2004; Pusztai és Verdes 2002). A PISA kutatás és saját korábbi vizsgálatunk eredményeit látva, nem lepődhetünk meg azon, hogy a magyar szülők, számos más országban élő szülőhöz hasonló megoldást találnak, amikor az iskolaválasztás dilemmájával szembesülnek. A legjobb iskolát keresve gyermekeik számára, a szülők újra felfedezik a felekezeti iskolákat, nem vallásos szocializációjuk miatt, hanem mert hatékonyabb tanulási környezetet biztosítanak. Ebből a szempontból a különböző európai országokban élő szülők valójában egy sokkal egységesebb társadalomban élnek, mint számos oktatáspolitikai döntéshozó gondolná. JAAP DRONKERS & RÓBERT PÉTER Fordította: Gáti Annamária

15 534 egyházak és oktatás IRODALOM Bourdieu, P. (1983). The Forms of Capital. In J. Richardson (ed.), Handbook of Theory and Research for the Sociology of Education. New York: Greenwood Press. Bryk, A. S., Lee, V. E. és Holland, P. B. (1993). Catholic schools and the common good. Cambridge (Mass.)/ London: Harvard University Press. Coleman, J. S., Hoffer, T. B. és Kilgore, S. (1982). High school achievement: Public, Catholic, and other private schools compared. New York: Basic Books. Coleman, J. S. és Hoffer, T. (1987). Public and private high schools. The impact of communities. New York: Basic Books. Coleman, J.S. (1988). Social Capital in the Creation of Human Capital. American Journal of Sociology 94, S (supplement) Corten, R. és Dronkers, J. (2004). School achievement of pupils from the lower strata in public, private government-dependent and private government-independent schools: a cross-national test of the Coleman-Hoffer thesis. Keynote speech at the ISA Research Committee Sociology of Education conference Education, Participation & Globalisation in Prague, Czech Republic, May DiMaggio, P. (1982). Cultural Capital and School Success: The Impact of Status Culture Participation on the Grades of U.S. High School Students. American Sociological Review, 47, Dronkers, J., The Existence of Parental Choice in the Netherlands. Educational Policy 9: Dronkers, J. (2004). Do Public and Religious Schools Really Differ? Assessing the European Evidence. In Patrick J. Wolf & Stephen Macedo (eds.), Educating citizens: International perspectives on civic values and school choice. Pp Washington D.C.: Brookings Institution Press. Dronkers, J. és Robert, P. (2003). The Effectiveness of Public and Private Schools from a Comparative Perspective. EUI Working Papers. SPS No.3. Dronkers, J. és Robert, P. (2004a). Has educational sector any impact on school effectiveness in Hungary? A comparison of the public and the newly established religious grammar schools. European Societies 6, Dronkers, J. és Robert, P. (2004b). De effectiviteit van openbaar en bijzonder onderwijs: een crossnationale analyse. Mens & Maatschappij 79, Ganzeboom, H. B. G., Graaf, P. de, Treiman, D. J. & De Leeuw, J. (1992). A standard international socio-economic index of occupational status. Social Science Research, 21, OECD (1999). Classifying educational programmes. Manual for ISCED97 implementation for OECD countries. Paris: OECD OECD (2001a). Knowledge and Skills for Life. First results from PISA Paris: OECD OECD (2001b). Manual for the PISA 2000 Database. Paris: OECD OECD (2001c). PISA 2000 Technical Report. Paris: OECD Pusztai, G. és Verdes E. (2002). A társadalmi tőke hatása a felekezeti gimnazisták továbbtanulási terveire. Szociológiai Szemle 1. szám old. Pusztai, G. (2004). Iskola és közösség. Felekezeti középiskolások az ezredfordulón. Budapest : Gondolat Sammons, P., Hillman, J. és Mortimore, P. (1995). Key characteristics of effective schools: A review of school effectiveness research. London: Office for Standards in Education and Institute of Education. Scheerens, J. és Bosker, R. (1997). The Foundations of Educational Effectiveness. Kidlington/New York/Toyko: Pergamon. Teddlie, C. és Reynolds, D. (2000). The international handbook of school effectiveness research. London: Falmer. Vandenberghe, V. és Robin, S. (2003). Does (Private) Education Matter? Recent evidence from international OECD data. Louvain-la-Neuve: IRES, Universite Catholique de Louvain. Warm, T. A. (1985). Weighted maximum likelihood estimation of ability in Item Response Theory with tests finite length. Oklohama City: US Coast Guard Institute.

Medgyesi Márton Róbert Péter: A munkával való elégedettség nemzetközi összehasonlításban

Medgyesi Márton Róbert Péter: A munkával való elégedettség nemzetközi összehasonlításban Medgyesi Márton Róbert Péter: A munkával való elégedettség nemzetközi összehasonlításban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Medgyesi Márton Róbert Péter

Részletesebben

Az iskolai teljesítmények alakulása Magyarországon nemzetközi összehasonlításban

Az iskolai teljesítmények alakulása Magyarországon nemzetközi összehasonlításban Az iskolai teljesítmények alakulása Magyarországon nemzetközi összehasonlításban Csapó Benő Fejes József Balázs Kinyó László Tóth Edit Magyarország a kezdetektől, az 1970-es évek óta részt vesz a fontosabb

Részletesebben

Általános iskolai szegregáció, II. rész

Általános iskolai szegregáció, II. rész Közgazdasági Szemle, LII. évf., 2005. május (462 479. o.) KERTESI GÁBOR KÉZDI GÁBOR Általános iskolai szegregáció, II. rész Az általános iskolai szegregálódás folyamata Magyarországon és az iskolai teljesítménykülönbségek

Részletesebben

Számítógépek az iskolában

Számítógépek az iskolában Tót Éva Számítógépek az iskolában No. 229 RESEARCH PAPERS HUNGARIAN INSTITUTE FOR EDUCATIONAL RESEARCH Tót Éva Számítógépek az iskolában OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET BUDAPEST, 2001. KUTATÁS KÖZBEN 229 (219 228-ig

Részletesebben

A hátrányos társadalmi helyzetek generációk közötti átörökítése: egy magyarországi követéses vizsgálat eredményei

A hátrányos társadalmi helyzetek generációk közötti átörökítése: egy magyarországi követéses vizsgálat eredményei Kapitány Balázs A hátrányos társadalmi helyzetek generációk közötti átörökítése: egy magyarországi követéses vizsgálat eredményei Tanulmányunk központi kérdése a különféle hátrányos helyzetek generációk

Részletesebben

ALATTVALÓK VAGY POLGÁROK LESZNEK?

ALATTVALÓK VAGY POLGÁROK LESZNEK? ALATTVALÓK VAGY POLGÁROK LESZNEK? A fiatalok aktív állampolgársági készségei Magyarországon nemzetközi összehasonlításban Másodelemzés nemzetközi adatbázisok és A szakirodalom alapján Kutatási összefoglaló

Részletesebben

AZ 1-3 ÉVES GYERMEKEK NAPKÖZBENI ELLÁTÁSÁNAK BŐVÍTÉSE: KÖLTSÉGVETÉSI RÁFORDÍTÁS ÉS VÁRHATÓ TÁRSADALMI HATÁSOK

AZ 1-3 ÉVES GYERMEKEK NAPKÖZBENI ELLÁTÁSÁNAK BŐVÍTÉSE: KÖLTSÉGVETÉSI RÁFORDÍTÁS ÉS VÁRHATÓ TÁRSADALMI HATÁSOK AZ 1-3 ÉVES GYERMEKEK NAPKÖZBENI ELLÁTÁSÁNAK BŐVÍTÉSE: KÖLTSÉGVETÉSI RÁFORDÍTÁS ÉS VÁRHATÓ TÁRSADALMI HATÁSOK KÉSZÍTETTE: BLASKÓ ZSUZSA, CSERES-GERGELY ZSOMBOR, RESZKETŐ PETRA, SCHARLE ÁGOTA ÉS VÁRADI

