Inhalt / Tartalom. Kommentiertes Vorlesungsverzeichnis Sommersemester 2003

Átírás

1 Inhalt / Tartalom Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Germanisztikai Intézet... 2 Kredites tanegységlisták... 6 Német nyelv és irodalom egyetemi szak... 6 Német nyelv és irodalom fõiskolai szak... 8 Tanegységlisták felsõéves hallgatók számára Német nyelv és irodalom szak Német kiegészítõ szak Német nyelvtanári szak Tanárképzés Az írásbeli vizsgák rendje A szóbeli vizsgák rendje A szakdolgozat/diplomamunka elkészítésének és értékelésének szempontjai Literaturwissenschaft Rigorosum NÉ Themenkreise für fachspezifische und Diplomarbeiten Sprachwissenschaft Rigorosum NÉ Themenkreise für fachspezifische und Diplomarbeiten Didaktik-Methodik Themenkreise für fachspezifische und Diplomarbeiten Sprachpraxis, Landeskunde Abschlußprüfung NÉ Abschlußprüfung NT Jiddis önálló program Magyarországi németek nyelve és irodalma Tanegységlista Aktuális program Tájékoztató a Germanisztikai Intézet Könyvtárának használatáról A 2002/2003-as tanév II. félévének rendje Meghirdetett kurzusok jegyzéke Kommentiertes Vorlesungsverzeichnis Sommersemester 2003 Herausgegeben vom Germanistischen Institut der Philosophischen Fakultät der Eötvös-Loránd-Universität Verantwortlicher Herausgeber: Prof. Dr. Károly Manherz Redaktion: Péter Baksy Layout: János Szabó Redaktionsschluss: 6. Jan Budapest, 2003 Alle Rechte vorbehalten! Titelseite: DÜRER, ALBRECHT (Nürnberg, 1471 Nürnberg, 1528): Handstudie, Feder und Tinte auf Papier, 206 x 185 mm, Sammlung Blasius, Braunschweig. Dürers Gemälde Christus unter den Schriftgelehrten (1506, Sammlung Thyssen-Bornemisza, Madrid) basierte auf zahlreichen Studien, inklusive dieser über die Hand von Christus. Die Vorfahren Dürers kamen aus dem Dorf Ajtós in Ungarn und führten in ihrem Wappen eine geöffnete Tür.

2 Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Germanisztikai Intézet H-1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor A épület 112. (+36 1) , /4220, 4224 fax: (+36 1) germanistik@mailbox.hu igazgató: intézeti elõadó: DR. MANHERZ KÁROLY professzor fogadóóra: sze., p., megbeszélés szerint MÁTÉ ERIKA Baksy Péter Ph.D. ügyek A , 4359 k., sze., cs., , Szabó János informatika A , 4359 Német Nyelvészti Tanszék A épület fax: , /4123, nemet_elte@fre .hu, nemet_elte@yahoo.de tanszékvezetõ: tanszéki elõadó: KOMLÓSINÉ DR. KNIPF ERZSÉBET docens fogadóóra: sze., OLÁH ÁGNES Brdarné Dr. Szabó Rita docens A Dr. Brenner Koloman adjunktus A k., Dr. Erb Maria docens A sze., Dr. Hessky Pálné professzor A , 4123 sze., Horváth Katalin Ph.D. hallg. A sze., Kiss Mónika Ph.D. hallg. A cs., Komlósiné Dr. Knipf Erzsébet docens A sze., Dr. Korencsy Ottó adjunktus A h., Dr. Langanke, Ulrich tanársegéd A k., , sze., Dr. Manherz Károly professzor A sze., p., megb. szerint Dr. Péteri Attila docens A k., Dr. Rada Roberta tanársegéd A Sára Balázs tanársegéd A sze., Stockbauer Csilla Ph.D. hallg. A Dr. Taßler, Annett lektor A sze., ELTE Germanistisches Institut

3 Német Nyelvû Irodalmak Tanszéke A épület fax: , /4123, nemet_elte@fre .hu, nemet_elte@yahoo.de mb. tanszékvezetõ: tanszéki elõadó: DR. OROSZ MAGDOLNA professzor fogadóóra: sze., OLÁH ÁGNES Dr. Balogh András docens A h., , , megb. szerint Droste, Wilhelm tanársegéd A sze., Dr. Herzog, Andreas lektor A sze., cs., Kerekes Amália tud. s.munkatárs A sze., Dr. Kerekes Gábor docens A h., Dr. Kurdi Imre docens A megb. szerint Dr. Lányi Dániel adjunktus A h., Dr. Orosz Magdolna professzor A sze., Dr. Szász Ferenc docens A cs., , p., megb. szerint Dr. Tarnói László professzor A megb. szerint Dr. Varga Péter docens A sze., Dr. Zalán Péter adjunktus A cs., Szakdidaktikai Központ B épület , /4286 fax: didaktika@mailbox.hu mb. tanszékvezetõ tanszéki elõadó: DR. ÁRKOSSY KATALIN adjunktus arkossy@ludens.elte.hu fogadóóra: k., NAGY BARNABÁSNÉ Dr. Árkossy Katalin adjunktus B k., Dr. Barna Katalin tanársegéd C h., Feldné Dr. Knapp Ilona adjunktus A cs., Magyar Ágnes tanársegéd B cs., Palotás Berta nyelvtanár A sze., Selmeczi Tamás technikus B Dr. Szablyár Anna adjunktus C k., Dr. Thalhammer, Walter lektor A sze., Kommentiertes Vorlesungsverzeichnis Sommersemester

4 Nyelvoktató Központ B épület , /4238, 4244 fax: nyelvoktato@mailbox.hu mb. tanszékvezetõ tanszéki elõadó: DR. BÁCSKAI ANNA adjunktus fogadóóra: k., NAGY VIKTÓRIA Antal Mária nyelvtanár A sze., Dr. Bácskai Anna adjunktus B k., Dr. Bertalan Judit adjunktus B cs., Bíróné Udvari Katalin nyelvtanár A k., Dávid Ágnes tud. s.munkatárs A p., Dukáné Kárpáti Zsófia nyelvtanár C sze., Dr. Egyed Éva adjunktus B k., Dr. Gatterné Kardos Viktória adj. A cs., Ghiczy Erzsébet adjunktus B k., Gresznáryk Pál mb. elõadó Dr. Hajdú Erzsébet docens B k., Dr. Herzog, Andreas lektor A sze., cs., Horváth Hajna nyelvtanár C k., Kerpics Klára nyelvtanár C sze., Kolar, Barbara lektor B megb. szerint Kovács Attila nyelvtanár B megb. szerint Marosvölgyi Krisztina munkatárs Mediothek 4237 Mur, Robert lektor B sze., Dr. Stiegnitz, Peter vendégprofesszor Vass Péter munkatárs A Walz, Stefan lektor B sze., Magyarországi Németek Kutatási és Tanárképzési Központja A épület 24. +fax: , / germanistik@mailbox.hu vezetõ: DR. MANHERZ KÁROLY professzor B. Szabó Károly munkatárs A , ELTE Germanistisches Institut

5 Skandináv Nyelvek és Irodalmak Tanszéke A épület , /4360 fax: gitta@ludens.elte.hu tanszékvezetõ: tanszéki elõadó: DR. MÁDL PÉTER docens JUSZTIN MARGIT Dr. Ács Péter docens A Domsa Zsófia Ph.D. hallg. A Djurberg, Ulla lektor A Madary Kamill tanársegéd A Dr. Merkl Hilda adjunktus A Miszoglád Gábor m.b. elõadó Péteri Vanda Ph.D. hallg. A Sand Larsen, Tue lektor A Soós Anita Ph.D. hallg. A Szöllôsi Adrienne Ph.D. hallg. A Tvitekkja, Sigfrid lektor A Varga Zsolt Ph.D. hallg. A Dr. Vaskó Ildikó tanársegéd A Néderlandisztikai Központ A épület , /4360 fax: tanszékvezetõ: tanszéki elõadó: DR. GERA JUDIT docens JUSZTIN MARGIT Dr. Balogh Tamás adjunktus A Drüszler Mária mb. elõadó Dr. Mollay Erzsébet docens A Törô Krisztina Ph.D. hallg. A Zelenka Eszter tanársegéd A Intézeti Könyvtár Könyvtárépület /4440, 4331 könyvtárvezetõ: DR. SZABÓ AMBRUSNÉ Dr. Szabó Ambrusné könyvtárvezetõ 4302, 4440 Tepszics Éva Vanda könyvtáros 4440, 4331 Veress Gábor könyvtáros 4440, 4331 Kommentiertes Vorlesungsverzeichnis Sommersemester

