REAKTIVÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A. Az agrárium fejlesztésének alternatívái a Homokhátság tanyavilágában. Megbízó: Homokhátság Fejlődéséért Nonprofit Kft.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "REAKTIVÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A. Az agrárium fejlesztésének alternatívái a Homokhátság tanyavilágában. Megbízó: Homokhátság Fejlődéséért Nonprofit Kft."

Átírás

1 A TANYAVILÁG GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI REAKTIVÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A HOMOKHÁTSÁGBAN Az agrárium fejlesztésének alternatívái a Homokhátság tanyavilágában Megbízó: Homokhátság Fejlődéséért Nonprofit Kft. Készítette: július

2 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló Helyzetelemzés Természetes és épített környezet Földrajzi elhelyezkedés Természeti tényezők Településszerkezet, térszerkezeti sajátosságok Közlekedés Népesség, iskolázottság Foglalkoztatás Oktatás, közművelődés, kultúra, közigazgatás Oktatás Közművelődés, kultúra Közigazgatás Gazdaság A gazdaság általános bemutatása A mezőgazdaság helyzete SWOT elemzés A stratégiai irányok bemutatása a SWOT és a meglévő stratégiai dokumentumok alapján Az önfenntartó fejlődés kulcstényezőinek meghatározása, a beavatkozási lehetőségek azonosítása A kulcstényezők meghatározását segítő külföldi példák bemutatása, adoptálási lehetőségei A dán szövetkezeti modell A mezőgazdasági termékek direktértékesítésének gyakorlata Ausztriában A termelő szektor strukturális jellemzői a rendszerváltás után A külföldi példák adaptálásának lehetőségei és korlátai A mezőgazdasági termelés szerepének újrapozicionálása a tanyavilágban A kulcstényezők meghatározása A tanyavilág fejlesztésének programja A tanyák fejlesztési programja kistérség szintjén Termelő, értékteremtő gazdasági tevékenység térnyerése, Foglalkoztatás bővítése A fiatalok számára is megfelelő életfeltételek kialakítása

3 5.1.4 Az alacsony státuszú lakosság társadalmi reintegrálása A természeti és kulturális értékek megőrzése, tudatos hasznosítása Az agráralapon történő térségfejlesztés szereplőinek azonosítása Az együttműködés feltételeinek és formáinak kidolgozása A termelő értékesítő területfejlesztési modell kulcskérdései: A modell működésével kapcsolatos követelmények A működés lehetséges szervezeti megoldásai A szervezeti megoldásokkal kapcsolatos preferenciák Földrajzi terjedelem, globális hatások, piac stratégia A hagyományos technológiák, agrárinnovációk és jó gyakorlatok adaptálási lehetőségei A termelési és értékesítési lehetőségek összevetése, termelési és értékesítési előterv A Modell megvalósításának bemutatása a Kerekegyházi mikrotérség példáján Szereplők azonosítása Együttműködés feltételei és formája Szervezeti felépítés Az integrátor szervezet tevékenységei Piaci stratégia Termékfilozófia Termelés és értékesítés lehetőségei Beruházási terv Humán erőforrás terv Pénzügyi terv A megvalósítás feltételrendszerének meghatározása Szervezés, együttműködések kialakítása Szakmai háttér Lakosság szerepvállalása Jogszabályi környezet Javaslatok a jogszabályi rendszer átalakításával kapcsolatosan Támogatási rendszer A pályázati rendszerben elérhető jelentősebb források jegyzéke Kapcsolódás az Új Széchenyi Tervhez Javaslatok a támogatási rendszer átalakítása kapcsán Irodalomjegyzék Diagramjegyzék Táblázatjegyzék Térképjegyzék Ábra jegyzék

4 mellékletek Termelői értékesítő szervezetek Magyarországon A TÉSZ fogalma Az alapítók személye személyi kötöttség Termékhez kötöttség A rendelet hatálya alá tartozó termékek Célhoz kötöttség Alapszabályhoz kötöttség Állami elismeréshez kötöttség Jelentéskészítési kötelezettség A részvénytársaságok külön szabályai

5 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Jelen tanulmány készítésével a Homokhátság Fejlődéséért Nonprofit Kft. bízta meg az Eco Cortex Kft t. A tanulmánykészítés célja a Homokhátság foglalkoztatásból kiesett lakosságának és a Homokhátság vidéki térségeinek gazdasági reaktiválása, elsősorban az agrárium terén. A tanulmány a vidék elmaradottságának felszámolása terén kíván egy fajta megoldást kínálni. A mezőgazdaság fejlődése, termelékenységének növekedése következtében jelentősen visszaesett a foglalkoztatás, ez különösen hátrányosan érintette az alföldi tanyavilágot. A tanyasi térségek infrastrukturális ellátása mindmáig nagyon hiányos, az ott lakók munkába állása szinte reménytelen. A tanyák táji, gazdasági, néprajzi stb. szempontú értékmentése sem tűr halasztást. A tanulmány célja a nagyüzemi termelést kiegészítő alternatív mezőgazdasági és feldolgozóipari lehetőségek vizsgálata és ezek megvalósulását eredményező konkrét program kidolgozása. A tanyák épített és szellemi örökségének megóvása, környezetének védelme, a helyi közösségek erősítése. Az elérni kívánt célok: a tanyák lakosságának munkaerő piaci re integrációja, gazdasági aktivizálása, önfenntartó képességének újrateremtése a tanyák, mint ingatlanok új funkcióinak erősítése és megvalósulásuk elősegítése a környezet tájékoztatása, a téma társadalmasítása a tanyák, mint az alföldi táj elemeinek megmentése, vonzó táji környezet kialakítása a hagyományos mezőgazdasági termelési módszerek felelevenítése a tradicionális növény és állatfajták mezőgazdasági hasznosításának megteremtése, öko és biogazdálkodás elterjesztése a munka során felmerülő szervezeti, jogi, gazdasági, társadalmi, együttműködési kérdések azonosítása, javaslatok. Prekoncepció: A nagyüzemi agrárium leszűkült termékstruktúrájával és magas termelékenységével szemben az érintett területen az integrált kisüzemi megoldások képesek a rendelkezésre álló munkaerő felszívására. Cél a megtermelt termékek feldolgozása, a tárolás és értékesítés megoldása, lehetőleg helyi szinten is. A helyi termék előállítás és értékesítés korlátozza a jövedelmek szétáramlását, segíti annak akkumulálódását. Az érintett térségek legkézzelfoghatóbb fenntarthatósági témaköre 4

6 az olcsó energiára alapozott kistermelői tevékenység, ezért a programban a megújuló energia nem, mint energia értékesítési célú önálló termelési ág, hanem mint a kisüzemi gazdálkodást támogató elem kerül fókuszba. Maga a zöld energia témakör ebben a tanulmányban nem kerül kifejtésre, mivel egy másik, önálló tanulmány tárgyát képezi. Sokszínű, biodiverzitást eredményező kisüzemi, családi gazdálkodási méretek előtérbe helyezése lehet a megfelelő kitörési irány. A helyben előállított élelmiszer helyi értékesítésének preferálása foglalkoztatást teremt, miközben megteremtheti a térség önellátásának alapfeltételeit, így a Homokhátság hosszútávon életképes maradhat. A megtermelt élelmiszerekkel a különböző piaci rések ellátása is megcélozható. A tanulmány áttételes célja a helyi közösségek erősítése, kiemelten a mezőgazdasági termeléshez és ennek termékeinek feldolgozásához, értékesítéséhez kötődő együttműködések fejlesztése és fenntarthatóságának vizsgálata. A tanulmány előtérbe helyezi egy homokhátsági védjegy kialakítását, amely kiterjedhet a fajtahasználatára (tradicionális fajták) valamint a terület gasztronómiai különlegességeinek marketingjére is. Az ökológiai gazdálkodásra alapozott mezőgazdaság környezeti és gazdasági szempontból egyaránt a fenntarthatóságot szolgálja, így a program szerves részét képezi. Munkamódszer A tanulmány nagyrészt szekunder információbázisra épül, mivel a témában már több mélyreható kutatás történt. A VÁTI által 2005 ben végzett vizsgálat részletes stratégiai program célkitűzésekkel zárult, melyek széles körű gazdasági és társadalmi intézkedéseket tartalmaznak, meghatározva a feladatok intézményi gazdáit is. A kutatások átfogó jellege alapvetően kormányzati intézkedésekhez vezet. Jelen munka ezzel szemben helyben megtehető és kezdeményezhető, gyakorlatiasabb megoldást ajánl, amely először mintaprojekt jelleggel valósulna meg, majd annak tapasztalatait felhasználva lehetne szélesebb körben hozzáfogni a megvalósításhoz. A javaslat sem stratégiai megfogalmazásait, sem gyakorlati javaslatait tekintve nem áll szemben a kutatási eredményekkel, sőt, azok eredményeivel szorosan összhangban áll. A stratégiai irányok meghatározására a SWOT analízis eredményei alapján került sor. A SWOT megállapításai a saját statisztikai adat elemzéseken, a korábban készült anyagok megállapításain és a témában tartott workshopon elhangzottakon 5

7 alapulnak. A stratégiai irányok meghatározása során felhasználtuk a SAPARD program évi felülvizsgálatához az FVM által ajánlott módszertant. Nem törekedtünk teljességre a részletesebb programkészítés során, mivel arra koncentráltunk, hogy a természeti erőforrások agrárgazdasági hasznosítása terén megtaláljuk a nagyüzemi mezőgazdasághoz képest munkaerő igényesebb, mégis lakossági, családi szinten fenntartható, hálózati, térségi szinten versenyképessé tehető szervezési gazdálkodási megoldásokat. Fejlesztési javaslatok A megoldást részben a tanyán és falun élők szociális típusú agrárfoglalkoztatásának megszervezésében látjuk, melynek keretében a jelentősebb földdel, tőkével nem, de az önellátáshoz szükséges ambícióval és munkavégző képességgel, esetleg földterülettel, tanyával rendelkezők önkormányzati szervezésű szociális termelésben vehessenek részt. Ennek a munkának az tartalma főként az önellátáshoz szükséges tapasztalatok, szaporítóanyagok megszerzése, de egyben a helyi piacok újjáélesztése, a családi és szociális termelés árufeleslegének levezetése, a helyi ellátásba történő bekapcsolása. Ezzel összefüggésben, de külön szervezési modellben történik a kisüzemi gazdálkodók integrálása, elsősorban olyan termékek előállítása terén, amelyek joggal tarthatnak számot a bevásárló központokban kevésbé kínálat által keltett piaci rés betöltőjének szerepére. Vizsgáljuk a lehetséges szervezeti megoldásokat, ezek közül a non profit szerveződéseket találtuk alkalmasabbnak, mivel ez esetben nem a profit termelés, hanem a fenntartható foglalkoztatás a fő cél. A profit érdekelt megoldások a hatalom, a döntések és a vagyon koncentrálódásához, a technologizálódáshoz, a foglalkoztatási cél háttérbe szorulásához vezetnek, mindez kizárja a hátrányos munkavállalói és termelői státuszban lévő vidéki, különösen a tanyai lakosságot. Az program megvalósítása érdekében tett legfontosabb javaslatok: Szükséges a kis és közepes gazdaságok közös együttműködés kialakításáról való meggyőzése Lépéseket, kell tenni egy közös termelő, feldolgozó, értékesítő hálózat kialakítására, amely több termékcsoport teljes vertikumát lefedi Az értékesítés és a logisztika megszervezésével, a mintagazdaság és a szociális foglalkoztatás fejlesztésével kell elkezdeni a munkát 6

8 Szükséges egy Non profit Kft. létrehozása, amely integrátori és menedzsment feladatokat fog ellátni A fejlesztések során vizsgálni kell a megújuló energetikai megoldások felhasználását A gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás mellet, figyelmet kell fordítani a fiatalok számára vonzó környezet megteremtésére, az alacsony státuszú népesség társadalmi reintegrációjára és a természeti és kulturális értékek védelmére is Szükség van erős lobbi tevékenységre a jogszabályi környezet és a támogatási rendszer kedvező változása érdekében. 7

9 2 HELYZETELEMZÉS 2.1 Természetes és épített környezet Földrajzi elhelyezkedés A Duna Tisza közi homokhátság Bács Kiskun, Csongrád és Pest megyét érintő tájegység. A Homokhátság 15 kistérség területén húzódik, az ott található 104 település külterületein 2001 ben kb ember élt. 1 Jelen tanulmány e földrajzi egységből csak a Kecskeméti kistérség mezőgazdaság és foglalkoztatás szempontú fejlesztési lehetőségeit vizsgálja. 1. térkép: A Homokhátság területe 2 1 MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet: Tanyakutatás 2005 (www.alfoldinfo.hu) 2Forrás:http://upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/0/0a/Duna%E2%80%93Tisza_k%C3%B6zi_Homokh%C3%A1t s%c3%a1g_t%c3%a9rk%c3%a9p.png 8

10 2. térkép: A Kecskeméti kistérség elhelyezkedése a megyében 3 A Kecskeméti kistérség az Alföldön, a Duna Tisza közén, a Homokhátság területén, Bács Kiskun megye északi részén található. Nyugaton a Duna menti síkság, délen Bugac, keleten a Tiszazug határolja Természeti tényezők A Duna Tisza köze általános környezeti viszonyai változatos képet mutatnak, de vannak olyan pozitív környezeti sajátosságok is, amelyek fejlesztési lehetőségeket nyújthatnak a mezőgazdaság és a falusi turizmus számára. A kistérség változatos termőhelyi adottságai elhelyezkedéséből adódnak. Környezete tiszta, egészséges, mely a környezetszennyező iparok hiányára vezethető 3 Forrás: Kmeti_kisterseg_terkepel.jpg 9

11 vissza, valamint nagy kiterjedésű védett terület, a Kiskunsági Nemzeti Park egy része is benyúlik a kistérségbe. A környezetszennyezés leginkább a forgalmas utak környékén jelenik meg porszennyezés formájában 4. Az éghajlat és a talaj mezőgazdasági művelésre alkalmassá teszi a kistérség földjeit, a vízháztartás azonban problémákat vet fel. A természeti tényezők egyes komponenseit mezőgazdasági szempontok szerint pozitívan vagy negatívan jellemeztük Éghajlat A Duna Tisza köze a 2010 es év időjárásától eltekintve száraz kontinentális éghajlatú. Ez az éghajlat számos előnyös, ugyanakkor még több hátrányos tulajdonságot is magában foglal. A globális felmelegedés hatása az Alföldön érezhető legerőteljesebben hazánkban. A kontinentális éghajlat mediterrán vonásokat vesz fel: egyre melegebbek a nyarak, a csapadék kevesebb, ennek következtében a szárazodásnak indult talaj még jobban veszít vízháztartásából, az időjárás egyre változékonyabb, szélsőségesebb. Sivatagosodásról korai beszélni, megfelelő lépésekkel még megelőzhető a szárazodás fokozott elterjedése (pl.: időjárásfigyelő berendezések létesítése a kistérségben). Pozitív jellemzők A kistérség az ország legmagasabb napfénytartamú (2000 óra/év felett) területén található, ez a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvező. Az évi hőösszeg C. A kistérség átlagos évi középhőmérséklete 10,4 C körül alakul 5, az országos átlag 10 C 6. Negatív jellemzők Az átlagos csapadékmennyiség kb. 525 mm/év, ami időben és mennyiségben rendszertelenül esik, nagy az aszályok kialakulásának esélye, valamint a rövid idő alatt bekövetkező intenzív eső, jég. 4 Kistérségi adatbázis: 5 Kistérségi adatbázis:

12 Az átlagos évi maximális hóvastagság 20 cm körüli, a legalacsonyabb az országban. Az átlagos szélsebesség 7,5 km/óra körül alakul, ez országos viszonylatban átlagosnak mondható, viszont időnként viharos erejű szelek is keletkezhetnek, ami az amúgy is sérülékeny talajra nincs jó hatással Talaj A kistérség legnagyobb részben homokos, réti és erdőtalajon terül el. A talaj vízelnyelése és vízvezető képessége ugyan nagy, vízraktározó, víztartó képessége viszont gyenge. Országos szinten mezőgazdasági termelésre átlagosnak mondható a terület. Bács Kiskun megye legnagyobb területe méter tengerszint feletti magasságban fekszik. A talajvíz tengerszint feletti magassága méter, a földfelszínről átlagosan 0,5 7 méter mélyen található, az utóbbi időben azonban folyamatosan csökkent, tíz év alatt kb. két három métert 7. Pozitív jellemzők A tanyák a mezőgazdasági művelésre legalkalmasabb területeken épültek. A homoktalaj gyorsan melegszik fel tavasszal. Helyenként előfordul csernozjom, réti vagy vékony homokos talajtípus, melynek kedvező a vízgazdálkodása, jó a termőképessége. Kertgazdálkodásra és gyümölcstermesztésre különösen alkalmas termőterület. Negatív jellemzők 8 A homoktalaj hőgazdálkodása kedvezőtlen, hővezető képessége rossz, szervesanyag tartalma alacsony. Nagyobb kiterjedésű futóhomok területek alakulhatnak ki. A talaj minőségének romlásához vezet a földterületek elhanyagolása, valamint az erdőirtás, a kivágott fák pótlására viszont nagy vízigényű fákat telepítettek. 7 MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet: Tanyakutatás 2005 (www.alfoldinfo.hu) 8 MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet: Tanyakutatás 2005 (www.alfoldinfo.hu) 11

13 A talajvíz egyre mélyebbre süllyed, csökken az öntözésre alkalmas víz mennyisége, valamint nitrátot is tartalmaz, ami ugyancsak a szárazodást segíti. A szikes területek mezőgazdasági művelésre alkalmatlanabbak, mert hiába van bennük nagy mennyiségű tápanyag, a növények a magas sótartalom miatt nem tudják felvenni azt. 9 A korábban épített csatornák, melyek a nedves időszak felesleges vizeit vezették el, a száraz időszakban is működtek, a csapadék talajba szivárgását megakadályozták. Az ivóvízbázisra veszélyt jelentenek az illegális fúrt kutak is, melyek a vízzáróréteget is átüthetik Energia és vízforrások A kistérség egészét tekintve a közművesítettség az országos átlag körüli értéket mutat, a tanyáké azonban jóval elmarad ettől. A tanyák villamosáram ellátottsága, víz, gázellátása, csatornázottsága alacsony szintű. A kommunikációs infrastruktúra kiépítettsége szintén alacsony színvonalú. A belvíz és árvízvédelmi rendszer jól kiépített, funkciójának megfelelően működik, azonban karbantartásra szorul. Az öntözőrendszer sok helyen kiépült, de a csapadékvíz tározók kihasználatlanok, az öntözés során gyakran nem a legkorszerűbb, legmodernebb víztakarékos módszert (vízcsepegtetés) használják. Az infrastruktúra kiépítése, annak ellenére, hogy a domborzat sík, költséges, ugyanis a külterületek kiterjedése nagy. A tanyák megváltozott funkciója azonban megköveteli a modern infrastrukturális kiépítettséget. Míg korábban leginkább gazdasági funkciót láttak el, a jelenben a lakófunkció a legjellemzőbb, emellé társul a gazdasági, néhány helyen az üdülési, a turisztikai funkció is. A lakatlan, gazdátlan, kihasználatlan ingatlanok (tanyák, földek) száma növekszik. Az infrastrukturális problémákra új technológiák is megoldást nyújthatnak. A megújuló energiaforrások kistérségi, kombinált felhasználása a közművesítés hiányos voltának problémájára megoldást kínálhat. A magas napsütéses órák száma kedvező tényező a napenergia hasznosítását tekintve. A mezőgazdaság bőséges biomasszaforrás, az állattenyésztési és növénytermesztési melléktermékek energetikailag hasznosíthatók, a biogázból hő és villamos energia állítható elő. A szélenergia alkalmazása szigetszerű üzemmódban, más megújuló energiaforrással összekapcsolva megoldhatja az egymástól távol elhelyezkedő tanyák 9 lexikon/szikes talaj.html 12

14 energiaellátásának egy részét. A kistérség termálvízkészlete felhasználható az önkormányzati épületek, melegházak felfűtésére, ehhez viszont szükséges a megfelelő hőszigetelés, illetve fűtési mód kiválasztása (pl.: padlófűtés). Az esetlegesen előforduló metántartalom kiszűrése további beruházást igényel, azonban elégetéséből villanyáram termelődik, valamint hő képződik, ami ugyancsak hasznosítható. A kistérségi adatbázis 10 szerint a települések ivóvízellátását többnyire rétegvízből oldják meg. Az ivóvíz minősége II. osztályú, leginkább vas és mangán, egy egy településen azonban metán, arzén vagy nátriumszennyezett. A talajvízszint magassága 0,5 7 méter között van a földfelszíntől. A településekhez víztározók is tartoznak. Vas Mangán Arzén Metán Nátrium Nincs adat Ágasegyháza Felsőlajos Jakabszállás Lajosmizse Nyárlőrinc Ballószög Felsőlajos Fülöpháza Kecskemét Helvécia Fülöpháza Jakabszállás Orgovány Kunbaracs Jakabszállás Kerekegyháza Lakitelek Kerekegyháza Ladánybene Tiszakécske Ladánybene Szentkirály Orgovány Tiszaug Szentkirály Városföld Tiszaug Városföld 1. táblázat: A kistérség települései vízszennyezettségük szerint, Megoldandó problémát jelent a víz szennyezettségének megszüntetése, a helyi vízkészlet optimalizálása, a víz visszapótlásának lehetővé tétele. Ez nem csak a mezőgazdasági területek öntözése, hanem a lakosság vízellátása, a települések közművesítése (víz, csatorna) szempontjából is fontos lenne. A természet biztosítja az éghajlat, a talaj megfelelő kombinációját a mezőgazdasági művelés sikeressé tételéhez, a probléma a vízkészlet szűkösségében jelentkezik. A talaj minőségének javítása, annak megőrzése, védelme fontos jövőbeli feladat. A természeti tényezők megfelelő kihasználása, az értékek megőrzése a

15 fenntartható mezőgazdasági szemléletet követeli meg, ami magas szintű, helyi viszonyokra adaptált szakmai hozzáértést és szellemi hátteret igényel Településszerkezet, térszerkezeti sajátosságok 12 A kistérség a megyeszékhely (Kecskemét) mellett három várost (Tiszakécske, Lajosmizse, Kerekegyháza), egy nagyközséget (Lakitelek) és tizenhárom községet (Helvécia, Orgovány, Ballószög, Jakabszállás, Nyárlőrinc, Városföld, Szentkirály, Ágasegyháza, Ladánybene, Felsőlajos, Tiszaug, Fülöpháza, Kunbaracs) foglal magában. A Földrajzi elhelyezkedés c. fejezetben található 2. térképen látható a települések egymáshoz képesti elhelyezkedése. A 2008 as állandónépesség szám alapján a kistérség települései több csoportra bonthatók: százezer fő fölötti település (Kecskemét, a lakosság 64,12% a), 11 és 12 ezer fő közötti település (2 település, a lakosság 13,52% a), 1000 és 6500 fő közötti település (11 település, a lakosság 20,31% a), 1000 fő alatti település (4 település, a lakosság 2,06% a). A kistérség különböző településcsoportjain élők aránya 2008 ban (%) 2,06% 20,31% 64,12% 13,52% 1000 fő alatt 1000 és 6500 fő között 11 és 12 ezer fő között fő fölött 1. diagram: A Kecskeméti kistérség lakosságának megoszlása a különböző nagyságú települések között 2008 ban A helyzetelemzés során Kecskemét nélkül is vizsgáltuk a kistérségre jellemző településszerkezeti sajátosságokat, azzal a céllal, hogy a megyeszékhely és kistérségi központ adatai nélkül pontosabb képet kapjunk. 13 Forrás: saját szerkesztés ksh.hu alapján 14

16 A 2001 es népszámlálás során az egyes településekhez tartozó területileg elkülönülő lakóövezeteket külön mérték fel, az így felosztott külterületeket népességnagyságcsoport szerint osztályozták. Egy településhez több külterület is tartozhat, melyek 0 9 főtől akár az ötszáz főt meghaladó nagyságot is elérhetik. A 2001 es népszámlálási adatok 133 külterületet különböztettek meg a kistérség 18 településén. A főt számláló kategóriában volt a legtöbb (33 db), legkevesebb a 0 9 fős kategóriában (9 db). A 133 külterületből 26 tartozott Kecskeméthez, a második legtöbb Helvéciához (19 db), a legkevesebb külterülettel rendelkező település Felsőlajos és Fülöpháza volt (2 2 db). A kistérségben egy településhez átlagosan 78 km 2 nyi külterület tartozott, egy külterület átlagosan 10,56 km 2 területet ölelt el. A 2001 es népszámlálási adatok alapján a lakosság 17,35% a élt külterületen, ez kb. 29 ezer embert jelent, ugyanakkor a kistérségi lakóegységek 18,95% a ( db) volt külterületi. A lakóegységek átlagosan 33,82% a a települések külterületeihez tartozott, legnagyobb mértékben Fülöpházán (62,55%), Tiszaugon viszont a lakóegységek mindössze 4,99% a volt külterületen. Egy külterületen kb. 101 lakóegység található, melyekben átlagosan 218 an élnek, így elmondható, hogy kistérségi szinten egy külterületi lakóegységre 2,15 fő jut. 1. ábra Külterületi népesség a Homokhátságon (VÁTI, 2006.) 15

17 Kecskemét a kistérség összterületének 21,67% án terül el, a többi település a fennmaradó 78,33% ot teszi ki. A kecskeméti külterületek az összkülterület 20,43% án fekszenek, a települések külterületei összesen 79,57% ot tesznek ki. A belterületek eloszlása más képet mutat, az összes belterületi km 2 43,76% a található Kecskeméten, a fennmaradó 56,24% pedig a többi település belterületein osztozik. A külterületi lakóegységek aránya a külterület népesség nagyságcsoportja szerint (%) 80% 70% 60% 50% 40% 30% Kecskemét Többi település Összesen 20% 10% 0% 500 X Népességnagyság kategóriák 2. diagram: A külterületi lakóegységek aránya a külterület népesség nagyságcsoportja szerint 2001 es népszámlálási adatok alapján 14 A 2. diagramon látható, hogy a kistérségben az 500 lakosnál nagyobb külterületeken található a lakóegységek 41% a, ezen belül a lakások kb. 75% a Kecskemét területéhez tartozik. A további kategóriákban is fellelhető Kecskemét torzító hatása, az eloszlás teljesen más képet mutat. Amíg az ötszáz fő fölötti kategóriában Kecskeméten található a lakóegységek kb. 75% a, a 0 9 és a fős kategória hiányzik külterületeinek sorából. A kistérség többi településén azonban a főt számláló külterületeken található a legtöbb lakóegység, valamint jelentős lakásállománnyal rendelkeznek még a lakosú külterületek is. 14 Forrás: saját szerkesztés ksh.hu alapján 16

18 A további adatokat elemezve elmondható, hogy a külterületi lakóegységszám Kecskemét külterületein a kistérségi átlag valamivel több, mint kétszerese. Az átlagos külterületi lakóegységek száma a településeken másfélszeres a kistérségi átlaghoz viszonyítva. Kecskemét külterületein az átlagos lakos lakóegységenként 15% kal magasabb a kistérségi átlagnál. Kecskeméten egy belterületi km 2 re kb. másfélszer annyi lakóegység, egy kecskeméti külterületi km 2 re kétszer annyi lakóegység jut, mint a kistérségi átlag. A többi település ugyanezen értékei 61 és 75,5% között vannak. A lakosságra vonatkozó, ugyanezen kategóriákba szedett adatok is hasonló képet mutatnak, erről bővebb információkat a Népesség, iskolázottság c. fejezet tartalmaz as időszak népsűrűségátlaga (fő/km 2 ) Kecskeméti kistérség Kecskemét Kistérség Kecskemét nélkül Bács Kiskun megye Megye Kecskemét nélkül Átlag 115,65 340,57 52,98 64,94 54,04 3. diagram: Népsűrűségi adatok a as időszak átlagában 15 A régiós átlaghoz képest (71 80 fő/km 2 ) a Kecskeméti kistérség népsűrűsége (115,65 fő/km 2 ) kiemelkedő, magasabb a 2008 as megyei és az országos átlagnál (108 fő/km 2 ), Bács Kiskun megye kistérségei közül a legsűrűbben lakott. A Kecskeméttel csökkentett adatok viszont jóval alacsonyabb eredményt mutatnak: a Kecskeméti kistérség a kistérségek között a negyedik legsűrűbben lakott helyre csúszik, és a 15 Forrás: saját szerkesztés ksh.hu alapján 17

19 megyei, valamint a Kecskemét nélkül számított megyei átlagnál is alacsonyabb az átlaga. A kistérség területe 1483,07 km 2. A 8445,15 km 2 területű Bács Kiskun megye 17,56% át teszi ki, a megyei népesség 32,47% a élt itt 2008 ban. A tíz kistérség 119 településéből 18 tartozik a Kecskeméti kistérséghez, ez a települések 15,13% a. A Kecskeméti kistérség közvetlen szomszédai a megyében: a Kunszentmiklósi, a Kiskőrösi és a Kiskunfélegyházi kistérség. A kistérség 18 településéből 9 et számítottak Kecskemét agglomerációjába, ez a szám 1996 ban még 18 volt. 16 A Kecskeméti nagyvárosi településegyüttesbe tartozó települések: Kecskemét, Ballószög, Felsőlajos, Helvécia, Kerekegyháza, Ladánybene, Lajosmizse, Nyárlőrinc, Városföld. 17 A városok mikrotérségi vonzáscentrumként működnek. Az agglomerációba tartozó településekre érdemes külön figyelmet fordítani. Az utóbbi években országos szinten szuburbanizációs folyamatok indultak meg, a városokból a közeli kisebb településekre történő kiköltözések következtében alvóvárosok jöttek létre. Az ingázók mindennapjaikat a nagyvárosban élik, aludni, pihenni járnak haza. Ennek a folyamatnak a tanyák is részévé váltak: a tanyák egy része a mezőgazdasági funkciótól eltolódott a lakó, valamint a pihenési funkció felé, hétvégi házak alakultak a tanyavilágban. Kecskemét oktatási, kulturális, szolgáltatási vonzereje pozitívumként könyvelhető el mind a megyeszékhely, mind a környező települések számára. Ugyanakkor a Kecskeméttől való nagymértékű függés megakadályozza a helyi közösségek kialakulását, fennmaradását. A kitelepülők kapcsolataikkal a városhoz tartoznak, a helyi közösségben kisebb szerepet vállalnak, nem alakul ki kötődés, illetve a helyi közösség felhígul. A kitelepülés mögött megélhetési problémák is meghúzódhatnak, a magas városi lakhatási költségek miatt az olcsóbb, értékvesztett tanyák vonzóvá válnak. Gondot okozhat azonban a tanyasi életmód tapasztalatának, a földművelés, az állattenyésztés ismeretének hiánya. Tájidegen épületek, megműveletlen földek terjedhetnek el. A tanyák olyan területekre épültek, melyek körül mezőgazdasági művelésre alkalmas földek terülnek el. Fennáll a veszély, hogy az újonnan 16 Dr. Varga István (2005): A nagyvárosi agglomerációk hatása a kistérségi szerveződések alakulására (tanulmány), Pécs 17 (Letöltés dátuma: ) 18

20 kitelepülők olyan területre építkeznek, mely értékes termőföld, ezzel elveszik a helyet a mezőgazdasági termelés elől, valamint a földjeiket nem művelik. A tanyák a mezőgazdaság szempontjából igen előnyös működési formák: egymástól távol helyezkednek el, és egy egy tanyához nagyobb terület tartozik, ami a földművelésnek és állattenyésztésnek is kedvező. A tanyák nagyobb arányú közművesítése (víz, villany, internet) lehetővé tenné az ott élők életminőségének javulását, vonzóbbá válnának. Csökkenne az elvándorlások, nőne a bevándorlások száma, a szakképzettséggel, magasabb végzettséggel rendelkezők számára is megtartó erőt jelentene. A Homokhátságon tanyát tartottak nyilván a VÁTI évi felmérése szerint a Homokhátságon, a nem csak papíron, hanem valóban létező tanyák ¾ e volt működő (lakott, használt). A tanyák lakossága mintegy 100ezer fő(!). A működő tanyák száma cca volt, az összes nyilvántartottnak a fele. Ebből lakó, 9600 gazdasági funkcióval rendelkezett. A lakófunkción belül 7800 önellátó gazdálkodást folytat, 7 ezerben laknak erre más nem képes idősek, s 2700 a nyaralótanya. A működő tanyák zöme el van látva villamos energiával, de még így is 1561 tanyán nem volt villany a felmérés időszakában. 2. ábra: A homokhátsági tanyák funkcionális összetétele 2006 ban a VÁTI felmérése szerint 19

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Útmutató és tematika a Térségi Tanyafejlesztési Programok összeállításához

Útmutató és tematika a Térségi Tanyafejlesztési Programok összeállításához Útmutató és tematika a Térségi Tanyafejlesztési Programok összeállításához 2012. évi Tanyafejlesztési Program A Térségi Tanyafejlesztési Programok célja: A Térségi Tanyafejlesztési Programok elkészítésének

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

ÉRTESÍTÉS. KVZrt-3/2013-2014.

ÉRTESÍTÉS. KVZrt-3/2013-2014. DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt. cégcsoporthoz tartozó KUNSÁG VOLÁN Zrt. Kecskemét, Csáktornyai u. 4-6. KVZrt-3/2013-2014. ÉRTESÍTÉS Értesítjük a Tisztelt Utazóközönséget, hogy 2014. május 5-től

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes ZÁRÓRENDEZVÉNY Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei Sasvári Gábor igazgató-helyettes Pécs, 2014. december 11. A GDP alakulása Az ipari termelés volumenindexe

Részletesebben

1. sz. melléklet Pályázati formanyomtatvány 1. A PÁLYÁZAT ÖSSZEGZŐ ADATAI. 1.1. A pályázat címe:

1. sz. melléklet Pályázati formanyomtatvány 1. A PÁLYÁZAT ÖSSZEGZŐ ADATAI. 1.1. A pályázat címe: 1. sz. melléklet Pályázati formanyomtatvány 1 1. A PÁLYÁZAT ÖSSZEGZŐ ADATAI 1.1. A pályázat címe: 1.2. a.) Pályázó megnevezése: b.) Település(ek): c.) Régió: d.) Megye: e.) Lakosságszám: f.) A falumegújítási

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

Energiatudatosság a társadalom peremén

Energiatudatosság a társadalom peremén Energiatudatosság a társadalom peremén Dr. Nagy József Bükkaranyos, 2008 BÜKK-MAK LEADER A BÜKK-Miskolc Térségi Vidékfejlesztési Akciócsoport (BÜKK-MAK LEADER) Elhelyezkedés: Miskolc körül, patkó alakban

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET

KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET A közhasznú civil szervezetek egyszerűsített éves beszámolójához 2012. év 6032 Nyárlőrinc, Dózsa Gy. u. 7. homokhatsag.egyesulet@gmail.com A Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10.

A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10. A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10. Kugler Krisztián osztályvezető Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Mozgásban az ifjúság Európa 2020 stratégia része a Mozgásban

Részletesebben

Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról

Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Bödeháza Község Önkormányzati Képviselő-testülete az előterjesztésnek megfelelően az Önkormányzat

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Bács-Kiskun megyei országos mellékúthálózat felújítási programjavaslat 2020-ig. Járási javaslatok. Kecskeméti járás Kunszentmiklósi járás

Bács-Kiskun megyei országos mellékúthálózat felújítási programjavaslat 2020-ig. Járási javaslatok. Kecskeméti járás Kunszentmiklósi járás Bács-Kiskun megyei országos mellékúthálózat felújítási programjavaslat 2020-ig Járási javaslatok Kecskeméti járás Kunszentmiklósi járás Tiszakécskei járás Kiskőrösi járás Kiskunfélegyházi járás Kalocsai

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

EURACADEMY OBSERVATORY

EURACADEMY OBSERVATORY EURACADEMY OBSERVATORY AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK ÁLTAL TÁMOGATOTT ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS EURÓPAI OBSZERVATÓRIUMA A VIDÉKI EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK, MIKRO KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA WP2: Az

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. december 16-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. december 16-i ülésére 660-92/2009. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. december 16-i ülésére Tárgy: A Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat további működtetése Kerekegyházán

Részletesebben

A Bács-Szakma Szakképzés-fejlesztési és Szervezési Non-profit Kiemelkedően Közhasznú Zártkörűen Működő Részvénytársaság

A Bács-Szakma Szakképzés-fejlesztési és Szervezési Non-profit Kiemelkedően Közhasznú Zártkörűen Működő Részvénytársaság A Bács-Szakma Szakképzés-fejlesztési és Szervezési Non-profit Kiemelkedően Közhasznú Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2008. évi közhasznúsági jelentése Cg.: 03-10-100394 Statisztikai számjel: 14470451853211403

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében A munkaerőpiac jellemzői 2010. IV. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Foglalkoztatottak száma (fő)* Vas megye Zala megye

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A MEGYE FŐBB FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓI 2012. IV. NEGYEDÉVBEN A KSH munkaerő-felmérés

Részletesebben

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006.

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006. Dél-Alföld Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP A kistérség települései A kistérség elhelyezkedése 2006. január # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

Lakáspiac területi vetületben

Lakáspiac területi vetületben Lakáspiac területi vetületben Területfejlesztők Víkendje Lajosmizse, 2015.05.15. Valkó Dávid Ingatlanpiaci vezető elemző valko.david@otpjzb.hu Aktuális országos mutatók 2014-ben elmozdulás a mélypontról

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET

KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET A közhasznú civil szervezetek egyszerűsített éves beszámolójához 2013. év 6032 Nyárlőrinc, Dózsa Gy. u. 7. homokhatsag.egyesulet@gmail.com A Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében

A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében Balogh László ügyvezető igazgató DARFÜ Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Szeged, 2008 október 7. A Dél-alföldi régió sajátosságai

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengely IV. körös nyertes pályázatai

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengely IV. körös nyertes pályázatai Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengely IV. körös nyertes pályázatai Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése egyéb településen Pellemann

Részletesebben

A hazai hátrányos helyzetű kistérségek főbb térgazdasági összefüggései

A hazai hátrányos helyzetű kistérségek főbb térgazdasági összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A hazai hátrányos helyzetű kistérségek főbb térgazdasági összefüggései Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus

Részletesebben

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program IV. tengely 3. körös nyertes pályázatai

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program IV. tengely 3. körös nyertes pályázatai Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program IV. tengely 3. körös nyertes pályázatai 1. Civil szervezetek eszközfejlesztése Templom-halom Nonprofit Kft.

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM MUNKAKÖZI ANYAG JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM A 2013. április 19-én benyújtott a Megyei Közgyűlés 291/2013. (V.17.) számú

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

Munkaerő-piaci tendenciák Magyarországon 2014

Munkaerő-piaci tendenciák Magyarországon 2014 Munkaerő-piaci tendenciák Magyarországon 2014 Munkaerő-piaci tendenciák Magyarországon 2014 Összeállította: Sipos Norbert intézményi DPR felelős EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA Karrier Központ és Gazdálkodási

Részletesebben

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY Szerkesztette HORVÁTH GYULA Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Dialóg Campus Kiadó Pécs-Budapest, 2006 Ábrajegyzék 11 Táblázatok jegyzéke 15 Bevezetés 23 I. FEJEZET

Részletesebben

A kistelepülések helyzete és lehetősége a változó Magyarországon

A kistelepülések helyzete és lehetősége a változó Magyarországon A kistelepülések helyzete és lehetősége a változó Magyarországon Helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása ÁROP konferencia Pécs, 2014. július 29. Dicső László Polgármester "Nem

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK, ELŐZETES NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL, PROJEKTÖTLETEK BENYÚJTÁSA

PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK, ELŐZETES NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL, PROJEKTÖTLETEK BENYÚJTÁSA PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK, ELŐZETES NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL, PROJEKTÖTLETEK BENYÚJTÁSA DR. BARANCSI ÁGNES Jász-Nagykun-Szolnok megyei referens I. MNVH INFORMÁCIÓS PONT IRODA Gál Ferenc Főiskola Térségfejlesztő

Részletesebben

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program IV. tengely II. körös nyertes pályázatai

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program IV. tengely II. körös nyertes pályázatai Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program IV. tengely II. körös nyertes pályázatai A térség hagyományainak ápolása Kunbaracs Község Önkormányzata Hagyományőrző

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe Dr. Belyó Pál Közös ipari park II. Gazdaságfejlesztési workshop Tótszerdahely, 2012. június 12. 1 OLY KORSZAK VIRRADT RÁNK, MELYET

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Barnaövezetek Magyarországon, kiváltképpen Budapesten

Barnaövezetek Magyarországon, kiváltképpen Budapesten Barnaövezetek Magyarországon, kiváltképpen Budapesten Barta Györgyi Ipari műemlékek megőrzése és hasznosítása nemzetközi konferencia 2006. szeptember 29 30. Mi a barnaövezet? 1980-as években az USA-ban.

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben