Az a környezeti elem vagy rendszer, mely állapotában a változás megtörténik.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az a környezeti elem vagy rendszer, mely állapotában a változás megtörténik."

Átírás

1 Definíciók Hatásviselő Az a környezeti elem vagy rendszer, mely állapotában a változás megtörténik. Hatásfolyamat A hatótényezők által elindított folyamat, mely egy vagy több környezeti elem vagy a rendszer állapotváltozását okozza. Hatásterület Olyan lehatárolható területe, melyre a hatásfolyamat kiterjed. Hatótényező A vizsgált objektum olyan önállóan kezelhető része, mely a környezeti elemek vagy rendszerek állapotváltozását okozza. Háttérhatás A hatásterület olyan, a vizsgált környezeti hatásoktól független, tulajdonsága, melyet figyelembe kell venni a környezeti hatás vizsgálatánál. Kontrollkörnyezet A hatásterület a vizsgált tevékenység, esemény megvalósulása nélküli állapotát jelenti az adott feltételek között. Nem azonos a kiindulási állapottal. Abszorpció Az anyag- és energiaátadási folyamatok összességének azon része, amelyben gáz, folyadék vagy sugárzás elnyelődése, felhalmozódása, oldódása valamely folyadékban megy végbe. Az abszorber a gázelnyeletés megvalósítására szolgáló készülék. Adszorpció Általánosságban az egymással érintkező testek határfelületén történő anyagfelhalmozódás. Az adszorbeálodó anyag az adszorptívum, az adszorbeált pedig az adszorbátum. Ha az egyik anyag szilárd, s itt valósul meg az anyagfelhalmozódás, akkor adszorbensről beszélünk. Allergia A szervezetszokásostól eltérő reakciókészsége következtében jelentkező megbetegedés, amely bizonyos anyagok ismételt szervezetbe kerülése esetén alakul ki. Alternatív energiaforrások A meg nem újuló és rohamosan kimerülő fosszilis energiaforrásokkal (szén, kőolaj, földgáz), illetve az atomenergiával szemben alternatív energiaforrásoknak nevezzük a természetes eredetű, megújuló energiaforrásokat. Fajtáik biológiai, nap-, szél-, víz-, geotermikus (földhő) energia.

2 Biodiverzitás Biológiai sokféleség. Az élő természet eredendő létezési formája, amely a biológiai szerveződés több szintjén is kifejezésre jut. Biofilm Élő és elpusztult szervezetek és anyagcseretermékeik megtelepülése, felhalmozódása, aggregációja határfelületeken mint élőhelyen, leggyakrabban vizes fázisban lévő szilárd aljzaton. A biofilmek kiemelkedő fontosságúak a természetes vizek öntisztulásában, a szennyvíztisztításban. Biogazdálkodás Természetes anyagokra és erőforrásokra alapozott mezőgazdasági termelés. Célja a környezetet szennyező anyagok kiküszöbölése, s így egészséges, mérgező anyagoktól és vegyszermaradványoktól mentes élelmiszer előállítása. Biomassza Biológiai eredetű szervesanyagtömeg. A szárazföldön és vízben található élő és nemrég elhalt szervezetek (növények, állatok, mikroorganizmusok) testtömege; a biotechnológiai iparok termékei; és a különböző transzformálók (ember, állatok, feldolgozóiparok stb.) összes biológiai eredetű terméke, hulladéka és mellékterméke. A biomassza hasznosítás fő iránya az élelmiszer-termelés, a takarmányozás, az energetikai hasznosítás és az agráripari termékek alapanyaggyártása. Bioszféra A bioszféra az élőlények lakóhelye, amit élőlények hoztak létre élőlények számára, és amit csak harmonikusan működő élővilág képes fenntartani. Biotermék Biogazdálkodás során termelt vegyszermentes alapanyag, illetve egyes alternatív mezőgazdálkodási rendszerek által előállított mezőgazdasági termék (általában élelmiszer), amelynek termelését, tárolását, forgalmazását speciális és országonként változó előírások szabják meg. Termelésénél minden szintetikusan előállított műtrágya, növényvédő szer, takarmány összetevő, állatgyógyászati növekedésszabályozó, valamint hozamfokozó anyag és antibiotikum használata majdnem teljes körűen tiltott. A biotermék vegyszer- és károsanyagmaradvány mentességét a termelés, feldolgozás, tartósítás biológiai és környezetkímélő módszerei garantálják, melyeket az erre a célra kialakított minősítő szervezetek ellenőriznek. Általában speciális márkajelzéssel különböztetik meg a hagyományos módon előállított, és állandó ellenőrzéssel gondoskodnak a márkák védelméről. Biotóp Élőhely. Az életközösség térbeli alapegysége, az élettérnek az a legkisebb része, amelyen belül a környezeti viszonyok azonosak, de eltérnek más szomszédos biotópok környezeti viszonyaitól. BOI Biológiai oxigénigény. Az az oxigénmennyiség, amely térfogategységnyi vízben lévő oldott, kolloidális és szuszpendált, bomlóképes szerves anyagok mikrobiológiai lebontásához szükséges. Tekintettel az anyagok sokféleségére, minőségére és hozzáférhetőségére, a lebontó

