REAKTIVÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A. Az agrárium fejlesztésének alternatívái a Homokhátság tanyavilágában. Megbízó: Homokhátság Fejlődéséért Nonprofit Kft.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "REAKTIVÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A. Az agrárium fejlesztésének alternatívái a Homokhátság tanyavilágában. Megbízó: Homokhátság Fejlődéséért Nonprofit Kft."

Átírás

1 A TANYAVILÁG GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI REAKTIVÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A HOMOKHÁTSÁGBAN Az agrárium fejlesztésének alternatívái a Homokhátság tanyavilágában Megbízó: Homokhátság Fejlődéséért Nonprofit Kft. Készítette: július

2 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló Helyzetelemzés Természetes és épített környezet Földrajzi elhelyezkedés Természeti tényezők Településszerkezet, térszerkezeti sajátosságok Közlekedés Népesség, iskolázottság Foglalkoztatás Oktatás, közművelődés, kultúra, közigazgatás Oktatás Közművelődés, kultúra Közigazgatás Gazdaság A gazdaság általános bemutatása A mezőgazdaság helyzete SWOT elemzés A stratégiai irányok bemutatása a SWOT és a meglévő stratégiai dokumentumok alapján Az önfenntartó fejlődés kulcstényezőinek meghatározása, a beavatkozási lehetőségek azonosítása A kulcstényezők meghatározását segítő külföldi példák bemutatása, adoptálási lehetőségei A dán szövetkezeti modell A mezőgazdasági termékek direktértékesítésének gyakorlata Ausztriában A termelő szektor strukturális jellemzői a rendszerváltás után A külföldi példák adaptálásának lehetőségei és korlátai A mezőgazdasági termelés szerepének újrapozicionálása a tanyavilágban A kulcstényezők meghatározása A tanyavilág fejlesztésének programja A tanyák fejlesztési programja kistérség szintjén Termelő, értékteremtő gazdasági tevékenység térnyerése, Foglalkoztatás bővítése A fiatalok számára is megfelelő életfeltételek kialakítása

3 5.1.4 Az alacsony státuszú lakosság társadalmi reintegrálása A természeti és kulturális értékek megőrzése, tudatos hasznosítása Az agráralapon történő térségfejlesztés szereplőinek azonosítása Az együttműködés feltételeinek és formáinak kidolgozása A termelő értékesítő területfejlesztési modell kulcskérdései: A modell működésével kapcsolatos követelmények A működés lehetséges szervezeti megoldásai A szervezeti megoldásokkal kapcsolatos preferenciák Földrajzi terjedelem, globális hatások, piac stratégia A hagyományos technológiák, agrárinnovációk és jó gyakorlatok adaptálási lehetőségei A termelési és értékesítési lehetőségek összevetése, termelési és értékesítési előterv A Modell megvalósításának bemutatása a Kerekegyházi mikrotérség példáján Szereplők azonosítása Együttműködés feltételei és formája Szervezeti felépítés Az integrátor szervezet tevékenységei Piaci stratégia Termékfilozófia Termelés és értékesítés lehetőségei Beruházási terv Humán erőforrás terv Pénzügyi terv A megvalósítás feltételrendszerének meghatározása Szervezés, együttműködések kialakítása Szakmai háttér Lakosság szerepvállalása Jogszabályi környezet Javaslatok a jogszabályi rendszer átalakításával kapcsolatosan Támogatási rendszer A pályázati rendszerben elérhető jelentősebb források jegyzéke Kapcsolódás az Új Széchenyi Tervhez Javaslatok a támogatási rendszer átalakítása kapcsán Irodalomjegyzék Diagramjegyzék Táblázatjegyzék Térképjegyzék Ábra jegyzék

4 mellékletek Termelői értékesítő szervezetek Magyarországon A TÉSZ fogalma Az alapítók személye személyi kötöttség Termékhez kötöttség A rendelet hatálya alá tartozó termékek Célhoz kötöttség Alapszabályhoz kötöttség Állami elismeréshez kötöttség Jelentéskészítési kötelezettség A részvénytársaságok külön szabályai

