ZÁHONY-PORT Záhonyi Logisztikai és Rakománykezelési Zrt. Záhony, Európa tér 12. BIZTONSÁGI ELEMZÉS

Átírás

1 ZÁHONY-PORT Záhonyi Logisztikai és Rakománykezelési Zrt. Záhony, Európa tér 12. EPERJESKE ÁTRAKÓ TELEPHELY 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet szerinti BIZTONSÁGI ELEMZÉS VÉDENDŐ ADATOKAT NEM TARTALMAZÓ NYILVÁNOS VÁLTOZAT Záhony, 2012.május

2 ZÁHONY-PORT Záhonyi Logisztikai és Rakománykezelési Zrt. Záhony, Európa tér /2011. (X.20.) Korm. rendelet szerinti BIZTONSÁGI ELEMZÉS VÉDENDŐ ADATOKAT NEM TARTALMAZÓ NYILVÁNOS VÁLTOZAT ALÁÍRÓLAP... Farkas József vezérigazgató Záhony, május

3 Jelen dokumentum a CK-Trikolor Kft. szellemi alkotása. Ebből eredően a dokumentum a Ptk iban meghatározott védelem alatt áll, és mint szakirodalmi mű, szerzői jogi védelmet élvez (Szerzői Jogi Szakértő Testület SzJSzT-15/07/1 sz. szakértői véleménye). A dokumentum megrendelője a CK-Trikolor Kft-vel kötött szerződésben megjelölt célokra, az ott rögzített feltételek mellett felhasználhatja, hasznosíthatja a dokumentumot. A szerződéstől eltérő, vagy bármely egyéb jogosulatlan felhasználás esetén CK-Trikolor Kft. a szellemi alkotásához fűződő összes jogérvényesítési lehetőségével él, beleértve a kártérítési igényt is. Záhony-Port Zrt., Eperjeske Átrakó telephely Biztonsági elemzés, 2012.

4 Tartalomjegyzék 0. Előzmények Súlyos balesetek megelőzése Szervezet és személyzet A Záhony Port Zrt telephelyei és tevékenységei A Záhony-Port Zrt. szervezeti felépítése Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek azonosítása Üzemvezetés Változások kezelése Védelmi tervezés Belső audit és vezetőségi átvizsgálás A veszélyes ipari üzem környezetének bemutatása A veszélyes ipari üzem és környezetére vonatkozó elemzés elveinek és terjedelmének bemutatása Az üzem környezetének település rendezési elemei A lakott területek jellemzése A lakosság által leginkább látogatott létesítmények, közintézmények Különleges természeti értékek Súlyos baleset által potenciálisan érintett közművek Szomszédos gazdálkodó szervezetek, telephelyen tevékenykedő külsős társaságok A veszélyes ipari üzemen kívül más által végzett veszélyes tevékenységek hatásainak figyelembevétele A veszélyes ipari üzem természeti környezetének bemutatása Meteorológiai jellemzők Geográfiai jellemzők Geológiai jellemzők Felszín alatti vizek Felszíni vizek A természeti környezet veszélyes anyagokkal kapcsolatos, súlyos balesetből adódó veszélyeztetettsége A veszélyes ipari üzem bemutatása A veszélyes ipari üzem biztonság szempontjából fontos információi A veszélyes ipari üzem rendeltetése Főbb tevékenységek bemutatása és a gyártott termékek A dolgozók létszáma, a munkaidő és a műszakszám A veszélyes ipari üzemre vonatkozó általános megállapítások, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és technológiákra Veszélyes létesítmények ismertetése Veszélyes anyagok elhelyezkedése A biztonságot szolgáló berendezések és építmények Automatikus jelző- és riasztó rendszer Tűzoltó készülékek Oltóvíz A közművek, az infrastruktúra és a tűzoltáshoz szükséges víznyerőhelyek A létesítményekből kivezető, kimenekítésre és felvonulásra alkalmas útvonalak A vezetési pontok elhelyezkedése A veszélyes ipari üzem adminisztratív létesítményei Jelen lévő veszélyes anyagok aktuális leltára...16 Záhony-Port Zrt., Eperjeske Átrakó telephely Biztonsági elemzés,

5 3.4 A veszélyes anyagok azonosítása, besorolása és mennyisége A veszélyes tevékenységekre vonatkozó fontosabb információk A veszélyes tevékenységhez tartozó infrastruktúra Külső elektromos- és más energiaforrások Külső vízellátás Folyékony és szilárd anyagokkal történő ellátás Belső energiatermelés, üzemanyag ellátás és ezen anyagok tárolása Tűzoltóvíz hálózat Melegvíz és más folyadék hálózatok Sűrített levegő ellátó rendszerek Híradó rendszerek Munkavédelem Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás Vezetési pontok és a kimenekítéshez kapcsolódó létesítmények Az elsősegélynyújtó és mentő szervezet Biztonsági szolgálat Környezetvédelmi szolgálat Az üzemi műszaki biztonsági szolgálat Katasztrófaelhárítási szervezet Javító és karbantartó tevékenység Laboratóriumi hálózat Szennyvízhálózatok Üzemi monitoring hálózatok Tűzjelző és robbanási koncentrációt érzékelő rendszerek Beléptető és az idegen behatolást érzékelő rendszerek A veszélyes létesítmények veszélyazonosítását megalapozó információk A részletes elemzéssel vizsgált legsúlyosabb baleseti lehetőségek bemutatása A technológiák rajzi megjelenítése A technológiai részrendszer fontos szereppel bíró elemei és az anyagkijutással járó meghibásodások A súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése A súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése Adatgyűjtés és rendszerezés Jelenlévő veszélyes anyagok listájának meghatározása Kvalitatív elemzés HAZOP eljárással A Záhony-Port Zrt. bemutatása és jellemzői a HAZOP elemzéshez kapcsolódóan A Záhony-Port Zrt. Eperjeske Átrakó súlyos baleseti eseménysorai Dominóhatás elemzés Általános dominó hatásvizsgálati szempontok és technikák Dominó vizsgálat az Eperjeske Átrakó telephelyen Súlyos balesetet kiváltó események gyakoriságának meghatározása A modellezés általános elvei Üzemállapotok Tűzjelzés és oltás Tűzszcenáriók gyakorisága Kezelői hibák, robbanási szcenáriók gyakoriságai A súlyos balesetek következményeinek értékelése A kockázat kiszámításakor használt eljárás A kikerülés modellezése A terjedés modellezése Mérgező hatás...31 Záhony-Port Zrt., Eperjeske Átrakó telephely Biztonsági elemzés,

6 Robbanás Az egyéni és társadalmi kockázat kiszámítása A halálozás egyéni kockázata A társadalmi kockázat A legveszélyesebb baleseti eseménysorok bemutatása Az egyéni halálozási kockázat szerinti rangsor a jelzőpontokban A társadalmi kockázat szerinti rangsor A legveszélyesebb baleseti eseménysorok grafikus bemutatása A veszélyeztetettségi zónákra tett javaslat a sérülés egyéni kockázati görbéi alapján A természeti környezet veszélyeztetettsége Döntéshozatalt támogató javaslatok A Belső védelmi terv szempontjából meghatározó súlyos baleseti eseménysorok bemutatása Súlyos balesetek elleni védekezés eszközrendszerének bemutatása Vészhelyzeti vezetési létesítmények...43 A Mentési törzs vezetője a kiérkező hivatásos Tűzoltóság tűzoltás vezetője A vezetőállomány vészhelyzeti értesítésének eszközrendszere Az üzemi dolgozók vészhelyzeti riasztásának eszközrendszere Távérzékelő rendszerek, illetve a vészhelyzeti híradás eszközei és rendszerei A helyzet értékelését és a döntések előkészítését segítő informatikai rendszerek A végrehajtó szervezetek egyéni védőeszközei és szaktechnikai eszközei A védekezésbe bevonható belső erők és eszközök A védekezésbe bevonható külső erők és eszközök Biztonsági elemzés elkészítésébe bevont szervezetek CK-Trikolor Kft IRODALOMJEGYZÉK...47 Záhony-Port Zrt., Eperjeske Átrakó telephely Biztonsági elemzés,

7 Mellékletek jegyzéke DEFINÍCIÓK, MEGHATÁROZÁSOK IRODALOMJEGYZÉK Záhony-Port Zrt., Eperjeske Átrakó telephely Biztonsági elemzés,

8 0. Előzmények A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet 1. -ában és 1. mellékletében megadott kritériumoknak megfelelően a Eperjeske Átrakó telephelye az alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzemek kategóriájába sorolandó. A Rendelet tartalmi és formai követelményei alapján elkészült jelen Biztonsági elemzés, illetve kapcsolódó Belső védelmi terv tartalmi megállapításai a Záhony-Port Zrt. Eperjeske Átrakó telephelyének évi állapotát rögzítették. A Záhony-Port Zrt. az általa lehetségesen veszélyeztetett környező területet a tőle elvárható körültekintéssel és gondossággal elemezte. A Záhony-Port Zrt. az összes kerítésen belüli érintett létesítményére kiterjedő adatgyűjtést, az adatok célzott szempontok szerinti rendszerezését és értékelését valósította meg. Ezen információk alapján meghatározta, hogy mely létesítményei esetén válik szükségessé vagy elégségessé kvalitatív, illetve mely létesítmények esetén szükséges kvantitatív kockázatelemzés elvégzése. Ezt követően került sor a kvantitatív kockázatelemzésre kijelölt létesítmények műszaki kockázatainak az elemzésére. A műszaki kockázatelemzés eredményeit felhasználva készült el a kvantitatív következmény elemzés. Ez a következmény elemzés kiterjedt a súlyos balesetek hatásai által veszélyeztetett területek meghatározására és az ezeken a területeken fellépő hatások részletes elemzésére. Az elemzések eredményeként álltak elő az egyéni és társadalmi kockázatok. Záhony-Port Zrt., Eperjeske Átrakó telephely Biztonsági elemzés,

9 1. Súlyos balesetek megelőzése A Záhony-Port Zrt. veszélyes anyagokkal összefüggő fő célkitűzései, illetőleg a súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos elvei az alábbi fejezetben kerülnek összefoglalásra. 1.1 Szervezet és személyzet A Záhony Port Zrt telephelyei és tevékenységei Záhony-Port Zrt. két eltérő vasúti pályarendszer, a normál (1435 mm) és a széles nyomtávolságú (1520 mm) vágányok találkozási pontján helyezkedik el. Ez a nyomtávolság-különbség teszi szükségessé a vasúton érkező áruk, anyagok átrakását széles kocsiból normál nyomtávolságú kocsiba. A társaság több, területileg elhatárolt rakodóhellyel rendelkezik, melyeken az egyes áruféleségek kezeléséhez szükséges eszközállomány és technológiai rend került kialakításra A Záhony-Port Zrt. szervezeti felépítése 1.2 Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek azonosítása A Záhony-Port Zrt. meghatározta azokat a kockázati tényezőket, amelyek a rendelkezésre álló területen folytatott tevékenységek biztonságára hatással lehetnek. A kockázatok értékelése során valamennyi kockázati tényezőnél a tényező összes, gyakorlatban lehetséges hatása vagy következménye meghatározásra került. Jelen Biztonsági elemzésben elvégzett kockázatelemzés, a kockázat menedzsment elemeinek, a fokozatosság elvének és a hazai jogszabályi követelményeknek megfelelően, az Európai Uniós elvárások alapján került alkalmazásra. A veszélyek azonosítása széleskörű információ és adatgyűjtést követő elemzésre alapul. Az üzem egészére kiterjedő elemzés eredménye alapján meghatározásra kerültek azon súlyos baleseti szempontból meghatározó tevékenységek és a hozzájuk kapcsolódó létesítmények, amelyekre a további részletes elemzések vonatkoznak. További részletes adatgyűjtés és rendszerezés ezekre a kiválasztott technológiákra történt. Az ezt követő kvalitatív és kvantitatív elemzés csak bonyolult funkciókat ellátó rendszerek esetében került alkalmazásra, a lehetséges kibocsátási források, mint kezdeti események meghatározása céljából. A súlyos balesetek lehetőségeinek felmérésére alkalmazott módszer, jelen Biztonsági elemzés 7. fejezetében kerül bővebben bemutatásra. 1.3 Üzemvezetés A súlyos ipari balesetek elleni védekezéssel kapcsolatosan a Záhony-Port Zrt. vezérigazgatója tisztában van a raktárcsarnokok, átrakók, vágányok területén folytatott tevékenység és a betárolt anyagok veszélyességével, környezeti-, egészségi- és biztonsági Záhony-Port Zrt., Eperjeske Átrakó telephely Biztonsági elemzés,

10 kockázataival. Tudatosan vállalva a tulajdonosok, a munkatársak, a környező települések lakossága és a környezet iránti felelősséget az vezérigazgató az alábbi alapelvek szerint irányítja a vállalat működését. A Záhony-Port Zrt. az általa végzett tevékenységek biztonságát, a súlyos balesetek megelőzését és a hatásaik elleni védelmet az eredményes működés egyik alapfeltételének tekinti. A Társaságnak érdeke és célja, hogy tevékenységeinek biztonságát, a környezet és a munkavállalói védelmét legalább a jogszabályok követelményei szerint biztosítsa, azt folyamatosan fejlessze, eredményességét javítsa. A Záhony-Port Zrt. a biztonság területén a nemzetközi normákat kielégítő irányítási és szabályozási rendszert alakított ki és alkalmaz. Betartja a magyar jogszabályokat és a tevékenységére vonatkozó egyéb szabályokat, és ezek közül minden esetben a szigorúbb előírásokat alkalmazza. A Záhony-Port Zrt. vezérigazgatója kiemelt feladatává teszi a biztonsági feltételek figyelemmel követését, a szükséges intézkedések meghozatalát, a célkitűzések eléréséhez indokolt erőforrások biztosítását. A Társaság a meglévő veszélyforrásokat folyamatosan feltárja, azok kockázatát elemzi, értékeli, és figyelembe veszi a megelőző és módosító tevékenységek meghatározásánál, tervezésénél és végrehajtásánál. A fejlesztések és módosítások során a veszélyforrások csökkentésére, a biztonsági- és a technikai színvonal növelésére, valamint a technikai fejlődés legújabb eredményeinek a biztonsági és védelmi rendszerekbe történő beépítésére törekszik. A Záhony-Port Zrt. a környezetvédelmi, tűz- és munkavédelmi szaktevékenységek elvégzését megfelelő engedélyekkel rendelkező szakemberekkel végzi. A Záhony-Port Zrt Üzemi- és Technológiai Rendjében rögzítette az egyes anyagcsoportokra vonatkozó veszélyeket, védekezési és magatartási szabályokat, vészhelyzeti viselkedési előírásokat, az elsősegélynyújtásra vonatkozó követelményeket. A fenti dokumentum a vállalatnál megtekinthető, jelen Biztonsági elemzés tárgyát képező veszélyes tevékenységekkel kapcsolatban az 1.sz. melléklet ad részletes információkat. 1.4 Változások kezelése A kockázati szintek meghatározása elemenként, területenként és társasági szinten történik. A kockázati tényezők kimutatásai és értékelései minden olyan esetben felhasználásra kerülnek, amikor azok befolyásolására lehetőségek adódhatnak vagy azokkal kapcsolatban feladatok jelennek meg. Az ilyen esetek körébe tartoznak különösen: - az üzemeltetés különböző fázisai, a normálistól eltérő üzemelési módok, - a karbantartási, felújítási tervek készítése és a megvalósítás folyamata, - a műszaki, technológiai fejlesztések, módosítások tervezése és a megvalósítás folyamata stb., - a biztonsági célok és előirányzatok meghatározása, - a biztonsági programok kidolgozása, - a biztonsági politika meghatározása, - az időszakos ellenőrzések és a biztonsági teljesítmény értékelése, - a védőeszközök és rendszerek kiválasztása (egyéni, kollektív), Záhony-Port Zrt., Eperjeske Átrakó telephely Biztonsági elemzés,

11 - az érdekelt vagy érintett felek részére szóló tájékoztatás. Az elhatározott változtatásokat és keresztülvitt intézkedéseket folyamatosan felülvizsgálják, és szükség esetén javító intézkedéseket vezetnek be. A Biztonsági jelentést soron kívül felülvizsgálják, amennyiben: - a telephelyen olyan változások történtek, amelynek súlyos baleseti kockázatát növelő vagy a védelmi rendszert érintő hatása van, - a súlyos balesetek, rendkívüli események értékeléséből levont tanulságok vagy a műszaki fejlődés következtében új információk állnak rendelkezésére; - a veszélyazonosításban vagy a hatások értékelésében kialakult korszerűbb módszerek erre okot adnak. 1.5 Védelmi tervezés A veszélyek következményeinek elhárítására a Záhony-Port Zrt. Belső védelmi tervet készített, amely jelen Biztonsági jelentés mellékletét képezi. A védekezésért felelős személyek felkészültségét a Záhony-Port Zrt. vezérigazgatója rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében évente gyakorlatot tart, ahol a tervben megjelölt feladatok végrehajtását a védekezésért felelős személyek egy részével, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt feladatok végrehajtását az egész védelmi szervezettel gyakoroltatják. Súlyos hiányosság vagy rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a biztonsági szervezet intézkedéseit érintő rendelkezéseket a Társaság vezérigazgatója azonnal foganatosítja. A Belső védelmi terv körébe sorolt dokumentumok felülvizsgálata legalább háromévente, továbbá a Biztonsági jelentés soron kívüli felülvizsgálata esetén megvalósul. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset vagy rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a Belső védelmi tervben foglalt intézkedéseket a védelmi szervezet azonnal foganatosítja. A bekövetkezett balesetek, kvázi-balesetek, vészhelyzetek okai minden esetben részletes kivizsgálásra kerülnek. A Záhony-Port Zrt. az eseményből fakadó tapasztalatok alapján megelőző intézkedéseket hoz az ismételt előfordulás, illetve a hasonló okokra visszavezethető más balesetek elkerülése érdekében. Az ilyen események után minden esetben felülvizsgálatra és aktualizálásra kerülnek a vonatkozó mentési-, reagálási-, kárelhárítási tervek és szabályok. 1.6 Belső audit és vezetőségi átvizsgálás A minőségirányítási rendszer alkotóelemeinek rendszeres felülvizsgálata érdekében éves belső felülvizsgálati programot hajtunk végre. A rendszer alkotóelemeinek rendszeres felülvizsgálata során ellenőrizzük, hogy a MIR rendszer az elfogadott eljárások szerint működik-e. A felülvizsgálat során azonosítjuk az előírásoktól való eltéréseket és ahol szükséges, helyesbítő tevékenységeket kezdeményezünk. Az éves felülvizsgálati terv összeállításáért és jóváhagyásáért a Záhony-Port Zrt. vezérigazgatója, valamint a MIR vezető együttesen felelős. Záhony-Port Zrt., Eperjeske Átrakó telephely Biztonsági elemzés,

12 E vizsgálatoknak a gyakoriságát a megelőző felülvizsgálati programok eredményeit figyelembe véve a vizsgálandó terület állapotától és fontosságától függően határozzuk meg. A felülvizsgálat során a következő tevékenységeket értékeljük: A szolgáltatási folyamatokat, A rendszert, a gyakorlatot, eljárásokat, és a munkautasításokat, A teljes kapcsolható dokumentációt, A vonatkozó jogszabályoknak való megfelelést, A társaság eleget tesz-e a minőségügyi irányítási rendszerben a tervezett intézkedéseknek és a nemzetközi szabványkövetelményeknek. Az auditokat megfelelően képzett saját alkalmazottak végzik. Az auditorok kiválasztásánál figyelembe vesszük, hogy ne vegyenek részt az auditálandó területen végzett tevékenységben, tehát a függetlenségük, objektivitásuk egyaránt biztosított legyen. A auditok tapasztalatait, a szükséges intézkedéseket és a helyesbítő tevékenységek visszaellenőrzését nem megfelelőségi jelentésben rögzítjük. Záhony-Port Zrt., Eperjeske Átrakó telephely Biztonsági elemzés,

13 2. A veszélyes ipari üzem környezetének bemutatása 2.1 A veszélyes ipari üzem és környezetére vonatkozó elemzés elveinek és terjedelmének bemutatása 2.2 Az üzem környezetének település rendezési elemei A lakott területek jellemzése Eperjeske Átrakó telephelye Tiszabezdédtől (2063 fő lakos) D-i irányban kb. 2,5 km-re, Tuzsértől (3370 fő lakos) K-i irányban kb. 3 km-re található. A legközelebbi lakott terület Kálongtanya A telephely Budapesttől 255 km Ny-ra, Nyíregyházától 70 km-re ÉK-i irányban található A lakosság által leginkább látogatott létesítmények, közintézmények Az Eperjeske telephelyeinek környezetében lakott területek, mezőgazdasági területek, közlekedési útvonal és vasútvonal egyaránt megtalálhatók. Az üzem környezetében lévő intézmények, lakóházak, más létesítmények az alábbiakban bemutatott legkisebb távolságban helyezkednek el az üzemtől. (A távolságok az üzem kerítésvonalától légvonalban mért legrövidebb távolságok.) 1. táblázat: A lakosság által gyakran látogatott intézmények intézmények, létesítmények, kerítésvonaltól mért távolság lakóépületek [m] Kálongtanya Római Katolikus Templom 650 Tuzsér Milleneumi Emlékmű 1600 Tuzsér Baptista Imaház 1650 Tuzsér Lónyai Menyhért Ált. Iskola 1700 Tuzsér Községháza 2000 Tiszabezdéd Református Templom 2300 Tiszabezdéd Községháza 2400 Görögkatolikus Imaház, Tiszabezdéd 2400 Tiszabezdéd Milleneumi Emlékmű 2300 Záhony-Port Zrt., Eperjeske Átrakó telephely Biztonsági elemzés,