3 mikroszervezetek számára és a természetre, valamint számos külső tényezőre, a lebontás körülményei rendkívül változatosak. A BOI megállapításához szükséges méréseket általában 20 0 C-on, teljes sötétségben, 5 vagy 20 napos időtartammal végzik. Bronchitis Hörghurut, hörgőgyulladás. A nagy- és kishörgők hurutja, illetve gyulladása, amely legtöbbször nem önálló formában, hanem a felső légutak vagy a tüdő gyulladásához társul. Csomagolási hulladék A különböző termékeket védő csomagolóanyagokból (műanyag, fa, papír, üveg, fém) álló hulladék. Degradáció Csökevényesedés, egyszerűsödés. Bizonyos természetes rendszerek állapotának valamilyen kritérium szerinti leromlása. Szűkebb értelemben a talajban képződött agyagásványok szétesése savanyú kémhatás esetén. Depresszió A nyugalmi vízszint (talajvízszint, karsztvízszint) természetes vagy mestersége csökkentése. Dombvidéki vízrendezés 5%-nál nagyobb esésű területeken, dombvidékeken folytatott vízrendezés. Jellemző tevékenysége a patakszabályozás, a dombvidéki tározók kialakítása, az erózió elleni védekezés. Emisszió Kibocsátás. Általában környezethasználatból vagy más tevékenységből származó szennyezőanyag kibocsátás, sugárzás, rezgés, bűz, stb. Energiahatékonyság Az energiapolitikában olyan módszer, amely műszaki technológiai, gazdasági és jogi eszközök segítségével az energiafelhasználás csökkentésére alkalmas, miközben emelkedik az energetikai szolgáltatások színvonala. Az energiahatékonyság azt célozza meg, hogy az adott termék vagy szolgáltatás előállításához kevesebb energiát használnak fel anélkül, hogy a termék vagy szolgáltatás mennyiségét csökkentenék, illetve minőségét rontanák. Erózió A víz és a szél felszínalakító tevékenysége. Az erózió eredménye a talaj elhordása, barázdák, árkok, vízmosás vagy szakadék keletkezése. A talajerózió a víz és a szél által előidézett talajpusztulás, amely a termőréteg elvékonyodásához, a termékenység csökkenéséhez vezet. Eutrofizáció A vizek növényi tápanyagdúsulása által kiváltott biológiai reakció a felszíni vizek elnövényesedési (algásodás, hínarasodás), azaz a víz trofitásfokának növekedése, ami természetes és mesterséges hatásokra következik be.

4 Expozíció Kitettség. Kifejezi a domborzat módosító hatását a helyi éghajlatra, jelenti egy adott lejtő égtáji irányát és meredekségét. Elsődlegesen a direkt napsugárzás eloszlását módosítja kedvezően vagy kedvezőtlenül. Extenzív földhasználat Olyan földhasználatok gyűjtőfogalma, amelyek külső mesterséges ráfordításokat, különösen műtrágyát és növényvédő szereket alig használnak, ezáltal környezeti hatásukban jelentősen különböznek a ma uralkodó intenzív földhasználattól. Fauna Egy élőhelyen vagy földrajzi területen élő vagy egy geológiai korban élt állatfajok összessége. Felszín alatti víz A Föld felszíne alatt található összes víztípus, függetlenül a víz eredetétől, kémiai és fizikai jellemzőitől. A felszíni vizeket csoportosítani lehet a felszínhez való viszonyuk (mélység, meteorológiai hatás), a víztartó kőzetek jellege (szemcsés, hasadékos, karsztosodott), hőmérséklete és kémiai összetevői alapján. Jelentőségük elsősorban a jelenlegi és távlati ivóvízellátásban van. Felszíni víz A Föld felszíni mélyedéseiben összegyülekezett természetes és mesterséges álló- és folyóvizek összefoglaló elnevezése. Lehet természetes állóvíz (tó, mocsár, tenger, stb.), mesterséges állóvíz (felszínmélyítéssel vagy körülgátolással kialakított tó, illetve völgy elrekesztésével létesített víztározó), természetes vízfolyás (ér, patak, folyó, folyam), mesterséges vízfolyás (csatorna). Minősége dinamikusan változik, mivel a szennyező hatások közvetlenül érik, de hatékonyan működnek az öntisztulási folyamatok. Fenntartható A különböző anyagokat és energiákat csak újratermelődésük arányában használjuk fel, és csak annyi hulladékot termelünk, amennyit a környezet képes lebontani. Fenntartható fejlődés A fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett, nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. Flóra Egy adott területen adott időpontban jelenlévő növényfajok összessége. Határérték A környezeti elemekben megengedhető, illetve eltűrt szennyezőanyag koncentrációk. A határértékek megállapítását befolyásolják a társadalmi, a gazdasági és a környezetvédelmi körülmények. Havára A környezet rendszerint helyi jelentőségű, erőteljes, váratlan és hirtelen szennyezése vagy egyéb károsodása.

5 Hidrogeológiai védőterület A víztermelő létesítményeket körülvevő felszín alatti védőterület. Általában a felszín alatti vízgyűjtő határáig terjed. A hidrogeológiai védőterületen tiltják mindazon tevékenységeket, amely olyan anyagokat juttatnának víztermelő hely felé áramló vízbe, amelyek a kitermelésig nem szűrődnek ki, nem bomlanak le, vagy nem pusztulnak el. A szakszerűen kijelölt és az arra érvényes szabályok betartása a vízbázisok védelmének hatékony eszköze. Hulladék Az anyag (elhasználódott termék, maradvány, leválasztott szennyező anyag, szennyezett kitermelt föld), amely az ember termelő-fogyasztó tevékenysége folyamán keletkezik, és amelyet az adott műszaki, gazdasági és társadalmi feltételek mellett tulajdonosa sem felhasználni, sem értékesíteni nem tud, illetve nem kíván, ezért kezeléséről - a környezet szennyezésének megelőzése érdekében - gondoskodni kell. Hulladékártalmatlanítás Az a hulladékkezelési eljárás, amely a hulladék anyagi minőségének megváltoztatásával, illetve a hulladéknak a környezettől való elszigetelésével mérsékli, vagy megakadályozza a környezetkárosítást. Hulladékgazdálkodás A hulladék begyűjtését, tárolását, hasznosítását, illetve ártalmatlanítását elősegítő, azok biztonságát növelő, a környezetterhelést csökkentő tevékenység, amely a hulladék fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával jár. A hulladékgazdálkodás része a hulladék keletkezésének megelőzése, mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a hulladékhasznosítás, a hulladékkezelés, ezek tervezése és ellenőrzése, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetése, bezárása, utógondozása, a működés felhagyását követő vizsgálatok, a szaktanácsadás és oktatás, a termékek életciklus elemzése. Hulladékhasznosítás Az a technológiai tevékenység, amelynek során az eredeti rendeltetésük szerint tovább nem hasznosítható anyagokat közvetlenül vagy közvetetten, a termelési vagy szolgáltatási folyamatok bemeneteként részben vagy egészben a forgalomba hozatal és a környezetvédelmi követelményeinek, valamint a felhasználók igényeinek megfelelő termékké vagy annak lényeges összetevőjévé alakítják. Hulladékhő-hasznosítás A különböző technológiai és energetikai folyamatokból a környezetnél nagyobb hőfokú, még hasznosítható energiát hordozó közegek (pl. melegvíz, füstgáz) lépnek ki. Ezeket alacsonyabb hőmérsékleten jelentkező hőigények kielégítésére (pl. üvegházak, épületek fűtése) lehet felhasználni, amivel az eredeti energetikai stb. folyamat jelentősen növelhető. Hulladékudvar A szelektíven gyűjthető települési szilárd, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint a veszélyes hulladékok átvételére és az elszállításig elkülönített módon történő tárolására szolgáló, felügyelettel ellátott, önálló zárt gyűjtőhely.

6 Imisszió A kibocsátás során a környezeti levegőbe került gázok és aeroszol részecskék koncentrációja, vagyis a légszennyezettség mértéke. Mérését a települési, illetve a településen kívüli levegőminőség mérő állomások és az ezekhez szervesen kapcsolódó levegőminőségi laboratóriumok végzik. Az imisszió értékelése az érvényben lévő levegőminőségi határértékek figyelembevételével történik. Injektálás Folyékony anyagok nagy nyomású beadagolása folyékony vagy szilárd anyagba. Mezőgazdasági kultúrák esetében a folyékony műtrágyák, a hígtrágyák és a szennyvíziszap talajba injektálása környezetvédelmi szempontból kedvező, így a felületi szennyezés, eróziós veszteség, bűzhatás mérsékelhető. A felszín alatti vízkészletek védelme az injektálás esetében is fontos. Kiotói Jegyzőkönyv Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez kapcsolódó nemzetközi megállapodás, amelyet 1997-ben fogadtak el. Szigorítja az egyezmény előírásait, elsősorban az üvegházhatású gázok kibocsátásának vonatkozásában, és konkrét kibocsátáskorlátozási, illetve csökkentési kötelezettségeket ír elő külön-külön minden fejlettebb ország számára oly módón, hogy ez átlagosan 5,2%-os csökkentést eredményezne a közötti időszakra az 1990-es szinthez képest. KOI Kémiai oxigénigény, oxigénfogyasztás. A vízben lévő anyagok redukáló képességének mérése valamilyen oxidáló anyaggal. Az eredményt a térfogategységnyi víz által fogyasztott oxigén egyenértékben adják meg. A KOI a vízben található szerves anyagok mennyiségével arányos (kálium permanganát fogyasztás). Komposzt Szerves anyagok irányított biológiai bomlása során keletkező, nagy szervesanyag-tartalmú, földszerű trágyázó és talajjavító anyag. A hulladékok és melléktermékek felhasználása és hasznosítása miatt fontos szerepe van a kertészeti termesztésben és a környezetgazdálkodásban. A fenntartható mezőgazdaság egyik megújítható természetes erőforrása. Komposztálódás során mikroorganizmusok végzik el a szerves anyagok lebontását és stabilizálják az így keletkező növényi tápanyagokat. Mivel oxigénhiányos környezetben rothadásos folyamat játszódik le, a növényi tápanyagok redukálódnak és felvehetetlenné válnak, ezért a gyakorlatban öntözéssel, forgatással, levegőztetéssel jó irányba kell befolyásolni a bomlási folyamatokat. Környezet Az élő szervezeteket körülvevő fizikai, kémiai és biológiai körülmények összessége. A fogalom könnyebb kezelhetősége érdekében a környezetet néhány nagy, összefüggő részre szokták osztani. (Erről azonban a környezet mit sem tud.) A Magyarországon használatos felosztás: talaj, víz, levegő, élővilág és épített környezet. Környezet-egészségügy A természetes, épített, valamint a társadalmi-szociális környezet jelentősen befolyásolja az emberi egészséget, ugyanakkor az emberi tevékenység is megváltoztatja a környezetet.

7 Környezet-egészségügyön az emberi egészséget, beleértve az élet minőségét érintő azon tényezőket értjük, amelyeket a fizikai, biológiai, szociális és pszichoszociális környezet határoz meg. A környezet-egészségügy azon elméleti és gyakorlati kérdésekkel foglalkozik, amelyek a jelen és a jövő társadalom egészségi állapotának felmérését, javítását, a károsító okok kontrollját, illetve kiküszöbölését jelentik. Szűkebb értelemben a környezetszennyezésnek az emberi egészségre gyakorolt hatását értjük környezetegészségügyön. Környezet-epidemológia A környezeti tényezők és a lakosság egészségi állapota között fennálló összefüggéseket és az azokat meghatározó vagy befolyásoló tényezőket vizsgáló és magyarázó tudományág. Környezetgazdálkodás A természetes és az ember alkotta környezet hosszútávra szóló szabályozott hasznosítása, tudatos, tervszerű fejlesztése és hatékony védelme, az ökológiai rendszerek stabilitásának tartós fenntartásával és a társadalom igényeinek kielégítésével. Környezeti hatás A környezet állapotában bekövetkező változás. Egyes források úgy szűkítik, hogy környezetvédelmi szempontból értékelhető változás, azonban szerintem még a legkisebb változás fontos lehet hosszú távon. Környezeti Hatástanulmány A KHV folyamán készülő szakmai dokumentumok, amelyek a döntésekhez szükséges információkat tartalmazzák. Egyes részleteit A KHV-ben résztvevő szakmai szervezetek készítik. A végleges formája a KHV alatt lezajlott tárgyalásokon, egyeztetéseken alakul ki. Környezeti hatásvizsgálat A környezetvédelmi államigazgatás legfontosabb összetett eljárás fajtája. Egyrészt tervezési segédeszköz a környezet védelme szempontjából jelentős beruházások tervezésének olyan korai fázisában, amikor még a telepítés helye és az alapvető technológiai megoldások kérdése is nyitott. Másrészt konzultatív eljárás, amelyben a beruházón és a környezetvédelmi hatóságon kívül számos szakhatóság, önkormányzat, társadalmi szervezet és a lakosság vesz részt többfordulós információcserét lebonyolítva. Végül a környezetvédelmi hatásvizsgálat jelentős szakmai szűrő is, amely arra szolgál, hogy megakadályozza, illetve feltételekhez kösse azokat a beruházásokat, amelyek nem felelnek meg a hatályos környezetvédelmi jogi szabályoknak, továbbá az érvényes környezetpolitikai és egyéb szakmai szempontoknak. Az államigazgatási eljárás a környezetvédelmi engedély kiadásával vagy megtagadásával zárul. Környezettudatosság Olyan magatartásforma, amely az egyén felelős viselkedését határozza meg a környezet védelmével kapcsolatos feladatok megvalósításában, a természeti értékek megőrzésében. Melioráció A talaj termékenységét, illetve a természeti erőforrásrendszer funkcióképességét megőrző vagy fokozó kémiai, biológiai, fizikai, vízgazdálkodási, agrotechnikai, mezőgazdasági, erdészeti és infrastrukturális eljárások, módszerek és tevékenységek összessége vagy azok egy része, amely érinti a légkört, a földfelszínt (talajt) és a vízháztartást, valamint kedvező

8 irányban befolyásolja, módosítja, ezáltal növeli az adott terület (termőhely) teljesítőképességét. Mikroszennyezők Azok a vízben lévő 1 g/m 3 -nél kisebb töménységű anyagok, amelyek jelenlétükkel vagy a vízi élőlények testében dúsulva, a vízben zajló természetes életfolyamatokat vagy az emberi vízhasználatot zavarják (vagy lehetetlenné teszik). Szűkebb értelemben a szennyvízben kis mennyiségben előforduló, egészségre ártalmas, igen veszélyes kémiai anyagok, melyeknek eltávolítása fizikai és kémiai műveletekkel végezhető el. Monitoring A természetes vagy mesterséges környezet állapotának nyomon követése rendszeres megfigyelő- és mérőhálózat alkalmazásával. A monitoring módszerei a környezet fizikai és kémiai állapotjellemzőit vagy közvetlenül mérik, vagy pedig biológiai objektumok (indikátorszervezetek) jelenlétének, illetve állapotának (állapotváltozásának) értékelés segítségével közvetve adnak lehetőséget következtetések levonására. Ökológia A biológia körébe tartozó tudományág, amelynek feladata azoknak a háttérjelenségeknek és folyamatoknak a kutatása, amelyek az életközösségek viselkedését (pl. tér- és időbeli eloszlását, ennek dinamikáját) behatárolják. Ökológiai folyosó Olyan, nem feltétlenül összefüggő előhelysáv, amely lehetővé teszi, illetve megkönnyíti a migrációt, illetve a génáramlást a populációk között. Az ökológiai folyosók előnye, hogy adott faj populációi között a génáramlást elősegíti, ezzel a kis populációk kihalására vezető véletlenszerű genetikai, demográfiai és ökológiai folyamatok esélyét csökkenti. Az ökológiai folyosók segítségével védett területek hálózata alakítható ki, amelyekben hosszútávon stabil métapopulációk (olyan populációk együttese, amelyek között rendszeresen cserélődnek az egyedek) biztosíthatják az egyes fajok fennmaradását. Ökoszisztéma Rendszerként értelmezett, rendszermodellel reprezentált ökológiai objektum. Övárok Övcsatorna. A hulladéklerakó területére történő felszíni vízhozzáfolyások megakadályozása érdekében kiképzett, a lerakóhelyet teljesen körbefogó, nyitott árokrendszer. A talaj védelmét szolgáló létesítmény is lehet, amely a lejtő hosszának tagolásával, a felületi lefolyás szakaszos felfogásával szolgálja a vízerózió elleni védelmet. Passzív akusztikai védelem Másodlagos zajcsökkentés. A hangenergiának terjedés közben történő csökkentése. Lehetőségei Tokozás, zajárnyékolás, hangelnyelő burkolat. Elterjedt szóhasználattal az épületek külső térhatároló szerkezetei, elsősorban a homlokzati nyílászárók hangszigetelését nevezzük passzív akusztikai védelemnek. A külső környezeti zajterhelés csökkentésére csak akkor fogadható el ez a módszer, ha a belső határértékek a zajcsökkentés egyéb eszközeivel nem csökkenthetők.

9 Peszticid Kártevőt irtó anyag. Többnyire szintetikusan előállított vagy természetes eredetű, a főbb károsító csoportokra ható, valamely csoportra szelektív vagy totális hatású toxikus anyag. Pontforrás Az a kémény vagy kürtő, amelynél a légszennyező anyag kibocsátási jellemzői (térfogatáram és koncentráció) méréssel egyértelműen meghatározhatók. Populáció Népesség. Az egyedi szint feletti szerveződési egység. Azonos fajhoz tartozó szervezetek olyan csoportja, amelyet az egyedek valamely közös minősége határoz meg. A populációt rendszerint azonos fajú egyedek alkotják, amelyek adott területen, azonos időben együtt élnek. Puffer Szűkebb értelemben tompító oldat. A puffereket minden olyan esetben felhasználják, amikor a rendszer ph-ját állandó értéken kell tartani. Tágabb értelemben minden olyan rendszer, mely egy adott beavatkozás hatására létrejövő változásokat csökkenti. Rekultiváció A természeti jelenségek vagy az emberi beavatkozás miatt módosított, illetve megszűnt táji sokaságok helyreállítása az ehhez szükséges műszaki feladatok és agrotechnikai műveletek elvégzésével. Szűkebb értelemben a kommunális és ipari hulladéklerakók, feltöltött bányagödrök, meddőhányók felületének megfelelő aktív talajtakaróval való lefedése a környezetvédelmi érdekek, a szaghatás eliminálása, a tájjelleg esztétikai szempontjainak figyelembevételével. Sérülékeny vízbázis Ivóvízbázisként használt vagy ilyen célra kijelölt vízadó, amelyet az ivóvízbázis-védelmi célprogramban az előzetes hidrogeológiai feltárás és értékelés után nevesítenek. Ezen vízbázisok a felszíni szennyezésekre igen érzékenyek, ezért nevezzük őket sérülékeny vízbázisoknak. Szállópor A levegőben lévő, nehezen, illetve gyakorlatilag nem ülepedő por. A porszemcsék ülepedésére a gravitáció és a légmozgás együttesen hat. A 0,01-10 ľm-es mérettartományba tartozó por gravitációsan igen lassan ülepszik, gyakorlatilag a levegő gázaival együtt mozog. Szelektív hulladékgyűjtés Különböző kommunális és ipari hulladékok újrahasznosításánál vagy ártalmatlanításánál van jelentősége. Az igen heterogén hulladékanyagok munkaigényes elválasztását lehet megtakarítani az egyes alkotórészek előzetes egyedi szétválasztását, külön edényekben való gyűjtésével. A szelektív hulladékgyűjtés alapvető kritériuma a megfelelő környezetvédelmi szemlélet kialakítása.

10 Szennyvíziszap A szennyvíztisztítási technológiában a fázisszétválasztás során a folyadékfázisból eltávolított, nagy víztartalmú szilárd anyagok megjelenési formája. A leválasztásnak a tisztítási technológiában elfoglalt helye szerint keletkezik nyersiszap az előülepítőből, eleven iszap (fölös iszap) az utóülepítőből, illetve vegyszeres iszap, ami a kémiai kicsapószerek adagolását követő fázisszétválasztásnál jelentkezik. Ha a fölös iszapot recirkuláltatják az előülepítő felé, a nyersiszap helyett kevert iszap választható le. A folyadékfázisból származó iszapokat, mielőtt elhagyják a szennyvíztisztító telepet, különböző kezelésnek vetik alá. A szennyvíziszap hasznos forrása a növényi tápanyagoknak, de egyes ipari szennyvízkibocsátók jelenléte esetén nehézfémeket és egyéb mikroszennyezőket is tartalmazhat. Szennyvíztisztítás Azon fizikai, kémiai és biológiai eljárások összefoglaló elnevezése, amelyek célja, hogy a vízbe a használat során bekerült zavaró vagy károsító hatású anyagokat módosítva vagy kivonva élővízbe való visszavezetésre vagy esetleg ismételt (elsősorban ipari vagy mezőgazdasági) felhasználásra alkalmassá tegye. Legfontosabb eljárásai a fizikai, a mechanikai a szennyvíztisztítás első-, a biológiai a második-, és a kémiai a harmadik fokozata. Lényeges része a szennyvíztisztításnak az iszapkezelés. Talajvíz Tágabb értelemben a felszín alatt bárhol, szűkebb értelemben az első vízzáró réteg fölötti szemcsés, porózus szerkezetű víztartó, vízáteresztő rétegben található vízkészlet, amely közvetlen kapcsolatban van a csapadékvízzel, a felszínnel, és érintkezik a levegővel. A talajvíz szintje időszakonként változó, csapadékos időszakot követően nő, illetve száraz időszakban csökken. Ezzel együtt változik kémiai összetétele is, amelyet a külső eredetű szennyeződések is befolyásolhatnak. A talajvíz felett nincs vízzáró, így a felszíni hatások közvetlenül érik. Talajok degradációja A talajok funkciójában, termőképességében bekövetkező negatív előjelű változás. Nagyon sok megvalósulási formája lehetséges. Toxikus Mérgező. A toxicitás az élő szervezetekre gyakorolt mérgező hatás. Mértéke szerint okozhat átmeneti vagy tartós károsodást, hosszú expozíció esetén pusztulást is. Újrahasznosítás A hulladékoknak közvetlenül vagy közvetetten (átalakítást követően) történő felhasználása abból a célból, hogy ezek, mint másodnyersanyagok, illetve energiahordozók, vagy mint félkész, illetve késztermékek kerüljenek vissza a termelési vagy a szolgáltatási folyamatba. A hulladékok újrahasznosítása több előnnyel is jár Megszűnteti, vagy mérsékli a környezetszennyezést, csökkenti a természetes anyagforrások felhasználását, energiamegtakarítást eredményez (mert a hulladékokból származó másodnyersanyagok feldolgozása általában kevesebb energiát igényel, mint az eredeti nyersanyagok átalalkítása).

11 Ülepedő por Nagy szemcseméretű gyorsan kiülepedő légszennyező anyag. Mivel a felső légutak védőrendszerén kiszűrődik, nem jut a mélyebb légutakba, egészségi hatása kisebb, mint a szállóporé. Üvegházhatás Melegházhatás. A globális hőmérséklet növekedése elsősorban a légköri szén-dioxid koncentráció fokozatos emelkedése következtében. A légkör szén-dioxid koncentrációja a mérések szerint a múlt század végén lassú növekedésnek indult, és ez napjainkban is tart. A növekedés üteme összevethető az ember által felhasznált tüzelőanyagok mennyiségével. Az iparosodás elterjedése óta jelentősen megnőtt az üvegházhatást okozó gázok légköri koncentrációja, amelyek némelyike rendkívül hosszú ideig megmarad az atmoszférában. A felmelegedés hatására tovább olvad a sarkok jégtakarója, megemelkedik a tengerek vízszintje, s víz alá kerülnek az alacsonyabb tengerparti területek, nagymértékben megváltozik a Föld éghajlata. Védett természeti terület A természetvédelmi törvény vagy más jogszabály által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított, kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő földterület. Jelentősége alapján lehet országos- vagy helyi jelentőségű. A védett természetvédelmi terület kiterjedtségének, céljának, hazai és nemzetközi jelentőségének megfelelően nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, illetve természeti emlék típusba tartozhat. Vízbázis A vízellátó rendszer vízigényét kielégítő vízbeszerző létesítmények és képződmények kapcsolódó együttese. Magába foglalja a vízkészletet (felszíni, felszín alatti) és a vízbeszerző létesítményeket (felszíni vízkivételi mű, mélyfúrású kút). Kiemelten védendő a szennyező anyagokkal, mert esetleges elszennyeződése alkalmatlanná tenné ivóvíz felhasználásra a termelt vizet. Vízháztartás Adott térben és időben, a természetben, a víz elhelyezkedésében vagy állapotában természetes erők hatására bekövetkező mennyiségi és minőségi változások összesége, illetve eredője. A vizsgált térbe az időhatárok között belépő és abból távozó vízmennyiségek egy vízháztartási állapotot jellemeznek, amelyben a tárózott vízkészlet nő vagy fogy. Zaj Minden nem kívánt, zavaró vagy kellemetlen hangot zajnak nevezünk. A fizikai meghatározás és a mérés szempontjából a hang és zaj azonos fogalom. A különbséget az emberi pillanatnyi megítélés jelenti. Ugyanazt a hangot az egyik ember azonos körülmények között kellemes, illetve részére információt hordozó jelként fogja fel, miközben a másik számára ez kellemetlen zavaró. Az akusztika területén tehát a hang és a zaj egymástól való megkülönböztetése az adott körülmények között az ott tartózkodó ember elvárásával összhangban lehetséges.

12 Zajkibocsátás Zajemisszió. A zajforrás működése nyomán keltett hangsugárzás. Jellemzi a zajforrás hangteljesítményszintje, mely a hangforrás egyedi tulajdonsága, elhelyezésétől, környezetétől független mennyiség. Zajterhelés Zajmisszió. A zajforrás által okozott fizikai hatás meghatározott helyen, rendszerint az ember tartózkodási helyén. A zajterhelés mindig végeredmény, amely közvetlenül nem befolyásolható, módosítani csak a kibocsátás helyén vagy terjedés közben lehet.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság 1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

Összefoglaló a környezetvédelmi törvényről

Összefoglaló a környezetvédelmi törvényről A környezetvédelmi törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása.

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

Az indikátorok. 1. A terület általános jellemzése

Az indikátorok. 1. A terület általános jellemzése 1 Bevezetés A projekt célja egy olyan környezeti állapotértékelési módszer kidolgozásának elősegítése, amellyel a szélesebb nyilvánosság információt kap a térség komplex környezeti állapotáról és annak

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék HULLADÉKOK A HULLADÉK Hulladékok: azok az anyagok és energiák, melyek eredeti használati értéküket elvesztették és a termelési vagy fogyasztási folyamatból kiváltak. Csoportosítás: Halmazállapot (szilárd,

Részletesebben

Dr. Horváth Amanda emlékére

Dr. Horváth Amanda emlékére Ez az előadás 1999. szeptemberében ugyanebben a formában hangzott el az OKI Pro Hygiene tudományos ülésén Hangozzék el most újra mentorom Dr. Horváth Amanda emlékére aki inspirálta és segítette azt a munkát,

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

I. Egyszerű választás. 7 pont

I. Egyszerű választás. 7 pont A feladatokat készítette: Drávucz Lászlóné, Szolnok Lektorálta: 2012. április 21. Fülep Teofil, Miskolc Curie Környezetvédelmi Emlékverseny Országos döntő 7 8. évfolyam 2011/2012. A csapat kódszáma:..

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Ipolytölgyes község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 26./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. /egységes szerkezetben/

Ipolytölgyes község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 26./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. /egységes szerkezetben/ Ipolytölgyes község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 26./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. /egységes szerkezetben/ Ipolytölgyes község Önkormányzat Képviselő Testülete

Részletesebben

Perőcsény község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 29./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. (egységes szerkezetben)

Perőcsény község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 29./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. (egységes szerkezetben) Perőcsény község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 29./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. (egységes szerkezetben) Perőcsény község Önkormányzat Képviselő Testülete az itt

Részletesebben

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban Nádor Annamária Joerg Prestor (), Radovan Cernak (), Julia Weibolt () Termálvizek az Alpok és a Kárpátok

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

23/2003. (XII. 29.) KVVM RENDELET A BIOHULLADÉK KEZELÉSÉRŐL ÉS A KOMPOSZTÁLÁS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEIRŐL

23/2003. (XII. 29.) KVVM RENDELET A BIOHULLADÉK KEZELÉSÉRŐL ÉS A KOMPOSZTÁLÁS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEIRŐL 23/2003. (XII. 29.) KVVM RENDELET A BIOHULLADÉK KEZELÉSÉRŐL ÉS A KOMPOSZTÁLÁS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEIRŐL A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 59. (2) bekezdésének

Részletesebben

Pirolízis a gyakorlatban

Pirolízis a gyakorlatban Pirolízis szakmai konferencia Pirolízis a gyakorlatban Bezzeg Zsolt Klaszter a Környezettudatos Fejlődésért Environ-Energie Kft. 2013. szeptember 26. 01. Előzmények Napjainkban világszerte és itthon is

Részletesebben

Dr. Nemes Gábor igazgatóhelyettes KÖTI-KTVF. A környezetvk. szetvédelem, Balatonkenese, 2012. május 08-09.

Dr. Nemes Gábor igazgatóhelyettes KÖTI-KTVF. A környezetvk. szetvédelem, Balatonkenese, 2012. május 08-09. Dr. Nemes Gábor igazgatóhelyettes KÖTI-KTVF A környezetvk rnyezetvédelem, természetv szetvédelem, vízügy aktuális kérdk rdései Balatonkenese, 2012. május 08-09. Jogszabályi hátth ttér 40/2002. (III. 21.)

Részletesebben

A KÖR YEZET VÉDELMÉ EK ÁLTALÁ OS SZABÁLYAI [1995. ÉVI LIII. TÖRVÉ Y]

A KÖR YEZET VÉDELMÉ EK ÁLTALÁ OS SZABÁLYAI [1995. ÉVI LIII. TÖRVÉ Y] A KÖR YEZET VÉDELMÉ EK ÁLTALÁ OS SZABÁLYAI [1995. ÉVI LIII. TÖRVÉ Y] A természeti örökség és a környezeti értékek a nemzeti vagyon részei, amelyeknek megőrzése és védelme, minőségének javítása alapfeltétel

Részletesebben

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta Extenzív halastavak természeti értékei és funkciói Kerepeczki Éva Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Célkitűzés AZ ELŐADÁS CÉLJA, hogy bemutassuk a halastavak értékeit és felhívjuk a figyelmet

Részletesebben

KISTOLMÁCS KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL 8868 Kistolmács, Béke u. 4. Tel.: 93/543-191

KISTOLMÁCS KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL 8868 Kistolmács, Béke u. 4. Tel.: 93/543-191 KISTOLMÁCS KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL 8868 Kistolmács, Béke u. 4. Tel.: 93/543-191. napirendi pont ELŐTERJESZTÉS Kistolmács Község Képviselő-testületének 2013. december 16 -i ülésére Tárgy: Lakossági tájékoztató

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010. Alsómocsolád Község Önkormányzata 7345 Alsómocsolád, Rákóczi utca 21. Telefon: 72/560-026, Telefax: 72/451-748 E-mail: mocsolad@t-online.hu TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi A 10/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

Szerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása

Szerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása Földgáz: CH4-97% Szerves hulladék TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása 2007. 07. 01: 50%-ra 2014. 07. 01: 35%-ra Nedvességtartalom 50% alatt: Aerob lebontás - korhadás komposzt + CO 2 50%

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. KE 4.6. / 6 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai 2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai Mizák József főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, KEHOP HÁT Operatív programok 2014-2020

Részletesebben

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme Horváth Szabolcs igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Budapest, 2010.

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai Dr. Nemcsok Dénes környezeti és energiahatékonysági

Részletesebben

A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS MŰVELETEI Fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása Oldószerek visszanyerése, regenerálása

A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS MŰVELETEI Fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása Oldószerek visszanyerése, regenerálása R1 R2 R3 R4 R5 R6 R7 A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS MŰVELETEI Fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása Oldószerek visszanyerése, regenerálása Oldószerként nem használatos szerves anyagok

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

1/2009.(I.26.) számú rendelet

1/2009.(I.26.) számú rendelet 1/2009.(I.26.) számú rendelet a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról egységes szerkezetben a módosítására kiadott 18/2009. (IX.10.) számú rendelettel, a 34/2011. (XII.23.)

Részletesebben

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről (a módosításokkal

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra

TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra Edelény Város környezeti állapotáról (talajról, felszíni- és felszín alatti vizekről, levegőtisztaság védelemről, zaj- és rezgésvédelemről)

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

MI A VESZÉLYES HULLADÉK?

MI A VESZÉLYES HULLADÉK? Általános ismeretek mindennapjainkból MI A VESZÉLYES HULLADÉK? Sokat hallottunk, hallunk és fogunk hallani a veszélyes hulladékokról. Mindennapjainkat érintő helyeken bukkannak fel, sőt a korábban veszélyesnek

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok

Részletesebben

TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02.

TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02. TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02. dr. Torma András 2011.09.13. Tartalom 1. Technológiák anyagáramai, ábrázolásuk 2. Folyamatábrák 3. Technológiai mérőszámok 4. Technológia telepítésének feltételei 5. Technológia

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Állati eredetű veszélyes hulladékok feldolgozása és hasznosítása

Állati eredetű veszélyes hulladékok feldolgozása és hasznosítása Állati eredetű veszélyes hulladékok feldolgozása és hasznosítása Dr. Kiss Jenő 1, Dr. Simon Miklós 2, Dr. Kádár Imre 3 Dr. Kriszt Balázs 4, Morvai Balázs 3, Horváth Zoltán 1 1 ATEVSZOLG Innovációs és Szolgáltató

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A folytatás tartalma. Előző óra tartalmából HULLADÉKFELDOLGOZÁS

A folytatás tartalma. Előző óra tartalmából HULLADÉKFELDOLGOZÁS Előző óra tartalmából HULLADÉKFELDOLGOZÁS 2.óra Hulladékgazdálkodás Miskolci Egyetem Eljárástechnikai Tanszék A félév tananyagáról Környezetvédelem célja, tárgya, területei Fenntartható fejlődés Hulladék

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság HULLADÉK HASZNOSÍTÁSI ENGEDÉLYKÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI Ezúton hívjuk fel figyelmét, hogy az alábbi

Részletesebben

Az R 4. -a az alábbi 12-14. pontokkal egészül ki:

Az R 4. -a az alábbi 12-14. pontokkal egészül ki: Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 31/2005.(XII.19.) Kt. sz. rendelete Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 35/2004.(XII.3.)

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.

Részletesebben

Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat

Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat Bioszén, a mezőgazdaság új csodafegyvere EU agrár jogszabály változások a bioszén és komposzt termékek vonatkozásában Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat A REFERTIL projekt

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság HULLADÉK ÁRTALMATLANÍTÁSI ENGEDÉLYKÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI Ezúton hívjuk fel figyelmét, hogy az

Részletesebben

Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás

Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Projekt első hete Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Napjaink környezeti kihívásai arra hívják fel a figyelmet, hogy ha nem változtatunk a szemléletünkön, ha nem valósítjuk meg cselekedeteinkben

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS. 9. évfolyam. a. növényhatározás a Kisnövényhatározó segítségével. a. vegyszer fogalma, vegyszerhasználat szabályai

KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS. 9. évfolyam. a. növényhatározás a Kisnövényhatározó segítségével. a. vegyszer fogalma, vegyszerhasználat szabályai KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS 9. évfolyam Első félév 1. Ismertesse a terepi munka szabályait. a. növényhatározás a Kisnövényhatározó segítségével 2. A laboratórium rendje, szabályai b. tűz és baleset

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP TRIFENDER

BIZTONSÁGI ADATLAP TRIFENDER Budapest 2007. október 11. készítmény neve: 1. A készítmény neve: Gyártó cég neve: Biovéd 2005 Kft. 9923 Kemestaródfa, Kemesmáli út 23. telefon: 20/951-81-51, fax: 20/460-41-99 email: bioved@bioved.hu

Részletesebben

NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e. a helyi környezet védelméről

NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e. a helyi környezet védelméről NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e a helyi környezet védelméről 2 Nyírmada Nagyközség Önkormányzati képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetgazdálkodás előadás sorozat A környezet gazdálkodás kialakulása Világkonferenciák Az ember és környezete (bioszféra,

Részletesebben

Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás (7621 Pécs, Perczel u. 2.) Állati melléktermék gyűjtő-átrakó telep Kővágószőllős 022/46 hrsz.

Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás (7621 Pécs, Perczel u. 2.) Állati melléktermék gyűjtő-átrakó telep Kővágószőllős 022/46 hrsz. Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás (76 Pécs, Perczel u..) Állati melléktermék gyűjtőátrakó telep Kővágószőllős 0/46 hrsz. HACCP terv Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás (76 Pécs, Perczel u..) Állati melléktermék

Részletesebben

FÚRÁS. Varga Károly RAG Hungary Kft

FÚRÁS. Varga Károly RAG Hungary Kft FÚRÁS Varga Károly RAG Hungary Kft Miről lesz szó Mi is az a fúróberendezés A fúrás célja a kút Amiről sosem feledkezünk meg Biztonság Környezetvédelem Mi is az a fúró berendezés Alapokból az egész Mi

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei 1. A népegészségügyi ciklus A 2. A természeti és társadalmi környezet szerepe a populáció egészségi állapotának alakulásában 3. Primer, szekunder

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai 2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Fejlesztés- és Klímapolitikáért, valamint Kiemelt Közszolgáltatásokért felelős

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági eljárások

ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági eljárások Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság HULLADÉK ELŐKEZELÉSI ENGEDÉLYKÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI Ezúton hívjuk fel figyelmét, hogy az alábbi

Részletesebben

szaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések

szaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Mőszaki infrastruktúra c. tantárgy 2006. 03.01. i elıadásának vázlatos anyaga Vízgazdálkodás, regionális szintő vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Dr. Dulovics Dezsı PhD. ny. egyetemi docens

Részletesebben

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban NNK Környezetgazdálkodási,Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Iroda: 4031 Debrecen Köntösgátsor 1-3. Tel.: 52 / 532-185; fax: 52 / 532-009; honlap: www.nnk.hu; e-mail: nnk@nnk.hu Némethy

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás. A félév tananyagáról Tananyag: Bevezetés a hulladékgazdálkodásba HULLADÉKFELDOLGOZÁS. Mai óra tartalmából HULLADÉKELDOLGOZÁS

Hulladékgazdálkodás. A félév tananyagáról Tananyag: Bevezetés a hulladékgazdálkodásba HULLADÉKFELDOLGOZÁS. Mai óra tartalmából HULLADÉKELDOLGOZÁS HULLADÉKFELDOLGOZÁS 1. óra Környezetvédelemhulladékgazdálkodás Miskolci Egyetem Eljárástechnikai Tanszék A félév tananyagáról Tananyag: Bevezetés a hulladékgazdálkodásba Átfogó kép hulladék feldolgozásról,

Részletesebben

Bogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék. Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4.

Bogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék. Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4. Bogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4. Miről lesz szó avagy a bogarak Honnan jöttem? a JNOI Földi gondok EU megoldások felvillantás A jó kommunikáció

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2014 Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Szak

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2014 Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Szak ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2014 Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Szak 1. a/ Elemezze a fenntartható fejlődés fogalmát, alkalmazásának lehetőségeit. A fenntartható fejlődés alapelvei. A fenntartható fejlődés

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYZAT

KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYZAT KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYZAT A FELIKON Kft. 1165 Budapest, Margit u. 114. sz. alatti telephelyén működő minden bérlő köteles tevékenységét az érvényben lévő környezetvédelmi törvényekben és rendeletekben

Részletesebben

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,

Részletesebben

TÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FENNTARTHATÓSÁGI TERV

TÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FENNTARTHATÓSÁGI TERV TÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FENNTARTHATÓSÁGI TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése I. ELŐZMÉNYEK Tét Város Önkormányzata 10.819.200 forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati kiírás

Részletesebben

Csetény Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 7/2004. (VI.24.) számú. rendelete. a környezetvédelemről ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Csetény Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 7/2004. (VI.24.) számú. rendelete. a környezetvédelemről ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Csetény Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2004. (VI.24.) számú rendelete a környezetvédelemről Csetény Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Önkormányzat lehetőségeinek figyelembevételével,

Részletesebben

I. FEJEZET Általános rendelkezések

I. FEJEZET Általános rendelkezések Csörötnek Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2012. (IV. 24.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésének kötelező közszolgáltatásáról Csörötnek Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2.

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2. BIOMASSZA ENERGETIKAI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉLETCIKLUS-ELEMZÉSSEL Bodnár István III. éves PhD hallgató Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori

Részletesebben