5 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Jelen tanulmány készítésével a Homokhátság Fejlődéséért Nonprofit Kft. bízta meg az Eco Cortex Kft t. A tanulmánykészítés célja a Homokhátság foglalkoztatásból kiesett lakosságának és a Homokhátság vidéki térségeinek gazdasági reaktiválása, elsősorban az agrárium terén. A tanulmány a vidék elmaradottságának felszámolása terén kíván egy fajta megoldást kínálni. A mezőgazdaság fejlődése, termelékenységének növekedése következtében jelentősen visszaesett a foglalkoztatás, ez különösen hátrányosan érintette az alföldi tanyavilágot. A tanyasi térségek infrastrukturális ellátása mindmáig nagyon hiányos, az ott lakók munkába állása szinte reménytelen. A tanyák táji, gazdasági, néprajzi stb. szempontú értékmentése sem tűr halasztást. A tanulmány célja a nagyüzemi termelést kiegészítő alternatív mezőgazdasági és feldolgozóipari lehetőségek vizsgálata és ezek megvalósulását eredményező konkrét program kidolgozása. A tanyák épített és szellemi örökségének megóvása, környezetének védelme, a helyi közösségek erősítése. Az elérni kívánt célok: a tanyák lakosságának munkaerő piaci re integrációja, gazdasági aktivizálása, önfenntartó képességének újrateremtése a tanyák, mint ingatlanok új funkcióinak erősítése és megvalósulásuk elősegítése a környezet tájékoztatása, a téma társadalmasítása a tanyák, mint az alföldi táj elemeinek megmentése, vonzó táji környezet kialakítása a hagyományos mezőgazdasági termelési módszerek felelevenítése a tradicionális növény és állatfajták mezőgazdasági hasznosításának megteremtése, öko és biogazdálkodás elterjesztése a munka során felmerülő szervezeti, jogi, gazdasági, társadalmi, együttműködési kérdések azonosítása, javaslatok. Prekoncepció: A nagyüzemi agrárium leszűkült termékstruktúrájával és magas termelékenységével szemben az érintett területen az integrált kisüzemi megoldások képesek a rendelkezésre álló munkaerő felszívására. Cél a megtermelt termékek feldolgozása, a tárolás és értékesítés megoldása, lehetőleg helyi szinten is. A helyi termék előállítás és értékesítés korlátozza a jövedelmek szétáramlását, segíti annak akkumulálódását. Az érintett térségek legkézzelfoghatóbb fenntarthatósági témaköre 4

6 az olcsó energiára alapozott kistermelői tevékenység, ezért a programban a megújuló energia nem, mint energia értékesítési célú önálló termelési ág, hanem mint a kisüzemi gazdálkodást támogató elem kerül fókuszba. Maga a zöld energia témakör ebben a tanulmányban nem kerül kifejtésre, mivel egy másik, önálló tanulmány tárgyát képezi. Sokszínű, biodiverzitást eredményező kisüzemi, családi gazdálkodási méretek előtérbe helyezése lehet a megfelelő kitörési irány. A helyben előállított élelmiszer helyi értékesítésének preferálása foglalkoztatást teremt, miközben megteremtheti a térség önellátásának alapfeltételeit, így a Homokhátság hosszútávon életképes maradhat. A megtermelt élelmiszerekkel a különböző piaci rések ellátása is megcélozható. A tanulmány áttételes célja a helyi közösségek erősítése, kiemelten a mezőgazdasági termeléshez és ennek termékeinek feldolgozásához, értékesítéséhez kötődő együttműködések fejlesztése és fenntarthatóságának vizsgálata. A tanulmány előtérbe helyezi egy homokhátsági védjegy kialakítását, amely kiterjedhet a fajtahasználatára (tradicionális fajták) valamint a terület gasztronómiai különlegességeinek marketingjére is. Az ökológiai gazdálkodásra alapozott mezőgazdaság környezeti és gazdasági szempontból egyaránt a fenntarthatóságot szolgálja, így a program szerves részét képezi. Munkamódszer A tanulmány nagyrészt szekunder információbázisra épül, mivel a témában már több mélyreható kutatás történt. A VÁTI által 2005 ben végzett vizsgálat részletes stratégiai program célkitűzésekkel zárult, melyek széles körű gazdasági és társadalmi intézkedéseket tartalmaznak, meghatározva a feladatok intézményi gazdáit is. A kutatások átfogó jellege alapvetően kormányzati intézkedésekhez vezet. Jelen munka ezzel szemben helyben megtehető és kezdeményezhető, gyakorlatiasabb megoldást ajánl, amely először mintaprojekt jelleggel valósulna meg, majd annak tapasztalatait felhasználva lehetne szélesebb körben hozzáfogni a megvalósításhoz. A javaslat sem stratégiai megfogalmazásait, sem gyakorlati javaslatait tekintve nem áll szemben a kutatási eredményekkel, sőt, azok eredményeivel szorosan összhangban áll. A stratégiai irányok meghatározására a SWOT analízis eredményei alapján került sor. A SWOT megállapításai a saját statisztikai adat elemzéseken, a korábban készült anyagok megállapításain és a témában tartott workshopon elhangzottakon 5

7 alapulnak. A stratégiai irányok meghatározása során felhasználtuk a SAPARD program évi felülvizsgálatához az FVM által ajánlott módszertant. Nem törekedtünk teljességre a részletesebb programkészítés során, mivel arra koncentráltunk, hogy a természeti erőforrások agrárgazdasági hasznosítása terén megtaláljuk a nagyüzemi mezőgazdasághoz képest munkaerő igényesebb, mégis lakossági, családi szinten fenntartható, hálózati, térségi szinten versenyképessé tehető szervezési gazdálkodási megoldásokat. Fejlesztési javaslatok A megoldást részben a tanyán és falun élők szociális típusú agrárfoglalkoztatásának megszervezésében látjuk, melynek keretében a jelentősebb földdel, tőkével nem, de az önellátáshoz szükséges ambícióval és munkavégző képességgel, esetleg földterülettel, tanyával rendelkezők önkormányzati szervezésű szociális termelésben vehessenek részt. Ennek a munkának az tartalma főként az önellátáshoz szükséges tapasztalatok, szaporítóanyagok megszerzése, de egyben a helyi piacok újjáélesztése, a családi és szociális termelés árufeleslegének levezetése, a helyi ellátásba történő bekapcsolása. Ezzel összefüggésben, de külön szervezési modellben történik a kisüzemi gazdálkodók integrálása, elsősorban olyan termékek előállítása terén, amelyek joggal tarthatnak számot a bevásárló központokban kevésbé kínálat által keltett piaci rés betöltőjének szerepére. Vizsgáljuk a lehetséges szervezeti megoldásokat, ezek közül a non profit szerveződéseket találtuk alkalmasabbnak, mivel ez esetben nem a profit termelés, hanem a fenntartható foglalkoztatás a fő cél. A profit érdekelt megoldások a hatalom, a döntések és a vagyon koncentrálódásához, a technologizálódáshoz, a foglalkoztatási cél háttérbe szorulásához vezetnek, mindez kizárja a hátrányos munkavállalói és termelői státuszban lévő vidéki, különösen a tanyai lakosságot. Az program megvalósítása érdekében tett legfontosabb javaslatok: Szükséges a kis és közepes gazdaságok közös együttműködés kialakításáról való meggyőzése Lépéseket, kell tenni egy közös termelő, feldolgozó, értékesítő hálózat kialakítására, amely több termékcsoport teljes vertikumát lefedi Az értékesítés és a logisztika megszervezésével, a mintagazdaság és a szociális foglalkoztatás fejlesztésével kell elkezdeni a munkát 6

8 Szükséges egy Non profit Kft. létrehozása, amely integrátori és menedzsment feladatokat fog ellátni A fejlesztések során vizsgálni kell a megújuló energetikai megoldások felhasználását A gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás mellet, figyelmet kell fordítani a fiatalok számára vonzó környezet megteremtésére, az alacsony státuszú népesség társadalmi reintegrációjára és a természeti és kulturális értékek védelmére is Szükség van erős lobbi tevékenységre a jogszabályi környezet és a támogatási rendszer kedvező változása érdekében. 7

9 2 HELYZETELEMZÉS 2.1 Természetes és épített környezet Földrajzi elhelyezkedés A Duna Tisza közi homokhátság Bács Kiskun, Csongrád és Pest megyét érintő tájegység. A Homokhátság 15 kistérség területén húzódik, az ott található 104 település külterületein 2001 ben kb ember élt. 1 Jelen tanulmány e földrajzi egységből csak a Kecskeméti kistérség mezőgazdaság és foglalkoztatás szempontú fejlesztési lehetőségeit vizsgálja. 1. térkép: A Homokhátság területe 2 1 MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet: Tanyakutatás 2005 (www.alfoldinfo.hu) 2Forrás:http://upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/0/0a/Duna%E2%80%93Tisza_k%C3%B6zi_Homokh%C3%A1t s%c3%a1g_t%c3%a9rk%c3%a9p.png 8

10 2. térkép: A Kecskeméti kistérség elhelyezkedése a megyében 3 A Kecskeméti kistérség az Alföldön, a Duna Tisza közén, a Homokhátság területén, Bács Kiskun megye északi részén található. Nyugaton a Duna menti síkság, délen Bugac, keleten a Tiszazug határolja Természeti tényezők A Duna Tisza köze általános környezeti viszonyai változatos képet mutatnak, de vannak olyan pozitív környezeti sajátosságok is, amelyek fejlesztési lehetőségeket nyújthatnak a mezőgazdaság és a falusi turizmus számára. A kistérség változatos termőhelyi adottságai elhelyezkedéséből adódnak. Környezete tiszta, egészséges, mely a környezetszennyező iparok hiányára vezethető 3 Forrás: Kmeti_kisterseg_terkepel.jpg 9

11 vissza, valamint nagy kiterjedésű védett terület, a Kiskunsági Nemzeti Park egy része is benyúlik a kistérségbe. A környezetszennyezés leginkább a forgalmas utak környékén jelenik meg porszennyezés formájában 4. Az éghajlat és a talaj mezőgazdasági művelésre alkalmassá teszi a kistérség földjeit, a vízháztartás azonban problémákat vet fel. A természeti tényezők egyes komponenseit mezőgazdasági szempontok szerint pozitívan vagy negatívan jellemeztük Éghajlat A Duna Tisza köze a 2010 es év időjárásától eltekintve száraz kontinentális éghajlatú. Ez az éghajlat számos előnyös, ugyanakkor még több hátrányos tulajdonságot is magában foglal. A globális felmelegedés hatása az Alföldön érezhető legerőteljesebben hazánkban. A kontinentális éghajlat mediterrán vonásokat vesz fel: egyre melegebbek a nyarak, a csapadék kevesebb, ennek következtében a szárazodásnak indult talaj még jobban veszít vízháztartásából, az időjárás egyre változékonyabb, szélsőségesebb. Sivatagosodásról korai beszélni, megfelelő lépésekkel még megelőzhető a szárazodás fokozott elterjedése (pl.: időjárásfigyelő berendezések létesítése a kistérségben). Pozitív jellemzők A kistérség az ország legmagasabb napfénytartamú (2000 óra/év felett) területén található, ez a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvező. Az évi hőösszeg C. A kistérség átlagos évi középhőmérséklete 10,4 C körül alakul 5, az országos átlag 10 C 6. Negatív jellemzők Az átlagos csapadékmennyiség kb. 525 mm/év, ami időben és mennyiségben rendszertelenül esik, nagy az aszályok kialakulásának esélye, valamint a rövid idő alatt bekövetkező intenzív eső, jég. 4 Kistérségi adatbázis: 5 Kistérségi adatbázis:

12 Az átlagos évi maximális hóvastagság 20 cm körüli, a legalacsonyabb az országban. Az átlagos szélsebesség 7,5 km/óra körül alakul, ez országos viszonylatban átlagosnak mondható, viszont időnként viharos erejű szelek is keletkezhetnek, ami az amúgy is sérülékeny talajra nincs jó hatással Talaj A kistérség legnagyobb részben homokos, réti és erdőtalajon terül el. A talaj vízelnyelése és vízvezető képessége ugyan nagy, vízraktározó, víztartó képessége viszont gyenge. Országos szinten mezőgazdasági termelésre átlagosnak mondható a terület. Bács Kiskun megye legnagyobb területe méter tengerszint feletti magasságban fekszik. A talajvíz tengerszint feletti magassága méter, a földfelszínről átlagosan 0,5 7 méter mélyen található, az utóbbi időben azonban folyamatosan csökkent, tíz év alatt kb. két három métert 7. Pozitív jellemzők A tanyák a mezőgazdasági művelésre legalkalmasabb területeken épültek. A homoktalaj gyorsan melegszik fel tavasszal. Helyenként előfordul csernozjom, réti vagy vékony homokos talajtípus, melynek kedvező a vízgazdálkodása, jó a termőképessége. Kertgazdálkodásra és gyümölcstermesztésre különösen alkalmas termőterület. Negatív jellemzők 8 A homoktalaj hőgazdálkodása kedvezőtlen, hővezető képessége rossz, szervesanyag tartalma alacsony. Nagyobb kiterjedésű futóhomok területek alakulhatnak ki. A talaj minőségének romlásához vezet a földterületek elhanyagolása, valamint az erdőirtás, a kivágott fák pótlására viszont nagy vízigényű fákat telepítettek. 7 MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet: Tanyakutatás 2005 (www.alfoldinfo.hu) 8 MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet: Tanyakutatás 2005 (www.alfoldinfo.hu) 11