6 Tanegységlisták a kreditrendszerben tanuló hallgatók számára Német nyelv és irodalom egyetemi szak, elsõ alapképzés, nappali tagozat A szakon megszerezhetõ végzettség megnevezése: - okleveles német nyelv és irodalom szakos bölcsész - okleveles német nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár kód Szakgazda: GERMANISZTIKAI INTÉZET =74= Német Nyelvészeti Tanszék =47= Német Nyelvû Irodalmak Tanszéke =76= Német Nyelvoktató Központ =48= Német Szakdidaktikai Központ =78= Kód Tanegység megnevezése Értékelés Kötelezõ/Választható Óraszám Kredit Elõfeltétel NÉN-101 Nyelvi szeminárium 1. (nyelvtan) G k 30 2 NÉN-102 Nyelvi szeminárium 2. (nyelvgyakorlat) G k 30 2 NÉN-103 Nyelvi szeminárium 3. (nyelvtan) G k 30 2 NÉN-104 Nyelvi szeminárium 4. (nyelvgyakorlat) G k 30 2 NÉN-105 Nyelvi szeminárium 5. (országismeret) G k 30 2 NÉN-111 Bevezetés az irodalomtudományba K k 30 2 NÉN-112 Irodalmi szövegolvasás G k 30 2 NÉN-131 Bevezetés a nyelvtudományba K k 30 2 NÉN-132 Bevezetés a nyelvtudományba G k 30 2 NÉN-161 Kultúrtörténet K k 30 2 Alapozó képzés összesen: NÉN-201 Nyelvi szeminárium 6. (országismeret) + G v 30 3 NÉN-199 NÉN-202 Nyelvi szeminárium 7. (nyelvgyakorlat) + G v 30 1 NÉN-199 NÉN-203 Nyelvi szeminárium 8. (nyelvgyakorlat) + G v 30 1 NÉN-199 NÉN-204 Nyelvi szeminárium 9. (nyelvgyakorlat) + G v 30 1 NÉN E tanegységek esetén a szakgazda több kurzust hirdet meg, amelyek közül választhat a hallgató. 6 ELTE Germanistisches Institut

7 NÉN-211 A német irodalom története 1. K k 45 3 NÉN-111, 112, 161 NÉN-212 A német irodalom története 1. G k 30 2 NÉN-111, 112, 161 NÉN-213 A német irodalom története 2. K k 45 3 NÉN-111, 112, 161 NÉN-214 A német irodalom története 2. G k 30 2 NÉN-111, 112, 161 NÉN-215 A német irodalom története 3. K k 30 3 NÉN-111, 112, 161 NÉN-216 A német irodalom története 3. G k 30 2 NÉN-111, 112, 161 NÉN-217 A német irodalom története 4. K k 30 3 NÉN-111, 112, 161 NÉN-218 A német irodalom története 4. G k 30 2 NÉN-111, 112, 161 NÉN-219 A német irodalom története 5. K k 30 2 NÉN-111, 112, 161 NÉN-220 A német irodalom története 5. G k 30 2 NÉN-111, 112, 161 NÉN-231 Német nyelvészet 1. (fonetika fonológia) K k 30 3 NÉN-131, 132 NÉN-232 Német nyelvészet 1. (fonetika fonológia) G k 30 2 NÉN-131, 132 NÉN-233 Német nyelvészet 2. (szintaxis) K k 30 3 NÉN-131, 132 NÉN-234 Német nyelvészet 2. (szintaxis) G k 30 2 NÉN-131, 132 NÉN-235 Német nyelvészet 3. (lexikológia) K k 30 3 NÉN-131, 132 NÉN-236 Német nyelvészet 3. (lexikológia) G k 30 2 NÉN-131, 132 NÉN-237 Német nyelvészet 4. (morfológia) K k 30 3 NÉN-131, 132 NÉN-238 Német nyelvészet 4. (morfológia) G k 30 2 NÉN-131, 132 NÉN-240 Német nyelvészet 5. (áttekintõ nyelvtörténet) K k 30 3 NÉN-131, 132 NÉN-241 Német nyelvészet 5. (áttekintõ nyelvtörténet) G k 30 2 NÉN-131, 132 NÉN-242 Német nyelvészet 6. (szociolingvisztika) K k 30 2 NÉN-131, 132 NÉN-300 A német irodalom története 6. K k 30 2 NÉN-298 NÉN-320 Német nyelvtudományi szakelõadás 1. * K v 30 3 NÉN-299 NÉN-330 Német nyelvtudományi szakszeminárium 1.* G v 30 3 NÉN-299 NÉN-340 Német irodalmi/nyelvészeti szakszeminárium** G v 30 2 NÉN-298 NÉN-350 Német irodalomtudományi szakelõadás* K v 30 3 NÉN-298 NÉN-360 Német irodalomtudományi szakszeminárium* G v 30 3 NÉN-298 NÉN-380 Német irod tudománytörténeti szakelõadás K v 30 3 NÉN-298 NÉN-381 Német nyelvtudományi szakelõadás 2. K v 30 3 NÉN-299 NÉN-382 Német nyelvtudományi szakszeminárium 2. G v 30 2 NÉN-299 Törzs- és szakképzés összesen: NÉN-199 Nyelvi záróvizsga 4 NÉN-199 NÉN-298 Német irodalom szigorlat 5 NÉN , 199 NÉN-299 Német nyelvészet szigorlat 5 NÉN , 199 NÉN-500 Szakdolgozat 25 NÉN-501 Szakzáróvizsga Összesen: 0 39 Mindösszesen (szakaszok + értékelés): * Speciális képzésben választhatóság: aki irodalomtudományból szakdolgozik annak nyelvtudományból csak a 320-as elõadást és 1 db 330-as szemináriumot kell elvégeznie (nyelvészetbõl 6 kredit); irodalomtudományból 2 db 350-es és 2 db 360-as elõadást, ill. szemináriumot kell teljesítenie + az összes 3xx-as irodalmi órát (irodalomból összesen 18 kredit). Aki nyelvtudományból szakdolgozik, az nyelvtudományból az összes elõirt 3xx nyelvészeti órát ill. ill. 330-asból 3 szemináriumot kell teljesítenie Kommentiertes Vorlesungsverzeichnis Sommersemester

8 (nyelvészetbõl összesen 18 kredit); irodalomtudományból a 350-es és a 360-as elõadást ill. szemináriumot kell teljesíteni (összesen 6 kredit). ** A szakdolgozat témaválasztástól függõen irodalomtudományi vagy nyelvtudományi szakdolgozati szeminárium teljesítendõ (NÉN-340=2 kredit) Szakmódszertani képzés NÉN-371 A nyelvpedagógia alapjai 1. G k 30 2 NÉN-372 A nyelvpedagógia alapjai 2. G k 30 2 NÉ-371 NÉN-373 Nyelvpedagógiai szakszeminárium 1. + G v 30 1 NÉ-371, 372 NÉN-374 Nyelvpedagógiai szakszeminárium 2. + G v 30 1 NÉ-371, 372 NÉN-375 Tanításkisérõ szeminárium G k 30 1 Szakmódszertan összesen: E tanegységek esetén a szakgazda több kurzust hirdet meg, amelyek közül választhat a hallgató. Német nyelv és irodalom fõiskolai szak, elsõ alapképzés, nappali tagozat A szakon megszerezhetõ végzettség megnevezése: - német nyelv és irodalom szakos tanár kód Szakgazda: GERMANISZTIKAI INTÉZET =74= Német Nyelvészeti Tanszék =47= Német Nyelvû Irodalmak Tanszéke =76= Német Nyelvoktató Központ =48= Német Szakdidaktikai Központ =78= Kód Tanegység megnevezése Értékelés Kötelezõ/Választható Óraszám Kredit Elõfeltétel NFN-101 Nyelvi szeminárium 1. (nyelvtan) G k 45 3 NFN-102 Nyelvi szeminárium 2. (nyelvtan) G k 30 2 NFN-103 Nyelvi szeminárium 3. (nyelvgyakorlat) G k 30 2 NFN-104 Nyelvi szeminárium 4. (nyelvgyakorlat) G k 30 2 NFN-105 Nyelvi szeminárium 5. (országismeret) G k 30 2 NFN-111 Bevezetés az irodalomtudományba K k 30 2 Csak a kreditrendszerben tanuló hallgatók számára! 8 ELTE Germanistisches Institut

