BEFEKTETÉS-ÖSZTÖNZÉSI PROGRAM

Átírás

1 BEFEKTETÉS-ÖSZTÖNZÉSI PROGRAM BESZTEREC, DEMECSER, KEMECSE, KÉK, NAGYHALÁSZ, NYÍRBOGDÁNY, TISZARÁD, TISZATELEK, VASMEGYER TELEPÜLÉSEKEN 2008.

2 1. Előszó Jelen tanulmány témája egy kilenc település alkotta térség befektetései lehetőségeinek ismertetése. A kilenc egységes területen fekvő település összefogásának célja a hasonló adottságaik együttműködésen alapuló hatékony kihasználása. Ennek az összefogásnak az eredményeképpen készült anyag kifejezetten azon a befektetők számára készült, akik érdeklődnek a térség iránt, és részletes, aktuális, lényegre törő információkat szeretnének szerezni a területről. Ezt segíti az anyag felépítése is: az elemzés első része - a települések bemutatását követően - a legpiacképesebb, befektetők számára legvonzóbb, leginkább kiajánlható ingatlanjainak műszaki leírását foglalja magában; a második rész javaslatokat fogalmaz meg az önkormányzatok számára a befektetés-ösztönzési stratégiájuk kialakítására vonatkozóan. Az elemzés a megalapozott befektetési döntések segítése érdekében bőséges mellékletekkel szolgál, melyek összegyűjtik a részletes információkat, statisztikai adatokat, címlistákat, képeket és térképeket. A fejlesztési területekről (zöldés barnamezős területek) a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Zrt. (ITD Hungary) adatlapja alapján részletes műszaki adatok szerepelnek. Az elemzés támaszkodik az Észak-Alföldi régió, az Ibrány-Nagyhalászi kistérség valamint a kilenc település fejlesztési dokumentumaira, azonban ezeken túlmenően olyan szempontok szerint tárja fel a térség adottságait, amely az esetleges befektetők szempontjából különös fontossággal bírnak. Ezek a szempontok az infrastrukturális helyzet, a rendelkezésre álló munkaerő mértéke és minősége, a közeli és távolabbi piacok mérete és elérhetősége valamint a vállalkozási környezet. Ez utóbbi szempont a környező vállalkozások ismertetésén keresztül egyrészt feltárja a versenyhelyzetet, másrészt információval szolgál az esetleges partneri, beszállítói kapcsolatok kiépítéséhez is. A 9 település az Észak-alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár Megye középső részén, az Ibrány-Nagyhalászi kistérség keleti felében helyezkedik el. Területét déli oldalon a 4-es számú főút, északon a Tisza határolja. Nyíregyházához közel, a 100-as vasúti fővonal mentén található. 2

3 2. Helyzetelemzés 2.1 Regionális környezet bemutatása Az Észak-alföldi régió infrastrukturális helyzete Közlekedés, szállítás Közúti közlekedés, szállítás Az Észak-alföldi régió hazánk kelet-európai közlekedési kapuja, hiszen a legjelentősebb közúti és vasúti tengelyek itt lépnek be az országba és haladnak keresztül területén. A régió területén halad át az V. sz. nemzetközi közlekedési folyosó Lisszabon-Tireszt- Ljubljana-Budapest-Kijev-Volgograd útvonallal, amely összekötve a kelet- és nyugateurópai és hazai autóút, vasúti és folyami hálózatokat megfelelő feltételeket biztosít az Európából Ázsiába történő interkontinentális teherszállítás számára (lásd I. sz melléklet). Az V. sz. folyosó részét képező M3-as autópálya - Vásárosnamény közti újabb szakaszának építése 2008 után indul el európai uniós forrásból, s elkezdődik a vásárosnaményi villás elágazás Záhony-csapi egyelőre kétsávos gyorsforgalmi ágának a kialakítása is. Ezekhez kapcsolódóan az ukrán fél vállalta a saját területén az utak kiépítését, így 2014-re tervek szerint sztrádán lehet majd eljutni Kijevig Vasút közlekedés, szállítás A régiót jelenleg több nemzetközi vasúti fővonal érinti, amelyek biztosítják a kapcsolatot a főváros és a szomszédos országok között Záhony (Ukrajna), Zajta, Nyírábrány és Ártánd (Románia) határátkelőkön keresztül. A vasúti közlekedést érintő legjelentősebb fejlesztés a Budapest-Szolnok-Debrecen- Záhony 100-as fővonal fejlesztése 160 km/h-s pályasebességre, a beruházás várhatóan 2008 második felében veszi kezdetét Budapestről kiindulva. A vonal érinti az elemzésben érintett térséget Légi közlekedés, szállítás A régióban két regionális szerepkörű repülőtér található. Az egyik Debreceni nemzetközi repülőtér, mely Kelet-Magyarország legfontosabb és egyben legnagyobb forgalmú repülőtere, Magyarország öt nemzetközi repülőterének egyike; a Ferihegyi repülőtér után a második legforgalmasabb. A repülőtér forgalmának nagy részét az ide érkező és induló charter járatok adják, de egyre nagyobb a légi teherszállítás is, ami Debrecen regionális logisztikai szerepének erősödését jelzi. A másik a Nyíregyházi Repülőtér, mely az egyetlen magyar hivatásos polgári pilótaképző helyszín. A repülőtér a nemzetközi forgalom számára nyitott Vízi közlekedés, szállítás Jelenleg a régiót átszelő Tisza folyó Záhonytól lefelé, teljes hosszának 70%-ában hajózható. A tiszai hajózási időszak nap között változik. A folyó vízhozam-ingadozása rendkívül nagy, maximális értéke helyenként elérheti a 12 m-t. Felismerve, hogy a keleti országrész regionális fejlődése szempontjából igen fontos a tiszai vízi utaknak a fejlesztése, tervek készültek a Tisza felső szakaszának hajózhatóvá tétele, kikötők építése és a folyó nemzetközi vízi-úttá történő nyilvánítása érdekében. (info: A hajózási útvonal fejlesztése a kilenc település számára is logisztikai jelentőséggel bír, hiszen a Tisza Tiszateleknél érinti a területet. 3

4 Összességében elmondható, hogy a régió megközelíthetősége megfelelő, bár a térségen belüli közlekedési kapcsolatok nem elégségesek, minőségük sok kívánnivalót hagy maga után. A közösségi közlekedési hálózatra jellemző, hogy a nagyobb városok környezetében sugaras elrendezésű, e településeken keresztül valósulnak meg leginkább átszállással történő utazások a főváros irányába, illetve nemzetközi irányokba Energiahordozók A régió az ország energiaellátása szempontból stratégiai fontossággal bír: átszeli Ukrajna felől a Barátság II kőolajvezeték, a 220, 400 és 750 kv-os villamos alaphálózat, valamint kivitelezés alatt áll az ukrán-magyar határon lévő beregdaróci importbetáplálási ponttól Vásárosnaményig vezető nagy kapacitású gázvezeték kiépítése is. Erre a vonalra épül a térségtől mintegy 25 km-re fekvő Nyírtasson egy gázturbinás erőmű, melynek első ütemeként 2011-re, egy 800 megawatt teljesítményű egység készül el, ami a projekt végére (2013) 2400 megawattra bővíthető. A beruházás magánerőből, 480 milliárd forintos befektetéssel valósul meg, elkészültét követően a Paksi atomerőművet meghaladó teljesítménnyel fog bírni Regionális programok és támogatások Az Észak-alföldi régió viszonylagos gazdasági fejletlensége miatt az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program előnyt biztosít a térségben fejlesztéseket végrehajtó vállalkozások számára. A pályázati lehetőségeknél általános az 50 %-os támogatási arány, de bizonyos esetekben (KKV-k számára, illetve amennyiben a beruházás a leghátrányosabb kistérségekben valósul meg) magasabb támogatási arány (60-70 %) is elérhető. (További információ: II. sz melléklet) Gazdasági környezet, ipari parkok, fontosabb iparágak, vállalkozások bemutatása Jelenleg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 10 ipari park található. Az ipari parkok többségében azonban még nem telepedetek meg tőkeerős, jelentős forgalmat lebonyolító cégek. Kivétel ez alól a nyíregyházi és a nyírbátori ipari park, amelyek már jelentős külföldi befektetőkkel, a térségben hagyományokkal nem rendelkező ágazatokban kezdték meg a főként exportorientált termelést. Nyírbátorban a dán Coloplast gyógyászati segédeszköz-gyára az ipari park domináns cége, Nyíregyházán a 4

5 Flextronics elektronikai üzeme és az Electrolux háztartásigép-gyára a legjelentősebb cégek. A Záhony térségében működő záhonyi és tuzséri ipari parkokban jelenleg a szállítmányozással, logisztikával foglalkozó cégek dominánsak, míg a megye többi ipari parkja egyelőre csak kisebb vállalkozásoknak ad otthont. Nyíregyházán az ipari parkon kívül is jelentős beruházók telepedtek meg, így a városban már több autóipari illetve ahhoz kötődő gumiipari cég is termel. A térségben továbbra is jelentős az agrárgazdaság szerepe, elsősorban a malomipar, konzervgyártás, gyümölcstermesztés révén. A könnyűipar korábbi kiemelkedő szerepe lassan csökken, de a foglalkoztatásban még mindig jelentős a többnyire külföldi cégek bérmunkáit végző textil- és bőripari vállalkozások szerepe. A megyében ezen kívül foltszerűen még néhány jelentős vállalkozás található (Kisvárdán, Mátészalkán, Tiszavasváriban) több iparágat is képviselve (fényforrás- illetve optikai eszközök gyártása gyógyszeripar), melyek meghatározóak az adott település és szűkebb környezete gazdasági életében. A megye gazdasági szerkezete az utóbbi években tehát egyre sokszínűbbé vált a meglóduló külföldi működőtőke-beáramlásnak köszönhetően. A strukturális átállás következtében ma már a legfontosabb ágazatok közé tartozik a gép-, élelmiszer-, vegyi-, textilipar, de jól prosperálnak a fémfeldolgozás körébe sorolható cégek és faipari üzemek is. A folyamatban lévő és tervezett beruházások (pl. acélhengermű Fényeslitkén, gázüzemű erőmű Nyírtasson) tovább diverzifikálják a térség gazdaságát Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye agrárgazdasága A mezőgazdasági termelés és feldolgozás a megyében nagy hagyományokkal rendelkezik. A terület működtetéséhez szükséges humán infrastruktúra rendelkezésre áll és magas színvonalú. Különösen a gyümölcsfélék, a takarmánynövények, zöldségfélék és a dohánytermelés rendelkezik nagy hagyományokkal. Az állattenyésztésben a szarvasmarha, a sertés és a juhtenyésztés dominál, de számottevő a méhészet, a vadgazdálkodás és a kisállattartás is a megyében Mezőgazdaságban domináns szereppel bír a gyümölcstermesztés, a legjelentősebb termék, a szabolcsi alma a megye gyümölcstermelésének 91%-át adja, az országos almatermés több mint 50%-át képviseli. Országosan kiemelkedik még a dohánytermesztés, mely az ország teljes termésének 80 %-át teszi ki. További fontos termények a meggy (30 %) és a szilva (25 %) is. A mezőgazdasági birtokszerkezetre jellemző a szétaprózódottság és a rendezetlen tulajdonviszonyok: az egyéni gazdálkodók által művelt átlagos földterület átlagosan 2,7 ha, ez az érték a szövetkezetek, gazdasági társaságok esetében ennek százszorosa (272 ha) Ibrány-Nagyhalászi Kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén helyezkedik el az 521 km 2 területű Ibrány- Nagyhalászi kistérség. Jelen elemzés a kistérség 18 települése közül a keleti részén fekvő 9 településre vonatkozik. A megye hagyományosan mezőgazdasági jellegű kistérsége, ahol a létrejövő üzemek is a könnyűiparhoz és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kötődnek. (részletek a kistérség fejlesztési koncepciójából) A kistérség számára meghatározó jelentőségű a környező országoktól való távolsága: három ország, Ukrajna, Románia és Szlovákia határa fekszik 70 km-es sugarú körön belül. 5

6 Szlovákia Ukrajna Románia A térségben pályázati forrásból számos fejlesztés indult meg: a szélessávú internet teljes körben kiépült, valamint erőfeszítések történtek az infrastruktúra fejlesztésére, mely nek eredményeképpen javult az utak állapota, és kiépülőben a csatornahálózat is. A térségbe települt vállalkozások beruházásaikhoz kiemelt támogatást igényelhettek a pályázati forrásokból. A kistérség területének keleti fele, köztük az elemzés tárgyát képező kilenc település tagja a Közép-Nyírségért és Rétközért Helyi Vidékfejlesztési Közösségnek. A Közösséget a helyi önkormányzatok, vállalkozók és civil szervezetek alkotják, saját vidékfejlesztési stratégiával, és ennek megvalósítására a térségi programok közül egyedülállóan - saját hatáskörben elosztható forrásokkal is rendelkeznek (lásd III. sz. melléklet) A stratégia gerincét a helyi kis és közepes vállalkozások fejlesztéseinek, a hozzáadott érték növelését célzó beruházásainak támogatása képezi. Elsősorban kisléptékű fejlesztések támogatottak, maximális adható támogatás 50 millió forint Kapcsolatok Nyíregyházával A 9 település gazdasági és társadalmi életét meghatározza a megyeszékhely közelsége. közúton a 4-es úton percen belül elérhető. Vasúton a 100-as fővonal teremt összeköttetést viszonylatonként napi 25 járattal, perces utazással lehet Nyíregyházára érni. Vasútállomással Kemecse, Nyírbogdány, Kék és Demecser települések rendelkeznek, a többi településről busszal lehet a legközelebbi vasútállomásig eljutni. (Egyéb fontos távolságok: IV. sz. melléklet.) A jó megközelíthetőség, valamint a megyeszékhely kedvezőbb munkaerőkeresletének köszönhetően az ingázás a településekről jelentősnek mondható: a foglalkoztatottak 52 6

7 %-a más településen, főként Nyíregyházán talál magának munkát. (KSH évi népszámlálás) A fontosabb hivatalok, gazdaságfejlesztő szervezetek megyei és regionális kirendeltségei szintén a megyeszékhelyen találhatók. (Címjegyzék: V. sz. melléklet - intézményi kp-ok, VI. sz. melléklet - gazdaságfejlesztési szervezetek) 3. A Beszterec, Demecser, Kemecse, Kék, Nagyhalász, Nyírbogdány, Tiszarád, Tiszatelek, Vasmegyer települések alkotta térség sajátosságai 3.1 Foglalkoztatottság, munkaerőkínálat A települések, hasonlóan a megyei és kistérségi helyzethez, jelentős mennyiségű és olcsó munkaerő-állománnyal rendelkeznek. A rendelkezésre álló munkaerő összetételét vizsgálva a következő főbb megállapítások tehetők: A térség együttes lakosságszáma kb 26 ezer fő A munkaképes korú népességből 11,9 % az álláskeresők aránya A munkanélküliek 52 %-a 189 napon túli, un. tartósan munkanélküli. Az ő munkaerőpiaci reintegrálásuk jelentős nehézségekkel jár, hiszen nagy részük legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A nyilvántartott álláskeresők 88 %-a fizikai foglalkozású A nyilvántartott álláskeresők 62 %-a 40 évesnél fiatalabb, jelentős (11 %) a pályakezdők aránya is Az aktivitási ráta elmarad az országos és régiós értékektől is: a munkaképes korúak mindössze 42 %-a foglalkoztatott. A népesség gazdasági aktivitásának alacsony volta a munkanélküliségi rátában és a jövedelmi adatokban is tükröződik. A népességből a fiatalok aránya viszont meghaladja az országos adatokat: a népesség 24 %-a 18 évnél fiatalabb, tehát biztosított a munkaerő-utánpótlás. A helyben lakó képzett munkaerő helyi munkalehetőségek híján jellemzően a megyeszékhelyre ingázik munkába, azonban szívesebben vállalna helyben munkát Állandó népesség száma (fő) Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) Munkanélküliségi arány (%) 189 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) Általános iskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Beszterec , Demecser , Kék Kemecse , Nagyhalász , Nyírbogdány , Tiszarád , Tiszatelek , Vasmegyer , Összesen ,

8 3.2 Mikroközpontok, szakképzés A kilenc település közül a három város, Demecser, Kemecse és Nagyhalász, valamint Nyírbogdány község bír bizonyos központi funkciókkal: ezek a közigazgatás, a közlekedés, az oktatás és a gazdasági szerepükben jelentkeznek. Demecserben és Nagyhalászon a hivatalok közül található építésügy, gyámhivatal, és okmányiroda Demecseri Oktatási Centrum színvonalas szakképzést nyújt több mint 300 diákjának, jelenleg informatikai szakképzés folyik, de a Centrum rugalmasan, az igények alapján képes átalakítani szakképzési palettáját Kemecse és Nyírbogdány ipari, közlekedési és egészségügyi szereppel bírnak, valamint Nyíregyházához való viszonylagos közelségük révén mint lakóövezeti területek is fokozatosan felértékelődnek, amit az ingatlanárak emelkedése is alátámaszt. A szakképzés területén fontos még kiemelni a kéki Rétközi Szakiskola és Népfőiskolát, mely 140 tanulója számára nyújt varrómunkás és dísznövény- és zöldségtermesztő képzést. Az intézmény felnőttképzést is szervez, jelenleg ezüst- és aranykalászos gazdatanfolyam, növényvédő- és méregraktár kezelői és parkgondozói képzést nyújt összesen 204 fő számára. Az igényekhez igazodva az oktatott szakok rugalmasan változtathatók. A munkaügyi központ támogatásával időszakos képzések is folynak, pl Vasmegyeren burkoló, kőműves és nehézgépkezelő tanfolyamok. (Lásd még: IV. és V. sz. melléklet) 3.3 Gazdasági helyzet Térkép: térségben működő legjelentősebb vállalkozások: (bővebben: VII. sz. melléklet: kivonat a Cég-kód-tárból) Petisfood Kft. (100) Agroaroma Kft Macofil Kft. (284) IKR Agrovar Kft., Demecseri Sütőüzem Kft. Zsákgyár Kft. (100) Pirehab Kft. Agro-Halász Kft. Kemecse: Farmtej Kft. (71) Tedej Zrt. Bogdány Petrol Kft. (52) Bogdány Plussz Kft. Ricosta Kft. A kilenc település alkotta térség gazdasági szerkezetében nagy fontossággal bír a magas élőmunka-igényű mezőgazdasági termelés és elsődleges feldolgozás. Ezen a területen jelentős tartalékok vannak, hiszen a helyben termelt termények csak egy része kerül 8

