BEVEZETÉS A KÖRNYEZETGAZDASÁGTANBA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BEVEZETÉS A KÖRNYEZETGAZDASÁGTANBA"

Átírás

1 Kerekes Sándor Fogarassy Csaba BEVEZETÉS A KÖRNYEZETGAZDASÁGTANBA Távoktatási tankönyv Gödöllő, 2007

2 Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Szerzők: Kerekes Sándor (1., 3., 6. témakör) Corvinus Egyetem Fogarassy Csaba (2., 4., 5. témakör) Szent István Egyetem Lektor: Káposzta József Szent István Egyetem Távoktatási szakértők: Dr. Szabó József Nakov Ljubomir SZIE GTK RGVI 2007 ISBN SZIE Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar 2100 Gödöllő, Tessedik S. u. 6. Tel.: (28) Készült a Szent István Egyetem Nyomdaüzemében Felelős a nyomda ügyvezető igazgatója

3 Tartalomjegyzék Bevezetés A környezetvédelem alapjai Globális és lokális környezeti problémák A termelés és fogyasztás környezeti problémái A légkör, mint szennyezést fogadó közeg A vízszennyezés és szennyvizek elhelyezésének problémaköre A talajjal összefüggő környezeti problémák A hulladékok keletkezése és környezeti hatásai A zaj és a zajártalmak A fenntartható fejlődés értelmezése A fenntartható fejlődés alapelvei A gazdasági teljesítmény mérésének alapproblémái A természetes kapitalizmus alapelvei, az ipari ökológiai rendszerek működése Természeti erőforrások gazdaságtana A természeti erőforrások típusai A környezeti probléma megjelenése A környezet értékelése Környezeti externáliák kezelése A környezetszennyezés gazdaságtana Az externáliák kezelése a közgazdasági elméletekben A környezetpolitika eszközei, szabályozása Közvetlen szabályozás Közvetett szabályozás Szén-dioxid kereskedelem Önkéntes környezeti megállapodások Környezetbarát vállalatirányítás A vállalatok környezeti kockázatainak becslése A környezeti funkció szerepe a vállalatnál a tevékenység változó környezeti kockázatának függvényében Környezeti menedzsmentrendszerek a gyakorlatban Felhasznált források Tárgymutató

4

5 Bevezetés Jelen tankönyv keretein belül szeretnénk bemutatni azokat a környezetvédelemhez, környezetgazdálkodáshoz kapcsolódó területeket, amelyek alapvetően befolyásolják a gazdasági, gazdálkodási szemlélet környezettudatos kialakulását. A könyv környezetvédelmi vonatkozású fejezete, amely révén világossá válik az egyes környezeti elemek, valamint a termelés, gazdálkodás körülményeinek viszonyrendszere, kapcsolati hierarchiája, a kapcsolódó szakirányú ismeretek megalapozását szolgálja. A természettudományos alapok megértése, a környezeti elvárások és gazdasági érdekrendszer összehangolása csak akkor lehetséges, ha az erőforrások használatának, rendszerként való céltudatos működtetésének alapjait megfelelő mélységben ismerjük. A levegő szennyezettsége, a szennyezés termeléskorlátozó szerepe, a vízhasználat korlátozása, valamint a használati költségek termékegységre jutó költségei is csak abban az esetben optimalizálhatók a fedezeti költségekben, ha megfelelő mennyiségű és minőségű információval rendelkezünk a témakörben. Ugyanezen indokrendszer mentén magyarázhatók a hulladékgazdálkodás, hulladék-újrahasznosítás piaci mechanizmusainak törvényszerűségei. Ha nem találjuk meg a környezeti egyensúlyra vezető szabályozás megfelelő eszközeit, az újrahasznosítási rendszerek működése megmerevedhet, a másodnyersanyag piac működésképtelenné válik, vagy a piaci hatásmechanizmusok egyszerűen nem is indukálódnak. A tankönyv világos képet ad arról, hogy a fenntartható fejlődés koncepciója és a különböző erőforrások, nyersanyagok használata milyen inerciarendszerben és milyen gazdasági mérőszámokkal képzelhető el a jövőben. A Környezeti externáliák kezelése témakör pedig folyamatában mutatja be azt a gazdaságfejlődési hátteret, amely az egyes közgazdaságtani elméletek egymásra épülésével, mára az emissziókiegyenlítési, vagy szén-dioxid kereskedelmi rendszerek gyakorlati alkalmazásához vezetett. A folyamatok kezelésére és a gazdasági érdekrendszer működésének magyarázatára találunk megfelelő kiindulási alapot a vállalati környezeti menedzsment legfontosabb kérdéseit tárgyaló témakörben. Az ISO és EMAS menedzsment rendszerek részletes bemutatása révén nemcsak a vállalaton belüli környezetminőségi, hanem gazdasági, társadalmi hatásai is jól érzékelhetővé vállnak a környezetirányítási rendszeralkalmazásoknak. A tankönyv célja, hogy olyan alapvető környezetgazdálkodási ismereteket közvetítsen, amelyek révén a gazdasági orientáltsággal rendelkező szakemberek, hallgatók is világosan láthatják azokat az összefüggésrendsze- 5

6 Bevezetés reket, amelyek elsősorban a mindennapi vállalatvezetési, egyéb irányítási, tervezési feladatok, munkák során felmerülhetnek. Kiemelt szerepet kapott azoknak a környezetszabályozási eszközöknek, eszközrendszereknek a bemutatása, amelyek segítségével a vállalati, vállalkozási gyakorlatban a legracionálisabb döntési folyamatok is könnyedén kezelhetők. A szerzők 6

7 1. A környezetvédelem alapjai A környezettudatos gazdasági és gazdálkodási szemlélet kialakításának előfeltétele a környezetvédelemmel kapcsolatos problémák alapos tanulmányozása és megértése. Ebben a témakörben megismeri: A termelés és a fogyasztás globális és lokális környezeti problémáit, A légkör, a víz és a talaj szennyezésével kapcsolatos gondokat, A hulladékok környezetre gyakorolt hatásait, kezelését és megsemmisítésének módjait, A zaj környezeti hatásait és a zajártalmak elleni védekezést. Az 1. témakör tartalma 1. tanulási egység 1.1. Globális és lokális környezeti problémák A termelés és fogyasztás környezeti problémái A légkör, mint szennyezést fogadó közeg A légkör kémiai összetétele A levegő szennyeződései Globális légszennyeződések Rövid távú, helyi légszennyezők A légkör, mint szennyezőanyag-befogadó A levegőszennyeződés csökkentésének, elkerülésének lehetőségei A vízszennyezés és szennyvizek elhelyezésének problémaköre A víz szennyeződései A szennyvizek kezelése, tisztítása A vízszennyezés csökkentésének lehetőségei A szennyvizek elhelyezése tanulási egység 1.5. A talajjal összefüggő környezeti problémák A talajt terhelő hatások: ipari eredetű emissziók hatásai A mezőgazdasági tevékenység hatása a talajra Öntözés, gépesítés, intenzív fajták, fejlett technológiák és hatásuk a környezetre A hulladékok keletkezése és környezeti hatásai A hulladékok keletkezése, összetétele A hulladékok ártalmatlanítása a talaj öntisztulásával Az ipari és a települési hulladékok kezelése A hulladék megsemmisítésének módozatai A zaj és a zajártalmak A zajártalmak elleni védekezés Az EU zajvédelmi intézkedéseinek rendszere

8 1. témakör. A környezetvédelem alapjai 1. tanulási egység Bioszféra Technoszféra Az emberiség fejlődésének problematikája Környezeti válság 1.1. Globális és lokális környezeti problémák Az emberiségnek történelme során (bizonyos háborús periódusokat leszámítva) az volt a célja, hogy javítsa életfeltételeit és jólétét. Szolgálatába állította a tudományok eredményeit mindenekelőtt a természettudományokét és ezáltal egyre hatékonyabban alakította át környezetét saját céljainak megfelelően. Az ember a Föld felületét borító talajnak, levegőnek és víznek egy viszonylag vékony rétegében és rétegéből él, és ez szolgál élőhelyül a Földön élő mintegy két millió állat- és növényfajnak is. Az életfeltételeket biztosító élettelen környezet a benne és vele kölcsönhatásban lévő élő szervezetekkel együtt alkotja a bioszférát. A bioszféra regenerálódó képessége sokáig kimeríthetetlennek tűnt, és az iparosodás, a mezőgazdaság korszerűsödése, az urbanizáció stb. az emberek tömörülését eredményezték, és egy másik szférát, a technoszférát hozták létre, amelynek a bioszférára gyakorolt hatásai gyakran döntőbbek, drasztikusabbak, mint a természeti erők okozta hatások. Az ember fokozódó szükségleteinek kielégítésére jelenleg már több energiát használ el környezetétől, mint amennyi a fennálló egyensúly megbontása nélkül lehetséges lenne. Az emberiség lélekszámának kb. 35 évenkénti megduplázódása (ami a jobb életkörülményeknek, a csecsemőhalandóság csökkenésének, a járványok legyőzésének stb. köszönhető) és a meglévő népesség életszínvonalának emelése iránti igény miatti hatalmas fogyasztás látszólag kibékíthetetlen ellentmondást szül az ember és a természet gazdálkodó tevékenysége között. Az egyes területek túlnépesedése miatti élelemhiány csak a mezőgazdasági termelés kemizációjával küzdhető le, ez viszont feltételezi az ipari termelés fokozását. A növények évmilliókon keresztül összegyűjtötték a Nap sugárzó energiáját, ami különböző átalakulásokon keresztül a fosszilis energiahordozókban elraktározódott számunkra, ill. a geokémiai átalakulások elősegítették egyes elemeknek az ásványokban való koncentrálását, gazdaságossá téve ezáltal a kibányászásukat és felhasználásukat. Eközben napjainkban sokszor pazarlóan az energiahordozókat és ásványi nyersanyagokat a fogyasztással szétszórjuk a környezetbe. Miután a hulladékok újrakoncentrálása igen energiaigényes, a műszaki fejlettség jelenlegi színvonalán több nyersanyagból hiány jelentkezett. A termelés és a fogyasztás gyakran olyan melléktermékek képződésével jár, amelyek a természet számára idegenek, emészthetetlenek és ezáltal zavarokat, a természet denaturálódását okozzák. Az ún. környezeti válság igazán az utóbbi évben tudatosult, ekkorra ismerte fel a tudomány ennek globális, az egész Földre kiterjedő voltát. Kiderült, hogy az olyan korlátlan mennyiségben rendelkezésre állónak tekintett erőforrások, mint a levegő vagy a víz megfelelő minőségben nagyon is korlátozottan áll rendelkezésünkre. A kutatási eredmények alapján, az ellentmondások feloldására kínált alternatívák általában nem túl kedvezőek (pl. zéró növekedés), esetenként 8

9 1. tanulási egység túlságosan pesszimisták, vagy ideológiai alapállásuk elfogadhatatlan. Tény azonban, hogy nagyrészt ezek figyelemfelkeltő hatására kezd kialakulni világméretekben a Föld megóvását célzó, az ökológiai törvényeket figyelembe vevő környezethasznosítási szemlélet. A könyv következő néhány fejezetében a bioszféra egyes alkotó elemeinek a termelő tevékenység hatására bekövetkező kedvezőtlen változásaira koncentrálunk. Általában sokat beszélünk az ipar, különösen az alapanyag-termelő nehézvegyiparok, az energetikai ipar, az építőanyag-iparok környezetszennyező hatásairól. A következőkben ezen ágazatok súlyos környezetszennyezését hangsúlyozva, didaktikai okokból a kevésbé kézenfekvő környezeti ártalmakkal foglalkozunk behatóbban. A környezetvédelemben elszennyeződésnek tekintjük különféle anyagok, ill. energiák gyorsabb ütemű behatolását a bioszférába, mint ahogyan azt a bioszféra ellensúlyozni, feldolgozni képes. A bioszférának egy kisebb, meghatározott klímaviszonyokkal, talajadottságokkal, életközösséggel stb. rendelkező részét ökoszisztémának nevezzük. Az ökoszisztémák nyitottak, környezetükkel anyagcserét bonyolítanak le, lehetnek mesterségesek is. A környezeti problémákat általában egy adott ökoszisztémához kötve vizsgáljuk. Az ökoszisztéma a biotópból (ez az ún. élőhely a maga abiotikus hatásaival: talaj, víz, levegő, klíma stb.) és a biotópon életfeltételeket találó életközösségből, az ún. biocönózisból áll. Alternatív megoldások Az elszennyeződés fogalma Ökoszisztéma 1.2. A termelés és fogyasztás környezeti problémái A Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt alakult ki. Ez alatt az idő alatt a földi környezet jelentős változásokon ment keresztül. Az utóbbi évszázad folyamán az emberi faj, az egész Földet érintő változások egyik fontos szereplőjévé vált. Az emberiségnek mindig is az volt a célja, hogy javítsa életfeltételeit és jólétét. Szolgálatába állította a tudományok eredményeit és ezáltal egyre hatékonyabban alakította át környezetét saját céljainak megfelelően. Az élettér, az ökoszisztéma szerkezete sokféleképpen vizsgálható, számunkra egyik legfontosabb az ökoszisztémában uralkodó tápláléklánc, ill. az ökoszisztéma fajtagazdagsága, mégpedig azért, mert minél nagyobb a biocönózisban a fajok és fajták száma, az úgynevezett biodiverzitás, annál stabilabb az adott ökoszisztéma, jobb a regenerálódó képessége is. A környezetvédelemben a szennyező anyagok kibocsátását emissziónak nevezzük. Például egy vegyipari üzem által időegység alatt a környezetbe bocsátott káros anyagok mennyisége az illető üzem emissziója. Az emisszió mértékegysége ennek megfelelően tömeg/időegység, pl. kg/óra. Ökológiai hatásait tekintve fontosabb az ökoszisztéma szempontjából az oda bejutó emissziók hatására kialakuló szennyezőanyag-koncentráció, amit immiszsziónak nevezünk. A környezet minőségét az immisszió jellemzi, az Biodiverzitás Emisszió Immisszió 9

10 1. témakör. A környezetvédelem alapjai Koncentrációegység ppm ppb immissziót koncentrációegységekben fejezzük ki, ilyenek lehetnek a g/m 3 vagy a ppm, illetve a ppb. Ez utóbbiak az egy millió, illetve az egy milliárd részből a kérdéses alkotó előfordulását jelenti. Az immisszió nagysága nem számítható az emissziók mechanikus összegezésével. A környezetbe kijutó szennyező anyagok a környezeti elemekkel kölcsönhatásba lépnek. A szennyező anyag által kiváltott hatások nemcsak a szennyező anyagtól, hanem a kibocsátás módjától, a környezetben lejátszódó folyamatok sorától is függnek. Egy légszennyező emisszió hatása például klimatikus tényezők egész sorától függ, amelyek befolyásolják a szennyező anyagok terjedését, az úgynevezett transzmissziót. Hasonló a helyzet a vízszennyezés esetén is. Az a szennyezés, ami áradáskor semmilyen problémát sem okoz a folyóban, katasztrófát okozhat alacsony vízállásnál stb. Mindez arra figyelmeztet, hogy a szennyezés nem vizsgálható önmagában, mindig figyelembe kell venni a befogadó környezetben uralkodó viszonyokat is A légkör, mint szennyezést fogadó közeg Légkör Troposzféra Légmozgás Konvekció Környezetvédelmi szempontból különösen a légkör alsó (az Egyenlítő fölött kb. 18 km, a sarkoknál kb. 8 km magas) rétege, a troposzféra a legérdekesebb, ebben a rétegben zajlanak az ún. időjárási jelenségek. A troposzféra a bioszféra részét alkotja, tehát hozzá kötődnek az életfolyamatok. A troposzféra a hőenergiát a földfelszíntől kapja, hőmérséklete a felszíntől távolodva fokozatosan csökken. Az átlagos csökkenés 6,5 C/km-re tehető. A hőmérsékletcsökkenés mértékének környezetvédelmi szempontból is nagy a jelentősége, ha ugyanis a hőmérsékletcsökkenés felfelé haladva nem ér el egy bizonyos mértéket (Föld közelben általában 1 C/100 m), akkor megszűnhet a felszálló légáramlás. A légáramlás annak következménye, hogy a meleg levegő relatíve kisebb sűrűségű, és ezért felfelé száll. A légkör felmelegedése miatti erőteljes függőleges légmozgások hatására jön létre a konvekció, ami a felsőbb rétegekbe vízgőzt, nyomgázokat és hőt szállít. A konvekciónak a légköri szennyeződések hígításában és a csapadékképződésben is meghatározó a szerepe. A szennyezőanyagok hígulásában jelentős szerepet játszanak a horizontális légmozgások is, amelyek a troposzféra felsőbb rétegei felé haladva egyre intenzívebbek (MOSER és PÁLMAI, 1992) A légkör kémiai összetétele Légkör kémiai összetétele A légkör kémiai összetétele a földtörténet során változott. A jelenlegi összetétel kialakulásában az élő szervezetek jelentős szerepet játszottak. Az állandó összetevők (78 tf% N 2, 21 tf% O 2, 0,9 tf% Ar és 0,03 tf% CO 2 ) mellett a 10

11 1. tanulási egység légkör számos különböző halmazállapotú járulékos anyagot is tartalmaz, ezek koncentrációja változó. Az ún. nyomgázok részben természetes, részben antropogén (emberi tevékenységgel összefüggő) eredetűek. A Föld légkörében (globálisan) vizsgálva koncentrációjuk adott határértékek között ingadozik. Közülük a víz a csapadékkal, ill. kémiai reakciókkal viszonylag gyorsan távozik a légkörből, míg az ózon, a szén-dioxid, a szén-monoxid, a dinitrogén-oxid a légköri reakciókban kevésbé vesz részt, így tartózkodási idejük esetenként évekre tehető. A járulékos anyagok között megkülönböztetett figyelmet érdemelnek az aeroszolok (szilárd és cseppfolyós részecskék diszperz rendszerei), amelyek részben a légkör gázalakú alkotóiból különféle reakciókkal, részben mállási folyamatok, vulkánkitörések, tengeri sók, növényekből származó szén-hidrogének légkörbe kerülésével, másrészt az ember termelőtevékenysége kapcsán kerülnek a légkörbe. A légköri aeroszolok közvetlenül befolyásolják a légkör sugárzási viszonyait, a felhőrendszerek kialakulását stb. Nyomgázok Aeroszolok A levegő szennyeződései Amint az előzőekben láttuk, a tiszta levegő sem mentes az élővilágra nézve ártalmas anyagoktól, csak ezen anyagok koncentrációja olyan kicsi, hogy a bioszféra ökológiai viszonyait nem veszélyeztetik. A levegő szennyeződéseit vizsgálva két, elvileg különböző szennyeződéstípusról beszélhetünk. Ha bizonyos nyomanyagok koncentrációja a légkörben tartósan megváltozik, az a bioszféra normális viszonyainak a felborulásához, globális környezeti ártalmakhoz vezethet. Ilyen globális szennyeződési veszélyekre utal a légkör széndioxid-koncentrációjának a fosszilis tüzelőanyagok elégetése miatti emelkedése, a sztratoszférában lévő ózonréteg elvékonyodása, vagy a légkör aeroszol koncentrációjának emelkedése. A szennyeződés másik típusa: helyi vagy regionális, ami anyagok időszakos feldúsulását jelenti a légkörben, ilyen pl. a kén-dioxid és a szénmonoxid koncentrációjának emelkedése a kémények körzetében, vagy a légkör portartalmának növekedése cementgyárak körzetében stb. Levegő szennyeződései Globális légszennyeződések A szén-dioxid koncentrációja, bár az állandó alkotók között tüntettük fel, a megfigyelések szerint fokozatosan emelkedik. A szén-dioxidnak, mint háromatomos gáznak nagy jelentősége van a sugárzási egyensúly kialakulásában, ui. a Föld felszínét érő rövidhullámú napsugárzást gyengítés nélkül átengedi, de a felszínről kilépő, hosszú hullámú sugárzás egy részét elnyeli, és ezáltal más gázokkal (metán, nitrogénoxidok és más kettőnél több atomos gázok) együtt a légkör felmelegedését Globális légszennyeződések Szén-dioxid 11

12 1. témakör. A környezetvédelem alapjai Üvegházhatás okozhatja (üvegházhatás). Az egyes nyomgázok erőssége az üvegházhatás szempontjából nagyon különbözik. A nyomgázok koncentrációját, légköri tartózkodási idejüket mutatja az 1. ábra. 0,6 0,4 0,2 0-0,2-0,4-0,6-0, ,6 1,4 1,2 1 0, A legfontosabb üvegházgázok légköri koncentrációjának változása és a hőmérsékletingadozás az idő függvényében Forrás: MÉSZÁROS (1993) Átlaghőmérséklet emelkedésének lehetséges hatásai A légkör átlaghőmérsékletének emelkedése megváltoztatná a földfelszínen a klímaviszonyokat, a csapadékeloszlást stb. és többek közt azért sem kívánatos, mert a jégsapkákban kötött jég felolvadásához vezethetne. Egyes kutatók vitatják ennek lehetőségét, arra hivatkozva, hogy a növények fotoszintézise a szén-dioxid koncentrációjának emelkedése hatására felgyorsul és kiegyenlíti a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó hatást. Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy az aeroszolok hatására csökken a Földet érő 12

13 1. tanulási egység sugárzás, ami lehűléshez vezet, és ezt ellensúlyozza a CO 2 hatására bekövetkező felmelegedés, ezért szerintük a jégsapkák felolvadásától nem kell tartanunk. A széncsere a légkör és a földi készletek között meglehetősen kiegyenlített, ami viszont a szárazföldi és az óceáni szénciklusokat illeti a fosszilis energiahordozókból, illetve az erdőégetésekből évente keletkező mintegy hat-hét milliárd tonna szénből körülbelül évente hárommilliárd tonna marad a légkörben. Miután a becslések szerint tovább növekszik a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása, anélkül, hogy a fenti vitában állást foglalnánk, fel kell hívni a figyelmet a CO 2 -ból származó globális szennyeződés veszélyére. Széncsere A szén-dioxid mint globális szennyező Az üvegházhatású gázok néhány jellemzője Időpont CO 2 (ppm) CH 4 (ppm) Freon-11 (ppb) Fren-12 (ppb) N 2 0 (ppb) Ipari forradalom előtti koncentráció 280 0, Jelenlegi koncepció 353 1,72 0,28 0, Jelenlegi növekedés 1,8 0,015 0,0095 0,017 0,8 Növekedés üteme évenként 0,5% 0,6% 4% 4% 0,25% Tartózkodási idő (év) Forrás: MÉSZÁROS (1993); PEARCE (1993) Üvegházhatású gázok Rövid távú, helyi légszennyezők A kén-dioxid emisszió elsősorban a kéntartalmú szenek (barnaszenek) elégetéséből, de a kénsavgyártásból, papírgyártásból és egyes kőolajipari technológiákból, kisebb mennyiségben olajtüzelésből, Diesel-motorok kipufogó gázaiból származik. Jelentős a nem antropogén kén-dioxid kibocsátás is (pl. vulkáni tevékenység). A szén-monoxid tipikus helyi szennyező. Kis koncentrációban is rendkívül mérgező. A vérben a hemoglobinhoz kapcsolódva megakadályozza az oxigén felvételét. A tökéletlen égés terméke. Erőművek, kohók, gépjárművek nagy mennyiségben juttatják a légkörbe. A nitrózus gázok különféle nitrogén-oxidok, erélyes roncsoló vagy oxidálószerek, vízben különbözőképpen oldódnak, légköri reakciókra hajlamos vegyületek. Erősen mérgező hatásúak. Magas hőmérsékleten végbemenő égési folyamatokban, vagy elektromos kisülések hatására képződnek. (A nitrogén közönséges körülmények között nem oxidálódik.) A fluor és a fluor-hidrogén igen reakcióképes, agresszív anyagok, még az üveget is megtámadják. Erősen mérgező hatásúak, a növények kis koncentrációkra is nagyon érzékenyek. Az alumíniumkohászat, a zománcgyártás, a foszforműtrágya-gyártás, a tégla- és cserépipar fluor-, ill. fluoridemissziója jelentős. Kén-dioxid Szén-monoxid Nitrózus gázok Fluor 13

14 1. témakör. A környezetvédelem alapjai Szilárd légszennyezők A szilárd szennyezők különféle szemcseméretű és összetételű porok formájában kerülnek a légtérbe. Különösen a nehezen ülepedő, kis szemcseméretű porok károsak. A por-szennyeződések egy része kémiailag közömbös, de ismeretesek toxikus porok is (pl. növényvédő szerek, kipufogógázok ólomtartalma stb.). A porszennyezők sokszor felerősítik más szennyezőanyagok hatását azáltal, hogy felületükön adszorpcióval megkötik azokat. A szilárd szennyezők a tüzelésből (korom, pernye), a kohászatból, a mezőgazdasági tevékenységből, a közlekedésből erednek. Fontos légszennyezők a különböző eredetű szénhidrogének is. Az egyes légszennyeződések eredetét és mennyiségét mutatja a 2. táblázat. Levegőszennyezések a levegőbe kerülő ártalmas anyagok és forrásaik Szennyezőcsoport Szilárd + aeroszol Gáz + gőz A felhasznált anyagból a szennyezőanyag %-a Fosszilis tüzelőanyag elégetése por, füst, pernye SO x NO, CO, CO 2 0,05-40 Járműmotorok füst (olajfüst) NO x, CO, savgőzök 4-7 szén-hidrogénre Petrolkémia köd, füst SO x, H 2 S, NH 3 szénhidrogének merkaptánok 0,25-1,5 Vegyipar Kohászat, fémipar Ásványipar, őrlők Szénbányászat, szénipar pára, köd, füst, szervetlen és szerves sók por, füst, ércpor, homok por, korom, pernye, szilikátok por, korom, pernye Mezőgazdaság és por, köd élelmiszeripar Forrás: BEDE és GÁCS (1980) SO x, CO, NH 3 szerves és szervetlen savak SO 2, CO fluoridok, szerves anyagok - 0,5-2 SO 2, CO - fluoridok, kátrány, fenol, SO 2, H 2 S szénhidrogének Szerves anyagok, NH 3, bűzös anyagok - 0,25-1 Szmog Londoni típusú szmog Los angelesi típusú szmog Légköri inverzió A különféle szennyezőanyagok a légkörben természetesen együttesen fejtik ki hatásukat. A szennyezőanyagok kedvezőtlen meteorológiai viszonyok között nagyon feldúsulhatnak egyes területeken és komplex légszennyeződésként szmog alakulhat ki. A szmognak két alaptípusa ismeretes, a londoni vagy redukáló típusú szmog általában hűvösebb időben, kora reggel alakul ki, és a kén-dioxid, szén-monoxid, szilárd szennyezők stb. magas koncentrációja jellemzi. A los angelesi vagy oxidáló típusú szmog melegben, intenzív sugárzáskor jön létre, és oxidáló hatású anyagok, valamint ezek átalakulási termékei a fontosabb alkotói. Különösen veszélyesek a légköri reakciókban az illékony szerves vegyületekből a nitrogén-oxidok, illetve az ózon hatására képződő vegyületek az úgynevezett peroxi-acetilnitrátok (PAN), amelyek rákkeltő hatásúak. A szmog kialakulásában igen jelentős a szerepe a légköri inverziónak. Amint a korábbiakban láttuk, a konvekció elősegíti a szennyező anyagok 14

15 1. tanulási egység hígulását a légkörben. Amennyiben azonban a légkör tele van szennyező anyagokkal, a légkör méteres rétegében kialakulhat egy relatíve melegebb réteg, amelyik akadályozza a felfelé szálló légáramlást. Ez a fordított légrétegződés az inverzió, amely a szmog előidézője. A londoni szmognál az inverzió az alacsonyabb, míg a los-angelesi szmognál a magasabb rétegekben alakul ki. A szmog erőteljesen igénybe veszi az emberi egészséget, ezért indokolt a szmoghelyzetek elleni társadalmi tiltakozás. A sűrűn lakott nagyvárosokban szmogriadó terveket dolgoznak ki, amelyek előírják azokat a korlátozó intézkedéseket, amelyekkel a szmog kialakulása, illetve következményei enyhíthetők. A szmogriadó elrendelését általában az egészségügyi határértékek tartós (több órán át tartó) túllépéséhez kötik. A korlátozó intézkedések kiterjedhetnek a közlekedési korlátozásokon túl egyes üzemek energia-felhasználásának, illetve bizonyos energiahordozók felhasználáának a korlátozására. Miután a korlátozó intézkedések igen súlyos kihatásúak, és a levegőminőség javulására elenyésző a hatásuk, érthető, hogy a hatóságok óvakodnak a szmogriadó elrendelésétől, még olyankor is, amikor pedig a helyzet katasztrofális. A légszennyezési modellek ugyanis azt bizonyítják, hogy a szmoghelyzet javulását nem a szmogriadótól, hanem az időjárás megváltozásától remélhetjük. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne kellene intézkedéseket tenni a szmog ellen, de ezeknek a megelőzésre és nem a már kialakult szmoghelyzet felszámolására kell irányulni. Szmogriadó A légkör, mint szennyezőanyag-befogadó Az, hogy a légkörbe juttatott szennyező anyag milyen mértékű károsodást okoz, alapvetően a légkör szennyezőanyag-befogadó kapacitásán múlik. A légkör szennyezőanyag-befogadó kapacitása függ: az adott szennyezőanyag típusból a vizsgált körzetben milyenek a megengedett szennyezőanyag-koncentrációk (immisszió normák). Ezek az értékek országonként, sőt sokszor azon belül körzetenként is változnak, attól függően, hogy az adott terület milyen mértékű védelmet igényel (pl. védett területeknél szigorúbbak a határértékek). Az immisszió normák megállapítása igen nagy körültekintést igényel, mindkét irányú túlzás súlyos károkat egyik ökológiai, a másik gazdasági értelemben okozhat, a szennyezőanyagok légtérből való távozási sebességétől. Ezt döntően meteorológiai tényezők határozzák meg (vízszintes szélmozgások, a levegő hőmérsékleti rétegeződése, csapadékviszonyok stb.), a szennyezőanyag-kibocsátásnak attól a mennyiségétől, ami az adott légtérben egységnyivel emeli a szennyezőanyag koncentrációját. Ezt az adott területen szennyeződést okozók száma és emissziója határozza meg. Légkör szennyezőanyagbefogadó kapacitása Immisszió norma 15

16 1. témakör. A környezetvédelem alapjai A levegőszennyeződés csökkentésének, elkerülésének lehetőségei Aktív védelem Passzív védelem A levegőszennyeződések megszüntetésének műszaki feltételei adottak. Miként más szennyeződéseknél, itt is az a célravezető és egyúttal költséghatékony, ha megakadályozzuk a szennyeződés keletkezését. A másik lehetőség, hogy a már keletkezett szennyező anyagot nem engedjük a légkörbe jutni. Ezeknek az aktív levegőtisztítási módszereknek a lényege magának az emissziónak a csökkentése. Míg azonban az első esetben ezt technológiai korszerűsítéssel, rendszerint költségkímélő módon érhetjük el, az utóbbi általában ún. csővégi (end of pipe) a meglévő technológia mellé telepített és ezért a fajlagos költségeket illetően drága megoldás. Ráadásul a csővégi technológiák rendszerint nem megszüntetik a szennyezési problémát, hanem csak transzformálják a szennyezést. A légszennyező anyagokat például mésztejben elnyeletve, a talajt vagy a vizet szennyező vegyületeket kapunk. A szennyezés-csökkentés passzív módszerei nem az emissziót csökkentik, hanem különböző módszerekkel próbálják a szennyeződések koncentrációját az immissziós normák szintje alatt tartani. Természetesen az aktív és passzív módszerek élesen nem különülnek el. Az aktív védelem, a szennyező anyagok keletkezésének megakadályozását jelenti. A nagymértékben környezetszennyező technológiák helyettesíthetők kedvezőbbekkel. A benzin kompresszió-tűrését pl. ólom-tetraetil helyett reformálással is lehet javítani, és ezáltal az ólomszennyezés csökkenthető. Ha a fűtést pl. a hagyományos széntüzelés helyett a gáztüzelés váltja fel, vagy a porszéntüzelésű központi fűtőerőművek látják el hőenergiával a lakásokat, a légszennyezési helyzet javul. Jelentős eredmények érhetők el a légszennyezést okozó berendezések jó beszabályozásával és gondos üzemeltetésével. Gondoljunk pl. a motorokra, gépkocsikra stb. A káros emissziók kiküszöbölhetők zárt rendszerű, hulladékmentes technológiák alkalmazásával, pl. a korábban bűzt terjesztő szemétszállítás zárt rendszerű megoldásával. A keletkezett szennyezőanyagok lekötése, visszanyerése az egyik kiemelt feladat. A szennyező anyagok keletkezése sokszor nem kerülhető el, de kémiai és fizikai módszerekkel megakadályozható kibocsátásuk. Bűzhatású anyagok adszorpcióval, a kén-dioxid abszorpcióval, a porszennyezők ciklonokkal, elektrosztatikus, ultrahangos stb. porleválasztókkal, szűrőkkel visszatarthatók. A passzív védelem nem csökkenti a környezetbe kikerülő szennyezőanyag mennyiségét, de jelentősen csökkentheti a szennyezőanyag által kiváltott káros hatásokat. Ha a szennyezőanyagot magasabb kéményen bocsátjuk a légkörbe, az jelentősen felhígulva éri el a felszínt, tehát változatlan emisszió kisebb immissziót és ezáltal kisebb egészségügyi és egyéb következményeket okoz. Ez a módszer nyilván csak körültekintő, céltudatos területfejlesztéssel hozhat eredményt, ui. az adott területet érő emissziók össze- 16

17 1. tanulási egység adódnak. A magas kémények építése tehát amellett, hogy költséges, csak látszateredményeket jelent, a globális szennyeződést nem csökkenti. Közgazdasági értelemben azonban, mint majd látni fogjuk, ezek a megoldások is elfogadhatónak számítanak, amennyiben az immissziót olyan szintre csökkenthetik, amely már nem károsítja a környezet öntisztuló képességét. Az emissziót a zöldsávok telepítése sem csökkenti, de javítva az öntisztulást, így közvetett hatásaiban akár aktív eszköznek is tekinthetjük. Környezetvédelmi szempontból fontos kérdés, hogy milyen természetű a szenynyezést kibocsátó forrás. Furcsa paradoxon, hogy a nagy emissziójú, határozott paraméterű légszennyezést kibocsátók okozzák a szabályozó hatóságoknak a kisebb problémát. Miközben a nagy emissziójú szennyező ökológiai értelemben nyilván veszélyes, hiszen nagyobb az esély arra, hogy a hatására kialakuló immisszió eléri az egészségügyi határértékeket, más oldalról a pontszerű szennyezőknél az okozott kár könnyen mérhető (sőt az alkalmazott technológia és a termelési volumen ismeretében mérés nélkül is számítható) és könnyebb elérni, valamint megoldani a légszennyezés elhárítását is. Ráadásul ezeknél a szennyezéscsökkentés fajlagos költségei a méretgazdaságossági hatás miatt, viszonylag alacsonyak. A szennyezőanyag-immisszió jelentős része (egyes becslések szerint 40 70%-a) nem ilyen pontszerű forrásokból származik, hanem szétszórtan keletkezik, ún. diffúz szennyezőktől (pl. közlekedés, lakások fűtése stb.) ered. A diffúz szennyezők ellenőrzése és a szennyezéscsökkentés megoldása is nehezebb. A sok kis forrás miatt technikai nehézségek is adódnak, de bármely korlátozó intézkedés kikényszerítése is igen költséges. A személygépkocsik szennyezés-kibocsátásának korlátozása például jól szemlélteti a problémát. Az autók beállítása, katalizátorral való felszerelésük, a rendőrség felkészítése az ellenőrzésre jól mutatja az óriási erőfeszítéseket, miközben az eredmények kérdésesek. Az igazi eredményt a nagyvárosok esetében nyilván csak jelentős forgalomkorlátozás hozhatna, hogy mit lehetne elérni, azt jól mutatják a budapesti közlekedési kényszerszünet levegőminőségi rekordjai. A diffúz szennyezők egy speciális csoportja a vonal szennyezők csoportja. Ilyennek tekinthető például egy nagyváros forgalmas útvonala. Diffúz szennyezők Vonal szennyezők 1.4. A vízszennyezés és szennyvizek elhelyezésének problémaköre A Földön a víz igen nagy mennyiségben van jelen. Ha egyenletesen volna elosztva, a Föld felszínén mintegy méter vastag burkot lehetne belőle képezni. Ebből úgy tűnhet, hogy a vízkészletek kimeríthetetlenek, holott valójában a Föld ivóvíz- és iparivíz-készletei végesek. A Föld vízkészletének jelentős része, mintegy 97%-a a tengerekben és óceánokban van jelen, amely magas sótartalma miatt közvetlenül nem alkalmas sem ivóvíz-, sem 17

18 1. témakör. A környezetvédelem alapjai Ivóvízkészlet iparivíz-felhasználásra, még mezőgazdasági célokra sem. A fennmaradó 2 3% ugyan édesvíz, amelynek azonban nagy része jég formájában található meg (3. táblázat, 2. ábra). A Föld vízkészlete Megnevezés A Föld Európa Magyarország ezer km 3 % ezer km 3 km 3 Óceánok és tengerek Sós vizű tavak ,15 0, Sós víz összesen , Sarki jégtakarók és gleccserek Vízfolyások Édesvizű tavak ,207 0,000 0,009-0,80 1,0-2 3 Felszíni víz összesen ,374 1,80 5 Talajvíz Felszín alatti réteg- és mélységi víz ,005 0, Felszín alatti víz , összesen Vízpára a légkörben 13 0, ,27 24 Édesvíz összesen , , ,4 Teljes vízkészlet ,0 609, ,4 Forrás: MOSER és PÁLMAI (1992) A Föld vízkészlete sósvíz 97% édesvíz 3% Édesvíz hó és jég 79% talajvíz 20% felszíni vizek 1% Felszíni vizek tavak 52% légnedvesség 8% talajnedvesség 38% folyók 1% élőlények víztartalma 1% A Föld vízkészleteinek megoszlása az óceánok és a szárazföld között 18

19 1. tanulási egység Közvetlen ivóvíz-kitermelésre a Földön föllelhető összes víznek alig 0,307%-a alkalmas, és ebben már benne vannak a kitermelhető felszíni vizek, a folyók, a tavak édesvizei, de még a felső rétegvizek is. A lakosság életmódjának nagymértékű változása magával hozta a vízigény gyors ütemű növekedését is. Az embernek naponta átlagban 1,2 1,5 dm 3 vízre van szüksége a szervezetében lezajló anyagcsere folyamatokhoz. Természetesen ennél lényegesen nagyobb a napi vízfogyasztás, amely jelenleg egy városi embernél dm 3 vizet tesz ki. A víz a termelés szempontjából is alapvető jelentőségű, ahol alap- és segédanyagként, ill. szállítóközegként szerepelhet. A gazdaságon belül az ipar az egyik legnagyobb vízfelhasználó; az egyes iparágak közül a villamosenergia-iparnak van a legtöbb vízre szüksége, mindenekelőtt hűtési célokra (4. táblázat). A magyar ipar vízfelhasználása Ipari vízfelhasználás Iparágak Hűtővízigény Technológiai vízigény Üzemi ivó-, fürdő- és egyéb nem ipari jellegű vízigény 1000 m 3 /nap Villamosenergia Szerves és szervetlen kémia Vaskohászat Papíripar Cukoripar Szénbányászat Kőolajipar A többi iparág Ipar összesen Forrás: MOSER és PÁLMAI (1992) A víz körforgása a Földön milliárd m 3 egységekben naponta. Forrás: MOSER és PÁLMAI (1992) 19

20 1. témakör. A környezetvédelem alapjai Víz körforgása Magyarország vízkészlete A víz a természetben körforgásban van, amit a Nap sugárzó energiája tart fenn, amely a vizet elpárologtatja, ami csapadék formájában később újra a felszínre jut. A víz napi körforgását a következő ábra szemlélteti (3. ábra). Egyes becslések szerint a fejlett ipari országok jelenleg 2-3-szor annyi vizet használnak, mint amennyit a természetes vízkörforgás biztosít. Emiatt fokozódó mértékben hasznosítják a rétegvíz-tartalékokat, ami a talajvíz szintjének nem kívánatos csökkenésével jár, de egyre nagyobb mértékben kell a vízhiányt szennyezett felszíni vizek költséges tisztításával is fedezni. Egyes területeken már jelenleg is (pl. Kuvait), de a jövőben szélesebb körűen szükséges a tengervíz sómentesítésében rejlő, ma még nagyon költséges lehetőségek kihasználása is. Magyarország is a vízben szegény országok közé tartozik, miután a természetes körforgásban jóval kevesebb mint 1000 mm/év csapadék jut az ország területére. Az ország felszíni vízkészletének több, mint 90%-a külföldről származik, vizeink alvízi jellegűek, így folyóink vízminőségét és mennyiségét sincs módunk szabályozni. Miközben a vízkészleteink egyelőre képesek fedezni az ország vízigényét, problémát jelent, hogy míg a vízkészletek kb. 85%-a a Duna és 15%-a a Tisza vízrendszeréhez kötődik, addig a felhasználásban az igények 59%-a kötődik a Duna és 41%-a a Tisza vízrendszeréhez, így különösen aszályos időszakokban a Tisza térségében vízellátási gondok jelentkezhetnek A víz szennyeződései Víz szennyeződései A felszíni, ill. rétegvizek a vízgyűjtő területtől függően különböző összetételűek. A vízben található oldott, ill. lebegő szennyeződések a felhasználástól függően lehetnek semlegesek, illetve károsak. A természetben található tiszta vizek is tartalmaznak több-kevesebb idegen anyagot. Vízvédelmi szempontból azok az anyagok minősülnek szennyezőknek, amelyek valamilyen oknál fogva veszélyeztetik a vizek öntisztuló képességét. A szennyezések csoportosításának egyik lehetséges módját mutatja az 5. táblázat. A vízszennyezők csoportosítása és azok káros hatása Szennyezés jellege A szennyezőanyag jellemző káros hatása Fizikai Szín, zavarosság, magas hőmérséklet, lebegő anyag, hab, radioaktivitás Érzékszervi hatás Íz, szag Kémiai Szerves és szervetlen vegyületek Biológiai Patogén baktériumok, vírusok, egyéb mikroorganizmusok (állatok, növények) Forrás: Kerekes (1998) 20

21 1. tanulási egység A vízszennyeződések szempontjából különösen káros a rétegvizek szennyeződése, mivel ezek nehéz hozzáférhetőségük miatt nehezen tisztíthatók. Az egyes szennyezők közül napjainkban egyre nagyobb problémát jelent a vizek, különösen pedig a talajvíz nitráttartalmának növekedése. A - vizek természetes nitráttartalma közel 10 mg NO 3 /dm 3, amelyet különböző tényezők növelhetnek. A talajvízbe a nitrát leggyakrabban a talajon keresztül jut. A talajra kiszórt trágyából (hígtrágya, műtrágya) a nitrát ugyanis ha sem a növények, sem a mikroorganizmusok nem építik be vagy nem denitrifikálják, akkor a talaj mélyebb rétegeibe, így a talajvízhez is eljuthat. Mivel az oxigénben gazdag talajvízben a nitrát nem bomlik le, ezért a talajvízből nyert ivóvíz nitráttartalma is emelkedik. A vizekbe kerülő nitrát a csatornázatlan területeken még a kommunális szennyvizek helytelen kezelésétől és a hulladéklerakó-helyekről történő bemosódásból származhat. A nitráttartalmú vizek különösen a csecsemőkre és terhes anyákra nézve veszélyesek. A vizek nagy nehézfémtartalmának geológiai okai is lehetnek, de ennél sokkal nagyobb mértékű az antropogén eredetű szennyezés, amely az atmoszférából, a talajból kimosódva vagy közvetlenül jut a vizekbe. Kiterjedt technológiai alkalmazásuk révén a következő nehézfémek számítanak potenciálisan jelentős vízszennyezőnek: higany, kadmium, króm, réz, mangán, nikkel, ólom és cink. Toxikus hatásukat fokozza, hogy hajlamosak az élő szervezetekben való felhalmozódásra. A hidroszférában számos nehézfém jelentős akkumulációját mutatták ki a vizek hordalékában, növényzetében és állatvilágában. A nehézfémek közül a higany a legmérgezőbb. Az 1950-es években a japán Minamata-öbölben ütötte fel fejét egy rejtélyes betegség, amelynek több száz halálos áldozata is volt. Utólag kiderült a mina-matá -nak elnevezett betegségről, hogy a táplálékul szolgáló halak és kagylók szervezetében felhalmozódott higany okozta. Ugyancsak nehézfém-szennyezés okozza az itai-itai kór tüneteit is. A növényvédő szerek veszélyessége szintén az élő szervezetekben való akkumulációban rejlik. A természetes biológiai körfolyamat során ez a felhalmozódás a magasabb rendű szervezetben növekszik és nem egyszer veszélyes értéket ér el. A 4. ábra példaként a DDT és származékainak ökoakkumulációs folyamatát szemlélteti. (Látható, hogy a 0,003 ppm kiindulási koncentráció szeres mennyiségű lett a tápláléklánc utolsó tagjánál.) A detergenseket viszonylag nagy mennyiségben használják fel, amelyek túlnyomó része a természetes vizekbe kerül, így lebomlásukban nagy szerepe van a biológiai folyamatoknak. Környezeti kockázatukat tehát a biológiai lebonthatóság határozza meg. A kezdetben alkalmazott ún. kemény detergensek biológiailag nem voltak gyorsan lebonthatók és a vizekben nagy habhegyek képződtek. Ma már csak olyan, ún. lágy detergenseket alkalmazhatnak, amelyek hamar lebomlanak. A detergensek káros hatása egyrészt a habképzésben nyilvánul meg, másrészt csökkentik a Rétegvizek szennyeződése Talajvíz nitráttartalma Víz nehézfémtartalma Növényvédő szerek veszélyessége Detergensek 21

22 1. témakör. A környezetvédelem alapjai fotoszintézist, valamint elősegítik a vizekbe kerülő olajszennyeződések mélyebb rétegekbe jutását. A vízi állatok egyes fajainál pusztulást is okozhatnak. A DDT-nek és derivátumainak ökoakkumulációja a Michigan-tóban Forrás: Wolfgang (1987) Olaj és olajszármazékok Eutrofizáció Foszfátok Az olaj és olajszármazékok a legveszélyesebb szennyezőanyagok közé tartoznak. Részben ipari, részben közlekedési eredetűek, illetve balesetek (pl. hajószerencsétlenségek) során kerülnek a vizekbe. Az olaj úszik a víz felszínén, ott összefüggő hártyát képez, s ezzel elzárja a vizet a levegőtől, lehetetlenné téve annak lélegzését, oxigénfelvételét. Gátolja a fény bejutását, ami a fotoszintézist akadályozza. Az olajszármazékok a víz ízét és szagát is ronthatják. Nehezen eltávolítható szennyeződés. A vizek szennyezése szempontjából fontosak a különböző foszforvegyületek, amelyek mint növényi tápanyagok a vízben élő növények, algák szaporodását segítik elő. Az algák túlszaporodása eutrofizációhoz (elmocsarasodáshoz) vezet, amely napjainkban számos tónál, tározónál komoly gondot okoz. Foszfátokat elsősorban a mosó- és tisztítószerekben alkalmaznak nagy mennyiségben, mégsem csak ezek okolhatók a vizek foszfáttartalmának növekedéséért, hiszen a vizekbe jutó mennyiségnek csak mintegy 1/6-a származik a mosószerek foszfátjaiból. A foszfátok, ill. a foszforvegyületek jelentős része az élettani anyagforgalomból és a műtrágyákból kerül a vizekbe. Csupán az emberi anyagcseréből származó foszfátok is elegendőek az élővizek eutrofizációs folyamatának felgyorsításához, ezért azokat el kell távolítani a szennyvizekből. Érdekes módon esetenként a felszíni vizek lebegő szennyezésének a csökkenése is gyorsíthatja az eutrofizációt azáltal, hogy a napfény mélyebbre hatol a vízben és ezáltal 22

23 1. tanulási egység növeli a fotoszintézist. Ezt a jelenséget tapasztalhatjuk például a Duna felső szakaszán a duzzasztógátak megépítésének nem várt következményeként. A víz hőszennyezését az erőművek és a különféle ipari üzemek (pl. vaskohászat, vasfeldolgozó ipar) hűtővizei okozzák. Napjainkban az energiatermeléssel összefüggésben rohamosan nő a hűtővíz iránti igény. A MW-os atomerőmű pl. napi 5-12 millió m 3 hűtővizet igényel, ha azt akarjuk, hogy a vízhőmérséklet csak 2,5 C-kal növekedjék. (Ez egy kétmilliós város kb napi vízfogyasztása.) A hőmérséklet-terhelés a hőfok növekedését jelenti a bevezetőhely közelében. Mivel a hőmérséklet fontos környezeti tényező, a vízi ökoszisztémára való hatása számottevő: a hőmérséklet-emelkedés a vizek oxigéntartalmát kedvezőtlenül befolyásolja, mivel a hőmérséklet emelkedésével csökken a víz gázoldó képessége, a melegebb vízben felgyorsul a szervezetek anyagcseréje, nő az algatermelés, majd az algák pusztulásakor a nagy sebességű bomlás mind az oldott oxigén mennyiségét csökkentik, a bakteriális egyensúly a hőkedvelő (termofil) baktériumtörzsek felé tolódik el, a melegvízben nagyobb a növényi tápanyagok oldhatósága, a fölmelegedés csökkenti a vizek terhelhetőségét. Mindezek hatására fokozódik az anaerob, rothadási folyamatok valószínűsége, csökken a vizek öntisztuló képessége. A hőfok emelkedésével nő a vizek korrozivitása is. Az öntisztulás egyensúlya és a halak életfeltételeinek veszélyeztetése nélkül nem lehet túllépni a max. 28 C-os középhőmérsékletet, és a fölmelegedés normális esetben a 3 C-ot, szélsőséges esetben az 5 C-ot nem haladhatja meg. Víz hőszennyezése A szennyvizek kezelése, tisztítása A szennyvizek kezelés nélküli befogadóba vezetése igen nagy terhelést jelent a környezet számára. A szennyvíztisztítás elvégzéséhez először a szennyvizeket össze kell gyűjteni. A települési (kommunális) szennyvizeket a házi (háztartások, intézmények, ipari üzemek elfolyó vizei), az ipari (gyárak, üzemek gyártástechnológiáinak vizei), valamint a csapadékvizek alkotják. A szennyvizek összegyűjtését vagy egyedi módon, vagy árkok, illetve csatornarendszerek segítésével valósíthatják meg. Az egyedi gyűjtés szivárgásmentes tartályokban vagy emésztőgödrökben oldható meg, amelyekből az elszállítás szakaszosan történik. Az emésztőgödrök szabálytalan megépítése miatti elszivárgó szennyvizek a talaj-, ill. rétegvizeket szennyezik. Korszerűbb megoldás a szennyvizek és a csapadékvizek elvezetésének másik módja, a csatornarendszer kiépítése. A városi csatornahálózatok Szennyvizkezelés Szennyvizek összegyűjtése 23

24 1. témakör. A környezetvédelem alapjai Egyesített rendszerű csatorna Elválasztó rendszerű csatorna Közműolló kétfélék aszerint, hogy a szennyvizeket és a csapadékvizeket közös vagy külön hálózaton vezetik el. Közös, zárt csatornában gyűjtik össze a szennyvizeket és a csapadékvizeket az egyesített vagy úsztató rendszerű csatorna esetén. Előnye olcsósága és a nagyobb víztömeg, valamint a vastagabb csatornaszelvények miatti kisebb dugulásveszély. A hálózat tisztítása, fenntartása olcsóbb. Hátránya, hogy a csapadékvízzel hígított, nagytömegű szennyvíz tisztítása drágább, mint tömény szennyvíz esetén. Az elválasztó rendszerű csatorna a szennyvizet és csapadékvizet külön hálózaton vezeti el. Előnye, hogy így a szennyvíz mennyisége kisebb és a tömény szennyvíz tisztítása jobb hatásfokkal valósítható meg. A csapadékvíz egyenesen a befogadóba vezethető. Hátránya, hogy építési és üzemi, fenntartási költségei meghaladják az egyesített rendszerű költségeit, mivel a felszín alatt két csatornahálózat fekszik. Hazánkban a közműolló nyitott, vagyis a lakások jóval nagyobb hányada részesül közműves vízellátásban, mint közműves szennyvízelvezetésben. Ennek oka elsősorban az, hogy ez utóbbi lényegesen költségesebb. Az EU csatlakozásunk hatására jelentős szennyvíztisztító kapacitások épülnek, megkezdődött a közműolló záródása. A közműolló nyílása hazánkban a közműves vízellátásba és a közcsatornába bekötött lakások különbségeként Forrás: Bulla (1989) 24

25 1. tanulási egység A vízszennyezés csökkentésének lehetőségei A vízi környezet védelme szempontjából aktív és passzív beavatkozások különböztethetők meg abban a tekintetben, hogy az eljárás az emissziót csökkenti, vagy csak az immisszió nagyságát mérsékli. Az élővizek tisztaságának megőrzésében a tisztítás, az újrahasznosítás és a visszanyerés kiemelt jelentőségű. A szennyvíztisztítás célja, hogy a szennyvizeknek a befogadóra nézve veszélyes anyagait eltávolítsuk vagy átalakítsuk, illetve hogy megteremtsük az újrafelhasználás minőségi feltételeit. Az ideális az volna, ha minden felhasználó a visszaadott vizet a befogadó természetes vízminőségének megfelelően juttatná vissza. Ennek ma még gazdasági, sőt technikai korlátai is vannak. A mesterséges szennyvíztisztítás három fokozatban történhet, melyek a mechanikai, a biológiai és a kémiai tisztítást foglalják magukban. A mechanikai tisztítás során a durva szennyeződések, az ülepedő anyagok, valamint a lebegő anyagok egy része távolítható el. A jól működő mechanikai tisztítólépcső tehermentesíti a második tisztítási fokozatot, valamint a fölösiszap mennyiségének csökkentésével növeli a szennyvíztisztító telep gazdaságosságát. Ez az elsődleges tisztítás a szennyezőanyagoknak csak mintegy 30-34%-át távolítja el, így különböző szerves és szervetlen kolloidális lebegőanyagok, valamint oldott anyagok maradnak még a szennyvízben. Ezek közül elsősorban a szerves szennyezőanyagok jelentik a legnagyobb problémát, mivel nagymértékben hozzájárulnak a vizek eutrofizációs folyamatának felgyorsításához. A biológiai szennyvíztisztítás során ezen szerves anyagok lebontását mikroorganizmusok végzik. A biológiai tisztítás aerob és anaerob körülmények között mehet végbe aszerint, hogy a közreműködő mikroorganizmusok a tápanyag-lebontó tevékenységükhöz igényelnek-e oxigént vagy sem. A kommunális és ipari szennyvizek kezelésének jelenleg az aerob tisztítás a legelterjedtebb módszere, de különösen a nagy szervesanyag-terhelésű szennyvizek esetén egyre inkább felmerül az anaerob tisztítás szükségessége is, mivel az előbbinek a nagy oxigénbevitel miatt igen jelentős az energiaigénye. A biológiai szennyvíztisztítás legfontosabb eredménye, hogy hatására a BOI (biológiai oxigén igény) jelentősen csökkenthető és ezzel a víz oldott oxigén koncentrációja elérheti a magasabb rendű élő szervezetek, pl. a halak számára szükséges értéket. A biológiai módszereket csoportosíthatjuk a tisztítás hatásfoka alapján is: teljes tisztítás esetén a szerves anyagok eltávolítási hatásfoka 90 % feletti, a részleges tisztítás ennél kisebb hatásfokú, így még a második tisztítási fokozaton átjutott szennyvíz is tartalmaz sok növényi tápanyagot és egyéb oldott anyagokat. Ezért ma már a biológiailag tisztított szennyvizeket sem engedik pl. a Balatonba vezetni. Vízi környezet védelme Szennyvíztisztítás célja Mesterséges szennyvíztisztítás Mechanikai szennyvíztisztítás Biológiai szennyvíztisztítás BOI Biológiai oxigén igény 25

26 1. témakör. A környezetvédelem alapjai Kémiai szennyvíztisztítás KOI Kémiai oxigén igény Szennyvíztisztító kapacitás Szennyvíziszap kezelése A felszíni vizeket az utóbbi időben egyre több mikro szennyezőanyag és növényi tápanyag terheli. Ezeknek az anyagoknak a kívánt mértékű eltávolítására kifejlesztett eljárások alkotják a harmadik fokozatot, a kémiai tisztítást. A vegyszeres kezelést vagy a biológiai tisztítás előtt, vagy az után lehet alkalmazni. Ha a szennyvízben toxikus anyagok fordulnak elő, akkor célszerű a biológiai tisztítás előtt elvégezni, különben azok gátolhatják a mikroorganizmusok működését. Azt, hogy a biológiai tisztítást megelőzően szükség van-e kémiai tisztításra, a KOI (kémiai oxigén igény) és a BOI összehasonlításával döntik el. Ha a természetes vízi fauna működését és így a víz öntisztuló képességét akadályozó pl. toxikus anyagok vannak a vízben, akkor a KOI magasabb szervesanyag-koncentrációt jelezhet, mint a BOI. Ez esetben a biológiai tisztítást a víz toxicitásának kémiai úton történő csökkentése kell, hogy megelőzze. Egyébként a kémiai vagy harmadlagos tisztítást csak indokolt esetben végzik el, mivel a legköltségesebb eljárás. A kémiai vízkezelés célja esetenként nem a szennyezések ártalmatlanítása, hanem a speciális célokra alkalmas (például kazántápvíz) vízminőség előállítása. A kémiai kezeléssel általában a víz vas- és mangántartalmát, illetve keménységét szokás csökkenteni. Egyes esetekben a rétegvíz természetes körülmények között olyan anyagokkal lehet szennyezett (pl. arzén), amely miatt ivóvízként nem használható. Ez esetben szintén kémiai beavatkozással teszik a vizet ihatóvá. A természetes vizek védelme érdekében a szennyvíztisztítók számát és teljesítményét is növelni kell, hiszen jelenleg a világon évente kb. 500 milliárd m 3 tisztítatlan szennyvizet bocsátanak az élővizekbe. Hazai vizeink legnagyobb terhelője is a tisztítatlan szennyvíz. A szükséges szennyvíztisztító kapacitások kiszámításánál természetesen figyelembe kell venni, hogy a növekvő vízdíjak következtében a vízfelhasználás és így a fajlagos szennyvízkibocsátás is csökken. Emiatt Nyugat-Európa néhány országában már az a jellemző, hogy jelentős szennyvíztisztító kapacitások állnak kihasználatlanul. A vízdíjak növelésére és a környezetvédelmi szabályozásra a vízfelhasználás egy darabig meglehetősen rugalmasan reagál. A szennyvíztisztítás fontos eleme a keletkezett iszap kezelése. Az iszap kezelésének, ill. ártalmatlanításának megvalósításához szükséges technológiai költségek a szennyvíztisztító berendezés üzemeltetési költségeinek mintegy 30%-át tehetik ki. A szennyvíziszap elhelyezésének egyik módja a mezőgazdasági hasznosítás, melynek során az iszappal szemben támasztott követelmények a következők: alacsony szennyezőanyag-tartalom (pl. nehézfémek); állandó összetétel; nagy tápanyagtartalom; megfelelő kihordhatóság; csíramentesség. Amennyiben a szennyvíziszapot a nehézfémtartalom, a magas szállítási költségek miatt, illetve vevő hiányában a mezőgazdaságban nem lehet értékesíteni, úgy az iszapot hulladéklerakó helyen történő elhelyezéssel vagy égetéssel lehet ártalmatlanítani. A végleges tárolás szempontjából az iszap szárazanyag-tartalma jelentős: környezetvédelmi 26

27 1. tanulási egység okokból jelenleg a víztelenítés után az iszap szárazanyag-tartalmának el kell érnie a 30%-ot, a cél azonban a legalább 50% szárazanyagot tartalmazó iszap lerakása. A szennyvíztisztítás folyamatát mutatja be a 6. ábra. A szennyvíztisztítás folyamatának elvi rajza Vízszennyezés csökkentésének módszerei A vízszennyezés csökkentésének módszerei Az aktív védelem másik fontos szerepet betöltő módja az újrafelhasználás, ami a vízkibocsátás egy részének vagy teljes mennyiségének az első használatával azonos vagy más célú újrahasznosítását jelenti. Ez a módszer egyrészt a szennyvízbevezetések számát és a szennyezőanyagterhelés nagyságát, másrészt a vízkivételek számát és mennyiségét csökkenti. Az újrafelhasználás elsősorban az ipari vízellátás, valamint különféle mezőgazdasági vízhasználatok vízigényét elégíti ki, esetleges tisztítási eljárások közbeiktatásával. Mivel a környezeti ártalmak nagy részét az ipar okozza, ezért a környezetvédelem egyik fontos feladata, hogy a termelési technológiák továbbfejlesztésével, változtatásával csökkentsék a szennyező- Újrafelhasználás 27

28 1. témakör. A környezetvédelem alapjai anyag-kibocsátást. Az üzemi vízgazdálkodásban a vízvisszaforgatás megoldásával a frissvíz-igény nagymértékben lecsökkenthető. A legfontosabb és leglényegesebb módszer a szennyvizek mennyiségének csökkentésére az új, környezetkímélő technológiák bevezetése, amelyeknél a termelés során hulladékok, szennyezések egyáltalán nem keletkeznek, vagy azok a keletkezés helyén jól elkülöníthetők, esetleg felhasználhatók (7. ábra). A passzív módszerek közül a szennyvizek szétszórását, a befogadóktól való távoltartását (szennyvíztározás) és a hígítást alkalmazzák leggyakrabban. Ezek az eljárások azonban a kibocsátott szennyezőanyag mennyiségét nem csökkentik, csak a befogadók viszonylagos tehermentesítését szolgálják, ezért lehetőség szerint valamely aktív módot kell alkalmazni A szennyvizek elhelyezése Befogadó közeg Öntisztulási folyamat A tisztított vagy tisztítatlan szennyvizek felszíni vizekben vagy a talajban helyezhetők el véglegesen, amely közegeket befogadóknak nevezzük. A szennyvizek befogadására alkalmas közeg szempontjából legfontosabb annak öntisztuló képessége. Az öntisztulási folyamat során a vízben lejátszódó biológiai és vegyi folyamatok, valamint a fotoszintézis segítségével a befogadóba jutó szenynyezőanyagok lebomlanak, semlegesítődnek. Ezekhez a folyamatokhoz oxigénre van szükség, ezért a lebomlás során felborulhat a befogadó oxigénháztartása. A szennyvíz szervesanyag-tartalma ugyanis kitűnő táptalajt biztosít a mikroorganizmusok számára, melyek a kedvező életkörülmények között rendkívüli gyorsasággal elszaporodnak. Anyagcseréjükhöz a vízben oldott oxigént hasznosítják, ezért csökken a víz O 2 tartalma. Ha a befogadó öntisztulásra képes, akkor a vízben élő mikro- (pl. papucsállatkák, kerekesférgek stb.) és makroszervezetek (pl. rákok, halak) a szennyezőanyagokat felélik és így a vizet tisztítják (Benedek és Litheráthy, 1979). Az elhasznált oxigén a víz keveredése, hullámzása révén pótlódhat a légkörből. Ha olyan mennyiségű szennyvizet juttatunk a befogadóba, melynek lebontásához a víz oxigéntartalma nem elegendő, oxigénhiányos állapot jöhet létre, melynek tartóssá válása esetén először a magasabbrendű élőlények, pl. halak pusztulnak el, (ezek az élőlények minimum 3-4 mg/dm 3 O 2 -t igényelnek), ezzel is növelve a víz szervesanyag-tartalmát. Az anaerob körülmények közötti bomlás káros anyagok képződésével jár; mindezek meggyorsítják az eutrofizáció folyamatát, mely előbb-utóbb a víz elöregedéséhez vezet. Mivel a felszíni vizek közül a tavak öntisztuló képessége csekély és eutrofizációs hajlama is nagy, ezért szennyvíz elhelyezésére a folyók és a tengerek alkalmasabbak. A befogadó terhelhetősége függ a befogadó vízhozamától, a szennyezőanyagok fajtájától, mennyiségétől, a víz oxigénellátottságától, hőmérsékletétől, a vízgyűjtő terület állapotától stb. 28

29 1. tanulási egység A szennyvizek folyóba vezetése esetén nem szabad figyelmen kívül hagyni a vízhozam-ingadozásokat sem, mivel pl. a nyári kis vízállás esetén egy ugyanolyan szennyvíz-emisszió súlyosabb károkat okoz, mint nagy vízhozam esetén. Következésképpen a szennyvízbefogadók vízminőségét folyamatosan ellenőrizni kell. A talajba nyers, tisztítatlan szennyvizet juttatni nem szabad, csak ülepítéssel, mechanikailag vagy biológiailag tisztított szennyvizet. A szennyvíz talajfelszínen történő elhelyezése a gyakorlatban öntözési célokat szolgál, mely két szempontból igen lényeges: Egyrészt csökkenti a vizek elszennyeződését újrafelhasználás útján. Egy lényegesen olcsóbb szennyvíztisztítással alacsonyabb minőségi követelményű vízigényeket elégítünk ki, ugyanakkor a vízbefogadókat tehermentesítjük. Nem elhanyagolható szempont, hogy a szennyvízöntözéssel az egyébként veszendőbe menő tápanyagok hasznosítása is megtörténik. A szennyvizek talajban történő elhelyezése során figyelembe kell venni annak vízvezető, vízáteresztő képességét és víztelenítési lehetőségeit. Tapasztalatok szerint a szennyvízöntözés laza, humuszos talajon kedvező. A kötött, agyagos talajok kevésbé alkalmasak erre a célra, mivel hamar levegőtlenné válnak, s így sem a gazdaságos növénytermesztés, sem a megkívánt tisztítás nem érvényesül. A szennyvíz talajba helyezését számos egyéb tényező is befolyásolja, mint pl. a talajvízszint. A szennyvíz csak meghatározott növénykultúrák öntözésére alkalmas. A szennyvízöntözés vízkészlet-gazdálkodási, vízminőségvédelmi, mező- és erdőgazdálkodási, sőt esetenként energiagazdálkodási előnyei vitathatatlanok. Hazánkban mégis igen korlátozottan alkalmazzák a szennyvizek ilyen irányú elhelyezését, ami elsősorban az öntözővízzel szemben támasztott magas minőségi követelményekkel magyarázható. Szennyvizek folyóba vezetése Szennyvízek talajfelszíni elhelyezése Szennyvizek talajban való elhelyezése * * * 29

30 1. témakör. A környezetvédelem alapjai 2. tanulási egység Talaj Talajpusztulás Erózió Defláció 1.5. A talajjal összefüggő környezeti problémák A talaj a földkéreg legfelső, laza, szilárd, termékeny rétege, amelyet a növények gyökérzete és a mikroorganizmusok együttes tevékenysége hozott létre a kőzetek és elhalt szerves maradékok anyagából. A talaj tehát az élő és az élettelen természet szimbiózisának az eredménye, élő anyag, amely az ökológiai rendszer fenntartásának fontos tényezője. A talaj helyhez kötött, ennek következtében nehezebben távoznak belőle a szennyezőanyagok, mint a levegőből vagy vízből. A környezetvédelemnek a talajjal kapcsolatban nemcsak a káros anyag- és energia-áramoktól való megvédése a feladata, hanem a talaj termékenységének, természetes életfolyamatainak a megőrzése is. A talajok pusztulása természeti hatásokra is bekövetkezik. A talaj termőképessége a talajrétegben felülről lefelé haladva csökken. A víz, ill. a szél ezt a felső talajréteget lemoshatja, ha nem védi megfelelő növénytakaró. A vízmozgások okozta erózió és a szélmozgások okozta defláció jelentős károkat okoz, ellenük legjobban a jó talajvédő hatású mezőgazdasági kultúrákkal (pl. évelő növények, erdők) védekezhetünk. Az ember természetátalakító tevékenysége jelentős hatással van a talajok pusztulására. Az erdőégetések, a vízduzzasztók miatti vízszintemelkedések sivatagosodáshoz, ill. szikesedéshez vezettek sok esetben. A települések és utak építése óriási földterületeket vont el a mezőgazdasági műveléstől, miközben az élelmiszertermelést fokozandó a hektáronkénti termésátlagokat kemikáliák alkalmazásával növelni kellett. Sokszor a helytelen szemlélet, a talaj életfolyamatainak nem kellő ismerete váltott ki talajpusztulást. A következőkben néhány, a talajt terhelő, a termeléssel összefüggő hatást tekintünk át A talajt terhelő hatások: ipari eredetű emissziók hatásai Talajterhelések A légkörből a szennyező gázok a csapadékokkal nagyrészt a talajba mosódnak. A kén-dioxid, a nitrogén-oxidok a talajba mosódva a talajok elsavanyodását eredményezik, különösen mészben szegény talajokban. A savanyú talajokból a növények kevésbé tudják felvenni a tápanyagokat. Az ipar a talaj termékenységét rontó porszennyezőkkel is jelentősen terheli a talajt, gondoljunk csak a fűtés, vagy a cementgyárak porára. Alumíniumkohók körzetében jelentős a talajok fluorszennyezettsége is. A közlekedés környezetkárosító hatása a közlekedési pályák által elfoglalt termőterületek mellett a kipufogó gázok alkotórészeivel, kőolaj származékokkal szennyezik a talajt. Súlyosak az utak sózása miatti környezeti károk is. A hulladékok környezeti hatásait jelentőségük miatt külön tárgyaljuk. 30

31 2. tanulási egység A mezőgazdasági tevékenység hatása a talajra Az emberiséget fenyegető élelemhiány leküzdése érdekében a mezőgazdaság a világon mindenütt a belterjes gazdálkodás irányába haladt, aminek következtében a környezetre káros hatások is intenzívebben jelentkeznek. A mezőgazdasági termelés részben a kemikáliák szakszerűtlen alkalmazásával, a technológiai fegyelem megsértésével, részben pedig a veszélyes hulladékaival terheli a környezetet. A mezőgazdaság kemizálásának hatásai, a vegyszerek használata a mezőgazdaságban elsősorban két területen: a talajerő-gazdálkodásban és a növényvédelemben terjedt el. A talajerő-gazdálkodásban az 1960-as évek végétől Magyarországon is a szerves trágya használatának jelentős visszaszorulása mellett rohamosan előretört a műtrágyák alkalmazása. A műtrágya ára viszonylag alacsony volt, és mivel a műtrágyák nemcsak pótolják a talajból elvont növényi tápanyagokat, mint a szerves trágyák, hanem növelik is azok mennyiségét, a terméshozam ugrásszerű növekedését eredményezik. A műtrágyák használata jól gépesíthető, csökkenti az élőmunka-igényt, a műtrágya hatására a termésnövekedés közvetlenül az adott évben jelentkezhet. A tapasztalat azt mutatja, hogy a műtrágya-felhasználás olcsósága elsősorban a talajtermékenység hosszú távú kedvezőtlen alakulása és egyéb környezeti hatásai miatt csak időleges. A szakszerű műtrágyázás környezeti hatását tekintve kedvező lehet: A műtrágyák következtében növekszik a zöld növényi produkció. Ez a természeti feltételek jobb kihasználását jelenti, amely a környezet energia- és anyagforrásaival való ésszerű gazdálkodást segíti. A nagyobb zöldtömeg által létrehozott nagyobb asszimilációs felület a légkör széndioxid-tartalmát csökkenti és növeli az oxigéntartalmát. Mivel az iparosítás, közlekedés és urbanizáció hatására növekszik a levegő szennyezettsége, jelentős szerepet kap a levegő tisztán tartásában a növényzet. A vízhasznosulás-vizsgálatok azt az összefüggést tárták fel, hogy minél kedvezőbb a növény tápanyagellátása, annál kevesebb vizet használ el egységnyi szárazanyag előállításához. Mezőgazdaság kemizálásának hatásai Műtrágyázás környezeti hatásai A 8. ábrán jól látható, hogy a növénytermesztés és a nagyüzemi állattartás szétválasztása megtörte az üzemen belüli anyagkörfogást (1). A következmény: költséges tápanyag-visszapótlás és környezetszennyezés a hasznot hajtó újrahasznosítás (2) helyett. A túlzott, esetleg szakszerűtlen (a talaj szerkezetét, tápanyagkészletét, a termesztett kultúra tápanyagigényét figyelembe nem vevő) műtrágyázás környezeti hatása, különösen hosszú távon nagyon kedvezőtlen: 31

32 1. témakör. A környezetvédelem alapjai A környezetre elsősorban a talajból kimosódott és a talajvízbe vándorló nitrogén hat károsan, egyrészt a felszíni vizek eutrofizálását okozva, másrészt a kutak és az ivóvíz nitráttartalmát növelve. Szerves anyag hiányában a talajok egyre szegényedő kolloid komplexumába kötődni nem tudó foszfor- és kálium-műtrágyák hatóanyagainak növények által fel nem vett része is kilúgozódik, vándorol a talajvizekkel, szennyezi a kutakat, folyókat, tavakat. A nagy adagú műtrágyázás a kalcium kilúgozásának fokozásával a talaj elsavanyodásához vezethet hosszabb távon, egyúttal megrövidíti a meszezett talajoknál a talajjavítás tartamhatását. Műtrágyázás hatására a növények beltartalmában, minőségében kedvezőtlen hatások is jelentkezhetnek, pl. a spenótban megnő a nitráttartalom. Nagy adagú, vagy egyoldalú műtrágya-használat kedvezőtlenül hat a talaj mikroelem-tartalmára is. Műtrágyázott területeken a gyomnövények is jobban fejlődnek, emiatt intenzívebbé és gyakoribbá válik a mechanikus növényápolás, ill. a kémiai növényvédelem. A nagymértékű szakosítás következményei Forrás: Kerekes (1998) 32

33 2. tanulási egység Mindezeken túl ki kell emelni, hogy a környezetre erősen negatív hatást az egyoldalú a szerves trágyázást mellőző műtrágyázás teszi. A szerves hulladékok mezőgazdasági hasznosításának visszaszorulása erősen kifogásolható. A szerves hulladékok tárolása, elhelyezése nem megoldott és nagy mennyiségben felszaporodva ellenőrizhetetlen mozgásuk révén erősen szennyezik a környezetet. A növényeket napjainkig éltető hulladékokból tehát elsőrendű környezetszennyező anyagokat csináltunk és a szennyezés okozta kár létrejöttének már a mérséklése is óriási pénzeket emészt fel. Mindezeken a negatív hatásokon túl, az egyoldalú műtrágya-felhasználás gazdaságossága azáltal is csökken, hogy humuszanyagok hiányában romlik a műtrágyák hasznosulása. A kemikáliák másik nagy alkalmazási területe a növényvédelem. A világ mezőgazdasági termelésének 35 %-át elpusztítják különböző kártevők. A kártevők elleni biztonságos védekezés, valamint a kevesebb élőmunkát igénylő növénytermesztés kialakításának igénye elengedhetetlenné tette a peszticidek, azaz a kártevő rovarok, növényi betegségek és gyomok leküzdésére használt vegyszerek szélesebb körű alkalmazását. A peszticidek használata előnyei mellett jelentős veszélyeket is rejt magában. Egyrészt ezek a vegyszerek szennyezik a termőtalajt, kimosódva pedig a felszíni és felszín alatti vizeket. Igazi veszélyességük azonban nem e szennyező hatásokban rejlik, hanem abban, hogy felbomlással fenyegetik a világ ökorendszerének egyensúlyát. Ez azt jelenti, hogy adott ökoszisztémán belül a peszticidek alkalmazásával nemcsak a kártevőket, vagy kórokozókat pusztítják el, hanem más élőlényekre is kedvezőtlenül hatnak. Megbontják a táplálékláncot, ezért olyan állat- és növényfajok is elpusztulnak a közvetett hatás miatt, amelyek az ember számára hasznosak. Más fajok viszont a felbomlott biológiai rendszer következtében gyorsan elszaporodnak, ami további nemkívánatos következményekkel jár. A peszticidek környezetkárosító hatását fokozza, hogy a nehezen bomló kémiai anyagok mechanikai (szél-vízerózió) vagy biológiai (tápláléklánc) úton elkerülnek eredeti felhasználási helyükről és egy újabb ökológiai rendszerben felhalmozódnak, ott károsítanak váratlanul, vagy fejtenek ki közvetlen vagy közvetett toxikus hatást az emberre. A felhasználás módja, formája a vegyi anyagok természete tekintetében jelentősen módosult már az eddigiekben is, a nem várt másodlagos környezeti hatások miatt, és további jelentős módosítás a jövőben is elengedhetetlen. A növényvédő szerekkel szemben támasztott legfontosabb követelmény, hogy szelektívek legyenek. A korszerű készítmények az élőlények csupán szűkebb csoportjára mérgezőek, a táplálékláncnak csak rövidebb szakaszait veszélyeztetik, ugyanakkor megkímélik a hasznos, vagy közömbös élőlényeket. Másrészről igen fontos követelmény, hogy a természetben könnyen és gyorsan bomló vegyületek legyenek, amelyek hamar elvesztik toxicitásukat bomlásuk következtében. Szerves hulladékok Peszticidek használata 33

34 1. témakör. A környezetvédelem alapjai Integrált növényvédelem Jelentős módosítást jelent a mennyiségi csökkentésre való törekvés is. Azaz totális pusztítás helyett elegendő olyan mértékben korlátozni a kártevők, kórokozók és gyomok szaporodását, hogy az a veszélyességi szint fölé ne emelkedjék. Az optimális peszticid-dózis megállapításához a talaj tulajdonságainak, a kártevőknek és az egész adott biocönózis részletes ismerete szükséges. A kémiai és biológiai eljárások együttes alkalmazása, megfelelő összekapcsolása látszik olyan reális lehetőségnek, amely megteremtheti az igények és érdekek megfelelő összhangját a mezőgazdaságban. Az integrált növényvédelem nemcsak a kártevők kiirtására, hanem egyedszámuk mérséklésére, vagy a kártétel megelőzésére törekszik. Továbbá nemcsak a kártevő és növény viszonyát tartja szem előtt, hanem az egész élő közösséget, a biocönózist. Nemcsak támad, de a kártevők természetes ellenségeit védi stb. Nemcsak pusztít, steril egyedek gyártásával csökkenti a kártevők szaporaságát stb Öntözés, gépesítés, intenzív fajták, fejlett technológiák és hatásuk a környezetre Öntözés hatásai Talajművelés hatásai A mezőgazdaság belterjes fejlődésével megnőtt az öntözés szerepe. Az öntözés hatásai a talajtermékenység, talajminőség szempontjából lehetnek kedvezőek (a növények jobb vízellátása, a nedvesség tárolása, intenzívebb tápanyagfeltáródás és tápanyagfelvétel) és kedvezőtlenek (szerkezetleromlás, tápanyagok kilúgozódása, rétiesedés, láposodás, szikesedés). Témánk szempontjából különösen fontos momentum: míg az öntözés kedvező hatásai általában az öntözés évében, addig a káros hatások több évre, hosszabb időszakra változtatják meg a talaj sajátságait. Környezetvédelmi szempontból az öntözés talajra gyakorolt káros hatásait a következőkben foglalhatjuk össze: Tartós öntözés előidézheti a talajszerkezet leromlását, a talaj tömődötté válik, nem jól levegőzik, így csökken a termékenysége, másfelől megnehezíti a talajművelést is. Az öntözéssel megnő a lefelé szivárgó víz mennyisége, ami elősegíti a tápanyagok mélyebb rétegekbe, vagy a talajvízbe való kilúgozását. A kalcium-kilúgozódás hatására nő a talaj savanyúsága, romlik a szerkezete. A sós öntözővíz vagy a felemelkedő sós talajvíz hatására másodlagos sófelhalmozódás és szikesedés jöhet létre, ami szintén jelentősen lerontja a talaj szerkezetét. Hazánkban a másodlagos szikesedés által érintett terület csaknem ha-ra tehető, amelynek fele a tiszalöki öntözőrendszer által érintett területen helyezkedik el. A talajművelés, növényápolás és a betakarítás jórészt gépesített hazai mezőgazdaságunkban. A termőföld termékenységére a talajművelés rendszere is jelentős befolyást gyakorol. A hibás talajművelési eljárás eredményeként tömődötté váló talajok esetében a tápanyagok felvétele 30-50%-ra csökkenhet, ez az adat felhívja a figyelmet a talajművelési rendszer 34

35 2. tanulási egység jelentőségére. Az utóbbi néhány évtizedben a nemesítés elsősorban a magas hozamú intenzív fajták kikísérletezésére törekedett. Az intenzív, nagy hozamot adó kultúrnövényeknek azonban gyakran csökken az eredeti, természetes ellenálló képessége és különösen megsínylenek mindenféle növényi betegséget vagy kártételt. Környezeti szempontból tehát az intenzív fajták fokozottabb igényt támasztanak a növényvédelemmel szemben, ami esetleg több vegyszer használatát teszi szükségessé és ilyen módon hat a környezetre. Csökkenthető ez a káros hatás azonban az integrált növényvédelem célkitűzései közt szereplő ellenállóbb növényfajták felkutatásával. A fejlett technológiák közül az almozás nélküli állattartást emeljük ki, amely a trágya híg formában való képződését eredményezi. A hígtrágya tárolása igen jelentős környezetszennyezési gondokat vet fel. A tárolóhelyen a talajszerkezet eltömődését, elmocsarasodását eredményezi, elszivárgás útján a vízfolyásokat és állóvizeket szennyezi, közegészségügyi veszélyt jelent, bűzt terjeszt stb. Mivel tehát sem megsemmisíteni, sem tárolni nem célszerű, hosszú távon nem is lehetséges, és költséges is, így a hígtrágya elhelyezésére nem kínálkozik jobb mód, mint a mezőgazdasági hasznosítás. Alacsony tápanyagtartalma, kezelésének és kihordásának költséges volta miatt a mezőgazdasági hasznosítás bevezetése igen nagy ellenállásba ütközött a korábbi években. Ma már a korszerű biogáz üzemek világában, a megújuló energiahordozók egyik legperspektivikusabb alapanyag bázisát jelentheti. Hígtrágya tárolása 1.6. A hulladékok keletkezése és környezeti hatásai A hulladékok keletkezése, összetétele Hulladéknak olyan anyagokat és energiákat nevezünk, amelyek a feldolgozás vagy felhasználás során eredeti használati értéküket elvesztették és meghatározott helyeken a termelési vagy fogyasztási folyamatból kiválnak. Hulladéknak nevezhetünk minden olyan anyagot, terméket, amelytől a tulajdonosa költség árán is meg akar válni. Ez utóbbi definíció segít bennünket abban, hogy különbséget tegyünk a hulladék és a másodnyersanyag között. A hulladékokat, keletkezésük alapján, mint később látni fogjuk, célszerű a következőképpen csoportosítani (9. ábra). A termelésben a feldolgozás során értéktelennek minősülő ún. ballaszt anyagok, a termék végleges formájának kialakításakor a munkadarabról leválasztásra kerülő forgács, valamint a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan termékek (selejt) válnak hulladékká. Igen jelentős mennyiségű áru veszíti el eredeti tulajdonságait és kerül a hulladékba a szakszerűtlen árukezelés miatt is. Hulladékok Ballaszt anyagok 35

36 1. témakör. A környezetvédelem alapjai A hulladékok csoportosítása Hulladékok a termelésben és a fogyasztásban Technológiai hulladékok Megmunkálási hulladékok Háztartási szemét Míg a termelésben a hulladékok keletkezése általában káros kísérőjelenség, a fogyasztásban a termék törvényszerűen hulladékká alakul, miközben szükségletet elégít ki. Az anyagi szükségletek kielégítése közben a fogyasztás tárgyai átalakulnak, illetve elhasználódnak, és eredeti használati értéküket fokozatosan (pl. tartós fogyasztási cikkek) vagy egyszeri használattal (pl. élelmiszerek) elvesztik. Aszerint, hogy a hulladék az újratermelés melyik szakaszában keletkezik, a hasznosítási lehetőségei nagyon eltérőek. A termelési folyamatban keletkező ún. technológiai hulladékok közös jellemzője, hogy rendszeresen, viszonylag nagyobb tömegben, koncentráltan jelentkeznek, anyagi összetételük homogén. Gyakori, hogy a technológiai hulladék feldolgozása a keletkezés helyén történik, más esetben vállalatok között szerződéses kapcsolatok szabályozzák a hulladék hasznosítását. A megmunkálási hulladékok a legkiválóbb másodnyersanyagok, ezek újrafeldolgozása igen kis energia-befektetéssel jár. Az alumínium-hulladék nyersanyagként történő felhasználása pl. 95%-os megtakarítást jelent a bauxittal szemben. A fogyasztásban keletkező hulladékra, az ún. szemétre az jellemző, hogy nem koncentráltan keletkezik és vegyileg heterogén anyagok keveréke. A háztartási szemét jellegzetes összetételét mutatja a 6. táblázat néhány nagyvárosban. A szemét fontosabb alkotóinak tömegaránya % Anyag Moszkva Párizs Budapest Alabama (USA) Papír 35,7 37,41 37,0 35,1 Fém 5,8 4,14 3,3 8,1 Textil 4,0 3,05 3,15 1,9 Üveg 6,5 9,10 6,0 8,1 Műanyag 1,3 3,13 5,5 1,1 Forrás: Kerekes (1998) 36

37 2. tanulási egység Jól látható, a hasznosítható anyagok teszik ki a szemét 55-60%-át, tehát a szemét igen koncentrált nyersanyagnak tekinthető. A táblázatban nem közölt részt a széntüzelés salakja, ételhulladékok, bőr- és fahulladékok stb. alkotják. A hulladékok hasznosítására alkalmas különböző műszaki megoldások bizonyos követelményeket támasztanak a szemét összetételét illetően A hulladékok ártalmatlanítása a talaj öntisztulásával A talajban meghatározott talajréteg esetében a bejuttatott hulladék és szennyező anyagok hosszabb idő alatt többnyire lebomlanak. A talaj öntisztulása fizikai-, kémiai és biológiai folyamatokban valósul meg (csíraölő hőhatás, oxidáló, redukáló, közömbösítési, ioncsere, katalitikus és mikrobiológiai folyamatok), amelyekben az oxigénnek és a mikroorganizmusoknak van a legnagyobb szerepük. Ahhoz, hogy ez a folyamat az emberi szervezet számára ne legyen káros, legalább 1,5 m vastag talajszűrő rétegre van szükség, az ivóvíztől való védőtávolságnak pedig legalább m-nek kell lennie. Nagy mennyiségű hulladék öntisztulásánál előfordulhat, hogy a bomlástermékek a mélyebb talajrétegekbe jutnak, vagy ásott kutakat szennyezhetnek. Emiatt a szemét, az állati hullák elhelyezésénél és a feltöltések alkalmazásánál szigorú szabályokat kell érvényesíteni, mivel a talajvíz elszennyeződését és a talajok erős sókoncentráció növekedését eredményezik. Talaj öntisztulása Az ipari és a települési hulladékok kezelése A védekezés legfőbb útja az volna, ha meg lehetne akadályozni azt, hogy a termékek hulladékká alakuljanak és a különböző maradványok visszakerülhetnének a termelési folyamatba. Másrészt nyomatékosan kell felvetni egyes szennyező hulladékokkal járó anyagok gyártásának betiltását, a műanyag csomagoló eszközök korlátozását, vagy rövid idő alatt lebomló változataik gyártásának megoldását. Az ipari és városi szemét (nagyüzemi, konyhai, kórházi, háztartási hulladékok, szennyvíziszap, ürülék stb.) felhalmozódása és a kórokozók elszaporodása miatt fertőzések, járványok keletkezhetnek. Ezek rovarok, rágcsálók elszaporodását is eredményezhetik és bomlástermékeik mind a levegőt, mind a vizeket szennyezhetik. Eltávolításuk higiéniás alapelve: zárt berendezésekben történő gyűjtésük és azonnali elszállításuk (vízöblítéses zárt csatornákkal, hulladékszállító eszközökkel), továbbá olyan végleges elhelyezésük, megsemmisítésük, vagy hasznosításuk, amellyel a környezet szennyeződését és az emberek károsítását megakadályozzák. Ipari és városi szemét 37

38 1. témakör. A környezetvédelem alapjai Városi szemét kezelése A városi szemét kezelésének lépései: a szemét gyűjtése, tárolása (zárt edényekben és tartályokban), amelynél a korszerűbb módszerek elterjedése tapasztalható (szemétgyűjtő tartályok, műanyag zacskók és zsákok, konténerek, lakóházi őrlőberendezések és a szemét vízöblítéses csatornarendszerekben való eltávolítása). Ma még megoldatlan a tartályok tisztítása, fertőtlenítése, karbantartása. szállítása (gépkocsikkal pormentes, vagy félpormentes módszerekkel (pl. kuka ). A szállítás nagykapacitású eszközökben volna kívánatos, amelyek azonban a városokban nem mozgásképesek. Emiatt gyakran áttérnek a kétütemű szállításra, amelynél a gyűjtő szállítógépek tartalmát a városon kívül nagykapacitású tartálykocsikba ürítik, amelyek azt km távolságra szállítják, ami azonban nagyon költséges. Terjednek a hidraulikus berendezésekkel történő tömörítési módszerek is, amelyek a szállítóberendezések kihasználását javítják. a szemét elhelyezése és megsemmisítése a hulladék igen nagy mennyisége miatt nagy gondot jelent. Megelőzően kívánatos a hulladékok lehetőleg gépi módszerekkel való kiválogatása (fém, üveg, papír, rongy stb.) A hulladék megsemmisítésének módozatai Területfeltöltés Komposztálás Hulladékégetés Területfeltöltés, lerakóhelyen (depóniák) történő elhelyezése (útalapok, téglagyári agyag-, kavicsgödrök, elhagyott homokbányák, vízfolyás nélküli völgyek, esetleg dombok képzése). A feltöltést a tárolóhely gondos geológiai, hidrológiai és éghajlati megválasztása előzi meg, amely terület a lakott helytől min. 1 km-re helyezkedhet el. A lerakott szemetet földdel naponta letakarják, időnként fertőtlenítik, majd a terepet a feltöltés után füvesítik, fásítják, rendezik. A feltöltés alkalmazása esetén szigorú közegészségügyi rendszabályokat kell érvényesíteni. A levegő, a talaj és a talajvíz szennyeződésére számítani kell. Különösen ellenőrizni kell a bomlástermékeknek az ivóvízre gyakorolt hatását. A hulladék komposztálása és mezőgazdasági (trágya) értékesítése régi eljárás, amelyet világvárosok is alkalmaznak. A komposztálásnál a mikroorganizmusok hatására viszonylag magas, C hőmérséklet alakul ki, amely csíraölő hatású. A komposztálás bár igen ökológus megoldás, nem fejlődik megfelelően, mivel a szemét komposztálható élelmiszerhulladékai csökkentek. A hulladék elégetése. Egyes országokban szokásos a hulladék helyi elégetése a házak, háztartások körül, amelyet azonban légszennyező és kellemetlen szaghatásai miatt kezdenek megtiltani. A hulladék helyi elégetése egyes esetekben még gazdaságtalan kemencékben is- indokolt (pl. kórházak). A hulladék elégetése legkorszerűbben a füstmentes 38

39 2. tanulási egység szemétégető erőművekben oldható meg. Az égető erőművek t/nap kapacitásúak, energiatermelők (távfűtés, melegvíz, ipari gőz, villamosenergia-szolgáltatás) és a mikroorganizmusok biztos pusztulását eredményezik. Budapesten egy 1200 t/nap kapacitású szemétégető üzemel. Az ipar por-, folyékony, iszapszerű hulladékainak megsemmisítése gyakran a városi hulladékhoz hasonlóan történik (pl. feltöltések) élelmiszer üzemek esetében komposztálással, de az iparban, főleg a vegyiparban megjelentek az égetőberendezések is. Legkedvezőbb megoldás ezúttal is az ismételt regenerálás volna. Különösen fontos a veszélyes anyagok kezelése és a szállításokra vonatkozó rendeletek betartása. Az atomreaktorokban, kutatóintézetekben, kórházakban sok, hosszú felezési idejű, sugárzó anyaghulladék képződik (pl. a reaktor fűtőelemek három évenkénti regenerálásánál), amelynek megsemmisítése igen nagy gondot okoz. E célból a hulladékokat évekig hűtik a könnyebben bomló részek átalakulásáig, majd a regenerálásnál kapott folyékony vizes hulladékot bepárolják és ún. izotóp temetőbe helyezik el a lassú felezési idejű sugárzó hulladékokat (sóbányaüregekben, kútszerű mesterséges aknákban). Lehetőség szerint a hulladékok ipari körforgására, a hulladékok hasznosítására kell törekedni. Megemlíthető példák: a használt gépkocsik szétszerelése, bezúzása, beolvasztása, gumiabroncsainak regenerálása. Érdemes megemlíteni, hogy számos országban működnek ún. hulladékbörzék, amelyek a gazdaságosan felhasználható hulladékokra hulladékkatasztereket készítenek, és azokról informálják a felhasználó vállalatokat. A csatornázatlan településeken sok folyékony települési hulladék keletkezik (ürülék, szennyvíziszap), amely szeméttel vagy tőzeggel keverve trágyává komposztálható. A szennyvíztisztító telepek szennyvíziszapjainak elhelyezése is nagy gond, mert ezek többnyire igen fertőzöttek. Megsemmisítésük útjai: esetenként öntözéses felhasználás; természetes üregekben, vagy bányaüregekben történő tárolása, vagy elégetése. Hazai körülményeink között a hulladékkezelés elmaradt a korszerű követelményektől és még nem vált a tervezés, a technikai megoldások komplex részévé. Mindezekkel kapcsolatban a hatósági rendelkezések és intézkedések, jogi és közgazdasági szabályozások ezúttal is hatékonyak lehetnek. Ipari hulladékok megsemmisítése Hulladékok ipari körforgása 1.7. A zaj és a zajártalmak A fizikai hatások a térben sokszor hullámmozgások által haladnak (tömeg-, elektromágneses hullámok). A rezgő, ill. hullámmozgást (mechanikai rezgések vibrációi, hangok) Hz frekvenciák között érzékszerveink fogják fel, a nagyobb rezgésszámú ún. ultrahangokat pedig hatásaikban észleljük. A Hz frekvenciájú mechanikai rezgések a vibrációk, amelyek a test szöveteit, alacsonyabb frekvenciák esetén pedig az egész testet rezgési állapotba kényszerítik (pl. pneumatikus munkagépek, jármű- Zaj, zajártalmak 39

40 1. témakör. A környezetvédelem alapjai Infrahangok káros hatása Hang zavaró hatása Rádióhullámok Mikrohullámok vek rezgései, amelyeket a padlózat is közvetít). Ezek hatásai: látási zavarok, szövetelváltozások, ideg- és érzészavarok, csont- és ízületi károsodások. A mechanikai rezgések között különösen rombolóak és súlyos károsodáshoz vezetnek az infrahangok (0-16 Hz), amelyeket a szelek, viharok, egyes nagygépek, Diesel-mozdonyok okoznak (épületkárok, látási zavarok, sőt életveszélyes károsodások). A zajhatások ( Hz) azok a nemkívánatos káros és a füllel felfogható hanghatások, amelyek függnek a kisugárzott hangenergiától (hangteljesítmény), ill. a hang erősségétől, amely az időegység alatt az egységnyi felületen áthaladó hangenergia, továbbá a hang nyomásától is. Igen nagy hangerő már nem hallásérzetet, hanem fájdalomérzetet vált ki. A hang zavaró hatását nemcsak erőssége, de ritmusa, gyakori megszakítottsága és váratlansága is okozza. Különösen káros pl. a távolsági sugárhajtású repülőgépek zaja,, kompresszorok, turbinák stb., általában a közlekedés, a munkahelyi és rakodási zajártalmak, amelyek átmeneti halláscsökkenést, nagyothallást, siketséget, sőt traumát, halált okozhatnak (pl. repülőgépek hangrobbanásai és egyéb robbanások). A hangok másrészt fiziológiai, pszichés és idegrendszeri zavarokhoz vezetnek (a munkateljesítmény, a figyelem, a koncentráció, a szellemi tevékenység romlása, stresszhatások, a hangok növelik a balesetek számát és zavarják a pihenést). A Hz-nél nagyobb rezgésszámú hangok az ultrahangok, amelyeket az ember nem hall, de érzékel. Ez többnyire ipari forrásokból származik (anyaghiba-vizsgálatok, emulgeátorok stb.), ami a szemlencsét, a szaruhártyát károsítja. Ezeket tudatosan is alkalmazzák orvosi célokra (terápia-hatások, sejtek, életfolyamatok befolyásolása). A rádióhullámok (pl. rádióadók közelében) a központi idegrendszerre hatnak. A mikrohullámok hőhatásai (pl. a nagyfrekvenciás fűtés, konyhai berendezések) szemlencse károsodásokat, ájulást eredményezhetnek A zajártalmak elleni védekezés Zajvédelem Hangszigetelés A zajvédelem a környezetvédelem egyik viszonylag kiforrott területe. Az ipari, járműüzemi, települési zajszintek káros hatásának csökkentése az alábbi módokon lehetséges: A zajforrás kiiktatásával és megengedett alacsony zajszintű berendezésekkel való felcserélésével. A zaj terjedésének csökkentésével, a zajforrás távolságának növelésével (pl. zajos üzem és a lakóhelytávolság helyes megválasztása). Más megoldás, hogy a zajforrás hangszigeteléséhez folyamodnak (válaszfalak, burkolatok, ipari épületek nyílásainak helyes kialakítása vagy hangelnyelő felületeket alkalmaznak, műanyag-habokat vagy rezonáló testeket stb. iktatunk közbe), amelyek a hangenergiát saját rezgésre használják el. A növényzet is megfelelő hangelnyelő (a nagy levélfelület hatása, főleg 40

41 2. tanulási egység sűrűn ültetett fenyőerdők esetében). Rezgéscsillapítással (pl. gépek vibrációjának csökkentése megfelelő alapozással, rugalmas alátétekkel stb.). Egyéni zajvédelmi berendezésekkel (füldugók, fülvédő tokok, sisakok). Egyéb módszerek alkalmazásával (munkaszervezéssel, munkaidőcsökkentéssel, időszakos orvosi felülvizsgálatokkal, munkaalkalmasságvizsgálatokkal stb.). Igen hatásosak lehetnek az építészeti-akusztikai, a városrendezési zajvédelem modern módszerei és intézkedései (pl. települések fásítása, a közlekedési eszközök, épületek zajvédelme, felvonók, szellőzők, lefolyók helyes kialakítása). Fontos, hogy már a berendezések, építmények tervezésénél, kialakításánál gondoljanak a zajvédelemre, mivel az utólagos módosítások igen költségesek. A megfelelő zajtörvények és rendeletek, szabványok hatása is igen hatékony lehet (pl. lakóházi zajrendeletek; a közlekedési zajrendeletek vasúti járművek, hajók külső és belső zajszintjeit írják elő, a repülőgép fel- és leszállási utasítását módosítják, ide tartozik egyes országokban a repülőgépek éjjeli közlekedésének megtiltása, a repülőtér melletti lakások hangszigetelése, kondicionálása). Igen eredményes a lakóépületek, kórházak, iskolák zajszabványainak és rendeleteinek érvényesítése is (Moser és Pálmai, 1984). Városrendészeti zajvédelem Az EU zajvédelmi intézkedéseinek rendszere Az EU jogalkotása ezen a területen alapvetően a zajkibocsátásra irányul. Ez egyben azt is jelenti, hogy a környezeti zajterhelési szintek, a környezeti zaj káros hatásai elleni védőzónák és a védett területek meghatározása a tagállamok szuverén joghatósága alá tartozik. Az EU zajkibocsátással foglalkozó normáinak legfontosabb vonása, hogy a terméke által kibocsátott zajra összpontosítanak. Az EU a zajvédelem esetében a következő fő területekkel foglalkozik: a) Járművekre vonatkozó normák b) Építési eszközökre vonatkozó normák, és c) Háztartási eszközökre vonatkozó normák. Az elmúlt 20 évben megjelent zajos EU irányelvek tárgykörében megjelent EU irányelvek tárgya a következő volt: hat különböző építőgép (kompresszorok, toronydaruk, hegesztőgenerátorok, teljesítménygenerátorok, légkalapácsok, hidraulikus kotrógépek, dózerek), kétféle, a hangsebességnél lassabban közlekedő repülőgép, a gépjárművek és a motorkerékpárok kipufogórendszere, kerekes mező- és erdőgazdasági traktorok (zajkibocsátás és kezelőre ható zaj) a fűnyírók a villamos háztartási gépek EU zajvédelmi intézkedései 41

42 1. témakör. A környezetvédelem alapjai Létezik ezen kívül a munkahelyi zaj egyes kérdéseit szabályozó irányelv, és más olyan uniós előírás is, amelyekben a zaj implicite fordult elő (hajók, vasúti szerelvények, építmények stb.). A zajvédelem végső célja az ember elvét azzal érvényesítették, hogy a néhány direktívát a gépek kezelőhelyére vonatkozó zajterhelési előírással egészítettek ki. A második szabályozott zajforrás-csoportot a leggyakrabban használt villamos háztartási gépek alkottak. Az EU 1986 decemberében adta ki irányelvét, amely ezek megfelelőségének tanúsítását, a tanúsítvány kiadásának és ellenőrzésének rendjét tartalmazza. A bevezetés leszögezi, hogy a jogi összehangolás a zajkibocsátás mérésének és a megadott zajszint vizsgálati követelményeinek meghatározására korlátozódik. Ez az irányelv tíz év késéssel követte az építőgépekre vonatkozókat, lényegesen korszerűbb felépítésű, ezért átdolgozását egyelőre nem tervezik. A külsőtérben működő gépek zajkibocsátásával foglalkozó munkabizottság februárjában új, megfelelő irányelv-javaslatot terjesztett elő, amely május 8-án lépett hatályba. Az irányelv csak a gépek környezeti zajkibocsátásra vonatkozó előírásokat tartalmaz. Az irányelv előírásait akkor kell alkalmazni, ha az abban megnevezett gépeket és berendezéseket Európában forgalomba hozzák, vagy először helyezik üzembe. A szabályok mind az Európán belül, mind az Unióhoz nem tartozó országban (pl. Amerikában vagy Japánban) gyártott, megvásárolt és működő termékekre érvényesek. Az irányelv 63-féle, előreláthatólag külső térben használt gép, ill. berendezés meghatározását és szabályozását tartalmazza. A gyártó által garantált zajkibocsátást feltüntető, EU címkével minden terméknek rendelkeznie kell, és 22 gépnek ezen felül az irányelvben előírt hangteljesítményszint határértéknek is meg kell felelnie. A határértékek bevezetése két lépcsősben történt: az első január 3- án, a második, 3 dba-val alacsonyabb határérték január 3-án lépett hatályba. Az irányelv a termékek zajkibocsátásának mérési módszereit mellékletben közli, amely első részében az általános zajmérési előírásokat (a mérési pontok száma, mérési távolság, átlagérték képzés, mérési hely stb.) a másodikban az egyes gépekre vonatkozó egyedi mérési körülményeket adja meg a vizsgálat alatt (Euportal.hu, 2006). * * * 42

43 2. A fenntartható fejlődés értelmezése A fenntartható fejlődés elmélete alternatív megoldásokat kínál a kedvezőtlen hatások csökkentésére. Ebben a témakörben megismeri: a fenntartható fejlődés alapelveit, a gazdasági teljesítmény mérésének alapproblémáit és mutatóit, az ökohatékonyság fogalmát, az ipari ökológia jellemzőit, eszköztárát. A 2. témakör tartalma 3. tanulási egység 2.1. A fenntartható fejlődés alapelvei A fenntartható fejlődés és a felelős gondolkodás vállalati dimenziói A gazdasági növekedés és a környezeti minőség kapcsolata A fenntarthatóság esély- és értékvizsgálata tanulási egység 2.2. A gazdasági teljesítmény mérésének alapproblémái A GDP alapvető hiányosságai A fenntartható társadalmi jólét mérése és mutatószámai A Fenntartható Gazdasági Jólét Mutatója (ISEW) A Valódi Fejlődés Mutatója (GPI) Az Emberi Fejlődés Indexe (HDI) Az ökológiai lábnyom fogalma és mérése Többdimenziós alternatív mutatórendszerek tanulási egység 2.3. A természetes kapitalizmus alapelvei, az ipari ökológiai rendszerek működése Az ökohatékonyság fogalma és mérése Az ipari ökológia jellemzői Az ipari ökológia eszköztára Életciklus-elemzés

44 2. témakör. A fenntartható fejlődés értelmezése 3. tanulási egység Fenntartható fejlődés 9 alapelve Brundtland Bizottság kiadványa 2.1. A fenntartható fejlődés alapelvei A fenntartható fejlődés elmélete és elvei éppen a kedvezőtlen hatások csökkentésében kínálnak alternatívát. A fenntartható fejlődést, mint lehetséges alternatívát sokan vitatják. Abban azonban mindenki egyetért, hogy a fenntartható fejlődés alapelveinek a betartása hasznos az emberiség számára. A 9 alapelv a következő: 1. Figyelem és gondoskodás az életközösségekről 2. Az ember életminőségének javítása 3. A Föld életképességének és diverzitásának a megőrzése Az életet támogató rendszerek megőrzése A biodiverzitás megőrzése A megújuló erőforrások folytonos felhasználhatóságának biztosítása 4. A meg nem újuló erőforrások használatának minimalizálása 5. A Föld eltartóképessége által meghatározott kereteken belül kell maradni 6. Meg kell változtatni az emberek attitűdjét és magatartását 7. Lehetővé kell tenni, hogy a közösségek gondoskodjanak a saját környezetükről 8. Biztosítani kell az integrált fejlődés és természetvédelem nemzeti kereteit 9. Globális szövetséget kell létrehozni A Brundtland Bizottság Közös jövőnk című könyve néhány évre a környezetvédők Bibliájává vált. A bizottság jelentésének fő üzenete, hogy a növekedés hajszolása a földi bioszféra összeomlásához vezet, ezért a gazdaság fejlődését a régi módon nem szabad folytatni. A kiutat sokak szerint a fenntartható fejlődés jelenti. A környezetvédők viszonylag hamar rájöttek, hogy a fenntartható fejlődés elmélete valójában nem igényel paradigmaváltást, nagyon is beleillik a hagyományos közgazdasági gondolkodás eszmerendszerébe, és semmiképpen nem igényli Pigou externáliákról írott tételeinek meghaladását. A fenntartható fejlődés nem igényli szükségleteink korlátozását, csak arra biztat, hogy igyekezzünk azokat kevesebb anyag és energia felhasználásával kielégíteni és minimalizáljuk a termelőtevékenység szennyező hatásait. Nem véletlen tehát, hogy ez az elv olyan hamar visszhangra talált a fejlett társadalmakban, egyrészt mert csökkenti a magas egy főre jutó fogyasztás miatti lelkiismeret furdalást, sőt a fajlagos felhasználások összehasonlításával olyan kép kialakítását segíti, miszerint a fejlődő országok jelentik az igazi veszélyt a környezetre. Az adatok háborújáról van itt szó valójában, és nem találjuk a közös nyelvet, hiszen a fejlődő országok kutatói az egy főre jutó energiafelhasználás és nyersanyagfelhasználás alacsony színvonalával érvelnek az igazságosság jegyében, míg a fejlett világ a nemzeti össztermék egységére jutó magas felhasználást bemutatva, a természeti javak pocsékolását rója fel a fejletlenek bűnéül. Természetesen mindkét félnek igaza van, már ami az adatok hitelességét illeti, sőt az is nyilvánvaló, hogy káros volna, ha a fejlődő országok polgárai 44

45 3. tanulási egység el akarnák érni a fejlett országokban kialakult fogyasztási színvonalat, vagy ha olyan fogyasztási szerkezetet akarnának elérni, mint amilyen a világ ma fejlettnek tekintett részén létezik. A másik oldalról vizsgálva a dolgot persze mindjárt kiderülne, hogy valószínűleg a fejlett világ sem elégedhet meg azokkal az eredményekkel, amelyeket az energia- és anyagtakarékosságban vagy éppen az emissziók csökkentésében elért. Ha a világ fejletlen része nem követheti azt a fejlődési utat, amit a fejlettek megtettek, joggal várják el a fejlettebb országoktól, hogy azok is több erőfeszítést tegyenek, vagyis, hogy ne a hatékonyságról értekezzenek, hanem az egy főre jutó fogyasztás színvonalának a közelítéséről. Ezt a viszonylag egyszerű emberi jogi elvet úgy tűnik elég nehéz a gyakorlatban elfogadni, illetve elfogadtatni. Annyira nehéz, hogy annak ellenére, hogy a fejlett polgári demokráciák kormányai számos környezeti programot dolgoztak ki, ezek egyike sem számol azzal, hogy a szükségletkielégítettség színvonalát is csökkenteni kell egyes igen pazarló társadalmakban, nem elegendő, ha csak a felhasználás racionalizálásán gondolkodnak. Nyilván nem véletlen, hogy ezek a szabadpiacra épülő gazdaságok nem kívánják vizsgálat tárgyává tenni, hogy vajon minden emberi szükséglet értéket hordozó szükséglet-e, és jogos igény-e a kielégítése. Kétségtelen, hogy a fenntartható fejlődés elmélete jelentős hatást gyakorolt a gazdaságra, például azáltal, hogy környezetbarát fogyasztási szokások, tiszta technológiák elterjesztését, a megújuló erőforrások jelentőségének a felértékelését segíti, a fejlődést nem mennyiségi, hanem inkább minőségi növekedésként definiálja A fenntartható fejlődés és a felelős gondolkodás vállalati dimenziói Ha az üzleti világ olyan erős, és olyan sok jót tesz: miért van olyan sok baj a világgal? Az idézet Oded Grajew-től (Grajew, 1999) származik, és találóan jellemzi azt a kettősséget, amivel az üzleti világ képviselőit a civil társadalom nap, mint nap szembesíti. A kérdésre nem lehet egyértelműen válaszolni, mert a gazdaság és a természet viszonya mára ellentmondásossá vált, amit könnyen felismerhetünk azon a sematikus ábrán, amely bemutatja a bioszférának, a társadalmi rendszernek és gazdasági rendszernek a kölcsönhatásait. A felrajzolt körök ezen rendszerek egymásba ágyazódását feltételezik, kívül van a legnagyobb rendszer a bioszféra, ezen belül a társadalmi rendszer, majd a még ennél is kisebbnek látszó gazdasági rendszer következik, és azon belül működik az ipari alrendszer (Tyteca, 2001). Vannak, akik már azt is vitatják, hogy a társadalmi-gazdasági rendszer jelenlegi, és még inkább jövőbeli méretében elfér a bioszférán. Az optimisták legmeggyőzőbb érve ez ellen az, hogy a Föld eltartó képességét még nem használjuk ki, a növekedési korlátok még távoliak, Gazdaság és természet viszonya 45

46 2. témakör. A fenntartható fejlődés értelmezése Értékteremtés és hulladéktermelés viszonya hiszen a Föld nem zárt rendszer, és jelenleg a Napból származó energiának csak töredékét használjuk fel. Nincs elvi akadálya annak, hogy ezt az arányt jelentősen növeljük. A fenntartható fejlődésnek 1987-ben megfogalmazott, és azóta továbbfejlesztett elmélete az ökológiai, a társadalmi és a gazdasági fenntarthatóságot egyidejű harmóniaként feltételezi. A kölcsönhatásoknak nemcsak mennyiségi, hanem minőségi következményei is izgalmasak. A kölcsönhatások egy részét az anyag és energia áramok jellemzik. Környezeti szempontból a legproblematikusabbnak azt tekinthetjük, hogy a közgazdaságtan szerint szabad javaknak tekintett ökológiai rendszerből a gazdasági rendszer nyersanyagot és energiát igényel, amit aztán hulladékká transzformálva ad vissza az ökológiai rendszernek. Az értékteremtés, amit a gazdasági rendszer végez, az ökológiai rendszerből nézve hulladéktermelés, vagy természettudományos kategóriákkal kifejezve, kis entrópiájú természeti erőforrásoknak nagyobb entrópiájú hulladékká történő átalakítása. Eközben a gazdasági rendszer emberi szükségleteket elégít ki az ipari alrendszer által termelt termékek és szolgáltatások segítségével. Az értékteremtés azonban értékvesztéssel, minőségromlással jár a természet szempontjából. Nem mindegy természetesen, hogy milyen ennek az értékvesztésnek a sebessége és persze az sem közömbös, hogy közben milyen színvonalon elégítette ki a gazdasági rendszer az emberi szükségleteket. Az a vállalat, amelyik az emberi szükségleteket kis entrópia növekedéssel elégíti ki értékteremtőbb, mint az amelyik a szükséglet ugyanolyan mérvű kielégítése közben nagyobb entrópia növekedést idéz elő. Az előbbit értékteremtő vállalatnak tekinthetjük, az utóbbit pedig olyannak, amelyik a természet a javait elpocsékolja. A környezetvédelemben újabban kidolgozott módszerek, mint például az életciklus elemzés, vagy makro méretekben az ökológiai lábnyom számítása, nagyrészt arra a kérdésre próbál választ adni, hogy az adott termék, vagy szolgáltatás, vagy adott ország gazdasága mennyire tekinthető környezet kímélőnek vagy éppen környezet pusztítónak (10. ábra). A 10. ábra takar egy másik dimenzió, a társadalom működése szempontjából alapvető ellentmondást is: a gazdasági rendszer a munkaerőt, mint inputot minimalizálni szeretné, miközben az output oldalon a foglalkoztatás maximálása volna kívánatos. Az ellentmondás kibékíthetetlen és meglehetősen félrevezetők azok az elképzelések, amelyek e tekintetben megoldásokat ígérnek. Ismeretesek azok az adatok, amelyek a mezőgazdasági munka termelékenységének növekedésére vonatkoznak. Az elmúlt 100 évben miközben 6-10 szeresére nőtt az egy hektáron megtermelt gabona mennyisége, ára csökkent az egy hektárra fordított munkaórák és így a foglalkoztatottak száma is. Közismert, hogy a fejlett országokban a foglalkoztatottak 2-5%-a képes ellátni élelmiszerrel a társadalom egészét, és közel állunk ahhoz az állapothoz, amikor az ipari foglalkoztatottak aránya sem lesz nagyobb, mint 46

47 3. tanulási egység 5-7 %. Az optimisták szerint a foglalkoztatási gondokat majd a szolgáltató vagy tercier szektor oldja meg, vagy megint mások szerint nő a szabadidő, ami kettős haszonnal jár, hiszen ugyanannyi munkát több ember között lehet szétosztani, ráadásul a több szabadidő kedvez a szolgáltató szektor fejlődésének is, hiszen keresletet teremt a szolgáltatások iránt. A gazdasági, társadalmi és ökológiai rendszerek egymásba ágyazódása Forrás: Daniel Tyteca, 2001 A helyzet persze bonyolultabbnak látszik a statisztikák tükrében. Egyes régiókban pl. Dél-Amerika már a harmadik generáció nő fel úgy, hogy a családban soha senkinek nem volt tartósan munkája, óriási szociális feszültségeket eredményezve, és nem sok a remény, hogy az ilyen családokban szocializálódó gyerekek felnőtt korban munkához jussanak. A másik nem kevésbé meglepő tény, hogy a foglalkoztatottak szabadideje a fejlett országokban sem nő, inkább az a jellemző, hogy napi több mint 8 órában dolgoznak és a szabadságukat sem tudják igénybe venni. Ha megvizsgáljuk a munkaerőpiacot, alig találunk 4-6 órás munkákra állásajánlatokat, ami pedig a családok egészséges működéséhez nélkülözhetetlen volna. Vagyis a munkaerő-piaci változások nem igazolják az optimista jóslatokat, a fejlett gazdaság csak jól képzett, a versenyre felkészített munkaerővel képes boldogulni, aki csak megélni akar, azzal a jelenlegi gazdaság nem tud mit kezdeni. A szociális ellátó rendszerek a jóléti államokban megkísérlik kezelni a problémákat, ami gazdasági értelemben általában könnyen sikerül. A termelékeny gazdaság képes gondoskodni a munka nélkül maradtak fizikai szükségleteiről. A gazdaságon kívül rekedt milliók életminősége azonban összetettebb probléma, mint a fizikai szükségleteik kielégítése. Az életminőség összetevőit nyomon követhetjük a 11. ábrán. Az egyes dimenziók között értékrend függő átváltások Foglalkoztatottak szabadideje 47

48 2. témakör. A fenntartható fejlődés értelmezése Életminőség összetevői eszközölhetőek. Igen gyakori például, hogy az anyagi javak megszerzéséért lemondunk a szabadidőnkről, sőt egészségünket is kockáztatjuk. Az átváltások úgy tűnik szabad döntéseink, valójában azonban csapdahelyzetben vagyunk. A közeli hasznokat a magasabb jövedelmet többre értékeljük, mint az olyan távolabbi veszteségeket, mint például megromlott egészségünk okozta kellemetlenségek, vagy a szeretteinkkel elmulasztott beszélgetések és időtöltések vissza nem térő örömeit. Az átváltások látszólag szabad döntéseink, de jól ismerjük a problémát, hogy akire nem lehet számítani a többletmunkák idején, az hamar munka nélkül marad. A társadalmi értékrend is a versenyképességet állítja középpontba, aminek nem sok köze van az életminőséghez. Az életminőség fontosabb összetevői Forrás: Korten, 1998 Sajnos napjaink téveszméje, az önmegvalósítás sem az egyén és ez által a társadalom életminőségének maximálását, sokkal inkább az önzés elfogadását jelenti. Az életminőséggel kapcsolatos kitérőnek látszólag nem sok köze van a fenntartható fejlődéshez, a valóságban azonban az életminőségről alkotott társadalmi vélekedés alapvetően befolyásolja az úgynevezett fenntarthatóságot. A jólét és a jóllét az anyagi fogyasztás volumenét tekintve számottevő különbségeket eredményezhet. Korten szerint a piacgazdaság nem azonos a kapitalizmussal. (Korten,1998.) A piacgazdaság helyi ellátó rendszereken, kultúrán stb. alapul, amelyik fenntartható. A piacgazdaság a társadalom tagjai által ellenőrzött, míg a kapitalizmus globális, a hatalom nem ellenőrzött, ennek következtében nem fenntartható. A globális gazdasági rend kialakulásának és létezésének legfőbb mozgatórugója az anyagi fogyasztás. 48

49 3. tanulási egység Egy újságíró, Susan George Lugano jelentés címmel írt egy könyvet, amelyben a kapitalizmus XXI. századi perspektíváit elemezve leírja, hogy a Föld körülbelül 3 milliárd ember számára nyújt megfelelő életfeltételeket. A gazdaságnak ugyanis azokra van szüksége, akik dolgoznak, pénzt keresnek, amit elköltenek, ezzel keresletet támasztanak a gazdaság hasznos outputjai iránt és ezáltal a gazdaság zökkenőmentesen működik. Ennél ma már jóval többen vagyunk, legalább kétszer annyian, és a becslések ugyan széles intervallumban mozognak, de abban azért megegyeznek, hogy még nő a Föld lakóinak a száma és a következő 30 évben 7-11 milliárd közé kerül. Azt is tudjuk viszont, hogy jelenleg kb ember él napi 1 dollárnál kevesebből (éhezik). A gazdaság ettől még működne, a napi órát dolgozók igen termelékenyek, és egészen komoly szociális ellátó rendszereket képesek finanszírozni. A gazdaság szereplőinek egy része például abból él, hogy primitív, nagyrészt agresszív történetekkel szórakoztatja azokat, akik ráérnek azokat a kereskedelmi TV csatornákat nézni, amelyeket olcsó műsorokkal kell ellátni, mert a jövedelmükből csak erre futja. Felmerül a kérdés, hogy vajon, az a gazdasági szereplő, amelyik igazodva a saját maga által teremtett szükségletekhez, olyan szórakoztató műsorokat készít, amelyekben az emberek ölik egymást, az vajon értéket teremt-e. Közgazdasági elemzések bizonnyal pozitív választ adnának. A szolgáltató szektornak ez az egyik igen sikeres ága, már ami a GDP-hez való hozzájárulást illeti. Ha megnézzük, hogy van e rá igény, és hány vállalkozás, TV csatorna működik az ilyen történetekre építve, akkor a finom lelkű értelmiségiek elképednek. A kérdésre közgazdászként sem lehet azt válaszolni, hogy az ilyen tevékenység értékteremtés. Vajon értékteremtő tevékenysége, amikor valakiket olyan termékek, szolgáltatások vásárlására beszélünk rá, például a reklám eszközeivel, amelyekre nincs szükségük, sőt esetleg számukra a használata még ártalmas is. És itt nem egyszerűen csak az alkoholra vagy a dohányzásra gondolok. Azok a vállalkozások, akik adnak magukra, jelentést készítenek nemcsak az üzleti teljesítményükről, hanem a környezeti és a társadalmi teljesítményükről is. A gyakorlati életben a különböző teljesítménydimenziókat általában szembeállítják, rendszerint azt mondják, hogy vagy ez, vagy az. A fenntarthatóság sokdimenziós volta miatt egyáltalán nem szabadna a vagy szót használni, hiszen a különböző dimenziók együttesének fejlődését az és szó volna képes csak visszaadni. Mindig léteznek megoldások és soha nem igaz, hogy csak két lehetőség közül választhatunk, számtalan lehetőség létezik párhuzamosan egymás mellett. Az uralkodó paradigmák bűne, hogy bizonyos időszakokban kitüntetünk megoldásokat és választás elé állítjuk a társadalom szereplőit. Michael Porter a menedzsmenttudományok világhírű tudósa arról beszél, hogy versenyelőnnyé változtatható akár egy nagy környezetvédelmi nyomás is. A vállalkozásoknak a környezetvédelemmel szembeni ellenállása intéz- 49

50 2. témakör. A fenntartható fejlődés értelmezése 50 ményrendszer kérdése és nem valamiféle eleve elrendelés. Gyakran a vállalkozások nem fejtenek ki ellenállást a szigorú szabályozással szemben, hanem együttműködnek a hatóságokkal, a társadalommal. Akkor fejtenek csak ki ellenállást, amikor világos, hogy a szabályozás üzleti érdekeik ellen való. Sajnálatos módon az üzletnek, meg a környezetvédelemnek az idődimenziója különböző. Az a vállalkozás például, amely génmanipulált szervezeteket (GMO) gyárt, szívesen együttműködik a hatóságokkal, hogy kockázatait csökkenthesse. Érthető, hogy támogatják azokat az alapkutatásokat is, amelyek eredményeik megbízhatóságát bizonyítják. A vállalkozásoknak 10 évi kutatás után üzleti eredményt kell felmutatniuk, különben elveszett a pénz, amit eddig befektettek. A tíz év rengeteg idő a vállalkozások életében, a tudományos megismerés szempontjából azonban nagyon kevés idő, sokszor néhány emberöltőre, de legalább 30 évre volna szükség ahhoz, hogy kiderüljön, hogy az a termék (pl. gyógyszer vagy GMO stb.), amit ma piacra visznek, nem kockáztatja-e feleslegesen az emberek egészségét, a bioszféra stabilitását. Világosan látszik, hogy nagyon ritka az a vállalkozás, amelyik elég türelmes ahhoz, hogy kivárja a kutatások végét és ellenáll a gyors profitszerzés kísértésének. Sajnálatos módon állami beavatkozás nélkül valószínűleg nincs környezetbiztonság és nincs környezetminőség sem. A vállalkozásoknak azt a természetes törekvését, hogy eladja, realizálja a termékét minden bizonnyal korlátozni célszerű. Valószínűleg határt kellene szabnunk a fogyasztás reklámozásában, egy csomó dolognak. Elgondolkodtató ezzel kapcsolatban, hogy a Pepsi Cola Vietnamban azért nem volt képes elterjedni, mert limitálva volt, hogy az árbevételnek legfeljebb 5%-át volt szabad reklámra költeni. 5%-os reklámhányaddal a Pepsi Cola nem volt képes megélni a vietnami piacon. Ha megnézzük, hogy a vállalkozások társadalmi és környezeti kérdések iránti elkötelezettsége hogyan fejlődik, akkor világosan látszik, hogy az előírások teljesítése totálisan belefér a gondolkodásukba. A neoliberális felfogás is azt mondja, hogy a törvényeket be kell tartani. Az értékteremtés azonban több ennél, olyan innovációt jelent, hogy a fenn említett szükséglet kielégítési, entrópia növelési folyamatot lassítani kell. Meg kell kísérelni feloldani az ellentmondást, hogy a növekedés forrása, ne egyszerűen a munkatermelékenység, hanem a természeti erőforrás termelékenység is, sőt főleg ez legyen, ami munkahelyeket és foglalkoztatást teremt. Minden embernek, aki megszületett, joga van a normális élethez, és ennek része az, hogy foglalkoztatva van. És munkabérért van foglalkoztatva, ami azt jelenti, nem ingyenélőként tengeti az életét. Létezik a társadalmilag felelős vállalkozások stratégiai szövetségei, amelyek az északi államok multinacionális cégeiből jöttek létre, azokból az északi államokat ellátó multinacionális cégekből, amelyek a harmadik világban, délen hozzák létre a szolgáltatást és a terméket. Ezek a multik a tevékenységüket gyermekmunka kihasználásával, az emberi jogok megsértésével kezdték, de a fejlett társadalom egy idő után nem fogadta be ezt a fajta magatartást, és

51 3. tanulási egység rákényszerültek, hogy stratégiai szövetségeket kössenek, kifejlesszék a társadalmilag felelős vállalat filozófiát. A gazdasági döntésekben érdekes módon az átváltásoknál azt gondoljuk, hogy a vállalatvezetők morálisan elfogadható célok között választhatnak, pedig a gyakorlatban ennél kevesebbről van szó. Valójában a legitimnek tekinthető célok között választanak, és az etika egészen másodlagos kérdés. Az elfogadáshoz elég, ha legitim. Ez pedig sokkal gyengébb követelmény, mint a morális megfelelés. A cigarettaértékesítés legitim, de morális szempontból elfogadható-e, hogy olyan terméket értékesítünk, ami károsítja az emberek egészségét. Az etikával van egy komoly probléma, hogy az etikai koncepciók, a gyakorlatba igen nehezen ültethetőek át. Hogyan lehet lefordítani például a vállalat nyelvére, hogy szeresd felebarátodat? A legitimitási kérdés jobban átültethető a gyakorlatba. Számunkra ezek a jövő kérdései, ezek mutatják meg, hogy mivel kellene igazából foglalkoznunk. A vállalatoknál nagyon világosan látszik, hogy az alkalmazottaik elvárásaihoz, és értékrendjük változásához való alkalmazkodás számukra a nagy kérdés. Egy vállalkozáson belül, hogy a vezetők mit csinálnak, az nagyon erőteljesen determinált az által, hogy az alkalmazottainak az értékrendje, társadalmi beállítottsága milyen, és hogy ezzel hogyan tudnak együtt élni, mit tudnak vele kezdeni. Egy másik fontos kérdés a társadalom hozzáállása a foglalkoztatás nélküli növekedéshez. A növekedés, ami nem jár együtt a foglalkoztatás növekedésével, az fenntarthatatlan növekedés, és mint ilyen, az üzleti szférának nem szabadna vele élni. Nem szabadna a munkatermelékenységet növelni, ha nem keressük és nem találjuk meg, hogy hogyan lehet egyidejűleg a foglalkoztatást is növelni. Az emberi életnek vannak ökológiai alapjai is, mint tudjuk, vagyis nem igaz a közgazdaságtannak az alapfeltevése, hogy a termelési tényezők korlátlan mértékben helyettesíthetőek egymással. Sajnálatos módon az emberi élet ökológiai alapjait nem tudja más, mint a természet biztosítani számunkra, és ezt valamilyen módon fenn kell tartani. Tehát hiába gondoljuk, hogy ha a finnek ültetnek annyi erdőt, mint amennyit a papíriparuk kivág, az elegendő a fenntarthatósághoz. A kivágott erdő, és a most ültetett erdő az emberi lét, és az élővilág létezése szempontjából nem ugyanaz A gazdasági növekedés és a környezeti minőség kapcsolata A környezet védelme nélkül lehetetlen a fejlődés, és a fejlődés nélkül nem biztosíthatók a környezet védelméhez szükséges beruházások és 2030 között a világ lakóinak száma 3,7 milliárddal nő, az élelmiszerigény megduplázódik, az ipari termelés és az energiafelhasználás megháromszorozódik, és ezen belül a fejlődő országokban az ötszöröződése várható. Ez a 51

52 2. témakör. A fenntartható fejlődés értelmezése A GDP és a szennyezési szint kapcsolata növekedés magában hordozza a környezeti katasztrófa kockázatát, de magában hordozhatja a jobb környezet megteremtésének a lehetőségét is, megteremtheti az emberiség alapvető javakkal, tiszta levegővel, egészséges vízzel való ellátásának a feltételeit is. Az, hogy melyik alternatíva fog bekövetkezni, alapvetően politikai döntéseken múlik. A fejlett országok 1970 utáni fejlődésének tapasztalatai némi optimizmusra adnak okot. A GDP és a szennyezés egy bizonyos fejlettségi szintig együtt nő, még akkor is, ha a társadalom megkezdi az erőfeszítéseket a környezet védelme érdekében (12. ábra). A GDP-ben mért növekedés és a szennyezés közti kapcsolatának elméleti modellje (Kuznets-görbe). Forrás: OECD (1991) Később, bizonyos fejlettségi szint után azonban a GDP növekedésével már nem jár együtt a szennyezési szint növekedése, sőt a szennyezési szint radikálisan csökkenhet. Az elméletet jól alátámasztják az OECD országok emissziós adatai, amelyek azt mutatják, hogy a nitrogénoxidok emisszióját leszámítva, a többi, rendszerint nagyon káros hatású szennyező (mint például az ólom, a kéndioxid, a por stb.) kibocsátása csökken. A fejlettség és a környezetminőség közti kapcsolat ellentmondásosságát mutatja, hogy míg olyan környezetminőségi jellemzők, mint az ivóvízellátás, a csatornázottság stb. az egy főre jutó GDP növekedésével kifejezetten kedvező irányba változnak, addig a GDP növekedésével az egy főre jutó széndioxid-emisszió és a települési hulladék mennyisége exponenciálisan növekszik. Míg tehát az emberi egészségre és az ökoszisztémákra rövidtávon különösen veszélyes szennyezőkre vonatkozóan a gazdasági növekedés kifejezetten segíti a problémák megoldását, addig a globális környezetterhelést okozó széndioxid és a szintén globálissá terebélyesedő szemétgondok vonatkozásában a növekedés a részmegoldások ellenére inkább gyorsítja a válság elmélyülését (World Development Report, 1992). 52

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

A VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re

A VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) A VÍZ km3 5000 1000 1950 ma 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 1 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 2 Évenként és fejenként elfogyasztott víz (köbméter)

Részletesebben

Kerekes Sándor Fogarassy Csaba Bevezetés a környezetgazdaságtanba

Kerekes Sándor Fogarassy Csaba Bevezetés a környezetgazdaságtanba Kerekes Sándor Fogarassy Csaba Bevezetés a környezetgazdaságtanba Távoktatási tankönyv Gödöllő, 2007 Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Emberi Erőforrások BA Alapszak Szerzők: Kerekes

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. SZMOG Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék HULLADÉKOK A HULLADÉK Hulladékok: azok az anyagok és energiák, melyek eredeti használati értéküket elvesztették és a termelési vagy fogyasztási folyamatból kiváltak. Csoportosítás: Halmazállapot (szilárd,

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1 Életünk és a víz Kiss Miklós www.vizinform.hu Kiss Miklós 1 Víz,ha csak életünkhöz lenne szükséges rádde magad vagy az élet! Nincs arra szó, mily fenséges enyhülést ad csodás üdeséged. Hajdan volt erőnk,

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Légszennyezés. Légkör kialakulása. Őslégkör. Csekély gravitáció. Gázok elszöktek Föld légkör nélkül maradt 2014.11.13.

Légszennyezés. Légkör kialakulása. Őslégkör. Csekély gravitáció. Gázok elszöktek Föld légkör nélkül maradt 2014.11.13. BME -Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Légszennyezés VÁROSI KÖRNYEZETVÉDELEM 2012 Horváth Adrienn Légkör kialakulása Őslégkör Hidrogén + Hélium Csekély gravitáció Gázok elszöktek Föld légkör nélkül

Részletesebben

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás Víztisztítási technológiák Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem. RKK. 2010. Vízfelhasználások Közműolló VÍZFORRÁSOK Felszíni és felszín alatti vizek

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Szennyvíz Minden olyan víz, ami valamilyen módon felhasználásra került. Hulladéktörvény szerint:

Részletesebben

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális

Részletesebben

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Instacioner kazán füstgázemisszió mérése

Instacioner kazán füstgázemisszió mérése Instacioner kazán füstgáz mérése A légszennyezés jelentős részét teszik ki a háztartási tüzelőberendezések. A gázüzemű kombi kazán elsősorban CO, CO 2, NO x és C x H y szennyezőanyagokat bocsát ki a légtérbe.

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezetgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC A sztratoszférikus ózonnal kapcsolatos probléma és

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetgazdálkodás előadás sorozat A környezet gazdálkodás kialakulása Világkonferenciák Az ember és környezete (bioszféra,

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

AZ ALAPVETŐ LÉGKÖRI FOLYAMATOK BEMUTATÁSA, SZÓMAGYARÁZATOK

AZ ALAPVETŐ LÉGKÖRI FOLYAMATOK BEMUTATÁSA, SZÓMAGYARÁZATOK AZ ALAPVETŐ LÉGKÖRI FOLYAMATOK BEMUTATÁSA, SZÓMAGYARÁZATOK AZ ALAPVETŐ LÉGKÖRI FOLYAMATOK BEMUTATÁSA, SZÓMAGYARÁZATOK Levegőszennyezőnek kell tekintenünk származásuktól és állapotuktól függetlenül azokat

Részletesebben

I. Egyszerű választás. 7 pont

I. Egyszerű választás. 7 pont A feladatokat készítette: Drávucz Lászlóné, Szolnok Lektorálta: 2012. április 21. Fülep Teofil, Miskolc Curie Környezetvédelmi Emlékverseny Országos döntő 7 8. évfolyam 2011/2012. A csapat kódszáma:..

Részletesebben

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,

Részletesebben

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz

Részletesebben

Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia. Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés?

Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia. Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés? Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés? A fejlődés civilizáció mellékhatásai És mi ezeknek a hulladékoknak a beltartalma? Álláspontok a szennyvíziszap

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,

Részletesebben

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára Wantuchné Dobi Ildikó OMSZ dobi.i@met.hu A klíma és energiatudatos városfejlesztés, mint a városi hősziget csökkentésének

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

A víz értékességéről, újrahasznosításáról és a biológiai szennyvíztisztításról

A víz értékességéről, újrahasznosításáról és a biológiai szennyvíztisztításról A víz értékességéről, újrahasznosításáról és a biológiai szennyvíztisztításról Hazánk vízügyi helyzete: Medenceország vagyunk, tehát sok a víz Ez viszont gyakran árvizeket okoz A vizeink viszonylag jó

Részletesebben

Szakmai ismeret A V Í Z

Szakmai ismeret A V Í Z A V Í Z A hidrogén oxidja (H 2 O). A Földön 1 az egyik legelterjedtebb vegyület, molekula (2H 2 O). Színtelen, szagtalan folyadék, légköri (1013 mbar ~ 1013 hpa) nyomáson 0 o C-on megfagy, 100 o C-on forr,

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Közüzemi szerződés minták

Közüzemi szerződés minták 2. számú melléklet Közüzemi szerződés minták Egyedi lakossági szerződés Szerződés száma: Fogyasztóhely kódja: Partnerkód: KÖZÜZEMI SZERZŐDÉS LAKOSSÁGI FELHASZNÁLÓK SZÁMÁRA NYÚJTOTT VÍZIKÖZMŰ SZOLGÁLTATÁSRA

Részletesebben

Bio Energy System Technics Europe Ltd

Bio Energy System Technics Europe Ltd Europe Ltd Kommunális szennyviziszap 1. Dr. F. J. Gergely 2006.02.07. Mi legyen a kommunális iszappal!??? A kommunális szennyvíziszap (Derítőiszap) a kommunális szennyvíz tisztításánál keletkezik. A szennyvíziszap

Részletesebben

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Dr. Czégény Ildikó, TRV (HAJDÚVÍZ) Sonia Al Heboos, BME VKKT Dr. Laky Dóra, BME VKKT Dr. Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők Mikroszennyezőknek

Részletesebben

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek Hő felszabadítás katalitikus izzótéren, (ULE) ultra alacsony káros anyag kibocsátáson és alacsony széndioxid kibocsátással. XIV. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI KONFERENCIÁT

Részletesebben

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban NNK Környezetgazdálkodási,Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Iroda: 4031 Debrecen Köntösgátsor 1-3. Tel.: 52 / 532-185; fax: 52 / 532-009; honlap: www.nnk.hu; e-mail: nnk@nnk.hu Némethy

Részletesebben

Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23.

Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. Családi méretű biogáz üzemek létesítése Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. AGORA Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport www.green-agora.ro Egyesületünk 2001 áprilisában alakult Küldetésünknek tekintjük

Részletesebben

a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A BIO-KALIBRA Környezetvédelmi és Szolgáltató Bt. (telephely: 1037 Budapest, Zay u.1-3.) akkreditált mûszaki területe

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről (a módosításokkal

Részletesebben

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK TÉTEL

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK TÉTEL FŐVÁROSI SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENY SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK Rendelkezésre álló idő: 30 perc Elérhető pontszám: 20 pont 2007-2008. FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI ÉS PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÓ INTÉZET

Részletesebben

Hydro BG. green. Bioszféra Montreál/Kanada. Fenntarthatóság a tökéletességben. Szűrőágyas vízelvezető rendszer.

Hydro BG. green. Bioszféra Montreál/Kanada. Fenntarthatóság a tökéletességben. Szűrőágyas vízelvezető rendszer. Hydro BG Bioszféra Montreál/Kanada Fenntarthatóság a tökéletességben green Szűrőágyas vízelvezető rendszer. Szűrőágyas folyóka green A FILCOTEN green kiszűri a szerves és szervetlen szennyeződéseket a

Részletesebben

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása

Részletesebben

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30.

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30. Biogáz z a jövőj energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály Biogáz jelentősége Energiatermelés és a hulladékok környezetbarát megsemmisítése (21CH 4 =1CO 2, állati trágya, szennyvíziszap, hulladéklerakók),

Részletesebben

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, AUDI HUNGARIA MOTOR Kft.

dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. KÖRNYEZETVÉDELEM 3. Előadás 2011.09.22. dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: 13.09.2008.

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági eredetű hulladékok égetése. 133.lecke Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek energetikai

Részletesebben

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Készítette: Szerényi Júlia Eszter Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS. 9. évfolyam. a. növényhatározás a Kisnövényhatározó segítségével. a. vegyszer fogalma, vegyszerhasználat szabályai

KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS. 9. évfolyam. a. növényhatározás a Kisnövényhatározó segítségével. a. vegyszer fogalma, vegyszerhasználat szabályai KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS 9. évfolyam Első félév 1. Ismertesse a terepi munka szabályait. a. növényhatározás a Kisnövényhatározó segítségével 2. A laboratórium rendje, szabályai b. tűz és baleset

Részletesebben

Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft.

Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft. Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft. A szállópor fogalma, keletkezése Ha van vízművek, van levegőművek

Részletesebben

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz fólia 1 Tartalom Kis települések szennyvízelvezetésének és -tisztításának lehetıségei Környezetvédelmi

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet

174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról A Kormány

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis tisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz Tartalom Kis települések elvezetésének és -tisztításának lehetőségei Környezetvédelmi követelmények Kis

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELEM. (Tantárgy kód: FCNBKOV)

KÖRNYEZETVÉDELEM. (Tantárgy kód: FCNBKOV) KÖRNYEZETVÉDELEM (Tantárgy kód: FCNBKOV) HARMADIK RÉSZ: LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM AZ ATMOSZFÉRA LÉGSZENNYEZŐDÉS LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK KÁROS HATÁSAI GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS SAVASODÁS OZÓNRÉTEG KÁROSODÁSA FOTOKÉMIAI

Részletesebben

Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger

Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger SZENNYVÍZISZAP 2013 HALADUNK, DE MERRE? Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger 1 Ami összeköt a közös múltunk Ami hasonló: Területe: 83 870 km2, lakossága:

Részletesebben

VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért

VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért A környezetvédelem minden területén

Részletesebben

VASÚTI KÖRNYEZETVÉDELEM. dr. Kerekes István

VASÚTI KÖRNYEZETVÉDELEM. dr. Kerekes István VASÚTI KÖRNYEZETVÉDELEM dr. Kerekes István Az előadás rövid vázlata A közlekedés okozta környezetszennyezés A fenntartható közlekedés A vasúti környezetvédelem A vasúti üzem okozta környezetszennyezés

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007 Csapat száma: Elért pontszám: KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007 Megoldási időtartam: 75 perc Összes pontszám: 40 pont FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI INTÉZET 2006 2007 I. Írjátok

Részletesebben

4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége

4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége 4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége Az emberiség a fejlődése során a természeti környezetbe, a benne lejátszódó folyamatokba egyre nagyobb mértékben avatkozott be. Az emberi tevékenység következtében

Részletesebben

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok

Részletesebben

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi

Részletesebben

A LEVEGŐ. nagy mennyiségű kibocsátás jellemzi. nincs határozott helye vagy kis mennyiségű szennyező anyagot bocsát ki.

A LEVEGŐ. nagy mennyiségű kibocsátás jellemzi. nincs határozott helye vagy kis mennyiségű szennyező anyagot bocsát ki. Környezetszennyezés: anyagok, energiák gyorsabb ütemű áramlása a környezetbe, mint ahogy azt a környezet feldolgozni képes Emisszió: szennyező anyagok időegységre vetített kibocsátása; mértékegysége: m

Részletesebben

Fordított ozmózis. Az ozmózis. A fordított ozmózis. Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból:

Fordított ozmózis. Az ozmózis. A fordított ozmózis. Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból: Fordított ozmózis Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból: A fordított ozmózis során ha egy hígabb oldattól féligáteresztő és mechanikailag szilárd membránnal elválasztott tömény vizes oldatra az ozmózisnyomásnál

Részletesebben

szaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések

szaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Mőszaki infrastruktúra c. tantárgy 2006. 03.01. i elıadásának vázlatos anyaga Vízgazdálkodás, regionális szintő vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Dr. Dulovics Dezsı PhD. ny. egyetemi docens

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

MMK Szakmai továbbk SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS

MMK Szakmai továbbk SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS S Z E N N Y V Í Z házi szennyvíz Q h ipari szennyvíz Q i idegenvíz Q id csapadékvíz Qcs mosogatásból, fürdésből, öblítésből, WC-ből, iparból és kisiparból, termelésből, tisztogatásból,

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

Plazma a villám energiájának felhasználása. Bazaltszerü salak - vulkánikus üveg megfelelője.

Plazma a villám energiájának felhasználása. Bazaltszerü salak - vulkánikus üveg megfelelője. Plazma a villám energiájának felhasználása. A plazmatrónon belüli elektromos kisülés energiája 1,5 elektronvolt, amely az elektromos vonalas kisülés hőmérsékletének, legaláb 15 000 С felel meg. Bazaltszerü

Részletesebben