Tisztelgés Denis de Rougemont emlékének

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tisztelgés Denis de Rougemont emlékének"

Átírás

1 Tisztelgés Denis de Rougemont emlékének A jelen írás a MTA Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Tudományos konferenciáján elhangzott előadás rövid vázlata, mellyel a szerz ő Denis de Rougemont munkásságát óhajtja bemutatni 1. Denis de Rougemont, a hágai konferencia és az Európai Kulturális Központ Az Író filozófus munkássága és életműve Denis de Rougement Couvetban született 1906 szeptember 8.-án, meghalt Genfben 1985 december 6.-án Neuchâtel egyetemi tanulmányok pszichológia (Jean Piaget), genetika ( Max Niedermann) és nyelvészet (Ferdinand de Saussure) tól a Je Sers kiadó szépirodalmi igazgatója, (ez a kiadó publikálja többek között Søren Aabye Kierkegaard, Karl Barth, Nicolas Berdiaeff, Ortega... mű veit, melyek komoly és marandó hatást gyakorolnak későbbi művére). 1 Munkámban felhasználtam Turchany Guy-Erős Vilmos A személy, a régió és a föderaliszmus Megemlékezés Denis de Rougemont-ról szóló munkánkat.

2 1929 Les Méfaits de l'instruction publique 2 (A közoktatás gonosztettei) ebben a munkájában a svájci közoktatás hiányosságait és éles kritikájával komoly ellenállásba ütközött Svájcban. Ez arra késztette a szerző t, hogy egy közép európai tanulmányúttal gyarapítsa tapasztalatait. A Le Paysan du Danube (A Dunai Paraszt) cím ű könyve errő l az útjáról számol be, amely során az osztrák, csehszlovák és magyar parasztság helyzetét és kilátásait tanulmányozta a Párizsi anti konformista csoport tagja többek között Gabriel Marcel, Emmanuel Mounier, Alexandre Marc (Club du Moulin Vert), Arnaud Dandieu vagy Robert Aron társaságában. Ez a csoport készíti el ő a frankfurti Európai Fiatal forradalmárok találkozóját. Ez a mozgalom az mely alapja lesz az Emmanuel Mounier -val és G. Izard -al közössen indított Esprit cím ű folyóiratnak, valamint részt vesz Robert Aron, Arnaud Dandieu, Alexandre Marc-al az Ordre nouveau (Új rend) folyóirat sikerében. Ez az értelmiségi kör alapul szolgál a perszónalista mozgalomnak és később a második világháború után ebből a körbő l alakul az egzisztencialisták egyik kedvelt kerekasztala a Saint Germain-des-Pré-ben A Je Sers kiadó cső döt mond és így Denis de Rougemont munkanélkülivé válik. Egy évet tölt egy Bretagne -i szigeten és Dél Franciaországban. Tapasztalatait és társadalmi élményeit írja le a Journal d'un Intellectuel en chômage 1934 (Egy munkanélküli értelmiségi naplója). Ebben többek között kifejti, hogy igen nagy különbség van a között amit a párizsi értelmiségiek elképzelnek a népről és amit Ő a valóságban megtapasztalt. Denis de Rougemont elkötelezett író volt a Politique de la Personne 1934 (Személy politikája) és a Penser avec les mains 1936 (Gondolkodás a kezekkel) Denis de Rougemont els ő európai kiáltványa. E kiáltvány az elkötelezett gondolkodás programja. Az elkötelezettség itt persze nem pártszerű séget jelent (belépést a politikai vallás világába), hanem egész egyszerű en az eszmék és cselekedetek politikai következményeinek felvállalását. Denis de Rougemont nagyra tör ő vágya a cselekvő gondolkodás volt. egy gondolat megvalósítása nem pusztán annak a gyakorlatba való átültetését jelenti sokkal inkább a gondolattal való szenvedélyes együvé válást és annak másokkal történ ő megosztását. Szenvedélyesen dolgozott az egyesült Európa megteremtésében, amely egyszerre találkozó pontja a föderalista gondolkodásnak, a perszonalizmusnak, az elkötelezett író európai cselekvésének és a jövőrő l való elképzeléseinek. Ez az alapja annak, hogy elutasította a jobboldal és baloldal közötti hagyományos megkülönböztetést. Mi nem akarjuk sem a jobboldal, sem a baloldal Európáját, de pártok nélkülit sem: ellenkező leg federalista Európát akarunk. Mi nem vagyunk sem bal- sem jobb oldaliak, hanem olyanok akik a problémák megoldásában mindig előremennek. 2 Denis de Rougemont műveit nem fordították le magyarra. Jelen fordítások nem lépnek fel a végs ő nyelvi-irodalmi standard igényével.

3 1938 Denis de Rougemont érdeklődését nem csak az irodalom, hanem a mű vészet és kultúra minden területe érdekelte, így született meg a Nicolas de Flüe oratórium melynek zenéjét Arthur Honegger komponálta. Arthur Honegger és Denis de Rougemont 1939 L'Amour et l'occident A Nyugat és a Szerelem, egy meglepő en és eredeti szemszögből a föderalizmus lényegét fogalmazza meg. A teremt ő különböző ség alatt egy alapvet ő kontinuitás tetszik át, Denis de Rougemont megállapítása szerint: semmi meglep ő nincs abban, hogy 10 évvel később újraolvasva a mű vet csodálkozom, hogy itt a célnak, a legfőbb erkölcsi parancsnak egy olyan elvét találtam meg, amelyrő l korábban meggyőző désem volt, hogy megtalálom. És ma, miután közzé tettem egy nyílt levelet az európaiak számára és nem tudom hány oldalt a regionális közösségekről, úgy tűnik ezek tetőtő l talpig megújították a föderalizmusról való elgondolásaimat. De meg kellett állapítanom, hogy alapvet ő fogalmait tömören, de világosan már ebben az 1936-ban megjelent könyvben megtaláltam Behívják katonának Svájcban ahol azonnal nekilát a svájci értelmiség ellenállásának megszervezésébe. Így jön létre a Ligue du Gothard. Párizs elfoglalása kapcsán írt publikációja 15 nap börtönt a Gazette de Lausanne -ba írt cikke miatt, mely komoly kritikát fejt kis a svájci német politikával szemben. Amerikába számű zik New-Yorkban egyetemi tanár és részt vesz, E. Varèse, R. Niebuhr, D. Mac Donald, le comte Coudenhove-Kalergi, Saint-John Perse, André Breton, Bohuslav Martinú, Albert Einstein társaságában egy európai gondolatokat szembesít ő klubban La Part du Diable 4 Az Ördög része az amely gyöngeségünkön, lemondásainkon és félelmünkön keresztül és rájuk építve megalapozója a diktatúrának (Hitleri). Az ördög az egyénre 3 L aventure occidentale de l homme /A nyugat-európai ember kalandja/, Paris, Albin Michel, 1957, p. 60 sq. 4 A karikatúrák egy Denis de Rougemont életm ű bemutatáshoz készültek és Ő is ezek főszereplője.

4 épített tömegekre alapozza diktatórikus terveinek megvalósítását és innen csak egy kiút van a perszonalizmus Már az Európai Unióról szól, visszatérve az Egyesült Államokból, és látva a világháború pusztításait, több európai értelmiségivel és politikussal (mind például Winston Churchill, Robert Schuman), arra a következtetésre jut, hogy egy újabb háború megelőzése csak egy európai egység megteremtésével képzelhet ő el. A nagy kérdés Dante és Dubois óta, hogy ez államunióra vagy föderalista államberendezkedésedére épüljön. Ez a kettősség Hágától napjainkig figyelhet ő meg az európai építkezésben Az Union européenne des fédéralistes (Európai federalisták szövetsége) első Kongresszusának f ő szervezője és elnöke. Ez, a fasizmus elleni mozgalmakra épülő szervezet hívja össze a Hágai konferenciát és lesz annak, mind az európai egység építésének motorja.

5 Európai Atya Denis de Rougemont és Paul Henri Spakk Denis de Rougemont a jöv ő Európájáról alkotott eszméi az alábbi könyveiben a legjobban követhetőek nyomon : Fédéralisme et Nationalisme (Föderalizmus és nacionalizmus), L'Aventure occidentale de l'homme (A nyugati ember kalandja), Vingt-huit siècles d'europe (Európa húszonnyolc százada) Les Chances de l'europe (Európa lehető ségei), Lettre ouverte aux Européens 1970 (Nyílt levél az európaiakhoz). Ezek mind ugyanazt a gondolatmenetet tükrözik, amit az alábbiakban próbálok összegezni : Különböző ség az egységben elvén alapulva a föderalizmus egyszerre jelent egy módszer, a valóság egy megközelítési módja és a társadalmi szervezetnek egy formája. Egyúttal azonban egy mély átalakulás, forradalom is. Egy új társadalom modelljének kialakítására nem látok más utat, mint az európai föderalizmus vállalkozásának a régiók /és nem a nemzetállamok/ alapján történ ő megvalósítását: ennek célja nem a nemzeti össztermék növelése lenne, hanem a dinamikus egyensúly a három állandóan széthúzó tényez ő, az ember, a közösség és a természet között; valamint az egyének és a civil társadalom szabadsága, nem pedig a nemzetállami hatalom. Ha ez nem történik meg, a forradalom pusztán a szekták, a baloldali pietisták vagy a többé-kevésbé paranoiás intelligencia locsogása. A nemzetállam egyenl ő a háborúval ismételte szüntelen Denis de Rougemont. Ahol a legegyszerűbb szociológiai viselkedés szerint: a privilégiumokat élvező k meg kívánják ő rizni privilégiumaikat, a hatalmasok hatalmukat, a kormányzók kormányukat. A nemzetállamoknak ebből a tehetetlenségébő l fakad a politikai föderáció megvalósításának akadálya, és ez áll útjában a federalista elvek alkalmazásának, a civil társadalom mű ködésének, a gazdasági és kulturális élet megújulásának is. Mindezt Denis de Rougemont csodálatosan fejezi ki: Megfogalmazhatjuk az Egyesült Európa szükségességének gondolatát a világ mai helyzetébő l való kiindulással, a mi kulturális szintézisünknek a történelemben játszott központi szerepével, a világpolgári elkötelezettséggel, mely Európára legkiemelkedőbb pillanataiban mindig jellemz ő volt. De kiindulhatunk az ember és a személy hivatásának egy olyan felfogásából, egy olyan emberi hozzáállásból, amely magára vállalja és átalakítja az állandó konfliktust az egyes és az általános, a helyi és egyetemes, individuális és univerzális között.

6 Az Európai Unió születése A Hágai konferencia A fenti elgondolások logikus következménye az európai elkötelezettség. Denis de Rougemont tevékenysége az 1947-es Montreux-i, az 1948-as hágai, valamint az az 1949-es Lausanne-i kongresszusokon alapvet ő jelentőség ű. E kongresszusok munkálatainak egyik központi szereplője volt. Ő szerkesztette a hágai ülés kulturális jelentését, valamint a végs ő határozatot és az európaiakhoz intézett felhívását január 22 Federalista memorandum a Hágai konferencia elő készítésére az Európai Egyesült Államok létrehozására. A memorandum többek között az alábbi témákkal foglalkozott: A békéért és a szabadságért. Eszközök ennek megvalósítására. Milyen állami kompetenciák kerülnek az Európai Föderáció hatáskörébe (védelem, vám, pénz, külpolitika, népvándorlás). A nagy kérdések : Marshall terv, Német egyesítés stb. A keleti országok menekültjei nem vehetnek részt a konferencián, szintén kéri, hogy Angliát ne csak Churchill és Sandys képviseljék május 8-10 HÁGAI KONFERENCIA "Comité international de coordination des mouvements pour l'unité européenne" Nemzetközi Bizottság az Európai Unióért létrejött mozgalmak koordinálására címen. Tiszteletbeli elnök : Winston Churchill 800 résztvev ő. A különböz ő fórumok : Plenáris ülések "États généraux" (Tényállás), elnökök : Anthony Eden et Paul van Zeeland Feladata olyan általános helyzetelemzés készítése amely figyelembe veszi Európa háború utáni állapotát, annak történelmi hátterét és ebbő l kiindulva próbál új megoldásokat feltárni a nemzet államok közötti évszázados ellenállás megszüntetésére. Két nagy tendencia a federalisták (Franciák, Hollandok, Belgák,

7 Olaszok és a szakszervezetek) és az unionisták (Angolok és Skandinávok). Az unionisták a Kormányok és Parlamentek együttműködését szorgalmazzák. Bizottságok Gazdasági és szociális. Európa gazdasági helyzetének javítására a bizottság az áruk és munkaer ő szabad mozgása, a valuták konvertibilitása, közös forráspolitika és a gazdasági politikák egyesítése. Kulturális. Legfő bb célja az erkölcsileg és érzelmileg megtépázott Európában az emberi jogok kartája és ennek legfelső bb bíróságának megalakítása, Convention européenne des Droits de l'homme, az emberi jogok legfelső bb bírósága európai központ létrehozása, a gyermekek védelmére a Collège d'europe, a kultúra, a tudományos együttmű ködés a Centre européen de la Culture (CEC) és Conseil européen de recherche nucléaire (CERN) keretében. A Denis de Rougemont által vezetett bizottság még más mérföldköveket is letett Európa egyesítésének útján. Politikai. Itt ütköztek a legerő sebben az unionisták és a föderalisták, de végül is megállapodás született egy választott európai Parlament, bizonyos nemzeti szuverenitások megosztásával. Felvázolódott egy Európai Unió, Németország bevonásával. Végül de nem utolsósorban a Hágai Konferenciának köszönheti kontinensünk az Európa Tanács (Assemblée du Conseil de l'europe) megalakulását. A kongresszus záró dokumentumát Denis de Rougemont fogalmazta meg. Message aux Européens (Üzenet az Európaiakhoz) egy egységes és békés Európáért A fent felsorolt bizottságok által megfogalmazott kiáltványokat megpróbálom néhány szóban összefoglalni : A Politikai bizottság sürgeti egy egyesült Európa létrejöttét, mely alapfeltétel a békés együttélésnek, a gazdasági és szociális fejlő désnek és demokráciának. A jövend ő Európai Unió nyitott lesz minden más állam csatlakozására. A Gazdasági és szociális bizottság, kiáll egy közös szociális - piacgazdaság megvalósítása mellett egy európai szabadkereskedelmi övezet keretében. A Kulturális bizottság számára európai kulturális, oktatási és tudományos térség

8 kialakítása a f ő cél, melynek megvalósítása érdekében létre kívánja hozni az Európai Kultúrközpontot. Ennek megvalósításával a Bizottság mind a Kongresszus Denis de Rougemont bízza meg december 8-12 Lausanne Première Conférence Européenne de la Culture els ő Európai Konferencia a közös kultúráért. Az els ő olyan nemzetközi konferencia ahová a német ellenállok és a kelet európai emigránsok teljes jogú résztvevő ként kapott meghívást, elismerve ezzel a háború után bekövetkezett helyzetet. A konferencia f ő célja az Európai Kultúrközpont (CEC) feladatainak, mű ködésének és székhelyének meghatározása. Ennek értelmében a CEC feladata a Hágai Kulturális Bizottság célkitűzéseinek megvalósítása. Európa a kultúráért Európai Kultúrközpont Genf

