REAKTIVÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A. Az agrárium fejlesztésének alternatívái a Homokhátság tanyavilágában. Megbízó: Homokhátság Fejlődéséért Nonprofit Kft.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "REAKTIVÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A. Az agrárium fejlesztésének alternatívái a Homokhátság tanyavilágában. Megbízó: Homokhátság Fejlődéséért Nonprofit Kft."

Átírás

1 A TANYAVILÁG GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI REAKTIVÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A HOMOKHÁTSÁGBAN Az agrárium fejlesztésének alternatívái a Homokhátság tanyavilágában Megbízó: Homokhátság Fejlődéséért Nonprofit Kft. Készítette: július

2 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló Helyzetelemzés Természetes és épített környezet Földrajzi elhelyezkedés Természeti tényezők Településszerkezet, térszerkezeti sajátosságok Közlekedés Népesség, iskolázottság Foglalkoztatás Oktatás, közművelődés, kultúra, közigazgatás Oktatás Közművelődés, kultúra Közigazgatás Gazdaság A gazdaság általános bemutatása A mezőgazdaság helyzete SWOT elemzés A stratégiai irányok bemutatása a SWOT és a meglévő stratégiai dokumentumok alapján Az önfenntartó fejlődés kulcstényezőinek meghatározása, a beavatkozási lehetőségek azonosítása A kulcstényezők meghatározását segítő külföldi példák bemutatása, adoptálási lehetőségei A dán szövetkezeti modell A mezőgazdasági termékek direktértékesítésének gyakorlata Ausztriában A termelő szektor strukturális jellemzői a rendszerváltás után A külföldi példák adaptálásának lehetőségei és korlátai A mezőgazdasági termelés szerepének újrapozicionálása a tanyavilágban A kulcstényezők meghatározása A tanyavilág fejlesztésének programja A tanyák fejlesztési programja kistérség szintjén Termelő, értékteremtő gazdasági tevékenység térnyerése, Foglalkoztatás bővítése A fiatalok számára is megfelelő életfeltételek kialakítása

3 5.1.4 Az alacsony státuszú lakosság társadalmi reintegrálása A természeti és kulturális értékek megőrzése, tudatos hasznosítása Az agráralapon történő térségfejlesztés szereplőinek azonosítása Az együttműködés feltételeinek és formáinak kidolgozása A termelő értékesítő területfejlesztési modell kulcskérdései: A modell működésével kapcsolatos követelmények A működés lehetséges szervezeti megoldásai A szervezeti megoldásokkal kapcsolatos preferenciák Földrajzi terjedelem, globális hatások, piac stratégia A hagyományos technológiák, agrárinnovációk és jó gyakorlatok adaptálási lehetőségei A termelési és értékesítési lehetőségek összevetése, termelési és értékesítési előterv A Modell megvalósításának bemutatása a Kerekegyházi mikrotérség példáján Szereplők azonosítása Együttműködés feltételei és formája Szervezeti felépítés Az integrátor szervezet tevékenységei Piaci stratégia Termékfilozófia Termelés és értékesítés lehetőségei Beruházási terv Humán erőforrás terv Pénzügyi terv A megvalósítás feltételrendszerének meghatározása Szervezés, együttműködések kialakítása Szakmai háttér Lakosság szerepvállalása Jogszabályi környezet Javaslatok a jogszabályi rendszer átalakításával kapcsolatosan Támogatási rendszer A pályázati rendszerben elérhető jelentősebb források jegyzéke Kapcsolódás az Új Széchenyi Tervhez Javaslatok a támogatási rendszer átalakítása kapcsán Irodalomjegyzék Diagramjegyzék Táblázatjegyzék Térképjegyzék Ábra jegyzék

4 mellékletek Termelői értékesítő szervezetek Magyarországon A TÉSZ fogalma Az alapítók személye személyi kötöttség Termékhez kötöttség A rendelet hatálya alá tartozó termékek Célhoz kötöttség Alapszabályhoz kötöttség Állami elismeréshez kötöttség Jelentéskészítési kötelezettség A részvénytársaságok külön szabályai

