I Q A Z C A T Ó S A Q A

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "I Q A Z C A T Ó S A Q A"

János Nagy
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 S O M O Q Y MfcQYEI MV7ZEUMOK vav IQAZCATÓSAQA

3 VEZETŐ a Somogy Megyei Muzeumok Igazgatósága József Attila Emlékháza állandó kiállításához /E házban élte utolsó napjait a nagy magyar munkásköltő, József Attila /I9o5-I937/ XL 5.-tol XII. 3.-ig./ Somogy Megye Tanácsa l97o-ben vásárolta meg ezt a házat, az egykori Magda- Penzió épületét és további messzemenő anyagi támogatásával lehetővé tette, hogy a Somogy Megyei Muzeumok Igazgatósága e házban József Attila Emlékmuzeumot rendezhetett be. A jelenlegi uj állandó kiállítás ünnepélyes megnyitására július 15.-én került sor. A kiállítás anyagát a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum bocsátotta rendelkezésre. A kiállítás rendezését is a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos főmunkatársa, Sára Péter ^oezfe. A kiállítás technikai kivitelezője a Budapesti Központi Múzeumi Igazgatóság munkatársa, Dr. Boreczky László volt. A kiállítás élénkítéséhez nagyban hozzájárulnak Szabóky Zsolt művészi fotómontázsai.

e házban József Attila Emlékmuzeumot rendezhetett be. A jelenlegi uj állandó kiállítás ünnepélyes megnyitására 1972. július 15.-én került sor.

4 A szokásos ко Ito-emlékmuzeumoktól eltérően ebben az emlékházban nem a költő kegyelettel megőrzött személyes használati tárgyai, bútorai képezik a kiállítás anyagát, hiszen József Attila szegény proletárkölto volt és minden személyes tulajdona elfért egyetlen bőröndben, amelyben kéziratait is őrizte. Csak egy kopott levéltárcát és öreg töltőtollat állíthattuk ki az utolsó terem egyik vitrinjében. Annál gazdagabb volt a szellemi örökség, amelyet kb. 600 oldalt kitevő életmüvével ránk hagyott. Ezzel szeretnénk megismertetni a látó gatőt ezen kiállítás segítségével. A költő halála 25. évfordulóján az emlékház bejáratánál elhelyezett táblán a költő művészi hitvallásának summázása fogadja a látogatót: "Te jól tudod, a költő sose lódit; Az igazat mondd, ne csak a valódit." /Thomas Mann üdvözlése/ Amint az Emlékház eiső helyiségébe lépünk, az első vitrinben a költő versesköteteinek és műfordításainak eiső kiadásait iátjuk, a második vitrin róla szóló életrajzi írásokat, életmüelemzéseket és ma élő költik /Juhász Ferenc, Szécsi Margit/ hozzá irt verseit tartalmazza, a harmadik vitrin pedig müveinek idegen nyeivü kiadásaiból mutat be néhány példányt, nagy költők fordításában. Itt íáthatjuk többek között Jean Cocteau és Paul Éluard egy-egy kéziratát, 2

Csak egy kopott levéltárcát és öreg töltőtollat állíthattuk ki az utolsó terem egyik vitrinjében. Annál gazdagabb volt a szellemi örökség, amelyet kb. 600 oldalt kitevő életmüvével ránk hagyott.

5 valamint Thomas Man-nak.a magyar írókhoz intézett levelét a költő születésének 5o. évfordulója alkalmából. Szemközt a költő me II szobra /Nóti György alkotása/ és az "Ars poetica" cimü vers kézirata kinagyított fotókópiája a falon. A másodi к terembe lépve megismerkedünk a költő gyermekkori környezetével: Az ajtótól jobbra József Äron képe, az apáé, aki a nyomor elől külföldre menekül, magára hagyva fiatal feleségét három kisgyermekével, akiket a szegény mosónő egyedül nevel fel. Itt láthatunk fényképeket a külvárosi házról, ahol a költő született, családi képet a gyermek József Attiláról anyja és nővérei körében és mindenekelőtt fényképeket anyjáról, aki a költő szemében - és ma már a mienkben is - a proletár asszony megtestesítője. Számos verse szól róla, köztük a halhatatlan "Mama", "Anyám" és a "Kései sirató", amelyek eredeti kézirata a vitrinekben látható. A terem falait többek közt Kondor Béla két grafikája diszití, amelyeket a "Mama" cimü vershez készített. A harmadik teremben megismerkedünk József Attila tanulóéveivel a makói gimnáziumban, ahol télen házi tanítóskodással, nyáron kukoricacsőszként tartotta fenn magát, valamint első egyetemi éveivel Szegeden, ahol a lapokban első versei megjelentek. A falakon és a vitrinekben láthatók: nővére, Jolán, D«~. Makai Ödön, sógora és gyámja, valamint első szerelme, Gere Márta fényképei, azután egy csoportképe a "nyugatosok" néhány szegedi tagjával, amely mozgalom legnagyobb alakjait, elsősorban Ady Endrét művészi példaképének tekintette. 3

