HELYTÖRTÉNETI PÁLYÁZAT

Átírás

1 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Nyíregyházi Főiskola Természettudományi Tanszéke Jósa András Múzeum Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesület HELYTÖRTÉNETI PÁLYÁZAT Kulturális, szabadidős és karitatív tevékenységet folytató egyesületek a 20. században Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településein témakörben Pályázó: HANKÓ ANDRÁS Tiszavasvári Kossuth u.70/a. Tel.: 42/ Mobil: 30/ handras42@citromail.hu 2011

2 BŰDSZENTMIHÁLY (TISZAVASVÁRI) KÉZILABDA SPORTJÁNAK TÖRTÉNETE A KEZDETEKTŐL

3 2

4 A kezdetek előtt...a szépség vagy te, Sport! a testeket te formálod nemessé, elűzöl romboló vad szenvedélyeket, acéllá edzel lankadatlanul. Lábak, karok, törzsek összhangja és a tetszetős ütem tőled való. Bájt és erőt Te fűzöl együvé, szilárddá és rugalmassá te téssz... Pierre de Coubertin:Óda a Sporthoz (Devecseri Gábor fordítása) Európa lángokban állt... És Helsinki hiába készült el már 1940-re gyönyörű olimpiai stadionjával, hiába állt készen arra, hogy sorrendben a XII. nyári olimpiai játékok színhelye legyen, hiába nyitották ki a szívüket ott fent, a távoli Északon az egyszerű emberek. A háború okozta sebek csak jóval a pusztító világégés után hegedtek be július Helsinki A XV. olimpia útjába nem állt semmi, legfeljebb a két világtábor között egyre jobban kiteljesedő hidegháború fertőzte meg. A sportolókat mindez kevésbé zavarta, sőt a minden vendéget több mint 5500 versenyzőt nagy szeretettel fogadó fehér város egy nagyszerű világversenyt rendezett. Egy olyan olimpiát, ahol soha nem látott (azóta sem) eredményeket értek el a magyar sportolók július Bűdszentmihály2 Egy nagy, poros, esőzéskor és hóolvadás idején vendég csizmatalpát letépő sáros falu volt a Nyírség és a Hortobágy találkozásánál. Lakói főleg a mezőgazdaságból éltek. A kereskedelem gyatraságát, az 561 főleg kereskedésből élő zsidó elhurcolását és likvidálását 1 2 Szepesi-Lukács: Négyszemközt négy olimpiával október 1-től Tiszavasvári

5 hosszú éveken keresztül érezte még a község.3 Fejletlen kisipar jellemezte, az Alkaloida Vegyészeti Gyár felvirágzása csak a '60-as években kezdődött. Némi munkalehetőséget a Tiszalöki Vízlépcső és Erőmű, valamint a Keleti-főcsatorna építése adott, Szentmihályon színesítette a palettát a meder kivájásához Pestről letelepült Földkotró-, továbbá a Kordélyos Vállalat. A vendégmunkások a Báthory úti zsidó házakban voltak elszállásolva, ahol a napi munka után bömbölt a rádió. A világvevőt (mert nekik ilyen is volt, míg a lakosságnak még a vezetékes hangláda sem volt mindenütt kiépítve) kirakták a nyitott ablakba, s a sportot szerető szentmihályi emberek az ablak köré gyűlve várták az olimpia legfrissebb híreit. Szepesi György, a Magyar Rádió helyszíni tudósítója pedig fiatalos, mindent elsöprő lendülettel, színes szövegével lelki szemeink elé varázsolta, elképzelhetővé tette számunkra az addig elképzelhetetlen magyar sportsikereket. Harsogta a bunyós Papp Laci, a sportlövő Takács Károly, a kalapácsvető Csermák Józsi eredményeit, a birkózók, az úszók, a tornászok, a vívók, a focisták, a vízilabdázók mérkőzéseit, diadalmeneteit. 16 magyar arany-, számtalan ezüst-, bronzérem és helyezett4. Fantastic Hungary! Gratulation Unkari! Malagyec Vengrija! Csodálatos Magyarország! hallatszott mindenfelől, mi pedig visszafojtott lélegzettel hallgattuk a mennybemenetelt, ujjongtunk, ugráltunk, örömünkben ölelgettük a mellettünk állót, ha kis hazánk valamelyik sportolója nagy tettet vitt véghez. Ahhoz, hogy ezeket a soha nem tapasztalt sikereket sportolóink elérték, véleményem szerint a környezetet, a hátteret, a politikai miliőt érdemes szemügyre venni, annál is inkább, mert ezek a körülmények nem csak az országra vagy megyénkre, de Bűdszentmihályra (Tiszavasvárira) is jellemzőek voltak. Miképpen korábban írtam, túl vagyunk a II. világháborún, az ország ismételt megcsonkítása okozta sokkon. A háború utáni élni akarás csodákat művelt, újraépítettük a lerombolt országot. Újra élünk! Újra éltünk. 3 4 Harsányi László: A Bűdszentmihályi Hitközség története 16 arany-,10 ezüst-, 17 bronzérem, 6 negyedik-, 7 ötödik-, 7 hatodik helyezett 2

6 Az MKP5, majd jogutódja az MDP6 még ha hamis ideológiával is (1. mell.), sokszor hatalmi kényszerrel, de hatalmas tömegeket mozgatott meg a dolgozó ifjúság soraiból augusztus 1-től meghirdették a hároméves tervet, mely nagy áldozatok árán (államosítás, internálás, likvidálás, egypártrendszer) idő előtt teljesült. A fiatalok lendülete töretlen maradt, s más grandiózus tett mellett a háború utáni első olimpián, a londonin (1948) kimagasló eredményeket értek el a magyar sportolók január elsejével pártunk és kormányunk a hároméves terv sikerén felbuzdulva most már ötéves tervet hirdetett, mikor is az életszínvonal országosan visszaesett, önkéntes alapon átszervezték a mezőgazdaságot, a TszCs-ket 8, a TSz-eket9, erőszakosan és megalapozatlanul végezték az iparosítást, bevezették a jegyrendszert. Az emberek bizalma a rendszer kiszolgálói kivételével lassan, de biztosan megrendült a hatalmi renddel szemben, ezt a terror miatt azonban kevesen merték nyíltan felvállalni. Az erőtől duzzadó fiatalok idővel felismerték, hogy a sport által mely állami érdek a kapitalizmus elleni hidegháborúban, egyfajta erődemonstráció-, nem csak a testedzést és a szórakozásukat találták meg, de bizonyos előnyöket élveztek a fejadagrendszerben, a szocialista építőmunka területén, s főleg magasabb szinten az időközben megszüntetett, nyugati turizmust, ezzel a feketézést is meg lehetett ejteni. Az állam messzemenően támogatta az élsportot, ezzel bizonyította a szocialista rendszer felsőbbrendűségét, de a tömegek sportját is, hogy az osztályellenségek és a klerikális erők (2. mell.) ellen vívott harcát rózsaszínben tüntethesse fel. A valóságos problémákat ezzel eltussolhatta, sőt erre kiválóan alkalmas volt az ellentmondást nem tűrő utasításos rendszerben (3. mell.) az MHK10 mozgalom, melyről rendszeresen beszámolót, jelentést kellett készíteni.(4. mell.) Ezzel a politikai háttérrel eljutottunk az 1952-es évhez, amikor a magyar sportolók Helsinkiben arattak. Az aranycsapat sorra érte el szebbnél szebb, ragyogó, mondhatjuk, világra szóló sikereit, győzelmeit, a szurkolók örömére ontotta góljait és ekkor a bűdszentmihályi I sz. áll. ált. iskolába 11 a TF-en12 frissen végzett testnevelő tanár került. 5 Magyar Kommunista Párt Magyar Dolgozók Pártja arany-, 6 ezüst-, 13 bronzérem 8 Termelő Szövetkezeti Csoport 9 Termelő Szövetkezet 10 Munkára Harcra Kész mozgalom 11 korabeli helyesírási szabály szerint 12 Testnevelési Főiskola 6 3

