Magyar művészet Kárpátalján

Átírás

1 m INTER x Kultúr - és művészettörténeti vázlat Magyar művészet Kárpátalján A kárpátaljai vonatkozású képzőművészeti szakirodalom áttekintését követően megállapítást nyert, hogy a négymegyényi terület magyar művészete terra incognita szűkebb pátriánk, illetve Magyarország olvasói számára. A kötet összeállításával elsődleges szándékunk az volt, hogy alapismeretekkel lássuk el a szélesebb olvasóközönséget és a szakmai köröket egyaránt. A kiadvány, amellett, hogy szellemi örökségünk kalauza kíván lenni, alapvető információkat is nyújt a felnövekvő nemzedéknek. A gyűjtemény a teljesség igénye nélkül kultúrtörténeti vázlatot, eligazító vezérfonalat ad az olvasó kezébe a térség művészetéről, annak meghatározó személyiségeiről, irányzatairól, műhelyeiről, szakmai szervezeteiről. Ugyanakkor azt is megállapíthattuk, hogy van mire/kire büszkének lennünk, cáfolva az ezer évig nem volt itt semmi tézisét. Azon természetesen hosszan lehetne vitatkozni, hogy a gyűjteményben szereplő alkotók közül a nyilvánosság elé került műveikkel, szakmai tudásukkal ki ütötte meg, illetve érte el az egyetemes művészet szintjét, ez a műelemző és értékelő feladat azonban a jövő művészettörténészeire vár. Magyar művészet Kárpátalján

2 MAGYAR MÛVÉSZET KÁRPÁTALJÁN 1

3 Kárpátaljai Magyar Könyvek 223. Készült a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával Lektorálta: Zubánics László Szerkesztõbizottság: Dupka György (elnök), Fuchs Andrea, Klisza János, Réti János, Soltész Péter Fotók, archív felvételek, reprodukciók: Fuchs Andrea, Lõrincz István A könyv borítója Erdélyi Béla Ungvár az 1930-as években c. festménye felhasználásával készült. Az ukrán nyelvû szöveg fordítója és kontrollszerkesztõje: Fuchs Andrea és Terescsenko Katalin Dupka György, 2012 Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége Intermix Kiadó Ungvár, Babuskin tér 5/a Tel.: titkarsag@mekk.uz.ua Felelõs kiadó: Dupka György Felelõs szerkesztõ: Csordás László Tördelõ szerkesztõ: Fábián Zoltán Készült a Shark Kft.-ben 2 ISBN ISSN

4 MAGYAR ÉRTELMISÉGIEK KÁRPÁTALJAI KÖZÖSSÉGE MAGYAR MÛVÉSZET KÁRPÁTALJÁN KULTÚR- ÉS MÛVÉSZETTÖRTÉNETI VÁZLAT DUPKA GYÖRGY KÖZREADÁSÁBAN Ungvár Budapest 3

5 A kárpátaljai festõmûvészet tulajdonképpen ott kezdõdik, ahol a lélek a tájra eszmél. Aba József AZ ISKOLATEREMTÕ ERDÉLYI BÉLA ÉS KÜZDÕTÁRSAI EMLÉKÉRE 4

6 TARTALOM BEVEZETÕ HELYETT I. fejezet A KÁRPÁTALJAI TÁJBA SZÜLETETT MAGYAR ÉPÍTÉSZETI, IPAR- ÉS KÉPZÕMÛVÉSZETI ÖRÖKSÉGÜNK TRIANON ELÕTT UNG VÁRMEGYE, UNGVÁR ÉS KÖRNYÉKE A Drugeth-gimnázium rajzmûhelye Az ungvári agyagipari iskola MUNKÁCS ÉS KÖRNYÉKE Akik halhatatlanná tették Munkácsot Munkács és környéke a Feszty-körképen A munkácsi királyi gimnázium rajzmûhelye Tárlatok a Latorca-parti városban A vasöntödék iparmûvészete BEREG VÁRMEGYE, BEREGSZÁSZ ÉS KÖRNYÉKE UGOCSA VÁRMEGYE, NAGYSZÕLÕS ÉS KÖRNYÉKE A Révész-jelenség Nagyszõlõsön A MÁRAMAROSI KORONAVÁROSOK: HUSZT, VISK, TÉCSÕ ÉS KÖRNYÉKE Aki második Nagybányává avatta Técsõt Építészeti mûemlékek a Borzsa-völgyében EGYHÁZI FESTÉSZET: KÉPÍRÓK, IKONFESTÕK, TEMPLOMI FALFESTÕK HEGYVIDÉKI FAÉPÍTÉSZET, FATEMPLOMOK II. fejezet A MAGYAR MÛVÉSZETI (ÉPÍTÉSZETI, IPARMÛVÉSZETI, KÉP- ZÕMÛVÉSZETI) HAGYOMÁNYOK FOLYTATÓI A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT MÛVÉSZSZERVEZETEK, SZERVEZÕDÉSEK: A MUNKÁCSI MÛVÉSZKLUB Szabad festõiskola Munkácson, Ungváron Kárpátaljai Képzõmûvészek Egyesülete Köztéri szobrok, emlékjelek, fotó- és iparmûvészeti kiállítások

7 III. fejezet ÚJRAINTEGRÁLÓDÁS AZ EGYETEMES MAGYAR SZELLEMI ÉLETBE KÖZÖTT MUNKÁCS ÉS UNGVÁR ORSZÁGOS RENDEZVÉNYEK SZÍNHELYE Mûvészeti élet Munkácson Mûvészeti élet Beregszászban Képzõmûvészet a sajtóban. Irodalom-, könyvillusztráció között Mûvészeti ösztöndíjak, díjak, kitüntetések A Kárpátaljai Barbizon : valóság vagy álom? IV. fejezet A SZOVJET SEMATIZMUS MÛVÉSZETÉNEK KORSZAKÁBAN A SZOCIALISTA REALIZMUS ÁLARCA MÖGÖTT A háborúvesztés után szétszóródott, nyomtalanul eltûnt, emigrált, áttelepült mûvészek A Kárpátalján maradottak: akik megadták a császárnak, ami a császáré Az elsõ reprezentatív kiállítás visszhangja Erdélyi Béla meghurcoltatása Az ideológiailag betört kortársak LÉTREHOZOTT, SZOVJETIZÁLT RÉGI ÉS ÚJ MÛVÉSZ-INTÉZMÉNYEK Az Ungvári Képzõmûvészeti Fõiskola Az Ungvári Iparmûvészeti Szakiskola Az Ukrajnai Képzõmûvészeti Szövetség megyei tagozata Az Ungvári Területi Képtár Boksay József Szépmûvészeti Múzeum A MÛVÉSZETRÕL IS LEPATTANT A BOLSEVISTA BILINCS A magyar alkotók informális együttmûködése V. fejezet A RENDSZERVÁLTÁS UTÁNI MAGYAR MÛVÉSZ-MOZGALMAK A RENDSZERVÁLTÁS HOZADÉKA A magyar kortársmûvészet a független Ukrajnában

8 2. A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN LÉTREJÖTT MÛHELYEK, SZERVEZETEK Kárpátaljai Magyar Képzõ- és Iparmûvészek Révész Imre Társasága Bereg Alkotóegyesület ArtTisza mûvészeti egyesület Munkácsy Mihály Képzõmûvészeti Egyesület Sevlush Képzõmûvészeti Egyesület A munkácsi Mûvészklub hagyományainak folytatói Nemzetközi alkotótábor a beregszentmiklósi Telegdy-Rákóczi-kastélyban FONTOSABB KÉPZÕMÛVÉSZETI CSOPORTOK, MÛHELYEK, VIDÉKI PIKTOROK Ungvári és Ung-vidéki magyar képzõmûvészek Szobrászok, keramikusok, ötvös-kovácsmesterek A hagyományos és a korszerû, absztrakt grafika mûvelõi Elvándorlás, utánpótlás a magyar piktorok soraiban Magyar származású építészek jelentkezése Magyar származású fotográfusok KÉPZÕMÛVÉSZETI KEZDEMÉNYEZÉSEK A FELSÕ-TISZA-VIDÉKEN Hollósy Simon Magyar Mûvelõdési Kör A Técsõ-Máramarossziget-Nagybánya háromszögben született mûvészek Szórványban élõ magyar festõk Képzõmûvészeti iskola Huszton Tájház, a Viski Galéria és a képzõmûvészek KIÁLLÍTÁS, ISMERETTERJESZTÉS, KÉPZÉS A MÉKK mûvészeti tevékenysége Képzõmûvészet a magyar kiadványokban Képzések EPILÓGUS

9 VI. fejezet ARCKÉPCSARNOK A Angyalosi Sándor... Asztalos Éva B Balla Pál Balázs István Baraté Ágnes Bartosh József Bartosh (Petricsko) Tatjána Bálint Lívia Becske József Lajos Bedzir Pavlo/Pál Bedzirné Kremniczky Erzsébet Beleny Mihajlo Beleny-Puhlik Magdolna Benkõ György Berecz Margit Berecz Vilmos (József) Boksay József Boksay József, Ifj Boreczky Béla Brinkács Stefan/István C, CS Csuvalova (Luták) Teréz Dancsné Hidi Tünde Danielovics Emmi Darabán János Duncsák Attila E Erdélyi Béla Erfán Ferenc F Fényes András Földessy Péter Fuchs Andrea

10 G Garanyi József Glück Gábor Gogola Ferenc Gogola Zoltán Grabovszky Emil H Habda László Habda Vladyslav (Ulászló) Hajdú László Harangozó Miklós Helj László Hidi Endre Hidi Endre, Ifj Homoki Gábor Horváth Anna Hrabár Natália I Ilku Marion József Iván Ambrus J Jankovics Mária Juhász László K Kádas Kati Kalitics Erika Kassai Antal Kassai István Klisza János Klisza Krisztina Kurucz Adriána Kulin Ágnes Kutasi Xénia Kutlán István Kutlán Pál Koczka András Kolozsvári Ferenc

11 Kolozsvári László Kontratovics Ernõ (Ernest) Kopriva Attila Koszták István L Lõrincz István Lõrincz Katalin M Magyar Árpád (István-Árpád) Magyar László Malcsiczky Simon/Szemen Manajló András Manajló János/Iván Manajló Tivadar/Fedor Marinics Sándor Marton Béla Matl Péter Medveczky Ágnes Medveczky Miklós Medveczkyné Luták Edit Micska Zoltán Molnár István N Nigriny Edit O Ortutay (Décsey) Zsuzsa Õri Mihály P Petky Sándor Picur Zoltán Prófusz Marianna R Réti János Riskó György

12 S Soltész András Soltész Gabriella Soltész István Soltész Péter Soltész Zoltán Sütõ János Sütõ Miklós Sz Szemán Ferenc Öcsi Szkakandij (Czeglédy) Olga Szocska László Szõke István Sztaskó Gyula (Tibor) T Tóth Lajos Turák Angéla V Varga Tarzíciusz testvér Vass Tibor Vígh János Veres Péter Veres Ágota Z Zicherman Sándor FÜGGELÉK FONTOSABB MAGYAR SZOBROK, EMLÉKJELEK, KOPJAFÁK JEGYZÉKE ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSOK KÁRPÁTALJÁN A KÁRPÁTALJAI MAGYAR KÉPZÕMÛVÉSZEK, FOTÓMÛVÉSZEK, NÉPMÛVÉSZEK KIÁLLÍTÁSAINAK OTTHONT ADÓ FONTOSABB INTÉZMÉNYEK, HELYSZÍNEK FELHASZNÁLT IRODALOM ELEKTRONIKUS IRODALOM, ADATBÁZIS, KIÁLLÍTÁSI ANYAG A HONLAPOKON UKRÁN NYELVÛ ÖSSZEFOGLALÓ

13 12

14 BEVEZETÕ HELYETT A kárpátaljai vonatkozású képzõmûvészeti szakirodalom áttekintése után megtapasztaltuk, hogy képzõmûvészetünk fehér folt szûkebb pátriánk és Magyarország számára is. Elsõdleges szándékunk az volt, hogy alapismeretekkel lássuk el a szélesebb olvasóközönséget és a szakmai köröket egyaránt. A gyûjtemény a teljesség igénye nélkül a kárpátaljai magyar képzõmûvészetrõl csupán kultúrtörténeti vázlatot, vezérfonalat ad az olvasó kezébe. A vázlatos körképbõl kiolvasható, milyen gyakorlati problémákkal találjuk szembe magunkat, milyen tevékenység zajlik a mûvészet különbözõ területein. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk: van mivel büszkélkednünk és dicsekednünk! Ez a kiadvány amellett, hogy szellemi örökségünk kalauza kíván lenni, alapvetõ információkat is nyújt a felnövekvõ nemzedéknek. Úgy véljük, hogy a kárpátaljai magyar kortárs képzõmûvészet átfogó ismertetése nagyon hézagos, s a nagy, összefoglaló jellegû monográfia még megírásra vár: a lezárt pályájú mûvész-életrajzok teljes feldolgozása Sándor Lászlónak 1, Balla Lászlónak 2 köszönhetõen csak részben történt meg, a vázlatos mûvészportrék, bevezetõvel ellátott albumok pedig a teljesség igénye nélkül készültek. Az idõszaki sajtóban, évkönyvekben (a Kárpáti Kiadó könyvei, kalendáriumai , Évgyûrûk , az Intermix Kiadó Kárpátaljai Magyar Könyvek sorozatában között megjelent 223 mû, a Kárpáti Igaz Szó, az igazi Kárpáti Igaz Szó, a Kárpátalja, a KárpátInfo, a Beregi Hírlap, a Nagyszõlõs-vidéki Hírek, az Ung-vidéki Hírek hasábjai) és más kiadványokban elszórtan megjelenõ szakcikkek is bõ anyagot szolgáltatnak, azonban ezekrõl sem készült olyan átfogó bibliográfia, amelynek összeállítása a kutatók számára kívánatos lenne. Az irodalmi lapok (Hatodik Síp, Pánsíp, Véletlen Balett, Együtt) hasábjain, a világhálón elérhetõ kárpátaljai honlapokon, szerzõi blogokon (KMMI-honlap: Kárpátalja.ma: stb.) is gazdag képzõmûvészeti anyag gyûlt egybe, ezekbõl forrásanyagot bõven meríthetünk. Vidékünkön a klasszikus értelemben vett magyar mûkritikusok, esztéták, mûvészettörténészek nincsenek. A kárpátaljai ukránok, ruszinok sem bõvelkednek képzett és tapasztalt mûvészettörténészekben. Azonban ismeretterjesztõi, illetve újságírói szinten megírt képzõmûvészeti tárgyú cikkek, rövidebb-hosszabb terjedelmû írások, interjúk, esszék a kiállításokról, mûvésztáborokról, alkotókról tucat számra jelentek meg. Ezek szin- 13

15 tén eligazító információs adatként szerepelhetnek. Sajátos értékkel bírnak az interjúk, beszélgetések, amelyekben maguk a mûvészek vallanak mûvészi felfogásukról. A gyûjtemény második része Kárpátalján, azaz a történelmi Magyarország elsõ világháború után leválasztott területén született, élt vagy ma is ott élõ, illetve onnan származó és pályájukat külföldön folytató magyar képzõmûvészek (festõmûvészek, grafikusok, szobrászok, keramikusok, iparmûvészek, grafikai formatervezõk, fotográfusok stb.) életét és pályáját, valamint a kárpátaljai magyar képzõmûvészettel foglalkozó mûvészettörténészeket mutatja be 110 szócikkben. A kárpátaljai képzõmûvészeti hagyományok, illetve a rendszerváltás elõtti és utáni kortárs mûvészet magyar vonatkozású történetének feldolgozottsága a legalacsonyabb a magas kultúra többi mûfajához képest, gondolunk itt az irodalomra, zenemûvészetre, amelyekrõl több monográfia is megjelent az utóbbi években. Ezért tarjuk fontosnak a kortárs magyar mûvészet bemutatását Kárpátalján könyv alakban és elektronikus változatban is, hogy az olvasók minél szélesebb körben hozzá tudjanak férni az adatokhoz. A gyûjtemény összeállítása a mögém állt szakértõkbõl álló csapat (Bartosh József, Fuchs Andrea, Hudák Elvira, Klisza János, Matl Péter, Prófusz Marianna, Réti János, Soltész Péter, Lõrincz István, Mihajlo Beleny, Szöllõssy Tibor, Zubánics László) érdeme is, akikkel az utóbbi hónapokban lefolytatott személyes beszélgetések során tudtuk pontosítani, összeválogatni, elemezni a kortörténeti anyagokat. A türelmes, vitáktól sem mentes egyeztetéseknek tudható be, hogy az adott korszakhoz kapcsolt hiteles alkotókat súlyuknál fogva sikerült a múlt homályából kiemelni. Továbbá a kortárs mûvészek közül is ajánlottak új neveket figyelmünkbe, ezért minden egyes szakértõnek hálával tartozom. Köszönetünket fejezzük ki továbbá mindazoknak (a névszerûsített listától eltekintve a magyar, ukrán, ruszin képzõmûvészeknek, helytörténészeknek, mûvészettörténészeknek, könyvtárosoknak, múzeumok, képtárak, galériák vezetõinek, mûgyûjtõknek, újságíróknak, mûvészeti íróknak, fotográfusoknak, a mûvészet barátainak stb.), akik a kötet adattárának összegyûjtésében segítséget nyújtottak, akik a magyar, szlovák, orosz, ukrán és ruszin forrás- és kutatási anyagokat, ezenkívül archív felvételeket, reprodukciókat, fotókat rendelkezésünkre bocsátották és szakmai tanácsot adtak. Dupka György 14

16 JEGYZETEK: 1 Sándor László (Budapest, márc okt. 13.) mûvészettörténész, mûkritikus, mûfordító. A leningrádi Repin Intézet mûvészettörténeti szakán szerzett diplomát között vállalatvezetõ Ungváron ben megszervezte az ungvári Területi Képtárat, amelynek 1952-ig igazgatója volt ben áttelepült Magyarországra. Fõ kutatási területe a XX. századi többek között Kárpátaljával foglalkozó mûvelõdéstörténet volt. Ukránul monográfiát írt Glück Gáborról, Grabovszky Emilrõl, ezenkívül számos mûvészeti tárgyú cikket írt, képzõmûvészeti munkákat elemzett: Gavrilo Martinovics Gljuk. Kijev, Emil Grabovszkij. Kijev, Hudazsnyiki Zakarpatyja. Kijev, Három ország polgára voltam. Egy évszázadnyi élet emlékei, Madách-Posonium, Balla László (Pálóc, július 23. Ungvár, október 28.) mûvészettörténész, költõ, író, mûfordító és újságíró. Tucatnyi írásában foglalkozott a kárpátaljai képzõmûvészettel és tekintélyes alkotóival. A képzõmûvészet iránti vonzalma a gimnázium befejezése után kezdõdött. Szobrászatot tanult az Ungvári Képzõmûvészeti Fõiskolán ( ). Késõbb szobrászként dolgozott között vezette a Kárpátaljai Szépmûvészeti Szalont is. E tárgykörben született írásait két gyûjteményben jelentette meg: Csillogó, lobogó, vibráló tájak. Riportok kárpátontúli képzõmûvészekrõl. Kárpáti Könyvkiadó, Uzshorod, Erdélyi Béla és kortársai. A kárpátaljai magyar képzõmûvészet három nemzedéke. Galéria Kiadó, Ungvár - Budapest,

17 I. FEJEZET A KÁRPÁTALJAI TÁJBA SZÜLETETT MAGYAR ÉPÍTÉSZETI, IPAR- ÉS KÉPZÕMÛVÉSZETI ÖRÖKSÉGÜNK TRIANON ELÕTT Iván Nebesznik ungvári mûvészettörténész 2000-ben megjelent monográfiájában 1 azt állítja, hogy a történelmi Magyarország részét képezõ, a mai Kárpátalját alkotó vármegyékben az akkori magyar kormány az oktatás és a kultúra területén ukránellenes soviniszta politikát folytatott, amely elzárta az õslakosság tanuló ifjúsága elõl a népmûvészet, az akadémiai mûvészet elsajátításában az érvényesülés lehetõségét. Ezt azzal támasztja alá, hogy az építészetben, az ipar- és képzõmûvészetben említésre méltó maradandó alkotás alig született. Megalapozatlan az a megállapítás is, hogy a XIX. század végén a XX. század elején az Osztrák-Magyar Monarchiában az Ung-, Bereg-, Ugocsaés Máramaros vármegyékben született, tehetséges fiatalok számára a professzionális képzõmûvészeti képesítés megszerzése nehéz volt, illetve a tehetségeket hivatalosan nem támogatták. A kijelentése mögött alig kendõzött magyarellenes érzelmek húzódnak meg, amelyek vidékünk mûvészetének kibontakozását, a kárpátaljai tájba született ruszin, magyar, német és zsidó közös értékeket kizárólag ukrán szemüvegen keresztül hajlandóak láttatni, elemezni és azokból téves következtetéseket levonni. Az Iván Nebesznik által kizárólagosan ukránnak tartott Erdélyi Béla Képzõmûvészet címû 1940-ben megfogalmazott tanulmányában a realitások talaján állva, elfogulatlanul, a tények birtokában büszkén jelenti ki, hogy: Kárpátalja már a múltban is sok olyan mûvészt termelt ki, akinek mûvészete európai viszonylatban is értéket jelent. A múlt nemzedék értékei között sorolja fel Szamovolszky Ödönt, a Nagybereznáról indult szobrászmûvészt, akinek munkáit többször díjazták, aranyérmet is nyert. Mint írja: Innen indult ki Kárpátalja Tiepóló-ja, Roskovics Ignácz is ban kis állami aranyérmet nyer. Szentképei és portréi értékesek Egyik legnagyobb értéke Kárpátaljának a munkácsi születésû Karlovszky Bertalan Egymás után éri a sok ezüst, aranyérmes kitüntetés Innen indult ki 16

18 Történeti megyék a mai Kárpátalja területén a Munkácson 1844-ben született Munkácsy Mihály, akinek mûvészete az egész világon közismert. Az ungmegyei mûvészeti élet: Boksay és Erdélyi nevéhez fûzõdik. 2 Egyik tanulmányában Grigorij Osztrovszkij mûvészettörténész is elfogadhatatlan kijelentéseket tett arra vonatkozóan, hogy a XIX. század végén a XX. század elején a mûvészeti élet Kárpátalján stagnált volna. Szerinte nem voltak kiállítások, alkotómûhelyek, szervezetek, sem pedig mûkritika. A perspektívát nem látó mûvészek, akárcsak a munkanélküliek, szerencsét próbálni más vidékre, országba vándoroltak ki. Az alábbiakban a nem volt itt semmi -vel szemben fontosnak tartjuk az Ung-, Bereg-, Ugocsa- és Máramaros vármegyékben a Magyar királyság, illetve a Monarchia idõszakában létrehozott csodálatos építészeti alkotások, valamint a ma már mûemlékeknek nyilvánított és megmaradt fontosabb építmények felsorolását. Ezúttal a várakra, várkastélyokra, templomokra, középületekre és várromokra is gondolunk. Ugyancsak a teljesség igénye nélkül fontosnak tartjuk megnevezni az ipar- és képzõmûvészet ama jeles alkotóit, illetve alkotásait is, amelyek az egyetemes magyar mûvészet számon tartott részei. 17