5 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Jelen tanulmány készítésével a Homokhátság Fejlődéséért Nonprofit Kft. bízta meg az Eco Cortex Kft t. A tanulmánykészítés célja a Homokhátság foglalkoztatásból kiesett lakosságának és a Homokhátság vidéki térségeinek gazdasági reaktiválása, elsősorban az agrárium terén. A tanulmány a vidék elmaradottságának felszámolása terén kíván egy fajta megoldást kínálni. A mezőgazdaság fejlődése, termelékenységének növekedése következtében jelentősen visszaesett a foglalkoztatás, ez különösen hátrányosan érintette az alföldi tanyavilágot. A tanyasi térségek infrastrukturális ellátása mindmáig nagyon hiányos, az ott lakók munkába állása szinte reménytelen. A tanyák táji, gazdasági, néprajzi stb. szempontú értékmentése sem tűr halasztást. A tanulmány célja a nagyüzemi termelést kiegészítő alternatív mezőgazdasági és feldolgozóipari lehetőségek vizsgálata és ezek megvalósulását eredményező konkrét program kidolgozása. A tanyák épített és szellemi örökségének megóvása, környezetének védelme, a helyi közösségek erősítése. Az elérni kívánt célok: a tanyák lakosságának munkaerő piaci re integrációja, gazdasági aktivizálása, önfenntartó képességének újrateremtése a tanyák, mint ingatlanok új funkcióinak erősítése és megvalósulásuk elősegítése a környezet tájékoztatása, a téma társadalmasítása a tanyák, mint az alföldi táj elemeinek megmentése, vonzó táji környezet kialakítása a hagyományos mezőgazdasági termelési módszerek felelevenítése a tradicionális növény és állatfajták mezőgazdasági hasznosításának megteremtése, öko és biogazdálkodás elterjesztése a munka során felmerülő szervezeti, jogi, gazdasági, társadalmi, együttműködési kérdések azonosítása, javaslatok. Prekoncepció: A nagyüzemi agrárium leszűkült termékstruktúrájával és magas termelékenységével szemben az érintett területen az integrált kisüzemi megoldások képesek a rendelkezésre álló munkaerő felszívására. Cél a megtermelt termékek feldolgozása, a tárolás és értékesítés megoldása, lehetőleg helyi szinten is. A helyi termék előállítás és értékesítés korlátozza a jövedelmek szétáramlását, segíti annak akkumulálódását. Az érintett térségek legkézzelfoghatóbb fenntarthatósági témaköre 4

6 az olcsó energiára alapozott kistermelői tevékenység, ezért a programban a megújuló energia nem, mint energia értékesítési célú önálló termelési ág, hanem mint a kisüzemi gazdálkodást támogató elem kerül fókuszba. Maga a zöld energia témakör ebben a tanulmányban nem kerül kifejtésre, mivel egy másik, önálló tanulmány tárgyát képezi. Sokszínű, biodiverzitást eredményező kisüzemi, családi gazdálkodási méretek előtérbe helyezése lehet a megfelelő kitörési irány. A helyben előállított élelmiszer helyi értékesítésének preferálása foglalkoztatást teremt, miközben megteremtheti a térség önellátásának alapfeltételeit, így a Homokhátság hosszútávon életképes maradhat. A megtermelt élelmiszerekkel a különböző piaci rések ellátása is megcélozható. A tanulmány áttételes célja a helyi közösségek erősítése, kiemelten a mezőgazdasági termeléshez és ennek termékeinek feldolgozásához, értékesítéséhez kötődő együttműködések fejlesztése és fenntarthatóságának vizsgálata. A tanulmány előtérbe helyezi egy homokhátsági védjegy kialakítását, amely kiterjedhet a fajtahasználatára (tradicionális fajták) valamint a terület gasztronómiai különlegességeinek marketingjére is. Az ökológiai gazdálkodásra alapozott mezőgazdaság környezeti és gazdasági szempontból egyaránt a fenntarthatóságot szolgálja, így a program szerves részét képezi. Munkamódszer A tanulmány nagyrészt szekunder információbázisra épül, mivel a témában már több mélyreható kutatás történt. A VÁTI által 2005 ben végzett vizsgálat részletes stratégiai program célkitűzésekkel zárult, melyek széles körű gazdasági és társadalmi intézkedéseket tartalmaznak, meghatározva a feladatok intézményi gazdáit is. A kutatások átfogó jellege alapvetően kormányzati intézkedésekhez vezet. Jelen munka ezzel szemben helyben megtehető és kezdeményezhető, gyakorlatiasabb megoldást ajánl, amely először mintaprojekt jelleggel valósulna meg, majd annak tapasztalatait felhasználva lehetne szélesebb körben hozzáfogni a megvalósításhoz. A javaslat sem stratégiai megfogalmazásait, sem gyakorlati javaslatait tekintve nem áll szemben a kutatási eredményekkel, sőt, azok eredményeivel szorosan összhangban áll. A stratégiai irányok meghatározására a SWOT analízis eredményei alapján került sor. A SWOT megállapításai a saját statisztikai adat elemzéseken, a korábban készült anyagok megállapításain és a témában tartott workshopon elhangzottakon 5