13 A talajvíz egyre mélyebbre süllyed, csökken az öntözésre alkalmas víz mennyisége, valamint nitrátot is tartalmaz, ami ugyancsak a szárazodást segíti. A szikes területek mezőgazdasági művelésre alkalmatlanabbak, mert hiába van bennük nagy mennyiségű tápanyag, a növények a magas sótartalom miatt nem tudják felvenni azt. 9 A korábban épített csatornák, melyek a nedves időszak felesleges vizeit vezették el, a száraz időszakban is működtek, a csapadék talajba szivárgását megakadályozták. Az ivóvízbázisra veszélyt jelentenek az illegális fúrt kutak is, melyek a vízzáróréteget is átüthetik Energia és vízforrások A kistérség egészét tekintve a közművesítettség az országos átlag körüli értéket mutat, a tanyáké azonban jóval elmarad ettől. A tanyák villamosáram ellátottsága, víz, gázellátása, csatornázottsága alacsony szintű. A kommunikációs infrastruktúra kiépítettsége szintén alacsony színvonalú. A belvíz és árvízvédelmi rendszer jól kiépített, funkciójának megfelelően működik, azonban karbantartásra szorul. Az öntözőrendszer sok helyen kiépült, de a csapadékvíz tározók kihasználatlanok, az öntözés során gyakran nem a legkorszerűbb, legmodernebb víztakarékos módszert (vízcsepegtetés) használják. Az infrastruktúra kiépítése, annak ellenére, hogy a domborzat sík, költséges, ugyanis a külterületek kiterjedése nagy. A tanyák megváltozott funkciója azonban megköveteli a modern infrastrukturális kiépítettséget. Míg korábban leginkább gazdasági funkciót láttak el, a jelenben a lakófunkció a legjellemzőbb, emellé társul a gazdasági, néhány helyen az üdülési, a turisztikai funkció is. A lakatlan, gazdátlan, kihasználatlan ingatlanok (tanyák, földek) száma növekszik. Az infrastrukturális problémákra új technológiák is megoldást nyújthatnak. A megújuló energiaforrások kistérségi, kombinált felhasználása a közművesítés hiányos voltának problémájára megoldást kínálhat. A magas napsütéses órák száma kedvező tényező a napenergia hasznosítását tekintve. A mezőgazdaság bőséges biomasszaforrás, az állattenyésztési és növénytermesztési melléktermékek energetikailag hasznosíthatók, a biogázból hő és villamos energia állítható elő. A szélenergia alkalmazása szigetszerű üzemmódban, más megújuló energiaforrással összekapcsolva megoldhatja az egymástól távol elhelyezkedő tanyák 9 lexikon/szikes talaj.html 12

14 energiaellátásának egy részét. A kistérség termálvízkészlete felhasználható az önkormányzati épületek, melegházak felfűtésére, ehhez viszont szükséges a megfelelő hőszigetelés, illetve fűtési mód kiválasztása (pl.: padlófűtés). Az esetlegesen előforduló metántartalom kiszűrése további beruházást igényel, azonban elégetéséből villanyáram termelődik, valamint hő képződik, ami ugyancsak hasznosítható. A kistérségi adatbázis 10 szerint a települések ivóvízellátását többnyire rétegvízből oldják meg. Az ivóvíz minősége II. osztályú, leginkább vas és mangán, egy egy településen azonban metán, arzén vagy nátriumszennyezett. A talajvízszint magassága 0,5 7 méter között van a földfelszíntől. A településekhez víztározók is tartoznak. Vas Mangán Arzén Metán Nátrium Nincs adat Ágasegyháza Felsőlajos Jakabszállás Lajosmizse Nyárlőrinc Ballószög Felsőlajos Fülöpháza Kecskemét Helvécia Fülöpháza Jakabszállás Orgovány Kunbaracs Jakabszállás Kerekegyháza Lakitelek Kerekegyháza Ladánybene Tiszakécske Ladánybene Szentkirály Orgovány Tiszaug Szentkirály Városföld Tiszaug Városföld 1. táblázat: A kistérség települései vízszennyezettségük szerint, Megoldandó problémát jelent a víz szennyezettségének megszüntetése, a helyi vízkészlet optimalizálása, a víz visszapótlásának lehetővé tétele. Ez nem csak a mezőgazdasági területek öntözése, hanem a lakosság vízellátása, a települések közművesítése (víz, csatorna) szempontjából is fontos lenne. A természet biztosítja az éghajlat, a talaj megfelelő kombinációját a mezőgazdasági művelés sikeressé tételéhez, a probléma a vízkészlet szűkösségében jelentkezik. A talaj minőségének javítása, annak megőrzése, védelme fontos jövőbeli feladat. A természeti tényezők megfelelő kihasználása, az értékek megőrzése a

