Szemestermény-tárolót. (tárolástechnológiát)? Erre

Átírás

1 Hogyan válasszunk (20.) Szemestermény-tárolót (tárolástechnológiát) A sorozatot szerkeszti: Dr. Demes György Komka Gyula nyugalmazott főosztályvezető A jelentős ráfordítással megtermelt gabona minőségének megóvása, a tárolás alatti veszteségek minimalizálása igen fontos feladat, amit csak megfelelő műszaki színvonalú tároló berendezésekben és az adott célnak megfelelő tárolástechnológiával lehet biztosítani. Felmerült tehát a kérdés, hogyan válasszunk szemesterménytárolót (tárolástechnológiát)? Erre a felelet nem olyan egyszerű, mint ahogy első pillanatban látszik, mivel az nagyon sok tényezőtől függ, többek között: a tároló építési módjától (siló, vízszintes tároló), a tároló kiegészítő berendezéseitől (szellőztető, hőmérsékletmérő rendszer), a tárolandó szemes termény mennyiségétől, a be-, ill. a kitároló gépektől, technológiáktól (stabil, mobil gépek), az egyidejűleg tárolandó termények számától, a tárolás idejétől, a betárolt szemes termény nedvességtartalmától, a tárolt szemes termény felhasználásának módjától (kereskedelmi célú, saját felhasználású). Mindezek meghatározzák az alkalmazható állagmegóvó technológiákat, amelyek az alábbiak lehetnek (egyensúlyi nedvességtartalmú /ill. eddig leszárított/ terményeknél a korszerűség függvényében): állagmegóvó szellőztetéses technológia környezeti levegővel, környezeti levegővel, automatikus szellőztetésszabályozással, hűtött (5-12 C) levegővel % nedvességtartalmú termények szellőztetési technológiái környezeti levegővel, előmelegített (+5-7 C) levegővel, hűtött levegővel % nedvességtartalmú termények szellőztetéses szárítása meleg levegővel ( C). Tároló berendezések A tároló berendezések különböző szempontok szerint csoportosíthatók. Építési módjuk szerint lehetnek: függőleges tárolók (silók), vízszintes tárolók (csarnoktárolók), egyéb létesítmények (tárházak, kisebb kör- vagy négyszög keresztmetszetű építmények stb.). A mezőgazdaságban a silók és a csarnoktárolók a legelterjedtebbek. A függőleges tárolók lehetnek tároló silók, ill. szárító tároló silók. Tároló silók A silók (függőleges tárolók) készülhetnek vasbetonból, fémből ezek a legjellemzőbbek a mezőgazdasági üzemekben, műanyagból. A fémsilók jellemzője, hogy a tárolóteret képező henger palástja és a tetőszerkezet fémből készül. Valamennyi fémsiló készülhet lapos vagy kúpos fenékmegoldással. A palást kialakítható ívben hajlított hullámos lemezelemek, ill. ívben hajlított lemeztálcák helyszíni összecsavarozásával, vagy spirális galvanizált acéllemezből helyszíni legyártással. Egy-egy silócella kapacitása tág határok között változhat az átmérőjétől és magasságától függően. Kiegészítő berendezések A korszerű függőleges tároló létesítménynek ma már tartozéka a szellőztető padozatból és a környezeti levegőt szállító ventilátorból álló szellőztetőrendszer, ill. a ventilátor helyébe állítható hűtőberendezéssel a terményhűtő rendszer. A szellőztető padozat lehet vertikális (szellőztetőcső) vagy horizontális. Ez utóbbiaknál két nagy csoportot különböztetünk meg: a szint felettieket és a szint alatti szellőztetőpadozatokat. A szellőztetőrendszer kialakításának szempontjai közül a leglényegesebbek a szükséges légmennyiség, a termények rétegellenállása, a szellőztetőcsatornák szabad áteresztő felülete, az egyenletes légeloszlás biztosítása. A szükséges légmennyiséget a tároló, ill. tárolók térfogatának (a tárolt termény tömegének) és a szellőztetési technológiának meg június

2 1. táblázat Főbb szellőztetési technológiák és levegőszükségletük A szellőztetés módja A gabona A szellőztetés nedvességtartalma (%) levegőszükséglete (m 3 /h,m 3 ) Állagmegóvás Szellőztetéses szárítás Hűtés felelően választott légcsereszám ismeretében lehet meghatározni (1. táblázat). A tárolt termények rétegellenállása sok tényezőtől függ. Ilyenek a termény fajtája, nedvességtartalma, tisztasága, térfogat-tömege, a szellőztető levegő légsebessége, a terményréteg vastagsága. A fajlagos rétegellenállásra (Pa/m) számítási módszerek és táblázatos vagy diagramos adatok állnak rendelkezésre, de ezek között is eltérések adódhatnak. Pontos adatokat csak az adott, meghatározott jellemzőjű anyagra lehet elfogadni. Mindezek ellenére a következő általános következtetéseket lehet megfogalmazni: búza és kukorica vonatkozásában 0,05, ill. 0,1 m/sec látszólagos légsebesség értékeknél a fajlagos légellenállás , ill Pa/m közé esnek, növekszik a termény nedvességtartalmának és a termény tisztaságának csökkentésével, növekszik a pórustérfogat csökkenésével, ill. a térfogattömeg növekedésével, növekszik a szellőztetőlevegő látszólagos légsebességének növelésével, az ismertebb terményeknél az alábbiak szerint alakul, ha búza 100 %, akkor árpa 130 %, zab 200 %, rozs 120 %, repce 350 %, borsó 35 %, bab 50 %, kukorica 85 %. A szellőztetés rendszere nyomott üzemű, ill. szívott üzemű lehet. Mindkét rendszernek megvannak az előnyei és hátrányai, alkalmazásának eldöntését mindenkor az adott feladat megoldásánál kell figyelembe venni. A június nyomott üzemmód alkalmazása előnyös a szellőztetéses szárításnál, ugyanis itt a kompressziós hő a magasabb relatív páratartalmú levegőt is alkalmassá teszi a szárításra. Ugyancsak a nyomott üzemmódot célszerű alkalmazni a technológiából adódóan a mesterségesen hűtött levegőjű állagmegóvásnál, ill. a hideg környezeti hőmérsékletű, de magasabb relatív páratartalmú levegővel történő szellőztetésnél. A szívott üzemmód előnye az állagmegóvó szellőztetésnél akkor jelentkezik, amikor átlagos jellemzőjű levegővel szellőztetünk, s itt a kompressziós hő nem növeli a levegő hőmérsékletét. Szabályozás nélküli szellőztetésnél az esetleges nedvesedési hatás a gabona egész felületén jön létre, de jóval kisebb mértékben, mint nyomott üzemben, ahol ez a szellőztető csatornákkal érintkező gabonamennyiségre korlátozódik. A szellőztetőrendszer lehet egy vagy kétkörös (egy nagyobb teljesítményű, ill. két kisebb teljesítményű ventilátorral). A ventilátorok általában mobil kivitelűek, egy tároló telepen egy siló szellőztetése után egy másikhoz csatlakoztathatók. Egy ventilátorrendszerrel 2-3 silót lehet problémamentesen szellőztetni. A függőleges tárolóknál (silóknál) a szellőztető padozat az építéssel egyidejűleg kialakításra kerül, általában a kúpos fenékkialakítású silóknál szint felett, lapos fenekű silóknál szint alatt. A tárolt termények hőmérséklet ellenőrzése az egyik legfontosabb feladat, mivel a tárolt terményeknél előforduló szinte minden károsodás hőmérsékletemelkedést okoz. A hőmérséklet mérésére a kézi hőmérsékletmérőktől a beépített távhőmérőkig különböző megoldások alkalmazhatók. A korszerűbb berendezéseknél a hőmérséklet kijelzésén kívül azok rögzítése is megoldott. A függőleges tárolóknál (silóknál) a beépített hőmérsékletmérők a jellemzők. A silók átmérőjétől és magasságától függően 1 vagy több kábelre rögzített 5-8 hőmérsékletmérőt helyezhetnek el (1. ábra). Fontos a termény hőmérsékletének mérésén kívül a környezeti levegő hőmérsékletének és relatív páratartalmának mérése is, aminek ismeretében az átszellőztetés idejét meghatározhatjuk. Meg kell még említeni a toronytárolóknál, különösen a nagyobb átmérőjűeknél, a terményelosztó szerkezetek beépítését, amelyek viszonylag egyenletes terményfelszínt biztosítanak a silókban, és egyben megakadályozzák a betárolt gabona osztályozódását, miáltal elősegítik a szellőztetéses technológiáknál az egyenletes légeloszlást, ami alapja az állagmegóvó technológiák helyes alkalmazhatóságának. További tartozéka lehet a korszerű tárolástechnológiáknál a szellőztető vezérlőberendezés beépítése. A vezérlőrendszer feladata a tárolótérben elhelyezett adott számú terményhőmérséklet-érzékelő, valamint a környezeti levegő hőmérsékletét és relatív páratartalmát érzékelő műszer jeleinek fogadása, feldolgozása és a betáplált határértékektől függően a szellőztető ventilátor(ok) indítása, ill. leállítása. Ismertek egyszerűbb ventilátorvezérlő berendezések is, mint a levegő hőmérsékletét felhasználó vezérlő, a levegő páratartalmát és hőmérsékletét felhasználó vezérlő, a gabona és a levegő hőmérsékletét felhasználó vezérlő. Betároló- és kitároló berendezések Az egyedi silók különböző elhelyezésével alakíthatók ki a tároló telepek. A silótelepek betároló anyagmozgató berendezései nagyrészt stabil beépítésűek, a silók elhelyezése (körkörös, soros vagy 31

3 Korszerű toronytárolók kiegészítő berendezései párhuzamos) szerint bizonyos mértékben eltérő, de alapvetően a függőleges szállításhoz serleges felhordókat, a vízszintes irányú szállításhoz elsősorban láncos szállítókat, kisebb mértékben szállítószalagokat vagy szállítócsigákat alkalmaznak (1. kép). A serleges felhordók teljesítménye döntően függ a serlegek töltési fokától, azaz a szállítóhevedert terhelő méterenkénti tömegtől, a serlegek kialakításától, a heveder sebességétől és az ürítési módtól. Az ürítés lehet centrifugális, gravitációs és vegyes. A teljesítménynövelés egyik módja a töltési tényező növelése, amit újabban a fenék nélküli serlegekkel lehet elérni, aminek következtében a felvonón teljesen függőleges, anyaggal telített oszlop keletkezik. A felvonók magasságának növeléséhez egyre inkább a nagyobb szakítószilárdságú gumírozott és textilbetétes gumihevedert, valamint műanyaghevedert alkalmaznak. A serleges felhordók ma már nagyobbrészt önhordó kivitelűek. 1. ábra A láncos szállítók (rédlerek) a legelterjedtebben használt vízszintes anyagmozgató berendezések a tárolástechnológiákban. A rédler egy zárt, négyszög keresztmetszetű, acéllemez-csatornában hajtott végtelenített lánc, amelynek alsó ága a csatorna alját alkotó szállítósíkon, ill. vályúban siklik. A végtelenített távolságtartó lánctagokból álló lánc, amelyen kereszthevederek, kapcsolóelemek vannak. A rájuttatott terményt kényszerfolyamatban magával viszi és a kívánalmaknak megfelelő helyen, helyeken leüríti. A rédler láncszerkezetét a meghajtóállomás (motor, hajtómű) mozgatja, ill. a feszítőszerkezet biztosítja a megfelelő működését. A silók be- és kitároló rédlereinél a megfelelő helyeken kialakított be- és kitároló nyílásokat kézi, ill. motoros tolózárakkal lehet nyitni vagy zárni. A szállítószalagok a vízszintes tárolókba közvetlenül beépíthetők, soros vagy párhuzamos elrendezésű silók be- és kitárolásánál azonban a stabil szállítószalagokat a külső káros behatások (csapadék) ellen zárt burkolattal kell ellátni, ami megdrágítja az alkalmazásukat. A stabilan beépített szállítócsigákat ma már kevésbé használják, mivel a nagyobb tárolótelepeken, a hosszabb szállítási út során jelentősebb szemtörést okoznak, különösen, ha a kapacitásuk kihasználása alacsony, ami kedvezőtlenebbül befolyásolja a betárolt termény minőségét is. Kisebb kapacitású silók betárolásához alkalmazhatók mobil szállítócsigák is elektromos, vagy trak- 1. kép Párhuzamos elrendezésű tárolótelep anyagmozgató rendszere június

4 2. kép Közvetlen surrantócsöves betárolási technológia tor TLT meghajtással. Kisebb silók esetében megoldható, a betárolás egy magasabb serleges felhordó és közvetlen surrantócsöves betárolással is (2. kép). A silótelepek kitároló gépei hasonlóak, vagy némely esetben azonosak a betároló anyagmozgató gépeivel (serleges felhordók, rédlerek, csigák, szállítószalagok). A kúpos fenekű silókban tárolt szemes termény teljes mennyisége, míg a lapos fenekű silók nagy része gravitációs úton üríthető. A lapos fenekű silókban a gravitációs ürítést követően a tárolóban maradt terményt bolygócsigával és kihordócsigával lehet a központi kihordó rédlerre vagy szállítószalagra üríteni, majd serleges felhordón és tranzittartályon át a szállítójárművekre üríteni. A szárító-tároló toronyhoz kapcsolódik a szárítóközeget szállító centrifugál ventilátor és a légcsatornába beépítet gáztüzelő berendezés. A tüzelőberendezésnél a kívánt szárítóközeg-hőmérséklet gázmennyiség-szabályozást végző szeleppel állítható be. A szárítóközeget a toronyba perforált lemezes padozaton keresztül vezetik be, amely biztosítja az egyenletes légelosztást a siló teljes keresztmetszetében. A vertikális anyagmozgatásnál a serleges felhordók szinte általánosak, azonban a kisebb magasságkülönbségű szállításnál (mint ennél a technológiánál is) megjelentek a csőcsigák is, amelyek olcsóságuk és elfogadható munkaminőségük révén elsősorban kis- és középüzemekben alkalmazhatók célszerűen, így ugyanis a vízszintes és a függőleges anyagmozgatás egy gépegységben valósítható meg. A szárító-tároló silóba betárolt terményt forgólapátos elosztó teríti el a toronyba, biztosítva az egyenletes rétegvastagságot. A termény rétegvastagsága, igény esetén, a töltés vezérlésével szintérzékelők helyezésével állítható be. A termény keverését 3 db toronyba függőlegesen egy megadott mértékig benyúló keverőcsiga végzi. A keverőcsigák mozgatása a torony sugárirányában és körbeforgatva történik. Így a termény teljesen átforgatásra kerülhet. A keverőcsiga a terményréteg fellazításával a levegőáramlást is megkönnyíti. A keverőcsigák elhelyezése a szárítót a felső, kevert anyagrétegű előszárító térre és alsó szárítótérre tagolja. A szárított termény kitárolását a torony alján elhelyezett kitároló csiga és egy alsó kihordócsiga végzi. A kitároló csigák működése lehet folyamatos vagy szakaszos. A kitárolási teljesítmény egy tolózár állításával változtatható. A szárító berendezés automatikus nedvességszabályozóval szerelhető. Az automatikus szabályozón a kívánt végnedvesség-tartalom tizedes pontossággal beállítható. A nedvességszabályozó a kitároló csigánál méri és kijelzi a pillanatnyi végső nedvességet. Ezt összehasonlítja a kívánt beállított értékkel. Ha a termény a beállítottnál szárazabb, az ürítést az automatika engedélyezi. A szárítóból kikerülő meleg terményt hűteni szükséges. Erre a célra szakaszos üzemnél a tároló szellőztetőrendszere vehető igénybe, vagy folyamatos üzemnél külön toronyban kell a terményt lehűteni. Vízszintes tárolók A vízszintes tárolók szerkezeti kialakítása többféle lehet. Leg- A szellőztetéses szárító-tároló tornyok főbb részei 2. ábra Függőleges szárító-tároló silók Ismertek a magasabb hőmérsékletű levegővel végzett szellőztetéses szárítási technológiák is, melyhez szárító-tároló silókat alkalmaznak. A szárítás egy légbevezető csatornával és padozattal ellátott tároló toronyban történik. A szárítóközeg áramlása részben ellenáramú, részben kevert ellenés egyenáramú. A szárító-tároló berendezés főbb részei a 2. ábrán láthatók június 33

5 Csarnoktároló szellőztető rendszere 3. ábra acélkeret perforált fedlappal, modul elemekből összerakható fedél. A padlószintre helyezhető szellőztető csatorna elemek lehetnek: perforált fém elemekből öszszeállított, teleszkópos rendszerű. elterjedtebbek az előre gyártott vasbeton vagy acél tartószerkezetekből kialakított, különböző szélességű és hosszúságú, egy- vagy több hajós, egyszintes épületek. A körülhatároló falakat úgy kell kialakítani, hogy a 3-5 m-es gabona oldalnyomásnak statikailag megfeleljenek. Oldalfalként előre gyártott vasbeton elemek, tégla, vasbetonfal, vagy ezek kombinációja jöhet számításba. A tároló tetejének kialakítását a tárolóba tervezett anyagmozgatási technológia határozza meg. Ismertek azok a tetőszerkezet kialakítások, amelyeknél a gabona rézsüszögéhez igazodik a tetőfedés szöge. Az ilyen tárolóknál, a fix beépítésű anyagmozgatókkal (rédler vagy szállítószalag) a tároló teljes térfogatát kihasználó gabonatömeg betárolható. A viszonylag egyenletes rétegvastagságú gabonahalmazt kialakítandó tárolóknál ami az állagmegóvás szempontjából kedvezőbb a tetőfedés szöge kisebb lehet, viszont a terményréteg magassága növelhető. A tárolók tetejének fedése a régebbieknél főleg hullámpalával, az újabbaknál fém trapézlemezekkel történt. Ez utóbbinál kívánatos a tető szigetelése a párakicsapódás okozta terményromlás megelőzése érdekében. A tárolók végfalába nyitható, vagy tolókapuk vannak beépítve, hogy a mobil anyagmozgató gépek, szállítójárművek a tárolóba bejuthassanak. Ezek mérete változó, ma már 4 x 4,5 m-es kapu méretek szükségesek. A vízszintes tárolók szellőztető csatornái lehetnek szint alattiak és padlószint felettiek. Ez utóbbinál ismert a stabil beépítésű és a mobil elhelyezésű csatornarendszer. A tároló létesítésével egyidejűleg a szellőztető csatornarendszert a tároló padlószintje alatt célszerű kialakítani (3. ábra). A szint alatti csatornarendszer lefedésének módozatai: Egyenletes terményfelszín esetében a csatornaelemek osztása egyforma, az osztás mérete a terményréteg magasságának a függvénye. A termény rézsűszögének megfelelő terményfelszín esetében az optimális csatorna elhelyezés azon alapszik, hogy milyen az arány a legkisebb ellenállás (legrövidebb) és a legnagyobb ellenállás (leghosszabb levegőút) között (4. ábra). Állagmegóvó szellőztetésnél ezt az arányt 1,5:1 és 1,8:1 között célszerű tartani. A szellőztető csatornák elhelyezhetők a tároló hosszirányának megfelelően, ill. keresztirányban. Fontos, hogy a szellőztető csatornarendszer szakaszolható legyen, hogy a tároló egyes részei különkülön, ill. egymás után legyenek szellőztethetők (pl., ha a termény egy részét már kitárolták, a bent maradt termény továbbra is szellőztethető legyen.) A csatornarendszer kialakítását jelentősen befolyásolja a tároló tervezett anyagmozgató rendszere, döntően a kitárolástechnológia. Szellőztetőpadozattal rendelkező 4. ábra A szellőztető levegő útaránya többcsatornás szellőztető rendszereknél június

6 2013. június Az SzLB csatornarendszerek felépítése 5. ábra vízszintes tárolóknál a környezeti levegővel végzett állagmegóvó szellőztetés mellett alkalmazhatók a hűtve tárolási technológiák is (a szellőztető ventilátorok helyett hűtőgépek alkalmazásával), valamint a környezeti levegő 5-7 C-os előmelegítésével (mobil hőlégfúvók) a szellőztetéses szárítás is. Ez utóbbi technológiánál a vízelvonás 2-3 % körüli lehet, de csak kisebb tárolóknál, 2-3 méteres halom magasság mellett célszerű alkalmazni. Tartós tárolás során ennyi vízelvonást a hűtve tárolással is el lehet érni. Speciális kialakítású az SzLB típusú szellőztető-önürítő csatornarendszer, amelynek két változata ismert. Az SzLB-I. berendezés olyan tárolókban alkalmazható, ahol a terményréteg vastagsága 3,0 m, míg az SzLB-II. típus pedig ott alkalmazható, ahol a terményréteg vastagsága a természetes rézsűszögnek megfelelően változó, 3-7 méter. A szellőztető-önürítő csatornarendszer elemei hasonlóak (5. ábra). Lényeges különbség abban mutatkozik, hogy míg az SzLB-I. berendezésnél az egyenként nyitható, illetve zárható levegő bevezető nyílások és a terményt a kitároló láncos szállítóra juttató tolózárak kezelő részei a főcsatorna tetejéről, addig az SzLB-II. berendezésnél a főcsatornából üzemeltethetők. Az SzLB-II. berendezésnél éppen az egyenlőtlen rétegvastagság miatt a főcsatorna tetején is végighúzódik egy szellőztető csatorna, illetve a csatornák keresztmetszetének változtatásával biztosítható a magasságkülönbség ellenére a viszonylagos egyenletes átszellőztetés. Az ilyen tárolóknál a fenti szellőztető-önürítő csatornarendszer kialakításából adódóan lehetőség van a gravitációs kitárolást követően a többi tárolt gabonarészt a befújt levegő segítségével a szint alatt elhelyezkedő anyagmozgató berendezésre juttatni, ami az egész tárolt gabonamennyiséget kihordja a tárolóból. Ennél az állagmegóvási technológiánál természetesen a stabil betároló rendszer a követelmény, és kitároláskor sem kell semmiféle géppel a tároló belsejébe bemenni. A szellőztető rendszer nélküli csarnoktárolóknál a felmerülő problémák megelőzésére, ill. a megjelenők orvoslására az utóbbi időkben megjelentek a halomszellőztetők, ill. a hordozható szellőztetőcsövek. Míg az első esetben ezeket a mobil szellőztető csöveket a betárolással egyidejűleg kell a tárolóban függőlegesen elhelyezni (egy-egy cső 2-6 m hosszú is lehet, a szellőztethető termény mennyisége t, 20 m 3 /h,m 3 légcsereszámmal) addig a második esetben a helyi felmelegedések megszüntetésére alkalmazhatók a hordozható szellőzőcsövek, amelyeket a tárolt terménybe kell bedugni az adott helyen, ahol a termény hőmérséklete valamilyen oknál fogva megnőtt. Vízszintes tárolóknál a beépített hőmérőrendszer a legjobb megoldás, de gyakoribb a kézi hőmérsékletmérők alkalmazása. Kézi hőmérsékletmérők alkalmazásánál, a kisebb vagy nagyobb befogadóképességű vízszintes tárolóknál célszerű 2-3 méterenként elvégezni a mérést. Gyors ellenőrzést biztosít a terménybe beszúrt hőmérsékletérzékelő szondák kézi műszerrel történő leolvasása. Amennyiben azonos helyen a termény hőmérséklete három egymást követő mérés alkalmával több o C-os emelkedő tendenciát mutat, azonnal meg kell kezdeni a szellőztetést, a helyi szellőztetést, vagy a helyi átforgatást. Mivel ez utóbbiak sikere nem minden esetben garantált, ezért a csarnoktárolókba történő betárolásnál fokozottabban figyelni kell az egyenletes nedvességtartalmú, tisztított gabonák betárolására, a terménytároló légterének gyakori átszellőztetésére, és a tárolt gabo- 35

7 nahalmaz rendszeres hőmérséklet ellenőrzésére. Anyagmozgató berendezések 3. kép Mobil betároló rendszer Vízszintes csarnoktárolóknál az anyagmozgatás betárolórendszere lehet stabil beépítésű, ill. mobil anyagmozgató berendezésekkel megoldott. A stabil rendszerű anyagmozgatóknál itt is a beépített felsőpályás rédlerek, szállítószalagok a meghatározók. Az így betárolt anyag a természetes rézsűszögének megfelelően helyezkedik el a tárolóban, ami a közel hasonló szögű tetőszerkezetes kialakítású tárolóknál a tároló nagyarányú kihasználását biztosítja. Ez azonban a tárolt termény állagmegóvása szempontjából nem a legelőnyösebb. Kedvezőbb ebből a szempontból a közel vízszintes terményfelszín. Ez is megoldható beépített anyagmozgatókkal oly módon, hogy a hosszirányban beépített szállítószalagok mellett egy sínrendszeren mozgatható keresztirányú szállítószalag is beépítésre kerül, ami a tároló keresztirányában is biztosítja az egyenletes terményfelszín kialakítását. A vízszintes tárolóknál a legelterjedtebb, de leginkább munkaerő igényes a mobil betárolási technológia (3. kép), ahol a betöltés, a terményfelszín kialakítása mobil berendezésekkel (szállítójármű, mobil szállítószalagok, csigák, rakodó gépek) történik. A rakodógépek lehetnek magajárók, vagy traktorra szereltek. A kitárolást a vízszintes tárolóknál szinte 100 %-ban mobil gépekkel lehet megoldani. De ismert a teljes beépített gépi kitárolás is, amit az SzLB típusú szellőztető berendezések biztosítanak. Ezzel a berendezéssel a padozat alatt hosszirányban elhelyezkedő láncos szállítóval lehet a termény gravitációsan üríthető részét kitárolni, a még tárolóban maradt anyagot pedig a szellőztető levegő 2-3 mellékcsatornába vezetésével (légsöpréssel), a levegő mozgató hatására folyamatosan lehet a szín alatti rédlerre juttatni. Innen serleges felhordón és tranzittartályon keresztül szállítható el a tárolt szemes termény. Kiválasztási, üzemeltetési ajánlások Áttekintve a függőleges, ill. a vízszintes tárolók műszaki, technológiai jellemzőit és hogy melyiket válasszuk, tulajdonképpen abból kell kiindulni, hogy milyen állagmegóvó technológiát akarunk a terményeik megóvásához, és ennek melyik tároló felel meg a legjobban. A tároló silók és a hozzátartozó felszereltségei biztosítják az alapvető állagmegóvó szellőztetéses tárolástechnológiát, sőt a szellőztető ventilátor helyébe minden átalakítás nélkül hűtőgépet állítva, a ma legkorszerűbbnek ítélt hűtve tárolási technológiát is. Az egyedi silókból kialakítható tároló telep nagyságát, a silók számát, elhelyezésüket, a tároló telep be és kitároló technológiáját egyedi követelmények és lehetőségek határozzák meg. Vízszintes tároló választása esetén azt kell eldönteni, hogy csak szemes termény tárolása céljából, vagy több célú tárolás azaz inkább raktározás céljából választunk tárolót. Ezt a döntést jelentősen befolyásolják a választók pénzügyi lehetőségei, de sajnos a korábbi pályázatok alapján megvalósult beruházások feltételei sem biztosították a szemes termény állagmegóvó technológiáinak megvalósítását. A vízszintes tárolók típusa a szerkezeti kialakításuk alapján kiválaszthatók, de amennyiben korszerű állagmegóvó technológiában is gondolkodunk, akkor feltétlenül a beruházással egyidejűleg kell megvalósítani a tároló létesítményben a beépített szellőztető (szint alatti) és a hőmérő rendszereket, valamint a beépített betároló technológiát. Ajánlott a szakaszolt szellőztető rendszer és az emberi szubjektivitástól független szellőztetés szabályozás megvalósítása is. Zárszóként azt kell még megjegyezni, hogy sok főleg már meglévő vízszintes tároló létesítmény korszerűsítése is igen fontos feladat lenne, amihez utólagosan beépíthető, ill. telepíthető szellőztető és hőmérsékletmérő, ill. szabályozó rendszer is beszerezhető, választható. És még egy gondolat! Nem elég a lehetőségeinknek megfelelően egy korszerű tárolót (tárolástechnológiát) kiválasztani és azt megvalósítani, hanem a legfontosabb azt megfelelően üzemeltetni, mert csak akkor hasznosul a befektetés a termény minőségének megőrzése, a veszteségek jelentős csökkenése által június