14 2.2.3 Különleges természeti értékek A Záhony-Port Zrt. közvetlen közelében jelentősebb természetvédelmi terület nem található. Közelebbi védett természetvédelmi terület a légvonalban DK-re kb. 30 km-re található Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet Súlyos baleset által potenciálisan érintett közművek Szomszédos gazdálkodó szervezetek, telephelyen tevékenykedő külsős társaságok 2.3 A veszélyes ipari üzemen kívül más által végzett veszélyes tevékenységek hatásainak figyelembevétele 2.4 A veszélyes ipari üzem természeti környezetének bemutatása Meteorológiai jellemzők Geográfiai jellemzők Geológiai jellemzők Felszín alatti vizek Felszíni vizek 2.5 A természeti környezet veszélyes anyagokkal kapcsolatos, súlyos balesetből adódó veszélyeztetettsége A természeti környezet veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetből adódó veszélyeztetettségét bővebben a fejezet ismerteti. Záhony-Port Zrt., Eperjeske Átrakó telephely Biztonsági elemzés,

15 3. A veszélyes ipari üzem bemutatása A társaság teljes cégneve: ZÁHONY-PORT Záhonyi Logisztikai és Rakománykezelési Zrt. A társaság rövidített cégneve: Záhony-Port Zrt. Székhelye: Záhony, Európa tér 12. Telephelye: Eperjeske Átrakó Telephely elhelyezkedése: Hrsz.: Tiszabezdéd 02/4, Tuzsér 073/1 Telefon: A cégjegyzék száma: Bérelt telephely tulajdonosa: Magyar Államvasutak Rt Budapest, Könyves Kálmán krt A vizsgált telephely Záhonytól D-re, Tiszabezdédtől 1 km K-i, Kálongatanyától 500m-re ÉNY-i irányban található. A telephely Tuzsér vasútállomástól m-re helyezkedik el. A telephely hosszanti elrendezésű, a 4-es főúttal párhuzamos elhelyezkedésű, attól kb. 1 km-re. A telephely vasút igazgatás szempontjából a Záhony 500-as térségben található. A telephelyen egy veszélyes létesítmény található (Eperjeske fedett oldalrakodó), a további létesítményekben a 219/2011 (X. 30.) Korm. rendelet szerinti veszélyes anyag nincs jelen. Ezen nem veszélyes létesítmények között található egy nyitott, ömlesztett áru átrakó, egy darus átrakó, és egy fedett kocsis ömlesztett rakodóhely valamint a központi iroda épület (lásd térképmellékletek). 3.1 A veszélyes ipari üzem biztonság szempontjából fontos információi A veszélyes ipari üzem rendeltetése A Záhony-Port Zrt. bérelt területen álló épületekben folytatja tevékenységét. A vállalat a Eperjeske Átrakó telephelyen raktározási, átrakodási tevékenységeket végez (részletesebben 1.1 fejezet). A telephelyen az ammónium nitrát átrakodása és átmeneti tárolása és az ezekkel összefüggő műveletek (pl. telephelyen belüli szállítás) a veszélyes tevékenységek, ezen tevékenységek során felmerülő veszélyek azonosítására HAZOP elemzés készült, melyet a fejezet mutat be Főbb tevékenységek bemutatása és a gyártott termékek A telephelyen a veszélyes tevékenység a széles nyomtávú vasúti vagonokban érkező ammónium nitrát műtrágyák fogadására, azok átmenteti tárolására és normál nyomtávú vagonokba történő átrakodására terjed ki. A főbb tevékenységeket az rész mutatja be. A telephely az engedélyköteles tevékenységeit kizárólag az arra feljogosító engedélyek birtokában végzi. Záhony-Port Zrt., Eperjeske Átrakó telephely Biztonsági elemzés,

16 3.1.3 A dolgozók létszáma, a munkaidő és a műszakszám A veszélyes ipari üzemre vonatkozó általános megállapítások, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és technológiákra 3.2 Veszélyes létesítmények ismertetése Veszélyes anyagok elhelyezkedése A 219/2011 (X.20.) Korm. rendelet szerint jelenlevő veszélyes anyagnak csak az ammónium-nitrát tekinthető, ami meghatározza a veszélyes létesítményt, ez kizárólag a fedett oldalrakodó (illetve a hozzá tartozó széles-és normálnyomtávú iparvágányok) A biztonságot szolgáló berendezések és építmények Automatikus jelző- és riasztó rendszer Tűzoltó készülékek Oltóvíz A közművek, az infrastruktúra és a tűzoltáshoz szükséges víznyerőhelyek A létesítményekből kivezető, kimenekítésre és felvonulásra alkalmas útvonalak A vezetési pontok elhelyezkedése A veszélyes ipari üzem adminisztratív létesítményei 3.3 Jelen lévő veszélyes anyagok aktuális leltára 3.4 A veszélyes anyagok azonosítása, besorolása és mennyisége Záhony-Port Zrt., Eperjeske Átrakó telephely Biztonsági elemzés,

17 3.5 A veszélyes tevékenységekre vonatkozó fontosabb információk A Záhony-Port Zrt. tevékenységi körébe főként logisztikai szolgáltatások, raktározás, átrakodás, átmeneti tárolás, vámraktárak üzemeltetése, faipari logisztikai szolgáltatás tartoznak. A 219/2011 (X.20.) Korm. rendelet szerinti veszélyes tevékenységek közé kizárólag az ammónium-nitrát átrakodásával, átmeneti tárolásával kapcsolatos tevékenységek tartoznak. A veszélyes áruk szállításában és előkészítésében részt vevő személyek feladatukhoz és felelősségi körükhöz igazodva általános tájékoztató oktatásban, valamint munkakörre szakosított és biztonsági oktatásban részesülnek. A telephelyi árukiadás csak számla vagy szállítólevél ellenében történik. Szállításra az áruk előkészítése diszpozíció alapján történik. Kiadás előtt az áru minősége minden esetben ellenőrzésre kerül. A műtrágyák felrakodása megfelelően rögzítve történik, veszélyes árut pedig csak ADR jogosítvánnyal rendelkező szállítónak adnak ki. Ezt belépéskor az adminisztráción dolgozó munkatársak ellenőrzik. A Záhony-Port Zrt. rendelkezése alatt állót területen csak olyan áru kerül betárolásra, amelynek rendelkezésre áll a Biztonsági adatlapja, a jelen telephelyen megforduló veszélyes anyag kizárólag ammónium-nitrát, ennek biztonságtechnikai adatlapját 4.sz. melléklet tartalmazza. A tárolás módja megegyezik az abban foglaltakkal. Az áruk gépi mozgatása minden esetben raklapon tárolva folyik. A széles nyomtávú vagonokban 50 kg-os zsákos kiszerelésben érkező műtrágya raklapokra rakodása kézi erővel történik. A nehéz fizikai munka végzése különleges figyelmet igényel, erre a vonatkozó belső szabályozásra a munkavédelmi terv, valamint az 1.sz. mellékletben foglaltak térnek ki. A raklapos árumozgatás dízelüzemű targoncákkal történik, melyeket csak megfelelő szakképesítéssel rendelkező munkatársak vezetnek, műszaki állapotukat pedig minden munkanap kezdetén ellenőrzik. A további elemzésre kiválasztott veszélyes létesítmények bemutatását részletesebben a fejezet ismerteti. Záhony-Port Zrt., Eperjeske Átrakó telephely Biztonsági elemzés,

18 4. A veszélyes tevékenységhez tartozó infrastruktúra 4.1 Külső elektromos- és más energiaforrások 4.2 Külső vízellátás 4.3 Folyékony és szilárd anyagokkal történő ellátás 4.4 Belső energiatermelés, üzemanyag ellátás és ezen anyagok tárolása 4.5 Tűzoltóvíz hálózat Záhony-Port Zrt., Eperjeske Átrakó telephely Biztonsági elemzés,

19 4.6 Melegvíz és más folyadék hálózatok 4.7 Sűrített levegő ellátó rendszerek 4.8 Híradó rendszerek 4.9 Munkavédelem 4.10 Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás A Záhony-Port Zrt-nél történő (nem alkalmi) foglalkoztatás feltétele az előzetes, időszakos és soron kívüli alkalmassági orvosi vizsgálaton való részvétel, és a munkakörre való alkalmassági orvosi nyilatkozat. Az előzetes-, időszakos- és a rendkívüli orvosi vizsgálatokon való részvétel minden dolgozó számára kötelező. Amennyiben a dolgozó az alkalmassági vizsgálat során munkakörének betöltésére alkalmatlannak bizonyult, az adott munkakörben tovább nem foglalkoztatható Vezetési pontok és a kimenekítéshez kapcsolódó létesítmények 4.12 Az elsősegélynyújtó és mentő szervezet 4.13 Biztonsági szolgálat 4.14 Környezetvédelmi szolgálat 4.15 Az üzemi műszaki biztonsági szolgálat A Záhony-Port Zrt. területén a veszélyes vegyi anyagok környezetbe történő kijutásának esetén a gyors és hatékony beavatkozás biztosítására, a személyi sérülések, a környezeti szennyezés és az esetleges anyagi kár megakadályozása vagy csökkentése céljából minden helyszínen dolgozó munkavállaló oktatásban részesül, és a mentésvezető által előírt módon részt vesz a kárelhárítás végrehajtásának folyamatában. Záhony-Port Zrt., Eperjeske Átrakó telephely Biztonsági elemzés,

20 4.16 Katasztrófaelhárítási szervezet A veszélyes anyagokkal kapcsolatos veszélyeztető hatások közül, a 7. fejezetben feltárt eseménytípusok szerint a Záhony-Port Zrt. telephelyein a robbanás és a tűzesettel összefüggő ammónium-nitrát hőbomlásából származó toxikus anyag kikerülés okozza a súlyos baleseti eseménysorokat. Tűz esetén annak azonnali megfékezése kiemelt feladat.. Nagyobb tűz esetén a tüzet észlelő dolgozó(k) feladata, hogy értesítse(ék) a tűzoltóságot és a vezetőséget. Vészhelyzet esetén a gyülekezési pont Központi iroda épület előtti terület. Vészhelyzet esetén a hivatásos önkormányzati tűzoltóság és a mentőegység kiérkezéséig a helyszínen tartózkodó legmagasabb beosztású személy gondoskodik a tűzoltás előfeltételeinek biztosításáról, illetve kezeli a nemkívánatos eseményeket. A tűzeset helyszínére érkező tűzoltó egység parancsnokát - aki a továbbiakban a tűzoltás vezetője a művezető röviden tájékoztatja a kialakult helyzetről és az általa megtett intézkedésekről Javító és karbantartó tevékenység 4.18 Laboratóriumi hálózat 4.19 Szennyvízhálózatok 4.20 Üzemi monitoring hálózatok 4.21 Tűzjelző és robbanási koncentrációt érzékelő rendszerek 4.22 Beléptető és az idegen behatolást érzékelő rendszerek Nappal a telephelyek területére bejutni a főbejáraton át lehetséges, ilyenkor a portaszolgálat ellenőrzi a ki- és belépő forgalmat. Éjjel a területet lezárják, normál üzemmenet esetén a biztonsági szolgálat alkalmazottján kívül senki nem léphet be a területre. Záhony-Port Zrt., Eperjeske Átrakó telephely Biztonsági elemzés,

21 5. A veszélyes létesítmények veszélyazonosítását megalapozó információk A Záhony-Port Zrt. Eperjeske Átrakó telephelyen található létesítmények közül HAZOP elemzés egy létesítményre (fedett oldalrakodó) készült, a további létesítményekben veszélyes anyag nincs jelen, illetve az ott található technológiák (felvételi épület, raktárak, műhelyek) súlyos baleset forrásai nem lehetnek. A területen veszélyes ipari létesítménynek minősülő átrakodási, átmeneti tárolási tevékenység leírásával, jellemző paramétereivel, a normál üzemviteltől eltérő üzemi állapotokkal részletesen a fejezet foglalkozik. 6. A részletes elemzéssel vizsgált legsúlyosabb baleseti lehetőségek bemutatása 6.1 A technológiák rajzi megjelenítése 6.2 A technológiai részrendszer fontos szereppel bíró elemei és az anyagkijutással járó meghibásodások Záhony-Port Zrt., Eperjeske Átrakó telephely Biztonsági elemzés,

22 7. A súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése 7.1 A súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése Adatgyűjtés és rendszerezés Előzetes információ- és adatgyűjtés történt a Záhony-Port Zrt. telephelyén jelenlévő és használt anyagokról és azok elhelyezéséről. Ezen fázis szolgált a későbbi munkák (különös tekintettel a kockázatelemzésre) mennyiségének pontos meghatározására. A vállalat ammónium-nitrát műtrágyákhoz kapcsolódó logisztikai tevékenységgel foglalkozik. A raktárakban az árut raklapon tárolják. Az áruk gépi mozgatása targoncákkal történik. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat a létesítmények, építmények kialakítására, valamint a létesítmények, építmények, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára, technológiák alkalmazására vonatkozó tűzvédelmi rendelkezéseket állapít meg. A jogszabály előírása szerint a tűzvédelmi rendelkezések megállapítása és alkalmazása céljából az anyagokat, technológiát, a tevékenységet, továbbá a veszélyességi övezeteket, a helyiségeket, a szabadtereket, a tűzszakaszokat, az épületeket, a műtárgyakat, az építményeket és a létesítményeket tűzveszélyességi osztályba kell sorolni. A veszélyes üzem mint rakodó jellegéből adódik, hogy a jelenlévő anyagok mennyisége és minősége a be- és kiszállítások függvényében folyamatosan változik. Ez azt is jelenti, hogy a raktározás, átrakodás területén a raktodó fizikai kihasználtsága határozza meg a betárolt anyagok fizikai mennyiségét. Ebből eredően a további elemzések a teljes raktározható kapacitást veszik alapul. A Záhony-Port Zrt. szakembereitől történt közvetlen információszerzés biztosította a szükséges adatok minőségét és megbízhatóságát Jelenlévő veszélyes anyagok listájának meghatározása A telephelyen jelenlevő veszélyes anyagként csak az ammónium-nitrát műtrágya került azonosításra ennek biztonságtechnikai adatlapját a melléklet tartalmazza. Az adott ammónium-nitrát műtrágya 219/2011 (X.20.) Korm. rendelet 1. melléklet, 1. táblázat, 2/b pontja szerint 1250/5000 küszöbértékek alapján sorolandó be. A jelen lehető maximális mennyiség 3200 t. Ez alapján a Záhony Port Zrt. Eperjeske Átrakó telephelye alsó küszöbértékű üzem A telephelyen jelen lehető maximális mennyiség jelentős konzervativizmussal, a tároló kapacitások teljes kihasználtságának figyelembe vételével történt. A fedett oldalrakodón elhelyezhető maximális mennyiség 2x24 rakat, 48x65t=3120t. Az ammónium-nitrát műtrágya jelenléte a telephelyen a mezőgazdasági igényekhez igazodik. Emiatt a valóságban a telephelyen 5 hónapos (november-március) idényben van jelen műtrágya. Ettől való eltérés lehetséges, de az üzemeltetői tapasztalat nem ezt mutatja. A tárolási igények kielégítésére elegendő a 3120 t kapacitású fedett oldalrakodó, az oldalrakodón kívül ammónium-nitrát deponálása átmenetileg is tilos Záhony-Port Zrt., Eperjeske Átrakó telephely Biztonsági elemzés,

23 Az öt hónapos idényen belül több csúcsforgalmi időszak is lehetséges, de az idény meghatározó hányadában a teljes raktárkapacitás nincs kihasználva. Az elmúlt öt év forgalmi adataiból becsülve az átlagos éves AN mozgás a telephelyen t /év. A betárolható ammónium-nitrát műtrágyára vonatkozó biztonsági adatlapot a 4. sz. melléklet tartalmazza Kvalitatív elemzés HAZOP eljárással A kvalitatív veszélyelemzéssel, mint a kockázat becslési folyamat első lépésével a veszély azonosítása és a lehetséges következmények modellezése történt meg. A veszélyek azonosítására kvalitatív (pl. HAZOP, FMEA, hibafa) módszerek alkalmazhatók. Jelen elemzés során a veszélyes létesítmények HAZOP módszerrel kerültek felmérésre a PHA Pro 8.1 szoftver segítségével. A HAZOP elemzés eredményeként előálltak a további kvantitatív kockázatelemzés szempontjából meghatározó azon súlyos baleseti eseménysorok, amelyek súlyos baleseti következményekhez vezethetnek, azaz hatásuk révén bizonyos frekvenciával elhalálozás következhet be. Ebben a fázisban a vizsgált létesítményekkel kapcsolatos lehetséges súlyos balesetek azonosítása és az ezekkel kapcsolatos kockázatok kvalitatív (minőségi) értékelése történt meg, az előző fázisban összegyűjtött adatok, információk valamint a szakértők és a Záhony-Port Zrt. munkatársainak tapasztalatai alapján. A fázis során a későbbi lépésekben elemzésre kerülő eseményláncok (ún. szcenáriók ) kerültek meghatározásra, ill. kidolgozásra. Eseménylánc alatt értendő az eseményeknek, feltételeknek és körülményeknek egymással ok-okozati, illetve logikai kapcsolatban lévő olyan láncolata, amelynek végeseménye a súlyos baleset. Ez az elemzés a következő fázisokban elvégzendő kvantitatív elemzések alapjául szolgál, azok terjedelmének és munkaráfordításának pontos meghatározásához szükséges. Az elemzéshez a szakértők és a Záhony-Port Zrt. illetékes munkatársainak intenzív együttműködésére volt szükség, ami helyszíni konzultációk ill. csoportmunka formájában valósult meg. A HAZOP elemzés során az alábbi csomópont került vizsgálatra: 1. Eperjeske, fedett oldalrakodó és a hozzá tartozó széles nyomtávú kocsiállások (1 vágányon, 24 kocsiállás), normál nyomtávú kocsiállások(2 vágányon, 2x8 kocsiállás) A felmérés során a PHA PRO 8.1 program segítségével HAZOP munkalapok kitöltése történt meg, a működések és funkciók feltérképezésével, majd azon lehetséges baleseti eseményláncok kerültek meghatározásra, amelyek súlyos baleseti hatást képesek kiváltani a környező lakosságra nézve, az üzem területén kívül. A létesítmények HAZOP elemzése során először felmérésre kerültek a rendszertervben jelenleg található biztonsági elemek, a vonatkozó technológiai és kezelési utasítások, valamint az olyan kis valószínűségű, de lehetséges, a normál üzemmenettől való eltérések, amelyek súlyos balesethez vezethetnek. Záhony-Port Zrt., Eperjeske Átrakó telephely Biztonsági elemzés,

24 A következő fejezet tartalmazza azokat a kiválasztott baleseti eseménysorokat tűzszakaszonként, amelyek a további elemzések szempontjából kiválasztásra kerültek. A kiválasztás a HAZOP munkatáblázatok RR számai, azaz a kockázati rangsor jelzőszámok alapján történtek. A további információ a nyilvános változatnak nem része A Záhony-Port Zrt. bemutatása és jellemzői a HAZOP elemzéshez kapcsolódóan A Záhony-Port Zrt. Eperjeske Átrakó súlyos baleseti eseménysorai Az elemzésbe bevonandó súlyos baleseti eseménysorok köre az előzetes vizsgálatok és a Záhony-Port Zrt. illetékeseinek HAZOP ülésen tett állásfoglalása alapján került meghatározásra. Az itt megjelölt frekvencia értékek meghatározását a 7.2 fejezet részletezi A A fedett oldalrakodó A jelű tárolótérén levő 12 szakasz egyikét érintő tűzeset miatt (nappal vagy éjszaka) 130t AN hőbomlása következik be, toxikus nitrózus gázok kerülnek ki. Az adott súlyos baleseti eseménysorhoz nem tartozik dominó frekvencia Az adott súlyos baleseti eseménysor 1 szakaszra eső frekvenciája: 7,64E-6/év szakasz Megjegyzés: Az adott súlyos baleseti eseménysorhoz 12 pont került felvételre, Route-modell alkalmazásával 1.1.1B A fedett oldalrakodó B jelű tárolótérén levő 12 szakasz egyikét érintő tűzeset miatt (nappal vagy éjszaka) 130t AN hőbomlása következik be, toxikus nitrózus gázok kerülnek ki. Az adott súlyos baleseti eseménysorhoz nem tartozik dominó frekvencia. Az adott súlyos baleseti eseménysor 1 szakaszra eső frekvenciája: 7,64E-6/év szakasz Megjegyzés: Az adott súlyos baleseti eseménysorhoz 12 pont került felvételre, Route-modell alkalmazásával 1.3.1A Hibás kezelői művelet miatt nappal (mechanikai hatás: ütközés, villaszúrás, túl magas rakat megcsúszása) AN szóródik ki a fedett oldalrakodó A jelű tárolóterén. A kiszóródott AN szénhidrogénnel történő kontaminációját követő (pl. hidraulika olaj) mechanikus iniciáló hatásra a 12 szakasz egyikének (130 t AN) robbanása következik be. Az adott súlyos baleseti eseménysorhoz nem tartozik dominó frekvencia. Az adott súlyos baleseti eseménysor 1 szakaszra eső frekvenciája: 1,91E-4/év szakasz Záhony-Port Zrt., Eperjeske Átrakó telephely Biztonsági elemzés,

25 Megjegyzés: Az adott súlyos baleseti eseménysorhoz 12 pontban került felvételre, Route-modell alkalmazásával 1.3.1B Hibás kezelői művelet miatt nappal (mechanikai hatás: ütközés, villaszúrás, túl magas rakat megcsúszása) AN szóródik ki a fedett oldalrakodó B jelű tárolóterén. A kiszóródott AN szénhidrogénnel történő kontaminációját követő (pl. hidraulika olaj) mechanikus iniciáló hatásra a 12 szakasz egyikének (130 t AN) robbanása következik be. Az adott súlyos baleseti eseménysorhoz nem tartozik dominó frekvencia. Az adott súlyos baleseti eseménysor 1 szakaszra eső frekvenciája: 1,91E-4/év szakasz Megjegyzés: Az adott súlyos baleseti eseménysorhoz 12 pontban került felvételre, Route-modell alkalmazásával 1.4.1sz Az átrakáshoz beállított maximum 24 szélesvagon egyikét érintő tűzesetben 65t AN exoterm hőbomlása miatt megnövekedett (T>300 C) hőmérséklet a vagon felrobbanásához vezet. Az adott súlyos baleseti eseménysorhoz nem tartozik dominó frekvencia Az adott súlyos baleseti eseménysor 1 vagonra eső frekvenciája: 1,53E-5/év vagon Megjegyzés: Az adott súlyos baleseti eseménysorhoz 24 pontban került felvételre, Route -modell alkalmazásával nA Az átrakáshoz a rakodó A jelű vágányára beállított maximum 8 normál vagon egyikét érintő tűzesetben 50t AN exoterm hőbomlása miatt megnövekedett (T>300 C) hőmérséklet a vagon felrobbanásához vezet. Az adott súlyos baleseti eseménysorhoz nem tartozik dominó frekvencia. Az adott súlyos baleseti eseménysor egy vagonra eső frekvenciája: 2,30E-5/év vagon Megjegyzés: Az adott súlyos baleseti eseménysorhoz 8 pontban került felvételre, Route -modell alkalmazásával nB Az átrakáshoz a rakodó B jelű vágányára beállított maximum 8 normál vagon egyikét érintő tűzesetben 50t AN exoterm hőbomlása miatt megnövekedett (T>300 C) hőmérséklet a vagon felrobbanásához vezet. Az adott súlyos baleseti eseménysorhoz nem tartozik dominó frekvencia Az adott súlyos baleseti eseménysor egy vagonra eső frekvenciája: 2,30E-5/év vagon Megjegyzés: Az adott súlyos baleseti eseménysorhoz 8 pontban került felvételre, Route -modell alkalmazásával. Záhony-Port Zrt., Eperjeske Átrakó telephely Biztonsági elemzés,

26 7.1.6 Dominóhatás elemzés Általános dominó hatásvizsgálati szempontok és technikák Dominó vizsgálat az Eperjeske Átrakó telephelyen Külső dominó:. Belső dominó:. Záhony-Port Zrt., Eperjeske Átrakó telephely Biztonsági elemzés,

27 7.2 Súlyos balesetet kiváltó események gyakoriságának meghatározása Ebben a fázisban az előző fázis során azonosított lehetséges súlyos baleseti eseménysorokra vonatkozóan a műszaki kockázatok kvantitatív (mennyiségi) valószínűségi elemzése történt meg. Az egyes raktáraknál a tűzesemény hatására bekövetkező szcenáriókhoz tartozó frekvenciák meghatározása a [5] irodalom ajánlásainak megfelelően történt A modellezés általános elvei Üzemállapotok A HAZOP elemzésben leírtaknak megfelelően ( fejezet) Tűzjelzés és oltás A tűzjelzés és az oltás főbb jellemzői, amelyek a Biztonsági jelentésre hatással vannak, a következőkben foglalhatók össze Tűzszcenáriók gyakorisága Kezelői hibák, robbanási szcenáriók gyakoriságai. 7.3 A súlyos balesetek következményeinek értékelése A kockázat kiszámításakor használt eljárás Az elemzésben robbanás, valamint mérgező veszélyes anyagok (égéstermékek) kikerülésének következményei kerültek vizsgálatra. Az előzetes felmérés, a HAZOP elemzés eredményeként bemenő adatként rendelkezésre álltak a veszélyes anyag kikerülésével járó súlyos baleseti eseménysorok és a hozzájuk tartozó egy évre vonatkoztatott kikerülési frekvenciák. A kockázat meghatározásához szükséges lépések: - A kikerülés modellezése - A terjedés modellezése - A következmények (mérgezésből eredő halálozás, ill. sérülés) meghatározása - Az egyéni és társadalmi kockázat kiszámítása a balesetek gyakoriságának és az érintett lakosságnak a figyelembevételével. Az elemzéshez (a fenti lépések megvalósításához) a Det Norske Veritas által kifejlesztett szoftver, a PHAST RISK 6.54 került alkalmazásra. A program beépített számítási modelljeinek alkalmazhatóságát és megbízhatóságát alapos tesztek és kedvező tapasztalatok igazolják. A kiömlési modellek figyelembe veszik a tároló tartály, reaktor, Záhony-Port Zrt., Eperjeske Átrakó telephely Biztonsági elemzés,

28 csövek méreteit, a tárolás vagy üzemi folyamat körülményeit, a kikerülő anyag fizikaikémiai tulajdonságait. Így a kiáramlás sebességét, a kijutó anyag nyomását, hőmérsékletét, halmazállapotát, a képződő folyadékcseppek méretét a program kiszámítja. A képződő gázfelhő és/vagy tócsa méretét, változását, terjedését, állapotát szintén számítja a program. A program validációs és verifikációs dokumentációját a 7. sz. melléklet tartalmazza. A program alkalmazásához bemenő adatként szükség volt reprezentatív meteorológiai adatokra, amelyek az Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati és Alkalmazott Meteorológiai Osztályától kerültek beszerzésre. A Záhony-Port Zrt. Eperjeske Átrakó telephelyére vonatkozóan az OMSZ adatszolgáltatása szerint a záhonyi és nyíregyházi meteorológiai állomások adatai kerültek felhasználásra a terjedési számításokban. A számításokhoz szükséges adatokat a lehető leghosszabb időre visszamenőleg átlagolva, havi bontásban adta meg az OMSZ. A kapott adatok alapján két fő, időjárás szempontjából különböző esetben lehetett elvégezni a számításokat. A két fő eset a következő: 1. Téli nappal (szélsebesség: 2.3 m/s, Pasquill-stabilitás: C) 2. Téli éjszaka (szélsebesség: 2 m/s, Pasquill-stabilitás: F) A terjedésszámításokhoz szükséges paraméterek a következők voltak: 1. 5 cm-es talajhőmérséklet havi átlaga 2. Havi szélátlag 3. Az órás szélsebesség főirányok szerinti abszolút gyakorisága 4. Havi napfénytartam összege 5. Havi átlaghőmérséklet 6. Relatív nedvesség havi átlaga 7. Globálsugárzás átlagos havi összegei Záhony-Port Zrt., Eperjeske Átrakó telephely Biztonsági elemzés,

29 A társadalmik kockázat számítása során figyelembe vett, szomszédos létesítményekben jelen levő dolgozók számát az alábbi táblázat mutatja. Létesítmény, épület Eperjeske központi épület Eperjeske központi épület Eperjeske központi épület Rail Cargo kocsivizsgáló Szomszédos üzemi terület Térképi jel Vállalat Figyelembe vett létszám 5 Rail Cargo Hungaria Zrt 20 fő nappal 5 MÁV Ingatlankezelő 4fő nappal KFT. 5 MÁV Zrt. Pályavasúti 12 fő nappal Üzletág 9 Rail Cargo Hungaria 4 fő nappal A Agrochimtranspack Kft 18 fő nappal, 3 fő éjjel* *A szomszédos üzemtől kapott adatszolgáltatás nem tért ki az éjszaka jelen levők számára, éjszakai műszak a területen nincs. Tekintettel a lehetséges vagyonőri szolgálatra éjszaka konzervatívan 3 fő került felvételre. A PHAST RISK 6.54 program bemenő adatként igényli továbbá a környező lakosság lélekszámát és helyrajzi eloszlását. Ennek érdekében a Geox Kft-től beszerzésre kerültek az Eperjeske Átrakó telephelyének 1km sugarú környezetére vonatkozó lakossági adatok. 5. ábra A Záhony-Port Zrt. Eperjeske Átrakó telephelyének környezete. A kék pontok és területek a lakosságot (Kálongtanya), a fehér pont a kockázati jelzőpontot, a világoskék vonalak a baleseti események bekövetkezésének helyét jelölik. A sárga kontúr a rendelkezés alatt álló területet mutatja Záhony-Port Zrt., Eperjeske Átrakó telephely Biztonsági elemzés,

30 A PHAST RISK 6.54 program az egyes balesetek során kikerült veszélyes anyagok mérgező hatásaiból, tűzhatásaiból illetve robbanásából adódó halálozási valószínűségeket összegzi, és az előforduló időjárási viszonyokra átlagolja, majd ebből a baleseti kikerülések frekvenciáinak és a lakosságnak a figyelembevételével meghatározza az egyéni és társadalmi kockázatot. A mennyiségi kockázati elemzés végeredménye az egyéni kockázatot reprezentáló kockázati kontúrok és a társadalmi kockázatot mutató F-N görbe. Az egyéni kockázat kontúrjai az egyes helyeken az ott tartózkodó személyek halálozásának, ill. sérülésének frekvenciáját adják meg. A sérülés egyéni kockázatának meghatározásához az BM OKF által ajánlott módszert alkalmaztuk. A társadalmi kockázatot az ún. F-N (frekvencia halálesetek száma) görbe írja le. Ez a görbe annak az F frekvenciáját adja meg, hogy N vagy annál több halálesettel járó baleset következik be. A terjedési eredményekre vonatkozó részletes információk a 8. sz. mellékletben találhatók A kikerülés modellezése. A szcenáriók azonosítási kódjai Az egyes baleseti eseménysorokhoz tartozó következmények futtatásához a PHAST RISK 6.54 kódban különböző azonosító rövidítések kerültek bevezetésre. A súlyos baleseti eseménysor több különböző szcenárióból áll, melyek elnevezésének első része a baleseti esemény HAZOP azonosítószáma. Ezt követi az évszak ( n : nyár, t : tél) és a napszak ( n : nappal, e : éjjel) jelölése, pl. _tn formában. A számításokban felhasznált modellek jelölése és a súlyos baleseti eseménysorok közötti összefüggéseket az alábbi táblázat tartalmazza. 5. táblázat Súlyos baleseti eseményláncok kikerülési modelljei HAZOP-ból azonosított súlyos baleseti eseményláncok Frekvencia (1/év) Modell szcenárió jelölése Következmény modell Dominó frekvencia figyelembe vétele Modell szcenárió frekvenciája 1.1.1A 7.64E A felhasználói modell 7.64E B 7.64E B felhasználói modell 7.64E A 1.91E A tartálytörés 1.91E B 1.91E B tartálytörés 1.91E sz 1.53E sz tartálytörés 1.53E nA 2.3E nA tartálytörés 2.3E nB 2.3E nB tartálytörés 2.3E A terjedés modellezése A PHAST RISK 6.54 a terjedésre az UDM (universal dispersion modell) elnevezésű beépített terjedési modellt használja, amely a gáz sodródásán kívül a párolgás, lecsapódás, aeroszol-képződés folyamatait is figyelembe veszi. Bemenő adatként a kikerülési modellek eredményei szolgálnak, továbbá a fentiekben ismertetett meteorológiai jellemzők. Záhony-Port Zrt., Eperjeske Átrakó telephely Biztonsági elemzés,

31 Mérgező hatás Mérgező veszélyes anyag kikerülését követően a halálozás, ill. sérülés valószínűsége a koncentráció időbeli változása és a kitettség ideje alapján a probit-egyenlet segítségével határozható meg. A PHAST RISK 6.54 ezt a számítást a veszélyes anyag probitállandóinak felhasználásával automatikusan elvégzi. A szükséges probit állandók a halálozás esetére rendelkezésre álltak. A sérülés esetén érvényes probit állandókat az BM OKF internetcímen közzétett ajánlásai alapján határoztuk meg. Ennek megfelelően mérgezés esetén az elsőfokú égési sérüléssel egyenértékű fiziológiai károsodást tekintettük sérülésnek Robbanás Ha a kikerülő anyag levegővel keveredik, robbanóelegy képződik, ami begyulladás esetén elsősorban a kialakuló nyomáshullám révén okoz kárt. A PHAST RISK 6.54 három robbanási modellt is tartalmaz, ebből a legegyszerűbb (alapértelmezett) TNT-egyenérték modell került felhasználásra. (A másik két modell részletesebb adatokat igényel, ugyanakkor nem ad lényegesen pontosabb eredményt.) A modell alapgondolata, hogy a kikerülő anyag tömegével és égéshőjével arányos a robbanás energiája. A modell először ennek alapján kiszámítja a kikerült anyaggal egyenértékű TNT tömegét, majd ebből egy tapasztalati képlet alapján meghatározza a túlnyomás értékét az egyes pontokban. A számításokban földfelszínen történő robbanás lett feltételezve ( ground burst opció) Az egyéni és társadalmi kockázat kiszámítása A halálozás egyéni kockázata A 6. ábra mutatja a halálozás egyéni kockázati kontúrjait az összes hatás (mérgezés és robbanás) esetében. A 7. ábra mutatja a halálozás egyéni kockázati kontúrjait külön a mérgező hatásokra, míg a 8. ábra csak a robbanásra. Látható, hogy a mérgezés hatási kisebb területre terjednek ki. Ennek következménye, hogy az összes hatáshoz tartozó kontúrokat a robbanási hatások egyéni kockázati kontúrjai határozzák meg. Látható, hogy a 10-5 egyéni kockázathoz tartozó kontúr nem érint lakott területet. Az egyéni kockázathoz legfőbb járulékot adó baleseti eseménysorokat alább elemezzük (7.3.4 alfejezet). Záhony-Port Zrt., Eperjeske Átrakó telephely Biztonsági elemzés,