7 alapulnak. A stratégiai irányok meghatározása során felhasználtuk a SAPARD program évi felülvizsgálatához az FVM által ajánlott módszertant. Nem törekedtünk teljességre a részletesebb programkészítés során, mivel arra koncentráltunk, hogy a természeti erőforrások agrárgazdasági hasznosítása terén megtaláljuk a nagyüzemi mezőgazdasághoz képest munkaerő igényesebb, mégis lakossági, családi szinten fenntartható, hálózati, térségi szinten versenyképessé tehető szervezési gazdálkodási megoldásokat. Fejlesztési javaslatok A megoldást részben a tanyán és falun élők szociális típusú agrárfoglalkoztatásának megszervezésében látjuk, melynek keretében a jelentősebb földdel, tőkével nem, de az önellátáshoz szükséges ambícióval és munkavégző képességgel, esetleg földterülettel, tanyával rendelkezők önkormányzati szervezésű szociális termelésben vehessenek részt. Ennek a munkának az tartalma főként az önellátáshoz szükséges tapasztalatok, szaporítóanyagok megszerzése, de egyben a helyi piacok újjáélesztése, a családi és szociális termelés árufeleslegének levezetése, a helyi ellátásba történő bekapcsolása. Ezzel összefüggésben, de külön szervezési modellben történik a kisüzemi gazdálkodók integrálása, elsősorban olyan termékek előállítása terén, amelyek joggal tarthatnak számot a bevásárló központokban kevésbé kínálat által keltett piaci rés betöltőjének szerepére. Vizsgáljuk a lehetséges szervezeti megoldásokat, ezek közül a non profit szerveződéseket találtuk alkalmasabbnak, mivel ez esetben nem a profit termelés, hanem a fenntartható foglalkoztatás a fő cél. A profit érdekelt megoldások a hatalom, a döntések és a vagyon koncentrálódásához, a technologizálódáshoz, a foglalkoztatási cél háttérbe szorulásához vezetnek, mindez kizárja a hátrányos munkavállalói és termelői státuszban lévő vidéki, különösen a tanyai lakosságot. Az program megvalósítása érdekében tett legfontosabb javaslatok: Szükséges a kis és közepes gazdaságok közös együttműködés kialakításáról való meggyőzése Lépéseket, kell tenni egy közös termelő, feldolgozó, értékesítő hálózat kialakítására, amely több termékcsoport teljes vertikumát lefedi Az értékesítés és a logisztika megszervezésével, a mintagazdaság és a szociális foglalkoztatás fejlesztésével kell elkezdeni a munkát 6

8 Szükséges egy Non profit Kft. létrehozása, amely integrátori és menedzsment feladatokat fog ellátni A fejlesztések során vizsgálni kell a megújuló energetikai megoldások felhasználását A gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás mellet, figyelmet kell fordítani a fiatalok számára vonzó környezet megteremtésére, az alacsony státuszú népesség társadalmi reintegrációjára és a természeti és kulturális értékek védelmére is Szükség van erős lobbi tevékenységre a jogszabályi környezet és a támogatási rendszer kedvező változása érdekében. 7

9 2 HELYZETELEMZÉS 2.1 Természetes és épített környezet Földrajzi elhelyezkedés A Duna Tisza közi homokhátság Bács Kiskun, Csongrád és Pest megyét érintő tájegység. A Homokhátság 15 kistérség területén húzódik, az ott található 104 település külterületein 2001 ben kb ember élt. 1 Jelen tanulmány e földrajzi egységből csak a Kecskeméti kistérség mezőgazdaság és foglalkoztatás szempontú fejlesztési lehetőségeit vizsgálja. 1. térkép: A Homokhátság területe 2 1 MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet: Tanyakutatás 2005 (www.alfoldinfo.hu) 2Forrás:http://upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/0/0a/Duna%E2%80%93Tisza_k%C3%B6zi_Homokh%C3%A1t s%c3%a1g_t%c3%a9rk%c3%a9p.png 8

10 2. térkép: A Kecskeméti kistérség elhelyezkedése a megyében 3 A Kecskeméti kistérség az Alföldön, a Duna Tisza közén, a Homokhátság területén, Bács Kiskun megye északi részén található. Nyugaton a Duna menti síkság, délen Bugac, keleten a Tiszazug határolja Természeti tényezők A Duna Tisza köze általános környezeti viszonyai változatos képet mutatnak, de vannak olyan pozitív környezeti sajátosságok is, amelyek fejlesztési lehetőségeket nyújthatnak a mezőgazdaság és a falusi turizmus számára. A kistérség változatos termőhelyi adottságai elhelyezkedéséből adódnak. Környezete tiszta, egészséges, mely a környezetszennyező iparok hiányára vezethető 3 Forrás: Kmeti_kisterseg_terkepel.jpg 9

11 vissza, valamint nagy kiterjedésű védett terület, a Kiskunsági Nemzeti Park egy része is benyúlik a kistérségbe. A környezetszennyezés leginkább a forgalmas utak környékén jelenik meg porszennyezés formájában 4. Az éghajlat és a talaj mezőgazdasági művelésre alkalmassá teszi a kistérség földjeit, a vízháztartás azonban problémákat vet fel. A természeti tényezők egyes komponenseit mezőgazdasági szempontok szerint pozitívan vagy negatívan jellemeztük Éghajlat A Duna Tisza köze a 2010 es év időjárásától eltekintve száraz kontinentális éghajlatú. Ez az éghajlat számos előnyös, ugyanakkor még több hátrányos tulajdonságot is magában foglal. A globális felmelegedés hatása az Alföldön érezhető legerőteljesebben hazánkban. A kontinentális éghajlat mediterrán vonásokat vesz fel: egyre melegebbek a nyarak, a csapadék kevesebb, ennek következtében a szárazodásnak indult talaj még jobban veszít vízháztartásából, az időjárás egyre változékonyabb, szélsőségesebb. Sivatagosodásról korai beszélni, megfelelő lépésekkel még megelőzhető a szárazodás fokozott elterjedése (pl.: időjárásfigyelő berendezések létesítése a kistérségben). Pozitív jellemzők A kistérség az ország legmagasabb napfénytartamú (2000 óra/év felett) területén található, ez a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvező. Az évi hőösszeg C. A kistérség átlagos évi középhőmérséklete 10,4 C körül alakul 5, az országos átlag 10 C 6. Negatív jellemzők Az átlagos csapadékmennyiség kb. 525 mm/év, ami időben és mennyiségben rendszertelenül esik, nagy az aszályok kialakulásának esélye, valamint a rövid idő alatt bekövetkező intenzív eső, jég. 4 Kistérségi adatbázis: 5 Kistérségi adatbázis:

12 Az átlagos évi maximális hóvastagság 20 cm körüli, a legalacsonyabb az országban. Az átlagos szélsebesség 7,5 km/óra körül alakul, ez országos viszonylatban átlagosnak mondható, viszont időnként viharos erejű szelek is keletkezhetnek, ami az amúgy is sérülékeny talajra nincs jó hatással Talaj A kistérség legnagyobb részben homokos, réti és erdőtalajon terül el. A talaj vízelnyelése és vízvezető képessége ugyan nagy, vízraktározó, víztartó képessége viszont gyenge. Országos szinten mezőgazdasági termelésre átlagosnak mondható a terület. Bács Kiskun megye legnagyobb területe méter tengerszint feletti magasságban fekszik. A talajvíz tengerszint feletti magassága méter, a földfelszínről átlagosan 0,5 7 méter mélyen található, az utóbbi időben azonban folyamatosan csökkent, tíz év alatt kb. két három métert 7. Pozitív jellemzők A tanyák a mezőgazdasági művelésre legalkalmasabb területeken épültek. A homoktalaj gyorsan melegszik fel tavasszal. Helyenként előfordul csernozjom, réti vagy vékony homokos talajtípus, melynek kedvező a vízgazdálkodása, jó a termőképessége. Kertgazdálkodásra és gyümölcstermesztésre különösen alkalmas termőterület. Negatív jellemzők 8 A homoktalaj hőgazdálkodása kedvezőtlen, hővezető képessége rossz, szervesanyag tartalma alacsony. Nagyobb kiterjedésű futóhomok területek alakulhatnak ki. A talaj minőségének romlásához vezet a földterületek elhanyagolása, valamint az erdőirtás, a kivágott fák pótlására viszont nagy vízigényű fákat telepítettek. 7 MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet: Tanyakutatás 2005 (www.alfoldinfo.hu) 8 MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet: Tanyakutatás 2005 (www.alfoldinfo.hu) 11

13 A talajvíz egyre mélyebbre süllyed, csökken az öntözésre alkalmas víz mennyisége, valamint nitrátot is tartalmaz, ami ugyancsak a szárazodást segíti. A szikes területek mezőgazdasági művelésre alkalmatlanabbak, mert hiába van bennük nagy mennyiségű tápanyag, a növények a magas sótartalom miatt nem tudják felvenni azt. 9 A korábban épített csatornák, melyek a nedves időszak felesleges vizeit vezették el, a száraz időszakban is működtek, a csapadék talajba szivárgását megakadályozták. Az ivóvízbázisra veszélyt jelentenek az illegális fúrt kutak is, melyek a vízzáróréteget is átüthetik Energia és vízforrások A kistérség egészét tekintve a közművesítettség az országos átlag körüli értéket mutat, a tanyáké azonban jóval elmarad ettől. A tanyák villamosáram ellátottsága, víz, gázellátása, csatornázottsága alacsony szintű. A kommunikációs infrastruktúra kiépítettsége szintén alacsony színvonalú. A belvíz és árvízvédelmi rendszer jól kiépített, funkciójának megfelelően működik, azonban karbantartásra szorul. Az öntözőrendszer sok helyen kiépült, de a csapadékvíz tározók kihasználatlanok, az öntözés során gyakran nem a legkorszerűbb, legmodernebb víztakarékos módszert (vízcsepegtetés) használják. Az infrastruktúra kiépítése, annak ellenére, hogy a domborzat sík, költséges, ugyanis a külterületek kiterjedése nagy. A tanyák megváltozott funkciója azonban megköveteli a modern infrastrukturális kiépítettséget. Míg korábban leginkább gazdasági funkciót láttak el, a jelenben a lakófunkció a legjellemzőbb, emellé társul a gazdasági, néhány helyen az üdülési, a turisztikai funkció is. A lakatlan, gazdátlan, kihasználatlan ingatlanok (tanyák, földek) száma növekszik. Az infrastrukturális problémákra új technológiák is megoldást nyújthatnak. A megújuló energiaforrások kistérségi, kombinált felhasználása a közművesítés hiányos voltának problémájára megoldást kínálhat. A magas napsütéses órák száma kedvező tényező a napenergia hasznosítását tekintve. A mezőgazdaság bőséges biomasszaforrás, az állattenyésztési és növénytermesztési melléktermékek energetikailag hasznosíthatók, a biogázból hő és villamos energia állítható elő. A szélenergia alkalmazása szigetszerű üzemmódban, más megújuló energiaforrással összekapcsolva megoldhatja az egymástól távol elhelyezkedő tanyák 9 lexikon/szikes talaj.html 12