15 fenntartható mezőgazdasági szemléletet követeli meg, ami magas szintű, helyi viszonyokra adaptált szakmai hozzáértést és szellemi hátteret igényel Településszerkezet, térszerkezeti sajátosságok 12 A kistérség a megyeszékhely (Kecskemét) mellett három várost (Tiszakécske, Lajosmizse, Kerekegyháza), egy nagyközséget (Lakitelek) és tizenhárom községet (Helvécia, Orgovány, Ballószög, Jakabszállás, Nyárlőrinc, Városföld, Szentkirály, Ágasegyháza, Ladánybene, Felsőlajos, Tiszaug, Fülöpháza, Kunbaracs) foglal magában. A Földrajzi elhelyezkedés c. fejezetben található 2. térképen látható a települések egymáshoz képesti elhelyezkedése. A 2008 as állandónépesség szám alapján a kistérség települései több csoportra bonthatók: százezer fő fölötti település (Kecskemét, a lakosság 64,12% a), 11 és 12 ezer fő közötti település (2 település, a lakosság 13,52% a), 1000 és 6500 fő közötti település (11 település, a lakosság 20,31% a), 1000 fő alatti település (4 település, a lakosság 2,06% a). A kistérség különböző településcsoportjain élők aránya 2008 ban (%) 2,06% 20,31% 64,12% 13,52% 1000 fő alatt 1000 és 6500 fő között 11 és 12 ezer fő között fő fölött 1. diagram: A Kecskeméti kistérség lakosságának megoszlása a különböző nagyságú települések között 2008 ban A helyzetelemzés során Kecskemét nélkül is vizsgáltuk a kistérségre jellemző településszerkezeti sajátosságokat, azzal a céllal, hogy a megyeszékhely és kistérségi központ adatai nélkül pontosabb képet kapjunk. 13 Forrás: saját szerkesztés ksh.hu alapján 14

16 A 2001 es népszámlálás során az egyes településekhez tartozó területileg elkülönülő lakóövezeteket külön mérték fel, az így felosztott külterületeket népességnagyságcsoport szerint osztályozták. Egy településhez több külterület is tartozhat, melyek 0 9 főtől akár az ötszáz főt meghaladó nagyságot is elérhetik. A 2001 es népszámlálási adatok 133 külterületet különböztettek meg a kistérség 18 településén. A főt számláló kategóriában volt a legtöbb (33 db), legkevesebb a 0 9 fős kategóriában (9 db). A 133 külterületből 26 tartozott Kecskeméthez, a második legtöbb Helvéciához (19 db), a legkevesebb külterülettel rendelkező település Felsőlajos és Fülöpháza volt (2 2 db). A kistérségben egy településhez átlagosan 78 km 2 nyi külterület tartozott, egy külterület átlagosan 10,56 km 2 területet ölelt el. A 2001 es népszámlálási adatok alapján a lakosság 17,35% a élt külterületen, ez kb. 29 ezer embert jelent, ugyanakkor a kistérségi lakóegységek 18,95% a ( db) volt külterületi. A lakóegységek átlagosan 33,82% a a települések külterületeihez tartozott, legnagyobb mértékben Fülöpházán (62,55%), Tiszaugon viszont a lakóegységek mindössze 4,99% a volt külterületen. Egy külterületen kb. 101 lakóegység található, melyekben átlagosan 218 an élnek, így elmondható, hogy kistérségi szinten egy külterületi lakóegységre 2,15 fő jut. 1. ábra Külterületi népesség a Homokhátságon (VÁTI, 2006.) 15

17 Kecskemét a kistérség összterületének 21,67% án terül el, a többi település a fennmaradó 78,33% ot teszi ki. A kecskeméti külterületek az összkülterület 20,43% án fekszenek, a települések külterületei összesen 79,57% ot tesznek ki. A belterületek eloszlása más képet mutat, az összes belterületi km 2 43,76% a található Kecskeméten, a fennmaradó 56,24% pedig a többi település belterületein osztozik. A külterületi lakóegységek aránya a külterület népesség nagyságcsoportja szerint (%) 80% 70% 60% 50% 40% 30% Kecskemét Többi település Összesen 20% 10% 0% 500 X Népességnagyság kategóriák 2. diagram: A külterületi lakóegységek aránya a külterület népesség nagyságcsoportja szerint 2001 es népszámlálási adatok alapján 14 A 2. diagramon látható, hogy a kistérségben az 500 lakosnál nagyobb külterületeken található a lakóegységek 41% a, ezen belül a lakások kb. 75% a Kecskemét területéhez tartozik. A további kategóriákban is fellelhető Kecskemét torzító hatása, az eloszlás teljesen más képet mutat. Amíg az ötszáz fő fölötti kategóriában Kecskeméten található a lakóegységek kb. 75% a, a 0 9 és a fős kategória hiányzik külterületeinek sorából. A kistérség többi településén azonban a főt számláló külterületeken található a legtöbb lakóegység, valamint jelentős lakásállománnyal rendelkeznek még a lakosú külterületek is. 14 Forrás: saját szerkesztés ksh.hu alapján 16

18 A további adatokat elemezve elmondható, hogy a külterületi lakóegységszám Kecskemét külterületein a kistérségi átlag valamivel több, mint kétszerese. Az átlagos külterületi lakóegységek száma a településeken másfélszeres a kistérségi átlaghoz viszonyítva. Kecskemét külterületein az átlagos lakos lakóegységenként 15% kal magasabb a kistérségi átlagnál. Kecskeméten egy belterületi km 2 re kb. másfélszer annyi lakóegység, egy kecskeméti külterületi km 2 re kétszer annyi lakóegység jut, mint a kistérségi átlag. A többi település ugyanezen értékei 61 és 75,5% között vannak. A lakosságra vonatkozó, ugyanezen kategóriákba szedett adatok is hasonló képet mutatnak, erről bővebb információkat a Népesség, iskolázottság c. fejezet tartalmaz as időszak népsűrűségátlaga (fő/km 2 ) Kecskeméti kistérség Kecskemét Kistérség Kecskemét nélkül Bács Kiskun megye Megye Kecskemét nélkül Átlag 115,65 340,57 52,98 64,94 54,04 3. diagram: Népsűrűségi adatok a as időszak átlagában 15 A régiós átlaghoz képest (71 80 fő/km 2 ) a Kecskeméti kistérség népsűrűsége (115,65 fő/km 2 ) kiemelkedő, magasabb a 2008 as megyei és az országos átlagnál (108 fő/km 2 ), Bács Kiskun megye kistérségei közül a legsűrűbben lakott. A Kecskeméttel csökkentett adatok viszont jóval alacsonyabb eredményt mutatnak: a Kecskeméti kistérség a kistérségek között a negyedik legsűrűbben lakott helyre csúszik, és a 15 Forrás: saját szerkesztés ksh.hu alapján 17

19 megyei, valamint a Kecskemét nélkül számított megyei átlagnál is alacsonyabb az átlaga. A kistérség területe 1483,07 km 2. A 8445,15 km 2 területű Bács Kiskun megye 17,56% át teszi ki, a megyei népesség 32,47% a élt itt 2008 ban. A tíz kistérség 119 településéből 18 tartozik a Kecskeméti kistérséghez, ez a települések 15,13% a. A Kecskeméti kistérség közvetlen szomszédai a megyében: a Kunszentmiklósi, a Kiskőrösi és a Kiskunfélegyházi kistérség. A kistérség 18 településéből 9 et számítottak Kecskemét agglomerációjába, ez a szám 1996 ban még 18 volt. 16 A Kecskeméti nagyvárosi településegyüttesbe tartozó települések: Kecskemét, Ballószög, Felsőlajos, Helvécia, Kerekegyháza, Ladánybene, Lajosmizse, Nyárlőrinc, Városföld. 17 A városok mikrotérségi vonzáscentrumként működnek. Az agglomerációba tartozó településekre érdemes külön figyelmet fordítani. Az utóbbi években országos szinten szuburbanizációs folyamatok indultak meg, a városokból a közeli kisebb településekre történő kiköltözések következtében alvóvárosok jöttek létre. Az ingázók mindennapjaikat a nagyvárosban élik, aludni, pihenni járnak haza. Ennek a folyamatnak a tanyák is részévé váltak: a tanyák egy része a mezőgazdasági funkciótól eltolódott a lakó, valamint a pihenési funkció felé, hétvégi házak alakultak a tanyavilágban. Kecskemét oktatási, kulturális, szolgáltatási vonzereje pozitívumként könyvelhető el mind a megyeszékhely, mind a környező települések számára. Ugyanakkor a Kecskeméttől való nagymértékű függés megakadályozza a helyi közösségek kialakulását, fennmaradását. A kitelepülők kapcsolataikkal a városhoz tartoznak, a helyi közösségben kisebb szerepet vállalnak, nem alakul ki kötődés, illetve a helyi közösség felhígul. A kitelepülés mögött megélhetési problémák is meghúzódhatnak, a magas városi lakhatási költségek miatt az olcsóbb, értékvesztett tanyák vonzóvá válnak. Gondot okozhat azonban a tanyasi életmód tapasztalatának, a földművelés, az állattenyésztés ismeretének hiánya. Tájidegen épületek, megműveletlen földek terjedhetnek el. A tanyák olyan területekre épültek, melyek körül mezőgazdasági művelésre alkalmas földek terülnek el. Fennáll a veszély, hogy az újonnan 16 Dr. Varga István (2005): A nagyvárosi agglomerációk hatása a kistérségi szerveződések alakulására (tanulmány), Pécs 17 (Letöltés dátuma: ) 18