9 helyben feldolgozásra és csomagolásra. Paradox módon egyes nagyobb feldolgozók viszont (pl a vesmegyeren működő Petisfood Kft. alapanyag-szükségletét a térségen kívülről tudja csak biztosítani. A mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások jellemzően nem nagyméretű cégek, a Petisfood Kft.-n kívül egyedül a Farmtej Kft. foglalkoztat 50 főnél több alkalmazottat (71 főt). Másik fontos ágazat a könnyűipar: a térség két legnagyobb foglalkoztatója a demecserben cérnagyártással foglalkozó Macofil Kft. (284 fő) és a Nagyhalászi Zsákgyár Kft. Emellett fontos szerepük van a nyírbogdányi ipari park adottságait hasznosító vegyipari cégeknek is (Bogdány Petrol Kft) A téségben működő vállalkozások gazdasági ágazatok szerint: Ágazat Vállalkozás neve Vállalkozás működési köre Foglalkoztatottak száma Település Könnyűipar Élelmiszerfeldolgozás Mezőgazdaság Nyírgestum Kft ruhakészítés Tiszatelek Macofil Kft. cérnafonás 284 Demecser GEV Telep ládagyártás 35 Kemecse Greener Kft. fafeldolgozás 4 Kemecse Pirehab Kft. papírtermékek 50 Nagyhalász készítése Zsákgyár Kft. zsákgyártás 100 Nagyhalász Ricosta Kft. cipőfelsőrész készítés 25 Nyírbogdány Memafa Kft. fa tömegcik 5 Tiszarád Union Pack Rt. papír 40 Vasmegyer csomagolóeszköz gyártás Petisfood Kft. Demecseri Sütőüzem Kft. mezőgazdasági 100 Vasmegyer termelés, feldolgozás élelmiszergyártás 19 Demecser Fi-Rehab Kft. tésztaüzem 5 Beszterec Szűrő-Trade Kft. szárító üzem 8 Beszterec Perec Bt. pékség 21 Kemecse Bogdánypék Kft. sütőipari termékek gyártása 15 Nyírbogdány Pomex 94 Bt. zölség-gyümölcs 15 Nyírbogdány feldolgozás IKR Agrovár Kft. KOR-AN Kft. mezőgazdasági termelés, sertéstenyésztés mezőgazdasági termelés, 6 Demecser 14 Demecser 9

10 sertéstenyésztés Vegyipar Kereskedelem Józsa TÉSZ mezőgazdaság 15 Beszterec Nyírség Hasszó mezőgazdaság 5 Beszterec Kft. Farm Tej Kft. állattenyésztés, 71 Kemecse tejtermelés Zöld-Bárók Kft. növénytermesztés 30 Kemecse Szabolcsi Halászati Kft. halászat 6 Kemecse Keleti Térség Kft. állattenyésztés 20 Kemecse TEDEJ Zrt. állattenyésztés, Kemecse mezőgazdasági termelés Agro-Halász Kft növénytermesztés 30 Nagyhalász Alma-Társ Bt. gyümölcstermesztés 20 Nagyhalász Rádi Mezőgazdasági Szövetkezet mezőgazdasági termelés, sertés tenyésztés 10 Vasmegyer Bogdány-Petrol Kft. Bogdány-Plussz Kft. Demecser és Vidéke ÁFÉSZ Demecser és Vidéke ÁFÉSZ kőolajipari termékek gyártása, forgalmazása 52 Nyírbogdány műanyag feldolgozó 30 Nyírbogdány vegyeskereskedelem 20 Demecser vegyeskereskedelem 11 Kék Udstal Recycling Kft. vasárú kereskedelem 3 Kék Csabák Tranzit Kft. építőanyag 7 Kemecse kereskedelem 4. Befektetési lehetőségek bemutatása a kilenc településen 4.1 A térség legfontosabb jellemzői: Kedvező elhelyezkedés ( Záhony tengely Jó megközelíthetőség (100-as vasúti fővonal, 4-es sz. főút, Tisza) Aktív ipari park (Nyírbogdány) Szabadon álló ipari fejlesztési területek Néhány szakképzést nyújtó intézmény 10

11 Települések fontosabb összesítő adatai: Állandó népesség száma (fő) Középfokú oktatás / szakképzés Legnagyobb foglalkoztatók Zöldmezős terület Beszterec Nem Józsa TÉSZ, 50 ha Demecser Igen Barnamezős terület TSZ, Műv Ház Vasútállomás Nem Macofil Kft., IKR Agrovar Kft., Demecseri Sütőüzem Kft. 14 ha Abo-telep Igen Kék Igen - - Tsz, Vasútállomás Igen Farmtej Kft., Tedej Kemecse Nem Zrt. 89 ha GEV-telep Igen Nagyhalász Nem Zsákgyár Kft., Pirehab Kft., Agro- Halász Kft.??? Ha - Nem Bogdány Petrol Kft., Nyírbogdány Nem Bogdány Plussz Kft., Ricosta Kft. 13,4 (+50) ha - Igen Tiszarád 602 Nem - 16 ha Régi PH Nem Tiszatelek Nem - - Volt cukorkaüzem Nem Vasmegyer Nem Petisfood Kft. - - Nem Összesen Kijelölt befektetési területek 13+3 ha ipari célra kijelölt terület 40 ha ipari célra kijelölt terület GEV-telep ha ipari terület felé Volt cukorka-üzem 50 ha ipari célra kijelölt terület Józsa TÉSZ 14 ha ipari célra kijelölt terület ABO-telep (Szabolcs Gabona) 13,4 (+50) ha ipari park kijelölt terület 11

12 4.2.1 Kemecse A 39 km 2 közigazgatási területű település Nyíregyházától észak-keletre, a megyeszékhelytől mindössze 15 km távolságra fekszik. Kemecse jelenlegi fejlettségéhez mindenképpen hozzájárul, hogy mellékutakon keresztül a 4. számú főútról és egy másik mellékúton felől a település gyakorlatilag közvetlenül elérhető. A település fejlesztési terve komplexen kezeli a település jövőbeli fejlődési pályáját, ennek részeként a gazdasági, a lakóövezeti és az infrastrukturális fejlesztések területei ki lettek jelölve, a rendezési tervekben rögzítve, a tulajdonviszonyok rendezve vannak. A település úthálózatának tervezésekor kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a fő közlekedési útvonalak elkerüljék a város meglévő és tervezett lakóövezeteit, valamint hogy optimális elérést biztosítsanak a gazdasági fejlesztési övezetek számára. A település gazdaságában fontos szerepet tölt be a mezőgazdaság, legnagyobb cég a 900 marhát nevelő Tedej Zrt. (Haastanya) (VIII. sz mellékletben részletesen) A Kemecse északi határában található halastó turisztikai hasznos. A település határában 1000 ha állami tulajdonban lévő földterület található. A település célja a minőségi lakosságlétszám növelése. A telkek iránt mutatkozó keresleti piac, melynek eredménye a telekárak emelkedése megalapozza a település azirányú törekvését, hogy új területeket alakítson ki lakóövezeti célra. Ennek érdekében a város déli részén a jelenleg külterületen és zártkerti övezet helyén kertvárosias lakóterület kialakítására van folyamatban. A kertvárosias lakóterület több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, legfeljebb hat méteres építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére ad majd lehetőséget. A beépítésre szánt terület geometriai középpontjában új településközpont, továbbá a D-i részén szabadidő központ kialakítását írja elő a településrendezési terv. Az érintett terület egybefüggő, nagysága 200 ha, parcellázása, belterületbe vonása folyamatban van. GEV-telep (barnamező) itdh alapján.. VIII. sz.melléklet: képek Kemecsei Ipari Park - Kereskedelmi és Áruelosztó Központ A település hosszú távú fejlesztési koncepciója alapján a dinamikus fejlődés alapvető feltétele az ipari-gazdasági fejlesztés. Ezzel a céllal került kijelölésre egy 89,1 hektáros egybefüggő terület Kemecse nyugati részén. A területhez vezető utak közvetlenül csatlakoztathatók az önkormányzat tulajdonában lévő belterületi, aszfaltozott utakhoz, elláthatók teljes közművel (ivóvíz, szennyvíz, földgáz, elektromos energia), továbbá biztosítható a televízióhoz, és a széles sávú internethez történő hozzáférés. A kemecsei vasútállomáson kiépített rakodóterületen tehervagonok ki- és berakodása egész évben biztosított, az árufuvarozás mértéke éves szinten ezer tonna. Az állomásról az ipari célból kijelölt terület közúton jól megközelíthető. 12

13 Az ipari terület könnyebb megközelítése érdekében a rendezési tervben új bekötőút megvalósítása is szerepel. A Kemecse Körmendi tanya, Kőlapos (4.sz. főközlekedési út) kiépítésével Kemecse közvetlen csatlakozása valósulhat meg a - Záhony főközlekedési útvonalhoz, mely 8 km-re van az ipari területtől. A tervezett út becsatlakozna a Nyíregyházát elkerülő Északi körgyűrűbe (4 km távolságra az ipari területtől), amely az M3-as autópályához történő közvetlen kapcsolatot biztosítja majd a településnek. A tervezett iparterület illeszkedik az országos fejlesztési tervekhez, hiszen kapcsolódik a Debrecen- innovációs tengelyhez ( az innováció átvételére és továbbítására alkalmas dinamizálható közép és kisváros ). A jó elhelyezkedés, a kedvező közlekedési-szállítási adottságok és a rendelkezésre álló nagy terület révén az iparterület kiválóan alkalmas egy Kereskedelmi és Áruelosztó Központ létrehozására, raktárbázisok kialakítására, továbbá önálló termelő (gépipari, mezőgazdasági feldolgozó), szolgáltató, vagy a környező városok cégeinek beszállító vállalkozások megtelepülésére. Kemecse Város Önkormányzata elkötelezett annak érdekében, hogy befektetői érdeklődés esetén a még hiányzó infrastrukturális hátteret megteremtse. (kivonat a kistérség fejlesztési koncepciójából) Összefoglaló táblázat az itdh adatlap infói alapján+ kommunális ellátottság Melléklet: ITDH adatlap, kivonat a HÉSZ-ből, Kemecse fejlesztések, IP térkép, képek Demecser Demecser a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától ÉK-re, mintegy 25 km távolságra található település. A 4-es főútról Székelynél leágazó alsórendű úton érhető el. A települést érinti a Budapest-Záhony vasútvonal. Gazdaságában tradicionálisan a mezőgazdaságra épülő feldolgozóipar dominált (pl: káposztasavanyítás), azonban az üzemek a 90-es években a sütőüzem kivételével fokozatosan megszűntek. A termelőszövetkezet feloszlott, földjei a kárpótlási folyamatban felparcellázódtak. A foglalkoztatottak száma jelentősen csökkent. A helyi munkaerő képzettségét tekintve sok a textilipari, kereskedelmi és elektronikus végzettségű szakmunkás, azonban helyi munkalehetőségek híján többségük Nyíregyházára ingázik. A város települési funkcióinak erősítése és gazdaságának fellendítése érdekében 2008-ban 1,1 milliárd Ft-os városközpont rehabilitációs programot indított, amelyhez pályázatot nyújtott be a Regionális Operatív Program (5.1.1.D kódszámú) pályázati kiírására. A programot (Integrált Városfejlesztési Stratégia) 3 ütemben, 2015-ig tervezi megvalósítani. A tervek szerint kisvárosi és rekreációs funkciók erősítése, valamint a közlekedés, vasútállomás és az ipari terület fejlesztése valósul meg. Kihasználatlan kulturális látványosság a településen az Elek kúria. A demecseri káposztás napok rendezvénysorozatnak köszönhetően a település turisztikai attrakcióval bír, ennek ellenére, köszönhetően a térség gyenge turisztikai programkínálatának és vonzerejének, a szálláshelyek száma alacsony. Szabolcs Gabona Keményítőgyár itdh alapján Melléklet: itdh, promóciós anyag Zöldmezős terület Demecser településrendezési tervében ipari területnek kijelölt a város északkeleti részén található 10 hektáros méretű zöldmezős terület. A terület 100 %-os 13

14 önkormányzati tulajdonban áll, pormentes úton megközelíthető. 14 km-re fekszik a 4-es úttól, 2 km-re a vasútállomástól. Kommunális infrastruktúrával jelenleg nem rendelkezik, de a csatlakozási pontok távolsága 20 méter a terület határától. Jelenleg parlagon fekszik, régebbi hasznosítását tekintve volt építési hulladéklerakó, melynek rekultiválására pályázatot adott be az önkormányzat. A terület jó infrastrukturális feltételekkel bír, melyek alkalmassá teszik csomagolóipari, megújuló energetikai vagy egyéb mezőgazdasági feldolgozóipari cégek telephelyválasztásához. Melléklet: HÉSZ 8.oldal - kivonat Nyírbogdány Nyírbogdány a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától ÉK-re, mintegy 18 km távolságra található település. Közúton jól megközelíthető a 4-es főúton. Nyírbogdány Gyártelep elérhető a Budapest Záhony közötti vasútvonalon is. A településen a munkanélküliség jóval alacsonyabb a kistérség többi településéhez viszonyítva, köszönhetően a vegyipari és mezőgazdasági tevékenységi körű cégek által nyújtott munkahelyeknek. Ipari park - Vegyipari profil Nyírbogdány gazdasági helyzetét és lehetőségeit döntő mértékben meghatározza a község határában lévő MOL Rt. volt gyártelepén kialakított és hátrahagyott infrastruktúra. A társaság telephelyén jelenleg olyan gazdasági társaságok működnek, amelyek korábban a MOL érdekeltségi körébe tartoztak, jelenleg önálló gazdálkodást folytatnak. A 20,5 hektáros területen összesen három működő üzem található (Bogdány-Petrol Kft., Bogdány-Plussz Kft. (Bogdány- Petrol Kft - kőolajipari termékek gyártása, forgalmazása, a Bogdány-Plussz Kft. - műanyag feldolgozó és a Ricosta Kft. cipőfelsőrész gyártás. Az Ipari Park további fejlesztésének alapját jelenti az önkormányzat tulajdonában álló 13,4 ha területű zöldmezős terület. Az Ipari Park logisztikai szempontból igen kedvező helyen található: Itt található a MOL Rt. nemzetközi csővezeték fogadó- és mérő állomása, amelyen keresztül Nyírbogdány összekapcsolható Tiszaújvárossal és Százhalombattával, továbbá a nemzetközi hálózattal, amely alkalmas üzemanyag és más alapanyag szállítására. Erre az infrastrukturális adottságra és a beépíthető területre alapozva egy bioetanol üzem létesítésének lehetősége is számba vehető. A MOL Rt. működése érdekében már kiépült a községet elkerülő, a 4-es főutat gyárteleppel összekötő út. Az Ipari Park jelenlegi állapotában alkalmas a 1-5 ha közötti területigényű mikro- és kisvállalkozások kiszolgálására, amelyek vegyipari profillal rendelkeznek. Az Ipari park területe bővíthető a szomszédos területek bevonásával, ezáltal a nagyobb (10-50 ha) befektetői keresleti igényeket is ki tud elégíteni. Az önkományzat tervei között szerepel az Ipari Park további fejlesztése érdekében a betelepült vállalkozásokat kiszolgáló inkubátorház kialakítása, amely elsősorban központi szolgáltató, valamint befektetéseket segítő funkciókat töltene be. Melléklet:szabályozási tervből kivonatok ( oldal+21. oldal táblázatból a vonatkozó részek+ 52.oldal az ipari terület); képek; ITDH adatlap 14

15 4.2.4 Beszterec Beszterec a Rétközben, Nyíregyházától ÉK-re, mintegy 28 km távolságra található település. 4 számjegyű úton érhető el Kemecse, 5 számjegyű úton Nagyhalász felől. A településen magas, 12 % feletti a munkanélküliek aránya. A település főbb termelési ágai a mezőgazdaság és az arra épülő feldolgozóipar. Legjelentősebb foglalkoztató a Józsa TÉSZ, mely zöldségtermesztéssel és feldolgozással foglalkozik. A településen található az Önkormányzati tulajdonban, jelenleg kihasználatlanul álló 300 m 2 -es alapterületű művelődési ház, mely alkalmas különböző rendezvények helyszínének. A település rendezési tervében feltüntetett 50 hektár területű ipari fejlesztési terület 100 %-os tulajdonosa Beszterec község önkormányzata. Volt tehenészeti telep A terület jelenleg a Józsa TÉSZ tulajdonában áll. A fontosabb termesztett növények a bodza, a tök, primőr kukorica, ezek egy részét helyben dolgozzák fel és csomagolják. Jelenleg az épületek nagy része kihasználatlan. Itdh alapján Kék Kék a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától ÉK-re, mintegy 25 km távolságra található település. Közúton Nyírbogdány felől 4 számjegyű úton közelíthető meg, a települést érinti a -Záhony vasútvonal. A településen a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat, emellett csupán néhány kereskedelmi egység kínál munkát, ezért a településen igen magas, 13 %-os a munkanélküliség. Az itt működő Rétközi Szakiskola és Népfőiskoának köszönhetően kiemelkedő település középfokú és szakoktatásban ellátott szerepe. Jelenleg 140 tanulót képeznek varrómunkásnak vagy dísznövény- és zöldségtermesztőnek. Emellett felnőtteknek szóló gazdatanfolyamot, növényvédő- és méregraktár kezelői és parkgondozói szakmákat is oktatnak, összesen 204 fő részére. Volt TSZ telep Vasútállomás Nagyhalász Nagyhalász a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától északra, mintegy 17 km távolságra található város. A település legjellemzőbb termelési ágai a növény- és gyümölcstermesztés. A város két legjelentősebb foglalkoztatója a Zsákgyár Kft és a Pirehab Kft (papírtermék-gyártás). Nagyhalász belterületén kijelölt ipari területeken szabad terület már nem található, ezért a város új fejlesztési területként kijelölte a déli ipari területet. Ipari terület A település déli határában, a Nyíregyházára vezető. út mellett fekszik a településrendezési tervben ipari területként megjelölt 40 ha területű ipari terület. 15