Részletesebben

A roma és nem roma tanulók teszteredményei közti különbségekről és e különbségek okairól

A roma és nem roma tanulók teszteredményei közti különbségekről és e különbségek okairól BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP 2012/5 A roma és nem roma tanulók teszteredményei közti különbségekről és e különbségek okairól KERTESI GÁBOR - KÉZDI GÁBOR MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖZGAZDASÁG-

Részletesebben

Kolosi Tamás Róbert Péter: A magyar társadalom. átalakulásának és mobilitásának fő folyamatai a rendszerváltás

Kolosi Tamás Róbert Péter: A magyar társadalom. átalakulásának és mobilitásának fő folyamatai a rendszerváltás Kolosi Tamás Róbert Péter: A magyar társadalom szerkezeti átalakulásának és mobilitásának fő folyamatai a rendszerváltás óta (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban

Részletesebben

Bevezetés. 8.2. Kulcskompetenciák a természettudomány, az idegen nyelvek és a gazdasági indikátorok területén

Bevezetés. 8.2. Kulcskompetenciák a természettudomány, az idegen nyelvek és a gazdasági indikátorok területén 8. A tudás értéke: készségek, kompetenciák, vélemények Lannert Judit A tudás értéke: készségek, kompetenciák, vélemények 137 8.1. Bevezetés Az oktatás- és szakképzéspolitikák központi szerepet játszanak

Részletesebben

Általános iskolai szegregáció, I. rész

Általános iskolai szegregáció, I. rész Közgazdasági Szemle, LII. évf., 2005. április (317 355. o.) KERTESI GÁBOR KÉZDI GÁBOR Általános iskolai szegregáció, I. rész Okok és következmények A tanulmány azt vizsgálja, miként erõsítheti fel az iskolarendszer

Részletesebben

A CSALÁDI KÖRNYEZET HATÁSA AZ IDEGEN NYELVI MOTIVÁCIÓRA: EGY KVALITATÍV MÓDSZEREKKEL TÖRTÉNŐ KUTATÁS TANULSÁGAI

A CSALÁDI KÖRNYEZET HATÁSA AZ IDEGEN NYELVI MOTIVÁCIÓRA: EGY KVALITATÍV MÓDSZEREKKEL TÖRTÉNŐ KUTATÁS TANULSÁGAI MAGYAR PEDAGÓGIA 105. évf. 1. szám 29 40. (2005) A CSALÁDI KÖRNYEZET HATÁSA AZ IDEGEN NYELVI MOTIVÁCIÓRA: EGY KVALITATÍV MÓDSZEREKKEL TÖRTÉNŐ KUTATÁS TANULSÁGAI Kormos Judit és Csizér Kata ELTE, Angol

Részletesebben

Országos kompetenciamérés 2013. Országos jelentés

Országos kompetenciamérés 2013. Országos jelentés Országos kompetenciamérés 2013 Országos jelentés Szerzők Balázsi Ildikó, Lak Ágnes Rozina, Szabó Vilmos, Szabó Lívia Dóra, Vadász Csaba Tördelő Szabó Ágnes Balázsi Ildikó, Lak Ágnes Rozina, Szabó Vilmos,

Részletesebben

Jelen kutatási beszámoló további felhasználásához lépjen kapcsolatba az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet Közhasznú Társasággal!

Jelen kutatási beszámoló további felhasználásához lépjen kapcsolatba az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet Közhasznú Társasággal! A kutatásra Ercsi Nagyközség Önkormányzatának megbízásából került sor. A program megvalósítója a Monitor Társadalomkutató Intézet és Módszertani Központ volt. 1999. január Jelen kutatási beszámoló további

Részletesebben

Mire jó a tanoda?* Fejes József Balázs. Bevezetés

Mire jó a tanoda?* Fejes József Balázs. Bevezetés Fejes József Balázs Mire jó a tanoda?* Az ezredfordulót követően számos tanoda kezdte meg működését hazánkban a hátrányos helyzetű és roma tanulók iskolai sikerességének elősegítése érdekében. A főként

Részletesebben

A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség. szegregáció a mai Magyarországon

A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség. szegregáció a mai Magyarországon TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség és a nemi szegregáció a mai Magyarországon

Részletesebben

A tanulók motiválása az egész életen át tartó tanulásra

A tanulók motiválása az egész életen át tartó tanulásra «Mi az, ami mûködik az oktatási innovációban A tanulók motiválása az egész életen át tartó tanulásra OKTATÁS ÉS KÉSZSÉGEK OKTATÁSI KUTATÁSI ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT Mi az, ami mûködik az oktatási innovációban

Részletesebben

Az önkormányzati rendszer rendszerszemléletben

Az önkormányzati rendszer rendszerszemléletben Fókusz Átalakuló önkormányzatok Sivák József Az önkormányzati rendszer rendszerszemléletben Összefoglaló: A magyar önkormányzati rendszer a közpénzügyi rendszer fontos része. Az önkormányzati rendszer

Részletesebben

Fér fi ak és nôk a fel sô ok ta tás rész idôs kép zé se i ben

Fér fi ak és nôk a fel sô ok ta tás rész idôs kép zé se i ben Fér fi ak és nôk a fel sô ok ta tás rész idôs kép zé se i ben VENDÉGOLDAL FELSÔOKTATÁSI MŰHELY Engler Ág nes A ta nul mány tár sa dal mi ne mi meg kö ze lí tés ben tár gyal ja a fel sô fo kú in téz mé

Részletesebben

A 45 év felettiek és a felnőttképzés Magyarországon. Kutatási beszámoló

A 45 év felettiek és a felnőttképzés Magyarországon. Kutatási beszámoló A 45 év felettiek és a felnőttképzés Magyarországon Kutatási beszámoló A kutatási program a Nemzeti Felnőttképzési Intézet támogatásával valósult meg. Projekt azonosító Echo K147/2005. A kutatási beszámolót

Részletesebben

A válság és az egyenlőtlenségek alakulása egy lokális példa

A válság és az egyenlőtlenségek alakulása egy lokális példa A válság és az egyenlőtlenségek alakulása egy lokális példa A kutatás célja, előzményei és körülményei Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya és a Debreceni Egyetem Egészségügyi

Részletesebben

HÁZASSÁG VAGY ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT: KI MIKOR MIT (NEM) VÁLASZT*

HÁZASSÁG VAGY ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT: KI MIKOR MIT (NEM) VÁLASZT* HÁZASSÁG VAGY ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT: KI MIKOR MIT (NEM) VÁLASZT* Ez a tanulmány a házasság és az élettársi kapcsolat közötti választás meghatározóit vizsgálja az életútelemzések egyik speciális fajtájának,

Részletesebben

HOSSZMETSZETI FELMÉRÉSEK ISKOLAI KONTEXTUSBAN AZ ELSŐ ÁTFOGÓ MAGYAR ISKOLAI LONGITUDINÁLIS KUTATÁSI PROGRAM ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI KERETEI

HOSSZMETSZETI FELMÉRÉSEK ISKOLAI KONTEXTUSBAN AZ ELSŐ ÁTFOGÓ MAGYAR ISKOLAI LONGITUDINÁLIS KUTATÁSI PROGRAM ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI KERETEI MAGYAR PEDAGÓGIA 107. évf. 4. szám 321 355. (2007) HOSSZMETSZETI FELMÉRÉSEK ISKOLAI KONTEXTUSBAN AZ ELSŐ ÁTFOGÓ MAGYAR ISKOLAI LONGITUDINÁLIS KUTATÁSI PROGRAM ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI KERETEI Csapó Benő

Részletesebben

Egységes vagy nemzetekre tagolt választóközönség? Szavazói magatartás Európa új és régebbi demokráciáiban

Egységes vagy nemzetekre tagolt választóközönség? Szavazói magatartás Európa új és régebbi demokráciáiban Egységes vagy nemzetekre tagolt választóközönség? Szavazói magatartás Európa új és régebbi demokráciáiban Wouter van der Brug, Mark Franklin és Tóka Gábor In: A 2004. évi európai parlamenti választások:

Részletesebben

A MAGYAR ÁLLAMI VÁLLALATOK ÁTLÁTHATÓSÁGA, KÖZZÉTÉTELI KÖVETELMÉNYEKNEK TÖRTÉNŐ MEGFELELÉSE ÉS INTEGRITÁSA. Kutatási jelentés. 2014.

A MAGYAR ÁLLAMI VÁLLALATOK ÁTLÁTHATÓSÁGA, KÖZZÉTÉTELI KÖVETELMÉNYEKNEK TÖRTÉNŐ MEGFELELÉSE ÉS INTEGRITÁSA. Kutatási jelentés. 2014. A MAGYAR ÁLLAMI VÁLLALATOK ÁTLÁTHATÓSÁGA, KÖZZÉTÉTELI KÖVETELMÉNYEKNEK TÖRTÉNŐ MEGFELELÉSE ÉS INTEGRITÁSA Kutatási jelentés 2014. március A Transparency International Magyarország független szakmai szervezetként

Részletesebben

PÁlyakezDŐk munkával ValÓ

PÁlyakezDŐk munkával ValÓ 265 Kiss Paszkál PÁlyakezDŐk munkával ValÓ elégedettségének meghatározói A jó munka jellemzőit, a szakmai életút sikerességének összefüggéseit járjuk körbe a következőkben a fogalmi háttér kicsit alaposabb

Részletesebben

TANÁRI SZEREPEK PERCEPCIÓJA: EGY ÁLTALÁNOS ISKOLAI FELMÉRÉS TANULSÁGAI. Sallay Hedvig Kossuth Lajos Tudományegyetem Pszichológiai Intézet

TANÁRI SZEREPEK PERCEPCIÓJA: EGY ÁLTALÁNOS ISKOLAI FELMÉRÉS TANULSÁGAI. Sallay Hedvig Kossuth Lajos Tudományegyetem Pszichológiai Intézet MAGYAR PEDAGÓGIA 95. évf. 3 4. szám 201 227. (1995) TANÁRI SZEREPEK PERCEPCIÓJA: EGY ÁLTALÁNOS ISKOLAI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Sallay Hedvig Kossuth Lajos Tudományegyetem Pszichológiai Intézet Iskolásgyerekekkel

Részletesebben

Első elköltözés a szülői házból Magyarországon

Első elköltözés a szülői házból Magyarországon Takács-Murinkó Lívia Első elköltözés a szülői házból Magyarországon A szülői ház elhagyásának időzítése, párkapcsolati környezete és családi háttér szerinti különbségei Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia

Részletesebben

Neveltségi szint vizsgálat 2000 - Miskolc, Szerencs, Edelény - kutatási beszámoló -

Neveltségi szint vizsgálat 2000 - Miskolc, Szerencs, Edelény - kutatási beszámoló - Neveltségi szint vizsgálat 2000 - Miskolc, Szerencs, Edelény - kutatási beszámoló - A kutatási beszámolót írta: Kulcsár László Programkoordinátor: Domokos Tamás A kutatásra a Miskolc Városi Pedagógiai

Részletesebben

Szakképzés és lemorzsolódás

Szakképzés és lemorzsolódás 4 Szakképzés és lemorzsolódás [Liskó Ilona] A szakiskolai képzés fejlesztése döntően meghatározza, milyen esélyei lesznek hosszú távon a hátrányos helyzetű tanulóknak. Magyarországon a rendszerváltás óta

Részletesebben