9 NFN-112 Irodalmi szövegolvasás G k 30 2 NFN-131 Bev.a nyelvtud.-ba K k 30 2 NFN-132 Bev a nyelvészetbe G k 30 2 NFN-161 Kultúrtörténet K k 30 2 Alapozó képzés összesen: NFN-201 Nyelvi szeminárium 6. * (országismeret) G v 45 3 NFN-199 NFN-202 Nyelvi szeminárium 7. * (fordítás) G v 30 2 NFN-199 NFN-203 Nyelvi szeminárium 8. * (nyelvgyakorlat) G v 30 2 NFN-199 NFN-204 Nyelvi szeminárium 9. * (nyelvgyakorlat) G v 30 2 NFN-199 NFN-213 Német irodalom 2. K k 30 2 NFN-111, 112, 161 NFN-214 Német irodalom 2. G k 30 2 NFN-111, 112, 161 NFN-215 Német irodalom 3. K k 30 2 NFN-111, 112, 161 NFN-216 Német irodalom 3. G k 30 2 NFN-111, 112, 161 NFN-217 Német irodalom 4. K k 30 2 NFN-111, 112, 161 NFN-218 Német irodalom 4. G k 30 2 NFN-111, 112, 161 NFN-219 Német irodalom 5. K k 30 2 NFN-111, 112, 161 NFN-220 Német irodalom 5. G k 30 2 NFN-111, 112, 161 NFN-231 Német nyelvészet 1. (fonetika fonológia) K k 30 2 NFN-131, 132 NFN-232 Német nyelvészet 1. (fonetika fonológai) G k 30 2 NFN-131, 132 NFN-233 Német nyelvészet 2. (szintaxis) K k 30 1 NFN-131, 132 NFN-234 Német nyelvészet 2. (szintaxis) G k 30 2 NFN-131, 132 NFN-235 Német nyelvészet 3. (lexikológia) K k 30 2 NFN-131, 132 NFN-236 Német nyelvészet 3. (lexikológia) G k 30 2 NFN-131, 132 NFN-237 Német nyelvészet 4. (morfológia) K k 30 2 NFN-131, 132 NFN-238 Német nyelvészet 4. * (morfológia) G v 30 2 NFN-131, 132 NFN-301 Nyelvi szeminárium 1. * (spec.) G v 30 2 NFN NFN-302 Nyelvi szeminárium 2. * (spec.) G v 30 1 NFN NFN-303 Nyelvi szeminárium 3. * (spec.) G v 30 1 NFN NFN-310 Irodalmi szaképzés 1. * G v 30 1 NFN-298 NFN-340 Irodalmi szaképzés 2. * G v 30 1 NFN-298 NFN-360 Irodalmi szaképzés 3. * G v 30 1 NFN-298 NFN-321 Nyelvészeti szakképzés 1. * G v 30 1 NFN-299 NFN-322 Nyelvészeti szakképzés 2. * G v 30 1 NFN-299 NFN-382 Nyelvészeti szakképzés 3. * G v 30 1 NFN-299 Törzs- és szakképzés összesen: NFN-199 Nyelvi és országismereti szigorlat 3 NFN NFN-298 Irodalmi szigorlat 3 NFN , 199 NFN-299 Nyelvészeti szigorlat 3 NFN , 199 NFN-500 Szakdolgozat 15 NFN-501 Szakzáróvizsga Összesen: 0 24 Mindösszesen (szakaszok + értékelés): Kommentiertes Vorlesungsverzeichnis Sommersemester

10 Szakmódszertani képzés Kód Tanegység megnevezése Értékelés Kötelezõ/Választható Óraszám Kredit Elõfeltétel NFN-371 A nyelvpedagógia alapjai 1. G. k 30 2 NFN-372 A nyelvpedagógia alapjai 2. G. k 30 2 NFN-371 NFN-373 Nyelvpedagógiai szakszeminárium 1. + G. v 30 1 NFN-371, 372 NFN-374 Nyelvpedagógiai szakszeminárium 2. + G. v 30 1 NFN-371, 372 NFN-375 Tanításkisérõ szeminárium G. k 30 1 Szakmódszertan összesen: E tanegységek esetén a szakgazda több kurzust hirdet meg, amelyek közül választhat a hallgató. Tanegységlisták a felsõéves hallgatók számára Német nyelv és irodalom szak A szakon megszerezhetõ végzettség megnevezése: - okleveles német nyelv és irodalom szakos elõadó - okleveles német nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár kód Szakgazda: GERMANISZTIKAI INTÉZET =74= Német Nyelvészeti Tanszék =47= Német Nyelvû Irodalmak Tanszéke =76= Német Nyelvoktató Központ =48= Német Szakdidaktikai Központ =78= Kód Megnevezés Értékelés Heti óraszám Elôfeltétel (NÉ-) Bevezetô képzési szakasz (8 te. 15 óra) NÉ-101 Nyelvtani gyakorlat 1. G 2 NÉ-102 Nyelvtani gyakorlat 2. G 2 NÉ-103 Nyelvgyakorlat 1. G 2 10 ELTE Germanistisches Institut

11 NÉ-111 A német irodalomtudomány alapjai ea. K 2 NÉ-112 Bevezetés az irodalmi szövegolvasásba szem. G 2 NÉ-131 Bevezetés a német nyelvészetbe ea. K 2 NÉ-132 Bevezetés a német nyelvészetbe szem. G 1 NÉ-161 Kultúrtörténet ea. K 2 Törzsképzési szakasz (28 te. 47 óra) NÉ-201 Nyelvgyakorlat 2. G 2 NÉ-202 Nyelvgyakorlat 3. G 2 NÉ-203 Nyelvgyakorlat 4. (=NT151/251/252) G 2 NÉ-204 Speciális nyelvi szeminárium G 1 NÉ-211 Német irodalom 1. ea. K 2 111, 112, 161 NÉ-212 Német irodalom 1. szem. G 2 111, 112, 161 NÉ-213 Német irodalom 2. ea. K 2 111, 112, 161 NÉ-214 Német irodalom 2. szem. G 2 111, 112, 161 NÉ-215 Német irodalom 3. ea. K 2 111, 112, 161 NÉ-216 Német irodalom 3. szem. G 2 111, 112, 161 NÉ-217 Német irodalom 4. ea. K 2 111, 112, 161 NÉ-218 Német irodalom 4. szem. G 2 111, 112, 161 NÉ-231 Mai német nyelv (fonetika-fonológia) ea. K 2 131, 132 NÉ-232 Mai német nyelv (fonetika-fonológia) szem. G 2 131, 132 NÉ-233 Mai német nyelv (szintaxis) ea. K 2 131, 132 NÉ-234 Mai német nyelv (szintaxis) szem. G 2 131, 132 NÉ-235 Mai német nyelv (lexikológia) ea. K 2 131, 132 NÉ-236 Mai német nyelv (lexikológia) szem. G 2 131, 132, 237 Mai német nyelv (morfológia) ea. K 2 131, 132 NÉ-238 Mai német nyelv (morfológia) szem. G 2 131, 132 NÉ-241 Áttekintô német nyelvtörténet ea. K 2 131, 132 NÉ-242 Áttekintô német nyelvtörténet szem. G 2 131, 132 NÉ-243 Egy történeti korszak nyelve ea. K 2 241, 242 NÉ-244 Egy történeti korszak nyelve szem. G 2 241, 242 NÉ-279 Szakágú dolgozat H 0 NÉ-289 Nyelvi záróvizsga Z , (Azonos vizsgaidôszakban nem ismételhetô) NÉ-298 Irodalmi szigorlat S , 279, 289 NÉ-299 Nyelvészeti szigorlat S , , 279, 289 Szakképzési szakasz (14 te. 28 óra) A szakasz tanegységeinek tárgyfelvétele kényszerrendezett, tehát azok felvételére csak az elôfeltételek teljesítését követôen kerülhet sor. NÉ-30X Német irodalom 5. ea. K 2 298, 299 NÉ-31X Német irodalom 5. szem. G 2 298, 299 NÉ-32X Nyelvészeti szakelôadás I. K 2 289, 299 NÉ-33X Nyelvészeti szakszeminárium G 2 289, 299 NÉ-34X Irodalmi / nyelvészeti szakszeminárium G 2 298, 299 Kommentiertes Vorlesungsverzeichnis Sommersemester

12 NÉ-35X Irodalmi szakelôadás K 2 298, 299 NÉ-36X Irodalmi szakszeminárium G 2 298, 299 NÉ-380 Irodalomtudományi szakelôadás K 2 298, 299 NÉ-381 Nyelvészeti szakelôadás II. K 2 298, 299 A tanárszakot is végzôknek: NÉ-371 Nyelvpedagógia I. G 2 NÉ-372 Nyelvpedagógia II. G NÉ-399 Nyelvpedagógiai alapvizsga Z NÉ-373 Nyelvpedagógiai szakszeminárium I. G NÉ-374 Nyelvpedagógiai szakszeminárium II. G Szakzáró szakasz (2 te.0 óra) NÉ-500 Szakdolgozat D 0 NÉ-501 Szakzáróvizsga A 0 Abszolutórium Bölcsész vagy bölcsész és tanári diploma 52 te. (+ TK-s) Az oklevél minõsítését az NÉ-298, -299, -399, -500, -501, TK tanegységekre szerzett érdemjegyek számtani átlaga adja. Tantervi elõírások: 1) Azok a hallgatók, akik nem végzik el a tanárképzést, az NÉ-371, -372, -399 helyett kötelesek a szaktanszékkel egyeztetve még 2 tanegységet felvenni az NÉ-30X/-36X alatt meghirdetett kurzusok közül. 2) Az irodalmi szakdolgozat címbejelentésének elõfeltétele az NÉ-34X-es tanegység felvétele. Az 1999 februárjában életbe lépett TEL-hez kapcsolódó átmeneti rendelkezések: 1) Azok a hallgatók, akik már teljesítették az idõközben megszüntetett NÉ-498-as irodalmi szigorlatot, mentesülnek az újonnan belépõ NÉ-380-as tanegység teljesítése alól. 2) Azok a hallgatók, akik már teljesítették az idõközben megszüntetett NÉ-499-es nyelvészeti szigorlatot, mentesülnek az újonnan belépõ NÉ-381-es tanegység teljesítése alól. Csak felsõéves hallgatók számára! 12 ELTE Germanistisches Institut

13 Német kiegészítõ szak A szakon megszerezhetõ végzettség megnevezése: - okleveles német nyelv- és irodalom szakos középiskolai tanár kód Szakgazda: GERMANISZTIKAI INTÉZET =74= Német Nyelvészeti Tanszék =47= Német Nyelvû Irodalmak Tanszéke =76= Német Nyelvoktató Központ =48= Német Szakdidaktikai Központ =78= Kötelezõen választandó két kollokvium és két szemináriumi tanegység az NÉ-21X közül: Értékelés Heti óraszám Elôfeltétel (NÉ-) NÉ-211 Német irodalom 1. ea. (b, k) K 2 NÉ-212 Német irodalom 1. szem. G 2 NÉ-213 Német irodalom 2. ea. (b, k) K 2 NÉ-214 Német irodalom 2. szem. (b, k) G 2 NÉ-215 Német irodalom 3. ea. (b, k) K 2 NÉ-216 Német irodalom 3. szem. (b, k) G 2 NÉ-217 Német irodalom 4. ea. (b, k) K 2 NÉ-218 Német irodalom 4. szem. (b, k) G 2 NÉ-236 Mai német nyelv (lexikológia) szem. (b) G 2 NÉ-241 Áttekintô német nyelvtörténet ea. (k) K 2 NÉ-242 Áttekintô német nyelvtörténet szem. (b, k) G 2 NÉ-298 Irodalmi szigorlat (b, k) S 0 4 NÉ-21X NÉ-299 Nyelvészeti szigorlat (b, k) S 0 NÉ-236, NÉ TK-099 Pszichológiai-pedagógiai szigorlat* S 0 A szakkurzusok tárgyfelvétele kényszerrendezett, tehát azok felvételére csak az elõfeltételek teljesítését követõen kerülhet sor. NÉ-32X Nyelvészeti szakelôadás I. (b, k) K NÉ-33X Nyelvészeti szakszeminárium (b, k) G NÉ-35X Irodalmi szakszeminárium(b, k) G NÉ-36X Irodalmi szakelôadás (b, k) K Szakzáró szakasz (2 te.0 óra) NÉ-500 Szakdolgozat (b, k) D 0 NÉ-501 Szakzáróvizsga (b, k) A 0 Abszolutórium középiskolai tanári diploma 15 te. Kommentiertes Vorlesungsverzeichnis Sommersemester

14 Az oklevél minõsítését az NÉ-298, NÉ-299, NÉ-500 és NÉ-501-es tanegységek érdemjegyeinek számtani átlaga adja. Jelmagyarázat: (b) = a karon hároméves nyelvtanári diplomával rendelkezõk számára elõírt, ill. fakultatív választandó tanegység (k) = a más karon, intézményben fõiskolai szinten (3 vagy 4 éves) német szakon végzettek számára elõírt, ill. fakultatív választandó tanegység A választandó tanegységek közül az irodalomtudományi és a nyelvtudományi képzés keretében oly módon kell a tanegységeket felvenni és teljesíteni, hogy azok megfeleljenek az alábbi követelményeknek: 1) az irodalomtudományi képzés keretén belül összesen hét tanegység: két NÉ-21X-es kollokvium (elõadás; páratlan számú tanegység) két NÉ-21X-es gyakorlati jegy (szeminárium; páros számú tanegység) egy NÉ-35X-es kollokvium (elõadás) és egy NÉ-36X-es gyakorlati jegy (szeminárium) NÉ-298-as szigorlat 2) a nyelvtudományi képzés keretén belül összesen öt tanegység: (b) = NÉ-236-os gyakorlati jegy, (k) = NÉ-241-es kollokvium (elõadás) NÉ-242-es gyakorlati jegy (szeminárium) NÉ-32X-es kollokvium (elõadás) NÉ-33X-es gyakorlati jegy (szeminárium) NÉ-299-es szigorlat (A kódban X-szel jelölt lehetõség alatt természetesen a korábbi tanulmányok alatt nem teljesített tanegységekrõl van szó, éppen ezért ezen tanegységek megszerzése alól felmentés nem kérhetõ.) A szakdolgozónak a szakdolgozathoz hivatalos igazolást (pl. bírálati másolatot) kell csatolnia arról, mely témakörbõl készült az elõzõ, azonos szakú fõiskolai záródolgozata. Amennyiben a hallgató nyelvpedagógiából nyújt be szakdolgozatot, akkor a hallgató a szakdolgozat elkészítésének félévében köteles felvenni egy, a témához kapcsolódó, korábban el nem végzett nyelvpedagógiai szakszemináriumot. * TK-099 Pszichológiai-pedagógiai szigorlat: Felmentési kérelmet nyújthatnak be azok a hallgatók, akik korábbi tanulmányaik során (1990 után) minimum 6 pedagógia-pszichológia tanegység teljesítését követõen pszichológiaipedagógiai szigorlatot szereztek legalább közepes (3) érdemjeggyel A kérelemmel kapcsolatos ügyintézésrõl a Diáktanácsadóban lehet tájékozódni. A kiegészítõ képzés keretén belül a szakos követelményeken túl a további, ún. nemszakos kötelezõ tanulmányokról a Tanulmányi és vizsgaszabályzat idevonatkozó rendelkezései adnak felvilágosítást. 14 ELTE Germanistisches Institut

15 Német nyelvtanári szak A szakon megszerezhetõ végzettség megnevezése: - német szakos nyelvtanár kód Szakgazda: GERMANISZTIKAI INTÉZET =74= Német Nyelvészeti Tanszék =47= Német Nyelvû Irodalmak Tanszéke =76= Német Nyelvoktató Központ =48= Német Szakdidaktikai Központ =78= Kód Megnevezés Értékelés Heti óraszám Félév Elôfeltétel I. évfolyam NT-111 Nyelvtani gyakorlat I. G 2 1 NT-112 Nyelvtani gyakorlat II. G 2 2 NT-111 NT-113 Nyelvgyakorlat I. G 3 1 NT-114 Nyelvgyakorlat II. G 3 2 NT-113 NT-115 Nyelvgyakorlat III. G 3 1 NT-116 Nyelvgyakorlat IV. G 3 2 NT-115 NT-121 Bevezetés a nyelvpedagógiába ea. K 2 2 NÉ-131 Bevezetés a nyelvészetbe ea. K 2 1 NÉ-132 Bevezetés a nyelvészetbe szem. G 1 1 NÉ-231 Mai német nyelv (fonetika-fonológia) ea. K 2 2 NÉ-131 NÉ-232 Mai német nyelvi (fonetika-fonológia) szem. G 2 2 NÉ-131 NÉ-111 A német irodalomtudomány alapjai ea. K 2 1 NÉ-112 Bevezetés az irodalmi szövegolvasásba szem. G 2 1 NÉ-161 Kultúrtörténet ea. K 2 1 NT-151 Országismeret 1. G 2 II. évfolyam NT-211 Nyelvtani gyakorlat III. G 2 3 NT-112 NT-212 Nyelvtani gyakorlat IV. G 2 4 NT-211 NT-213 Nyelvgyakorlat V. G 2 3 NT-116 NT-214 Nyelvgyakorlat VI. G 2 4 NT-213 NT-221 Nyelvpedagógia alapjai I. G 4 3 NT-121 NT-222 Nyelvpedagógia alapjai II. G 4 4 NT-221 NÉ-21X Német irodalom ea. K 2 NÉ-111,112,161 Csak felsõéves hallgatók számára! Kommentiertes Vorlesungsverzeichnis Sommersemester

16 NÉ-21X Német irodalom ea. K 2 NÉ-111,112,161 NÉ-21X Német irodalom szem. G 2 NÉ-111,112,161 NÉ-21X Német irodalom szem. G 2 NÉ-111,112,161 NÉ-233 Mai német nyelv (szintaxis) ea. K 2 4 NÉ-237, 238 NÉ-234 Mai német nyelv (szintaxis) szem. G 2 4 NÉ-237, 238 NÉ-237 Mai német nyelv (morfológia) ea. K 2 3 NÉ-231, 232, NÉ-238 Mai német nyelv (morfológia) szem. G 2 3 NÉ-231, 232, NT-251 Országismeret 2. G 2 NT-252 Országismeret 3. G 2 NT-298 Nyelvpedagógia alapvizsga V 0 4 NT-222 NT-299 Nyelvi-országismereti szigorlat S 0 4 NT-151,251,252 (Azonos vizsgaidôszakban nem ismételhetô) NT , III. évfolyam NT-311 Speciális nyelvi szeminárium 1. G 1/2 5 NT-299 NT-312 Speciális nyelvi szeminárium 2. G 1/2 6 NT-311 NT-321 Nyelvpedagógiai szakszeminárium 1. G 2 5 NT-298 NT-322 Nyelvpedagógiai szakszeminárium 2. G 2 6 NT-321 NT-323 Tanítási folyamat kutatása 1. szem. G 2 5 NT-298 NT-324 Tanítási folyamat kutatása 2. szem. G 2 6 NT-323 NÉ-241 Áttekintô német nyelvtörténet ea. K 2 5 NÉ-131,233 NÉ-235 Mai német nyelv (lexikológia) ea. K 2 6 NÉ-241 NÉ-30X Német irodalom 5. ea. K 1/2 5 NÉ-289 NÉ-31X Német irodalom 5. szem. G 1/2 5 NÉ-289 NT-361 Iskolai gyakorlat* G NT-298 Pszichológia pedagógia TK-011, -012, -013, -021, -022, -023, -099 tanegységeket lásd a Tanárképzés c. fejezetnél! NT-500 Szakdolgozat D 0 NT-323 NT-501 Szakzáróvizsga A 0 Abszolutórium ** Nyelvtanári diploma 54 te. Az oklevél minõsítését az NT-298, -299, -362, -500, -501, TK-099 tanegységekre szerzett érdemjegyek számtani átlaga adja. * Az NT-361 tanegység 2x3 órás egységekbõl áll, melyek közül 1x3 óra az iskolai gyakorlat és 1x3 óra az ahhoz kapcsolódó tanításkísérõ szeminárium. ** Az abszolutórium kiállításának feltételei: a szakos TEL-ben lévõ valamennyi tanegység és TVSz rendelkezéseiben foglalt nemszakos kötelezettségek teljesítése. 16 ELTE Germanistisches Institut

17 Tanárképzés Értékelés Heti óraszám Elôfeltétel Általános tanegységek (11 te. 22 óra) TK-011* Pszichológia.: Szocializáció, személyiségfejlõdés K 2 TK-012* Pszichológia 2.: Az emberi megismerés és fejlõdése K 2 TK-013* Pszichológia 3.: Az iskola nevelésés szociálpszichológiája elméletben és gyakorlatban G 2E TK G TK-021* Pedagógia 1.: A nevelés történeti és elméleti alapjai K 2 TK TK-022* Pedagógia 2.: A nevelés folyamata és módszerei K 2 TK-021 TK-023* Pedagógia 3.: Didaktika K 2 TK-022 *A tanegységeket a meghirdetéstõl fügõen, de a tanegységlista sorrendjében kell teljesíteni, vagyis a pedagógiai tanegységek a pszichológiai tanegységek utóan vehetõk fel. Választható tanegységek (4 te. 8 óra) A TK-13X, -14X, -15X tanegységek mindegyikébõl minimum egy-egy, de összességében legkevesebb 4 te. teljesítése kötelezõ. TK-13X Nevelési feladatokra való felkészítés G 2 TK-14X A tanulási-tanítási folyamat regulációja M 2 TK-15X Tanári személyiség- és kommunikációfejlesztés M 2 TK-1XX** Speciális kurzus G/M 2 **Választható a TK-13X, -14X, -15X kurzusok közül. TK-099 Pszichológiai-pedagógiai szigorlat S 0 TK , Speciális tanegységek A szaktárgy tanításához szükséges speciális tanegységeket (szakonként változó tanegységszámmal) lásd a szakos tanegységlistában! Tanítási gyakorlat Tanítási gyakorlatra (TK ) csak azok a hallgatók jelentkezhetnek, akik a szakos és a tanárképzési kötelezettségeiket teljesítették (kivéve néhány szakkurzust melyet azonos félévben is lehet teljesíteni; ezekrõl a Diáktanácsadóban lehet érdeklõdni). Tanári szakzáróvizsga A TK Német tanári szakzáróvizsga kódját kizárólag csak a már bölcsész diplomával rendelkezõknek kell felvenni abban a félévben, amelyben tanári szakzáróvizsgát kívánnak tenni. Kommentiertes Vorlesungsverzeichnis Sommersemester

18 Az írásbeli vizsgák rendje Az írásbeli vizsgára minden hallgató köteles magával hozni a leckekönyvét és a személyazonossága igazolására alkalmas arcképes okmányt (személyi igazolvány v. útlevél), ezek hiányában nem vizsgázhat. A vizsgateszt fejlécén a nevén kívül minden hallgatónak fel kell tüntetnie a törzskönyvi számát is (a leckekönyv alapján). A német irodalmi írásbeli szigorlaton ezen kívül a hallgató tüntesse fel szóbeli szigorlatának napját is. A német irodalmi szigorlat írásbeli és szóbeli vizsgából áll. A német irodalmi szigorlati írásbeli vizsga esetében a második idõpont egyúttal utóvizsga is lehet azok számára, akik az elsõ alkalommal megírták és elégtelent kaptak; több ismétlésre nincs lehetõség; aki csak a második idõpontban ír vizsgadolgozatot, elégtelen osztályzat esetén csak a következõ vizsgaidõszakban ismételhet. A szigorlati írásbelin elért jegy a szigorlati osztályzat része; az írásbeli eredménye nem vihetõ át másik félévre. Az írásbeli vizsga esetében két vizsgaidôpontot ad meg a tanszék, melyekre elôzetesen jelentkezni kell a tanszéki titkárságon. Aki nem jelentkezik vagy másik idôpontban jelenik meg, annak vizsgája érvénytelen. Az utóvizsga idôpontját 10 nappal a vizsganap elôtt tesszük közzé. A szóbeli vizsgák rendje Jelentkezés a tanszéki titkárságon. Mindenki csak személyesen és csak egy idõpontra jelentkezhet. Az idõpont módosítását vagy a vizsgalemondást kizárólag a szóbeli vizsga idõpontját megelôzõ munkanapon 12 óráig fogadjuk el (a változásokat is a titkárságon kell bejelenteni). A szakdolgozat/diplomamunka elkészítésének és értékelésének szempontjai A szempontok, amelyek részben a munka elkészítésének, részben elbírálásának és értékelésének szempontjai is, tartalmi és formai szempontokra illetve követelményekre bonthatók. 1. Tartalmi szempontok: A szakdolgozatnak összességében tanúsítania kell azt, hogy szerzõje képes a témábavágó szakirodalom feltárására, feldolgozására és reflektálására, valamint az így szerzett ismeretek önálló összegzésére és a választott konkrét téma kidolgozása során azok önálló felhasználására. A dolgozat témaválasztásának legyen szakmai (elméleti és/vagy gyakorlati) indoklása, indíttatása, és ez fogalmazódjék meg a bevezetõben. Ugyanitt vázolni kell a témával kapcsolatos célkitûzéseket, várható eredményeket is. A feldolgozott szakirodalom és annak felhasználása tükrözõdjék a dolgozatban, szó szerinti idézetek és/ vagy hivatkozások révén. Mindenkor ügyelni kell a témábavágó fogalmak tisztázására és azok következetes használatára. A téma tárgyalásának legyen tartalmi/gondolati egysége (belsõ koherenciája), és ez mutatkozzék meg a dolgozat szerkezetében, tagolásában, az egységek (fejezetek és alfejezetek) címében. Súlyt kell fektetni a tárgyalt téma minimális elméleti megalapozottságára, az elméleti és gyakorlati kérdéseknek a téma függvényében megítélhetõ helyes arányára. A dolgozat nyelvezete a nyelvhelyességi szempontokon túl feleljen meg az értekezô prózával szemben támasztható követelményeknek. 18 ELTE Germanistisches Institut

19 2. Formai követelmények: A dolgozat teljes terjedelme minimum 50, maximum 70 lap legyen, laponként 30 x 60 betûhelyes méretben. Indokolt esetben ezen a terjedelmen túl tartalmazhat a dolgozat függeléket, pl. kérdõív-mintát, statisztikai felmérések anyagát, nyelvi korpuszt, Beleg -gyûjteményt stb. Elengedhetetlen részei a dolgozatnak: belsõ címlap, amelyen szerepel a dolgozat címe német és magyar nyelven, szerzõjének és a témavezetõnek a neve, a benyújtás éve tartalomjegyzék elõszó és/vagy bevezetés a tárgyalási rész fejezetei (és alfejezetei) összefoglalás/kitekintés irodalomjegyzék Az ún. filológiai apparátus tekintetében több megoldás is elfogadható, azonban minden esetben szükséges a választott módszer következetes alkalmazása. Vonatkozik ez az idézés módjára, a hivatkozásokra, a láb- ill. végjegyzetek rendszerére. A tanegységlistákban használt jelek magyarázata: A = szakzáróvizsga D = szakdolgozat G = gyakorlati jegy H = házi dolgozat K = kollokvium M = három fokozatú minõsítés S = szigorlat Z = záróvizsga Kommentiertes Vorlesungsverzeichnis Sommersemester

20 Literaturwissenschaft NÉN* -112 NÉ-112 (*NÉN: Für Studenten, die im Leistungspunktsystem studieren) Lektürekurs moderne deutsche Literatur (Seminar) Amália Kerekes Zeit: Mi., Raum: A-138/a Das einführende Seminar verfolgt eine gattungstheoretische Linie. An Texten aus der modernen deutschsprachigen Lyrik, Epik und Dramatik werden traditionelle und neuere literaturwissenschaftliche Begriffe und methodologische Zugänge auf ihre Anwendbarkeit hin erprobt. NÉN-211 NÉ-211 Ältere deutsche Literatur (Vorlesung) András Balogh Zeit: Mo., Raum: Siehe Anschlag! Leistungsnachweis: schriftliche Prüfung Die Vorlesung bietet allen Interessenten einen weiten Überblick über die Entstehung und über die Entwicklung der deutschen Literatur bis zum Barock und ist gleichzeitig auch als Einführung in die Mediävistik und in die Erforschung der Frühen Neuzeit gedacht. Nebst den konkreten Kenntnissen werden spezielle Analysetechniken der Literatur des Mittelalters und Wertungsprobleme vermittelt: Wann fängt zum Beispiel die deutsche Literatur an? Mit Wulfila oder erst später mit den Minnesängern? Wie soll man diese Texte deuten? Worin besteht ihre Schönheit? Nebst diesen Fragen werden auch forschungsgeschichtliche Aspekte behandelt, um diese Literatur auch aus der Perspektive der Rezeption zu erleuchten. Der Typologie der deutschsprachigen Literatur dieser Zeit wird ebenfalls Aufmerksamkeit gewidmet, die Entwicklungstendenzen werden verfolgt, die Gattungen analysiert und Hintergründe sowie Vermittlungsstrategien erklärt. NÉN-212/a,b NÉ-212/a,b Ältere deutsche Literatur (Seminar) András Balogh Zeit: a Mo., b Mo., Raum: a A-136 b A-137/a Leistungsnachweis: Referat und Hausarbeit Diese Lehrveranstaltung bietet eine Begleitung zur Vorlesung zur älteren deutschen Literatur und als solche setzt sich das gewöhnliche Ziel, Kenntnisse über die bedeutendsten Werke des Mittelalters und der frühen Neuzeit zu vermitteln. Die Zeitgrenzen der Entstehungszeit der behandelten Werke reichen vom frühen Mittelalter bis zum Barock, wobei den Höhepunkten aus der behandelten Epoche (höfische Klassik, Reformation, Anfänge des Barock) besondere Aufmerksamkeit gewidmet wird. 20 ELTE Germanistisches Institut

21 Die theoretischen und deskriptiven Ansätze der Vorlesung werden im Proseminar an ausgewählten Texten erprobt und demonstriert, die Kenntnisse werden durch gemeinsames Lesen und durch Diskussionen vertieft. Die Entwicklungstendenzen der Literatur, die Entstehung der literarischen Werke, ihre Tradierung sowie ihre strukturellen und ästhetischen Besonderheiten werden besprochen. Die Literatur dieser Epoche wird in die Kulturgeschichte eingebettet, um eine breite Basis zum Verstehen des Zeitalters zu schaffen. Die Kleinreferate und die Hausarbeiten der Studenten sollen einzelne Motive und Probleme der schwerpunktmäßig behandelten Texte erörtern (Hildebrandslied, Walther, Hartmann, Wolfram, Nibelungenlied, Werner der Gärtner, Erasmus, Luther, H. Sachs, Opitz). NÉN-212/c,d,e NÉ-212/c,d,e Ältere deutsche Literatur (Seminar) N.N. Siehe Anschlag! NÉ-214/a Von Lessing bis Schiller Dramen und Dramentheorie (Seminar) László Tarnói Zeit: Mi., Raum: A-137/a Dieses Seminar konzentriert sich auf ein wichtiges Teilgebiet der entsprechenden Studieneinheit: Die Entwicklung der deutschen Literatur im 18. Jahrhundert soll dabei mit den kontinuierlichen innovativen Normveränderungen in der deutschen Dramendichtung von Lessing bis Schiller veranschaulicht werden. Hierzu werden vorerst Dramatik und dramaturgische Grundsätze von Lessing (der 17. Brief, Auszüge aus der Hamburgischen Dramaturgie, sowie Dramen, u.a. Minna von Barnhelm und Nathan der Weise) und von Lenz (z.b. Auszüge aus den Anmerkungen übers Theater, die Götz-Rezension) und Wagner (Die Kindermörderin) ergründet. Anschließend werden Dramen (möglicherweise auch verschiedene Fassungen) und dramentheoretische Texte (Rezensionen, Briefe, Tagebuchaufzeichnungen etc.) aus allen Perioden von Goethe und Schiller dem Sturm und Drang, der Früh- und Hochklassik angeboten; gelegentlich sollen auch gehaltstypologische Beziehungen zur Romantik geklärt werden. Vorgenommen werden dabei auch vergleichende Analysen sowie regelmäßige Untersuchungen über die Zusammenhänge zwischen der jeweiligen Theorie und Praxis. NÉ-214/b Die deutsch Lyrik von der Aufklärung bis zur Romantik (Seminar) László Tarnói Zeit: Mi., Raum: A-137/a In diesem Seminar soll die Entwicklung der deutschen Literatur vom Anfang des 18. Jahrhunderts bis zum Ende der Goethe-Zeit mit ausgewählten lyrischen Leseproben veranschaulicht werden. Zur Analyse werden in den ersten Wochen lyrische Texte der Übergangszeit zwischen Barock und Aufklärung (bis 1730) sowie des Aufschwungs und der allgemeinen Verbreitung der Aufklärung in Deutschland (bis um die Jahrhundertmitte) angeboten: Anschließend stehen ausgewählte klassizistische Oden (Klopstock) und volkstümliche sowie sentimentale lyrische Texte (Göttinger Hainbund) im Mittelpunkt. Berücksichtigt werden dabei jeweils die spezifischen Stiltendenzen der aufgeklärten Poesie (Gedankenlyrik, Rokokodichtung und Anakreontik, Klassizismus, Sentimentalismus) und deren spezifischen Genres (Lehrgedichte, Fabeln, Lieder, Oden und Sinngedichte, Balladen). Anschließend werden einige Gedichte aus Goethes lyrischem Oeuvre (vom Sturm und Drang bis zur Spätklassik) sowie der verschiedenen Epochen der deutschen Romantik zur Analyse angeboten. Vorgenommen Kommentiertes Vorlesungsverzeichnis Sommersemester

22 werden dabei auch vergleichende Analysen sowie regelmäßige Untersuchungen über die Zusammenhänge zwischen der jeweiligen Theorie und Praxis: Die Diskussionen sollen nämlich auch durch die Kenntnis zeitgenössischer theoretischer Texte unterstützt werden. NÉ-214/c,d Die Dramen der deutschen Aufklärung und des Sturm und Drang (Seminar) Péter Varga Zeit: c Do., d Do., Raum: A Gattung Drama, Begriff Aufklärung 2. Lessing: Die Juden 3. Lessing: Emilia Galotti 4. Lessing: Nathan der Weise 5. Lenz: Die Soldaten 6. Goethe: Götz von Berlichingen 7. Schiller: Die Räuber 8. Goethe: Egmont 9. (Schiller: Wilhelm Tell) NÉ-215 Deutschsprachige Literatur (Vorlesung) Magdolna Orosz, Ferenc Szász Zeit: Fr., Raum: A-135 Voraussetzung: NÉ-111, -112, -161 Leistungsnachweis: Zwischenprüfung in Form einer schriftlichen Klausurarbeit (60 Minuten) Die Vorlesung bietet einen Überblick über die Geschichte der deutschsprachigen Literaturen und behandelt folgende Themen: Vormärz und / oder Biedermeier; Lyrik und Drama der Restaurationszeit und des Vormärz; die österreichische Literatur auf dem Weg der Verselbständigung; der poetische Realismus; Tendenzen der deutschen Philosophie im 19. Jahrhundert und ihre Auswirkung auf die Literatur; die Psychoanalyse und die Literatur der Jahrhundertwende; Formen des Erzählens um die Jahrhundertwende; literarische Strömungen (Naturalismus, Impressionismus; Ästhetizismus, Symbolismus, Jugendstil); das Junge Wien NÉ-216/a und NÉ-216/EC Malte Laurids Brigge und seine Brüder (Seminar) Wilhelm Droste Zeit: Mi., Raum: A-136 Im Ausgangspunkt des Seminars steht eine intensive Lektüre des Buches Die Aufzeichnungen des Malte Laurids Brigge von Rainer Maria Rilke. Im zweiten Schritt geht es darum, diese Aufzeichnungen in das Gesamtwerk Rilkes einzuordnen, um dann im literarischen Umfeld nach vergleichbaren Stoffen zu suchen. Gibt es überhaupt Brüder des Malte, wie im Titel behauptet wird? Thematisiert werden u. a. Thomas Mann: Der Tod in Venedig und Hugo von Hofmannsthal: Andreas. 22 ELTE Germanistisches Institut

23 NÉ-216/b (Un)ordnungen des Sichtbaren. Die verräumlichte Zeit in der Prosa der Moderne (Seminar) Amália Kerekes Pál Kelemen Zeit: Mi., Raum: A-138/a Worte zu dem zu finden, was man vor Augen hat wie schwer kann das sein, schreibt Walter Benjamin im Andenken an Hugo von Hofmannsthal und verweist somit auf die grundlegende Veränderung der Wahrnehmung von Zeit und Raum um die Jahrhundertwende. Wie gestaltet sich der textuelle Raum und bringt eine neue Zeiterfahrung zum Vorschein? Oder anders gewendet: wie findet die Zeitlichkeit der Erfahrung Eingang in die Gestaltung von Texträumen? Das zentrale Anliegen der Lehrveranstaltung ist die Untersuchung der Frage, inwiefern diese rezeptive Umwälzung in der Belletristik aufzuspüren ist. Texte von Stifter, Walser, Hofmannsthal, Schnitzler, Rilke und Musil bilden den Korpus des Seminars. NÉ-216/c Narrative Strategien im 19 Jahrhundert (Seminar) Dániel Lányi Zeit: Mo., Raum: A-132 Das Seminar untersucht in einer jeweils textnahen Lektüre die sich wandelnden narrativen Verfahren in Erzählungen von Grillparzer, Stifter, Raabe, Storm und Fontane. Wie schreiben diese Autoren, was für Erzähler wählen sie, wie viel lassen sie ihren Erzählern wissen, wie homogen ist diese Erzählweise und, vor allem, wie werden all diese formalen Beobachtungen bedeutungstragend. Oder anderswie: gibt es eine Unumgänglichkeit, weshalb diese Geschichten so und nur so erzählt werden können? NÉ-216/d Erzählen im 19. Jahrhundert und um die Jahrhundertwende (Seminar) Magdolna Orosz Zeit: Fr., Raum: A-132 Die Erzählliteratur erhält im Laufe des 19. Jahrhunderts eine immer größere Bedeutung, in ihr werden Probleme des Individuums, der Welt- und Selbsterfahrung, die seit dem Ende des 18. Jahrhunderts in verschiedenen Formen und Diskursen der goethezeitlichen Kultur diskutiert wurden, weitergeführt und den sozialen und kulturellen Veränderungen folgend artikuliert. Der sog. poetische Realismus entwickelt Individuumkonzeptionen und Weltbilder, die durch eine gewisse Resignation gekennzeichnet werden könnten, wobei die Erzählformen und -strukturen diese Einstellung auf spezifische Art und Weise erkennen lassen. Das letzte Drittel des 19. Jahrhunderts bringt in Kultur und Literatur grundsätzliche Veränderungen mit sich, ein gewisses allgemeines Krisenbewusstsein zeigt sich vor allem um die Jahrhundertwende, das die Erzählliteratur der Zeit als Krise des Ich, Identitätskrisen, erzähltechnische Wandlungen weitgehend prägt. In den Sitzungen wird ein Überblick über die Erzählliteratur des poetischen Realismus und der Wende vom 19. zum 20. Jahrhundert erzielt, um verschiedene Probleme, Möglichkeiten und Formen des Erzählens kennen zu lernen. Zur Diskussion stehen Texte verschiedener Autoren, durch die Textanalysen wird versucht, einen ersten Einblick in die Probleme des Erzählens und dadurch in die der Epoche zu gewinnen. Die zu besprechenden Texte sowie eine Auswahl aus der Sekundärliteratur werden in der ersten Sitzung bekannt gegeben. Kommentiertes Vorlesungsverzeichnis Sommersemester

24 NÉ-216/e Arthur Schnitzler und seine Zeit (Seminar) Ferenc Szász Zeit: Do., Raum: A-132 Das Seminar behandelt Leben und Werk Arthur Schnitzlers ( ) im Zusammenhang mit den literarischen Strömungen um 1900 in Deutschland und Österreich. Gelesen und interpretiert werden seine Dramen, Erzählungen, Briefe und Tagebücher sowie der Roman Der Weg ins Freie. NÉ-218/a Deutschsprachige Literatur zwischen den Weltkriegen (Seminar) Wilhelm Droste Zeit: Mi., Raum: A-138/b Mit der Analyse von Erzählungen und Gedichten der Zwischenkriegszeit sollen sprachliche Strategien verdeutlicht werden, mit denen verschiedene Autoren auf gesellschaftliche und individuelle Krisen reagieren und agieren. Gelesen werden Texte von Hugo von Hofmannsthal, Rainer Maria Rilke, Stefan Zweig, Franz Werfel, Robert Walser, Gottfried Benn und Bert Brecht. NÉ-218/b Vom Expressionismus zum Exil. Zur Geschichte der deutschen Lyrik (Seminar) Andreas Herzog Zeit: Mi., Raum: A-205 Durch die Auseinandersetzung mit ausgewählten Gedichten werden Grundzüge der Entwicklung der deutschen Lyrik zwischen 1911 bis 1945 rekonstruiert. Auf den Expressionismus (Gottfried Benn: Negerbraut; Georg Heym: Der Krieg; Georg Trakl: Grodek) und Dadaismus (Kurt Schwitters: An Anna Blume) folgt die Neue Sachlichkeit mit Gebrauchslyrik, linker Melancholie oder operativ-agitatorischer Lyrik (Bertolt Brecht: Vom armen B.B.; Erich Kästner: Vorstadtstraßen; Kurt Tucholsky: Monolog mit Chören). Andere Poetiken wie die der naturmagischen Dichtung (Peter Huchel: September/Der Knabenteich) oder der völkischen Lyrik (Ina Seidel. Das Land und wir) sind mit anderen Haltungen zum Dritten Reich verbunden. Die literarische Entwicklung führt zur inneren Emigration (Peter Huchel: Späte Zeit; Wilhelm Lehmann: Signale) oder zur Lyrik des Widerstands (Bertolt Brecht: Hinter der Trommel her.../gedanken über die Dauer des Exils) Zugangsvoraussetzungen: Grundkenntnisse der Lyrikanalyse nach Dieter Burdorf: Einführung in die Gedichtanalyse. Stuttgart 1995, S , NÉ-218/c Deutsche Literatur 4. (Seminar) Péter Zalán Zeit: Fr., Raum: A-137/a 24 ELTE Germanistisches Institut

25 Das Seminar ist der repräsentativen Erzählliteratur der Zeit (Broch, Döblin, Hesse, Ödön von Horváth, Jahnn, Kafka, Thomas Mann, Musil, J. Roth) gewidmet. Schwerpunktmäßig wird dabei auf folgende Fragenkomplexe eingegangen: Desillusion und Utopievorstellungen; Ethikkonzepte und Negativität der Erkenntnis; Ich und Wirklichkeit; Ich-Konzepte und der Diskurs der Moderne ; Ich-Zentriertheit Rückfall oder Neuansatz?; authentische Individualität oder Vermittlung von (u.u. fremden) Identitäten?; Ich-Zerfall und Strategien der Kompensation. Massenkultur und die modernen Medien. NÉ-300 Die deutschsprachige Literatur nach 1945 Gábor Kerekes Zeit: Mo., Raum: Siehe Anschlag! Thematik und Literatur werden in der ersten Sitzung bekannt gegeben. NÉ-310/a,b Zeitgenössische Erzählungen, zeitgenössische Erzähler (Seminar) Dániel Lányi Zeit: a Mo., b Mo., Raum: a A-137/a b A-132 In einer engen, textnahen Lektüre werden Texte von klassisch gewordenen Zeitgenossen wie Thomas Bernhard, Elfriede Jelinek und Joseph Winkler andererseits von shooting stars wie Terézia Mora, Thomas Lehr oder Georg Klein gelesen. Welcher Schreibstrategien bedienen sie sich? Welchen Vorlagen, welchen Vertextungsmustern folgen sie? Und: wie wird dies bedeutungskonstituierend? NÉ-310/c,d Deutschsprachige Literatur nach 1945 (Seminar) Péter Zalán Zeit: c - Do., d - Fr., Raum: A-137/a Im Mittelpunkt dieser Lehrveranstaltung stehen zwei Problemkreise, die an sich kaum voneinander zu trennen sind. Anhand ausgewählter Werke der westdeutschen und der österreichischen Literatur nach 1945 soll einerseits das Konfliktfeld Individuum und Gesellschaft, andererseits der Zusammenhang zwischen der sich wandelnden Welterfahrung des Einzelnen und der jeweiligen Erzählstrategie untersucht werden. Daraus geht auch hervor, dass kein lückenloser literaturhistorischer Überblick der Periode angestrebt wird. Durch die vorgelegten und im Seminar diskutierten Untersuchungen soll erreicht werden, dass die Teilnehmer sich einen Einblick in die Tendenzen der deutschsprachigen Literatur der Periode erarbeiten. Vorgehensweise und Programm werden in der ersten Seminarsitzung besprochen. Kommentiertes Vorlesungsverzeichnis Sommersemester

26 NÉ-340/a Diplomandenseminar Ferenc Szász Zeit: Do., Raum: A-132 NÉ-340/b Diplomandenseminar Varga Péter Zeit: Mi., Raum: A-117 NÉ-350 Interkulturelle Wechselwirkungen: Wien um 1900 (Vorlesung) Helga Mitterbauer Zeit, Raum: Blockseminar Siehe Anschlag! Die sogenannte kulturelle Wende in den Geisteswissenschaften hat nicht nur zu einer Aufweichung disziplinärer Grenzen geführt, sondern auch zu einer grundlegenden Hinterfragung des nationalphilologischen Konzepts. Zahlreiche theoretische Konzepte und Ansätze wie die Interdiskursanalyse, Interkulturalitätstheorien oder die Analyse kultureller Transfers tragen diesem Umstand Rechung und berücksichtigen, dass Literatur niemals in ihrer Geschichte Halt vor nationalen Grenzen gemacht hat, sondern schon immer mit anderen Literaturen verflochten war. Die zweistündige Vorlesung gibt einen Überblick über die aktuellen theoretischen Konzepte auf diesem Forschungsgebiet und verknüpft diese mit Fallbeispielen, deren Schnittstelle die Wiener Moderne um 1900 bildet. Einen Schwerpunkt bilden dabei die Wechselwirkungen zwischen London, Paris und Wien, München und Berlin, darüber hinaus kommen Verflechtungen mit der tschechischen, polnischen, kroatischen und russischen Literatur zur Sprache. Da die theoretischen Konzepte zur Erforschung interkultureller Wechselwirkungen nicht vorgestellt werden können, ohne zugleich einen Überblick über poststrukturalistische, diskursanalytische aber auch handlungstheoretische Ansätze zu geben, werden im begleitenden Konversatorium zur Vorlesung die theoretisch-methodischen Grundlagen dieser Forschungsrichtung eingehend diskutiert. Neben der gemeinsamen Lektüre und Diskussion einschlägiger Forschungstexte können im Konversatorium auch spezielle Fragestellungen der Studierenden näher behandelt werden. NÉ-360/a Digitale Literatur (Seminar) Andreas Herzog Zeit: Mi., Raum: C-2 Die technischen Möglichkeiten des Computers haben nicht nur das mediale Umfeld, sondern auch die Literatur verändert. Nach einer Einführung in Begriffe wie Netzliteratur, Multimedia oder Interfictions beschäftigt sich das Seminar mit der Theorie und Praxis digitaler Literatur (z.b.: Inwieweit wird der User interaktiver Texte z.b. zu deren Mitautor? Worin besteht der ästhetische Mehrwert einer Literatur, die sich ohne Verluste nicht mehr (aus)drucken lässt? 26 ELTE Germanistisches Institut