A bokortanyák revitalizációjának lehetőségei - HELYZETKÉP Bácskainé Dr. Pristyák Erika

Átírás

1 A bokortanyák revitalizációjának lehetőségei HELYZETKÉP Bácskainé Dr. Pristyák Erika Nyíregyházi Főiskola

2

3 A bokortanyák az 1784es katonai térképen

4 Nép. 2013, fő Összesen: Zomboribokor Vargabokor Vajdabokor bt Újtelekbokor 5 Részben Szélsőbokor 8 Részben 9 20 Szelesbokor Szabadságbokor Sulyánbokor Salamonbokor Rozsrétbokor II Rozsrétszőlő bt Rókabokor Polyákbokor 7 14 Nádasbokor 7 Terve 7 13 Mohosbokor Mátyásbokor 10 Részben Mandabokor III 7 Részben Mandabokor II Mandabokor bt Lóczibokor Kovácsbokor Kordovánbokor Kazárbokor Jánosbokor 6 Terve Istvánbokor Gerhátbokor Füzesbokor 13 részben Felsősima tanya Felsősima bt 8 Részben Felsőbadurbokor 10 Részben Debrőbokor Terve Csernyikbokor Benkőbokor Bedőbokor Bálintbokor 6 Részben Antalbokor Alsóbadurbokor Távolság a kp.tól (km) Szociális ellátás Kövezett út Buszjárat Szennyvízhál. Gázhálózat Ivóvízhálózat Lakás 2001, db Nép. 2001, fő Megnevezés Saját gyűjtés

5 Néhány bokor népesség és a lakóházszám változása 2010ig Lakóházak száma Lakónépesség száma nem őshonos lakos 60 év felett 3560 év 1835 év 18 év alatti újépítésű lakatlan Sulyánbokor Mohosbokor Kovácsbokor Nádasbokor

6 100 lakosra jutó foglalkoztatottak száma Nyíregyházán

7 Város Huszártelep Újkistelekiszőlő Hímes Örökösföld Jósaváros I. Bokortanyák Ókistelekiszőlő Belváros Oros Borbánya Nyírszőlős Kertváros Sóstó Jósaváros II A háztartások nettó havi jövedelmeinek eloszlása a város egyes körzeteiben jövedelmi átlagok, forintban Forrás: Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszéke 2008

8 A város településfejlesztési elképzelései A bokortanyákra is vonatkozó általános fejlesztések: Célja a város és a városkörnyék fejlesztése az egyes területek sajátosságainak, hagyományos településitáji jellegzetességeinek megőrzésével, továbbfejlesztésével. A város településszerkezeti és szabályozási tervében meghatározásra kerültek a külterületi lakott helyek fejlesztési kategóriái, az ezekre vonatkozó építési előírások. A bokortanyák megközelíthetőségének javítása Egészséges ivóvíz biztosítása a város teljes közigazgatási területén A szennyvízhálózat bővítése, a szennyvíztisztítás korszerűsítése, a gazdaságosan el nem látható területeken a helyi közműpótlók kiépítése Szakképzetlen felnőttek segítése, szakképzettség, szakmai tapasztalat szerzése A bokortanyák karakteres elemeinek megőrzése A bokortanyák sajátos szerepének megfelelő differenciált fejlesztése Komplex munkaerőpiaci modellek kialakítása a romák, a halmozottan hátrányos helyzetűek, a tartós munkanélküliek célcsoportjai részére Szociális gazdaság típusú projektek A hátrányos helyzetű csoportok felé irányuló tolerancia erősítése Az egészségügyi prevenció széleskörű elterjesztése.

9 BOKORTANYÁK HÁZSZÁMOZÁSA, UTCANEVEK ÉPÍTÉSI IRODA NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS 2009.IV. HATÁROZAT Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése rendeletének felhatalmazása alapján, a jelenlegi utcanevek és házszámok helyszíni felülvizsgálatát követően az alábbi házszámok kerülnek az adott területen meghatározásra Benkőbokor: Benkőbokor, Bojtár utca Antalbokor Rókabokor: Rókabokor, Aranyeső utca Sulyánbokor Gerhátbokor: Csűr utca, Kaptár utca, Patics utca, Pitvar utca, Szilke utca, Vályog utca, Gémeskút utca Dr. Simkó Gyula gyűjtése, 1910

10 Nyíregyháza és térsége TERÜLETHASZNÁLATA Corin és OSM adatbázis alapján Nagy Zsuzsa Debreceni Egyetem geográfus hallgató 1 Történelmi belvárosi területek 1 Nem összefüggő település szerkezet, kertek 2 Nem összefüggő, családi házas és kertes beépítés 132 Szilárdhulladék lerakó helyek 141 Városi zöldterületek 142 Sport, szabadidő és üdülő területek 211 Nemöntözött szántóföldek 222 Gyümölcsösök, bogyósok 231 Intenzív legelők és erősen degradált gyepterületek 242 Komplex művelési szerkezet 243 Mezőgazdasági területek túlsúlyban szántókkal és jelentős természetes vegetációval 311Lomblevelű erdők 3 Tűlevelű erdők 313 Vegyes erdők 324 Átmeneti erdőscserjés 411 Szárazföldi mocsarak 5 Állóvizek

11 Nyíregyháza agglomeráció szennyvízhálózatfejlesztés során a bokortanyák kiválasztási szempontja A 49/2001. (IV. 3.) és a 27/2006 (II.6) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről. Nitrát érzékeny területen Nyíregyháza és környéke ebbe a kategóriába tartozik maximum 170 kg/ha/év nitrogén helyezhető el a talajban. Egy lakos 16g/nap nitrogén terhelést jelent, ami éves szinten 5,8 kgnak felel meg. Ebből adódóan 29 lakosig működhet a szikkasztás, azaz 30 főtől. A 26/2002. (II. 27. ) szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló kormányrendelet szerint haonként 30 főtől lehet része az alrendszer az agglomerációnak. Ennek figyelembevételével kerültek kiválasztásra a csatornázandó bokortanyák: Zombori, Salamon Újtelek, Varga, János, Kovács, Nádas, Gerhát, Róka, Kazár, Vajda, Benkő, Polyák, Sulyán, Mohos és Mandabokor, (továbbá: Császárszállás, Butyka, Rozsrétszőlő, Nagyszállás, Nyírjes, Alsó és felsőpázsit, Nyírszőlős, Sóstófürdő, Sóstóhegy). Programból kimaradt településrészek: Alsóbadur, Antal, Bálint, Bedő, Csernyik, Debrő, Felsőbadur, Füzes, István Kordován, Lóczi, Mátyás, Szeles, Szélsőbokor, stb. Nyírségvíz Zrt.

12 telep Esettanulmányok Antalbokor Sulyánbokor Vargabokor Füzesbokor Antalbokor 6.sz. ágvezeték I.sz. szvtt. Kazárbokor Vajdabokor 1.sz. ágvezeték Zomboribokor Benkőbokor Sulyánbokor 2.sz. ágvezeték Jánosbokor Kovácsbokor Nádasbokor Gerhátbokor Szabadságbokor 1.sz. ágvezeték Salamonbokor Mohosbokor 3.sz. ágvezeték Rókabokor Polyákbokor II.sz. szvtt. Újtelekbokor Alsópázsit 4.sz. ágvezeték Mandabokor 7.sz. ágvezeték Rozsrétszőlő Nyírségvíz Zrt. Vadnay Ákos

13 Turizmus a bokortanyákon A bokortanyák legnagyobb értéke a különleges, egyedi településszerkezeti sajátosság, a településmorfológiai képük és a szerény tirpák hagyományok. Ezen túl nem rendelkeznek igazán jelentős kulturális vagy egyedi agroturisztikai értékekkel. = Falusi turizmus egy nagyváros mellett Szálláslehetőségek Öt helyen van lehetőség magánszállásadást igénybe venni (32 férőhely) ezek zömében falusi szállásadásnak minősülnek. Kiemelkedik a Biharitanya Kereskedelmi szállás nincs Az evangélikus egyház intézményeiben vendégszobák. Tirpák csárda Tirpák rendezvények, egyesületek, kiadványok

14 A bokortanyák szerepe a város turisztikai kínálatában Önálló desztinációként nem valószínű Kiegészítő programként és szálláslehetőségként a forgalomnövekedés is reális elképzelés. Olyan vonzerőt és szolgáltatást képes nyújtani, amelyek a turisták számára igazi élményt jelent és jó árértékarányt képvisel. Unikummal színesítik egy turisztikailag fejlődő város kínálatát. Nyíregyháza a palettáján hiánypótlást tehet. A turizmus egyenlőre egyik bokor számára sem jelent komplex megoldást. Azonban a helyi lakosságnak kiegészítő jövedelemforrást teremthet, vonzóbbá teheti a tanyaképet

15 PÉLDÁK A BOKORTANYÁK NÉPSZERŰSÍTÉSÉRE Mezőgazdálkodási gyakorlat a magyar iskolai oktatásban Bálintbokor, Mandabokor Móra F Ált Isk., Evangélikus Ált Isk, Waldorf Iskola Emisszió Egyesület Nyíregyháza Polyán Egyesület BARÁTSÁGOS BOKORTANYÁK (Emisszió Egyesület) természeti értékek, tanösvény, térkép Sóstói Falumúzeum ismeretterjesztő játék Gasztronómiai bemutatók

16 Differenciálódó tanyák A bokortanyák funkciója részben megváltozott A kint élők életmódja nagy eltéréseket mutat három alaptípusba sorolom a bokrokat: 1. Falusias elrendezésű tanya, egykét meghatározó utcával és várható további gazdaságfejlődéssel (Alvófalura hasonlít): Felsősima, Mandabokor, Vajdabokor, Rozsrétszőlő, Gerhátbokor, Szélsőbokor, Vargabokor, Jánosbokor, Rozsrétbokor, Újtelekbokor, Salamonbokor, Zomboribokor, Szabadságbokor. 2. Mezőgazdasági jelleg dominál, a családi gazdálkodás, vállalkozás a meghatározó: Mandabokor I., Mandabokor II., Alsóbadurbokor, Füzesbokor, Mátyásbokor, Antalbokor, Mohosbokor, Bálintbokor, Nádasbokor, Bedőbokor, Istvánbokor, Polyákbokor, Benkőbokor, Kazárbokor, Szelesbokor, Csernyikbokor, Kordovánbokor, Kovácsbokor, Debrőbokor, Felsőbadurbokor, Lóczibokor, Felsősima 3. Rekreációs és idegenforgalmi alapokkal rendelkező tanyák: Rókabokor, Sulyánbokor, Benkőbokor, Antalbokor. A két védett műemlék és Róka és Sulyánbokor védettsége nem eredmény, a város ezzel az elmaradás pótlásával önmagának tartozott, de a bokortanyák turisztikai funkcióját erősíti. Néhol a rekreáció lesz meghatározó. A gazdálkodás mellett a szabadidős és a falusi turizmus segítségével olyan eddig kihasználatlan, de értékké tehető erőforrások mobilizálására nyílik lehetőség, amelyek segítségével jövedelmek keletkeznek

17 A SZUBURBANIZÁCIÓ IRÁNYA NYÍREGYHÁZÁN 20

18 Összefoglalás 1/3 A települési infrastruktúra kiemelt szempontjai a bokortanyákon: Megközelíthetőség de egészen a portáig (bemegy a busz, 2 autó) Lakásállomány szélsőséges Kommunikáció tv, internet, telefon megoldható Villany, víz, gáz már természetes, hogy van, egyre több kiegészítő és egyedi megoldás Szennyvízcsatorna vitatott a szükségessége a lakosság körében Szociális ellátás kielégítő, de most nyírbálják Iskoláztatás a városba járnak régóta a gyerekek (többnyire 2 autó) Munkalehetőség egyéni gazdálkodás, vállalkozás, vagy a városban

19 Összefoglalás 2/ Sulyánbokor

20 19 45 Zomboribokor K Vargabokor J Vajdabokor BT I Újtelekbokor H Sulyánbokor G Rókabokor F Mandabokor E Kovácsbokor D Kazárbokor I Jánosbokor C Gerhátbokor B Benkőbokor A Szociális ellát ás Kövezett út Buszjárat Szennyvíz hál. Gázhálóz at Ivóvízhálóz at Lakás Nép. Megnevezés LEGO gyár Összefoglalás 3/3

21 Irodalom Beluszky P. (1968), A nyíregyházi tanyabokrok földrajzi vizsgálata. Földrajzi Közlemények. Frisnyák S. szerk. (2003), Nyíregyháza, Elıadások a város újratelepítésének 250. évfordulóján, Kiadja a Nyíregyházi Fıiskola Földrajz Tanszéke, Nyíregyháza, p Hanusz Á. (2010), A TDM szerepe a falusi rendezvények turisztikai termékké fejlesztésében. In. Hanusz Á. (szerk.): In: A helyi és térségi TDM szervezetek, Kiadja Nyíregyháza MJV és a NYF TTIK TFI. pp Kujbusné Mecsei É. (2001), PRO MEMORIA Nyíregyházi összeírások ( ), forrásválogatás, Kiadja a SzabolcszatmárBereg Megyei Levéltár, II. közlemények 29. Nyíregyháza 2003 p Lőrincz K. (2005), A nyíregyházi bokortanyák revitalizációjának lehetıségei szakdolgozat, Szent István Egyetemen. Pristyák E. (2003), A bokortanyák morfológiai képének változása átalakuló tanyaszerkezet. In: Frisnyák S. szerk.:nyíregyháza, Elıadások a város újratelepítésének 250. évfordulóján, Kiadja a Nyíregyházi Fıiskola pp Pristyák E. B. (2011), A bokortanyák differenciálódása az elmúlt 20 évben, In: Geográfiai folymatok térben és idıben, Tanulmánykötet Dr. Hanusz Árpád 65. születésnapja tiszteletére, Szerkesztette: Dr. Kókai S. Nyíregyháza. pp Pristyák E.B., Kókai S. (20), Az agglomerálódás és az szuburbanizáció jellemzıi a Nyíregyházi településeggyüttesben, In: Településföldrajzi tanulmányok 20/2, Szerk Csapó T., Kiadja a Nyugatmagyarországi Egytem, Szombathely, pp Szigetvári Cs. (2011), Barátságos bokortanyák Kalauz a Nyíregyháza környéki bokortanyás és tanyás térség természeti értékeihez, Emisszió Természet és Környezetvédelmi Egyesület kiadványa. Nyíregyháza. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája december 27. Nyíregyházi TDM tájékoztatásai. Településrendezési terveinek felülvizsgálata jóváhagyott dokumentáció. Városlakók életminıségi vizsgálata.. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Irodája és a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszéke Köszönöm megtisztelő figyelmüket! pristyak@nyf.hu