14 energiaellátásának egy részét. A kistérség termálvízkészlete felhasználható az önkormányzati épületek, melegházak felfűtésére, ehhez viszont szükséges a megfelelő hőszigetelés, illetve fűtési mód kiválasztása (pl.: padlófűtés). Az esetlegesen előforduló metántartalom kiszűrése további beruházást igényel, azonban elégetéséből villanyáram termelődik, valamint hő képződik, ami ugyancsak hasznosítható. A kistérségi adatbázis 10 szerint a települések ivóvízellátását többnyire rétegvízből oldják meg. Az ivóvíz minősége II. osztályú, leginkább vas és mangán, egy egy településen azonban metán, arzén vagy nátriumszennyezett. A talajvízszint magassága 0,5 7 méter között van a földfelszíntől. A településekhez víztározók is tartoznak. Vas Mangán Arzén Metán Nátrium Nincs adat Ágasegyháza Felsőlajos Jakabszállás Lajosmizse Nyárlőrinc Ballószög Felsőlajos Fülöpháza Kecskemét Helvécia Fülöpháza Jakabszállás Orgovány Kunbaracs Jakabszállás Kerekegyháza Lakitelek Kerekegyháza Ladánybene Tiszakécske Ladánybene Szentkirály Orgovány Tiszaug Szentkirály Városföld Tiszaug Városföld 1. táblázat: A kistérség települései vízszennyezettségük szerint, Megoldandó problémát jelent a víz szennyezettségének megszüntetése, a helyi vízkészlet optimalizálása, a víz visszapótlásának lehetővé tétele. Ez nem csak a mezőgazdasági területek öntözése, hanem a lakosság vízellátása, a települések közművesítése (víz, csatorna) szempontjából is fontos lenne. A természet biztosítja az éghajlat, a talaj megfelelő kombinációját a mezőgazdasági művelés sikeressé tételéhez, a probléma a vízkészlet szűkösségében jelentkezik. A talaj minőségének javítása, annak megőrzése, védelme fontos jövőbeli feladat. A természeti tényezők megfelelő kihasználása, az értékek megőrzése a

15 fenntartható mezőgazdasági szemléletet követeli meg, ami magas szintű, helyi viszonyokra adaptált szakmai hozzáértést és szellemi hátteret igényel Településszerkezet, térszerkezeti sajátosságok 12 A kistérség a megyeszékhely (Kecskemét) mellett három várost (Tiszakécske, Lajosmizse, Kerekegyháza), egy nagyközséget (Lakitelek) és tizenhárom községet (Helvécia, Orgovány, Ballószög, Jakabszállás, Nyárlőrinc, Városföld, Szentkirály, Ágasegyháza, Ladánybene, Felsőlajos, Tiszaug, Fülöpháza, Kunbaracs) foglal magában. A Földrajzi elhelyezkedés c. fejezetben található 2. térképen látható a települések egymáshoz képesti elhelyezkedése. A 2008 as állandónépesség szám alapján a kistérség települései több csoportra bonthatók: százezer fő fölötti település (Kecskemét, a lakosság 64,12% a), 11 és 12 ezer fő közötti település (2 település, a lakosság 13,52% a), 1000 és 6500 fő közötti település (11 település, a lakosság 20,31% a), 1000 fő alatti település (4 település, a lakosság 2,06% a). A kistérség különböző településcsoportjain élők aránya 2008 ban (%) 2,06% 20,31% 64,12% 13,52% 1000 fő alatt 1000 és 6500 fő között 11 és 12 ezer fő között fő fölött 1. diagram: A Kecskeméti kistérség lakosságának megoszlása a különböző nagyságú települések között 2008 ban A helyzetelemzés során Kecskemét nélkül is vizsgáltuk a kistérségre jellemző településszerkezeti sajátosságokat, azzal a céllal, hogy a megyeszékhely és kistérségi központ adatai nélkül pontosabb képet kapjunk. 13 Forrás: saját szerkesztés ksh.hu alapján 14

16 A 2001 es népszámlálás során az egyes településekhez tartozó területileg elkülönülő lakóövezeteket külön mérték fel, az így felosztott külterületeket népességnagyságcsoport szerint osztályozták. Egy településhez több külterület is tartozhat, melyek 0 9 főtől akár az ötszáz főt meghaladó nagyságot is elérhetik. A 2001 es népszámlálási adatok 133 külterületet különböztettek meg a kistérség 18 településén. A főt számláló kategóriában volt a legtöbb (33 db), legkevesebb a 0 9 fős kategóriában (9 db). A 133 külterületből 26 tartozott Kecskeméthez, a második legtöbb Helvéciához (19 db), a legkevesebb külterülettel rendelkező település Felsőlajos és Fülöpháza volt (2 2 db). A kistérségben egy településhez átlagosan 78 km 2 nyi külterület tartozott, egy külterület átlagosan 10,56 km 2 területet ölelt el. A 2001 es népszámlálási adatok alapján a lakosság 17,35% a élt külterületen, ez kb. 29 ezer embert jelent, ugyanakkor a kistérségi lakóegységek 18,95% a ( db) volt külterületi. A lakóegységek átlagosan 33,82% a a települések külterületeihez tartozott, legnagyobb mértékben Fülöpházán (62,55%), Tiszaugon viszont a lakóegységek mindössze 4,99% a volt külterületen. Egy külterületen kb. 101 lakóegység található, melyekben átlagosan 218 an élnek, így elmondható, hogy kistérségi szinten egy külterületi lakóegységre 2,15 fő jut. 1. ábra Külterületi népesség a Homokhátságon (VÁTI, 2006.) 15

17 Kecskemét a kistérség összterületének 21,67% án terül el, a többi település a fennmaradó 78,33% ot teszi ki. A kecskeméti külterületek az összkülterület 20,43% án fekszenek, a települések külterületei összesen 79,57% ot tesznek ki. A belterületek eloszlása más képet mutat, az összes belterületi km 2 43,76% a található Kecskeméten, a fennmaradó 56,24% pedig a többi település belterületein osztozik. A külterületi lakóegységek aránya a külterület népesség nagyságcsoportja szerint (%) 80% 70% 60% 50% 40% 30% Kecskemét Többi település Összesen 20% 10% 0% 500 X Népességnagyság kategóriák 2. diagram: A külterületi lakóegységek aránya a külterület népesség nagyságcsoportja szerint 2001 es népszámlálási adatok alapján 14 A 2. diagramon látható, hogy a kistérségben az 500 lakosnál nagyobb külterületeken található a lakóegységek 41% a, ezen belül a lakások kb. 75% a Kecskemét területéhez tartozik. A további kategóriákban is fellelhető Kecskemét torzító hatása, az eloszlás teljesen más képet mutat. Amíg az ötszáz fő fölötti kategóriában Kecskeméten található a lakóegységek kb. 75% a, a 0 9 és a fős kategória hiányzik külterületeinek sorából. A kistérség többi településén azonban a főt számláló külterületeken található a legtöbb lakóegység, valamint jelentős lakásállománnyal rendelkeznek még a lakosú külterületek is. 14 Forrás: saját szerkesztés ksh.hu alapján 16

18 A további adatokat elemezve elmondható, hogy a külterületi lakóegységszám Kecskemét külterületein a kistérségi átlag valamivel több, mint kétszerese. Az átlagos külterületi lakóegységek száma a településeken másfélszeres a kistérségi átlaghoz viszonyítva. Kecskemét külterületein az átlagos lakos lakóegységenként 15% kal magasabb a kistérségi átlagnál. Kecskeméten egy belterületi km 2 re kb. másfélszer annyi lakóegység, egy kecskeméti külterületi km 2 re kétszer annyi lakóegység jut, mint a kistérségi átlag. A többi település ugyanezen értékei 61 és 75,5% között vannak. A lakosságra vonatkozó, ugyanezen kategóriákba szedett adatok is hasonló képet mutatnak, erről bővebb információkat a Népesség, iskolázottság c. fejezet tartalmaz as időszak népsűrűségátlaga (fő/km 2 ) Kecskeméti kistérség Kecskemét Kistérség Kecskemét nélkül Bács Kiskun megye Megye Kecskemét nélkül Átlag 115,65 340,57 52,98 64,94 54,04 3. diagram: Népsűrűségi adatok a as időszak átlagában 15 A régiós átlaghoz képest (71 80 fő/km 2 ) a Kecskeméti kistérség népsűrűsége (115,65 fő/km 2 ) kiemelkedő, magasabb a 2008 as megyei és az országos átlagnál (108 fő/km 2 ), Bács Kiskun megye kistérségei közül a legsűrűbben lakott. A Kecskeméttel csökkentett adatok viszont jóval alacsonyabb eredményt mutatnak: a Kecskeméti kistérség a kistérségek között a negyedik legsűrűbben lakott helyre csúszik, és a 15 Forrás: saját szerkesztés ksh.hu alapján 17

19 megyei, valamint a Kecskemét nélkül számított megyei átlagnál is alacsonyabb az átlaga. A kistérség területe 1483,07 km 2. A 8445,15 km 2 területű Bács Kiskun megye 17,56% át teszi ki, a megyei népesség 32,47% a élt itt 2008 ban. A tíz kistérség 119 településéből 18 tartozik a Kecskeméti kistérséghez, ez a települések 15,13% a. A Kecskeméti kistérség közvetlen szomszédai a megyében: a Kunszentmiklósi, a Kiskőrösi és a Kiskunfélegyházi kistérség. A kistérség 18 településéből 9 et számítottak Kecskemét agglomerációjába, ez a szám 1996 ban még 18 volt. 16 A Kecskeméti nagyvárosi településegyüttesbe tartozó települések: Kecskemét, Ballószög, Felsőlajos, Helvécia, Kerekegyháza, Ladánybene, Lajosmizse, Nyárlőrinc, Városföld. 17 A városok mikrotérségi vonzáscentrumként működnek. Az agglomerációba tartozó településekre érdemes külön figyelmet fordítani. Az utóbbi években országos szinten szuburbanizációs folyamatok indultak meg, a városokból a közeli kisebb településekre történő kiköltözések következtében alvóvárosok jöttek létre. Az ingázók mindennapjaikat a nagyvárosban élik, aludni, pihenni járnak haza. Ennek a folyamatnak a tanyák is részévé váltak: a tanyák egy része a mezőgazdasági funkciótól eltolódott a lakó, valamint a pihenési funkció felé, hétvégi házak alakultak a tanyavilágban. Kecskemét oktatási, kulturális, szolgáltatási vonzereje pozitívumként könyvelhető el mind a megyeszékhely, mind a környező települések számára. Ugyanakkor a Kecskeméttől való nagymértékű függés megakadályozza a helyi közösségek kialakulását, fennmaradását. A kitelepülők kapcsolataikkal a városhoz tartoznak, a helyi közösségben kisebb szerepet vállalnak, nem alakul ki kötődés, illetve a helyi közösség felhígul. A kitelepülés mögött megélhetési problémák is meghúzódhatnak, a magas városi lakhatási költségek miatt az olcsóbb, értékvesztett tanyák vonzóvá válnak. Gondot okozhat azonban a tanyasi életmód tapasztalatának, a földművelés, az állattenyésztés ismeretének hiánya. Tájidegen épületek, megműveletlen földek terjedhetnek el. A tanyák olyan területekre épültek, melyek körül mezőgazdasági művelésre alkalmas földek terülnek el. Fennáll a veszély, hogy az újonnan 16 Dr. Varga István (2005): A nagyvárosi agglomerációk hatása a kistérségi szerveződések alakulására (tanulmány), Pécs 17 (Letöltés dátuma: ) 18

20 kitelepülők olyan területre építkeznek, mely értékes termőföld, ezzel elveszik a helyet a mezőgazdasági termelés elől, valamint a földjeiket nem művelik. A tanyák a mezőgazdaság szempontjából igen előnyös működési formák: egymástól távol helyezkednek el, és egy egy tanyához nagyobb terület tartozik, ami a földművelésnek és állattenyésztésnek is kedvező. A tanyák nagyobb arányú közművesítése (víz, villany, internet) lehetővé tenné az ott élők életminőségének javulását, vonzóbbá válnának. Csökkenne az elvándorlások, nőne a bevándorlások száma, a szakképzettséggel, magasabb végzettséggel rendelkezők számára is megtartó erőt jelentene. A Homokhátságon tanyát tartottak nyilván a VÁTI évi felmérése szerint a Homokhátságon, a nem csak papíron, hanem valóban létező tanyák ¾ e volt működő (lakott, használt). A tanyák lakossága mintegy 100ezer fő(!). A működő tanyák száma cca volt, az összes nyilvántartottnak a fele. Ebből lakó, 9600 gazdasági funkcióval rendelkezett. A lakófunkción belül 7800 önellátó gazdálkodást folytat, 7 ezerben laknak erre más nem képes idősek, s 2700 a nyaralótanya. A működő tanyák zöme el van látva villamos energiával, de még így is 1561 tanyán nem volt villany a felmérés időszakában. 2. ábra: A homokhátsági tanyák funkcionális összetétele 2006 ban a VÁTI felmérése szerint 19

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j a n. f e b r. m á r c.

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. JANUÁR 215. január 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁRCIUS 215. március 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 11.345 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. ÁPRILIS 2016. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.073 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. FEBRUÁR A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy egy éves távlatban tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. ÁPRILIS 2015. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 10.137 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kecskeméti Regionális Kirendeltség

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kecskeméti Regionális Kirendeltség Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kecskeméti Regionális Kirendeltség 2-2007 MUNKAERŐPIACI HELYZETKÉP BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2007. JANUÁR Készítette: Szakmai Szolgáltató Osztály Kecskemét, 2007. február

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚLIUS 2016. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.464 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. OKTÓBER 2015. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.727 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. NOVEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerőpiacának alakulása 2009. I-III. negyedév Készült: Székesfehérvár, 2009. október hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1.,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. nov. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

aug jan. febr. júli. ápr. máj. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. aug. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2016. év július hónap Jóváhagyta: Tapolcai Zoltán főosztályvezető Foglalkoztatási Főosztály 4024 Debrecen, Piac

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. OKTÓBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken Lipták Katalin Ph.D., dr.jur., egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet, liptak.katalin@uni-miskolc.hu

Részletesebben

KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18.

KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18. PIACKUTATÁS A MAGYAR TELEPÜLÉSEKRŐL, A TELEPÜLÉSEK VERSENYKÉPESSÉGÉRŐL KICSIT MÁSKÉNT KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia 2014. március 18. KUTATANDÓ PROBLÉMA (2004/05

Részletesebben

Szakmai programterv. Városi Kispiac fejlesztése. Kerekegyháza Város Önkormányzata Kerekegyháza, Fő utca 47/a

Szakmai programterv. Városi Kispiac fejlesztése. Kerekegyháza Város Önkormányzata Kerekegyháza, Fő utca 47/a Szakmai programterv Városi Kispiac fejlesztése Kerekegyháza Város Önkormányzata 6041. Kerekegyháza, Fő utca 47/a Projekt szükségessége A térség kimondottan agrárjellegű volt, a második világháború után

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia

Részletesebben

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből.

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 4/2014.(I.30.) határozat a közfoglalkoztatás lehetőségeiről, a foglalkoztatottság

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - jan. febr. márc. ápr. máj.

Részletesebben

A taktaközi települések fóruma

A taktaközi települések fóruma A taktaközi települések fóruma A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel Friss országos adatok a kerékpárhasználatról 2010. tavaszától a Magyar Kerékpárosklub háromhavonta országos reprezentatív adatokat fog

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. DECEMBER 2012. december 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 14.647 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős

Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős Magyarország lakossága nyolc év alatt 2%-kal (215 ezer fővel) csökkent a KSH adatai szerint. (Amennyiben hozzávesszük az olyan külföldön élőket vagy

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép Fejér megyében, a év október havi zárónapi adatai alapján

Munkaerő-piaci helyzetkép Fejér megyében, a év október havi zárónapi adatai alapján Munkaerő-piaci helyzetkép Fejér megyében, a 2016. év október havi zárónapi adatai alapján KSH felmérése és adatai alapján % 62 60 58 56 A foglalkoztatási arányok alakulása Fejér megyében 2011-2016. Fejér

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete. Tanyakutatás 2005 Kutatási jelentések 7. (kiegészítő) füzet

MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete. Tanyakutatás 2005 Kutatási jelentések 7. (kiegészítő) füzet MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete Tanyakutatás 2005 Kutatási jelentések LEÍRÓ STATISZTIKÁK, DIAGRAMOK ÉS KERESZTTÁBLÁZATOK A TANYAKUTATÁS 2005. CÍMŰ FELMÉRÉS ADATAI ALAPJÁN Témavezető: Dr. Csatári Bálint

Részletesebben

9. SZER GYORSJELENTÉS

9. SZER GYORSJELENTÉS 9. SZER GYORSJELENTÉS A Szolgáltatáselemző Rendszer (SZER) adatállományának elemzése a 2014. április 1. és 2016. november 30. közötti időszakra vonatkozóan Tartalom Bevezetés... 3 Álláskeresőkre vonatkozó

Részletesebben

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok HEP SABLON 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Olcsva község önkormányzata HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2013.06.24

Részletesebben

A tanyafelmérés eredményei

A tanyafelmérés eredményei Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. Stratégiai Tervezési Igazgatóság 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32. A tanyafelmérés eredményei Összefoglaló a Tanyai Tudományos Tanács 2005. június

Részletesebben

BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ dec.

BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ dec. BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz

Részletesebben

A kistelepülések helyzete az Alföldön

A kistelepülések helyzete az Alföldön A kistelepülések helyzete az Alföldön Központi Statisztikai Hivatal Szeged 2009. augusztus Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-261-9 (internet) ISBN 978-963-235-260-2 (nyomdai) Felelős

Részletesebben

VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN AZ ÖNTÖZÉS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI DR PÁLFAI IMRE FIALA KÁROLY BENHYE BALÁZS WAHASTART - WORKSHOP 2014. május

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei november. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei november. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ márc.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ márc. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 21. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben