MTA Politikai Tudományok Intézete

Átírás

1 MTA Politikai Tudományok Intézete A diszkrimináció öt (nemi, faji vagy etnikai származás, vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, életkor) területén eddig párhuzamosan folyó kutatások eredményeinek feltárása, összegzése Magyarországon Szakmai beszámoló január A projekt /2007. nyilvántartási számon a Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év program támogatásával zajlott Az e közleményben közzétett megállapítások és adatok nem szükségképpen tükrözik az Európai Bizottság álláspontját vagy véleményét.

2 1. / 50 oldal TARTALOM A PROJEKT CÉLJA...2 METODIKA...2 AZ ÖSSZEFOGLALÓ STRUKTÚRÁJA...3 AKADÁLYMENTESÍTÉS...5 NEMEK (GENDER)...6 A KUTATÁSI IRÁNY HAZAI MEGJELENÉSE...6 CEU...8 CORVINUS EGYETEM...9 ELTE...12 DEBRECENI EGYETEM...12 TÁRKI...13 PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM...14 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM...15 FAJI VAGY ETNIKAI SZÁRMAZÁS...16 A KUTATÁSI IRÁNY HAZAI MEGJELENÉSÉT MOTIVÁLÓ TÉNYEZŐK...16 A KUTATÁSI IRÁNY HAZAI TÖRTÉNETE...18 MTA ETNIKAI-NEMZETI KISEBBSÉGKUTATÓ INTÉZET...21 ELTE...23 TÁRKI...25 VALLÁS VAGY HITBÉLI MEGGYŐZŐDÉS...26 A KEZDETEK...27 EGYETEMEK UTÁN...28 KISEBB MŰHELYEK- KUTATÁSI LEHETŐSÉGEK...30 NEMZETKÖZI KUTATÁSOK ITTHON...31 MÉRFÖLDKŐ...32 ALKALMAZOTT KUTATÁSOK...33 FOGYATÉKOSSÁG...37 EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI FŐISKOLAI KAR...38 ORSZÁGOS KÖZOKTATÁSI INTÉZET...39 KÉZENFOGVA ALAPÍTVÁNY...40 KOR...43 IFJÚSÁGKUTATÁS...43 A magyar ifjúságkutatás területei, kutatói, intézményi háttere...44 Az ifjúságkutatás hasznosulása...47 IDŐSKORRAL KAPCSOLATOS KUTATÁSOK...49 Az öregség szociológia gyakorlata Magyarországon...50

3 2. / 50 oldal A projekt célja A Szociális és Munkaügyi Minisztérium októberében azzal bízta meg a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézetét, hogy végezze el A diszkrimináció öt (nemi, faji vagy etnikai származás, vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, életkor) területén eddig párhuzamosan folyó kutatások eredményeinek feltárása, összegzése Magyarországon című másodlagos kutatást. A másodlagos kutatás céljai az Esélyévhez kapcsolódóan egyrészt áttekintette, hogy milyen folyamatok, trendek, érdeklődési irányok és kimeneti eredmények jellemzélték az antidiszkrimináció és esélyegyenlőség témaköréhez kapcsolódó magyarországi kutatásokat. Másrészt áttekintette, hogy milyen intézményi hálózatok, illetve azok felett, egy külön dimenzióban megjelenő kutatói hálózatok alkotják az egyes témák vizsgálatának meghatározó hazai szakmai közösségét. Harmadrészt a munka feladata volt, hogy előkészítse és megindítsa a diszkrimináció fentiekben sorolt öt területén folyó hazai kutatások és kutatók interaktív, kereshető digitális on-line adatbázisát, amelynek felépítése lehetővé teszi, hogy szükség és igény szerint az adatbázis tetszőlegesen hosszú ideig folyamatosan frissíthető, egyúttal bővíthető legyen. Metodika A másodlagos kutatás többlépcsős adat- és információgyűjtés menetében megvalósuló metodika szerint végezte a munkát. Az első lépcsőben a diszkrimináció öt definiált területén folyó hazai kutatómunka ismert fő irányainak meghatározása történt. A második lépcsőben az előző lépcsőből átvett struktúra mentén történt az egyes kutatóhelyek, illetve ettől szeparáltan a kutató személyek körének behatárolása.

