Egy kutatóműhely két évtizede

Átírás

1 Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete Egy kutatóműhely két évtizede (válogatott, annotált bibliográfia) Összeállította: T. Gémes Tünde Kecskemét 2002

2 Kiadja: az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete és a Tiberias Bt. Felelős szerkesztő: Dr. Csatári Bálint, intézetigazgató Felelős kiadó: Fodor Mihály Megjelent: 10 B/5 ív terjedelemben 500 példányban Borítóterv: Salánki Szilárd A borítóterv Strohner József grafikájának felhasználásával készült Tördelés, tipográfia: Tiberias Bt., Kecskemét Nyomdai munkák: Megyes Nyomda, Kecskemét ISBN:

3 Előszó Két évtized lehet sok idő egy ember életében, de csak pillanat a tudomány történetében vagy egy táj átalakulásában. Ezek a gondolatok jutottak először eszembe, mikor kézbe vettem e bibliográfia kéziratát. Két évtizede, 1982 januárjában döntött úgy Bács-Kiskun megye akkori vezetése és a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézetének két akadémikusa, hogy az akkor már sikeresen működő békéscsabai Alföldi Kutatócsoporthoz hasonlóan, Kecskeméten is létrehoz egy új kutatási egységet, a Településkutató Csoportot. Az Enyedi György akadémikus szervezésében és vezetésével létrejött kis műhely alapító okirata szerint az elsősorban társadalomföldrajzi, területi- és településkutatásokat folytató, keretjelleggel működő, tehát sok külsős és megyebeli szakemberrel dolgozó kutatóhely első és fő célja a Duna Tisza közén felmerülő térbeli problémák, konfliktusok alap- és alkalmazott kutatása volt. A kis csoportot két évre rá az akkor megszerveződő hazánk máig egyetlen nem budapesti székhelyű társadalomtudományi kutatóhálózatához a pécsi központú Regionális Kutatások Központjához csatolták. Egy évtized után pedig, 1992-ben, a Szolnokon és Debrecenben is megalakult kutatócsoportokkal együtt, a kecskeméti egység is a négy városban működő Alföldi Tudományos Intézet részévé vált. Nyolc éve itt működik, a ma már több mint 100 fős, Regionális Kutatások Központja számítóközpontja is. A két évtized valódi tudományos mérlegét és a sokoldalú kutatás-fejlesztési, tudományszervezői tevékenység érdemi eredményeit, hatásait megvonni nem könnyű feladat. Az alapítás óta eltelt évekre sikerek és kudarcok egyaránt jellemzőek voltak. Különösen nehéz feladat a tudományos egyetemesség kritériumainak is megfelelő kutatócsoportot szervezni és működtetni ott, ahol nincs egyetemi háttér, s a művelt diszciplináknak (geográfia, szociológia, regionális tudományok) sincsenek nagy hagyományai, sőt a kutatás-finanszírozás tényleges lehetőségei is nagyon korlátozottak. Az alapítás óta eltelt húsz esztendő e kis kötetben fellelhető tudományos termése egyaránt visszatükrözi ezeket a gyakran változó körülményeket és lehetőségeket. 3

4 Abban is biztosak lehetünk, hogy a regionális tudományok alap- és alkalmazott kutatásainak jelentősége hazánk és az Alföld európai csatlakozásával párhuzamosan tovább fog növekedni. Ha alaposan áttekintik az érdeklődők az e kötetben most egyszerre közölt fontosabb kutatási programok, tanulmányok annotációit jól látható, hogy azok többségében néhány évvel mindig előrébb jártak, mint a később akár spontán, akár előre tervezhetően bekövetkezett területi-települési-társadalmi folyamatok. Az elsőt Az új települések keletkezése című kutatást ma is virágzó kis községek önállóvá válása követte Bács-Kiskun megyében, a második az átfogó tanyakutatások nyomán az akkor már közel negyven éve tartó általános tanyai építési tilalmat oldották fel. A ma is igen aktuális, s később több országos vizsgálatban is testet öltő kistérségi vizsgálatokat már a nyolcvanas évek közepén elkezdtük (Tiszazug-kutatások, térkapcsolat analízisek). Az első nagy, tárcaszintről támogatott Alföld Kutatási Program ( ) sok tekintetben megalapozta a területfejlesztési törvény nyomán kibontakozó, különböző szintű területfejlesztési koncepció- és programalkotó munkát az egész nagyrégióban. A legutóbbi a Tisza program volt, kedvező utóhatásaiban még reménykedünk. Az egyes munkák gyakran egymásra épülnek, tematikájuk és kutatási módszertáruk, térinformatikai támogatottságuk is egyre bővül. Sőt az igazán értékes régiek mai aktualitása még meglepő is lehet. A jó színvonalú, átgondolt, a nemzetközi folyamatokra és tudományos módszerekre, eredményekre is figyelő alapkutatásoknak kell feltárni azokat jellemző területi-társadalmi fejlődési folyamatokat, amelyekből majd valódi és tudatos, a tér vagy a település komplexitására is tekintettel levő fejlesztés lehet. S mennyi még e téren e további teendő! Megfelelően mély területi önismeret, illetve fokozatosan bővülő adaptációs és innovációs képesességek, invenciózus ötletek, térbeli víziók, s kutatási eredmények nélkül aligha lesz új szellemű, s a tudományos műhelyekkel érdemi partneri viszonyban működő harmonikus regionális, térségi, város- és falufejlődés hazánkban. Ezt ugyanígy gondoltuk húsz éve és gondoljuk ma is. Egy válogatott annotált bibliográfia a laikus számára lehet, hogy nem túlságosan izgalmas olvasmány. A szakemberek, a kollégák és a benne feltüntetett munkák iránt érdeklődők azonban haszonnal forgathatják, mert építeni lehet rájuk az újat, merítni belőlük (régi-)új ötleteket, s át lehet tekinteni a Duna Tisza közi és alföldi térbeli és időbeli változások egyes szakaszainak legfőbb jellegzetességeit, kulcsproblémáit. 4

5 S eleget tesz e kis kötet amelyet Törökné Gémes Tünde állított össze igen lelkiismeretes munkával a tudományos tevékenységek hiteles dokumentálása követelményeinek is. Az összes tétel a húsz éve fokozatosan gyarapodó intézeti könyvtárban kutatható, sőt egy jelentős részük már az Interneten is kereshető ( Eötvös József mondta: Aki a tudomány körében semmi újat nem talált is, hanem mindig csak azon az ösvényen tartotta magát, amelyen előtte jártak, legalább az által érdemli utódai köszönetét, hogy az ösvényt, amelyet használt, tágasabbá járhatóbbá tette. Ebben a reményben ajánlom minden érdeklődő olvasó figyelmébe az Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja kecskeméti egységének a húsz éves tevékenységét bemutató bibliográfiát. S egyúttal köszönet illeti mindazokat, akik kutatóként, kollégaként, szakmai asszisztensként, külső munkatársként, tanácsadóként, együttműködőként, s a kutatások érdemi támogatójaként részt vettek e két évtized kecskeméti kutatási eredményeit megalapozó munkálatokban. Dr. Csatári Bálint igazgató Kecskemét,

6 Bevezető A válogatott bibliográfia egy tudományos kutatóhely többoldalú tevékenységét törekszik bemutatni. A két szerkezeti egység, amely az alap és alkalmazott kutatások jelentéseit, valamint a Kecskeméti Osztály munkatársainak publikációit tartalmazza, egyrészt ugyan műfaját tekintve jól elhatárolható, de nem függetlenek egymástól. Ezt azzal is igyekeztünk hangsúlyozni, hogy a kutatási témák dokumentumaihoz kapcsolható, önálló kötetként, vagy könyvben, szakfolyóiratban, valamint ismeretterjesztő céllal megjelent írásokat a zárójelentésekkel együttesen is közöljük, hogy látható legyen, a tudományos teljesítmények gyakorlati értéke, célja és hatása. Az összeállítás időhatárait a húsz év tevékenysége határozza meg, azzal a kiegészítéssel, hogy az utolsó év lezáratlansága miatt, csak a tudományos jelentések összegyűjtésénél érvényes a címben is szereplő 2002., a személyi publikációk esetében, mint egészében számba vehető évet, 2001-et tekintettük záró időpontnak. A két évtized kéziratainak válogatott, annotált bibliográfiáját meghatározó szempontként, témakörök szerint csoportosítottuk, ezen belül pedig az időrendiség került előtérbe a témavezetők neveinek betűrendjével szemben. A tájékozódás megkönnyítése érdekében, a tételek leírásaiban kiemeltük a címet és a dokumentum létrejöttének időpontját, valamint a munka résztvevői között felsorolt, helyi szerzők neveit. A témavezetőként, vagy elsődleges szerzőként teljes névvel szereplők esetében nem éreztük a kiemelés szükségességét, de formai jelöléssel különbséget tettünk a belső munkatársak és külső szerzők között. Az egyes, több éven át is húzódó programok (Alföld I., Alföld II., Tisza-program) kéziratainak felsorakoztatása minden esetben a kutatási tematikákhoz igazodik. Az annotációk nem a kutatás következtetéseit, hanem a tervezett és elvégzett munka áttekintő leírását, módszereit, összefoglalását rögzítik. A második rész a Kecskeméti Osztály hajdani és mai kutatóinak, munkatársainak publikációs jegyzékét tartalmazza, külön csoportosítva az idegen nyelvű és magyar, önálló kiadványként megjelent vagy tanulmányként készült írásokat, és ismeretterjesztő cikkeket. A bibliográfia tudományos jelentés és személyi részében szereplő tételeit folyamatosan számoztuk, hogy a bár kissé összetett szerkezetű kiadvány egészére tekintő név és tárgymutatóval könnyítsük meg a tájékozódást. A névmutató a kutatóhely belső munkatársainak visszakereshetőségét biztosítja, nem kisebbítve ezzel a számos más szerző, a Regionális Kutatások Központja egyéb részlegei, az Alföldi Tudományos Intézet három 7

7 (Békéscsaba, Debrecen, Szolnok) egysége, egyetemek, tudományos intézetek kutatóinak érdemeit. A tárgymutató az alaptájékozódás követelményeinek megfelelően alakult, iránymutatásnak szántuk, és nem törekedtünk részletes tartalmi elemzésre. A tárgyszavak a tudományos jelentésekre szabottak, a kiegészítésként feltüntetett, kutatási területhez kötődő publikációk listáit nem mutatóztuk, hiszen ezek megírásához egyrészt a téma adott ötletet, másrészt a zárójelentések különböző aspektusai nyomán születtek. A könyvtárunk több kéziratot őriz annál, mint amennyit az összeállításba választottunk. Egy-egy záródokumentum elkészültéig számos részjelentés és egyéb anyag halmozódik fel, amelyek azután a munka során felhasználásra kerülnek. Közülük a legfontosabbakat dolgoztuk fel, bár az átfogó kutatási programoknál jelentőségük nagyobb, ennek jegyében ezek a dokumentációk teljesnek tekinthetőek. A bibliográfia válogatása, a kéziratok lapozgatása az összeállító számára sok érdekességgel szolgált, mert a dokumentumok, írások összességét együttesen kezelve, lehetőség nyílott a kutatóhely két évtizedet átfogó, sokfelé tekintő, több féle célnak és feladatnak megfelelni kívánó tudományos teljesítményéről alkotott kép kialakítására. Ezt a 'képet' szeretnénk a kiadványt forgató érdeklődők számára is megmutatni. T. Gémes Tünde 8

8 Tudományos jelentések

9 Országos kitekintés 1 Csatári Bálint(Témavezető): A tanyai építési szabályozás elvi és gyakorlati kérdései. Kutatási zárójelentés. (Készült: a Közlekedési-, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium megbízásából.). Kutatás résztvevői: Becsei J., Csaba M., Csatári B., Duró A., Ónodi G., Rakonczai J., Szabó L., Timár J., Tóth J., Vincze I. Kecskemét: MTA RKK Településkutató Csoport, p., ill. A tanya helye a településrendszerben, társadalmának szociálgeográfiai vázlata, a tanyai gazdálkodás lehetőségei és korlátai. Szakértői vélemények a tanyai építési szabályozás elvi és gyakorlati kérdéseiről. Helyzetkép: az Alföld egésze, kiemelten Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. 1/1 Csatári Bálint (Szerk.): Tanakodás a tanyákról: Országos Tudományos Tanyakonferencia: Kecskemét, május Kecskemét: MTA RKK Településkutató Csoport, Bács-Kiskun Megyei Tanács, p. 1/2 Csatári Bálint (Szerk.): A tanyák távlatai 91. Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, p. Társszerk.: Borbély L. 1/3 Csatári Bálint: Tanyák távlatai '91 - A tanyaépítési szabályozás elvi és gyakorlati kérdései. Kecskemét: MTA RKK Településkutató Csoport, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, p. 1/4 Csatári Bálint: Az alföldi tanyarendszer változása. In: Tér idő társadalom. Huszonegy tanulmány Enyedi Györgynek. Szerk.: Tóth J. Pécs: MTA RKK, p. 1/5 Csatári Bálint: Korlátok és lehetőségek. A tanyaépítés szabályozásának elvi és gyakorlati lehetőségei. = MÜSZI információ, p. 1/6 Csatári Bálint: Szeged volt tanyarendszerének átalakulási folyamatai és mai képe. In: Az urbanizáció térbeli folyamatai Szegeden. Szerk.: Mészáros R. Szeged: JATE, p. 1/7 Csatári Bálint: A tanyarendszer és a modernizálódó településhálózat viszonya. In: Tanakodás a tanyákról. Országos Tudományos Tanyakonferencia, Kecskemét, május Szerk.: Csatári B. Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Tanács, MTA RKK Településkutató Csoport, p. 1/8 Csatári Bálint: Tanya és rekreáció az Alföldön. In: Az Alföld jelene és jövője. Szerk.: Rakonczai J. Békéscsaba: Tisza-klub, p. Társszerző: Csordás L. 1/9 Csatári Bálint: Tanyás térségek tervezésének településföldrajzi szempontjai. In: A tanyák távlatai '91. Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, p. 1/10 Csatári Bálint: A tanyák, mint a vidék sajátos települései. = Info Társadalomtudomány, p. 10

10 1/11 Duró Annamária: A tanya és a zárt települések kapcsolata társadalomföldrajzi megközelítésben. = Tér és Társadalom, p. 1/12 Duró Annamária: A tanyai átalakulás útjai Szeged környékén. In: Tanakodás a tanyákról. Országos Tudományos Tanyakonferencia: Kecskemét, május Szerk.: Csatári B. Kecskemét: Bács- Kiskun Megyei Tanács, MTA RKK Településkutató Csoport, p. 1/13 Duró Annamária: Tanyaközségek a szegedi határban. = Alföldi Tanulmányok, 14. ( ) p. 1/14 Duró Annamária: Társadalomföldrajzi vizsgálatok a mórahalmi tanyavilágban. In: Mórahalom. A település földje és népe. Szerk.: Juhász A. Mórahalom: Mórahalom Város Önkormányzata, p. 1/15 Duró Annamária: Az alföldi tanyaközségek helyi társadalma. In: Az "alföldi út" kérdőjelei. Alföld-kongresszus, Szerk.: Timár J. Békéscsaba: MTA RKK ATI Békéscsabai Osztálya, p. 1/16 Duró Annamária: "Socialist Villages" in the Great Hungarian Plain. In: Papers of the symposium "The Impact of Political Changes on Rural Areas of East Central Europe". Pécs Kecskemét, Eds.: Csatári, B., Szabó, G., Tóth, J. Pécs: Janus Pannonius University, Hungarian Academy of Sciences, p. 1/17 Duró Annamária: The system of Hungarian scattered farmsteads on the way of transformation. A case study from the southern part of the Graet Plain. In: Some new aspects of regional planning in the Poland and Hungary.. Proceedings of the 8 th Polish-Hungarian Geographical Seminar (Zielona Góra, Poland, September 1992). Eds.: Miros, K., Duró, A. Warsaw: Insitute of Geography and Spatial Organization, Polish Academy of Sciences, p. Ismeretterjesztés 1/18 Csatári Bálint: Tanyapusztítás vagy tanyapusztulás? Hozzászólás Magyar Á. "Tanyapusztítás' című cikkéhez. = Petőfi Népe, február p. 1/19 Csatári Bálint: Tanyák a XX. század végén. = Szövetkezés, p. 1/20 Csatári Bálint: Tanya álmok nélkül. = Cash Flow, p. 2 Csatári Bálint: A rurális térségek fejlesztése. (Szakértői jelentés 'A magyar regionális politika súlypontja' c. projekthez.). Témavezető: Horváth Gy. Kecskemét: MTA RKK Településkutató Csoport, [49] p., ill. A rövidebb és hosszabb távú fejlesztési, rendezési stratégiák megvalósításához szükséges eszközöknek és intézményeknek a meghatározásánál, a regionális és helyi önkormányzati szintek közötti, regionális önkormányzatok nélküli munkamegosztás esélye. A regionális politika és a kormányzat szerepe a településpolitikában. 11

11 2/1 Csatári Bálint (Ed.): Papers of the Symposium "The Impact of Political Changes on Rural Areas of East-Central". Pécs - Kecskemét, Janus Pannonius University, Hungarian Academy of Sciences Pécs: Centre for Regional Studies, p. Ed.: Szabó G., Tóth. J. 2/2 Csatári Bálint: Rural areas and rural policy in Hungary. In: The Changing Function and Position of Rural Areas in Europe. Eds.: Huigen, P., Paul, L., Volkers, K. Utrecht: Koninklijk Nederlands Aardrijkskundig Genootschap, p. (Nederlandsee Geografische Studies, 153.). Ismeretterjesztés 2/3 Csatári Bálint: Új szemléletű területpolitikát szorgalmaz a Regionális Tudományos Bizottság. = Petőfi Népe, január p. 3 Csatári Bálint Gaborjákné Vydareny Klára(Témavezetők): Magyarország kistérségi katasztere című kutatási-fejlesztési megbízás programja. (Készült a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium megbízásából.). A kutatás résztvevői: Csatári B., Gaborjákné Vydareny K., Szemenyei Gy. Kecskemét: MTA RKK ATI, p., ill. (térképek, táblázatok) A magyarországi PHARE kistérségi pályázatban résztvevő és a két fordulóban (1994. júniusban, novemberben) nyertes kistérségek területi képe, alapadatai és azoknak a vidéki átlaggal való összevetése a rendelkezésre álló térképek és adatforrások alapján. 93 kistérség összehasonlító térképe és adatbázisa a homogenitási index-szel. 3/1 Csatári Bálint: The possibility and restrictions of the regional development of the Great Hungarian Plain. In: European challenges and Hungarian responses in regional policy. Ed.: Hajdú, Z., Horváth. Gy. Pécs: Centre for Regional Studies, p. 3/2 Csatári Bálint: A szolnoki településcsoport belső és külső kapcsolatrendszere. In: A szolnoki agglomeráció. Szerk.: Tóth J. Pécs: MTA RKK, p. Társszerző: Tóth J. 3/3 Gaborjákné Vydareny Klára: Különböző kistérségi elhatárolások Bács-Kiskun megyében. = Comitatus, p. 4 Keresztes Nagy Csilla: Kísérlet a településfejlesztést befolyásoló tényezők komplex vizsgálatára. Kecskemét: MTA RKK ATI, [102] p., ill. A településfejlesztés területi, közigazgatási, társadalmi, gazdasági, összefüggései a rendszerváltozást követő időszakban. 4/1 Keresztes Nagy Csilla: Local development strategies: Encourageent or acquirement. In: Spatial Research and the Social-Political Changes: Papers of the 7th Polish-Hungarian Seminar (Kecskemét, Hungary September, 1990) Ed.: Duró, A. Pécs: Centre for Regional Studies, p. 5 Csatári Bálint Szemenyei Gyula: 100 elemes nagyság- és terület szerint kiválasztott magyar településminta. (Készült: az MTA Szociológiai Kutatóintézete megbízásából.) Témavezető: Hidy P. Kecskemét: MTA RKK ATI, p. 12

12 Reprezentatív településminta Magyarország vidéki településszerkezetnek megfelelően. 5/1 Csatári Bálint: A területfejlesztés kedvezményezett területi besorolásának szempontrendszere, információs bázisa. In: VII. Országos Térinformatikai Konferencia. Térinformatikai Konferencia, Szolnok, szeptember Szolnok, p. 6 Csatári Bálint(Témavezető): Magyarország kistérségei. Kutatási zárójelentés. (Készült: a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési Hivatala megbízásából.) A kutatás résztvevői: Csapó T., Erdősi F., Gaborjákné Vydareny K., Hajdú Z., Kovács T., Orosz G. T., Perger É., Süli-Zakar I., Szemenyei Gy. Kecskemét: MTA RKK ATI, [109] p., ill. (térképek) A kistérség fogalmi meghatározása és tartalma. Az elméletileg megadható és tényelegesen létező kistérségek legfontosabb sajátosságai. Magyarország kistérségeinek elhatárolásáról, felosztásáról készült, összehasonlító adatbázis. Tartalmi meghatározottság, lehetséges funkciók, feladatok, működési mechanizmusok. Milyen szerepük lehet a jövőben(1995) a kistérségeknek a területfejlesztésben? 6/1 Csatári Bálint: A magyarországi kistérségek néhány jellegzetessége. Kistérségi folyamatok és a területfejlesztési politika lehetséges beavatkozási térségtípusai. Kecskemét: MTA RKK, p. A KTM Területi PHARE Program Iroda és az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete által 1996 nov i kistérségi konferencia kiadványa. 6/2 Csatári Bálint: A kistérség fogalma. In: Kistérségeknek kistérségekről. Szerk. Csefkó F. Budapest: Dunaholding City Menedzser Kft, p. 6/3 Csatári Bálint: Kistérségi folyamatok és a területfejlesztési politika = Falu Város Régió, p. Ismertterjesztés 6/4 Csatári Bálint: Zsúfolt központ, elnéptelenedő perifériák. = Népszabadság, július p. Interjú 6/5 Csatári Bálint: Mi is az a kistérség? = Kecskeméti Lapok, november 21. Melléklet p. 7 Csatári Bálint Szemenyei Gyula: Magyarország kulturális alapállapotának kistérségi szintű tényei és térképei. Kecskemét: MTA RKK ATI, [66] p., ill. (térképek) Statisztikai adatok térinformatikai feldolgozása a jelzett témakörben. 7/1 Csatári Bálint: A tér szerepe a kultúra közvetítésében. = Comitatus, p. 8 Csatári Bálint(Témavezető, szerző): A magyarországi kistérségek beavatkozási térségtípusai besorolásának felülvizsgálata. (Készült: a VÁTI OTO megbízásából.) A kutatás résztvevői: Gaborjákné Vydareny K., Tóth K., Salánki Sz., Szemenyei Gy. Kecskemét: MTA RKK ATI,

13 I. 28. p., ill. II. Részletes regionális melléklet [155] p. II/1. Részletes mellékletek [105] p., ill., (táblázatok, térképek) III Kísérlet a magyarországi vidéki (rurális) térségek meghatározására. [15] p., ill. (táblázatok, térképek) IV. Összefoglaló zárójelentés. [47] p., ill. (táblázatok, térképek) A kutatás alapját 1998-ban a KTM és KSH kutatási és módszertani munkálatai után született, "A területfejlesztés kedvezményezett kistérségeinek lehatárolása" című kiadványa jelentette. Új, korszerűsített besorolási elvek és módszerek kidolgozása. I. Az utolsó három év kistérségi szinten végbement változásai hat mutatócsoportban (demográfia, foglalkozási szerkezet, foglalkoztatás változása-munkanélküliség, gazdasági mutatók, infrastruktúra, egyéb speciális mutatók) vonatkozóan. II. 149 kistérség 1997-es adatbázisa, az 1994 és 1997 között bekövetkezett változások értékelése. III. Számítások, alapelemzések a hét területfejlesztési régión belüli kistérségi területi differenciák megítélhetőségére. IV. Új mutatók, besorolási ajánlások a közlekedési helyzet, az elérhetőség figyelembevételével, a helyi gazdaság új változási tendenciái. Kísérlet a SAPARD programmal történő besorolási 'harmonizációra', egy új típusú vidéki (vidékfejlesztési) kistérség kategória meghatározására. A kedvezményezett térségek besorolásának felülvizsgálatának összegzése. 8/1 Csatári Bálint: New factors in the differentitation of the Hungarian Settlement Network. In: Spatial Research in Support of the European Integration. Ed.: Duró, A. Pécs: MTA RKK, p. (Discussion Papers, Special). 8/2 Csatári Bálint: Some elements in the local dimension of territorial development in Hungary. In: Arbeitsmaterial: Gleichwertige Lebensbedingungen in Mittelosteuropa - ein tragfähiges Konzept für die Raumordnung? Hannover: Akademie für Raumforschung und Landesplanung, p. 8/3 Csatári Bálint: Kísérlet a magyarországi kistérségek komplex fejlődési típusainak meghatározására. In: Alföld és a nagyvilág. Tanulmányok Tóth Józsefnek. Szerk.: Dövényi Z. Budapest: MTA FKI, p. 8/4 Csatári Bálint: A magyarországi kistérségek vidékiség-kritériumai. In: Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón. Szerk.: Horváth Gy., Rechnitzer J., Pécs: MTA RKK, p. 8/5 Gaborjákné Vydareny Klára: A kistérségi programozás folyamata, területi adatbázisok, GIS alkalmazása. In: Régiófejlesztés és regionális kutatás. Szerk.: Szász A.Z., Varga Z. Cluj-Napoca: Gewalt, p. 9 Csatári Bálint(Altémavezető, szerző): A magyar vidék térségi tagolódása. I. Vidéki térségek és vidéki települések. Típusalkotás. (Készült: a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából.). Főtémavezető: Kovács K. A kutatás résztvevői: Tóth K., T. Gémes T., Szemenyei Gy., Salánki Sz. Kecskemét: MTA RKK ATI, p., ill. (térképek, táblázatok) A magyar vidék kutatás " című komplex programhoz csatlakozó alprogram. A magyar vidéki térség fogalmának definíciója. A vidéki térségeket formáló települések rurális jellegzetességei. A vidékfejlesztést megalapozó kistérségi ill. települési kategóriák meghatározása számítógépes 14

14 adatbázis segítségével. A magyar vidék térbeli tagozódásának jellemzői. A térségi és települési belső változásokat generáló folyamatok faktor és cluszteranalízise. Tipizálási kísérlet a vidéki térségek fejlesztési típusainak felvázolására. Falu kistérség vidék válogatott, annotált bibliográfia. 9/1 Csatári Bálint: New factors in the differentitation of the Hungarian Settlement Network. In: Spatial Research in Support of the European Integration. Ed.: Duró, A. Pécs: MTA RKK, p. (Discussion Papers, Special). 9/2 Csatári Bálint: Az alföldi tanyarendszer változásairól. In: A falu- és vidékfejlesztés stratégiai kérdései. Szerk.: Kovács F., Kovács J. Budapest: MTA Agrártudományok Osztálya, p. (Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián. Az agrártermelés tudományos alapozása). 9/3 Csatári Bálint: A tanyák szerepe a vidékfejlesztésben. = A Falu, p. 9/4 Csatári Bálint: A vidéki sokszínűség és a magyar területfejlesztési kistérségek. In: Integrált vidékfejlesztés. V. Falukonferencia. Szerk.: Kovács T. Pécs: MTA RKK, p. 9/5 Csatári Bálint: Az európai vidékiség és az Alföld. = Alföldi Tanulmányok, 18. ( ) p. 9/6 Duró Annamária: Merre tekint a kintvaló nép? Települési közösségek a tanyán. Integrált vidékfejlesztés. V. Falukonferencia. Szerk.: Kovács T. Pécs: MTA RKK, p. 9/7 Duró Annamária: Hasznos tudnivalók a tanyákról. In: Országos Falugondnoki Kalendárium Szerk.: Csörszné Zelenák K. Kecskemét, p. 9/8 Tóth Krisztina: Microregions in the South-Alföld (Great Hungarian Plain). In: Regionalism and Integration: Culture, Space, Development. Ed.: Popa, N. Timişoara-Tübingen-Angers: Universitatea de Vest din Timişoara, Universität Tübingen, Université d Angers, p. 9/9 Tóth Krisztina: Városias falvak falusias városok. Az 1990 óta várossá nyilvánított települések helye a városhálózatban. In: Integrált vidékfejlesztés. V. Falukonferencia. Szerk.: Kovács T. Pécs: MTA RKK, p. 9/10 Tóth Krisztina: Városok a városi lét szélén. Az 1990 óta várossá nyilvánított települések vizsgálata. In: Földrajz az egész világ. Geográfus Doktoranduszok V. Országos Konferenciája. Miskolc, október 6 7. Szerk.: Molnár J. Miskolc: Miskolci Egyetem, p. 10 Duró Annamária Csatári Bálint(Altémavezető): A magyar vidék térségi tagolódása kistérségi modellek. Kiskunfélegyháza kistérsége. Esettanulmány. Készült: a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából.). Főtémavezető: Kovács K. Kecskemét: MTA RKK ATI, p. 15

15 A magyar vidék kutatása című komplex programhoz csatlakozó alprogram. A kistérség helyzetértékelése, a kistérségi szervezet jellemzése, belső kapcsolatrendszere és külső kapcsolatai. 11 Nagy Gábor(Témavezető, szerk.): A területfejlesztés belső egységeinek feladat- és területminősítési behatárolási szempontjai. (Készült: a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából.). Szerzők: Csatári B., Finta I., G. Fekete É., Nagy G., Nárai M., Kiss J., Velkey G. Békéscsaba: MTA RKK ATI, p., ill. (táblázatok, térképek) Az FVM és az MTA RKK által kijelölt kutatási témát az ATI és az RKK egyéb intézeteiben dolgozó kutatók közösen dolgozták fel. Az Uniós területi politika hangsúlyváltozásai, átformálódása 2000 és 2006 között. Az Európai Unió által használt térségtípusok, és ezek definiálhatósága a magyar viszonyok között. A területfejlesztés és egységeinek feladatrendszere, és egységeinek lehatárolása. A dekoncentrált államigazgatás térszerkezete. 11/1 Csatári Bálint: A területfejlesztés monitoringja. A folyamatok megfigyelése, értékelése, annak módszerei és gyakorlata. Rotterdam, Dublin, Pécs, Budapest: Netherlands Economic Institute, Udarás na Gaeltechta, MTA RKK, Nemzetközi Bankárképző Központ, p. (Területfejlesztési szakemberek képzése. Bevezetés a területfejlesztés kérdéseibe, 6.). 11/2 Csatári Bálint: A regionalitás különböző aspektusai és dimenziói az OKTK kutatások tükrében. /Az Európai Unió felé, OKTK Konferencia, szekcióülések összefoglalói./ = Magyar Tudomány, p. 11/3 Csatári Bálint: Gravitációs modellszámítási kísérletek a magyar területfejlesztési régiókra. = Comitatus, p. 11/4 Csatári Bálint: A település- és területfejlesztés adatbázisainak, információs rendszereinek szerepe a területi folyamatok értékelésében és szabályozásában. In: A terület- és településfejlesztés kézikönyve. Szerk.: Beluszky P., Kovács Z., Olessák D. Budapest: CEBA Kiadó, p. (Magyarország kézikönyvtára). Ismeretterjesztés 11/5 Csatári Bálint: Új területfejlesztési perspektívák. = Népszabadság, szeptember p. 11/6 Csatári Bálint: A régió versenyképessége. Erősen növekedtek a területi különbségek. = Népszabadság, december p. 12 Csatári Bálint(Témavezető): A kistérségek komplex vizsgálata (A kistérségek, mint a területfejlesztés legkisebb egységeinek komplex megközelítésű vizsgálata, különös tekintettel a kistérségi identitás és kohézió alakulására). (Készült: a Gazdasági Minisztérium és az Oktatási Minisztérum Központi Műszaki Fejlesztési Alap megbízásából.) Tématitkár: Tóth K. Szerzők: Bajmócy P., Bellon T., Csatári B., Csite A., Fehér A., Gadócziné Fekete É., Hajdú Z., Kiss J., Ónodi G., Piskóti I., Szoboszlai Zs., Szörényiné Kukorelli I., Tóth K., Gaborjákné Vydareny K., Salánki Sz., Szemenyei Gy., Temesvári P., T. Gémes T. Kecskemét: MTA RKK ATI, I (Első részjelentés) 147, [94] p., ill. (térképek) II. 159, [12] p., ill. (térképek) 16

16 A kistérségek különböző (ágazati) szakmai meghatározásai. A rendszerváltozást követő tíz év elemzése során megfogalmazódott kérdések: a kistérség és kistérségi szerveződés fogalma, fajtái, élet- és működőképessége, tevékenységének és forrásainak összehangolása. A kistérségek elmélete, gyakorlati és térbeli megközelítései. A kistérségek önképe szervezetükről, fejlődésükről, a bennünk dolgozó szakemberek szemszögéből. Az identitás és kohézió szerepe. A magyarországi átalakulási folyamatok tartalmi és területi jellegzetességei. Ajánlások, javaslatok. A kistérségek válogatott bibliográfiája. 12/1 Csatári Bálint: A magyar vidéki átalakulás rejtett dimenziói. In: Földrajzi kutatások Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged, október abstract kötete. Szeged: SZTE Természettudományi Kar Természeti Földrajzi Tanszéke, p. 12/2 Csatári Bálint: A vidék földrajzi kérdései. In: A földrajz eredményei az új évezred küszöbén. Magyar Földrajzi Konferencia. Szeged, október Szerk.: Dormány G., Kovács F., Péti M., Rakonczai J. Szeged: SZTE Termésezttudományi Kar Természeti Földrajzi Tanszék, [9] p. CD-ROM. 13 Nagy Gábor(Témavezető): Régiók az információs társadalomban. (Készült: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából.). A kutatás résztvevői: Csatári B., Kanalas I., Nagy G., Szarvák T. Békéscsaba: MTA RKK ATI, [237] p., ill. (térképek, táblázatok) A magyarországi távközlés történeti fejlődése, jelenlegi helyzete és a fejlődés várható tendenciái. Az ország informatikai állapota, az Internet elterjedése Magyarországon. A megyék versenyképessége az információs társadalomban. Az információs társadalom elmélete, és fejlődésének társadalmi - gazdasági - területi hatásai. Régiók az információs társadalomban, szociológiai felmérés eredményei. 13/1 Kanalas Imre: Új megoldások. Az információs rendszerek területi terjedése, az intelligens régiók, térségek, települések kialakulásának és fejlődésének lehetőségei, kutatásuk lehetséges irányai. In: Régiófejlesztés és regionális kutatás. Szerk.: Szász A. Z., Varga Z. Cluj-Napoca: Gewalt, p. 13/2 Kanalas Imre: Az információs társadalom fejlettségét kifejező területi index meghatározásának lehetőségei és módszere. In: Földrajzi kutatások Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged, október abstract kötete. Szeged: SZTE Természettudományi Kar Természeti Földrajzi Tanszéke, p. Alföld I. Kutatási Program Készült a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium megbízása alapján, ban. Az MTA Regionális Kutatások Központja főigazgatója: dr. Illés Iván. Az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézetének igazgatója és az Alföld Projekt Programiroda megbízott vezetője: dr. Csatári Bálint. A kötetek előállításában az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézetének kecskeméti és békéscsabai osztályának munkatársai és asszisztensei vettek részt, Gaborjákné dr. Vydareny Klára, a Programiroda titkárának irányításával. 17

17 14 I. kötet. Velkey Gábor (Témavezető): Az Alföld népessége. Írták: Becsei J., Bőhm A., Dövényi Z., Eke P.-né, Forray R. K., Kocsis K., Kovács Cs., Kovács Z., Lengyel I., Orosz É., Szőgyi L., Táll É., Tóth J. Kecskemét: MTA RKK Alföldi Projekt Programiroda, p., ill. Az Alföld demográfiatörténete. Etnikai struktúra, foglalkoztatási szerkezet, oktatási sajátosságok, egészségügy, jövedelmi viszonyok, politikai struktúra, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye speciális demográfiai jellemzői. Előtanulmányok 15 Bőhm Antal Szőgyi Lenke Táll Éva: Társadalmi kapcsolatok és kötődési módok Szabolcs-Szatmár-Bereg megye három településén. Kecskemét, p. Kisvárda, Nagykálló, Milota helyi társadalmának átfogó vizsgálata (népesedés, társadalom régen és most, a helyi társadalomhoz való kötődés formái és módjai). Esettanulmányok 16 Eke Pálné: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye falusi térségeinek speciális demográfiai jellemzői. Kecskemét, [18] p., ill. Népesség és települések a múltban és a jelenben. 17 Forray R. Katalin: Az Alföld oktatásügye. Kecskemét, p. A térség főbb iskolázottsági mutatói az 1990-es népszámlálás adatai alapján, valamint az oktatási intézményhálózat bemutatása. 18 Kocsis Károly: Az Alföld etnikai struktúrája. Kecskemét, [18] p., ill. Az Alföld népessége etnikai összetételének változása (1930, 1949, 1990). Jellemző területek: Alsó-Dunavölgy, Észak-Bácska, Békés Csanád, Közép-Tiszavidék, Bihari-sík, Bereg Szatmár Északkelet-Szabolcs. 19 Kovács Csaba: Az alföldi népesség jövedelmi helyzete és jövedelmi viszonyai időszakában. Kecskemét, [54] p., ill. (táblázatok, térképek) Az 1962-től 5 évenkénti reprezentatív jövedelemstatisztikai felvételek adatainak összehasonlító elemzése. Országos, nagytérségi, megyei és kistérségi keresztmetszetű vizsgálatok. 20 Kovács Zoltán: Az alföldi társadalom politikai strukturálódása az évi parlamenti választások tükrében. Kecskemét, [15] p., ill. (térképek) Az Alföld politikai földrajzi képe 1990-ben. Politikai pártok és programjuk befolyása. A politikai strukturálódás főbb jegyei az Alföldön. 21 Lengyel Imre: A lakossági megtakarítások és adósságok területi sajátosságai az Alföldön. Kecskemét, [29] p., ill. (térképek) Fogalmi meghatározások. A lakosság, mint a gazdaság egyik szereplője pénzügyeinek és gazdasági viselkedésének néhány jellemzője. Az anyagi döntések gazdasági megfontolásai, és gazdaságon kívüli tényezői. 22 Tóth József: Az Alföld népesedési folyamatai, a népesség területi elhelyezkedése és demográfiai jellemzői. Kecskemét, [51] p., ill. (térképek) A népesedési viszonyok legfőbb jellemzőinek történeti összefoglalása. A es évek adatainak részletes értékelése, az Alföld demográfiai képe. 18

18 23 II. kötet. Rácz Lajos (Témavezető): Az Alföld környezeti állapota és természetvédelme. Írták: Gábris Gy., Keveiné Bárány I., Mezősi G., Mika J., Nemes Cs. Kecskemét: MTA RKK Alföldi Projekt Programiroda, p., ill. Az Alföld éghajlati állapota és a globális klímaváltozás helyi sajátosságai. Alföld vízrajzának jellegzetességei. Az agroszisztémán kívüli területek flórája és faunája. Geomorfológiai és talajtani állapot. Ajánlások a természetvédelmi és környezetgazdálkodási koncepció elkészítéséhez, a regionális alprogramok kidolgozásához. Előtanulmányok 23/1 Rácz Lajos: A történeti ökológia másik arca: a természeti környezet hatása társadalom változásaira. = Magyar Tudomány, p. 23/2 Rácz Lajos: Történeti idő és földrajzi tér. In: Korok, régiók, társadalmak- Tanulmányok Gyimesi Sándor 60. születésnapjára. Szerk.: Kulcsár Á., Szulovszky J. Bp., p. 24 Dömsödi János: Az Alföld tőzeges láptalajú területeinek bemutatása, megóvásuk lehetőségei. Kecskemét, [25] p., ill. A 'száraz' és 'vizes' területek megváltozott arányának környezeti hatásai. A tájegységek lápvidékeinek áttekintése. 25 Gábris Gyula: Az Alföld vízrajzának jellegzetességei. Kecskemét, p. A vízháztartás. Az Alföld tájainak vízföldrajzi tulajdonságai. 26 Horváth Benő: Az Alföld környezeti és ökológiai stratégiájának főbb elemei. Kecskemét, [55] p., ill. A térség feltárásának stratégiája: A meghatározó természeti hatások körülhatárolása. Működésük és hatásuk elemzése térben és időben. Ember és természet együttes viszonyának egyensúlya. Jól kialakított kontroll, visszacsatolási rendszer megteremtése. Térségrendezés alapelvei. 27 Keveiné Bárány Ilona: Az Alföld agroszisztémán kívüli területeinek flórája és faunája. Kecskemét, p., ill. (térképek) Flóra és faunatörténet. Az Alföld természetes növényzete és állatvilága tájegységenként. A természetes vegetáció és állatvilág és a természetvédelem, környezetvédelem összetett kapcsolata. 28 Nagy Imre: Az alföldi településformák környezetmodelljei. Kecskemét, [21] p. A településtervezés környezetkímélő kritériumai. A téralkalmasság-vizsgálat térbeli területei. Környezetkímélő szempontok és módok földrajzi vonatkozásai. A városi, falusi települések, tanyák, üdülő-települések környezetmodellje az alföldi térségekben. 29 Somogyi Sándor: Az alföldi vízrendezések társadalmi-gazdasági-ökológiai következményei. Kecskemét, [45] p., ill. Az Alföld természetes vízhálózatának és vízgazdálkodásának jellemzői a folyószabályozások és ármentesítések előtt, a XIX. század elején. A természetes vízrajzi viszonyok előnyös és hátrányos gazdasági-társadalmi vonatkozásai. Az elvégzett vízrendezések típusai és területi értékszámai, következményei a természeti környezetben és az ökológiai viszonyokban. A természeti átalakulás gazdasági kihatásai. A gazdasági élet változásának következményei. A környezeti változások mai értékelése. 19

19 30 Zentay Tibor: Az Alföld agrogeológiai potenciálja, mint a fejlődés egyik mozgatórugója. Kecskemét, 1992.[48] p. A geológia és a mezőgazdaság kapcsolata. A terület földtani, talajtani, hidrogeológiai ismertetése. Ismeretek az agrogeológiáról, mint önálló tudományágról. Az Alföld-kutatás feladati a témakörben. 31 III. kötet. Hegedűs Miklós(Témavezető): Az Alföld gazdasági bázisa. Írták: Barta Gy., Futó P., Poszmik E., Valér É., Winkler Gy. Kecskemét: MTA RKK Alföldi Projekt Programiroda, p., ill. (táblázatok, térképek) Az Alföld iparának átfogó helyzetértékelése (foglalkoztatási szerkezet, infrastrukturális háttér). A szerkezeti változások szerepe, következményei. Esettanulmány: gazdasági rendszerváltás Orosháza iparában. A területfejlesztést leginkább szolgáló állami szerepváltozás összetevői. Előtanulmányok 32 Barta Györgyi Poszkmik Erzsébet: Szerkezeti változások hatása az Alföld ipari fejlődésére. Kecskemét, p., ill. Az ipar változó szerepének és a vállalati szervezet átalakulásának regionális összefüggései. Szervezeti változások az Alföldön a statisztika tükrében. Az Alföld gazdaságának pozíciója országos összehasonlításban, átalakításának üteme, régión belüli differenciáltsága. 33 Becsei József Dövényi Zoltán: A foglalkozási szerkezet és a munkanélküliség strukturális jellemzői és területi különbségei az Alföldön. Kecskemét, [16] p., ill. A népesség foglalkozási szerkezetének elemzése 1990-es népszámlálási adatok alapján. A regisztrálható fő fejlődési folyamatok, helyzetértékelés. A munkanélküliség jellemző vonásai. Kitekintés a jövőre. 34 Nemes Nagy József: A gazdaság regionális állapota és folyamatai. Kecskemét, [42] p., ill. (táblázatok, térképek) A kutatás célja, hogy gazdaságstatisztikai információk alapján képet adjon a rendszerváltozás első éveit jellemző regionális gazdasági folyamatokról, a formálódó hazai piacgazdaság regionalizmusáról. A gazdaság szereplői, külföldi tőkebefektetések, regionális differenciák, munkanélküliség. 35 IV. kötet. Gurzó Imre(Témavezető): Az Alföld agrártermelésének és élelmiszeriparának helyzete. Írták: Gurzó I., Hanyecz V., Horváth J., Kovács T., Lánszki I., Lovas I., Márton J., Rácz E. Kecskemét: MTA RKK Alföldi Projekt Programiroda, p., ill. A kötet tematikája: Az alföldi élelmiszergazdaság strukturális átalakulása, várható tendenciák. Az infrastruktúra állapota, az Alföld 'lemaradásának' konkretizálása. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági jelentősége, optimális termelési tájkörzetek meghatározása. Az agrárnépesség szociológiai vizsgálata. A tájtermelés fejlesztése a Nyírség példáján. Az élelmiszeripar állapota. Az agrárfejlődés történeti-földrajzi hagyományai, a továbbfejlődés kérdései. Előtanulmányok 36 Gurzó Imre: Az alföldi élelmiszergazdaság fejlesztésének néhány kérdése. Kecskemét, p. Történeti-földrajzi vázlat. Az alföldi élelmiszergazdaság átalakulásának néhány kérdései. Alaptézisek: integrálódás a nyitott gazdaságba, a stabil gazdaság fontos összetevőjeként a behatárolt erőforrások által meghatározott keretek között marad, mint a harmonikus 20

20 társadalom bázisa, a város és a vidék közötti szerves kapcsolat egyik legfontosabb eleme, egyensúly az urbánus, ipari erők és egyéb résztvevők között. 37 Hanyecz Vince: A mezőgazdasági infrastruktúra területi jellegzetességei az Alföldön. Kecskemét, [42] p., ill. (táblázatok) A tanulmány a következő területeket tekinti át a hat alföldi megye területén: népesség, foglalkoztatás, oktatás, településviszonyok, közműellátottság, közlekedés-szállításhírközlés, energiahelyzet, földhasználat (művelési ágak), mezőgazdasági vízhasználat, intézményhálózat. 38 Horváth Jenő Lánszky Imre: Az Alföld, mint élelmiszertermelő régió nemzetgazdasági jelentősége. Kecskemét, [33] p., ill. (térképek) Az ágazat nemzetgazdasági jelentősége, és a tájegység országon belüli részesedésének aránya. A mezőgazdaság és élelmiszertermelés nemzetgazdasági jelentőségének fő tényezői Magyarországon. A növénytermesztés és állattenyésztés a hazai ágazatban és az exportban. Tájegységek az egyes ágazatok jelentősége szempontjából. 39 Kovács Teréz: Az alföldi agrárnépesség szociológiai vizsgálata. Kecskemét, [54] p., ill. Történelmi gyökerek, a határhasználati rendszer kialakulása a településtípusok függvényében. Az alföldi lakosság erős kötődése a mezőgazdasághoz. Az átmenet nehézségei, a kárpótlás megoldásra váró problémái. 40 Lovas Imre: Az alföldi egyéni vállalkozó és gazdálkodó paraszti rétegek helyzetének vizsgálata az átalakuló mezőgazdaságban. Kecskemét, p. A korábbi kutatási eredmények, helyzetértékelések újabb igények szerinti átértékelése, ökológiai elvek és ökonómiai érdekek egyeztetése. A piacgazdasággal járó törvényszerűségek várható hatásainak feltárása. A mezőgazdaság meghatározó szerepe az Alföld gazdasági életében. Az agrárökológiai tényezők természetes és várható változásainak felvázolása. 41 Lovas Imre: A Nyírség komplex agrárfejlesztési programja és metodikája. Kecskemét, p., ill. A tájegység jellemzése. Gazdálkodási viszonyok: lakónépesség és mezőgazdasági foglalkoztatottság, földterület megoszlása művelési ágak szerint. A termelés alakulása. A Nyírség gazdálkodási viszonyai, várható és szükségszerű változások. 42 Márton János: Az Alföld élelmiszergazdaságában szükséges szerkezetváltás időszerű kérdései. Kecskemét, p. A szerkezetváltás tényezői és erőforrásai. Kölcsönhatások az Alföld sajátosságai és élelmiszergazdasága között. Történelmi-társadalmi hatások. Az Alföld regionális tagolódása. Az ökológiai állapot javításának esélyei. A tulajdonváltozások szerepe az élelmiszergazdaság szerkezeti átalakulásában. 43 Rácz Endre: Elemzés az Alföld élelmiszeriparáról. Kecskemét, [32] p., ill. (táblázatok) Történeti fejlődés. Az élelmiszeripar részletes áttekintése. 44 V. kötet. Baukó Tamás (Témavezető): Az Alföld területhasznosítása. Írták: Baukó T., Berényi I., Csató É., Kugler J., Kürti Gy., Lánszki I., Süli-Zakar I., Vámosi J. Kecskemét: MTA RKK Alföldi Projekt Programiroda, p., ill. (táblázatok, térképek) Két fő problémacsoport: területfelhasználás, azaz egy adott terület funkcionális tagozódása, és mezőgazdasági földhasználat. Az Alföld területhasználatának történeti áttekintése, és új 21

21 problémái. A földhasználat és a tájökológia összefüggései. A területhasznosítás speciális problémái (ipari területek konfliktusai, a szocialista tanyapolitika következményei). Békés megyei példák, Bodrogköz, Csemő. Előtanulmányok 45 Andó Mihály: Az Alföld természetföldrajzi kistáji környezetének potenciális értékei, különös tekintettel fejlődési lehetőségeire. Kecskemét, p. A Dél-Alföld természeti potenciál faktorai: a felszínközeli fedőréteg adottságai az építőés egyéb ipari célú, valamint a talaj-és erdőgazdálkodás területén alkalmazható hasznosítások szempontjából. 46 Baukó Tamás: A területhasználat néhány speciális konfliktusos esete. Kecskemét, [25] p., ill. Településperemek, nagyüzemi szántóterületek. Az ipar dekoncentrálásának területhasználati következményei egyes alföldi településeken. Az agrártér szerkezetének hatása a szél általi talajpusztulásra, Békés megye feketeföldjén. 47 Berényi István: A területhasznosítás új problémái az Alföldön. Kecskemét, p. A területfelhasználás, a mezőgazdasági terület és belterület hasznosításának összefüggései, a as évek kutatásainak település és üzemsoros adatai, és a Magyar Nemzeti Atlasz közötti agrártermelés szerkezeti átalakítását bemutató térképek alapján. 48 Csató Éva: Térszerkezeti változások a tanyás térségekben a nagyüzemi gazdálkodás kezdete óta. Kecskemét, [16] p., ill. Intenzív mezőgazdasági területeket érintő térszerkezeti változások bemutatása topográfiai térképek, légifelvételek, műholdképek, segítségével. 49 Kugler József: Az Alföld területhasznosításának elmúlt századai. Kecskemét, [17] p., ill. (táblázatok) Az alföldi és a részben alföldi megyék területének megoszlása művelési ágak szerint. Történeti összehasonlító áttekintés a XIX. századtól 1990-ig. 50 Kürti György: A terület és földhasznosítás változása Csemőben. Kecskemét, [38] p., ill. Esettanulmány. A földhasznosítás változása 1945-ig, valamint 1945 és 1990 között. Részletes vizsgálat eredményei. 51 Lánszki Imre: Az Alföld földhasználata és a tájökológia összefüggései. Kecskemét, [29] p. Közgazdasági és természeti adottságok. A termőföldet károsító folyamatok. A földhasznosítás jelenlegi helyzete. Az Alföld területi tagozósása. A fejlesztés feladatai. 52 Rétvári László: Az Alföld természeti forrásai. Kecskemét, p., ill. A regionális területfejlesztés, a tájhasznosítás gyakorlati alapja a primer természeti erőforrások (ásvány-, víz-, föld-, és erdővagyon, légkör) területi számbavétele és összehasonlító (országos, mezo-, mikrorégiók) közötti értékelése. A szekunder erőforrások (befektetett tőke, kiépített infrastruktúra). A természeti erőforrások és a népesedés összefüggései. 53 Süli-Zakar István: Bodrog-köz. Az átalakított kistáj. Kecskemét, [38] p., ill. (táblázatok, térképek) 22

22 A földhasznosítás változásának társadalmi és gazdasági hatásai. A földhasznosítási viszonyok az árvízmentesítések és lecsapolások előtt és után. Az Alföld egyik sajátos, zárt kistájának vizsgálata. 54 Vámosi Judit: Az Alföld területhasznosítási, felszínfedettségi és fizikai szerkezeti vizsgálata. Kecskemét, p. A területhasznosítás, a felszínfedettség, és a fizikai szerkezet. A területhasznosítás és felszínborítottság meghatározásának egyik módszere, a CORINE térkép. 55 VI. kötet. Tóth József (Témavezető): Az Alföld településrendszere. Kecskemét: MTA RKK Alföldi Projekt Programiroda, p., ill. Makroregionális különbségek a magyar településrendszerben, az Alföld településrendszerének mássága. Az urbanizációs folyamat alföldi sajátosságai. Térszerkezet és településrendszer közötti kölcsönhatások. Településrendszer a II világháború után, a nagyarányú differenciálódás korszaka. A település-hierarchia változási tendenciái. A települések koncentrációs folyamatai. A településfejlődés harmóniája, belső strukturális átalakulás. Városi és falusi településtípusok. Szuburbanizáció, az urbánus és rurális térségek határövezete. A tanyarendszer változásai és fejlődési tendenciái. Környezeti szféra kölcsönhatásai. Közigazgatás. Területi kapcsolatrendszer. Javaslatok a településrendszer különböző elemeire és az Alföld egyes térségeire vonatkozóan. Előtanulmányok 56 Becsei József: Az alföldi városok átalakulása. Kecskemét, p. A vizsgálat köre: agrárvárosok, városi jogállású mezővárosok, kismezővárosok, nem városi jogállású kismezővárosok, nem mezővárosok - városi jogállással (83 település). A funkcionális átalakulás. A városiasodás. 57 Becsei József: A külterületi települések átalakulása. Kecskemét, [16] p., ill. (térképek) A külterületi népesség számának változása 1949 és 1990 között. A térbeli kapcsolatok változása. A zárt település és a külterületi település viszonya. Város tanya településhálózat. A tanyaátalakulás. 58 Iván László: Középfalvak helyzete egy településstílus státuszváltozása az Alföldön. Kecskemét, [23] p., ill. (táblázatok, térképek) A középfalvakról általában, (vissza)fejlődési tendenciák. Térbeli sajátosságok. A középfalvak életútjának humángeográfiai konzekvenciái. 59 Timár Judit: Az alföldi városok szuburbanizációja. Kecskemét, [19] p., ill. (táblázatok) A szuburbanizáció tartalma, vizsgálata néhány demográfiai tényező a lakásberuházás segítségével. A szuburbanizáció okai. 60 Valér Éva: Az Alföld településállománya, változásai és fejlődési tendenciái. Kecskemét, [66] p., ill. (táblázatok, térképek) Az Alföld településeinek az ország egészével történő összehasonlítása. A tényezőcsoportonkénti vizsgálat eredményei: népmozgalom, korstruktúra, foglalkoztatottság, lakásberuházás, ellátási funkció, igazgatási funkció, termelési funkció, speciális funkció, lakásminőség, az alsófokú intézményellátás minősége, közműellátottság, beépítettség. Településtípusok: társadalmi, funkcionális, művi környezeti, összevont típusok. 61 VII. kötet. Erdősi Ferenc(Témavezető): Az Alföld infrastruktúrája. Írta: Erdősi F. Kecskemét: MTA RKK Alföldi Projekt Programiroda, [145] p., ill. (térképek) 23