Szerző: Bogár László Lektor: Hidasi Judit TÁMOP A/1-11/ INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS

Átírás

1 Nemzetközi kommunikáció Globális elgondolások Szerző: Bogár László Lektor: Hidasi Judit

2 Bevezetés A Globális elgondolások című tananyag alapvető célja az, hogy bemutassa azokat a főbb elbeszélési módokat, amelyek segíthetik a globalitás létmódjának a mélyebb megértését. Az emberi létezés kritikus elágazási pont felé közeledik, és ez elengedhetetlenné teszi, hogy legalább megpróbáljuk megérteni a készülődő dráma lényegét. Mint az anyagból majd kiderül, számos lehetséges elbeszélési mód létezik e dráma feldolgozására. A továbbiakban arra teszünk kísérletet, hogy ezek bemutatásával és elemzésével a hallgatókat arra ösztönözzük, hogy saját álláspontot igyekezzenek felépíteni.

3 Tartalom 1. I. Centrum és periféria: the West and the Rest Az emberi létet elbeszélő nagy narratívák A szakralitás narratívája A Felvilágosodásra épülő Modernitás narratívája Tradicionalitás, Modernitás, Globalitás A nyugatias modernitás létrontásának kettős talapzata A külső természet felélése A belső természet felélése Globalitás: kísérlet a valóság leváltására

4 Tartalom 2. II. A globális hatalmi rendszer intézményei Az önmaga létét tagadó globális szuper-struktúra A globalóma természetrajza A multinacionális vállalatok kényszerítő hatalma Az IMF és hitelminősítők, mint figyelmeztető-fegyelmező hatalom A globális média, mint tematizációs és értelmező hatalom Hatalom és uralom a globalitás korában

5 Tartalom (folytatás) III. A globális tőke-áramlás hatalom-szerkezete A Nagy Globális (V)álság lényege Az állam és az állampolgár felszámolása A globális pénzfegyverek PIGS avagy a disznókat levágják ugye? A válság lét-stratégiai következmények lehetséges kezelési módjai

6 I. Centrum és periféria: the West and the Rest

7 Egy kis kitérő a narratíva kérdésköréről A kérdéskör elméleti megközelítése során először azt kell rögzítenünk, hogy számos elbeszélési mód létezik. Ez azt jelenti, hogy különböző elbeszélési módok, vagy narratívák segítségével igyekszik megragadni az emberi gondolkodás a világgazdaság, világtársadalom szerveződési logikájának ontológiai rétegeit is. Az ember az őt körülvevő világ legalapvetőbb összefüggéseiről ugyanis csak úgy tud megnyilatkozni, hogy ha mindezt egy jól körül határolható értelmezési keret, és a hozzá tartozó fogalomkészlet segítségével teszi. A továbbiakban mi is egy sajátos elbeszélési módban fejtjük ki a témakör lényegi mozzanatait.

8 Az alapvető narratívák: szakralitás A ma létező narratívák két alapvető csoportra oszthatók. Az egyik narratíva-csoport az emberi létezés legalapvetőbb szerveződési elvének a szakralitást tekinti. A szakralitás fogalma arra a világértelmezési logikára utal, amely szerint vannak az emberi létezésnek olyan végső kérdései, amelyekre adandó válasz nem képezheti az emberi diskurzus tárgyát. Mégpedig egyszerűen azért nem, mert ezek a kérdések transzcendens metafizikai logikának engedelmeskednek, és bevonásuk az ember által eldönthető kérdések körébe, végzetes következményekkel járna.

9 A Felvilágosodás de-szakrális narratívája A narratívák másik, az elmúlt évszázadok során egyre inkább meghatározó csoportja viszont úgy véli, hogy az emberiség nagykorúvá vált és ez lehetővé, sőt kötelezővé teszi számára, hogy felszabaduljon a dogmák és babonák uralma alól. Ez a Felvilágosodás, alapvetően de-szakrális logikája, ám ezzel valójában csak új dogmák és babonák jönnek létre. A modern világ a felvilágosodás során deklarálta, hogy szakított a babonákkal. Ám h elyette valójában újabb, rejtett, következéskép veszélyesebb babonákra építkezik. Az a l á b b i a k b a n e z e k e t p r ó b á l j u k f e l s o r o l n i :

10 A modernitás új babonái Pozitivista, szcientista babona Materialista, hedonista babona Evolucionarista, progresszionista babona Egalitárius, demokratikus babona

11 A pozitivista szcientista és a materialista hedonista babona A pozitivista, szcientista babona lényege, hogy a modernitás tudománya a maga eszközeivel, mentális sémáival és kutatási módszereivel mindenre választ tud adni, és amire nem, az nem is létezik vagy legalább is nem képezheti a komoly diskurzus tárgyát A tudomány alkalmazása, a technológia pedig minden felmerülő szükségletet ki tud elégíteni, függetlenül annak lelki, erkölcsi, szellemi minőségétől. A hidrogénbomba, vagy a genetikai manipuláció azonban azt látszik igazolni, hogy ez tévedés. A materialista hedonista babona lényegét fejezi ki az alábbi idézet: Az élet fenntartásának anyagi eszközei lassan fontosabbakká válnak, mint maga az élet, sőt egy idő után magát az életet teszik saját eszközükké Az idézet a nagy spanyol filozófus, Ortega y Gasset, a Tömegek lázadása című művéből való. E babona szerint a jólét és boldogságnak egyetlen biztos mércéje van, az anyagi javak birtoklása és élvezete, és a lelki, erkölcsi, szellemi újratermelési folyamatokat is a materiális reprodukció határozza meg. A média-manipuláció, reklám, és globális hulladék-gyártó művek kialakulása azonban itt is jelzi a végzetes tévedést.

12 Evolucionista progresszionista és egalitáriánus demokratikus babona Az evolucionista progresszionista babona úgy állítja be, hogy az egész élővilág illetve benne az ember, mint élőlény általános helyzete az egész történelme során szakadatlanul és lineáris módon javul és tökéletesedik. Ez a babona valójában egy másik megfogalmazási módja a tudományba, technológiába és az anyagi fogyasztás és az ez által kiváltott élvezetekbe vetett rendíthetetlen hitnek, az állandó exponenciális fejlődésnek, haladásnak, holott az ember legősibb tapasztalata, hogy minden ciklikusan változik. Az egalitáriánus, demokratikus babona figyelmen kívül hagyja, hogy a létezés legbelső rendje csakis rendkívül szilárd hierarchiára épülhet, ahol a liberális értelemben vett egyenlőség, s demokrácia szabadsága kizárólag a degeneratív leépüléshez vezető betegségek (pl. rák) szinonimájaként értelmezhető (deviancia), vagyis a globalitás körülményei között a globalóma szabadsága

13 Az emberiség történelmi lét-módjai Az elemzésünk kiinduló pontját az emberi társadalmak három nagy történelmi létmódja jelenti. Ezek a Tradicionalitás, a Modernitás, és a Globalitás. E három történelmi lét-mód lényegének a megértéséhez kis kitérőre van szükség. Az ember az egyetlen olyan élőlény, amely képes gondolati konstrukcióként valami olyat is felépíteni a tudatában, ami a külső világban (még) nem létezik. Ez azt jelenti, hogy rendelkezik az elgondolhatóság szabadságával. Mivel a gondolati konstrukciókat többnyire képes objektiválni a külső világban, ez azt jelenti, hogy rendelkezik a megvalósíthatóság szabadságával is. Ilyenkor az ember nagyon büszke és elégedett, mert hiszen okos és ügyes volt. Ám a lét-tévedés is megvalósulhat, tehát van az embernek, egy ezeknél is fontosabb, harmadik típusú szabadsága is, és ez a megvalósíthatóság szabadsága. Ez utóbbi azt jelenti, hogy amit elgondolt és megvalósított, azt képes harmonikusan beilleszteni a Teremtés rendjébe. A Tradicionalitásban tehát az emberi gazdálkodás eredendően szakrális jellegű, benne a külső természet és az emberi belső természet javaival a jó gazda gondosságával való bánásmód eleve feltételezte a transzcendens, az emberi világon túl mutató, létezését és meghatározó erejét.

14 A Tradicionalitás lét-módja A korai földművelési és kézművességi rendszerek természet adta módon rendelődtek alá a szakrális egyensúly alapelveinek. Ezt a magyar nyelv szakrális mélyszerkezetében megrendítő pontossággal írják le az arany, arány, erény szavak. Fontos adalék, hogy ezzel szemben a kereskedelem, a pénzgazdálkodás és a média (mint fő közvetítő mezők) szakrális renden belül tartása rendszeresen kudarccal végződött. Ezt mutatja meg például az, az Újszövetségi történet, amelyben Jézus kiűzi a kufárokat a Templom előteréből. Ez utóbbi összefüggés hívja fel a figyelmet arra, amit a költészet nyelvén József Attila így fejezett ki: Ős patkány terjeszt kórt miköztünk, a meg nem gondolt gondolat. Vagyis, hogy az emberi létezés legnagyobb fenyegetése a meg nem gondolt gondolat, vagyis, amikor valami olyat gondolunk el, és/vagy valósítunk meg, amely nemcsak, hogy nem illeszthető be a Teremtés szakrális rendjébe, hanem egyenesen elpusztítással fenyegeti magát a megalkotóját is. Ezt a palackból kiengedett szellem meséje írja le. A lényeg megértését szintén kiválóan segíti a közlegelők tragédiája néven ismert történet, amely arról szól, hogy az ember a rövid távú előnyökért képes ennél sokkal nagyobb jövőbeli értékek feláldozására is.

15 A Modernitás lét-módja A profit, mint látni fogjuk, valójában csak egy virtuális létező. Csak azért, és annyiban mutatható ki, mert a tőke-tulajdonos, vállalkozó tevékenységének külső természeti és belső természeti költségeit időben és térben másokra hárítja át. A közgazdaságtan mindezt extern ( külső ) költségeknek nevezi. Tehát egy vállalkozás például elszennyezi mások ivóvíz készleteit, vagy lelki, erkölcsi, szellemi értelemben okoz súlyos kárt az adott helyi emberi közösségnek, miközben rövid távon és közvetlen üzemgazdasági szinten profitot termel. Pontosabban profitot mutat ki. A Tradicionalitás termelési rendszereinek célfüggvénye nem a mennyiség volt, mert ez a lét-szerveződési mód a minőség alapelveire épült. Ez tükröződik abban a tényben is, hogy a Modernitás értelmezése szerinti gazdasági növekedés illetve az ezzel párhuzamosan szintén exponenciálissá váló népességnövekedés a Tradicionalitás évezredei során nemcsak, hogy nem létezett, de értelmezhetetlen is lett volna. A gazdálkodás végső célfüggvénye ott ugyanis az üdvösség volt, vagyis külső és belső természettel való gazdálkodás Isten-szerinti megszervezése. A Modernitás viszont René Génon szavaival élve a mennyiség győzelme a minőség felett. A számosság ön-értékké válik pl. gazdasági növekedés

16 A Modernitás világ-értelmezési talapzata A Római Birodalom romjain néhány évszázad elteltével kialakult a korakereszténység szakrális univerzuma, amely reményt keltő kísérlet volt a hanyatló de-szakrális császárkori Róma alatt megbomlott lét-egyensúly helyreállítására. Ám félévezrednyi reményt keltő kísérlet után olyan hatalmas ívű kulturális átalakulások kezdődtek el, amelyek Reneszánsz, és a Felvilágosodás során teljesen átalakítják az emberi kultúra világ-értelmezési logikáját, az emberi szabadságról alkotott képzeteket. Így indul világhódítóútjára az a de-szakrális logika, amely az elgondolhatóságot (gondolat-szabadság, szólás-szabadság, sajtó-szabadság stb.), illetve a megvalósíthatóságot (a vállalkozás és a piacok működésének szabadsága, termelési tényezők szabad áramlása stb.) irreálisan túlhangsúlyozza, míg az elgondolt és megvalósított entitások folytathatóságát-fenntarthatóságát fokozatosan eljelentékteleníti. Ezzel mintegy megbontja a szakrális és profán idő egységét, ez utóbbit, a Krónoszt, az élet-időt emeli piedesztálra a szakrális lét-idővel, a Kairosszal szemben. Így aztán aligha véletlen, hogy a kronosz jelentése ma is ismert, ám a kairosz napjaink modern embere számára már értelmezhetetlen lett.

17 A Modernitás ontológiai lényege Az erre a lét-szerveződési logikára épülő nyugatias Modernitás, amit a XIX. század óta leegyszerűsítve kapitalizmusként ismerünk, éppen erre az időrablásra alapozódik. Központi eleme, és legfőbb hajtóereje, a profit, valójában olyan virtuális létező, amely csak azért kimutatható, mert a tőkeviszonyra épülő vállalkozás időben és térben a számára külső szereplőkre hárítja a költségek jelentős részét. Mint már említettük, ezt nevezi az uralkodó közgazdaságtan externáliának, vagyis külső költségnek, ami áthárítható ugyan, ám az átháríthatóság tartós fennállása nem volna lehetséges olyan komplex erőszak-struktúra nélkül, ami eleve illuzórikussá teszi az un. demokrácia létezését. A nyugatias demokrácia berendezkedése is többnyire manipulálja a közvéleményt, és a választópolgárok többsége képtelen átlátni a valóságos folyamatokat, sem kellő tudása, sem bátorsága nincs ahhoz, hogy megakadályozza mindezt.

18 A Modernitás ön-pusztító, lét-felélő jellege Mindez az anyagi tőkék hatalmas arányú, megdöbbentő mennyiségi megsokszorozódásához vezet ugyan, (ezt az uralkodó közgazdaságtan gazdasági növekedésnek nevezi) ám ennek ára az általános külső természeti ( natúra ) és belső természeti ( kultúra ) vagyon-felélés, amelyet a hamis értelmezési keretek üzemeltetését biztosító média-manipuláció igyekszik láthatatlanná tenni, illetve haladásnak, fejlődésnek beállítani. Paradox módon ugyanis a kapitalizmus nem szaporítja a kapitalt, a tőkét, hanem sokkal inkább feléli az emberi létezés anyagi, fizikai, lelki, erkölcsi és szellemi készleteit, folyamatosan növekvő lét-deficitet okoz. Mindezt szellemes cinizmussal fejezi ki Milton Friedman Nobel díjas amerikai közgazdász híres mondása, miszerint The business of the business is the business, vagyis ha tőke-tulajdonos vagy, akkor nemcsak, hogy nem kell, de nem is szabad mással foglalkoznod, mint a profitod bármi áron való növelésével. Még akkor is, ha tudod, hogy ez a bármi ár azt jelenti, hogy a tevékenységeddel a profitodnál sokkal nagyobb károkat okozol.másoknak! A tőke szociális felelőssége így értelmezhetetlen.

19 A Modernitás rejtett diktatúrája És éppen ez a planetáris dimenziójú vélemény-hatalmi diktatúra vezet el a harmadik lét-mód (a Tradicionaliás és Modernitás után) a Globalitáshoz, amelynek lényege a világ-értelmezési logikák uniformizálása, a diktatúra a tematizáció és az értelmezés felett. Ez a láthatatlan globális szuper-struktúra, amely általában a saját létét is tagadja, (összeesküvés-elmélet gyártással vádolván meg a létét feltételezőket) ha mégis megnevezi magát, a politikailag korrekt beszéd elnevezéssel illeti önmagát. Ki hatalmazta fel? Ez a példátlan dimenziójú világ-diktatúra teszi, legalább is egyelőre, elodázhatóvá a permanens globális polgárháború kialakulását, ám a tektonikus erejű feszültségek egyre nyilvánvalóbban törnek a felszínre, és okoznak egyre fenyegetőbb válságokat. A globalitás hatalmi rendszereinek és működési elveinek a bemutatása előtt azonban áttekintjük a Modernitás kialakulásának néhány fontos történeti állomását, hogy ezeken keresztül megértsük a The West and the Rest sajátos kettősségét.

20 Reneszánsz és Felvilágosodás A XVI. és XVII. század során a Nyugat egész lét-szerveződési rendszere radikálisan megváltozott. Ezt a változást a Reneszánsz eszmerendszer indítja el, és a Felvilágosodás fejezi be. A Nagy Átalakulás ahogyan Polányi Károly korszakos művének címe is sugallja, az egész emberi létet megváltoztatja. A létezés fő célja ettől kezdve nem az üdvösség, hanem a fizikai élvezetekre lehetőséget nyújtó anyag illetve az ennek megszerzéséhez szükséges pénz, vagyis az emberi lét-minőségek felhalmozásának a helyére a mennyiségek, a számosság felhalmozása lép. A mindezek nyomán meginduló hatalmas dimenziójú anyagi és pénz-tőke felhalmozás azonban iszonyú erejű ökológiai, szociális és kulturális kataklizmákba sodorja a Nyugatot. Ez vezet a 30 éves háború ( ) szörnyűségeihez is, amelyekben az európai népesség egyharmada elpusztult. Valójában a Modernitás ezekben az évszázadokban nemcsak, hogy sikeres nem volt, de kis híján saját élőhelyét, Európát, is elpusztítással fenyegette.

21 A Nyugat felemelkedésének kettős talapzata Az, hogy ennek ellenére nem omlott össze a kora-modernitás, az két fontos tényezőnek volt köszönhető. Az egyik, hogy növekvő saját lét-deficitjét a Nyugat a világ többi részére igyekezett áthárítani, összességében mindmáig sikerrel. Ezt az összefüggést fejezi ki szellemesen Roger Scruton, Niall Ferguson és Samuel Huntington nevéhez egyaránt kötődő The West and The Rest kifejezés. (a szerzőség máig is viták tárgya) A másik a fosszilis energia forrásokkal való rablógazdálkodás elsajátítása volt. Lássuk először ezt az utóbbit, és aztán térjünk vissza a Nyugathoz. Az ember százezer éven át csak saját izomerejére támaszkodhatott, majd 6-8 ezer évvel ezelőtt a nagytestű állatok háziasításával, azok izomerejére. Ezt egészítette ki a szél és a vízi energia kezdetleges, alacsony hatásfokú alkalmazása az elmúlt 3 ezer év során. A gazdasági növekedés ebben a világban még értelmezhetetlen volt

22 Egy milliószorosra gyorsított szénkörzés Mindez azonban tökéletesen lehetetlenné tette volna a kapitalizmus világméretű elterjedését, mert ehhez nagyságrendekkel nagyobb, és sokszorta sűrűbb energia-nyalábokra volt szükség. Ezt a történelmi lehetőséget nyitotta meg a fosszilis energia-források felfedezése és kiaknázása. Előbb az ásványi szén, majd a kőolaj és a földgáz vált a globális energetikai rendszerek fő vivő-anyagává. Ám miközben ezen az energia-hordozók készletei 200 millió év alatt jöttek létre, az ember most nagyjából 200 év alatt használja fel őket. És ezzel egymilliószorosára gyorsítja fel a földi szén-körzést, annak minden következményével együtt. (200 millió éven át a növények a légkörből kivonták a széndioxidot, és a földkéregbe juttatták a szenet, majd most az ember kibányássza onnan, és elégetéssel visszajuttatja a légkörbe széndioxidként, ennek minden, egyre súlyosabb globális ökológiai következményével együtt.

23 A fosszilis energia források felélésére épülő lét-stratégia hanyatlási időszaka elkezdődött, az emberiség belépett az olajcsúcs utáni korszakba, amit elsősorban az egyre kiélezettebb e l o s z t á s i k o n f l i k t u s o k j e l l e m e z n e k m a j d.

24 Ezek a konfliktusok akár az emberiség fizikai öngyilkosságával egyenértékű következményekkel is járhatnak. A kimenetel az emberiség komplex k o n f l i k t u s k e z e lő k é p e s s é g e i n e k m i nőségétől f ü g g m a j d

25 A világot irányító vélemény-hatalmaknak (mint például az itt szereplő és később is idézett Economist című hetilapnak) egyre súlyosabb konfliktusokat valószínűsítenek. A cover-story, tehát címlap-történet itt is beszédesen á r u l k o d i k e r r ő l a z a g g o d a l o m r ó l

26 Az olajárak emelkedése egyre súlyosabb következményeket okoz a motorizált nyugati társadalmakban. Mint látható Olaszország és Magyarország élen jár

27 Bár a világ országai egyre inkább igyekeznek csökkenteni a fajlagos energia felhasználásukat (jobb oldali grafikon) ám az energia-fogyasztás folyamatosan növekszik. A megújuló energia-források aránya csak lassan növekszik. Az olaj, a s z é n é s a f ö l d g á z a r á n y a n a g y j á b ó l a z o n o s s z í nű.

28

29

30 A globális ökológiai válság A szénkörzés egymilliószoros sebességű felgyorsítása csak az egyik, bár kétségtelenül a legdrámaibb, következménye az extern költségek ökológiai áthárításának. Lássuk mi van mindennek a hátterében? A Globalitás lét-módja létrehozta azokat a hamis tematizációs és értelmezőhatalmi ketreceket, amelyekbe zárva, az emberek nagy része képtelenné válik a helyzet értelmezésére. A látszat szerint ugyanis a Földet kellene megmenteni, de nem a Föld van bajban, hanem az ember, a környezetpusztítás nem fizikai, technikai, hanem főként erkölcsi, szellemi probléma. A külső fizikai terekben megjelenő szemét valójában a mentális, morális, spirituális szemét objektiválódása csupán, vagyis az emberi létezésnek a megoldáshoz először mindezzel az évezredek óta tartó hanyatlási folyamat okaival kellene számot vetnie, és a lét-módját kellene megváltoztatnia, ám ennek nincs semmi jele

31 A globális ökológiai válság

32 Vészjóslóan gyorsul a lét-felélés.az emberiség már augusztusra elhasználja az abban az évben újratermelődő természeti erőforrásokat

33

34

35 The West and the Rest A Nyugat másik nagy negatív teljesítménye az volt, hogy a világ többi részének hatalmi alávetésével, a saját óriási és folyamatosan növekvő létdeficitjét folyamatosan rájuk hárítja át. Vagyis folyamatosan erőforrásokat von el, és anyagcsere végtermékeit oda löttyinti vissza. A kérdéskör másik fontos narratíváját Emannuel Wallerstein fogalmazta meg a centrum-periféria modelljét alkalmazva. Elmélete hasonló következtetésre jut, mint a West and the Rest modellek. Vagyis, hogy a Nyugat több évszázada fennálló globális dominanciáját olyan planetáris méretű erőszak-struktúrák alapozzák meg, amelyek megváltoztatása nélkül nincs esély a túlélésre. A továbbiakban erről részletesen is szólunk. A Rest, vagyis a világ Nyugaton kívüli maradékának a letarolása a trikontinentális zóna tehát, Amerika, Afrika és Ázsia alávetését jelentette. Az első áldozat tehát Amerika volt. A Nyugat ebben a fázisban még a lehető legkegyetlenebb terrort alkalmazva egyszerűen elpusztítja és kifosztja az ott talált civilizációkat. Afrika kifosztása ebben az első fázisban szorosan összekapcsolódik Amerika történetével, mert Amerika ültetvényes gazdaságának üzemeltetése elképzelhetetlen lett volna az afrikai rabszolgák milliói nélkül. Ez az emberi történelem legsötétebb fejezete.

36

37

38 Háromszög- kereskedelem mint a Nyugat felemelkedésének anyagi alapja A háromszög kereskedelem azt jelentette, hogy a rabszolgákat Afrikából Amerikába szállították, ott eladták őket, a hajók megrakodtak mezőgazdasági terményekkel, termékekkel az ültetvényekről (melasz, cukor, rum, gyapot, dohány). Ezt visszavitték Európába földolgozni, és a készterméket hozták Afrikába eladni, cserébe a rabszolgákért. Így egy hajóúttal háromszor cseréltek "árut", nem volt ü r e s j á r a t.

39 A Rest alávetésének szakaszai Ázsia, különösen a két gigantikus szakrális univerzum Kína és India alávetése már sokkal lassúbb és óvatosabb folyamat volt. Esetükben a szabad kereskedelem magasztos elveire való hivatkozás volt a csúcsfegyver amelynek segítségével előbb szétzilálják a társadalmi újratermelés komplex rendszerét, majd mikor a veszélyt átlátva, a helyi társadalmak védekezni kezdenének, brutálisan megtorolják azt. Indiával szemben Kína gyarmatosítása azonban meghaladta a Nyugat egyesített képességeit is. A következő ciklus a klasszikus gyarmatosítás korszaka, amikor a Nyugat már helyi adminisztrációt hoz létre, berendezkedik a lokalitásokban, és legalább rendezetté teszi a folyamatos kifosztást. És végül a máig tartó utolsó szakasz napjainkig, amikor a gyarmatok felszabadulása után, a formálisan független lokalitásokból a kereskedelmi, pénzügyi és média-rendszerek uralásával rejtett, közvetett módon szívja ki az óriási erőforrás tömeget.

40 Kína és India az elmúlt évezredek során mindig a világ anyagi termelésének nagy részét adták. Az 1850 és 2050 közötti 200 év csupán röpke történelemszünet amikor nem ők a világ urai, de a jelek szerint visszatér a világ természetes rendje, és újra ők lesznek a világ anyagi termelésének m e g h a t á r o z ó i

41 Ugyanezt a 2000 évet átívelő folymataot mutatja be a Groningeni E g y e t e m o s z l o p d i a g r a m j a i s

42 Egy másik érdekes megközelítése ugyanennek a kérdésnek. A Föld gazdasági teljesítményének gravitációs központja előbb keletről nyugat felé vándorolt, ám a XX. század utolsó harmadától rohamos g y o r s a s á g g a l m o z o g ú j r a k e l e t f e l é.

43 Az elmúlt 2000 év összes gazdasági teljesítményének az 55%-a a XX. századra esik, és a XXI. század első évtizede máris 24%-nál tart. Bár némileg elmaradva, de hasonló folyamat látható az élet-idő terén is

44 Kína és India minden rekordot megdönteni látszik

45 Japán egy ponton lassítani kezdett.ám a kínai kultúrkörbe tartozó kis tigrisek a jelek szerint végtelen növekedésbe kezdtek.

46 Nagyhatalmak tündöklése és bukása 160 éves íven.

47 Már nem az a kérdés, hogy Kína utoléri-e az USA-t, hanem legfeljebb a z, h o g y m i k o r?

48 Angol szójáték a Wall Streettől, vagyis a new yorki Fal utca pénzhatalmi központjától mikor veszi el a vezető szerepet a Nagy Fal o r s z á g a K í n a?

49 A világ valós arányai: az amerikai elnök és a kínai sárkány beszélget

50 Őrizd a békét de tartsd szárazon a puskaport.

51 A világ deviza-tartalékainak 20%-a már Kína kezében van

52 Az a bizonyos Fal utca New York-ban a még hatalmas amerikai zászló alatt azért már ott leng a régi-új birodalomé, Kínáé is

53 Kína 3000 éve ezzel a két jellel nevezi meg önmagát. A jelentésük: a központi b i r o d a l o m, v a g y e g y s z e r ű e n c s a k a V i l á g K ö z e p e

54 A Globalitás lét-módja A Globalitás létmódja tehát valójában kísérlet a valóság leváltására. A valóságos valóság alatt, felett, mellett létrehozza azt a virtuális valóságot, amelynek fő célja, az ellenállás letörése. Az ellenállás pedig azért fokozódik, mert a de-szakrális Modernitás a XX. század során veszedelmes és látványos módon kezdte el felélni a létezés külső természeti (natúra) és belső természeti (kultúra) feltételeit, ökológiai és szociokulturális válságot okozva. Az ökológiai katasztrófák egész sora drámai módon hívja fel a figyelmet arra, hogy a tőke-viszonyt profit logikája csak úgy képes működni, hogy térben és időben másokra hárítja a profit árát. A kapitalizmus története valójában ezeknek az áthárításoknak a története. Az elmúlt fél évezred története, tehát mint ezeknek a lét-sebeknek a története írható le

55 A Globalitás ontológia lényege Áthárítani ezeket a költségeket, áldozatokat csak úgy lehet, ha létezik egy olyan rejtett hatalmi rendszer, amely a felszín demokratikus díszlet-világa alatt-felett- mellett működteti azokat az erőszak-struktúrákat, amelyek kegyetlen diktatúraként írhatók le. Az így megtámadott világ azonban spontán módon védekezni kényszerült az elmúlt évszázadok során, és ez a XX. század elejére egy globális polgárháború kitörésével fenyegetett. Ahogy a XVIII. század harmincéves háborúja 1618 és 1648 között a tradicionalitásból a modernitásba átforduló világ iszonyú kínjait rajzolja ki, a XX. század harmincéves háborúja (1914 és 1945 között, húszévnyi fegyverszünettel 1919 és 1939 között) a lázadást már kezelni képtelen modernitás globalitásba fordulásaként írható le. Ez kritikus elágazási pont az emberi civilizáció számára. A konstruktív válasz az ön-reflexió, ön-korrekció lehetne, ám a jelek szerint destruktív válasz van születőben, és ez a lázadó valóság leváltásaként írható le. Valójában tehát ez a Globalitás létmódjának ontológiai (lételméleti) lényege.

56 Előre a mesterséges valóságok felé! Az ember számára a valóság három lét-szinten jelenik meg, az anyag, az élet és lélek szintjein tehát,annak, aki a valóságot leváltja, anyag helyett mű-anyag, élet helyett mű-élet, és lélek helyett pedig mű-lélek kell. A mesterséges anyagi valóság, a genetikai manipuláció mesterséges élet létrehozására irányuló tevékenysége pedig éppen ezt célozza meg. És a globális média pedig valójában az egyén mesterséges identitásokkal való feltöltésének lehetőségét teremti meg az engedelmes munkaerő és fogyasztó-erő lények létrehozása érdekében. Mindez valójában a hacker lét-karakterére épül, aki brutális erőszakkal feltöri az anyag, az élet és a lélek kódjait, és kifosztja ezek erőforrás készleteit. Az is megrendítő metafora, hogy a mesterséges valóság létrehozására olyan technológiai rendszereket kell felépíteni, amelyek önmagukban is rendkívüli veszélyforrások. A műanyaggyártás például a legveszélyesebb technológiák sajátos sűrűsödési pontja, környezet-romboló hatása pedig minden elképzelést felülmúl. A műanyagok tömeges alkalmazása ráadásul számos olyan eddig ismeretlen betegség tömeges elterjedését hozza magával, ami tovább fokozza a fizetendő árat. És végül, de nem utolsó sorban a műanyagokat értelemszerűen nem tudja befogadni és spontán lebontani a természet, így hatalmas, már most sok milliárd tonnás szemét-szigetek alakultak ki a világóceánokon.

57 Éljen a (mű)világszabadság! Hasonló folyamatokkal írhatók le azok a mérhetetlen veszélyek is, amelyeket az élet helyett mű-élet logikával működő genetikai manipuláció vált ki. És végül a lélek helyett mű-lélek logikája teremti meg azokat a gigantikus gépezeteket, amelyek segítségével a globális média identitás-cserét hajt végre, létrehozva az engedelmes munkaerő és fogyasztóerő állatok gigantikus csordáit. A rendkívüli veszélyt itt az jelenti, hogy az így létrehozott mesterséges lét-karakter ugyanilyen módon viselkedik az élet más színterein is, ennek minden pusztító következményével együtt. A globális hatalmi rendszer szervezeti-intézményi háttere a globalitás lét-módjának ezekre az alapfunkcióira épül. Mivel mindez a techno-evolúció eddig elképzelhetetlen intenzitású felgyorsítására alapozódik, így a hatalmi rendszer legfőbb célja, hogy minden elképzelhetőnél nagyobb erőforrás-tömeget szivattyúzzon át a lokalitások világából a globális szuperstruktúrába. Ez a szuperstruktúra azonban mindent igyekszik megtenni annak érdekében, hogy saját létét tagadja. Összeesküvés elmélet-gyártásnak és/vagy gyűlölet-beszédnek igyekszik beállítani minden olyan törekvést, ami arra irányul, hogy a globális hatalmi rendszert létezőként mutassa be.

58 A Kondratyev ciklusok rejtett dimenziói Mielőtt e hatalmi intézményrendszer kifejtésébe belekezdenénk, kis kitérőként röviden összefoglaljuk a Konrdratyev ciklusként ismert technológia-történeti hosszú-hullámok lényegét. A ciklus a nevét Nyikolaj Dmitrijevics Kondratyev ( ) szovjet orosz közgazdászról, az elmélet megalkotójáról kapta. Az elmélet lényege, hogy negyvenévenként hatalmas erejű válságokon át egészen új techno-evolúciós rendszerek felépülése kezdődik el. A gőzgépek rendszerének megkonstruálása óta most a hetedik K-ciklus kezdődik el. Kondratyev azt feltételezte, hogy minden újabb ciklusban egy nagyságrenddel nagyobb anyagi áldozatokat kell hozni az új technológiák kifejlesztése érdekében, vagyis a most kezdődő ciklus legalább tízmilliószor annyi erőforrást igényel, mint annak idején a gőzgépek kifejlesztése és elterjesztése. Mindez ilyenkor irtózatos erőforrás-elvonásokat ( megszorításokat ) provokál ki, ami fokozza a társadalmi konfliktusok valószínűségét. A most záruló K-ciklus vivő-anyaga az elektronika-informatika volt, és ma még nehéz megjósolni, hogy a most felépülő K-ciklus a nano-technológia, bio-technológia, vagy valamilyen ma még teljesen ismeretlen techno-evolúcius rendszer alapjaira épül-e.

59

60 Ellenőrző kérdések az I. számú témakörhöz. Milyen alapvető elbeszélési módokkal írható le a centrum-periféria kérdése? Mi a Modernitás lételméleti lényege? Milyen ontológiai okokra vezethető vissza az ökológiai válság? Mit jelent az externália kifejezés? Mire utal a West and the Rest szójáték? Hogyan foglalható össze a Kondratyev ciklus lényege?

61 II. A globalitás hatalmi rendszerének intézményei Kényszerítő hatalom Visszatérve eredeti kérdésünkre a globális világot irányító szuperstruktúra három alapvető intézmény-rendszerre épül. Az első a kényszerítő hatalom, a második a figyelmezetető és fegyelmező hatalom, és végül a harmadik az értelmező és tematizációs hatalom. A kényszerítő hatalmi mechanizmust azok a transznacionális óriás vállalatok testesítik meg, amelyek ugyan látszólag gazdasági jelenségek, valójában azonban par excellence hatalmi képződmények. A fő funkciójuk, hogy gigantikus méretüknél fogva képesek legyenek az egyes lokalitásokban olyan elsöprő fölényt létrehozni egy-egy ágazaton belül, ami lényegében teljes monopol, vagy legalább is kartellezésre alkalmas oligopol pozíciót teremt számukra. Az egyes lokalitások nemzetgazdasági terében való megjelenésük nyomán rövid időn belül képesekké válnak olyan kényszerpályára terelni ezeket a gazdaságokat, ahonnan már nincs visszaút. A lokális jövedelem-áramlások egyre brutálisabb megcsapolásával a profit ágon, illetve a mindezek nyomán logikusan növekedni kezdő deficiteken és eladósodáson keresztül pedig kamat ágon, egyre nagyobb anyagi és szimbolikus (lelki, erkölcsi, szellemi) erőforrás tömegeket szívnak ki az egyes lokalitásokból.

62 Figyelmeztető-Fegyelmező hatalmi intézmények Mindennek természetes következménye, hogy az egyes lokalitásokban megerősödnek az önvédő reflexek, a tiltakozás és lázadás a globális kifosztó-szivattyúként működtetett transznacionális vállalatok, tehát a kényszerítő hatalmi intézmények, főként bankok ellen. Ez utóbbiak a globális pénzhatalmi rendszert testesítik meg. Ezért van szükség egy olyan figyelmeztető-fegyelmező hatalmi intézményrendszerre, amely képes letörni ezeket a lázadási kísérleteket. A figyelmeztető-fegyelmező hatalmi intézményrendszer legfőbb elemét a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank, a Világkereskedelmi Szervezet, az OECD, a nagy hitelminősítő intézetek és a nagy auditáló cégek jelentik. A feladatuk, fő funkciójuk az, hogy hatalmas tekintélyüknél fogva elfogadtassák a világ közvéleményével, hogy a globális hatalmi rendszer minden világok legjobbika így az ezzel való minden szembefordulás hiábavaló és káros. Tehát, hogy az egyetlen elfogadható magatartás azoknak az instrukcióknak az elfogadása, amelyeket ezek az intézmények sugallnak.

63 Washingtoni Konszenzus Az 1989-ben Washingtonban tartott konferenciájukon elfogadták ennek a globális világállamnak az alkotmányát Washingtoni Konszenzus néven. E planetáris hatalmi diktátum legfőbb elveit jelszószerűen a liberalizálj, deregulálj, privatizálj parancsaiban foglalták össze. Mindez tartalmilag azt jelenti, hogy az egyes lokalitások fogadják el a kényszerítő hatalomként működtetett multinacionális vállalatok szivattyú szerepét. Amennyiben az egyes lokalitások, nemzetállamok mégis vonakodnának elfogadni ezt a szerepet, akkor tudatosan szervezett hisztériával, és e hisztéria nyomán a kamatokat drasztikusan megemelő, a lokális valuták árfolyamát radikálisan lerontó pénzfegyverek alkalmazására kerülhet sor. A liberalizálj, deregulálj, privatizálj hármas parancsa valójában a rákos burjánzás metaforája. A ráksejt is liberalizálni akar ( semmi ne akadályozza a sejtek szabad szaporodását! ) deregulálni akar ( a neuro-endokrin rendszer ne szóljon bele a sejtek szaporodásába ) privatizálni akar ( az immunrendszer monopol-pozíciója tarthatatlan, tessék privatizálni a ráksejtek javára! )

64 Tematizációs-Értelmező hatalmi intézmények Mindez azonban nem működhetne a harmadik típusú intézményrendszer nélkül, amelyet a globális média tematizációs és értelmező hatalma testesít meg. Ez a globális vélemény-hatalmi diktatúra határozza meg, hogy miről és hogy mit gondoljanak azok, akiknek kedves az élete. A tematizációs hatalom dönti el, hogy a milyen téma fontos, és mi nem, az értelmező hatalom pedig azt, hogy milyen értelmezési keretbe ágyazva, és milyen fogalom-készletet használva, vagyis egyszóval, milyen elbeszélési mód (narratíva) segítségével lehet politikailag korrekt módon fogalmazni. A tematizációs hatalom képes akkor is bent tartani a közbeszédben valamilyen számára döntő fontosságú témát, ha az adott társadalom számára ez nemcsak, hogy nem fontos, de bent-léte egyértelműen hamis irányt ad a világ megértésére tett kísérleteknek. És fordítva bizonyos kérdéseket akkor sem enged be a beszéd-térbe, ha az ezekről a kérdésekről való nyílt diskurzus elemi fontosságú lenne az adott közösség számára. Az értelmező hatalom a globális média-rendszer számára megnyitja a lehetőséget, hogy olyan értelmezési keretbe ágyazva, és olyan fogalom-készletet használva írja le a világot, ami lehetővé teszi az engedelmes munkaerő és fogyasztóerő létkarakterének folyamatos és zavartalan legyártását.

65 Hatalom és Uralom a Globalitásban E három intézmény-rendszer jelenti a globális hatalomgyakorlás alapját. A lokális uralmi rendszerek, beleértve például az amerikai elnököt is, csupán üzemeltetői a fenti intézményekben megtestesülő komplexumnak. Ennek megértéshez látni kell, hogy a lokális terekben működő politikai rendszerek csupán az uralmat gyakorolják, a hatalom ennek az önmaga létét is tagadó globális hatalmi komplexumnak a kezében van. A hatalom ugyanis azé, aki az adott emberi közösség anyagi, fizikai, lelki, erkölcsi, szellemi újrateremtésének alapvető folyamatait ellenőrzése alatt tartja, és erre ma már kizárólag ez a globális komplexum képes. A lokális uralmi rendszerek valójában csak arra kapnak lehetőséget, hogy üzemeltessék a hatalom által diktált feltételek között működő helyi világokat.

66 Elenőrző kérdések a II. számú témakörhöz Melyek a Globalitás főbb hatalmi intézményei? Hogyan működik a globális vélemény-hatalmi rendszer? Mit fogalmazott meg a Washingtoni Konszenzus? Mit jelent az összeesküvés-elmélet kifejezés? Mit jelent a politikailag korrekt kifejezés? Milyen következményekkel járhat a globális hatalmi rendszer ellenőrizetlensége?

67 III. A globális tőke-áramlás hatalom szerkezete avagy A Nagy Globális (V)álság A globális hatalmi rendszer működésének lényege a világ anyagi, fizikai, és szimbolikus (lelki, erkölcsi, szellemi) értékeinek a lokalitásoktól a globalitásba való folyamatos átszivattyúzása, vagyis egy történelemileg soha nem látott méretű, planetáris dimenziójú hatalomkoncentráció létrehozása és folyamatos, elvileg a végtelenbe tartó, gyarapítása. Ez a konstrukció rendszerelméleti képtelenség, hiszen maga a megvalósult mértéktelenség, folytathatatlanság-fenntarthatatlanság. Mindezt az tetézi, hogy maga a folyamat, illetve az ennek nyomán létrejövő gigantikus hatalomkoncentráció megnevezhetetlen, következésképpen ellenőrizhetetlen. Márpedig, ha egy komplex rendszeren belül egyetlen mindent kizáró, de önmaga létét is tagadó, vagyis nem létező erő diktatúrája működik, akkor ez kikerülhetetlenül vezet el egy olyan öngerjesztő örvényléshez, amely végül az egész rendszer összeomlását eredményezi. Az elmúlt évek során a világ egyre veszedelmesebben látszik belesüllyedni ezekbe az örvénylésekbe, így a globális tőkemozgások mögött felsejlő alapvető összefüggéseket főként ennek az újabb globális válsághullámnak a leírásával próbáljuk szemléltetni.

68 A Válság mélyszerkezeti okai A globális tőke, főként transznacionális-multinacionális vállalatok közvetítésével megvalósuló planetáris áramlásait részben a fizikai, részben a pénz formájában megvalósuló mozgásokkal írhatjuk le. Amint azt a globális hatalmi rendszer intézményeiről szóló fejezetben már ismertettük, ez a mozgás valójában egy globális kényszerítő-hatalmi konstrukciót képez. Az alapvető célja pedig a lokalitások anyagi, fizikai és szimbolikus érték-mezői feletti befolyás megszerzése, és ezen keresztül, a folyamatos erőforrás-kiszivattyúzás a globális birodalmi központ felé. Amíg a tőke lokális terekben működik, a tőkét működtető hatalmi szereplők kénytelenek bizonyos alapvető egyensúlyi követelményeket betartani. Ennek az, az oka, hogy a profit realizálása csak akkor lehetséges, ha kellő mennyiségű jövedelem keletkezik a munkaerő-tulajdonosoknál (tehát a tőke tulajdonnal nem rendelkezőknél) is, egyszerűen azért, mert valakinek el kell adni az árukat és szolgáltatásokat. A tőkemozgások globálissá válása azonban, folyamatosan növeli a tőke mozgás szabadságát, és ezzel a tőke és munkaerő közötti, ontoszociálisan egyébként is meglévő, aszimmetria a kvázi végtelenbe tart. Miközben ugyanis a pénztőke ma már az elektronikai és informatikai techno-evolúciós változások nyomán minden inercia nélkül, a fény sebességével képes mozogni a világban, a munkaerő értelemszerűen nem tud mindezzel lépést tartani. Sőt az általános elszegényedés következtében a munkaerő mobilitása még csökken is.

69 A Válság mélyszerkezeti okai (folytatás) A globális tőkemozgások leglátványosabb következménye a Globalitás kibontakozásának évtizedei során Ázsia, azon belül is az emberi történelem két legmélyebb szakrális gyökérzettel rendelkező kulturális univerzumának, Kínának és Indiának a felemelkedése. A látszat kétségtelenül arra utal, hogy mindez Ázsia, és rajta keresztül valójában az egész emberi létezés felemelkedést hozza magával. Valójában azonban csak annyi történik, hogy a globális tőkestruktúrák egy mesés gazdagságú külszíni fejtéssel letermelhető munkaerő-lelőhelyet találtak Ázsiában. Mindez azonban együtt jár, részben Ázsia külső természeti készleteinek történelemi dimenziójú kifosztásával, amelynek ökológiai következményei beláthatatlanok. Másrészt mindez egyre súlyosabb helyzetet idéz elő a Nyugat eredeti élőhelyén Európában, ahol az ember belső természeti kifosztásának gyorsulása az ára mindennek. Európa anyagi leépülése (évtizedek óta csökkenő reálbérek, folyamatos és növekvő megszorítások ), gyorsuló demográfiai hanyatlása, lelki, erkölcsi, szellemi lezüllése tragikusan jelzik e folyamat elmélyülését. Mindez Európa, mint civilizáció folyamatos szétroncsolódásához vezet

70 Az állam és állampolgár felszámolása Az elmúlt néhány év során kibontakozó, és egyelőre elmélyülni látszó globális válságörvénylések közvetlen oka, hogy a Nyugat belső tereiben zajló anyagi lepusztulást a hitelezés hisztérikus kiterjesztésével próbálták lassítani. Mindez persze teljes képtelenség, mert, ha a folyamatosan csökkenő reálbéreket fogyasztási hitelekkel próbálják ellensúlyozni, ennek pusztító következményei elkerülhetetlenek. Az állam és polgárainak kényszerű ám veszedelmes eladósodását hisztérikusan túlreagálták a globális pénzhatalmi tőkestruktúrák, így a válság most már megfékezhetetlen öngerjesztő-önpusztító örvénylésbe látszik torkolni. Mindez együtt jár azzal a globális valuta-háborúval, amelyek a globális birodalom amerikai divíziója azért indított az európai divízió ellen, mert az euró tartalékvaluta szerepének a dollárral szembeni térnyerését kívánta ezzel megelőzni.

71 Az Economist címlapja a nyugati jóléti államot mint elhízott szörnyeteget mutatja be, aki egyszerűen elpusztítja saját állam polgárait. Az üzenet aligha érthető félre, a globális véleményhatalom az állam radikális visszaszorítására készül.

72 A nyugati jóléti állam polgárai pedig lusta, felelőtlen, hedonizáló egérkék képében jelennek meg, akik John Maynard Keynes a híres angol közgazdász szálló igévé lett mondatát idézik, miszerint hosszú távon csak egy biztos, hogy valamennyien meghalunk. A dolog társadalom lélektani alapja az a sajátos összefüggés, hogy a jelenben meghozott áldozat, vagy éppen elérhető nyereség mindig értékesebbnek látszik, mint ugyanez a hosszú távú jövőben.

73

74 Ironikus karikatúra a Wall Street Jounalból utalva arra dominó-hatásra amit az ingatlan piaci jelzálog hitelek kiválthatnak ezek voltak ugyanis a közvetlen e l i n d í t ó i a ó t a ö r v é n y l ő g l o b á l i s v á l s á g n a k

75 Az egyre fenyegetőbb bizonytalanság az egekbe repíti az arany, a svájci frank és a cukor árát, jelezve, hogy a a történelmi reflexek változatlanul működnek. Egész más ok miatt emelkedett brutálisan a görög államkötvény kamata. Mint látni fogjuk, Görögországot gyilkos örvénybe kényszerítik. Mesterségesen keltett hisztériával növelték a kockázati rátáját, ami aztán önbeteljesítő jóslatként valóban csődbe vitte az országot pénzfegyverek

76 A dollár, mint pénz-fegyver A dollár tartalékvaluta szerepét ugyanis a USA arra használta fel, hogy ezen keresztül több tízezer milliárd dollárnyi tőkét szívjon át a világ dollárban tartalékoló döntő többségétől. A dollár 1945 és 1971 között az aranyhoz rögzítette árfolyamát. Ez azt jelentette, hogy egy uncia (31gram) arany 35 dollárba került 26 éven át. Az egyes országok jegybankjai a dollár tartalékaikat ezen az árfolyamon bármikor aranyra válthatták az amerikai államkincstárban. Erre persze a dollár iránti globális bizalom miatt nem nagyon került sor. Az USA azonban 1971-ben egyoldalúan felmondta ezt a globális egyezséget, és a dollár az óta a piaci kereslet-kínálat alapján jegyzi árfolyamát. Az elmúlt év során egy uncia arany ára 1960 dollárra emelkedett, ami azt jelenti, hogy a dollár úgy értéktelenedett el, ahogy a 35 aránylik az 1960-hoz.Vagyis valójában az elmúlt 40 év során az amerikai birodalom a dollárnak, mint világpénznek a brutális elinflálásával finanszírozta birodalmi szükségleteit, például háborúit. Az euró megjelenésével azonban egyre nő a lehetősége annak, hogy a világ nagy országai, például Kína, aki a világ legnagyobb deviza-tartalékával rendelkezik (3500 milliárd dollár) tartalékait euróra váltja át. Mindez természetesen az amerikai birodalom összeomlásához vezetne, és az euró ellen zajló pénzháború erre az alapellentmondásra, globális konfliktusra vezethető vissza.

77 Milyen mély a szakadék?....kérdezi az Economist címlapja, vagyis mi az igazi töréspont Amerika és Európa között

78 Az euró a szakadék szélén... Dramatizál az Economist... Ám úgy látszik, hogy a valódi okok továbbra is takarásban vannak... Ezt a grafikát egyébként az Economist egyszer már elsütötte két évvel ezelőtt, de akkor az egész világ végé jövendölte meg ezzel a drámai ábrázolással (a következő kép)

79 Oct 4th 2008

80 A globális hisztéria mélyszerkezete Lássuk ezek után a 2008 ősze óta egyre mélyülő globális válság feltehető okainak mélyszerkezetét. Maga a válság 2008 szeptemberében egy hetek a l a t t k ibontakozó b ank-pánikkal k e zdődött a z U S A - b a n. Az ezt megelőző évek során a bankok, főként Amerikában szélsőségesen felelőtlenül hiteleztek, adtak hiteleket főként ingatlan fejlesztési célokra akkor is, ha a fedezet egyáltalán nem állt rendelkezésre. Az esetek nagy részében nem is állhatott, mert a csökkenő reálbérek következtében a lakosság jelentős része nem volt hitelképes. A pénzhatalmi rendszer számára azonban csak a kihelyezett tőke hoz profitot, így a hitelezés k i k e r ü l h e t e t l e n ü l s z é l sőségesen f e l e lőtlen v o l t. Mint minden ilyen helyzetben, ez most is a lufi-gazdaság ( bubbleeconomy ) kipukkadásához vezetett. Az összeomlás hihetetlen erejű pánikot hozott létre és a hisztéria öngerjesztő örvényléssé vált. De már ebben a fázisban is érzékelhető, hogy a világ folyamatait meghatározó erők, a globális média vélemény-hatalmi rendszerén át nemcsak, hogy nem csillapították a hisztériát, hanem egyenesen szították azt.

81 Az világgazdaság hajója már a tenger mélyére süllyedt az Economist ironikusan kérdezi, hogy vajon nem volna itt az ideje végre valami kis élénkítésnek.?!

82 Vajon kitalál-e a gonosz szelemekkel teli fenyegetően sötét erdőből Európa- Piroska?

83 Szétesik vagy éppen ellenkezőleg Egyesült Államokká ( USE ) válik-e Európa?!

84 E c o n o m i s t : a g l o b á l i s é r t e l m e z ő h a t a l o m a n a t ó m i á j a. Ez különösen drámai módon érzékelhető például a globális média zászlóshajójának számító Economist esetében. Címlapjai ezekben a hetekben szinte végsőkig fokozták a hisztériát. Néhány hét alatt kiderült, hogy miért! Az anarchia és káosz felé sodródó helyzetben ugyanis a globális bankrendszer urai szabályos ultimátumot intéztek a nemzetállamok kormányaihoz. Drámai módon jelezték, hogy igaz, hogy eddig felelőtlenül hiteleztek azoknak is, akik valójában nem voltak hitelképesek, de ebből most arra a következtetésre jutottak, hogy akkor viszont ezután már azoknak sem fognak hitelezni, akik hitelképesek. Tehát vagy állami költségvetésből feltőkésítik a bankokat, vagyis magyarul, az államok által adott pénzből fognak hitelezni a bankok, vagy egyáltalán nem fognak hitelezni. Ez utóbbi esetben azonban a gazdaság eddig egészséges része is szétroncsolódik, társadalmi összeomlás, politikai válság következik be, a világ permanens polgárháborúba süllyed. A megzsarolt államoknak nem sok választása volt, egy éven belül a nyugati világ államainak költségvetéséből összesen kb.12 ezermilliárd dollárnak megfelelő pénzt adtak át a bankoknak. Először felmerült ugyan, hogy akkor ennek megfelelő részesedést szerezhetnek a bankokban, de később ezt azzal vetették el, hogy ez a kommunizmust idézné, ezért legyen ez csak inkább egyszerűen ajándék. Fontos azonban megjegyezni, hogy az államok ezt a pénzt csak úgy folyósíthatták, hogy ezzel óriási államadósság keletkezett, és ennek a továbbiakban katasztrofális következményei lettek.

85 A mesterségesen gerjesztett hisztéria 2008 őszén... Az egész világ eltűnik egy szörnyű fekete lyukban... Reszkessetek... Üzeni az Economist

86 Sep 20th 2008 Copyright The Economist Newspaper Limited All rights reserved

87 Oct 4th 2008

88 A mesterséges hisztéria-keltés után megkezdődik a világ megdolgozása... Mentsük meg a rendszert... Hirdeti az Economist

89 Oct 18th 2008

90 Oct 25th 2008

91 Nov 22nd 2008

92 Dec 6th 2008

93 Csoki tortaként olvad szét a modern közgazdasági elmélet tekintélyes kódexre emlékeztető tankönyve nincs használható válasz a válság vészterhes kihívására

94 A világ Bábel toronnyá vált a válság lélektani drámája nyomán mindenki mindentől elzárkózik és indulatosan nemet kiált.!

95 Nov 15th 2008

96 Nov 15th 2008

97 CDS: a pénzügyi csúcsfegyver A bankok egyébként a gigantikus pénztömeget nem arra fordították, amire hivatkozva kizsarolták, tehát, hogy a gazdaság még egészséges részének hitelezzenek, hanem egyszerűen elhelyezték az egyes országok jegybankjainak biztonságos betétei közé. Az ingyen kapott pénz tehát kamatozni kezdett, de most már a bankoknak. Alig egy év elteltével a globális pénzhatalmi rendszer ellenőrzése alatt álló média-világ elkezdett drámai hangon arra cikkezni, hogy az államok veszélyesen eladósodtak. Az is elhangzott, hogy mivel ez nagyon aggasztja a bankokat, kénytelenek lesznek beárazni a növekvő kockázatokat. Ennek érdekében bevezettek egy új pénzügyi eszközt a Credit Default Swap (CDS) nevű hitel-biztosító rendszert. Vagyis minden bank köthetett a hiteleire ellenszerződést, amely, megfelelő összeg fejében, ha az adós csődbe jut, helytáll helyette. Ennek a kockázati felárnak az árfolyama ezért képes jelezni egy-egy állam hitelképességét. A CDS azonban csakhamar veszélyes globális pénzfegyverré változott. Mesterségesen gerjesztett, minden alapot nélkülöző hisztéria-keltéssel ugyanis akár órák, vagy napok alatt is lehetett igen magasra vinni egy-egy állam kockázati felárait, és ezzel természetesen az adósságaiért fizetendő kamatok szintjét. Mindez rövid időn belül végzetes következménnyel járt néhány európai állam esetében.

98 Működik a mesterségesen keltett hisztéria csúcs-fegyvere

99 Sovereign Credit-Default Swaps AUSTRIA 5-YR 234 BELGIUM 5-YR 341 CHINA 5-YR 173 FINLAND 5- YR 83 FRANCE 5-YR 244 GERMANY 5-YR 112 GREECE 5-YR 7789 HUNGARY 5-YR 692 IRELAND 5-YR 713 ITALY 5-YR 536 JAPAN 5-YR 150 PORTUGAL 1108 SLOVAKIA 5-YR 310 SPAIN 5-YR 451 SWITZERLAND 69 UNITED KINGD 101 UNITED STATES 50

100 PIGS, avagy a disznókat leölik ugye? Főként a négy mediterrán ország Portugália, Olaszország (Itália) Görögország és Spanyolország került kritikus helyzetbe. Mivel ezen az országok kezdőbetűi angolul is ugyanazok, mint a magyarban, így az összeolvasásukból igen figyelemre szót kapunk PIGS, vagyis DISZNÓK. (Görög szóval akronimának nevezi a nyelvtan azt az esetet, amikor egy rövidítés a kezdőbetűk összeolvasásakor önmagában is értelmes szót ad ki.) A tendenciózus akronima azonban itt arra utal, hogy a globális pénzhatalmi rendszer cinikusan közhírré is teszi, hogy a PIGS országok levágására készül. A megsemmisítés receptje igen egyszerűnek látszik. Mesterségesen keltett, minden alapot nélkülöző hisztéria-keltéssel jelentősen emelik egy ország államadósságának kockázati felárát, ami automatikusan emeli az ország által adósságaiért fizetendő kamatokat. Az adott állam kénytelen jelentősen csökkenteni kiadásait, illetve növelni bevételeit, ami értelemszerűen a leginkább kiszolgáltatott társadalmi csoportokat sújtja. Ezt nevezi a népnyelv megszorításnak. Ez jövedelem és fogyasztáscsökkenéshez vezet, ami a csődök számának meredek emelkedését, a munkanélküliség gyors emelkedését hozza magával. Mindez rövid időn belül öngerjesztő örvényhez, mindent lefelé húzó spirálhoz vezet. A folyamat vége akár mindent felemésztő polgárháború is lehet.