9 1950 október 12 Centre Européen de la Culture CEC GENEVE Alapvet ő gondolata szerint az uniót az európai kultúrára kell alapítani, olyan kultúrára, amely visszatükrözi az uniónak a különböző ségben megvalósuló föderalista elvét. Ennek alapján beszélhetünk a föderalizmus és a kulturális pluralizmus közötti megfelelésrő l. Tekintve, hogy szövetségünk alapja a kultúrák pluralitása, ezen csak föderalista egyesülés alapulhat. Ez az értelme és célja az Európai Kulturális Központ ban végzett tevékenységnek, amelyet Denis de Rougemont kezdeményezésére állított fel a hágai kongresszus Genf Congrès pour la Liberté de la Culture Kongresszus a kultúra szabadságáért, mind a Kultúrközpont alapító megmozdulása. Európa alapja a kulturális sokféleség és fejlődésének motorja csak ezen kultúrák fejlődésén és szabadságán alapulhat a kezdeményezője a CERN-nek /az Atomkutatások Európai Központjának/ is. Az Európai Kulturális Központ december 12-én, Genfben tartott ülésén javasolták ugyanis, hogy tanulmányozzák az atomtudományok intézetének felállítását, amely a társadalmi hasznosítás lehetőségeit kutatja Association des Instituts d Etudes Européennes Európai szakirányú felsőoktatási intézetek szövetsége. Egy újabb példa az európai közoktatás 5 Deux initiatives du CEC. Documents sur l origine du CERN et de la fondation Européenne de la Culture

10 kialakítására irányuló törekvés és a nevelés általában. Mivel Denis de Rougemont úgy gondolta, hogy az akadályok egy része anyagi jelleg ű, tudniillik a nemzetállamok és bizonyos meggyökeresedett érdekek, amelyek megakadályozzák a föderalizmus napvilágra jutását és működését, azonban arról is meg volt győződve, hogy a legmakacsabb akadályok az emberek mentalitásában találhatók. Innen ered a gondolkodásmód, a hozzáállás megváltoztatásának egy az európai nevelés segítségével történ ő eszméje A Gyakorlati gondolkodás úgyszintén törekszik a Központ körüli intézmények létrehozására, mint pl.: Az Európai Tanulmányok Intézeteinek Szövetsége/AIEE/ 1951-ben, a Zenei Fesztiválok Európai Szövetsége, illetve az Európai Levéltár Alapítványa Fondation Européenne de la Culture Európai kulturális Alapítvány Robert Schuman elnökletével. Több egyéb kezdeményezés is említésre méltó, közöttük az a publikáció, amely az európai egyetemről a problémákat átgondolandó közös elmélkedésre szólítja fel az államokat valamint a felsőoktatás szereplőit Kiáltványt intéz Európa népeihez, melyben felhívja a figyelmet az európai államok felelőségére a kultúra szabadságának biztosításában 1957 le «dialogue des cultures» A kultúrák párbeszéde egy kutató csoport megalakulása a Saint-Germain-des-Prés (Paris) keretében majd hivatalos működése Genfben Az UNESCO-val karöltve elindul egy konferencia ciklus a kultúrák párbeszédérő l. (A legutóbb a Kultúrák Párbeszédére Lisszabonban ben került sor José Manuel Durao BARROSO és Dusan SIDJANSKI elnöklésével. F ő témája a kultúrák és vallások párbeszédvolt, amelyre több jeles, keresztény, muzulmán, budhista és zsidó értelmiségi érkezett.)

11 1963 Denis de Rougemont kezdeményezi az Európai Tanulmányok Intézetének felállítását is, amely jelenleg a Genfi Egyetemhez tartozik, től Jacques Freymond segítségével hívtak életre. Ennek az intézménynek az eredetisége különösen a multidiszciplinárisban rejlik, amely azonban egy közös téma köré szerveződik: Európa és a Föderalizmus A regionális területfejlesztés elméleti megalapozása és gyakorlati kísérletek kidolgozására létrehozta az Atelier 70 munkacsoportot és irodát. Ennek a csoportnak a kezdeményezésére alakul meg 1972-ben az Institut pour l'environnement (Környezetvédelmi Intézet) és 1991-ben az Académie Internationale de l'environnement A CEC aktívan vesz részt a fenntartható fejlő dés elméletének kidolgozásában, többek között a Brundtland bizottság keretei között, majd a Riói Konferenciát követően a Local Agenda 21 (Helyi cselekvési terv a 21. századra) kidolgozásában. Ezek voltak Denis de Rougemont elnök nagy alkotásai a CEC keretébe, ő t Jacques Freymond, Jean-Denis Bourquin és Dusan Sidjanski követték a CEC elnöki székében. Prof. Dr, Dusan SIDJANSKI elnök. A CEC székháza a genfi tó partján

12 A regionalizmus Atyja Denis de Rougemont 1960-tól két dolog foglalkoztatta a régió és a határokon átnyúló régiók. Ezek föderációjában Europe des Régions (európai régiók) látja az Európai föderáció alapját. Emlékeztetett arra, hogy a hatalom tévesen demokratikusnak tekintett játékában lényegét tekintve minden párt totalitárius és megelő legezi a totalitárius államot a maga brutalitásával és terméketlenségével, és ha ezt nem is szívesen ismerte el, szerinte mégis a nemzetállam a föderalizmus épületének egyik szintjét képezi. Tulajdonképpeni elveinek megfelelően a létez ő realitásból indult ki. Tehát bármennyire is fájdalmas, a nemzetállam létezik és így el kell fogadni. Ezt elismerve a nyolcvanas évek elején készült elő adásaiban és írásaiban éppúgy, mint a barátaival folytatott vitákban egy új álláspontot foglalt el: Nem óhajtom a nemzetállam megsemmisítését, ez lehetetlen. Javaslom azonban ennek felülrő l és alulról történ ő meghaladását, amelynek eljött a lehetősége a Xx. században. Felülrő l meghaladni a nemzetállamot, ez európai föderációt jelent, alulról pedig a régiók szintjén lehet rajta túllépni. Ettő l kezdve egy teljesen új koncepciót dolgoz ki, keresi melyek azokat az alkotórészeket melyek a regionális hovatartozás megszületését befolyásolják. A kérdésre Guy Héraud, Robert Laffont, Guy Turchany alkotják meg az elvi, tudományos és tervezési hátteret 6 pontban: Ezek, a perszonalizmus a személy mind a társadalmi lét alapja, a szubszidiaritás mind a közösség alapelve, a közösség és azok összefogása egy központ körül (város), a kulturális föderalizmus, a geográfiai összefüggések, a közigazgatás és annak történelmi és hatalmi háttere (funkcionalitás) és végül de nem utolsósorban a kulturális, gazdasági kapcsolatok, figyelembe véve a régiók fejlő dési irányait, ezek történelmi viszonyait, melyek alapvetőek de nem meghatározóak. Ezekre az elméleti alapokra épült a Regio Baseliensi mit határokon átnyúló régionáls szervezkedés a Rajna völgyében. A projekt alapjai a geográfiai összetartozás a Jurai Alpoktól a Rajnai síkságig, a nyelvi rokonság három nemzet állam keretein belül, bizonyos városközpontúság Bázel körül, végül a gazdasági, kulturális és történelmi együttélési tapasztalat, mely meghatározója lett ennek az alulról jöv ő és sokszor a politikát megkerül ő építkezésnek, melynek filozófiai alapjait Denis de Rougemont teremtette meg. A régiók létrejöttének legnagyobb akadálya az emberek mentalitásban keresend. A ő régió ne legyen egy kis-nemzet (Balkánizáció etnikai alapokon). Az a fontos, hogy az

13 emberek alkothassák saját életterüket és beleszólásuk legyen személyiségük alakulásában. Az európai regionaliszmus e perspektívájában felvetette a Régiók Európai Tanácsának gondolatát, amelyet utóbb az Európai Parlament mellett állítottak fel. Valójában úgy értékelte, hogy Európa jövő jére nézve hasznosabb volna, ha a szenátorokat regionális szinten választanák meg, minthogy továbbra is fenntartsák a miniszterek tanácsa intézményét. Ez a politikai elgondolás sokkal jobban megfelelne az európai realitások és különbözőségek széles spektrumának. Föderalista gondolkodásának fejlő dését a legjobban illusztrálja föderalista metódusai, nem egy zárt rendszer felállítása útján kíván elő bbre lépni, hanem a fokról fokra történ ő megvalósítás eszközével. Innen ered a benső séges összhang gondolatainak tartalma és gondolkodásmódja között. Általában a föderalizmus ettő l fogva, mint egy politikai, gazdasági, szociális és kulturális struktúra jelenik meg: többféle, alapvető en autonóm közösséget foglal magában, amelyeket közös intézmények kötnek össze. Utóbbiakra azonban csak olyan mérték ű hatalmat és kompetenciát delegál, amely nélkülözhetetlen a közös érdekek érvényre juttatásához. Föderalizmusról akkor beszélhetünk, ha egység és különböző ség kölcsönös viszonyban állnak egymással, ha a hatalom és a kompetenciák megfelel ő módon oszlanak meg a föderalizmust alkotó és az általuk létrehozott közösségek között, végül ha az alkotó társadalmak részt vesznek a létrehozott közösségek döntéseiben.

14 A vizionárius vagy a jövő a mi ügyünk Ökológia és a regionaliszmus képezik Denis de Rougemont utolsó két könyvének alapját Lettre ouverte aux Européens (Nyílt levél az európaiakhoz) az európai kultúra egy sajátos egységet képvisel : 20 nyelv de egy irodalom, zene, festészet, stb. Az európai unió erre az alapra kell épüljön és nem a Nemzet-Államok szövetségére. Felhívja az európaiak figyelmét a föderalizmusra mind alapelvre és a szubszidiaritásra mind alapra L'Avenir est notre affaire Denis de Rougemont alapvetően újszerű gondolatai és tevékenysége mindig a jöv ő felé irányultak. A régiók fejlődése és a közöttük lépésrő l lépésre kibontakozó kapcsolatrendszer szövedéke képezik a haladás előremutató módján a jöv ő föderációjának legmegbízhatóbb alapját. Ebben a perspektívában kap szerepet két terve is : a régiók tanácsa és az európai ügynökség terve. Ezek feladata lenne, hogy közös terveket dolgozzanak ki, a legkülönbözőbb területekre kiterjed ő interregionális kapcsolatok fellendítésére és összehangolására. A testület mű ködése kiterjedne az energetika, a környezetvédelem, az oktatás és a kultúra, a tudományos kutatások és a más kontinensekkel való kapcsolatok területére. Az európai környezetvédelemért folyatott harcot különösen fontosnak tartotta. A CEC tagjaival együtt főszerepet vállalt a Environnement, région, Europe fédéraliste: même combat Környezetvédelem, Régió, Föderalista Európa: egy küzdelem elnevezés ű mozgalomban. A technikai újítások és ezeknek a társadalomra gyakorolt hatása ugyancsak figyelmének középpontjában álltak: hogyan lehet kézben tartani a technikai fejlő dést és annak hatásait? Denis de Rougemont e problémát az informatika kapcsán vetette fel. El kell kerülni, hogy az ember az informatika rabjává váljon. Ma az informatika arra ösztönöz, hogy helyettünk gondolkozzon, mégpedig gyorsabban, mint saját magunk, azonban megteremti az emlékez ő és ítélőképességünk valamint teremtőerő nk elsorvasztásának veszélyét, miközben megsokszorozza a hatékony mentális debilitás egy virágzó fajtáját. Itt emlékeztetnék minden technikai fejlesztésünk kétarcúságára: az automatizálás technikai forradalmának a kényelem korszakához kellene vezetnie, ehhez képest a munkanélküliség érájában vagyunk. Az ipar termelékenysége a bő séget sejteti. Ehhez képest Nyugaton a növekv ő nyomort látjuk, s éhséget a világ többi részén (néha nálunk is). S nehéz megmondanunk, hogy az ipar válságától, olaj- vagy energiaválságtól

15 vagy a kínai áttöréstő l kell jobban tartanunk ezek közül mindegyik váratlanul sújtott bennünket az utóbbi évtizedek jelentős eseményeiben. Tehát az előreláthatatlan és szédít ő jövője elő tt tegyük ölbe kezünket és a szokásos módon folytassuk, ami azt jelenti, hogy elő bb cselekedjünk, amikor még túl korán van ahhoz, hogy bármit is előre lássunk, és utána gondolkodjunk, amikor túl késő van, hogy bármit is megváltoztassunk? Denis de Rougemont egész életműve a Gondolkozni a kezekkel -től a Jöv ő a mi ügyünk -ig arra hívja fel a cselev ő személy figyelmét, hogy egy jobb világ megteremtéséhez cselekedni kell. Mégpedig ott ahol vagyunk és akkor, amikor ezt tőlünk az élet megköveteli. Az elmélet meg kell elő zze a gyakorlatot, viszont megvalósítás nélkül az elmélet elveszíti legitimitását.

BÓKA ÉVA. Az európai egységgondolat politikai eszmetörténete

BÓKA ÉVA. Az európai egységgondolat politikai eszmetörténete BÓKA ÉVA Az európai egységgondolat politikai eszmetörténete 1 Tartalomjegyzék 1.Bevezetés: Az európai egységgondolat antik és középkori gyökerei...2 2.Az európai egységgondolat fejlődése a 14. századtól

Részletesebben

Nemzeti szuverenitás és/vagy európai integráció?

Nemzeti szuverenitás és/vagy európai integráció? Fórika Éva Petrea, Bogdan Nemzeti szuverenitás és/vagy európai integráció? egy hosszú távú versenyrõl, melynek több, régi vagy új résztvevõje van, s amelybe még többen szeretnének beszállni Bevezetõ helyett

Részletesebben

Hogyan tovább, Európa?

Hogyan tovább, Európa? 1 Hogyan tovább, Európa? transform! az alternatív nézőpont és a politikai párbeszéd európai folyóirata 2012. 2 Fotó: Sepp Dreissinger A lap illusztrálásához Helmut Kurz-Goldensteinnek, a híres osztrák

Részletesebben

MTA Politikai Tudományok Intézete

MTA Politikai Tudományok Intézete MTA Politikai Tudományok Intézete A diszkrimináció öt (nemi, faji vagy etnikai származás, vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, életkor) területén eddig párhuzamosan folyó kutatások eredményeinek feltárása,

Részletesebben

Képzők könyve. t e i s m á s v a g y te sem vagy más

Képzők könyve. t e i s m á s v a g y te sem vagy más t e i s m á s v a g y te sem vagy más Képzők könyve Ötletek, segédletek, módszerek és gyakorlatok fiatalok és felnőttek informális, iskolán kívüli interkulturális neveléséhez Második, átdolgozott kiadás

Részletesebben

Tartalomjegyzék KÖSZÖNTŐ 4

Tartalomjegyzék KÖSZÖNTŐ 4 Tartalomjegyzék KÖSZÖNTŐ 4 1. A NEMZETPOLITIKAI STRATÉGIA FOGALMA 5 1.1. A nemzetpolitikai stratégia műfaja 5 1.1.1. A nemzetpolitikai stratégia sajátosságai 5 1.1.2. A nemzetpolitikai stratégia helye

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A STRUKTURÁLT PÁRBESZÉD ELSŐ CIKLUSÁRÓL

ÖSSZEFOGLALÓ A STRUKTURÁLT PÁRBESZÉD ELSŐ CIKLUSÁRÓL ÖSSZEFOGLALÓ A STRUKTURÁLT PÁRBESZÉD ELSŐ CIKLUSÁRÓL ÖSSZEFOGLALÓ A STRUKTURÁLT PÁRBESZÉD ELSŐ CIKLUSÁRÓL Fiatalok Lendületben Program 2 ÖSSZEFOGLALÓ A FIATALOKKAL ÉS IFJÚSÁGI SZERVEZETEKKEL A SPANYOL

Részletesebben

15 Év 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről

15 Év 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről 15 Év 15 Hang Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről 2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhet, többek között az Északatlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk

Részletesebben

JAVASLAT A nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének STrATégiáJárA

JAVASLAT A nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének STrATégiáJárA JAVASLAT a nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének stratégiájára A Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.1 számú, 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció című kiemelt projekt stratégiai

Részletesebben

Az Európai Parlament

Az Európai Parlament Az Európai Parlament 2 Tartalomjegyzék Üdvözöljük az Európai Parlamentben! 3 Az Európai Parlament Önért dolgozik 5 Jó kezekben az európai költségvetés 11 A szabadságjogok és a demokrácia őre 17 Az Európai

Részletesebben

Meghívó. Jelenlétére és együttmûködésére számítva, Szívélyes üdvözlettel: Dr. Sz. Tóth János elnök

Meghívó. Jelenlétére és együttmûködésére számítva, Szívélyes üdvözlettel: Dr. Sz. Tóth János elnök Tartalom Eldurvuló világkapitalizmus, vagy erõsödõ humanizmus és szolidaritás? 3 Születésnapi számvetés 6 Felnõttképzési Civil Hálózat 10 Hogyan tanulunk? 13 A mintakiválasztásra javasolt települések Pest

Részletesebben

VALEUR. Európa minden nyelve kincs. Európa minden nyelve kincs. A projekt koordinátorai: Joanna McPake és Teresa Tinsley A B C D

VALEUR. Európa minden nyelve kincs. Európa minden nyelve kincs. A projekt koordinátorai: Joanna McPake és Teresa Tinsley A B C D A B C D Európa minden nyelve kincs A projekt koordinátorai: Joanna McPake és Teresa Tinsley Munkatársak: Peter Broeder, Laura Mijares, Sirkku Latomaa és Waldemar Martyniuk VALEUR Európa minden nyelve kincs

Részletesebben

Etnikai vagy állampolgári nemzet?

Etnikai vagy állampolgári nemzet? Dr. Léh Tibor Etnikai vagy állampolgári nemzet? Dr. Léh Tibor Etnikai vagy állampolgári nemzet? Ez a rövid összefoglaló tanulmány (mely nem lehet kimerítő) nem akarja sem elítélni vagy védeni egyes elképzeléseket,

Részletesebben

-------------------------------- Biztonságpolitikai prognózis 2015-ig -------------------------------- Biztonságpolitikai prognózis 2015-ig

-------------------------------- Biztonságpolitikai prognózis 2015-ig -------------------------------- Biztonságpolitikai prognózis 2015-ig Biztonságpolitikai prognózis 2015-ig Megjelenik a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma támogatásával BHKKA 2010 1 Előszó... 3 dr. Erdős André: Az ENSZ előtt álló kihívásokról... 5 Dunay Pál: Takaréklángon.

Részletesebben

A MAGYAR SZLOVÁK ALAPSZERZŐDÉS MÁSFÉL ÉVTIZED TÁVLATÁBÓL

A MAGYAR SZLOVÁK ALAPSZERZŐDÉS MÁSFÉL ÉVTIZED TÁVLATÁBÓL KATONA FLÓRA A MAGYAR SZLOVÁK ALAPSZERZŐDÉS MÁSFÉL ÉVTIZED TÁVLATÁBÓL A rendszerváltás után a szomszédos országokkal kötött kisebbségi nyilatkozatoknak, kisebbségi egyezményeknek, illetve úgynevezett alapszerződéseknek

Részletesebben

Végeredmény vagy kiindulópont?

Végeredmény vagy kiindulópont? Hungarológia Végeredmény vagy kiindulópont? kerekasztal-beszélgetés a hungarológiáról Az alább olvasható eszmecserét a 2006 nyarán rendezett hungarológiai kongresszus után tartottuk szerkesztőségünkben.

Részletesebben

Vélemények Magyarország 15 éves NATO tagságának eredményeiről

Vélemények Magyarország 15 éves NATO tagságának eredményeiről Nemzet és Biztonság 2014/6. szám 3 41. 15 év 15 hang Vélemények Magyarország 15 éves NATO tagságának eredményeiről Előszó 1999. március 12-én történelmi jelentőségű eseményre került sor: Magyarország 15

Részletesebben

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban. Szerkesztette Rada Péter

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban. Szerkesztette Rada Péter Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban Szerkesztette Rada Péter A kötet szerzői: Dr. Csicsmann László, egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Tanulmányok Intézet Dr. Horváth

Részletesebben

Egy anekdota szerint két fiatal történész (2) az ötvenes évek gazdaságtörténetét feldolgozó

Egy anekdota szerint két fiatal történész (2) az ötvenes évek gazdaságtörténetét feldolgozó Sáska Géza: Jó, hogy vége a nyolcvanas éveknek, és nem jön újra el! Iskolakultúra 2001/2 Lapunk tavaly októberi és novemberi számában adtuk közre Báthory Zoltán áttekintését a nyolcvanas évek oktatáspolitikai

Részletesebben

Takáts Péter ez a kérdés, válasszatok! : Képviseleti vagy részvételi demokrácia?

Takáts Péter ez a kérdés, válasszatok! : Képviseleti vagy részvételi demokrácia? Takáts Péter ez a kérdés, válasszatok! : Képviseleti vagy részvételi demokrácia? A kulturális kreatívok minden közösségi területen új utakat keresnek. Olyanokat, melyekben ők aktív résztvevők és a folyamatok

Részletesebben

"Szép dolog szlovénnak lenni, de nem könnyű"

Szép dolog szlovénnak lenni, de nem könnyű Szilágyi Imre "Szép dolog szlovénnak lenni, de nem könnyű" Ciril Zlobec költő, a szlovén nemzeti kérdéssel foglalkozó számos értelmiségi egyike fogalmazta meg a fenti gondolatot. Ha az ember végigutazik

Részletesebben

Magyar külpolitika a bipoláris világban, 1945 1991 1

Magyar külpolitika a bipoláris világban, 1945 1991 1 Magyar külpolitika a bipoláris világban, 1945 1991 1 Békés Csaba A kelet-közép-európai régió sorsát, lehetőségeit lényegében egészen 1989-ig alapvetően a második világháború végén, 1945-ben létrejött európai

Részletesebben

A Kormány ifjúságpolitikai keretprogramja 2012

A Kormány ifjúságpolitikai keretprogramja 2012 A Kormány ifjúságpolitikai keretprogramja 2012 A Kormány ifjúságpolitikai keretprogramja 2012 KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM www.ujnemzedek.hu www.facebook.com/ujnemzedek

Részletesebben

A magyar helyi önkormányzati rendszer átalakítása

A magyar helyi önkormányzati rendszer átalakítása Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola dr. Csörgits Lajos A magyar helyi önkormányzati rendszer átalakítása A demokrácia, a helyi közügyek és a helyi önkormányzás egyes kérdései

Részletesebben

Még sok tekintetben nem tisztázott, hogyan

Még sok tekintetben nem tisztázott, hogyan Léteznek egyetemes emberi jogi standardok, amelyeket mindenképpen be kell tartani A r m i n von Bogda n dy n é m et Eu rópa-jogá sz professzor r a l Halmai Gábor és Salát Orsolya beszélget Az európai elvek

Részletesebben

KUB-11/2014. (KUB-11/2014-2018.) Ikt. Szám:KUB-40/48-2/2014.

KUB-11/2014. (KUB-11/2014-2018.) Ikt. Szám:KUB-40/48-2/2014. KUB-11/2014. (KUB-11/2014-2018.) Ikt. Szám:KUB-40/48-2/2014. Jegyzőkönyv az Országgyűlés Külügyi bizottságának 2014. szeptember 23-án, hétfőn, 10 óra 08 perckor az Országház főemelet 55. számú tanácstermében

Részletesebben

Az európai integráció kritikai elméleti perspektívából

Az európai integráció kritikai elméleti perspektívából Mikecz Dániel Az európai integráció kritikai elméleti perspektívából 162 fordulat 8 A Lisszaboni Szerződés kapcsán az európai globalizációkritikus baloldali pártok és mozgalmak újfent kifejezték fenntartásaikat

Részletesebben

Az információhoz való hozzáférés szabályozása és annak érvényesülése a környezetvédelemben

Az információhoz való hozzáférés szabályozása és annak érvényesülése a környezetvédelemben Az információhoz való hozzáférés szabályozása és annak érvényesülése a környezetvédelemben Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából. 2008. szeptember 30. Előszó Az információhoz

Részletesebben

Az RMDSZ 10. Kongresszusán elfogadott Dokumentumok Erős Európában sikeres erdélyi magyar közösség

Az RMDSZ 10. Kongresszusán elfogadott Dokumentumok Erős Európában sikeres erdélyi magyar közösség Az RMDSZ 10. Kongresszusán elfogadott Dokumentumok Erős Európában sikeres erdélyi magyar közösség Az elmúlt két évben az Európai Unió súlyos gazdasági és pénzügyi válsággal, a legutóbbi időben pedig több

Részletesebben