A másodi к terembe lépve megismerkedünk a költő gyermekkori környezetével: Az ajtótól jobbra József Äron képe, az apáé, aki a nyomor elől külföldre menekül, magára hagyva fiatal feleségét három

6 Ebben a teremben többek között két hires verse, a "Tiszta szivve!" és a "Szegény ember balladája" kinagyított kéziratfotokópiája, valamint Harsányi Agnes és Bonus Zoltán üvegkompoziciója látható a falakon a "Medáliák" cimü vershez. A negyedik teremben ismerkedünk meg bécsi és párizsi éveivel. Miután ugyanis a "Tiszta szívvel" cimü verse miatt kizárták a szegedi egyetemről, Bécsben folytatta tanulmányait, miközben ujságárulásból és a Magyar Kollégium takarításáért kapott fillérekből élt. Bécsben került először kapcsolatba kommunistákkal és itt kezdett megismerkedni Lenin müveivel. Ettől kezdve erősödik verseiben a lázadás hangja. Versei egymás után jel lennek meg a szociáldemokrata párt lapjában, a Népszavában és az Aktivista cimü folyóiratban. Egy éves bécsi tartózkodás után a magyar irodalmi mecénás, Hatvány Lajos támogatásával Párizsba megy és beiratkozik a Sorbonnera. A francia költészetből elsősorban Villon mesterkéletlen egyszerűsége és a szürrealisták merész újszerűsége hat rá. Innen a távolból érti meg igazán a magyar dolgozó nép nyomorúságos helyzetének okait. Hazatérése után, 1929-ben jelenik meg a "Nincsen apám, se anyám" cimü kötete, amelyben már érett, egyéni hangja szólal meg. Ekkor már kialakult népi egyszerűsége, határozott szerkesztésmódja és többrétű képalkotó módszere. A terem falát többek közt Dési-Huber Istvánnak a "Magyar Alföld" cimü vershez készült illusztrációja és a "Proletárdal" kézirata kinagyított fotója díszíti.

A negyedik teremben ismerkedünk meg bécsi és párizsi éveivel.

7 Ötödik terem: Újra itthon toI a budapesti egyetemet látogatja, azonban tanári diplomát nem kap forradalmi verseire való tekintettel, amelyek miatt n hányszor perbe is fogják. Ekkor már a szociáldemokrata párt tagja /lásd tagsági igazolványát az egyik vitrinben/ és l93o-tól tagja az illegális KMP-nek is. Gyakran publikál a "Társadalmi Szemle" és a "Korunk" cimü folyóiratokban és brossurakat is ira párt részére, például az itt is látható "Ki a faluba" cimüt. A falakon iévo fényképeken látható a fiatal köito egy illegális találkozón; élettársával, Szántó Judittal; barátjával, Illyés Gyulával. Erre a korszakára a szocialista tudatosságu, ódái szárnyalású oondolati versei jellemzőek, mint például a "Favágó", a "Szocialisták", a "Lebukott", a "Tömeg", a "Külvárosi éj" és "Ady emlékezete". A terem falain Szabóky Zsolt müvészfotó it látjuk a külvárosi témájú versekhez és egy táj fotót Szabadszállásról, amely a "Holt vidék" cimü versét ihlette. Költészete és a Zeneművészet kapcsolatát idézi fel Bartók Béla képe, akinek "Medvetánc" cimü kompozíciója ihlette a hasonló cimü vers megírására, amelyet viszont Ránki György zenésített meg 1948-ban. /Lásd a hatodi к terembe veze- *to ajtó mellett./ A harmincas évektől mind nyomasztóbban hat rá három tényező: személyes nyomora, a nép nyomorúsága és az emberiség sorsáért való aggodalom a fasizmus előretörése láttán. Egyéni nyomora számunkra már szinte elképzelhetetlen. 5

Gyakran publikál a "Társadalmi Szemle" és a "Korunk" cimü folyóiratokban és brossurakat is ira párt részére, például az itt is látható "Ki a faluba" cimüt.

8 "...Éhezünk...Mindenem zálogban van... Nem fűtünk... Nincs cipóm..." - irja Babits Mihálynak. Nyomorúságos helyzete elviseléséhez egyrészt a szerelemből merit erőt /ekkor irja a magyar irodalom egyik legszebb szerelmes versét az "Őda" címűt/, másrészt pedig az antifasiszta küzdelemből, amelyben tevékenyen részt vesz. Ekkoriban jelenik meg a "Szocializmus" cimü folyóiratban Hitler-ellenes irata, az "Uj szellemi front", a "Levegőt!" cimü tiltakozó verse és "A Dunánál" cimü költemény, amelyben a dunamenti népek összefogásának szükségességét hirdeti. E terem falát Ócsay Károlynak "д Dunánál" c - vershez készült fémdomborítása disziti ban kerül először pszichoanaiitikai kezelésbe. Ekkor jelenik meg "Nagyon fáj" cimü verseskötete. Hetedi к terem: 1936-ban megalakul a "Szép Szó" cimü folyóirat antifasiszta programmal. Egyik szerkesztője József Attila. Ez a kör szervezi meg januárjában Thomas Mann felolvasó estjét a budapesti Magyar Színházban, amelyre József Attila megírja "Thomas Mann üdvözlése" cimü versét, amelynek el6-, adását azonban nem engedélyezik. /A falon látható egy fényképen Thomas Mann József Attila társaságában./ 1937-ben ujabb nagy antifasziszta verssorozata jelenik meg /"Hazám", "6s patkány terjeszt kórt közöttünk", stb./ amelyek illusztrációi a falakon láthatók. 6

amelyben tevékenyen részt vesz. Ekkoriban jelenik meg a "Szocializmus" cimü folyóiratban Hitler-ellenes irata, az "Uj szellemi front", a "Levegőt!

9 Egyre súlyosbodó helyzetében a költő egy uj, nagy szerelemtol remél megváltást. Ekkor jelennek meg nagyszerű Flóra-költeményei. A nyomor és a megnemértés következtében azonban' ugy érzi, hogy magára maradt. Idegállapota megromlik. Egy ideig szanatóriumban kezelteti magát, majd Balatonszárszóra jön pihenni november 4.-én. Nővére a Magda-Penzióban bérel neki szobát. A "Talán eltűnök hirtelen", és a "Kész a leltár" után itt irja meg legutolsó versét; "Ime, hát megleltem hazámat". És innen indul utolsó esti sétájára december harmadikán, amikor egy tehervonat kerekei alatt fejezi be életét 32 éves korában. Mielőtt látogatóink elhagyják a József Attila emlékére létesített muzeumot, búcsúzzunk a nagy költőnek a kijárat melleti falon látható szavaival, amelyek talán a legegyszerűbben mutatják, amire törekedett és aminek megvalósulását nem érhette meg: "Én boldog pillanataimban gyermeknek érzem magam és akkor derűs a szivem, ha munkámban játékot fedezek föl. Félek a játszani nem tudó emberektől és mindig azon leszek, hogy az emberek játékos kedve el ne lankadjon, hogy azok a szűkös életfeltételek, amelyek a játék kedvét és lehetőségét szegik, megszűnjenek..." 7

Nővére a Magda-Penzióban bérel neki szobát. A "Talán eltűnök hirtelen", és a "Kész a leltár" után itt irja meg legutolsó versét; "Ime, hát megleltem hazámat". És innen indul utolsó esti sétájára 1937.

10 Kiadja a Somogy megyei Muzeumok Igazgatósága, Kaposvár.

12 KSZSZ UStSé.40e>

Hasonló dokumentumok

József Attila (1905 1937)

József Attila (1905 1937) Életrajz - 1905. ápr. 11., Budapest (Ferencváros, Gát u. 3.)) - szülei: József Áron (bánsági szappanfőző munkás), Pőcze Borbála (szabadszállási cselédlány, mosónő) - testvérek: