TARTALMI ÉS ELJÁRÁSBELI TUDNIVALÓK NÉMET NYELV KÖZÉPSZINT, EMELT SZINT

Átírás

1 nyomtatás TARTALMI ÉS ELJÁRÁSBELI TUDNIVALÓK NÉMET NYELV KÖZÉPSZINT, EMELT SZINT Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e kommunikációs céljait megvalósítani. A vizsga mindkét szinten írásbeli és szóbeli részből áll, és a négy nyelvi alapkészséget méri: olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség. A kommunikatív készségek alkalmazásához a nyelvhasználónak rendelkeznie kell megfelelő szókinccsel, és ismernie kell a nyelv struktúráját is. Ezért a nyelvtani és lexikai kompetenciát mindkét szinten külön vizsgarész keretében is mérjük. A vizsga egynyelvű, azaz közvetítési készséget nem mér. I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A/ KÉSZSÉGEK ÉS SZÖVEGFAJTÁK 1/52

2 1. Olvasott szöveg értése VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint 1.1 Készségek A vizsgázó képes az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben A vizsgázó képes az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben a lényeget (a szöveg célját) megérteni, eseménysorokat követni, kulcsinformációkat megérteni, a gondolatmenet lényegét megérteni, véleményeket, érvelést nagy vonalakban követni, egyes részinformációkat kiszűrni. a gondolatmenetet követni, véleményeket, érvelést követni, az információkat megfelelő részletességgel megérteni, a szerző álláspontjára következtetni, a szerző, illetve a szereplők érzéseire, érzelmeire következtetni. 1.2 A szöveg jellemzői Középszint A vizsgarészben használt szöveg autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett, VIZSGASZINTEK Emelt szint A vizsgarészben használt szöveg tartalma, szerkezete, nyelve világos, 2/52

3 tartalma, szerkezete, nyelve világos, Német tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához, rövid, egyszerű, hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, : rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos, hétköznapi nyelven íródott. hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb, konkrét vagy elvont témájú. VIZSGASZINTEK Középszint 1.3 Szövegfajták utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), Emelt szint tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, menetrend, prospektus, műsorfüzet), levelek, újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), ismeretterjesztő szövegek, 3/52

4 irodalmi szövegek. publicisztikai írások. 2. Nyelvhelyesség Középszint 2.1 Készségek A vizsgázó képes VIZSGASZINTEK Emelt szint A vizsgázó képes : az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására mondat- és szövegszinten, gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten. változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten. 2.2 A szöveg jellemzői VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint A vizsgarészben használt szöveg vagy A vizsgarészben használt szöveg szövegrészlet nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérő 4/52

5 feladatoknál, autentikus, esetleg szerkesztett, tartalma, szerkezete, nyelve világos, tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához, rövid, egyszerű, hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, : rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos, hétköznapi nyelven íródott. 3. Hallott szöveg értése hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb, konkrét vagy elvont témájú. VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint 3.1 Készségek A vizsgázó képes az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg A vizsgázó képes az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg témáját felismerni, lényegét megérteni, 5/52

6 kulcsfontosságú szavait megérteni, legalapvetőbb adatszerű információit kiszűrni, : gondolatmenetét nagy vonalakban követni, egyes tényszerű részinformációkat megérteni. : gondolatmenetét részleteiben is követni, megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni az egyes beszélők álláspontjára, megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni a beszélők érzelmeire és egymáshoz való viszonyára. Középszint A vizsgarészben használt szöveg VIZSGASZINTEK Emelt szint A vizsgarészben használt szöveg 3.2 A szöveg jellemzői autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel), tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, anyanyelvi beszélők közvetítésével hangzik el, egy vagy több beszélő közvetítésével hangzik el, akusztikai minősége kifogástalan, hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját, autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, 6/52

