A krasznojarszki mintatábor

Átírás

1 A krasznojarszki mintatábor A fenti elnevezést Lévai Jenőtől kölcsönöztem, aki a tábor hivatásos krónikásaként számolt be az eseményekről. Ezt a megbízatást Renvers Ferenc ezredestől, a tábor többször is kinevezett parancsnokától kapta, aki az adatok összegyűjtéséhez is segítséget nyújtott. 17 Lévai eleget tett megbízatásának, és fogságából hazatérve könyveiben számolt be a Krasznojarszkig vezető útról és a táborban történtekről. Krasznojarszk a Jenyiszej partján terül el. A Kacsa (Katcsa) folyó itt ömlik a Jenyiszejbe. A 19. század végéig két főutcája, a Blagovjeszcsenszkaja és a Voszkreszenszka több kilométeren keresztül húzódott a városon át. Belőlük nyíltak a kisebb keresztutcák. A Kacsa partján hatalmas, meredek, vörösagyagból álló domb emelkedik a város erről kapta a nevét: Krasznojarszk = Vörös part. A dombtetőről belátni a várost, az épületek között kimagasló, szépen díszített hagymakupolás templomok impozáns látványt nyújtanak ma is. A város már a cári időszakban is fontos stratégiai szerepet töltött be a térségben ban katonai erődítménye volt Krasznij néven, amely később Krasznij Jar néven működött. 18 A városban állandóan nagyszámú katonaság állomásozott. Fontosságát növelte a kínai államhatár viszonylagos közelsége ben Krasznojarszk a Jenyiszeji kormányzóság központja lett. A transzszibériai fővasút építése (1895) meggyorsította a város fejlődését. Létrejöttek a vasútépítéshez szükséges ipari létesítmények, s ezzel párhuzamosan növekedett az ipari munkások, főleg a vasas szakmunkások száma is. Megnőtt a város kikötőjének és vele a vízi szállításnak a jelentősége. Krasznojarszk így mind vasúti, mind vízi úton fontos megállóhelye lett a Vlagyivosztokhoz vezető útvonalnak. Ha Szibéria szociális rétegződését nézzük, ez a földrajzi terület eltért a középoroszországitól. Az általunk tárgyalt időszakban a térség kb. 10 millió lakosából mindössze munkás dolgozott nagyüzemben, vasútnál vagy annak raktáraiban és javítóműhelyeiben. Az iparban dolgozók több mint felét a kisipar foglalkoztatta. A népesség zömét a 9 milliós parasztság tette ki. Feudális nagybirtok ezen a területen alig volt, a gazdaságok nagy részét az ún. kulákbirtokok (15-20%) és a középparaszti porták (30-35%) adták. A népesség zömét a szegényparasztság alkotta. 19 A cári időben a városon keresztül szállították Szibéria további területeire a politikai száműzötteket. Krasznojarszkig vasúton vagy vízi úton, azután pedig szekéren. Azoknak a raboknak, akik a szekéren szállítást nem tudták kifizetni, a száműzetésre kijelölt helyig gyalogosan kellett megtenniük az utat. A dombon levő temetőben 17 Lévai Jenő: Éhség, forradalom, Szibéria. A Magyar Hétfő kiadása, Budapest, , 82. A másik krónikás Stessel Ernő volt, akinek beosztása folytán szintén módjában állt hiteles adatok gyűjtése, amelyeket később felhasznált könyvében. Renvers Ferenc Krasznojarszkban halt meg 1916 novemberében. A katonai temetőben temették el. (Stessel Ernő: Hadifoglyok élete Szibériában. Krasznojarszki fogolytábor. Budapest, ) 18 Bolsaja Szovjetszkaja Enciklopegyija. Izdatyelsztvo, Moszkva, 13. k ; Csák Elemér: Jenyiszejország. Kossuth Könyvkiadó, Józsa Antal: I. m Magyar hadifoglyok és emigránsok.indd :01:31

2 ma is megtalálhatók eléggé elhanyagoltan azoknak a dekabristáknak a sírjai, akik ezen a területen haltak meg. Az ideérkező hadifoglyok még láthatták a tábor kerítése mellett azokat a kerékcsapásokat, amelyekben a szekerek a száműzöttekkel elhaladtak. Lenin utóbb az októberi forradalom vezetője ifjúkori letartóztatását és elítélését követően március 4-én érkezett Krasznojarszkba. Itt várta be, hogy kijelöljék számára azt a helyet, ahol büntetését le kell töltenie. Ez csak április 27-én történt meg; április 30-án több társával együtt Minuszinszkbe indult, majd onnan fogaton vitték tovább a számára kijelölt helyre, Susenszkojéba. 20 Krasznojarszk életében fontos szerepet töltött be a transzszibériai vasút építésével összefüggésben létesített fűtőház. Ennek munkásaiból alakították meg az első marxista köröket, majd rövidesen megjelent a városban a bolsevikok illegális lapja, az Iszkra ben a vasutasok sztrájkjával fegyveres felkelés kezdődött a városban december 6-án megalakult a Munkás- és Katonatanács, és kikiáltotta a Krasznojarszki Köztársaságot. Nem sokáig tartott az uralma. A mínusz 46 fokos hidegben a felkelők január 3-án megadták magukat a cári hadseregnek. A városban élénk volt a kulturális élet. Színháza, amelynek zenei tagozata is volt, rendszeresen játszott, és hangversenyekkel járult hozzá a közönség szórakoztatásához. A hajózásnak és a vasúti hálózatnak köszönhetően fejlett volt a kereskedelem is, 1912-től a város főútvonalain villanyvilágítás működött szeptember 13-án nevezetes esemény történt a városban: megérkezett a híres sarkkutató, Fridtjof Nansen, aki a helyi Földrajzi Társaság meghívására tartott előadást a rengeteg érdeklődőnek. A kormányzóság hatalmas kiterjedésű erdőségekkel, szénlelőhelyekkel és ásványi anyagokkal stb. rendelkezett. Sok terület még feltárásra várt. A régió nagyobb, de Krasznojarszknál kisebb városai Acsinszk, Kanszk, Minuszinszk, Jenyiszejszk. Mindegyik felsorolt városban 1914-től kezdve hadifogolytáborok működtek, de a legnagyobb és legjelentősebb ezek között a krasznojarszki volt. A helyén eredetileg katonai tábort (Vojennij gorodok katonaváros) kezdtek építeni még az első világháború előtt. A város központjától mintegy nyolc kilométerre északkeletre indították a munkálatokat, egy orosz vállalkozóra bízva a kivitelezést. Az eredeti tervek szerint itt helyezték volna el a 30. és a 31. szibériai lövészezredből álló dandárt, valamint a hadosztály tüzérségét és lovasságát. Az építkezés ötödik évében az épületeknek egy része készült el, s ezek is csak a 30. ezredet tudták befogadni szeptember 24-én ide irányították az első hadifogoly-szállítmányokat. Amikor az emberek a hosszú, kimerítő utazás után megérkeztek, csak félkész épületeket találtak. A kőből emelt házak csupaszon várták a lakókat; hiányoztak az ajtók, az ablakok és a padlózat, nyoma sem volt fürdőnek, mosodának, világításnak, latrinának, a fűtésről nem is szólva. Pogonyi Antal, aki később került a táborba, megjegyez- 20 Susenszkoje abban az időben a Krasznojarszki tartomány területi központja volt. A 19. század 30-as, 50-es éveiben a faluban több száműzött dekabrista és később politikai fogoly élt. (Lenin Összes Művei. 55. k. Kossuth Könyvkiadó, , 71., 74.; Vlagyimir Iljics. Életrajz. Kossuth Könyvkiadó Kárpáti Kiadó, Budapest Uzsgorod, ; Krausz Tamás: Lenin. Napvilág Kiadó, Budapest, ) 26 Magyar hadifoglyok és emigránsok.indd :01:31

3 te: a sok építőanyag, amellyel a vállalkozó természetesen már elszámolt az állam felé, az udvarokon állt, s végül beépítés helyett a foglyokkal a földbe ásatták. 21 Az oroszok csak fapriccseket és a szalmazsákokat adtak, amelyeket az udvaron lévő szalmával a foglyoknak kellett megtölteniük. Ágyneműről szó sem volt. A táborban teljes fejetlenség uralkodott. A megbízott vállalkozó és az őt ellenőrző bizottság, amelynek elnöke egy nyugalmazott orosz tábornok volt, enyhén szólva nem állt a helyzet magaslatán. Krasznojarszk rövid idő alatt fogolyvárossá alakult, a maga sajátos belső berendezkedésével. A hadifoglyok csoportokba tömörültek. Külön-külön szerveződött az osztrák magyar haderő közös alakulatainak legénysége és tiszti állománya, az osztrák Landwehr 22 és a magyar honvédség. Másik csoportot hoztak létre a birodalmi németek és másikat a törökök. Ezek élén egy-egy törzstiszt állt, aki igyekezett a legénység és a tisztek ellátásáról gondoskodni. Akárcsak békeidőben, a vezető tisztek szolgálatokat szerveztek. Az orosz parancsnok parancsait segédtisztje közölte naponta az egyes fogolycsoportok ügyeletes tisztjeivel, akik a parancsnokságon naponta eligazításra jelentkeztek. Ezt követően a parancsnoki eligazításnak megfelelően maguk is megtették a szükséges intézkedéseket. A szervezett végrehajtás érdekében a legénységet és a tiszteket századokba és zászlóaljakba osztották. A tisztek nyilvántartási ügyeit külön tiszti osztályok végezték. A csoportok 1915 októberéig működtek így. Decembertől az oroszok egy rangidős hadifogoly törzstisztet neveztek ki a foglyok parancsnokának, aki valamennyi csoportot felügyelte. A továbbiakban e tisztséget a cári hatóságok kinevezéssel töltötték be. A tábor épületeinek lakhatóvá tétele főleg a legénységi állomány soraiban található szakemberekre várt. Ablakokat, ajtókat, fekvőhelyeket, berendezési tárgyakat készítettek, meszeltek, köveztek stb. A nagy termeket a legkülönbözőbb anyagokból készült válaszfalakkal tagolták több részre, mert nem minden tisztnek jutott hely azokban az épületekben, ahol lakószobák voltak, a tisztek pedig ragaszkodtak a genfi és a stockholmi egyezményekben rögzített jogaikhoz. Minthogy azokban előírták, milyen méretű lakóhelyiség, tiszti szolga, tiszti élelmezés jár nekik, nem lehetett munkára fogni őket, csak néhány jóérzésű tiszt állt be a fizikai munkások közé július 28-tól a tiszteket és a legénységet elkülönítették ben elkészült a legénység elhelyezésére szolgáló földkunyhótábor, amelyről később még szólok, de a hadifogoly tisztek vezetése alatt álló korábbi parancsnokság megmaradt, és kapcsolatban állt a legénységgel. A tiszti tábor élete meglehetősen különbözött a legénységiétől. Idővel elkészültek a külön étkezők konyhával, ahol csak nekik főzött a szakácsuk, fürdő-mosoda, sportpályák, színházterem, istentiszteletre alkalmas helyiség stb. A városi kereskedők az orosz parancsnokság engedélyével hetente vásárt tartottak. Voltak, akiknek 21 Pogonyi Antal visszaemlékezése. PIL 867. f. p Landwehr: Az Osztrák Magyar Monarchia közötti Lajtán túli felének tartományaiban alakult katonai egységek, amelyek a K.u.K. hadsereg-főparancsnokság alá tartoztak. Vezénylési nyelvük a német volt. (Magyarország az első világháborúban. Lexikon. A Zs. 402.) 27 Magyar hadifoglyok és emigránsok.indd :01:31

4 engedélyezték, hogy kis fabódékat üzemeltessenek, ahol szinte mindent árultak vagy rendelésre beszereztek. A magyar táborvezetés megkövetelte a rendszeres tiszti gyűléseket. Működött a tiszti becsületbíróság, döntéseit jegyzőkönyvben rögzítették. Ha egyes tisztek nem megfelelően viselkedtek a táborban, a becsületbíróság büntetést rótt ki rájuk, és az ügyet jegyzőkönyvezték, hogy hazatérés után újra megtárgyalják és a büntetést végrehajtsák. A tábor lakóinak többsége Przemyślnél esett fogságba. Csaknem egyformán gondolkodó tömegről volt szó, az emberek kiálltak egymásért. Ez a magatartás tovább élt a táborban is, és sok esetben a tisztek és a legénység között is működött. A legénységet a földbe ásott kunyhókban helyezték el. A földet mintegy négylábnyi (kb. 120 cm) mélységben kiásták, és az így nyert üreg falát kideszkázták kétszer olyan magasra, mint amilyen mély volt a leásott gödör. A kikerült földet a felépített faszerkezetre hányták. A fából épített falakban ablakokat helyeztek el, hogy a helyiségbe bejusson a fény és a levegő. Az egész építményt meredek tetővel fedték be, amelyre földet és pázsitot borítottak, körülötte árkot ástak a víz elvezetésére. A fűtést téglából épült kályhákkal biztosították. 23 A kemény tél után olvadáskor a kunyhók beáztak, mivel az árkok nem tudták a vizet rendesen elvezetni. Így nemcsak a zord időjárásnak nem megfelelő, silány ruházat, a gyenge táplálkozás, hanem a nyomorúságos szállás is szaporította a legénység körében a tbc-s és a reumás megbetegedéseket. Az óriási tábor területén állandóan ezrek voltak mozgásban, ezért nehéz lenne megállapítani, mikor hányan éltek ott pontosan telén a létszám 8000 fő volt, többségében legénységiek. A Lemberg elfoglalása után érkezett hadifoglyok minden orvosi vizsgálat nélkül kerültek a táborba, s számtalan fertőző betegséget hoztak magukkal. Súlyosbította helyzetüket, hogy mindannyiukat összezsúfolták a félig kész barakkokban. Melles Béla hegedűművész szerint, akiről később még szó lesz, ban foglyot őriztek a táborban. 24 Az első tífuszjárvány 1915-ben érte el a tábort, s több mint ezer áldozatot szedett. A 23 osztrák, magyar és német orvosból kilencen meghaltak, 11-en betegen feküdtek. A gyorsan felállított szükségkórházban 1200 beteget ápoltak. Lévai Jenő adatai szerint naponta ember halt meg tífuszban, a betegségen a hadifoglyok 53%-a esett át ben a táborban és a városban elhunyt hadifoglyokat a krasznojarszki városi temetőben, az orosz katonáknak fenntartott részen, egyenként helyezték sírba. Azokat azonban, akik a járvány idején haltak meg tömegével, a rendkívüli hideg időjárás miatt a külvárosban egy erre alkalmas pincébe gyűjtötték össze, majd áprilisban koporsó nélkül, tömegsírban, a rendes temetőn kívül helyezték örök nyu- 23 Baja Benedek Dr. Lukinich Imre Pilch Jenő Zilahy Lajos (szerk.): Hadifogoly magyarok története k. Athenaeum, Budapest, k Zenei Szemle, 1925/ Lásd még Stessel Ernő: I. m. 146.; Lévai Jenő: Éhség, forradalom, Szibéria. I. m Stessel Ernő: I. m ; Lévai Jenő: I. m Magyar hadifoglyok és emigránsok.indd :01:31

5 galomba. 26 A járvány elmúltával a táborban elhunyt tiszteket már koporsóban, halottaskocsin szállították a temetőbe, és a tábor kapujáig a tanítók dalárdája és a tiszti zenekar is elkísérhette őket novemberében a szövetséges államok tisztjeinek adakozásából közös emlékoszlopot állítottak fel a temetőben. 27 Itt említem meg, hogy a táborban a mohamedántól kezdve mindenféle vallású fogoly megtalálható volt. Vallásuk gyakorlásához hosszú ideig ugyanazt a helyiséget használhatták beosztva a különböző felekezetek között. Az egyházi szertartásokhoz szükséges kegytárgyakat, pl. úrvacsorához a kelyhet stb. a táborban készítették el. Külön lelkésze volt a tiszteknek, és külön a legénységnek. Az izraelitáknak csak 1916-tól volt külön helyiségük az egyik földbarakkban, ahol mind a tisztek, mind a legénység részére a szertartást rabbi, egy Przemyślből bevonult katona végezte. A birodalmi németeknél és a törököknél a tiszteknek és a legénységnek közös lelkésze volt. A lelkészek 1915 áprilisától tartottak gyászszertartást, reggel 8-tól a legénységi, délutánonként a tiszti temetéseket. A temetések közül kiemelkedő fontosságú Gyóni Gézáé, amely nagy visszhangot keltett a tábori élet egyhangúságában. Gyóni (Áchim) Géza a Pest megyei Gyón községben született június 25-én. Költői nevét szülőfalujától kölcsönözte. Felsőfokú tanulmányait abbahagyva több lapnál is újságíróskodott augusztus 1-jén mint póttartalékos közlegényt hívták be katonának. Szeretett öccsével, Mihállyal ( ), aki főhadnagyi rangban szolgált, került a Przemyśli várba, ott élték át annak ostromát, ott kerültek orosz hadifogságba. A többi fogollyal együtt a krasznojarszki táborba szállították őket. Az erőd ostroma során szerzett tapasztalatai nagy hatással voltak rá, megváltoztatták a háborúról alkotott képét, hangulatát. Kezdetben a háborút önvédelmi harcként állította be, de ez hamarosan megváltozott: drámaian és közérthetően tudott hangot adni saját és társai háborús élményeinek ben itthon már híres költő volt, abban az évben Budapesten kiadott költeményei egy hónap alatt négy kiadást értek meg. Alelnökké választotta a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetsége, szülőföldje pedig képviselőnek jelölte. Mint Botka Ferenc írja róla, Gyóni Géza verseit az első világháború forgószele ragadta magasba ban Molnár Elek alezredes saját felelősségére előléptette zászlósnak a költőt, hogy együtt lakhasson Mihállyal a tiszti barakkban. Így került a protekciósok pavilonjába. Tscheik Ernő festőművész és Balogh István lett a szobatársa; ez utóbbi írta meg életrajzát is, amelyben meleg szavakkal emlékezik meg a Gyóni fivérek összetartozásáról. Mihály már betegen került a táborba. Dr. Bóna András ezredorvos figyelemmel kísérte a két testvér egészségi állapotát, és gondoskodott róla, hogy Géza és Mihály szükség esetén bekerüljön a kórházba. Bóna már június 1-jén tudta, hogy Mihály rövidesen meghal. Öccse temetése tovább rontotta Gyóni 26 Az ilyen esetek is magyarázatot adnak arra, hogy miért nem lehet az Oroszországban elhunytak számát pontosan meghatározni. (Lévai Jenő: A fehér cártól a vörös Leninig.) Józsa szerint 1300-an haltak meg. (Józsa Antal: I. m. 100.) 27 Stessel Ernő: I. m Botka Ferenc: Üzenetek Szibériából. Hadifogság és irodalom Magvető Könyvkiadó, Budapest, Magyar hadifoglyok és emigránsok.indd :01:31

6 Géza egészségi állapotát. Utolsó napjairól írja szobatársa, Tscheik Ernő a visszaemlékezésében: A temetésen már általában feltűnt, hogy Gézát mennyire megviselte a gyászeset. Megöregedett, összeesett. Rab voltunk nem engedte, hogy e szomorú útján támogassam Gézát. A kerítés kapujánál el kellett válnunk, mert csak nyolc tiszt kísérhette Mihályt Stessel Ernő így fogalmaz: A váratlan csapás megőrjítette Gyóni Gézát. Kórházba került ő is, és a szó [leg]szorosabb értelmében megváltás volt neki a 25-én hajnalban bekövetkezett halál. 29 Temetésének megszervezésére az ezredparancsnok bizottságot hozott lére Molnár Elek alezredes vezetésével. A tábor udvarán 2000 főnyi tömeg várta csendben, amíg a szerény külsejű fehér halottaskocsi odaér a ravatalhoz. Gyónit a birodalmi német lelkész búcsúztatta, majd a tiszti dalárda énekelt dr. Kasics Ozmán karnagy vezetésével. Zalán Gyula népfelkelő hadnagy vett búcsút a költőtől. Az orosz parancsnokság, csakúgy, mint Mihály temetésénél, csupán néhány embernek engedte meg, hogy elkísérje az elhunytat. A sírnál a lelkész rövid imája után Székely Lajos főhadnagy tanár mondta a búcsúztatót. A két testvért egymás mellé temették. Úgy tervezték, hogy a tanítók egyesülete, az önkéntesek és a legénység nevében Tóth Zsigmond tanító is beszédet mond a sírnál, de az orosz hatóság olyan rövid gyászszertartást engedélyezett, hogy erre már nem jutott idő. 30 A Gyóni testvérek ma a Troicki temetőben nyugszanak, ahol sok, táborban elhunyt magyar hadifoglyot temettek el. 31 Gyóni Géza emlékezete az évtizedek során nem halványult el. Itthon megalakult a Gyóni Géza Irodalmi Társaság, amely az 1930-as években a költő emlékének ápolása mellett nagy erőfeszítéseket tett arra is, hogy hazahozza a Gyóni testvérek hamvait. Egyes források szerint ezt a szovjet hatóságok megakadályozták. Kovács László tanulmánya, 32 Seres Attila és jómagam kutatásai azonban azt bizonyítják, hogy kezdetben a magyar orosz kapcsolatok rendezetlensége, később a pénz hiánya volt a legfőbb akadály. Hiába szervezett számtalan gyűjtést, hangversenyt és szerzett előkelő támogatókat a Gyóni Géza Társaság, a szükséges összeg nem jött össze a krasznojarszki utazásra, az exhumálásra, a hamvak hazahozatalára. 29 Lásd Dr. Szőcs Károly: Gyóni Géza halála és tudatzavarának valószínű oka. Orvostörténelem, 2009/ ; Stessel Ernő: I. m Stessel Ernő: I. m. 151.; Lévai Jenő: Éhség, forradalom, Szibéria A Troicki temetőt 1842-ben hozták létre, s benne felépítették a Szentháromság-templomot: a temető is arról kapta a nevét. A sírok sok híres ember földi maradványait őrzik. A temető igen elhanyagolt állapotban van. Vándor Anna néprajzkutató, majd 2007-ben jómagam és Mitrovits Miklós megpróbáltuk felkutatni Gyóniék sírját, de nem jártunk sikerrel. Kerestük Arzsanih Olgát is, aki már nyolc éve él vagonban a temető területén. A helyi hatóságok még 1985-ben hivatalosan felajánlották neki, vegye kézbe a temető sorsát. Azóta tanulmányozza a sírköveket, nyilvántartásba veszi őket, s igyekszik megőrizni a sírok eredetiségét. (Krasznojarszkij Komszomolec, július 12.) 32 Lásd Kovács László, az MTA Régészeti Intézetének ny. igazgatóhelyettese: Gyóni Géza földi maradványainak sorsa. Különlenyomat. Hadtörténeti Közlemények, 2008/1. A munka felhasználja a történészek legújabb kutatási anyagait, és eredetiben is közli azokat, mindenekelőtt Seres Attila jóvoltából. A tényeket Petrák Katalin és Moharos Éva 2004-ben és 2005-ben Moszkvában végzett kutatásai is alátámasztják es krasznojarszki kutatásom Gyónira vonatkozó adatait szintén rendelkezésére bocsátottam. 30 Magyar hadifoglyok és emigránsok.indd :01:32

7 Az Orosz Föderáció Külpolitikai Levéltárában (AVPRF) két jegyzék is található, amelyeket a magyar követség küldött a tárgyban a Külügyi Népbiztossághoz. Érdemes röviden idézni őket. Magyar Kir. Követség, Moszkva, február 15. A követség tisztelettel közli: Gyóni Géza (Achim) magyar költő és testvére, Mihály hadifogságba esett a háborúban júniusban meghaltak Krasznojarszkban. A helyi régi hadifogolytiszti temetőben egymás mellé temették őket. A Gyóni Géza Irodalmi Társaság szeretné hazaszállíttatni a költő és fivére hamvait. Az erre vonatkozó kérelmet a Magyar Külügyminisztérium képviselője már márc. 14-én hivatalosan átadta a Szovjetunió képviselőjének (140/4. sz. jegyzék). A szovjet kormány beleegyezett a dologba, és érdeklődött, mikor akarják hazaszállítani a hamvakat. Az Irodalmi Társaság június 25-ig szeretné ezt megtenni, mert akkor lesz Gyóni Géza születésének 50. évfordulója. A társaság a következőket kéri: 1. Vázlatot és fényképet kér, hogy azonosíthassák a két sírt. 2. Engedélyezzék, hogy az irodalmi társaság 3-4 képviselője Krasznojarszkba utazzon, hogy ott exhumáltassák és azonosítsák a tetemeket. 3. Tudassák e bizottsággal, hogyan történhet a hazahozatal M. Kir. Követség, Moszkva, szeptember 5. Értesítjük a Külügyi Népbiztosságot, hogy a 350/1937-es jegyzékben kért exhumálás és hazahozatal ügyében a helyzet a következő: technikai okokból a Gyóni Géza Magyar Irodalmi Társaság képviselői nem tudnak Krasznojarszkba utazni. Helyettük Téry M. Gyula, a budapesti temetkezési intézet igazgatója utazna oda. Kérjük a Népbiztosságot, hogy azt tegye lehetővé. 33 Mint Balogh István, a Gyóni Géza Társaság elnöke beszámolt róla: a szovjet fél készségesen beleegyezett a dologba, az ügy mégis abbamaradt. 34 Holló József altábornagy az elmúlt években ismét kezdeményezte, hogy hozzuk haza a hamvakat. Reméljük, ezúttal nem lesz az állami forráshiány áldozata az ügy AVP RF fond 77. op. 13. No 2. papka /1937. és 2583/1937. sz. jegyzék. A francia nyelvű dokumentumokat Moharos Éva fordította magyarra. Az eredeti szöveg megtalálható a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltárban. PIL 959. f. 34 A Gyóni testvérekről szóló részhez felhasználtam az 1930-as években működő Gyóni Géza Emlékbizottság MOL-ban található anyagát. (MOL K ; K ; K ) Ezenkívül felhasználtam a Petőfi Irodalmi Múzeumban a költőről és családjáról az V. főcsoportban A jelzés alatt található anyagokat. 35 Kóti Lóránt: Megtalálták Gyóni Géza sírját. kitekinto.hu, június europa/2009/06/26/megtalaltak_gyoni_geza_maradvanyait/ (letöltés: április 12.); Haraszti Gyula: Megtalálták Gyóni Géza sírhelyét. Magyar Nemzet, augusztus Magyar hadifoglyok és emigránsok.indd :01:32

8 Élet és munka a táborban Acsinszk és Minuszinszk között fontos vasúti szárnyvonal épült, mivel a térségben igen gazdag szénmedencék vannak. Sok hadifoglyot irányítottak az építkezésre köztük magyarokat is az acsinszki és a krasznojarszki táborból. Viszonylag jó bánásmódban és ellátásban részesültek. A krasznojarszki hadifogolytábor vezetősége szívesen adta ki munkára a foglyokat az üzemekbe, a mezőgazdaságba, kórházakba. Voltak, akik élve a lehetőségekkel, nem tértek vissza a táborba, hanem tartózkodási engedélyt kértek a helyi hatóságoktól, amely feljogosította őket a táboron kívüli lakhatáshoz. A városban és környékén nagy volt a munkaerőhiány, és ez csábító lehetőségekkel kecsegtette egyrészt a több nyelvet beszélő értelmiségieket, másrészt a kétkezi szakmunkás hadifoglyokat. Különösen népszerűek voltak a cipészek, asztalosok, szabók, akik nemcsak a nagyobb városokban, de a falvakban is jól el tudtak helyezkedni. Többen letelepedtek, megnősültek, és volt, aki már 1914 végén kérte a helyi hatóságoktól az orosz állampolgárság felvételének engedélyezését. A magyarok, találékonyságuknak köszönhetően, nagy népszerűségnek örvendtek városon és falun egyaránt. Azok, akiket az üzemekbe, a mezőgazdaságba vagy a vasútépítésre az orosz táborparancsnokság helyezett ki munkára, bérüknek csak egy részét kapták kézhez, a másik részét az állam megtartotta magának az ellátás költségei fejében. Ily módon a fizetések nagyon eltérők voltak Krasznojarszkban és környékén. Míg a táborban foglalkoztatottak havi rubelt kerestek, addig a városban alkalmazott mesteremberek, akik a foglyok negyedét tették ki, rubelt kaptak havonta. 36 Tábori postahivatal A hivatalos postaforgalom csak évekkel a háború után állt helyre Magyarország és Szovjet-Oroszország között. 37 A levelek addig vagy egy másik országon, vagy a Vöröskereszten keresztül érkeztek Petrográdra, onnan a városba, majd a táborparancsnokságra. Az ott dolgozók azonban nem törődtek azzal, hogy a küldemények eljussanak a címzettekhez, ezért sok levél nem ért célba. Így történt ez a Magyarországra címzett küldeményekkel is. Ezt az állapotot megelégelve három hadnagy Bäck Ernő, dr. Hausle Hugó és Siegel Vencel elhatározta, hogy a táboron belül felállítanak egy postahivatalt. Az egyik legénységi barakk altiszti szobájában rendezték be a hivatalt, vállalva az ezzel járó nyilvántartást, a küldemények átvételét és a címzettekhez való eljuttatását. Az orosz parancsnokság engedélyezte, hogy a postatisztek naponta felváltva, zöld karszalagot viselve átvegyék a városban a hadifogolytábor postáját. Már 1914 novemberében megérkeztek az első pénz- és bankátutalások is, amit a tulajdonosok vagy ott helyben, vagy a városi bankban kaptak kézhez ben a posta átköltözött az egyik tiszti pavilonba, s ott két szobában helyezkedett el. A posta 1916-ig csak 36 Józsa Antal: I. m Petrák Katalin: Magyarok a Szovjetunióban ( ). Napvilág Kiadó, Budapest, Magyar hadifoglyok és emigránsok.indd :01:32

9 az orosz parancsnokság által megtűrt intézmény volt, függött a mindenkori orosz parancsnok személyétől. Júliustól hivatalos jelleget kapott, és Posta és Tudakozó Iroda címen működött. Ilyen intézmény más táborokban ismeretlen volt. A postának több részlege is működött: 1. Nyilvántartás. Ez vezette a tábori személyi nyilvántartást, két tiszti és hat legénységi fogoly bevonásával; 2. Pénzügy két tiszt és hat legénységi állományú fogoly; 3. Távirat és levél egy tiszt és három legénységi állományú fogoly; 4. Csomagok egy tiszt és egy közlegény. A legénység részére 1917 augusztusától fiók-postahivatalt nyitottak. A tiszteknek érkezett küldeményeket lakásukra kézbesítették. Hivatalos nyugtákat töltöttek ki az átvételről, vagy értesítést hagytak hátra arról, hogy az illető számára küldemény érkezett, amelyet a postán vehet át. A legénységi postai küldeményeket századonként adták ki; csomagot, pénzt (ez csak ritkán érkezett) személyesen kellett átvenni a postahivatalban. A posta, a levélváltás még ha csak ritkán történt is az otthoniakkal való kapcsolatot jelentette, s egy időre lelkierőt adott, oldotta a hajlamot a búskomorságra. Sokszor előfordult azonban, hogy a küldemények nem jutottak el a címzetthez, mert az illetőt elvitték a táborból: munkára vezényelték vagy másik táborba irányították. A postahivatal a levelek cenzúrázása tekintetében is különbözött a más táborokban uralkodó állapotoktól. Az orosz cenzort akit rendesen megfizettek felvitték a táborba, s így, bár a kellő határok között, de eléggé szabadon végezhette munkáját. Vagyis a táborban olyan közvetlen emberi kapcsolatok alakultak ki, hogy a cenzor elnézőbb lett. A levelezés többnyire német nyelven folyt. Így a legénységi állomány nagy része nem is szólva az analfabétákról csak nehezen tudott az otthoniakkal kapcsolatot tartani nyelvismeret hiányában. Ezen úgy próbáltak segíteni, hogy a tanítók, tanárok közreműködésével nyelvtanfolyamokat indítottak. Évenként kb levél és levelezőlap érkezett, és kb. ugyanannyit küldtek el a táborból. 38 A tábor kulturális élete Zene. A krasznojarszki tábor zenei élete híressé vált a városban is. Hegedűkészítésben igazi mesterek akadtak. Ilyen volt Elek Sándor miskolci hegedűkészítő, aki nemcsak a hegedűhöz, de a brácsához és a nagybőgőhöz is értett. Papp Szilágyi László hadnagy csak hegedűt készített. Az ő alkotásaikkal koncertezett Melles Béla és Hodossy István. Melles Béla egyébként a petrográdi zeneakadémián egy hadifogoly által készített hegedűn vizsgázott. A szibériai hadifogolyzene legnagyszerűbb megnyilvánulásai Krasznojarszkban voltak, egyrészt azért, mert a véletlen ide vetette a legjobb hadifogoly karmestert, s a legjobb művészeket, másrészt azért, mert itt gyűlt össze a legtöbb zeneértő, a legtöbb muzsikus. A kezdet nehéz volt. Néhány Przemyślből megmentett, s néhány 38 Stessel Ernő: I. m Magyar hadifoglyok és emigránsok.indd :01:32

10 saját gyártmányú primitív hegedű, egy cselló a tiszti táborban, a legénységnél egy klarinét, egy tárogató s egy fuvola: ez volt az egész hangszerkészletük. 39 Egyetlen kottájuk kamaraműveket tartalmazott, így először kamarazenével foglalkoztak. Több négyes társaság alakult. Később Petrográdból kaptak kottákat. Kezdetben az oroszok nem engedélyezték a tömegmuzsikát; zenekart csak később, 1915 telén tudtak alakítani. A próbákat a tiszti fürdő előterében tartották. A kezdeti hangszerhiányt néhány gyengébb minőségű hangszer megvásárlásával pótolták, egy orosz kávéház-tulajdonos pedig bérelt nekik egy zongorát. Így lehetővé vált, hogy az egyik földbarakkban megrendezzék az első nyilvános hangversenyt. Amikor az orosz parancsnokság rájött, hogy hol az egyik, hol a másik barakkban játszanak, betiltották az este 8 óra utáni kijárást október 21-én azonban az Amerikai Keresztyén Ifjak Egyesületének küldötte érkezett látogatóba a táborba, s magával hozta az irkutszki kormányzó rendeletét, amellyel engedélyezte a hadifoglyok muzsikálását. Ez nagy lendületet adott a tábor zenei életének. Hozzáláttak egy nagyzenekar szervezéséhez Elek Sándor vezetésével, aki végig a legénységi táborban élt. Átválogatták a tábori fürdő fakészletét, hogy szépen erezett, száraz nyírfahasábokat találjanak; még a padlásdeszkákat is felszedték, hogy száraz puhafához jussanak. Ezek után megkezdődött a hegedűgyártás. Közben saját pénzükből a városban is vettek hegedűket. Az említett küldött jóvoltából Petrográdból teljes fúvóshangszer-felszereléshez jutottak. A zenekar szervezését dr. Boldis Dezső főhadnagy civilben karmester vette kézbe. Kitűnő zenészek álltak rendelkezésére. A táborban volt a már említett Melles Béla, később a Magyar Királyi Operaház hangversenymestere; Hodossy István, ugyancsak az Operaház zenekarának elsőhegedűse; Braun Ernő, Bender Ottó, Kolos Richárd kiváló hegedűművészek, dr. Mangold József ügyvéd, elsőrangú csellista; Saidl Djemal török származású hadnagy, a konstantinápolyi szultáni zenekar elsőfuvolása és mások, akikkel a fúvós hangszerek mindegyikét sikerült megszólaltatni. 40 Partitúrák hiányában zongorakivonatokat hangszereltek át nagyzenekarra, majd Moszkvából megkapták az első kottaszállítmányt. A 70 tagú zenekarból csak a hárfa hiányzott, hangzását azonban dr. Kasics Ozmán művészien tudta pótolni zongorán. Műsorukon Beethoven szimfóniái, Mozart, Schubert, Mendelssohn, Csajkovszkij, Glinka, Rimszkij-Korszakov és Liszt művei szerepeltek. A zenekar tevékenységéről igen elismerően emlékezett meg Natalja Kjarmann, kiemelve jelentőségét a város zenei életében mégpedig egy, a zenekarról előkerült fénykép kapcsán, amelyet a város ismert zeneszerzőjének, Pavel Joszipovics Ivanov-Radkevicsnek a családi archívumában talált. 41 Sok utánajárás eredményeként az orosz városparancsnok a zenekar rendelkezésére bocsátott egy eredetileg katonai étkezdének épült földszintes épületet. Ezt kisebb átalakítással alkalmassá tették arra, hogy az egyik felét tanteremnek, a másik felét templomnak és hangversenyteremnek is lehessen használni tavaszán 39 Hadifogoly magyarok története. 2. k. I. m Uo Natalja Kjarmann: Plennij Orkeszter (Hadifogoly zenekar). Vecsernij Krasznojarszk, április Magyar hadifoglyok és emigránsok.indd :01:32

11 a legénységi földbarakkokban is alakult egy nem nagy létszámú zenekar, s külön legénységi színház is működött. A legénységből verbuválódott zenészek az önálló koncerteken kívül a legénységi színház zenei feladatait is ellátták. A táborban működött még egy osztrák és egy török zenekar is, mindegyik kisebb létszámmal. A forradalmak és a polgárháború időszaka nem kedvezett a zenei életnek. Kolcsak uralma idején a zenészek nem kaptak ellátást, ezért a zenekar kenyérkereseti alapon működött. A városi színházban rendeztek hangversenyeket, s bár a zenekarban más nemzetiségűek is közreműködtek, sikereiket mint magyar szimfonikus zenekar érték el. Az után, hogy a várost a Vörös Hadsereg visszafoglalta, a zenekar szétszéledt. Ehhez nagyban hozzájárult a városon végigsöprő újabb tífuszjárvány is. A tábori színházban is működött zenekar, amely a nagy szimfonikus együttes tagjaiból alakult, karmestere dr. Kasics Ozmán volt. A nagyzenekar felbomlása után tagjainak egy része a krasznojarszki városi színház operatagozatának zenekarában kapott állást. Szinte majdnem minden hadifogolytáborban működtek kisebb-nagyobb cigányzenekarok és négy-öt fős szalonzenekarok, sőt sramlizenészek is. Ezek inkább a foglyok által létrehozott kávéházakban, étkezdékben, sok esetben a városi szórakozóhelyeken emlékezetből játszották az operettdalokat, a keringőket és a divatos kuplékat. A krasznojarszki hadifoglyokból alakult zenekar pl. Köves Gyula prímás vezetésével 1918-ban minden este más-más kávéházban szórakoztatta a városiakat. Tagjai játékukért vacsorát és fejenként rubelt kaptak ben a város Szad nevezetű pavilonjában hangversenyt adtak, majd utána tánchoz zenéltek tavaszán mint a magyar vörös alakulat zenekara a banda a Kolcsak-féle aranyat szállító szerelvényre csempészte magát, s ily módon Kazanyig sikerült eljutniuk. Csakhamar kedvencei lettek a kazanyi társaságnak, majd felhagytak a könynyűmuzsikával, s valami átmeneti zenekarrá alakultak a szimfonikus és a szalonzenekar között. Előadást is tartottak A magyar dal és zene címmel a kazanyi egyetem dísztermében. A zenekar hat hónapi kazanyi szereplés után eljutott Moszkvába, és ott közel másfél évig szerepelt. 43 Színház ban a tábor egyik éttermében működött a Thália színtársulat. Az előadásokat két színész (Gábor Ernő, Vass Jenő) és műkedvelők hozták létre. Egyfelvonásosokat, kabarékat adtak elő. A női szerepeket is hadifoglyok alakították. Az előadásokra nappal került sor, mert a táborban este hét után tilos volt közlekedni. Az orosz parancsnok a színház céljára később átengedte két volt istálló épületét. Ezek a kerítésen kívül helyezkedtek el, de a furfangos tisztek gyorsan segítettek a dolgon: két nap alatt átrakták a kerítést, így az épületek a tábor körletébe kerültek. A helyiségek belső átalakítását Bercsány István tervei alapján végezték el, a munkából az egész tábor kivette a részét. Az épülethez kisebb-nagyobb ideiglenes he- 42 A zenekar történetét, kalandos hazatérését később Osváth Tibor írta meg Tízen nyugat felé címmel; a könyv 1930-ban jelent meg. A többször idézett Hadifogoly magyarok történetének zenéről szóló fejezetét is ő írta. (Botka Ferenc: I. m. 93., 261.) 43 Hadifogoly magyarok története. 2. k Magyar hadifoglyok és emigránsok.indd :01:32

12 lyiségeket ragasztottak, amelyeket öltözőnek, próbateremnek, előcsarnoknak stb. használtak. A föld alatt egy szobát alakítottak ki a műszaki személyzet részére. Az átalakításokkal 474 férőhelyet tudtak biztosítani. A színpadi függönyt Petrány Miklós miskolci festőművész tervezte. Egy idő után a fűtést is megoldották, hogy télen is használni tudják a színházat. Mindig telt házzal játszottak, mert erre a fogoly mindig megszerezte magának a pénzt. A színházat július 17-én az Iglói diákok bemutatásával nyitották meg. A darabot Mészáros Sándor, a budapesti Nemzeti Színház titkára rendezte. Egymást követték a prózai darabok és az operettek. A prózában Kollár László, Kerner Imre, Porubszky György játszott. A női szerepeket Steiner Gyula, Berecz Károly, Békeffy Jenő, Benkó Bálint, Mészáros Béla alakította. Az operettet Vass Jenő, a prózát Mészáros Sándor rendezte, de egyes előadásokat dr. Nógrády Ferenc is színre vitt elején a parancsnokság az esti előadásokat is engedélyezte. Idővel a közönség átmenetileg megcsappant, mert a foglyok csapatostul szöktek haza. Aztán az év folyamán a nyugati táborokat kiürítették a vörös csapatok előnyomulása következtében, s a krasznojarszki tábort új foglyok tömegei árasztották el. A színházba is új színészek kerültek: Zatony Kálmán, Földényi László, Lóránt Vilmos, Dobos László operettbonviván, aki eredetileg is színész volt, Vercsek Gyula (ő lett a primadonna) és egy bizonyos Wirkner (aki az 1920-as tífuszjárványban meghalt). 44 A színre került darabok közül említést érdemel A testőr, a Csárdáskirálynő, a Tatárjárás, a Leányvásár, a Luxemburg grófja, a Víg özvegy stb. Megünnepelték és ajándékokkal is jutalmazták a színésznőket a 100., 150., 200. előadás alkalmával. A színészek eleinte nem kaptak fizetést. A bevételből levonták a színház kiadásait, a megmaradt összeget átadták a tábor kórházának től kezdve, miután a tisztek is dolgoztak valahol, a színészek is kaptak fizetést. Erre az időre már külön prózai és operett-társulatra tagozódott a színház. A legmagasabb gázsit az operettprimadonnák kapták, akik nagy népszerűségre tettek szert. A színház igazgatói mindig a magasabb rangú tisztek köréből kerültek ki, akik a színészek munkájába ritkán szóltak bele. Igazgatók voltak: Richter Vilmos őrnagy, Leposa József százados és Végh Guido százados. A színházban a kellékesnek volt a legnehezebb dolga. Ő gondoskodott a díszletekről, neki kellett elkészíttetnie vagy beszereznie azokat a tárgyakat, amelyekre az előadás folyamán a szereplőknek okvetlenül szükségük volt. Ehhez néha még a Mandzsúriába és Vlagyivosztokba vezető kapcsolatokat is ki kellett használni. A bemutatott daraboknak csak egy része volt meg magyar nyelven. Több ízben kellett a szöveget oroszból lefordítani; ezt a munkát Peterdi István író végezte el. Előfordult, hogy a darab szövegét többen, emlékezetből írták meg. A zenét zongorakivonatok alapján állították össze. A színház zenekarát Müller Richárd osztrák repülőhadnagy, később dr. Kasics Ozmán zongoraművész, majd dr. Boldis Dezső tanfelügyelő vezényelte elején alakult egy Legénységi Műkedvelő Színtársulat is, amelyben a közkatonákon kívül a tiszti barakkokból is sokan tevékenykedtek: Forgács Dezső, Dukesz 44 Uo Magyar hadifoglyok és emigránsok.indd :01:32

13 Artúr, Dornbusch Richárd, Bernáth József, Pogonyi Antal, Pataki Ferenc, Jenei Jenő, Olcsai Kis Zoltán, Farkas Gábor és mások. 45 Ipari vállalkozások a táborban A tisztek idővel miután a tiszti zsold már a legégetőbb szükségleteiket sem fedezte, a közlegények helyzete pedig egyenesen nyomorúságos volt rádöbbentek, hogy megélhetés után kell nézniök. Először csak értékeiket kezdték árusítani. Kölcsönt vettek fel egyes városi kereskedőktől, uzsorásoktól. Ez azonban nem bizonyult tartós megoldásnak. Élelmes tisztek a legénység soraiban levő szakemberek közreműködésével különböző vállalkozásokba kezdtek. Felismerték a hiánycikkek előállításának és eladhatóságának lehetőségét, nemcsak a táborban, de a városban is. Ebben főleg a Przemyślből jötteknek volt már nagy gyakorlatuk. Kezdetben ruha- és cipőjavítást végeztek. Később a tisztek az Amerikai Keresztény Legényegylet pénzén és segítségével az új termékek előállításához szükséges gépeket is szereztek. A különböző részlegek vezetőivé tartalékos tiszteket neveztek ki. A szabóság vezetője pl. Rausnitz Tivadar hadnagy lett, aki békeidőben egy előkelő budapesti egyenruházati cég főnöke volt. 46 Mint Farkas Gábor írja: A kereskedelmi tőke mellett azonban gyorsan növekedett az»ipari«tőke is; egyes személyek különböző vállalatokat hoztak létre (bútort, cipőt, edényt, kartonárut, mahorkát, cigarettát, kozmetikai cikkeket, italokat, likőröket stb. készítettek), és ezekben a vállalatokban nemsokára kézi hajtású gépeket használtak. Némely»nagyvállalat«20-30 bérmunkást is foglalkoztatott. A láger tőkéseinek vállalataiban nemcsak katonák, de»proletarizálódott«tisztek is dolgoztak bérmunkásként. És fordítva: nemcsak a tisztek voltak vállalkozók, hanem a katonák is. 47 A bőrárak emelkedésével bőrgyárat is létesítettek, tökélyre vitték a bőrgyártást, beleértve a cserzést és a feldolgozást is. Ehhez hasonlóan a dohánygyár is felvirágzott, ahol a komisz muszkadohányból megfelelő technikával kiváló minőségű szivarokat és cigarettákat készítettek. Ezekben a műhelyekben, gyárakban sok hadifogoly új mesterséget tanult. A táborban készült iparcikket nagyon szívesen vette az orosz lakosság, és a foglyok maguk között is nagy forgalmat bonyolítottak le. Sok pénz jött a táborba, fellen- 45 PIL 867. f. b-244.; Botka Ferenc: I. m. 282.; PIL 867. f. p-8.; Timár Ede: Igaz eszmék erejével. A magyar sajtó a Szovjetunióban, Magyar Újságírók Országos Szövetsége, ; Pogonyi Antal: Krasznojarszki folyóiratok. Hadtörténeti Közlemények, 1957/ ; Elhunyt Pogonyi Antal. Magyar Nemzet, június 2.; Petrák Katalin: Magyarok a Szovjetunióban. 178.; Tanúságtevők. Visszaemlékezések a magyarországi munkásmozgalom történetéből /a. k. Válogatta és szerkesztette: Milei György és Petrák Katalin. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, Farkas Gábor visszaemlékezése. Proletarszkaja Revoljucija, 1929/ Közli: Tanúságtevők. 3/a. k Uo Magyar hadifoglyok és emigránsok.indd :01:32

14 dült az éjszakai élet. Éttermek, kávéházak alakultak, a színház a fénykorát élte írja erről az időszakról a Hadifogoly magyarok története. 48 A tábor egészségügyi helyzete A táborban kórházat, gyengélkedőket rendeztek be a tisztek és a legénység számára. A tisztektől levont pénzekből, később a Vöröskereszttől kapott támogatásból fedezték a költségeket. A tiszti betegek kopeket fizettek az ellátásért, a legénység pedig ingyen vehette igénybe. Voltak bejáró és kórházi helyek. A betegeket a hadifogoly orvosok látták el. Példás volt a fogorvosi ellátás, a fogorvosi felszereléseket Japánból és Amerikából vásárolták. A fogcementet kilométerről, Tiencsinen át Japánból hozatták. Az orvosoknak nem volt könnyű dolguk. A városi kórházban is dolgoztak, és nehezen tudták elismertetni magukat a magasabb rangú orosz katonák és a város elismert polgárai körében. Addig [az orvos] hiába érvelt, ágált és követelt, humanizmusra és a hágai egyezményre hivatkozva. A válasz egyszerűen vagy a»nicsevo«vagy, ami biztatóbban hangzott, míg ki nem ismertük, a»szicsasz«volt. 49 Miután elismerték a tudásukat, javult a helyzet. Legnehezebben a sebészek boldogultak. Az operációkat eleinte kis bicskával végezték, és csak sokkal később tudták lassanként kiharcolni a komolyabb felszerelést a kórháznak és a rendelőnek. 50 A tábor egészségügyi helyzetét rontotta az állandó fluktuáció részben a térség háborús helyzeténél fogva, részben a járványok miatt. Különösen nagy feladat hárult az orvosokra az 1915-ös és az 1920-as kiütésestífusz-járvány idején. Kiválóan végezték emberfeletti munkájukat a táborban és a városban is, együttműködve az orosz egészségügyi dolgozókkal a járvány leküzdéséért. A táboron belüli megosztottság A táborokban, elzárva a világtól, sok ezer férfi élt: a legkülönbözőbb korúak, igencsak váltakozó családi háttérrel, vagyoni különbségekkel, szokásokkal stb. A táborokban készült létszámstatisztikák pontatlanok, mert nem vették figyelembe a táboron kívüli munkahelyeken dolgozókat. Utóbbiak munkaadójukkal együtt abban voltak érdekeltek, hogy a helyi hatóságok nyilvántartásaiban ne szerepeljenek. A parasztgazdaságokban és a kisiparban dolgozók számát tehát nehéz megbecsülni. A tiszti táborban osztrák vezetéssel lakásbizottság működött. Tagjait évekig gyűlölték a táborban, pedig ezek igyekeztek jól ellátni feladataikat. De mit tehettek? Sokszor kellett például egy 22 éves főhadnagynak úgy helyet biztosítani, hogy egy 45 éves tartalékos hadnagyot lakoltattak ki, mert a másik volt a rangidős. A lakás- 48 Hadifogoly magyarok története. 2. k. I. m ben a városi könyvtár igazgatója elmondta a szerzőnek, hogy a magyarok élelmességéről és találékonyságáról még mindig főleg az idősebb korosztály körében különböző mendemondákat lehet hallani. 49 Lévai Jenő: Éhség, forradalom, Szibéria Uo Magyar hadifoglyok és emigránsok.indd :01:32

15 bizottság nem tudta magát függetleníteni a megrögzött társadalmi beidegződések befolyásától. A döntő az volt, kinek a rangja vagy a származása az előkelőbb. Lévai Jenő adatai szerint volt időszak, amikor a táborban 9922 fogoly volt. Ez a következőképpen oszlott meg: 4538 tiszt és tisztjelölt, illetőség szerint: 259 birodalmi német, 1630 osztrák, 2310 magyar, 336 török, 3 bosnyák. Nemzetiség szerint ezek közül 1747-en németnek, 2103-an magyarnak, 36-an szlávnak, 314-en zsidónak, 336-an töröknek vallották magukat. Vallás szerinti megoszlásuk: 2387 római katolikus, 1012 evangélikus és református, 711 izraelita, 335 mohamedán, 93 egyéb. A legénységi állomány létszáma 5384 fő volt, a következő megoszlásban: illetőség szerint 557 birodalmi német, 1637 osztrák, 2643 magyar, 20 bosnyák, 2 bolgár, 125 török; nemzetiség szerint: 2481 német, 2427 magyar, 233 zsidó, 82 szláv, 36 román, 125 török; vallás szerint: 3276 római katolikus, 1522 evangélikus és református, 142 mohamedán, 137 görög katolikus, 292 izraelita, 15 egyéb. 51 A hadifoglyok kor szerinti megoszlása: 50 éven felül 56, év között 1501, év között 3943, év között 4292, év között 5 fő. 52 Világos tehát, miért dúltak nemzetiségi, vallási és nem utolsósorban korosztálybeli ellentétek a hadifoglyok között. Az idősebbek, de a középkorúak is nehezebben viselték a fogsággal járó megpróbáltatásokat, mint a fiatalok. Számukra a reggeli gyakorlatok, a fegyelmezések és főleg a bezártság az évek múltával egyre nagyobb lelki és fizikai megpróbáltatást jelentett. Érdemes a tisztek foglalkozás szerinti megoszlását is áttekinteni. Volt köztük 442 hivatásos katonatiszt, 105 gazdász és erdész, 153 jogász, 131 mérnök, technikus, 172 tanár, tanító, 106 állami tisztviselő, 466 kereskedő, 47 bankhivatalnok, 101 megyei községi, városi tisztviselő, 21 orvos, gyógyszerész, 1 lelkész, 21 művész, zenész, 7 magánzó, nyugdíjas. Tanulók: 148 joghallgató, 13 gazdász- és erdészhallgató, 67 műegyetemista, 14 bölcsész, 10 medikus és 91 középiskolát éppen elvégzett diák. A tábort különböző országokból jött látogatók főleg svédek és dánok a Nemzetközi Vöröskereszt útján mindenféle segélyben részesítették: pénzt, ruhaneműt, élelmiszert, gyógyszert hoztak magukkal. Mindezt rendszerint előkelő hölgyek osztották szét a táborokban, többnyire a tiszteknek; a legénységnek csak ritkán jutott belőle. A hölgyek közül a legnagyobb elismerést Elsa Brändström vívta ki magának, aki még a járványok idején is igyekezett teljesíteni feladatait. Jól ismerte az oroszországi helyzetet, mivel apja Petrográdon Svédországot képviselte követi rangban, s Elsa vele élt. Már a háború kitörése után közvetlenül megkezdte munkáját a Nemzetközi Vöröskeresztnél, és tevékenységét 1920-ig folytatta. Sokat tett a hadifoglyok jogainak megvédéséért. 53 A tisztek igyekeztek folytatni otthon megszokott életüket; kártyáztak, teniszeztek, kávéházba jártak. A szükséges sportpályákat, épületeket természetesen a le- 51 Uo Uo Tapasztalatait könyvében (Unter Kriegsgefangenen in Russland, Siberien Berlin, 1922) foglalta össze, amelyet tárgyilagos szemlélete miatt a történészek a mai napig használnak. Könyvének jövedelmét is a hadiárvák és a hadirokkantak megsegítésére fordította. 39 Magyar hadifoglyok és emigránsok.indd :01:32

16 génységgel építtették meg. Kevesen törődtek alárendeltjeik gondjaival, bár a tisztek között voltak olyanok is, akik szolidaritást vállaltak az alacsonyabb rangúakkal, részt vettek a közösségi élet megteremtésében, és barátkoztak a legénységiekkel. A cárizmus idején a tiszti hadifoglyoknak nem voltak megélhetési gondjaik. Zsoldjukat többé-kevésbé rendszeresen, rangjuknak megfelelően megkapták. Különösen jól éltek az arisztokraták és azok, akik otthon magas rangú állami tisztviselők voltak. Szállongott olyan híresztelés, hogy a tisztek sok pénze a Przemyśli hadipénztárból származik, amelyet elosztottak maguk között. Ez azonban nem felelt meg a valóságnak. A magukkal hozott pénzt a hátrahagyott lovak és nyergek megváltásaképpen kapták. Minden különösebb szervezés nélkül laza csoportok alakultak ki, úgymint a fajmagyarok, az árják stb. csoportja. Érezhetővé vált a Monarchia nemzetiségi politikájának hatása is: a nemzetiségek elkülönültek a többiektől. Ezek az ellentétek még jobban megmutatkoztak a trianoni békeszerződés után. Erre az időszakra már sok helyen eltűnt a fronton, a lövészárkokban kialakult egymásrautaltság, az együttérzés A táborba eljutottak az orosz újságok, amelyeket a nyelvet jól beszélők lefordítottak, és az így nyert értesülések közkinccsé lettek. A hírekről tudtak a legénységi táborban is, de hogy mi igaz belőlük, arról viták folytak. Pataki Ferenc tanító akiről később még szó lesz rendszeresen fordította az orosz lapok fontosabb híreit a Russzkoje Szlovóból, a Novoje Vremjából, a Szvobodnaja Szibirből és a helyi szociáldemokraták lapjából, a Krasznojarszkij Rabocsijból. Ezekből előadást is tartott a tiszti lágerben. 54 Przemyśl egykori védőivel együtt került Szibériába Kapitány Gyula, aki, hogy a katonai foglalkozásokat értelmessé tegye, megszervezte a beosztott tisztek szakmai továbbképzését, és maga is rendszeresen tartott előadásokat. 55 Hadifogoly Magyar Tanítók Egyesülete Már 1914-ben sok tanító érkezett a legénységi táborba. A közös pálya összehozta őket, bajtársi körbe tömörültek. Külön elhelyezést is nyertek; a tisztek, bár értelmiségieknek tekintették, nem tartották magukkal egyenrangúaknak őket. A tanítók úgy próbálták elviselhetőbbé tenni a fogságot, hogy munkát, értelmes elfoglaltságot kerestek maguknak. Csoportjukhoz a velük rokonszenvező tisztek is csatlakoztak. Az 1914-es decemberi templomi istentiszteleten énekkaruk már nyilvánosan énekelt, ugyanis a dalárda már az egyesület megalakulása előtt létrejött. Ettől kezdve a Tersztenyák János tanító által vezetett énekkar koncerteket is adott. Ezenkívül temetéseken is búcsúztatták elhunyt társaikat. Az 1915-ös fogolytranszporttal ismét sok tanító érkezett a táborba, akik szintén csatlakoztak a csoporthoz. Így 1915 decemberében, Egyed Géza zászlós tanító felhí- 54 Milei György: Pataki Ferenc. Párttörténeti Közlemények, 1968/ Józsa Antal: A Ludovikától a Frunze Akadémiáig. Szovjetunió, 1983/ Magyar hadifoglyok és emigránsok.indd :01:32

17 vására, 40 tiszt és 36 póttartalékos önkéntes közlegény megalakította a Hadifogoly Magyar Tanítók Egyesületét, azzal a céllal, hogy ébren tartsák a tanítói pálya szeretetét, a fogoly tanítók számára továbbképzést szervezzenek, és oktassák a legénységet. Vezetőséget is választottak: elnöknek Hammer Ferenc póttartalékost, társelnöknek Inczédi László hadnagyot, titkárnak Egyed Géza zászlóst, jegyzőnek Harmat Sándor zászlóst mindnyájan tanítók voltak. A vezetőség munkáját négytagú választmány segítette. A tél folyamán különböző témákból 156 előadást tartottak, 102 analfabéta hadifoglyot tanítottak meg írni-olvasni, akik erről írásos dokumentumot is kaptak a táborparancsnokságtól. 56 Előadásokat tartottak biológiából, dr. Ébner Sándor tanár pedig a magyar történelemből. Ő Krasznojarszkból átkerült az acsinszki tiszti táborba, ahonnan 1920 januárjában, miután a Cseh Légió elhagyta a tábort, többen megszöktek, és regényes úton, Lembergen át tértek haza. 57 Magyar történelmet oktatott dr. Székely Lajos marosvásárhelyi tanár főhadnagy is, aki áldozatul esett a csehek vérengzésének augusztus 10-én. A magyar irodalom történetéből Katona Endre tanár, pedagógiából Katona Gyula gyöngyösi tanár, tartalékos hadnagy tartott előadásokat. Ők szintén áldozatai lettek a csehek tábori vérengzésének augusztusában az általános ismeretekről szóló előadásokat is kivétel nélkül tanítók és tanárok tartották: Tóth Zsigmond, Mladovietczki István, Balog János, Szalay Kálmán, Kovács János, Balázs Elek, Szabolek Gyula. Előadásaikon több mint félszáz legénységi hadifogoly vett részt; azért nem lehettek többen, mert a táborban nekik kellett a legtöbbet dolgozniuk. Indult nyelvoktatás is kezdők és haladók számára német, orosz, francia és török nyelven. Erre a hazai kapcsolattartás szempontjából nagy szükség volt. Tevékenységük fontos része lett a háziipari oktatás megszervezése: jól képzett iparosok segítségével műasztalosokat, festőket, vésnököket, könyvkötőket stb. képeztek, akik miután elsajátították a szakmát, olyan használati tárgyakat készítettek, amelyeket a táboron kívül, közvetítők bevonásával a városban is értékesíteni tudtak. Ehhez a csoporthoz festőművészek is csatlakoztak, akik megrendelésre víz- és olajfestményeket készítettek. Sok munkájuk volt a könyvkötőknek is. Indult még ipari és kereskedelmi tanfolyam, ezen belül oktattak általános ipari ismereteket. Az előadásokat dr. Géza ügyvéd, Röck Károly építész, Éder Károly könyvszakértő, Levitczky Emil, Újvári József, Hammer Ferenc, Balog János tanító tartotta. A gazdasági szakismeretek előadói Rauscher János, Tersztenyák János, Fusek János, Balog János tanító voltak; könyvviteli témában dr. Szmély András székesfővárosi tisztviselő vezetésével is indult kurzus. Ezenkívül gyorsírási tanfolyamot is indítottak ban a legénységi állományú tanítókat áthelyezték a földbarakkokba, a Tanítók Egyesülete így kettészakadt. A tiszti tanítók újraszervezték az egyesületet, míg 56 Hadifogoly magyarok története. 2. k. I. m Uo Dr. Ébner Sándor itthon megírta visszaemlékezéseit, és több általa készített fotót is közölt. (Uo. 186.) A Cseh Légióról még bővebben szó lesz. 58 Uo Dr. Géza ügyvéd, keresztneve nem ismert. 41 Magyar hadifoglyok és emigránsok.indd :01:32

18 a legénységi állományban lévők csak intézőbizottságot alakítottak, amely a testületi életet vezette. Az orosz táborvezetés nem nézte jó szemmel a tevékenységüket. Egy idő után betiltotta a magyar nyelvű előadásokat. Két ízben is megpróbálták a tanítókat táboron kívüli állandó munkára vezényelni, de a vezetőségnek ezt sikerült megakadályoznia márciusában egy Zsoldos nevű hadifogoly egyesek szerint Szibéria címmel lapot alapított. 59 Más források szerint ugyanebben a hónapban Táviratok címmel indult meg a tanítók lapja ban a Táviratok egyesült a konkurens lappal, a Lapfordításokkal, de továbbra is a régi címen jelent meg. 60 Megjelenése sok gondot okozott az előállítóknak, mivel a táborban tiltott volt a sokszorosítás. A lapokat tehát kézzel írták. Beszámoltak a front helyzetéről, fordításokat közöltek az orosz lapokból, és közreadták a tábori híreket. A másolásokat póttartalékos legénységi állományú tanítók végezték, némi pénz ellenében. Ezeket a tanítókat a februári forradalom után a tiszti táborban helyezték el februárjában a Magyar Tanítók Egyesülete, amelynek Gyóni Géza is pártoló tagja volt, hozzáfogott a március 15-i ünnepség előkészítéséhez. Mindenekelőtt jelvényt készítettek: vékony fehér nyírfalapocskára bicskával tulipánt és két levelet faragtak. A jelvényt a tiszti táborban egy rubelért árulták. A jelvény mihamar nagy népszerűségre tett szert, hiszen március idusa ott volt az ajtó előtt. A magyar tartalékosok és tényleges tisztek kabátján vagy sapkáján a többi jelvény mellett szinte feltűnés nélkül húzódott meg a magyar virág. Az ünnepség szónoka már fejből tudta Gyóni Géza Márciusi akarat című versét, amelyet az ünnepségen a templomhangversenyteremben akartak elmondani. Az osztrák parancsnok a szolgálati szabályzatra hivatkozva megtiltotta a jelvény viselését. Ez nagy felzúdulást váltott ki a táborok lakóiból, amely még el sem csendesedett, amikor újabb parancs érkezett: szintén a szolgálati szabályzatra hivatkozva megtiltották az ünnepség megtartását, és erre a célra nem engedélyezték a templomtermet. Még az is, aki eddig félig osztráknak, félig magyarnak érezte magát a kétfejű sasos uniformis alatt, azt mondta erre: Eb ura fakó! Azért is megtartjuk a márciusi ünnepélyt! Azért is feltűzzük a kokárdát! 62 Március 15-én nagy tömeg gyűlt össze: mire az ünnepség megkezdődött, a templomterem ajtaja nyitva volt! A nagy tömeg nem fért el benne, ezért az ablakokat ki kellett nyitni, hogy a kint rekedtek is hallják, mi történik odabent. Jöttek szép számmal a tisztek is. Felszólalt a költő is; az egyébként szűkszavú emberből ömlött a szó. Az ünnepség után kézről kézre járt a vers. Miután nyomtatásra nem volt lehetőség, mindenki leírta magának. A tisztek jól tudták, hogy megszegték a parancsot. Ezért, hogy megelőzzék a felelősségre vonást, előre megírták maguk ellen a jegyzőkönyvet, sőt sorra járták a tiszti barakkokat, aláíratták társaikkal, és elvitték a parancsnokságra. A jegyzőkönyvek- 59 Timár Ede: i. m Timár Ede a következőket írja: között Lapfordítások címmel az önkéntesek, tisztjelöltek is kiadtak egy sokszorosított újságot, mely 70 példányban jelent meg. (Timár Ede: I. m. 99.) 61 Bernáth József visszaemlékezése. PIL 867. f. b Hadifogoly magyarok története. 2. k. I. m Magyar hadifoglyok és emigránsok.indd :01:32

19 ben közölték otthoni lakáscímüket, hogy a felelősségre vonás otthon megtörténjen amiből persze semmi sem lett. 63 Forradalom és polgárháború március közepén Krasznojarszkban is kitört a polgári forradalom, és megalakultak a munkás- és katonatanácsok, a szovjetek. Csakhamar megütköztek a helybeli közbiztonsági komitékkal, s letartóztatták a kormányzót és a többi cári hivatalnokot. Egyidejűleg megérkeztek vidékről a politikai száműzöttek, akik igyekeztek átvenni a közigazgatási feladatokat március 15-én a városban az addig illegálisan működő bolsevik csoport megkezdte a helyi Vörös Gárda szervezését, ahová főleg a vasutasok és a főműhely dolgozói jelentkeztek április én a város forradalmi bizottsága konferenciát tartott a kialakult helyzetről. A táborban mindezek hatására megkezdődött a készülődés május elseje megünneplésére. Ezt a legénységi bizottság szervezte, s a 60 barakk közül hétre kitűzték a vörös lobogót. Az akkor fős létszámból 1500-an vettek részt az ünnepségen; kevés tiszt jelent meg. 64 Voltak, akik a szabályokat megszegve kiszöktek a táborból, hogy elmenjenek a városi megmozdulásra. A krasznojarszki tábor orosz katonai parancsnoksága a februári pétervári események után, az Ideiglenes Kormány időszakában ugyanúgy tiltotta a foglyok forradalmi szervezkedését, mint a cári időszakban. A Kerenszkij-kormány a háború folytatását erőszakolta, s ennek logikus következménye volt hadifogoly-ellenes politikája. Mindez a legénységből és tisztek egy rétegéből is ellenszenvet váltott ki. A táborban szigorításokat vezettek be, s a tisztektől megvonták a tisztiszolgákat. Egy részük nem szívesen mondott le a jobb ellátásról és elhelyezésről, ezért nem akart átköltözni a legénységi szállásra. A tisztek zsoldot sem kaptak többé nyarán megjelentek a táborban a forradalom ellen felkelt kozákok, és ahogy Lévai Jenő írja, valósággal vadásztak a hadifoglyokra. Rendszeresen ebédidőben érkeztek, és megették a foglyok ebédjét, amely a cári időszakhoz viszonyítva amúgy is silányabb lett; azokat, akik tiltakoztak, ütötték-verték. A helyzet annyira romlott, hogy minden hadifogoly tiszt és legény egyaránt szívből [a Kerenszkij-kormány] bukását kívánta. 65 Romlott a pénz, s vele együtt a tábor ellátása. Őszre az elkeseredés a tetőfokára hágott. A hadifoglyok kíváncsian várták, milyen változásokat hozhat Lenin és Trockij. Mindenki sóvárgott a mir, a béke után, amely majd meghozza a hazatérés lehetőségét is. A békepártiak fontolóra vették a bolsevikok támogatását egy készülő fegyveres felkelés esetén nyarán Kapitány Gyula aki ez időben a táborparancsnokság hadifoglyokból álló törzsének vezetője volt egy lehetséges hadifogoly-lázadás esélyeit fontolgatta a szibériai vasút mentén őszén az orosz kor- 63 Hadifogoly magyarok története. 2. k. I. m Józsa Antal: I. m Lévai Jenő: Éhség, forradalom, Szibéria. I. m Magyar hadifoglyok és emigránsok.indd :01:33

20 mányhatóságok leváltották a hadifogolytábor parancsnokságát, és a vele együttműködő magyar és osztrák tiszteket. Közöttük volt Kapitány Gyula is. A Bajkálon túlra, Sztretyenszkbe szállították őket. 66 A táborba újonnan érkezők új híreket hoztak. Hangoztatták: már nem bíznak abban, hogy ezt a háborút meg lehet nyerni. Szóltak a magyar osztrák belpolitikáról is, amelyről a régi táborlakóknak nemigen voltak ismereteik. A beszámolókból tudomást szereztek azokról a tömegmegmozdulásokról, amelyek szerte Európában békét követeltek. Ez megfelelt az ő vágyaiknak is, hiszen tudták, hogy csak a békekötés után kezdődhet meg a hadifoglyok hazaszállítása. Nyár elejétől a kormányzóság városaiban Acsinszkban, Kanszkban, Minuszinszkban, Jenyiszejszkben és másutt a hadifoglyok gyűléseket tartottak, ahol tiltakoztak az Ideiglenes Kormány ellen. Krasznojarszk városban július 22-én ember részvételével tömeggyűlést tartottak; követelték a békekötést, és hogy a szovjetek vegyék át a hatalmat. A tiltás ellenére a gyűlésen a hadifoglyok egy része is részt vett. A táborból egyre többen szöktek meg; voltak, akik elindultak csak úgy, a nagyvilágba, de közülük csak kevésnek sikerült hazajutnia. Ezért a táborparancsnokság szigorította a fegyelmet. Megtiltották, hogy a foglyok kapcsolatot tartsanak a lakossággal. A tiszteket, akikre rábizonyították, hogy rossz hatással vannak környezetükre, más táborba deportálták, de hasonlóan jártak el a legénységgel szemben is. A szökevényekre tyurma, azaz börtön várt. Jó esetben a szökevény csak a táborba került vissza, ahol az ő szökéséért a többi foglyot is megbüntették. 67 Szigorúan ellenőrizték a városból a táborba járókat, és a táboron belül megtiltották a tisztek és a legénység közötti kapcsolatot. Ezek az intézkedések fokozták az elkeseredést. Voltak olyanok, akik megfelelő anyagi ellenszolgáltatás fejében hamis igazolványokat szereztek a Szibériából hazainduló volt politikai száműzöttektől. Azt gondolták, hogy ezek megfelelő biztonságot nyújtanak az úton az ellenőrzéseknél. Nem tudták, hogy az ilyen útlevél csak arra jogosította a tulajdonosát, hogy egy-egy helységben 48 órát tartózkodjon, felhasználása során sokan lebuktak június 28. és október 17. között a krasznojarszki tábor 33 hadifoglyát, köztük 14 magyart vettek őrizetbe hamis iratok készítéséért és felhasználásáért: Kelemen Gyula zászlóst, Székely Pál hadnagyot, Hajdu Maksz (Miklós) hadnagyot, Szimausz Gyulát, Barbán hadapródot, Vitányi hadapródot, Nemes hadapródot, Széki Mihályt, Farkas zászlóst, Sándor hadnagyot, Deli Molnár hadnagyot, Mészáros Halász Zoltánt novemberében a táborban a katonai rendszer megszűnt, s helyébe a nemzetközi hadifogoly-konferenciák határozata szellemében ún. jóléti bizottságok ala- 66 Józsa Antal: A Ludovikától a Frunze Akadémiáig. I. m. 67 A büntetés jogosságát a hágai egyezmény 6. -a is előírja, bár ott csak az áll, hogy fegyelmileg büntethetők a szökevények. 68 Irkutszk Megyei Állami Levéltár 524. f. 1 op gy. Vándor Anna gyűjtésének eredményeit az ő engedélyével használtam fel. A nevek hiányosan szerepelnek az eredeti dokumentumban is. További sorsuk ismeretlen. 44 Magyar hadifoglyok és emigránsok.indd :01:33