7 Történelmi lecke a kézilabdáról Sok vállalkozó kedvű ember írt már a kézilabda őstörténetéről, de senki nem tudta megfelelően és megnyugtatóan bizonyítani igazát. A legvalószínűbbnek a dán Handboold, a német Handball és a cseh Hazena játékok látszanak a kézilabdázás elődjének. A múlt század elején egy német úriember egyesítette a játékszabályokat, de akkor még nagypályán, azaz futballpályán játszották ban megalakították a Nemzetközi Amatőr Kézilabda Szövetséget (IAHF), majd 1933-ban Cséfay Sándor lelkes közreműködésével létrehozták a Magyar Kézilabda Egyesületek Szövetségét. Az 1936-os berlini olimpián bemutató mérkőzéseket játszottak hat csapat részvételével. A magyarok itt negyedikek lettek. A II. világháború után újjáalakult a Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF)13 ami új irányvonalat adott a kézilabdázás fejlődésének. Ez idáig az időjárás viszontagságai különösen az északi államokban jelentősen csökkentették a játéklehetőséget, ezért a skandinávok a pálya méreteinek csökkentésével, valamint az ezzel járó szabályok módosításával igyekeztek teremben is játszhatóvá tenni a kézilabdázást Egy ideig még párhuzamosan játszották a nagy- és kispályás változatot, aztán néhány év elteltével a kispályás teljesen kiszorította a sokkal lassabb, kevésbé eseménydús, taktikai és technikai repertoárjában szegényebb nagypályás játékot tól már csak kispályán rendeztek VB-t16, aztán Münchenben a kispályás változat is bemutatkozott az olimpiák porondján, sőt 1976-ban Montrealban a férfiak után a gyengébb nem képviselői is színre léptek. Azóta csak fejlődött, rengeteget fejlődött, gyorsult és taktikailag érettebb, a női mezőny játéka férfiasabb lett. A magyarok mindig ott voltak és vannak az elitben, s ha nem is mindig a spiccen, de általában a világ élvonalában. Voltunk világbajnokok Budapesten (1949 nagypályás női), és Németországban (1965 kispályás női), voltunk Európa bajnokok, olimpiai helyezettek, s klubcsapataink Bp.Honvéd (5. mell.) VÁÉV-Bramac- Fotex- MKB Veszprém férfi, valamint a Bp.Spartacus, FTC, Vasas, Dunaferr, Győri ETO női csapatai sorra aratták a szebbnél szebb győzelmeiket és kupasikereiket. Voltak és vannak klasszis játékosaink, akiket a világ legjobbjai közt emlegetnek, s szinte minden korosztályból bekerültek az 13 International Handball Federation Marcinka Zoltán: Egy átfogó tanulmány a játékról 15 Az OTSB elnök 88oo/10/1952.sz. Utasítása a kis és nagypályás kézilabdázás különválasztásáról. 16 Világbajnokság 14 4

8 Európa- vagy Világválogatottba. A teljesség igénye nélkül gondoljunk csak Adorján Jánosra, Fenyő Andrásra, Varga Istvánra, Iváncsik Mihályra, Kovács Péterre, Éles Istvánra, Marosi Lászlóra, Nagy Lacira, a nőknél Sterbinszky Amáliára, Tóth Harsányi Borbálára, Rothermel Annára, Kocsis Erzsébetre, Radulovics Bojanára, Görbitz Anitára. A hullámvölgyek elkerülhetetlenek, azonban a sport népszerűsége miatt az utánpótlásunk mindig biztosította és biztosítja, hogy kiküzdött pozícióinkat ne kelljen feladnunk, s hogy kevés kivételtől eltekintve továbbra is a világelitben emlegessék imádott sportunkat. Magyarországon az '51-es, '52-es években elindult valami, de Szabolcs Szatmár megye még aludt. Itt még csak a nagypályás csapatok léteztek szórványosan, sőt a Kézilabda Szövetség sem működött önállóan, csak a Kosárlabda Szövetséggel együtt. (6. mell.) Az MTSB17 próbálkozásai vérszegények a megyei bajnokság beindítása terén, (7. mell.), még az 1952 évi kiírást sem sikerült végrehajtani benevező csapatok hiánya miatt (8. mell.) ban ismét kiírták a megyei villámtornát (9. és 9/A mell.), mely még mindig gyerekcipőben járt, de már elindult. A NYEKISE18 rögtön felsőbb osztályba lépett s Tiszavasváriban is megkezdődött a kézilabda nem hétköznapi térhódítása. 17 Országos Testnevelési és Sport Bizottság, elnöke: Hegyi Gyula, elnökh: Sebes Gusztáv Megyei Testnevelési és Sport Bizottság elnöke Mester Gyula, Városi Testnevelési és Sport Bizottság Nyh.városi elnöke: Bacsóka Péter, JTSB Tiszalök járási elnök: Losonczy János 18 Nyíregyházi Kinizsi Sportegyesület 5

9 Így kezdődött Szerencsés embernek érzem magam, mert a kezdetek kezdetétől (még ha gyerekszemmel is), de végig kísérhettem, sőt még bábáskodtam a foci után hazánkban legnépszerűbb19 sport meg- és újraszületésénél. A megszületésről a tizenéves gyerek emlékképei ugranak be, elég elevenen élnek bennem ban ötödikes, tehát felső tagozatos lettem. Ekkor kaptunk egy új osztályfőnököt, Osika István tanár urat (akkor tanár bácsit), a Tiszavasvári I. sz. áll. ált. iskolába 20, aki a TF-en végzett s ennek megfelelően megpróbált a tanulókba különféle sportot betáplálni. Az atlétikai elemektől kezdve a talaj- és szertornát, a focit, a röplabdát, sőt még a bunyót is bemutatta, de a kézilabda volt a kedvence s ezt próbálta a tanulóiba, belénk sulykolni, mint később kiderült, nem eredménytelenül. A Tóalján alakítottak ki fekete salakkal borított pályát, s ezen voltak az első években a nagy derbik. Nyíregyháza, Mátészalka, Nyírbátor, Kisvárda csapatait fogadtuk, s akkor ünnepély volt, igazi népünnepély. Ha Mátészalka volt a vendégünk, Hankó László énekzenetanár21 betanította az úttörő fúvószenekarral a Mátészalka gyászba van kezdetű nép(?)dalt, s ha a vendégcsapat húzta a rövidebbet, az ott szurkoló rézfúvósok többször eljátszották: Mátészalka gyászba van, Mátészalka gyászba van Gacsály Pesta halva van, Gacsály Pesta halva van, Gacsály Pesta halva van. Még vasárnap délelőtt, még vasárnap délelőtt, Maga ment a jány előtt, maga ment a jány előtt, Maga ment a jány előtt... stb. Osika tanár úrral többször találkoztam azóta bár elköltözött Vasváriból, sajnos ma már az élők soraiból is s mindig felelevenítettük a múltat. Elmondta; hogy a pályához 19 A népszerűséget eldönteni én nem tudom és nem is akarom, de Tiszavasváriban a '60-as és 70-es években több százan szurkoltak a megyei I osztályban, majd az NB II-ben játszó kézicsapatnak. Ugyanakkor a járásiban játszó focicsapat mérkőzésein alig lézengtek. Amikor másodosztályúak voltak a focisták, és jött a Loki Debrecenből, a Dunaferr, az MTK, a Diósgyőr, nem beszélve a Szpariról (Ny.háza), 3-4 ezren szorongtak a lelátókon, de amikor NB I-es volt a kézi, folyton zsúfolt nézőtér előtt játszottak a csapatok, néha még az NB I/B és NB II-s mérkőzésekre is megtelt a nézőtér. Ma a megyei I osztályú labdarúgókat jó, ha száz néző nézi meg, míg az NB II-s kéziderbiket általában kétszáz szurkoló izgulja végig. 20 Korabeli helyesírási szabály szerint. 21 Édesapám, akinek életrajzi regényét 2002-ben megírtam Szentmihály napszámosa címmel. 6

10 szükséges fekete kohósalakot a bűdi Tsz. tehergépkocsija hordta Miskolcról csak úgy istenpuffra. A tereprendezést az ÁG22 dózere csinálta, a felső tagozatos iskolások csínosították a szülők segítségével társadalmi munkában. A hengert nyolc-tíz gyerek húzta s amikorra kellett, kész lett a küzdőtér. A kapukat az ÁG asztalosai készítették el, s volt egy tiszai halász, aki értett a hálókészítéshez, s bizony napokon keresztül bajlódott a kapukra való hálók fonásával. Abban az időben a szépért, a jóért, a nemes tettért készek voltak az emberek ingyen és bérmentve dolgozni és nagy dolgokat művelni. Osika István A Lombik SE23 45 éves évfordulóján ismét találkoztam szeretett osztályfőnökömmel, aki a nagy évforduló alkalmából a meghívottak között szerepelt, de rajtam kívül nem sokan ismertek rá. Ott csináltam vele egy riportot, mely a Vasvári Hírmondó 1992 augusztusi számában jelent meg: - Vasváriban a labdarúgás mellett legnépszerűbb24 a kézilabda. Elmondhatjuk, komoly hagyományokkal. Abban, hogy itt tartunk, elvitathatatlan és elévülhetetlen érdemeket szerzett Tanár Úr. Hogyan is kezdődött? ben kevesen ismerték még a megyében a kispályás kézilabdát. '53 tavaszán a Megyei Tanács Mezőgazdasági osztályáról25 megkeresett egy elvtárs. Osika elvtárs! Te a főiskolán játszottál kézilabdát. Csinálj egy atléta és egy kézi csapatot, elindultok a megyei bajnokságon. Pénz lesz. Kezdetben kaptok Ft-ot Állami Gazdaság Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár Sportegyesülete 24 A sport népszerűségéről korábban kifejtettem véleményemet. 25 Mester Gyula volt a z MTSB-től 26 A Ft. Valószínűleg elírás, vagy rossz emlékezés, mert az akkor óriási pénz volt. Egy pedagógus átlagfizetése 800 Ft./hó. A szövetség támogatása 8000 Ft inkább elképzelhető 23 7

11 (Ami akkor óriási pénz volt, hisz egy tornacipő ún. dorgó 33 Ft volt, egy teniszcipő 99 Ft-ba, egy melegítő 300 Ft-ba került) A szerelés tehát megvolt. A csapat neve TRAKTOR (az ÁG csapata). Egy csupa szív sportember, Halász Feri bácsi lett a sportkör elnöke(?) és intézője. Az atléták edzője Kovács Gyuri barátom és kollégám. Sok jó atléta közül Papp Jóska (Császár), Papp Sanyi (Gebecs) és Paronai Öcsi27 igen jó atléták lehettek volna, ha nem pártolnak el a focihoz. A kézilabda edzéseket én vezettem. Jó kis csapatot sikerült összeverbuválni. Bodonyi Jóska védett28, Zsupanyó Miklós, Kovács Gyuri29, Major Kálmán, Bellák Jóska, Gulyás Jóska30, Bélai Ernő és jómagam játszottuk az első meccseket, majd jöttek a többiek. Mayer Géza, a Hargitai fivérek Tiszalökről31, Kórik Laci, Hankó Laci, Péntek Sanyi, Schwarckopf Jóska, Kató Sanyi, Tóth Géza. Az 1953-as, egyben első csapat: Osika, Gulyás, Bellák, Bodonyi, Zsupanyó, Major, Kovács Nagy meccseket játszottunk a Tóalatti pályán, amit az iskolások csináltak társadalmi munkában. Végigvertük az egész megyét. A Nyíregyházi Spartacust 32 nem sikerült soha 27 Paronai Pista végül a kézilabdánál kötött ki. (MEDOSZ, majd Gimnázium S.E.) Az országos hírű Bodonyi Csaba építész édesapja 29 Később a Kabay J. Ált.Isk. Igazgatója 30 Helyesen: Gulyás Ferenc 31 Mindketten a tiszalöki focicsapat kapusai voltak, de ha szababidejük volt, szívesen átruccantak a kézilabdához, s kiválóan védtek. Később a Ny.házi Spartacus foci csapatánál futottak be nagyobb futballista karriert. 32 Akkor még nem Spartacus volt, hanem NYEKISE. 28 8

12 legyűrnünk. Mi voltunk az örök másodikok. Vonaton, olykor ponyvás teherautón mentünk Naményba, Szalkára, Kállóba. Idegenben egy ebéd és egy sör dukált a meccs után. Később már semmi támogatást nem kaptunk a megyétől és elmondhattuk magunkról, hogy szegények voltunk, de szívből játszottunk! Szóval: Így kezdődött. Újra elkezdtük Osika tanár úr tállyai születésű volt, '57 nyarán elment az iskolából, elment a községből, visszament szülőfalujába tanítani. Erről így vall a '92-es augusztusi Vasvári Hírmondóban: Hívott haza a szülői ház, a lányok, a barátok, a hegyek s én itt hagytam Vasvárit. Hazamentem tanítani. Visszagondolva, talán nem volt egy jó sakkhúzás részemről, mert sport területén lényegesen nagyobb lehetőségek vannak itt, mint lakóhelyemen. A tények ettől tények maradnak. Én elmentem. Tállyán lettem nyugdíjas. 33 Ott is temettük el nagy helyi részvét mellett. Tiszavasváriban a volt iskolánkban kirakattam a fekete zászlót. Sokan megkérdezték, hogy kit gyászolunk, s a halálesetet megismerve megkérdezték: ki volt az? Régi osztályából, a városból ketten voltunk a temetésen, volt iskolájából általunk egy koszorút küldtek. A gyászszertartást végző tisztelendő atya ekképpen búcsúztatta: Csak azt felejtik el, ki nem tett semmit az asztalra, Te pedig nagyon sokat tettél. Szívünkben örökké élni fogsz! Sajnos, ma már sűrű homály fedi tettedet, a tömegek elfelejtettek, de mi, akik Tőled tanultuk a kézilabdát, mi valóban nem felejtünk nyarának egyik forró szombat délutánján az ÁFÉSZ ruházati boltjának kirakatában aranyló serlegeket, nemzeti színű szalagokon csüngő érmeket és egy nagy tablót pillantottam meg, mely a Falusi Dolgozók Spartakiádjának feltételeit tartalmazta a benevezéstől a verseny lebonyolítási rendszerén keresztül a díjazásig. A Keleti-főcsatorna partján ahova eredetileg indultam baráti társaságomnak előadtam a látottakat. Rövid eszmecsere végén megállapodtunk, hogy hétfőn szponzor keresésével kezdjük a napot. 33 Tállyán a testnevelés mellett egy ideig a foci csapatot edzette, majd kisebb sikerrel női kézilabda csapatot 9

13 Csapatunk megvolt, hisz a munka utáni szabadidőnket a csati parton vagy az iskola udvarán kézilabdázással ütöttük el. Hétfőn reggel négyen (Kórik Laci, Hankó Misi, Csecskedi Lajos és jómagam) az ÁFÉSZ elnökéhez kértünk bebocsájtást. Rajcsányi Pali bácsi a nem éppen szokványos kérést nagy lelkesedéssel fogadta, s két mezgarnitúrát és az útiköltséget biztosította számunkra. Mi aztán egy jó kis csapattal (valamennyien Osika tanítványok) Tiszalökön megnyertük a járási kupát, majd a megyei versenyen augusztus 20-án komoly múlttal rendelkező csapatokat legyőzve másodikok lettünk. A szép eredmény híre valahogy eljutott a Lombik SE vezetőinek fülébe, s kis játékos, hobbi csapatunkat néhány hét leforgása után leigazolták, s elindultunk a megyei bajnokságban, mint a Lombik SE kézilabda szakosztálya.34 Sebtében alakítottak ki fekete kohósalakos pályát a népkerti focipálya mellett az Alkaloida lakótelep felé eső oldalon. Hatalmas tölgyfák árnyékában (a mai edzőpálya helyén), kellemes környezetben játszottunk. Kezdetben Hankó Miska védett, Szűcs Miki (Böde), Magyar Gyuszi, Csecskedi Lajos (kis Nyunyu), Nagy Gyuszi, Nagy Feri, Nagy Tibi, Kórik Laci (Kenőcs), Mozga Öcsi, Kádár Gyuszi és én játszottunk a mezőnyben. Nagy mérkőzések voltak Nyírbátor, Kisvárda, Nagykálló csapataival, de a legemlékezetesebb a Nyíregyházi Kinizsi elleni meccs volt, amikor előtte megbeszéltük, hogy keményen védekezünk s amennyire lehet, lassítjuk a játékot 35, mert csak így vehetjük fel a kesztyűt a megye legjobbjával szemben. Jól emlékszem, abban a csapatban kézizett Árkosy doktor, aki hatalmas lövéseivel, szálfa termetével és nagy lobogó hajával ('62-'63ban a Beatles frizurát viselőre úgy néztek falun, mint a véres ingre) hívta fel magára a figyelmet. Az első félidőben minden a terv szerint sikerült. 11:9-re vezettek a megyeszékhelyiek. A folytatásban elkezdtünk rohanni, így aztán csúfos vereség lett a vége. Harminc gólt kaptunk, s tizenötre futotta erőnkből. A vereség nem szegte kedvünket, tovább játszottuk a magunk játékát, s a Kinizsitől elszenvedett vereség ellenére a mezőny első felében végeztünk. Később továbbtanulások (Nagy Gyuszi, Mozga Öcsi), bevonulások (Magyar Gyuszi, Hankó Bandi) és munkahelyi elfoglaltságok (Kádár Gyuszi, Nagy Tibi, Szűcs Miki) miatt változott a csapat összetétele. A fiatal Munkácsi Lajos kezdte bontogatni szárnyait a 34 A Lombik SE-nél ezekben az években nagy fellendülés volt, ekkor alakultak a kosár, a súlyemelő, az asztalitenisz szakosztályok a sportszerető vállalatvezetésnek köszönhetően. 35 Alapjaiban ugyanazok a szabályok voltak, mint most, de néhány eltért, így a passzív játék fogalmát később vezették be. 10

14 kapuban, visszatért a pályára Tóth Géza, az Osika-féle '56-'57-es csapatból, s Berta Pista, Molnár Sanyi, Molnár Jancsi, Nagy Lali haladtak tovább a megkezdett úton. Össze-, majd szétkovácsolódtunk januártól, hogy milyen elgondolásból, az nem tudható, de az a tény, hogy a Lombik SE megszüntette kézilabda szakosztályát, a kéziseket átvette a Tiszavasvári Állami Gazdaság, ezzel a bajnokságban új néven Tiszavasvári MEDOSZ-ként indultunk. Az eddigiek folyamán nem volt edzőnk, az edzéseket önszorgalommal végeztük, általában a rangidős játékos vagy az okoskodó, nagyszájú pályatársunk irányításával történt. A mozgás és a játék öröme azonban még az ilyenektől is elfogadta az elvégzendő munkára utaló utasításokat. Az sem volt ritka, hogy az általunk legjobbnak ítélt játékos munkáját utánoztuk, vagy a haditanács megbeszélte a követendő ténykedést, játékstílust, taktikát. Januártól megváltozott minden. Az ÁG. igazgatója Hosszú László jóindulattal nyúlt a csapathoz. Edzőnek szerződtette a II. sz.-ú Áll. Ált. Isk. (bűdi iskola) testnevelő tanárát, Kovács Györgyöt36, aki 1953-tól 1957-ig az Osika csapat átlövő játékosaként nagy rutinnal és kiváló játékintelligenciával rendelkezett. Az edzéseket az iskola tornatermében kezdtük, amely kissé kicsinek bizonyult számunkra, de a kondicionáló programnak kiválóan megfelelt. Egy-egy edzésen húszan, sokszor harmincan vettünk részt, így a labdás és taktikai jellegű edzéseket a szabadban végezhettük, amikor az időjárás és a talajviszonyok megengedték. Magyar Gyuszival leszereltünk s az eddigi törzsgárdához csatlakozott még Aranyos János és három pedagógus, a kapus Pethe István, valamint Paronai István és Takács Mihály.37 A felnőttek mellett igen figyelemre méltó gimnazista gyerekek is elkezdték a felkészülést. Kató Lajos és Puskás Tibi már ekkor felhívták magukra a figyelmet jó labdaérzékükkel és korukat meghazudtoló technikájukkal. A nagycsapat a megyei I-ben38 indult, a fiatalok pedig a két öreggel, a 20 éves Zsoldos Lajossal és a 22 éves Molnár Ferivel a megyei II bajnokságban riogatták a felnőtt- és diákcsapatokat ig a Kabay János Ált. Isk. igazgatója 1990-től 2006-ig a Kabay János Ált. Isk. igazgatója 38 Akkor 12 csapatos megyei I volt, és a megyei II-ben is tíz felett volt a csapatok száma. Ma a megyei bajnokság 6-8 csapatból áll

15 Az 1965-ös kupagyőztes Kovács csapat: Pfetterle József technikai vezető, Hankó M, Almási J, Aranyos J, Hankó A, Molnár F, Kórik L, Csecskedi L, Kovács György edző. Guggolnak: Paronai I, Pethe I, Takács M, Zsoldos J. A képről hiányoznak akik ebben az időben többször is játszottak: Magyar Gy, Gonda I, Húri L, Tóth G, Katona G, Paronai S, Paronai L, Kovács György edző mellett volt egy ízig-vérig sportszerető, egy mindenre kész, önzetlen mindenes, az intéző Pfetterle Józsi bácsi, aki a technikai feltételeket biztosította. Öltözőnk az ÁG egyik épületében vagy a 115-ös sz.-ú Ip. Szakmunkásképző Intézetben volt, ahol mérkőzés után már le tudtunk zuhanyozni. A grófi kertben a szovjet sírkerttől kissé délre, óriás fák árnyékában csináltak számunkra egy salakos pályát. A mérkőzések vasárnap délelőtt voltak39. Hazai meccseinken nagy szurkolótábor biztatta a csapatot. Idegenbe teherautóval, fakarusszal40 vagy vonattal utaztunk. Volt olyan eset, amikor a Tiszalök-Nyíregyháza között közlekedő szerelvény késett, így lekéstük a csatlakozást a Záhony felé tartó lokomotívról, ennek okából játék nélkül elvesztettük a Kisvárda elleni esedékes meccsünket. A Nyíregyházi Spartacus-Petőfi41 a Városi Stadion vörös salakkal borított pályáján játszott (ekkor játszottunk először vörös salakon) és igen jó játékosállománnyal 39 Vasárnap délután pedig a focimeccsek Személyszállításra átalakított teherautó, melynek alvázán alumínium bódé volt felszerelve, a platóján rögzített padok. 41 Nyházi Kinizsiből Nyházi Spartacus-Petőfi 40 12

16 rendelkezett. A kapuban Cselószki szinte lehúzta a rolót, nehéz volt neki gólt lőni. Fekete Lajos technikája bámulatra méltó volt. Tőle láttuk először azt a technikai bravúrt, amikor felugrott, csinált egy lövőcselt, erre a mozdulatra az ellenfél védői ösztönösen blokkolásra ugrottak fel, de Lajos a lövés helyett földre ütötte a labdát, majd további két lépés után lőtt kapura a becsapott sorfal mellett. Az Újhelyi fivérek is kiváló kézilabdások voltak. A Nyíregyházi Dózsában ebben az időben játszott Vass Géza, aki nem a gyémántra csiszolt technikájáról volt híres, hanem nagy termetét nehéz volt feltartóztatni. Ha megindult, kemény lövéseivel sok gondot okozott az ellenfél kapusainak. Nyírbátorban olyan legendás, kiváló játékosok ellen küzdöttünk váltakozó sikerrel, mint Szabó Laci (Cila), Daruka Feri, Debreceni Lajos. Hodászon a szurkolók meg akarták lincselni csapatunkat, mert a balkezes jobbszélsőnk, a kopaszodó Katona Gabi42 dús hajkoronáját cikizték, s amikor Gabi kiszólt, hirtelen tüzes lett a hangulat. Duplán szerencsénk volt, mert így is, úgy is megúsztuk verés nélkül. Ebben az időben játszott nálunk egy briliáns technikájú srác, Gonda Pista. Sajnos az élet más útra terelte, pedig ő nagy játékos lehetett volna ben csapatunk itthon megnyerte a Felszabadulás Kupát, s még sok-sok ragyogó győzelmet aratott, kiváló, izgalmas mérkőzéseket játszott. Időközben az ifisták kezdtek beérni s nagy csapatokat is megmegszorongattak ban a három pedagógus, Molnár Sanyi és az ifik az újonnan alakult Gimnázium SE-hez igazoltak. A MEDOSZ-nál ezek mellett még további játékos mozgás is volt, öregek mentek, fiatalok jöttek (Bodnár Miki, Gazdag Jani, Sándor Imre). Végül már csak vegetált a csapat, aztán 1970-ben meg is szűnt. 42 Katona Gabi és Húri Laci Tiszalökről kerültek hozzánk 13

17 Fejünkre nőttek a gimisek Élt Bűdszentmihályon (Tiszavasváriban)43 egy hallhatatlan energiával rendelkező, végtelen agilis ember, Gál József, akinek nagyon sok mindent köszönhet településünk ben kántortanítóként kezdte a Bűdszentmihályi református elemi iskolában től kis megszakítással45 az I. sz-ú áll. ált. isk. igazgatója 1977-ben történt nyugdíjazásáig. Érdemeiről a mai világban nem beszélnek, mert politikailag a Rákosi, majd a Kádár rendszerben talán túlexponálta magát. Nem tisztem és nem is célom ezt elemezgetni. A tények azonban ettől tények maradnak. Tettei közül talán az egyik legnagyobb, amikor kijárta a Megyei Tanács VB-nél és a Művelődési Minisztériumban, hogy Tiszavasváriban is legyen gimnázium. (10. mell.) 1963-ban megindult az oktatás a középiskolai intézményben46, melynek igazgatója szintén Gál József volt. Az oktatási intézmények megalakulása és fejlődése Tiszavasvári nagyközségben az as években című összefoglaló írásában így emlékszik vissza: A Diák-Sportkör 1965-ben alakult meg. Ebben az évben a kézilabda szakosztályt indította be Sáfár Sándor és Takács Mihály testnevelő tanár. Tevékenységüket segítette Pethe István tanár is. A gimnázium fiú tanulói nagyon érdeklődtek a kézilabda és a röplabda versenyek iránt. Tapasztalták, hogy a Kabay János Általános Iskola növendékei, úttörői igen ügyesen kézilabdáznak, hiszen 1966-ban megnyerték az Úttörő olimpián a kézilabdában az első helyezést Takács Mihály testnevelő tanár vezetésével. Ezek a tanulók a gimnáziumban folytatták tanulmányaikat és ott nagyban elősegítették a kézilabda szakosztály megerősödését. A fiú kézilabda csapat Takács Mihály, Sáfár Sándor és Pethe István tanárok közreműködésével benevezett 1966-ban a megyei felnőtt bajnokságba47, ahol fokozatosan 43 Településünk neve 1952-ig Bűdszentmihály, 1952-től Tiszavasvári Bűdszentmihályi református elemi iskola, 1949-től I.sz-ú állami általános iskola Bűdszentmihály, majd Tiszavasvári 1957-től Kabay János Állami Általános Iskola Tiszavasvári 2007-től Tiszavasvári Általános Iskola Kabay János Iskolai Egység nov. 1-től június 30-ig igazgatói tisztségéből felmentve, majd visszahelyezve tól Kabay János Általános Iskola és Gimnázium 1970-től Gimnázium Tiszavasvári 1974-től Váci Mihály Gimnázium Tiszavasvári 2007-től Tiszavasvári Középiskola Szakiskola és Kollégium 47 Az 1960-as, 70-es években több DSK csapata vett részt a megyei felnőtt bajnokságban (Kisvárda, Vásárosnamény, Baktalórántháza, Mándok, Tanárképző Főiskola, Mezőgazdasági Főiskola, Nyíregyházi Kölcsey Gimnázium stb.) 44 14

18 igen jól szerepeltek ápr. 4.-i Felszabadulási Kézilabda Tornán első helyezést nyertek ban a megyei felnőtt kézilabda bajnokságban a 7. helyen végeztek, de e mellett a sportszerűségi versenyben az első díjazást kapták ban az iskolások bevonásával építettek új kézilabda pályát a Tóalján, a volt Csendőr közzel (ma Nyírfa utca) majdnem szembe, a Vágóhíd (ma Bútorbolt) mellett a mai piac területén, melyre így emlékszik vissza az egyik legilletékesebb, Takács Mihály: A kezdeti eredményektől felbuzdulva kezdeményeztem, hogy a Tóalján, a mai piac helyén építsünk egy szabadtéri iskolai sportlétesítményt. Gál József, sportot szerető és támogató igazgató jónak találta az elképzelést és levéllel fordult a Községi Tanács Végrehajtó Bizottságához. A Községi Legeltetési Bizottság tulajdonát képező területből sikerült egy 100x50 méteres terület tulajdonjogát az Úttörőcsapatnak megszerezni. A tulajdonjog megszerzése után adtuk be pályázatunkat az Edzett Ifjúság mozgalom keretében meghirdetett sportpálya építési pályázatra. Pályázatunkkal Ft-ot nyertünk, amiből a bekerítéshez és vízvezetéshez szükséges anyagokat megvásároltuk. Társadalmi összefogással48 Vasvári Pál Termelőszövetkezet, Községi Tanács, Iskolai Gondnokság, szülők és tanulók által sok-sok órán végzett fizikai munka eredményeként 1966 őszére elkészült az iskola Diák Sporttelepe. Volt itt vörös salakos kézilabdapálya, távol- és magasugróhely, gimnasztikai gyakorlatok végzésére alkalmas füves terület. Természetesen építettünk öltözőt, mosdót és szertárat is. Örömmel tornáztak, játszottak, versenyeztek tanulóink a saját kezük munkája nyomán épült sportpályákon. A kiépített pálya a település központjához közel esett, a csapatnak egyre jobban ment a szekér, így a MEDOSZ mellett a Gimnázium SE. mérkőzéseit is nagyszámú szurkoló izgulta végig. 48 Általános volt a társadalmi munka, a kommunista műszak, melyet sokszor kényszerből, volt olyan, amikor nemes és közös cél érdekében örömmel segítettek az emberek a munkahelyi közösségek, a szocialista brigádok. 15

19 A gimis csapat 1967-ben: Pethe István, Molnár László, Gupcsó István, Kovács Sándor, Puskás Tibor, Márkus István, Kató Lajos, Vereczkei László, Takács Mihály, Gál József isk.ig., Sáfár Sándor Gál József igazgató úr visszaemlékezéseiben így folytatja: 1967-ben a csapat a megyei bajnokságban már második helyezést szerzett. Utána még jobb felkészüléssel, nagyobb lelkesedéssel játszva megnyerték a község sportszerető lakosságának támogatását, sok szurkoló lelkesen biztatta a csapatot az itthoni mérkőzéseken. A szakosztályban folyó tervszerű munkát igazolja az, hogy a csapat 1972-ben49 megnyerte a megyei bajnokságot és az osztályozót is megnyerve bejutott az NB I/B osztályba50, ahol Tiszavasvári Lombik néven eredményesen szerepeltek. Kezdetben Takács Mihály és Sáfár Sándor testnevelő tanárok edzették a gimnazistákat, de amikor az Alkaloida Vegyészeti Gyár átvette a csapatot, Nagy Gyula egykori MEDOSZos végezte az edzések irányítását. Egy év elteltével a mérnökúr elköltözött, így ismét Takács tanár úrhoz került az edzői pálca. Miután összeérett, összeszokott a gárda, a megyei bajnokságban játszó csapatok fejére nőttek s ilyen, vagy ezekhez hasonló eredmények Negyedik alkalommal, de előtte az osztályozókon háromszor elbukott a Tiszavasvári A visszaemlékező tévedése, mert az osztályozó után az NB II-be jutott. 16

20 születtek: Tiszavasvári Lombik-Hodászi TSz 53:13, Kisvárdai Vasas-Tiszavasvári Lombik 16:34 vagy Tiszavasvári Lombik-Nagyecsedi TSz 57:4 (11. mell.). A megyei bajnoki címek megnyerése után negyedszerre sikerült az osztályozókon magasabb osztályba, az NB II-be lépni. Természetesen a játékos állomány némileg változott, a törzs azonban maradt. Beépült a csapatba a Nyírtelekről(?) idekerült fiatal Papp László, akinek szereplése megosztotta a szurkolótábor véleményét. Hatalmas felugrásaival és bivalyerős lövéseivel állandó stresszben tartotta az ellenfél kapusait, de a lövőszázalék, a kaput ért lövések már nem voltak olyan jók, s ha mellé ment a labda vagy a kapus hárított, az ellenfél a hatástalanított bombáiból indított és gólt szerzett vagy szerezhetett. Később az igen tehetséges Gazdag Miklós fürdőzés közben a Keletifőcsatornába fulladt. Nagy ígéret volt ben a Tiszavasvári Lombik megnyerte, tehát a feljutást követő második évben megnyerte az NB II. Keleti csoportjának bajnoki címét és a magyar bajnokság másodosztályába, azaz az NB I/B-be került. Ezt követően hol a második, hol a harmadik vonalban51 szerepelt csapatunk, sőt a MIRZET-team52 egy szezonban retúrjegyet váltott a legfelsőbb osztályra. Onnan kipottyanva melyben nagy érdemeket szerzett a Nyíregyháza ben a Skala53 csapat újra bajnok lett a másodosztályban, sőt az osztályozón kvalifikálta magát a legjobbak közé, de a főszponzor, a fő támogató, az ICN Alkaloida 54 bedobta a törölközőt. Skaliczki László, az edző a Dunaferrhez szerződött, a játékosok szétszéledtek, s Vasváriban újra kellett kezdeni, újra szervezni, hogy legalább NB II-es csapatunk maradjon. ÉS MEGMARADT! ÉS TÚLÉLTÜK! ÉS AZ NB II-ben AZÓTA IS MEGHATÁROZÓ CSAPAT VAGYUNK! 51 Második vonal: NB I/B -ben 10 évadban, harmadik vonal: NB II-ben 14 évadban játszott 2000-ig a Tiszavasvári 52 Mirzet Uzerjovics a világbajnok szerb válogatott beállósa volt. 53 Skaliczki László többek között a Pick Szeged, a Dunaferr férfi, a magyar férfi válogatott edzője 54 ICN Pharmaceutikals az Alkaloida Vegyészeti Gyár többségi tulajdonosa tól 17

21 NB/I-es csapatunk ( ) Alsó sor (balról jobbra): Szabó Attila, Kocsis Róbert, Boczák József, Binda József, Lovas Szilárd, Kovács Attila. Középső sor: Mészáros László az ASE ügyvezető elnöke, Arató Tamás, Dancs Miklós, Varga Zsolt, Hellinger József, Dobi István, Berényi Imre, Virág Imre gyúró. Felső sor: Mészáros Zsolt szakosztály elnök, Pavlovics Predrag, Kovács János, Dragan Sredanovics, Alexa Tamás, Fekete László, Mirzet Uzerjovics vezetőedző A játék az ÖRÖK! Amióta Osika tanár úrék elkezdték a kézilabda bűvölését a településen, bizony sok víz lefolyt a Dunán, a Tiszán, de még a Keleti-főcsatornán is. Igen sok kiváló mérkőzés volt, igen sok kiváló játékos megfordult csapatainkban. Lassan hatvan éve lesz a kezdeteknek, ezalatt 1974-től folyamatosan az NB II-ben (2000-ig 14 bajnoki évben), az NB I/B-ben (10 bajnokságban), sőt egyszer az NB I-ben mutathatták meg tudásukat játékosaink. Ezekről az évekről egy könyvet lehetne írni. Nem teszem. Ez már egy más történet. Az Alkaloida Vegyészeti Gyárnak, mint főszponzornak, futott a szekér, volt pénz, volt miből a sportot támogatnia, nagytudású, szakmában jártas edzőket tudott szerződtetni méregdrágán. Így került a csapathoz Nagy Gyula, Cs. Nagy Gyula és Takács Mihály után Szoó László, a Debreceni KLTE tanára, Molnár Ferenc, az Erdélyből elszármazott 18

22 szakember, Mirzet Uzerjovics, Skaliczki László, Váczi Sándor, Rácz Sándor és Bartha Dénes testnevelő tanárok, akik nem bagóért vállalták a kis szabolcsi település aktuális csapatainak irányítását es bajnoki évben bajnokságot, majd osztályozót nyert Skala csapat, melynek nem adatott meg, hogy a legjobbak között is megmérettessék. Alsó sor: Béres, Kocsis, Arató, Pereverzia, Pókos, Kun, Bozsó, Fülöp Középső sor: Virág I. gyúró, Skaliczki L. vezetőedző, Mészáros Zs. szakosztályelnök, Gazdag J. szakosztályvezető, Megyesi I. ifi edző, Vass L. csapatorvos Felső sor: Fejes, Bognár, Sredanovics, Alexa, Hellinger, Lovas, Dévald Volt pénz arra is, hogy jelentős összegekért összevásároljanak válogatottban is megfordult (Béres László, Fekete László) játékosokat, idegenlégiósokat Szerbiából (Dragan Sredanovicsot és Pavlovics Predragot), Kubából (Van Quinonest és Marcos Puertast), továbbá nyíregyházi, pécsi, komlói, pesti sportolókat az élvonalból. Mégsem róluk írok, mert a Kelet-Magyarország hasábjain vagy a Nemzeti Sportban nyomon követhetők mérkőzéseik. Ők nem voltak a mi játékosaink, ők sem érezték magukat tiszavasváriaknak, annak ellenére, hogy a jó költségtérítés mellé még extra igényeiket is teljesítették. Nem érezték kis városunkat magukénak, de a pénzért, a kitűzött prémiumért ezek a profik is képesek voltak a padlót felsúrolni. 19

23 Ha lehet a sportban a nagy játékról, a nagy tettekről, a nagy eredményekről regélni és sorrendet felállítani, az egyik talán az volt 1999-ben, amikor a Skala csapat az NB I/B Keleti csoportjában bajnokságot nyert. A Keleti és Nyugati bajnok, valamint az NB I két kiesője a bajnoki kiírásnak megfelelően osztályozót játszott a feljutást, illetve a bennmaradást jelentő két helyért. Az ICN Alkaloida már nem támogatta a csapatot, pénz nem volt. Skaliczki mester és a játékosok saját költségükön utaztak el, becsületből játszottak, majd megnyerték az osztályozót. Az NB I-ben támogatottság hiányában már nem indulhattak, szabadon igazolhatók lettek, mert a sportkör a szerződésben vállalt kötelezettségeit nem teljesítette. Szinte minden korban, minden időben nőttek az utánpótlásból, az ifiből tehetséges saját nevelésű játékosok. A magyar serdülő válogatottban Fülöp Peti, Kovács Marcell, Nagy Kristóf, Lakatos Gyula, Kerékgyártó Péter, Munkácsi Máté, Bohács Sándor és Csontos Máté játszottak rövidebb-hosszabb ideig. A felnőtt válogatottban igaz, megtiszteltetésből de néhány percre Dancs Miki is helyt kapott a Magyarország-USA mérkőzésen. Ezek a gyerekek elsősorban a Vasváriban ténykedő testnevelő tanároknak és edzőknek köszönhetik az elért eredményeiket. Itt mindenek előtt Osika István, Kovács György, Takács Mihály, Cs. Nagy Gyula, Megyesi István és Halász László kézilabdához elkötelezett, lelkiismeretes és hozzáértő munkáját kell kiemelni. Szubjektív dolog megítélni, hogy kinek ki volt a legjobb, ki tetszett, ki volt a kedvenc: a bombagólokat lövő vagy fineszes, fifikás, a technikás, a taktikát következetesen betartó fegyelmezett, a keményen védekező, az improvizatív készséggel rendelkező játékos vagy éppen a biztos kezű kapus. Nekünk mégis az volt a legkedvesebb, aki a mienk volt ban Úttörőolimpiát nyert (12. mell.) Takács tanár úr csapata, majd egymást követték a ragyogó gyereksikerek a Diákolimpiává és Adidas gyermekbajnokságra átkeresztelt utánpótlás tornákon. Megyei, területi, régió, sőt országos döntőkön döngették eredményesen az ellenfél kapuját, megszámlálhatatlan szép perceket, élményeket szerezve a szülőknek, szurkolóknak, edzőiknek, tanáraiknak és saját maguknak. Ezek a sportolók aztán beépülve az ifjúsági majd a felnőtt csapatba, nagy számban sikeres és eredményes sportolóvá váltak. Milyen szépen cseng az első NB I/B-s (1976) csapat névsora vagy még a második is (1982). Egyetlen idegen felnőtt játékos játszott, az összes többi vasvári gyerek volt. Oláh Károly és Horváth Sándor voltak a kapusok, Sápi Ferenc, Ónodi László, Gazdag Barna, Szikszai Géza, Tolnai László, Nagy Lajos, Fedor Miklós, Ráduly János, Ujhelyi László, 20

24 Gazdag Tibor, Gombás Sándor és Sepsi Sándor alkották a mi csapatunkat, játszották végig a bajnoki évet. Később, amikor az Alkaloidától folyt a pénz, az eredménykényszer szorított, kiforrott, sokszor kiöregedő sztárokat igazoltak magas gázsiért, a mi gyerekeink közül már csak a kimagasló tehetségeket (Kovács Marcel, Dancs Miki, Vámosi Józsi, Kovács Jani), sokszor már azt sem tartotta meg a szakvezetés, mert a játékosok adás-vételéből is üzletet csináltak (mondhatjuk sportot űztek) az ügyeskedő háttéremberek. Miután az Alkaloida utódja, az ICN maga is válságba került, nem támogatta utána a sportot. Azóta nincs egy jól fizető szponzor, nincs Vasváriban egy komoly financiális erővel bíró munkahely, kis város lévén nincs egy felsőiskola, így nincs megtartó erő, mely a tehetséges fiatalokat idekötné. Sokakban felvetődik a kérdés: miért van szükségünk nyíregyházi játékosokra? Ugyanis a nagy korosztály kifutása után a csapat felét a megyeszékhelyről importáljuk. Nos, a Nyírség fővárosában nagyon sok tehetséges gyerek nő fel, középiskolái ontják a jó sportolókat, de csak egyetlen csapattal képviselteti magát a nemzeti bajnokságban. Akik nem férnek be az NYKC-be és tudnak, szeretnek és akarnak játszani, azok zsíros kenyérért is elmennek valamelyik vidéki csapathoz. Számunkra hiába a remek utánpótlás-nevelés, a srácok elmennek közép- és felsőfokú iskolába, munkahely szűke miatt más városba, ahol aztán tovább folytathatják a sportolást. Ha itthon lennének, talán nem is az NB II-ben, lehet az NB I/B-ben szerepelnénk. Munkácsi Máté és Robin, István Peti, Fülöp Peti, Dancs Máté, Gazdag Tibi, a Rontó fivérek, Bohács Sanyi, Szabó Bence, Fekete Dani, Csontos Bence és sorolhatnánk azokat, akik más egyesületben, esetleg magasabb szinten űzik a sport ezen ágát. Közel ötven év alatt (2000-ig) tíz pályán játszottak csapataink, ami luxusnak tűnik, talán az is, de a csapatok támogatói változtak, változtak a lehetőségek, az elképzelések. Aztán amikor letisztult a támogató rendszer, a szövetség előírta, hogy bajnoki mérkőzéseket csak teremben lehet tartani, akkor kénytelen volt csapatunk Nyíregyházán és Nyírbátorban albérletben játszani mindaddig, amíg saját sportcsarnokunk fel nem épült (1993). A kiváló utánpótlás-nevelésre és a hosszú, eredményes kézilabdás múltra 55(13/1-4. mell.) az MKSZ56 is felfigyelt s elismerése jeléül két alkalommal is szerepelt kis városunkban, a sportcsarnokban a felnőtt férfi válogatott. Egyszer a négy válogatott tornáját (Algéria, Magyarország, USA, Csehország) is nálunk rendezték (1996). A Férfi Főiskolai Világbajnokság rendezői voltunk társbérletben (1997), női és férfi junior kvalifikációs 55 Egyik megyei kisvárosnak sincs (Nyírbátor, Mátészalka, Fehérgyarmat, Kisvárda) olyan eredményes kézilabdás múltja, mint városunknak. 56 Magyar Kézilabda Szövetség 21

25 tornák részesei lehettünk. Világhíres edzők, játékosok, szakvezetők fordultak meg városunkban ezen rendezvények kapcsán, mindez a helyi szurkolók örömére. Egy dolgot viszont nem sikerült tartósan megoldani a Tiszavasvári sportköröknél, a női kézilabdázás meghonosítását, illetve folyamatossá tételét. Voltak próbálkozások, már az ötvenes, majd a hatvanas évek végén, hetvenes évek elején, voltak tehetséges lányok, voltak fellángolások, melyek hamar kialudtak. Túl kicsi város vagyunk, a fiatalok elmennek továbbtanulni, férjhez mennek, abbahagyják, az átlagon felüli fluktuációt nehéz pótolni, a szakvezetés, a támogató belefárad s lemondanak a további működtetésről. (kiv.: Kisvárda, Kállósemjén) Ezen kivételtől eltekintve (mely erősíti a szabályt!) Tiszavasváriban a sportkör neve, száma, a pártolók, a vezetők változtak, a játékosok kiöregedtek, újak jöttek, de a sport maradt! A játék az ÖRÖK! A haladás vagy te, Sport! Szolgálatodra ki méltó kíván lenni, az vigyázzon, hogy teste-lelke egyre jobb legyen, kerüljön mindent, mi mértéktelen, tökéletességre törjön ernyedetlen, s óvja egészségét, legfőbb javát, mint ki a régi mondásból tanul: Ép testet választ, az ép lélek otthonul. Pierre de Coubertin: Óda a Sporthoz (Devecseri Gábor fordítása) Utószó: Dalomban csak a mérföldekről, a mérföldkövekről énekeltem, a yardok, az inchek sokasága többszáz oldalt is betöltene, melyre más kihívásban lehet vállalkozni. Leszűkített útinaplóm így is prezentálja, hogy Tiszavasvári kézilabda múltja egy fontos láncszem országunk sportjának gépezetében. Hankó András 22

26 Felhasznált irodalom Keresztényi József: Az olimpiák története Szepesi-Lukács: Négyszemközt négy olimpiával Harsányi László: A Bűdszentmihályi Hitközség története Nyíregyházi szerzők: Húsz év piros-kékben. A Nyíregyházi Vasutas Sport Club jubileumi évkönyve Gál József: Az oktatási intézmények megalakulása és fejlődése Tiszavasvári nagyközségben az as években Tiszavasvári szerzők: Tények, emléktöredékek névadástól napjainkig. A Tiszavasvári Kabay János Általános Iskola emlékkönyve Tiszavasvári szerzők: A Tiszavasvári Váci Mihály Gimnázium jubileumi évkönyve Felhasznált források Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárban feltalálható MTSB és JTSB levelezések, feljegyzések, jegyzőkönyvek Volt sportolók és szurkolók elbeszélései Vasvári Hírmondó (havonta megjelenő helyi sajtó) ICN Alkaloida alkalmi újságja (1997 nyár) Kelet-Magyarország Sz-Sz-B megyei napilap Köszönettel tartozom mindazoknak, akik dolgozatom megvalósításában segítettek, de mindenek előtt Ráduly Sándorné Dombrádi Erzsébetnek és Nagy Katalinnak. Hankó András 23

27 Mellékletek 1. A Szocialista és Kapitalista Sport közötti különbség Részlet az MTSB leveléből 2. Körlevél a JTSB elnökének Sz.Sz.B.M. LT. XXIII. 73/ d. 3. Körlevél Valamennyi Üzem, Vállalat, Iskola Vezető Elvtársaknak Sz.Sz.B.M. LT. XXIII d /1/ Teljesítményjelentés 5. Rupik Károly: 45 éve BEK döntőbe jutott a Bp. Honvéd csapata (részlet) 6. MTSB. Levelezés a Kosár és Kézilabda Szövetség Elnökségének 7. Kézilabda bajnokság beindítása (1951) 8. Kézilabda bajnokság kiírása és beindításáról jelentéskérés (1952) Sz.Sz.B.M. LT. XXIII d. 9. Kispályás villámtorna kiírása Sz.Sz.B.M. LT. XXIII d /12/ Tiszavasvári első polgármesterének nyilatkozata Váci Mihály Gimnázium évkönyve (2003/ old.) 11. Gólszüret Tiszavasváriban Kelet-Magyarország napilap Úttörő Olimpiát nyert csapat Tények, emléktöredékek névadástól napjainkig (172., 173. old.) 13. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kézilabda csapatok helyezései az NB-s bajnokságokban 1974-től 24

28 1. melléklet A szocialista és a kapitalistasport közötti külömbség a Horthy fasizmus idején sportolni csak a kiváltságos osztálynak lehetett. Sportvezetők pedig a kufár profithajhász emberkereskedők voltak. Addig volt nekik érték egy sportoló, ameddig hasznot húztak belőle, utána mehetett kódulni, öregnapjaira pedig esetleg a szegényházba. Hazánkban a felszabadulás után hatalmas lehetőségek nyillottak meg a sport területein. Pártunk iránymutatása mellett a Szovjetunió példája nyomán a legszélesebb dolgozó tömegek számára nyillott meg a sportok kapuja. Sporttal a békéért! Részlet az MTSB 1952-ben a JTSB-knek írt körleveléből. Megjegyzés: eredeti helyesírási hibával másolva, tehát a külömbség, a kódulni és nyillottak nem elütés, a levélben így írták. (H.A.)

29 2. melléklet Szabolcs-Szatmár megyei Tanács VB. mellett működő T.S.B. Nyíregyháza. Egyház u.15. Járási T.S.B. elnökének Székhelyén Értesítjük az elvtársat, hogy a római kat. egyház régi szokása szerint most is megtartja a tavaszi bérmálásokat. Mivel ezeknek időpontja egybeesik a tavaszi munkák végzésével és az állami feladatok megoldásával, föltétlen szükséges az, hogy az egyház fenti tevékenységét ellensúlyozzuk. Ennek érdekében szükségessé vállt az, hogy azokon a helyeken, ahol a bérmálásokat megtartják, olyan sporteseményeket rendezzünk, melyek képesek nagyobb tömegek elvonására. Kérem az elvtársakat, hogy ennek érdekében mindent kövessenek el, hogy az egyház megmozdulását kellőképpen ellensúlyozni tudjuk. A bérmálások az alábbi helyeken lesznek megtartva:. Nyíregyháza ph. Mester Gyula (sk.) M.T.S.B. elnök Sz.Sz.B.M.LT. X.73/ d.

30 3. melléklet Valamennyi Üzem, Vállalat, Iskola Vezető Elvtársaknak. Kormányunk a sportot Pártunk iránymutatása mellett állami feladatává tette, ami azt jelenti, hogy a sport területén megállapított tervszámokat ugyanúgy maradéktalanul teljesíteni kell, mint a gazdasági életünk területén levő más tervet Bacsóka Péter VTSB elnök Sz.Sz.B.M.LT. XXIII d /1/1952

31 4. melléklet Szigoruan bizalmas! Teljesítményjelentés a M.T.S.B dec. havi munkájáról 1. Politikai helyzet a., Ellenség elleni harc Munkánk területén igyekeztünk sportköreinknél a kulákok és a tőkések befurakodását megakadályozni, azonkívül versenyeinket olyan időben rendeztük meg, hogy a fiatalságnak minél nagyobb tömegeit elvontuk a klerikális reakció befolyása alól Mester Gyula (sk) M.T.S.B. elnöke

32 5. melléklet A kispályás férfi kézilabdázás magyarországi történetének első kiemelkedő sikerét a Budapesti Honvéd csapata érte el. Az együttes nagyszerű menetelés végén április 22én döntőt játszhatott a Bajnokok Ligája elődjében, a Bajnokcsapatok Európa Kupájában. A párizsi Coubertin csarnokban megrendezett fináléban végül szoros küzdelemben a kor keletnémet sztárcsapata, a DHFK Leipzig győzedelmeskedett A Budapesti Honvéd sikerének értékét növeli, hogy ebben az időszakban Európa többi országában ekkor már hosszú ideje teremben játszották a kispályás kézilabda játékot, míg Magyarországon eleve csak 1959-ben vált egyeduralkodóvá a játék kispályás változata, ráadásul kizárólag szabadtéren Rupik Károly: 45 éve BEK döntőbe jutott a Budapesti Honvéd csapata (részlet)

33 6. melléklet

34 7. melléklet

35 8. melléklet

36 9. melléklet

37 9/A melléklet

38 10. melléklet A sok tenni akaró, segítő, ügybuzgó ember közül kettőt emelnék ki. Dr. Lévai Sándort, az akkori tanácselnököt, és néhai Gál Józsefet, a Kabay János Általános Iskola igazgatóját, akik tudomásom szerint a legtöbbet tettek a gimnázium beindításáért, majd az épület felépítéséért. Én, az utód szent meggyőződésével állítom, hogy abban az időben Dr. Lévai Sándortól kevesen szerették jobban a várost. Kemény, egyéni stílusával, eszközével, ha kellett önmagát sem kímélve harcolt az akkori járási hivatalnokokkal, hiszen a fejlődésnek indult Tiszavasváriban Tiszalökön konkurenciát véltek felfedezni, s a gimnázium létrehozása sem váltott ki bennük osztatlan sikert. E kötetben visszaemlékezők többen is megemlítik teljes joggal Gál József elévülhetetlen érdemeit, aki ebben az időben nem csak a Kabay János Általános Iskola igazgatója volt, hanem a település megyei tanácstagja, ahol a megyét érintő jelentősebb ügyek, így a középiskola alapítása is eldőltek. Gál József a cél érdekében mindent vállalt. Az amúgy is zsúfolt létszámú Kabayban összébb húzódtak, hogy az első két gimnáziumi osztálynak legyen helye, vállalta a közös igazgatói funkciót, és Lévai Sándorral közösen intézték az új iskola építését Részlet: A Tiszavasvári Váci Mihály Gimnázium jubileumi évkönyvéből 2003/2004. Sulyok József polgármester nyilatkozata a könyv előszavából

39 11. melléklet

40 12. melléklet Az os tanévtől az általános iskolai sportversenyeket Úttörő Olimpia verseny néven rendezték. Egy-egy tanév sportversenyei az Úttörő Olimpia országos döntőjével értek véget. A döntőt megelőzték a járási, járások közötti, megyei és területi versenyek, melyekről mindig az első helyezettek jutottak tovább A megyei sportküldöttséget Kovács György megyei testnevelés vezető szakfelügyelő vezeti, aki között a Kabay János Általános Iskola igazgatója. A csíkos mezben vonuló 9 fiú alkotta a csapatot. Ez az eredmény a település kézilabdaéletét is pezsgésbe hozta ben és 1968-ban két felnőtt kézilabda csapat versenyzett MEDOSZ, Gimnázium SE néven megyei bajnokságban. A csapatból többen rövid idő alatt beépültek a felnőtt csapatba. Sepsi, Bagdi, Maros, Kabai hosszú éveken át játszottak a NB II és NB I/B bajnokságban szereplő Lombik SE férfi kézilabdacsapatában. Részlet: Tények, emléktöredékek névadástól napjainkig. Kabay János Általános Iskola emlékkönyve 2007 Takács Mihály nyilatkozata

41 12/A melléklet