7 amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához, hétköznapi nyelven hangzik el, szinte kizárólag gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, lassú, de még normál beszédtempójú, a standard kiejtés(ek)nek megfelelő, tisztán artikulált, tartalmilag kifejezetten egyszerű, Középszint VIZSGASZINTEK Emelt szint hétköznapi nyelven hangzik el, alapvetően gyakran használt nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkezik, normál tempójú, a standard kiejtés(ek)hez közel álló, tartalmilag és szerkezetileg mérsékelten összetett. változatos nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkező, természetes, a szöveg jellegének megfelelően változatos tempójú, 3.3 Szövegfajták közérdekű bejelentések, közlemények (pl. pályaudvaron, repülőtéren, áruházban), tartalmilag és szerkezetileg összetett. rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok: útinformáció, nyitva tartás, menetrend), utasítások (pl. utcán, repülőtéren, pályaudvaron), médiaközlemények (pl. időjárás-jelentés, reklám, programismertetés, rövid hír), beszélgetések, telefonbeszélgetések, műsorrészletek, 7/52

8 riportok, interjúk, beszámolók. általános érdeklődésre számot tartó témáról szóló ismeretterjesztő szövegek. 4. Íráskészség 4.1 Készségek A vizsgázó képes Középszint VIZSGASZINTEK Emelt szint A vizsgázó képes a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt), a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd Témakörök című részt), : a személyével, illetve közvetlen környezetével kapcsolatos témákról írni, az adott témáról egyszerű kifejezéseket használva írni, egyszerű mondatokból álló rövid, összefüggő szöveget írni, a szöveg mondatai között lévő alapvető logikai kapcsolatokat egyszerű nyelvi eszközökkel (pl. a leggyakrabban használt kötőszavakkal) kifejezni, néhány egyszerű szerkezetet és alapvető helyesírási szabályt úgy használni, hogy a hibák ellenére érthető legyen a mondanivaló, 8/52

9 Középszint VIZSGASZINTEK Emelt szint ismert, köznapi témákról írni és véleményét is megfogalmazni, meglévő szókincsét változatosan használni, a szöveget megfelelően felépíteni és tagolni, a logikai viszonyok kifejezését szolgáló nyelvi eszközöket alkalmazni, a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet választani, az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni, egyszerű nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a helyesírási szabályokat általában biztonsággal alkalmazni. a megadott témákat általános nézőpontból is tárgyalni, álláspontját viszonylag árnyaltan, érvelését rendszerezetten kifejteni, a nyelvi eszközök széles skálájának változatos alkalmazásával összefüggő, megfelelően tagolt, logikusan felépített szöveget létrehozni, a nyelvtani struktúrákat valamint a helyesírás szabályait rendszerszerű hibák nélkül, nagy biztonsággal alkalmazni. VIZSGASZINTEK Középszint 4.2 Szövegfajták rövid személyes jellegű közlés (pl. üzenet, naplóbejegyzés), Emelt szint üdvözlőlap, 9/52

10 üdvözlőlap, Német meghívó, magánjellegű vagy intézménynek (pl. nyelviskolának) szóló levél. olvasói levél, cikk (diák)újság számára. 5. Beszédkészség 5.1 Készségek A vizsgázó képes Középszint VIZSGASZINTEK Emelt szint A vizsgázó képes a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt), a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök című részt), a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni), saját magáról és közvetlen környezetéről egyszerű, begyakorolt nyelvi eszközökkel röviden és többnyire érthetően megnyilatkozni, egyszerű, begyakorolt beszélgetésekben részt venni, kiszámítható, mindennapi helyzetekben rutin feladatokat megoldani (pl. vásárlás), érezhető akcentusa és esetenként akadozó beszédtempója ellenére többnyire érthetően beszélni, VIZSGASZINTEK 10/52

11 Középszint : Emelt szint az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan használni, és ezzel mondanivalójának nagy részét egyszerűen kifejezni, ismerős témáról folyó társalgásban részt venni, kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerülő feladatokat megoldani, viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni élményeiről és érzéseiről, érezhető akcentusa és esetleg lassú beszédtempója ellenére érthetően beszélni. folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet, gondolatait, álláspontját következetesen, folyamatosan kifejteni, a megadott témákat általánosabb nézőpontból is tárgyalni, folyamatosan és természetesen részt venni a különböző témájú társalgásokban, bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat sikeresen megoldani, elmagyarázni álláspontját, világosan érvelni, enyhe akcentusa ellenére természetes kiejtéssel, hanglejtéssel és normál beszédtempóban beszélni. B/ Témakörök Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése közép- és emelt szintre. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben előfordulnak. A középszinten felsorolt témakörök az emelt szintre is érvényesek. 11/52

12 TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család VIZSGASZINTEK Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Emelt szint 2. Ember és társadalom Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között A család szerepe az egyén és a társadalom életében Családi munkamegosztás, szerepek a családban, generációk együttélése Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem, házasság) Lázadás vagy alkalmazkodás; a tizenévesek útkeresése Előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése Az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében Az öltözködés mint a társadalmi hovatartozás kifejezése A fogyasztói társadalom, reklámok Társadalmi viselkedésformák TÉMAKÖR VIZSGASZINTEK Középszint 3. Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) Emelt szint A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása A lakóhely és környéke fejlődésének problémái Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? A természet és az ember harmóniája 12/52

13 vagy a természet megóvásáért? Időjárás A környezetvédelem lehetőségei és problémái 4. Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más országokban Hasonló események és hagyományok külföldi iskolákban Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód Napirend, időbeosztás A munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és más országokban, divatszakmák Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) Az étkezési szokások hazánkban és más országokban Ételspecialitások hazánkban és más országokban A kulturált étkezés feltételei, fontossága A szenvedélybetegségek A gyógyítás egyéb módjai TÉMAKÖR 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás Középszint Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport VIZSGASZINTEK Emelt szint A szabadidő jelentősége az ember életében A művészet szerepe a mindennapokban Szabadidősport, élsport, veszélyes sportok Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai Kulturális események 8. Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés A motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra 13/52

14 Nyaralás itthon, illetve külföldön 9. Tudomány és technika Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben Az idegenforgalom jelentősége A tudományos és technikai fejlődés pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre C/ Kommunikációs helyzetek és szándékok 1. Kommunikációs helyzetek A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban mindkét szinten. Helyzet Szerep Áruházban, üzletben, piacon Családban, családnál, baráti körben Étteremben, kávéházban, vendéglőben Hivatalokban, rendőrségen Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában Iskolában Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban Országhatáron Orvosnál Szolgáltató egységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.) Szünidei munkahelyen vevő vendéglátó, vendég vendég, egy társaság tagja ügyfél, állampolgár vendég tanuló, iskolatárs vendég, látogató, egy társaság tagja turista beteg, kísérő ügyfél munkavállaló Tájékozódás az utcán, útközben helyi lakos, turista 14/52

15 Telefonbeszélgetésben Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón) hívó és hívott fél utas, útitárs 2. A kommunikációs szándékok listája A táblázat azon kommunikációs szándékokat tartalmazza, amelyek nyelvi megvalósítása a középszintű vizsgán elvárható. Az egyes kommunikációs szándékokhoz a teljesség igénye nélkül gyűjtöttük a példákat. A két szint között mennyiségi és minőségi különbség van. Emelt szinten a vizsgázónak a középszint követelményeihez képest több kommunikációs szándékot kell nyelvileg megvalósítania, valamint árnyaltabban és igényesebben kell kifejeznie magát. Például a hála lehetséges kifejezése középszinten: Vielen Dank / Danke schön; emelt szinten: Ich bin Ihnen sehr dankbar. / Ich bedanke mich bei Ihnen dafür. Az utolsó csoportban található kommunikációs stratégiák felsorolása nem teljes, csak ajánlásnak tekinthető. 1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Példa Megszólítás és arra reagálás Hallo! / Entschuldigung! / Herr Krause! Ja, bitte! Köszönés, elköszönés és arra Guten Morgen / Guten Tag / Guten Abend! / Hallo Markus! Auf reagálás Wiedersehen! Tschüs! Bemutatkozás, bemutatás és ezekre Mein Name ist Peter Klein. / Das ist Karl Sommer. (Es) freut mich. reagálás Telefonbeszélgetésnél megszólítás, Hallo! / Ja, bitte? / (Hier) Kaufmann. Ich möchte Herrn Müller sprechen. bemutatkozás, más személy kérése, Auf Wiederhören! elköszönés és ezekre reagálás Levélben megszólítás, elbúcsúzás Lieber Manfred, / Sehr geehrte Damen und Herren, Herzliche Grüße / Mit freundlichen Grüßen Szóbeli üdvözletküldés Viele Grüße an Petra. Érdeklődés hogylét iránt és arra Wie geht es Ihnen? Danke, gut. reagálás Was fehlt Ihnen? Ich bin erkältet. Köszönet és arra reagálás Danke. Bitte. Bocsánatkérés és arra reagálás Entschuldigung! (Das) macht nichts. Gratuláció, jókívánságok és azokra Herzlichen Glückwunsch (zum Geburtstag)! / Frohe Weihnachten! / Gute reagálás Besserung! Danke. 15/52

16 2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Hála Sajnálkozás, csalódottság Öröm Elégedettség, elégedetlenség Csodálkozás Remény Félelem, aggodalom Bánat, elkeseredés Bosszúság Együttérzés Példa Vielen Dank. Schade. Ich freue mich über... / Toll! Das finde ich (nicht) gut. / Ich bin damit (nicht) zufrieden. Komisch! Ich hoffe,... Ich habe Angst, dass.. Ich bin traurig, weil... Das ärgert mich sehr. Es tut mir Leid, dass Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás Érdeklődés, érdektelenség Tetszés, nem tetszés Valaki igazának elismerése, el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés Példa Was meinst du dazu? Ich glaube... / Meiner Meinung nach... Ich interessiere mich für Sport. Das finde ich langweilig. Das gefällt mir (nicht). / Das mag ich (nicht). Du hast (nicht) Recht. Einverstanden. / Ich bin dafür / dagegen. Helyeslés, rosszallás Ich finde das (nicht) gut. Ellenvetés, ellenvetés visszautasítása Das stimmt nicht. / Doch! / Sie haben nicht Recht. Elismerés kifejezése, dicséret és arra reagálás Das ist toll. / Das hast du wirklich gut gemacht. / Der Fisch schmeckt phantastisch. Danke. Közömbösség Das ist mir egal. Ígéret Ich mache das schon! Akarat, szándék, terv Ich will... / Ich möchte... / Ich habe vor,... Kívánság, óhaj Ich möchte... / Ich hätte gern... Képesség, lehetőség, szükségesség, Ich kann... / Ich muss... / Ich darf... / Ich soll... kötelezettség Bizonyosság, bizonytalanság Ich weiß (nicht) genau,... Preferencia, érdeklődési kör Ich mag (keinen) Salat. / Ich lese gern. Was machst du am liebsten? kifejezése, illetve érdeklődés ezek iránt Kritika, szemrehányás Das war nicht nett von dir. / Warum hast du nicht angerufen? 16/52

17 4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Példa Kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése Dolgok, események leírása Das ist ein neuer Tisch. / Das ist mein Freund. Meine Wohnung liegt im Zentrum. Am Wochenende habe ich... gemacht. Információkérés Wer ist das? / Was weißt du über ihn? Igenlő vagy nemleges válasz Ja. / Nein. Tudás, nem tudás Ich weiß (nicht), dass (ob)... Válaszadás elutasítása Ich kann Ihre Frage nicht beantworten. Bizonyosság, bizonytalanság Es ist (nicht) sicher, dass / ob... Ismerés, nem ismerés Ich kenne...gut / nicht. Feltételezés Vielleicht Emlékezés, nem emlékezés Ich erinnere mich (nicht) an... Indoklás (ok, cél) Ich kann nicht kommen, weil / Ich helfe dir, damit 5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Példa Kommunikációs szándékok Kérés, kívánság Felszólítás, tiltás, parancs Javaslat és arra reagálás Rendelés Meghívás és arra reagálás Kínálás és arra reagálás Reklamálás Tanácskérés, tanácsadás Figyelmeztetés Engedély kérése, megadása, megtagadása Segítségkérés és arra reagálás Segítség felajánlása és arra reagálás Gib mir bitte... / Kannst du bitte... / Könntest du bitte... Öffne (doch) bitte die Tür. / Schreib noch nicht. Gehen wir morgen tanzen? Einverstanden. Wir möchten bestellen. / Bringen Sie mir bitte einen Kaffee. Wollen wir ein Eis essen? / Darf ich Sie zum Essen einladen? Danke gern. Nimm noch ein Stück Kuchen. Nein danke. Guten Tag! Ich habe ein Problem... / Die Suppe ist zu salzig. Was sagst du dazu? Ich rate dir,... Vorsicht! / Pass auf! Darf ich...? Bitte sehr! / Nein, das ist hier verboten. Kannst du mir helfen? Natürlich. Was kann ich für dich tun? Danke, es geht schon. 6. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok (kommunikációs stratégiák) Példa Kommunikációs szándékok Visszakérdezés, ismétléskérés Nem értés Wie bitte? / Wie meinst du das? / Wiederholen Sie bitte. Entschuldigung, ich habe das nicht verstanden. 17/52

18 Betűzés kérése, betűzés Buchstabieren Sie bitte. Felkérés lassabb, hangosabb Können / Könnten Sie bitte langsamer / lauter sprechen? beszédre Beszélési szándék jelzése Ich möchte noch sagen,... Téma bevezetése Ich wollte noch erzählen, / Übrigens, ich habe gehört, dass Témaváltás Könnten wir jetzt noch darüber reden,... / Ich möchte noch etwas sagen. Félbeszakítás Darf ich Sie kurz unterbrechen? Megerősítés, igazolás Das ist wahr. / Das stimmt. Körülírás Das ist ein Gerät, mit dem man... Példa megnevezése Ein Beispiel dafür ist... Beszélgetés lezárása Wir können darüber ein anderes Mal sprechen. D/ Nyelvtani szerkezetek és szókincs 1. Nyelvtani szerkezetek VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint A vizsgázó A vizsgázó általában megérti és helyesen használja a legegyszerűbb szerkezeteket szóban és írásban, rendszeresen elkövethet nyelvtani hibákat és nyelvhasználatában erősen érezhetők az anyanyelv hatásai, a hibák ellenére többnyire érthetően fejezi ki kommunikációs szándékait, megérti és helyesen használja az egyszerű szerkezeteket szóban és írásban, ismerős helyzetekben elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál, az esetleg előforduló hibák és az érezhető 18/52

19 az esetleg előforduló hibák és az érezhető Német anyanyelvi hatás ellenére érthetően fejezi ki gondolatait, kommunikációs szándékait. változatos szerkezeteket is megért és használ szóban és írásban, viszonylag nagy biztonsággal használja a nyelvtani szerkezeteket, és közben nem követ el rendszerszerű hibát, szükség esetén mondanivalóját képes önállóan helyesbíteni, pontosítani, árnyaltan fejezi ki kommunikációs szándékait. A következő táblázat a nyelvtani követelményeket tartalmazza, és a könnyebb kezelhetőség érdekében a leíró nyelvtan kategóriái alapján készült. Az adott nyelvtani formához hozzárendeltük annak nyelvi funkcióját, illetve ahol az kevésbé megoldható, ott egy-egy példával illusztráltuk azt. A nyelvtani ismeretek alapvető szerepet játszanak mind a receptív, mind a produktív készségekben. A receptív készségek között felsorolt nyelvtani szerkezetek előfordulhatnak az olvasott vagy hallott szöveg értését mérő feladatokban, de ezekre a nyelvhelyességi vizsgarész nem kérdez rá. A produktív ismeretek közé sorolt nyelvtani szerkezetekre lehet feladatot készíteni a Nyelvhelyesség vizsgarészben. A táblázat terjedelmi okból nem törekedhetett teljességre. FO RMA Középszint Emelt szint TARTALO M, FUNKCIÓ, PÉLDA rec. prod. rec. prod. I. MORPHO LOGIE Existenz, Besitz, Geschehen, 1. DAS VERB Handlung 1.1. Das finite und infinite Verb; Konjugation 19/52

20 (Person, Numerus) T empusformen Zeitverhältnisse: Präsens Gegenwart, Präteritum Vergangenheit, Perfekt Gleichzeitigkeit, Plusquamperfekt Vorzeitigkeit, Futur I Zukunft Futur II Hilfsverben der Zeitformen Modus (sein, haben, werden) Indikativ Modalität: Imperativ Konjunktiv I Behauptung, Wunsch, Wille, Aufforderung, Befehl, Absicht usw. Präsens Perfekt Konjunktiv II Präteritum würde-form, hätte, wäre und Modalverben weitere Formen Plusquamperfekt Hilfsverben der Modalität Präsens (können, dürfen, müssen, wollen, sollen, mögen) Präteritum Perfekt Plusquamperfekt Futur I Modalverb mit Infinitiv Perfekt 1.2. T rennbare und untrennbare Verben (an/kommen, bekommen) Reziproke Handlungen, 1.3. Reflexive Verben Ausdruck der Freude, Sorge, Angst usw. Középszint Emelt szint TARTALO M, FUNKCIÓ, 20/52

21 Középszint Német Emelt szint TARTALO M, FUNKCIÓ, FORMA PÉLDA rec. prod. rec. prod Aktiv und Passiv Vorgangs- (Handlungs)passiv Beschreibung von Handlungsreihen bzw. Zuständen Präsens Präteritum Perfekt Plusquamperfekt Futur I Futur II Vorgangspassiv mit Modalverb Zustandspassiv 1.5. Valenz der Verben* [1] 1.6 Funktionsverbgefüge* (eine Reise machen, zur Verfügung stehen) 2. PARTIZIPIEN Partizip Präsens Partizip Perfekt Partizip Futur 3. SUBSTANTIV 3.1. Genus, Numerus, bestimmter, unbestimmter, negierender Artikel 3.2. Kasus, Deklination Benennung von Lebewesen, Gegenständen, Abstrakta (der, die, das, ein/e, kein/e) Nominativ Akkusativ Dativ Genitiv 3.3. Numerus, Pluralbildung 3.4. Substantivierung Partizip Präsens als Substantiv (r Reisende) Partizip Perfekt als Substantiv (r Angestellte) Adjektiv als Substantiv (r Kranke) 3.5. Valenz der Substantive* Abhängigkeiten 4. ADJEKTIV Gebrauch des Adjektivs Qualitätsverhältnisse, als Prädikat Meinung, als Adverb Gefallen/Mißfallen, als Attribut Charakterisierung als Apposition 4.2. Adjektivdeklination (der Junge mit den langen Haaren) Nominativ Akkusativ (starker Kaffee, der starke Motor, ein starker Mensch) Dativ 21/52

22 Genitiv 4.3. Komparation Vergleich 4.4. Valenz der Adjektive* Abhängigkeiten 5. NUMERALIEN Quantitätsverhältnisse Rangverhältnisse, Reihenfolge 5.1. Kardinalzahlen Quantitätsangaben 5.2. Ordinalzahlen Datum, Reihenfolge 5.3. Bruchzahlen Mengenangaben 6. ADVERBIEN* 6.1. Lokalangaben Raumverhältnisse 6.2. T emporalangaben Zeitverhältnisse 6.3. Kausale Adverbien kausale Verhältnisse 6.4. Instrumentale Adverbien (damit, dadurch...) 6.5. Finale Adverbien (dafür, dazu...) 6.6. Modifikative Adverbien (anders, ebenso, gern...) 6.7. Graduative Adverbien (sehr) 6.8. Direktive Adverbien (daher, daran...) 6.9. Frageadverbien (woher, woran...) 7. PRONOMINA 7.1. Personalpronomen FO RMA Középszint Emelt szint TARTALO M, FUNKCIÓ, PÉLDA rec. prod. rec. prod. (ich,...) unpersönliches es am Satzanfang (Es freut mich...) unpersönliches es als formales Subjekt (Es regnet. Es gibt...) 7.2. Possesivpronomen (mein,...) 7.3. Demonstrativpronomen * (der, dieser, derselbe...) 7.4. Interrogativpronomen * (wer, was, wie...) 7.5. Indefinitpronomen * undeklinierbar (man, etwas, nichts...) deklinierbar 7.6. Relativpronomen (einer, keiner...) Nominativ, Akkusativ, Dativ (der, welcher, wo...) Genitiv 7.7. Reflexivpronomen (sich...) 7.8. Reziprokpronomen (sich, einander...) 8. PRÄPOSITIONEN * Raum- und Zeitverhältnisse, Abhängigkeiten Präpositionen mit Akkusativ Präpositionen mit Dativ Präpositionen mit Akk. u. D. Präpositionen mit Genitiv 9. KONJUNKTIONEN * Konjunktoren (und, oder ) Subjunktoren (dass, wenn, weil, ) Doppelkonjunktionen (weder noch, je... desto) 22/52

23 10. PARTIKELN Modalpartikeln [2] 11.WORTBILDUNG Grundlegende Wortbildungsregeln* II. SYNTAX 1. SATZBAU, SATZRAHMEN 2. SATZGLIEDER 3. DER ZUSAMMENGESETZTE SATZ Nebenordnung Unterordnung Satzwertiger Infinitiv Verben mit zu Infinitv 4. SATZTYPEN Aussagesatz: Verben mit Infinitiv (hören, sehen, lernen, lassen, brauchen...) Subjektsatz Behauptung, Meinung, Bericht Objektsatz Fragesatz: Informationen erfragen, Entscheidungsfragen, Neugier, direkt höfliche Aufforderung indirekt Aufrufesatz Aufforderung, Befehl, Mahnung Wunschsatz Wunsch Irrealer Wunschsatz irrealer Wunsch Relativsatz Konditionalsatz* Bedingungen Konzessivsatz* Erlaubnis (obwohl) Komparativsatz Vergleich (als, wie) T emporalsatz* Zeitverhältnisse Finalsatz Ziele Kausalsatz* Gründe benennen Modalsatz Der indirekte Satz: (ohne dass, als ob) Indirekte Rede Prädikat im Indikativ Prädikat im Konjunktiv I FORMA Középszint Emelt szint TARTALO M, FUNKCIÓ, PÉLDA rec. prod. rec. prod. III. ÜBERGREIFENDE (MO RPHO SYNTAKTISCHE) PHÄNO MENE 1. VERNEINUNG 2. KONGRUENZ 23/52

24 2. Szókincs VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint A vizsgázó A vizsgázó megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon begyakorolt helyzetekben, megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon a legtöbb olyan témában, amely összefügg saját mindennapi életével, jól tudja alkalmazni alapvető szókincsét, noha még előfordulhatnak nagyobb hibák, a bonyolultabb gondolatokhoz, témákhoz nem mindig találja meg a legmegfelelőbb kifejezőeszközt. megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon változatos helyzetekben, illetve elvont témákról, a változatos nyelvi, lexikai elemek közül általában ki tudja választani a kommunikációs célnak legmegfelelőbbet; szükség esetén néha körülírást alkalmaz, kisebb lexikai pontatlanságai nem gátolják a kommunikációt. A vizsga szókincsének alapjául a mai német köznyelv szolgál. Speciális tájnyelvi szavak, csoportnyelvi szavak 24/52