Helyismereti vetélkedő Budapestről 5 6. osztályosoknak I. forduló Feladatlap 2012/2013

Átírás

1 Kedves Versenyzők! Közeledik az átszállás a helyi járatra! A KvízKaland virtuális városnéző busza befutott az első megállóba. Bejártuk Budapestet, ismerkedtünk az épületekkel, szobrokkal, hegyekkel, hidakkal, elmerengtünk a régi Budapest képe fölött. Hamarosan következik a második forduló, amelyben saját kerületüket mutathatják be a továbbjutók. Türelem, december 17 én kiderül, mely csapatok voltak a legügyesebbek. A zsűri javában dolgozik, hamarosan mindenki megkapja az első forduló értékelését. Addig is böngésszétek a megoldásokat, hogy megtudjátok, ki mennyire volt szemfüles nézelődés közben. A helyes válaszok jól jönnek majd a döntő élő kvízjátékában. Jó szórakozást kívánunk! Kalandra fel! Rozgonyi Sarolta További információ: kvizkaland@kvizkalnd.hu, Zsűri Darvas Lászlóné (ELTE PPK oktató, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, múzeumpedagógus), Rozgonyi Sarolta (KvízKaland tulajdonos, a verseny szervezője, múzeumpedagógus) Siklós Zsuzsa (Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény, vezető, muzeológus) 1

2 1. Mérföldkövek a város történetében Párosítsátok az eseményeket és az évszámokat, és időrendi sorrendben írjátok be a táblázatba! Évszám Esemény 1. század A rómaiak megalapítják Aquincum városát, ami Pannónia provincia fővárosa lesz Szent Gellértet pogányok a Duna melletti hegyről a mélységbe lökik A tatárok támadása után IV. Béla megépítteti az első királyi várat a várhegyen Buda a magyar reneszánsz központja lesz A Szent Liga keresztény seregei visszafoglalják Budát a törököktől Megépül a Magyar Nemzeti Múzeum. 1847* 1838 Ebben az évben nagy árvíz pusztít a városban. Az árvízi hajós, Wesselényi Miklós sok embert ment meg Befejezik a Lánchíd építését Pest, Buda és Óbuda egyesítésével létrejön Budapest Budapesten megnyitják a kontinens első földalatti vasútját Átadják a Megyeri hidat. * a feladatlapban véletlenül 1825 szerepelt, ezért nem vonunk le pontot Életképek a régi időkből Jókai Mór a XIX. században így írt a Svábhegyről és Zugligetről: A Svábhegy elnevezést a budai hegységnek az a középcsoportja, melyet az Istenhegy, Vezérhalom, Széchenyi, Orbán és Mártonhegy alkot, még Budavárának a törököktől való visszafoglalása idejében nyerte. Itt táboroztak ugyanis a hatezer főből állott sváb segédcsapatok, melyek mind a vár ostrománál, mind a fölmentést erőszakoló nagyvezér hadainak visszaverésénél vitézül harcoltak. Hunyadi Mátyásnak is kedvenc helye volt e vidék, Oláh érsek följegyzése szerint itt volt a király vadaskertje, a Nyék, mely három magyar mérföldnyi területet foglalt el, s azon a szép fennsíkon a Jánoshegy alatt még negyven évvel ezelőtt is úgy hívtak egy óriási hársfát, hogy Mátyás király fája. A Királykút ma is őrzi Mátyás emlékét. Hogy a múlt századokban az egész Svábhegy rengeteg erdőség volt, azt több adat engedi sejtetni. Wagner Kristóf egykorú történetíró azt jegyzi föl, hogy a budai hegyekben termő bor a közeli meleg források miatt kéntartalmú. Azok pedig a Svábhegytől távol esnek. 2

3 De erősebb bizonyíték az, hogy hajdan a városnak a most majdnem egészen száraz Ördögárok mentén nagy malmai voltak, melyek a Svábhegyről lefutó Pál patak vize hajtott. Beszélő emléke ennek az a svábhegyi mesterséges ciszterna, melyet Mátyás király a forrásvizek összegyűjtésére építtetett. Tömör kőépület ez faragott oszlopfejekkel. Csúcsíves az ajtaja, lóhere alakú az ablaka. A vasajtót, mely a belsejébe vezet egy akkora kulcs nyitja fel, hogy két ember kell az elfordításához. A belseje pedig egy hosszú, embermagasságnyi folyosót tár föl, mely mélyen behatol a hegyoldalba. Két oldalán tizenhat apró alagút van a sziklába vájva, mely a forrásvizeket egy közös medencébe gyűjti össze. Innen folyik át a föld alatt a kristálytiszta ivóvíz a király kútjába, ahonnan hosszú csővonal vezette fel a vizet, önnyomás útján, a mélyebben fekvő budai vár kútjába. A Mátyás idejebeli vízvezeték égetett agyagcsöveire gyakran rábukkannak mai nap is az útcsinálás munkálatai közben. Később időkben ólom, majd öntött vascsövek helyettesítették a régi vízvezetéket. Ma már a Duna látja el az egész Svábhegyet a vízvezeték bőséges forrásával. Megfordult a világ! Hajdan a Svábhegy bocsátott alá patakokat most pedig a hegyre folyik föl a víz! (...) Negyven évvel ezelőtt a Svábhegy maga is még ősvadon volt. Füvészek és rovargyűjtők számára valódi kincsbánya. Virágos növényzete közt a legritkább fajokat lehetett találni; a pompás rovarok és lepkék, a halálfej szfinxek és éji pávaszemek, különösen a ritkaszép oliander pillangók messze földről idecsalogatták a természettudósokat. Az erdőkben biztos tanyát tartott a borz; a menyét ellátogatott a tyúkudvarokba, s a rókák úgy el voltak szaporodva, hogy útonútfélen lehetett szép példányaikkal találkozni. Gyönyörű nagy kígyókat lehetett látni a bokrok közt és a fákra fölfutva; a mély utakban óriási békákat, melyeknek a hangja bőgéshez hasonlít, itt csirke békáknak hívták őket; a Jánoshegyen viperák is voltak s kígyóalakú skinkek. A madárvilág is gazdagon volt képviselve. A Farkasvölgyben még erdei sasok fészkére is lehetett találni, s nem ritka látvány volt, mikor a baglyot körülcsipirelve üldözte az apró madársereg. Akkor volt szép a Svábhegy, amikor még a vadállat volt benne otthon; az ember csak úgy vetődött ide, mint kóbor bujdosó, vagy világkerülő különc. Egy elrejtett zugában a hegynek látszott valami várrom forma, ahol egy mizantróp* dán báró lakott, aki senkivel szóba nem állt. Egy félreeső hosszú házban tanyázott egy orvos, aki senkit nem gyógyított; ellenben volt két harangja, amelyekkel a delet és estét harangozta. Egy kősivatag közepén lakott egy cápaszemű gnóm, aki kőből élt. Az ő kövéből épültek a többi házak. Mélyen egy völgyben eldugva volt a tanyája egy szilenciárus ügyvédnek, kit az igazság keze üldözött ki a világból. Az istenhegyi sűrű erdő minden bejáratánál ott állt a tilalomfa. Ez erdőnek a sűrűjében emberszem elől elrejtve állt egy magyar főúr vadásztanyája, ki később a politikai életben nagy szerepet játszott. Bajos volt az megközelíteni a szomszédjában letelepült baromorvos elvadult nagy kutyái miatt. Innen rajta volt a hét ház, ma is meglevő paraszt gunyhócsoport. E házak egyikében rejtőzött egy titkos milliomos, akit a kertjén kívül soha nem lehetett látni. (Jókai Mór: Magyarhon szépségei, Magvető, Bp. 1956) 3

4 A szöveg alapján válaszoljatok a kérdésekre! Helyismereti vetélkedő Budapestről Miről kapta a nevét a Svábhegy? Hol volt Mátyás király fája? Mi biztosította a Svábhegy vízellátását Mátyás idejében, és mi a XIX. században? Termesztettek e szőlőt a Svábhegyen? Milyen a hangja a csirke békának? Milyen épületek voltak a Svábhegyen Jókai korában? Kit nevezünk mizantrópnak? Soroljatok fel 3 különbséget a Jókai korabeli és a mai Svábhegy között! A Budavár töröktől való visszafoglalása idejében itt táboroztak a sváb segédcsapatok. A János hegy alatt Mátyás idejében: Pál patak + ciszterna XIX. században: Duna vize vízvezetékeken keresztül Igen Bőgéshez hasonlít Várrom, félreeső hosszú ház, az ügyvéd tanyája, magyar főúr vadásztanyája, paraszt gunyhócsoport Embergyűlölő, emberkerülő Pl. sűrűn lakott, tévétorony, alig vannak vadállatok, ma jár a fogaskerekű 12 A dunaparti életet így mutatja be Jókai: A Dunapart mutatja Budapesten a legmozgalmasabb életet, a legkülönfélébb elemekből egymás mellé rakva. A Lánchídtól a Petőfi térig terjedő korzón az elegáns világ sétál, találkozót ád, társalog, (kocsival ott nem szabad járni); ott mutatják be a legújabb toaletteket, a kávéházak előtti járdákon, a pompás kioszk akácfái alatt kávéznak, fagylaltoznak, újságot olvasnak. S aztán egy vaskorláttal odább, egy lépcsősorral alább, a széles rakodó parton izmos munkássereg hordja vállán a zsákokat, hempergeti a tonnákat, emeli nehéz teherkocsikra a hatalmas málhacsomagokat; hatan cepelnek egy egy gyapjuzsákot, vastargoncán tolnak becsomagolt dohánybálokat, térdig vállig gyürkőzött atlétikai alakok; s aztán megint egy korláttal odább, egy lépcsősorral alább: ott vannak az úszószínek, a hideg fürdők, a csónakházak, ezekhez siet forró napokon az üdülést kereső közönség. Ott látni a csónak és úszó versenyeket. A fényűzés, a kék Duna tükrén egymást váltva kerülgetve sikamlik az apróbb nagyobb gőzösök raja minden irányban. Folytatja a képet alább egy gyümölcspiac, mely alant a rakparton elkezdődve végigvonul egész a Vámházig, kiszélesedik a Plébánia téren: ernyős sátorokkal és azok nélkül, hagymafentő sáncokkal, zöldségtorlaszok, hihetetlen mennyiségeivel a piros paprikának s még pirosabb paradicsomalmának, fölváltva gyümölcsgarmadáktól; a piros szín minden változataiban rikító almák kosárszámra; a hamvas kék szilva s a sárguló őszibarack öblös puttonyokban; a minden színű és zamatú szőlők halmazai; embermagasságú határhalmok 4

5 rakva óriás görögdinnyékből, a sötétzöldön kezdve a csíkos világos zöldig: csalogatóul egyegy kettészelve s vérbélű tartalmát kifelé fordítva. Már a sárgadinnye több kíméletet kíván; az nem hagyja magát kupacba tetézni, a kantalup, turkesztán, cserhajú külön vármegyét követel. Az elárusító hölgyek kivétel nélkül a legsúlyosabb néposztályhoz tartoznak, derék termettel, jó egészséggel, ép tüdővel megáldva, akik a nyár rekkenő hevét s a zimankós tél hózivataros napjait ugyanabban a jellemző öltözetben dacolják végig panasztalan, sorsukkal megelégedve. Becsületes, jó teremtések. Engednek alkudni. Nem magasztalják fel a selejtest annak, aki ért hozzá; nem gorombáskodnak a válogatóval. Pedig idejár a város minden jó gazdasszonya: fiatal kisasszonyok, polgárnők, hivatalnokok feleségei, divatos öltözetekben, cselédeiktől kísérve. Maga e sorok írója is gyakran meg szokott fordulni nyaranta a svábhegyi szükségletét bevásárolni, s így tapasztalat nyomán adhatja ki a bizonyítványt, hogy Pest dunaparti gyömölcs és zöldségáruló hölgyek mintaképei a kellemetesen méltányos igazságtudásnak. Tovább haladva a Dunapart mentén, rábukkanunk a nagy baromfipiacra, melynek előcsapataival már találkoztunk a zöldségpiacon, a krénclis hölgyekkel, kik csirkét, libát kínálgatnak a kocsival megállapodónak. Itt azonban már egész kolóniája van az áldozatra szánt tollasoknak, nagy részük kupola idomú vessző rekesztékekbe zárva. Ezeket többnyire a közelfekvő nagy alföldi városokból hozzák; azonban a pesti kofák már a vám előtt megvásárolják s a csirkemonopóliumot kezükből ki nem bocsátják. Nem felejtendők el ezek között a gyöngemalacok sem kivált újesztendő előtt! mesés árakon kelnek, mivelhogy Budapest összes keresztény lakossága át van hatva attól a hittől, hogy újév napján a malacpecsenye szerencsét hoz, mert előre túr, a szárnyas baromfi ellenben baljóslatú sült ekkor az asztalon, mert az hátra kapar! (Jókai Mór: Magyarhon szépségei, Magvető, Bp. 1956) A szöveg alapján válaszoljatok a kérdésekre! Mettől meddig tartott a korzó? Mire használták az úszószíneket? Milyennek írja le Jókai az elárusítónőket? Mi a kantalup, a turkesztán és a cserhajú? Kié a csirkemonopólium? Soroljátok fel északról délre haladva a leírás alapján a pesti Duna part részeit! Soroljatok fel 3 különbséget a Jókai korabeli és a mai pesti Duna part között! A Lánchídtól a Petőfi térig Kikötésre, tárolásra, öltözésre a csónakázáshoz, úszáshoz Becsületes, jó teremtések, a legsúlyosabb néposztályhoz tartoznak, derék termettel, jó egészséggel, ép tüdővel megáldva, télen, nyáron ugyanabban a jellemző öltözékben sárgadinnyefajták A pesti kofáké Korzó, rakodópart, úszószínek, gyümölcs és zöldségpiac, baromfipiac Pl. villamos, nincs zöldség, gyümölcs és baromfipiac, nincs fürdési lehetőség 16 5

6 3. Sztori és kép Válasszátok ki az egyik szöveget, és írjatok egy történetet hozzá. A terjedelme maximum egy oldal lehet! A történethez készítsetek egy képet is. Ez lehet rajz, festmény, montázs, vagy bármi, ami nektek tetszik. A kész képet szkenneljétek be, vagy fényképezzétek le, és a feladatlappal együtt küldjétek el. A fájlnévben szerepeljen a csapat neve! Történet Kép 6

7 4. Mesélő kút Mátyás kútja (1904, Hauszmann Alajos és Stróbl Alajos) a Budai várban található. A palota egykori kápolnájának északi falához építették. Mit ábrázol a jelenet? Mi a címe és ki a szerzője annak az irodalmi műnek, amelyhez kapcsolható? Kik a szoborkompozíció szereplői? Hogyan érzékelteti az alakok elhelyezkedése az egymáshoz való viszonyukat? Sikeres vadászatot követően Mátyás a forráshoz érkezik Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka Mátyás király, jobbról Szép Ilonka, balról Galeotto Marzio, középen a csatlós a kürttel és a vadászmester a kutyákkal A háromszög kompozícióban rangjuknak megfelelően helyezkednek el az alakok: legfelül a király, lejjebb az alattvalók, kétoldalt, a jeleneten kívül a vadászatban részt nem vevő alakok 5 7

8 5. Irodalom a flaszteren Hát csak jöttek a Pásztorok, egyre közelebb jöttek, és nézték nagyon a golyókat. Mondom a Kolnaynak: "Te, ezeknek tetszik a mi golyónk!" És még a Weisz volt a legokosabb, mert ő mindjárt mondta: Gyönnek, gyönnek, ebből a gyövésből nagy einstand lesz! De én azt gondoltam, hogy nem fognak minket bántani, hiszen mi soha nem csináltunk nekik semmit. És eleinte nem is bántottak, csak odaálltak, és nézték a játékot. A Kolnay azt súgta a fülembe: Te, Nemecsek, hagyjuk abba. Azt mondom neki: Hogyne, majd éppen most, amikor te gurítottál, és nem találtál! Most rajtam a sor. Ha megnyerem, abbahagyjuk. Közben a Richter gurított, de annak már reszketett a keze a félelemtől, és fél szemmel a Pásztorokra nézett, hát persze hogy nem talált. De a Pásztorok nem is mozdultak, csak ott álltak, zsebre dugott kézzel. Válaszoljatok a kérdésekre! Mi a címe és ki a szerzője az idézett irodalmi műnek? Hol található Budapesten az a szoborkompozíció, amely ezt a jelenetet ábrázolja? Ki a szoborkompozíció alkotója? Mi a zsánerszobor? Mit nevezünk flaszternek? Nevezzetek meg egy másik budapesti zsánerszobrot! Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk A Práter utcai általános iskola előtt (Budapesten a VIII. ker. Práter utca 11.) Szanyi Péter Életképet mutat be Aszfaltozott út, városi utca Pl. Rikkancs, Rendőr, Lány kutyával, A kiskirálylány 8 8

9 6. Buda és Pest a szólásokban Bogozzátok ki az összegabalyodott szólásokat és közmondásokat! Ügyeljetek a helyesírásra is! Röviden magyarázzátok meg a jelentésüket! nincsenbudanembírónakegyszervoltgyalogodaisbudánkutyajárvásárbudárabeill enék kineklovabudánis Szólás Magyarázat* 1. Egyszer volt Budán kutyavásár! Csak egyszer szokott kivételes szerencséje lenni az embernek. Attól, hogy valamit egyszer elnéztek, nem következik, hogy máskor is elnézik. 2. Budára is beillenék bírónak! Nagyon eszes, okos ember 3. Nem oda Buda! Nem addig van az! Szó sincs róla! 4. Kinek lova nincsen, gyalog jár Budán is. Aki szegény, az mindenütt csak szűkös körülményeihez mérten élhet. Mit jelent az alábbi közmondás? Fölcsap, mint a Pesti poloska! Nagyzol, henceg * Forrás: O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások, Gondolat Városmatek 10 A kérdésekre egy egy számmal válaszoljatok, majd adjátok össze a számokat. Az eredmény egy évszám. Írjátok le, milyen fontos események történtek ekkor a főváros történetében. Ennyi kerülete van Budapestnek: 23 Ennyi kapuja van az országháznak: 27 Ennyi km hosszú a Duna fővárosi szakasza (egész számra kerekítve!): 30* Ennyi megállója van a hármas metrónak: 20 Ilyen magas a Gellért hegy: 235 Ekkor foglalta el I. Szulejmán Budát: 1541 Ez a szám jelöli Pesterzsébetet: 20 Évszám 1896 Események Millenniumi ünnepségek Budapesten * Adat forrása: 9

10 10 8. Ki vagyok én? A leírás alapján találjátok ki, melyik budapesti épületről, szoborról vagy helyszínről van szó! Hídfőn állok őrt társaimmal együtt, a rossznyelvek szerint nincs nyelvünk. A kupolám magasságát a millenniumhoz méretezték. Kilátómhoz több mint 360 lépcsőfok vezet fel. Két királyi szomszédom 116 éve Könyves Kálmán és IV. Béla. Oroszlán testem van, a fejem egy nőé. Őrhelyemről gyönyörű dallamokat hallgatok nap mint nap. Nevem elárulja, hány sarkom van. Úgy mesélik, régen Mátyás király vadászott a területemen, később elmocsarasodtam, fáimat is kivágták, később új városerdőnek is neveztek. A Lánchíd egyik oroszlánja/a Lánchíd oroszlánjai Szt. István Bazilika II. András szobra a Hősök terén, a Millenniumi emlékmű bal oldali oszlopcsarnokában Szfinx az Operaháznál Oktogon Városliget 6 10

11 9. Hol járunk? Kép Megnevezés Gül Baba türbéje (1023 Budapest, Mecset utca 14.) Természettudományi Múzeum bejárata és a Ludovika épülete (1083 Budapest, Ludovika tér 2 6.) A királyi palota kapuja a várban (1014 Budapest, Szent György utca) Erzsébet királyné szobra az Erzsébet híd budai hídfőjénél (1013 Budapest, Döbrentei tér) 8 11

12 10. Közlekedj okosan! Melyik metrómegállónál kell leszállnotok? (Van, ahol több megálló is jó!) Ha az Operába mentek. Ha a Nemzeti Múzeumba mentek. Ha a Parlamentet szeretnétek megnézni Ha az Erzsébet hídon szeretnétek átsétálni Pestről Budára. Ha a Corvin moziban játsszák a kedvenc filmeteket Ha a Bécsi kapun át szeretnétek felmenni a Budai várba. Ha a Balatonra mentek vonattal. Ha a Bábszínházba van színházjegyetek. Ha a Természettudományi Múzeum legújabb kiállítását szeretnétek megnézni. Ha a Szentendrei HÉV re szeretnétek felszállni. M1 Opera M2 Astoria vagy M3 Kálvin tér M2 Kossuth tér M3 Ferenciek tere M3 Corvin negyed M2 Széll Kálmán tér M2 Déli pályaudvar M1 Vörösmarty utca M3 Klinikák vagy Nagyvárad tér M2 metró Batthyány tér Útvonaltervező Tervezzétek meg, hogyan juttok el tömegközlekedéssel a leggyorsabban az iskolátokból a Természettudományi Múzeumba! Amennyiben gyalog is odasétálhattok, a Budai várba tervezzetek útvonalat, a Bécsi kapu felől! Iskola pontos címe Irányítószám, város, utca, házszám, iskola neve Útvonal leírása Szakaszok, átszállások, tömegközlekedési vonalak megadása 5 12

13 12. Városrészháló A betűtengerben 8 városrész nevét rejtettük el. Keressétek meg, majd írjátok le a nevüket és a hozzájuk tartozó kerület számát! E F P U O L K T MK I R Á L Y T L G T E R É Z V Á R O S J P O Ő E I Z D S P L H J L R Z É E Ő MMR P U B T D E F L B H S E C Á I E D Ó G Í I F G N E Ö U K Ó G A L G V T L R M F K H C R N Ó T J R O N I V I Ó R H G I T V E G Z A A C Y H Á G É E V R T S D Á N J U N B Ú O R E ME G F O L P O R C U Y U Z P O T MÖ Ü K S S E E G O V F MÉ Ő S T K E N H A R K Ó S H S Á A P D O E D T E S É F A D G T H N R L Ű L H G B T R C X N U I K L J É O A Í E R Z S É B E T V Á R O S E T S É L E Z U O K Ő L Ú R C V I D I F K V O J K O P R E H E R S L Ű U R P A K R I S Z T I N A V Á R O S Á Z Kerületrész neve Kerület száma Ferencváros IX. Terézváros VI. Pestimre XVIII. Lipótváros V. Erzsébetváros VII. Kispest XIX. Krisztinaváros XII. és I. Zugliget XII. 16 Nevezzétek meg annak a kerületnek a városrészeit, amelyikből a csapat érkezik! 13

14 Kerület (név és szám): Városrészek: Hídkvíz Soroljátok fel északról délre haladva a fővárosi Duna hidakat, és írjátok melléjük, hogy melyik mely kerületeket köti össze! (Pl: Petőfi híd: IX. kerület XI. kerület) Hidak északról délre* Kerületek, amelyeket összeköt Megyeri híd IV. ker. Budakalász Északi vasúti híd IV. ker. III. ker. Árpád híd XIII. ker. III. ker. Margit híd V. és XIII. ker. II. ker. Lánchíd V. ker. I. ker. Erzsébet híd V. ker. I. ker. Szabadság híd V. ker. XI. ker. Petőfi híd IX. ker. XI. ker. Rákóczi híd IX. ker. XI. ker. * Teljes pontszám jár, ha valaki csak a táblázatban szereplő főbb hidakat sorolta fel, a Hajógyári, Gubacsi, Kvassay és a Deák Ferenc (M0 ás) híd helyes beírásáért 1 1 pluszpontot adunk 18 Válaszoljatok a kérdésekre! Melyik a főváros leghosszabb hídja? Melyik híd épült meg legelőször? Melyik fővárosi híd található a Duna legkeskenyebb szakaszán? Hol volt a Manci híd? Mi a repülőhíd? Megyeri híd Lánchíd Erzsébet híd a Lukács fürdő kertjétől, a Margitszigeten át, a (mai) Radnóti Miklós utcáig vezetett. Más néven lengőkomp, ami a folyó sodrát hasznosítja az átkeléshez 5 14

15 14. A város panorámája A Nemzeti Galéria erkélyéről feltárul Pest panorámája. Mely épületeket vágtuk ki a képből? A kivágott épületek neve 1. Parlament/Országház 2. Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 3. Szt. István Bazilika Hogy nevezik a várnak azt a részét, ahol a Nemzeti Galéria található? Királyi palota Figyeljétek meg a képet. Milyen napszakban készülhetett a felvétel? Indokoljátok is meg a válaszotokat! Mivel a Nap nyugaton megy le, és ez a fotó a duna budai (nyugati) partjáról készült, és a Dunán látszik a vár épületeinek árnyéka, ezért a fotó délután készült. 7 15

16 15. Csúcsok a város felett Párosítsátok a magasságszámokat a hegyek nevével! Hegy neve Magassága Sashegy 266 Gellérthegy 235 János hegy 529 Hárs hegy 458 Gugger hegy 377 Széchenyi hegy 427 Szemlő hegy

17 16. Tájoló Válaszoljatok a kérdésekre! Mi a neve az Országháztól északra található rakpartnak? Nevezzétek meg a Nyugati pályaudvart határoló utcákat! A Battyhyány tér a Duna melyik partján található? Mit jelentenek a nyilak az utcákon? Miért jelöl sárga szín néhány utcát? Id. Antall József rakpart Podmaniczky utca, Teréz körút, Váci út Jobb/nyugati/budai A gépjárművek kötelező haladási irányát, egy /kétirányú utca Mert ezek főútvonalak. Egy Budapest térképen mérjétek meg, hogy milyen hosszú a Szent István körút! A mérés eredménye: 553 m 8 17

18 17. Épületkereső Milyen épületeket jelölnek a színes pöttyök? Írjátok mindegyik mellé a hozzá kapcsolható építész nevét! (Egy helyre nem csak egy személy nevét lehet beírni!) Kós Károly, Zrumeczky Dezső, Schickedanz Albert, Herzog Fülöp Ferenc, Alpár Ignác, Pfaff Ferenc, Lechner Ödön Szín Épület Építész(ek) Fehér Szépművészeti Múzeum Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc Kék Hősök tere Schickedanz Albert és Zala György* Zöld Műcsarnok Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc Barna Műjégpálya Lechner Ödön Lila Vajdahunyad vára Alpár Ignác Narancssárga Széchenyi fürdő Czigler Győző* Sárga Közlekedési Múzeum Pfaff Ferenc Szürke Állatkert Zrumeczky Dezső és Kós Károly * A csillaggal jelölt neveket nem adtuk meg, beírásukért 1 1 pluszpont jár. Válaszoljatok a kérdésekre! Mit ábrázol a vaktérkép? Városliget Melyik égtáj felé kellene elfordítani a vaktérképet, hogy megfelelően álljon? Északkelet 18 18

19 18. Útikönyvlap Válasszátok ki a Nemzeti Múzeum, az Országház vagy az Operaház közül az egyiket, és készítsétek el az adatlapját, ami bekerülhetne egy útikönyvbe. Az adatlapon szerepeljen a képe, és írjátok mellé mindazt az információt, ami szerintetek egy turista számára fontos lehet, ha meg akar ismerni egy épületet. Keressetek valamilyen érdekes történetet is, ami az épülethez fűződik. 20 Segítség a megoldáshoz: Épületekről: Budapesti kultúrtörténeti séták I. Andrássy út, Fekete Sas Kiadó, Bp Budapesti kultúrtörténeti séták II. A régi pesti városfal mentén Fekete Sas Kiadó, Bp A városról általában: Budapest enciklopédia, Corvina, A metróról: Szobrokról: Hidakról: Buza Péter: Duna hidak, A mi Budapestünk sorozat, Bp