19 Várak, várromok Kárpátalján 1. UNG VÁRMEGYE, UNGVÁR ÉS KÖRNYÉKE Ung vármegyét 3, mint közigazgatási egységet a történelmi Magyarország északkeleti részén I. (Szent) István 4 idejében, más adatok szerint ben alapították óta nemesi vármegye területe 5, többször cserélt gazdát, a különbözõ hatalmi harcok, betörések, járványok, háborús veszteségek miatt sokszor megváltozott a lakosság etnikai összetétele 6, többen birtokolták, illetve egyes részeit leválasztották. 7 Címere tõl ismert ig a következõ járási központokat alakították ki: Nagyberezna, Nagykapos, Szobránc, Ungvár, Perecseny, Szerednye. Ung vármegye egyetlen városa Ungvár volt, amely 1871-tõl rendezett tanácsú város, között viszont törvényhatósági jogú város volt, vagyis ekkor már nem tartozott a megyéhez. Mint a szakirodalomból is ismeretes, az ungvári vár köré alakult ki a város három halmon. A keletin áll az õsi vár, a délin a görög katolikus püspöki palota és székesegyház, a nyugatin az egykori vármegyeháza. Legnagyobb mûvészeti jelentõségû és egyben történelmi építménye az ungvári vár vagy Drugeth-vár, amelyrõl az elsõ említés a Gesta Hungarorumban található: Az Úr 903. esztendejében Álmos hadai megjelentek Ungvár falai alatt, s bevették azt idézi Szova-Gmitrov Péter Anonymust. Ungvár õskoráról írt tanulmányát ezekkel a szavakkal fejezi be: Ezzel rávir- 18

20 radt Ungvárra a történelem hajnala. 9 Ungvár keletkezésérõl azonban több elmélet is létezik. Egymás után három különálló vára volt. Ezeknek taglalásától eltekintünk. A Budai Krónika szerint a kunok 1086-ban Ungvárig nyomultak elõre, a várat elfoglalták, környékét felperzselték. 10 Hungvár formájában 1154-ben fordul elõ elõször. A korabeli krónikások feljegyzése szerint 1085-ben hungvári földvár is létezett a térségben. Az elsõ ungi várispán nevét 1238-ban említik ben Ungvárnak István nevû lelkésze van. Az ungvári várispánság 1290-ben Aba Amadé nádor birtokába került. A gerényi dombon egy kõvár is volt, amely a tatárdúlás után IV. Béla király rendelkezése értelmében kõerõdítményként épült fel, azonban a XIV. század elsõ évtizedében elpusztult. A mostani ungvári várat királyi engedéllyel Drugeth Fülöp építette fel, aki Róbert Károly király jóvoltából 1328-tól a vidék ura lett. Ezzel megalapozta a király kíséretében a Nápolyból idekerült, de francia származású, késõbb olasszá lett Drugeth-dinasztiát, amelyek több mint három évszázadon keresztül, 1684-ig Ung vármegye kiváltságos birtokosai voltak. A vár építését a Homonnai Drugeth János fejezte be: egy várkastéllyá átalakított belsõ várból és az azt övezõ parkból áll, melyet négy fülesbástyával és egy háromszögletû bástyával megerõsített védõfal vesz körül. Teljes területe 8,5 hektár, ebbõl 6 hektár a várkert. 11 A Drugethek soraiból fõispánok, fõvezérek és fõpapok kerültek ki. Például Drugeth István nevéhez fûzõdnek a legjelentõsebb építkezések, aki Ung- és Zemplén vármegye fõispánja volt. Homonnai Drugeth Jánosnak (?-1645) és feleségének, Jakusics Annának köszönhetõ, hogy a homonnai jezsuita kollégiumot áthelyezték Ungvárra. Ugyancsak a már özvegy grófné, Jakusics Anna nevéhez fûzõdik, hogy április 24-én szorgalmazására létrejött az õsi ungvári vártemplomban a vallási unió, ennek következtében az Ung-vidék ortodox pópái az elsõk között csatlakoztak a római egyházhoz között a jelenlegi görög katolikus püspöki palota helyén jezsuita kollégiumot építettek (a késõbbiekben, kisebb- nagyobb megszakításokkal azóta is Drugeth gimnázium 12 ), amely a jezsuiták irányításával, majd a rend megszûnése után is, hosszú idõn keresztül jelentõs szerepet játszott Ungvár kulturális és mûvészeti életében. A Drugethek elõmozdították az ipart, és az egyes iparos céheknek különféle kiváltságokat adományoztak. A reformáció és ellenreformáció hívei, valamint a hitvitázók között kialakult egyik véres csata színhelye volt Ungvár és környéke is, amelynek következtében emberek százai, értékes épületek és mûvészeti alkotások tucatjai pusztultak el ban Thököly Imre felsõ-magyarországi fejedelem kurucai felperzselték és elfoglalták Ungvárt és környékét. A Drugeth nemzetség utol- 19

21 só férfisarja, egyben utolsó várúra, Drugeth Bálint korbáviai püspök (Horvátország) volt ben bekövetkezett halála után a hatalmas uradalom visszaszállt a koronára. A Drugeth Krisztinával kötött házasság révén a vár Bercsényi Miklós ( ) ungi fõispánra, a késõbbiekben II. Rákóczi Ferenc harcostársára szállt, aki a várat felújította, megerõsítette, a palotát berendezte. A korabeli feljegyzések szerint: A finom ízlésû fõúrnak értékes festmény- és rézmetszet-gyûjteménye, gazdag könyvtára, fegyver- és régiségtára volt. Palotáinak fényes berendezése fejedelmi pompával tündöklött. Azonban a Rákóczi-szabadságharc bukása után a kincstár elkobozta, 1775-ig császári ezredek tanyáztak benne. Mária Teréziától ban kapta meg a várat a munkácsi görög katolikus püspökség, amit papneveldévé alakítottak át 13. A várparkban helyeztek el két XIX. századi öntöttvas szobrot: a Heraklész a lernai hidrával címût (öntöttvas, W. Kinne mûve, 1849.) és a Pihenõ Hermészt, valamint azt a turulszobrot, amely korábban a tiszaújlaki Rákóczi-emlékmûvön állt, amíg a szovjethatalom le nem rombolta azt. Mindkét szobrot Turjaremetén öntötték, ahol más mûvészi öntvényeket is készítettek. A várkertben láthatók a gótikus templom feltárt és részben konzervált romjai. Sírboltjába a Drugeth, Barkóczy, Sennyei és Orosz családok temetkeztek. Roskovics Ignác grafikája az ungvári várról (XIX. sz. vége) 20

22 A háborúvesztés után beindultak a restaurálási munkálatok, amelyek azóta is tartanak. Sikerült több várrészletet, belsõ termet, udvarrészt, vár kutat, várárkot stb. megközelítõleg eredeti formájában visszaállítani. A papnevelde volt kápolnájában a legutolsó restaurálás alkalmával feltárták Vidra Ferdinánd bizáncias mennyezetfreskóját. Az ungvári vár és területe többek között sok magyar történelmi emlékkel rendelkezik. Középkori templomok Kárpátalján Szólnunk kell Ungvár és a vidék fontosabb magyar építészeti mûemlékeirõl 14, amelyekkel a város méltán dicsekedhet. A teljesség igénye nélkül említjük a görög katolikus püspöki székesegyházat ben Drugeth János építette a jezsuiták számára. Rendjüket 1775-ben feloszlatták. Mária Teréziának köszönhetõen a templomot és az egykori jezsuita rendházat (korábban a feloszlatott jezsuita rend vagyona volt) 1780-ban a görög katolikusoknak adományozta, nevezetesen gróf Andrássy István királyi biztos adta át ünnepélyesen Bacsinszky András ( ) püspöknek. Az általa irányított önálló munkácsi görög katolikus egyházmegyét Mária Terézia közbenjárására XIV. Kelemen pápa 1771-ben alapította újra. A feljegyzések szerint a napóleoni háborúk idején, a budai várból ide menekítették a koronázási ékszereket, melyeket az december 9-10-e közötti éjjelen a püspöki palota egyik szobájában õriztek. 15 A templomot F. A. Hillebrand bécsi udvari építész javaslatára 1878-ban klasszicista stílusban átépítették. A szentély freskói és a díszes ikonosztáz a XVIII. századból valók. A sekrestyében többek között Boksay József 1942-ben készült üvegablaka látható. A fõhajó boltozatát Boksay József és Vidra Ferdinánd 21

23 mennyezetképei díszítik, amelyek a 30-as években készültek. Az épületegyüttes szerves részét képezi az 1878-ban emelt L alaprajzú görög katolikus püspöki palota. 16 Klasszicista stílusban épült az U alaprajzú egykori vármegyeháza 17, elõdjét 1769-ben emelték, 1809-ben átépítették. Az elsõ zsinagóga 1794-ben, zsidó iskolája 1792-ben, a Vármegyeház téren lévõ neológ zsidó imaház 1870-ben épült ben Papp Gyula és Szabolcs Ferenc terve alapján neo-mór stílusban épült az ún. askenázi, vagyis német rítusú ortodox izraelita zsinagóga. 18 A szefárd-rítusú chaszidok zsinagógája 1908-ban épült az Ung jobbpartján, a közúti híd mellett. Az Ung partján áll a pravoszláv templom, amelyet az orosz emigránsok részére 1930-ban Kratkov orosz építész épített. Az épület a Moszkva melletti Komarovszk XIV. századi templomának pontos másolata ben építették a késõ barokk stílusú Szent György római katolikus templomot. Fõoltárképét 1763-ban Kracker János Lukács készítette. A mellette lévõ parókiális házat 1767-ben emelték. Ungvár. A megyeháza a református templommal. (Lám Sándor akvarellje, 1862.) 22

24 1796-ban épült fel mai helyén a református templom, mai alakját az 1906-ban történt átépítéskor nyerte, ekkor alakították ki neogótikus berendezését is. 19 Értékes építmények közé tartozik a Bagolyvár (1781), a régi (elsõ) vármegyeháza (1769), az egykori magyar színház (1907), a bazilita szerzetesrend kolostora (1912), mögötte a régi volt görög-keleti templom (1786), a ceholnyai volt görög katolikus templom (1678), a ruszin gimnázium (volt alreáltanoda, 1904), a Korona-szálló, a Film-színház, a Fekete Sas-vendéglõ (1780). Az utóbbiban július 11-én szállt meg Petõfi Sándor. Az ungvári Gyöngyösi Irodalmi Társaság kezdeményezésére 1911-ben 20 Petridesz János ungvári szobrász és Edelstein Jenõ kõfaragó által készített Petõfi-emléktáblát avattak fel az épület homlokzatán. 21 Ung-vidék, s egyben Kárpátalja legjelentõsebb középkori emléke a gerényi görög katolikus körtemplom, amely nem messze fekszik a régi gerényi vár romjain felépült Drugeth-várkastélytól (a XIV. században lerombolták). A rotunda a XIII. század elején épült. A XV. században a rotundát nyugat felé téglalap alaprajzú hosszházzal, észak felé sekrestyével kibõvítették. A rotunda freskói 1360 körül készültek, egységes ikonográfiai program szerint, itáliai iskolázottságú hazai mûhely munkája lehet. A megrendelõ, az országbíró Drugeth György 1454-ben Itáliában járt 22 A XX. században történt helyreállítás 23 során újabb, Krisztust ábrázoló, XV. századi freskót tártak fel. A szovjethatalom idején az épület múzeumként volt látogatható. Jelenleg a gerényi görög katolikus egyház tulajdonát képezi. A gerényi rotunda 23

25 XIV. századi a szürtei római katolikus templom: itt látható a Szürthey család egyik tagjának XV. századi sírköve, továbbá III. Szörthey (Zrittey) Miklósné Máriássy Krisztina XVI. századi vörös márvány címeres sírköve. A palágyi református templom XIII. századi, román kori stílusban épült, azóta többször átalakították. A császlóci, az õrdarmai, a kisráti római katolikus templom a XIV., a bátfai és az ungtarnóci református templom a XV. században épült, a késõbbiekben átépítették. Figyelemre méltó Szalóka festett kazettás mennyezetû református temploma (1793) is. Gálocs jellegzetes stílusú református temploma 1910-ben bodrogkeresztúri faragott mészkõbõl épült. Ung-vidéken két mûemléknek nyilvánított várrom is van. A szerednyei négyzetes toronyból álló várat (a lakótornyos vár méretei: 18,50x18,50 m, falainak vastagsága: 2,65 m) a templomos lovagrend építette a XIII. században, amely a középkori erõdítés egyik klasszikus típusa tól a jánki pálos kolostor szerzetesei bírták évtizedeken keresztül. A késõbbiekben a Dobó család birtoka volt, a város nevezetessége a Dobó István 24 által építtetett öt kilométeres borospince-labirintus. Megjegyzendõ: december között Szerednyén õrizték a Szent Koronát, amikor Napóleon elõl Munkácsra menekítették. Az itt felállított emléktáblát a csehszlovák korszakban eltávolították. 24 A szerednyei vár romjai