ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS a i módosítással egységes szerkezetbe foglalt

Átírás

1 ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS a i módosítással egységes szerkezetbe foglalt Amely létrejött egyrészről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Pécs, Széchenyi tér 1., (a továbbiakban: Önkormányzat), képviseli: Dr. Páva Zsolt polgármester, másrészről az Önkormányzat 100 %-os részesedésével alapított Pécs Holding Városi Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (7626 Pécs, Búza tér 8. b. ép; cégjegyzékszáma: ; képviseli: dr. Kiss Tibor cégvezető; a továbbiakban: Vagyonkezelő) harmadrészről az Önkormányzat 100 %-os részesedésével alapított TETTYE FORRÁSHÁZ Zrt. (székhely: 7621 Pécs, Széchenyi tér 1.; cégjegyzékszáma: ) (a továbbiakban: Üzemeltető képviseli: Sándor Zsolt vezérigazgató) között (az Önkormányzat a Vagyonkezelő és az Üzemeltető a továbbiakban együtt: "Felek"), az alábbiak szerint: 1./ Előzmények 1.1. A Felek rögzítik, hogy a jelen szerződés tárgyát képező víziközművek vonatkozásában az Önkormányzatnak és a Vagyonkezelőnek a Pécsi Vízmű Zrt.-vel (Cg ) fennállt üzemeltetési szerződése az Önkormányzat és a Vagyonkezelő felmondása folytán szeptember 30. napjával megszüntetésre került. A szerződő felek október 1-jei hatállyal Üzemletetési Szerződést kötöttek a víziközművek működtetésének folyamatossága érdekében, melynek megszüntetéséről e szerződésben rendelkeznek Az ISPA/Kohéziós Alap projekt fő jellemzői Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának a városi közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat jelentős mértékű kiterjesztésére, valamint egy, a város és a környező települések ivóvízbázisának védelmét biztosító monitoring rendszer létesítésére benyújtott pályázatát 2001-ben az Európai Bizottság támogatásra érdemesnek találta, melynek eredményeképpen aláírásra került a Pécs sérülékeny vízbázisának védelme és szennyvízcsatornahálózatának bővítése elnevezésű, 2001/HU/16/P/PE/009 intézkedési számú ISPA/Kohéziós Alap projektre vonatkozó Pénzügyi Megállapodás és Támogatási szerződés. Az uniós támogatású rész mellett párhuzamosan valósult meg a tisztán hazai forrásokra támaszkodó ivóvízhálózat fejlesztési projektelem is. A pécsi ISPA/Kohéziós Alap projekt továbbiakban Projekt - nagyságrendjét tekintve között gyakorlatilag a legnagyobb, összefüggő, és legtöbb embert érintő városi beruházás volt, melynek üzemeltetése a jelen szerződés tárgyát képezi a szerződésben foglalt részletezettségben Az ISPA/KA támogatású projektelem adatai A projekt összköltsége: nettó EUR (Nem elszámolható tervezői többletköltség: nettó EUR) Támogatási arány: - 52% Európai Unió ISPA/Kohéziós Alap, - 38% Magyar Állam - 10% Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Műszaki adatok: - szennyvízcsatorna-hálózat: 169 km - szennyvízcsatorna-hálózatra kötött ingatlanok száma: db 1

2 - ivóvízhálózat: 6,6 km - ivóvízhálózatra kötött ingatlanok száma: 313 db A tisztán hazai finanszírozásban megvalósuló projektelem adatai A projektrész összköltsége: nettó 1,58 milliárd HUF Műszaki adatok: - ivóvízhálózat: 65 km ivóvízhálózatra kötött ingatlanok száma: db 1.3. Az Önkormányzat és a Vagyonkezelő a jelen szerződésben meghatározott víziközművagyonát az Üzemeltető mint az Önkormányzat által kizárólag e célra alapított gazdálkodó szervezet részére működtetésbe adja a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 9. (2) bekezdés d) pontja és az Önkormányzat 456/2009.(10.01.) számú Közgyűlési határozata alapján, figyelembe véve a 14/2004. (VII.13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes rendelet 39/A. - ának rendelkezéseit. 2./ Alapelvek 2.1. Felek megállapítják, hogy a víziközművek az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának részét képezik, melynek 1998-ig megvalósított elemei Pécsett a Vagyonkezelő tőketartalékába kerültek, az ezt követő időszakban történt extenzív fejlesztési beruházások eredményeként létrejött víziközmű vagyon, valamint egyes további vagyonelemek - főképp a Projekt keretében megvalósult vagyonelemek - az Önkormányzat tulajdonában vannak Felek, függetlenül a jelen pontban rögzített tulajdonosi helyzettől, minden víziközmű vagyonelemre azonos szakmai elvekre épülő üzemeltetési szerződést kívánnak kötni. 3./ Fogalom meghatározások Üzemeltetés: a napi üzemeltetést, karbantartást és hibaelhárítást felölelő tevékenység. Napi üzemeltetés: a víziközmű rendeltetésszerű használatával kapcsolatban felmerülő közvetlen feladatok és költségek (pl. energiafelhasználás, hálózatöblítés, személyi erőforrás). Karbantartás: a használatban lévő víziközmű folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetéséhez szükséges tevékenység, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében a tervszerű megelőző karbantartás (TMK) keretében vagy eseti jelleggel, de rendszeresen el kell végezni, ide értve a közvetlen hibaelhárítás miatt más tárgyi eszközön végzett bontási helyreállítási munkákat is. Hibaelhárítás: üzemzavar elhárítására irányuló javítási tevékenység. Beruházás: a meglévő víziközmű állagát (minőségét vagy kapacitását) jelentős mértékben növelő vagy új eszközt létrehozó ráfordítás, így a víziközmű beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett víziközmű üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a víziközmű beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hiteligény bevételt, a biztosítást is), beruházás a meglévő víziközmű bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, 2

3 teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt. Felek az alábbi beruházási fogalmakat különböztetik meg: felújítás, rekonstrukció (korszerűsítés) és fejlesztés (bővítés). Felújítás: az elhasználódott víziközmű eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak. A víziközművet akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a víziközmű oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti, nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egy időben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától. Selejtezés soha nem követi. Ilyen többek között a bekötési vízmérők, a gépészeti és villamos berendezések fődarabjainak cseréje, valamint vízvezeték és szennyvízvezeték hálózatokon szerelvények cseréje. Rekonstrukció (korszerűsítés) az amortizációs veszteséget, állagromlást pótló ráfordítás amikor a korszerű technika alkalmazásával a víziközmű egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a víziközmű üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli. Selejtezés mindig követi, de a funkciója változatlan. Ilyen többek között bekötési vízmérők, szivattyúk, gépészeti és villamos berendezések teljes cseréje, vízvezeték és szennyvízvezeték hálózatokon vezetékek cseréje. Fejlesztés (bővítés): olyan beruházási tevékenységek, amikor új víziközmű beszerzés, létesítés útján megvalósításra kerül. Víziközmű: - egy vagy több település közműves vízellátását (a víztermelést, az ehhez kapcsolódó vízbázisvédelmet, a vízkezelést, a tárolást, a vízszállítást, a vízelosztást) szolgáló, - a közműves szennyvízelvezetését, illetve -tisztítását szolgáló, egységes rendszert alkotó (szennyvizek összegyűjtését, elvezetését, tisztítását, a tisztított szennyvizek és szennyvíziszapok továbbvezetését, elhelyezését szolgáló műtárgyak összessége és azok kiegészítői, így például berendezései, tartozékai) műszaki létesítmény. Közcélú vízi létesítmény: amely az államnak illetve a helyi önkormányzatnak törvényben meghatározott vízgazdálkodási feladatait, különösen a vízi közművekkel nyújtott szolgáltatást, a vizek kártételei elleni védelmet, a vízkészletek feltárását, megóvását, hasznosítását, pótlását és állapotának figyelemmel kísérését, a vízkészlettel való gazdálkodást szolgálja. Víziközmű közhálózat: az ivóvíz, illetőleg szennyvízelvezető törzshálózat, valamint az ivó- és szennyvíz bekötővezetékek együttesen. Víziközmű törzshálózat: az ivóvíz főnyomóvezeték az elosztóvezetékekkel és berendezéseivel, illetőleg a szennyvíz főgyűjtő az erre kapcsolt mellékgyűjtőkkel és berendezéseivel. Víziközművagyon: korlátozottan forgalomképes, az Önkormányzat és a Vagyonkezelő tulajdonában levő törzsvagyon, melyen keresztül megvalósul a vízszolgáltatás a víztermeléstől a szolgáltatás végpontjáig (p1. vízkivételi mű, vízvezeték, tározó, nyomásfokozó, elosztó-és bekötővezeték), szennyvízcsatorna hálózat és tartozékai, 3

4 szennyvízátemelők, valamint a szennyvíztelep. Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából. Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és technológiai berendezések is (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma). Sajátos építményfajták: többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közműés energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányaműveléssel kapcsolatos és atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények (mérnöki létesítmények), amelyek létesítésekor - az építményekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően - eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség. Működtető vagyon: azon eszközök együttese, amelyek segítségével biztosítható a vízi közművagyonon a folyamatos szolgáltatás (pl. gépek, műszerek, gépjárművek, telephelyek, informatikai eszközök, hibaelhárítási anyagok, védőruházat). Szolgáltatási díj: az Üzemeltető által a fogyasztóktól beszedett víz- és csatornadíj. Közművagyon tulajdonos: jelen esetben Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Pécs Holding Zrt. együttesen. Ellenőrző: A közművagyon tulajdonosok által közösen kijelölt és megbízott szervezet, melynek feladata a műszaki és szakmai ellenőrzés biztosítása. 4./ A jelen szerződés célja és tárgya 4.1. A jelen szerződés célja a folyamatos ivóvíz-szolgáltatás, a szennyvízelvezetés és -tisztítás szolgáltatás biztosítása Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területén belül, valamint Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területén kívül azon vagyonelemek tekintetében, melyek jelen szerződés 1. számú mellékletében szerepelnek a közművagyon tulajdonosokkal történő szoros együttműködés keretei között, melyre Üzemeltetőnek kizárólagos joga van. Az Üzemeltető feladatait, valamint a szolgáltatásával szemben támasztott követelményeket, a közművagyon tulajdonos feladatait - egyebek mellett - a jelen szerződés határozza meg Jelen szerződés alapján az Üzemeltető bérletébe bocsátja az Önkormányzat az 1. számú melléklet 1/a. és 1/b. részében felsorolt tárgyi eszközöket, a Vagyonkezelő az 1/c. részében felsorolt tárgyi eszközöket annak fejében, hogy az Üzemeltető tartozik azokat a jelen szerződés feltételei szerint üzemeltetni és a jelen szerződés 11. pontja szerinti díjakat megfizetni. Az 1. számú melléklet 1/b. része tartalmazza az ISPA/KA támogatással megvalósult eszközöket. Az Üzemeltető a bérelt tárgyi eszközök átadás-átvételéről egy, a 4

5 Felek által aláírandó, és az átadott vagyontárgyak felsorolását is tartalmazó műszaki nyilvántartást készít, az átadás-átvétel megtörténtét követő 30 napon belül A jelen szerződés tárgya (a) az 1. számú mellékletben felsorolt tárgyi eszközök (közművek) bérlete és (b) a víziközmű szolgáltatást célzó üzemeltetése Az Üzemeltető a jelen szerződés tárgyát képező tevékenység gyakorlásának jogát a közművagyon tulajdonosok előzetes hozzájárulása nélkül másra sem részben, sem egészében nem ruházhatja át, gazdasági társaságba nem pénzbeli hozzájárulásként nem viheti be Ezen szerződés megkötésével az Üzemeltetőnek bérleti használatba átadott 1/a. és 1/b. mellékletében felsorolt önkormányzati tulajdonú. illetve a Vagyonkezelőnél az 1/c. melléklet szerint nyilvántartott víziközmű vagyontárgyaknak ezen tulajdonosoknál a számviteli szabályok szerint, jelen szerződés aláírásakor nyilvántartott könyvszerinti értéke a mindenkori 1. sz-ú mellékletben szereplő aktuális értékkel. 5./ Az Üzemeltető kötelezettségei a víziközművek birtokában 5.1. Az Üzemeltető tartozik a szerződés tárgyát képező ivóvíz- és szennyvízrendszereket (tárgyi eszközöket) folyamatosan és szakszerűen üzemeltetni, annak rendszeres megelőző karbantartásáról és a felmerülő hibák kijavításáról gondoskodni, a víziközművek üzemeltetéséről szóló mindenkor érvényben lévő jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően. Felek kölcsönösen figyelik a fejlesztési elképzelések megvalósítása érdekében az aktuális pályázatokat, arról egymást értesítik és a pályázat lebonyolításában együttműködnek Az Üzemeltető tartozik továbbá: a.) a vízjogi üzemeltetési engedély(eke)t a közműtulajdonos által Üzemeltetőnek a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben meghatározott dokumentumok teljes körű átadását követően fél éven belül megszerezni és az abban/azokban előírt feltételeknek mindenkor eleget tenni, a vízjogi üzemeltetési engedélyek módosítására szükség szerint javaslatot előterjeszteni és azok módosítását kezdeményezni a hatóságok felé; b.) a jelen szerződés tárgyát képező szolgáltatás folyamatos ellátásához szükséges működtető vagyoni és személyi feltételeket biztosítani; c.) hibaelhárító részleget üzemeltetni, vagy igénybe venni, éjjel-nappal működő ügyeleti szolgálatot szervezni, a fogyasztókkal a jogszabályok szerinti kapcsolatot tartani; a hibaelhárítás során a jogszabályi és egyéb ágazati előírások szerint eljárni, és biztosítani a hiba kijavítását az elhárítási határidőn belül, és a fogyasztók ellátásáról gondoskodni az érvényben lévő jogszabályban foglaltak szerint; d.) az üzemeltetéssel összefüggő hálózati veszteséget szinten tartani, lehetőség szerint csökkenteni; e.) a bekötési vízmérők (ide nem értve a mellékmérőket) időszakos hitelesítését megszervezni és elvégeztetni; rekonstrukció esetén bejelentési kötelezettsége van az Üzemeltetőnek. f.) az általa működtetett tárgyi eszközökkel (közművekkel) ellátott területen a keletkező szennyvízmennyiséget a jogszabályokban meghatározott minőségben fogadni, elvezetni és tisztítani a rendelkezésre álló az üzemeltetési és vízjogi engedélyben meghatározott tisztítókapacitásnak megfelelően, továbbá a rendelkezésére bocsátott kapacitás mértékéig a kommunális eredetű, Pécs területén keletkezett szippantott szennyvizet fogadni, kezelni, ártalmatlanítani, illetve törekedni az általa ellátott, 5

6 Pécsen kívüli területek tekintetében a vízadó terület védelme érdekében hasonló szolgáltatás biztosítására; g.) az általa üzemeltetett tárgyi eszközökkel (közművekkel) ellátott területre vonatkozó műszaki célú vízkorlátozási terveket a közművagyon tulajdonos rendelkezésére bocsátani, illetve azokat - a hatósági előírások figyelembevételével - felülvizsgálni, és az ezzel kapcsolatos javaslatait megtenni minden év február hó 28-ig; h.) az adatszolgáltatás és információáramlás mindenkori biztosítása érdekében, a közművagyon tulajdonos által az Üzemeltetőnek az üzemeltetésre átadott közművekre vonatkozó adatokról - a tulajdonosok megkülönböztetésével - elkülönített nyilvántartást vezetni, a nyilvántartás korszerűsítése során a közművagyon tulajdonos igényeit lehetőség szerint figyelembe venni; i.) az Üzemeltető tartozik állandó és az arra jogosultak számára hozzáférhető nyilvántartást vezetni, illetve abban közreműködni, és azzal kapcsolatban adatszolgáltatást nyújtani az alábbi körökben: - víz-, csatornahálózat, vízbeszerzési létesítmények telephelyek és ingatlanok térképi nyilvántartása, - vízórák nyilvántartása, bekötési ívek, szolgáltatási szerződések nyilvántartása, tűzcsap, közkifolyó nyilvántartása, - vízellátó hálózatok, valamint a szennyvízcsatorna-hálózat kataszterének elkészítésében közreműködés, - szolgáltatással kapcsolatos káresemények nyilvántartása, - nyilvántartás vezetése a termelt, az átvett és értékesített vízről, a technológiai vízhasználatokról, valamint a hálózati veszteségről (értékesítési különbözetről) az ellátott településekre elkülönítve, kölcsönös térinformatikai adatszolgáltatás, - víz- és szennyvízhálózat geodéziai szakági terveinek vonatkozó jogszabályi előírások szerinti vezetése, nyilvántartása, és adatok szolgáltatása, - a víznyerő területek jellemzőinek nyilvántartása. j.) A bérelt eszközöket jókarba tartani, ennek érdekében éves karbantartási tervet készíteni Az Üzemeltető egyéb kötelezettségei: a vízbeszerzéssel kapcsolatban: - az ellenőrzött mértékű vízkivétel és a kutak szerkezeti hibáinak elkerülése érdekében, a vízadó réteg engedélyezett és hidraulikailag indokolt mértékű igénybevétele; - védőterületek ellenőrzése - a kutak üzemállapotának rendszeres ellenőrzése, a kitermelt víz mérése, nyilvántartása; - a vízkitermelés és energiafelhasználás folyamatos nyilvántartása, üzemnapló vezetése; - vízkészlet használati-díj bevallása és megfizetése; az ivóvízhálózat és tározók, víztornyok és tartozékai üzemeltetésével kapcsolatban: - az ivóvízhálózat karbantartása; - az ivóvízhálózat szükség szerinti öblítése, az erre kidolgozott ütemtervnek megfelelően; - az ivóvíz hálózati szerelvények és aknák rendszeres karbantartása, tisztítása; - tűzcsapok (és táblái) rendszeres ellenőrzése, karbantartása, a felülvizsgálatról és a karbantartásról nyilvántartás vezetése, amely nyilvántartás a tűzvédelmi hatóságnak bármikor bemutatható legyen; - hálózati mintavételek; 6

7 - tárolómedencék (víztornyok) tisztítása, fertőtlenítése, karbantartása; - a szolgáltatási ponton a hiteles mérés mindenkori biztosítása a szolgáltatási szerződés szerint; - vízmérő-leolvasás, díjszámlázás és beszedés a vonatkozó jogszabályokkal összhangban; - kutak és gépházak gépészeti berendezéseinek karbantartása; - szivattyúk javítása; - elektromos és irányítástechnikai berendezések karbantartása, ivóvízközmű hálózaton nyomásfokozók üzemeltetése; - vízszállítás egyedi szerződés alapján; - a meglévő hálózatra csatlakozás általános műszaki feltételrendszerének kidolgozása és közzététele; - csatlakozási kérelmek esetén azok egyedi felülvizsgálata a csatlakozás konkrét műszaki feltételének meghatározása (közműnyilatkozat- és hozzájárulás); - ivóvízbekötések készítése az új fogyasztók igénye és megbízása alapján; - a közművagyon tulajdonosok beruházásában megvalósuló új vízvezetékek kivitelezésének üzembe helyezés előtti egyszeri műszaki felülvizsgálata. - a víziközmű közhálózat részét nem képező, de az ISPA/KA támogatással megvalósult ivóvíz csatlakozó víziközműveket, nyomáscsökkentőket az Önkormányzattal kötött külön üzemeltetési szerződés alapján üzemeltetni; A szennyvízelvezetéssel kapcsolatban az Üzemeltető köteles: - a csatornahálózatot, az átemelő telepeket, valamint az ipari szennyvízkibocsátókat rendszeresen ellenőrizni; - a csatornahálózat szükség szerinti mosatására és az iszapeltávolításra; - az átemelő telepek rendszeres felülvizsgálatára, karbantartására, javaslatot tenni a csatornabírság kivetésére; - házi szennyvízátemelők szerződéses javítására, felújítására az átemelő tulajdonosával (egyéni fogyasztók és ISPA/KA beruházás esetén Önkormányzat) történt egyedi szerződés alapján; - a víziközmű közhálózat részét nem képező, de az ISPA/KA támogatással megvalósult szennyvíz csatlakozó víziközműveket az Önkormányzattal kötött külön üzemeltetési szerződés alapján üzemeltetni; - házi csatornabekötések kivitelezésére új fogyasztók igénye és megbízása szerint a vonatkozó jogszabályok szerint és az Üzemeltető belső szabályozása figyelembe vételével; - a közművagyon tulajdonosok beruházásában megvalósuló új csatornaszakaszok kivitelezésének üzembe helyezés előtti, térítés ellenében való ipari televíziós műszaki vizsgálatára és geodéziai bemérésére A szennyvíztisztítással összefüggésben az Üzemeltető köteles: - a vízjogi engedélyben foglaltaknak megfelelően, annak előírásai szerint a szennyvíztisztítási feladatok elvégzésére; - önkontroll vizsgálatok elvégzésére; - szennyvíztelepek, illetve a városi szennyvízátemelők védőterületeinek és műtárgyainak folyamatos karbantartására, állagmegóvására; - települési folyékony hulladékfogadó és előkezelő berendezések üzemeltetésére a beszállított folyékony hulladék mennyiségének minőségének nyilvántartása, valamint erről havi bontást tartalmazó, negyedéves összesítésben adatszolgáltatás a közművagyon tulajdonos részére; - szivattyúk, gépek, berendezések karbantartására; - a települési folyékony hulladék ürítési és kezelési díj képzése megállapításához 7

8 javaslatot tenni és a díjat beszedni. - a vízterhelési díjat beszedni és a jogszabályi előírásoknak megfelelően kezelni Az Üzemeltető, mint az Önkormányzattal által erre kijelölt és jelen szerződés megkötésével erre felhatalmazott, a közüzemi közszolgáltatások színvonalas és közvetlen biztosításért felelős jogalany az e kötelezettségeivel összefüggő feladatai, mint vízóra leolvasás, számlázás, ügyfélszolgálati tevékenység, díjbeszedés, kintlévőségkezelés során köteles valamennyi vonatkozó jogszabályt és szakmai előírást, szokványt betartani a fogyasztói érdekek mint teljesebb módon történő érvényre juttatása érdekében Üzemeltető köteles a közszolgáltatás igénybevételével kapcsolatos, az ügyfelek tájékoztatására alkalmas, jól megközelíthető, telefonos kapcsolattal rendelkező ügyfélszolgálatot fenntartani Üzemeltető az ügyfélfogadási és tájékoztatási rendszerére vonatkozó konkrét és részletes szabályokat az üzletszabályzat tartalmazza Üzemeltető az üzletszabályzatát a fogyasztók tájékoztatása végett köteles minél szélesebb körben (az ügyfélszolgálatánál jól látható helyen és az internetes honlapján) közzétenni Gondoskodik a kiépített szerviz utak fenntartásáról és azok csapadékvíz elvezetéséről Amennyiben az szerződés 5.3. pontjában foglalt kötelezettségek teljesítése során szükségessé válik a szerződés tárgyát képező bármely vagyonelem cseréje, felújítása, úgy azt az Üzemeltető a szerződés 9.3. pontjában foglalt finanszírozási elvek alapján tervszerűen végzi el Az Üzemeltető köteles az üzemeltetésre bérbe adott tárgyi eszközök (víziközművek) üzemeltetéséhez kapcsolódó környezetvédelmi és más hatósági előírásoknak eleget tenni és ezzel összefüggésben viseli mindazon károkat, amelyek az üzemeltetéshez kapcsolódó hatósági előírások neki felróható megszegéséből erednek Az Üzemeltető kötelezettséget vállal arra, hogy a közművagyon tulajdonos részére évtől kezdődően minden év május 31. napjáig a jelen szerződés 2. számú melléklete szerinti adatokat szolgáltatja. 6./ Az Önkormányzat és a Vagyonkezelő kötelezettségei 6.1. A közművagyon tulajdonos az 1. sz. melléklet szerint rendelkezésre bocsátásra kerülő tárgyi eszközökön túl, a jelen szerződés időtartama alatt átadandó egyéb vagyontárgyakat a vonatkozó előírásoknak megfelelő állapotban tartozik átadni az Üzemeltetőnek. Az átadásokról a Felek kiegészítő átadási jegyzőkönyvet készítenek évente egy alkalommal a december 31-i állapotnak megfelelően, a tárgyévet követő február 28-ig Az Önkormányzat és a Vagyonkezelő vállalja, hogy az egységes nyilvántartás érdekében saját fejlesztési forrásából végrehajtott vállalkozási munkáinál a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok betartásával a szükséges követelményeknek az ajánlattételi felhívásban való megfogalmazása révén - biztosítja az Üzemeltető közmű nyilvántartási rendszerébe beilleszthető geodéziai beméréseket. Az Önkormányzat az általa szervezett társulati fejlesztések végrehajtása során is hasonlóan jár el. 8

9 6.3. A közművagyon tulajdonosok folyamatos hozzáférési, betekintési lehetőséget biztosítanak az általuk vezetett aktuális közművagyon nyilvántartási rendszerbe az Üzemeltető számára Az Önkormányzat és a Vagyonkezelő biztosítják az Üzemeltetőnek a szerződés tárgyát képező víziközművek folyamatos és kizárólagos birtoklását és használatát, valamint ezek működtetéséhez szükséges vagyontárgyak és vagyoni értékű jogok rendelkezésre állását. 6.5 Az Önkormányzat és a Vagyonkezelő az általuk szervezett víziközmű fejlesztések megvalósulását követően a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével a garanciális és a szavatossági jogok érvényesítési lehetőségét Üzemeltető részére átadják, vagy gondoskodnak ezen jogok érvényesítéséről. 7./ A vízszolgáltatással és a szennyvízelvezetéssel kapcsolatos tárgyi eszközök bérbeadásának szabályai 7.1. Az Üzemeltető az Önkormányzattól és a Vagyonkezelőtől előre egyeztetett időpontban átveszi az 1. sz. mellékletben megnevezett tárgyi eszközöket (közműveket). Az Üzemeltető az üzemeltetésre így átadott vagyontárgyakat köteles külön nyilvántartásba venni - azon belül is elkülönítetten a Projekt keretében megvalósult vagyontárgyakat - és saját vagyontárgyaitól elkülönítve kezelni Az Üzemeltető jogosult a közművagyon tulajdonosok tulajdonában levő, az 1. számú mellékletben meghatározott tárgyi eszközök birtoklására, használatára és hasznainak szedésére. Az Üzemeltető jogosult az előzőekben rögzített tárgyi eszközökön kivételt képeznek az ISPA/KA támogatással megvalósult létesítmények (1/b. melléklet) - idegen vagyonon végzett beruházás" - t elvégezni. Ezen beruházásokat az Üzemeltető saját nyilvántartásába veszi és amortizálja, majd nullára íródott nettó értéken a közművagyon tulajdonosnak átadja Az Üzemeltető az így átadott tárgyi eszközökhöz tartozó egyes vagyontárgyakra vonatkozó használati jogát nem idegenítheti el, azt nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaságba nem viheti be, a használatot más egyéb módon sem engedheti át Az Üzemeltető az így átadott tárgyi eszközöket (közműveket) a jó gazda gondosságával köteles rendeltetésszerűen használni, és állagát megóvni. Az Üzemeltető a tárgyi eszközök esetleges megsemmisüléséből, vagy megrongálódásából eredő mindennemű kárért a polgári jog szabályai szerint tartozik felelősséggel, ideértve a természetes elhasználódás mértékét meghaladó műszaki állagromlást is A jelen szerződés megszűnése esetén az Üzemeltető az általa átvett tárgyi eszközöket (közműveket) valamint az idegen vagyonon végzett a pont szerint megvalósított közműveket üzemképes állapotban a közművagyon tulajdonosnak köteles visszaszolgáltatni Az Üzemeltető felszámolása esetén a bérlet tárgyát képező tárgyi eszközök (közművek) a hitelezői követelések fedezetéül nem szolgálhatnak A szerződés megszűnésén kívüli esetekben a szolgáltatásban feleslegessé váló vagyontárgyak visszaadását az Üzemeltető kezdeményezheti. Az átadás-átvétel módját és feltételeit a két fél írásos megállapodásban köteles rögzíteni. A feleslegessé vált vagyontárgyak visszaadása illetve felhagyása a hatályos jogszabályok és műszaki előírások betartásával történik. 9

10 8./ A szolgáltatás kizárólagossága 8.1. A szerződés hatálya alatt az Üzemeltető kizárólagos jogot élvez az ivóvíz, az iparivíz, a szennyvízelvezetés, és - tisztítás közszolgáltatásként való ellátására és az ehhez szükséges vagyontárgyak használatára Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási, valamint Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területén kívül azon vagyonelemek tekintetében, melyek jelen szerződés 1. számú mellékletében szerepelnek Az Üzemeltető jogosult az Önkormányzat és a Vagyonkezelő hozzájárulásával kiterjeszteni az 1. sz. mellékletben szereplő vagyontárgyak igénybevételével biztosított az ivóvíz szolgáltatással, szennyvíztisztítással- és elvezetéssel összefüggő tevékenységét a 8.1. pontban meghatározott területekre, illetve azokon túlra is, a közműfejlesztési hozzájárulás szabályai szerint, feltéve hogy ez nem okoz kárt a jelen szerződés hatálya alá tartozó tárgyi eszközökben, illetve a fogyasztóknak és a szolgáltatás ellátását, színvonalát egyebekben sem veszélyezteti A Üzemeltetőnek kizárólagos joga van és egyben kötelezettsége is a közutakon, közterületeken azok alatt és felett, valamint az azokhoz tartozó területeken a szolgáltatáshoz szükséges a közművagyon tulajdonos által bérbe adott vagy adandó tárgyi eszközöket karbantartani. Halasztást nem tűrő javítás (hibaelhárítás) esetén a közút, közterület kezelőjét előzetesen köteles értesíteni, az évi I. törvény Vhr. 28 (1) (2) pontja szerint. Karbantartás, beruházás, felújítás, rekonstrukció, fejlesztés (bővítés) esetén a évi I. Tv 36.,37, 19/1994. (V.31.) rendelet valamint Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének {31/2008. (10.15.)} mindenkori hatályos rendelete alapján a közút kezelőjétől előzetesen hozzájárulást kell kérni. Közterület használati díjat minden közterület használati megállapodásban meg kell határozni és meg kell fizetni Közterületek és út pályaszerkezetek felújítása, javítása, karbantartása esetén, amely az üzemeltetett közműveket vagy műtárgyakat, illetve az ezekhez tartozó szerelvényeket (pl. fedlapok, csapszekrények, stb.) érinti, a közterület tulajdonosa vagy kezelője a jogszabályi előírásoknak megfelelő garanciával és szavatossággal tartozik A pontok szerinti a közszolgáltatási ellátási területen kívüli- szolgáltatások ill. bevételi források nem tartoznak az Önkormányzat által biztosítandó közszolgáltatáshoz, ezért e tevékenységek költségeit és bevételeit elkülönítetten nyilván kell tartani, továbbá biztosítani kell, hogy az ilyen tevékenységből származó jövedelem ne eredményezze az ISPA/KA projektekhez nyújtott EU-s támogatás részbeni, vagy teljes visszafizetésének előírását Az Üzemeltető által a közszolgáltatások ellátásának elősegítésére kívülállókkal jövőben kötendő szerződések közül a vízvásárlásra, az energia előállítására és szállítására valamint a köztulajdon használatára kötött szerződések olyan záradékot kell tartalmazzanak, amely a közművagyon tulajdonos számára kifejezetten fenntartja a jogot, hogy a jelen szerződés megszűnésekor az Üzemeltető helyébe léphessen, amennyiben ez nem ütközik a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályi előírásokba. 10

11 9./ A tárgyi eszközökkel (közművek) összefüggő munkálatokra vonatkozó szabályok 9.1. Általános elvek: Az Üzemeltető az üzemeltetés körébe tartozó munkálatokat az alábbiak szerint köteles elvégezni: - karbantartási és javítási munkákat a saját költségén, - a jelen szerződés szerint átadott, vagy átadandó tárgyi eszközök (közművek) érdekében történő indokolt felújítási és rekonstrukciós munkákat az ISPA/KA támogatásával létrejött vagyontárgyak kivételével az Önkormányzat és a Vagyonkezelő előzetes tájékoztatásával a rekonstrukciós keret terhére, illetve idegen vagyonon végzett beruházásként saját költségére végezhet. Amennyiben az Üzemeltető olyan víziközműveket működtet, amelyek a korábbi üzemeltetési szerződés alapján egy másik volt közszolgáltató társaság könyveiben vannak nyilvántartva, úgy azok közüzemi közszolgáltatási célú felhasználásának a feltételeiről az érintett felek a későbbiekben külön megállapodnak, vagy ezeket hatósági vagy bírósági ítélet állapítja meg - a felújítási és rekonstrukciós munkák végrehajtási szabályaira a víziközmű vagyonnal összefüggésben végzett tevékenységek elhatárolása az általános számviteli szabályok adnak iránymutatást; A szerződő felek rögzítik, hogy: - A közművagyon tulajdonos az ezen szerződésben foglaltak érvényesülését önállóan egyedül vagy az Üzemeltetővel közös bejáráson jogosult ellenőrizni. - Az ezen szerződésben szereplő előzetes értesítést a felek akként valósítják meg, hogy a szóban vagy írásban közöltekre való megalapozott reagálásra a másik félnek elegendő idő álljon rendelkezésére Karbantartási és javítási munkák: Valamennyi tárgyi eszközt (műtárgyat, berendezést és anyagot) az Üzemeltető saját költségén és felelősségére jól működő állapotban köteles tartani. A karbantartás, beleértve a külső javításokat is, különösen a következőkre terjed ki: Épület karbantartás: - Meglévő épületen végzett minden olyan munka, amely a folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetéshez szükséges, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódást rendszeres helyreállítást eredményezi, még akkor is, ha az épület alkotórészei lényeges elemeinek részleges cseréjével jár együtt. - A rendeltetésszerű használat érdekében elvégzett külső, belső állagmegóvási munka (vakolás, meszelés, festés mázolás) még akkor is, ha az egész épületre kiterjed (homlokzat javítása, beleértve a nyílászárók cseréjét is), vagy ha korszerűbb formában, módszerrel történik a javítási munka (pl. meszelés helyett festés vagy tapétázás). - Tetőszerkezet javítása, részleges cseréje. - Lapostető-szigetelés javítása. - Az épület talajnedvesség elleni szigetelése, injektálása. - A szellőző-, légüdítő-berendezések részleges cseréje. - A villamos energia, a víz-, a gáz-, a hőellátás vezetékeinek, berendezéseinek 11

12 részleges cseréje. - A meglévő épület olyan átépítése, átalakítása, amelynek eredményeként az épület egészének, vagy az épület egy részének funkciója, rendeltetése nem változik meg (pl. célszerűségi okokból az épületen belüli válaszfalak, szociális helységek áthelyezése). Építmény karbantartás: - Meglévő építményen végzett minden olyan munka, amely a folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetéshez szükséges, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében a tervszerű megelőző karbantartás (TMK) keretében vagy eseti jelleggel, de rendszeresen el kell végezni, ide értve a vis major miatt szükségessé váló közvetlen hibaelhárítást, továbbá a közvetlen hibaelhárítás miatt más tárgyi eszközön végzett bontási és helyreállítási munkákat is. - Kerítések, korlátok oszlopok közötti betéteinek, dróthálózatának, lábazatának részleges cseréje, ha a tartóoszlopokat nem cserélik. Gépkarbantartás: - Gépek, elektromos és elektrotechnikai berendezések időszakonkénti felülvizsgálata, tisztítása, kenése, meghibásodások és üzemzavarok elhárítása, a tervszerű megelőző karbantartás, a rendeltetésszerű használat során elhasználódott alkatrészek cseréje, a fődarabok javítása, a folyamatos működés, a biztonságos üzemeltetés érdekében a fődarabok és a tárgyi eszköz értékébe tartozó tartozékok cseréje, ha a csere következtében nem változik meg a gépek kapacitása, élettartalma, funkciói nem bővülnek. Továbbá: - vízkivételi helyeken: kúttisztítás, savazás, szivattyú-beszabályozás, ellenőrzés; - vízvezetékek és csőidomok esetén: vízszivárgás és csőtörés lokalizált javítása, vakolat lokalizált helyreállítása, rövidebb, azaz legfeljebb egy szál cső-, illetve tekercselt árú esetén 6 m (gyártási hossz). - szennyvíz vezetékek és csőidomok esetén: vízszivárgás és csőtörés lokalizált javítása, vakolat lokalizált helyreállítása, rövidebb, azaz legfeljebb egy szál cső-, ami nem haladja meg a 4 m-t. (gyártási hossz) - Fenntartási költségként kell elszámolni a vízmérő működési elvét nem megváltoztató javítást (mérő szétszerelése, lenullázása, szükség szerinti javítása és újrahitelesítése). - Szerelvények cseréje értékhatár függő legyen, pl Ft. - fogyasztói bekötések: szivárgás-elhárítás és csőidomok, szerelvények részleges cseréje; - elektromos és elektrotechnikai berendezések meghibásodása esetén: a meghibásodott alkatrészek javítása és/vagy cseréje, érintésvédelmi ellenőrzése; - aknafedlapok cseréje, szintbeállítása. Az Üzemeltető évente utólagos tájékoztatást köteles adni az elvégzett, karbantartási munkákról. Üzemeltető a karbantartási munkákat elektronikusan nyilvántartja Felújítási, rekonstrukciós (beruházási)munkák: Amennyiben a tárgyi eszköz (közmű) olyan mértékig elhasználódott, hogy működése nem felel meg többé a műszaki, gazdasági és biztonságossági követelményeknek, a tárgyi eszköz (közmű) felújítását amennyiben arra a Kbt. alapján lehetőség van az Üzemeltető az Ellenőrző előzetes tájékoztatása és jóváhagyása mellett, a 12

13 rekonstrukciós keret terhére elvégezheti a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályi előírások figyelembe vételével. Az Üzemeltető minden tárgyidőszakot (3 év) megelőző év október hó 30. napjáig elkészíti és az Ellenőrző részére megküldi a három éves tárgyi eszköz-felújítási programot, melyet a közművagyon tulajdonos hagy jóvá november 30-ig (első alkalommal a évben). A programnak tartalmaznia kell a következő tárgyidőszak felújítási és rekonstrukciós munkáinak teljességét, 20 % tartalék keret fenntartásával. A tartalék keret felhasználásánál Üzemeltető köteles figyelembe venni a közművagyon tulajdonosok városfejlesztési és vagyonkezelési érdekeit, amennyiben az ezzel kapcsolatos igényeit tárgyidőszakot megelőző év november 30-ig jelzi Üzemeltető felé. Ennek hiányában Üzemeltető a közműtulajdonosokkal történt előzetes egyeztetés szerint jogosult a 20 %-os tartalékkeretet felhasználni A középtávú tervek éves lebontását (éves rekonstrukciós terv) az Üzemeltető állítja össze, tételes egyeztetés nélkül, a közművagyon tulajdonosok tájékoztatása mellett. A közművagyon tulajdonosok extenzív fejlesztési terveiben esetlegesen bekövetkező változásokat az Üzemeltető éves rekonstrukciós tervében figyelembe veszi. (A felújítási munkák a számviteli törvény szabályai szerint különítendők el, az éves felújítási terv véglegesítésével egy időben.) A jelen alpont alkalmazásában felújítási munkák különösen, de nem kizárólagosan a következők: Fúrt kutak: - Az eredeti vízadóképesség visszaállítása érdekében végzett: - kútkompresszorozás, - berobbantás, - szűrőcsere, - kutak vízzározása (cementezés), - tömszelence csere, - mélyítés ráfúrással, - átépítése. - A felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók. Szennyvízcsatornák, műtárgyaik (gravitációs és kényszeráramoltatás) - A vezetékek szakaszos (gyártási hosszal azonos, vagy azt meghaladó mértékű) vagy teljes hosszban történő cseréje, ha csak a vezetéket cserélik. - Monolit vagy 2,0 fm és annál rövidebb csatornák esetén két ellenőrző akna közötti vezetékcsere. - Bekötő csatornák teljes cseréje. - Csatornák kitakarás nélküli technológiákkal végzett javítása minimálisan két ellenőrző akna közötti távolságban. - Aknák teljes körű felújítása (betonfelületek javítása, vízzáró vakolat készítése aknafedlap cseréje). - Elzáró és szabályzó szerelvények mozgó alkatrészeinek teljes cseréje vagy a szerelvények komplett cseréje. Szennyvíztisztítás műtárgyai - Az elhasználódott műtárgyakon (teljes körűen vagy szakaszos ütemezésben) végzett olyan munkák, mely az adott létesítmény eredeti állapotát állítják vissza. 13

14 - Betonfelületek teljes javítása, új vízzáró vagy koptatóréteg felhordása. - A vezetékek szakaszos (gyártási hosszal azonos vagy azt meghaladó mértékű) vagy teljes hosszban történő cseréje, ha csak a vezetéket cserélik. - A felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók. Szivattyútelepek (szennyvíz és ivóvíz szivattyútelepek, átemelő, beemelő, nyomásfokozó és nyomástartó) magas és mélyépítményei - Az elhasználódott műtárgyakon (teljes körűen vagy szakaszos ütemezésben) végzett olyan munkák, mely az adott létesítmény eredeti állapotát állítják vissza. - Betonfelületek teljes javítása, új vízzáró vagy koptatóréteg felhordása. - A vezetékek szakaszos (gyártási hosszal azonos vagy azt meghaladó mértékű) vagy teljes hosszban történő cseréje, ha csak a vezetéket cserélik. - Aknák teljes körű felújítása (betonfelületek javítása, vízzáró vakolat készítése aknafedlap cseréje). - Elzáró és szabályzó szerelvények mozgó, fő alkatrészeinek teljes cseréje vagy a szerelvények komplett cseréje. - A felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók. Víztározó medencék, víztornyok: - Az elhasználódott műtárgyakon (teljes körűen vagy szakaszos ütemezésben) végzett olyan munkák, mely az adott létesítmény eredeti állapotát állítják vissza. - Betonfelületek teljes javítása, új vízzáró vagy koptatóréteg felhordása. - Acélszerkezetű víztornyok héjazatának és/vagy hőszigetelésének teljes felújítása. - Acélszerkezetű víztornyok valamennyi acélszerkezetének teljes felújítása. - A vezetékek szakaszos (gyártási hosszal azonos vagy azt meghaladó mértékű) vagy teljes hosszban történő cseréje, ha csak a vezetéket cserélik. - Aknák teljes körű felújítása (betonfelületek javítása, vízzáró vakolat készítése aknafedlap cseréje) Elzáró és szabályzó szerelvények mozgó, fő alkatrészeinek teljes cseréje vagy a szerelvények komplett cseréje. - A felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók. - Szellőző berendezések teljes felújítása Víztisztítás műtárgyai: - Az elhasználódott műtárgyakon (teljes körűen vagy szakaszos ütemezésben) végzett olyan munkák, mely az adott létesítmény eredeti állapotát állítják vissza. - Betonfelületek teljes javítása, új vízzáró vagy koptatóréteg felhordása. - Elzáró és szabályzó szerelvények mozgó, fő alkatrészeinek teljes cseréje vagy a szerelvények komplett cseréje. - Csőköteges vagy lemezes ülepítők betéteinek teljes cseréje. - Acélszerkezetű tartályok valamennyi acélszerkezetének teljes felújítása. - A felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók. 14

15 Vízvezetékek és műtárgyaik: - A vezetékek szakaszos (gyártási hosszal megegyező vagy azt meghaladó mértékű) vagy teljes hosszban történő cseréje, ha csak a vezetéket cserélik. - Bekötő vezetékek teljes cseréje a megfúró idomtól a vízóráig. - Vízmérők betétcserés felújítása és cseréje, vagy új vízmérők beépítése, abban az esetben ha az javíthatatlan (tönkrement) vagy pontatlanságát az Üzemeltető hitelesítési jegyzőkönyvvel igazolni tudja. - Vízvezetékek kitakarás nélküli technológiákkal végzett javítása. - Aknák teljes körű felújítása (betonfelületek javítása, vízzáró vakolat készítése aknafedlap cseréje). - Elzáró és szabályzó szerelvények mozgó, fő alkatrészeinek teljes cseréje vagy a szerelvények komplett cseréje. (szerelvényekre értékhatár) - Tűzcsapok, közkifolyók, légtelenítők teljes cseréje. - Amennyiben komplett vízvezeték hálózat kerül átépítésre (elosztó hálózat, bekötő vezetékek, vízmérő aknák szerelvényei, elzáró szerelvények, tűzcsapok és közkifolyók), úgy azt rekonstrukciós beruházásként kell aktiválni. - víz- és szennyvíz vezetékek esetén: egy szál, vagy annál hosszabb (vízvezeték esetén 6 m), (szennyvízvezeték esetén 4 m) vezeték-szakaszok cseréje, ilyen szakaszok bélelése és szerelvények cseréje; Épületelújítás: - Meglévő épületnél a födémcsere és az azzal együtt elvégzett munkák. - Meglévő épület szellőző-, légüdítő-berendezés teljes cseréje. - Külön-külön is a villamos energia, a víz-, a gáz-, a hőellátás vezetékeinek és berendezéseinek együttes és teljes cseréje. A meglévő központi fűtőrendezések (kazánok) cseréje. Gépészeti, elektromos, elektrotechnikai és vezérlő berendezések esetén: szivattyúk, motorok, elektromos szekrények, valamint különféle közműtartozékok, fődarabok azonos típusúval, továbbá azonos, vagy korszerűbb technikai paraméterekkel rendelkező típusúval való cseréje. Az Üzemeltető az Ellenőrző előzetes tájékoztatásával a rekonstrukciós keret, valamint a saját forrás terhére végezheti a tárgyi eszköz felújítási munkákat, ezen munkák pályáztatása, a vállalkozó kiválasztása, vonatkozó szerződéskötés Üzemeltető kizárólagos jogosultsága és kötelezettsége, a Kbt. törvény előírásainak betartásával. A kiviteli munkák műszaki, szakmai ellenőrzését Ellenőrző végzi a közművagyon tulajdonosok által biztosított költségkeret terhére Fejlesztési (beruházási) munkák: Az idegen vagyonon végzett beruházás kivételével a közművagyon tulajdonos a megrendelője (beruházója) minden, a jelen szerződés tárgyát képező szolgáltatással összefüggő, valamely tárgyi eszközt (közművet) érintő fejlesztési és bővítési munkának. Az Üzemeltető a fejlesztési igények kielégítésére három évre szóló (középtávú), a tárgyidőszakot megelőző év november 30. napjáig felülvizsgálandó beruházási tanulmányt készít (első alkalommal a évben). Az Üzemeltető és az Ellenőrző a beruházási terv felülvizsgálatát, továbbá a beruházásoknak a városrendezési tervbe, illetve a közművagyon tulajdonos pénzügyi lehetőségeihez való illesztése érdekében szakértői bizottságot hoz létre, melynek egyik tagja az Üzemeltető, a másik a Vagyonkezelő, míg a harmadik az Önkormányzat képviselője. A kivitelezés során az 15

16 Üzemeltető jogosult ezen munkák ellenőrzésére, az ehhez szükséges dokumentációkat a közművagyon tulajdonos köteles időben a rendelkezésére bocsátani. Amennyiben a kivitelezés során az Üzemeltető olyan hibát vagy hiányosságot tapasztal, mely a szolgáltatás biztonságát veszélyezteti, azt haladéktalanul jelzi Vagyonkezelő, illetve az Önkormányzat felé, amennyiben Vagyonkezelő, illetve az Önkormányzat a hiányosságot nem szünteti meg, akkor az Üzemeltető a rákötést megtagadhatja Új fogyasztók megrendelésére végzett bővítési munkák: Az Üzemeltető a közérdekből történő közművesítés kivitelezési munkáinak elvégzésével csak az Önkormányzatra, vagy a Vagyonkezelőre vonatkozó közbeszerzési előírások betartásával bízható meg. Amennyiben az új fogyasztók ellátása a meglévő hálózat bővítésével, illetve felújításával jár, ezek költségei a megrendelőt (új fogyasztó) terhelik. Az új fogyasztók törzshálózatra történő rákötése a hatósági engedélyben előírt kötelezettségeknek megfelelően történik. Az új bekötéseket a megrendelő (új fogyasztó) költségén a Vagyonkezelő, illetve az Önkormányzat megbízása alapján építi ki az Üzemeltető. Az így létrehozott víziközművekről az Üzemeltető havonta összesített, tételes üzembehelyezési dokumentumot ad a közművagyon tulajdonosok részére, ami alapján történik az eszközök nyilvántartásba vétele, aktiválása Felújítási és fejlesztési munkák során visszanyert anyagok, alkatrészek Az Üzemeltetőnek az üzemeltetési szerződés keretében feladata a közművagyon tulajdonos tulajdonát képező víziközművek üzemeltetéséhez szükségessé váló felújítási és fejlesztési munkák során visszanyert, kiszerelt alkatrészek, tartozékok raktározása és mennyiségi nyilvántartása. Az Üzemeltető a visszanyert anyagokról és alkatrészekről negyedévente selejtezési javaslatot küld a tulajdonos részére. A közművagyon tulajdonos negyedévente tartozik selejtezni ezen vagyontárgyakat A közműfejlesztési hozzájárulás A nem lakossági fogyasztó csatlakozása esetén a műszaki feltételek megléte mellett a közműfejlesztési hozzájárulás mértékét a közművagyon tulajdonos által meghatározott szabályok figyelembevételével az Üzemeltető veti ki és szedi be, felhasználásáról az Önkormányzat rendelkezik Felek megállapodnak abban, hogy a szerződés 9.2., 9.3., 9.4., 9.5 és 9.6. pontokban meghatározott munkálatok eredményeként Üzemeltető a víziközmű vagyontárgyakon nem szerez még időlegesen sem kizárólagos tulajdont, vagy résztulajdonosi jogosítványt 10./ A nyilvántartások aktualizálása Az Üzemeltető az Önkormányzat által rendelkezésére bocsátásra kerülő közműnyilvántartást naprakészen továbbvezeti, aktualizálja. E rajzon fel kell tüntetni minden adatot a vezetékhálózat méreteiről, elhelyezéséről, szerelvényekről, az aknákról és kiegészítő létesítményekről. Részletes rajzokkal kell rendelkezzen azokról a berendezésekről, melyeket a hálózat különleges pontjain szereltek fel. 16

17 10.2. E nyilvántartás egy aktualizált példányát évente, minden év május hó 31. napjáig a közművagyon tulajdonosnak át kell adni. 11./ A bérleti díj A jelen szerződés alapján átadásra kerülő, 1. számú mellékletben rögzített tárgyi eszközök (közművek) bérletének ellenértékeként az Üzemeltető a Vagyonkezelőnek és az Önkormányzatnak bérleti díjat köteles fizetni. Az Önkormányzatot illető bérleti díjban benne foglaltatik az ISPA/KA projekt keretében megvalósult eszközökre eső bérleti díj. Ez a bérleti díj rész képezi az ISPA/KA projekt keretében megvalósult eszközök rekonstrukciós és felújítási munkák finanszírozási forrását is. A bérleti díj számítását az Önkormányzat és a Vagyonkezelő végzi el tulajdonosonként külön, az Önkormányzat ezen belül az ISPA/KA beruházásban megvalósult vagyonelemek, és egyéb vagyonelemek bontásban - és azt legkésőbb a tárgyévet megelőző év szeptember 30.-ig megküldi az Üzemeltető részére, aki ezek alapján javaslatot tesz a víz- csatornadíj mértékére, figyelembe véve, hogy a díjak fedezetet nyújtsanak az üzemeltetési és pótlási költségekre is A jelen szerződés aláírásakor a Projekt keretében megvalósult eszközök várható elszámolt értékcsökkenését és az azok használata után fizetendő díj összegét évenkénti bontásban, valamint az eszközcsoportonként alkalmazott amortizációs kulcsok jegyzékét, a jelen szerződés 1/b. sz melléklete tartalmazza. Az amortizációs kulcsokat a felek közösen, az eszközök várható élettartamának függvényében állapítják meg. Az évenként elvégzett felújítások, pótlások, rekonstrukciók értékének figyelembe vételével, a jelen szerződés 1/b. számú melléklete évente, értelemszerűen módosítandó. A Projekt keretében megvalósult vagyontárgyak használatáért fizetendő bérleti díjat úgy kell megállapítani, hogy annak összege és a tárgyévet megelőző években a Projekt során megvalósított víziközművek gépek berendezések felújítására, pótlására, cseréjére fel nem használt bérleti díj (maradvány) együttes összege, mindenkor megfelelő fedezetet biztosítson legalább a Projekt során megvalósított víziközművek gépek berendezések tárgyévi felújítására, pótlására, cseréjére. Az Üzemeltető által a projekt során megvalósult víziközművek gépek berendezések használatáért, azok aktiválásától számított 30 év - a továbbiakban referencia időszak - alatt összesen fizetendő bérleti díj mértékét úgy kell megállapítani, hogy annak halmozott összege a referencia időszak végére elérje, vagy meghaladja a projekt során megvalósított víziközművekre, gépekre, berendezésekre az Önkormányzat által a referencia időszakban a rá vonatkozó számviteli szabályoknak megfelelően elszámolt értékcsökkenés - mindenkori inflációs hatásokkal korrigált - kumulált összegét. A Felek a Projekt keretében megvalósult eszközök használata után fizetendő bérleti díj mértékét minden évben a szolgáltatás díjának az önkormányzat általi elfogadását megelőzően felülvizsgálják, és javaslatot tesznek a következő év bérleti díjának mértékére, a Projekt CBA-ban rögzített számszerűsített adatok figyelembe vételével A jelen szerződés keretében, vagy azzal összefüggésben, a tárgyévet megelőző időszakban létrejött új és megszűnt tárgyi eszközökkel (víziközművekkel) az 1. sz. mellékletet a felek évente február 28.. napjáig módosítják, annak érdekében és abból a célból, hogy a jelen szerződés hatályát az új tárgyi eszközökre (víziközművekre) is kiterjesszék. 17

18 11.4. A nettó (ÁFA nélküli) rekonstrukciós keret a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályi előírások figyelembe vételével a jelen szerződés 9.3. pontjában az Önkormányzat által ekként megjelölt tevékenységek és beruházások finanszírozására fordítandó, azzal, hogy az e finanszírozások ÁFA ját nem tartalmazza. Amennyiben valamely évben a felújítások és rekonstrukciók finanszírozásának összege a rekonstrukciós keretet nem merítené ki, úgy a különbözet a következő években a tulajdonosok jóváhagyása szerinti ütemezésben használható fel. A fel nem használt rekonstrukciós keret aktuális mértékéről Üzemeltető tárgyévet követő év május 31-ig írásban tájékoztatja az Önkormányzatot és a Vagyonkezelőt A Felek egymással történő elszámolására naptári negyedévente kerül sor. Az Önkormányzat és a Vagyonkezelő a naptári negyedévre vonatkozó bérleti díjat, negyedévente, a negyedév utolsó napjára vonatkozó teljesítési időponttal számlázza Üzemeltető részére. Üzemeltető az általa elvégzett felújítási és rekonstrukciós munkák értékéről a műszaki átadás-átvételt követő 15 naptári napon belül köteles a számlát kiállítani, a hónap utolsó napjára szóló fizetési esedékességgel. A felek a kölcsönösen, naptári negyedévente számlázott díjakat egymással szemben beszámítják. A beszámítandó összeg az Üzemeltető által elvégzett felújítási és rekonstrukciós munkák kiszámlázott értéke. A beszámítást követően fennmaradt különbözetet a felek a negyedévet követő hónap 20. napjáig banki átutalással pénzügyileg is rendezik A Felek megállapodnak abban, hogy az Önkormányzat az Üzemeltető által a Projekt keretében megvalósult eszközök használata után fizetendő bérleti díjat és annak felhasználását analitikus nyilvántartásban Vízgazdálkodási Fejlesztési Alap továbbiakban Fejlesztési Alap - néven elkülönítetten tartja nyilván, és a ténylegesen megfizetett bérleti díjat elkülönített bankszámlán kezeli. Az Önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a Fejlesztési Alapot kizárólag az Üzemeltető által jelen szerződés szerint használatba vett vagyon rekonstrukciójára, felújítására, pótlására, fejlesztésére, illetve a Fejlesztési Alapban képződött pénzeszközök kezelésével összefüggő kiadásokra, továbbá a víziközmű beruházásokkal kapcsolatosan esetlegesen felmerülő szakértői díjakra fordítja. A Fejlesztési Alapban megképződött fel nem használt összegről elkülönített nyilvántartással az Önkormányzat tartalékot képez. A felek megállapodnak abban, hogy az Üzemeltető által használatba vett vagyontárgyak káresemény következtében történő megsemmisülése esetén, a biztosítóintézet által fizetett kártérítés a Fejlesztési Alapot illeti. 12./ Biztosítás 12.1 Az Üzemeltető a jelen szerződés hatálya alá tartozó üzemeltetési tevékenységével harmadik személyeknek okozott károk fedezésére a tárgyi eszközök (víziközművek) részére történt birtokbaadását követő legkésőbb 15 napon belül tartozik felelősségbiztosítást kötni és annak tartalmát a közművagyon tulajdonossal közölni. A felelősségbiztosítás alapján a biztosító által kifizetett összegek elsősorban a harmadik személyeknek okozott károk fedezésére fordítandók A közművagyon tulajdonos tartozik a jelen szerződés 1. sz. mellékletében felsorolt és a alpont szerint gazdasági évenként korrigált lista szerinti tárgyi eszközökre a pont szerinti határidőben vagyonbiztosítást kötni, és annak tartalmát az Üzemeltetővel közölni. A vagyonbiztosítás alapján a biztosító által kifizetett összegek a károk rendezésére fordítandók. 18

19 13./ A víz- és csatornadíj A víz- és csatorna díjakat Pécs város területén Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata állapítja meg. Üzemeltető minden évben benyújtja díjjavaslatát, amelyet az illetékes bizottságok megtárgyalnak, majd állásfoglalásukat előterjesztik az Önkormányzat Közgyűlése számára. A Közgyűlés megállapítja és rendeletbe foglalja az Üzemeltető által alkalmazandó díjakat. Üzemeltető a díjjavaslatot úgy állítja össze, és a Közgyűlés úgy állapítja meg a díjakat, hogy azok fedezzék az üzemelés, hibaelhárítás, karbantartás, valamint a közművek amortizációjának költségeit, illetve a tulajdonosok részére fizetendő bérleti díjat, biztosítsák a hosszútávú fenntarthatóságot, az üzembiztonságot illetve a minőségi szolgáltatást, figyelembe véve az inflációkövetést is. Az induló, jelen szerződés aláírásakor irányadó víz-és csatornadíjak a következők: - Lakossági vízdíj: 315 Ft/m3+ÁFA - Nem lakossági vízdíj: 346 Ft/m3+ÁFA - Lakossági csatorna díj: 226 Ft/m3+ÁFA - Nem lakossági csatorna díj: 265 Ft/m3+ÁFA - Vízterhelési díj: 8 Ft/m3+ÁFA 14./ Viták rendezése A szerződő felek és harmadik személy közötti vitában a felek, egymás érdekei tiszteletben tartásával kölcsönösen együttműködve előzetes egyeztetés alapján kötelesek eljárni, abban az esetben, ha a vita tárgya a feleket érinti vagy érintheti. Az egyeztetést az a fél kezdeményezi, akinek hamarabb jutott tudomására a vita tárgya A szerződő felek kölcsönösen együttműködve, egymás információit kiegészítve járnak el a víziközművezetékek elmaradt szolgalmi jog bejegyzése miatti peres és nem peres ügyekben. 15./ Időbeli hatály Jelen szerződés amely a felek között október 1.-étől hatályos Üzemeltetési Szerződés változásokkal egységes szerkezetbe foglalt módosítása december 31-én lép hatályba és határozatlan időre szól. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy október 1-jétől hatályos Üzemeltetési Szerződést közös megegyezéssel megszüntetik. Ezért a szerződés hatálybalépésével egyidejűleg a korábbi, október 1-től hatályos Üzemeltetési Szerződés hatályát veszíti Jelen szerződés csak a felek közös megegyezése alapján, írásban módosítható. 16./ A szerződés megszűnése Jelen Üzemeltetési Szerződés megszűnik rendes és rendkívüli felmondással, az Üzemeltető felszámolásával, vagy a Felek erre vonatkozó közös megegyezése folytán Amennyiben a jelen szerződés az Üzemeltető felszámolása miatt szűnik meg, arra az évi XLIX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni A Felek a jelen szerződést 6 hónapos felmondási idővel, indokolás nélkül írásban 19

20 felmondhatják, továbbá rendkívüli felmondással, 15 napos felmondási idővel is felmondhatják, amennyiben valamelyik Szerződő Fél a jelen szerződés rendelkezéseit megszegi, (különösen ha a szerződésszegés alkalmas arra, hogy a Felek bármelyikének működőképességét veszélyeztesse). Bármely Szerződő Fél felmondása minden Szerződő Félre kihat és a Szerződést megszünteti. Annyiban, amennyiben a jelen szerződés vállalkozói szerződésnek minősül, a Felek kizárják az elállás lehetőségét Jelen szerződés megszűnése esetén felek teljeskörűen és kölcsönösen elszámolnak egymással, különös tekintettel az Üzemeltető által végzett közszolgáltatás folyamatos és zavartalan biztosítására. Az elszámolás keretén belül Üzemeltető a folyamatos közüzemi szolgáltatás biztosításának szükséges információkat és adatokat köteles a tulajdonosoknak átadni. 17./ A tárgyi eszközök (közművek) sorsa a szerződés megszűnését követően A jelen szerződés megszűnését követően az Üzemeltető haladéktalanul tartozik a jelen szerződés 1. sz. melléklete, valamint a alpont szerint gazdasági évenként módosítandó lista szerinti tárgyi eszközöket (közművek) rendeltetésszerű, működésre alkalmas állapotban a közművagyon tulajdonosnak átadni, aki pedig tartozik azokat átvenni. Ennek során és erre tekintettel a Felek egymástól külön térítést, vagy díjazást nem igényelhetnek Az üzemeltetési szerződés megszűnésekor az Üzemeltető igényelheti a szerződés ideje alatt a közművagyon tulajdonos hozzájárulásával teljesített az idegen vagyonon végzett közműberuházásra fordított kiadásai még nem amortizált részének megtérítését (lineáris és időarányos értékcsökkenési leírás figyelembevételével), amelyet a közművagyon tulajdonos a jelen szerződés megszűnésétől számított hat (6) hónapon belül tartozik megfizetni. 18./ Egyéb rendelkezések Jelen szerződés részét képező és 1. és 2. számok alatti, a Felek külön aláírásával ellátott mellékleteit utólag, a tárgyi eszközök (víziközművek) Üzemeltető részére történő átadását követő 30 napon belül csatolják. A mellékleteket az Üzemeltető készíti el, melyeket egyeztetés után az Önkormányzat, illetve a Vagyonkezelő elfogad Az ISPA/KA projekt keretében megvalósult víziközművek tekintetében annak fenntartási időszakában az Önkormányzat jogosult ellenőrizni a közművagyon megfelelő használatát és működtetését. Ennek során az Üzemeltető köteles az Önkormányzat által az ellenőrzése kijelölt, továbbá az ISPA/KA projekt keretében létesült víziközművek esetén az EU-s támogatások ellenőrzésére jogosult más szervezetekkel mindenben együttműködni, előzetesen egyezetett időpontban, amennyiben az működését nem akadályozza, köteles helyszíni bejárás formájában biztosítani a közművek megfelelő működésének ellenőrizhetőségét Jelen szerződés a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 14/2004. (VII.13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes rendelet, az egyéb vonatkozó uniós és a hazai jogszabályoknak megfelel, betartásukra Felek kötelezettséget vállalnak. 20