20 kitelepülők olyan területre építkeznek, mely értékes termőföld, ezzel elveszik a helyet a mezőgazdasági termelés elől, valamint a földjeiket nem művelik. A tanyák a mezőgazdaság szempontjából igen előnyös működési formák: egymástól távol helyezkednek el, és egy egy tanyához nagyobb terület tartozik, ami a földművelésnek és állattenyésztésnek is kedvező. A tanyák nagyobb arányú közművesítése (víz, villany, internet) lehetővé tenné az ott élők életminőségének javulását, vonzóbbá válnának. Csökkenne az elvándorlások, nőne a bevándorlások száma, a szakképzettséggel, magasabb végzettséggel rendelkezők számára is megtartó erőt jelentene. A Homokhátságon tanyát tartottak nyilván a VÁTI évi felmérése szerint a Homokhátságon, a nem csak papíron, hanem valóban létező tanyák ¾ e volt működő (lakott, használt). A tanyák lakossága mintegy 100ezer fő(!). A működő tanyák száma cca volt, az összes nyilvántartottnak a fele. Ebből lakó, 9600 gazdasági funkcióval rendelkezett. A lakófunkción belül 7800 önellátó gazdálkodást folytat, 7 ezerben laknak erre más nem képes idősek, s 2700 a nyaralótanya. A működő tanyák zöme el van látva villamos energiával, de még így is 1561 tanyán nem volt villany a felmérés időszakában. 2. ábra: A homokhátsági tanyák funkcionális összetétele 2006 ban a VÁTI felmérése szerint 19

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A tanyafelmérés eredményei

A tanyafelmérés eredményei Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. Stratégiai Tervezési Igazgatóság 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32. A tanyafelmérés eredményei Összefoglaló a Tanyai Tudományos Tanács 2005. június

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A kistelepülések helyzete az Alföldön

A kistelepülések helyzete az Alföldön A kistelepülések helyzete az Alföldön Központi Statisztikai Hivatal Szeged 2009. augusztus Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-261-9 (internet) ISBN 978-963-235-260-2 (nyomdai) Felelős

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Vajdasági vízhiány probléma

Vajdasági vízhiány probléma Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA ROGRAMJA 2015 2019 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...5 II.1. Múlt...5 II.2. Jelen...5 II.2.1.

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

Útmutató és tematika a Térségi Tanyafejlesztési Programok összeállításához

Útmutató és tematika a Térségi Tanyafejlesztési Programok összeállításához Útmutató és tematika a Térségi Tanyafejlesztési Programok összeállításához 2012. évi Tanyafejlesztési Program A Térségi Tanyafejlesztési Programok célja: A Térségi Tanyafejlesztési Programok elkészítésének

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Lakáspiac területi vetületben

Lakáspiac területi vetületben Lakáspiac területi vetületben Területfejlesztők Víkendje Lajosmizse, 2015.05.15. Valkó Dávid Ingatlanpiaci vezető elemző valko.david@otpjzb.hu Aktuális országos mutatók 2014-ben elmozdulás a mélypontról

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

a postát. Gesztelyi Nagy László: 1927 Dánia Tanyavilága

a postát. Gesztelyi Nagy László: 1927 Dánia Tanyavilága A tanyás s térst rségek környezetk rnyezetéről (különös s tekintettel a Homok Hátságra) Dr. Váradi József Mi a tanya? Klasszikus tanya:bibó István: (Eredi Ferenc, Győrffy István után) a városban házzal,

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

ÉRTESÍTÉS. KVZrt-3/2013-2014.

ÉRTESÍTÉS. KVZrt-3/2013-2014. DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt. cégcsoporthoz tartozó KUNSÁG VOLÁN Zrt. Kecskemét, Csáktornyai u. 4-6. KVZrt-3/2013-2014. ÉRTESÍTÉS Értesítjük a Tisztelt Utazóközönséget, hogy 2014. május 5-től

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

1. sz. melléklet Pályázati formanyomtatvány 1. A PÁLYÁZAT ÖSSZEGZŐ ADATAI. 1.1. A pályázat címe:

1. sz. melléklet Pályázati formanyomtatvány 1. A PÁLYÁZAT ÖSSZEGZŐ ADATAI. 1.1. A pályázat címe: 1. sz. melléklet Pályázati formanyomtatvány 1 1. A PÁLYÁZAT ÖSSZEGZŐ ADATAI 1.1. A pályázat címe: 1.2. a.) Pályázó megnevezése: b.) Település(ek): c.) Régió: d.) Megye: e.) Lakosságszám: f.) A falumegújítási

Részletesebben

Energiatudatosság a társadalom peremén

Energiatudatosság a társadalom peremén Energiatudatosság a társadalom peremén Dr. Nagy József Bükkaranyos, 2008 BÜKK-MAK LEADER A BÜKK-Miskolc Térségi Vidékfejlesztési Akciócsoport (BÜKK-MAK LEADER) Elhelyezkedés: Miskolc körül, patkó alakban

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft.

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft. SZIKSZÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. Készítette: ITS 2014 Konzorcium Kft. Tartalomjegyzék 2 Helyzetelemző munkarész... 2 2.1

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben