Kommentiertes Vorlesungsverzeichnis

Átírás

1 Kommentiertes Vorlesungsverzeichnis Wintersemester 2004/2005 ELTE Germanistisches Institut

2 Inhalt / Tartalom Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Germanisztikai Intézet... 3 Kredites tanegységlisták... 8 Német nyelv és irodalom egyetemi szak... 8 Német nyelv és irodalom fõiskolai szak Német nyelv és irodalom egyetemi szak, kiegészítõ képzés Tanegységlisták nem kreditrendszerben tanuló hallgatók számára Német nyelv és irodalom szak Német kiegészítõ szak Német nyelvtanári szak Tanárképzés Az írásbeli és szóbeli vizsgák rendje A szakdolgozat/diplomamunka elkészítésének és értékelésének szempontjai Literaturwissenschaft Rigorosum NÉ/NÉN Themenkreise für fachspezifische und Diplomarbeiten Sprachwissenschaft Rigorosum NÉ/NÉN Themenkreise für fachspezifische und Diplomarbeiten Information zum Staatsexamen in Sprachwissenschaft (NÉ/NÉN-501) Didaktik-Methodik Themenkreise für fachspezifische und Diplomarbeiten Sprachpraxis, Landeskunde Abschlußprüfung NÉ Abschlußprüfung NT Sprachliche Grundprüfung NÉN/NFN Magyarországi németek nyelve és irodalma önálló program A lexikográfia elmélete és gyakorlata önálló program Kultúra és narratológia önálló program Jiddis önálló program Bevezetés a transzlatológiába önálló program Tájékoztató a Germanisztikai Intézet Könyvtárának használatáról Kommentiertes Vorlesungsverzeichnis Wintersemester 2004/2005 Herausgegeben vom Germanistischen Institut der Philosophischen Fakultät der Eötvös-Loránd-Universität Verantwortlicher Herausgeber: Prof. Dr. Károly Manherz Redaktion: Péter Baksy Layout: János Szabó Budapest, 2004 Letzte Korrektur: 1. September 2004

3 Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Germanisztikai Intézet H-1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor A épület 112. (+36 1) , /4220, 4224 fax: (+36 1) germanistik@mailbox.hu igazgató: intézeti elõadó: DR. MANHERZ KÁROLY professzor fogadóóra: sze., p. megbeszélés szerint MÁTÉ ERIKA Baksy Péter tud. munkatárs A , 4359 (PhD ügyek - nyelvészet) Szabó János informatikus A , 4359 Német Nyelvészeti Tanszék A épület fax: , /4123, nemet_elte@fre .hu, nemet_elte@yahoo.de tanszékvezetõ: tanszéki elõadó: KOMLÓSINÉ DR. KNIPF ERZSÉBET professzor fogadóóra: k , sze OLÁH ÁGNES Béresné Kiss Mónika tanársegéd A sze Brdarné Dr. Szabó Rita docens A sze Dr. Brenner Koloman adjunktus A k Dr. Erb Maria docens A sze Dr. Hessky Pálné professzor A Komlósiné Dr. Knipf Erzsébet professzor A k , sze Dr. Korencsy Ottó adjunktus A Dr. Langanke, Ulrich adjunktus A Dr. Manherz Károly professzor A sze., p. megb. szerint Dr. Péteri Attila docens A Dr. Rada Roberta tanársegéd A h , sze Sára Balázs tanársegéd A Dr. Taßler, Annett lektor A Kommentiertes Vorlesungsverzeichnis Sommersemester 2004/2005 3

4 Német Nyelvû Irodalmak Tanszéke A épület fax: , /4123, nemet_elte@fre .hu, nemet_elte@yahoo.de tanszékvezetõ: tanszéki elõadó: DR. OROSZ MAGDOLNA professzor fogadóóra: sze OLÁH ÁGNES Dr. Balogh András docens A h Droste, Wilhelm tanársegéd A sze Dr. Herzog, Andreas lektor A sze., cs Kerekes Amália tanársegéd A h Dr. Kerekes Gábor docens A cs Dr. Kurdi Imre docens A h és mb. sz. Dr. Lányi Dániel adjunktus A h Dr. Orosz Magdolna professzor A sze Radek Tünde tud. s.munkatárs A h Dr. Szász Ferenc docens A cs , p. mb. sz. Dr. Tarnói László professzor A megb. szerint Dr. Tõkei Éva adjunktus A sze Dr. Varga Péter docens A cs Dr. Zalán Péter adjunktus A sze Fõiskolai Német Nyelv és Irodalom Tanszék A épület fax: , /4315 davidg@ella.hu tanszékvezetõ tanszéki elõadó: DR. DÁVID GÁBOR CSABA f. docens fogadóóra: h , cs HEGEDÛS VILMOS Dr. Dávid Gábor Csaba f. docens A Garics Erika f. adjunktus A Dr. Mader, Ernst lektor A Rónaháti Cecilia f. adjunktus A Schuberth, Dagmar lektor A Somló Katalin f. akjunktus A Dr. Szaszovszky József f. docens A Dr. Uzonyi Pál f. tanár A Varga Krisztina f. adjunktus A ELTE Philosophische Fakultät Germanistisches Institut

5 Nyelvoktató Központ B épület , /4238, 4244 fax: nyelvoktato@mailbox.hu mb. tanszékvezetõ tanszéki elõadó: DR. BÁCSKAI ANNA adjunktus fogadóóra: NAGY VIKTÓRIA Antal Mária nyelvtanár A Dr. Bácskai Anna adjunktus B Dr. Bertalan Judit adjunktus B Dr. Dávid Ágnes adjunktus A Dukáné Kárpáti Zsófia nyelvtanár C Dr. Egyed Éva adjunktus B Dr. Gatterné Kardos Viktória adj. A Ghiczy Erzsébet adjunktus B Dr. Hajdú Erzsébet docens B Dr. Hohnsträter, Dirk lektor A Horváth Hajna nyelvtanár C Kerpics Klára nyelvtanár C Steiner, Melanie lektor B Kovács Attila nyelvtanár B Marosvölgyi Krisztina munkatárs Mediothek 4237 Dr. Stiegnitz, Peter vendégprofesszor Vass Péter szaktájékoztató A Szakdidaktikai Központ B épület , /4286 fax: didaktika@mailbox.hu mb. tanszékvezetõ tanszéki elõadó: DR. ÁRKOSSY KATALIN adjunktus arkossyk@ludens.elte.hu fogadóóra: k NAGY BARNABÁSNÉ Dr. Árkossy Katalin adjunktus B k Dr. Barna Katalin tanársegéd C h Feldné Dr. Knapp Ilona adjunktus A sze Magyar Ágnes tanársegéd B cs Palotás Berta nyelvtanár A sze Selmeczi Tamás technikus B Dr. Szablyár Anna adjunktus C k Kommentiertes Vorlesungsverzeichnis Sommersemester 2004/2005 5

6 Skandináv Nyelvek és Irodalmak Tanszéke A épület , /4360 fax: gitta@ludens.elte.hu tanszékvezetõ: tanszéki elõadó: DR. MÁDL PÉTER docens JUSZTIN MARGIT Dr. Ács Péter docens A Diemar, Ida lektor A Djurberg, Ulla lektor A Kvålen, Veslemøy lektor A Madary Kamill tanársegéd A Dr. Mádl Péter docens A Dr. Merkl Hilda adjunktus A Miszoglád Gábor m.b. elõadó Soós Anita tanársegéd A Dr. Vaskó Ildikó tanársegéd A Néderlandisztikai Központ A épület , /4360 fax: tanszékvezetõ: tanszéki elõadó: DR. GERA JUDIT docens JUSZTIN MARGIT Dr. Balogh Tamás adjunktus A Deswert, Kurt lektor A Dr. Gera Judit docens A Dr. Mollay Erzsébet docens A Törô Krisztina tanársegéd A Zelenka Eszter tanársegéd A Magyarországi Németek Kutatási és Tanárképzési Központja A épület 24. +fax: , / germanistik@mailbox.hu vezetõ: DR. MANHERZ KÁROLY professzor B. Szabó Károly ügyvivõ szakértõ A , 4057 Szabó Dezsõ tud. munkatárs A , ELTE Philosophische Fakultät Germanistisches Institut

7 Intézeti Könyvtár Könyvtárépület /4440, 4331 könyvtárvezetõ: DR. SZABÓ AMBRUSNÉ Dr. Szabó Ambrusné könyvtárvezetõ 4302, 4440 Tepszics Éva Vanda könyvtáros 4440, 4331 Veress Gábor könyvtáros 4440, 4331 A tanegységlistákban használt jelek magyarázata: A = szakzáróvizsga D = szakdolgozat G = gyakorlati jegy H = házi dolgozat K = kollokvium M = három fokozatú minõsítés S = szigorlat Z = záróvizsga Kommentiertes Vorlesungsverzeichnis Sommersemester 2004/2005 7

8 Tanegységlisták kreditrendszerben tanuló hallgatók számára Német nyelv és irodalom egyetemi szak, elsõ alapképzés, nappali tagozat (kredites) A szakon megszerezhetõ végzettség megnevezése: - okleveles német nyelv és irodalom szakos bölcsész - okleveles német nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár kód Szakgazda: GERMANISZTIKAI INTÉZET =74= Német Nyelvészeti Tanszék =47= Német Nyelvû Irodalmak Tanszéke =76= Német Nyelvoktató Központ =48= Német Szakdidaktikai Központ =78= Kód Tanegység megnevezése Értékelés Kötelezõ/Választható Óraszám Kredit Elõfeltétel NÉN-101 Nyelvi szeminárium 1. (nyelvtan) G k 30 2 NÉN-102 Nyelvi szeminárium 2. (nyelvtan) G k 30 2 NÉN-103 Nyelvi szeminárium 3. (nyelvgyakorlat) G k 30 2 NÉN-104 Nyelvi szeminárium 4. (nyelvgyakorlat) G k 30 2 NÉN-105 Nyelvi szeminárium 5. (országismeret) G k 30 2 NÉN-111 Bevezetés az irodalomtudományba K k 30 2 NÉN-112 Irodalmi szövegolvasás G k 30 2 NÉN-131 Bevezetés a nyelvtudományba K k 30 2 NÉN-132 Bevezetés a nyelvtudományba G k 30 2 NÉN-161 Kultúrtörténet K k 30 2 Alapozó képzés összesen: NÉN-201 Nyelvi szeminárium 6. (országismeret) + G v 30 2 NÉN-199 NÉN-202 Nyelvi szeminárium 7. (nyelvgyakorlat) + G v 30 1 NÉN-199 NÉN-203 Nyelvi szeminárium 8. (nyelvgyakorlat) + G v 30 2 NÉN-199 NÉN-204 Nyelvi szeminárium 9. (nyelvgyakorlat) + G v 30 1 NÉN E tanegységek esetén a szakgazda több kurzust hirdet meg, amelyek közül választhat a hallgató. 8 ELTE Philosophische Fakultät Germanistisches Institut

9 NÉN-211 A német irodalom története 1. K k 45 3 NÉN-111, 112, 161 NÉN-212 A német irodalom története 1. G k 30 2 NÉN-111, 112, 161 NÉN-213 A német irodalom története 2. K k 45 3 NÉN-111, 112, 161 NÉN-214 A német irodalom története 2. G k 30 2 NÉN-111, 112, 161 NÉN-215 A német irodalom története 3. K k 30 3 NÉN-111, 112, 161 NÉN-216 A német irodalom története 3. G k 30 2 NÉN-111, 112, 161 NÉN-217 A német irodalom története 4. K k 30 3 NÉN-111, 112, 161 NÉN-218 A német irodalom története 4. G k 30 2 NÉN-111, 112, 161 NÉN-219 A német irodalom története 5. K k 30 2 NÉN-111, 112, 161 NÉN-220 A német irodalom története 5. G k 30 2 NÉN-111, 112, 161 NÉN-231 Német nyelvészet 1. (fonetika fonológia) K k 30 3 NÉN-131, 132 NÉN-232 Német nyelvészet 1. (fonetika fonológia) G k 30 2 NÉN-131, 132 NÉN-233 Német nyelvészet 2. (szintaxis) K k 30 3 NÉN-131, 132 NÉN-234 Német nyelvészet 2. (szintaxis) G k 30 2 NÉN-131, 132 NÉN-235 Német nyelvészet 3. (lexikológia) K k 30 3 NÉN-131, 132 NÉN-236 Német nyelvészet 3. (lexikológia) G k 30 2 NÉN-131, 132 NÉN-237 Német nyelvészet 4. (morfológia) K k 30 3 NÉN-131, 132 NÉN-238 Német nyelvészet 4. (morfológia) G k 30 2 NÉN-131, 132 NÉN-240 Német nyelvészet 5. (áttekintõ nyelvtörténet) K k 30 3 NÉN-131, 132 NÉN-241 Német nyelvészet 5. (áttekintõ nyelvtörténet) G k 30 2 NÉN-131, 132 NÉN-242 Német nyelvészet 6. (szociolingvisztika) K k 30 2 NÉN-131, 132 NÉN-300 Német irodalomtörténeti szakszeminárium G v 30 2 NÉN-298 NÉN-320 Német nyelvtudományi szakelõadás 1. * K v 30 3 NÉN-299 NÉN-330 Német nyelvtudományi szakszeminárium 1.* G v 30 3 NÉN-299 NÉN-340 Német irodalmi/nyelvészeti szakszeminárium** G v 30 2 NÉN-298, 299 NÉN-350 Német irodalomtudományi szakelõadás* K v 30 3 NÉN-298 NÉN-360 Német irodalomtudományi szakszeminárium* G v 30 3 NÉN-298 NÉN-380 Német irod. tudománytörténeti szakelõadás K v 30 3 NÉN-298 NÉN-381 Német nyelvtudományi szakelõadás 2. K v 30 3 NÉN-299 NÉN-382 Német nyelvtudományi szakszeminárium 2. G v 30 2 NÉN-299 Törzs- és szakképzés összesen: NÉN-199 Nyelvi alapvizsga 4 NÉN NÉN-298 Német irodalom szigorlat 5 NÉN , 199 NÉN-299 Német nyelvészet szigorlat 5 NÉN , 199 NÉN-500 Szakdolgozat 25 NÉN-501 Szakzáróvizsga Összesen: 0 39 Mindösszesen (szakaszok + értékelés): * Speciális képzésben választhatóság: aki irodalomtudományból szakdolgozik annak nyelvtudományból csak a 320-as elõadást és 1 db 330-as szemináriumot kell elvégeznie (nyelvészetbõl 6 kredit); irodalomtudományból 2 db 350-es és 2 db 360-as elõadást, ill. szemináriumot kell teljesítenie + az összes 3xx-as irodalmi órát (irodalomból összesen 18 kredit). Aki nyelvtudományból szakdolgozik, az nyelvtudományból az összes elõirt 3xx nyelvészeti órát ill. ill. 330-asból 3 szemináriumot kell teljesítenie Kommentiertes Vorlesungsverzeichnis Sommersemester 2004/2005 9

10 (nyelvészetbõl összesen 18 kredit); irodalomtudományból a 350-es és a 360-as elõadást ill. szemináriumot kell teljesíteni (összesen 6 kredit). ** A szakdolgozat témaválasztástól függõen irodalomtudományi vagy nyelvtudományi szakdolgozati szeminárium teljesítendõ (NÉN-340=2 kredit) Szakmódszertani képzés NÉN-371 A nyelvpedagógia alapjai 1. G k 30 2 NÉN-372 A nyelvpedagógia alapjai 2. G k 30 2 NÉN-371 NÉN-373 Nyelvpedagógiai szakszeminárium 1. + G v 30 1 NÉN-372 NÉN-374 Nyelvpedagógiai szakszeminárium 2. + G v 30 1 NÉN-372 NÉN-375 Tanításkísérõ szeminárium G k 30 1 Szakmódszertan összesen: E tanegységek esetén a szakgazda több kurzust hirdet meg, amelyek közül választhat a hallgató. Német nyelv és irodalom fõiskolai szak, elsõ alapképzés, nappali tagozat (kredites) A szakon megszerezhetõ végzettség megnevezése: - német nyelv és irodalom szakos tanár kód Szakgazda: GERMANISZTIKAI INTÉZET =74= Német Nyelvészeti Tanszék =47= Német Nyelvû Irodalmak Tanszéke =76= Német Nyelvoktató Központ =48= Német Szakdidaktikai Központ =78= Kód Tanegység megnevezése Értékelés Kötelezõ/Választható Óraszám Kredit Elõfeltétel NFN-101 Nyelvi szeminárium 1. (nyelvtan) G k 45 3 NFN-102 Nyelvi szeminárium 2. (nyelvtan) G k 30 2 NFN-103 Nyelvi szeminárium 3. (nyelvgyakorlat) G k 30 2 NFN-104 Nyelvi szeminárium 4. (nyelvgyakorlat) G k 30 2 NFN-105 Nyelvi szeminárium 5. (országismeret) G k 30 2 Csak kreditrendszerben tanuló hallgatók számára! 10 ELTE Philosophische Fakultät Germanistisches Institut

11 NFN-111 Bevezetés az irodalomtudományba K k 30 2 NFN-112 Irodalmi szövegolvasás G k 30 2 NFN-131 Bevezetés a nyelvtudományba K k 30 2 NFN-132 Bevezetés a nyelvészetbe G k 30 2 NFN-161 Kultúrtörténet K k 30 2 Alapozó képzés összesen: NFN-201 Nyelvi szeminárium 6. * (országismeret) G v 45 3 NFN-199 NFN-202 Nyelvi szeminárium 7. * (fordítás) G v 30 2 NFN-199 NFN-203 Nyelvi szeminárium 8. * (nyelvgyakorlat) G v 30 2 NFN-199 NFN-204 Nyelvi szeminárium 9. * (nyelvgyakorlat) G v 30 2 NFN-199 NFN-213 Német irodalom 2. K k 30 2 NFN-111, 112, 161 NFN-214 Német irodalom 2. G k 30 2 NFN-111, 112, 161 NFN-215 Német irodalom 3. K k 30 2 NFN-111, 112, 161 NFN-216 Német irodalom 3. G k 30 2 NFN-111, 112, 161 NFN-217 Német irodalom 4. K k 30 2 NFN-111, 112, 161 NFN-218 Német irodalom 4. G k 30 2 NFN-111, 112, 161 NFN-219 Német irodalom 5. K k 30 2 NFN-111, 112, 161 NFN-220 Német irodalom 5. G k 30 2 NFN-111, 112, 161 NFN-231 Német nyelvészet 1. (fonetika fonológia) K k 30 2 NFN-131, 132 NFN-232 Német nyelvészet 1. (fonetika fonológai) G k 30 2 NFN-131, 132 NFN-233 Német nyelvészet 2. (szintaxis) K k 30 1 NFN-131, 132 NFN-234 Német nyelvészet 2. (szintaxis) G k 30 2 NFN-131, 132 NFN-235 Német nyelvészet 3. (lexikológia) K k 30 2 NFN-131, 132 NFN-236 Német nyelvészet 3. (lexikológia) G k 30 2 NFN-131, 132 NFN-237 Német nyelvészet 4. (morfológia) K k 30 2 NFN-131, 132 NFN-238 Német nyelvészet 4. * (morfológia) G v 30 2 NFN-131, 132 NFN-301 Nyelvi szeminárium 1. * (spec.) G v 30 2 NFN NFN-302 Nyelvi szeminárium 2. * (spec.) G v 30 1 NFN NFN-303 Nyelvi szeminárium 3. * (spec.) G v 30 1 NFN NFN-310 Irodalmi szakképzés 1. * G v 30 1 NFN-298 NFN-340 Irodalmi szakképzés 2. * G v 30 1 NFN-298 NFN-360 Irodalmi szakképzés 3. * G v 30 1 NFN-298 NFN-321 Nyelvészeti szakképzés 1. * G v 30 1 NFN-299 NFN-322 Nyelvészeti szakképzés 2. * G v 30 1 NFN-299 NFN-382 Nyelvészeti szakképzés 3. * G v 30 1 NFN-299 Törzs- és szakképzés összesen: NFN-199 Nyelvi és országismereti szigorlat 3 NFN NFN-298 Irodalmi szigorlat 3 NFN , 199 NFN-299 Nyelvészeti szigorlat 3 NFN , 199 NFN-500 Szakdolgozat 15 NFN-501 Szakzáróvizsga Összesen: 0 24 Mindösszesen (szakaszok + értékelés): Kommentiertes Vorlesungsverzeichnis Sommersemester 2004/

12 Szakmódszertani képzés Kód Tanegység megnevezése Értékelés Kötelezõ/Választható Óraszám Kredit Elõfeltétel NFN-371 A nyelvpedagógia alapjai 1. G. k 30 2 NFN-372 A nyelvpedagógia alapjai 2. G. k 30 2 NFN-371 NFN-373 Nyelvpedagógiai szakszeminárium 1. + G. v 30 1 NFN-371, 372 NFN-374 Nyelvpedagógiai szakszeminárium 2. + G. v 30 1 NFN-371, 372 NFN-375 Tanításkísérõ szeminárium G. k 30 1 Szakmódszertan összesen: E tanegységek esetén a szakgazda több kurzust hirdet meg, amelyek közül választhat a hallgató. Csak kreditrendszerben tanuló hallgatók számára! 12 ELTE Philosophische Fakultät Germanistisches Institut

13 Német nyelv és irodalom egyetemi szak, kiegészítõ képzés (kredites) A szakon megszerezhetõ végzettség megnevezése: - okleveles német nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár kód Szakgazda: GERMANISZTIKAI INTÉZET =74= Német Nyelvészeti Tanszék =47= Német Nyelvû Irodalmak Tanszéke =76= Német Nyelvoktató Központ =48= Német Szakdidaktikai Központ =78= Kód Tanegység megnevezése Értékelés Kötelezõ/Választható Óraszám Kredit Elõfeltétel NKN-211 A német irodalom története 1. K k 30 3 NKN-212 A német irodalom története 1. G k 30 2 NKN-241 Áttekintõ német nyelvtörténet K k 30 3 NKN-242 Áttekintõ német nyelvtörténet G k 30 2 NKN-300 Német irodalomtörténeti szakszeminárium G k 30 2 NKN-320 Német nyelvtudományi szakelõadás 1.* K k 30 3 NKN-330 Német nyelvtudományi szakszeminárium 1.* G v 30 3 NKN-340 Német irodalmi/nyelvészeti szakszeminárium** G v 30 2 NKN-350 Német irodalomtudományi szakelõadás* K k 30 3 NKN-360 Német irodalomtudományi szakszeminárium* G v 30 3 NKN-380 Német irodalomtudomány-történeti szakea. K k 30 3 NKN-381 Német nyelvtudományi szakelõadás 2. K k 30 3 NKN-382 Német nyelvtudományi szakszeminárium 2. G v 30 3 NKN-SZD Szakdolgozat D v 0 25 NKN-ZV Szakzáróvizsga Z k 0 0 A, SZD * Speciális képzésben választhatóság: aki irodalomtudományból szakdolgozik, annak nyelvtudományból csak a 320-as elõadást és 1 db 330-as szemináriumot kell elvégeznie (nyelvészetbõl 6 kredit); irodalomtudományból 2 db 350-es elõadást és 2 db 360-as szemináriumot kell teljesítenie + az összes 3XX-es irodalmi órát (irodalomból összesen 18 kredit). Aki nyelvtudományból szakdolgozik, az nyelvtudományból az összes elõírt 3XX nyelvészeti órát, ill. 330-asból 3 szemináriumot kell teljesítenie (nyelvészetbõl összesen 18 kredit); irodalomtudományból a 350-es elõadást és a 360-as szemináriumot kell teljesíteni (összesen 6 kredit). ** A szakdolgozat témaválasztásától függõen irodalomtudományi vagy nyelvtudományi szakdolgozati szeminárium teljesítendõ (NÉN-340=2 kredit). Kommentiertes Vorlesungsverzeichnis Sommersemester 2004/

14 Tanegységlisták NEM kreditrendszerben tanuló hallgatók számára Német nyelv és irodalom szak A szakon megszerezhetõ végzettség megnevezése: - okleveles német nyelv és irodalom szakos elõadó - okleveles német nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár kód Szakgazda: GERMANISZTIKAI INTÉZET =74= Német Nyelvészeti Tanszék =47= Német Nyelvû Irodalmak Tanszéke =76= Német Nyelvoktató Központ =48= Német Szakdidaktikai Központ =78= Kód Megnevezés Értékelés Heti óraszám Elôfeltétel (NÉ-) Bevezetô képzési szakasz (8 te. 15 óra) NÉ-101 Nyelvtani gyakorlat 1. G 2 NÉ-102 Nyelvtani gyakorlat 2. G 2 NÉ-103 Nyelvgyakorlat 1. G 2 NÉ-111 A német irodalomtudomány alapjai ea. K 2 NÉ-112 Bevezetés az irodalmi szövegolvasásba szem. G 2 NÉ-131 Bevezetés a német nyelvészetbe ea. K 2 NÉ-132 Bevezetés a német nyelvészetbe szem. G 1 NÉ-161 Kultúrtörténet ea. K 2 Törzsképzési szakasz (28 te. 47 óra) NÉ-201 Nyelvgyakorlat 2. G 2 NÉ-202 Nyelvgyakorlat 3. G 2 NÉ-203 Nyelvgyakorlat 4. (=NT151/251/252) G 2 NÉ-204 NÉ-211 Speciális nyelvi szeminárium Német irodalom 1. ea. G K , 112, 161 NÉ-212 Német irodalom 1. szem. G 2 111, 112, 161 NÉ-213 Német irodalom 2. ea. K 2 111, 112, 161 NÉ-214 Német irodalom 2. szem. G 2 111, 112, 161 NÉ-215 Német irodalom 3. ea. K 2 111, 112, 161 NÉ-216 Német irodalom 3. szem. G 2 111, 112, ELTE Philosophische Fakultät Germanistisches Institut

15 NÉ-217 Német irodalom 4. ea. K 2 111, 112, 161 NÉ-218 Német irodalom 4. szem. G 2 111, 112, 161 NÉ-231 Mai német nyelv (fonetika-fonológia) ea. K 2 131, 132 NÉ-232 Mai német nyelv (fonetika-fonológia) szem. G 2 131, 132 NÉ-233 Mai német nyelv (szintaxis) ea. K 2 131, 132 NÉ-234 Mai német nyelv (szintaxis) szem. G 2 131, 132 NÉ-235 Mai német nyelv (lexikológia) ea. K 2 131, 132 NÉ-236 Mai német nyelv (lexikológia) szem. G 2 131, 132 NÉ-237 Mai német nyelv (morfológia) ea. K 2 131, 132 NÉ-238 Mai német nyelv (morfológia) szem. G 2 131, 132 NÉ-241 Áttekintô német nyelvtörténet ea. K 2 131, 132 NÉ-242 Áttekintô német nyelvtörténet szem. G 2 131, 132 NÉ-243 Egy történeti korszak nyelve ea. K 2 241, 242 NÉ-244 Egy történeti korszak nyelve szem. G 2 241, 242 NÉ-279 Szakágú dolgozat H 0 NÉ-289 Nyelvi záróvizsga Z , (Azonos vizsgaidôszakban nem ismételhetô) NÉ-298 Irodalmi szigorlat S , 279, 289 NÉ-299 Nyelvészeti szigorlat S , , 279, 289 Szakképzési szakasz (14 te. 28 óra) A szakasz tanegységeinek tárgyfelvétele kényszerrendezett, tehát azok felvételére csak az elôfeltételek teljesítését követôen kerülhet sor. NÉ-30X Német irodalom 5. ea. K 2 298, 299 NÉ-31X Német irodalom 5. szem. G 2 298, 299 NÉ-32X Nyelvészeti szakelôadás 1. K 2 289, 299 NÉ-33X Nyelvészeti szakszeminárium G 2 289, 299 NÉ-34X Irodalmi / nyelvészeti szakszeminárium G 2 298, 299 NÉ-35X Irodalmi szakelôadás K 2 298, 299 NÉ-36X Irodalmi szakszeminárium G 2 298, 299 NÉ-380 Irodalomtudományi szakelôadás K 2 298, 299 NÉ-381 Nyelvészeti szakelôadás 2. K 2 298, 299 A tanárszakot is végzôknek: NÉ-371 Nyelvpedagógia 1. G 2 NÉ-372 Nyelvpedagógia 2. G NÉ-399 Nyelvpedagógiai alapvizsga Z NÉ-373 Nyelvpedagógiai szakszeminárium 1. G NÉ-374 Nyelvpedagógiai szakszeminárium 2. G Szakzáró szakasz (2 te.0 óra) NÉ-500 Szakdolgozat D 0 NÉ-501 Szakzáróvizsga A 0 Abszolutórium Bölcsész vagy bölcsész és tanári diploma 52 te. (+ TK-s) Kommentiertes Vorlesungsverzeichnis Sommersemester 2004/

16 Az oklevél minõsítését az NÉ-298, -299, -399, -500, -501, TK tanegységekre szerzett érdemjegyek számtani átlaga adja. Tantervi elõírások: 1) Azok a hallgatók, akik nem végzik el a tanárképzést, az NÉ-371, -372, -399 helyett kötelesek a szaktanszékkel egyeztetve még 2 tanegységet felvenni az NÉ-30X/-36X alatt meghirdetett kurzusok közül. 2) Az irodalmi szakdolgozat címbejelentésének elõfeltétele az NÉ-34X-es tanegység felvétele. NEM kreditrendszerben tanuló hallgatók számára! 16 ELTE Philosophische Fakultät Germanistisches Institut

17 Német kiegészítõ szak A szakon megszerezhetõ végzettség megnevezése: - okleveles német nyelv- és irodalom szakos középiskolai tanár kód Szakgazda: GERMANISZTIKAI INTÉZET =74= Német Nyelvészeti Tanszék =47= Német Nyelvû Irodalmak Tanszéke =76= Német Nyelvoktató Központ =48= Német Szakdidaktikai Központ =78= Kötelezõen választandó két kollokvium és két szemináriumi tanegység az NÉ-21X közül: Értékelés Heti óraszám Elôfeltétel (NÉ-) NÉ-211 Német irodalom 1. ea. (b, k) K 2 NÉ-212 Német irodalom 1. szem. G 2 NÉ-213 Német irodalom 2. ea. (b, k) K 2 NÉ-214 Német irodalom 2. szem. (b, k) G 2 NÉ-215 Német irodalom 3. ea. (b, k) K 2 NÉ-216 Német irodalom 3. szem. (b, k) G 2 NÉ-217 Német irodalom 4. ea. (b, k) K 2 NÉ-218 Német irodalom 4. szem. (b, k) G 2 NÉ-236 Mai német nyelv (lexikológia) szem. (b) G 2 NÉ-241 Áttekintô német nyelvtörténet ea. (k) K 2 NÉ-242 Áttekintô német nyelvtörténet szem. (b, k) G 2 NÉ-298 Irodalmi szigorlat (b, k) S 0 4 NÉ-21X NÉ-299 Nyelvészeti szigorlat (b, k) S 0 NÉ-236, NÉ TK-099 Pszichológiai-pedagógiai szigorlat* S 0 A szakkurzusok tárgyfelvétele kényszerrendezett, tehát azok felvételére csak az elõfeltételek teljesítését követõen kerülhet sor. NÉ-32X Nyelvészeti szakelôadás 1. (b, k) K NÉ-33X Nyelvészeti szakszeminárium (b, k) G NÉ-35X Irodalmi szakszeminárium(b, k) G NÉ-36X Irodalmi szakelôadás (b, k) K Szakzáró szakasz (2 te.0 óra) NÉ-500 Szakdolgozat (b, k) D 0 NÉ-501 Szakzáróvizsga (b, k) A 0 Abszolutórium középiskolai tanári diploma 15 te. Kommentiertes Vorlesungsverzeichnis Sommersemester 2004/

18 Az oklevél minõsítését az NÉ-298, NÉ-299, NÉ-500 és NÉ-501-es tanegységek érdemjegyeinek számtani átlaga adja. Jelmagyarázat: (b) = a karon hároméves nyelvtanári diplomával rendelkezõk számára elõírt, ill. fakultatív választandó tanegység (k) = a más karon, intézményben fõiskolai szinten (3 vagy 4 éves) német szakon végzettek számára elõírt, ill. fakultatív választandó tanegység A választandó tanegységek közül az irodalomtudományi és a nyelvtudományi képzés keretében oly módon kell a tanegységeket felvenni és teljesíteni, hogy azok megfeleljenek az alábbi követelményeknek: 1) az irodalomtudományi képzés keretén belül összesen hét tanegység: két NÉ-21X-es kollokvium (elõadás; páratlan számú tanegység) két NÉ-21X-es gyakorlati jegy (szeminárium; páros számú tanegység) egy NÉ-35X-es kollokvium (elõadás) és egy NÉ-36X-es gyakorlati jegy (szeminárium) NÉ-298-as szigorlat 2) a nyelvtudományi képzés keretén belül összesen öt tanegység: (b) = NÉ-236-os gyakorlati jegy, (k) = NÉ-241-es kollokvium (elõadás) NÉ-242-es gyakorlati jegy (szeminárium) NÉ-32X-es kollokvium (elõadás) NÉ-33X-es gyakorlati jegy (szeminárium) NÉ-299-es szigorlat (A kódban X-szel jelölt lehetõség alatt természetesen a korábbi tanulmányok alatt nem teljesített tanegységekrõl van szó, éppen ezért ezen tanegységek megszerzése alól felmentés nem kérhetõ.) A szakdolgozónak a szakdolgozathoz hivatalos igazolást (pl. bírálati másolatot) kell csatolnia arról, mely témakörbõl készült az elõzõ, azonos szakú fõiskolai záródolgozata. Amennyiben a hallgató nyelvpedagógiából nyújt be szakdolgozatot, akkor a hallgató a szakdolgozat elkészítésének félévében köteles felvenni egy, a témához kapcsolódó, korábban el nem végzett nyelvpedagógiai szakszemináriumot. * TK-099 Pszichológiai-pedagógiai szigorlat: Felmentési kérelmet nyújthatnak be azok a hallgatók, akik korábbi tanulmányaik során (1990 után) minimum 6 pedagógia-pszichológia tanegység teljesítését követõen pszichológiaipedagógiai szigorlatot szereztek legalább közepes (3) érdemjeggyel A kérelemmel kapcsolatos ügyintézésrõl a Diáktanácsadóban lehet tájékozódni. A kiegészítõ képzés keretén belül a szakos követelményeken túl a további, ún. nemszakos kötelezõ tanulmányokról a Tanulmányi és vizsgaszabályzat idevonatkozó rendelkezései adnak felvilágosítást. NEM kreditrendszerben tanuló hallgatók számára! 18 ELTE Philosophische Fakultät Germanistisches Institut

19 Német nyelvtanári szak A szakon megszerezhetõ végzettség megnevezése: - német szakos nyelvtanár kód Szakgazda: GERMANISZTIKAI INTÉZET =74= Német Nyelvészeti Tanszék =47= Német Nyelvû Irodalmak Tanszéke =76= Német Nyelvoktató Központ =48= Német Szakdidaktikai Központ =78= Kód Megnevezés Értékelés Heti óraszám Félév Elôfeltétel I. évfolyam NT-111 Nyelvtani gyakorlat 1. G 2 1 NT-112 Nyelvtani gyakorlat 2. G 2 2 NT-111 NT-113 Nyelvgyakorlat 1. G 3 1 NT-114 Nyelvgyakorlat 2. G 3 2 NT-113 NT-115 Nyelvgyakorlat 3. G 3 1 NT-116 Nyelvgyakorlat 4. G 3 2 NT-115 NT-121 Bevezetés a nyelvpedagógiába ea. K 2 2 NÉ-131 Bevezetés a nyelvészetbe ea. K 2 1 NÉ-132 Bevezetés a nyelvészetbe szem. G 1 1 NÉ-231 Mai német nyelv (fonetika-fonológia) ea. K 2 2 NÉ-131 NÉ-232 Mai német nyelvi (fonetika-fonológia) szem. G 2 2 NÉ-131 NÉ-111 A német irodalomtudomány alapjai ea. K 2 1 NÉ-112 Bevezetés az irodalmi szövegolvasásba szem. G 2 1 NÉ-161 Kultúrtörténet ea. K 2 1 NT-151 Országismeret 1. G 2 II. évfolyam NT-211 Nyelvtani gyakorlat 3. G 2 3 NT-112 NT-212 Nyelvtani gyakorlat 4. G 2 4 NT-211 NT-213 Nyelvgyakorlat 5. G 2 3 NT-116 NT-214 Nyelvgyakorlat 6. G 2 4 NT-213 NT-221 Nyelvpedagógia alapjai 1. G 4 3 NT-121 NT-222 Nyelvpedagógia alapjai 2. G 4 4 NT-221 NÉ-21X Német irodalom ea. K 2 NÉ-111,112,161 NÉ-21X Német irodalom ea. K 2 NÉ-111,112,161 NÉ-21X Német irodalom szem. G 2 NÉ-111,112,161 NÉ-21X Német irodalom szem. G 2 NÉ-111,112,161 NÉ-233 Mai német nyelv (szintaxis) ea. K 2 4 NÉ-237, 238 Kommentiertes Vorlesungsverzeichnis Sommersemester 2004/

20 NÉ-234 Mai német nyelv (szintaxis) szem. G 2 4 NÉ-237, 238 NÉ-237 Mai német nyelv (morfológia) ea. K 2 3 NÉ-231, 232, NÉ-238 Mai német nyelv (morfológia) szem. G 2 3 NÉ-231, 232, NT-251 Országismeret 2. G 2 NT-252 Országismeret 3. G 2 NT-298 Nyelvpedagógia alapvizsga V 0 4 NT-222 NT-299 Nyelvi-országismereti szigorlat S 0 4 NT-151,251,252 (Azonos vizsgaidôszakban nem ismételhetô) NT , III. évfolyam NT-311 Speciális nyelvi szeminárium 1. G 1/2 5 NT-299 NT-312 Speciális nyelvi szeminárium 2. G 1/2 6 NT-311 NT-321 Nyelvpedagógiai szakszeminárium 1. G 2 5 NT-298 NT-322 Nyelvpedagógiai szakszeminárium 2. G 2 6 NT-321 NT-323 Tanítási folyamat kutatása 1. szem. G 2 5 NT-298 NT-324 Tanítási folyamat kutatása 2. szem. G 2 6 NT-323 NÉ-241 Áttekintô német nyelvtörténet ea. K 2 5 NÉ-131,233 NÉ-235 Mai német nyelv (lexikológia) ea. K 2 6 NÉ-241 NÉ-30X Német irodalom 5. ea. K 1/2 5 NÉ-289 NÉ-31X Német irodalom 5. szem. G 1/2 5 NÉ-289 NT-361 Iskolai gyakorlat* G NT-298 Pszichológia pedagógia TK-011, -012, -013, -021, -022, -023, -099 tanegységeket lásd a Tanárképzés c. fejezetnél! NT-500 Szakdolgozat D 0 NT-323 NT-501 Szakzáróvizsga A 0 Abszolutórium ** Nyelvtanári diploma 54 te. Az oklevél minõsítését az NT-298, -299, -362, -500, -501, TK-099 tanegységekre szerzett érdemjegyek számtani átlaga adja. * Az NT-361 tanegység 2x3 órás egységekbõl áll, melyek közül 1x3 óra az iskolai gyakorlat és 1x3 óra az ahhoz kapcsolódó tanításkísérõ szeminárium. ** Az abszolutórium kiállításának feltételei: a szakos TEL-ben lévõ valamennyi tanegység és TVSz rendelkezéseiben foglalt nemszakos kötelezettségek teljesítése. NEM kreditrendszerben tanuló hallgatók számára! 20 ELTE Philosophische Fakultät Germanistisches Institut

21 Tanárképzés Értékelés Heti óraszám Elôfeltétel Általános tanegységek (11 te. 22 óra) TK-011* Pszichológia.: Szocializáció, személyiségfejlõdés K 2 TK-012* Pszichológia 2.: Az emberi megismerés és fejlõdése K 2 TK-013* Pszichológia 3.: Az iskola nevelésés szociálpszichológiája elméletben és gyakorlatban G 2E TK G TK-021* Pedagógia 1.: A nevelés történeti és elméleti alapjai K 2 TK TK-022* Pedagógia 2.: A nevelés folyamata és módszerei K 2 TK-021 TK-023* Pedagógia 3.: Didaktika K 2 TK-022 *A tanegységeket a meghirdetéstõl fügõen, de a tanegységlista sorrendjében kell teljesíteni, vagyis a pedagógiai tanegységek a pszichológiai tanegységek utóan vehetõk fel. Választható tanegységek (4 te. 8 óra) A TK-13X, -14X, -15X tanegységek mindegyikébõl minimum egy-egy, de összességében legkevesebb 4 te. teljesítése kötelezõ. TK-13X Nevelési feladatokra való felkészítés G 2 TK-14X A tanulási-tanítási folyamat regulációja M 2 TK-15X Tanári személyiség- és kommunikációfejlesztés M 2 TK-1XX** Speciális kurzus G/M 2 **Választható a TK-13X, -14X, -15X kurzusok közül. TK-099 Pszichológiai-pedagógiai szigorlat S 0 TK , Speciális tanegységek A szaktárgy tanításához szükséges speciális tanegységeket (szakonként változó tanegységszámmal) lásd a szakos tanegységlistában! Tanítási gyakorlat Tanítási gyakorlatra (TK ) csak azok a hallgatók jelentkezhetnek, akik a szakos és a tanárképzési kötelezettségeiket teljesítették (kivéve néhány szakkurzust melyet azonos félévben is lehet teljesíteni; ezekrõl a Diáktanácsadóban lehet érdeklõdni). Tanári szakzáróvizsga A TK Német tanári szakzáróvizsga kódját kizárólag csak a már bölcsész diplomával rendelkezõknek kell felvenni abban a félévben, amelyben tanári szakzáróvizsgát kívánnak tenni. Kommentiertes Vorlesungsverzeichnis Sommersemester 2004/

22 Az írásbeli és szóbeli vizsgák rendje Lásd az ELTE BTK 2003 szeptemberében hatályba lépett új tanulmányi és vizsgaszabályzatát. A szakdolgozat/diplomamunka elkészítésének és értékelésének szempontjai A szempontok, amelyek részben a munka elkészítésének, részben elbírálásának és értékelésének szempontjai is, tartalmi és formai szempontokra illetve követelményekre bonthatók. 1. Tartalmi szempontok: A szakdolgozatnak összességében tanúsítania kell azt, hogy szerzõje képes a témábavágó szakirodalom feltárására, feldolgozására és reflektálására, valamint az így szerzett ismeretek önálló összegzésére és a választott konkrét téma kidolgozása során azok önálló felhasználására. A dolgozat témaválasztásának legyen szakmai (elméleti és/vagy gyakorlati) indoklása, indíttatása, és ez fogalmazódjék meg a bevezetõben. Ugyanitt vázolni kell a témával kapcsolatos célkitûzéseket, várható eredményeket is. A feldolgozott szakirodalom és annak felhasználása tükrözõdjék a dolgozatban, szó szerinti idézetek és/ vagy hivatkozások révén. Mindenkor ügyelni kell a témábavágó fogalmak tisztázására és azok következetes használatára. A téma tárgyalásának legyen tartalmi/gondolati egysége (belsõ koherenciája), és ez mutatkozzék meg a dolgozat szerkezetében, tagolásában, az egységek (fejezetek és alfejezetek) címében. Súlyt kell fektetni a tárgyalt téma minimális elméleti megalapozottságára, az elméleti és gyakorlati kérdéseknek a téma függvényében megítélhetõ helyes arányára. A dolgozat nyelvezete a nyelvhelyességi szempontokon túl feleljen meg az értekezô prózával szemben támasztható követelményeknek. 2. Formai követelmények: A dolgozat teljes terjedelme minimum 50, maximum 70 lap legyen, laponként 30 x 60 betûhelyes méretben. Indokolt esetben ezen a terjedelmen túl tartalmazhat a dolgozat függeléket, pl. kérdõív-mintát, statisztikai felmérések anyagát, nyelvi korpuszt, Beleg -gyûjteményt stb. Elengedhetetlen részei a dolgozatnak: belsõ címlap, amelyen szerepel a dolgozat címe német és magyar nyelven, szerzõjének és a témavezetõnek a neve, a benyújtás éve tartalomjegyzék elõszó és/vagy bevezetés a tárgyalási rész fejezetei (és alfejezetei) összefoglalás/kitekintés irodalomjegyzék Az ún. filológiai apparátus tekintetében több megoldás is elfogadható, azonban minden esetben szükséges a választott módszer következetes alkalmazása. Vonatkozik ez az idézés módjára, a hivatkozásokra, a láb- ill. végjegyzetek rendszerére. 22 ELTE Philosophische Fakultät Germanistisches Institut

23 Literaturwissenschaft NÉN-111 = NFN-111 Einführung in die Literaturwissenschaft (Vorlesung) Magdolna Orosz Zeit: Fr., Raum: Ziel der Veranstaltungen ist es, einen Einblick in wichtige Begriffe, Probleme und Methoden der allgemeinen Literaturwissenschaft zu geben. Die folgenden Themenkreise werden besprochen: Definitionen von Literatur; Kultur und Literatur; Sprache und Literatur; Literatur als sekundäres Zeichensystem; Literaturwissenschaft und ihre Aufgaben sowie Teildisziplinen, literaturwissenschaftliche Annäherungsweisen; Text und literarischer Text; Struktur und Strukturierungsprinzipien in literarischen Texten; syntaktische, semantische und pragmatische Aspekte und Analyse von literarischen Texten; interne und externe Beziehungen von Texten (Kultur und der literarische Diskurs; Intertextualität); die literarische Kommunikation; Gattungsproblematik; Textsorte und Gattung; Probleme und Möglichkeiten der Unterscheidung von Gattungen; lyrische, narrative und dramatische Texte: wichtigste Begriffe und Formen. NÉN-112/a = NFN-112/a Einführung in die Literaturwissenschaft (Seminar) András Balogh Zeit: Fr., Raum: A-137/b Leistungsnachweis: Kleinreferat und Klausurarbeit Dieses Proseminar versteht sich als eine primäre Einführung in die Literatur, in dem die Grundbegriffe der Literaturwissenschaft sowie der Poetik, der Literaturtheorie und der Literaturgeschichte behandelt werden. Die Erklärung der Begriffe erfolgt in Diskussion mit aktiver Teilnahme der Studenten. Ein besonderer Akzent wird auf die Praxis gesetzt, damit die Teilnehmer möglichst rasch ein kreatives und sachgemäßes Schreiben erlernen, bzw. den Umgang mit literarischen Texten aneignen. Die Einübung der philologischen Fertigkeiten soll für die Teilnehmer die Erstellung zukünftiger Arbeiten erleichtern. Das Seminar setzt sich außerdem zum Ziel, Sensibilität zur Beurteilung der literarischen Texte des 19. und 20. Jahrhunderts zu entwickeln und den intelligenten Umgang mit den modernen Gattungsformen zu fördern. Am Ende des Semesters wird die Effizienz der gemeinsamen Arbeit durch eine Klausur abgemessen. NÉN-112/ b = NFN-112/ b Einführung in die Literaturwissenschaft (Seminar) Dirk Hohnsträter Zeit: Do., Raum: A-136

24 NÉN-112/c, d = NFN-112/c, d Einführung in die Literaturwissenschaft (Seminar) Zoltán Kaponya Zeit: c Mo., Raum: d Mo., c A-137/a d A-137/b NÉN-112/e, f = NFN-112/e, f Einführung in die Literaturwissenschaft (Seminar) Amália Kerekes Zeit: e Di., Raum: f Di., A-138/a Das einführende Seminar verfolgt eine gattungstheoretische Linie. An Texten aus der modernen deutschsprachigen Lyrik, Epik und Dramatik werden traditionelle und neuere literaturwissenschaftliche Begriffe und Zugänge auf ihre Anwendbarkeit hin erprobt. NÉN-112/g, h = NFN-112/g, h Einführung in die Literaturwissenschaft (Seminar) Imre Kurdi Zeit: g Mo., Raum: h Mo., g A-138/b h A-137/b Das Seminar setzt sich zum Ziel, eine Einführung in die Kunst des Lesens zu bieten und die Teilnehmer mit Grundbegriffen bzw. Arbeitstechniken der Literaturwissenschaft bekannt zu machen. Programm, Lektüreliste und Zeitplan des Seminars werden bei der Anmeldung bekannt gegeben und besprochen. NÉN-112/i, j = NFN-112/i, j Einführung in die Literaturwissenschaft (Seminar) Dániel Lányi Zeit: i Mo., Raum: j Mo., A-138/b Ein Kurs darüber, wie zu lesen sei. Langsam und akribisch, aber auch schnell und intuitiv, die eigenen Methoden jedoch stets vergegenwärtigend. Und gerade in diesem Sinne auch ein Kurs darüber, ob denn die Frage Wie zu lesen sei noch überhaupt zu stellen ist, ob also jedwede Normierung des Lesens (als Technik und als Deutung) legitim ist. Im Seminar wird zuerst nach der Definierbarkeit von Literatur gefragt, danach werden anhand konkreter Aufgaben die akademischen Fähigkeiten und Fertigkeiten geübt (welche Lexika, Bibliographien und Handbücher benütze ich; wie mache ich Notizen; wo finde ich eine Antwort auf meine Frage und überhaupt: Wie stelle ich Fragen?). Im dritten (und größten) Teil des Semesters soll dann an der Arbeit am Text einerseits ein handfestes Instrumentarium für die Analyse literarischer Texte erarbeitet, andererseits die Tragfähigkeit verschiedener literaturwissenschaftlicher Ansätze erprobt werden.

25 NÉN-112/k, l = NFN-112/k, l Einführung in die Literaturwissenschaft (Seminar) Tünde Radek Zeit: k Do., l Do., Raum: k A-137/a l A-132 Leistungsnachweis: Referat und Klausur Das Seminar setzt sich zum Ziel, die grundlegendsten literarischen Fachtermini und Methoden zu präsentieren. Als Basis der Lehrveranstaltungen sollten vorwiegend die theoretischen Ausführungen des Arbeitsbuches von Th. Eicher/V. Wiemann (Arbeitsbuch: Literaturwissenschaft. Paderborn, 1996) dienen, wobei im Fokus die Aneignung der vermittelten Kenntnisse und deren praktische Umsetzung stehen. NÉN-112/m, n = NFN-112/m, n Einführung in die Literaturwissenschaft (Seminar) Éva Tõkei Zeit: m Do., n Do., Raum: A-138/a Leistungsnachweis: Diskussionsteilnahme (50 %), Referate (1 Seite x 10), Theaterkritik Über die sich von der Jahrhundertwende zum Ersten Weltkrieg erstreckende engere Epoche hinaus war und ist der Symbolismus ohne Unterbrechung bis heute ein bedeutendes konstituierendes Element in der Literatur. Deshalb werden in diesem Einführungsseminar Gedichte der Moderne und deren Auswirkungen auf die späteren lyrischen und anderen Gattungen (Textsorten) besprochen. Wir organisieren auch einen Wiener Theaterbesuch, nach dem eine Theaterkritik (1-2 Seiten) eingereicht werden muss. Primärliteratur: Stefan George: Auf der Terrasse; Rainer Maria Rilke: Der Schwan, Da stieg ein Baum; Hugo von Hofmannsthal: Reiselied; Georg Trakl: Verfall; Michael Krüger: Licht und Schatten; Franz Kafka: Die Verwandlung; Alfred Döblin: Der Erzengel Gabriel; Ingeborg Bachmann: Undine geht; Thomas Bernhard: Ritter, Dene, Voss. Sekundärliteratur: Jochen Vogt: Einladung zur Literaturwissenschaft, Wilhelm Fink Verlag; Grundlagen der Literaturwissenschaft, Reader I-II, zusammengestellt von Magdolna Orosz und Péter Zalán, ELTE BTK Germanisztikai Intézet, Budapest, NÉN-161 = NFN-161 Kulturgeschichte der deutschsprachigen Länder (Vorlesung) Ferenc Szász Zeit: Do., Raum: Leistungsnachweis: Schriftliche Klausurarbeit Die Vorlesung behandelt die wichtigsten Tendenzen und Ereignisse der politischen und Sozialgeschichte der deutschsprachigen Länder, mit besonderer Rücksicht auf die Integrations- und Differenzierungsprozesse, die zur Herausbildung der heutigen Staaten des deutschen Sprachgebiets führten. Sie bietet einen Überblick über die Geschichte der Künste im mitteleuropäischen Raum. Kommentiertes Vorlesungsverzeichnis Sommersemester 2004/

26 Literatur: Szabó János Szalai Imre: Historische Landeskunde. 4. Aufl. Budapest Eine Kunstgeschichte dtv-atlas zur Weltgeschichte NÉ-212/a, b = NÉN-212/a, b = NKN-212/a, b Ältere deutsche Literatur (Seminar) András Balogh Zeit: a Do., b Fr., Raum: a A-136 b A-137/b Leistungsnachweis: Referat und Hausarbeit Diese Lehrveranstaltung bietet eine Nachbegleitung zur Vorlesung ältere deutsche Literatur und als solche setzt sich das gewöhnliche Ziel, Kenntnisse über die bedeutendsten Werke vom Mittelalter bis zum Barock zu vermitteln sowie die Analyse dieser Werke zu üben. Die theoretischen und literaturhistorischen Ansätze der Vorlesung werden im Proseminar an ausgewählten Texten erprobt und demonstriert, die Kenntnisse werden durch gemeinsames Lesen und durch Diskussionen vertieft. Die Entwicklungstendenzen der Literatur, die Entstehung der literarischen Werke, ihre Tradierung sowie ihre strukturellen und ästhetischen Besonderheiten werden besprochen. Die Literatur dieser Epoche wird in die Kulturgeschichte eingebettet, um eine breite Basis zum Verstehen des Zeitalters zu schaffen. Die Kleinreferate und die Hausarbeiten der Studenten sollen einzelne Motive und Probleme der schwerpunktmäßig behandelten Texte erörtern (Hildebrandlied, Walther, Hartmann, Nibelungenlied, Erasmus, Luther, H. Sachs, Opitz, Gryphius, Grimmelshausen). NÉ-212/c = NÉN-212/c = NKN-212/c Ältere deutsche Literatur (Deutsche Literaturgeschichte von den Anfängen bis zum Barock) (Seminar) Tünde Radek Zeit: Do., Raum: A-137/a Leistungsnachweis: Referat und Klausur Das Seminar wird anhand der frequentiertesten Texte in der Literatur vom Mittelalter bis zum Barock Einblick gewähren, wobei historisch, poetologische und literaturhistorische Aspekte als Leitfaden zu den Interpretationen dienen. Ausgewählte Texte werden nach Entstehungsbedingungen, Überlieferung und Funktion sowie rekonstruierbar analysiert und in ihrem (literatur)geschichtlichen Zusammenhang erschlossen. NÉ-213 = NÉN-213 = NFN-213 Die deutsche Literatur der Aufklärung und der Goethe-Zeit (Vorlesung) László Tarnói Zeit: Mi., Raum: 26 ELTE Philosophische Fakultät Germanistisches Institut

27 Nach einem zusammenfassenden Überblick der Haupttendenzen in der deutschen Literaturgeschichte der Aufklärung von ihren Anfängen bis Lessing (in etwa zwei Doppelstunden) beschäftigen sich die Vorlesungen in diesem Semester vor allem mit der Literatur der Goethezeit. Dabei werden Probleme und Resultate der Literatur des Sturm und Drang, der Früh- und Hochklassik bzw. der verschiedenen Entwicklungstrends der Romantik erörtert, aber zum besseren Verständnis des Problemkreises wird auch auf allgemeine Voraussetzungen, philosophisch-ästhetische Grundlagen und Begriffsbestimmungen der ganzen Epoche eingegangen. Davon ausgehend wird versucht, den Studenten eine Übersicht über theoretische und historische Fragen der verschiedenen Gattungen, über die Veränderungen innerhalb der einzelnen Strömungen und die Tätigkeit der wichtigsten Autoren (v.a. Goethe und Schiller), sowie durch eingehende Beispielanalysen einen tieferen Einblick in das Thema zu gewähren, wobei den kontinuierlichen Innovationen der poetischen und ästhetischen Wertvorstellungen eine besondere Aufmerksamkeit gewidmet wird. NÉ-214/a = NÉN-214/a = NFN-214/a Die Aktualisierung des Griechischen in der deutschen Literatur um 1800 (Seminar) Wilhelm Droste Zeit: Di., Raum: A-137/b Deutsche Literatur hat nicht erst in ihrem klassischen Stadium damit angefangen, sich von antiken Vorbildern beeinflussen, ja geradezu schulen zu lassen. Das Seminar will einen Sinn dafür entwickeln, dass literarische Epochen (Aufklärung, Empfindsamkeit, Sturm und Drang, Klassik, im Ausblick auch die Romantik) sich nicht gegenseitig ausschließen oder gar vernichten, sondern Traditionen aufnehmen und steigern. Goethes Prometheus ist gesteigerte Aufklärung, Hölderlins Empedokles und Kleists Penthesilea steigern Goethe. Mit Verlusten allerdings, auch die gilt es, lesend zu entdecken und deutlich zu machen. NÉ-214/b = NÉN-214/b = NFN-214/b Goethes und Schillers klassische Dramatik (Seminar) Imre Kurdi Zeit: Mo., Raum: A-136 Im Seminar sollen Goethes und Schillers Dramen aus der klassischen Periode gelesen, analysiert und interpretiert werden. Die Teilnehmer sollen auch die Gelegenheit haben, grundlegende Techniken der Dramenanalyse einzuüben. Programm, Lektüreliste und Zeitplan des Seminars werden bei der Anmeldung bekannt gegeben und besprochen. NÉ-214/c = NÉN-214/c = NFN-214/c Die deutsche Lyrik von der Aufklärung bis zur Romantik (Seminar) László Tarnói Zeit: Do., Raum: A-136 In diesem Seminar soll die Entwicklung der deutschen Literatur vom Anfang des 18. Jahrhunderts bis zum Ende der Goethezeit mit ausgewählten lyrischen Leseproben veranschaulicht werden. Zur Analyse werden in den ersten Wochen lyrische Texte der Übergangszeit zwischen Barock und Aufklärung (bis 1730) sowie des Kommentiertes Vorlesungsverzeichnis Sommersemester 2004/

28 Aufschwungs und der allgemeinen Verbreitung der Aufklärung in Deutschland (bis um die Jahrhundertmitte) angeboten. Anschließend stehen ausgewählte klassizistische Oden (Klopstock) und volkstümliche sowie sentimentale lyrische Texte (Göttinger Hainbund) im Mittelpunkt. Berücksichtigt werden dabei jeweils die spezifischen Stiltendenzen der aufklärten Poesie (Gedankenlyrik, Rokokodichtung und Anakreontik, Klassizismus, Sentimentalismus) und deren spezifische Genres (Lehrgedichte, Fabeln, Lieder, Oden und Sinngedichte, Balladen). Anschließen werden einige Gedichte aus Goethes lyrischem Oeuvre (vom Sturm und Drang bis zur Spätklassik) sowie aus den verschiedenen Epochen der deutschen Romantik zur Analyse angeboten. Vorgenommen werden dabei auch vergleichende Analysen sowie regelmäßige Untersuchungen über die Zusammenhänge zwischen der jeweiligen Theorie und Praxis: Die Diskussionen sollen nämlich auch durch die Kenntnis zeitgenössischer theoretischer Texte unterstützt werden. NÉ-214/d, e, f = NÉN-214/d, e, f = NFN-214/d, e, f Deutsche Literatur 2. Péter Varga Zeit: d Di., e Di., Raum: f Mi., A-137/a In diesem Seminar werden die wichtigsten Dramen von Goethe bzw. Schiller behandelt, angefangen von ihren frühen Werken etwa im Zeichen des Sturm und Drang bis zu den letzten Werken mit romantischem Vorzeichen. In den Sitzungen wird ein besonderer Akzent an die Dramaturgie der einzelnen Stücke gelegt, und dies gelegentlich mit theaterpädagogischen Elementen illustriert. Die Liste der Dramen wird in der ersten Seminarsitzung bekannt gegeben. Erwartet wird viel Unternehmungslust und selbstverständlich die gründliche Kenntnis der Texte. Achtung! Die Seminare a) und b) werden zweiwöchentlich abwechselnd in zwei Doppelstunden veranstaltet. Die genauen Termine, die Thematik und Arbeitsmethode, sowie der Leistungsnachweis werden in der ersten Sitzung bekanntgegeben und besprochen. NÉ-216/a = NÉN-216/a = NFN-216/a Brüche. Österreichische und ungarische Literatur der 1910er Jahre (Seminar) Amália Kerekes Peter Plener Zeit: Mo., Raum: A-138/b Die Paradigmenwechsel, die sich um 1900 abzeichneten, wachsen sich in den Jahren 1910 bis 1920 in mehrfacher Hinsicht zu regelrechten Umbrüchen aus. Es stellt sich die Frage, inwieweit die bestehenden Systeme in Wissenschaft, Politik und Gesellschaft Widerstand leisten (können), welche Ausbreitung neue Paradigmen erfahren und wie die Literatur auf die dadurch entstehenden, höchst unterschiedlichen Anforderungen reagiert. Als primärliterarische Texte werden Werke von Peter Altenberg, Béla Balázs, Géza Csáth, Sigmund Freud, Hugo v. Hofmannsthal, Franz Kafka, Frigyes Karinthy, Robert Musil usw. herangezogen. 28 ELTE Philosophische Fakultät Germanistisches Institut

29 NÉ-216/b = NÉN-216/b = NFN-216/b Periphere Amüsements. Bilder der Vorstadt in der österreichischen Literatur Amália Kerekes Zeit: Mo., Raum: A-138/b Unter dem Aspekt der literarischen Raumvorstellungen untersucht das Seminar die Imagination der Vorstadt und der großstädtischen Volkskultur. In den Werken von Grillparzer, Stifter, Salten, Altenberg, Schnitzler, Cankar und Kafka sollen die soziologischen und kulturgeschichtichen Implikate der Belletristik diskutiert werden. NÉ-217 = NÉN-217 = NÉF-217 = NFN-217 Deutsche Literatur 4. ( ) (Vorlesung) Ferenc Szász Zeit: Mi., Raum: Leistungsnachweis: Kolloquium in Form einer Klausurarbeit Die Vorlesung behandelt an Hand und in der Chronologie der wichtigsten Werke Autoren, Tendenzen, Positionen und Formen der deutschsprachigen Literatur von 1910 bis 1945: Der Expressionismus und andere avantgardistische Richtungen, Literatur der Weimarer Republik (Neue Sachlichkeit, politisch engagierte Literatur und Naturgedicht), Literatur in der Ersten Republik Österreichs, die Spaltung der deutschen Literatur zwischen 1933 und 1945 (nationalsozialistische, antifaschistische Literatur, innere Emigration). NÉ-218/a/EC = NFN-218/a/EC = NÉN-218/a/EC Deutschsprachige Literatur zwischen den Weltkriegen (Seminar) Wilhelm Droste Zeit: Di., Raum: Eötvös Collegium Mit der Analyse von Dramen, Erzählungen und Gedichten der Zwischenkriegszeit sollen sprachliche Strategien verdeutlicht werden, mit denen verschiedene Autoren auf gesellschaftliche und individuelle Krisen reagieren und agieren. Gelesen werden Texte von Hugo von Hofmannsthal, Rainer Maria Rilke, Robert Musil, Franz Kafka, Robert Walser, Gottfried Benn und Bert Brecht. NÉ-218/b = NFN-218/b = NÉN-218/b Mittelalter und Moderne in Wort und Bild (Seminar) Amália Kerekes Tünde Radek Zeit: Mo., (zweiwöchentlich) Raum: A-140 Auf Grund von Einzelanalysen aus der Kunst des Mittelalters und der Zwischenkriegszeit wird im Seminar der Versuch unternommen, den filmischen Umgang mit historischen und zeitgeschichtlichen Texten und Themen unter dem Aspekt von Historizität und Politikum vergleichend zu interpretieren. Auf dem Plan stehen nebst Kommentiertes Vorlesungsverzeichnis Sommersemester 2004/