Veszélyes anyagok felderítése a katasztrófavédelem rendszerében

Átírás

1 Veszélyes anyagok felderítése a katasztrófavédelem rendszerében Bemutatjuk a hivatásos katasztrófavédelem számára rendelkezésre álló veszélyes anyagok kimutatására szolgáló Katasztrófavédelmi Mobil Laborokat (KML), a rendeltetésüket, a szolgálatellátás jelenlegi helyzetét és a főbb vonulási adatokat. Röviden áttekintjük a KMLjárművekbe beépített, illetve málházott vegyi-, sugár- és biológiai felderítő, értékelő és elemző műszereket, valamint az új képességeket célzó fejlesztési terveket. Szerzők: Dr. Vass Gyula, Szilágyi Eszter Modern világunkban a mesterséges vegyi anyagok, vegyipari termékek szinte mindenhol megtalálhatók a környezetünkben. Elektromos berendezésekben, ruhákban, bútorokban, építőanyagokban, járművekben, tisztítószerekben, élelmiszerekben, gyógyszerekben. A tudomány és az ipar fejlődése új veszélyforrásokat teremtett. Amíg 1940-ben 300 ezer különböző veszélyes vegyi anyagot ismertek, ez a szám 1998-ra már 10 millióra nőtt. Napjainkban a vegyipar a világ harmadik legnagyobb ipari ágazata, évente mintegy 400 millió tonnányi vegyi anyagot gyártanak. Az Európai Unióban és hazánkban több mint 100 ezer különböző, ember által előállított vegyi anyag van forgalomban. Ezzel párhuzamosan növekszik a környezetre veszélyt jelentő anyagok közúti szállításának mennyisége is, ami a vegyi balesetek további növekedését eredményezheti. Magyarországon évente mintegy 200 ezer tonna árut szállítanak közúton, melynek jelentős része veszélyes áru. A vegyi anyagok mellett a radiológiai és nukleáris anyagok előállítása, szállítása, felhasználása és a sugárzó hulladékok elhelyezése és tárolása is egyre több feladatot ró a hivatásos katasztrófavédelmi szervek számára. A fertőző ágensek (vírusok, baktériumok) biológiai terrorizmus céljára való felhasználásának lehetősége szintén egyre modernebb, gyorsabb, megbízhatóbb műszerek és kimutató eszközök rendszerbe állítását követelik meg. Katasztrófavédelmi Mobil Laborok A szállítási és ipari balesetek áldozatainak mentése gyakran csak speciális felszerelések használatával hajtható végre biztonságosan, ezért igény mutatkozott egy nagy szaktudással rendelkező szolgálat alapítására, így 1995-ben a katasztrófavédelem jogelőd szervezeténél, a polgári védelemnél létrehozták a Veszélyhelyzeti Felderítő Csoportokat (VFCS). A védekezésért és mentésért felelős szervezeteknek mind hazánkban, mind a környező országokban egyre több és összetettebb katasztrófa-elhárítási, tűzoltási és műszaki mentési feladatot kell végezniük. A közelmúlt civilizációs és természeti katasztrófái bebizonyították, hogy a speciális felszereltségű radiológiai, biológiai, vegyi felderítő csoportok alkalmazása 2012-től a katasztrófavédelem által újjászervezetten Katasztrófavédelmi Mobil Laborként (KML) a beavatkozások döntő többségében elengedhetetlenné vált. A KML-ek legfontosabb feladatai a veszélyes anyagok jelenlétével, kiszabadulásával, környezetbe kerülésével járó balesetek, természeti és civilizációs katasztrófák esetén az elsődlegesen beavatkozó állomány (tűzoltók, mentők, rendőrök) biztonságos munkafeltételeinek megteremtése, a veszélyes anyagok felderítése, kimutatása, valamint a lakosság és a környezet védelme. Ezek a csoportok biztosítják a veszélyhelyzet értékelését szolgáló kiinduló adatok gyűjtéséhez, rendszerezéséhez és feldolgozásához, valamint a mérgező, fertőző vagy sugárzó anyagok helyszíni és laboratóriumi meghatározásához

2 szükséges feltételeket, és szükség esetén közreműködnek a mentesítési feladatok koordinációjában. A veszélyes vagy ismeretlen anyag jelenlétében a felderítés végrehajtását és a szükséges mérések elvégzését a különböző típusú légzésvédelmi és bőrvédelmi eszközök teszik lehetővé a kárterületen. A KML járműveibe beépített, illetve málházott vegyi-, sugár- és biológiai felderítő, értékelő és elemző műszerek és eszközök működőképességének folyamatos biztosítása, az adataikból nyert információ pontossága meghatározó fontossággal bír az alkalmazás során. A hatékony és gyors beavatkozáshoz modern, megbízható, a nehéz és veszélyes munkakörülmények között is könnyen használható technikai eszközökre és felszerelésekre van szükség. Ezt felismerve az BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) közel 5 éves modernizációs programot hajtott végre, ahol teljesen megújításra került a KMLek jármű és eszközparkja. A KML-fejlesztés eredményeképpen megyék és a főváros védelmére modern, a kor műszaki követelményeit kielégítő gépjárművek, illetve vegyi, biológiai és radiológiai mérőműszerek és felszerelések állnak rendelkezésére. A KML vegyi, biológiai és radiológiai felderítő műszerei, eszközei A KML-gépjárművek tervezésénél a legfontosabb szempont volt, hogy a szakszemélyzet számára robosztus, terepi körülmények között is könnyen használható, gyors kimutatást lehetővé tevő műszerek álljanak rendelkezésre. Az eszközök kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy az előforduló légnemű, folyadék, valamint szilárd halmazállapotú veszélyes anyagok nagy része meghatározható legyen. A KML munkájának komplexitását mutatja, hogy a vegyi anyagok kimutatásán túl biológiai ágensek és ionizáló sugárzást kibocsájtó radioaktív anyagok jelenlétét is képesnek kell lenni detektálni. A KML vegyi felderítő képességének alapját egy lézergerjesztésű Raman-spektroszkóp adja, amely roncsolásmentesen, gyorsan és nagy pontossággal képes ismeretlen folyadékok és szilárd minták minőségi analízisére. A műszer sajátossága, hogy az átlátszó falú edényzeten keresztül az anyagra fókuszálva, mintavétel nélkül is képes a különböző folyadék halmazállapotú anyagok meghatározására. A műszer adatbázisában több mint 12 ezer szerves és szervetlen vegyület szerepel, amelyek biztonsági adatlapjai egy gombnyomással elérhetőek. A műszer olyan nem sötét és nem fluoreszcens anyagok vizsgálatára alkalmas, amelyek a lézer gerjesztésre specifikus Raman-jelet adnak, ilyenek például a szerves oldószerek, a festékek, az olajipari termékek, a drogok, a robbanószerek vagy a növényvédő szerek. Az illékony, illetve légnemű anyagok detektálására több fajta kézi, illetve telepíthető műszer áll rendelkezésre. A műszerekbe különböző kemoszenzorok (pl. kénhidrogén, ammónia, szénmonoxid, kén-dioxid, nitrogén-dioxid stb.) szerelhetőek, attól függően, hogy az adott KML működési területén milyen veszélyes üzemek, illetve anyagok találhatóak. A toxikus gázok mérésén túl alapvető fontosságú, hogy KML-ek képesek legyenek mérni a levegőben az oxigén-koncentrációt is, mivel ez a beavatkozó állomány légzésvédelmének megválasztását alapvetően meghatározza. Nagyon fontos, hogy robbanásveszélyes anyagok levegőbe jutásakor a KML folyamatosan mérni tudja az éghető gázok alsó robbanási határához (ARH) tartozó koncentrációt. Az adott figyelmeztetési és riasztási szintek elérésekor a műszerek erős sípoló hanggal figyelmeztetnek és a képernyőn is kijelzik a veszélyes koncentrációt.

3 Amennyiben a levegőbe került veszélyes anyag gázok és gőzök kimutatására a gázdetektorok nem képesek, a KML rendelkezik egy motoros csőpumpával és a hozzá tartozó 5 féle szimultán teszttel is, amelyekkel további vizsgálatokat lehet elvégezni. A szimultán tesztekben egységenként 5 db kimutató cső van egymás mellé rögzítve, amelyeken a csőpumpa és egy elosztó segítségével egyszerre történik a levegő átszívatása és ilyen módon párhuzamosan 5 féle anyag határozható meg egy időben. A csövekben töltetként olyan specifikus anyagok vannak, amelyek a levegőben lévő szennyező anyagokkal reakcióba lépnek és ennek hatására elszíneződnek. A csöveken lévő skáláról a koncentráció leolvasható. A mérés elvégzését nagyban megkönnyíti, hogy a szimultán tesztek vonalkóddal vannak ellátva, melyet a csőpumpa képes leolvasni, így a tesztet beazonosítani és az adott méréshez tartozó átszívatások számát (átszívott levegő mennyiségét) automatikusan beállítani. A főváros iparbiztonsági szempontból kiemelt jelentősége miatt a Budapest védelmét ellátó KML-gépjármű emelt szintű vegyi kimutató képességgel rendelkezik. A fent részletezett vegyi felderítő műszereken túl gázkromatográf-tömegspektrométerrel (GC-MS) és egy Fourier-transzformációs infravörös spektrométerrel (FTIR) is fel van szerelve. A GC-MS segítségével a gázfázisú és a bomlás nélkül elpárologtatható illékony szerves anyagok vizsgálhatóak. A készülékhez tartozó mintaelemző egység segítségével képes folyadék vagy szilárd minta illékony szerves anyag tartalmának meghatározására is. Az infravörös spektrométerrel mint a Raman-spektrométer kiegészítő technikájával a KML képes szilárd és folyékony anyagok helyszíni analízisére. A mintát a mintavevő csúcs közvetlen közelébe helyezve a készülék infravörös fénnyel megvilágítva szkenneli be azt. A minta elnyeli a fény egy részét, a többi fény pedig visszaverődik a készülékbe. A készülék belsejében egy interferométer kódolja az összes visszavert fényfrekvenciát egy jellé. Ezután egy érzékelő méri a kódolt jelet, és számítógépes feldolgozással ujjlenyomat-szerű spektrumot állít elő az azonosítás céljára, végül összehasonlítja a könyvtárában tárolt anyagok spektrumával. A gerjesztés kisebb energiájú infravörös fénnyel történik, így a sötét anyagok vizsgálatára is alkalmas. Az utóbbi évek egyre szaporodó fehérporos eseményei miatt amikor ártó szándékkal postai úton küldenek Anthrax- vagyis lépfenegyanús fehér port tartalmazó leveleket a KML-szolgálatokat is fel kellett készíteni az ilyen vagy más biológiai ágens(ek) felhasználásával, illetve környezetbe jutásával járó incidensek kezelésére. A KML szakállománya számára jelenleg egy 8 biológiai ágenst (Anthrax, Ricin, Tularémia, Botulinum toxin, Y. pestis, Takonykór (Burkholderia mallei), Brucellózis, Staphylococcus enterotoxin B.) azonosítani képes antitest-antigén kimutatáson alapuló gyorsmeghatározó eszköz áll rendelkezésre. A meghatározás nagyon pontos és rendkívül szelektív, nincs keresztreakció más hasonló baktériumtörzsekkel és fertőző ágensekkel. Az IMASS teszt robosztus kialakítású, védőruhában is könnyen kezelhető, illetve leolvasható, továbbá por, felületi vagy folyadékminták vételére is egyaránt alkalmas eszköz. A kimutatási idő mintegy 15 perc a mintavételtől a kiértékelésig. A radiológiai és nukleáris anyagok előállítása, szállítása, felhasználása és a sugárzó hulladékok elhelyezése és tárolása akár a sugárzó anyaggal elkövetett terrorcselekmények (piszkos bomba) kapcsán radioaktív anyag kerülhet a környezetbe. Mivel az ionizáló sugárzás és annak károsító hatása egyik érzékszervünkkel sem érzékelhető, nagyon fontos annak műszerrel történő mielőbbi detektálása a lakosságvédelmi intézkedések mielőbbi meghozatala érdekében.

4 A KML-gépjárműben számos ionizáló sugárzás mérésére alkalmas műszer található. A kézi, hordozható és telepíthető műszerek a legtöbb esetben Geiger-Müller-csöves detektorral és a műszerbe épített mérőprogrammal vannak felszerelve. A műszerek segítségével a szakszemélyzet képes dózis, dózisteljesítmény és felületi szennyezettség mérésére, alfa, béta, gamma sugárzás detektálására. A gépjármű szakfelszerelésében lévő sugárkapu segítségével képes az elhaladó gépjárművek monitorozására és a sugárzó anyag kimutatására. A többi műszertől eltérően a sugárkapuba nátrium-jodid kristályos szcintillációs detektor került beépítésre, és egy speciális bór-poliészter rétegnek köszönhetően neutronsugárzás detektálására is alkalmas. A beavatkozásoknál nagyon fontos, hogy a felderítő állomány biztonságban legyen és szükségtelen egészségkárosodást ne szenvedjen el, ezért a KMLszemélyzet részére egyéni doziméterek állnak rendelkezésre, amelyek folyamatosan mérik a dózisteljesítményt és rögzítik az elszenvedett dózist. Az eszközök az előre beállított figyelmeztetési és riasztási szintek átlépésekor hangjelzéssel figyelmeztetik a viselőjüket a veszélyes sugárszintre. Az elmúlt időszakban a KML-ek egyre nagyobb számban vonulnak vízszennyezéshez és végeznek vízmintavételezést, valamint veszélyesanyag-kimutatást. A vízügyi és vízvédelmi hatósági feladatok katasztrófavédelembe való integrálása egyaránt indokolttá teszi a KML-ek felszerelésének és alkalmazási körének további bővítését, amelynek érdekében vízmintavételi és helyszíni vízanalitikai eszközök és műszerek beszerzése van folyamatban. A KML-enként beszerzésre kerülő, akár 60 paraméter kimutatására képes akkumulátoros vízanalitikai fotométer a hozzá tartozó tesztkészletekkel, valamint a több paraméteres ph, vezetőképesség és a vízben oldott oxigén gyors kimutatására is képes hordozható multiméter biztosítani fogja a hatékony feladatellátást. Ennek megfelelően a KML-ek meglévő képességeinek kibővülnek a vízmintavételezési és a vízszennyezések kivizsgálására alkalmas eszközökkel, melyek hatékonyan képesek megalapozni a szükséges lakosságvédelmi intézkedések meghozatalát. Kiképzés és gyakorlatok Az új KML-járművekbe beépített műszerek, berendezések és egyéb védőeszközök professzionális ismerete és használata megköveteli a személyi állomány magas szintű képzettségét. A beavatkozó állomány komplex, átfogó oktatás során speciális vegyi, biológiai és radioaktív anyagokkal kapcsolatos ismereteken és azok detektálásának módszerein kívül egészségügyi, járványügyi, pszichológiai, híradó-technikai, térképészeti és GPS-használati alapképzésben részesül. A kiképzés során az oktatók méréstechnikai ismeretek és gyakorlat mellett a végrehajtó személyek kreativitásának, pszichikai és fizikai állóképességének növelésére is nagy hangsúlyt fektetnek. A tanfolyam résztvevői elméleti és gyakorlati vizsgáztatás keretében adnak számot felkészültségéről. A gyakorlati vizsgán a szakemberek a valóságot megközelítő veszélyhelyzeti szituációkban hajtanak végre feladatokat, ami felkészíti őket az éles bevetésekre, melyben a beavatkozó állomány, a lakosság és a környezet megóvása a tét. A KML-gépjárművek biztonságos használatához szintén elengedhetetlen a járműtípusra specifikus vezetéstechnikai képzés, amely minden évben megrendezésre kerül az érintett állomány részére. Az eszközfejlesztési projekt lezárultával 2015 októberében lehetőség nyílt a KMLszolgálatok országos szakmai vetélkedőjének megrendezésére. A Hajdúszoboszlói Katasztrófavédelmi Kiképző Bázison tartott kétfordulós, elméleti, gyakorlati és vezetéstechnikai feladatokat is tartalmazó verseny során a résztvevők próbára tehették

5 szakmai tudásukat, műszerismeretüket, jártasságukat, illetve megmutathatták, hogy a korábban szerzett tapasztalataikat hogyan tudják a váratlan helyzetekben alkalmazni. A megyei és régiós gyakorlatok mellett egy a BM OKF által delegált 3 fős KML-egység az Ukrajnában megrendezett NATO nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlaton is bizonyíthatta rátermettségét és együttműködő-képességét más országok képviselőivel, kiemelve ezek közül az Amerikai Egyesült Államok CBRN-felderítő egységét. A gyakorlat során bizonyosságot nyert, hogy a KML-szolgálatok számára rendszeresített mérőműszerek, eszközök és védőfelszerelések teljes mértékben kompatibilisek más NATO-tagországok felszerelésével, és szinte minden katasztrófahelyzetben magas színvonalon lehetővé teszik a közös feladat végrehajtását. A KML-szolgálat tevékenysége a mindennapokban Magyarország védelmét folyamatos készenlétben jelenleg 19 db megyei KML, valamint a Főváros KML látja el. A KML-eket évente több mint 700-szor alkalmazzák, ebből több mint 400 esetben veszélyhelyzeti felderítésre. Nagy számban vesznek részt veszélyesáruszállítások során, illetve veszélyes üzemekben zajló hatósági ellenőrzésekben. A veszélyhelyzeti alkalmazások több mint felében a KML-ek közterületeken, illetve lakóingatlanokban végzik radiológiai, biológiai, radiológiai felderítő munkájukat. A lakossági bejelentések számértéke, illetve százalékos megoszlása az elmúlt években magas arányt mutatott. Az országos veszélyhelyzeti felderítés több mint felét a fővárosban hajtják végre. A Főváros KML-vonulásainak nagy száma azzal magyarázható, hogy Budapest veszélyeztetettsége meghaladja a megyékét, illetve hogy az egység a főváros mellett sok esetben Pest megye védelmébe is besegít. A KML-ek országos szinten a veszélyhelyzeti felderítések fajtáját tekintve csaknem 2/3 arányban vegyi, az esetek 10%-ában kombinált (vegyi, radiológiai, biológiai együtt) felderítést hajtanak végre. A csak radiológiai vagy csak biológiai felderítések elenyésző számban fordulnak elő. Viszonylag nagy százalékban (több mint 10%) történnek olyan beavatkozások, amikor a KML-ek a veszélyhelyzeti riasztást követően a kárhelyszínre kiérkezve nem hajtanak végre radiológiai, biológiai, illetve vegyi felderítést. Az ilyen jellegű beavatkozások elsősorban műszaki mentésnél és közlekedési baleseteknél fordulnak elő, amikor a riasztásnál még nem lehet tudni előre, hogy a veszélyes anyagot szállító jármű rakománya sérült-e vagy nem, került-e ki veszélyes anyag a környezetbe vagy nem. Mivel a lakosság és a környezet védelme elsődleges, ezért a KML riasztása és helyszínre vonulása minden ilyen esetben szükséges. A KML-ek a radiológiai, vegyi és biológiai felderítő munkájuk során országosan több mint 50 különböző veszélyes anyagot mutatnak ki évente, amelyekből legtöbbször földgázt/metánt, szén-monoxidot, ammóniát és sósavat azonosítanak. A KML-ek éves szinten több mint 120 esetben működnek közre a közúti, belvízi, vasúti és légi veszélyesáru-szállítás ellenőrzésében. A veszélyes üzemek tekintetében közel 100 alkalommal végzik küszöbérték alatti üzemek, továbbá alsó- és felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek időszakos hatósági ellenőrzéseit, valamint védelmi terv (súlyos káresemény-elhárítási terv, belső védelmi terv) gyakorlatok hatósági ellenőrzését, amelyek célja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos káresemények megelőzése. A KML-ek megújítása, a gépjárműpark, a mérőműszerek, illetve felszerelések modernizációja és folyamatos fejlesztése, valamint a szakállomány magas szintű kiképzése révén a KML-

6 szolgálat mára megbízható és nélkülözhetetlen részévé vált a katasztrófavédelemnek, amelyet a vonulások magas száma is igazol. A magas szintű képzés, a társzervekkel közösen végrehajtott gyakorlatok, valamint a veszélyes anyagok jelenlétében történő beavatkozások bebizonyították, hogy a KML szakállománya képes a rendelkezésre álló védőfelszerelések és műszerek segítségével a legnehezebb körülmények között is tevékenykedni és a legkülönfélébb veszélyes anyagokat gyorsan és biztonságosan kimutatni. Tevékenységükkel magas szinten tudják biztosítani a lakosság életét és testi épségét, a környezet védelmét, egyben képesek garantálni a káresemény helyszínén a tűzoltókon felül tartózkodó társszervek (rendőrség, mentőszolgálat, közlekedési hatóság, élelmiszer-biztonsági hatóság stb.) állományának biztonságos tevékenységét is. Forrás: Az írás megjelent a Veszélyes Anyagok szaklapban.