4 3. / 50 oldal A harmadik lépcsőben az intézményi és személyi körhöz kapcsolódó kutatások és publikációk regisztrálása, valamint témakör szerinti csoportosítása zajlott. A negyedik lépcsőben egy review team a regisztrált kutatási jelentések és összefoglalók alapján elkészítette az öt tématerület trendjeit összefoglaló vázlatokat. Ezzel együtt az egyes tématerületekhez kapcsolódóan elkészült a digitális adatbázisba történő behelyezéshez és az interaktív kereséshez szükséges ún. tag rendszereke kialakítása és megtörtén ezek tesztelése egy leszűkített próba-adatbázison. Az ötödik lépcsőben az egyes tématerületekre vonatkozóan kijelölésre kerültek az ideáltipikus kimenetként tekintett teljes körű regisztráció állapotához való közelítést célzó adatgyűjtési tervek. Itt arról van szó, hogy számtalan kutatási anyag, illetve említést jelent és jelenik meg olyan formában, amely nem egyértelműen azonosítható valamely kutatás kimeneti eredményeként. Ezek lehetőség szerinti begyűjtése és vizsgálata, majd az adatbázisban történő elhelyezése az erre meghatározott protokoll szerint történik januárjában megtörtént a kutatási beszámolókat és jelentéseket befogadó digitális adatbázis mátrixának és keresőmotorjának végleges változatban történő felállítása. A hónap végén megkezdődtek a keresőmotor tesztjei, illetve megindult a feldolgozott (elektronikus címkékkel ellátott) anyagok beillesztése az adatbázisba. Az összefoglaló struktúrája A másodlagos kutatást végzők számára korántsem meglepő módon rendkívül jelentős különbségek mutatkoztak a diszkrimináció öt meghatározott területéhez kötődő témakörök hazai kutatásának mind intézményi, mind kutatói hálózatban megmutatkozó, mind a finanszírozásban jelentkező sajátosságaiban. A beszámoló e sajátosságokra reflektálva külön struktúrákban tárgyalja az egyes témaköröket, különös tekintettel arra, hogy a lehető legalkalmasabb módon jelenítse meg az adott témakör hazai kutatásának meghatározó jellemzőit.

5 4. / 50 oldal A fentieknek megfelelően elkülönülő szerkezetben és terjedelemben tárgyaljuk a faji vagy etnikai származás, a kor (és azon belül is az ifjúság), illetve a nemek (gender) témakörökben végzett és zajló kutatási tevékenységet, minthogy ez a három terület mind önálló és stabil szervezeti rendszerében, mind önálló kutatói hálózatában, mind jelentős projektek kivitelezését is biztosító finanszírozásában markánsan különbözik a tárgyalt többi témától. Ahol szükségesnek láttuk, felvázoltuk a kutatási témakör hazai intézményi hálózatának egyes meghatározó tagjaihoz kapcsolódó profilokat is, jelezve, hogy trendszerűen milyen területekre terjed ki az adott intézmény tevékenysége. Az összefoglalónak nem lehet célja, hogy akadémikus részletességgel tárgyalja a meghatározott öt tématerület kutatási eredményeit, illetve az azokból származó következtetéseket. Az elektronikus adatbázisba való implementálásra előkészített anyagok ismeretében erre több száz oldalas tanulmány is csak hézagosan, egyik-másik kutató vagy műhely, esetleg civil szervezet számára sérelmesnek minősülő hiányosságokkal, éppen ezért a tématerületek kutatásáról kialakuló képet jelentősen és indokolatlanul torzítva lenne képes. Éppen ennek kiküszöbölése a cél azzal az adatbázissal, amely a másodlagos kutatás célkitűzése szerint a hazai tudományos és civil érdeklődő közösség, valamint a politikai döntés-előkészítés számára hosszú idő után végre elektronikus, internetes kapcsolattal is hozzáférhetővé teszi a témakörökhöz kapcsolódó kutatások adatbázisát, interpretációs torzításoktól és értékelésektől mentesen. Az összefoglalóban ugyanakkor fontosnak éreztük megjeleníteni azokat a fő trendeket, amelyek talán a kutatási irányok további kormányzati támogatására vonatkozó mérlegeléseknél is segítséget nyújthatnak, amelyek a politikai döntés-előkészítést segíthetik a témakörök kutatásához kapcsolódó társadalmi funkciók, felhasználási lehetőségek még pontosabb áttekintéséhez.

6 5. / 50 oldal Akadálymentesítés A nemek társadalmi egyenlőségének és az információs akadálymentesítés szempontjait a kutatás a vonatkozó hazai szabályozások és EU-s követelmények projektre vonatkozó lehető legteljesebbfigyelembe vételével valósította meg.

7 6. / 50 oldal Nemek (Gender) A kutatási irány hazai megjelenése A nemek közötti különbségek társadalmi vonatkozásaira irányuló szociológiai kutatások homlokterében a téma kutatásának Magyarországi indulásakor is az állt, hogy bizonyos, a női szerepekhez kötődőnek felfogott dolgokhoz milyen értékítéletek tartoznak, főként milyen előítéletek társulnak e felfogásokhoz. A kutatások abból a perceptív meghatározottságból indultak ki, hogy ezek az elképzelések legtöbbször az emberek fejében meggyökeresedett igazságoknak tűnnek. A kutatások kimondatlan célja volt, hogy egyfajta tudományos szemléletformálással hosszabb távon gyakorlati hatásokat is megpróbáljanak elérni, egészen a nem szerepekre vonatkozó rögzült, előítéletesnek tartott percepciók megváltoztatásáig, vagy legalábbis annak kísérletéig. Lényeges körülmény, hogy a téma magyar kutatási programjai is alapvetően átvették azt, a gender studies, vagyis a társadalmi nemek tudományának álláspontját, miszerint mind a nõiesség, mind a férfiasság fogalma teljes mértékben kulturális és társadalmi konstrukció, vagyis ezek a fogalmak nem eleve adottak, hanem egymást kiegészítve mozognak bizonyos értékskálák mentén. A hazai kutatások célja jól érzékelhetően a magyar társadalmi valóság vonatkozó jelenségeinek e felfogás mentén történő megközelítése volt. A gender studies és a feminizmus sajátos kapcsolata a hazai kutatások kapcsán is rendszeresen felmerül. A gender studies egyes hazai kutatói azt hangsúlyozzák, hogy a gender kutatási irány egyfelől túlhaladása a feminizmusnak, de ez nem jelenti azt, hogy maga a feminizmus már egy társadalmi vonatkozásait, közösségre gyakorolt befolyását tekintve általánosan is meghaladott, főként nem elavult mozgalom lenne. A téma történeti közelítése szempontjából a lényeges, hogy az angolszász gyökereket tekintve először a politikai feminizmus jelent meg az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban ténylegesen ez volt a helyzet. Ezzel párhuzamosan a társadalmi

8 7. / 50 oldal mozgalom ideológiai irányítói közül többen megkíséreltek a feminizmus által megjelenített elgondolásoknak, felfogásnak a társadalmi intézményrendszereken belül is helyet csinálni. Ez a törekvés elsősorban az egyetemi oktatás területén járt sikerrel, ahol először angolszász területeken, később globális elterjedtséggel is sorra alakultak a nőtudományi (women s studies) tanszékek. Ez volt tehát women s studies létrejöttének vázlatos története. Maga a women s studies a kezdetektől fogva azt a kérdést próbálja körüljárni, hogy tulajdonképpen mi a nõ, mit társítanak a társadalmi percepciók a őõiesség és női szerepek alatt, milyen okok gerjesztik, tartják fenn ezeket a társadalmi percepciókat. A gender studies közvetlenül az előzőekben vázolt módon kialakult kutatási irányból, a women s studies-ból alakult ki. Itt szándékosan kerülendő a fejlődött ki irányjelzés, hiszen amint arra a téma kutatói hangsúlyosan felhívják a figyelmet a két társadalmi nem bináris egységet alkot. Ha tehát csak a női nemet és a nőiséget vizsgáljuk, akkor tulajdonképpen ennek a biológiai fundamentumokon nyugvó bináris egységnek csak az egyik tagját vesszük figyelembe, mintegy kizárva a szemléletből a bináris rendszer másik elemét. Ez a megfontolás volt az alapvető oka annak, hogy a women s studies talapzatán egyre határozottabban jelent meg a felvetés, amely a women s studies által a női szerepekre vonatkozóan feltett kérdéseket a férfi nem vonatkozásában is felvetendőnek tartotta. Általános meggyőződés kutatói örökben, hogy a gender studies éppen ebben a vonatkozásban lép túl a feminizmuson, amennyiben a társadalmi viszonyrendszer biológiai és kulturális-történeti meghatározottságait a feminizmushoz viszonyítva a maguk természetes komplexitásában szemléli és építi be a kutatási célkitűzésekbe. A gender studies tudományelméleti családfája tekintetében meghatározó, hogy a kutatási irányban összeér a szociológia és pszichológia, a filozófia és az irodalom, vagyis számos olyan határterület övezi a kutatási irányt, ami az irány számos kritikusa szerint a szétszórtságra, a diszciplináris fegyelem hiányaira utal. A gender studies kutatói ezekre a kritikára azzal az ellenvetéssel válaszolnak, hogy a kritikusok elvonatkoztatva a gyors ütemben változó társadalmi környezettől és nemi szerepfelfogásoktól továbbra is a hagyományos tudományfelfogást helyezik előtérbe, ahol a kutatási irányok merev nomenklaturájába nem lehet beilleszteni olyan

9 8. / 50 oldal irányokat, mint amilyen például a gender studies. Az irány kutatói számára ez az általuk merevnek, az elméleti és konceptuális innovativitásával szembe forduló álláspont érzékelhetően igen fájdalmas. A vonatkozó kutatói panaszok lényegüket tekintve úgy összegezhetők, hogy az interdiszciplináris megközelítés hiánya nyilvánul meg a women s studies és a gender studies kutatási irányokkal szembeni távolságtartásban és merev akadémiai magatartásban. A kutatási irány diszciplináris térben való elhelyezésekor figyelembe kell vennünk egy további, a gender studies kutatói és az irány kritikusai közötti nézetkülönbségeket generáló körülményt. Arról van szó, hogy a gender irány kritikusai szerint az irány célmeghatározásában a women s studies még mindig túlságosan előtérben áll, és ennek következményei olyan jelenségekben nyilvánulnak meg, mint a kutatási eredmények alapján monoton repetitivitást mutató üzenetek, amelyek a társadalom patriarchális jegyeinek kritikájánál rekedtek meg. A gender studies kutati szerint az ilyen típusú kritikák semmi egyebet nem fejeznek ki, mint a kritikusok tájékozatlanságát mind a feminista irodalom, mind a women s studies kortárs eredményei, mind a gender studies konceptulális megfontolásaival kapcsolatban. CEU A CEU Gender Studies Tanszékének története az 1994/95-ös akadémiai évben kezdődött. A kutatási irány egy Project on Gender and Culture nevű program indításával indult, Nancy Leys Stepan vezetésével. A tárgykörben a tulajdonképpeni első szeminárium 1994 őszén indult. Az 1995/96-so akadémiai évben a CEU Board of Trustees egy egyéves graduális interdiszciplináris képzés megindítása mellett döntött. A gender képzés súlyát növelte, hogy ugyanebben az évben a CEU egy keretmegállapodás révén M.Phil fokozat megszerzését biztosította a tárgyból hallgatói számára a londoni Open University révén. Maga a CEU 1997-ben szerzett akkreditációt MA proramjához mint ismeretes, a CEU budapesti székhelyű, de az Egyesült Államok New York államában akkreditált felsőoktatási intézmány.

10 9. / 50 oldal Az 1998/1999-as akadémiai évben a gender képzésre beiratkozott hallgatók száma elérte az 50-et. A Program on Gender and Culture platformon fontos nemzetközi és graduális kézesben részt vevők számára meghirdetett konferenciákat szerveztek. A CEU-ban ekkor már több, a nemzetközi színtéren előkelő pozícióban jegyzett gender kutató állt alkalmazásban végén a Program in Gender and Culture teljes jogú tanszéki státuszt kapott, ekkortól működik a CEU keretei között Gender Studies Tanszék, önálló tudományos programmal és curriculummal. Ebben az időszakban a maga a kutatási irány a CEU keretei között fokozódó mértékben közeledett a gender témakör egyéb társadalmi kategóriákhoz és mindenek előtt a társadalom hierarchikus meghatározottságaihoz illeszkedő megközelítéséhez. Az analitikus megközelítés előterébe a gender kérdéskör lokális és globális dimenziókban történő együttes megközelítése került, azzal a megfontolással, hogy külön figyelmet fordítsanak a kérdéskör sajátos kelet-középeurópai megjelenési formáinak kutatására. A Tanszék történetében fontos állomás volt a 2001/2002-es év, amikor a CEU keretein belül a gender oktatás megszerezte a Ph.D. akkreditációt, ami azt jelentette, hogy ahallagatók a CEU Comparative History of Central and Eastern Europe keretében kaphattak gender tanulmányaik alapján tudományos fokozatot, illetve külön Ph.D. program indult Comparative Gender Studies elnevezéssel. A Tanszék jelenleg komoly nemzetközi és hazai tudományos beágyazottsággal végzi munkáját, amely a pedagógia és kutatási program együttes fejlesztésére, illetve va nemzetközi kapcsolatok és aktivitás további szélesítésére koncentrál, tulajdonképpen teljes mértékben modellezve az amerikai egyetemi rendszer versenykövetelményeinek megfelelő output targeting rendszert. A Tanszéken emellett egy két éves Critical Gender Studies elnevezésű MA program akkreditálását készítik elő. Corvinus Egyetem

11 10. / 50 oldal A gender kutatási irány a Corvinus Egyetemen a Társadalomtudományi Kar keretei között kapott helyet. Maga a Társadalomtudományi Kar több társadalomtudományi diszciplína szoros kapcsolatának összehangolására helyezi a hangsúlyt ezen belül a kutatási stratégia olyan csomópontokat fogalmaz meg, ahol kihasználható a multidiszciplinaritásból eredő kettős előny. Ez alapvetően diszciplinárisan különböző témák együttes megjelenítését megjelenítése és ezek összekapcsolását jelenti, illetve különböző témák multidiszciplináris megközelítését. A Kar konceptuális megközelítésében előtérbe helyezi a globalizáció és interdependencia jelenségét, ami felfogásuk szerint az egyes tudományterületek határainak elmosódását, illetve a határtartományok önálló diszciplinává válását jelenti az akadémiai szféra számára. A Társadalomtudományi Kar programja ennek figyelembe vételével formálja oktatási és kutatási célkitűzéseit. Ennek megfelelően a Kar olyan - elméletileg és módszertanilag megalapozott - empirikus kutatásokat preferál, amelyek a társadalom, a gazdaság és a kultúra kölcsönhatását, a gazdasági szerepek, társadalmi csoportok és intézmények közti viszonyokat, valamint ezeknek az információs társadalommal és az európai integrációval való kapcsolatát vizsgálják. A kari munkatársak által koordinált, egyetemre telepített kutatásai az egyéni iniciatívákra épülő kutatás széles körben elterjedt hagyományaira épülnek. Ez kissé egyszerűsítve a gyakorlatban annyit jelent, hogy a Kar elsődlegesen a kutatókra-oktatókra bízza a kutatási programok kezdeményezését és a finanszírozásnak, valamint a kutatási programok tudományos és társadalmi kapcsolatainak menedzsmentjét, és ösztönzi, hogy a kutatók egyéni kezdeményezéseiből kialakuló kutatásokat a Corvinus Egyetemre telepítsék. A Társadalomtudományi Kar az intézményi pályázatok kimunkálása és az egyéni pályázatok támogatása során egyebek mellett kiemelt kutatási terület a gender irány. Ennek szűkebb keretet a Társadalomtudományi Karon működő Szociológia és Szociálpolitika Intézet ad. A Corvinuson a szociológia tárgy önálló művelése még a jogelő Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem keretei között az 1960-as évek végén indult el Hegedűs András, Nemes Ferenc és Szelényi Iván közreműködésével, kutatócsoport formájában. A hetvenes években a szociológia és néhány szakszociológia tantárgy fokozatosan beépült a közgazdászképzésbe. A nyolcvanas

12 11. / 50 oldal évek elején alakult meg az önálló Szociológia Tanszék. Ebben az időben a szociológiát már nem pusztán tantárgyi keretekben, hanem másodszakként is fel lehetett venni. A nyolcvanas évek végén létrejött az önálló Társadalomtudományi Kar. A Szociológia és Szociálpolitika Tanszék az új kar egyik meghatározó egysége lett. A kilencvenes évek második felében indult a szociológiai Ph.D-képzés: először az ELTE Szociológiai Intézetével közösen, majd önálló Szociológiai Doktori Iskola keretei között ben sikerült akkreditálniuk az ötéves szociológia szakot, s 2006-ban adták ki először az okleveles szociológus diplomát ben a tanszék Szociológia és Társadalompolitika Intézetté alakult. Az Intézet megalakulása óta folyamatosan bővülő körben vesz részt nemzetközi kutatási pályázatokban, emellett számos EU-projekt zajlik az oktatókkutatók közreműködésével. Az intézet belső tagolódásában megjelentek a hagyományos kutatási-oktatási profilok, amelyeket hét önálló kutatóközpont is lefed. A gender témakör a Hadas Miklós és Nagy Beáta vezetésével működő Társadalmi Nem és Kultúra Kutatóközpont gondozása alatt áll. A Központ célja, hogy rövid távon koordinálja és kanalizálja, illetve középtávon továbbfejlessze a Corvinus Egyetemen a társadalmi nemekre irányuló oktatási és kutatási tevékenységet, valamint a Corvinust bekapcsolja a témakörrel kapcsolatos hazai és nemzetközi tudományos hálózatokba. A Központ deklarált konceptuális célja, hogy szellemi orientációjában és érdeklődésében egyesíteni kívánja mindazt, ami a nemzetközi tudományosságban a Gender Studies, a Women's Studies, a Feminist Studies, illetve a Men's Studies kategóriákkal jelölnek. Érdekes, hogy a Központ külön kiemeli, miszerint oktatási és kutatási tevékenysége során arra kívánunk törekedni, hogy a nők és a férfiak egyaránt a vizsgálódások fókuszába kerüljenek. A konceptuális megközelítés további sajátossága, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a nemek társadalmi beágyazottságának problematikájára. A Központ fenntartható működésének biztosítása jelenleg azon a meggondoláson alapul, hogy a Központ nem igényel az egyetem költségvetését terhelő pénzügyi forrásokat. Az elképzeléseik szerint a fennmaradáshoz és működéséhez szükséges pénzeszközöket külső pályázati és szponzori forrásokból lehet előteremteni.

13 12. / 50 oldal ELTE Az ELTE szervezeti rendszerében Kutatóközpont az ELTE Társadalomtudományi Kar, Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék, Gender Studies Kutatóközpont, mint önálló szervezeti egység foglalkozik a gender témával, Adamik Mária vezetésével. Ebben a vonatkozásban a kutatás szervezeti strukturális pozicionálása a Corvinus Egyetemhez nagyon hasonló módon történik. A Kutatóközpont egyúttal felelős az ELTE Társadalomtudományi Kar (ELTE TK) szervezetei rendszerében a gender studies oktatási curriculum fejlesztéséért. Ebben a feladatkörben jelentős eredményeket könyvelhetnek el az elmúlt évek munkája eredményeként. Az önálló gender studies MA curriculum elkészült, a program és annak dokumentációja akkreditálásra kész állapotban van. Jelenleg az ELTE TK a szociológia MA programjára épülő szakirányként kínálja a gender studies curriculumot. Külön kiemelendő egy korábbi, 2001-ben lezárult interdiszciplináris kurzusajánlat projekt, amely a Soros Alapítvány támogatásával több féléven keresztül biztosította a gender agenda megjelenítését a Kar oktatási programjában. Debreceni Egyetem A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának Angol Irodalmi Tanszékén Séllei Nóra reprezentálja egyetemi docensként a kutatási és oktatási irányt. Séllei kutatási érdeklődése nem az empiria, hanem főként a filológiai területe felé irányul, ezen belül is elsősorban a feminizmus irodalmával foglalkozik. Kutatási projektje keretében készült el az általa fordított és szerkesztett szöveggyűjtemény, amely a feminizmus és a posztmodern kapcsolatáról szól, illetve két kötetet jelentetett meg, Nők a modernizálódó magyar társadalomban, illetve A feminizmus találkozásai a (poszt)modernnel címmel.

14 13. / 50 oldal Séllei a hazai gender kutatói hálózat egyik meghatározó tagja, a kutatói közösség referenciaként kezeli személyét. Aktivitása a hazai kutatói-oktatói közösség közötti kapcsolatok elősegítésére, építésére is kiterjed. Az általa felépített gender témájú, szöveggyűjtemény elektronikus változata ( Az irodalom-, művészet- és kultúrakritika/elmélet és a társadalmi nem összefüggéseit vizsgáló, magyar nyelvű szakirodalom válogatott bibliográfiája ), illetve egy, a kutatói közösség számára működtetett hírlevél alkotja az általa végzett kapcsolat-szervezési munka gerincét. TÁRKI A TÁRKI a gender kutatások terén alapvetően empirikus akadémiai és üzleti célú survey-k teljes körű kivitelezését végző intézmény jelenik meg. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a TÁRKI által végzett számos, akár saját kezdeményezésű, akár külső intézmények, szervezetek által megrendelt empirikus vizsgálatok témái között időről-időre megjelennek olyan kérdések, amelyek egyértelműen sorolhatók a gender kutatások témaköréhez is. A TÁRKI-nál tehát jelentős gender témájú empirikus adatbázis halmozódott föl. Másrészt a TÁRKI hosszabb ideje aspirál egy nemzeti társadalomkutatási információs adatbázis host pozíciójára, ebben az irányban az intézet évek óta folyamatos lépéseket tesz, és tulajdonképpen bár adatbázisuk szükségképpen nem is lehet teljes körű máig ez az egyetlen ilyen kezdeményezés a hazai társadalomkutatási színtéren. Nem véletlen tehát, hogy az intézet fontosnak látta ilyen irányú involváltságát hangsúlyozni és az empirikus Női Adattár létesítése mellett döntött. Az Adattár deklarált célja, hogy teret biztosítson a women s studies, ill. gender studies témában folytatott vizsgálatok eredményeinek bemutatására. Az Adattár célja továbbá hozzáférést biztosítani a kutatások adatbázisaihoz, és elősegíteni a kutatói network-ök kialakulását. A TÁRKI Női Adattár kutatói regisztere 2000 júniusa óta működik ben a Magyarországi Női Alapítvány (MONA) és a TÁRKI Női Adattár közös projektjén

15 14. / 50 oldal belül az adatok kereshető formában való elérhetősége is megvalósult. A listát legutolsó frissítése 2005 májusában történt. Pécsi Tudományegyetem A Pécsi Tudományegyetemen az 1970-es évek végétől, a szociológia tantárgy kötelező társadalomtudományi tárgyként való bevezetésétől folyik szociológia oktatás kezdetben nem önálló szakként. Az 1990-es évek elején kezdődő szociálpolitikusképzésben "C" szakként megjelent a társadalomelméleti tárgyak és a szakszociológiák oktatása. Az egyszakos szociológusképzés 1996-ban indult el a Bölcsészettudományi Kar Szociológia Tanszékén. A curriculum a tudomány széles spektrumát magába foglaló szociológiaoktatást célozta meg a Tanszék által a es tanévtől indított Szociológia BA és Társadalmi tanulmányok BA oktatásával. A gender irányt a Szociológia Tanszék docens fokozatú vezetője, Dr. Schadt Mária reprezentálja a Pécsi Tudományegyetem szervezeti rendszerében. A tanszékvezető asszony honosította meg Pécsen a women s studies oktatást, személyéhez számos publikáció, illetve tantárgyfejlesztési munka kapcsolódik.

16 15. / 50 oldal Szegedi Tudományegyetem A szegedi Szegedi Tudományegyetemen a Bölcsészettudományi Kar Angol-Amerikai Intézetében Barát Erzsébet és Marinovich Sarolta oktató- és kutatómunkájához kötődik a társadalmi nemek irány gondozása. Az irány fokozatosan épült be az egyetem által kínált oktatási curriculumba és a kutatási tevékenységbe. Az első fázisban nőírók, nőirodalom, feminizmus és irodalom, feminista irodalomkritika tematikájú kurzusokat szerveztek. A második fázisban a posztstrukturalizmus, posztmodernizmus által immár legitimmé vált feminista irodalomelméleti kurzusok épülte fel. A harmadik szakaszban a képzés a kritikai kultúrakutatás szempontjaival kiegészített tematikát kínálta. A negyedik fázisban az előző fázisokban meghonosított kurzusok egységes modullá és ezen alapuló szakiránnyá szerveződtek, Gender in Language and Literature néven. A rendszeres konferenciaszervezést az oktatók kiemelten fontosnak tartják az intézményesülés szempontjából, a tervezett MA fokozat beindítását országos együttműködés keretében látják megvalósíthatónak.

17 16. / 50 oldal Faji vagy etnikai származás A kutatási irány hazai megjelenését motiváló tényezők Az etnikai és faji kutatások területén a nemzetközi színtéren különösen a II. világháború óta eltel időszakban szembetűnően dinamikus fejlődés zajlott. Mindenek előtt folyamatosan és gyors ütemben bővült a téma kutatásával foglalkozó projektek, kutatások és kutatóműhelyek száma. A téma alatt kutatott kérdések köre is jelentősen bővült, sokan éppen az etnikai és faji kutatások oldalhajtásaként tételezik pl. a későbbiekben kialakult women s, illetve gender studies irányokat. A komparatív dimenzió a faji és etnikai származás területén végzett kutatások fontos dimenziójává vált. Ebben a vonatkozásban talán elég arra utalni, hogy a nemzetközi emberi jogi megállapodások, a nemzetközi jog vonatkozó előírásai, a nemzetközi szervezetek vonatkozó útmutatásai és az ezek betartását ellenőrző folyamatok, eljárások szoros kapcsolatban állnak a faji és etnikai kutatásokkal, számos esetben közvetlen referenciaként tekintve a kutatási irány empirikus tapasztalatait. Érdekes felvetés a kutatási irány vonatkozásában, hogy a kutatások alkalmazott terminológiája globális kontextusban meglehetősen bizonytalanul alkalmazható. A kritika ebben a tekintetben elsősorban arra irányul, hogy az alkalmazott kategóriák úgymint maga az etnikai származás", vagy éppen a kisebbség" kategóriák alapvetően a nyugati kultúrkörhöz kötődnek, más kultúrák értékei szerint működő társadalmak sajátos viszonyaira számos esetben erőltetett módon érvényesíthetők. Konkrét felvetések fogalmazódtak meg például arra, hogy a témakör megközelítésekor egyre inkább figyelembe kell venni olyan kérdéseket, mint hogy mennyire vonatkoztatható a diszkrimináció tiltása például az indiai kasztok megkülönböztetésére, mennyire alkalmazható világszerte az európai országok gyarmatosító politikájából származó bennszülött vagy őshonos népek fogalma, illetve mennyire nevezhető egy Európa teljes népességét létszámában kétszeresen meghaladó csoport (például a Han kínaiaké) etnikai csoportnak. Maga az angol race szó is annyi jelentéssel és gondolattársítással bír, hogy nemigen fordítható le a különböző nyelvekre anélkül, hogy valami el ne veszne, vagy meg ne változna a jelentéséből. Igaz viszont, hogy más szavak például a diszkrimináció, az előítélet, az ideológia vagy a genocídium a világ bármely részén azonos fogalmakat jelölnek és jelöltek a történelem bármely időszakában. Ezek a fogalmak kevésbé kultúrafüggők, és alkalmasak arra, hogy a kutatások elméleti nyelvezetének részét képezzék. Különösen érdekes kérdést jelent, miben különböznek az etnikai kapcsolatok (ethnic relations) a faji kapcsolatoktól (racial relations). A közvélekedés szerint a faj (rassz) fizikai különbözőség megjelölésére szolgál, az etnicitás pedig kulturális különbségeket

18 17. / 50 oldal takar. A különbségtétel jogosnak tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy a fizikai sajátosságok nemzedékről nemzedékre öröklődnek, és csak kevéssé változnak, míg a kulturális különbözőségek adott esetben igen gyorsan eltűnhetnek. Az ilyen szétválasztás azonban nem veszi figyelembe a különböző faji osztályokba sorolt népesség között létrejövő kereszteződéseket, illetve azt sem, hogy adott esetben a fizikai különbözőség és a kulturális másság egy csoportban egyszerre lehet jelen. Problematikus az angol nyelvben felbukkant kevert rassz" (mixed race) kifejezés is, mert azt sugallja, mintha lennének tiszta fajok is. Az etnikai és faji különbségtétel társadalomról társadalomra változott. Egyes felvetések szerint célszerű lenne a társadalmakat a szerint csoportosítani, hogy milyen jelentőséget tulajdonítottak az ilyen fajta különbségeknek, de még az egyes társadalmakat egyszerűen rasszistának minősítő megközelítéseknek sem sikerült világos kritériumokkal meghatározniuk azt, hol van az a határ, amelytől kezdve az adott társadalom rasszistává válik. Ugyanígy nem lehetséges értékmentes jellemzőkkel minősíteni az egyes társadalmakat. A dominancia vagy a paternalizmus kifejezések negatív, míg a pluralizmus vagy a multikulturalizmus szavak pozitív kicsengésűek, a társadalompolitika céljainak leírásában pedig mindennapos kulcsszavakká vált az esélyegyenlőség és az integráció. Az ötven évvel ezelőtt még alig használt diszkrimináció igazi sikerpályát futott be. Az etnikai és faji kutatásokban semmi sem lehet ennél központibb fogalom, hiszen nincs olyan csoport, amelynél ne fordulna elő, hogy az odatartozókkal, illetve az oda nem tartozókkal szemben eltérő bánásmódot ne alkalmaznának. A csoportok kialakulásának alapját ugyanis az jelenti, hogy az egyének készséggel csatlakoznak azokhoz, akiket önmagukhoz hasonlóknak tekintenek. A különböző egyéneknek különbözőek a preferenciáik is. Van, akinek fontos, hogy azonos etnikumúakkal éljen együtt, van, aki nagyra értékeli a másságot. Igen sok függ a szocializációtól, és az állam példa erre a dél-afrikai apartheid vagy az Egyesült Államok lakóhelyi szegregációt biztosító politikája igen erőteljesen befolyásolhatja a lakosság preferenciáit. Mindezekkel együtt vitathatatlan tény, hogy a világ története az elmúlt néhány száz évben olyan folyamatokat jelenít meg, amelyekben a korábban elkülönült társadalmak egymással egyre szorosabb kapcsolatba kerülnek, és ez részben konfliktusokhoz, részben a találkozások eredményeképpen fokozódó együttműködéshez vezet. Ezekről a folyamatokról a kutatás elmélyülésének mintegy fél évszázados időszakában egyre több ismeretet sikerült szerezni az új információk összegyűjtése, illetve az idevágó szociológiai elméletek fejlődése révén. Ezek az ismeretek mint azt már említettük egyfelől egyre mélyebben beágyazódó referenciát, másfelől konkrét politikai befolyást is jelentettek faji és etnikai megkülönböztetés ellen fellépő szabályozási törekvések számára. A kutatási irány előzőekben vázolt fejlődése magyar szempontból azért lényeges, mert világosan kirajzolja azokat a motivációkat, amelyek a téma hazai kutatásának megindítását, a témával foglalkozó műhelyek kialakulását és egy sajátos, a téma kutatói köreihez erősen kötődő politikai diszkurzív irányt is kijelöltek.

19 18. / 50 oldal A kutatási irány hazai története Történeti visszatekintésben magától értetődőnek tűnik, hogy a faji és etnikai tárgyú kutatások önálló profillal történő megjelenése széles tematikai átfogással a rendszerváltás utáni időszakban bontakozott ki. A monarchia időszakában önálló módszertani eszköztárral dolgozó társadalomkutatásról még nem beszélhettünk, a Trianont követő időszakban pedig egyrészt a társadalomtudományok keretei között a hazai társadalomkutatásban az önálló metodikai apparátus és konceptuális keretek megteremtésére irányultak az erőfeszítések, másrészt a belpolitikai színtéren az etnicitás kérdésköréhez kötődő legfontosabb tematika a trianoni következmények lehető legteljesebb mértékű felszámolása, a trianoni szerződés revíziója volt. Az államszocializmus idején viszont a faji és etnikai alapú megkülönböztetés, vagy az erre épülő attitűdök társadalmi megjelenése hivatalos politikai álláspont szerint Magyarországon nem létezett. Történeti dimenzióban tehát igazából a rendszerváltás után érkezett el a széles metodikai eszköztárral, kiforrott konceptuális elképzelésekre épülő, a nemzetközi komparatisztika követelményeinek is megfelelő, etnikai diverzitáshoz kötődő kutatások megindításának ideje. Külön figyelmet érdemel ugyanakkor, hogy az előzőekben említett történeti meghatározottság ellenére a cigányság, mint etnikai és szocio-kulturális dimenzióban is élesen elkülönülő kisebbség élethelyzetére, társadalmi beilleszkedési sajátosságaira vonatkozó kutatások már az államszocializmus derekán zöld utat kaptak a hatalom részéről. Egyes értékelő vélemények szerint leginkább azért, mert az állampártnak amúgy is szüksége volt a kényes belpolitikai tényezőként kezelt hazai cigányság élethelyzetére vonatkozó, szociológiai módszerekkel begyűjtött empirikus ismeretekre. Másrészt a cigányság nyilvánvaló szegregációja és a cigány kisebbség hétköznapi emberek által minden különösebb nehézség nélkül történő identifikációja miatt kínos lett volna ezt a kisebbséget nem létezőnek, a társadalmi jelenlétéhez kapcsolódó problémákat és feszültségeket elhanyagolhatónak, jelentéktelennek minősíteni. Ez a kutatási irány tehát szerencsére szabad utat kapott, ám ezzel tulajdonképpen ki is

20 19. / 50 oldal merült az államszocializmus időszakában szociológiai vagy szociográfiai módszerekkel kutatható faji vagy etnikai kötődésű témák köre. Egyes kutatói vélekedések szerint mindazok a konfliktusok, amelyek a Kárpátmedencében a magyarság vonatkozásában a többségi etnikai csoport és a magyar diaszpóra között léteznek évtizedekben gondolkodva el fognak tűnni. Szemben egy másik konfliktussal, ahol viszont nagyon súlyos morális problémák vetődnek föl, és ez pedig a romakérdés. Ez az a probléma, amelyben nemcsak a kárpát-medence régiójában, hanem egész Európában egyelőre rendkívül bizonytalannak tűnik egy stabil megoldás kialakítása, és amely valóban morális dilemmákat vet föl a politika és a tudomány színterein egyaránt. Jórészt ehhez a megfontoláshoz kapcsolódnak azok a kutatói és kutatásokat támogató politikai kezdeményezések, amelyek célja, hogy föltárják a cigány etnikum társadalmi létéhez kapcsolódó összefüggéseket és a konfliktusok szocio-kulturális jellegzetességeit, nem mellékes szándékkal a megfelelő politikai megoldás keresése céljából. Történeti szempontból a hazai cigányságkutatás vonatkozásában igen jelentős fejlemény volt, hogy a magyarországi cigányság 60-as évektől a kötelező iskoláztatás és a teljes foglalkoztatás politikájának következtében az etnikum Kárpát-medencei története során először volt képes jelentősebb lépéseket tenni a többségi társadalomba való integrálódás útján. A 80-as évek közepén egyre mélyülő gazdasági krízis, majd a rendszerváltás azonban komoly törést okozott ebben a folyamatban. A hazai cigány munkavállalók jelentős része a 90-es évektől egyik pillanatról a másikra elvesztette munkáját, tudástőkéje leértékelődött, elvesztette a mindennapi megélhetéshez szükséges legalapvetőbb forrásokat, és megtapasztalta a többségi társadalom etnikai előítéleteit és rasszizmusát. A romakérdésben a kutatásokat ebben az időszakban elsősorban az érdekelte, hogy milyen társadalomlélektani folyamatok vezettek ehhez a tragikus helyzethez, illetve, hogy merre lehet keresni a kiút lehetséges megoldásait, melyek a sikeres életutakat magyarázó egyéni és társadalmi tőkék, vannak-e speciális szinterei a sikernek. Adottak-e mindazok a pályák a cigányoknak, melyek a többségi társadalom polgárai számára elérhetők; vagy éppen ellenkezőleg, bizonyos munkák és munkahelyek elcigányosodásáról beszélhetünk. Milyen mértékben játszik szerepet a