SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM
|
|
- Erzsébet Biró
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS INFORMATIKAI KAR ÁSVÁNYTANI, GEOKÉMIAI ÉS KŐZETTANI TANSZÉK A Hódmezővásárhelyi geotermikus visszasajtoló rendszer szűrőit eltömítő biológiai komponensek vizsgálata metagenomikai módszerrel KÉSZÍTETTE: Osvald Máté osimate@gmail.com Szeged 2014
2 Tartalom Tartalmi összefoglaló: Geotermikus energia Visszasajtolás Hódmezőváráshely geotermikus közműrendszere Biológia Mikroorganizmusok Metagenomika Szekvenálás Új- generációs szekvenálás Mérési módszerek Környezeti mintából való DNS kinyerés Baktériumok megjelenésének lokalizációja Eredmények Következtetés Vízkezelési lehetőségek Fertőtlenítés sugárkezeléssel Vízfertőtlenítés ózonos kezeléssel Forróvizes fertőtlenítés:...22 Irodalomjegyzék...23 Mellékletek:
3 Tartalmi összefoglaló: A hódmezővásárhelyi geotermikus rendszerben a kitermelő kutak vizét két kútba sajtolják vissza a felszín alá. Ezen visszasajtoló kutak közül az újabb építésű a régebbi kúthoz képest sokkal hamarabb eltömődik, emiatt sűrűbben kell cserélni a szűrőjét, ami gazdasági szempontból jelentős kiadás. A kutak üzemeltetőinek tapasztalatai és vizsgálatai alapján nem szervetlen anyagok tömítik el az új kút szűrőjét, hanem valamilyen biológiai rendszer játszik ebben szerepet. Vizsgálataim célja volt, hogy kiderítsem, milyen élőlények tömítik el a szűrőt ha valóban nem szervetlen komponensek ezek és miért csak az egyik visszasajtoló kútnál. Ehhez korszerű technológián alapuló, újszerű mérési módszerrel: metagenomikai szekvenálással határoztam meg a szűrőket eltömítő anyag összetételét. Összehasonlítva a két kút szűrőjéből kapott eredményeket arra jutottam, hogy a gyorsan eltömődő kút baktériumflórája nem olyan széles spektrumú, mint a jól működő kúté, hanem Magnetospirillum nemzetségbe tartozó fajok, melyek lényegesen dominánsabbá tudtak válni. Ennek a különös dominanciának az okát a kémiai vízvizsgálat magyarázta meg, ugyanis az új visszasajtoló rendszeren végig haladó víz két nagyságrenddel több fenolt tartalmaz, mint a régi visszasajtoló rendszer vize. A magas aromás vegyület-tartalom miatt voltak képesek megjelenni ilyen nagy számban a baktériumok. A probléma a kezelésére UV fénnyel történő vízfertőtlenítést javasoltam. Eredményeimet a jövőben létesítendő geotermikus rendszerek tervezésekor célszerű figyelembe venni, különösen azon esetekben, ahol a kémiai vízminőségtől függően számítani lehet a baktériumok megjelenésére Kulcsszavak: Baktérium, biológia, geotermia, metagenomika, szekvenálás, termálvíz, visszasajtolás. 2.
4 1. Geotermikus energia A geotermikus energia a Föld belső hőtartalékát jelenti, ami döntően a földkéregben koncentrálódó hosszú felezési idejű radioaktív elemek bomlási hőjéből származik. Ez a hő a Föld felszíne felé áramlik a felszín és a mélyebb zónák közötti hőmérséklet-különbség hatására. A hőenergia-áramlás kifejezője a földi hőáramsűrűség (röviden hőáram), amely az egységnyi földfelületen, egységnyi idő alatt átáramló hőmennyiség mutatója. Eloszlása a felszínen nem egyenletes, a kontinenseken 65 mw/m 2, az óceánok területén 101 mw/m 2 átlagértéket vesz fel. A geotermiában használt másik fontos mutató a geotermikus gradiens, amely a földkéregben az egységnyi mélységnövekedésre eső hőmérsékletnövekedés mérőszáma. Értéke földi átlagban 30 C kilométerenként, de eloszlása nem egyenletes. Magasabb a geotermikus gradiens azokon a helyeken, ahol a földkéreg vékonyabb, és az asztenoszféra anyaga közelebb van a földfelszínhez. Ilyen helyek a szubdukciós zónák ahol az egyik lemez a másik alá bukik és az óceánközépi hátságok, valamint az aktív vulkáni területek. A földhő tehát óriási mennyiségű, kimeríthetetlen energiaforrás, ami többé-kevésbé mindenütt jelen van. Hazánkban a geotermikus gradiens C között van kilométerenként, így a geotermikus energia hasznosítására Magyarországnak európai, de nemzetközi viszonylatban is kiemelkedően jó adottságai vannak. (Mádlné, 2010) 3.
5 1. ábra: A felső-pannóniai rezervoárok elterjedése és energiasűrűsége (GJ/m 2 ) (Lorberer, 2004) Minden geotermikus rendszernek három fő eleme van: a hőforrás, a hő tározására alkalmas, jó vízvezető képességű kőzet és a magas hőmérsékletű szállító fluidum. A hő forrása eredhet vulkanikus tevékenységből, de a geotermikus gradiensből is. A hőforrás minden esetben természetes. A rezervoár maga a kőzet, amely vízáteresztő, a repedéseiben, pórusaiban nem csak tárolódik, de áramlani is képes a fluidum. Ez a fluidum általában víz, amely halmazállapota hőmérséklettől függően lehet folyadék, de gáz is. A geotermikus energia kinyeréséhez a hőszivattyúk kivételével vizet vagy gőzt kell kitermelni. Az alábbi módokon használhatjuk energiaforrásként a felszín alatt rejlő potenciált: (Mádlné et al., 2008) 1. hőszivattyúval segített hőhasznosítás, 2. közvetlen hőellátás, 3. kapcsolt villamosenergia és hőtermelés. 4.
6 2. ábra: A Kárpát-medence és a környező területek hőáramtérképe (Dövényi, 2008) Visszasajtolás A geotermikus energia megbízható és környezeti szempontból kedvező energiaforrás, melyet számos országban széleskörűen használnak áramfejlesztésre és direkt hőhasznosítási célokra, amihez jelentős gazdasági és környezeti előnyök társulnak. Bár a geotermikus energia a megújuló energiaforrások közé tartozik, nem kimeríthetetlen. Túltermelés esetén a rezervoárok kimerülhetnek. A rezervoárok hosszú távú fenntartható használatához optimális üzemeltetés, illetve a geológiai, hidrogeológiai és a geokémiai jellemzők alapos ismerete szükséges. Az optimális üzemeltetés megvalósításának legtöbbször elengedhetetlen feltétele a visszasajtolás, mert a kitermelt, forró termálvíz a hőtartalmának leadása után lehűl. (Malate, 2003; Szanyi, 2013) Az ilyen módon elhasznált fluidum rezervoárba történő visszasajtolása eredetileg csak elhelyezési eljárás volt. Azonban elméleti tanulmányok és gyakorlati tapasztalatok azt mutatták, hogy a visszasajtolással a felszín alá juttatott fluidum megnöveli a rezervoár élettartamát, illetve a kinyerhető energiamennyiséget. Több évtizedes kutatási és üzemeltetési gyakorlatnak köszönhetően ma az elhasznált fluidum visszasajtolása nem csupán elhelyezési eljárás, hanem a geotermális energia felhasználásának esszenciális része. Az elhasznált termálvíz felszíni elhelyezésével a geotermikus energia nem lenne hosszútávon fenntartható, megújuló energiaforrás. Így 5.
7 napjainkban a modern rendszereket már kútpáronként tervezik, ami azt jelenti, hogy egy kitermelő kúthoz minden esetben terveznek legalább egy visszasajtoló kutat is, ami annak vizét újra a felszín alá juttatja. (Stefánsson, 1996) 2. Hódmezőváráshely geotermikus közműrendszere (Szanyi et al., 2012 nyomán) A hódmezővásárhelyi geotermikus közműrendszer Magyarország egyik legjelentősebb energiahordozó kincsének, a geotermális energia komplex hasznosítására nyújt példát. Itt az első termálkút 1954-ben mélyült, az akkori fürdő medencéinek termálvíz ellátására. Ezután 1968-ban építettek ki újabb kutat, a városi kórház fűtésének szolgáltatására. Ezen kutak üzemeltetésének tapasztalata és haszna miatt 1994-ben megkezdődött a hódmezővásárhelyi geotermikus közműrendszer építése. A rendszer építésének nem csupán a használati melegvíz előállítás volt a célja, hanem a fűtési rendszerbe való bekapcsolódás is, úgy, hogy a már nem hasznosítható, lehűlt vizet a feltárás rétegéhez közeli rétegbe sajtolják vissza. Ennek az építési projektnek az első része (három termelő és egy visszasajtoló kút (I. számú)) 1998-ra készült el re megépült még egy visszasajtoló kút (II. számú). Így a teljes rendszer 3000 lakás egyenértékű lakossági és közületi fogyasztót, valamint 9 közintézményt lát el használati melegvízzel. A fűtési rendszer egyik ágának kiinduló pontja a Hódtói 2014 m talpmélységű termálkút, amely téli időszakban 60 m 3 /h, nyári időszakban m 3 /h, 80 C hőmérsékletű fűtővizet szolgáltat. A szigetelt tárolóból továbbító szivattyúk nyomják a vizet a Hódtói fűtőműbe, ahol a használati melegvíz teljes cirkulációs hővesztesége kerül belőle pótlásra. Innen az Oldalkosár úti fűtőműbe kerül a fluidum, ahol a használati melegvíz cirkulációs hőpótlása mellett a fűtési rendszer hőellátásában is szerepet vállal a termálenergia. Végül a részben már lefűtött termálvíz a kórházi körzet intézményeit látja el direkt módon a szükséges hőenergiával. A rendszer végpontja a városi uszoda területe, ahol az immár többször lefűtött termálvíz (40-45 ºC) maradék hőtartalma még kielégíti a sportmedence fűtését, majd a termál medencék szükség szerinti vízutánpótlását, míg a fennmaradó vízmennyiség (télen 40, nyáron 25 m³/h) a régi visszasajtoló rendszer puffer tárolójában köt ki. A másik fűtési termálhálózat kiindulópontja a Mátyás utcai 2300 m talpmélységű termálkútnál van. A kút télen 60 m³/h, nyáron 3-4 m 3 /h 86 ºC-os fűtési közeg búvárszivattyú kitermelésével elégíti ki 6.
8 a Mátyás utcai lakótelep 600 db, 90/70 ºC hőlépcsőjű távfűtött lakás állományának hőszükségletét és használati melegvíz cirkulációs hőpótlását. Az így többször lefűtött fluidum az uszoda körüli járda jégmentesítése után az új visszasajtolómű puffertárolójában köt ki. A Pannon homokkőbe való tartós és gazdaságos vízvisszasajtolás kiváló referenciájaként tizedik éve sikeresen működő I. számú visszasajtoló kútba napjainkig több mint 2,3 millió m³ lehűlt fluidum került visszatáplálásra. 3. ábra: Hódmezővásárhely II. számú visszasajtoló rendszerének szűrői 7.
9 4. ábra: Hódmezővásárhely termálrendszereinek térképe 3. Biológia 3.1. Mikroorganizmusok A mikrobák az élet esszenciális alappillérei. Habár szabad szemmel nem láthatók, még az emberi test egészséges működéséhez is nélkülözhetetlenek. Így, az élet sem alakulhatott volna ki apró parányok nélkül. Valamilyen mértékben a bioszféra összes folyamata érintett a mikrobák végtelen változatos átalakító képessége által. Az élet kulcs elemeit mint a szén, nitrogén, oxigén, illetve kén szintén mikroorganizmusok alakítják más élőlények által felvehető formába. Minden növény és állat szoros együttélésben van mikroorganizmusokkal, amelyek számukra nélkülözhetetlen tápanyagokat, fémeket és vitaminokat tesznek elérhetővé. Apró élőlények milliárdjai lakják a humán bélrendszert is, ezzel elősegítve a táplálék emésztését, toxinok lebontását és a kórokozók elleni harcot. A környezetünk szennyeződéstől való megtisztításában szintén segítségünkre vannak apró élőlények, például a különböző kémiai szennyeződések eltávolításában, olaj- és vegyszerkiömlések környezeti kármentesítésében bioremediációval. Az összes fenti folyamat mikrobák komplex közössége által végzett, amely közösség bonyolult, ám ugyanakkor kiegyensúlyozott egység, amely gyorsan és rugalmasan adaptálódik a megváltozott környezethez. Számos mikrobiális rendszert 8.
10 több ezer különböző, önálló faj alkot. Ezek nem csupán résztvevők a környezet stabilitásának fenntartásában és a növények, állatok életében; hanem számos képviselőjük olyan extrém környezeti feltételek mellett is tud élni, ahol semmilyen más organizmus nem képes. A szélsőségesen magas vagy éppen alacsony hőmérséklet, rendkívüli nyomás és ph tűrésére különböző fajok számtalan túlélési stratégiát fejlesztettek ki. Pontosan ezt az alkalmazkodóképességet és stratégiát használjuk ki akkor, amikor baktériumokkal termeltetünk különböző anyagokat. Magas hőmérsékleten is működő enzimek (például mosóporban), antibiotikumok, különböző fermentált ételek (savanyú káposzta, kovászos uborka) és italok (sör, bor, kefir) előállítása nem történhetett volna meg a mikrobák megértése, és bizonyos tulajdonságaik kihasználása nélkül. A víz visszasajtolása során nem csupán a szervetlen anyagok kölcsönhatása hangsúlyos, hanem a biológiai komponensek szerepe is. A vízben előforduló élő vagy élettelen biológiai komponensek lehetnek akár néhány tíz nanométeresek, vagy akár sok száz mikrométeresek is. Evolúciós hovatartozásukat tekintve lehetnek vírusok, baktériumok vagy gombák. A rendkívüli biológiai sokféleség miatt vizsgálatukkor lehetetlen minden paramétert figyelembe venni, ezért választanunk kell, hogy milyen szemszögből szeretnénk a rendszert bővebben taglalni. Tekintsük most csak a baktériumokat: A termálvízben előforduló baktériumok mérete általában egy és tíz mikrométer közötti. Ez azt jelenti, hogy fénymikroszkóppal már láthatók. Morfológiájuk szintén változatos, előfordul kokkusz, pálcika és spirillum alakú is. Nem meglepő, hogy a számunkra jelentős baktériumok többsége termofil, azaz meleg kedvelő; anyagcseréjük C között a legintenzívebb, vagy mezofil, C a hőmérsékleti optimumuk, szobahőmérsékleten tenyészthetők (Taylor és Vaisman, 2010). Több baktérium fontos tulajdonsága a spóraképzés, amely a környezeti körülmények megváltozására alakul ki. A spóra nem egy szaporító, hanem egy ellenálló képlet, amely segítségével a baktérium egészen extrém körülményeket is képes túlélni. Így például a kedvezőtlen magas hőmérsékletet, magas só koncentrációt nagyon hosszú ideig képes a baktérium átvészelni, és amikor újra kedvező körülmények érik, kicsírázik, és folytatja anyagcseréjét, szaporodását. Ilyen ellenálló spóra látható a 5. ábrán, amely még a világűrbeli viszonyokat is képes túlélni. 9.
11 5 ábra: Bacillus anthracis spóra (Fox et al. 2003) A termálvíz kitermelésekor is jelen vannak mezofil baktériumok, de a fent említett spóra formájában. Így anyagcseréjük nem jelent problémát a kitermelés során. Azonban, ahogy a víz hőtartalmát kihasználjuk, és az lehűl, a körülmények megváltoznak, és ideálissá válnak a mezofil mikroorganizmusok számára. A C hőmérsékletű visszasajtolandó vízben elszaporodnak, ahol elsősorban nem maga a baktérium, hanem az anyagcseretermékeik jelentik a legnagyobb gondot. Az ilyen körülmények között élő baktériumok 90 százaléka képes biofilmet képezni. A biofilm jól szerveződött bakteriális kolóniákból épül fel, olyan nedves környezetben, amely elegendő táplálékot szolgáltat számára. Nedves, nyálkás, egybefüggő társulás, amely a felszínen jól megtapad. A mikrobáknak ez előnyös kapcsolat, így a gyakorlatban is igen sokszor találkozunk ilyen nyálkás anyaggal, ami legtöbbször a szűrőkön tapad meg. (Valójában a csővezetékrendszer pangó részeinél és a tartályoknál is előfordul biofilm, de itt nem szoktuk észrevenni őket, mert nehezen hozzáférhető helyen vannak.) A baktériumok biofilm képzésének négy fő oka van: (Jefferson, 2004) 1. Védelem: A ph változásokkal, antibiotikumokkal és fizikai hatásokkal szemben ellenállóbbak. 2. Kedvező körülmények: Le tudnak tapadni olyan számukra kedvező helyen is, ahol egyedül nem tudnának. 3. Közösség: Metabolikus terheket meg tudják osztani, illetve együtt olyan felületaktív anyagokat képesek termelni, amelyeket egyedül nem. (Buckling et al, 2007) 4. Életforma: Számos mikrobának a biofilm a primer életformája. Korábban a mikrobák tanulmányozása túlnyomórészt laboratóriumban tenyésztett, tiszta fajokra irányult, így a teljes mikrobiális közösség megértésére való törekvés elmaradt az egyes fajok vizsgálata mögött. Csak a közelmúltban váltak 10.
12 elérhetővé olyan eszközök, amelyekkel a mikroorganizmusokat természetes, komplex közösségében tudjuk vizsgálni, így megérteni, hogy mire képesek és hogyan dolgoznak (közösségként). A hagyományos mikrobiológiai megközelítések már megmutatták, hogy a mikrobák milyen hasznosak tudnak lenni, ám az új metagenomikai megközelítés nagymértékben kiterjeszti a kutatók lehetőségét a mikrobiális képességek további felfedezésre és az új gyakorlati alkalmazások keresésére. A lehetőség, amely ma a mikrobiológusok előtt áll, hasonló a mikroszkóp újra feltalálásához abban a tekintetben, hogy ez is új perspektívát nyit a kutatásban Metagenomika Genomikán az élőlények genomjainak szerkezetével, változékonyságával, sokszorozódásával, kifejeződésével, az életműködésre és a betegségek kialakulására való hatásaival, továbbá a fentiek tanulmányozásának és felhasználásának módszertanával foglalkozó tudományterületek összességét értjük. A genomika napjaink egyik leggyorsabban fejlődő tudomány- és iparága, amely az élőlények genetikai információtartalmának együttes kvalitatív és kvantitatív vizsgálatán alapszik. Az elmúlt másfél évtized egyik legjelentősebb tudományos áttörése különböző élőlények, köztük az ember genomjának a megismerése. A genom egy élő szervezet teljes örökítő anyagát jelenti, ami a sejtekben DNS ( dezoxiribonukleinsav) formájában van jelen. Az örökítő anyag tartalmazza mindazokat az utasításokat, amelyeket a sejt felépítéséhez és működtetéséhez, illetve ezen keresztül a többsejtű szervezetek esetében a szervezet felépítéséhez és működtetéséhez szükségesek. Az új módszer a mikrobiális világ vizsgálatára nem csupán megváltoztatja a modern mikrobiológiát, de meg van benne a lehetőség arra, hogy forradalmasítsa az egész élővilág megértését. A metagenomikában a nélkül vizsgálhatjuk a minta teljes genomját, hogy izolálnánk az egyes tagjait a közösségnek. Ez az új megközelítés, és az ezt követő technológiák rá fognak világítani apró közösségek olyan eddig nem ismert képességeire, amelyek a bolygó energiáját biztosítják, anyagcsere folyamatait működtetik, fenntartják a lakói életét, és az élet evolúcióját formálják. Ezen felül olyan tudást nyújt majd a metagenomika a mikrobák együttműködéséről, amely az emberi élet, az élelmiszeripar, a környezetvédelem, az éghajlatkutatás és az energiatermelés területein, de bizonyos betegségek diagnosztikájára is hasznosítható lesz. 11.
13 A metagenomika a genomika erejét, a bioinformatikát és a rendszerbiológiát ötvözi. Új hozzáférést biztosít a mikrobák világához, mert a mikroorganizmusok túlnyomó többsége laboratóriumban nem növeszthető, így a klasszikus módszerekkel nem vizsgálható, annak ellenére sem, hogy a mikrobiális fiziológia nem újdonság a mikrobiológiában. A lehetőség, hogy a genomika erejét a közösségek vizsgálatára fordítsuk, példátlan. Habár a közösség szintű ökológia nem újdonság a mikrobiológiában, az a képesség, hogy a genomika erejét vigyük a közösségek tanulmányozásába, egyedülálló lehetőséggel kecsegtet. Annak ellenére, hogy a metagenomika egy teljesen új vizsgálati módszer és kutatási terület, már most rengeteg új ismeretet nyújtott a mikrobiális világról a radikálisan új mikrobiológiai szemlélete miatt. Minden ilyen irányú kísérlet első lépése (a mintavétel után) az, hogy az adott vizsgálandó területen élő összes mikrobáknak ki kell vonni az örökítőanyagát. Mivel a természetben élő parányok többnyire nem elkülönülten, hanem közösségben élnek, a környezeti minta preparálásakor vírusok, baktériumok, archeák és eukarióták örökítő anyaga keverten, eltérő dominanciával van jelen. Az általunk vizsgált metagenomikai módszerhez azonban meg kell tisztítani a DNS-t, nem csak a szervetlen komponensektől, hanem az eukarióta fajok örökítő anyagától is, mert az ő DNS-ük mennyisége meghaladja a szekvenálás, és a későbbi számítógépes feldolgozás kapacitását is. Az ilyen módon tisztított kevert DNS minta már akár közvetlenül szekvenálható. A művelet eredménye attól függően, hogy milyen céllal történt a vizsgálat, kétféleképpen használható. A szekvencia alapú metagenomika célja a teljes genetikai szekvencia kiderítése: a négy különböző nukleotid (A: adenin, C: citozin, G: guanin, T: timin) mintázata a DNS szálban. Ilyen módon az eredmény többféleképpen használható. Például, egy közösség szekvenciája alapján meg lehet határozni az egyes fajok teljes genomját; vagy ez az eredmény használható teljes egészként is, így betekintést nyerve a közösség ökológiájába és evolúciójába. A másik lehetőség a funkció alapú metagenomika. Ilyen módon olyan termékek felfedése válik lehetővé, amit a mikrobák közösségben termelnek. Így azonosítani lehet olyan eddig ismeretlen funkciókat is, amelyeket a laboratóriumban tenyészthető mikroorganizmusok rendkívül kis száma eddig korlátozott. Ilyen megközelítéssel a kutatók már új rezisztencia mechanizmusokat és új antibiotikumokat fedeztek fel. A funkció alapú metagenomika és néhány új technológiai lehetőség ötvözése által 12.
14 biztosított az, hogy a mikrobiális közösségből közvetlenül kivonhatók és azonosíthatók újfajta fehérjék és anyagcseretermékek. A metagenomika megismerése és használata előtt összetett mikrobiológiai közösségek, amelyek majdnem minden környezetben és élőlényben megtalálhatóak, lényegében láthatatlanok voltak. Ezzel a módszerrel a mikrobák világának megdöbbentő genetikai és anyagcserebeli változatosságaira egyre inkább fény fog derülni. Számos, potenciálisan gyümölcsöző, különböző tudományterületek közti együttműködést alakított már ki a metagenomika a levegő-, a talaj- és a víz mikrobiológiai vizsgálata, geológiai, orvosi, állatorvosi, mezőgazdasági tudományok, valamint a környezet- és biomérnökség kapcsán. 13.
15 3.3. Szekvenálás (Nyitray, 2013 nyomán) A DNS molekula felfedezését követően intenzíven foglalkoztatta a tudományt, hogy a különböző fajok vagy fajon belüli egyedek örökítő anyaga milyen mértékben mutat egyezést vagy eltérést. A kutatók választ szerettek volna kapni arra is, hogy mi az, ami befolyásolhatja különböző tulajdonságok megjelenését, illetve betegségek kialakulását. Ezért egyre fontosabbá vált olyan módszerek kifejlesztése, amelyek segítségével meg lehet határozni a DNS szekvenciáját. Ezekre a kérdésekre a választ kereső vizsgálati módszer a DNS szekvenálás, ami egy DNS molekula nukleotid sorrendjének meghatározását jelenti. Napjainkban a DNS szekvenálás a molekuláris biológia egyik legmeghatározóbb eszközévé vált Új- generációs szekvenálás Az új generációs szekvenálások közé tartoznak azok a módszerek, amelyek párhuzamosan sok mintát képesek szekvenálni, azaz nagy áteresztőképességű módszerekről van szó (angolul más néven deep sequencing-nek, mély szekvenálának és massively paralel sequencing-nek is hívják az új módszereket). Az új-generációs módszerek mind a láncszintézis, mind a detektálás terén lényegileg térnek el a hagyományos Sanger-féle szekvenálástól. Használatukhoz fejlett robottechnika és igen nagy számítógép-kapacitás szükséges. Hátrányuk, hogy valamivel több hibát ejtenek és egy reakció során viszonylag rövid (néhány 100 bázis) DNS -darabot szekvenálnak, igaz, hogy párhuzamosan akár 1 milliót is. Az új-generációs módszerek bevezetésével robbanásszerűen megnövekedett a DNS-alapú vizsgálatok hatékonysága és csökkent a fajlagos költsége. Egy új-generációs szekvenáló berendezéssel pár hét vagy akár pár óra alatt szekvenálni lehet akár az emberi genomot is. Elsősorban a funkcionális és a környezeti genomika (metagenomika), valamint a tr anszkriptomok vizsgálata területén alkalmazzák őket. A vizsgálataink során Ion Torrent szekvenáló berendezést használtunk, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Mikrobiális Genomika Csoport intézetében, Dr. Maróti Gergely közreműködésével. 14.
16 4. Mérési módszerek Munkám során a korábban tárgyalt hódmezővásárhelyi geotermikus rendszer két visszasajtoló kútját vizsgáltam. Ezek két, egymástól független geotermikus kaszkádrendszer legvégén helyezkednek el, az elhasznált hőtartalmű termálvíz megfelelő rezervoárba történő visszajuttatását biztosítják. Működésük során azt figyeltük meg, hogy az újonnan megépült (II. számú) visszasajtoló rendszer felszíni szűrői sokkal hamarabb eltömődnek, mint a már régebb óta üzemelő (I. számú) rendszer szűrői. Az eltömődés ráadásul annyira agresszív, hogy a szűrőként használt kb. 30 µm pórusméretű polipropilén szövet nem tisztítható, és nem használható újra. Egy ilyen szűrőt mutat a 6. ábra, használat előtt és után. A kutak üzemeltetőinek tapasztalatai és vizsgálatai alapján a két egyébként jól működő rendszer szűrőinek eltömődése nem szervetlen anyagok lerakódása miatt történt, hanem inkább szerves komponensek voltak észlelhetők nagy számban. Annak kiderítésére, hogy milyen élőlény rakódik le a szűrőkön, mintát vettünk mindkét szűrőt eltömítő anyagból, és ezeket a mintákat megtisztítottuk úgy, hogy csak az összes genomi DNS maradjon meg. 6. ábra: Szövetszűrő használat előtt (balra) és után (jobbra) 15.
17 4.1. Környezeti mintából való DNS kinyerés A begyűjtött mintákat extraháltuk 800 μl extrakciós pufferral (100 mm Tris-HCl, ph 8.0, 100 mm EDTA, ph 8.0, 1.5 M NaCl, 100 mm nátrium foszfát, ph 8.0, 1% CTAB). Figyelmes összerázás után 4.3 μl, 20.2 mg/ml koncentrációjú proteináz K-t adtunk hozzájuk. Ezután az eppendorf csöveket 37 C-ra rázógépbe tettük 45 percre, majd 160 μl, 20%-os SDS-t adtunk a mintákhoz. Tizenöt percenkénti keverés mellett 60 C-on inkubáltuk a mintákat, 1 óra hosszáig. Az inkubáció után fordulat/perc fordulatszámon centrifugáltuk 5 percig. A művelet után a felülúszót új eppendorf csövekbe helyeztük. A maradék pelletet 400 μl extrakciós pufferral, 60 μl 20%-os SDS-sel kezeltük, majd 60 C-ra helyeztük 15 percre, 5 percenkénti keveréssel. A felülúszót összegyűjtöttük, és a saját térfogatukkal megegyező mennyiségű fenol kloroform és izoamil-alkohol (25:24:1) elegyével extraháltuk; háromszor. A vizes fázist elválasztottuk, és kicsaptuk 900 μl izopropanollal (szobahőmérsékleten). 15 percig tartó, fordulat/perces fordulatszámon történő centrifugálás után a DNS pelletet 900 μl, 70%-os etanollal mostuk. Ezután 30 C-on vákuumcentrifugában szárítottuk, majd 60 μl TE pufferral (10 mm Tris-HCl, 1 mm EDTA, ph 8.0) reszuszpendáltuk. A mennyiségét NanoDrop ND-1000 spektrofotométerrel ellenőriztük (NanoDrop Technoligies, USA). A DNS tisztaságát agaróz gélelektroforézissel teszteltük. A folyamat végére tiszta (A260/A280 = 1.8) és elegendő mennyiségű kromoszómális DNS-t kaptunk a szűrőmintákból. Ez az extrahált és tisztított DNS nem csak a mintavételkor élő mikrobák örökítőanyaga, hanem azoké is, amelyek már a mintavételkor a szűrőn nem éltek. A folyamat eredményeként kapott DNS-t Ion Torrent típusú berendezéssel szekvenáltuk Baktériumok megjelenésének lokalizációja Miután meghatároztuk a szűrőkön domináns élőlényeket, kiderítettük, hogy ezek a csővezetékrendszer mely szakaszán jelennek meg. Ennek érdekében ahol csak lehetett, vízmintát vettünk a rendszerből, és ezeket a vízmintákat LB táptalajra cseppentettük, és vártuk, hogy telepek nőjenek. Meg kell jegyezni, hogy jelen esetben ez a módszer nem arra ad választ, hogy milyen baktériumok nőnek ki, hanem arra, hogy milyen számban jelennek meg. Azért, mert a táptalajon csak olyan baktériumok nőnek, amik a 16.
18 mintavételkor is életképesek voltak. Így ez a módszer torzít, mert szelektív, de mindig ugyanolyan mértékben. A 7. ábrán láthatóak a kinőtt telepek. 7. ábra: A termálvízből LB táptalajon kinőtt baktériumok száma Az 1. minta a visszasajtoló rendszer puffertartálya előttről származik, a fürdőből. Ezen összesen 1 telep számolható. A 2-es és 3-as számú minta a szivattyúk előtti puffertartályból származik, ezeken a táptalajokon nagyon sok telep nőtt. Az utolsó két minta már mind a rendszer tartály utáni pontjairól ered, a 4-es a szűrő előtt, itt 11 telepet látunk; az 5-ös a szűrő után, itt már újra csak 1 telepet számolhatunk. A biológiai vizsgálatokon kívül végeztünk kémiai vízminősítést is, különös tekintettel a fenolindex meghatározására (ami egy extrakciós eljárás) és a BTEX vegyületekre (benzol, toluol, etil-benzol, xilolok). 17.
19 5. Eredmények A szűrőkből vett mintából kivont DNS szekvenálás eredményét az 1. melléklet mutatja, és a 8. ábra szemlélteti. Szembetűnő, hogy a két minta baktérium flórája jelentősen eltérő. A gyorsan eltömődő (2 -es számú) szűrőn szokatlanul nagy százalékban vannak jelen Magnetospirillum nemzetségbe tartozó fajok. 8. ábra: Metagenomikai szekvenálás eredménye A metagenomikai szekvenálás eredménye arra mutat rá, hogy a gyorsan eltömődő szűrőn található egyedek kisebb változatosságot mutatnak, ellenben sokkal jobban dominánssá tudtak válni, mint a másik szűrő esetében. A kontroll (lassabban eltömődő) rendszer szűrőjén nagyon széles spektrumban találtunk fajokat, változatos nemzetségekből, azonban egyik faj sem tudott különösen dominánssá válni. A 2-es szűrőn talált baktériumok közül a négy legdominánsabb fajból három a Magnetospirillum nemzetségbe tartozik. Ezek Gram negatív, mikroaerofil (normál légközi oxigénnél kevesebb oxigénigényű), magnetotaktikus, spirillum morfológiával rendelkező baktériumok. A mágneses baktériumok jellemző tulajdonsága, hogy magnetoszómákat tartalmaznak. A magnetoszóma egy ferromágneses (állandó mágneses) nanokristályból és az ezt körülvevő biológiai membránból áll. A magnetoszómák rendszerint láncba vagy láncokba rendeződnek, de akadnak szétszórt kristályokat tartalmazó sejtek is. A baktériumsejt a benne lévő mágneses kristálylánc miatt úgy viselkedik, mint egy iránytű, azaz a Föld mágneses tere az erővonalakkal 18.
20 párhuzamos irányba forgatja az egész sejtet. A környező mágneses tér csak a sejt passzív irányulását biztosítja, a baktérium mozgását nem. (Pósfai, 2009) Jellemző továbbá, hogy anyagcseréjük során aromás vegyületeket bontanak. A közösség legdominánsabb tagjai között van a Dechloromonas aromatica is, amely ahogy a neve is mutatja szintén aromás vegyületek bontásából jut energiához. A Petri-csészén való szélesztés azt mutatta, hogy mindkét rendszer esetében a baktériumok a visszasajtoló kút előtti puffertartályban jelennek meg igen nagy számban, és a tartály utáni szakaszokon szintén kimutathatók. Az akkreditált laboratórium által végzett kémiai vízminősítés eredménye az 9. ábrán látható. 9. ábra: Kémiai vízminősítés eredménye A fenolindex értéke az 1-es szűrő vizének 15 µg/l, míg a 2-es szűrő vizének 2238 µg/l. Ugyanígy, a kémiai oxigénigénye, EPH, TPH értéke és a BTEX vegyületek mennyisége is jóval magasabb a 2-es szűrőn áthaladó fluidumnak, mint az 1-es visszasajtoló kút vizének. Ennek a kémiai vízvizsgálatnak a fényében azt állapítottuk meg, hogy a víz aromás vegyület tartalma alapvetően meghatározza a visszasajtoló rendszer felszíni berendezésein megjelenő flórát. Ha a fluidum kémiai oxigénigénye, fenolindexe, BTEX vegyület tartalma magas, bizonyos baktériumok teret tudnak nyerni más baktériumokkal szemben, így dominánssá tudnak válni, és akár biofilmet is képesek képezni. A 19.
21 megjelenő biofilm pedig képes eltömíteni a csővezetékrendszer és a visszasajtolómű szűrőit. Továbbá, amikor kisebb a vízfelhasználás, és ezért a visszasajtolás is lassabb ütemben zajlik, több időt tartózkodik a fluidum a felszíni rendszerekben. Ilyen esetben a megnövekedett tartózkodási idő miatt a baktériumoknak több idejük van szaporodni, illetve biofilmet képezni a szűrőkön. Emiatt akár naponta többször is szűrőt kell cserélni, mert a szűrő annyira eltömődik, hogy sokkal nagyobb nyomásra van szükség a fluidum keresztüláramoltatásához. A legtöbb esetben az elhasznált szűrőt nem lehet tisztítani és nem lehet újra felhasználni, mert annyira agresszív az eltömődés. Így tehát a vizet kell kezelnünk, fertőtlenítenünk. Tanszékünk laboratóriumában lehetőségem volt az ultraibolya sugárzás termálvízben élő baktériumokra gyakorolt hatásait vizsgálni. A kísérlet során termálvizet cseppentettem LB táptalajra. A Petri-csészéket páronként 25 C, 40 C és 55 C-on inkubáltam, 48 óráig. Minden hőmérsékleten történő inkubálás előtt az egyik Petri-csészét 5 másodpercnyi UV sugárzásnak tettem ki. Így meg tudtam figyelni, hogy különböző hőmérsékleten tapasztalható-e telepszámban tapasztalható csökkenés. A 40 C-on inkubált lemezek láthatók a 10. ábrán. Az UV kezelés nélküli lemezen nagyon sok telep számlálható (100-nál több), a kezelt lemezen ezzel szemben csupán csak ábra: 40 C-on inkubált lemezek. UV kezelés nélküli (balról) és 5 másodperces UV kezelésű (jobbról) A kísérlet eredménye az, hogy hőmérséklettől függetlenül az ultraibolya sugárzásnak jelen esetben is effektív, általános antibakteriális hatása van. 20.
22 6. Következtetés A víz felszínen való tartózkodását a lehető legrövidebbre kell fogni és a geotermikus rendszerek tervezésénél figyelemmel kell lenni, hogy ne alakuljanak ki a rendszerben pangó vizes zónák. A tartózkodási időn kívül meglehetősen fontos szerepe van a kitermelt víz kémiai összetételének is. Mivel a víz nem csak élettér a mikrobák számára, hanem a tápanyagaik forrása is, nem meglepő, hogy egy olyan termálvízben, amely magas koncentrációban tartalmaz aromás vegyületeket (benzol, fenol), olyan baktériumokat találtunk meglehetősen nagy számban, amelyeknek ezen aromás vegyületek a táplálékaik. A jövőben létesítendő geotermikus rendszerek tervezésekor célszerű figyelembe venni a kitermelt víz kémiai tulajdonságait is, különösen azon esetekben, ahol számítani lehet a baktériumok megjelenésére. Ez azt is jelenti, hogy a megjelenő biológiai komponensek eltüntetésére megoldást kell találnunk, amely könnyebb, ha a tervezéskor számításba kerül, és nem utólag kell módosítani a rendszert. A megjelent baktériumok eltávolítására a rendszerből valamilyen vízkezelési módszerrel tudunk reagálni Vízkezelési lehetőségek (Halász et al., 2012 alapján) Fertőtlenítés sugárkezeléssel A rendszerben elhelyezett UV lámpákból kilépő ultraibolya sugárzás a vízben gyököket generál, ami elpusztítja a mikroorganizmusokat. Előnye, hogy semmilyen vegyi anyagot nem juttatunk a vízbe. Nem szelektív módszer, azaz mindenféle élőlényt elpusztít, de drága és csak helyi hatású. A kezelés helyétől távolabb már nem hatásos Vízfertőtlenítés ózonos kezeléssel Nagyhatékonyságú oxidációs eljárás. Az ózon környezeti hőmérsékleten reagál a vízzel, ennek során oxidatív gyökök keletkeznek. Ezek erélyes oxidálószerek, a vízben előforduló összes oxidálható anyagot képesek átalakítani, úgy, hogy a végtermék CO 2 és H 2 O. Így a környezet és az ember számára is ártalmatlan komponensek jönnek létre. 21.
23 A módszer hátránya, hogy ózont nem lehet tárolni, így helyben kell előállítani, ami drága; és a csöveket is károsíthatja Forróvizes fertőtlenítés: Vízminőségtől független, megbízható eljárás. Az épületgépészetben bevett módszer, hogy havonta az egész fűtési rendszert 75 C fölé melegítik, csírátlanítás céljából. Meglehetősen nagy az energiaigénye, de lévén, hogy geotermikus energiáról van szó, előfordulhat, hogy ez kézenfekvő opció. Az olyan módszerek, amelyeknél valamilyen nehézfémet, vagy klórt, esetleg más vegyi anyagot használunk a tisztításra, szóba sem jöhet, mert nem szennyezhetjük a visszasajtolandó vizet, sem környezetünket. Van olyan módszer is, ahol meghatározzák a legnagyobb mértékű szennyezést okozó baktériumot, és célzottan az ellen kezelik a rendszert. Ha például olyan baktérium okozza a legnagyobb gondot, amely obligát anaerob (szigorúan oxigénmentes környezetben él), akkor megoldható a vízkezelés buborékoltatással. Azonban jelen esetben, a rendszer biológiai komplexsége miatt figyelembe kell venni a kezeléskor, hogy ha egy célzott probléma (baktérium) ellen teszünk lépéseket, akkor ezzel esetleg teret adhatunk a korábban háttérbe szoruló másik baktériumoknak. 22.
24 Irodalomjegyzék 1. BUCKLING, A., HARRISON, F., VOS, M., BROCKHURST, M. A., GARDNER, A., WEST, S. A., GRIFFIN, A. (2007) Siderophore-mediated Cooperation and Virulence in Pseudomonas aeruginosa FEMS Microbiology Ecology, 62: p DÖVÉNYI P., DRAHOS D., LENKEY L. (2001) Magyarország geotermikus energia -potenciáljának feltérképezése a felhasználás növelése érdekében. Hőmérsékleti viszonyok. Jelentés a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat részére. ELTE, Geofizikai Tanszék o. 3. DÖVÉNYI P. (2008) A Kárpát-medence geotermikus és hévízföldtani adottságai. IV. kisteleki szakmai fórum 4. FOX, A., STEWART, G. C., WALLER, L. N., FOX, K. F., HARLEY, W. M., PRICE, R. L. (2003) Carbohydrates and glycoproteins of Bacillus anthracis and related bacilli: targets for biodetection, Fig.1 Journal of Microbiological Methods, 54: p HALÁSZ J., HANNUS I., KIRICSI I. (2012) Környezetvédelmi technológia. JATE Press, Szeged 6. IMRE L., BITAI A., HECKER G. (2001) Megújuló energiaforrások. Egyetemi jegyzet, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest 7. JEFFERSON, K. K. (2004) What drives bacteria to produce a biofilm? FEMS Microbiology Letters, 236: p LORBERER Á. (2004) A geotermális energiahasznosítás hazai fejlesztési koncepciója 2010-ig. Jelentés a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium részére, VITUKI, 97. o. 9. MÁDLNÉ SZŐNYI J. (2010) A geotermikus energia. Grafon kiadó 10. MÁDLNÉ SZŐNYI J., LENKEY L., HÁMOR T., RYBACH L., ZSEMLE F. (2008) A geotermikus energiahasznosítás nemzetközi és hazai helyzete, jövőbeni lehetőségei Magyarországon Ajánlások a hasznosítást előremozdító kormányzati lépésekre és háttértanulmány. 11. MALATE, R. C. M. (2003) Management of geothermal resources: PNOC-EDC experience. IGC2003 Short Course. The United Nation University. Geothermal Training Programme. Reykjavík, Iceland. p
25 12. MARÓTI G., KONDOROSI É., BÍRÓ T. (2011) Biomassza-alapú energiák innovációjának genomikai megközelítései. Gazdálkodás, 55. évfolyam, szám, o. 13. NATIONAL RESEARCH COUNCIL, COMMITTEE OF METAGENOMICS (2007) The new Science of Metagenomics: Revealing the Secrets of Our Microbal Planet. The National Academies Press, Washington DC, USA 14. NYITRAY L. (2013) Géntechnológia és fehérjemérnökség. Elektronikus jegyzet, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest 15. PATTANTYÚS Á. G. (1983) A gépek üzemtana. Műszaki könyvkiadó, Budapest 16. PÓSFAI M. (2009) Mágneses baktériumok Fizikai Szemle, 2009/ o. 17. STEFÁNSSON, V. (1997) Geothermal Reinjection Experience. Geothermics, 26: p SZANYI J., KÓBOR B., KURUNCZI M., MEDGYES T. (2012) BAROSS-DA 07-DA-INNO számú pályázat zárójelentés. GEKKO Alapítvány, Kézirat 19. SZANYI J., KÓBOR B., KURUNCZI M., MEDGYES T. (2013) Korszerű technológiák a termálvíz visszasajtolásban Kutatási eredmények és gyakorlati tapasztalatok. InnoGeo Kft., Szeged 20. TAYLOR, T. J., VAISMAN, I. I. (2010) Discrimination of thermophilic and mesophilic proteins Computational Structural Bioinformatics Workshop, 2009, Washington DC, USA 24.
26 Mellékletek: Species Abundancia (%) 1-es szűrő 2-es szűrő Acidovorax avenae 0, , Acidovorax citrulli 0, , Acidovorax sp. JS42 0, , Aeromonas hydrophila 0, , Albidiferax ferrireducens 0, , Alkalilimnicola ehrlichii 0, , alpha proteobacterium BAL199 0, , Aromatoleum aromaticum 0, , Azoarcus sp. 0, , Azoarcus sp. BH72 1, , Azospirillum sp. 0, , Azospirillum sp. B510 0, , Candidatus Accumulibacter phosphatis 0, , Chromobacterium violaceum 0, , Cupriavidus metallidurans 0, , Dechloromonas aromatica 0, , Erythrobacter litoralis 1, , Erythrobacter sp. 1, , Erythrobacter sp. NAP1 1, , Halothiobacillus neapolitanus 0, , Janthinobacterium sp. Marseille 0, , Leptothrix cholodnii 1, , Magnetospirillum gryphiswaldense 0, , Magnetospirillum magneticum 0, , Magnetospirillum magnetotacticum 0, , Methylibium petroleiphilum 2, , Methylobacillus flagellatus 0, , Methylococcus capsulatus 0, , Novosphingobium aromaticivorans 1, , Parvibaculum lavamentivorans 0, , Polaromonas sp. JS666 0, , Pseudomonas aeruginosa 0, , Ralstonia solanacearum 0, , Rhodobacter sphaeroides 0, , Rhodopseudomonas palustris 1, , Rhodospirillum centenum 0, , Rhodospirillum rubrum 0, ,
27 Roseomonas cervicalis 0, , Sphingomonas wittichii 0, , Sphingopyxis alaskensis 0, , Thauera sp. MZ1T 0, , Thioalkalivibrio sulfidophilus 0, , Thiobacillus denitrificans 0, , unassigned 12, , Variovorax paradoxus 0, , Verminephrobacter eiseniae 0, , melléklet: A leggyakrabban előforduló fajok (betűrendben) 26.
(GAZDÁLKODÁSI GYAKORLAT)
A DÉLALFÖLDI JÓ TERMÁLVÍZ (GAZDÁLKODÁSI GYAKORLAT) Szanyi János Szegedi Tudományegyetem, Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék szanyi@iif.u-szeged.hu Tartalom Geotermikus adottságok a Dél-alföldön
RészletesebbenGépészmérnök. Budapest 2009.09.30.
Kátai Béla Gépészmérnök Budapest 2009.09.30. Geotermikus energia Föld belsejének hőtartaléka ami döntően a földkéregben koncentrálódó hosszú felezési fl éi idejű radioaktív elemek bomlási hőjéből táplálkozik
RészletesebbenTERMÁLVÍZ VISSZASAJTOLÁSBAN
KORSZERU TECHNOLÓGIÁK A TERMÁLVÍZ VISSZASAJTOLÁSBAN KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÉS GYAKORLATI TAPASZTALATOK 2013 Tartalomj egyzék Kóbor B, Kurunczi M, Medgyes T, Szanyi ], 1 Válságot okoz-e a visszasajtolás? 9
RészletesebbenA baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire pár mikrométeres mikroorganizmusok. Változatos megjelenésűek: sejtjeik gömb, pálcika, csavart stb.
BAKTÉRIUMOK A baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire pár mikrométeres mikroorganizmusok. Változatos megjelenésűek: sejtjeik gömb, pálcika, csavart stb. alakúak lehetnek. A mikrobiológia egyik ága,
RészletesebbenHajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.
Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő
RészletesebbenGeotermikus fűtési rendszerek - egy műküdő rendszer tapasztalatai
Hódmezővásárhelyi Vagyonkezelő és Szolgáltató ZRt. Geotermikus fűtési rendszerek - egy műküdő rendszer tapasztalatai Készítette: Ádók János, igazgatóság elnöke Hódmezővásárhely, 2012. december Az előadás
RészletesebbenA hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme
A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme Horváth Szabolcs igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Budapest, 2010.
RészletesebbenTermálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban
NNK Környezetgazdálkodási,Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Iroda: 4031 Debrecen Köntösgátsor 1-3. Tel.: 52 / 532-185; fax: 52 / 532-009; honlap: www.nnk.hu; e-mail: nnk@nnk.hu Némethy
RészletesebbenA geotermális energia energetikai célú hasznosítása
Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért A geotermális energia energetikai célú hasznosítása Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Vajdahunyadvár,
RészletesebbenBIOFILMKÉPZŐ BAKTÉRIUMOK JELENTŐSÉGE TERMÁLVÍZ-VISSZASAJTOLÁSKOR
Műszaki Földtudományi Közlemények, 86. kötet, 2. szám (2017), pp. 104 113. BIOFILMKÉPZŐ BAKTÉRIUMOK JELENTŐSÉGE TERMÁLVÍZ-VISSZASAJTOLÁSKOR OSVALD MÁTÉ 1 MARÓTI GERGELY 2 PAP BERNADETT 2, 3 SZANYI JÁNOS
RészletesebbenA geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján
Magyar Mérnöki Kamara Geotermikus Energia Szakosztálya A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz
RészletesebbenA geotermia ágazatai. forrás: Dr. Jobbik Anita
A geotermia ágazatai forrás: Dr. Jobbik Anita A természetes geotermiks rendszer elemei hőforrás geotermiks flidm hőszállító közeg (víz) repedezett kőzet rezervoár Forrás: Dickson & Fanelli 2003 in Mádlné
RészletesebbenSzegedi Tudományegyetem Geotermia. Dr. Kiricsi Imre Dr. M. Tóth Tivadar
Szegedi Tudományegyetem Geotermia Dr. Kiricsi Imre Dr. M. Tóth Tivadar A geotermia szerepe a SZTE-n -Oktatás - Kutatás - Szolgáltatás - Hazai és nemzetközi együttműködések - Sikeres pályázatok konzorciumokban
RészletesebbenGeotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek
Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Tartalom 1. Mi a geotermikus energiahasznosítás? 2. A geotermikus energiahasznosítás
RészletesebbenMélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával
2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:
RészletesebbenA nitrifikáció folyamatát befolyásoló tényezők vizsgálta ivóvízelosztó rendszerekben
A nitrifikáció folyamatát befolyásoló tényezők vizsgálta ivóvízelosztó rendszerekben Szerző: Nagymáté Zsuzsanna (II. éves PhD hallgató) Témavezető: Márialigeti Károly Eötvös Loránd Tudományegyetem Mikrobiológia
RészletesebbenINFORMÁCIÓS NAP Budaörs 2007. április 26. A geotermális és s geotermikus hőszivattyh szivattyús energiahasznosítás s lehetőségei a mezőgazdas gazdaságbangban Szabó Zoltán gépészmérnök, projektvezető A
RészletesebbenMARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFOM
MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MA RKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARK ETINFO MARKETINFO MARKETINFO
RészletesebbenA GEOTERMIKUS ENERGIAHASZNOSÍTÁS INNOVÁCIÓS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON KERÉKGYÁRTÓ TAMÁS
Műszaki Földtudományi Közlemények, 86. kötet, 2. szám (2017), pp. 62 66. A GEOTERMIKUS ENERGIAHASZNOSÍTÁS INNOVÁCIÓS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON KERÉKGYÁRTÓ TAMÁS Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Miskolci
RészletesebbenAZ ÉLET DIADALA NAPHARCOS MAGAZIN. A Napharcos különlegessége és egyedisége. Napharcos biológiai sejtjavító specialista. Légy erős, élj hosszan!
Napharcos biológiai sejtjavító specialista NAPHARCOS MAGAZIN 2014 november, 1. évfolyam. III. szám Légy erős, élj hosszan! Legyen több élet a napjaidban és több nap az életedben! AZ ÉLET DIADALA A Napharcos
RészletesebbenMTBE degradációja mikrobiális rendszerekben
MTBE degradációja mikrobiális rendszerekben Kármentesítés aktuális kérdései Dr. Bihari Zoltán Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Biotechnológiai Intézet 2011. március 17, Budapest Az MTBE fizikokémiai
RészletesebbenKőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja
Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja Kis Ágnes 1,2, Laczi Krisztián, Tengölics Roland 1, Zsíros Szilvia 1, Kovács L. Kornél 1,2, Rákhely Gábor 1,2, Perei Katalin 1 1 Szegedi Tudományegyetem,
RészletesebbenA magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok
A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok GeoDH Projekt, Nemzeti Workshop Kujbus Attila, Geotermia Expressz Kft. Budapest,
RészletesebbenVízkezelések hatása a baktériumközösségek összetételére tiszta vizű rendszerekben- az ivóvíz
Vízkezelések hatása a baktériumközösségek összetételére tiszta vizű rendszerekben- az ivóvíz Készítette: Korányi Erika Környezettan Alapszakos Hallgató Témavezető: Majorosné Dr. Tóth Erika Mikrobiológia
RészletesebbenA GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI
A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI
RészletesebbenGeotermikus fűtési rendszerek - egy működő rendszer tapasztalatai
Hódmezővásárhelyi Vagyonkezelő és Szolgáltató ZRt. Geotermikus fűtési rendszerek - egy működő rendszer tapasztalatai Készítette: Ádók János, igazgatóság elnöke Hódmezővásárhely, 2014. november Az előadás
RészletesebbenA használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és
RészletesebbenPorózus geotermikus rezervoárok kutatása Szeged térségében K+F keretében
Ferdítéses, felületnövelt kútkiképzési- és működtetési-technológia fejlesztése porózus rezervoárra települő geotermikus kitermelő-visszasajtoló rendszerben GINOP-2.1.1-15.2016.00970 Porózus geotermikus
RészletesebbenGeotermikus energia. Előadás menete:
Geotermikus energia Előadás menete: Geotermikus energia jelentése Geotermikus energia fajtái felhasználása,világ Magyarország Geotermikus energia előnyei, hátrányai Készítette: Gáspár János Környezettan
RészletesebbenBioinformatika - egészséges környezet, egészséges élelmiszer
CESCI - III. SZENTGOTTHÁRDI SZLOVÉN MAGYAR FÓRUM Bioinformatika - egészséges környezet, egészséges élelmiszer Pannon Bio-Innováció Kft Taller János, PhD ügyvezető Szentgotthárd, 2017. május 23. 1 Pannon
RészletesebbenA GEOTERMIKUS ENERGIA
A GEOTERMIKUS ENERGIA Mi is a geotermikus energia? A Föld keletkezése óta létezik Forrása a Föld belsejében keletkező hő Nem szennyezi a környezetet A kéreg 10 km vastag rétegében 6 10 26 Joule mennyiségű
RészletesebbenNemzeti adottságunk a termálvízre alapozott zöldséghajtatás. VZP konferencia Előadó: Zentai Ákos Árpád-Agrár Zrt.
Nemzeti adottságunk a termálvízre alapozott zöldséghajtatás VZP konferencia Előadó: Zentai Ákos Árpád-Agrár Zrt. Termálvíz, mint az emberi kultúra bölcsője Vértesszőlősi ember (350000 éves Homo erectus/sapiens
RészletesebbenGeoDH EU Projekt. Budapest 2014. november 5. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz Kft.
GeoDH EU Projekt Budapest 2014. november 5. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz Kft. Geotermikus Távfűtő Rendszerek Európában GeoDH Geotermikus projektek tervezése és a N technológiák üzemeltetése
RészletesebbenA klórozás hatása a vizek mikrobaközösségeire. Készítette: Vincze Ildikó Környezettan BSc Témavezető: dr. Makk Judit Mikrobiológia Tanszék
A klórozás hatása a vizek mikrobaközösségeire Készítette: Vincze Ildikó Környezettan BSc Témavezető: dr. Makk Judit Mikrobiológia Tanszék A víz Az élet alapja, tápanyagforrás Az ivóvíz nélkülözhetetlen
RészletesebbenGeotermikus alapú kombinált alternatív energetikai rendszertervek a Dél-alföldi Régióban. Dr. Kóbor Balázs SZTE / InnoGeo Kft
Geotermikus alapú kombinált alternatív energetikai rendszertervek a Dél-alföldi Régióban Dr. Kóbor Balázs SZTE / InnoGeo Kft Geometry of the sediments of the Carpathian Basin Hőmérséklet eloszlás a felső-pannóniai
RészletesebbenINDIKÁTOR MIKROORGANIZMUSOK
INDIKÁTOR MIKROORGANIZMUSOK Mohácsiné dr. Farkas Csilla Indikátor vagy jelző mikroflóra Jelentősége: jelenlétükből következtetni lehet az élelmiszert ért szennyezés tényére ill. mértékére, fejlődésükhöz
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra
RészletesebbenHÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?
HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus
Részletesebben4.4 BIOPESZTICIDEK. A biopeszticidekről. Pécs Miklós: A biotechnológia természettudományi alapjai
4.4 BIOPESZTICIDEK A mezőgazdasági termelésnél a kártevők irtásával, távoltartásával növelik a hozamokat. Erre kémiai szereket alkalmaztak, a környezeti hatásokkal nem törődve. pl. DDT (diklór-difenil-triklór-etán)
RészletesebbenAnaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel készítette: Felföldi Edit környezettudomány szakos
RészletesebbenSZAKVÉLEMÉNY. Aqua RO ivóvíz utótisztító kisberendezés család egészségügyi szempontú alkalmazhatósága OKI ikt. sz.: 7077/2009 2010. január 26.
SZAKVÉLEMÉNY Aqua RO ivóvíz utótisztító kisberendezés család egészségügyi szempontú alkalmazhatósága OKI ikt. sz.: 7077/2009 2010. január 26. Az Eu Provident Kft. (4026 Debrecen, Mester u. 39) véleményünket
RészletesebbenTejsavbaktériumok és Bifidobaktériumok meghatározására alkalmazott módszerek összehasonlító vizsgálata
Tejsavbaktériumok és Bifidobaktériumok meghatározására alkalmazott módszerek összehasonlító vizsgálata Hucker A. 1, Kőrösi T. 1, Bieberné Á. 1, Császár G. 1, Süle J. 2, Varga L. 2 1 Magyar Tejgazdasági
RészletesebbenSzanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence
Magyarországi geotermikus energia hasznosítás eredményei, lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Bányászat és Geotermia 2009,
RészletesebbenA projekt rövidítve: NANOSTER A projekt időtartama: 2009. október 2012. december
A projekt címe: Egészségre ártalmatlan sterilizáló rendszer kifejlesztése A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt időtartama: 2009. október 2012. december A konzorcium vezetője: A konzorcium tagjai: A
Részletesebbenlehetőségei és korlátai
A geotermikus energia hasznosítás lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Utak a fenntarható fejlődés felé, 2010. 01. 20. Tartalom
RészletesebbenBevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András
Vizsgakövetelmények Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések
RészletesebbenA geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap
A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Buday Tamás Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék 2011. május 19. A geotermikus
RészletesebbenKlórozott szénhidrogénekkel szennyezett talajok és talajvizek kezelésére alkalmazható módszerek
Klórozott szénhidrogénekkel szennyezett talajok és talajvizek kezelésére alkalmazható módszerek Készítette: Durucskó Boglárka Témavezető: Jurecska Laura 2015 Téma fontossága Napjainkban a talaj és a talajvíz
RészletesebbenGEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN
GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN Bobok Elemér Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet 2012. február 17. Helyzetkép a világ geotermikus energia termeléséről és hasznosításáról Magyarország természeti adottságai,
RészletesebbenKorszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata
Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter
RészletesebbenNagytisztaságú ózonos víz felhasználása a szőlőültetvényekben
kft Nagytisztaságú ózonos víz felhasználása a szőlőültetvényekben Az ieog ( indirekt Elektrolízises Ózon Generátor ) ózonvizes technológia előnyei a hagyományos korona kisüléses ózongenerátor rendszerekkel
RészletesebbenGızmozdony a föld alatt A geotermikus energia
Gızmozdony a föld alatt A geotermikus energia Szanyi János Szegedi Tudományegyetem, Ásványtani, Geokémiai és Kızettani Tanszék szanyi@iif.u-szeged.hu Energia, Interdiszciplináris workshop ATOMKI, Debrecen,
RészletesebbenINDIKÁTOR MIKROORGANIZMUSOK
INDIKÁTOR MIKROORGANIZMUSOK Mohácsiné dr. Farkas Csilla Indikátor vagy jelző mikroflóra Jelentősége: jelenlétükből következtetni lehet az élelmiszert ért szennyezés tényére ill. mértékére, fejlődésükhöz
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1050/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az IVÓVÍZ-6 Üzemeltető és Szolgáltató Kft. Laboratóriuma (4405 Nyíregyháza, Tünde u. 18.) akkreditált
RészletesebbenPannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS IV. negyedévének időszaka január 15.
PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS 218. IV. negyedévének időszaka 219. január 15. 218. PannErgy Nyrt. Negyedéves termelési jelentés 218. IV. negyedév Bevezető: A PannErgy Nyrt. zöld energia termelését
RészletesebbenÚj termálprojektek, koncepciók, lehetőségek a Dél-Alföldön
Új termálprojektek, koncepciók, lehetőségek a Dél-Alföldön Dr. Kóbor Balázs tudományos főmunkatárs, SZTE Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter V-METER Kft. GEOMATRIX Kft. VENTOSUS Kft. A fejlesztés tevékenységei
RészletesebbenA geotermia új lehetősége Magyarországon: helyzetkép az EGS projektről
Dr. Kovács Imre EU FIRE Kft. A geotermia új lehetősége Magyarországon: helyzetkép az EGS projektről KUTATÁS ÉS INNOVÁCIÓ A GEOTERMIÁBAN II. Magyar Mérnöki Kamara Geotermikus Szakosztály XI. Szakmai Napja
RészletesebbenAZ EMBERI MIKROBIOM: AZ EGYÉN, MINT SAJÁTOS ÉLETKÖZÖSSÉG Duda Ernő
AZ EMBERI MIKROBIOM: AZ EGYÉN, MINT SAJÁTOS ÉLETKÖZÖSSÉG Duda Ernő Az NIH, az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Hivatala (az orvosi- és biológiai kutatásokat koordináló egyik intézmény) 2007 végén
RészletesebbenTalaj mikrobiális biomasszatartalom. meghatározásának néhány lehetősége és a módszerek komparatív áttekintése
Talaj mikrobiális biomasszatartalom mennyiségi meghatározásának néhány lehetősége és a módszerek komparatív áttekintése A talajminőség és a mikrobiális biomassza kapcsolata A klasszikus talajdefiníciók
RészletesebbenEGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16.
2 0 1 1 EGS Magyarországon Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. TARTALOM Geotermális energia felhasználási lehetőségek Geotermális villamos erőmű és a NER300 program 2 I. RÉSZ Geotermális
RészletesebbenHőszivattyús rendszerek
Hőszivattyús rendszerek A hőszivattyúk Hőforrások lehetőségei Alapvetően háromféle környezeti közeg: Levegő Talaj (talajkollektor, talajszonda) Talajvíz (fúrt kút) Egyéb lehetőségek, speciális adottságok
RészletesebbenMi az ÓZON és hogyan hat?
Mi az ÓZON és hogyan hat? Az ÓZON egy háromatomos oxigén molekula. Az ÓZON, kémiailag nagyon aktív instabil gáz. Ha baktériummal, vagy szagmolekulával találkozik, azonnal kölcsönhatásba lép azokkal. Ez
RészletesebbenA ferrát-technológia klórozással szembeni előnyei a kommunális szennyvizek utókezelésekor
A ferrát-technológia klórozással szembeni előnyei a kommunális szennyvizek utókezelésekor Gombos Erzsébet PhD hallgató ELTE TTK Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ Környezettudományi Doktori
RészletesebbenÉpületgépészeti energetikai rendszerterv (ERT) az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások használata tükrében
Épületgépészeti energetikai rendszerterv (ERT) az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások használata tükrében Az épületgépészeti energetikai tervezés kezdeti problémái - a tervezés ritkán rendszerelvű
RészletesebbenA ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN
A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:
Részletesebbena NAT-1-1280/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1280/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Laboratóriumi Decentrum/Osztály
RészletesebbenA kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén
A kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén TET 08 RC SHEN Projekt Varga Terézia junior kutató Dr. Bokányi Ljudmilla egyetemi docens Miskolci
RészletesebbenTALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
RészletesebbenMolekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén
Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Dr. Dallmann Klára A molekuláris biológia célja az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű
RészletesebbenMTA Energiatudományi Kutatóközpont
MTA Energiatudományi Kutatóközpont A szén-dioxid biztonságos felszín alatti tárolását befolyásoló rövid és hosszú távú ásványtani-geokémiai átalakulások vizsgálata és a felszínre kerülés monitorozása Breitner
RészletesebbenVÍZÜGYI KUTATÁSOK A FENNTARTHATÓSÁG JEGYÉBEN
VÍZÜGYI KUTATÁSOK A FENNTARTHATÓSÁG JEGYÉBEN Dr. Galambos Ildikó Pannon Egyetem, Soós Ernő Víztechnológiai Kutató-Fejlesztő Központ Hogyan tovább Magyarország az Európai Unióban, a globális világban? 2017.
RészletesebbenA projekt rövidítve: NANOSTER A projekt idıtartama: 2009. október 2012. december
A projekt címe: Egészségre ártalmatlan sterilizáló rendszer kifejlesztése A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt idıtartama: 2009. október 2012. december A konzorcium vezetıje: A konzorcium tagjai: A
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1280/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1280/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Laboratóriumi
RészletesebbenMegbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló
RészletesebbenVízben oldott antibiotikumok (Fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása
Vízben oldott antibiotikumok (Fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása Doktori beszámoló 1. félév Készítette: Tegze Anna Témavezető: Dr. Takács Erzsébet Tartalomjegyzék Bevezetés: Gyógyszerhatóanyagok
RészletesebbenFerrát-technológia alkalmazása biológiailag tisztított szennyvizek kezelésére
Ferrát-technológia alkalmazása biológiailag tisztított szennyvizek kezelésére Gombos Erzsébet Környezettudományi Doktori Iskola II. éves hallgató Témavezető: dr. Záray Gyula Konzulens: dr. Barkács Katalin
RészletesebbenA FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.
A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1280/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Laboratóriumi
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAT-1-1280/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Laboratóriumi Osztály Környezetmikrobiológiai Laboratórium
RészletesebbenGeotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter
Geotermikus távhő projekt modellek Lipták Péter Geotermia A geotermikus energia három fő hasznosítási területe: Közvetlen felhasználás és távfűtési rendszerek. Elektromos áram termelése erőművekben; magas
RészletesebbenMEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ KINYERÉSÉRE
MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ MASZESZ Ipari Szennyvíztisztítás Szakmai Nap 2017. November 30 Lakner Gábor Okleveles Környezetmérnök Témavezető: Bélafiné Dr. Bakó Katalin
RészletesebbenHogyan bányásszunk megújuló (geotermikus) energiát?
ORSZÁGOS BÁNYÁSZATI KONFERENCIA Egerszalók, 2016. november 24-25. avagy mennyire illik a geotermikus energia a bányatörvénybe? SZITA Gábor elnök Magyar Geotermális Egyesület 1. Hogyan bányásszuk az ásványi
RészletesebbenBiomassza alapú bioalkohol előállítási technológia fejlesztése metagenomikai eljárással
Biomassza alapú bioalkohol előállítási technológia fejlesztése metagenomikai eljárással Kovács Zoltán ügyvezető DEKUT Debreceni Kutatásfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. Problémadefiníció Első generációs
RészletesebbenPannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS II. negyedévének időszaka július 15.
PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS II. negyedévének időszaka július 15. PannErgy Nyrt. Negyedéves termelési jelentés II. negyedév Bevezető: A PannErgy Nyrt. zöld energia termelését és hasznosítását
RészletesebbenA mórahalmi székhelyű SeqOmics Biotechnológia Kft. Élelmiszerbiztonsági Laboratóriuma vállalja
A mórahalmi székhelyű SeqOmics Biotechnológia Kft. Élelmiszerbiztonsági Laboratóriuma vállalja élelmiszerek és környezeti minták, ivóvíz valamint kozmetikai szerek szabványos mikrobiológiai módszerekkel
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1437/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai
RészletesebbenBiológiai biztonság: Veszély: - közvetlen - közvetett
Biológiai biztonság Biológiai biztonság: Minden biológiai anyag potenciálisan kórokozó és szennyező; a biológiai biztonság ezen biológiai anyagok hatásaira (toxikus hatások, fertőzések) koncentrál és célja
RészletesebbenKerozinnal szennyezett terület hidraulikai, vízminőségi és mikrobiológiai szempontú vizsgálata
Kerozinnal szennyezett terület hidraulikai, vízminőségi és mikrobiológiai szempontú vizsgálata Máthé Ágnes Réka Eötvös Loránd Tudományegyetem Környezettudomány MSc 2015 Témavezetők: Kovács József és Kőhler
RészletesebbenLegionella baktériumok előfordulása természetes és mesterséges vízi környezetekben, monitorozás
Legionella baktériumok előfordulása természetes és mesterséges vízi környezetekben, monitorozás Mintavételi helyek kiválasztása vízből és levegőből Reskóné Dr. Nagy Mária KVI-Plusz Kft. Legionella új közegészségügyi
RészletesebbenA MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök
A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002
RészletesebbenAz enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.
Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés
RészletesebbenKözép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.
Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,
RészletesebbenA levegő Szerkesztette: Vizkievicz András
A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék,
RészletesebbenA biotechnológia alapjai A biotechnológia régen és ma. Pomázi Andrea
A biotechnológia alapjai A biotechnológia régen és ma Pomázi Andrea A biotechnológia fogalma Alkalmazott biológia A fogalom állandó változásban van A biológia és a biotechnológia közötti különbség a méretekben
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenGeotermikus Energiahasznosítás. Készítette: Pajor Zsófia
Geotermikus Energiahasznosítás Készítette: Pajor Zsófia Geotermikus energia nem más mint a föld hője Geotermikus energiának nevezzük a közvetlen földhő hasznosítást 30 C hőmérséklet alatt. Geotermikus
RészletesebbenMIKROBIÁLIS BIOFILMEK
MIKROBIÁLIS BIOFILMEK ELEKTRONMIKROSZKÓPIAI VIZSGÁLATA Makk Judit EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM MIKROBIOLÓGIAI TANSZÉK BUDAPEST Mikrobiális biofilmek Baktériumok gombostű felszínén Mikrobiális biofilmek
RészletesebbenÉter típusú üzemanyag-adalékok mikrobiális bontása: a Methylibium sp. T29 jelű, új MTBE-bontó törzs izolálása és jellemzése
Éter típusú üzemanyag-adalékok mikrobiális bontása: a Methylibium sp. T29 jelű, új MTBE-bontó törzs izolálása és jellemzése Doktori értekezés tézisei Szabó Zsolt Témavezető: Dr. Bihari Zoltán vezető kutató
RészletesebbenA BAKTÉRIUMOK SZAPORODÁSA
5. előadás A BAKTÉRIUMOK SZAPORODÁSA Növekedés: a baktérium új anyagokat vesz fe a környezetből, ezeket asszimilálja megnő a sejt térfogata Amikor a sejt térfogat és felület közti arány megváltozik sejtosztódás
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1792/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Védelem-egészségügyi Igazgatóság Tudományos
Részletesebben